Gondolatok az igazságszolgáltatás függetlenségének helyreállításáról és jövőbeli garanciáiról - avagy Ki őrzi az őrzőket?

 RES IUDICATA

Bírák a Társadalmi Tudatosságért Egyesület

2471 Baracska, Széchenyi utca 168. Adószám: 19290405-2-07

web: www.resiudicata.hu

Email: resiudicataegyesulet@gmail.com

 Tel: +36703789089; +36703185875; +36302640629

Gondolatok az igazságszolgáltatás függetlenségének helyreállításáról és

jövőbeli garanciáiról - avagy Ki őrzi az őrzőket?

Az országgyűlési választások után felélénkült közbeszédben sok szó esik - többek között - az

igazságszolgáltatást feltehetően hamarosan érintő változásokról. Az egyesületünk sokszor

kifejezte már a szakmai - és néha kevésbé szakmai - véleményét a bíróságokat érintő különféle

eseményekkel kapcsolatban a jogalkotónak is, általában nem sok sikerrel. De az eddigi

nehézségek ellenére, sőt talán azok hatására még inkább, töretlenül hiszünk a civil összefogás

erejében és abban, hogy van értelme együtt gondolkodni.

Az Európai Unió által Magyarország számára meghatározott feltételek teljesítésének hatékony

megvalósítása céljából - aminek kiemelkedő pénzügyi jelentősége van az ország számára -

feltétlenül szükséges a magyar igazságszolgáltatás függetlenségének a teljes helyreállítása.

Azonban nemcsak az uniós források hazahozatalát kell garantálni, hanem egyúttal a bírói

függetlenség jövőbeli védelme és a bíróságoka vetett közbizalom erősítése érdekében is tenni

kell.

Egyértelmű, hogy ennek során kezdő lépésként a vezetői személycserék alapvető

jelentőségűek. Egyrészről azért, mert a Kúria elnökének már a bíróvá válása, illetve az azóta

eltelt időben kifejtett tevékenysége egyaránt nem felelnek meg az európaiság és a

jogállamiság követelményeinek, másrészről az OBH elnöke vezetőként az elmúlt években

teret engedett az igazságszolgáltatásba vetett közbizalom gyengülésének, a bírók közötti

’chilling effect’ erősödésének, az igazgatás túlbürokratizálódásának és a bírósági szervezet

anyagi kivéreztetésének.

Szeretnénk azonban határozottan felhívni a figyelmet arra, hogy a személycserék szükségesek,

de a jövőre nézve nem jelentenek elégséges garanciát. A bíróságokat érintően számos területen

van szükség változásra és sok problémát kell rendezni ahhoz, hogy elindulhassunk az úton, ami

egy hatékony és jogállami igazságszolgáltatáshoz vezet. Az alábbiakban szeretnénk

összefoglalni néhány olyan kérdést, amelyek alapvető jelentőségűek lehetnek akár már a

közeljövőben történő jogalkotás során a jogállamiság gyors helyreállítása érdekében.

I. Alkotmánybírók a rendes bíróságokon?

A közbeszédben sok szó esik egyrészről a Kúria elnökének, másrészről pedig a hivatalban lévő

alkotmánybíróknak a helyzetéről. Ez a két dolog azonban nem teljesen független egymástól és

az igazságszolgáltatás szempontjából olyan helyzet alakulhat ki, ami súlyosan sértheti a

jogállami garanciákat.

Az Alaptörvény értelmében1

a jogállamiság egyik meghatározó eleme a hatalmi ágak

elválasztása, aminek fontos része, hogy sem a végrehajtó, sem a törvényhozó hatalom nem

alkothat olyan jogszabályokat, melyekkel az igazságszolgáltatásba vetett közbizalmat rombolja

és a bírói függetlenséget veszélyezteti. A hatalmi ágak elválasztása során kiemelt védelem illeti

1 B) és C) cikk

2

meg a bíróságokat. Az alkotmányos biztosítékoknak garantálniuk kell, hogy a bíróságok és a

másik két hatalmi ág között ne jöhessen létre politikailag meghatározott függő viszony, ne

merüljenek fel jogos kétségek az ítélkezés külső befolyásmentességével kapcsolatban, ami más

irányból nézve rendszerszintű dermesztő hatást is okozhat. Ezért a jogalkotónak körültekintően

kell megalkotnia minden olyan szabályt, amelyek érinthetik a hatalmi ágak elválasztásának

alkotmányos követelményét. Az eljárási szabályok kialakítása során is törekedni kell az olyan

helyzetek elkerülésére, amelyek a bíró pártatlanságával kapcsolatban jogos kétségeket

ébreszthetnek. A jogalkotó köteles figyelemmel lenni arra, hogy a jogszabályok ne csak az

egyesbíró szintjén, de összességében se legyenek negatív hatással a bírói függetlenségre és

tartózkodnia kell olyan rendelkezések meghozatalától, amelyekkel megsértheti a bírói

függetlenséget.

A jogalkotó azonban 2019-ben jelenleg is hivatalban lévő kilenc, illetve korábbi

alkotmánybírók számára egy olyan lehetőséget biztosított, mely alapjaiban érintheti a bírói

függetlenséget, a jogállami igazságszolgáltatást és a hatalmi ágak elválasztását.

A bíróságok szervezetéről szóló törvény2

2019. december 31-ig hatályos szövege szerint a

Kúria elnöke határozatlan időre kinevezett és legalább 5 éves szolgálati viszonnyal rendelkező

bíró lehetett. Ez 2020. január 1-től úgy módosult, hogy a szolgálati viszony számításakor többek

között figyelembe kell venni az alkotmánybíróként szerzett tapasztalatot is. Ezzel a

módosítással összhangban a jogalkotó 2019. december 20-i hatállyal lehetővé tette3

az

Alkotmánybíróság tagjai számára, hogy kérelmükre őket a köztársasági elnök pályázat kiírása

nélkül – ha megfeleltek a bírói kinevezéshez megállapított követelményeknek – határozatlan

időre bíróvá kinevezhette.

A két jogszabály módosítás következménye az lett, hogy a Kúria jelenlegi elnöke - aki 2014

szeptember óta volt alkotmánybíró - 2020. október 16-án lemondott az alkotmánybírói

megbízatásáról és kérelmére a köztársasági elnök4

2020. július 1. napjától határozatlan időre

kinevezte bírónak. Itt szükségesnek tartjuk azt is megjegyezni, hogy a köztársasági elnök

ugyanezen a napon más alkotmánybírókat is kinevezett határozatlan idejű bírónak. Egyrészről

olyanokat, akik ugyan korábban már voltak bírók, de a jogszabály módosítást megelőző

szabályok miatt korábban megszűnt a bírói jogviszonyuk, illetve olyanokat is, akik előtte

sohasem voltak bírók.

Ezzel együtt a bírókra vonatkozó jogszabály (Bjt.) egyéb szabályait5

is közelítették ehhez a

koncepcióhoz és a rendelkezés értelmében az újonnan bíróvá kinevezett alkotmánybírók rendes

bírói jogviszonya szünetel az alkotmánybírói tisztségük fennállása alatt. Lényegében így

szüntették meg a korábbi összeférhetetlenségi szabályokat6

.

A jogalkotó – véleményünk szerint alaptalan – érvelése szerint erre azért volt szükség, mert az

Alkotmánybíróság tagjai megbízatásukat közvetlenül az Országgyűléstől kapják, amely széles

körű konszenzussal, az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával választja a

testület tagjait. A tizenkét éves megbízatási idő alatt a párttagság és a politikai tevékenység

2A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (Bszi.) 114. § (1)

3A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény (Bjt.) 3. § (4) bekezdését egy további

(4a) bekezdéssel egészítette ki.

42020. június 26. napján kelt 308/2020. (VII.3.) KE határozat

5Bjt. 88. §

6A módosításokkal összefüggésben ugyanezzel a tartalommal 2019. december 20-ától az Alkotmánybíróságról

szóló 2011. évi CLI. törvény (Abtv.) egy új, 10/A. §-sal is kiegészült.

3

tilalma miatt az Alkotmánybíróság tagjai a függetlenség alkotmányos garanciái, valamint

kiemelkedő tudású jogászok, ezért nem indokolt számukra előírni, hogy a bírák jogállásáról

szóló törvény szerint pályázzanak, a kinevezés kizárólag a kérelmüktől függ.

Külön érdemes megjegyezni, hogy a Bjt. lehetőséget teremtett7

arra is, hogy a Kúria jelenlegi

elnöke a bírói szolgálati jogviszonyát rögtön a Kúrián kezdje meg. A többi, kérelemre

kinevezett alkotmánybíróra ez a szabály már nem vonatkozik, mert 2023. június 1-től módosult.

