Lemondott bírói tisztségéről Handó Tünde

 Alkotmánybírói megbízatása továbbra is megmarad.

Lemondott bírói tisztségéről Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal 2011 és 2019 közötti vezetője, aki a bírói karral kialakult konfliktusai után 2019-ben az Alkotmánybíróságra került. Lemondását a hétfői Magyar Közlönyben tették közzé: a köztársasági elnök október 14-i hatállyal menti fel.

Handó alkotmánybírói megbízatása továbbra is megmarad. Korábban egy törvénymódosítás tette lehetővé, hogy az AB-ba kerülő bírák megtartsák bírói tisztségüket, és mandátumuk lejárta után a Kúriára kerüljenek. Handó most erről a lehetőségről is lemond.

Handó 2011 és 2019 között vezette az OBH-t. Bár kezdetben a bírói kar jelentős része támogatta, később súlyos konfliktusba került az őt ellenőrző Országos Bírói Tanáccsal. Az új OBT több esetben törvénysértőnek találta kinevezési gyakorlatát, például amikor megfelelő indoklás nélkül nyilvánított eredménytelenné vezetői pályázatokat, majd átmeneti megbízásokkal töltötte be a posztokat.

2019 májusában az OBT kezdeményezte Handó elmozdítását, de a fideszes parlamenti többség ezt 120–54 arányban leszavazta. Néhány hónappal később a Fidesz alkotmánybírónak jelölte. Távozása az OBH éléről a kormány számára is kényelmes megoldás lehetett, miközben Handó egyre több hazai és nemzetközi jogállamisági kritikát kapott. Távozását 24 bírósági vezető egy, az „aranykort” és a magyar igazságszolgáltatás „templomait” emlegető levéllel ünnepelte, amit több bíró is szégyenteljesnek tartott.

Handó az elmúlt hetekben is azok közé az alkotmánybírók közé tartozott, akik a Fidesz beadványának adtak volna nagyobb teret. Augusztus 14-én az Alkotmánybíróság elutasította a Fidesz–KDNP indítványát a kekvák vagyonának visszavételét lehetővé tévő törvény ügyében, majd az alaptörvény-módosítást is helybenhagyta. A 15 tagú testületből csak Handó Tünde és Polt Péter írt a Fidesznek kedvező különvéleményt.

Handót az új, 70 éves alkotmánybírói korhatár sem távolítja el a testületből. A júliusban elfogadott 17. alaptörvény-módosítás miatt szeptember 1-jén Polt Péter és három másik alkotmánybíró mandátuma megszűnik, Handó azonban nem érintett, így még öt évig betöltheti tisztségét.

https://www.klubradio.hu/hirek/lemondott-biroi-tisztsegerol-hando-tunde-163268

AI:

hol lelhető fel ez a levél

Ez a búcsúlevél eredetileg a hivatalos bírósági portálon, a birosag.hu oldalon jelent meg 2019 novemberének végén. Azonban a levél hangvétele akkora felháborodást és szakmai elhatárolódást váltott ki a bírói karban, hogy a bírósági portálról napokon belül, 2019 decemberének elején végleg eltávolították.Bár az eredeti kormányzati/bírósági felületről letörölték, a levél teljes szövege és tartalma ma is könnyen fellelhető az alábbi helyeken:Sajtóarchívumok és híroldalak: A korabeli sajtó részletesen idézte a teljes szöveget. Változatlan formában elolvasható például a Városi Kurír oldalán, de a botrány hátterével együtt részletesen beszámolt róla a 444.hu, a HVG és a 24.hu is.A levél pontos szövegrészlete:„Kedves Elnök Asszony! A hivatalba lépésed óta eltelt nyolc esztendő eredményei által hazánk bíróságainak történelemkönyve aranykort hirdető újabb fejezettel folytatódott, amelynek írásában jelentős szerepet vettél ki a részed. 2012 óta a bírósági szervezet mérföldes léptekkel haladt előre, melyek nyomán a siker, az eredményesség és a fejlődés hangjait visszhangozták a magyar igazságszolgáltatás “templomai”. Köszönjük, hogy támogatásoddal az...”A 24 bírósági vezető által aláírt nyilatkozatot egy Wass Albert-idézettel indították, és a szakmai bírálatok szerint stílusa leginkább a Rákosi-korszak személyi kultuszát idézte.

A tények:

"AI:"

modernizálta a bíróságot, ezek struktúrális és digitalizációs változásokat jelentettek, 

új informatikai és iktató rendszer, belső skype, bíró laptop, otthonról elérhető belső hálózat, diktafon, beszéd átalakítása írott szöveggé stb. Ez hatalmas dolog a mechanikus írógép és indigó, átütőpapír, kazettás magnó után.

A fővárosi elsőfokú ügyhátralékot az ügyáthelyezésekkel és kirendelésekkel megszüntette. 

Mindezt befolyásos miniszterek ellenében. 

Bírósági épületek újultak meg, és a balatoni bírósági nyaraló is. 

Ha ez az informatika modernizáció nincs, akkor a Covid járvány alatt a bíróság megbénult volna.

Ösztöndíjakat szerzett az EuB-hez, a rendes bíróknak, és más, eu-s tagállami bíróságokhoz is, törvényszéki bíróknak, kúriai bíróknak stb.

Az Alkotmánybíróság elismerte, hogy nincs az Alaptörvény fölött érdemi kontrollja

Sereg András 

Hosszas vita után utasította vissza az Alkotmánybíróság az Alaptörvény módosításait támadó ellenzéki indítványokat. A döntésekhez sok különvélemény és párhuzamos indokolás is született: az alkotmánybírák között azokban a kérdésekben rajzolódtak ki éles törésvonalak, amelyek az alkotmányozó többség hatalmának korlátairól, az államfő elmozdításáról, a politikai verseny feltételeiről és magának az Alkotmánybíróságnak a szerepéről szólnak. A konkrét döntéshozatal mögött egy jóval összetettebb polémia kezd kibontakozni arról, meddig terjedhet az alkotmányozó hatalom, és hol kezdődnek annak valódi korlátai.

