Magyar Péter nagytakarításra készül az Alkotmánybíróságon, új bírák is jöhetnek

Sereg András 2026.04.17. 16:18

A Tisza Párt választási programja szerint biztosítani akarja az Alkotmánybíróság függetlenségét, hatékonyabbá tenni a működését. Magyar Péter megnyilatkozásai alapján ez a programpont szervezeti és személyi változásokat is takarhat.

Magyar Péter már április 12-i győzelmi beszédében közölte: azoknak, akik a rendszer részei, tartóoszlopai, bábjai voltak, távozniuk kell a közéletből. Mások mellett távozásra szólította fel az Alkotmánybíróság elnökét, megjegyezve, hogy ne várja meg, amíg elküldik őt. A Tisza Párt elnöke egy lapinterjúban pedig a többi alkotmánybírónak is címezve kijelentette: „Meg lehet kérni az embereket, hogy fáradjanak ki az ÁSZ-ból, innen-onnan, az Alkotmánybíróságról.”

A párt választási programja ennél diplomatikusabban fogalmaz:

Biztosítjuk az Alkotmánybíróság és a bíróságok és a Legfőbb Ügyészség függetlenségét, hatékonyabbá tesszük a működésüket.

Alkotmánybírói tagság megszűnése

Az Alkotmánybíróság elnökét az alkotmánybírák közül a parlament választja meg kétharmados többséggel. Az elnök megbízatása az alkotmánybírói mandátumának végéig szól. Miután Polt Pétert 2025 nyarán választották a testület elnökévé, megbízatása még több mint 11 évig tart.

Jelenleg mind a 15 alkotmánybírói mandátum betöltött, legközelebb, 2026. november 15-én Czine Ágnes megbízatása jár le. 2028 decemberében további négy bíró távozik: Hörcherné Marosi Ildikó, Horváth Attila, Schanda Balázs és Szabó Marcel.

Sem az Alkotmánybíróság elnöke, sem annak tagjai nem egykönnyen elmozdíthatók. Egyáltalán nem véletlenül, hiszen hivatásuknál fogva olyan politikai szempontból is kényes döntésekben vesznek részt, amelyek lépten-nyomon kiváltják a törvényhozás vagy éppen a végrehajtó hatalom rosszallását. Ezért is védik státuszukat szigorú szabályok.

Az alkotmánybírói mandátum többek között megszűnik összeférhetetlenség miatt, felmentéssel, ha az érintett fel nem róható okból nem képes eleget tenni feladatainak. Kizárással akkor, ha felróható okból egy évig nem vesz részt a bíróság munkájában, vagy a tisztségére méltatlanná vált. Ki kell zárni akkor is, ha jogerős határozatban megállapított, közvádra üldözendő szándékos bűncselekményt követ el, illetve a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét szándékosan elmulasztja, vagy abban lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közöl.

Ami az Alkotmánybíróság jövőjét illeti, tudomásunk szerint eddig három forgatókönyv jöhetett számításba:

beolvasztás a Kúriába,

szelektálás a bírák között,

létszámemelés.

Beolvasztás a Kúriába

2009 végén röppent fel a hír, hogy a Fidesz kétharmados győzelme esetén beolvasztaná az Alkotmánybíróságot a Legfelsőbb Bíróságba. A Figyelő hetilap cikke szerint:

A Fidesz egyik munkacsoportja mérlegeli annak lehetőségét, hogy az Alkotmánybíróság a jövőben a Legfelsőbb Bíróság egyik kollégiumaként működjön.

Bár az értesülést a párt hírlapi kacsának nevezte, és ezzel az ügy le is került akkor a napirendről, a következő években teljes átalakuláson ment át a hazai alkotmányvédelem.

Az elképzelés önmagában nem keltett volna aggodalmat, mivel az angolszász jogrendszerben, Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban is a legfelsőbb bíróság kebelén belül működik az alkotmányosság védelme. Nem szólva arról, hogy a második Orbán-kormány részben mégis megvalósította eredeti elképzelését: az Alkotmánybíróság egyik jelentős jogkörét, az önkormányzati rendeletek normakontrollját 2012 tavaszától áttelepítette a Kúriához.