Tekintettel arra, hogy a jelenleg hivatalban lévő – 2023. június 1-ig kinevezett – kilenc

alkotmánybíró közül kettő alkotmánybíró az összeférhetetlenségi szabályok megszüntetését

követően került az Alkotmánybíróságra és a bírói szolgálati viszonyuk csak szünetel, az

alkotmánybírói tisztségük megszűnése után visszamehetnek az eredeti bírói helyükre (a

Kúriára). A hét másik alkotmánybíróból egy elérte a felső korhatárt, három pedig az öregségi

nyugdíjkorhatárt, többen pedig határozatlan időre úgy kaphattak bírói kinevezést, hogy nem

volt korábbi szolgálati helyük, hiszen előtte sosem voltak bírók, vagy az összeférhetetlenség

miatt megszűnt, ezért a jogalkotó rögzítette8

, hogy az alkotmánybírói tisztségük megszűnése

után a választásuk szerinti ítélőtáblára kerülnek. Ez azt jelenti, hogy lényegében a hivatalban

lévő és kérelmükre bírónak kinevezett három alkotmánybíró az alkotmánybírói tisztségük

megszűnése után eldöntheti, hogy melyik ítélőtáblán kíván ítélkezni úgy, hogy az érintettek

közül egy alkotmánybíró volt korábban ténylegesen ítélkező bíró.

Összességében jól látható, hogy a 2019-ben bevezetett szabályozás egymásra épülő, a jogalkotó

céljait elérni kívánó logikai egységet képez. A módosítással elérte a jogalkotó, hogy a Kúria

jelenlegi elnöke korábbi bírói múlt nélkül kúriai bíróvá vált, majd szinte azonnal elnöki

kinevezést is kapott, amelynek során azonban a bírói önigazgatás csúcsszerve, az Országos

Bírói Tanács nem támogatta. Ez azonban azt jelenti, hogy ha elnökként nem is marad

hivatalban, attól még továbbra is a Kúrián folytathatja a bírói pályafutását. Emellett több,

jelenleg hivatalban lévő alkotmánybíró is határozatlan időre szóló bírói kinevezéssel

rendelkezik és az alkotmánybírósági tagságuk megszűnését követően felsőbíróságon

ítélkezhetnek. A jogszabály pedig9

lehetőséget ad még arra is, hogy pályázat nélkül tanácselnöki

kinevezést és ad absurdum akár arra is10, hogy a Kúriára beosztást kapjanak. Tehát előállhat

akár az a helyzet is, hogy az alkotmánybírósági tagságuk megszűnésével egyidejűleg

valamennyien a Kúrián kezdhetik meg az ítélkező tevékenységüket.

Mivel az Alkotmánybíróság tagjait (és a Kúria elnökét is) az országgyűlés választja, ezért a

bírói státuszt érintő fent részletezett jogszabálymódosítás sérti az igazságszolgáltatásba vetett

közbizalmat, hiszen a jogalkotó pályázat nélkül biztosított több bíróként soha nem ítélkező

alkotmánybírónak határozatlan idejű bírói tisztséget, akik ezáltal bekerülhetnek az

igazságszolgáltatás rendszerébe. Ezzel a jogalkotó még a látszatát sem biztosította annak, hogy

elkerülje a politikai befolyásolás lehetőségét. Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy egy

határozatlan időre kinevezett bíró elmozdítása jogszabályi garanciákhoz kötött, tehát

lényegében - ha nem követ el nagy szabálytalanságot - akkor az elmozdíthatatlansága garantált.

Habár a 2023-ban megvalósult igazságügyi reform során, a fent hivatkozott jogszabályi

rendelkezések hatályukat vesztették, ezért az azóta kinevezett alkotmánybírók már nem

kaphattak quasi automatikusan bírói tisztséget, így a későbbi visszaélés lehetőségét a jogalkotó

az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalások eredményeképpen kiiktatta. Ennek ellenére ki

7Bjt. 88. § (3)

8Bjt. 232/X. § (1)

9Bjt. 88. § (2) bekezdés utal a Bjt. 58. § (3) és (4) bekezdéseire, mint alkalmazandó részletszabályokra

10Bjt. 31. § (5), 32. § (1b)

4

kell emelni, hogy jelenleg a Kúria elnöke egy olyan volt alkotmánybíró, aki sohasem volt

korábban bíró, csupán a jogalkotó politikai akarata alapján vált kúriai bíróvá, ugyanakkor a

bírói tisztségéből végső soron elmozdíthatatlan, és amennyiben nem lát el igazgatási

feladatokat, akkor is a szervezetben marad és ítélkezik. Ahivatalban lévő a jogszabállyal érintett

kilenc alkotmánybíróból három ítélőtáblai, de kirendelés esetén akár mind az öt érintett kúriai

bíróként kezdheti meg az ítélkezést, amennyiben megszűnik az alkotmánybírói tisztségük.

Mindezeket összegezve rögzíthető, hogy a jogállami követelményekkel összeegyeztethetetlen és

az uniós joggyakorlattól idegen, hogy alkotmánybírók tisztségük megszűnését követően alanyi

jogon, kizárólag a saját nyilatkozatuk alapján a rendes bírósági rendszerben bíróvá váljanak.

A bírói függetlenség elve megköveteli, hogy a bírók kinevezése ne politikai testület által

történjen. Az országgyűlés, mint politikai szerv nem adhat mandátumot az igazságszolgáltatást

végző bírói pozíciók betöltésére. Az egyéni bírói függetlenség mellett a bírósági

szervezetrendszer intézményi függetlensége is megköveteli, hogy a bírói kinevezésre minden

bíró esetén azonos módon kerüljön sor. Minden bírónak pályázati úton kell elnyernie a

tisztségét, akit a köztársasági elnök nevez ki. Amennyiben vannak olyan bírók, akik egy politikai

szerv döntése alapján a bíróvá válás rendes feltételeinek teljesítése nélkül nyerik el

kinevezésüket, úgy a bírói függetlenség intézményes garanciája és ezáltal a jogállamiság elve

csorbulna. A bírákkal szembeni elvárások és az állampolgárok bíróságokba vetett bizalma

megköveteli, hogy az egyedi ügyekben ítélkező bírók, különösen a felsőbíróságokon olyan

személyek legyenek, akik rendelkeznek bírói tapasztalattal és a bírói pályázati rendszer által

kerültek kinevezésre, így képesek az egyedi jogvitákat a belső bírói szakmai követelmények

szerint elbírálni.

II. A bírói kinevezés

A fenti gondolatot folytatva röviden kitérünk arra is, hogy álláspontunk szerint általában a teljes

pályázati rendszer újragondolása szükséges. Ennek keretében el kell végezni a jelenlegi

rendszer hatásvizsgálatát, elsősorban arra a kérdésre koncentrálva, hogy megvalósult-e a bírói

pálya nyitottabbá tétele, ami az alapvető célkitűzése volt az objektív pontozásra alapított

pályázati rendszernek, majd a bírói alsó korhatár felemelésének. Amennyiben a válasz erre a

kérdésre nemleges, az egész rendszer kiindulópontja kérdőjeleződik meg.

Ezen túlmenően abból kell kiindulni, hogy a pályázati rendszer nem választható el a bírói

életpályától. Ezért az első szükséges lépés, hogy a jogalkotó – értelemszerűen a bírói

testületekkel közösen – meghatározza a bírói életpálya alapvető jellemzőit, ennek keretében azt

is, hogy melyik bírósági szinten milyen tudást, tapasztalatot és képességeket várunk el egy

bírótól. Ha ezek letisztázódnak, akkor lehet meghatározni, hogy egy bírói pályázatnál milyen

teljesítményeket kell figyelembe venni, és azok milyen súllyal érvényesüljenek az adott

bírósági szintre kiírt pályázatnál.

Azt gondoljuk, hogy a jelenlegi szabályozás egyik legnagyobb problémája az, hogy a

pályázati rendszer nem veszi figyelembe, hogy az egyes szinteken a magas színvonalú bírói

munka elvégzése más-más képességeket, tudást, tapasztalatot feltételez.

III. A bírósági igazgatás

A hatályos jogszabályok által 2012-ben létrehozott, szükségtelenül költséges és túlbürokratizált

’hibrid’ igazgatási modellt a születése pillanatában több szempontból is nagyon erősen kritizálta

5

a Velencei Bizottság11

. Az elmúlt években a kialakított rendszer a gyakorlatban is bizonyította

számos gyengeségét a bírói függetlenség garantálása szempontjából.