Mint ismeretes, az Alkotmánybíróság maratoni tanácskozás után, két menetben – augusztus 13-án és 17-én – visszadobta a Fidesz–KDNP parlamenti frakciójának, az Alaptörvény módosítását támadó valamennyi indítványát. Az ellenzéki képviselők közjogi érvénytelenségre hivatkozva kérték a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat (kekvák) államosító rendelkezés, a Sulyok Tamás államfő megbízatását megszüntető szabály, az országgyűlési képviselők választhatóságát érintő időkorlát, valamint az alkotmánybírókra bevezetett 70 éves életkorhatár megsemmisítését.

A négy indítvány élesen megosztotta a 15 fős Alkotmánybíróságot.

A kekvás döntéshez csak két különvélemény készült, az államfő menesztése kapcsán már öt, míg a képviselői és alkotmánybírói időkorlátokat érintő két végzéshez három-három. Mind a négy végzéshez egyedül Polt Péter elnök és Handó Tünde írt különvéleményt. Mellettük tizenkét párhuzamos indokolás is született: a Sulyok-ügyhöz hat, a képviselői és alkotmánybírói időkorlátokhoz három-három.

Mielőtt megvizsgáljuk a többségi véleménytől eltérő állásfoglalásokat, tisztázzuk a két műfaj közötti különbséget:

különvélemény esetén az alkotmánybíró nem ért egyet a döntés (határozat, végzés) rendelkező részével, és azt fejti ki, hogy miért tartja hibásnak a többségi állásfoglalást;

párhuzamos indokolás megfogalmazásakor az alkotmánybíró egyetért a többségi döntéssel, de más jogi indokok alapján jut ugyanarra következtetésre.

Kekva-ügy: formai és/vagy tartalmi vizsgálat

A testület augusztus 13-án aláírt végzésében visszautasította az 52 ellenzéki képviselő indítványát, amely a kekvák államosítását lehetővé tevő Alaptörvény-módosítást támadta.

A döntéshez két alkotmánybíró csatolt különvéleményt. Handó Tünde mint egykori munkaügyi bíró szerint a „tartalmi” vizsgálat és az „eljárási követelmény” vizsgálatának egybeeső voltát jól példázza a keresetlevelek befogadhatóságának bírósági vizsgálata. Annak megállapításához ugyanis, hogy a keresetlevél az eljárási követelményeknek megfelel-e, vizsgálni kell a keresetlevél tartalmát. Amikor a bíróság azt vizsgálja, hogy a keresetlevél megfelel-e az eljárási követelményeknek, akkor szükségszerűen bele kell néznie a keresetlevél tartalmába, mert csak így tudja megállapítani például, hogy: tartalmazza-e a kereseti kérelmet; meg vannak-e jelölve a felek; elő vannak-e adva a kereset alapjául szolgáló tények; meg vannak-e jelölve a bizonyítékok; alkalmas-e arra, hogy az alperes és a bíróság megértse, mit kíván a felperes.

Handó szerint a formai és a tartalmi vizsgálat között az a különbség, hogy a formai vizsgálat során a tartalom meglétét és megfelelőségét, míg az érdemi vizsgálatkor a tartalom igazságát és jogi helytállóságát értékeli a bíróság.

Polt Péter különvéleménye szerint az indítvány nem azt állította, hogy az Alkotmánybíróság az Alaptörvény módosításait tartalmilag felülvizsgálhatja: előkérdésként azt vetette fel, hogy a támadott rendelkezések alkotmányjogi természetüket tekintve egyáltalán az alkotmányozó hatalom gyakorlásának körébe tartoznak-e. A döntés anélkül állapította meg a hatáskör hiányát, hogy elvégezte volna az előkérdés megválaszolásához szükséges értelmezést. Vagyis az Alkotmánybíróságnak nem azt kellett volna eldöntenie, hogy a támadott rendelkezés tartalmilag felülvizsgálható-e, hanem azt kellett volna értelmeznie, milyen ismérvek alapján minősül valamely rendelkezés az alkotmányozó hatalom gyakorlásának. Csak ezután lehetett volna megalapozottan állást foglalni arról, hogy a hatásköri korlát alkalmazható-e a jelen ügyben.

A Sulyok-ügyhöz talán a legérdekesebb különvéleményt Horváth Attila fűzte, aki arra a következtetésre jutott, hogy az Alaptörvény-módosítást a kihirdetésére visszaható hatállyal meg kellett volna semmisíteni. Az ismert jogtörténész szerint a magyar történelemben sajnálatos módon négy példa is van arra, hogy az államfők eltávolítása a XX. század kritikus pillanataiban sokszor nem a jog által szabályozott felelősségi mechanizmusokon keresztül történt, hanem nyers politikai vagy katonai erő, illetve zsarolás révén:

1919-ben Károlyi Mihály helyére így került Kun Béla;

1944-ben Horthy Miklós így volt kénytelen átadni a hatalmat Szálasi Ferencnek;

1948-ban így ültették Tildy Zoltán helyére Szakasits Árpádot;

1950-ben így tartóztatták le Szakasits Árpádot is.

A történelmi előzményekre tekintettel különösen aggodalomra okot adónak tartotta, hogy a mai modernkori Országgyűlés az Alaptörvény 17. módosításának megszavazásával negligálta a köztársasági elnökre vonatkozó közjogi felelősségi mechanizmus szabályrendszerét. Az alkotmánybíró azt is aggályosnak nevezte, hogy az Országgyűlés úgy választott új köztársasági elnököt, hogy nem várta meg az Alkotmánybíróság e tárgykörben hozott döntését. Horváth ugyanakkor nem vitatta, a parlament kétharmados többségének jogában áll az S) cikk szerint átalakítani a köztársasági elnök közjogi felelősségének feltételrendszerét, a megfosztási eljárást is beleértve. A támadott rendelkezés azonban a hatásköri szabályokat érintetlenül hagyta – folytatta az okfejtést –, így a megfosztás továbbra is az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik, az Országgyűlést csak eljáráskezdeményezési hatáskör illeti meg, amely nem azonos a döntési hatáskörrel.