A Kúriába beolvasztásnak egyik legfőbb hátulütője, hogy az Alkotmánybíróságot mégiscsak eltüntetnék a föld színéről, aminek semmilyen szempontból sincs jó akusztikája.

Szelektálás a bírák között

A Magyar Nemzet értesülése szerint olyan verzió is szóba került az alkotmánybírák jövőjével kapcsolatban, ami nem a testület egészét, hanem csak egy részét érintené. Magyar Péter ugyanis állítólag megtartaná azokat az alkotmánybírákat, akik nem vettek részt az Alaptörvény hatályba lépése után született, jogállamot lebontó határozatok meghozatalában. Az azonban nem világos, hogy pontosan mely döntések, illetve mely alkotmánybírók kerülhetnének így szóba. Egy ilyen alkotmánybírói casting önmagában is súlyosan diszkriminatív lenne.

Drasztikus létszámemelés

Az alkotmánybírákat eredetileg kilenc évre választották, és egyszer újra lehetett őket választani. A grémium több mint három és fél évtizedes történetében ez csak három alkotmánybíróval fordult elő: Bihari Mihállyal, Holló Andrással és Kiss Lászlóval.

Aztán 2012. január 1-jétől az alkotmánybírósági törvény alapjaiban változtatta meg a választás rendjét. A mandátum időtartamát kilencről tizenkét évre növelték, de egyúttal megszüntették az újraválasztás lehetőségét. Ugyanakkor a korábbi szabályozáshoz képest a tagság nem szűnik meg automatikusan a 70. életév betöltésével, mert ez a korhatári plafon már csak a megválasztás időpontjában irányadó. Elméletileg ma akár egy 82 éves személy is aktív alkotmánybíró lehet.

És most jön a lényeg: a testület létszámát 11-ről 15 főre növelték, hogy csökkentsék a baloldali, liberális szellemiségű bírók arányát.

Ráadásul a létszámemeléssel meg sem várták az új törvény hatályba lépését, hanem az akkori alkotmány módosításával előrehozták a bővítést. Így már 2011 nyarán meg tudták választani a grémium öt, a kormányoldal által támogatott új tagját.

Információink szerint a bővítés lehetőségét a Tisza Párt szakértői is komolyan mérlegelik. Bármennyire meglepőnek hat, de tizenöt új alkotmánybíró csatasorba állítása sokkal kevesebbe kerül, főleg rövid távon, mint tizenöt alkotmánybíró eltávolítása. Számítások szerint a bírák kártérítési összege ugyanis több milliárd forintra rúgna; csak a legutóbb megválasztott, tavaly szeptembertől bíráskodó Kozma Ákost mintegy 450 millió forint kártérítés illetné meg.

Az Alkotmánybíróság „Karmelita kolostora”

1990-ben az egykori MSZMP angyalföldi központjában kezdte meg működését a Sólyom László-féle bíróság, amely 1994-ben a budai Donáti utcába telepedett át, miközben hivatalosan 2012-ig Esztergom volt a székhelye. A tervek szerint az Alkotmánybíróságé lesz a köztársasági elnök hivatalának otthont adó Sándor-palotával szemben újjáépülő József főhercegi palota. Az épület felújítását a Magyar Építő Zrt. 2021 júliusában kezdte meg, és a Nemzeti Hauszmann Program keretében építették újjá, méghozzá a Várkapitányság megbízásából. A kérdés csak az, hogy Magyar Péter legutóbbi bejelentése, amely szerint a miniszterelnöki iroda átköltözik a Karmelita kolostorból a Parlamenthez közeli egyik minisztériumi épületbe, mennyire írja át a bíróság költözését. Különösen akkor, ha a testület létszáma megduplázódna, hiszen ekkora apparátus elhelyezésére sem a főhercegi palota, de a Donáti utcai székház sem alkalmas.

https://index.hu/belfold/2026/04/17/magyar-peter-alkotmanybirosag-polt-peter-mandatum-letszam/

Magyar Péter: Orbán Viktornak elmondtam, hogy Batthyány Lajos székében ülni egy magyar ember számára a legnagyobb megtiszteltetés

Magyar Péter ezekben a percekben mondja el győzelmi beszédét. Cikkünk frissül.