Röviden összefoglalva a magyar igazságszolgáltatás központi igazgatásának legmeghatározóbb

szereplője az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke, akit nagyon erős jogkörökkel ruházott

fel a jogalkotó. A munkáját egy több száz főt foglalkoztató hivatal támogatásával végzi. Az

OBH Elnökét ellenőrzi az Országos Bírói Tanács (OBT), a bírói önigazgatás csúcsszerve,

amelynek 14 tagját a bírók választják és lényegesen gyengébb jogkörei vannak az OBH

elnökénél. Az OBT munkáját is segíti egy hivatal. A harmadik fontos szereplő a fenti

struktúrától elkülönülve működő Kúriának az elnöke, aki egyben az OBT 15. tagja is az

Alaptörvény alapján12

. A Kúria elnöke teljesen önállóan, a saját hivatalán keresztül irányítja a

Kúriát. Az OBH és a Kúria elnökét az Országgyűlés választja 2/3-os többséggel.

Azon túl, hogy a fenti rendszer rengeteg pénzügyi és humán erőforrást von el teljesen

feleslegesen a tényleges bírói munkát végző bíróktól, fontosnak tartjuk kiemelni, hogy az OBH

elnöke nevezi ki a megyei bíróságok és az ítélőtáblák elnökeit és kollégiumvezetőit, akik az

alsóbb szintű bírósági vezetők kinevezéséért felelnek, illetve irányítják a szakmai munkát. Az

egymással alá-fölé rendeltségi viszonyban lévő egyszemélyi vezetők rendelkeznek valamennyi

olyan jogkörrel, amelyek a bírói státuszt és a bírók napi munkavégzését alapjaiban érintik.

A bíróság szervezetéről szóló jogszabály a bírósági elnököket feljogosítja a munkáltatói jogok

gyakorlására13, valamint a bírák jogállásáról szóló törvény14 pedig több helyen elszórva

határozza meg azokat a feladataikat, amelyek a bírók helyzetét alapjaiban érintik, mint például

a bírói pályázatok, a bírák beosztása, a munkájuk értékelése vagy az integritási eljárás

lefolytatása és a fegyelmi eljárás kezdeményezése.

Az OBH elnöknek és a fenti igazgatási modellnek a bírókkal kapcsolatos hatásköreiről15 a

Velencei Bizottság megállapította, hogy „az OBH Elnöke nem csupán a bíróságok hatékony

igazgatója, hanem az ügyek más bírósághoz való áttételének jogán, valamint az egyes bírákra

és a bírói kar belső felépítésére gyakorolt befolyásán keresztül szorosan beavatkozik a bírói

döntéshozatalba”16

. A jogszabályok a Kúria elnöke számára ugyanazokat a hatásköröket

biztosítják a kúriai bírók státuszát és a mindennapi munkájukat érintően, mint a többi bírósági

vezető részére.

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlata szerint a bírói függetlenség megköveteli,

hogy a bírák ne csak a bírói testületen kívüli befolyásoktól legyenek védve, hanem a testületen

belüli indokolatlan befolyásoktól egyaránt. Ez a belső bírói függetlenség azt jelenti, hogy sem

a kollégáik, sem a bíróságon igazgatási feladatokat ellátó személyek – például a bíróság elnöke

vagy más vezetője – ne utasíthassák őket és ne gyakorolhassanak nyomást rájuk. Ha a bírói

karon belüli - különösen a bíróknak az igazgatási vezetőkkel szembeni - bírói függetlenséget

biztosító garanciák hiányoznak, akkor a bíróság függetlenségével és pártatlanságával

kapcsolatban felmerülő kétségek objektíven indokoltnak tekinthetőek

17

.

11Venice Commission, Opninon 663/2021, Strasbourg, 19 March 2012

12Alaptörvény 25. cikk (6)

13Bszi. 119. §

14Bjt.

15Bszi. 76. §

16Venice Commission, Opninon 663/2021, Strasbourg, 19 March 2012, para 36.

17PARLOV- TKALČIĆ v. CROATIA, no. 24810/06, para 86.

6

A bírósági igazgatással kapcsolatban többféle megoldási lehetőség létezik, de a tapasztalataink

azt mutatják, hogy a külső és a belső nyomásgyakorlással szemben a bírák által választott bírói

önigazgatás szervei és a szolgálati bíróságok bizonyultak a legellenállóbbnak. A magyar

bírósági szervezetben a bírói státuszt érintő kérdésekben lényegesen kevesebb jogkörük van az

önigazgatási szerveknek az egyszemélyi vezetőkhöz képest18. Szeretnénk kiemelni, hogy a

Velencei Bizottság mindig is az erős bírói önigazgatás mellett foglalt állást19 és nemzetközi

összehasonlításban is ez a megoldás tűnik a legbiztonságosabbnak.

Ezért azt az álláspontot képviseljük, hogy a bírói státuszt érintő egyszemélyi vezetői hatáskörök

egyrészének (pl. fegyelmi eljárás megindítása, bírói munka értékelés) a kontrollja a szolgálati

bíróságok megerősítése, a központi igazgatási hatásköröknek pedig az Országos Bírói

Tanácshoz telepítése gyorsan és költséghatékonyan javítana a nyomásgyakorlás lehetőségével

kapcsolatban felmerülő, az Európai Bizottság minden évben elkészített jogállami jelentésében

is feltárt, illetve a rejtve maradt problémák jelentős részén egyaránt, valamint a jövőre nézve

is erősítheti a bírói függetlenség belső dimenziójának a garanciáit.

Szintén az elmúlt évek negatív tapasztalatai alapján az OBT összetételével kapcsolatban

megjegyezzük, hogy semmi nem indokolja azt, hogy a Tanácsban a megválasztott tagok mellett

a Kúria elnöke hivatalból tag legyen. Egyértelműen az egyenlő képviseletet jobban biztosítaná,

ha a legfelsőbb bírósági szintet is a kollégák által megválasztott kúriai bíró képviselné. Ebből

következik továbbá, hogy fontos lenne jogszabályban általános jelleggel garantálni a bírósági

vezetői pozíció és az OBT tagság összeférhetetlenségét is.

IV. Egyéb kérdések

Az éves jogállamisági jelentések több további olyan kérdést is problémaként jeleznek, amelyek

rendezése fontos a hatékony és jogállami igazságszolgáltatás biztosítása érdekében. Ezek közül

több kérdéssel az egyesületünk korábban már részletes és a honlapon elérhető szakmai

anyagokban foglalkozott20

.

Ilyen például a bírói kinevezés, a Jogegységi Panasz Tanács eljárásának anomáliái, a vagyoni

elégtétel (ami 2026. júniusától már nemcsak a polgári, hanem a közigazgatási ügyszakot is

érinti majd), illetve az egyesületünk által felkarolt kezdeményezés révén kollégáink – bírák és

igazságügyi alkalmazottak vegyesen – panasszal fordultak az Európai Bizottsághoz a

magyarországi bírói és bírósági alkalmazotti illetmények automatikus indexálásának hiányával

kapcsolatban, ami a politikai zsarolás eszköze volt a közelmúltban.

Budapest, 2026. április 30.

a Res Iudicata Egyesület elnöksége

18Bszi. 147-153. §

19CDL-AD (2010)004, paragraphs 31 et seq., 82.4, 82.6.

20 https://resiudicata.hu/velemeny-a-vagyoni-elegtetel-fizetesi-kotelezettsegenek-bevezeteserol/

https://resiudicata.hu/tervezetre-adott-velemeny/

https://resiudicata.hu/panasz-a-magyar-igazsagszolgaltatas-intezmenyi-fuggetlensegenek-haladektalanhelyreallitasa-erdekeben/

https://resiudicata.hu/javaslat-a-biroi-palyazatok-soran-iranyado-szempontok-ujragondolasara/

https://verfassungsblog.de/hungary-preliminary-reference/

https://resiudicata.hu/wp-content/uploads/2026/04/velemeny_honlapra_FIN.pdf

Magyar Péter nagytakarításra készül az Alkotmánybíróságon, új bírák is jöhetnek

Sereg András 2026.04.17. 16:18

A Tisza Párt választási programja szerint biztosítani akarja az Alkotmánybíróság függetlenségét, hatékonyabbá tenni a működését. Magyar Péter megnyilatkozásai alapján ez a programpont szervezeti és személyi változásokat is takarhat.

Magyar Péter már április 12-i győzelmi beszédében közölte: azoknak, akik a rendszer részei, tartóoszlopai, bábjai voltak, távozniuk kell a közéletből. Mások mellett távozásra szólította fel az Alkotmánybíróság elnökét, megjegyezve, hogy ne várja meg, amíg elküldik őt. A Tisza Párt elnöke egy lapinterjúban pedig a többi alkotmánybírónak is címezve kijelentette: „Meg lehet kérni az embereket, hogy fáradjanak ki az ÁSZ-ból, innen-onnan, az Alkotmánybíróságról.”

