Sulyok Tamás: az alkotmánybíráskodás funkciója alapvetően megváltozott Magyarországon
Az Alkotmánybíróság elnöke kaposvári előadásában kiemelte: 2012-re az alkotmánybírósági reform szinte elkerülhetetlenné vált.
2017. március 24. 16:46
Korábban a testület történelmi küldetésénél fogva a politika területét is érintő döntéseket is hozott, annak érdekében, hogy átvezesse az ország jogrendszerét a pártállamból a jogállamiságba. Az Alaptörvény hatályba lépésével egy olyan alapjogvédő, mindhárom hatalmi ág feletti alkotmányos kontrollal, erős hatáskörökkel rendelkező alkotmánybíráskodás vette kezdetét, amely jobban illeszkedik az európai alkotmánybíróságok gyakorlatába, mint a 2012 előtti működés.
Sulyok Tamás a huszonötödik alkalommal megrendezett „Jogi Beszélgetések” előadójaként hangsúlyozta: 1990 és 2011 között az Alkotmánybíróság történelmi küldetése az volt, hogy felszámolja a diktatúra, a pártállami jogrendszer maradványait. A testület a 2000-es évek végére ezt a feladatát sikeresen elvégezte. A rendszerváltáskor az Alkotmánybíróságot a célok elérése érdekében olyan hatáskörökkel ruházták fel (különös tekintettel a jogszabályok érintettség nélküli, bárki által kezdeményezhető utólagos alkotmányossági kontrolljára), amelyek elkerülhetetlenné tették, hogy döntései egyes ügyekben politikai hatással is bírjanak anélkül, hogy ezekért politikai felelősséggel tartozott volna. Európában az ilyen fokú autonóm alkotmánybíráskodásra alig volt példa. Az egyéni alapjogvédelemre viszont a rendszerváltás alkotmánya kevésbé helyezett súlyt, nem alakította ki az alapjogi bíráskodás rendszerét.
Sulyok Tamás úgy fogalmazott: az Alaptörvény hatályba lépése óta egy olyan politikailag semleges, erős alapjogvédelmi felhatalmazással rendelkező Alkotmánybíróság működik hazánkban, amely alkotmányos kontrollt gyakorol a teljes törvényhozó és végrehajtó hatalom, és a bíróságok felett is. Az Alaptörvény bevezette a klasszikus alapjogi bíráskodás legfontosabb intézményét: lehetővé teszi, hogy az Alkotmánybíróság megvizsgálja a jogerős bírósági döntéseket az alapján, hogy azok összeegyeztethetőek-e az Alaptörvényben foglalt jogokkal. Az alapjogi védelem kiterjed mindhárom hatalmi ág területére. Az Alaptörvény által felállított új alkotmánybíráskodási rendszer csak egy nagyon szűk szeletében értelmezhető hatáskör korlátozásként, az összképet tekintve a hatáskörök bővülése jellemző.
http://gondola.hu/cikkek/104820-_Az_Alkotmanybirosag_a_rendszervaltas_zarokovebol_a_jogallam_zarokoveve.html
2017. március 25., szombat
2017. március 15., szerda
Jeszenszky Géza az oroszbarátságról: vicc, agymosás, szegénységi bizonyítvány
Panyi Szabolcs
2017.03.14. 09:13
Az Antall-kormány külügyminisztere és Orbán Viktor első kormányának washingtoni, a másodiknak pedig oslói nagykövete, Jeszenszky Géza történész is felszólalt azon a hétfői budapesti konferencián, amit az LMP-közeli Reflektor.hu szervezett a magyar szuverenitásról. A magát elkötelezett atlantistának valló Jeszenszky az előadásában keményen bírálta a jelenlegi kormány oroszbarát külpolitikáját: viccnek nevezte, hogy Brüsszel lenne az új Moszkva, szegénységi bizonyítványnak, hogy Vlagyimir Putyin jobb lenne Angela Merkelnél, vagy éppen azt, hogy Asztana és Baku élhetőbb lenne Brüsszelnél és Washingtonnál.
A mostani „agymosás" pedig a második világháború alatti időkre emlékezteti.
Nem Orbán, az EU gyengesége a fő probléma
A konferencia előadói – a volt külügyminiszter mellett az LMP-s Ungár Péter és Meszerics Tamás, valamint Szent-Iványi István – mind főként a putyini Oroszországtól féltették a 21. századi Magyarország szuverenitását. Bevezetőjében azonban Ungár kijelentette: az „orosz veszélyt" nem Orbánnak köszönhetjük – ő ugyanis egyáltalán nem az a világpolitikát formáló személyiség, akinek láttatni akarja magát. Hanem az Európai Unió gyengeségének és megalkuvásának, melynek nincs közös külpolitikája, védelmi politikája és energiapolitikája, és nem áll ellen az orosz nyomulásnak. Ungár szerint „nem lehet európai szolidaritásról beszélni, ha északon az Északi Áramlat 2-ből, délen a Déli Gázkorridorból orosz gáz jön majd.
Nyugatról csak azért nem jön orosz gáz, mert földrajzilag lehetetlen, de ha még négy évet kap a Juncker-bizottság, ezt is megoldják.
– mondta Ungár, aki szerint Orbán ezt a siralmas európai átlagot húzza még lejjebb. Miközben Csehországban a belügyminisztériumon belül külön egység küzd az orosz propaganda ellen, Magyarországon az orosz propagandát a magyar közmédia átveszi és terjeszti, folytatta Ungár, aki szerint Paks II-t pedig „felfoghatjuk a Barátság kőolajvezeték után úgy, mint Barátság atomerőművet: ez is az orosz érdekeknek felel meg".
A szuverenitás olyan, mint a szüzesség
Jeszenszky Géza előadása történeti részének lényege az volt, hogy a teljes önrendelkezés, szuverenitás Magyarország számára magában nem sokat ért, és ezt a mindenkori elit a 20. század elejéig pontosan tudta. „Ausztriától leválva Magyarország azonnal egy másodrangú vagy harmadrangú hatalom szintjére süllyedne, amely ugyan rendelkezhetne a kedvére való nemzeti intézményekkel, de nemzeti függetlensége és helyzete azoknak az erős és agresszív szomszédoknak az irgalmától függene, amelyek éhesek a területekre és a kereskedelemre, miközben sem otthon, sem határaikon túl nem becsülik sokra az alkotmányos szabadságjogokat'' – ídézte Jeszenszky a brit Times egy 1905-ös cikkét, hozzátéve, hogy
az alkotmányos szabadságjogokat nem sokra becsülő, Magyarországot fenyegető agresszív szomszéd alatt Oroszországot értették már a 20. század elején is.
A reformkori elittől az emigráns Kossuthon át Tisza Istvánig ezért mindenki hol a Habsburg birodalmon belüli belső szuverenitásban, hol a több nemzetet összefogó dunai konföderáció eszméjében, hol pedig a dualista rendszerben gondolkozott, nem pedig az egyedes egyedül álló, önmagára utalt Magyarországban. Jeszenszky szerint tehát végső soron a magyar elit nem szervilizmusból, hanem önző magyar érdekből – a külső ellenségtől és a nemzeti kisebbségek függetlenedésétől való félelem miatt – tartott ki a kiegyezés rendszere mellett, helyesen.
A volt külügyminiszter tulajdonképpen az Európai Unióval vont burkoltan párhuzamot: Magyarország EU-tagként is lemond a teljes szuverenitásról, mégis ez a magyar érdek. Jeszenszky szerint az EU legtöbb elve és előírása helyes és előrevivő, ami nem az, azt partnerek és szövetségesek keresésével meg lehet vitatni és változtatni. „Ott van az Európai Bizottság, benne van a saját képviselőnk, nem mondhatjuk, hogy nem tudunk beleszólni. És ott van az Európai Tanács, ahol vétózhatna is a magyar miniszterelnök. Egyszer hallottuk, hogy vétózott, aztán kiderült, nem volt igaz" – utalt Jeszenszky a tavaly márciusi EU-csúcsra, melyről az MTI először azt írta, azért szakadt félbe, mert Orbán megvétózta a menekültek áttelepítését Törökországból, noha ez nem felelt meg a valóságnak.
A kvótanépszavazásra utalva Jeszenszky azt is hozzátette, ha tényleg az ország jövője a tét, akkor Orbán az Európai Tanácsban bármikor vétózhat, „ha tényleg valami nagyon rossz készül". Brüsszellel azonban nem csak egy vétó erejéig, alkalmilag kellene szembeszállni, hanem stabil szövetségeket kellene kiépíteni – a visegrádi államokon túl a baltiakkal, Horvátországgal, az északi ötökkel (N5) és másokkal összefogva. A Brüsszel-ellenességről pedig a következőt mondta:
A szervilizmusnak nem a hepciáskodás az ellentéte.
Jeszenszky magát a szuverenitást viccesen a szüzességhez hasonlította, mivel szerinte annak is korlátozott időtartamban van értelme, a végső célja pedig a jó házasság és a nagy család. A szuverenitásnál tehát többet ér a jó partner, a jó szövetség.
http://index.hu/belfold/2017/03/14/jeszenszky_szegenysegi_bizonyitvany_hogy_putyin_jobb_lenne_merkelnel/
2017.03.14. 09:13
Az Antall-kormány külügyminisztere és Orbán Viktor első kormányának washingtoni, a másodiknak pedig oslói nagykövete, Jeszenszky Géza történész is felszólalt azon a hétfői budapesti konferencián, amit az LMP-közeli Reflektor.hu szervezett a magyar szuverenitásról. A magát elkötelezett atlantistának valló Jeszenszky az előadásában keményen bírálta a jelenlegi kormány oroszbarát külpolitikáját: viccnek nevezte, hogy Brüsszel lenne az új Moszkva, szegénységi bizonyítványnak, hogy Vlagyimir Putyin jobb lenne Angela Merkelnél, vagy éppen azt, hogy Asztana és Baku élhetőbb lenne Brüsszelnél és Washingtonnál.
A mostani „agymosás" pedig a második világháború alatti időkre emlékezteti.
Nem Orbán, az EU gyengesége a fő probléma
A konferencia előadói – a volt külügyminiszter mellett az LMP-s Ungár Péter és Meszerics Tamás, valamint Szent-Iványi István – mind főként a putyini Oroszországtól féltették a 21. századi Magyarország szuverenitását. Bevezetőjében azonban Ungár kijelentette: az „orosz veszélyt" nem Orbánnak köszönhetjük – ő ugyanis egyáltalán nem az a világpolitikát formáló személyiség, akinek láttatni akarja magát. Hanem az Európai Unió gyengeségének és megalkuvásának, melynek nincs közös külpolitikája, védelmi politikája és energiapolitikája, és nem áll ellen az orosz nyomulásnak. Ungár szerint „nem lehet európai szolidaritásról beszélni, ha északon az Északi Áramlat 2-ből, délen a Déli Gázkorridorból orosz gáz jön majd.
Nyugatról csak azért nem jön orosz gáz, mert földrajzilag lehetetlen, de ha még négy évet kap a Juncker-bizottság, ezt is megoldják.
– mondta Ungár, aki szerint Orbán ezt a siralmas európai átlagot húzza még lejjebb. Miközben Csehországban a belügyminisztériumon belül külön egység küzd az orosz propaganda ellen, Magyarországon az orosz propagandát a magyar közmédia átveszi és terjeszti, folytatta Ungár, aki szerint Paks II-t pedig „felfoghatjuk a Barátság kőolajvezeték után úgy, mint Barátság atomerőművet: ez is az orosz érdekeknek felel meg".
A szuverenitás olyan, mint a szüzesség
Jeszenszky Géza előadása történeti részének lényege az volt, hogy a teljes önrendelkezés, szuverenitás Magyarország számára magában nem sokat ért, és ezt a mindenkori elit a 20. század elejéig pontosan tudta. „Ausztriától leválva Magyarország azonnal egy másodrangú vagy harmadrangú hatalom szintjére süllyedne, amely ugyan rendelkezhetne a kedvére való nemzeti intézményekkel, de nemzeti függetlensége és helyzete azoknak az erős és agresszív szomszédoknak az irgalmától függene, amelyek éhesek a területekre és a kereskedelemre, miközben sem otthon, sem határaikon túl nem becsülik sokra az alkotmányos szabadságjogokat'' – ídézte Jeszenszky a brit Times egy 1905-ös cikkét, hozzátéve, hogy
az alkotmányos szabadságjogokat nem sokra becsülő, Magyarországot fenyegető agresszív szomszéd alatt Oroszországot értették már a 20. század elején is.
A reformkori elittől az emigráns Kossuthon át Tisza Istvánig ezért mindenki hol a Habsburg birodalmon belüli belső szuverenitásban, hol a több nemzetet összefogó dunai konföderáció eszméjében, hol pedig a dualista rendszerben gondolkozott, nem pedig az egyedes egyedül álló, önmagára utalt Magyarországban. Jeszenszky szerint tehát végső soron a magyar elit nem szervilizmusból, hanem önző magyar érdekből – a külső ellenségtől és a nemzeti kisebbségek függetlenedésétől való félelem miatt – tartott ki a kiegyezés rendszere mellett, helyesen.
A volt külügyminiszter tulajdonképpen az Európai Unióval vont burkoltan párhuzamot: Magyarország EU-tagként is lemond a teljes szuverenitásról, mégis ez a magyar érdek. Jeszenszky szerint az EU legtöbb elve és előírása helyes és előrevivő, ami nem az, azt partnerek és szövetségesek keresésével meg lehet vitatni és változtatni. „Ott van az Európai Bizottság, benne van a saját képviselőnk, nem mondhatjuk, hogy nem tudunk beleszólni. És ott van az Európai Tanács, ahol vétózhatna is a magyar miniszterelnök. Egyszer hallottuk, hogy vétózott, aztán kiderült, nem volt igaz" – utalt Jeszenszky a tavaly márciusi EU-csúcsra, melyről az MTI először azt írta, azért szakadt félbe, mert Orbán megvétózta a menekültek áttelepítését Törökországból, noha ez nem felelt meg a valóságnak.
A kvótanépszavazásra utalva Jeszenszky azt is hozzátette, ha tényleg az ország jövője a tét, akkor Orbán az Európai Tanácsban bármikor vétózhat, „ha tényleg valami nagyon rossz készül". Brüsszellel azonban nem csak egy vétó erejéig, alkalmilag kellene szembeszállni, hanem stabil szövetségeket kellene kiépíteni – a visegrádi államokon túl a baltiakkal, Horvátországgal, az északi ötökkel (N5) és másokkal összefogva. A Brüsszel-ellenességről pedig a következőt mondta:
A szervilizmusnak nem a hepciáskodás az ellentéte.
Jeszenszky magát a szuverenitást viccesen a szüzességhez hasonlította, mivel szerinte annak is korlátozott időtartamban van értelme, a végső célja pedig a jó házasság és a nagy család. A szuverenitásnál tehát többet ér a jó partner, a jó szövetség.
http://index.hu/belfold/2017/03/14/jeszenszky_szegenysegi_bizonyitvany_hogy_putyin_jobb_lenne_merkelnel/
2017. március 10., péntek
A török politikusok nem hivatkozhatnak német alkotmányos jogokra
Az áprilisi török népszavazás miatt kampányolnának Németországban
MH/MTI – 2017.03.10. 14:08
Németország alkotmánybírósága pénteken úgy döntött, hogy a török kormány tisztségviselői nem hivatkozhatnak a német alkotmányos jogokra, amikor politikai rendezvényeken akarnak szónokolni Németországban.
A döntés előzménye, hogy a múlt héten - német külügyminisztériumi források szerint - a török kormány tiltakozott, amiért a német hatóságok megakadályozták, hogy két török miniszter Németországban fórumot tartson a török alkotmánymódosításról, az elnöki rendszer bevezetéséről kiírt áprilisi népszavazás ügyében.
Bekir Bozdag igazságügyi miniszter a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) képviseletében a Baden-Württemberg tartományi Gaggenauban kampányolt volna az AKP-t alapító államfő, Recep Tayyip Erdogan jogkörének kiterjesztését előirányzó török alkotmánymódosítás mellett. A városvezetés azonban visszavonta a helyi kulturális központ használatára kiadott engedélyt a várhatóan nagy tömegből fakadó biztonsági kockázatokra hivatkozva. Ezután Köln városvezetése nem engedélyezte Nihat Zeybekci gazdasági miniszternek az egyik kerületi városháza termében tervezett gyűlését.
Recep Tayyip Erdogan szóvivője múlt héten csütörtökön botrányosnak nevezte, hogy "mondvacsinált indokokra hivatkozva" megtiltották Bozdag részvételét a gyűlésen. Törökország nem tűri, hogy demokráciából és véleményszabadságból kioktassák - tette hozzá Twitter-üzenetében Ibrahim Kalin.
Németországban 3 milliós török kisebbség él, közülük másfél millió jogosult voksolni az április 16-i népszavazáson. Ahogy a 2014-es törökországi elnökválasztás idején, Erdogan ismét igyekszik elnyerni szavazatukat. A múlt hónapban Binali Yildirim miniszterelnök szólalt fel egy oberhauseni gyűlésen a török elnök több ezer szimpatizánsa előtt. Az ellenzék hevesen bírálta a német kormányt, amiért engedélyezte a gyűlés megtartását.
A ZDF német televízió megbízásából a Forschungsgruppe Wahlen intézet által végzett, pénteken közzétett felmérés szerint Németország lakosságának 83 százaléka úgy véli, hogy nem szabad megengedni török politikusok népszavazási kampányolását Németországban.
http://magyarhirlap.hu/cikk/82257/A_torok_politikusok_nem_hivatkozhatnak_nemet_alkotmanyos_jogokra
MH/MTI – 2017.03.10. 14:08
Németország alkotmánybírósága pénteken úgy döntött, hogy a török kormány tisztségviselői nem hivatkozhatnak a német alkotmányos jogokra, amikor politikai rendezvényeken akarnak szónokolni Németországban.
A döntés előzménye, hogy a múlt héten - német külügyminisztériumi források szerint - a török kormány tiltakozott, amiért a német hatóságok megakadályozták, hogy két török miniszter Németországban fórumot tartson a török alkotmánymódosításról, az elnöki rendszer bevezetéséről kiírt áprilisi népszavazás ügyében.
Bekir Bozdag igazságügyi miniszter a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) képviseletében a Baden-Württemberg tartományi Gaggenauban kampányolt volna az AKP-t alapító államfő, Recep Tayyip Erdogan jogkörének kiterjesztését előirányzó török alkotmánymódosítás mellett. A városvezetés azonban visszavonta a helyi kulturális központ használatára kiadott engedélyt a várhatóan nagy tömegből fakadó biztonsági kockázatokra hivatkozva. Ezután Köln városvezetése nem engedélyezte Nihat Zeybekci gazdasági miniszternek az egyik kerületi városháza termében tervezett gyűlését.
Recep Tayyip Erdogan szóvivője múlt héten csütörtökön botrányosnak nevezte, hogy "mondvacsinált indokokra hivatkozva" megtiltották Bozdag részvételét a gyűlésen. Törökország nem tűri, hogy demokráciából és véleményszabadságból kioktassák - tette hozzá Twitter-üzenetében Ibrahim Kalin.
Németországban 3 milliós török kisebbség él, közülük másfél millió jogosult voksolni az április 16-i népszavazáson. Ahogy a 2014-es törökországi elnökválasztás idején, Erdogan ismét igyekszik elnyerni szavazatukat. A múlt hónapban Binali Yildirim miniszterelnök szólalt fel egy oberhauseni gyűlésen a török elnök több ezer szimpatizánsa előtt. Az ellenzék hevesen bírálta a német kormányt, amiért engedélyezte a gyűlés megtartását.
