Ligeti Miklós, Szabó Marcel vagy más? Elnökválasztás előtt az Alkotmánybíróság

Sereg András 

Másfél évtized után ismét a tagok dönthetnek arról, ki vezesse az Alkotmánybíróságot. A november 2-ára tervezett elnökválasztás előtt a testület működésére rálátók leggyakrabban az újonnan érkezett Ligeti Miklóst és a közel tíz éve alkotmánybíró Szabó Marcelt említik esélyesként. Polt Péter utódjára hároméves megbízatás, havi bruttó hatmillió forint illetmény és a testület tekintélyének megerősítése vár.

Mint arról az Index is beszámolt, az Alkotmánybíróság pályázatot írt ki az elnöki tisztségre, amelyre valamennyi alkotmánybíró pályázhat. A pályázatokat október 26-ig nyújthatják be a jelentkezők.

November 2-án száll fel a füst

A pályázati kiírás szerint az elnökaspiránsnak be kell mutatnia, hogyan kívánja összehangolni az Alkotmánybíróság tevékenységét, és elősegíteni az egységes, következetes joggyakorlatát. Ismertetnie kell, miként képviselné a testületet az Országgyűlés, más szervek és a nyilvánosság előtt. Ismertetnie kell továbbá a nemzetközi kapcsolatok alakítására vonatkozó elképzeléseit és az Alkotmánybíróság Hivatalának irányításával kapcsolatos terveit is. Mindezek mellett ki kell térnie minden olyan további kérdésre, amelyet a testület vezetése szempontjából fontosnak tart.

Az új elnökről a teljes ülés titkos szavazással dönt november 2-án. Az elnök megválasztásához a tagok több mint felének a szavazata szükséges.

Az elnöki megbízatás három évre szól, és a megválasztott alkotmánybíró újraválasztható.

Az Alkotmánybíróság elnökét a Kúria elnökének járó juttatások és illetményének 120 százaléka (havi bruttó 6 021 372 forint) illeti meg. Jogosult rezidencia, két személygépkocsi, valamint telefon-, internet- és kormányzati hírközlési szolgáltatások használatára. Emellett térítésmentes egészségügyi ellátást vehet igénybe, családtagjaival pedig térítési díj ellenében használhatja a kormány központi üdülőjét. Hivatalos külföldi kiküldetésekor kíséret, napidíj és költségtérítés, továbbá első osztályú vagy annak megfelelő utazás illeti meg; külföldi utazásaihoz és hivatalos küldöttségek fogadásához a repülőtéri kormányvárót is használhatja. Halála esetén házastársa, ennek hiányában élettársa, illetve özvegy hiányában örököse hathavi tiszteletdíjának megfelelő egyszeri juttatásra jogosult.

Eddig kilenc elnök volt

Az Alkotmánybíróság működésének első két évtizedében – összesen nyolc alkalommal – saját tagjai közül öt elnököt választott:

Sólyom Lászlót 1990-ben, 1993-ban és 1996-ban;

Németh Jánost 1998-ban és 2001-ben;

Holló Andrást 2003-ban,

Bihari Mihályt 2005-ben,

Paczolay Pétert 2008-ban.

2011 után öt elnököt választott az Országgyűlés:

Paczolay Péter 2011-ben;

Lenkovics Barnabást 2014-ben;

Sulyok Tamást 2016-ban;

Juhász Imrét 2024-ben;

Polt Pétert 2025-ben.

Érdekesség, hogy a kilenc eddigi elnökből csak hármat (Sólyom Lászlót, Németh Jánost és Paczolay Pétert) választották újra.

Kik a fő esélyesek?

Az Alaptörvény 17. módosítása másfél évtized után adta ismét a testület tagjainak kezébe a választás jogát. Az Alkotmánybíróság korábbi elnöke, Polt Péter mandátuma szeptember 1-jén járt le, miután az Alaptörvény-módosítás kimondta, hogy az „Alkotmánybíróság tagjának megbízatása a hetvenedik életévének betöltésével megszűnik”. Ezt a korhatárt érte el Polton kívül Haszonicsné Ádám Mária, Juhász Miklós és Lomnici Zoltán alkotmánybíró is. A testület elnöki jogköreit jelenleg Czine Ágnes elnökhelyettes gyakorolja, aki szeptember 1-jétől látja el ezt a posztot. Az ő 12 éves mandátuma november közepén jár le.

A testület működésére rálátók szerint több alkotmánybíró is komoly eséllyel pályázhat az elnöki tisztségre. A fő kérdés azonban úgy hangzik, hogy az új, a testületi munkában még kevésbé tapasztalt tagok valamelyike lesz-e az elnök, vagy a régiek közül kerül ki valaki, akinek megválasztását a korábbi parlamenti többséghez kapcsolódó politikai megítélés is terheli. Ezzel együtt legtöbben két jelölt nevét említik:

Az újak közül Ligeti Miklós büntetőjogászét, a Transparency International Magyarország korábbi jogi igazgatójáét, akit szeptember 15-én választott meg az Országgyűlés alkotmánybírónak, és az elmúlt időben a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnöki pályázata kapcsán tett szert országos hírnévre. Miután nem ő lett az új szuperhivatal vezetője, sokan szívesen látták volna legfőbb ügyészként is.

A másik esélyes jelöltnek Szabó Marcelt tartják, aki nemzetközi és Európa-jogász, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó korábbi ombudsmanhelyettes, és közel tíz éve alkotmánybíró. Kevesen tudják, hogy nem a Fidesz, hanem az LMP jelöltjeként választották meg 2016-ban. Idén áprilisban azzal került reflektorfénybe, hogy a testület teljes ülésén felkérte Polt Pétert az elnöki tisztségről történő lemondás megfontolására.

Az első választás

Solt Pál, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnöke az Alkotmánybírák talár nélkül című interjúkötetben így emlékezett vissza az 1989 novemberi választásra, amikor az első öt tag saját soraiból helyettes elnököt választott: „Az elnökválasztás itt történt a Legfelsőbb Bíróságon, egy kétszer háromméteres szobában. Öten összeültünk, és elhatároztuk, hogy most választunk. Hárman – Ádám, Zlinszky és én – kije­lentettük, hogy nem kívánunk helyettes elnökök lenni, ketten – Kilényi és Sólyom – meg azt, hogy szeretnének lenni. Mindketten prog­rambeszédet tartottak, elmondták, hogyan képzelik el az Alkotmánybí­róság vezetését. Aztán mi, hárman bent maradtunk tanácskozni, ők pe­dig kimentek a folyo­sóra. A szavazás után én hirdettem ki az ered­ményt. Bejöttek, valamennyien felálltunk, és kihirdettem, hogy Sólyom Lászlót választottuk helyettes elnöknek. A győztesnek azonnal gratulált Kilényi, aki a leglojálisabb, legügybuzgóbb munkatárs lett.”

(Borítókép: Ligeti Miklós 2026. augusztus 25-én. Fotó: Tövissi Bence / Index)

https://index.hu/belfold/2026/10/10/alkotmanybirosag-elnokvalasztas-polt-peter-ligeti-miklos-szabo-marcel/