A párt választási programja ennél diplomatikusabban fogalmaz:

Biztosítjuk az Alkotmánybíróság és a bíróságok és a Legfőbb Ügyészség függetlenségét, hatékonyabbá tesszük a működésüket.

Alkotmánybírói tagság megszűnése

Az Alkotmánybíróság elnökét az alkotmánybírák közül a parlament választja meg kétharmados többséggel. Az elnök megbízatása az alkotmánybírói mandátumának végéig szól. Miután Polt Pétert 2025 nyarán választották a testület elnökévé, megbízatása még több mint 11 évig tart.

Jelenleg mind a 15 alkotmánybírói mandátum betöltött, legközelebb, 2026. november 15-én Czine Ágnes megbízatása jár le. 2028 decemberében további négy bíró távozik: Hörcherné Marosi Ildikó, Horváth Attila, Schanda Balázs és Szabó Marcel.

Sem az Alkotmánybíróság elnöke, sem annak tagjai nem egykönnyen elmozdíthatók. Egyáltalán nem véletlenül, hiszen hivatásuknál fogva olyan politikai szempontból is kényes döntésekben vesznek részt, amelyek lépten-nyomon kiváltják a törvényhozás vagy éppen a végrehajtó hatalom rosszallását. Ezért is védik státuszukat szigorú szabályok.

Az alkotmánybírói mandátum többek között megszűnik összeférhetetlenség miatt, felmentéssel, ha az érintett fel nem róható okból nem képes eleget tenni feladatainak. Kizárással akkor, ha felróható okból egy évig nem vesz részt a bíróság munkájában, vagy a tisztségére méltatlanná vált. Ki kell zárni akkor is, ha jogerős határozatban megállapított, közvádra üldözendő szándékos bűncselekményt követ el, illetve a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét szándékosan elmulasztja, vagy abban lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közöl.

Ami az Alkotmánybíróság jövőjét illeti, tudomásunk szerint eddig három forgatókönyv jöhetett számításba:

beolvasztás a Kúriába,

szelektálás a bírák között,

létszámemelés.

Beolvasztás a Kúriába

2009 végén röppent fel a hír, hogy a Fidesz kétharmados győzelme esetén beolvasztaná az Alkotmánybíróságot a Legfelsőbb Bíróságba. A Figyelő hetilap cikke szerint:

A Fidesz egyik munkacsoportja mérlegeli annak lehetőségét, hogy az Alkotmánybíróság a jövőben a Legfelsőbb Bíróság egyik kollégiumaként működjön.

Bár az értesülést a párt hírlapi kacsának nevezte, és ezzel az ügy le is került akkor a napirendről, a következő években teljes átalakuláson ment át a hazai alkotmányvédelem.

Az elképzelés önmagában nem keltett volna aggodalmat, mivel az angolszász jogrendszerben, Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban is a legfelsőbb bíróság kebelén belül működik az alkotmányosság védelme. Nem szólva arról, hogy a második Orbán-kormány részben mégis megvalósította eredeti elképzelését: az Alkotmánybíróság egyik jelentős jogkörét, az önkormányzati rendeletek normakontrollját 2012 tavaszától áttelepítette a Kúriához.

A Kúriába beolvasztásnak egyik legfőbb hátulütője, hogy az Alkotmánybíróságot mégiscsak eltüntetnék a föld színéről, aminek semmilyen szempontból sincs jó akusztikája.

Szelektálás a bírák között

A Magyar Nemzet értesülése szerint olyan verzió is szóba került az alkotmánybírák jövőjével kapcsolatban, ami nem a testület egészét, hanem csak egy részét érintené. Magyar Péter ugyanis állítólag megtartaná azokat az alkotmánybírákat, akik nem vettek részt az Alaptörvény hatályba lépése után született, jogállamot lebontó határozatok meghozatalában. Az azonban nem világos, hogy pontosan mely döntések, illetve mely alkotmánybírók kerülhetnének így szóba. Egy ilyen alkotmánybírói casting önmagában is súlyosan diszkriminatív lenne.

Drasztikus létszámemelés

Az alkotmánybírákat eredetileg kilenc évre választották, és egyszer újra lehetett őket választani. A grémium több mint három és fél évtizedes történetében ez csak három alkotmánybíróval fordult elő: Bihari Mihállyal, Holló Andrással és Kiss Lászlóval.

Aztán 2012. január 1-jétől az alkotmánybírósági törvény alapjaiban változtatta meg a választás rendjét. A mandátum időtartamát kilencről tizenkét évre növelték, de egyúttal megszüntették az újraválasztás lehetőségét. Ugyanakkor a korábbi szabályozáshoz képest a tagság nem szűnik meg automatikusan a 70. életév betöltésével, mert ez a korhatári plafon már csak a megválasztás időpontjában irányadó. Elméletileg ma akár egy 82 éves személy is aktív alkotmánybíró lehet.

És most jön a lényeg: a testület létszámát 11-ről 15 főre növelték, hogy csökkentsék a baloldali, liberális szellemiségű bírók arányát.

Ráadásul a létszámemeléssel meg sem várták az új törvény hatályba lépését, hanem az akkori alkotmány módosításával előrehozták a bővítést. Így már 2011 nyarán meg tudták választani a grémium öt, a kormányoldal által támogatott új tagját.

Információink szerint a bővítés lehetőségét a Tisza Párt szakértői is komolyan mérlegelik. Bármennyire meglepőnek hat, de tizenöt új alkotmánybíró csatasorba állítása sokkal kevesebbe kerül, főleg rövid távon, mint tizenöt alkotmánybíró eltávolítása. Számítások szerint a bírák kártérítési összege ugyanis több milliárd forintra rúgna; csak a legutóbb megválasztott, tavaly szeptembertől bíráskodó Kozma Ákost mintegy 450 millió forint kártérítés illetné meg.

Az Alkotmánybíróság „Karmelita kolostora”

1990-ben az egykori MSZMP angyalföldi központjában kezdte meg működését a Sólyom László-féle bíróság, amely 1994-ben a budai Donáti utcába telepedett át, miközben hivatalosan 2012-ig Esztergom volt a székhelye. A tervek szerint az Alkotmánybíróságé lesz a köztársasági elnök hivatalának otthont adó Sándor-palotával szemben újjáépülő József főhercegi palota. Az épület felújítását a Magyar Építő Zrt. 2021 júliusában kezdte meg, és a Nemzeti Hauszmann Program keretében építették újjá, méghozzá a Várkapitányság megbízásából. A kérdés csak az, hogy Magyar Péter legutóbbi bejelentése, amely szerint a miniszterelnöki iroda átköltözik a Karmelita kolostorból a Parlamenthez közeli egyik minisztériumi épületbe, mennyire írja át a bíróság költözését. Különösen akkor, ha a testület létszáma megduplázódna, hiszen ekkora apparátus elhelyezésére sem a főhercegi palota, de a Donáti utcai székház sem alkalmas.

https://index.hu/belfold/2026/04/17/magyar-peter-alkotmanybirosag-polt-peter-mandatum-letszam/

Magyar Péter: Orbán Viktornak elmondtam, hogy Batthyány Lajos székében ülni egy magyar ember számára a legnagyobb megtiszteltetés

Magyar Péter ezekben a percekben mondja el győzelmi beszédét. Cikkünk frissül.

Tisztelt honfitársaim, magyarok, megcsináltuk. A Tisza és Magyarország megnyerte ezt a választást. Nem kicsit, hanem nagyon, sőt, nagyon-nagyon

– kezdte győzelmi beszédét vasárnap későn este Magyar Péter a Parlamenttel szemben, a Batthyány téren.

Úgy folytatta: „közösen leváltottuk az Orbán-rendszert és felszabadítottuk Magyarországot, visszavettük a hazánkat.”

A győzelmünk nem a Holdról, hanem minden magyar ablakból látszik. Legyen az akár a legkisebb vályogházon vagy egy sok emeletes panelházon, nagyvárosban vagy vidéken, minden ablakból látszik

– tette hozzá.

A demokratikus Magyarország történetében soha nem szavaztak, így ilyen erős felhatalmazást egyetlen párt sem kapott, mint a Tisza. 3 millió 300 ezer szavazatról beszél, amivel felhatalmazást kaptak a kormányzásra, és minden jel arra utal, hogy erős kétharmados többségük lesz az új Országgyűlésben. Ez a felhatalmazás, ami lehetővé teszi, hogy az átmenet a lehető leghatékonyabb és legbékésebb legyen.

Ma csodát csináltatok, ma Magyarország történelmet írt

– tette hozzá, majd a szimpatizánsai Ria, Ria, Hungária skandálásba kezdtek.