A ZDF német televízió megbízásából a Forschungsgruppe Wahlen intézet által végzett, pénteken közzétett felmérés szerint Németország lakosságának 83 százaléka úgy véli, hogy nem szabad megengedni török politikusok népszavazási kampányolását Németországban.
http://magyarhirlap.hu/cikk/82257/A_torok_politikusok_nem_hivatkozhatnak_nemet_alkotmanyos_jogokra
2017. március 9., csütörtök
Öt súlyos adat Orbán illiberális államának működéséről
Fábián Tamás
2017.03.09. 17:07
A 2010-es kormányváltás óta számos kritika érte Orbán Viktor rendszerének jogalkotói tevékenységét, eddig azonban kevés olyan kutatás készült, amely a magyarországi demokrácia gyakorlati, mindennapok során tapasztalható változásait vizsgálta. Ezt a hiányt kívánja pótolni a berlini székhelyű Democracy Reporting International (DRI) nevű szervezet ma megjelent kutatása, amely öt területen vizsgálta a magyar állam működésén végrehajtott illiberális fordulat eredményeit. (A teljes, 15 oldalas jelentést itt magyarul is elolvashatják.)
1. Az Alkotmánybíróság a kormánynak kedvező ítéleteket hoz
"250 százalékkal nőtt a politikailag érzékeny ügyekben a kormány számára kedvező alkotmánybírósági döntések aránya" - így foglalja össze a DRI az Alkotmánybíróság gyakorlatában bekövetkezett változásokat. Az AB kiemelt ügyeit az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet vizsgálta a DRI-nek, előbbi elnöke Majtényi László, aki jelenleg a baloldali ellenzék köztársasági elnök-jelöltje.
A kutatás felidézi, hogy 2010 után a Fidesz megváltoztatta az alkotmánybírák parlamenti jelölésének szabályait, és míg előtte frakciónként egy tagja volt a jelölőbizottságnak, a kormányváltás után a pártok erőviszonyainak megfelelően kaptak helyet a frakciók. Ez pedig azt jelentette, hogy a korábbi konszenzusra épülő rendszer helyett a Fidesz egyedül is jelölhet tagokat az AB-be.
2. Soha ennyi magyar nem keresett jogorvoslatot Strasbourgban
A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) beadott magyarországi keresetek száma 2010 és 2016 között 1177 százalékkal növekedett. Az EJEB folyamatban lévő ügyei között 2010-ben még csak 1,2 százalék volt a hazai kereset, tavaly már 11,2 százalék.
Ez azt jelenti, hogy az EU tagországaira vetítve Magyarországról érkezik a legtöbb beadvány a bírósághoz. 2015-ben 12 esetben marasztalták el az országot az Emberi Jogok Európai Egyezménye 13. cikkének megsértése, vagyis a hatékony jogorvoslat hiánya miatt. Jogorvoslat tekintetében ezzel az Európa Tanács 47 tagországa közül Magyarország bekerült a három legrosszabbul teljesítő közé.
3. A közmédia gyakorlatilag teljesen a kormány szócsövévé vált
A médiatörvény szerint elfogulatlan és kiegyensúlyozott tájékoztatást kellene nyújtani a közmédiának, azonban a 2016-os őszi kvótanépszavazási kampány során a DRI és a Mérték Médiaelemző Műhely arra a megállapításra jutott, hogy
az M1 a témával foglalkozó műsoridejének 95 százalékában a kormány álláspontját támogatta.
A kutatás megjegyzi, hogy ez az eredmény összhangban van az EBESZ 2014-es országgyűlési választások előtti kampány idején végzett vizsgálatával. Akkor az M1 a vonatkozó műsoridejének 84 százalékában negatív színben tüntette fel az ellenzéki összefogást, míg a Fidesz számára kedvezőtlen hírek csak a műsoridő 5 százalékát kapták.
4. Sokkal többe került a kvótanépszavazás, mint a Brexit-kampány
A DRI szerint a tavaly őszi menekültügyi népszavazást végig "az alkotmányellenesség gyanúja lengte körül", mivel a magyar alaptörvény szerint nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről nem lehet népszavazást tartani. Ehhez képest a kormány 9,8 milliárd forintot fordított csak kampányra, ami közel háromszorosa annak, amennyit az összes parlamenti párt költött hivatalosan a 2014-es országgyűlési választások előtt erre a célra.
Még durvább, hogy a 9,8 milliárd közel kétharmada annak, amennyit a brit pártok és a brit kormány a Brexit-népszavazás előtt kampányra költött. Összességében a Brexit-kampány egy brit állampolgárnak 242 forintjába került, míg a menekültellenes kampány 997 forintjába került egy magyar adófizetőnek.
5. Orbán barátai nagyot mennek a közbeszerzéseken
A DRI a Transparency International gyűjtése nyomán arra jutott, hogy 2010 óta Orbán Viktor barátai kimagaslóan jól muzsikálnak a nagy állami közbeszerzéseken. 2013-ban például
négy üzletemberhez került az összes közbeszerzési forrás 11 százaléka, ami 272 milliárd forint.
A DRI elemzése szerint ez a négy ember: Garancsi István, Mészáros Lőrinc, Simicska Lajos és Tiborcz István. A tanulmány megjegyzi, hogy mióta Simicska összeveszett Orbánnal, már nem nyer annyi közbeszerzést, viszont a másik három ember 2014 óta jobban teljesít a közbeszerzéseken, mint korábban.
http://index.hu/belfold/2017/03/09/nemet_kutatas_a_magyar_demokracia_leepuleserol/
2017.03.09. 17:07
A 2010-es kormányváltás óta számos kritika érte Orbán Viktor rendszerének jogalkotói tevékenységét, eddig azonban kevés olyan kutatás készült, amely a magyarországi demokrácia gyakorlati, mindennapok során tapasztalható változásait vizsgálta. Ezt a hiányt kívánja pótolni a berlini székhelyű Democracy Reporting International (DRI) nevű szervezet ma megjelent kutatása, amely öt területen vizsgálta a magyar állam működésén végrehajtott illiberális fordulat eredményeit. (A teljes, 15 oldalas jelentést itt magyarul is elolvashatják.)
1. Az Alkotmánybíróság a kormánynak kedvező ítéleteket hoz
"250 százalékkal nőtt a politikailag érzékeny ügyekben a kormány számára kedvező alkotmánybírósági döntések aránya" - így foglalja össze a DRI az Alkotmánybíróság gyakorlatában bekövetkezett változásokat. Az AB kiemelt ügyeit az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet vizsgálta a DRI-nek, előbbi elnöke Majtényi László, aki jelenleg a baloldali ellenzék köztársasági elnök-jelöltje.
A kutatás felidézi, hogy 2010 után a Fidesz megváltoztatta az alkotmánybírák parlamenti jelölésének szabályait, és míg előtte frakciónként egy tagja volt a jelölőbizottságnak, a kormányváltás után a pártok erőviszonyainak megfelelően kaptak helyet a frakciók. Ez pedig azt jelentette, hogy a korábbi konszenzusra épülő rendszer helyett a Fidesz egyedül is jelölhet tagokat az AB-be.
2. Soha ennyi magyar nem keresett jogorvoslatot Strasbourgban
A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) beadott magyarországi keresetek száma 2010 és 2016 között 1177 százalékkal növekedett. Az EJEB folyamatban lévő ügyei között 2010-ben még csak 1,2 százalék volt a hazai kereset, tavaly már 11,2 százalék.
Ez azt jelenti, hogy az EU tagországaira vetítve Magyarországról érkezik a legtöbb beadvány a bírósághoz. 2015-ben 12 esetben marasztalták el az országot az Emberi Jogok Európai Egyezménye 13. cikkének megsértése, vagyis a hatékony jogorvoslat hiánya miatt. Jogorvoslat tekintetében ezzel az Európa Tanács 47 tagországa közül Magyarország bekerült a három legrosszabbul teljesítő közé.
3. A közmédia gyakorlatilag teljesen a kormány szócsövévé vált
A médiatörvény szerint elfogulatlan és kiegyensúlyozott tájékoztatást kellene nyújtani a közmédiának, azonban a 2016-os őszi kvótanépszavazási kampány során a DRI és a Mérték Médiaelemző Műhely arra a megállapításra jutott, hogy
az M1 a témával foglalkozó műsoridejének 95 százalékában a kormány álláspontját támogatta.
A kutatás megjegyzi, hogy ez az eredmény összhangban van az EBESZ 2014-es országgyűlési választások előtti kampány idején végzett vizsgálatával. Akkor az M1 a vonatkozó műsoridejének 84 százalékában negatív színben tüntette fel az ellenzéki összefogást, míg a Fidesz számára kedvezőtlen hírek csak a műsoridő 5 százalékát kapták.
4. Sokkal többe került a kvótanépszavazás, mint a Brexit-kampány
A DRI szerint a tavaly őszi menekültügyi népszavazást végig "az alkotmányellenesség gyanúja lengte körül", mivel a magyar alaptörvény szerint nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről nem lehet népszavazást tartani. Ehhez képest a kormány 9,8 milliárd forintot fordított csak kampányra, ami közel háromszorosa annak, amennyit az összes parlamenti párt költött hivatalosan a 2014-es országgyűlési választások előtt erre a célra.
Még durvább, hogy a 9,8 milliárd közel kétharmada annak, amennyit a brit pártok és a brit kormány a Brexit-népszavazás előtt kampányra költött. Összességében a Brexit-kampány egy brit állampolgárnak 242 forintjába került, míg a menekültellenes kampány 997 forintjába került egy magyar adófizetőnek.
5. Orbán barátai nagyot mennek a közbeszerzéseken
A DRI a Transparency International gyűjtése nyomán arra jutott, hogy 2010 óta Orbán Viktor barátai kimagaslóan jól muzsikálnak a nagy állami közbeszerzéseken. 2013-ban például
négy üzletemberhez került az összes közbeszerzési forrás 11 százaléka, ami 272 milliárd forint.
A DRI elemzése szerint ez a négy ember: Garancsi István, Mészáros Lőrinc, Simicska Lajos és Tiborcz István. A tanulmány megjegyzi, hogy mióta Simicska összeveszett Orbánnal, már nem nyer annyi közbeszerzést, viszont a másik három ember 2014 óta jobban teljesít a közbeszerzéseken, mint korábban.
http://index.hu/belfold/2017/03/09/nemet_kutatas_a_magyar_demokracia_leepuleserol/
2017. március 4., szombat
New York Times: a mameluk sajtónál a hallgatás a közreklám ára
2017. március 04. - Szelestey
Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje, 2017. március 4. Hangos lapszemle itt.trump-putin.jpg
New York Times/AP
new_york_times.jpg
Hogy Mészáros Lőrinc érdekeltséget szerzett az Opimus médiacégben, csak megerősíti a gyanút, hogy ősszel politikai okokból zárták be a vállalathoz tartozó Népszabadságot. A beszámoló megszólaltatja Polyák Gábort a Mérték Elemzőtől, aki külön is felhívja a figyelmet arra, hogy immár nyilvánvaló:
Orbán Viktor médiacárja állt a lap felszámolása mögött.
A hírügynökség idézi, hogy a felcsúti polgármester és korábbi gázszerelő főleg pénzes állami megrendeléseken gazdagodott meg. Üzleti sikereit nyíltan a miniszterelnökhöz fűződő barátságának tulajdonítja. A múlt év végén megvásárolta az Echo TV-t is, amivel csak tovább fokozta a kormánypárti sajtó fölényét. Polyák erről az mondja, hogy Mészáros el tudta kerülni a médiahatóság vizsgálatát, miután az Opimus hivatalosan csak a televízió után jutott a birtokába. Ugyanakkor a tudósítás kitér arra, hogy a Fidesz-hű lapok, rádiók, TV-k nemigen kérdeznek semmit a hatalomtól, cserében viszont kitömik őket állami hirdetésekkel.
Washington Post
washington_post_1.jpg
A vezércikk úgy látja, hogy a trumpizmus megbukhat Európában. Mint rámutat, az elnök megválasztása óta az a legnagyobb kérdés a nyugati politikában, vajon átterjed-e más országokra az a populista lázadás és a hatalmon lévő elit elleni láz, ami a Brexithez vezetett. Az esélyek igenis valósak a hollandoknál és a franciáknál. Csakhogy Párizsban – és Berlinben – Macron, illetve
Schulz személyében olyan jelölt bukkant fel,
aki a főáramlat híve, mind a politikát, mind az intézményeket tekintve. Nem véletlen, hogy Le Pen francia vetélytársa azonnal célpont lett az orosz állami propaganda számára, amely minden tőle telhető megtett Trump sikeréért, most pedig a Front National elnökasszonyát szeretné hatalomra segíteni. Macron kampányfőnöke szerint orosz hackerek több ezerszer támadták a pártot, és az olyan szerkesztőségek, mint a Russia Today vagy a Sputnik hamis híreket terjesztenek róla. Pl. hogy titokban meleg. Természetesen nem lehet kizárni, hogy a lejárató hadjárat sikeres lesz, ám egyelőre úgy néz ki, hogy megerősödnek azok a tényezők, amelyek ellenzik a nemzeti szuverenitás radikális hangoztatását és a gazdasági nacionalizmust. Ha valóban ők futnak be, az győzelem lesz mindazok számára, akik még hisznek a liberális demokrata Nyugatban.
FT
financial_times.jpg
Londonban könyv jelent meg arról, hogy Közép-Európában a 90-es évek nagy reményei miként adták át a helyüket a lopakodó populizmusnak. A szerző, Ellen Hinsey, a „Múlt féken tartása” c. jó 200 oldalas műben rámutat, hogy az EU tévedett, amikor a viszonylag sima rendszerváltás láttán az hitte, most az ő évszázada jön. A keleti végeken ugyanis előkerültek a mélyhűtőből a militáns és tekintélyelvű nézetek.
Putyin immár vitathatatlanul vezér a Despota Internacionáléban,
amelyhez olyan államok tartoznak, mint Magyarország, Kína és Fehér-Oroszország.
A 89-es magyar indulást Heller Ágnes úgy jellemzi, hogy a győzelem után az MDF vezetői nem tudták, kiket kormányoznak, a nép pedig nem volt tisztában azzal, hogy mi is az a szabadság, és hogy azért felelősséggel tartozik. Ezért sajátíthatta ki az államot egy olyan elszánt autokrata, mint Orbán Viktor. Meghirdethette az illiberális államot, amelyben ő és a Fidesz ellene fordul mindenkinek, aki korlátozza a nemzetállamot. Lengyelországban jó 10 éve a megkérdezettek 40 % fontosabbnak tartotta az erős vezetés a demokráciával szemben. Hát, mostanra megkapták a Jog és Igazságosságot, amely az egész demokráciát fenyegeti. Ráadásul a térségben elszürkül a civil társadalom, és nem csak a felülről érkező elnyomás miatt, hanem azért is, mert a lakosság nem tekinti fontosnak. És ez utóbbi jelenti a tragédia nagyobbik részét.
Guardian
guardian.jpg
Az erősödő euroszkepticizmus létveszélyt jelent az unió számára,
szerencsére a brit kilépés eltérített egy-két vezetőt attól, hogy egyfolytában ostorozza a szervezetet. Ezt az a politikus mondta, akit Juncker legesélyesebb utódjának tartanak 2019 után a Bizottság élén. Jyrki Katainen volt finn kormányfő, aki jelenleg a testület alelnöke, úgy gondolja, eljött az idő, hogy a tagállamok átvegyék az európai tervet, mert az nem járja, hogy egyesek azért támadják Brüsszelt, mivel odahaza igyekeznek politikai jó pontokat szerezni. Vagy hogy nem mutatnak kellő szolidaritást, pedig ők maguk is megszavazták a szóban forgó döntést. A cikk itt közbeveti, hogy a Bizottság két napja bírálta a többi közt Magyarországot, Ausztriát és Lengyelországot, amiért azok elutasítják a menekültek átvételét. Katainen erről úgy vélekedik, hogy egynémely államok nem hajlandók kivenni részüket a gondok közös megoldásából, illetve befeketítik az EU-t, habár ők maguk rábólintottak az adott döntésre. Rövidlátó politikai megfontolásokból bírálják az uniót, és ez befolyásolja a polgárok látásmódját is. Pedig az emberek jobban akarják az összefogást, mint a kormányok, ideértve hogy további nemzeti jogköröket adjanak át a közösségnek, pl. a védelem és a klímaváltozás területén.
Frankfurter Rundschau
frankfurter.jpg
A kaliforniai Berkeley Egyetem egyik neves filozófia professzora azt mondja, hogy az Amerikát sújtó politikai válság elvonja a figyelmet és leköti az erőket, miközben nemzetközi mozgalmat kellene indítani a populizmus és a rasszizmus ellen. Judith Butler szintén nacionalistának és idegenellenesnek tartja Trumpot, mint oly sokan, ám az elnök bármennyire is próbál tekintélyelvű lenni, egymaga nem képes szétzúzni az emberi jogokat és a demokráciát.
Már formálódik vele szemben az ellenállás, a két nagy párt hívei egyaránt részt vesznek benne,
a harc az értékekért, az alkotmányos demokráciáért folyik. De mint a szakértő rámutat, a rasszista nacionalizmus nyomul a magyaroknál, németeknél, osztrákoknál, franciáknál, briteknél és a svájciaknál is, ezért itt nemzetek fölötti ellennyomásra van szükség. A másik oldalon ugyanis az erkölcsi-politikai nihilizmus áll, ami a többi közt abban nyilvánul meg, hogy országok zárják le a határaikat, kifejezetten helyeslik, hogy menekültek szenvednek és halnak meg, elfordulnak a kínok láttán és ehhez képest még azt gondolják, hogy nekik van igazuk. Trumpnak és a hasonszőrűeknek fontos jellemzőjük, hogy szavakból akarnak valóságot teremteni. Erős sajtószabadság kell, hogy ellensúlyozni lehessen ezt a veszélyes taktikát.
http://b1.blog.hu/2017/03/04/new_york_times_a_mameluk_sajtonal_a_hallgatas_a_kozreklam_ara_szelestey_lajos_nemzetkozi_sajtoszemle
Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje, 2017. március 4. Hangos lapszemle itt.trump-putin.jpg
New York Times/AP
new_york_times.jpg
Hogy Mészáros Lőrinc érdekeltséget szerzett az Opimus médiacégben, csak megerősíti a gyanút, hogy ősszel politikai okokból zárták be a vállalathoz tartozó Népszabadságot. A beszámoló megszólaltatja Polyák Gábort a Mérték Elemzőtől, aki külön is felhívja a figyelmet arra, hogy immár nyilvánvaló:
Orbán Viktor médiacárja állt a lap felszámolása mögött.
A hírügynökség idézi, hogy a felcsúti polgármester és korábbi gázszerelő főleg pénzes állami megrendeléseken gazdagodott meg. Üzleti sikereit nyíltan a miniszterelnökhöz fűződő barátságának tulajdonítja. A múlt év végén megvásárolta az Echo TV-t is, amivel csak tovább fokozta a kormánypárti sajtó fölényét. Polyák erről az mondja, hogy Mészáros el tudta kerülni a médiahatóság vizsgálatát, miután az Opimus hivatalosan csak a televízió után jutott a birtokába. Ugyanakkor a tudósítás kitér arra, hogy a Fidesz-hű lapok, rádiók, TV-k nemigen kérdeznek semmit a hatalomtól, cserében viszont kitömik őket állami hirdetésekkel.
Washington Post
washington_post_1.jpg
A vezércikk úgy látja, hogy a trumpizmus megbukhat Európában. Mint rámutat, az elnök megválasztása óta az a legnagyobb kérdés a nyugati politikában, vajon átterjed-e más országokra az a populista lázadás és a hatalmon lévő elit elleni láz, ami a Brexithez vezetett. Az esélyek igenis valósak a hollandoknál és a franciáknál. Csakhogy Párizsban – és Berlinben – Macron, illetve
Schulz személyében olyan jelölt bukkant fel,
aki a főáramlat híve, mind a politikát, mind az intézményeket tekintve. Nem véletlen, hogy Le Pen francia vetélytársa azonnal célpont lett az orosz állami propaganda számára, amely minden tőle telhető megtett Trump sikeréért, most pedig a Front National elnökasszonyát szeretné hatalomra segíteni. Macron kampányfőnöke szerint orosz hackerek több ezerszer támadták a pártot, és az olyan szerkesztőségek, mint a Russia Today vagy a Sputnik hamis híreket terjesztenek róla. Pl. hogy titokban meleg. Természetesen nem lehet kizárni, hogy a lejárató hadjárat sikeres lesz, ám egyelőre úgy néz ki, hogy megerősödnek azok a tényezők, amelyek ellenzik a nemzeti szuverenitás radikális hangoztatását és a gazdasági nacionalizmust. Ha valóban ők futnak be, az győzelem lesz mindazok számára, akik még hisznek a liberális demokrata Nyugatban.