A köztársasági elnök megbízatásának megszüntetése kapcsán különvéleményt írt Polt Péter is, aki az érdemi vizsgálat mellett érvelve kijelentette:

Az Alkotmánybíróság hitelessége végső soron nem abban áll, hogy minden alkotmányos kérdésre kötelező erejű választ tud adni, hanem abban, hogy egyetlen valódi alkotmányos kérdés értelmezését sem hagyja elvégezetlenül.

Horváth különvéleményéhez Handó Tünde és Haszonicsné Ádám Mária csatlakozott, emellett Handó, Haszonicsné és Juhász Miklós egyetértett Polt érvelésével is.

Igazi korlát az alkotmányossági kultúra

A Fidesz–KDNP két másik indítványában (itt és itt) a parlamenti képviselők választhatóságát előíró időkorlátra és a már megválasztott alkotmánybírókra bevezetett életkorhatárra vonatkozó szabályozást támadta meg. Ezekben az ügyekben is a Handó, Horváth, Polt hármas élt a különvélemény jogával. Emellett több érdekes párhuzamos indokolás is kiegészítette az Alkotmánybíróság véleményét.

Hörcherné Marosi Ildikó fontosnak érezte annak hangsúlyozását, hogy az alkotmányozó többség korlátjának az Alkotmánybíróság döntései, a nemzetközi jog, a nemzetközi jog általánosan elfogadott szabályai csupán biztosítékai; az igazi korlátot önmagában az alkotmányos kultúra jelenti. Szerinte akkor mondhatjuk el, hogy „rendszert váltottunk”, ha az alkotmányos kultúra meggyökeresedett hazánkban.

Schanda Balázs párhuzamos indokolásában – az alkotmánybírók nagy részének dilemmáját is megfogalmazva – kifejtette:

A parlamenti mandátum tekintetében a passzív választójog jelentős korlátozása a demokratikus jogrendszerekben szokatlan, súlyos alapjogkorlátozás, mely adott esetben nem pusztán eltérő mértékben érinti a demokrácia lényegéhez tartozó politikai verseny feltételeit, hanem jelen viszonyok között a politikai paletta egyik oldalát súlyosan érinti, míg a másikat egyáltalán nem. Ugyanakkor az Alkotmánybíróság az Alaptörvény eljárási szabályoknak megfelelően megalkotott rendelkezéseit nem vizsgálhatja, így az adott indítványi elem tekintetében csak visszautasító döntést hozhatott.

Mi a döntés következménye?

Hack Péter jogászprofesszor az Inforádióban elmondta, hogy a döntésnek az a következménye – és ezt most megerősítette az Alkotmánybíróság –, hogy ha bármilyen előírás szabályos eljárásban kerül az Alaptörvénybe, akkor nemzeti szinten az alkotmányozó többség hatalmának nincsen korlátja, legfeljebb a luxembourgi Európai Unió Bírósága vagy a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága dönthet eltérően. „Az Alkotmánybíróság vagy akár a Kúria azonban nincs abban a helyzetben, hogy mint nemzeti jogalkalmazó szerv felülbírálhatná az alkotmányba került rendelkezéseket” – állította a jogtudós.

https://index.hu/belfold/2026/08/21/alkotmanybirosag-alaptorveny-modositas-fidesz-kdnp-polt-peter-hando-tunde-horvath-attila-alkotmanyozo-hatalom/

Minden fideszes beadványt lesöpört az Alkotmánybíróság, érvényben marad a 17. alkotmánymódosítás

 Négyből semmi.

Domány András

Miután az Alkotmánybíróság múlt héten érdemi vizsgálat nélkül visszautasította az ellenzéki képviselők normakontroll-kérelmét a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat (kekvákat) megszüntető Alaptörvény-módosítással szemben, most a további három indítványukat is lesöpörte.

A Fidesz értelmezése szerint Sulyok Tamás korábbi köztársasági elnök eltávolítása közjogilag érvénytelen volt, emellett kifogásolták a képviselők választhatóságának időbeli korlátozását, valamint az Alkotmánybíróságra visszavezetett életkori korlátot.

Az Ab hétfői ülésén ugyanakkor visszautasította a Fidesz és a KDNP képviselőinek további három Alaptörvény-módosítására vonatkozó indítványát – derül ki az Alkotmánybíróság honlapján megjelent határozatból.

A döntés azt jelenti, hogy Baka András vitán felül Magyarország köztársasági elnöke, a nyugdíjba küldött alkotmánybíráknak pedig távozniuk kell.

A Tisza-többségű országgyűlés győzött a jogi csatában.

Hétfőn ugyanaz történt, mint az előző héten a kekvákat megszüntető Alaptörvény-módosítás esetében: az Alkotmánybíróság többsége hatáskör hiányában, érdemi vizsgálat nélkül visszautasította a Fidesz és a KDNP képviselőinek beadványát a köztársasági elnök eltávolításával és a 70 évnél idősebb vagy 12 évnél tovább képviselőként szolgált alkotmánybírák nyugdíjazásával szemben.

Az államfő ügyében a képviselők arra hivatkoztak, hogy „az Országgyűlés nem hívhatja vissza az elnököt politikai bizalomvesztésre hivatkozva, és nem rövidítheti le mandátumát egyszerű parlamenti döntéssel. Az Alaptörvény normatív tartalmának nem válhat részévé olyan aktus, amely nem normatív alkotmányos szabályt, hanem egyedi személyi döntést foglal magában”. Az Alkotmánybíróság azonban ebben és a másik két esetben is azzal érvelt, amivel az előző héten, hogy éppen az előző, fideszes parlamenti többség tiltotta meg a testületnek az Alaptörvény-módosítások tartalmi vizsgálatát.

„Az indítvány valójában nem annak vizsgálatát célozza, miszerint az Országgyűlés mint alkotmányozó hatalom miként, milyen eljárásban fogadta el az Alaptörvény-módosítást, hanem azt, hogy az mit szabályoz, mi a célja, rendeltetése, joghatása, tényleges funkciója. Azon érv, miszerint az elfogadott módosítás valójában nem tekinthető Alaptörvény-módosításnak, ténylegesen a rendelkezés anyagi tartalmára, jogi rendeltetésére és funkciójára irányul, amelynek vizsgálata pedig túlmutat az Alkotmánybíróság hatáskörén.” Az indítvány maga sem állítja az alaptörvényi eljárási követelmények megszegését. „Nincs a magyar Alaptörvényen belül olyan mérce, amelynek alapján az Alkotmánybíróság az Alaptörvény egyes rendelkezéseit tartalmilag felülvizsgálhatná, és megállapíthatná, hogy mivel azok az Alaptörvény más, meghatározott (alap)rendelkezéseivel ellentétesek, a kifogásolt alkotmányi rendelkezéseket megsemmisíti.”