Tisztelt honfitársaim, magyarok, megcsináltuk. A Tisza és Magyarország megnyerte ezt a választást. Nem kicsit, hanem nagyon, sőt, nagyon-nagyon

– kezdte győzelmi beszédét vasárnap későn este Magyar Péter a Parlamenttel szemben, a Batthyány téren.

Úgy folytatta: „közösen leváltottuk az Orbán-rendszert és felszabadítottuk Magyarországot, visszavettük a hazánkat.”

A győzelmünk nem a Holdról, hanem minden magyar ablakból látszik. Legyen az akár a legkisebb vályogházon vagy egy sok emeletes panelházon, nagyvárosban vagy vidéken, minden ablakból látszik

– tette hozzá.

A demokratikus Magyarország történetében soha nem szavaztak, így ilyen erős felhatalmazást egyetlen párt sem kapott, mint a Tisza. 3 millió 300 ezer szavazatról beszél, amivel felhatalmazást kaptak a kormányzásra, és minden jel arra utal, hogy erős kétharmados többségük lesz az új Országgyűlésben. Ez a felhatalmazás, ami lehetővé teszi, hogy az átmenet a lehető leghatékonyabb és legbékésebb legyen.

Ma csodát csináltatok, ma Magyarország történelmet írt

– tette hozzá, majd a szimpatizánsai Ria, Ria, Hungária skandálásba kezdtek.

Teljes ellenszélben sikerült ekkora győzelmet aratni szerinte sok millA magyarok ma nemet mondtak a félrevezetésre, az árulásra. Két éve néhány ember elindult és végül a szeretetet győzedelmeskedett Dávid és Góliát csatájában, mert végül mindig a szeretet győzedelmeskedik. Megköszönte, hogy megfogadták szavazói a biblia tanácsot, miszerint: ne féljetek!

Hányszor és hányan mondták nekünk, hogy nem érdemes vidékre menni, nem lehet kilépni a fővárosból. Hányszor hallgattuk meg, hogy meg kell állapodni őfelsége ellenzékével, hogy alkukat kell kötni, mert másként nem lehet. Dehogynem, ma bebizonyítottátok, hogy igenis lehet!

– folytatta.

Kegyelmi pillanatnak nevezte 1848. március 15-öt, 1956. október 23-at és most már 2026. április 12-t is.

„Legyen ez is a magyar szabadság arany betűs dátuma, nem egy párt győzelme egy másik párt felett, hanem a magyarok győzelme az őket elárulók felett, a szabadság győzelme az őket elárulók felett. Legyen ez a mostani minden magyar győzelme, azoké is akik a Tiszára szavaztak, és azoké is, akik nem” – értékelt.

Minden magyar a szívében érzi, hogy ez egy csodálatos, közös győzelem, mert a haza döntött, és újra élni akar, tette hozzá.

Olyan országot szeretne, ahol a polgárai számíthatnak a kormányukra, ahol mindenkinek jár a megfelelő egészségügy, a felhőtlen gyerekkor és a tisztességes időskor. Olyan országot, ahol nem az számít, hogy ki kinek az ismerőse, hanem az, hogy ki, milyen ember. Olyan ország legyen Magyarország, ahová haza lehet jönni. Megköszönte egyúttal a külföldi honfitársaknak, hogy több tízezren szavaztak, és azt kérte tőlük, hogy költözzenek haza, mert minden magyarra szükség van.

A feladat óriási, de mi magyarok szeretjük a nagy feladatokat

– jelentette ki.