Teljes ellenszélben sikerült ekkora győzelmet aratni szerinte sok millA magyarok ma nemet mondtak a félrevezetésre, az árulásra. Két éve néhány ember elindult és végül a szeretetet győzedelmeskedett Dávid és Góliát csatájában, mert végül mindig a szeretet győzedelmeskedik. Megköszönte, hogy megfogadták szavazói a biblia tanácsot, miszerint: ne féljetek!

Hányszor és hányan mondták nekünk, hogy nem érdemes vidékre menni, nem lehet kilépni a fővárosból. Hányszor hallgattuk meg, hogy meg kell állapodni őfelsége ellenzékével, hogy alkukat kell kötni, mert másként nem lehet. Dehogynem, ma bebizonyítottátok, hogy igenis lehet!

– folytatta.

Kegyelmi pillanatnak nevezte 1848. március 15-öt, 1956. október 23-at és most már 2026. április 12-t is.

„Legyen ez is a magyar szabadság arany betűs dátuma, nem egy párt győzelme egy másik párt felett, hanem a magyarok győzelme az őket elárulók felett, a szabadság győzelme az őket elárulók felett. Legyen ez a mostani minden magyar győzelme, azoké is akik a Tiszára szavaztak, és azoké is, akik nem” – értékelt.

Minden magyar a szívében érzi, hogy ez egy csodálatos, közös győzelem, mert a haza döntött, és újra élni akar, tette hozzá.

Olyan országot szeretne, ahol a polgárai számíthatnak a kormányukra, ahol mindenkinek jár a megfelelő egészségügy, a felhőtlen gyerekkor és a tisztességes időskor. Olyan országot, ahol nem az számít, hogy ki kinek az ismerőse, hanem az, hogy ki, milyen ember. Olyan ország legyen Magyarország, ahová haza lehet jönni. Megköszönte egyúttal a külföldi honfitársaknak, hogy több tízezren szavaztak, és azt kérte tőlük, hogy költözzenek haza, mert minden magyarra szükség van.

A feladat óriási, de mi magyarok szeretjük a nagy feladatokat

– jelentette ki.

Szerinte csodálatos dolog ma magyarnak lenni, mindenki a nemzet egyesítésére vágyik, „ezen az úton indulunk ma el.” A Tisza-kormány minden magyart képviselni fog, mert nem szabad különbséget tenni magyar és magyar között, mert az bűn. Aki megosztja ugyanis a népet, annak távoznia kell a hatalomból.

Arra kérte szavazóit, hogy ma ünnepeljenek, és menjenek velük a közös úton. A bizalmat minden órában, minden percben meg fogják szolgálni, ígéri.

Felszólítom a miniszterelnököt, hogy mától ügyvezető kormányként járjon el, és ne hozzon semmilyen olyan intézkedést, ami megköti a következő kormány kezét

– üzente Orbánnak.

„Ha az átmenet időszakában bármi kérdés felmerül, keressenek fel, tudják a telefonszámomat” – mondta, utalva arra, hogy Orbán már telefonon gratulált neki.

„Felszólítom a köztársasági elnököt is, hogy kérjen fel kormányalakításra, aztán távozzon a hivatalából, és ugyanerre szólítom fel az összes bábot” – fogalmazott, majd fel is sorolta, kikre gondolt:

a Kúria elnökére,

az Országos Bírói Hivatal elnökére,

az Alkotmánybíróság elnökére,

az Állami Számvevőszék elnökére,

a GVH elnökére,

a Médiahatóság vezetőjére.

Bejelentette, visszaállítják a fékek és egyensúlyok rendszerét, és Magyarország csatlakozik az Európai Ügyészséghez.

Újraépítik és lehetőség szerint ki is bővítik a Visegrádi Négyek együttműködését.

Az első utam Lengyelországba fog vezetni az ezeréves lengyel-magyar barátság megerősítésére. A második utam Bécsbe vezet majd. A harmadik pedig Brüsszelbe, hogy hazahozzuk a magyarokat megillető uniós forrásokat

– közölte.

Beszélt telefonon a német kancellárral, a horvát miniszterelnökkel, a NATO-főtitkárral, az Európai Néppárt és az Európai Bizottság elnökével, és a francia elnökkel is, de több tucatnyi európai vezető várja a visszahívását.

Mostantól nem leszünk következmények nélküli ország, akik meglopták az országot, azoknak vállalniuk kell a felelősséget Orbán szerint, majd zúgott a

börtönbe! börtönbe!

Magyar közölte, felszabadítják az igazságszolgáltatást, létrehozzák a Nemzeti Vagyonvédelmi és Vagyonvisszaszerzési Hivatalt, amiben az ország legjobb jogászai és nyomozói fognak dolgozni, és ígéri hogy sikerrel fognak járni.

Felkészül Szabó Bence százados úr, Pálinkás Szilveszter százados úr

– üzente Magyar, erre a „hősök! hősök!” rigmus zúgott fel.

A magyar fiataloknak megköszönte, hogy visszaadták a reményt, és megmutatták, mit jelent nem félni. A szépkorúaknak pedig megköszönte, hogy nem hitték el a róluk terjesztett hazugságokat

A fideszeseknek azt üzente:

tudom, hogy nehéz megélni egy nagy és megérdemelt vereséget. Tudom, hogy haragszotok rá. Nehéz olyan politikusokat hatalmon látni, akiket nem szerettek. De ígérem nektek, hogy a ti miniszterelnökötök is leszek, és azon fogok dolgozni, hogy begyógyítsuk a sebeket, és el tudjuk fogadni egymást még akkor is, ha különbözőek a politikai nézeteink.

Orbán Viktornak elmondta, hogy Batthyány Lajos székében ülni egy magyar ember számára a legnagyobb megtiszteltetés, a legnemesebb feladat, és azt is elmondta, hogy mostantól közösen viselik a felelőségét, hogy közösen egyesítsék Magyarországot.

https://24.hu/belfold/2026/04/12/magyar-peter-gyozelmi-beszed/

Alkotmányos káosz fenyeget Lengyelországban

 Infostart / MTI

-  2026. április 9. 20:24

  A lengyel alkotmány előírásával ellentétben nem az államfő jelenlétében, hanem a parlamenti elnökök és közjegyző előtt tettek esküt csütörtökön azok a jogászok, akiket a varsói parlament alkotmánybírónak megválasztott márciusban.

Az alkotmánybírónak megválasztott mind a hat jogász esküt tett most a parlamenti alsóház (szejm) egyik dísztermében, bár közülük kettőt Karol Nawrocki államfő saját választása alapján már a múlt héten felesketett az államfői palotában, hogy működőképes legyen az alkotmánybíróság.

Az alkotmány szerint a bírók abban az esetben léphetnek hivatalba, ha az államfő előtt tettek esküt. Az eskütétel megszervezése is az államfői hivatal feladata.

Miután az elnöki hivatal szerint a csütörtöki parlamenti eskütételt alkotmánysértő módon szervezték meg, az államfő nem vett részt rajta.

Zbigniew Bogucki, az elnöki hivatal vezetője reggel hivatalos közleményben az államfői hatáskör és az alkotmány tudatos megsértésének nevezte az eljárást, amely egyébként a hagyományoknak sem felel meg így.

A parlamenti eskütétel alatt és ellen tüntetés volt a szejm épülete előtt, amelyet a konzervatív Gazeta Polska klubok és a Határvédelmi Mozgalom szerveztek meg, majd a résztvevők átvonultak az alkotmánybíróság épülete elé. Az utóbbi helyszínen ellentüntetők és az összetűzések megakadályozása érdekében a rendőrség is megjelent.

Wlodzimierz Czarzasty alsóházi elnök csütörtök délutáni sajtóértekezletén kijelentette, hogy az eskütétel megtörténte után az egész eljárást lezártnak tekinti. Elutasította a válaszadást azokra az újságírói kérdésekre, amelyek az eljárás jogi alapját firtatták. Jelezte: amennyiben Bogdan Swieczkowski alkotmánybírósági elnök nem teszi lehetővé a taláros testület új tagjainak munkavégzését, akkor a kormánykoalíció „megfelelő döntéseket hoz” az ügyben.

Marcin Przydacz, az elnök külügyi államtitkára csütörtök délután az X-en a megválasztott bírák által elkövetett jogsértésnek nevezte, hogy nem az államfő előtt, hanem a parlamentben tettek esküt. Przydacz kifejtette, hogy Nawrocki elemezte a helyzetet, és csütörtökig nem utasította el az általa fel nem esketett bírák jelöltségét, a megtörtént jogsértés fényében azonban az alkotmány szerinti felesketésük lehetetlenné vált.

Jaroslaw Kaczynski, a fő ellenzéki pártnak, a Jog és Igazságosságnak az elnöke (PiS) sajtóértekezletén

„groteszknek”, egyúttal „a jogállamisági elvek teljes elvetésének” nevezte a történteket.