Az indítványozók azt is indítványozták, hogy az Alkotmánybíróság kezdeményezzen előzetes döntéshozatali eljárást az Európai Unió Bírósága előtt a jogállamiság és demokrácia értékének az értelmezése érdekében.

Az Ab-végzés indoklása természetesen diplomatikusan nem tér ki arra, hogy az ilyen véleménykérést a beadvány aláírói nemrég még hazaárulásnak tekintették, csak megállapítja, hogy ez nyilvánvalóan fölösleges lett volna.

Handó Tünde, Haszonicsné Ádám Mária, Horváth Attila, Juhász Miklós és Polt Péter alkotmánybírók fűztek különvéleményt a döntéshez. Handó Tünde szerint például azért kellett volna érdemben elbírálni a kérdést, mert az országgyűlés az államfő esetében „közvetlenül és azonnali hatállyal, egyszeri alkalommal, egy név szerint beazonosítható személyre szab ki büntetéssel felérő joghátrányt, anélkül, hogy a tisztességes eljárás feltételeit biztosítaná”. Horváth Attila a jogállamiság terén érvényesülő kettős mérce iskolapéldáját látja, és Orwell jut az eszébe. Polt Péter szerint azt kellett volna értelmezni, hogy az Alaptörvény szerint milyen ismérvek alapján minősül valamely rendelkezés az alkotmányozó hatalom gyakorlásának.

Azt az Alaptörvénybe iktatott rendelkezést, amely a 12 évnél hosszabb ideig működött képviselőket megfosztja választhatóságuktól, és Hende Csaba alkotmánybírónak emiatt kellett távoznia, Handó Tünde azért utasítja el, mert annak alapján „teljes bizonyossággal megállapítható, hogy kik azok a korábbi vagy hivatalban lévő országgyűlési képviselők, akik a tizenkét éves, illetve a három megválasztásra vonatkozó feltételt már teljesítették.” Ez tehát nem jövőbeli tényállást szabályoz, ezért visszamenőleges hatályú, ami megengedhetetlen.

Horváth Attila szerint elfogadhatatlan, ha az országgyűlés nem egy jövőre nézve elhatározott semleges alkotmányos reform, hanem egy politikai indíttatású nyomásgyakorlás keretében elfogadott Alaptörvény-módosítás égisze alatt szünteti meg alkotmánybírák mandátumát. Polt Péter Ab-elnök pedig mindhárom végzéshez fűzött különvéleményében arra figyelmeztetett, hogy „az Alkotmánybíróság tekintélyét nem kizárólag azok a döntések alakítják, amelyek kötelező jogkövetkezményt fűznek valamely alkotmányos problémához, hanem azok is, amelyek világossá teszik, hogy az Alaptörvény alapján hol húzódnak az alkotmányos rend határai akkor is, ha azok érvényesítésére az adott ügyben nincs hatásköri lehetőség.”

Feltűnő, hogy az alkotmánybírók korhatáráról szóló döntésben részt vett a 70 évnél idősebb Polt Péter elnök és Márki Zoltán, aki ugyan csak három év múlva lesz 70 éves, de a 12 éves mandátumából akkor még további három év hátra lenne, tehát az új szabály őt is hátrányosan érinti. Márpedig az Alkotmánybíróságról szóló törvény kimondja, hogy „sz indítvány elbírálásában nem vehet részt az Alkotmánybíróság azon tagja, akitől az ügy tárgyával összefüggő személyes és közvetlen érintettsége folytán az ügyben pártatlan, tárgyilagos, elfogulatlan döntés nem várható”.

A három visszautasítás lezárta a jogi vitát: Baka András Magyarország köztársasági elnöke, az Alkotmánybíróságba pedig nem tér vissza Hende Csaba, szeptember 1-től pedig távozik Polt Péter elnök, Haszonicsné Ádám Mária, Lomnici Zoltán és Juhász Miklós.

https://hvg.hu/itthon/20260817_alkotmanybirosag-17-alaptorvenymodositas-beadvany-fidesz-kdnp-ellenzek

A Tisza-kormány változatlanul hagyná a sokat bírált alkotmánybíró-jelölési rendszert

 Sereg András

A Tisza-kormány az Alaptörvény 17. módosítása után az Alkotmánybíróság működését szabályozó törvény korrekciójára készül. Miközben bürokratikus pályázati eljárást vezetne be a testület elnökének megválasztására, az alkotmánybíró-jelölés és -választás egyetlen eleméhez sem nyúlna hozzá. A Magyar Helsinki Bizottság szerint a tervezett szabályozás nem elegendő a testület függetlenségének helyreállításához. Úgy vélik, ha a távozó alkotmánybírák kiválasztása ugyanolyan, politikailag befolyásolt eljárásban történik, mint elődjeiké, a függetlenség helyreállítása csak illúzió marad.

A Tisza-kormány múlt hónap végén minden felhajtás nélkül bocsátotta társadalmi egyeztetésre az alkotmánybírósági törvény tervezett módosítását, amelynek céljaként az Alaptörvény 17. módosításához kapcsolódó, az Alkotmánybíróság működését érintő szabályozás rendezését jelölte meg.

Szabályozási kettősség

Az Alaptörvény-módosítás jelentős mértékben változtatta meg az Alkotmánybíróság személyi összetételét, egyes választási szabályait és jogköreit:

egyfelől visszaadta a testületnek az elnökválasztás jogát, valamint a költségvetési és adótörvények teljes körű alkotmányossági kontrollját;

másfelől az újraválasztás kizárása mellett 12-ről 9 évre rövidítette a bírói mandátumhosszt, továbbá a már megválasztott bírókra is 70 éves felső életkorhatárt vezetett be.