Szerinte csodálatos dolog ma magyarnak lenni, mindenki a nemzet egyesítésére vágyik, „ezen az úton indulunk ma el.” A Tisza-kormány minden magyart képviselni fog, mert nem szabad különbséget tenni magyar és magyar között, mert az bűn. Aki megosztja ugyanis a népet, annak távoznia kell a hatalomból.

Arra kérte szavazóit, hogy ma ünnepeljenek, és menjenek velük a közös úton. A bizalmat minden órában, minden percben meg fogják szolgálni, ígéri.

Felszólítom a miniszterelnököt, hogy mától ügyvezető kormányként járjon el, és ne hozzon semmilyen olyan intézkedést, ami megköti a következő kormány kezét

– üzente Orbánnak.

„Ha az átmenet időszakában bármi kérdés felmerül, keressenek fel, tudják a telefonszámomat” – mondta, utalva arra, hogy Orbán már telefonon gratulált neki.

„Felszólítom a köztársasági elnököt is, hogy kérjen fel kormányalakításra, aztán távozzon a hivatalából, és ugyanerre szólítom fel az összes bábot” – fogalmazott, majd fel is sorolta, kikre gondolt:

a Kúria elnökére,

az Országos Bírói Hivatal elnökére,

az Alkotmánybíróság elnökére,

az Állami Számvevőszék elnökére,

a GVH elnökére,

a Médiahatóság vezetőjére.

Bejelentette, visszaállítják a fékek és egyensúlyok rendszerét, és Magyarország csatlakozik az Európai Ügyészséghez.

Újraépítik és lehetőség szerint ki is bővítik a Visegrádi Négyek együttműködését.

Az első utam Lengyelországba fog vezetni az ezeréves lengyel-magyar barátság megerősítésére. A második utam Bécsbe vezet majd. A harmadik pedig Brüsszelbe, hogy hazahozzuk a magyarokat megillető uniós forrásokat

– közölte.

Beszélt telefonon a német kancellárral, a horvát miniszterelnökkel, a NATO-főtitkárral, az Európai Néppárt és az Európai Bizottság elnökével, és a francia elnökkel is, de több tucatnyi európai vezető várja a visszahívását.

Mostantól nem leszünk következmények nélküli ország, akik meglopták az országot, azoknak vállalniuk kell a felelősséget Orbán szerint, majd zúgott a

börtönbe! börtönbe!

Magyar közölte, felszabadítják az igazságszolgáltatást, létrehozzák a Nemzeti Vagyonvédelmi és Vagyonvisszaszerzési Hivatalt, amiben az ország legjobb jogászai és nyomozói fognak dolgozni, és ígéri hogy sikerrel fognak járni.

Felkészül Szabó Bence százados úr, Pálinkás Szilveszter százados úr

– üzente Magyar, erre a „hősök! hősök!” rigmus zúgott fel.

A magyar fiataloknak megköszönte, hogy visszaadták a reményt, és megmutatták, mit jelent nem félni. A szépkorúaknak pedig megköszönte, hogy nem hitték el a róluk terjesztett hazugságokat

A fideszeseknek azt üzente:

tudom, hogy nehéz megélni egy nagy és megérdemelt vereséget. Tudom, hogy haragszotok rá. Nehéz olyan politikusokat hatalmon látni, akiket nem szerettek. De ígérem nektek, hogy a ti miniszterelnökötök is leszek, és azon fogok dolgozni, hogy begyógyítsuk a sebeket, és el tudjuk fogadni egymást még akkor is, ha különbözőek a politikai nézeteink.

Orbán Viktornak elmondta, hogy Batthyány Lajos székében ülni egy magyar ember számára a legnagyobb megtiszteltetés, a legnemesebb feladat, és azt is elmondta, hogy mostantól közösen viselik a felelőségét, hogy közösen egyesítsék Magyarországot.

https://24.hu/belfold/2026/04/12/magyar-peter-gyozelmi-beszed/

Alkotmányos káosz fenyeget Lengyelországban

 Infostart / MTI

-  2026. április 9. 20:24

  A lengyel alkotmány előírásával ellentétben nem az államfő jelenlétében, hanem a parlamenti elnökök és közjegyző előtt tettek esküt csütörtökön azok a jogászok, akiket a varsói parlament alkotmánybírónak megválasztott márciusban.

