Sereg András
Tíz napja kevesen gondolták, hogy az Országgyűlés júliusban új alkotmánybírót választ. A Hende Csaba távozásával megüresedett helyet a Tisza Párt villámgyorsan, mindenfajta egyeztetés nélkül betöltötte. Miközben a sietség nehezen indokolható, az új alkotmánybíró szakmai és emberi alkalmasságához aligha férhet kétség.
Sonnevend Pál viharos gyorsasággal került a tizenötödik alkotmánybírói székbe. Tíz napja még a kormánypárti politikusok sem tudtak arról, hogy az Alaptörvény tizenhetedik módosításának egy nem kalkulált, másodlagos jogi hatása aktiválja az alkotmánybírósági törvény addig inaktív szabályát, amelynek folytán az Alaptörvény-módosítással országgyűlési képviselőnek már nem választható Hende Csabának azonnal távoznia kellett alkotmánybírói tisztségéből.
Egyeztetés nélküli jelöltállítás
A Tisza Párt nem sokat tétlenkedett, csütörtök este jelezte, hogy már július 27-én betölti a megüresedett alkotmánybírói helyet. A nagy sietségnek a jelöltállítási folyamat lett az áldozata. Majtényi László, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet elnöke a Klubrádió Reggeli gyors című műsorában hétfő reggel nem is a jelölt alkalmasságát kérdőjelezte meg, hanem a jelölés módját. „Nem erről volt szó” – csattant fel a jogtudós, aki úgy fogalmazott, ha nem is népi, de szakmai egyeztetésre azért szükség lett volna.
Ehhez képest a jelölést Sonnevend korábbi egyetemi kollégája, Navracsics Tibor, az előző kormány közigazgatási és területfejlesztési minisztere elismeréssel fogadta Facebook-oldalán: „Gratulálok. Sonnevend Pál kiváló jelölt.” Navracsics párttársa, Tuzson Bence volt igazságügyi miniszter ellenben nyílt levélben szólította fel a jelöltet:
Ne engedje szakmai tekintélyét Hende Csaba eltávolításának utólagos igazolására felhasználni. Ne váljon egy alkotmányosan elfogadhatatlan kész helyzet eszközévé. Utasítsa vissza a jelölést, és tegye világossá, hogy az alkotmánybírói függetlenség, a jogbiztonság és a jogállami tisztesség minden tisztségnél fontosabb.
A Fidesz és a KDNP ezért úgy döntött, hogy nem is vesz részt az alkotmánybíró-választási folyamatban.
A Mi Hazánk viszont éppen ellenkezőleg: Schiffer András ügyvéd, volt parlamenti képviselő személyében ellenjelöltet is megnevezett. Érdekesség, hogy Schiffer az ELTE jogi karán évfolyamtársa volt mostani riválisának. Egyébként az 1995-ben végzett évfolyamon tanult többek között Varga Zs. András, a Kúria elnöke, Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, Borbély Zoltán ügyvéd, korábbi ügyészségi szóvivő és Kolosi Péter, az RTL Magyarország programigazgatója is.
Elnöki hivatal, dékáni hivatal
„Nem hiszem, hogy egy elemzőnek zsűriznie kellene a kormány minden döntését, de az első jelöléseknek kétségtelenül kiemelt, szimbolikus jelentősége van” – írta Facebook-posztjában Török Gábor politológus, aki hozzátette: „Miután volt szerencsém Sólyom László elnöksége idején együtt dolgozni Sonnevend Pállal, ezt a döntést személyes tapasztalataim alapján is nagyon biztatónak gondolom.”
Az 1971-es születésű Sonnevend Pál tíz évig, 2000 és 2010 között munkatársként, majd az alkotmányügyi és jogi főosztály vezetőjeként a Köztársasági Elnöki Hivatalban tevékenykedett. Így nemcsak Sólyom László államfőnek dolgozott, hanem elődjének, Mádl Ferencnek is, akinek az alkotmányjogi tanácsadója volt. Elképzelhető, hogy ez a munkakapcsolat is sokat nyomott a latban a jelölt kiválasztásakor, hiszen Magyar Péter mindig tisztelettel, elismerően szólt néhai keresztapjáról, Mádl Ferencről, akinek útmutatása – elmondása szerint – vele lesz a miniszterelnöki szolgálata során.