Ez a kettősség jellemzi az alkotmánybírósági törvény tervezett módosítását is:

egyfelől megerősíti az intézmény költségvetési önállóságát, megszünteti a köztársasági elnök akadályoztatásával kapcsolatos, tavaly érdemi indoklás nélkül bevezetett eljárást, valamint visszaállítja az alkotmánybírósági döntések Magyar Közlönyben történő közzétételét;

másfelől ahhoz képest, hogy egy rendkívül hosszadalmas és bürokratikus pályázati eljárást vezet be a testület elnökének megválasztására, az alkotmánybíró-jelölés és -választás egyetlen eleméhez sem nyúl hozzá.

Elnökségi pályázati rendszer

Szeptember 1-jével új időszámítás kezdődik az Alkotmánybíróság életében. A menet közben bevezetett felső életkorhatár miatt négyen távozni kényszerülnek a testületből: az eddigi elnök, Polt Péter, valamint Haszonicsné Ádám Mária, Juhász Miklós és Lomnici Zoltán.

Az átmeneti, elnök nélküli időszakra felkészülve augusztus 13-án a teljes ülés szeptember 1-jei hatállyal azt a Czine Ágnest választotta meg elnökhelyettesnek, akinek november 15-én lejár a 12 éves alkotmánybírói mandátuma.

Vagyis a következő három hónapban az Országgyűlésnek öt új alkotmánybírót, míg magának az Alkománybíróságnak a saját tagjai sorából új elnököt kell választania.

A tervezet ebből a két elemből kizárólag az utóbbival foglalkozik, azzal viszont rendkívüli részletességgel. Így többek között előírnák, hogy a pályázati kiírást a főtitkár által összehívott, az Alkotmánybíróság három, korban legidősebb tagjából álló eseti bizottság készíti elő, és a kiírásban a pályázat benyújtására legalább 30, de legfeljebb 45 napot kell biztosítani, továbbá meg kell határozni azokat szempontokat, amelyekre a pályázónak ki kell térnie. Ugyanilyen akkurátusan szabályoznák a választás folyamatát is. Előírnák, hogy az elnök megválasztásához az alkotmánybírák több mint felének a szavazata szükséges, azzal, ha a szavazáson kevesebb mint két jelöltre lehet szavazni, akkor a jelölt támogathatóságáról döntenek. Amennyiben a voksolás eredménytelen, a szavazás legfeljebb három alkalommal ismételhető meg, stb.

A tervezet emellett szól arról is, ha az elnök megbízatása az Alaptörvény 17. módosításának hatálybalépését követően szűnik meg, a testület főtitkára a „pályázati kiírást első alkalommal az Alaptörvény tizenhetedik módosításának hatálybalépését követő második hónap első napját követően írja ki”. Ez konkrétan azt jelenti, hogy Szabó Attila főtitkárnak szeptember 1-jét követően kellene kiírnia az első elnöki pályázatot.

Reformot sürget a Helsinki Bizottság

A Magyar Helsinki Bizottság – mindent összevetve – igen kritikusan fogadta a Tisza-kormány törvénytervezetét. Véleményük szerint a tervezett rendelkezések nem elegendőek ahhoz, hogy helyreállítsák az elmúlt években politikai befolyás alá került Alkotmánybíróság független és hatékony működését. „Az alkotmánybíráskodási modell újragondolása és újraszabályozása egy összetett, a jövendő alkotmányozási folyamatra tartozó feladat, de a modellnek vannak olyan alapvető hiányosságai, amelyek korrekcióját azonnal el kellene végezni, és nem várhatnak az új alkotmány megalkotásáig” – olvasható a jogvédő szervezet állásfoglalásában. Szerintük a reform azért is sürgető, mert szeptember 1-jén négy alkotmánybíró mandátuma szűnik meg a 70 éves nyugdíjkorhatár visszaállítása miatt.

Ha azonban utódaik kiválasztása ugyanolyan, politikailag befolyásolt eljárásban történik, mint az elmozdított bíráké, akkor a függetlenség helyreállítása csak illúzió marad

– állítják. A jelenlegi szabályozás ugyanis lehetővé teszi, hogy a parlamenti kétharmados többség teljesen egyedül döntsön az alkotmánybírák személyéről.

Ezért javasolják, hogy a jelölési és megválasztási eljárás egészüljön ki a bírák függetlenségét előmozdító garanciákkal, növelve a konszenzusos elemeket a kiválasztás folyamatában. Ilyen lehet például az alkotmánybírák kinevezésének megosztása az államfő, az Országgyűlés és a Kúria teljes ülése között vagy, átmenetileg, a visszatérés ahhoz a 2010 előtti megoldáshoz, amikor is a parlamenti jelölőbizottságban minden frakció azonos szamban képviselteti magát, de beépítve egy mechanizmust a patthelyzetek elkerülésére.

(Borítókép: A Tisza-frakció az Országgyűlés ülésén 2026. július 28-án. Fotó: Szollár Zsófi / Index)

https://index.hu/belfold/2026/08/16/tisza-kormany-alkotmanybirosag-torvenytervezet-elnokvalasztas-birojeloles-helsinki-bizottsag/

Kiderült, hány megawatt áramot spóroltak meg a magyarok vasárnap este

ATV 

Vasárnap este 19 órakor, a csúcsidőszakban 5700 megawatt volt az ország terhelése a tervezett 6400 helyett, így 700 megawattal fogyasztottak kevesebbet a magyarok – jelentette be a gazdasági és energetikai miniszter a Facebook-oldalán vasárnap este.

Kapitány István azt írta: ez a különbség több mint egy teljes paksi blokknyi teljesítmény, amelyet a magyar emberek egyetlen este alatt spóroltak meg. A miniszterhez több üzenet is érkezett a témában, egyben azt írták, hogy egy hatéves kisfiú esténként körbejárja a lakást és büszkén lekapcsolja a lámpákat, mert „ő is segít az országnak”.

Másik példaként a miniszter egy családot említett, akik társasjátékot vettek elő esténként tévénézés helyett, míg egy nyugdíjas férfi azt írta: kiült a teraszra a kánikula elől, és a szomszédokkal beszélgetve töltötte az estét, mint gyerekkorában.