Aláhúzta: ez az eljárás így nem jogszerű, ezért nincsenek jogkövetkezményei sem. Mariusz Blaszczak, a PiS frakcióvezetője pedig bejelentette: pártja ügyészségi panaszt nyújt be az ügyben.

Szymon Holownia, a szejm alelnöke, korábbi házelnök újságíróknak kijelentette: Nawrocki nem jogosult arra, hogy válogasson, „mely bírákat esket fel, melyeket nem”. A csütörtöki fejlemények még mélyíthetik a káoszt, és politikai kompromisszum hiányában nem zárható ki, hogy két, egymással versengő alkotmánybíróság fog létezni, és „egyikük sem lesz képes normális működésre” – vélte Holownia.

A lengyel alkotmánybíróság elvileg 15 tagú, de már legalább 11 bíró jelenlétében is – ami a törvény szerint teljes összetételnek minősül – hozhat érvényes határozatokat még a fajsúlyos ügyekben is. A testület eddig a PiS vezette előző kormányok idején megválasztott 9 bíróból állt.

Csütörtök délután az alkotmánybíróság elnöke mind a hat megválasztott bírót fogadta a hivatalában, későbbi sajtóértekezletén pedig közölte: az államfő által felesketett két bíró munkába állt, a másik négy azonban nem, mert ő „nem kapott információt arról, hogy az államfő előtt letették volna az esküt”.

https://infostart.hu/kulfold/2026/04/09/alkotmanyos-kaosz-fenyeget-lengyelorszagban#

A parlament által megválasztott hat alkotmánybíróból kettőt iktatott be a lengyel elnök

A lengyel alaptörvény szerint a bírák akkor lépnek hivatalba, ha az államfő előtt esküt tettek

MH/ MTI

2026. április 2. csütörtök. 1:26

Frissítve: 2026. április 2. 1:30

Beiktatott szerdán Karol Nawrocki lengyel elnök két új alkotmánybírót a parlament által megválasztott hat közül, négy jelölt helyzetét továbbra is elemzik - közölte sajtóértekezletén Zbigniew Bogucki, a varsói államfői hivatal főnöke.

A varsói parlament alsóháza (szejm) március közepén választotta meg az alkotmánybíróság hat új tagját. A lengyel alaptörvény szerint a bírák akkor lépnek hivatalba, ha az államfő előtt esküt tettek

Bogucki aláhúzta: az elnök szerint a szejm a hat bíró megválasztásakor komoly eljárási szabálytalanságokat követett el, mert egy napon szavazott az összes jelöltről ahelyett, hogy a 2024 decembere óta fokozatosan megüresedő hat posztra az előírásoknak megfelelően azonnal új bírókat választott volna, amikor az egyes elődök mandátuma lejárt.

Kétségei ellenére az államfő azért iktatott be két bírót, mert "magasabb rendűnek" ítélte az alkotmánybíróság működésének biztosítását - mondta el Bogucki. Hozzátette: ezáltal az eddig csak kilenc tagból álló alkotmánybíróság ismét teljes összetételűvé válik, és ennek köszönhetően a legfontosabb ügyekben is dönthet, ami az elmúlt hónapokban nem volt lehetséges.

A tisztségviselő ezzel arra utalt, hogy a lengyel alkotmánybíróság elvileg 15 tagból áll, de már legalább 11 bíró jelenlétében - ami a törvény szerint teljes összetételnek minősül - még nagy súlyú ügyekben is hozhat érvényes határozatokat.

Azt, hogy a hat megválasztott bíró közül az elnök éppen kettőt iktatott be, Bogucki azzal indokolta meg, hogy Karol Nawrocki tavaly augusztus óta tölti be az államfői posztot, és hivatali ideje alatt két alkotmánybíró mandátuma járt le.

Bogucki úgy ítélte meg: a Donald Tusk vezette kormánykoalíció korábban "rosszakaratból" nem pótolta a megüresedő alkotmánybírói posztokat, mert "tönkre akarta tenni" a taláros testületet, amely jelenleg az előző, a Jog és Igazságosság vezette kormányok idején megválasztott bírókból áll.

A tisztségviselő azt is kommentálta, hogy a kormánykoalíciós politikusok szerint a szejm által megválasztott bírók beiktatásához nem szükséges az államfő közvetlen jelenléte, és például írott formában vagy a parlamentben is esküt tehetnek. Bogucki aláhúzta: az ilyen eljárás alkotmánysértő lenne, és "komoly bűntettet is jelentene".

A másik négy megválasztott jelöltről Bogucki elmondta: az ő helyzetüket az államfői hivatal továbbra is elemzi.

Marcin Kierwinski belügyminiszter szerda délután az X-en azt írta: két új alkotmánybíró már elkezdi munkáját, de a többiek is bekerülnek az alkotmánybíróságba "a közegellenállás ellenére".

https://magyarhirlap.hu/kulfold/20260402-a-parlament-altal-megvalasztott-hat-alkotmanybirobol-kettot-iktatott-be-a-lengyel-elnok 

A lengyel parlament megválasztotta az alkotmánybíróság hat új tagját

 A lengyel parlament alsóháza (szejm) megszavazta pénteken az alkotmánybíróság átalakításának szükségességéről szóló határozatot, a kormánykoalíciós képviselők pedig ezt követően megválasztották a kormány által eddig szabálytalan összetételűnek tartott taláros testület hat új tagját.

A határozatban a képviselők szükségesnek találták az alkotmánybíróság összetételének olyan alakítását, hogy a testület "független és elfogulatlan" legyen.

A hat új alkotmánybírósági tag jelöltségét előzetesen a szejm házbizottsága támogatta. A fő ellenzéki erő, a Jog és Igazságosság (PiS) két saját jelöltet állított, őket a pénteki szavazáson a képviselők többsége elutasította.

A PiS még hétfőn alkotmánybírósági panaszt nyújtott be, amelyben kétségbe vonta azokat az előírásokat, amelyek alapján a parlament az alkotmánybírósági tagokat megválasztja. A taláros testület jövő kedden tűzi napirendre az ügyet.

Az alkotmánybíróság 15 tagból áll, közülük hatnak a mandátuma a jelenlegi parlamenti ciklusban, az utóbbi két év során lejárt. A hat alkotmánybíró posztja azért maradt hónapokon át betöltetlen, mert a kormánykoalíció eredetileg az egész testület radikális átalakítását tervezte.

Donald Tusk kormánya ugyanis nem ismeri el az alkotmánybíróságot abban az összetételben, mely az előző, a jelenleg ellenzéki Jog és Igazságosság vezette kormány idején alakult meg. Az alkotmánybírósági végzéseket a kormány nem tekinti érvényesnek, és a kormányfői hivatal illetékes osztálya nem teszi közzé őket a hivatalos közlönyben.

A kormánykoalíció által előkészített alkotmánybírósági reformról szóló és a parlamentben 2024 őszén megszavazott két törvényt azonban Andrzej Duda akkori államfő nem írta alá, ehelyett előzetes alkotmánybírósági normakontrollra küldte őket. Az alkotmánybíróság pedig tavaly júliusban alkotmánysértőnek találta az említett jogszabályokat.

Az alaptörvény szerint a szejm által megválasztott alkotmánybírákat az államfő nevezi ki. Karol Nawrocki elnök még nem nyilatkozott arról, milyen álláspontot foglal el a testület új tagjai ügyében.

https://profitline.hu/a-lengyel-parlament-megvalasztotta-az-alkotmanybirosag-hat-uj-tagjat-484564

Bóka János: Az Európai Unió Bírósága alkotmányos puccsra készül

 Az Európai Unió Bírósága (EUB) azzal, hogy figyelmen kívül hagyja vagy relativizálja a nemzeti identitás és a szubszidiaritás fogalmait a saját joggyakorlatában, valamint semmibe veszi a nemzeti alkotmányokat és a nemzeti alkotmányos identitást, alkotmányos puccsra készül – mondta az európai uniós ügyekért felelős miniszter pénteken Budapesten, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) konferenciáján.

Magyarország

 / 2026.02.27.

MTI

Bóka János a Bíróságok Európa értékkonfliktusainak élvonalában című rendezvényen arról beszélt, hogy az Európai Unió Bírósága egyre aktívabbá válik azokban a kérdésekben, amelyek az európai értékekhez, alapvető társadalmi kérdésekhez kapcsolódnak, ezzel rendszeresen túllépi a szerepét és a funkcióját, és igyekszik befolyásolni a döntéseket az Európai Unió jövőjéről.

A miniszter szerint ezt azért tudja megtenni, mert a hatalmi ágak szétválasztása valójában nem létezik az unióban, és az intézményi egyensúly elve sincs eléggé kifejlesztve a joggyakorlatban annak érdekében, hogy megőrizze a hatalmi ágak közötti hatásköröket, valamint az EU és a tagállamok közötti hatásköröket.

