Döbbenetes adatok Magyarországról - évi 90 ezerrel több szegény

A válság mély nyomokat hagyott a magyar gazdaságon és a társadalmon. Ennek hatása a mai napig tart, az elszegényedés pedig gyorsuló ütemben növekszik. A Policy Agenda az OECD és az Európai Uniós statisztikai intézetének (Eurostat) adatai alapján megnézte, hogy a versenytársainkhoz képest hogyan állunk. Az eredmény kiábrándító.

A négy visegrádi ország (Csehország, Lengyelország, Magyarország Szlovákia) és Szlovénia gazdasági teljesítményét összehasonlítva a válság kezdete óta Magyarország zuhant a legnagyobbat. Euróban átszámolva a GDP értékét Szlovákia 12, Lengyelország 7 százalékkal növekelte, míg Magyarország 7,1 százalékot veszített a GDP értékéből. Csehországban és Szlovéniában is csökkenés volt, de közel sem ekkora mértékű - mutat rá a Policy Agenda.

Egy ilyen gazdasági helyzetben olyan költségvetési kényszert teremt, ahol a csökkenő bevételekhez kell hozzáigazítani a kiadásokat. Az OECD által készített felmérés szerint e tekintetben Magyarország volt a legkeményebb, mivel a szociális kiadásokat kezdte el megnyirbálni: 2009 és 2013 között a GDP-hez viszonyítottan 10 százalékkal csökkentette a kormány ezeket a költségvetési kiadásokat. Azok az országok, ahol a gazdaság nem állt helyre, inkább növelték azokat, így például Csehországban a 3,2 százalékos GDP csökkenés ellenére 5 százalékkal, míg Szlovéniában az 5,3 százalékos GDP csökkenés mellett 5 százalékkal növelték a szociális kiadásokat - ezzel akarták ugyanis megelőzni, hogy a társadalom alsó szegmensében lévők a kelleténél jobban ki legyenek téve a válság hatásainak.

Brutálisan megugrott a szegények száma

A Policy Agenda szerint Magyarország esetében a szociális kiadások csökkentésének meglett a hatása: az Eurostat felmérése szerint Magyarországon 2013-ban 3 millió 285 ezer ember volt, aki szegény, vagy a szegénység által veszélyeztetett kategóriába sorolnak. Ez a válság óta 17 százalékos növekedést jelent, és azt, hogy a magyar társadalomnak immár egyharmada olyan anyagi helyzetbe került, ahonnan nagyon nehéz visszajönni önerőből.

A gazdasági visszaesés ellenére Csehországban a 2012-es adatok alapján 0,9 százalékkal nőtt azok száma, aki a szegénység által veszélyeztetett kategóriába sorolnak, és Szlovénia a jelentős gazdasági teljesítmény csökkenés ellenére is "megúszta" egy 8,6 százalékos növekedéssel.

Ezzel szemben - a gazdasági teljesítmény növekedésének hatására - Szlovákiában 0,2, míg Lengyelországban 12 százalékkal csökkent a társadalmilag nehéz helyzetben élők aránya.

Évente 90 ezerrel több elszegényedő

Magyarországon csak ebben a kormányzati ciklusban átlagosan 90 ezer fővel nőtt évente az elszegényedők aránya, amely azt jelenti, hogy a négy év végére egy Debrecen és Miskolc lakosságának megfelelő népesség került nagyon nehéz helyzetbe.

A magyar társadalomra vonatkozó adatok azért is elgondolkoztatóak a Policy Agenda elemzői szerint, mert immár ötödik éve, hogy folyamatosan emelkedik a szegények, vagy szegénység által veszélyeztettek száma. A versenytársaink esetében nem figyelhető meg ilyen tartós romlás, az elmúlt években a többi visegrádi országban legalább egy év volt, amikor csökkent a nehéz helyzetben lévők száma.

