A kétharmados többség bármit megtehet – kreatív jogászkodással távolíthatják el a köztársasági elnököt

 Cseke Balázs

Magyar Péter hétfő reggel a Sándor-palotában személyesen is lemondásra szólította fel Sulyok Tamást. A köztársasági elnök – ahogy azt már vasárnapi videójában jelezte – nem távozik önként a hivatalából, így a miniszterelnök bejelentette: haladéktalanul megkezdik az Alaptörvény módosítását. A miniszterelnök azt mondta, hogy a javaslatról már hétfőn zárt körben tárgyal a Tisza Párt parlamenti frakciója, és később benyújtják az Országgyűlésnek is.

A Telex a parlament ülése előtt tartott frakcióülés több résztvevőjétől úgy értesült, hogy Magyar Péter beszámolt a hétfő reggeli találkozóról a képviselőknek, de nem osztotta meg velük, hogy hogyan módosítanák az Alaptörvényt. A frakciónak arról kellett szavaznia, támogatják-e, hogy ezen az úton menjenek tovább, azaz hogy megoldást találjanak arra az ígéretre, hogy Sulyok Tamás helyett új köztársasági elnököt választhassanak. A frakció egyhangúlag támogatta ezt az irányt. Az egyik résztvevő szerint még csak most kezdik majd előkészíteni a javaslatot, arra számít, hogy több lehetőséget is kidolgoznak, ami közül a frakció „az emberségeset” fogja választani.

„Az Alaptörvény szerint több lehetőség is van a köztársasági elnök leváltására”

– jelentette ki Magyar, miután reggel kijött a Sándor-palotából. Az egyik lehetőség a megfosztási eljárás lenne, ám azt ígérte: a köztársasági elnöki hivatal megmaradt tekintélyének védelmében nem ezt fogják választani.

A megfosztási eljárásban a jelenlegi szabályok szerint amúgy is szükség lenne az Alkotmánybíróság együttműködésére. A köztársasági elnököt csak akkor lehet elmozdítani a helyéről, ha nem tartja be az Alaptörvényt, a tisztsége gyakorlásával összefüggésben valamely törvényt szándékosan megsért, vagy szándékos bűncselekményt követ el. Ha az Országgyűlés kétharmados többsége elindítja a megfosztási eljárást, a köztársasági elnök már nem gyakorolhatja a jogköreit, a végső döntés azonban az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik. Ők foszthatják meg a köztársasági elnököt a tisztségétől, ha úgy ítélik meg, hogy megsértette az Alaptörvény rendelkezéseit.

A tiszás többség kivehetné az Alkotmánybíróság szerepét a megfosztási eljárásban, de Magyar szavai szerint más megoldást fognak választani. Ennek részleteiről azonban lényegében semmit nem árult el hétfő reggel. „Módosítani fogjuk a szükséges módon az Alaptörvényt. Nem személyre szabott jogalkotással fogunk élni, mint ahogyan ezt előre próbálták jelezni és keretezni, hanem helyre fogjuk állítani sok millió magyar ember egyértelmű, erős felhatalmazása alapján a magyar jogállamot és a magyar demokráciát.” A miniszterelnök szerint csak az április 12-i választói felhatalmazást ültetik át jogalkotásba. „Egy közjogi aktussal kell visszaállítani a magyar jogállamiságot, a magyar demokráciát. Ezt hagyták jóvá soha nem látott felhatalmazással a magyar emberek április 12-én.”

Sulyok Tamás a reggeli találkozóból teljesen más szűrt le. Ő úgy látja, hogy a kormány az Alaptörvénytől eltérő, egyoldalú politikai elvárások szerint értékeli és értelmezi a köztársasági elnöki tisztség alkotmányos szerepét. Ez ugyanakkor szerinte nem nyújt alkotmányos indokot a lemondásához, és az Alaptörvény betartására, illetve betartatására tett esküjének megfelelve nem tehet eleget a felszólításnak. „Miniszterelnök úrnak az igazságügyi miniszter asszony jelenlétében tett nyilatkozata alapján a Kormány a törvényesen betöltött tisztségemből való eltávolítás céljából személyre szabott jogalkotással tervezi módosítani az Alaptörvényt. Ezt a folyamatot az alkotmányjog politikai zsákmányszerzésnek nevezi.” A köztársasági elnök szerint ez alkotmányos válsághelyzethez vezet, amely mélyíti a társadalmi megosztottságot, és károsítja a magyar demokrácia nemzetközi megítélését, ez pedig végső soron hatással lehet a jogállamisági feltételekhez kötött uniós források lehívására is.

A Fidesz-frakció szerint csak diktatúrában szokás a köztársasági elnököt a hivatalából erőszakkal, zsarolással, fenyegetéssel eltávolítani.