Kollégái nyugodt embernek tartják, aki nem szeret feleslegesen beszélni, ha viszont megszólal, akkor annak súlya van. Dékánként emberséges, de olykor kemény vezető volt, ahogy mondani szokás, rendet tartott az egyetemen.
Széles látókörű, világot látott jogtudós. LLM-fokozatot szerzett a heidelbergi Ruprecht Karl Egyetemen, összehasonlító alkotmányjogi kutatásokat folytatott a Max Planck Intézetben, majd 2005-ben szintén németföldön védte meg az Eigentumsschutz und Sozialversicherung (A tulajdon védelme és a társadalombiztosítás) című doktori disszertációját. Később a fokozatát az ELTE PhD-fokozatként honosította, amit 2016-ban habilitációs oklevéllel fejelt meg.
Tapasztalatait összegezve úgy látja, hogy a nyugati egyetemeken az oktatási módszertan nem áll annyira az oktatás középpontjában, mint Magyarországon. Nyugat-Európában gyakori, hogy egy professzornak elismert tudományos háttere van, miközben előadóként kevésbé kimagasló.
Egyetem falain belül és kívül
Meggyőződéses antlantista, akinek szilárd álláspontja szerint az európai együttműködésnek nincs alternatívája, Magyarország jövőjét is csak az európai integráció garantálja. Ezzel együtt igyekezett kerülni a nyílt politikai megnyilvánulásokat. Nem szerepel neve például a Maruzsa Zoltán ELTE-re való visszatérése ellen tiltakozó oktatói nyílt levél aláírói között, ahogy a jogtudománnyal foglalkozó egyetemi oktatók és kutatók felhívásában sem, amelyben arról írtak, hogy támogatják a „NER hivatalban maradt vezető közjogi tisztségviselőinek leváltását”. Mint vallja, jelentős különbség van az egyetem falain belüli és kívüli véleménynyilvánítás között. Szerinte az intézmény keretein túl mindenkinek az Alaptörvényben garantált joga a szabad véleménynyilvánítás, az oktatói tevékenység során azonban nincs helye aktuálpolitikai megnyilvánulásoknak. Dékánként is arra törekedett, hogy a jelentősen különböző vélemények ellenére ne legyen káros megosztottság a jogi karon.
Éppen ezért váltott ki szakmai berkekben nagy visszhangot egy 2021-es Mandiner-interjúja, amelyet Orbán Balázsnak, a Miniszterelnökség akkori parlamenti és stratégiai államtitkárának adott. Ebben elismerően szólt az Alaptörvényről, mondván, egy demokratikus alkotmány sosem értéksemleges, központjában az ember méltósága áll. Hozzátette: az Alaptörvény preambuluma a történeti alkotmányra utalással kétségkívül újabb rétegeket ad ehhez.
Szerinte az Alaptörvény értelmezése jogdogmatikai feladat, és ennek megfelelően kell figyelembe venni az Alaptörvény preambulumában foglalt értékeket, amikor az alaptörvényi szabályokat értelmezi valaki.
Öt év múltán a gyakorlatban is demonstrálta, hogy az egyetem falain kívül az Alaptörvényben garantált joga a szabad véleménynyilvánítás. 2026. május 9-én a Verfassungsblogon publikálta a Constitutional Repair! (Alkotmányos helyreállítást!) című írását, amelyben többek között javasolta a 70 éves alkotmánybírói korhatár visszaállítását, hogy az már a hivatalban lévőkre is vonatkozzon, és amivel 4 megüresedő hely betöltése válna lehetővé az új parlamenti többség számára. Felvetette az Alkotmánybíróság létszámának 15-ről 11 főre csökkentését, majd egy átmeneti időszak után valamennyi hivatalban lévő alkotmánybíró mandátumának lezárását.
A korhatár visszaállítását már megvalósította a Tisza-kormány. Vajon az Alkotmánybíróság létszámának csökkentésére és a hivatalban lévő alkotmánybírók mandátumának lezárására vonatkozó javaslata hogyan végződik? Mindenesetre addig is le kell ülnie kollégáival együtt a teljes ülés ovális asztala mellé.