A bíróság egyértelműen visszaél ezzel a helyzettel – jelentette ki Bóka János, megjegyezve, hogy a bíróság szövetségi alkotmánybíróság akar lenni, és arra törekszik, hogy kizárólagosan határozhassa meg az európai értékek tartalmát.

Ennek érdekében elszakítja a nemzeti alkotmánybíróságokat az európai értékekről szóló vitától és marginalizálja azokat, mindezt pedig úgy teszi, hogy figyelmen kívül hagyja vagy relativizálja a nemzeti identitás és a szubszidiaritás fogalmait a saját joggyakorlatában, semmibe veszi a nemzeti alkotmányokat és a nemzeti alkotmányos identitást – mondta a miniszter.

Ez nem más, mint egy alkotmányos puccs, amely felszámolja a tagállamok szuverenitását az értékek és a tagállamok intézményeinek kisajátításával, amelyek a szuverenitás lényegi pillérei lennének – fogalmazott Bóka János.

Hozzátette, ennek a helyzetnek a kezelése lesz a következő tíz év egzisztenciális kérdése.

Szalai Zoltán, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) főigazgatója köszöntő beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy az európai bíróságok szerepe átalakuláson ment keresztül: a jog passzív értelmezőiből az értékviták központi szereplőivé váltak. Mint mondta, az Európai Unió jövője attól is függhet, hogy az Európai Unió Bírósága képes-e felismerni saját hatásköri korlátait, és tiszteletben tartja-e a tagállamok kulturális és politikai sokszínűségét, mert ennek hiánya elkerülhetetlenül feszültségekhez vezet.

Kifejtette: az európai integráció eredeti célja a jogon keresztül megvalósuló egység volt, amely a békét a közös piac szabályozásával kívánta biztosítani. Bár ez az ígéret nagyrészt teljesült, az EUB ma már nem csupán értelmezi az uniós jogi kereteket, hanem aktívan alakítja is azokat – mondta. Szerinte ez növekvő feszültséget okozhat a bírósági jogértelmezés és a tagállamok politikai akarata között.

Varga Zs. András, a Kúria elnöke köszöntőjében arról beszélt, hogy az Európai Unió Bírósága és a tagállamok közötti, korábban visszafogott jogviták az utóbbi években egyre összetettebbé váltak, miközben a bíróságok szerepe felértékelődött. Úgy vélte, a következő öt-tíz év az uniós jog elsőbbsége és a tagállamok alkotmányos identitása közötti vita jegyében telik majd, és amíg ez a kérdés nem rendeződik, a feszültség sem fog csökkenni.

Kiemelte: az egyensúly megbomlásának egyik oka az EU Alapjogi Chartájának megerősödött szerepe, amely lehetővé teszi, hogy akár tagállami hatáskörbe tartozó ügyeket is uniós jogi alapon vizsgáljanak. Ez felboríthatja a hagyományos jogorvoslati rendet, mert előfordulhat, hogy alsóbb bíróságok az Európai Unió Bíróságához fordulnak a felsőbb bíróság döntésének felülvizsgálatára. Szerinte ez hosszú távon a nemzeti legfelsőbb bíróságok szerepének gyengüléséhez és jogbizonytalansághoz vezethet.

https://demokrata.hu/magyarorszag/boka-janos-az-europai-unio-birosaga-alkotmanyos-puccsra-keszul-1144738/

Trump válasza a vámjai megsemmisítésére: bejelentette egy új, 10 százalékos globális vám kivetését

 Előd Fruzsina

Sajtótájékoztatót tartott Donald Trump amerikai elnök pénteken azután, hogy a Legfelsőbb Bíróság megsemmisítette tavaly áprilisban kivetett vámjai nagy részét. Trump közölte a hallgatósággal: válaszként globális, 10 százalékos vámot vet ki, de ezúttal egy másik jogi hivatkozási alappal – derül ki a Bloomberg beszámolójából.

A pénteki legfelsőbb bírósági döntés hátterében az áll, hogy az Egyesült Államok alkotmánya szerint adókat és vámokat a három hatalmi ág közül a törvényhozóinak áll jogában kivetni. Trump és kormánya védekezésében egy 1977-es, gazdasági veszélyhelyzetben az elnök jogköreit kibővítő törvényre hivatkozott, de a Legfelsőbb Bíróság szerint ennek rendelkezései nem hatalmazzák fel az elnököt vámok kivetésére.

Nem sokkal azután, hogy az elnök szembesült az ítélettel, kiállt sajtótájékoztatót tartani, ahol elmondta: az 1974-es kereskedelmi törvény 122-es paragrafusa alapján 10 százalékos globális vámot vetne ki a már (illetve még) érvényben lévő vámokon felül. Ilyenekből maradt bőven a Legfelsőbb Bíróság ítélete után is, mert például a nemzetbiztonsági hivatkozással kivetett vámokat nem törli el a döntés.

Az elnök újságírói kérdésre azt is közölte, hogy szerinte a 122-es szakasz alkalmazásához nincs szüksége a kongresszus jóváhagyására, azt mondta, „már jóváhagyták.” A 122-es szakasz valóban lehetővé teszi az elnöknek, hogy minden országra legfeljebb 15 százalékos alapvámot vezessen be a kereskedelmi mérleghiányhoz kapcsolódó problémák kezelése érdekében, de ezek csak 150 napig maradhatnak hatályban, kivéve, ha a kongresszus azok meghosszabbításáról szavaz.

Az 1974 óta érvényben lévő lehetőséget mostanáig még egyetlen elnök sem használta.

A sajtótájékoztatón Trump visszatérően támadta a tavaly áprilisi vámokat megsemmisítő Legfelsőbb Bíróság tagjait és a döntésüket. Kijelentette például, hogy „külföldi befolyás” alatt áll a testület. „Úgy gondolom, hogy a külföldi érdekeket olyan emberek képviselik, akiknek véleményem szerint túlzott és jelentős befolyásuk van a Legfelsőbb Bíróságra félelem, tisztelet vagy barátság formájában. Ismerek néhányat azok közül, akik a másik oldalon álltak, és nem kedvelem őket. Úgy gondolom, hogy igazi mocskok” – közölte Trump, de nem mondott konkrétumot a külföldi befolyás alátámasztására.

https://telex.hu/gazdasag/2026/02/20/donald-trump-valasza-a-legfelsobb-birosag-dontesere-a-vamokrol-10-szazalekos-globalis-vamot-vezet-be-egy-masik-jogalapra-hivatkozva

Konkrét gyanú nélkül megfigyelhetett orvosokat és tanárokat az állam, elkaszálta a törvényt az EJEB

 Jogsértő a magyar szabályozás, amely alapján bármiféle gyanú nélkül az állam titokban megfigyelhette a dolgozóit, beleértve az orvosokat, pedagógusokat vagy már közszolgákat – mondta ki a Emberi Jogok Európai Bírósága. A strasbourgi döntés miatt a magyar kormánynak hatályon kívül kell helyeznie a kérdéses törvényi szakaszt – írja a 444.hu. Hírszemle.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) kedden kimondta: sérti a magánélethez való jogot a magyar jogszabály, amely alapján a közszférában dolgozókat titkosszolgálati eszközökkel lehetett megfigyelni bírósági engedély nélkül.

A strasbourgi ítélet Szelényi Zoltán traumatológus és több más állami alkalmazott beadványai nyomán született. A panaszosok azt kifogásolták, hogy az úgynevezett „megbízhatósági vizsgálat” során a rendőrség belső elhárítása, a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) titkos megfigyelést folytathatott velük szemben anélkül, hogy ehhez bármiféle konkrét gyanút vagy bírói engedélyt fel kellett volna mutatnia. 

A megbízhatósági vizsgálat intézményét eredetileg 2010-ben vezették be, elsősorban rendőrök és vezető állami tisztviselők korrupciós kockázatainak kiszűrésére. A módszer lényege, hogy fedett nyomozók mesterségesen előidézett helyzetekben tesztelik az érintett jogkövető magatartását, akár ismerősök vagy kollégák bevonásával is.

Az Orbán-kormány 2020–2021-ben jelentősen kiterjesztette a szabályozás hatályát: ettől kezdve gyakorlatilag minden, az államigazgatásban és az államnak dolgozó közalkalmazott – köztük egészségügyi alkalmazottak, gyermekvédelmi szakemberek, kormányhivatali dolgozók és az Oktatási Hivatal munkatársai – célponttá válhatott.