„Magyar Péter törvényellenes ultimátuma alkotmányjogilag semmis. Emberileg szánalmas és nevetséges”

– reagáltak közleményben a miniszterelnök sajtótájékoztatójára.

Magyar arról beszélt, hogy nagyjából egy hónap lesz az Alaptörvény módosítása, amit a jelenlegi házszabály alapján nem lehet kivételes eljárásban, néhány nap alatt áttolni a parlamenten, hanem végig kell vinni a rendes törvényalkotási folyamatot. A miniszterelnök szerint ugyanakkor haladéktalanul meg kell kezdeni az eljárást, mert ez egy sürgős helyzet, ugyanis „a volt kormánypárt, a szétesés szélén álló Fidesz felhasználva a köztársasági elnököt igyekszik egy alkotmányos válságot, alkotmányos krízist kirobbantani”.

A jelenlegi Alaptörvény szerint akkor szűnik meg a köztársasági elnök megbízatása, ha

lejár a megbízatási ideje (Sulyok mandátuma 2029. március 4-ig tart);

meghal;

kilencven napot meghaladó időn át képtelen a feladatainak ellátására;

már nem állnak fenn a megválasztásához szükséges feltételek;

kimondják az összeférhetetlenségét;

lemond; vagy

megfosztják a tisztségétől.

Ezek közül jelenleg egyik sem áll fenn. Sulyok a vasárnapi videójában jelezte: nincs olyan alkotmányos ok, mely alapján indokoltnak látná a lemondását, így a köztársasági elnöki feladatait és hatásköreit esküjének megfelelően továbbra is ellátja. A megválasztásához szükséges feltételek továbbra is érvényesek, hiszen az Alaptörvény szerint bármely, 35 évesnél idősebb magyar állampolgár megválasztható köztársasági elnöknek. Sulyok esetében az összeférhetetlenség sem merül fel. Elképzelhető, hogy az Országgyűlés kétharmados többsége egészen egyszerűen átírja vagy kiegészíti ezt a részt egy olyan plusz okkal, amelynek már nem tud megfelelni Sulyok.

Magyar ugyanakkor azt is mondta újságírói kérdésre, hogy egy közjogi aktussal fogják eltávolítani az összes, lemondásra felszólított közjogi méltóságot (Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész; Polt Péter, az Alkotmánybíróság elnöke és a testület másik 14 tagja; Varga Zs. András, a Kúria elnöke; Senyei György Barna, az Országos Bírói Hivatal elnöke; Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke; Rigó Csaba Balázs, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke; Koltay András, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke). Ez alapján tehát várhatóan nemcsak azt a részt írják át, amely csak a köztársasági elnök megbízatásának feltételeit szabályozza, hanem egy általánosabb, szélesebb módosításra készülnek, amely azért is fontos, mert ezzel igyekeznek a személyre szabott jogalkotást elkerülni.

Az Alaptörvény 1. cikke alapján az Országgyűlés választja meg a köztársasági elnököt, az Alkotmánybíróság tagjait és elnökét, a Kúria elnökét, az Országos Bírósági Hivatal elnökét, a legfőbb ügyészt, az alapvető jogok biztosát és helyetteseit, valamint az Állami Számvevőszék elnökét. Elképzelhető, hogy ezt a részt fogják kiegészíteni egy olyan mondattal, amely alapján a kétharmados többség visszahívhatja a parlament által választott tisztségviselőket. Kérdés persze, hogy milyen indoklást fognak találni, amely jogállami keretek között értelmezhető. Egy ilyen módosítást ráadásul jó pár másik jogszabályba is át kell vezetni, amely a közjogi tisztségviselők megválasztását szabályozza.

Technikai akadálya nincs, a kétharmados többség lényegében bármit megtehet, hiszen az Alaptörvény-módosítás felett nincs tartalmi kontroll. Az Alkotmánybíróság egy 2013-ban elfogadott módosítás alapján csak azt vizsgálhatja, hogy az Alaptörvény-módosítás során sérültek-e az eljárási feltételek. Ha ilyen nincs, a köztársasági elnök köteles aláírni az elfogadott előterjesztést, nincs mérlegelési lehetősége.