FT
financial_times.jpg
Londonban könyv jelent meg arról, hogy Közép-Európában a 90-es évek nagy reményei miként adták át a helyüket a lopakodó populizmusnak. A szerző, Ellen Hinsey, a „Múlt féken tartása” c. jó 200 oldalas műben rámutat, hogy az EU tévedett, amikor a viszonylag sima rendszerváltás láttán az hitte, most az ő évszázada jön. A keleti végeken ugyanis előkerültek a mélyhűtőből a militáns és tekintélyelvű nézetek.
Putyin immár vitathatatlanul vezér a Despota Internacionáléban,
amelyhez olyan államok tartoznak, mint Magyarország, Kína és Fehér-Oroszország.
A 89-es magyar indulást Heller Ágnes úgy jellemzi, hogy a győzelem után az MDF vezetői nem tudták, kiket kormányoznak, a nép pedig nem volt tisztában azzal, hogy mi is az a szabadság, és hogy azért felelősséggel tartozik. Ezért sajátíthatta ki az államot egy olyan elszánt autokrata, mint Orbán Viktor. Meghirdethette az illiberális államot, amelyben ő és a Fidesz ellene fordul mindenkinek, aki korlátozza a nemzetállamot. Lengyelországban jó 10 éve a megkérdezettek 40 % fontosabbnak tartotta az erős vezetés a demokráciával szemben. Hát, mostanra megkapták a Jog és Igazságosságot, amely az egész demokráciát fenyegeti. Ráadásul a térségben elszürkül a civil társadalom, és nem csak a felülről érkező elnyomás miatt, hanem azért is, mert a lakosság nem tekinti fontosnak. És ez utóbbi jelenti a tragédia nagyobbik részét.
Guardian
guardian.jpg
Az erősödő euroszkepticizmus létveszélyt jelent az unió számára,
szerencsére a brit kilépés eltérített egy-két vezetőt attól, hogy egyfolytában ostorozza a szervezetet. Ezt az a politikus mondta, akit Juncker legesélyesebb utódjának tartanak 2019 után a Bizottság élén. Jyrki Katainen volt finn kormányfő, aki jelenleg a testület alelnöke, úgy gondolja, eljött az idő, hogy a tagállamok átvegyék az európai tervet, mert az nem járja, hogy egyesek azért támadják Brüsszelt, mivel odahaza igyekeznek politikai jó pontokat szerezni. Vagy hogy nem mutatnak kellő szolidaritást, pedig ők maguk is megszavazták a szóban forgó döntést. A cikk itt közbeveti, hogy a Bizottság két napja bírálta a többi közt Magyarországot, Ausztriát és Lengyelországot, amiért azok elutasítják a menekültek átvételét. Katainen erről úgy vélekedik, hogy egynémely államok nem hajlandók kivenni részüket a gondok közös megoldásából, illetve befeketítik az EU-t, habár ők maguk rábólintottak az adott döntésre. Rövidlátó politikai megfontolásokból bírálják az uniót, és ez befolyásolja a polgárok látásmódját is. Pedig az emberek jobban akarják az összefogást, mint a kormányok, ideértve hogy további nemzeti jogköröket adjanak át a közösségnek, pl. a védelem és a klímaváltozás területén.
Frankfurter Rundschau
frankfurter.jpg
A kaliforniai Berkeley Egyetem egyik neves filozófia professzora azt mondja, hogy az Amerikát sújtó politikai válság elvonja a figyelmet és leköti az erőket, miközben nemzetközi mozgalmat kellene indítani a populizmus és a rasszizmus ellen. Judith Butler szintén nacionalistának és idegenellenesnek tartja Trumpot, mint oly sokan, ám az elnök bármennyire is próbál tekintélyelvű lenni, egymaga nem képes szétzúzni az emberi jogokat és a demokráciát.
Már formálódik vele szemben az ellenállás, a két nagy párt hívei egyaránt részt vesznek benne,
a harc az értékekért, az alkotmányos demokráciáért folyik. De mint a szakértő rámutat, a rasszista nacionalizmus nyomul a magyaroknál, németeknél, osztrákoknál, franciáknál, briteknél és a svájciaknál is, ezért itt nemzetek fölötti ellennyomásra van szükség. A másik oldalon ugyanis az erkölcsi-politikai nihilizmus áll, ami a többi közt abban nyilvánul meg, hogy országok zárják le a határaikat, kifejezetten helyeslik, hogy menekültek szenvednek és halnak meg, elfordulnak a kínok láttán és ehhez képest még azt gondolják, hogy nekik van igazuk. Trumpnak és a hasonszőrűeknek fontos jellemzőjük, hogy szavakból akarnak valóságot teremteni. Erős sajtószabadság kell, hogy ellensúlyozni lehessen ezt a veszélyes taktikát.
http://b1.blog.hu/2017/03/04/new_york_times_a_mameluk_sajtonal_a_hallgatas_a_kozreklam_ara_szelestey_lajos_nemzetkozi_sajtoszemle
2017. február 18., szombat
Oroszország elismeri a kelet-ukrajnai szakadár államokat
Ráti József
Vlagyimir Putyin elnök február 18-án aláírta azt a rendeletet, amely alapján Oroszország elismeri és elfogadja a szakadár Donyecki- és Luhanszki Népköztársaságok (DNK és LNK) által kiadott dokumentumokat, írja a meduza.io. A rendelet csak addig érvényes, míg nem rendeződik a kelet-ukrajnai konfliktus.
A DNK és LNK Oroszország által támogatott kelet-ukrajnai szakadárok államkezdeményei, amiket sem Ukrajna, sem senki a világon nem ismer el. Kivéve persze Putyin elnököt, aki ezzel a rendeletével biztosította, hogy Oroszország elfogadja érvényes dokumentumként nemcsak a DNK/LNK által kiadott útleveleket, de az anyakönyvi, oktatási, halálozási és egyéb dokumentumokat is. Mindezt az "emberi és polgári jogok védelmében", a "nemzetközi humanitárius elvekre" hivatkozva.
Denisz Pusilin, a DNK önjelölt államfője is elismerte, hogy az általuk kiadott útlevelekkel be lehet utazni Oroszországba, ahogy az orosz vonat- és repülőtársaságok is elfogadják. Ez ugyanakkor rosszul is elsülhet az oroszoknak, ugyanis amerikai jogászok szerint a szakadár államok ilyen szintű elismerése további szankciókat vonhat maga után.
http://index.hu/kulfold/2017/02/18/oroszorszag_elismeri_a_kelet-ukrajnai_szakadar_allamokat/
Vlagyimir Putyin elnök február 18-án aláírta azt a rendeletet, amely alapján Oroszország elismeri és elfogadja a szakadár Donyecki- és Luhanszki Népköztársaságok (DNK és LNK) által kiadott dokumentumokat, írja a meduza.io. A rendelet csak addig érvényes, míg nem rendeződik a kelet-ukrajnai konfliktus.
A DNK és LNK Oroszország által támogatott kelet-ukrajnai szakadárok államkezdeményei, amiket sem Ukrajna, sem senki a világon nem ismer el. Kivéve persze Putyin elnököt, aki ezzel a rendeletével biztosította, hogy Oroszország elfogadja érvényes dokumentumként nemcsak a DNK/LNK által kiadott útleveleket, de az anyakönyvi, oktatási, halálozási és egyéb dokumentumokat is. Mindezt az "emberi és polgári jogok védelmében", a "nemzetközi humanitárius elvekre" hivatkozva.
Denisz Pusilin, a DNK önjelölt államfője is elismerte, hogy az általuk kiadott útlevelekkel be lehet utazni Oroszországba, ahogy az orosz vonat- és repülőtársaságok is elfogadják. Ez ugyanakkor rosszul is elsülhet az oroszoknak, ugyanis amerikai jogászok szerint a szakadár államok ilyen szintű elismerése további szankciókat vonhat maga után.
http://index.hu/kulfold/2017/02/18/oroszorszag_elismeri_a_kelet-ukrajnai_szakadar_allamokat/
2017. február 17., péntek
Alkotmány vagy uniós jog: melyik erősebb?
A tagállami alkotmányok és az uniós jog ütközése esetén melyik szabályrendszeré az elsőbbség? Erre a kérdésre keresett választ a visegrádi országok alkotmánybírósági csúcstalálkozója. Sulyok Tamás AB-elnök szerint a testület feladata, hogy védelmezze az alapjogok lényeges tartalmát.
Első ízben Budapest adott otthont csütörtökön annak a történelmi jelentőségű találkozónak, amelyen valamennyi visegrádi ország alkotmánybírósága képviseltette magát. A cseh, lengyel és szlovák alkotmánybíróságok vezetői, illetve képviselői részt vettek a magyar Alkotmánybíróság által szervezett konferencián, amely azt a kérdést járta körül: miként őrizhető meg az alkotmányos identitás az Európai Unió keretein belül – olvasható az Alkotmánybíróság lapunknak küldött közleményében.
Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke a konferenciát követő sajtótájékoztatóján kiemelte: a visegrádi országok alkotmánybíróságai közötti kapcsolat különös jelentőséggel bír. 2004-ben együtt váltak az Európai Unió tagjává, és mind a mai napig szoros együttműködést ápolnak. Elmondta: az uniós polgárok mindennapjait is befolyásoló, aktuális kérdés, hogy a tagállami alkotmányok és az uniós jog ütközése esetén a tagállami alkotmány szabályainak – és az alkotmánybíróságok által adott értelmezésének – van-e elsőbbsége. Beszédében rámutatott: a magyar Alkotmánybíróság 2016 decemberében hozott döntése értelmében az Unióval közös hatáskörgyakorlás nem járhat Magyarország szuverenitásának, illetve alkotmányos önazonosságának sérelmével, mint ahogy a tagállamok a maguk részéről az emberi méltóság és az alapvető jogok lényeges tartalmának védelméről sem mondhatnak le. Az Alkotmánybíróság feladata és felelőssége, hogy végső fokon védelmezze az alapjogok lényeges tartalmát és az emberi méltóság sérthetetlenségét.
Az elnök hangsúlyozta: a magyar Alkotmánybíróság meggyőződése, hogy az ehhez hasonló kérdésekkel kapcsolatban a tagállamoknak érdemi párbeszédet kell egymással folytatniuk. Ezt a folyamatot kívánta Magyarország támogatni a V4-es alkotmánybírósági találkozó megszervezésével, amelynek legnagyobb vívmánya, hogy a visegrádi együttműködést egy újabb dimenzióval, az alkotmánybíróságok közötti szorosabb együttműködéssel bővítette.
Az Alkotmánybíróság által szervezett, budapesti konferencián a magyar, a cseh, a lengyel és a szlovák alkotmánybíróságok vezetői és tagjai vettek részt. A tanácskozás középpontjában az Európai Unió jogának és a tagállamok alkotmányos identitásának viszonya volt.
Az Európai Unió tagállamai a közös célkitűzéseik elérése érdekében hatásköröket ruháztak az unióra, valamint kötelezettség terheli őket az uniós célok megvalósítását illetően. A 2009-ben hatályba lépett Lisszaboni Szerződés szerint az Unió tiszteletben tartja a tagállamok nemzeti, illetve alkotmányos identitását. Ez felveti azt a kérdést, hogy a tagállami alkotmányos szabályok egy részének érvényesülése megelőzheti-e az uniós jog alkalmazásának elsőbbségét. A tagállami alkotmány és az uniós jog ütközése esetén vizsgálandó, hogy az adott szabály kapcsolatban áll-e a tagállam alkotmányos identitásával.
A konferencián Trócsányi László igazságügyi miniszter bevezető beszédét követően Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke hangsúlyozta: az Alkotmánybíróság az alkotmányos identitás fogalma alatt Magyarország alkotmányos önazonosságát érti. Ennek pontos tartalmát a testület esetről-esetre bontja ki az Alaptörvény alapján, így tavaly év végén született határozat egyelőre szimbolikusnak nevezhető. A döntés felsorol néhány, az alkotmányos identitás körébe sorolható elemet: ilyenek a szabadságjogok, a hatalommegosztás elve, a köztársasági államforma, a közjogi autonómiák tisztelete, a vallásszabadság, a törvényes hatalomgyakorlás, a parlamentarizmus, a jogegyenlőség, a bírói hatalom elismerése, és a velünk élő nemzetiségek védelme.
Pavel Rychetský, a Cseh Köztársaság Alkotmánybíróságának elnöke kiemelte: az elmúlt száz évben drámai változások történtek a régióban, a közös örökség és történelem megerősítette a négy államot összekötő barátságot, összetartást. Remek elgondolás, hogy a visegrádi együttműködést az alkotmánybíróságok szintjére is kiterjesztették a találkozó megszervezésével. Hozzátette: bár az Unióban a közös európai identitás még utópia, „európai optimistának” tartja magát. Marianna Mochnáčová, a Szlovák Köztársaság Alkotmánybíróságának tagja elmondta: örömmel tett eleget a Szlovák Alkotmánybíróság a magyar fél meghívásának, mivel a két intézmény régóta remek kapcsolatot ápol. Mivel a Szlovák Köztársaság szuverén, demokratikus jogállam, az Uniónak feltételesen átadott hatáskörök csupán addig tekinthetőek átruházottnak, amíg az Unió semmilyen formában nem veszélyezteti a szlovák nemzeti szuverenitást és a jogállamiságot. Lech Morawski, Lengyelország Alkotmánybíróságának tagja kiemelte: Lengyelországban az alkotmányos identitással és az alkotmánybíróság szerepével kapcsolatos aktuális vita részben jogi, részben politikai természetű, és a lengyel alkotmány eltérő értelmezésén alapszik.
http://jogaszvilag.hu/rovatok/napi/alkotmany-vagy-unios-jog-melyik-erosebb
Első ízben Budapest adott otthont csütörtökön annak a történelmi jelentőségű találkozónak, amelyen valamennyi visegrádi ország alkotmánybírósága képviseltette magát. A cseh, lengyel és szlovák alkotmánybíróságok vezetői, illetve képviselői részt vettek a magyar Alkotmánybíróság által szervezett konferencián, amely azt a kérdést járta körül: miként őrizhető meg az alkotmányos identitás az Európai Unió keretein belül – olvasható az Alkotmánybíróság lapunknak küldött közleményében.
Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke a konferenciát követő sajtótájékoztatóján kiemelte: a visegrádi országok alkotmánybíróságai közötti kapcsolat különös jelentőséggel bír. 2004-ben együtt váltak az Európai Unió tagjává, és mind a mai napig szoros együttműködést ápolnak. Elmondta: az uniós polgárok mindennapjait is befolyásoló, aktuális kérdés, hogy a tagállami alkotmányok és az uniós jog ütközése esetén a tagállami alkotmány szabályainak – és az alkotmánybíróságok által adott értelmezésének – van-e elsőbbsége. Beszédében rámutatott: a magyar Alkotmánybíróság 2016 decemberében hozott döntése értelmében az Unióval közös hatáskörgyakorlás nem járhat Magyarország szuverenitásának, illetve alkotmányos önazonosságának sérelmével, mint ahogy a tagállamok a maguk részéről az emberi méltóság és az alapvető jogok lényeges tartalmának védelméről sem mondhatnak le. Az Alkotmánybíróság feladata és felelőssége, hogy végső fokon védelmezze az alapjogok lényeges tartalmát és az emberi méltóság sérthetetlenségét.
Az elnök hangsúlyozta: a magyar Alkotmánybíróság meggyőződése, hogy az ehhez hasonló kérdésekkel kapcsolatban a tagállamoknak érdemi párbeszédet kell egymással folytatniuk. Ezt a folyamatot kívánta Magyarország támogatni a V4-es alkotmánybírósági találkozó megszervezésével, amelynek legnagyobb vívmánya, hogy a visegrádi együttműködést egy újabb dimenzióval, az alkotmánybíróságok közötti szorosabb együttműködéssel bővítette.
Az Alkotmánybíróság által szervezett, budapesti konferencián a magyar, a cseh, a lengyel és a szlovák alkotmánybíróságok vezetői és tagjai vettek részt. A tanácskozás középpontjában az Európai Unió jogának és a tagállamok alkotmányos identitásának viszonya volt.
Az Európai Unió tagállamai a közös célkitűzéseik elérése érdekében hatásköröket ruháztak az unióra, valamint kötelezettség terheli őket az uniós célok megvalósítását illetően. A 2009-ben hatályba lépett Lisszaboni Szerződés szerint az Unió tiszteletben tartja a tagállamok nemzeti, illetve alkotmányos identitását. Ez felveti azt a kérdést, hogy a tagállami alkotmányos szabályok egy részének érvényesülése megelőzheti-e az uniós jog alkalmazásának elsőbbségét. A tagállami alkotmány és az uniós jog ütközése esetén vizsgálandó, hogy az adott szabály kapcsolatban áll-e a tagállam alkotmányos identitásával.
A konferencián Trócsányi László igazságügyi miniszter bevezető beszédét követően Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke hangsúlyozta: az Alkotmánybíróság az alkotmányos identitás fogalma alatt Magyarország alkotmányos önazonosságát érti. Ennek pontos tartalmát a testület esetről-esetre bontja ki az Alaptörvény alapján, így tavaly év végén született határozat egyelőre szimbolikusnak nevezhető. A döntés felsorol néhány, az alkotmányos identitás körébe sorolható elemet: ilyenek a szabadságjogok, a hatalommegosztás elve, a köztársasági államforma, a közjogi autonómiák tisztelete, a vallásszabadság, a törvényes hatalomgyakorlás, a parlamentarizmus, a jogegyenlőség, a bírói hatalom elismerése, és a velünk élő nemzetiségek védelme.
Pavel Rychetský, a Cseh Köztársaság Alkotmánybíróságának elnöke kiemelte: az elmúlt száz évben drámai változások történtek a régióban, a közös örökség és történelem megerősítette a négy államot összekötő barátságot, összetartást. Remek elgondolás, hogy a visegrádi együttműködést az alkotmánybíróságok szintjére is kiterjesztették a találkozó megszervezésével. Hozzátette: bár az Unióban a közös európai identitás még utópia, „európai optimistának” tartja magát. Marianna Mochnáčová, a Szlovák Köztársaság Alkotmánybíróságának tagja elmondta: örömmel tett eleget a Szlovák Alkotmánybíróság a magyar fél meghívásának, mivel a két intézmény régóta remek kapcsolatot ápol. Mivel a Szlovák Köztársaság szuverén, demokratikus jogállam, az Uniónak feltételesen átadott hatáskörök csupán addig tekinthetőek átruházottnak, amíg az Unió semmilyen formában nem veszélyezteti a szlovák nemzeti szuverenitást és a jogállamiságot. Lech Morawski, Lengyelország Alkotmánybíróságának tagja kiemelte: Lengyelországban az alkotmányos identitással és az alkotmánybíróság szerepével kapcsolatos aktuális vita részben jogi, részben politikai természetű, és a lengyel alkotmány eltérő értelmezésén alapszik.
http://jogaszvilag.hu/rovatok/napi/alkotmany-vagy-unios-jog-melyik-erosebb
2017. február 12., vasárnap
SulyokTamás: az alkotmányosság az élet, a józan ész győzelme a borzalmak felett
Az alkotmányosság nem más, mint az élet és a józan ész győzelme az olyan borzalmak felett, mint amilyeneket a budapesti civil lakossággal szemben hetvenkét éve elkövettek – mondta az Alkotmánybíróság elnöke a Nemzeti Örökség Intézete által szervezett pénteki megemlékezésén, Budapesten.
