Az Alkotmány értékeinek uralma

"Az elmúlt 20 év válságaiban mindig volt egy biztos mérce, ti. az alkotmányosság, és ez érvényesült is. Hozzáteszem, az alkotmányosság az alkotmány értékeinek uralmát is jelenti, és Magyarországon mindeddig az alkotmány morális olvasata érvényesült."

Sólyom László köztársasági elnök beszéde a Hamburg Szabad és Hanza város Szenátusa által rendezett „Mátyás-vacsora” alkalmával

Számos alkotmányos garancia megmarad

[Bihari Mihály szerint:] "Kétharmados kormánypárti többség esetén szélesebb a kormány  mozgástere,  ami lehetővé teszi az elkerülhetetlenül szükséges reformok gyors végrehajtását, vagyis fennáll egy jó irányú, koncepcionális politika gyors megvalósításának esélye. Persze, aki retteg a Fidesz kétharmados többségétől és diabolizálja előre a győztest, az a választók legitim döntését és józan eszét is kétségbe vonja. De ezeket megnyugtatom, mert egy alkotmányos rendszerben, tiszteletben tartva a törvényeket egy kétharmados párt sem tehet meg min­dent, nem vezethet be diktatúrát, számos hatalomkorlátozó és alkotmányos garancia megmarad, a politikai nyilvánosság kritikai és ellenőrző funkciója működni fog és négy év múlva a polgárok ismét választanak, ismét leválthatják, vagy hatalomban tarthatják a pártokat. Ha egy párt demokratikus választásokon, legitim módon kétharmados többséget szerez, ezt a parlamenti kisebbségeknek tudomásul kell venniük és élhetnek az ellenzék hatalmi jogosítványaival és eszközeivel."

Nincs értékközösség új Alkotmányhoz

Paczolay Péter ellenzi az alkotmány egészének revízióját
2010. február 20. 07:02

Az AB elnöke megerősítette, hogy ha egy pártnak megvan a kétharmados többsége, akkor könnyen megváltoztathatja az alkotmányt.
Az alkotmány egészének revízióját már csak hivatalból is elleneznem kell, mivel az Alkotmánybíróság (AB) gyakorlata a jelenlegi alaptörvényre épül - nyilatkozta Paczolay Péter, a testület elnöke a szombati Magyar Hírlapban közölt interjúban.
Az AB elnöke megerősítette, hogy ha egy pártnak megvan a kétharmados többsége, akkor könnyen megváltoztathatja az alkotmányt.
"Az új alaptörvény elfogadásának akadályát pont abban látom, hogy jelenleg nincs egy olyan értékközösség a magyar társadalomban, amely az 1989-eshez képest egy új alaptörvény után kiáltana" - jelentette ki Paczolay Péter.
Az AB elnöke szerint nálunk egy erős értékmegosztottság figyelhető meg, ami a társadalom pluralizmusa szempontjából érthető is, de bizonyos közös célokra szükség van.
Forrás: MH/hirado.hu

Bolív Alkotmánybíróság

Evo Morales kezében a bíróságok
* MTI
2010. február 13., szombat 20:51 | Frissítve: 2010. február 13.
A bolíviai parlament törvényben hatalmazta fel Evo Morales államfőt, hogy az év végéig kinevezés útján töltse be a legfontosabb bírói testületek jelenleg betöltetlen posztjait.
Az ellenzék az alkotmány megsértéseként ítélte el az elnök pártja által uralt nemzeti kongresszus döntését. A törvény szövege, amelyet szombatra virradó éjjel a képviselőház után a szenátus is jóváhagyott, "felhatalmazza az elnököt, hogy átmeneti jelleggel kinevezéseket hajtson végre a legfelsőbb bíróság, az alkotmánybíróság és az igazságszolgáltatási tanács betöltetlen posztjaira".
A két utóbbi testület jelenleg működésképtelen a betöltetlen bírói posztok miatt. A most kapott felhatalmazással azonban a radikálisan baloldali Evo Morales kinevezheti a 12 tagú legfelsőbb bíróság öt tagját, a jelenleg nem működő alkotmánybíróság mind a tíz tagját, valamint a négytagú igazságszolgáltatási tanács három tagját.
hirdetés
E posztok betöltetlenségét nagyrészt az okozta, hogy a legfelsőbb igazságszolgáltatási szervek vezetői sorra lemondtak, miután a Morales vezette szocialista párt és kormány az elmúlt négy évben vádakkal és követelésekkel lépett fel velük szemben. A bolíviai alkotmánybíróság tavaly május 26-án teljesen beszüntette tevékenységét, miután utolsó bírája is lemondott.
Az elnök által kinevezett bírák december 5-ig maradhatnak a helyükön, annak az általános választásnak az időpontjáig, amelyet a tavaly életbe lépett új bolíviai alkotmány értelmében első ízben tartanak majd meg a három főbírói testület tagjainak kijelölésére.
A jobboldali ellenzék több ponton is alkotmánysértőnek tartja az újonnan elfogadott törvényt. Emiatt kilátásba helyezte, hogy ha kell, az Amerikai Államok Szervezetéhez (AÁSZ) fordul a "demokrácia eltemetését" jelentő ügyben.

Sokszor okoz fejtörést, de maradjon

"Nagyobb a választás tétje, mint gondolnánk" - Bajnai nekiment a Fidesznek
Hírszerző információ
2010. február 01., 16:39
Határozottan kiállt az Országgyűlés, az Alkotmány, az Alkotmánybíróság, a Magyar Nemzeti Bank és az igazságszolgáltatás tisztelete, illetve függetlensége mellett a miniszterelnök egy hétfői beszédében. ...
Bajnai Gordon szerint a köztársaság alapját veszélyezteti, aki az Alkotmányt támadja, és egyetért a köztársasági elnökkel abban, hogy az alaptörvény "fenntartása óriási felelősség, amelynek viseléséhez jogi és érzelmi műveltség kell". Az alkotmány nem gyurma, még azoknak sem, akiknek erre megvan a parlamenti többségük – jelentette ki a miniszterelnök, aki fontosnak tartaná, ha a kampány elején tenné egyértelművé minden induló, hogy az alkotmányt tiszteletben tartja, annak esetleges módosítása nem aktuális hatalmi törekvések, hanem csak széles politikai társadalmi egyetértés alapján történik. Emellett megfontolandónak tartja az Alkotmánybíróság elnökének korábbi felvetését, amely szerint szigorítani kell az alkotmánymódosítás lehetőségét.
A miniszterelnök – elismerve, hogy sokszor okoz fejtörést a kormánynak az Alkotmánybíróság – elutasítja, hogy a Legfelsőbb Bíróságba való beolvasztását tervezik (ez korábban a Fidesz felvetése volt – a szerző). ...