Kapitány István úgy fogalmazott, hogy a magyarok ezeréves történelme annyiszor bizonyította már, hogy amikor baj van, akkor ez a nép összekapaszkodik.

A miniszter a bejegyzésben megköszönte az embereknek ezt az összefogást, majd hozzátette: a neheze még hátravan, de az utóbbi napok már megmutatták, hogy Magyarország bármit kibír, ha együtt csinálja.

https://www.atv.hu/belfold/20260803/megawatt-fogyaszt-sporol-kapitany/

A lengyel alkotmánybíróság elutasította az azonos nemű személyek külföldi házasságának bejegyzését

 Alkotmányellenesnek nyilvánította a lengyel alkotmánybíróság kedden azt a kormányrendeletet, amely lehetővé tette volna a külföldön kötött, azonos nemű személyek közötti házasságok lengyel anyakönyvi bejegyzését.

Az egyhangú döntést egy háromtagú bírói tanács hozta meg. A tanács tagja volt az a konzervatív bíró, aki meghatározó szerepet játszott a 2020-as alkotmánybírósági döntésben, amely Lengyelországban csaknem teljesen megszüntette az abortusz lehetőségét. A tanács másik két tagja az ellenzéki Jog és Igazságosság (PiS) párt két egykori politikusa.

Az Európai Unió Bírósága 2025 novemberében kimondta, hogy az uniós tagállamoknak el kell ismerniük a más uniós országban azonos nemű személyek között törvényesen megkötött házasságokat, még akkor is, ha saját jogszabályaik nem teszik azt lehetővé. Az ítéletet követően a lengyel legfelsőbb közigazgatási bíróság (NSA) elrendelte több azonos nemű pár házasságának átvezetését a lengyel anyakönyvbe.

Az LMBT-közösség jogait védő szervezetek becslései szerint 30-40 ezer közé tehető a külföldön kötött, ebbe a körbe tartozó házasságok száma, amelyekben legalább az egyik fél lengyel állampolgár.

A lengyel kormány, valamint az Európai Unió bíróságai és intézményei nem tekintik függetlennek a lengyel alkotmánybíróságot, arra hivatkozva, hogy a testület a Jog és Igazságosság (PiS) párt 2015 és 2023 közötti kormányzása alatt a vezetés politikai eszközévé vált.

https://vasarnap.hu/2026/07/28/azonos-nemu-hazassag-lengyelorszag/

Bemutatjuk az Alkotmánybíróság újonnan megválasztott tagját, Sonnevend Pált

 Sereg András

Tíz napja kevesen gondolták, hogy az Országgyűlés júliusban új alkotmánybírót választ. A Hende Csaba távozásával megüresedett helyet a Tisza Párt villámgyorsan, mindenfajta egyeztetés nélkül betöltötte. Miközben a sietség nehezen indokolható, az új alkotmánybíró szakmai és emberi alkalmasságához aligha férhet kétség.

Sonnevend Pál viharos gyorsasággal került a tizenötödik alkotmánybírói székbe. Tíz napja még a kormánypárti politikusok sem tudtak arról, hogy az Alaptörvény tizenhetedik módosításának egy nem kalkulált, másodlagos jogi hatása aktiválja az alkotmánybírósági törvény addig inaktív szabályát, amelynek folytán az Alaptörvény-módosítással országgyűlési képviselőnek már nem választható Hende Csabának azonnal távoznia kellett alkotmánybírói tisztségéből.

Egyeztetés nélküli jelöltállítás

A Tisza Párt nem sokat tétlenkedett, csütörtök este jelezte, hogy már július 27-én betölti a megüresedett alkotmánybírói helyet. A nagy sietségnek a jelöltállítási folyamat lett az áldozata. Majtényi László, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet elnöke a Klubrádió Reggeli gyors című műsorában hétfő reggel nem is a jelölt alkalmasságát kérdőjelezte meg, hanem a jelölés módját. „Nem erről volt szó” – csattant fel a jogtudós, aki úgy fogalmazott, ha nem is népi, de szakmai egyeztetésre azért szükség lett volna.

Ehhez képest a jelölést Sonnevend korábbi egyetemi kollégája, Navracsics Tibor, az előző kormány közigazgatási és területfejlesztési minisztere elismeréssel fogadta Facebook-oldalán: „Gratulálok. Sonnevend Pál kiváló jelölt.” Navracsics párttársa, Tuzson Bence volt igazságügyi miniszter ellenben nyílt levélben szólította fel a jelöltet:

Ne engedje szakmai tekintélyét Hende Csaba eltávolításának utólagos igazolására felhasználni. Ne váljon egy alkotmányosan elfogadhatatlan kész helyzet eszközévé. Utasítsa vissza a jelölést, és tegye világossá, hogy az alkotmánybírói függetlenség, a jogbiztonság és a jogállami tisztesség minden tisztségnél fontosabb.

A Fidesz és a KDNP ezért úgy döntött, hogy nem is vesz részt az alkotmánybíró-választási folyamatban.

A Mi Hazánk viszont éppen ellenkezőleg: Schiffer András ügyvéd, volt parlamenti képviselő személyében ellenjelöltet is megnevezett. Érdekesség, hogy Schiffer az ELTE jogi karán évfolyamtársa volt mostani riválisának. Egyébként az 1995-ben végzett évfolyamon tanult többek között Varga Zs. András, a Kúria elnöke, Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, Borbély Zoltán ügyvéd, korábbi ügyészségi szóvivő és Kolosi Péter, az RTL Magyarország programigazgatója is.

Elnöki hivatal, dékáni hivatal

„Nem hiszem, hogy egy elemzőnek zsűriznie kellene a kormány minden döntését, de az első jelöléseknek kétségtelenül kiemelt, szimbolikus jelentősége van” – írta Facebook-posztjában Török Gábor politológus, aki hozzátette: „Miután volt szerencsém Sólyom László elnöksége idején együtt dolgozni Sonnevend Pállal, ezt a döntést személyes tapasztalataim alapján is nagyon biztatónak gondolom.”