Sulyok Tamás a Farkasréti temetőben, a második világháború budapesti polgári áldozatainak síremlékeinél tartott beszédében hangoztatta: a főváros ostroma intő történelmi példa arra, hogy az alkotmányosságnak, a jogállamnak nincs értelmes alternatívája.
Emlékeztetett arra, hogy a civil halálos áldozatok száma az óvatos becslések szerint is meghaladja ötvenezret. A háború borzalmai, a lakosság teljes kiszolgáltatottá tétele, legyilkolása, a nők megerőszakolása, az emberek kifosztása, sanyargatása semmilyen módon nem igazolható, józan értelemmel fel sem fogható – mondta.
Sulyok Tamás szerint a háború az alkotmányosság teljes tagadása, kegyetlen kiszolgálása a tébolyult hatalomnak, amely az emberi életet statisztikai számnak, az embert értéktelen tárgynak tekinti. Ezért, ha méltón akarunk emlékezni az ártatlanul meghaltakra, minden erőnkkel el kell ítélni és meg kell akadályozni a fegyverek legcsekélyebb térnyerését is – hangsúlyozta.
Kiemelte, tagadnunk kell a háborút mint a nagypolitikai érdekérvényesítés módját. Legyünk tudatában annak az áldott szerencsés állapotnak, hogy korunkban az alkotmányosság, nem pedig a háború szabályai határozzák meg mindennapjainkat – fogalmazott.
Arra hívta fel a figyelmet, hogy - mint azt az alaptörvény is rögzíti - az emberi lét alapja a sérthetetlen emberi méltóság, és az élethez mindenkinek elidegeníthetetlen joga van. Az Alkotmánybíróság feladata és felelőssége az is, hogy védelmezze az emberi életet, az emberi méltóság sérthetetlenségét – mondta.
Felidézte, hogy Budapest ostroma mintegy száz napig tartott, és ezalatt valamennyi híd, számos műemlék és közintézmény, valamint az ostrom által leginkább érintett belső-pesti és budai kerületekben a lakóépületek túlnyomó része is teljesen megsemmisült.
A Nemzeti Örökség Intézete által kiadott háttéranyagban az áll, hogy a Farkasréti temető 19/1-es parcellájában található két síremlék a Margit körúti Regent-házban, valamint egy Vitéz utcai és egy Fő utcai házban meghaltaknak állít emléket. Az ostrom civil áldozatainak emblematikus helyszínei azok a felrobbant budai lakóházak, amelyek tömegsírokként százakat temettek maguk alá – írták.
Január 2-án történt az a robbanás, amely a Vitéz utca és a Fő utca kereszteződésének saroktelkein álló épületeket rombolta földig. Az áldozatok között volt Gulácsy Irén írónő is. Január 22-én történt a másik eset, amely szintén budai polgárok százainak az életét követelte. A Regent-ház helyiségeibe a németek 70-100 tonna lőszert rakodtak be, ez a készlet valószínűleg bombatalálatot kapott és földig rombolta az épületet, maga alá temetve több mint kétszáz embert – olvasható a dokumentumban.
Felidézték azt is, hogy az ostrom civileket tömegesen érintő tragédiáinak első helyszíne a november 4-én véletlenül felrobbanó Margit híd Pestet és a Margitszigetet összekötő szakasza volt. Mintegy nyolcszázan tartózkodtak a robbanás pillanatában a hídon, az áldozatok száma százakra tehető.
A megemlékezés végén az áldozatok sírján virágot helyezett el Sulyok Tamás mellett Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézete főigazgatója, Jerzy Snopek, a Lengyel Köztársaság magyarországi nagykövete, valamint az áldozatok családtagjai, hozzátartozói és a tragédiára emlékező diákok.
Budapest, 2017. február 10., péntek (MTI)
Sulyok Tamás a Farkasréti temetőben, a második világháború budapesti polgári áldozatainak síremlékeinél tartott beszédében hangoztatta: a főváros ostroma intő történelmi példa arra, hogy az alkotmányosságnak, a jogállamnak nincs értelmes alternatívája.
Emlékeztetett arra, hogy a civil halálos áldozatok száma az óvatos becslések szerint is meghaladja ötvenezret. A háború borzalmai, a lakosság teljes kiszolgáltatottá tétele, legyilkolása, a nők megerőszakolása, az emberek kifosztása, sanyargatása semmilyen módon nem igazolható, józan értelemmel fel sem fogható – mondta.
Sulyok Tamás szerint a háború az alkotmányosság teljes tagadása, kegyetlen kiszolgálása a tébolyult hatalomnak, amely az emberi életet statisztikai számnak, az embert értéktelen tárgynak tekinti. Ezért, ha méltón akarunk emlékezni az ártatlanul meghaltakra, minden erőnkkel el kell ítélni és meg kell akadályozni a fegyverek legcsekélyebb térnyerését is – hangsúlyozta.
Kiemelte, tagadnunk kell a háborút mint a nagypolitikai érdekérvényesítés módját. Legyünk tudatában annak az áldott szerencsés állapotnak, hogy korunkban az alkotmányosság, nem pedig a háború szabályai határozzák meg mindennapjainkat – fogalmazott.
Arra hívta fel a figyelmet, hogy - mint azt az alaptörvény is rögzíti - az emberi lét alapja a sérthetetlen emberi méltóság, és az élethez mindenkinek elidegeníthetetlen joga van. Az Alkotmánybíróság feladata és felelőssége az is, hogy védelmezze az emberi életet, az emberi méltóság sérthetetlenségét – mondta.
Felidézte, hogy Budapest ostroma mintegy száz napig tartott, és ezalatt valamennyi híd, számos műemlék és közintézmény, valamint az ostrom által leginkább érintett belső-pesti és budai kerületekben a lakóépületek túlnyomó része is teljesen megsemmisült.
A Nemzeti Örökség Intézete által kiadott háttéranyagban az áll, hogy a Farkasréti temető 19/1-es parcellájában található két síremlék a Margit körúti Regent-házban, valamint egy Vitéz utcai és egy Fő utcai házban meghaltaknak állít emléket. Az ostrom civil áldozatainak emblematikus helyszínei azok a felrobbant budai lakóházak, amelyek tömegsírokként százakat temettek maguk alá – írták.
Január 2-án történt az a robbanás, amely a Vitéz utca és a Fő utca kereszteződésének saroktelkein álló épületeket rombolta földig. Az áldozatok között volt Gulácsy Irén írónő is. Január 22-én történt a másik eset, amely szintén budai polgárok százainak az életét követelte. A Regent-ház helyiségeibe a németek 70-100 tonna lőszert rakodtak be, ez a készlet valószínűleg bombatalálatot kapott és földig rombolta az épületet, maga alá temetve több mint kétszáz embert – olvasható a dokumentumban.
Felidézték azt is, hogy az ostrom civileket tömegesen érintő tragédiáinak első helyszíne a november 4-én véletlenül felrobbanó Margit híd Pestet és a Margitszigetet összekötő szakasza volt. Mintegy nyolcszázan tartózkodtak a robbanás pillanatában a hídon, az áldozatok száma százakra tehető.
A megemlékezés végén az áldozatok sírján virágot helyezett el Sulyok Tamás mellett Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézete főigazgatója, Jerzy Snopek, a Lengyel Köztársaság magyarországi nagykövete, valamint az áldozatok családtagjai, hozzátartozói és a tragédiára emlékező diákok.
Budapest, 2017. február 10., péntek (MTI)
2017. február 9., csütörtök
Az Emberi Jogok Európai Bírósága szerint nem lehet újságírókat kirakni a parlamentből
Horváth Bence
A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága kedden döntött így egy macedón ügyben: e szerint nem lehet erővel eltávolítani újságírókat a parlament épületéből. A döntés értelmében elfogadhatatlan, hogy újságírókat távolítsanak el olyan területekről, ahol a közérdeklődésre számot tartó események történnek, ha nem áll fenn olyan valós veszély, ami tényleg az újságírók vagy a köz biztonságát fenyegetné.
A mostani ítélet egy 2012-es ügyre nyúlik vissza: az év decemberében zajlott a költségvetés vitája a macedón parlamentben, és heves vita bontakozott ki kormánypárti és ellenzéki képviselők között. Az ellenzéki képviselők egy csoportja elkezdte megzavarni az ülést, mire a levezető elnök a hatóságok segítségét kérte, aminek az eredménye az lett, hogy nem csak ellenzéki képviselőket, de az eseményeket a karzatról figyelő újságírókat is kivezették az épületből.
Hat újságíró a macedón bíróságon támadta meg a lépést, de miután minden fórumon visszautasították őket, az Emberi Jogok Európai Bírósága
fordultak. Az újságírók szerint azzal, hogy erőszakkal eltávolították őket az épületből, közérdek sérült, hiszen a médiafogyasztók nem juthattak hozzá fontos információkhoz és sérült az újságírók szólásszabadsága is. A Bíróság egyetértett a keresettel, az ítélet szerint eltávolításuk miatt nem volt lehetőségük első kézből tájékozódni a parlamentbeli eseményekről. Az újságírók keresetét a MLDI és a Media Development Center képviselte, az MDLI jogi vezetője szerint világszerte több országban tapasztalt jelenség, hogy a kormányok számos módszerrel próbálják megakadályozni az újságírókat, hogy a parlamentből tudósítsanak.
Ez a helyzet jelenleg Magyarországon is, ahol a 444 teljes szerkesztősége ki van tiltva a Parlamentből. Erről épp nemrég írtunk hosszabban:
https://444.hu/2017/02/02/kover-laszlo-nagy-gyozelme-mivel-honapok-ota-ki-vagyunk-tiltva-a-parlamentbol-igy-meg-matematikai-eselyunk-sem-volt-kerdezni-orban-es-putyin-sajtotajekoztatojan
(Disclaimer: az MLDI jelenleg a 444 szerkesztőségét is képviseli egy ügyben Strasbourgban.)
Javítás: a cikk korábbi verziójában Európai Bíróságot írtunk, holott az Emberi Jogok Európai Bírósága döntött a kérdésben. A hibáért elnézést kérünk.
(via MediaDefence)
https://444.hu/2017/02/09/az-europai-birosag-szerint-nem-lehet-ujsagirokat-kirakni-a-parlamentbol?utm_source=hirkereso&utm_medium=cpc&utm_campaign=az-europai-birosag-szerint-nem-lehet-ujsagirokat-kirakni-a-parlamentbol
A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága kedden döntött így egy macedón ügyben: e szerint nem lehet erővel eltávolítani újságírókat a parlament épületéből. A döntés értelmében elfogadhatatlan, hogy újságírókat távolítsanak el olyan területekről, ahol a közérdeklődésre számot tartó események történnek, ha nem áll fenn olyan valós veszély, ami tényleg az újságírók vagy a köz biztonságát fenyegetné.
A mostani ítélet egy 2012-es ügyre nyúlik vissza: az év decemberében zajlott a költségvetés vitája a macedón parlamentben, és heves vita bontakozott ki kormánypárti és ellenzéki képviselők között. Az ellenzéki képviselők egy csoportja elkezdte megzavarni az ülést, mire a levezető elnök a hatóságok segítségét kérte, aminek az eredménye az lett, hogy nem csak ellenzéki képviselőket, de az eseményeket a karzatról figyelő újságírókat is kivezették az épületből.
Hat újságíró a macedón bíróságon támadta meg a lépést, de miután minden fórumon visszautasították őket, az Emberi Jogok Európai Bírósága
fordultak. Az újságírók szerint azzal, hogy erőszakkal eltávolították őket az épületből, közérdek sérült, hiszen a médiafogyasztók nem juthattak hozzá fontos információkhoz és sérült az újságírók szólásszabadsága is. A Bíróság egyetértett a keresettel, az ítélet szerint eltávolításuk miatt nem volt lehetőségük első kézből tájékozódni a parlamentbeli eseményekről. Az újságírók keresetét a MLDI és a Media Development Center képviselte, az MDLI jogi vezetője szerint világszerte több országban tapasztalt jelenség, hogy a kormányok számos módszerrel próbálják megakadályozni az újságírókat, hogy a parlamentből tudósítsanak.
Ez a helyzet jelenleg Magyarországon is, ahol a 444 teljes szerkesztősége ki van tiltva a Parlamentből. Erről épp nemrég írtunk hosszabban:
https://444.hu/2017/02/02/kover-laszlo-nagy-gyozelme-mivel-honapok-ota-ki-vagyunk-tiltva-a-parlamentbol-igy-meg-matematikai-eselyunk-sem-volt-kerdezni-orban-es-putyin-sajtotajekoztatojan
(Disclaimer: az MLDI jelenleg a 444 szerkesztőségét is képviseli egy ügyben Strasbourgban.)
Javítás: a cikk korábbi verziójában Európai Bíróságot írtunk, holott az Emberi Jogok Európai Bírósága döntött a kérdésben. A hibáért elnézést kérünk.
(via MediaDefence)
https://444.hu/2017/02/09/az-europai-birosag-szerint-nem-lehet-ujsagirokat-kirakni-a-parlamentbol?utm_source=hirkereso&utm_medium=cpc&utm_campaign=az-europai-birosag-szerint-nem-lehet-ujsagirokat-kirakni-a-parlamentbol
2017. február 6., hétfő
Sulyok Tamás: az AB-ben nincsenek szekértáborok
A kollektív bíráskodás titka a türelem, az egymásra figyelés és a kompromisszumkészség, ebben pedig az elnöknek kell élen járnia - mondta Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság (AB) novemberben megválasztott elnöke az MTI-nek. Az elnök jelezte, szeretne nyitni a közvélemény felé, és ebbe az irányba mutat az is, hogy tavaly látványosan nőtt a nyilvános határozathirdetések száma.
Tizenöt olyan kvalitású jogásznak, mint aki az AB-t alkotja, egy ügyben legalább tizenötféle véleménye van. A sok évtizedes munkával kialakított szakmai meggyőződések kölcsönös tiszteletben tartásával kell megkeresni a közös nevezőt, hogy létrejöhessen a döntéshez szükséges meggyőző többség - fogalmazott az AB elnöke. A testületben voltak és vannak is komoly szakmai viták, de szekértáborok jellemzően nincsenek, ezt jelzi az is, hogy általában ügyről ügyre változik a különvélemények megfogalmazóinak személye - tette hozzá.
Az elnök jelezte, szeretne nyitni a közvélemény felé, és ebbe az irányba mutat az is, hogy tavaly látványosan nőtt a nyilvános határozathirdetések száma. A nem jogász közvéleménynek több lehetőséget kell adni, hogy megismerhesse a konkrét alkotmánybírósági jogvédelem eredményeit - mondta Sulyok Tamás, aki több évtizedes ügyvédi praxissal a háta mögött azt vallja, hogy fontos az egyedi jogvédelem, a kisemberek problémája.
A rendszerváltás idején létrejött AB a társadalom számára évekig a pártállami önkényt felváltó új, jogállami korszak emblematikus intézményét jelentette - idézte fel. A jelenlegi AB-nak azonban már alapvetően más társadalmi funkciói vannak. Van egy, az értelmezést segítő preambulumot is tartalmazó Alaptörvényünk, amelyet a szakma természetesen bírálhat, de az AB elnökének nem ez a dolga, hanem az, hogy megvédje, hiszen erre esküdött fel - mondta Sulyok Tamás. Az AB felelős az Alaptörvény védelméért, de az alapjogokat a bíróságokkal karöltve védelmezi, a széles értelemben vett alkotmányosság, jogállamiság megóvása pedig az egész jogászi hivatásrend, ügyvédek, ügyészek, jogtanácsosok, közjegyzők közös munkájának eredménye – hangsúlyozta.
Az utóbbi időszak AB-döntései közül az elnök kiemelt két, az államfő indítványára hozott, szinte egyhangú döntést. Az egyik a védett természeti területek természetvédelmi célú vagyonkezelését óvta meg, a másik a jegybank alapítványaira vonatkozó adatok közérdekűségét rögzítette. Ezen kívül az ombudsman betelepítési kvótákkal kapcsolatos indítványára adott alkotmányértelmezést említette, amely az ország uniós tagságának, illetve szuverenitásának és alkotmányos identitásának alapvető összefüggéseit vizsgálva rámutatott: az ország nem szuverenitást, csupán hatásköröket adott át az EU-nak.
Az AB elnöke hangsúlyozta: az Alaptörvény és az uniós jog viszonya fontos nemzeti ügy, és az erről szóló döntés teljes mértékben összhangban áll a német és még tucatnyi másik uniós tagállam alkotmánybíróságának döntéseivel. Hozzáfűzte: az európai alkotmányosság többszintű, a tagállami alkotmánybíróságok a nemzeti alkotmányokat védelmezik, a strasbourgi bíróság a nemzetközi egyezménybe foglalt alapvető emberi jogok, az Európai Unió Bírósága, a luxembourgi székhelyű EUB pedig az uniós normák felett őrködik. Ezen intézmények között ideális esetben párbeszéd zajlik - hívta fel a figyelmet. Aktualitása miatt az AB nemzetközi kapcsolatai közül a kelet-közép-európai alkotmánybíróságok közötti együttműködést emelte ki. Ennek keretében kerül sor a V4-ek alkotmánybíróságainak háromnapos konferenciájára, amelyet február közepén Budapesten rendeznek meg – jelezte.
Az AB munkaterhéről szólva az elnök elmondta: 2012 óta az ügyek túlnyomó többsége egy éven belül véget ér. Évente hozzávetőleg ezer alkotmányjogi panasz érkezik a testülethez, de kétharmaduk nem alkalmas arra, hogy előadó alkotmánybíróhoz kerüljön. 2015-ben 364 ügyet fejeztek be, 2016-ban 355-öt - ismertette az elnök. Hozzátette, hogy a bírói kezdeményezés intézménye szintén rendkívül fontos az alapjogvédelem szempontjából. 2015-ben 65, 2016-ban 64 ilyen indítvány érkezett az AB-hez. Az államfő és az ombudsman mellett a Kúria elnöke is élt indítványozási jogával. A Kúria elnöke például utólagos normakontrollt kért a titkosszolgálati eszközök bírákkal szembeni alkalmazhatóságának szabályai ügyében.
Sulyok Tamás elmondta: távoli rokona apai ágon Sulyok Dezső polgári politikusnak, aki a múlt század derekán előbb a nácik elől bujkált, majd a kommunista fenyegetés elől 1947-ben emigrálni kényszerült. Anyai ágon felmenői között van Kuncz Aladár erdélyi író, akinek legismertebb regénye, az 1931-ben megjelent Fekete kolostor a szerző első világháborús, éveken át tartó franciaországi internálásának élményeit örökíti meg. Az AB-elnök hozzátette: büszke felmenőire, akiknek sorsa példa, útmutatás számára, és arra int, hogy ki kell állni magunkért, a meggyőződésünkért.
Sulyok Tamás 1956-ban született, a szegedi József Attila Tudományegyetem szerzett jogi diplomát, majd az ELTE jogi továbbképző intézetében európai jogi szakjogász képesítést. PhD-fokozatát 2013-ban az ügyvédség alkotmányos helyzetét tárgyaló értekezésével szerezte meg. Több mint egy évtizede a Szegedi Tudományegyetem alkotmányjogi tanszékének óraadó tanára. Volt bírósági fogalmazó, jogtanácsos, ügyvéd és több mint egy évtizeden át Ausztria tiszteletbeli konzulja. Az Országgyűlés 2014 szeptemberében választotta meg alkotmánybírónak, 2015 áprilisa óta az Ab elnökhelyettese, 2016 áprilisa óta pedig - Lenkovics Barnabás korábbi elnök megbízatásának lejárta óta - ő gyakorolta az Ab elnöki jogköreit. Az AB elnökévé 2016 novemberében választotta az Országgyűlés.
(MTI)
Tizenöt olyan kvalitású jogásznak, mint aki az AB-t alkotja, egy ügyben legalább tizenötféle véleménye van. A sok évtizedes munkával kialakított szakmai meggyőződések kölcsönös tiszteletben tartásával kell megkeresni a közös nevezőt, hogy létrejöhessen a döntéshez szükséges meggyőző többség - fogalmazott az AB elnöke. A testületben voltak és vannak is komoly szakmai viták, de szekértáborok jellemzően nincsenek, ezt jelzi az is, hogy általában ügyről ügyre változik a különvélemények megfogalmazóinak személye - tette hozzá.