A mostani kormányzati időszak alatt Magyarországon alaposan átrendeződtek a szociális kiadások. Nemcsak a hozzáférés módja módosult, hanem csökkentek a támogatási összegek is. A rokkantnyugdíj rendszer átalakítása, a korhatár alatti nyugdíjazás megszüntetése, a százezreket érintő közfoglalkoztatási rendszer és a hozzákapcsolódó szociális rendszer egyszerre hozta azt az eredményt, hogy a ciklus végére a korábbi alsó-középosztály is komoly anyagi problémákkal néz szembe. A versenytársainkkal összehasonlítva az is látszik, hogy erre a drámai változásra nem magyarázat a gazdaság helyzete.
http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/dobbenetes_adatok_magyarorszagrol_evi_90_ezerrel_tobb_szegeny.578948.html

Internetszenzáció lett az olasz tehetségkutatón induló apáca

Forrás: MTI | 2014. 03. 22. 13:11:00

A hét végére valóságos internetszenzáció lett és szerepel a világsajtóban az egyik zenei tehetségkutató olaszországi kiadásában induló apáca, aki Alcia Keys amerikai énekesnő No One című dalával tovább is jutott a megmérettetésben. Sikere nyomán Cristina nővér viccelődve megjegyezte, reméli, hogy Ferenc pápa látta őt.
A 25 éves orsolyita apáca a The Voice nevű tehetségkutatóban szerzett világraszóló hírnevet. A nővér igencsak meglepte a héten rendezett selejtezőben részt vevő énekeseket "vakon", a színpadnak háttal ülve hallgató zsűri tagjait - köztük a sokoldalú Rafaella Carrát -, amikor azok megfordulva azt látták, hogy egy apáca adta elő lenyűgözően a világhírű R&B énekes dalát.

A szicíliai Cristina nővérnek bizonygatnia kellett, hogy valóban apáca: "Teljesen igazi apáca vagyok" - mondta, amikor a zsűri egyik tagja rákérdezett erre. Beszélt arról is, azért ment el a tehetségkutatóba, hogy megossza az emberekkel azt az ajándékot, amit kapott, a hangját. Viccesen megjegyezte, talán kap egy telefonhívást Ferenc pápától. Emlékeztetett arra, hogy a pápa arra bíztatta őket, hirdessék az igét, ő pedig úgy érzi, szereplésével ezt teszi.

A nővér végül a rapper J-Ax csapatába került a tehetségkutatóban. Döntését azzal indokolta, hogy megfogadta, ha továbbjut, annak a zsűritagnak a csapatát választja, aki először megfordul őt hallva.

"Te meg én verhetetlenek vagyunk. Tudod, miért? Mert én vagyok az ördög, te meg a szentelt víz" - mondta J-Ax az apácának, akinek a színfalak mögött társai drukkoltak.

Az apáca előadását itt megnézheti.

Mi köze van Budapestnek az ukrán válsághoz?

Húsz évvel ezelőtt Magyarországon írták alá azt a diplomáciai megállapodást, amely Ukrajna területi épségét garantálja. Az oroszok nem akarnak erről egyeztetni.

A Budapest Memorandum egy olyan megállapodás, amelyet 1994. december 5-én, Budapesten írta alá Ukrajna, valamint az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Oroszország. Ebben a felek vállalták Ukrajna biztonságának szavatolását, továbbá kötelezték magukat arra, hogy tartózkodnak a Kijevvel szembeni erő alkalmazásától, illetve gazdasági nyomásgyakorlástól is.

A memorandum egy nagyobb nemzetközi megállapodás része volt, amelynek keretében Ukrajna vállalta, hogy megválik nukleáris fegyvereitől. A megállapodásnak Ukrajna akkor eleget is tett, összes atomfegyverét Oroszország területén található megsemmisítő üzemekbe továbbította. E lépésért cserébe az aláíró államok a memorandumban elismerték Ukrajna függetlenségét. A

Moszkva a jelenleg kialakult helyzetben nem hajlandó konzultálni Ukrajna területi épségéről. Az ukrán külügyminiszter szerint Oroszország elutasította, hogy konzultációkat folytasson a budapesti memorandum aláíróival Ukrajna területi épségének garanciáiról, noha erre az egyezmény aláírásakor kötelezte magát.

http://www.origo.hu/nagyvilag/20140301-mi-koze-van-budapestnek-az-ukran-valsaghoz.html