Az 1971-es születésű Sonnevend Pál tíz évig, 2000 és 2010 között munkatársként, majd az alkotmányügyi és jogi főosztály vezetőjeként a Köztársasági Elnöki Hivatalban tevékenykedett. Így nemcsak Sólyom László államfőnek dolgozott, hanem elődjének, Mádl Ferencnek is, akinek az alkotmányjogi tanácsadója volt. Elképzelhető, hogy ez a munkakapcsolat is sokat nyomott a latban a jelölt kiválasztásakor, hiszen Magyar Péter mindig tisztelettel, elismerően szólt néhai keresztapjáról, Mádl Ferencről, akinek útmutatása – elmondása szerint – vele lesz a miniszterelnöki szolgálata során.

Kollégái nyugodt embernek tartják, aki nem szeret feleslegesen beszélni, ha viszont megszólal, akkor annak súlya van. Dékánként emberséges, de olykor kemény vezető volt, ahogy mondani szokás, rendet tartott az egyetemen.

Széles látókörű, világot látott jogtudós. LLM-fokozatot szerzett a heidelbergi Ruprecht Karl Egyetemen, összehasonlító alkotmányjogi kutatásokat folytatott a Max Planck Intézetben, majd 2005-ben szintén németföldön védte meg az Eigentumsschutz und Sozialversicherung (A tulajdon védelme és a társadalombiztosítás) című doktori disszertációját. Később a fokozatát az ELTE PhD-fokozatként honosította, amit 2016-ban habilitációs oklevéllel fejelt meg.

Tapasztalatait összegezve úgy látja, hogy a nyugati egyetemeken az oktatási módszertan nem áll annyira az oktatás középpontjában, mint Magyarországon. Nyugat-Európában gyakori, hogy egy professzornak elismert tudományos háttere van, miközben előadóként kevésbé kimagasló.

Egyetem falain belül és kívül

Meggyőződéses antlantista, akinek szilárd álláspontja szerint az európai együttműködésnek nincs alternatívája, Magyarország jövőjét is csak az európai integráció garantálja. Ezzel együtt igyekezett kerülni a nyílt politikai megnyilvánulásokat. Nem szerepel neve például a Maruzsa Zoltán ELTE-re való visszatérése ellen tiltakozó oktatói nyílt levél aláírói között, ahogy a jogtudománnyal foglalkozó egyetemi oktatók és kutatók felhívásában sem, amelyben arról írtak, hogy támogatják a „NER hivatalban maradt vezető közjogi tisztségviselőinek leváltását”. Mint vallja, jelentős különbség van az egyetem falain belüli és kívüli véleménynyilvánítás között. Szerinte az intézmény keretein túl mindenkinek az Alaptörvényben garantált joga a szabad véleménynyilvánítás, az oktatói tevékenység során azonban nincs helye aktuálpolitikai megnyilvánulásoknak. Dékánként is arra törekedett, hogy a jelentősen különböző vélemények ellenére ne legyen káros megosztottság a jogi karon.

Éppen ezért váltott ki szakmai berkekben nagy visszhangot egy 2021-es Mandiner-interjúja, amelyet Orbán Balázsnak, a Miniszterelnökség akkori parlamenti és stratégiai államtitkárának adott. Ebben elismerően szólt az Alaptörvényről, mondván, egy demokratikus alkotmány sosem értéksemleges, központjában az ember méltósága áll. Hozzátette: az Alaptörvény preambuluma a történeti alkotmányra utalással kétségkívül újabb rétegeket ad ehhez.

Szerinte az Alaptörvény értelmezése jogdogmatikai feladat, és ennek megfelelően kell figyelembe venni az Alaptörvény preambulumában foglalt értékeket, amikor az alaptörvényi szabályokat értelmezi valaki.

Öt év múltán a gyakorlatban is demonstrálta, hogy az egyetem falain kívül az Alaptörvényben garantált joga a szabad véleménynyilvánítás. 2026. május 9-én a Verfassungsblogon publikálta a Constitutional Repair! (Alkotmányos helyreállítást!) című írását, amelyben többek között javasolta a 70 éves alkotmánybírói korhatár visszaállítását, hogy az már a hivatalban lévőkre is vonatkozzon, és amivel 4 megüresedő hely betöltése válna lehetővé az új parlamenti többség számára. Felvetette az Alkotmánybíróság létszámának 15-ről 11 főre csökkentését, majd egy átmeneti időszak után valamennyi hivatalban lévő alkotmánybíró mandátumának lezárását.

A korhatár visszaállítását már megvalósította a Tisza-kormány. Vajon az Alkotmánybíróság létszámának csökkentésére és a hivatalban lévő alkotmánybírók mandátumának lezárására vonatkozó javaslata hogyan végződik? Mindenesetre addig is le kell ülnie kollégáival együtt a teljes ülés ovális asztala mellé.

https://index.hu/belfold/2026/07/27/sonnevend-pal-alkotmanybirosag-jeloles-megvalasztas-velemenynyilvanitas-portre/

Amnesty: A Tisza pár nap alatt lezavarja az alkotmánybíró-jelölést, pedig két hónapja lenne rá

 Az Amnesty International Magyarország szerint a határidő pont a széles körű szakmai és politikai konzultáció miatt van.

HVG

Folytatódik az egypárti alkotmánybíró-választás: bár 60 napja lenne az Országgyűlésnek megválasztani az Alkotmánybíróság új tagját, ez valamiért már július 27-én, hétfőn megtörténik – írta az Amnesty International Magyarország közleményében.

Az egykori fideszes országgyűlési képviselő Hende Csabának azért kellett távoznia az Alkotmánybíróságról, mert a 17. Alaptörvény-módosítással bevezetett 12 éves korlátozás miatt az esetében már nem teljesül alkotmánybírói megválasztásának egyik feltétele, az, hogy országgyűlési képviselők választásán választható legyen.

Az igazságügyi bizottság hétfő reggel jelöli az új tagot, a tervek szerint pedig aznap meg is választja az Országgyűlés, és esküt is tesz. Hogy ki lesz a jelölt, még nem tudni.