Ha megszüntetnék Sulyok megbízatását, akkor a köztársasági elnök jogköreit ideiglenesen az Országgyűlés elnöke, Forsthoffer Ágnes gyakorolná. Az új köztársasági elnököt a jelenlegi szabályok szerint a parlament kétharmados többsége választja meg. Magyar a Telexnek azt mondta: még nincs kiszemeltjük a pozícióra, de az biztos, hogy nem egy pártpolitikust fognak jelölni, hanem keresnek valaki olyat, aki vissza tudja állítani a köztársasági elnöki tisztség nimbuszát.

https://telex.hu/belfold/2026/06/01/sulyok-tamas-koztarsasagi-elnok-parlament-alaptorveny-modositas-magyar-peter

Hírek Lengyelországból - Facebook oldal

 2 napja Facebook

Az EU hideg zuhanyt zúdíthat Magyar Péter nyakába. Tartanak a lengyel forgatókönyv megismétlődésétől - Nicholas Vinocur, Zoya Sheftalovich/POLITICO/Onet.pl

Az Európai Bizottság óvatosan kezeli Magyar Péter arra irányuló törekvéseit, hogy feloldják a befagyasztott uniós forrásokat – annak ellenére, hogy Magyarország új miniszterelnöke Brüsszelbe utazva arról győzködte a közvéleményt, hogy a megállapodás „nagyon közel van”.

Pénteken Magyar Péter találkozik Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével, ahol megpróbál áttörést elérni a Magyarországnak szánt, a korábbi vezető, Orbán Viktor kormányzása idején elkövetett uniós jogsértések miatt zárolt több milliárd euró felszabadítása ügyében. Uniós tisztségviselők azonban zárt ajtók mögött arra figyelmeztetnek, hogy a helyzet nem lesz olyan egyszerű, mint amilyennek azt Magyar nyilvánosan beállítja.

Amint azt az Európai Bizottság egyik tisztviselője a POLITICO-val közölte, bár pénteken bizonyos kérdésekben valószínűleg születik majd egyezség, a bonyolultabb problémákon a munka tovább folytatódik.

– Természetesen nem várható el, hogy az országban egyik napról a másikra végrehajtsák a reformokat, így nem számítunk arra, hogy minden kérdésben megállapodás szülessen. Néhány pontban dűlőre jutunk, másokon pedig továbbra is dolgozni fogunk – nyilatkozta névtelensége megőrzését kérve az uniós tisztviselő.

Brüsszel legnagyobb aggodalmai

Brüsszelt három fő kérdés nyugtalanítja: a bíróság hamarosan várható ítélete a Bizottság korábbi, a magyar források feloldásáról szóló döntésével kapcsolatban; az, hogy Magyar képes lesz-e gyorsan végrehajtani a reformokat alkotmányos válság kirobbanása nélkül; valamint Lengyelország példája. Az Európai Bizottság ugyanis a kormányváltás után felszabadította a Lengyelországnak járó uniós forrásokat, ám a kulcsfontosságú reformok azóta holtpontra jutottak.

A legnagyobb kockázat az Európai Unió Bíróságához kapcsolódik. A testület a következő hetekben hozhat döntést az Európai Bizottság 2023-as határozatával szemben, amely mintegy 10 milliárd eurónyi befagyasztott forrást szabadított fel Magyarország számára, amikor még Orbán volt a miniszterelnök. Az Európai Parlament megtámadta ezt a döntést, azzal érvelve, hogy a Bizottság figyelmen kívül hagyta az országban továbbra is fennálló demokratikus és igazságszolgáltatási problémákat. A Bíróság főtanácsnoka nem kötelező érvényű indítványában a Parlament pártjára állt.

Egy esetleges pervesztés miatt a Bizottságot ismét azzal vádolhatnák meg, hogy túl elhamarkodottan utalta át a pénzeket Magyarországnak. Attól tartva, hogy a forgatókönyv megismétlődik, a Bizottság most azt követeli, hogy a források feloldása előtt a reformokat ténylegesen hajtsák végre, ne csak megígérjék azokat.

Magyar brüsszeli látogatása körül a bizonytalan légkör is rávilágított erre a feszültségre. Orbán Anita magyar külügyminiszter múlt hétvégén azt nyilatkozta a POLITICO-nak, hogy Magyar csütörtökön találkozik Ursula von der Leyennel. Budapest ezt követően napokig nyilvánosan hirdette a találkozót, miközben a Bizottság megtagadta annak megerősítését. Csak szerda késő este – miután Magyar azt írta, hogy a találkozóra pénteken kerül sor – erősítette meg ezt nyilvánosan a Bizottság szóvivője.

Csütörtökön egy újabb kellemetlen szituáció adódott: a NATO lemondta a tervezett sajtótájékoztatót, amelyen Magyar és Mark Rutte főtitkár vett volna részt. A tájékoztatót „időpont-egyeztetési problémák miatt” törölték – közölte a NATO egyik képviselője a szervezet nevében. A magyar kormány szóvivője nem kívánta kommentálni az esetet.

Késleltetett reset

Az uniós források felszabadítását Magyar az Orbán-korszak utáni politikai újratervezésének központi elemévé tette. Egy videóüzenetben elmondta, hogy jelenleg Kármán András pénzügyminiszter, Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter, valamint Orbán Anita külügyminiszter is Brüsszelben tartózkodik. Feladatuk az előkészítő tárgyalások lefolytatása az Ursula von der Leyennel való találkozó előtt.