Az alkotmánybírónak megválasztott mind a hat jogász esküt tett most a parlamenti alsóház (szejm) egyik dísztermében, bár közülük kettőt Karol Nawrocki államfő saját választása alapján már a múlt héten felesketett az államfői palotában, hogy működőképes legyen az alkotmánybíróság.

Az alkotmány szerint a bírók abban az esetben léphetnek hivatalba, ha az államfő előtt tettek esküt. Az eskütétel megszervezése is az államfői hivatal feladata.

Miután az elnöki hivatal szerint a csütörtöki parlamenti eskütételt alkotmánysértő módon szervezték meg, az államfő nem vett részt rajta.

Zbigniew Bogucki, az elnöki hivatal vezetője reggel hivatalos közleményben az államfői hatáskör és az alkotmány tudatos megsértésének nevezte az eljárást, amely egyébként a hagyományoknak sem felel meg így.

A parlamenti eskütétel alatt és ellen tüntetés volt a szejm épülete előtt, amelyet a konzervatív Gazeta Polska klubok és a Határvédelmi Mozgalom szerveztek meg, majd a résztvevők átvonultak az alkotmánybíróság épülete elé. Az utóbbi helyszínen ellentüntetők és az összetűzések megakadályozása érdekében a rendőrség is megjelent.

Wlodzimierz Czarzasty alsóházi elnök csütörtök délutáni sajtóértekezletén kijelentette, hogy az eskütétel megtörténte után az egész eljárást lezártnak tekinti. Elutasította a válaszadást azokra az újságírói kérdésekre, amelyek az eljárás jogi alapját firtatták. Jelezte: amennyiben Bogdan Swieczkowski alkotmánybírósági elnök nem teszi lehetővé a taláros testület új tagjainak munkavégzését, akkor a kormánykoalíció „megfelelő döntéseket hoz” az ügyben.

Marcin Przydacz, az elnök külügyi államtitkára csütörtök délután az X-en a megválasztott bírák által elkövetett jogsértésnek nevezte, hogy nem az államfő előtt, hanem a parlamentben tettek esküt. Przydacz kifejtette, hogy Nawrocki elemezte a helyzetet, és csütörtökig nem utasította el az általa fel nem esketett bírák jelöltségét, a megtörtént jogsértés fényében azonban az alkotmány szerinti felesketésük lehetetlenné vált.

Jaroslaw Kaczynski, a fő ellenzéki pártnak, a Jog és Igazságosságnak az elnöke (PiS) sajtóértekezletén

„groteszknek”, egyúttal „a jogállamisági elvek teljes elvetésének” nevezte a történteket.

Aláhúzta: ez az eljárás így nem jogszerű, ezért nincsenek jogkövetkezményei sem. Mariusz Blaszczak, a PiS frakcióvezetője pedig bejelentette: pártja ügyészségi panaszt nyújt be az ügyben.

Szymon Holownia, a szejm alelnöke, korábbi házelnök újságíróknak kijelentette: Nawrocki nem jogosult arra, hogy válogasson, „mely bírákat esket fel, melyeket nem”. A csütörtöki fejlemények még mélyíthetik a káoszt, és politikai kompromisszum hiányában nem zárható ki, hogy két, egymással versengő alkotmánybíróság fog létezni, és „egyikük sem lesz képes normális működésre” – vélte Holownia.

A lengyel alkotmánybíróság elvileg 15 tagú, de már legalább 11 bíró jelenlétében is – ami a törvény szerint teljes összetételnek minősül – hozhat érvényes határozatokat még a fajsúlyos ügyekben is. A testület eddig a PiS vezette előző kormányok idején megválasztott 9 bíróból állt.