Szinte bárkit megfigyelhettek

A vitatott törvényi rendelkezések alapján a vizsgálatot Pintér Sándor belügyminiszter vagy az NVSZ vezetője rendelhette el az ügyészség jóváhagyásával, de független bírósági kontroll nélkül. A megfigyelés 15 napig tarthatott, amely további 15 nappal meghosszabbítható volt, és egy éven belül akár háromszor is megismételhető. Ez idő alatt az érintettet munkahelyén, szolgálati járművében és közterületen figyelhették meg, lehallgató- és képrögzítő eszközöket telepíthettek, valamint fedett nyomozókat vethettek be vele szemben.

Az EJEB szerint a szabályozás azért sérti az emberi jogi egyezmény 8. cikkét, mert

nem tartalmazott megfelelő garanciákat az önkényes megfigyeléssel szemben: nem volt szükség előzetes gyanúra, túl tág felhatalmazást adott a hatóságoknak. 

Kiemelték azt is, hogy az érintettek nem ismerhették meg érdemben, hogy mi történt velük: nem derült ki számukra, hogy milyen eszközöket vetettek be a titkos megfigyelés során, és milyen adatok keletkeztek róluk. Így sem érdemi jogorvoslatra, sem független bírósági kontrollra nem volt lehetőségük. 

Litresits András ügyvéd, a felperesek jogi képviselője szerint a döntés után a magyar kormánynak hatályon kívül kell helyeznie az érintett törvényi szakaszokat.

A statisztikák is azt mutatták, hogy a vizsgálatok döntő többsége nem vezetett feljelentéshez: 2022-ben a 278 „éles” helyzetből mindössze 13 végződött jogi lépéssel, az egészségügyben pedig 45 esetből csupán kettő.

https://wmn.hu/wmn-szuro/66564-EJEB-megbizhatosagi-vizsgalat-titkosszolgalati-megfigyeles

De alkotmányos demokrácia

 Írta: Gábor György – Szentpéteri Nagy Richard 

Az alábbi írás Halmai Gábornak az Élet és Irodalom 2025. december 18-i számában megjelent cikkére adott válaszunk, amelynek közlését az ÉS szerkesztősége terjedelmi okokra hivatkozva nem vállalta.

https://www.szombat.org/politika/de-alkotmanyos-demokracia

Német Bírói Testület: a rendszer az összeomlás szélén áll

 A német igazságszolgáltatás a működésképtelenség határára sodródott a bűncselekmények növekvő száma és a kezelhetetlen mennyiségű menedékkérelem miatt – figyelmeztet Sven Rebehn. A Német Bírói Szövetség vezetője a Handelsblatt hasábjain megjelent írásában három súlyos problémát nevezett meg, amelyek megbénítják az állami intézményrendszert: az ügyek rendkívül magas számát, a digitalizáció hiányát és a lakosság bizalmának elvesztését. Sven Rebehn szerint egy azonnali beavatkozás nélkül az igazságszolgáltatás összeomlása fenyeget.

Világ  / 2026.01.24.

A legsúlyosabb helyzet az ügyészségeken alakult ki, ahol a bűnözési statisztikák romlása miatt elképesztő munkateher nehezedik a hatóságokra.

Jelenleg nagyjából egymillió büntetőeljárás fekszik feldolgozatlanul az asztalon, miközben évente további öt és fél millió új ügy érkezik.

Az erőforrások hiánya odáig vezetett, hogy ma már csupán minden tizenhatodik eljárás jut el a tényleges bírósági vádemelésig, ami súlyosan rombolja a jogállamiságba vetett társadalmi hitet.

Hasonlóan válságos a kép a közigazgatási bíróságokon is, ahol a menedékjoggal kapcsolatos perek száma dönt rekordokat. Míg 2023-ban 72 ezer, 2024-ben pedig már több mint 100 ezer ilyen eljárás indult, a 2025-ös előrejelzések további ötven százalékos emelkedést vetítenek előre. Sven Rebehn rámutatott, hogy jelenleg Rheinland-Pfalz az egyetlen olyan tartomány, ahol képesek fél éven belül lezárni egy-egy ilyen ügyet, mindenhol máshol évekig húzódhatnak a tárgyalások a túlterheltség miatt.

Az elavult technológiai háttér és a hivatalok digitalizációjának csigalassúsága csak tovább mélyíti a válságot.

A bírói szövetség vezetője szerint döbbenetes mennyiségű munkaórát emészt fel, hogy a papíralapú iratokat a mai napig manuálisan kell szkennelni és digitális formátumúvá alakítani.

Az informatikai hálózat annyira elavult, hogy a nagyobb videófájlokat pendrive-okon, postai úton küldözgetik az intézmények között, mivel a belső szoftverek nem bírják el a nagy adatforgalmat.

A lakosság körében végzett felmérések is igazolják, mekkora a baj: az Allensbach Intézet adatai szerint tízből nyolc német állampolgár úgy látja, hogy a bírósági eljárások elfogadhatatlanul hosszú ideig tartanak. Sven Rebehn szerint ez a tendencia a jogrendszerbe vetett hit teljes elvesztésével fenyeget. A megoldást egy jelentős szövetségi forrásbevonásban látja, amelyből nemcsak a krónikus létszámhiányt lehetne orvosolni, hanem a technikai eszközparkot is végre modernizálni kellene.

A szakember szerint a mesterséges intelligencia integrációját is fel kellene gyorsítani a hivatalokban. Intelligens asszisztensek vehetnék át az iratkezeléssel kapcsolatos rutinfeladatokat, az automatizálás pedig jelentős terhet venne le a bírák válláról, különösen a nagy számban előforduló, azonos típusú eljárások tömegeinek feldolgozásánál.

Sven Rebehn hangsúlyozta, hogy az államnak kötelessége biztosítani az igazságszolgáltatás zavartalan működését, mielőtt a rendszer végleg megbénul.

https://demokrata.hu/vilag/nemet-biroi-testulet-a-rendszer-az-osszeomlas-szelen-all-1126996/

Marad a bizonytalanság, nincs döntés a nyugdíjkorhatárról Magyarország szomszédjában

MTI 

Negyedik alkalommal is elhalasztotta a döntést pénteken a román alkotmánybíróság (CCR) az igazságügyi nyugdíjreform-tervezet ügyében, amely fokozatosan kivezetné a korkedvezményes nyugdíjazás lehetőségét és csökkentené a nyugdíjakat a bírák és ügyészek - köztük az alkotmánybíróság tagjai - esetében.

A testület közleményében arra hivatkozott, hogy tanulmányoznia kell még az ügy különböző vetületeit, valamint azt a "független szakértői elemzést", amelyet az óvást előterjesztő legfelsőbb bíróság (ICCJ) csütörtökön terjesztett a CCR elé. Korábbi két alkalommal a kilenctagú CCR döntésképtelen maradt,

mivel a Szociáldemokrata Párt (PSD) támogatásával tisztségbe juttatott négy alkotmánybíró hiányzott az ülésről.

Ilie Bolojan miniszterelnök a parlamenti vitát kiiktató úgynevezett kormányzati felelősségvállalással próbálta decemberben hatályba léptetni az igazságügyi nyugdíjreformot, amelynek elfogadására Románia kötelezettséget vállalt a nemzeti helyreállítási tervben. A kormány szerint a magas költségvetési hiány miatt megszorításokra kényszerülő Románia 230 millió eurós uniós támogatás elvesztését kockáztatja, ha nem lépteti életbe az igazságügyi nyugdíjreformot, amely a bírák és ügyészek - sokak által méltánytalannak tartott - kiváltságait nyirbálná meg.

A tervezet hatályba lépése esetén

a jelenlegi 48-ról fokozatosan 65 évre emelkedne a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatára, akik utolsó nettó bérük alig 70 százalékát kapnák meg nyugdíjként a jelenlegi 100 százalék helyett.

Az óvást előterjesztő legfőbb instancia szerint azonban ez az igazságszolgáltatás függetlenségét veszélyeztetné, és valójában teljesen felszámolná a bírói függetlenség egyik garanciájaként bevezetett szolgálati nyugdíjat.

Romániában a bírók és az ügyészek mellett a szintén korkedvezménnyel nyugalmazott pilóták, parlamenti képviselők, pénzügyőrök, katonák, rendőrök és hírszerzők is olyan kiemelt - nem a befizetett járulékaikból, hanem az állami költségvetésből fedezett - járandóságban részesülnek, amely többnyire lényegesen magasabb az átlagnyugdíjnál. Románia évi mintegy 13 milliárd lejt (975 milliárd forint) fordít a speciális nyugdíjakra.

A román alkotmánybíróság pénteken azt közölte, hogy legközelebb február 11-én tűzi napirendre az igazságügyi nyugdíjreform-tervezet ellen emelt óvás ügyét.

https://www.portfolio.hu/gazdasag/20260116/marad-a-bizonytalansag-nincs-dontes-a-nyugdijkorhatarrol-magyarorszag-szomszedjaban-811491