– Az egyik legfontosabb választási ígéretünk az volt, hogy biztosítjuk Magyarország számára az uniós forrásokat – mondta Magyar. – Sok százmilliárd forintról beszélünk. Minden uniós tagállam megkapta már ezeket a pénzeket, Magyarország kivételével. Vannak még nyitott kérdések, de lényegében sok fontos ügyben megállapodásra jutottunk. Most már nagyon közel vagyunk a szerződés megkötéséhez – tette hozzá.

Paula Pinho, az Európai Bizottság szóvivője csütörtökön megerősítette, hogy „a két fél csapatai között egyeztetéssorozat zajlik a lehető legnagyobb haladás elérése érdekében”.

A tétet jelentő források fő részét a COVID-19 világjárvány utáni uniós helyreállítási alapokból származó 10,4 milliárd euró teszi ki. A források felszabadításáról szóló megállapodás attól függ, hogy a Magyar-kormány benyújtja-e ezen összegek felhasználásának felülvizsgált tervét – nyilatkozta a POLITICO-nak névtelenséget kérő két bizottsági tisztviselő.

A teljes összeghez való hozzáféréshez Magyarországnak teljesítenie kell az igazságszolgáltatásra, a korrupcióellenes garanciákra és a közbeszerzésekre vonatkozó úgynevezett „szupermérföldköveket”. Budapestnek augusztus 31-ig kell hivatalosan kérelmeznie a forrásokhoz való hozzáférést – a végső kifizetéseknek az év vége előtt kell megtörténniük.

Magyar minősített többséggel rendelkezik a parlamentben. A reformokat azonban ki kell dolgozni, meg kell szavazni, és túl kell élniük a jogi kihívásokat. A kulcsfontosságú pozíciókat – beleértve a köztársasági elnöki tisztséget, az alkotmánybíróság elnöki posztját és a legfőbb ügyészi tisztséget – továbbra is az Orbán-kormány kinevezettjei töltik be, akik akadályozhatják a reformok végrehajtását.

Az elmozdításukra tett kísérlet alkotmányos válságot idézhetne elő – véli John Morijn, a Groningeni Egyetem nemzetközi kapcsolatok jog- és szakpolitika professzora.

– Rendkívül nehéz helyreállítani a jogállamiságot a jogszabályok megsértése nélkül – mondja Morijn. Véleménye szerint a bírósági vezetők elmozdítása „nagyon drasztikus lépés” lenne. – Ez az alkotmányt is sértené, és a Bizottság nem akarja, hogy ezzel összefüggésbe hozzák. Ez alkotmányos válsággal fenyegetne.

Magyar elismerte, hogy vannak bizonyos nehézségek. – Nem fogadhatunk el olyan módosítási javaslatokat, amelyek ütközhetnek a magyar alkotmányos rendszerrel. Úgy gondolom, hogy az Európai Bizottság ezt meg fogja érteni – mondha azután, hogy bejelentette: jelzi Ursula von der Leyennek és Antonio Costának, az Európai Tanács elnökének Magyarország szándékát az Európai Ügyészséghez való csatlakozásra.

A lengyel példa

Brüsszelre bizonyos nyomást gyakorolnak a Lengyelországgal kapcsolatos tapasztalatai is.

Miután Donald Tusk 2023-ban hatalomra került, az Európai Bizottság több mint 100 milliárd eurót szabadított fel az ország számára – azután, hogy Varsó benyújtotta az igazságügyi reformtervet, és megtette az első lépéseket a bizalom helyreállítására. A PiS-hez lojális Nawrocki Karol köztársasági elnök azonban később megvétózta a kulcsfontosságú reformokat. Ez felerősítette azokat a vádakat, miszerint az Európai Bizottság ígéretek, és nem a tényleges változások alapján szabadította fel a forrásokat.

Mindazonáltal az uniós tisztségviselők örömmel támogatják azt a folyamatot, amellyel Magyar szakít az orbáni politikával, miután utóbbi éveken át konfrontálódott Brüsszellel. Thomas Byrne ír Európa-ügyi miniszter kijelentette, hogy a módosult magyar hangvétel „teljes fordulatot” jelent és „nagyszerű hír”.

Néhány európai főváros azonban óvatosan közelít Magyarhoz – inkább megvárják, milyen változtatásokat vezet be, mielőtt teljes mértékben visszafogadnák Magyarországot olyan kérdésekben, mint például a szorosabb hírszerzési információcsere. – Ez nem csodaszer és nem is átütő siker. De nagyon jelentős lépés – mondta egy magas rangú európai védelmi tisztviselő.