Az elnök jelezte, szeretne nyitni a közvélemény felé, és ebbe az irányba mutat az is, hogy tavaly látványosan nőtt a nyilvános határozathirdetések száma. A nem jogász közvéleménynek több lehetőséget kell adni, hogy megismerhesse a konkrét alkotmánybírósági jogvédelem eredményeit - mondta Sulyok Tamás, aki több évtizedes ügyvédi praxissal a háta mögött azt vallja, hogy fontos az egyedi jogvédelem, a kisemberek problémája.
A rendszerváltás idején létrejött AB a társadalom számára évekig a pártállami önkényt felváltó új, jogállami korszak emblematikus intézményét jelentette - idézte fel. A jelenlegi AB-nak azonban már alapvetően más társadalmi funkciói vannak. Van egy, az értelmezést segítő preambulumot is tartalmazó Alaptörvényünk, amelyet a szakma természetesen bírálhat, de az AB elnökének nem ez a dolga, hanem az, hogy megvédje, hiszen erre esküdött fel - mondta Sulyok Tamás. Az AB felelős az Alaptörvény védelméért, de az alapjogokat a bíróságokkal karöltve védelmezi, a széles értelemben vett alkotmányosság, jogállamiság megóvása pedig az egész jogászi hivatásrend, ügyvédek, ügyészek, jogtanácsosok, közjegyzők közös munkájának eredménye – hangsúlyozta.
Az utóbbi időszak AB-döntései közül az elnök kiemelt két, az államfő indítványára hozott, szinte egyhangú döntést. Az egyik a védett természeti területek természetvédelmi célú vagyonkezelését óvta meg, a másik a jegybank alapítványaira vonatkozó adatok közérdekűségét rögzítette. Ezen kívül az ombudsman betelepítési kvótákkal kapcsolatos indítványára adott alkotmányértelmezést említette, amely az ország uniós tagságának, illetve szuverenitásának és alkotmányos identitásának alapvető összefüggéseit vizsgálva rámutatott: az ország nem szuverenitást, csupán hatásköröket adott át az EU-nak.
Az AB elnöke hangsúlyozta: az Alaptörvény és az uniós jog viszonya fontos nemzeti ügy, és az erről szóló döntés teljes mértékben összhangban áll a német és még tucatnyi másik uniós tagállam alkotmánybíróságának döntéseivel. Hozzáfűzte: az európai alkotmányosság többszintű, a tagállami alkotmánybíróságok a nemzeti alkotmányokat védelmezik, a strasbourgi bíróság a nemzetközi egyezménybe foglalt alapvető emberi jogok, az Európai Unió Bírósága, a luxembourgi székhelyű EUB pedig az uniós normák felett őrködik. Ezen intézmények között ideális esetben párbeszéd zajlik - hívta fel a figyelmet. Aktualitása miatt az AB nemzetközi kapcsolatai közül a kelet-közép-európai alkotmánybíróságok közötti együttműködést emelte ki. Ennek keretében kerül sor a V4-ek alkotmánybíróságainak háromnapos konferenciájára, amelyet február közepén Budapesten rendeznek meg – jelezte.
Az AB munkaterhéről szólva az elnök elmondta: 2012 óta az ügyek túlnyomó többsége egy éven belül véget ér. Évente hozzávetőleg ezer alkotmányjogi panasz érkezik a testülethez, de kétharmaduk nem alkalmas arra, hogy előadó alkotmánybíróhoz kerüljön. 2015-ben 364 ügyet fejeztek be, 2016-ban 355-öt - ismertette az elnök. Hozzátette, hogy a bírói kezdeményezés intézménye szintén rendkívül fontos az alapjogvédelem szempontjából. 2015-ben 65, 2016-ban 64 ilyen indítvány érkezett az AB-hez. Az államfő és az ombudsman mellett a Kúria elnöke is élt indítványozási jogával. A Kúria elnöke például utólagos normakontrollt kért a titkosszolgálati eszközök bírákkal szembeni alkalmazhatóságának szabályai ügyében.
Sulyok Tamás elmondta: távoli rokona apai ágon Sulyok Dezső polgári politikusnak, aki a múlt század derekán előbb a nácik elől bujkált, majd a kommunista fenyegetés elől 1947-ben emigrálni kényszerült. Anyai ágon felmenői között van Kuncz Aladár erdélyi író, akinek legismertebb regénye, az 1931-ben megjelent Fekete kolostor a szerző első világháborús, éveken át tartó franciaországi internálásának élményeit örökíti meg. Az AB-elnök hozzátette: büszke felmenőire, akiknek sorsa példa, útmutatás számára, és arra int, hogy ki kell állni magunkért, a meggyőződésünkért.
Sulyok Tamás 1956-ban született, a szegedi József Attila Tudományegyetem szerzett jogi diplomát, majd az ELTE jogi továbbképző intézetében európai jogi szakjogász képesítést. PhD-fokozatát 2013-ban az ügyvédség alkotmányos helyzetét tárgyaló értekezésével szerezte meg. Több mint egy évtizede a Szegedi Tudományegyetem alkotmányjogi tanszékének óraadó tanára. Volt bírósági fogalmazó, jogtanácsos, ügyvéd és több mint egy évtizeden át Ausztria tiszteletbeli konzulja. Az Országgyűlés 2014 szeptemberében választotta meg alkotmánybírónak, 2015 áprilisa óta az Ab elnökhelyettese, 2016 áprilisa óta pedig - Lenkovics Barnabás korábbi elnök megbízatásának lejárta óta - ő gyakorolta az Ab elnöki jogköreit. Az AB elnökévé 2016 novemberében választotta az Országgyűlés.
(MTI)
2017. február 1., szerda
Sürgősségi rendelettel módosították a román büntető törvénykönyvet - A hivatali visszaélés bűntette is változott
Jogi Fórum / MTI
Azonnal hatályba lépő sürgősségi rendelettel módosította a román kormány a büntető törvénykönyvet és bűnügyi perrendtartást, egyebek között megváltoztatva a hivatali visszaélés meghatározását - jelentette be a kormányülés után Florin Iordache igazságügyi miniszter.
A miniszter a sajtótájékoztatón nem ismertette szó szerint a rendeletet, csak annyit mondott róla, hogy a korábbi alkotmánybírósági döntésekhez igazítják a büntetőjogot, és a kéthetes társadalmi vita során megfogalmazott észrevételeket is figyelembe vették.
Újságírói kérdésre válaszolva Iordache elismerte, hogy a közvitára bocsátott változathoz képest a rendeletbe bekerült egy olyan cikkely, miszerint nem minősül hivatali visszaélésnek a "jogszabályok kidolgozása, kibocsátása, illetve elfogadása". Arra a kérdésre, hogy ezzel saját magát akarta-e bebiztosítani a kabinet az ellen, hogy a törvénykönyv puccsszerű megváltoztatása miatt bűnpártolással vádolják, a miniszter nem volt hajlandó válaszolni.
Iordache arra a kérdésre is kitérő választ adott, miért volt szükség sürgősségi rendeletre: szerinte a jogszabályok időszerűségéről a kormány hivatott dönteni.
Másik újdonsága a rendeletnek, hogy ezentúl - másodfokú rokonságig - nem lehet majd bűnpártolással vádolni az elkövető családtagjait. Benne maradt a tervezetben az az előírás, miszerint a 200 ezer lejnél (14 millió forint) kisebb kárt okozó hivatali visszaélésért nem lehet büntető eljárást indítani: ezekben az esetekben polgári per keretében bírságot szabhat ki és akár annak behajtását is elrendelheti a bíróság - magyarázta a miniszter.
A román ellenzéki sajtó szerint most már mindegy, hogy a sürgősségi rendeletet utólag módosítja-e vagy elveti a törvényhozás, ha a rendelet akár csak néhány óráig is érvénybe lép, akkor a büntetőperekben a vádlott számára kedvezőbb jog elve szerint, a módosított törvénykönyv alapján kell majd ítélkezni. Iordache közölte, a módosítás a közlönyben való megjelentetésekor azonnal hatályba lép.
A kabinet emellett közkegyelemről szóló törvénytervezetet fogadott el, amit a parlament elé terjeszt. A miniszter szerint a kormány közkegyelmi kezdeményezéssel és egy másik, kedden elfogadott törvénytervezettel azt akarja megelőzni, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága úgynevezett pilótaítéletet fogadjon el Románia ellen, amelynek alapján futószalagon kapnának kártérítést az embertelen börtönviszonyokra panaszkodó elítéltek.
Az idei állami költségvetés tervezetének elfogadása érdekében összehívott keddi kormányülés előzőleg nyilvánosságra hozott napirendjén nem szerepelt az, hogy a szociálliberális kabinet dönteni fog a - jobboldali ellenzék, az államfő, Románia külföldi partnerei és az igazságszolgáltatás csúcsszervei által bírált - büntetőjogi tervezetek ügyében.
Klaus Iohannis román államfő szerint a jogállamiságot érte súlyos támadás a korrupcióellenes harc ellenfelei részéről. "Ma a jogállam gyásznapja van" - írta Iohannis kedd éjszaka közzétett Facebook-bejegyzésében.
Kifejtette: a PSD-ALDE-kormány a román igazságszolgáltatásban több tízezer "bátor és tisztességes" dolgozójának munkáját semmisítette meg, és több millió románt fosztottak meg attól a reménytől, hogy egy Európában is tisztelt országban éljen.
Az elnök hozzátette: mandátuma hátralévő részében azért fog küzdeni, hogy "helyreállítása" a jogállamiságot Romániában.
A bukaresti kormány székháza előtt kedd éjjel több ezer tüntető gyűlt össze a kabinet lemondását követelve, azzal vádolva a kormányt, hogy a törvénykönyv módosításával a korrupt politikusokat mentette meg a felelősségre vonástól. A kormány épületét gyakorlatilag körülvették a tüntetők, de azt nem tudni, hogy a Sorin Grindeanu vezette kabinet tagjai bent rekedtek-e az épületben.
Kolozsváron, Temesváron, Jászvásáron, Nagyszebenben és Konstancán is több százan vonultak utcára a kormány lemondását követelve.
Raluca Turcan a jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) ideiglenes elnöke bűnszövetkezetnek nevezte a PSD-t, amely szerinte pártelnökük (Liviu Dragnea) és más, korrupcióért bűnvádi eljárás alatt álló politikusok "tisztára mosása" érdekében az "éj leple alatt" módosította a büntetőjogot.
A PNL bizalmatlansági indítványt akar beterjeszteni a kormány ellen.
http://www.jogiforum.hu/hirek/37195
Azonnal hatályba lépő sürgősségi rendelettel módosította a román kormány a büntető törvénykönyvet és bűnügyi perrendtartást, egyebek között megváltoztatva a hivatali visszaélés meghatározását - jelentette be a kormányülés után Florin Iordache igazságügyi miniszter.
A miniszter a sajtótájékoztatón nem ismertette szó szerint a rendeletet, csak annyit mondott róla, hogy a korábbi alkotmánybírósági döntésekhez igazítják a büntetőjogot, és a kéthetes társadalmi vita során megfogalmazott észrevételeket is figyelembe vették.
Újságírói kérdésre válaszolva Iordache elismerte, hogy a közvitára bocsátott változathoz képest a rendeletbe bekerült egy olyan cikkely, miszerint nem minősül hivatali visszaélésnek a "jogszabályok kidolgozása, kibocsátása, illetve elfogadása". Arra a kérdésre, hogy ezzel saját magát akarta-e bebiztosítani a kabinet az ellen, hogy a törvénykönyv puccsszerű megváltoztatása miatt bűnpártolással vádolják, a miniszter nem volt hajlandó válaszolni.
Iordache arra a kérdésre is kitérő választ adott, miért volt szükség sürgősségi rendeletre: szerinte a jogszabályok időszerűségéről a kormány hivatott dönteni.
Másik újdonsága a rendeletnek, hogy ezentúl - másodfokú rokonságig - nem lehet majd bűnpártolással vádolni az elkövető családtagjait. Benne maradt a tervezetben az az előírás, miszerint a 200 ezer lejnél (14 millió forint) kisebb kárt okozó hivatali visszaélésért nem lehet büntető eljárást indítani: ezekben az esetekben polgári per keretében bírságot szabhat ki és akár annak behajtását is elrendelheti a bíróság - magyarázta a miniszter.
A román ellenzéki sajtó szerint most már mindegy, hogy a sürgősségi rendeletet utólag módosítja-e vagy elveti a törvényhozás, ha a rendelet akár csak néhány óráig is érvénybe lép, akkor a büntetőperekben a vádlott számára kedvezőbb jog elve szerint, a módosított törvénykönyv alapján kell majd ítélkezni. Iordache közölte, a módosítás a közlönyben való megjelentetésekor azonnal hatályba lép.
A kabinet emellett közkegyelemről szóló törvénytervezetet fogadott el, amit a parlament elé terjeszt. A miniszter szerint a kormány közkegyelmi kezdeményezéssel és egy másik, kedden elfogadott törvénytervezettel azt akarja megelőzni, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága úgynevezett pilótaítéletet fogadjon el Románia ellen, amelynek alapján futószalagon kapnának kártérítést az embertelen börtönviszonyokra panaszkodó elítéltek.
Az idei állami költségvetés tervezetének elfogadása érdekében összehívott keddi kormányülés előzőleg nyilvánosságra hozott napirendjén nem szerepelt az, hogy a szociálliberális kabinet dönteni fog a - jobboldali ellenzék, az államfő, Románia külföldi partnerei és az igazságszolgáltatás csúcsszervei által bírált - büntetőjogi tervezetek ügyében.
Klaus Iohannis román államfő szerint a jogállamiságot érte súlyos támadás a korrupcióellenes harc ellenfelei részéről. "Ma a jogállam gyásznapja van" - írta Iohannis kedd éjszaka közzétett Facebook-bejegyzésében.
Kifejtette: a PSD-ALDE-kormány a román igazságszolgáltatásban több tízezer "bátor és tisztességes" dolgozójának munkáját semmisítette meg, és több millió románt fosztottak meg attól a reménytől, hogy egy Európában is tisztelt országban éljen.
Az elnök hozzátette: mandátuma hátralévő részében azért fog küzdeni, hogy "helyreállítása" a jogállamiságot Romániában.
A bukaresti kormány székháza előtt kedd éjjel több ezer tüntető gyűlt össze a kabinet lemondását követelve, azzal vádolva a kormányt, hogy a törvénykönyv módosításával a korrupt politikusokat mentette meg a felelősségre vonástól. A kormány épületét gyakorlatilag körülvették a tüntetők, de azt nem tudni, hogy a Sorin Grindeanu vezette kabinet tagjai bent rekedtek-e az épületben.
Kolozsváron, Temesváron, Jászvásáron, Nagyszebenben és Konstancán is több százan vonultak utcára a kormány lemondását követelve.
Raluca Turcan a jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) ideiglenes elnöke bűnszövetkezetnek nevezte a PSD-t, amely szerinte pártelnökük (Liviu Dragnea) és más, korrupcióért bűnvádi eljárás alatt álló politikusok "tisztára mosása" érdekében az "éj leple alatt" módosította a büntetőjogot.
A PNL bizalmatlansági indítványt akar beterjeszteni a kormány ellen.
http://www.jogiforum.hu/hirek/37195
2017. január 27., péntek
Trócsányi: Beszélni kell az EJEB hatásköréről
Nehéz eldönteni, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) emberi jogi aktivistaként szeretné-e teljesíteni küldetését vagy valódi bírói testületként kíván működni, amiért egyre több bírálat éri. Párbeszéd kell a testület hatásköréről - jelentette ki Trócsányi László igazságügy-miniszter a La Libre Belgique című belga napilapban pénteken megjelent írásában.
Trócsányi László A strasbourgi bíróság a bírálatok középpontjában című cikkében arra hívta fel a figyelmet, hogy amíg az emberi jogi bíróság döntéseit sokan “csalhatatlan iránytűnek” tartják, addig mások erős hangvételű bírálatokat fogalmaznak meg vele szemben.
A miniszter többek között egy francia példát emelt ki, amelyben a bíróság azért marasztalta el Franciaországot, mert a francia hatóságok nem adtak engedélyt egy két férfiből álló házaspárnak, hogy egy béranya által megszült gyermeket örökbe fogadjanak. Párizs válaszában az emberi jogi bíróság reformját sürgette azt is kilátásba helyezve, ha a tagországok nem értenek egyet a reform ötletével, Franciaország megszünteti tagságát.
Az (Európa Tanács égisze alatt működő) bíróság az emberi jogokat rögzítő Emberi Jogok Európai Egyezményében foglalt alapelvek alapján mond ítéletet országok felett. Határozatainak jelentősége, hogy azok jogi következményekkel járhatnak, de politikai jelentést is hordozhatnak egy országra nézve. Trócsányi László szerint a bíróság olyan regionális testület, amely emberi jogi normákat akar meghatározni a hozzá tartozó 47 tagállam számára.
Az egységesítés korlátozást jelent
Némelyek véleménye szerint ahelyett, hogy feladatát betöltve minimális követelményeket határozna meg, általánosítani akarja az emberi jogokat úgy, hogy nem veszi figyelembe a szubszidiaritás elvét, sem az egyes országok történelmi és kulturális gyökereit. Mivel különbség van egyes államok problémái között – terrorizmus vagy gazdasági válság -, a megoldások is változhatnak. Az egységesítés tehát korlátozást jelent – szögezte le.
Az igazságügy-miniszter Bertrand Mathieu-t, a nemzetközi alkotmányjogi szövetség alelnökét idézte, aki szerint léteznek közös európai értékek, ugyanakkor a nemzeti gyökerek és demokratikus legitimáció nélküli bíróságnak nem lenne szabad megfeledkeznie az egyes országok saját értékeiről.
A miniszter példaként Magyarország esetét említette, amelyben a strasbourgi bírák nem vették kellőképpen figyelembe a szimbólumok rendszerváltás előtti jelentését egy, a vörös csillag viselésével kapcsolatos eset vizsgálatakor. A migráció esetében pedig a bíróság ítélkezési gyakorlata “úgy tűnik, nem tükrözi a valóságot, amellyel az egyes államok szembesülnek” – fogalmazott.
Aláhúzta ugyanakkor, “visszalépés lenne, ha nem ismernénk el a bíróság minimumkövetelményeit az emberi jogokra vonatkozóan”. A túlzott szabványosítás továbbra sem helyes, párbeszédre van szükség. Párbeszédre a tagállamok kormányai és a bíróság, illetve az Európa Tanács és az illetékes szervek között – írta. ”Csak a kölcsönösségen alapuló párbeszéd vezethet eredményre” – hangsúlyozta Trócsányi László.
http://www.hirado.hu/2017/01/27/trocsanyi-beszelni-kell-az-ejeb-hataskorerol/
Trócsányi László A strasbourgi bíróság a bírálatok középpontjában című cikkében arra hívta fel a figyelmet, hogy amíg az emberi jogi bíróság döntéseit sokan “csalhatatlan iránytűnek” tartják, addig mások erős hangvételű bírálatokat fogalmaznak meg vele szemben.
A miniszter többek között egy francia példát emelt ki, amelyben a bíróság azért marasztalta el Franciaországot, mert a francia hatóságok nem adtak engedélyt egy két férfiből álló házaspárnak, hogy egy béranya által megszült gyermeket örökbe fogadjanak. Párizs válaszában az emberi jogi bíróság reformját sürgette azt is kilátásba helyezve, ha a tagországok nem értenek egyet a reform ötletével, Franciaország megszünteti tagságát.