Csütörtök délután az alkotmánybíróság elnöke mind a hat megválasztott bírót fogadta a hivatalában, későbbi sajtóértekezletén pedig közölte: az államfő által felesketett két bíró munkába állt, a másik négy azonban nem, mert ő „nem kapott információt arról, hogy az államfő előtt letették volna az esküt”.

https://infostart.hu/kulfold/2026/04/09/alkotmanyos-kaosz-fenyeget-lengyelorszagban#

A parlament által megválasztott hat alkotmánybíróból kettőt iktatott be a lengyel elnök

A lengyel alaptörvény szerint a bírák akkor lépnek hivatalba, ha az államfő előtt esküt tettek

MH/ MTI

2026. április 2. csütörtök. 1:26

Frissítve: 2026. április 2. 1:30

Beiktatott szerdán Karol Nawrocki lengyel elnök két új alkotmánybírót a parlament által megválasztott hat közül, négy jelölt helyzetét továbbra is elemzik - közölte sajtóértekezletén Zbigniew Bogucki, a varsói államfői hivatal főnöke.

A varsói parlament alsóháza (szejm) március közepén választotta meg az alkotmánybíróság hat új tagját. A lengyel alaptörvény szerint a bírák akkor lépnek hivatalba, ha az államfő előtt esküt tettek

Bogucki aláhúzta: az elnök szerint a szejm a hat bíró megválasztásakor komoly eljárási szabálytalanságokat követett el, mert egy napon szavazott az összes jelöltről ahelyett, hogy a 2024 decembere óta fokozatosan megüresedő hat posztra az előírásoknak megfelelően azonnal új bírókat választott volna, amikor az egyes elődök mandátuma lejárt.

Kétségei ellenére az államfő azért iktatott be két bírót, mert "magasabb rendűnek" ítélte az alkotmánybíróság működésének biztosítását - mondta el Bogucki. Hozzátette: ezáltal az eddig csak kilenc tagból álló alkotmánybíróság ismét teljes összetételűvé válik, és ennek köszönhetően a legfontosabb ügyekben is dönthet, ami az elmúlt hónapokban nem volt lehetséges.

A tisztségviselő ezzel arra utalt, hogy a lengyel alkotmánybíróság elvileg 15 tagból áll, de már legalább 11 bíró jelenlétében - ami a törvény szerint teljes összetételnek minősül - még nagy súlyú ügyekben is hozhat érvényes határozatokat.

Azt, hogy a hat megválasztott bíró közül az elnök éppen kettőt iktatott be, Bogucki azzal indokolta meg, hogy Karol Nawrocki tavaly augusztus óta tölti be az államfői posztot, és hivatali ideje alatt két alkotmánybíró mandátuma járt le.

Bogucki úgy ítélte meg: a Donald Tusk vezette kormánykoalíció korábban "rosszakaratból" nem pótolta a megüresedő alkotmánybírói posztokat, mert "tönkre akarta tenni" a taláros testületet, amely jelenleg az előző, a Jog és Igazságosság vezette kormányok idején megválasztott bírókból áll.

A tisztségviselő azt is kommentálta, hogy a kormánykoalíciós politikusok szerint a szejm által megválasztott bírók beiktatásához nem szükséges az államfő közvetlen jelenléte, és például írott formában vagy a parlamentben is esküt tehetnek. Bogucki aláhúzta: az ilyen eljárás alkotmánysértő lenne, és "komoly bűntettet is jelentene".

A másik négy megválasztott jelöltről Bogucki elmondta: az ő helyzetüket az államfői hivatal továbbra is elemzi.

Marcin Kierwinski belügyminiszter szerda délután az X-en azt írta: két új alkotmánybíró már elkezdi munkáját, de a többiek is bekerülnek az alkotmánybíróságba "a közegellenállás ellenére".

https://magyarhirlap.hu/kulfold/20260402-a-parlament-altal-megvalasztott-hat-alkotmanybirobol-kettot-iktatott-be-a-lengyel-elnok