Az (Európa Tanács égisze alatt működő) bíróság az emberi jogokat rögzítő Emberi Jogok Európai Egyezményében foglalt alapelvek alapján mond ítéletet országok felett. Határozatainak jelentősége, hogy azok jogi következményekkel járhatnak, de politikai jelentést is hordozhatnak egy országra nézve. Trócsányi László szerint a bíróság olyan regionális testület, amely emberi jogi normákat akar meghatározni a hozzá tartozó 47 tagállam számára.
Az egységesítés korlátozást jelent
Némelyek véleménye szerint ahelyett, hogy feladatát betöltve minimális követelményeket határozna meg, általánosítani akarja az emberi jogokat úgy, hogy nem veszi figyelembe a szubszidiaritás elvét, sem az egyes országok történelmi és kulturális gyökereit. Mivel különbség van egyes államok problémái között – terrorizmus vagy gazdasági válság -, a megoldások is változhatnak. Az egységesítés tehát korlátozást jelent – szögezte le.
Az igazságügy-miniszter Bertrand Mathieu-t, a nemzetközi alkotmányjogi szövetség alelnökét idézte, aki szerint léteznek közös európai értékek, ugyanakkor a nemzeti gyökerek és demokratikus legitimáció nélküli bíróságnak nem lenne szabad megfeledkeznie az egyes országok saját értékeiről.
A miniszter példaként Magyarország esetét említette, amelyben a strasbourgi bírák nem vették kellőképpen figyelembe a szimbólumok rendszerváltás előtti jelentését egy, a vörös csillag viselésével kapcsolatos eset vizsgálatakor. A migráció esetében pedig a bíróság ítélkezési gyakorlata “úgy tűnik, nem tükrözi a valóságot, amellyel az egyes államok szembesülnek” – fogalmazott.
Aláhúzta ugyanakkor, “visszalépés lenne, ha nem ismernénk el a bíróság minimumkövetelményeit az emberi jogokra vonatkozóan”. A túlzott szabványosítás továbbra sem helyes, párbeszédre van szükség. Párbeszédre a tagállamok kormányai és a bíróság, illetve az Európa Tanács és az illetékes szervek között – írta. ”Csak a kölcsönösségen alapuló párbeszéd vezethet eredményre” – hangsúlyozta Trócsányi László.
http://www.hirado.hu/2017/01/27/trocsanyi-beszelni-kell-az-ejeb-hataskorerol/
2017. január 21., szombat
A strasbourgi bíróság a kritikák kereszttüzében - Az igazságügy miniszter véleménye az EJEB működéséről
Jogi Fórum / figyelo.hu
A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) működéséről írja le véleményét Trócsányi László igazságügyi miniszter a Figyelő legújabb számában. A miniszter szerint sok olyan jogtudós van, aki a strasbourgi bíróság döntéseit egyfajta Bibliának, iránytűnek tekinti, de a nemzeti alkotmánybíróságok, bíróságok, valamint jogvédő szervezetek is előszeretettel hivatkoznak a strasbourgi bíróság döntéseire.
Napjainkban jelentős európai országok politikusai és jogászai nyilatkoznak kritikai éllel. Az EJEB működését már nemcsak dicséret, hanem erős fenntartások is kísérik. Szerintük a bíróság már nem a minimum standard szabályok meghatározására törekszik, hanem - hatáskörén túlterjeszkedve - az emberi jogok olyan mértékű uniformizálására vállalkozik, amely nem veszi figyelembe a szubszidiaritást, az országok különböző történelmét és kulturális gyökereit, noha az ET tagjai között jelentős eltérések vannak. Az egyes államoknak más és más problémákra (terrorizmus, gazdasági válság, stb.) kell választ adniuk, a megoldási módozatok eltérőek lehetnek. Az uniformizálásnak tehát eleve korlátai vannak.
Magyarország is megtapasztalhatta a strasbourgi bíróság döntésével kapcsolatos anomáliákat. Az ún. vörös csillag viselésével kapcsolatos döntés nem értékelte megfelelően azt, hogy a rendszerváltozás előtt mit jelentett hazánkban a vörös csillag mint jelkép. A közelmúltban az ún. rokkantsági ügyben 9-8 szavazati aránnyal meghozott ítélet a tulajdonjogi várományt értékelte rendkívül kiterjesztő módon. E döntés szellemisége mintha szemben állna az Európai Unió bíróságának közelmúltbeli, a szociális juttatások korlátozását elismerő döntéseivel.
A menekültügyi kérdésekben pedig a bíróság joggyakorlata mintha nem venné figyelembe azt a migrációs nyomást, amellyel egyes államok napjainkban találkoznak. Arról, hogy a menekültügyi szabályozás és gyakorlat vonatkozásában egy adott ország biztonságos származási vagy tranzit-országnak minősíthető-e vagy sem, a bíróság megállapításai nem tekinthetők meggyőzőnek. Nehezen dönthető el, hogy adott esetben a bíróság jogvédő feladatoknak akar eleget tenni vagy valós bírói fórumként jár el.
A tisztességes eljárást a bíróság számon kéri a tagállamokon, ugyanakkor a strasbourgi bíróság döntésével szemben a Nagykamarájához benyújtott fellebbezés be nem fogadását a bíróságnak nem kell indokolnia. Az is problematikus, hogy a részes államoktól a strasbourgi bíróság elvárja a bírósági eljárások ésszerű időn belüli befejezését, ugyanakkor saját eljárása során nem tesz ennek eleget, amikor a kérelmek benyújtását követően évek telnek el a döntés meghozataláig.
Az EJEB működését érintő tartalmi és eljárási kritikákat kár lenne vita nélkül lesöpörni az asztalról. Az ET országait illetően az emberi jogok területén a minimum standardok meghatározása hasznos és támogatandó, visszalépés lenne, ha nem becsülnénk meg az eredményeket. A túlzott uniformizálást azonban nem lehet támogatni.
Dialógusra van szükség. A dialógusra sor kerülhet a tagállam kormányzati szervei és a Bíróság, illetve az ET illetékes szervei között. De szükség van a bírók közötti dialógusra is. Az egyik irányba ma már „kiválóan" működik: a nemzeti bíróságok döntéseik alátámasztására előszeretettel- sokszor kényelmi okokból - parttalanul hivatkoznak a strasbourgi bíróság gyakorlatára. Ugyanakkor szükség lenne a másik irányra is: a döntéseiket nemzeti jogrendszerüket szem előtt tartva meghozó tagállami bírók precedens értékű döntéseikkel „üzenhetnének" az európai bírói fóru moknak. Az európai jogi rend ugyanis nem hierarchikus, miután nincs egy egységes európai szuperállam. Az európai bírói fórumoknak is figyelembe kellene venniük a nemzeti bíróságok jogfejlesztő gyakorlatát és az egyes országok történeti, kulturális vagy más - akár gazdasági, akár biztonsági - szempontjain alapuló jogalkotását.
http://www.jogiforum.hu/hirek/37132
A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) működéséről írja le véleményét Trócsányi László igazságügyi miniszter a Figyelő legújabb számában. A miniszter szerint sok olyan jogtudós van, aki a strasbourgi bíróság döntéseit egyfajta Bibliának, iránytűnek tekinti, de a nemzeti alkotmánybíróságok, bíróságok, valamint jogvédő szervezetek is előszeretettel hivatkoznak a strasbourgi bíróság döntéseire.
Napjainkban jelentős európai országok politikusai és jogászai nyilatkoznak kritikai éllel. Az EJEB működését már nemcsak dicséret, hanem erős fenntartások is kísérik. Szerintük a bíróság már nem a minimum standard szabályok meghatározására törekszik, hanem - hatáskörén túlterjeszkedve - az emberi jogok olyan mértékű uniformizálására vállalkozik, amely nem veszi figyelembe a szubszidiaritást, az országok különböző történelmét és kulturális gyökereit, noha az ET tagjai között jelentős eltérések vannak. Az egyes államoknak más és más problémákra (terrorizmus, gazdasági válság, stb.) kell választ adniuk, a megoldási módozatok eltérőek lehetnek. Az uniformizálásnak tehát eleve korlátai vannak.
Magyarország is megtapasztalhatta a strasbourgi bíróság döntésével kapcsolatos anomáliákat. Az ún. vörös csillag viselésével kapcsolatos döntés nem értékelte megfelelően azt, hogy a rendszerváltozás előtt mit jelentett hazánkban a vörös csillag mint jelkép. A közelmúltban az ún. rokkantsági ügyben 9-8 szavazati aránnyal meghozott ítélet a tulajdonjogi várományt értékelte rendkívül kiterjesztő módon. E döntés szellemisége mintha szemben állna az Európai Unió bíróságának közelmúltbeli, a szociális juttatások korlátozását elismerő döntéseivel.
A menekültügyi kérdésekben pedig a bíróság joggyakorlata mintha nem venné figyelembe azt a migrációs nyomást, amellyel egyes államok napjainkban találkoznak. Arról, hogy a menekültügyi szabályozás és gyakorlat vonatkozásában egy adott ország biztonságos származási vagy tranzit-országnak minősíthető-e vagy sem, a bíróság megállapításai nem tekinthetők meggyőzőnek. Nehezen dönthető el, hogy adott esetben a bíróság jogvédő feladatoknak akar eleget tenni vagy valós bírói fórumként jár el.
A tisztességes eljárást a bíróság számon kéri a tagállamokon, ugyanakkor a strasbourgi bíróság döntésével szemben a Nagykamarájához benyújtott fellebbezés be nem fogadását a bíróságnak nem kell indokolnia. Az is problematikus, hogy a részes államoktól a strasbourgi bíróság elvárja a bírósági eljárások ésszerű időn belüli befejezését, ugyanakkor saját eljárása során nem tesz ennek eleget, amikor a kérelmek benyújtását követően évek telnek el a döntés meghozataláig.
Az EJEB működését érintő tartalmi és eljárási kritikákat kár lenne vita nélkül lesöpörni az asztalról. Az ET országait illetően az emberi jogok területén a minimum standardok meghatározása hasznos és támogatandó, visszalépés lenne, ha nem becsülnénk meg az eredményeket. A túlzott uniformizálást azonban nem lehet támogatni.
Dialógusra van szükség. A dialógusra sor kerülhet a tagállam kormányzati szervei és a Bíróság, illetve az ET illetékes szervei között. De szükség van a bírók közötti dialógusra is. Az egyik irányba ma már „kiválóan" működik: a nemzeti bíróságok döntéseik alátámasztására előszeretettel- sokszor kényelmi okokból - parttalanul hivatkoznak a strasbourgi bíróság gyakorlatára. Ugyanakkor szükség lenne a másik irányra is: a döntéseiket nemzeti jogrendszerüket szem előtt tartva meghozó tagállami bírók precedens értékű döntéseikkel „üzenhetnének" az európai bírói fóru moknak. Az európai jogi rend ugyanis nem hierarchikus, miután nincs egy egységes európai szuperállam. Az európai bírói fórumoknak is figyelembe kellene venniük a nemzeti bíróságok jogfejlesztő gyakorlatát és az egyes országok történeti, kulturális vagy más - akár gazdasági, akár biztonsági - szempontjain alapuló jogalkotását.
http://www.jogiforum.hu/hirek/37132
Semmit nem fognak kapni a Jukosz-részvényesek?
2017. január 19. 12:58 | forrás: mti
Oroszország alkotmányába ütközik, ezért végrehajthatatlan az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) az a 2014-ben meghozott ítélete, amely csaknem 1,9 milliárd euró kárpótlás megfizetésére kötelezte Moszkvát az egykori Yukos (Jukosz) olajvállalat részvényesei számára.
Nagy balhé volt
Oroszország egykori legnagyobb olajvállalatának tulajdonosai az orosz államnak azt a lépését támadták meg a bíróságon, amellyel 2003-ban, adókihágásokra hivatkozva, átvette a cég irányítását és elhallgattatta annak vezetőjét, Mihail Hodorkovszkijt, aki anyagi támogatást nyújtott Vlagyimir Putyin elnök politikai ellenfeleinek.
Hodorkovszkij, aki tíz évet töltött börtönben, jelenleg emigrációban él, és továbbra is aktív politikai szerepet vállal.
Magasabb rendű ítélet
Az orosz szövetségi parlament 2015-ben fogadta el azt a törvényt, amely az ország alkotmányát magasabb rendűnek minősítette az EJEB ítéleteinél.
A strasbourgi székhelyű, az Európa Tanács égisze alatt működő bíróság már 2011-ben megállapította, hogy Oroszország megsértette a cég magántulajdonhoz és jogorvoslathoz fűződő jogát.
Eredeti beadványában a Yukos ezen a címen 81 milliárd euró kártérítést követelt, ám a bírák a vállalat több panaszát elutasították.
A 2007-ben felszámolt Yukos 2004-ben fordult az emberi jogi bírósághoz, amiért szerinte az orosz állam a cég ellen folytatott adóügyi eljárásokban, majd a büntetések megállapításakor sorozatosan megsértette a cég tisztességes eljáráshoz és tulajdonának védelméhez való jogát, diszkriminatív módon járt el, és aránytalan intézkedéseket hozott.
Igaza is van, meg nem is
2011-ben a testület azt állapította meg, hogy a 2000-es évet érintő adóügyi eljárásban a vállalatnak valóban sérültek a jogai, nem volt elég ideje felkészülni, hogy az eljárásban képviselhesse a saját álláspontját, a büntetés kiszabásakor pedig sérült a magántulajdont megillető védelem, a végrehajtás pedig valóban aránytalan intézkedés volt.
Elutasították viszont a bírák a cég azon állítását, hogy a többi évre vonatkozó adóeljárások esetén is sérült volna a tulajdonhoz való jog, az orosz hatóságok a bírák szerint nem jártak el diszkriminatív módon, valamint nem látták bizonyítottnak azt sem, hogy az orosz hatóságok visszaéltek volna a joggal, és az eljárást valójában a Yukos elpusztítása és vagyonának megszerzése motiválta volna. A kártérítés mértékét a bíróság 2013-ban állapította meg.
http://www.tozsdeforum.hu/tozsde/reszvenypiac/semmit-nem-fognak-kapni-a-yokus-reszvenyesek-77419.html
Oroszország alkotmányába ütközik, ezért végrehajthatatlan az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) az a 2014-ben meghozott ítélete, amely csaknem 1,9 milliárd euró kárpótlás megfizetésére kötelezte Moszkvát az egykori Yukos (Jukosz) olajvállalat részvényesei számára.
Nagy balhé volt
Oroszország egykori legnagyobb olajvállalatának tulajdonosai az orosz államnak azt a lépését támadták meg a bíróságon, amellyel 2003-ban, adókihágásokra hivatkozva, átvette a cég irányítását és elhallgattatta annak vezetőjét, Mihail Hodorkovszkijt, aki anyagi támogatást nyújtott Vlagyimir Putyin elnök politikai ellenfeleinek.
Hodorkovszkij, aki tíz évet töltött börtönben, jelenleg emigrációban él, és továbbra is aktív politikai szerepet vállal.
Magasabb rendű ítélet
Az orosz szövetségi parlament 2015-ben fogadta el azt a törvényt, amely az ország alkotmányát magasabb rendűnek minősítette az EJEB ítéleteinél.
A strasbourgi székhelyű, az Európa Tanács égisze alatt működő bíróság már 2011-ben megállapította, hogy Oroszország megsértette a cég magántulajdonhoz és jogorvoslathoz fűződő jogát.
Eredeti beadványában a Yukos ezen a címen 81 milliárd euró kártérítést követelt, ám a bírák a vállalat több panaszát elutasították.
A 2007-ben felszámolt Yukos 2004-ben fordult az emberi jogi bírósághoz, amiért szerinte az orosz állam a cég ellen folytatott adóügyi eljárásokban, majd a büntetések megállapításakor sorozatosan megsértette a cég tisztességes eljáráshoz és tulajdonának védelméhez való jogát, diszkriminatív módon járt el, és aránytalan intézkedéseket hozott.
Igaza is van, meg nem is
2011-ben a testület azt állapította meg, hogy a 2000-es évet érintő adóügyi eljárásban a vállalatnak valóban sérültek a jogai, nem volt elég ideje felkészülni, hogy az eljárásban képviselhesse a saját álláspontját, a büntetés kiszabásakor pedig sérült a magántulajdont megillető védelem, a végrehajtás pedig valóban aránytalan intézkedés volt.
Elutasították viszont a bírák a cég azon állítását, hogy a többi évre vonatkozó adóeljárások esetén is sérült volna a tulajdonhoz való jog, az orosz hatóságok a bírák szerint nem jártak el diszkriminatív módon, valamint nem látták bizonyítottnak azt sem, hogy az orosz hatóságok visszaéltek volna a joggal, és az eljárást valójában a Yukos elpusztítása és vagyonának megszerzése motiválta volna. A kártérítés mértékét a bíróság 2013-ban állapította meg.
http://www.tozsdeforum.hu/tozsde/reszvenypiac/semmit-nem-fognak-kapni-a-yokus-reszvenyesek-77419.html
2017. január 16., hétfő
Velencei Bizottság: Aggasztó a lengyel alkotmánybíróság helyzete
Gianni Buquicchio, a Velencei Bizottság elnöke aggodalmát fejezte ki a lengyel alkotmánybíróságon belüli "romló helyzet" miatt strasbourgi nyilatkozatában hétfőn.
Kijelentette, hogy az Európa Tanács (ET) alkotmányjogi szakértőkből álló testületének bírálatát követően, amely szerint a lengyel kormány jogszabályok módosításával kísérelte meg befolyásolni az alkotmánybíróság munkáját, Varsó most a gyakorlatban tett lépéseket annak érdekében, hogy a bíróság a kormánytöbbség akaratának megfelelően cselekedjen.
Buquicchio azt kifogásolta, hogy az alkotmánybíróság új elnökét megkérdőjelezhető eljárás során választották meg, az új elnök olyan bíróra ruházta át hatásköreit, akit a bíróság által alkotmányellenesnek ítélt jogi alapon választottak meg, az alkotmánybíróság alelnökét pedig kívánsága ellenére küldték szabadságra. Szót emelt Buquicchio amiatt is, hogy az alkotmánybíróság három tagjának megválasztását hét évvel később próbálják érvényteleníteni.
A Velencei Bizottság elnökének véleménye szerint az alkotmánybíróság mind ez idáig döntő szerepet játszott abban, hogy biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokratikus alapértékek tiszteletben tartását Lengyelországban – írja az MTI.
„Aggasztó ugyanakkor, hogy az alkotmánybíróságot módszeresen akadályozzák abban, hogy elvégezze az alkotmányban kijelölt feladatát” – fogalmazott Buquicchio.
Az Európai Bizottság az alkotmánybíróság helyzete miatt 2016 januárjában előzetes vizsgálatot indított az uniós jogállamisági mechanizmus keretében Lengyelország ellen. Ezt követően – februárban – a Velencei Bizottság indított vizsgálatot, ennek tárgya a 2015 decemberében módosított alkotmánybírósági törvény kulcseleme volt, amely szerint nagy súlyú ügyekben a 15 tagú testület legalább 13 bíró jelenlétében és kétharmados többséggel hozhat érvényes határozatokat. Eddig az ilyen esetekben 9 bíró jelenléte volt elegendő.
http://168ora.hu/velencei-bizottsag-aggaszto-lengyel-alkotmanybirosag-helyzete/
Kijelentette, hogy az Európa Tanács (ET) alkotmányjogi szakértőkből álló testületének bírálatát követően, amely szerint a lengyel kormány jogszabályok módosításával kísérelte meg befolyásolni az alkotmánybíróság munkáját, Varsó most a gyakorlatban tett lépéseket annak érdekében, hogy a bíróság a kormánytöbbség akaratának megfelelően cselekedjen.
Buquicchio azt kifogásolta, hogy az alkotmánybíróság új elnökét megkérdőjelezhető eljárás során választották meg, az új elnök olyan bíróra ruházta át hatásköreit, akit a bíróság által alkotmányellenesnek ítélt jogi alapon választottak meg, az alkotmánybíróság alelnökét pedig kívánsága ellenére küldték szabadságra. Szót emelt Buquicchio amiatt is, hogy az alkotmánybíróság három tagjának megválasztását hét évvel később próbálják érvényteleníteni.
A Velencei Bizottság elnökének véleménye szerint az alkotmánybíróság mind ez idáig döntő szerepet játszott abban, hogy biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokratikus alapértékek tiszteletben tartását Lengyelországban – írja az MTI.
„Aggasztó ugyanakkor, hogy az alkotmánybíróságot módszeresen akadályozzák abban, hogy elvégezze az alkotmányban kijelölt feladatát” – fogalmazott Buquicchio.
Az Európai Bizottság az alkotmánybíróság helyzete miatt 2016 januárjában előzetes vizsgálatot indított az uniós jogállamisági mechanizmus keretében Lengyelország ellen. Ezt követően – februárban – a Velencei Bizottság indított vizsgálatot, ennek tárgya a 2015 decemberében módosított alkotmánybírósági törvény kulcseleme volt, amely szerint nagy súlyú ügyekben a 15 tagú testület legalább 13 bíró jelenlétében és kétharmados többséggel hozhat érvényes határozatokat. Eddig az ilyen esetekben 9 bíró jelenléte volt elegendő.
http://168ora.hu/velencei-bizottsag-aggaszto-lengyel-alkotmanybirosag-helyzete/
2017. január 11., szerda
Majdnem száz weboldal terjeszti az orosz propagandát Magyarországon
Index
2016.04.07. 13:01
Magyarországon körülbelül kilencven, az orosz információs hadviselésbe illeszkedő honlap, blog működhet – írja a Vs.hu. A portál kimutatást készített az olyan oldalakról, melyek beleillhetnek az orosz propagandagépezetről tudottakba, de a többségükről nehéz eldönteni, hogy önszorgalomból szolgálják-e ki az orosz célokat, vagy egy nagyobb dezinformációs hálózat részei.
Az oldal emlékeztet: az orosz propaganda közismerten elárasztja fizetett kommentelőkkel és oldalakkal az internetet, melyek számos célország nyelvén működnek. (Az orosz dezinformációs gépezetről itt olvashat bővebben.)
Ömlik az orosz propaganda, és sokáig észre sem vettük
Ömlik az orosz propaganda, és sokáig észre sem vettük
A sikert az jelenti, ha már a taxisofőrök is az ő városi legendáikról és kreált ügyeikről beszélnek. A Kreml célja már nem a meggyőzés, hanem az elbizonytalanítás: saját értékeinkbe, a demokráciába, az EU-ba és az amerikai szövetségbe vetett hitben.
Tovább
A magyar közönséget célzó oldalakat a cikk szerint jellemzően:
Nem Magyarországon bejegyzett lájkvadász oldalak, sok álhírrel, gyakran migránsok által elkövetett brutális bűntényekről, erőszakról (ezekből van a legtöbb, például Aktívblog.net, Meteon.org, Titkolthírek.hu)
A világ eseményeit az orosz bel- és külpolitika szemszögéből magyarázzák (Hídfő.ru, Oroszhírek.hu, Orientalista.hu)
Kizárólag migrációval kapcsolatos (ál)híreket közölnek. (Napimigráns.com)
Jobbik-közeli szájtok (Kuruc.info, Szentkoronaradio.hu)
Klasszikus szélsőjobboldali, „magyar sorskérdés” szájtok
A vizsgált oldalak témái kapcsolódnak az orosz bel-, kül- és gazdaságpolitika érdekeihez, de ezen belül megfigyelhetők trendek: a paksi atomerőművet támogató és az ukrán-orosz konfliktussal foglalkozó oldalak aktivitása csökkent, most a migrációval és a Közel-Kelettel foglalkozó oldalak gyártják a legtöbb tartalmat.
Az oldalak összességében hol erősebb, hol lazább hálózatot alkotnak, közös bennük az iszlamofóbia és a migránsellenesség. A Vs szerint három fő csoportba sorolhatók az oldalak:
a Jobbikhoz, vagy a szélsőjobboldal ismert alakjaihoz köthető oldalak
az anoniman regisztrált, nyíltan migránsellenes, Putyin- és Kreml-párti oldalak
klasszikus vállalkozói álhíroldalak, amelyek a migránskérdést csak forgalomterelésre használják
A szájtokat és csoportokat első körben a Google szabad szavas keresésével próbálták összegyűjteni, utána a szájtok regisztrálóját azonosították, és felvették az adatbázisba a többi általuk regisztrált oldalt is. Az így készült statisztika alapján a menekültválsággal párhuzamosan, 2014-ről 2015-re nőtt meg az orosz célokat szolgáló oldalak száma ugrásszerűen, hatról majdnem negyvenre nőtt az adott évben bejegyzett oldalak száma.
http://index.hu/belfold/2016/04/07/kozel_negyven_oldal_tolja_oroszorszag_szekeret_magyarorszagon/
2017. január 10., kedd
ALTBUNDESPRÄSIDENT MIT 82 GESTORBEN Roman Herzog ist tot
Trauer um Altbundespräsident Roman Herzog.
Herzog starb im Alter von 82 Jahren, bestätigte das Bundespräsidialamt in Berlin. Er war von 1994 bis 1999 Bundespräsident.
Bundespräsident Joachim Gauck würdigte seinen Vorgänger als „markante Persönlichkeit, die das Selbstverständnis Deutschlands und das Miteinander in unserer Gesellschaft geprägt und gestaltet hat“.
„Mit Sachverstand, Klugheit und großer Lebenserfahrung trat er für unser Land und seine freiheitliche Verfassung ein.“
Alt-Bundespräsident Roman Herzog und seine Ehefrau Alexandra Freifrau von Berlichingen. Das Foto entstand im März 2015 auf der Götzenburg in Jagsthausen (Baden-Württemberg)
Alt-Bundespräsident Roman Herzog und seine Ehefrau Alexandra Freifrau von Berlichingen. Das Foto entstand im März 2015 auf der Götzenburg in Jagsthausen (Baden-Württemberg)
Foto: Daniel Naupold / dpa
Beherzter Kampf gegen Blockaden
Herzog hatte in seiner Amtszeit unermüdlich vor Reformmüdigkeit in Deutschland gewarnt. Er machte es sich zur Aufgabe, gegen Blockaden in Politik und Gesellschaft anzugehen.
Mit seiner berühmten Berliner Rede im April 1997 („Durch Deutschland muss ein Ruck gehen...“) schrieb Roman Herzog Geschichte. Darin forderte er die Deutschen auf, von „liebgewordenen Besitzständen“ Abstand zu nehmen.
„Durch Deutschland muß ein Ruck gehen“
Der damalige Bundespräsident Roman Herzog am 26.4.1997 während seiner Grundsatzrede im Berliner Hotel Adlon
Foto: Andreas Altwein / dpa
Herzog war es auch, der den Impuls für den „Holocaust-Gedenktag“ an (27. Januar) gegeben hat.
Sein Leben
Herzog wurde 1934 in Landshut geboren. Abitur 1953 mit sehr gut, er studierte Jura in München, bereits mit 30 Jahren hatte er sich habilitiert. Ein Jahr später wurde er Professor an der Freien Universität Berlin.
1970 trat er in die CDU ein.
Von 1980 bis 1983 war der CDU-Mann Herzog baden-württembergischer Innenminister. Von 1994 bis 1999 stand Herzog an der Spitze der Bundesrepublik.
Vor seiner Präsidentschaft war er der Präsident des Bundesverfassungsgerichts in Karlsruhe. Er machte sich als einer der Kommentatoren des Grundgesetzes einen Namen.
Alt-Bundespräsident Roman Herzog, aufgenommen am 10.03.2015 auf der Götzenburg in Jagsthausen (Baden-Württemberg)
Alt-Bundespräsident Roman Herzog (2015)
Foto: Daniel Naupold / dpa
Von 1958 bis 2000 war Herzog mit seiner ersten Ehefrau Christiane verheiratet. Sie starb an Krebs. 2001 heiratete er Alexandra Freifrau von Berlichingen. Mit ihr gemeinsam lebte er zuletzt auf der Götzenburg in Jagsthausen, zwischen Heilbronn und Stuttgart.
2009 wurde bekannt, dass Herzog sich einer Krebs-OP unterziehen musste.
Damals als Bundespräsident traf Roman Herzog 1996 auf Papst Johannes Paul II. auf dessen Deutschland-Besuch
Damals als Bundespräsident traf Roman Herzog 1996 auf Papst Johannes Paul II. auf dessen Deutschland-Besuch
Foto: Action Press
Politiker mit Weitsicht
Seine politische Weitsicht stellte er immer wieder auch in BILD-Interviews unter Beweis.
Herzog setzte sich auch kritisch mit den Bürgern und Politikern auseinander. „Das Volk bewegt sich nicht“, sagte er im Frühjahr 2008. Es gebe eine gewisse Bereitschaft zu Reformen, „aber es bräuchte politische Führung, echtes Charisma, um sie zu mobilisieren“.
Ende 2013 mahnte er die Gestalter Europas, den „Warnschuss“ der ersten AfD-Erfolge ernstzunehmen.
„Die AfD ist ein Alarmsignal für die Europa-Politik in dem Sinne, dass die Bürger neue Antworten auf die Europa-Frage erwarten", sagte Herzog damals. Und mahnte:
„Für meine Generation war Europa: Frieden, Erweiterung der Freiheit, wirtschaftlicher Wohlstand. Alle drei Punkte sind für die meisten Menschen heute selbstverständlich. Für sie ist wichtig, dass Europas Wohlstand innerhalb der Globalisierung gesichert wird und dass Europa sich politisch und wirtschaftlich gegen die USA und China behauptet. Das leistet Europa nicht. Stattdessen gibt es jede Menge kleinliche Bevormundung, von Schreckbildern auf Zigaretten-Packungen bis zum Glühlampenverbot. Ich kann nur empfehlen, die AfD nicht als lästigen Prozente-Dieb zu sehen, sondern als europapolitischen Warnschuss.“
Roman Herzog mit seiner ersten Ehefrau Christiane vor der Villa Hammerschmidt in Bonn
Roman Herzog mit seiner ersten Ehefrau Christiane vor der Villa Hammerschmidt in Bonn
Foto: Action Press
Engagierter Christ
Neben seinen vielseitigen politischen Aktivitäten engagierte sich der Protestant auch für seinen christlichen Glauben und seine Kirche.
Zwischen 1973 und 1991 gehörte Herzog der Synode der Evangelischen Kirche in Deutschland (EKD) an, von 1978 bis 1983 stand er dem Evangelischen Arbeitskreis von CDU und CSU vor. Von 1981 bis 1994 hatte er zudem die Mitherausgeberschaft der Bonner Wochenzeitung „Christ und Welt – Rheinischer Merkur“ übernommen.
Auch nach seiner Zeit als Bundespräsident setzte Herzog seinen Einsatz für christliche Fragen fort. So übernahm er zwischen 1996 und 2006 die Rolle des Kuratoriumsvorsitzenden der Hermann-Kunst-Stiftung zur Förderung der neutestamentlichen Textforschung, die unter Theologen weltweit höchstes Ansehen genießt.
Alle Bundespräsidenten des Bundesrepublik Deutschland - Infografik
Gauck kondoliert der Witwe
Bundespräsident Gauck kondolierte Alexandra Freifrau von Berlichingen zum Tode ihres Mannes, schrieb: „Als Minister, als Präsident des Bundesverfassungsgerichts und als Bundespräsident waren ihm die Bürger- und Freiheitsrechte niemals nur abstrakte Begriffe. Als Vorsitzender des Europäischen Grundrechte-Konvents hatte er maßgeblich Anteil an der Europäischen Einigung.“
Und weiter: „'Die Fähigkeit zur Innovation entscheidet über unser Schicksal' – das war die feste Überzeugung von Roman Herzog. Deshalb hat Ihr Mann Reformbereitschaft angemahnt und stand zugleich für die Bewahrung des Bewährten. Sein vorwärtsstrebender Mut verband sich mit einer charmanten Skepsis. Diese Mischung war ebenso unverwechselbar wie sein unabhängiger Geist und seine Liebe zum klaren Wort. Mit diesen Eigenschaften trug er viel zur Verständigung zwischen Bürgern und Politik bei und erwarb sich Respekt und große Sympathie bei ungezählten Menschen.“
Roman Herzog habe sich um Deutschland verdient gemacht. „Wir werden ihn in dankbarer Erinnerung behalten.“
http://www.bild.de/politik/inland/roman-herzog/eilmeldung-politik-herzog-49677912.bild.html
Herzog starb im Alter von 82 Jahren, bestätigte das Bundespräsidialamt in Berlin. Er war von 1994 bis 1999 Bundespräsident.
Bundespräsident Joachim Gauck würdigte seinen Vorgänger als „markante Persönlichkeit, die das Selbstverständnis Deutschlands und das Miteinander in unserer Gesellschaft geprägt und gestaltet hat“.
„Mit Sachverstand, Klugheit und großer Lebenserfahrung trat er für unser Land und seine freiheitliche Verfassung ein.“
Alt-Bundespräsident Roman Herzog und seine Ehefrau Alexandra Freifrau von Berlichingen. Das Foto entstand im März 2015 auf der Götzenburg in Jagsthausen (Baden-Württemberg)
Alt-Bundespräsident Roman Herzog und seine Ehefrau Alexandra Freifrau von Berlichingen. Das Foto entstand im März 2015 auf der Götzenburg in Jagsthausen (Baden-Württemberg)
Foto: Daniel Naupold / dpa
Beherzter Kampf gegen Blockaden
Herzog hatte in seiner Amtszeit unermüdlich vor Reformmüdigkeit in Deutschland gewarnt. Er machte es sich zur Aufgabe, gegen Blockaden in Politik und Gesellschaft anzugehen.
Mit seiner berühmten Berliner Rede im April 1997 („Durch Deutschland muss ein Ruck gehen...“) schrieb Roman Herzog Geschichte. Darin forderte er die Deutschen auf, von „liebgewordenen Besitzständen“ Abstand zu nehmen.
„Durch Deutschland muß ein Ruck gehen“
Der damalige Bundespräsident Roman Herzog am 26.4.1997 während seiner Grundsatzrede im Berliner Hotel Adlon
Foto: Andreas Altwein / dpa
Herzog war es auch, der den Impuls für den „Holocaust-Gedenktag“ an (27. Januar) gegeben hat.
Sein Leben
Herzog wurde 1934 in Landshut geboren. Abitur 1953 mit sehr gut, er studierte Jura in München, bereits mit 30 Jahren hatte er sich habilitiert. Ein Jahr später wurde er Professor an der Freien Universität Berlin.
1970 trat er in die CDU ein.
Von 1980 bis 1983 war der CDU-Mann Herzog baden-württembergischer Innenminister. Von 1994 bis 1999 stand Herzog an der Spitze der Bundesrepublik.
Vor seiner Präsidentschaft war er der Präsident des Bundesverfassungsgerichts in Karlsruhe. Er machte sich als einer der Kommentatoren des Grundgesetzes einen Namen.
Alt-Bundespräsident Roman Herzog, aufgenommen am 10.03.2015 auf der Götzenburg in Jagsthausen (Baden-Württemberg)
Alt-Bundespräsident Roman Herzog (2015)
Foto: Daniel Naupold / dpa
Von 1958 bis 2000 war Herzog mit seiner ersten Ehefrau Christiane verheiratet. Sie starb an Krebs. 2001 heiratete er Alexandra Freifrau von Berlichingen. Mit ihr gemeinsam lebte er zuletzt auf der Götzenburg in Jagsthausen, zwischen Heilbronn und Stuttgart.
2009 wurde bekannt, dass Herzog sich einer Krebs-OP unterziehen musste.
Damals als Bundespräsident traf Roman Herzog 1996 auf Papst Johannes Paul II. auf dessen Deutschland-Besuch
Damals als Bundespräsident traf Roman Herzog 1996 auf Papst Johannes Paul II. auf dessen Deutschland-Besuch
Foto: Action Press
Politiker mit Weitsicht
Seine politische Weitsicht stellte er immer wieder auch in BILD-Interviews unter Beweis.
Herzog setzte sich auch kritisch mit den Bürgern und Politikern auseinander. „Das Volk bewegt sich nicht“, sagte er im Frühjahr 2008. Es gebe eine gewisse Bereitschaft zu Reformen, „aber es bräuchte politische Führung, echtes Charisma, um sie zu mobilisieren“.
Ende 2013 mahnte er die Gestalter Europas, den „Warnschuss“ der ersten AfD-Erfolge ernstzunehmen.
„Die AfD ist ein Alarmsignal für die Europa-Politik in dem Sinne, dass die Bürger neue Antworten auf die Europa-Frage erwarten", sagte Herzog damals. Und mahnte:
„Für meine Generation war Europa: Frieden, Erweiterung der Freiheit, wirtschaftlicher Wohlstand. Alle drei Punkte sind für die meisten Menschen heute selbstverständlich. Für sie ist wichtig, dass Europas Wohlstand innerhalb der Globalisierung gesichert wird und dass Europa sich politisch und wirtschaftlich gegen die USA und China behauptet. Das leistet Europa nicht. Stattdessen gibt es jede Menge kleinliche Bevormundung, von Schreckbildern auf Zigaretten-Packungen bis zum Glühlampenverbot. Ich kann nur empfehlen, die AfD nicht als lästigen Prozente-Dieb zu sehen, sondern als europapolitischen Warnschuss.“
Roman Herzog mit seiner ersten Ehefrau Christiane vor der Villa Hammerschmidt in Bonn
Roman Herzog mit seiner ersten Ehefrau Christiane vor der Villa Hammerschmidt in Bonn
Foto: Action Press
Engagierter Christ
Neben seinen vielseitigen politischen Aktivitäten engagierte sich der Protestant auch für seinen christlichen Glauben und seine Kirche.
Zwischen 1973 und 1991 gehörte Herzog der Synode der Evangelischen Kirche in Deutschland (EKD) an, von 1978 bis 1983 stand er dem Evangelischen Arbeitskreis von CDU und CSU vor. Von 1981 bis 1994 hatte er zudem die Mitherausgeberschaft der Bonner Wochenzeitung „Christ und Welt – Rheinischer Merkur“ übernommen.
Auch nach seiner Zeit als Bundespräsident setzte Herzog seinen Einsatz für christliche Fragen fort. So übernahm er zwischen 1996 und 2006 die Rolle des Kuratoriumsvorsitzenden der Hermann-Kunst-Stiftung zur Förderung der neutestamentlichen Textforschung, die unter Theologen weltweit höchstes Ansehen genießt.
Alle Bundespräsidenten des Bundesrepublik Deutschland - Infografik
Gauck kondoliert der Witwe
Bundespräsident Gauck kondolierte Alexandra Freifrau von Berlichingen zum Tode ihres Mannes, schrieb: „Als Minister, als Präsident des Bundesverfassungsgerichts und als Bundespräsident waren ihm die Bürger- und Freiheitsrechte niemals nur abstrakte Begriffe. Als Vorsitzender des Europäischen Grundrechte-Konvents hatte er maßgeblich Anteil an der Europäischen Einigung.“
Und weiter: „'Die Fähigkeit zur Innovation entscheidet über unser Schicksal' – das war die feste Überzeugung von Roman Herzog. Deshalb hat Ihr Mann Reformbereitschaft angemahnt und stand zugleich für die Bewahrung des Bewährten. Sein vorwärtsstrebender Mut verband sich mit einer charmanten Skepsis. Diese Mischung war ebenso unverwechselbar wie sein unabhängiger Geist und seine Liebe zum klaren Wort. Mit diesen Eigenschaften trug er viel zur Verständigung zwischen Bürgern und Politik bei und erwarb sich Respekt und große Sympathie bei ungezählten Menschen.“
Roman Herzog habe sich um Deutschland verdient gemacht. „Wir werden ihn in dankbarer Erinnerung behalten.“
http://www.bild.de/politik/inland/roman-herzog/eilmeldung-politik-herzog-49677912.bild.html
2017. január 7., szombat
retro: Nem olvad be az Alkotmánybíróság a Legfelsőbb Bíróságba
Nem olvad be az Alkotmánybíróság a Legfelsőbb Bíróságba
Népszava Online - Belpolitika
2009.11.24. | 17:06:34
Navracsics: nem akarjuk átalakítani az igazságszolgáltatás szervezetét
Új közigazgatáson dolgoznak
Nem akarja átalakítani a Fidesz az igazságszolgáltatás szervezetét - jelentette ki Navracsics Tibor kedden.
A Fidesz országgyűlési képviselőcsoportjának vezetője ezt arra reagálva mondta, hogy napvilágot láttak olyan hírek, melyek szerint az ellenzéki párt kormányra kerülése után esetleg beolvasztaná az Alkotmánybíróságot (Ab) a Legfelsőbb Bíróságba. A Figyelő című lap múlt heti számában azt írta: a Fidesz egyik munkacsoportja mérlegeli annak lehetőségét, hogy az Ab a jövőben a Legfelsőbb Bíróság egyik kollégiumaként működjön.
Navracsics Tibor mindezzel összefüggésben kifejtette: bár a Fidesz kormányzásra való felkészülése jegyében valóban dolgoznak egy új közigazgatás és egy hatékonyabb állam kialakításának tervén, de ennek semmi köze nincs az igazságszolgáltatáshoz.
MTI
http://www.nepszava.hu/default.asp?cCenter=OnlineCikk.asp&ArticleID=1268723
Népszava Online - Belpolitika
2009.11.24. | 17:06:34
Navracsics: nem akarjuk átalakítani az igazságszolgáltatás szervezetét
Új közigazgatáson dolgoznak
Nem akarja átalakítani a Fidesz az igazságszolgáltatás szervezetét - jelentette ki Navracsics Tibor kedden.
A Fidesz országgyűlési képviselőcsoportjának vezetője ezt arra reagálva mondta, hogy napvilágot láttak olyan hírek, melyek szerint az ellenzéki párt kormányra kerülése után esetleg beolvasztaná az Alkotmánybíróságot (Ab) a Legfelsőbb Bíróságba. A Figyelő című lap múlt heti számában azt írta: a Fidesz egyik munkacsoportja mérlegeli annak lehetőségét, hogy az Ab a jövőben a Legfelsőbb Bíróság egyik kollégiumaként működjön.
Navracsics Tibor mindezzel összefüggésben kifejtette: bár a Fidesz kormányzásra való felkészülése jegyében valóban dolgoznak egy új közigazgatás és egy hatékonyabb állam kialakításának tervén, de ennek semmi köze nincs az igazságszolgáltatáshoz.
MTI
http://www.nepszava.hu/default.asp?cCenter=OnlineCikk.asp&ArticleID=1268723
2017. január 6., péntek
Tölgyessy: Orbánt csak egy újabb rendszerváltással lehet elkergetni
Névre szóló törvények, a jogbiztonság csorbítása, a tulajdonhoz való jog elvének semmibe vétele, felszámolt alkotmánybíráskodás – ezek jellemzik Orbán rendszerét Tölgyessy Péter szerint. A végeredmény egy alig leváltható vezérdemokrácia, amelynek a vége csak egy új rendszerváltás lehet.
Ezúttal a Magyar Tudomány Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpontja tett kísérletet az orbáni rombolás tudományos összefoglalására. A közel ezer oldalas tanulmánykötet első esszéjét jegyzi Tölgyessy. Elemzésének legfontosabb megállapítása:
A Fidesz-politika, ahol csak teheti, centralizál és az erő pozíciójából kívánja egybefogni az országot.
A normaalkotást többnyire a politikai akaratátvitel instrumentumaként használó Orbán-rendszer törvényei, más jogszabályai rendszeresen egyénre, vállalatra és intézményre szólóan próbálják megvalósítani a központi akaratot.
A kormányzat magától értetődő elszánással csorbítja a jogbiztonság, valamint a tulajdonszabadság régi jogi elveit.
A hatalom tartalmi igazságosságelvárása állandóan változékony céljaihoz igazítja a jogszabályokat, ami elkerülhetetlenül kiszámíthatatlanná és eszközjellegűvé teszi a jogalkotást.
A kétharmados hatalom közvetlenül főként nem a tartalmi demokráciaigénnyel, hanem a hagyományos joguralom-követelménnyel ütközik.
A materiális tartalmi igazságosságot követelő kormányzati magatartással rendszerszerűen összeférhetetlen a következetes alkotmánybíráskodás.
Némileg érthetőbben:
Orbán szótárában nem szerepel a „konszolidáció” szó, nem tárgyal, mindent erőből visz végig, nem törődve sem a következményekkel, sem az áldozatokkal – kizárólag a pillanatnyi érdekeit és az azonnali nyereséget tartja szem előtt.
A Nemzeti Együttműködés Rendszerében a törvények nem a közösségi normák rendszerbe foglalását jelentik, hanem az éppen aktuális hatalmi logika/akarat végrehajtói, gyakran egy konkrét cimbora érdekei védelmében hozzák meg a jogszabályokat. (Egy plasztikus példa: a KRESZ mindaddig tiltotta a lámpákról lelógó hirdetéseket, amíg az ezzel foglalkozó cég tönkre nem ment. Amint Garancsi István, Orbán viszonylag új liblingje felvásárolta a konkurenciát, azonnal visszavonták a korábban megszavazott tilalmat.)
A fenti példa jól jelzi: magasról tesznek a jogbiztonságra, a kiszámítható társadalmi és gazdálkodási környezetre. Bármikor hoznak olyan törvényeket, amelyeket néhány héttel korábban még bőszen letagadtak. Könnyedén számolnak fel teljes, magánkézben lévő iparágakat 24 óra leforgása alatt.
A fentiekből következik, hogy nem a demokrácia elemei vannak veszélyben, hiszen jogi eszközökkel nem csorbítják a szabadságjogokat, viszont a joguralmat, vagyis az egyenlő pályák, egyenlő esélyek törvények által védett elvét rég kikukázták.
Bárkit bedarál a rendszer, aki ellent mer mondani, vagy csak lehetősége van érdemben kifejteni a véleményét. Az alkotmánybíróságot úgy darálta be a NER, mintha soha nem is lett volna.
Tölgyessy elemzése szerint Orbán szakított a nyugati demokrácia- és gazdaságmodellel, ezeket okolva a magyar társadalom problémáiért.
Az állítólagos magyar útról, a világ számára hamarosan követendő például szolgáló vezérdemokráciáról azonban
nehéz elgondolni, hogy a Nyugat évszázados tapasztalatai, történelmi civilizációs vívmányai ellenében tartósan előrejuthat az ország. A joguralom és a hatalommegosztás, a piaci és a politikai verseny kikapcsolásának szándéka a magyarok többsége számára kiismerhetőbb, otthonosabb világot ígér. Ám félő, minden kétségtelen előrehaladás egy történelmileg újra veszélyes zsákutcának bizonyuló rendszerben történik. A számos részsiker után valamikor elfogy a Fidesz-hatalom ma még számottevő felhajtó ereje, és a módszeresen mozdíthatatlannak felépített Orbán-rendszer végül újabb nemzeti újrakezdés szükségességével zárul. Ez lenne alkalmasint a tizenegyedik rezsimváltás az utolsó magyar évszázadban.
http://b1.blog.hu/2017/01/06/tolgyessy_orbant_csak_egy_ujabb_rendszervaltassal_lehet_elkergetni
Ezúttal a Magyar Tudomány Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpontja tett kísérletet az orbáni rombolás tudományos összefoglalására. A közel ezer oldalas tanulmánykötet első esszéjét jegyzi Tölgyessy. Elemzésének legfontosabb megállapítása:
A Fidesz-politika, ahol csak teheti, centralizál és az erő pozíciójából kívánja egybefogni az országot.
A normaalkotást többnyire a politikai akaratátvitel instrumentumaként használó Orbán-rendszer törvényei, más jogszabályai rendszeresen egyénre, vállalatra és intézményre szólóan próbálják megvalósítani a központi akaratot.
A kormányzat magától értetődő elszánással csorbítja a jogbiztonság, valamint a tulajdonszabadság régi jogi elveit.
A hatalom tartalmi igazságosságelvárása állandóan változékony céljaihoz igazítja a jogszabályokat, ami elkerülhetetlenül kiszámíthatatlanná és eszközjellegűvé teszi a jogalkotást.
A kétharmados hatalom közvetlenül főként nem a tartalmi demokráciaigénnyel, hanem a hagyományos joguralom-követelménnyel ütközik.
A materiális tartalmi igazságosságot követelő kormányzati magatartással rendszerszerűen összeférhetetlen a következetes alkotmánybíráskodás.
Némileg érthetőbben:
Orbán szótárában nem szerepel a „konszolidáció” szó, nem tárgyal, mindent erőből visz végig, nem törődve sem a következményekkel, sem az áldozatokkal – kizárólag a pillanatnyi érdekeit és az azonnali nyereséget tartja szem előtt.
A Nemzeti Együttműködés Rendszerében a törvények nem a közösségi normák rendszerbe foglalását jelentik, hanem az éppen aktuális hatalmi logika/akarat végrehajtói, gyakran egy konkrét cimbora érdekei védelmében hozzák meg a jogszabályokat. (Egy plasztikus példa: a KRESZ mindaddig tiltotta a lámpákról lelógó hirdetéseket, amíg az ezzel foglalkozó cég tönkre nem ment. Amint Garancsi István, Orbán viszonylag új liblingje felvásárolta a konkurenciát, azonnal visszavonták a korábban megszavazott tilalmat.)
A fenti példa jól jelzi: magasról tesznek a jogbiztonságra, a kiszámítható társadalmi és gazdálkodási környezetre. Bármikor hoznak olyan törvényeket, amelyeket néhány héttel korábban még bőszen letagadtak. Könnyedén számolnak fel teljes, magánkézben lévő iparágakat 24 óra leforgása alatt.
A fentiekből következik, hogy nem a demokrácia elemei vannak veszélyben, hiszen jogi eszközökkel nem csorbítják a szabadságjogokat, viszont a joguralmat, vagyis az egyenlő pályák, egyenlő esélyek törvények által védett elvét rég kikukázták.
Bárkit bedarál a rendszer, aki ellent mer mondani, vagy csak lehetősége van érdemben kifejteni a véleményét. Az alkotmánybíróságot úgy darálta be a NER, mintha soha nem is lett volna.
Tölgyessy elemzése szerint Orbán szakított a nyugati demokrácia- és gazdaságmodellel, ezeket okolva a magyar társadalom problémáiért.
Az állítólagos magyar útról, a világ számára hamarosan követendő például szolgáló vezérdemokráciáról azonban
nehéz elgondolni, hogy a Nyugat évszázados tapasztalatai, történelmi civilizációs vívmányai ellenében tartósan előrejuthat az ország. A joguralom és a hatalommegosztás, a piaci és a politikai verseny kikapcsolásának szándéka a magyarok többsége számára kiismerhetőbb, otthonosabb világot ígér. Ám félő, minden kétségtelen előrehaladás egy történelmileg újra veszélyes zsákutcának bizonyuló rendszerben történik. A számos részsiker után valamikor elfogy a Fidesz-hatalom ma még számottevő felhajtó ereje, és a módszeresen mozdíthatatlannak felépített Orbán-rendszer végül újabb nemzeti újrakezdés szükségességével zárul. Ez lenne alkalmasint a tizenegyedik rezsimváltás az utolsó magyar évszázadban.
http://b1.blog.hu/2017/01/06/tolgyessy_orbant_csak_egy_ujabb_rendszervaltassal_lehet_elkergetni
Majtényi László: tisztában vagyok az esélyeimmel
InfoRádió / Sigmond Árpád
Feltételekkel fogadná el a jelölést az államfői posztra Majtényi László, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet elnöke.
Négy feltételt említek, amelyeknek az elfogadása esetén elfogadnám a jelölést. Hozzáteszem, hogy itt nem a civilek, nem az engem támogató neves értelmiségiek jelölnek, hanem országgyűlési képviselők. Tehát a köztársasági elnököt az országgyűlési képviselők egyötöde jelölheti, és az országgyűlés választja meg.
Ha tehát ez a negyven képviselő, akire minimum szükség van a jelöléshez, egyetért a feltételeivel, elfogadná ezt a jelölést. Mik a feltételei?
Elsőként az alkotmányos köztársaság helyreállítása a javaslatom. Azt az igényt kellene valóra váltani, hogy a közhatalom gyakorlása fölött független intézmények őrködjenek. Javaslatom szerint továbbá olyan alkotmányra van szüksége ennek az országnak, amelyet azután egy népszavazás erősít meg.
A második a demokratikus nyilvánosság – ideértve természetesen a sajtószabadság teljes érvényesülését. Ez egy olyan nyilvánosságot biztosító intézményrendszernek a működtetését igényli, amelyik biztosítja azt, hogy szabad és tisztességes, fair választásokon a választópolgárok időről időre leválthassák a kormányzati hatalom képviselőit.
A következő, szerintem iszonyatosan fontos kérdés az, hogy ma Magyarországon elviselhetetlen a szegénység. Mindenkinek lehetőséget kell biztosítani az emberhez méltó élethez. Ez a szöveg egyébként egy régi alkotmánybírósági határozatra utal.
Az utolsó pontja a szövegemnek pedig az, hogy a korrupcióval szemben fel kell lépni. Ugyanis a korrupció nagyjából átszövi ma Magyarországon az állam működését.
Ha jelöli is a parlamenti képviselők egyötöde, akkor is a második fordulóban feltehetőleg Áder Jánost újraválasztanák, a kormánypártok őt támogatják. Mi a jelentősége egy ilyen jelölésnek?
Az esélyekkel teljes mértékben tisztában vagyok. Ennek a jelölésnek nem az az értelme, hogy ennek révén én köztársasági elnök lehessek. Ennek egyébként megvan az a kellemes előnye is, hogy fel sem merülhet az, hogy bármiféle személyes érdek mozgatna engem akkor, amikor a jelölést elfogadom. Tulajdonképpen az igazi előnye az, hogy ez a jelöltség lehetővé teszi azt, hogy egy kívánatos szabad országról beszélhessünk, és fórumokat, csatornákat ad arra, hogy egy jövendő, és a mostaninál barátságosabb országnak a képét felvázoljuk.
Más szerepet is vállalna egyébként az államfőjelöltin kívül a későbbi baloldali esetleg kampányokban. Ha igen, akkor mi lenne az?
Maga a köztársasági elnöki jelölés, ami ugyan egy ilyen megosztott országban tényleg úgy fest, hogy van egy baloldali jelölt, és van egy – nem tudom, hogy jobboldalinak nevezhetjük-e, de – a nemzeti együttműködés rendszerének jelöltje.
De ez nem egy nagyon szerencsés megközelítése az intézménynek. A jelenlegi alaptörvény és a jogállami alkotmány is az elnök feladatának kifejezetten azt szabja, hogy a nemzet egységét kell megjelenítenie. A korábbi elnökök között voltak olyanok, akik ennek nagyon jelentős részben meg is feleltek.
Nagyon remélem, hogy a háttérben az én elnökjelöltként való felbukkanásom nem egy kimondottan baloldali kampány része lett. Nyilván az én jelölőim között több a baloldali szimpatizánsként elkönyvelt ember, de van olyan is, aki az Eötvös Körnek oszlopos tagja, és a másik táborba van besorolva.
Fel sem merült bennem, hogy én köztársasági elnökjelölt lehetnék. Egyébként nekem egy nagyon kiegyensúlyozott és boldog életem van, semmilyen tisztség nem hiányzik. Abban, hogy ilyen szerepeket vállalok, nem valamilyen tisztség iránti vonzódás jelenik meg. Én a legjobban elvagyok magamban, és semmilyen állami szerepre nincs szükségem.
http://inforadio.hu/belfold/2017/01/05/feltetelekkel_fogadna_el_az_allamfo-jelolest_majtenyi_laszlo/
Feltételekkel fogadná el a jelölést az államfői posztra Majtényi László, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet elnöke.
Négy feltételt említek, amelyeknek az elfogadása esetén elfogadnám a jelölést. Hozzáteszem, hogy itt nem a civilek, nem az engem támogató neves értelmiségiek jelölnek, hanem országgyűlési képviselők. Tehát a köztársasági elnököt az országgyűlési képviselők egyötöde jelölheti, és az országgyűlés választja meg.
Ha tehát ez a negyven képviselő, akire minimum szükség van a jelöléshez, egyetért a feltételeivel, elfogadná ezt a jelölést. Mik a feltételei?
Elsőként az alkotmányos köztársaság helyreállítása a javaslatom. Azt az igényt kellene valóra váltani, hogy a közhatalom gyakorlása fölött független intézmények őrködjenek. Javaslatom szerint továbbá olyan alkotmányra van szüksége ennek az országnak, amelyet azután egy népszavazás erősít meg.
A második a demokratikus nyilvánosság – ideértve természetesen a sajtószabadság teljes érvényesülését. Ez egy olyan nyilvánosságot biztosító intézményrendszernek a működtetését igényli, amelyik biztosítja azt, hogy szabad és tisztességes, fair választásokon a választópolgárok időről időre leválthassák a kormányzati hatalom képviselőit.
A következő, szerintem iszonyatosan fontos kérdés az, hogy ma Magyarországon elviselhetetlen a szegénység. Mindenkinek lehetőséget kell biztosítani az emberhez méltó élethez. Ez a szöveg egyébként egy régi alkotmánybírósági határozatra utal.
Az utolsó pontja a szövegemnek pedig az, hogy a korrupcióval szemben fel kell lépni. Ugyanis a korrupció nagyjából átszövi ma Magyarországon az állam működését.
Ha jelöli is a parlamenti képviselők egyötöde, akkor is a második fordulóban feltehetőleg Áder Jánost újraválasztanák, a kormánypártok őt támogatják. Mi a jelentősége egy ilyen jelölésnek?
Az esélyekkel teljes mértékben tisztában vagyok. Ennek a jelölésnek nem az az értelme, hogy ennek révén én köztársasági elnök lehessek. Ennek egyébként megvan az a kellemes előnye is, hogy fel sem merülhet az, hogy bármiféle személyes érdek mozgatna engem akkor, amikor a jelölést elfogadom. Tulajdonképpen az igazi előnye az, hogy ez a jelöltség lehetővé teszi azt, hogy egy kívánatos szabad országról beszélhessünk, és fórumokat, csatornákat ad arra, hogy egy jövendő, és a mostaninál barátságosabb országnak a képét felvázoljuk.
Más szerepet is vállalna egyébként az államfőjelöltin kívül a későbbi baloldali esetleg kampányokban. Ha igen, akkor mi lenne az?
Maga a köztársasági elnöki jelölés, ami ugyan egy ilyen megosztott országban tényleg úgy fest, hogy van egy baloldali jelölt, és van egy – nem tudom, hogy jobboldalinak nevezhetjük-e, de – a nemzeti együttműködés rendszerének jelöltje.
De ez nem egy nagyon szerencsés megközelítése az intézménynek. A jelenlegi alaptörvény és a jogállami alkotmány is az elnök feladatának kifejezetten azt szabja, hogy a nemzet egységét kell megjelenítenie. A korábbi elnökök között voltak olyanok, akik ennek nagyon jelentős részben meg is feleltek.
Nagyon remélem, hogy a háttérben az én elnökjelöltként való felbukkanásom nem egy kimondottan baloldali kampány része lett. Nyilván az én jelölőim között több a baloldali szimpatizánsként elkönyvelt ember, de van olyan is, aki az Eötvös Körnek oszlopos tagja, és a másik táborba van besorolva.
Fel sem merült bennem, hogy én köztársasági elnökjelölt lehetnék. Egyébként nekem egy nagyon kiegyensúlyozott és boldog életem van, semmilyen tisztség nem hiányzik. Abban, hogy ilyen szerepeket vállalok, nem valamilyen tisztség iránti vonzódás jelenik meg. Én a legjobban elvagyok magamban, és semmilyen állami szerepre nincs szükségem.
http://inforadio.hu/belfold/2017/01/05/feltetelekkel_fogadna_el_az_allamfo-jelolest_majtenyi_laszlo/
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)