„Ezt az elképesztő sietséget semmi nem indokolja, hiszen 60 nap lenne az új alkotmánybíró megtalálására. Ez a határidő elvileg pont azért van, hogy egy széles körű szakmai és politikai konzultáció során a lehető legalkalmasabb embert lehessen megválasztani a jogállamiság és a demokrácia védelmére vigyázó testületbe" – írta az Amnesty.

Szerintük a Tisza Párt mostani eljárása „még azt a minimális egyeztetést is kiüresíti, amire a jelenlegi eljárási szabályok lehetőséget adnak, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy ugyanaz az egypárti, szakmai és politikai konzultáció nélküli alkotmánybíró-választás történik, mint korábban”.

Lehet bármennyire kiváló a Tisza jelöltje, "érdemes lenne ebből az elképesztő sietségből visszavenni legalább azokon a területeken, ahol ezt semmi sem indokolja, ráadásul alapjaiban határozzák meg, hogy mennyire lesz sikeres a jogállamiság helyreállítása".

Megjegyezték: a 17. Alaptörvény-módosítás nem orvosolta az Alkotmánybíróság legsúlyosabb problémáját, "így kétharmad birtokában továbbra is kompromisszum és egyeztetés nélkül bárki megválasztható" a testület tagjává. „Ezen minél előbb változtatni kell, hogy az Alkotmánybíróság valóban újra a törvényhozás ellensúlya lehessen.”

https://hvg.hu/itthon/20260724_tisza-alkotmanybiro-jeloles

„Nem kívánok tovább részese lenni ennek” – lemondott a legfőbb ügyész

 Az igazságszolgáltatás az ügyészség tekintélyének és függetlenségének megóvása érdekében benyújtotta lemondását Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész – derült ki a Legfőbb Ügyészség közleményéből.

Zádori Bence,

2026. július 22. szerda, 14:14

Benyújtotta lemondását Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész. Az Ügyészség közleményében a főügyész úgy fogalmaz, hogy az ügyészség nem válhat politikai szereplők küzdelmeinek eszközévé, és nem lehet napi politikai érdekek vagy hatalmi játszmák színtere.

„Ennek egyértelművé tétele érdekében ma – az ideiglenes köztársasági elnök útján – az Országgyűlés elnöki feladatait ellátó alelnökhöz intézett nyilatkozatommal benyújtottam a lemondásomat, kezdeményezve, hogy megbízatásom 2026. augusztus 25-vel szűnjön meg″ – közölte.

Nagy Gábor Bálint azt írja, az utóbbi időszakban a személyén keresztül sorozatos, az elfogadható szakmai és közéleti viták kereteit messze meghaladó támadások érték az Ügyészséget, annak ellenére, hogy elmondása szerint a megbízatását a jogszabályoknak megfelelően, szakmai szempontok alapján látta el.

„Pályafutásom során sem nekem, sem a családtagjaimnak nem volt köze politikai pártokhoz, a legfőbb ügyészi pozíciót is kicsit több, mint egy éve töltöm be. A politikai élet szereplőinek – sok esetben valótlanságokat tartalmazó – megnyilvánulásai mellett egyre gyakrabban fordul elő az is, hogy a büntetőeljárások szereplői, jogi képviselőként eljáró ügyvédek saját ügyeiket felhasználva politikai jellegű támadásokat intéznek az igazságszolgáltatás egyes szereplői, benne az ügyészség ellen. Ezek a méltatlan kijelentések mára nemcsak engem és a tisztségemet érintik, hanem veszélyeztetik az ügyészség tekintélyét, sértik a függetlenségét, valamint az ott dolgozó több, mint négyezer szakember munkájába vetett közbizalmat is.″ – hangsúlyozta Nagy Gábor Bálint.

Hozzátette, szerinte rendkívül rossz annak is az üzenete, ha közéleti szereplők részéről azért merül fel igény a hivatalban lévő legfőbb ügyész leváltására, mert az éppen folyamatban lévő büntetőeljárások nem az általuk elképzeltek szerint alakulnak. Mindez azzal a következménnyel jár, hogy a mindenkori legfőbb ügyésznek tartania kell attól: ha tevékenységével nem felel meg a politikusi elvárásoknak, számolnia kell az eltávolításával.

Nagy Gábor Bálint kiemelte, hogy a tisztségről való lemondásának oka kizárólag az ügyészi szervezet érdekeinek szem előtt tartása. Szerinte az ügyészség működése és függetlensége semmilyen körülmények között nem szenvedhet kárt a legfőbb ügyész körül kialakult „nemtelen, politika által motivált″ küzdelmek miatt. „Nem kívánok tovább részese lenni annak, hogy a személyem körül gerjesztett, valótlan alapokon álló, politikai célt szolgáló konfliktus az intézményi bizalom további erodálásának eszközévé váljon.″ – jelentette ki.

Nem sokkal Nagy Gábor Bálint lemondása előtt ülésezett az Országgyűlés Igazságügyi bizottsága is a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalról, a vita során pedig Melléthei-Barna Márton tiszás képviselő úgy fogalmazott, hogy az ügyészség téli álmot alszik, aminek a leendő szuperhivatal vethet véget.

https://www.economx.hu/magyar-gazdasag/2026/07/22/lemondott-nagy-gabor-balint-legfobb-ugyesz/

Kapcsolódó

AI: ki lenne a legalkalmasabb köztársasági elnök, ha szempont az, hogy alkotmányjogász, tudós és semleges legyen

 

A legalkalmasabb köztársasági elnök kiválasztása egy ilyen szempontrendszer alapján nem szűkíthető le egyetlen névre, mivel a politikai semlegesség megítélése mindig szubjektív, de számos olyan elismert magyar alkotmányjogász és tudós létezik, akik szakmai tekintélyük és pártokon felülálló hírnevük miatt elviekben megfelelnének ezen kritériumoknak. A magyar közjog történetében az ilyen típusú elnöki szerepfelfogás legfőbb etalonja Sólyom László volt, aki korábban az Alkotmánybíróság első elnökeként, majd államfőként is szigorúan a jogállamiság és a politikai semlegesség elveit követte. [1]

Az alábbi akadémikusok, egyetemi tanárok és jogtudósok nevei merülhetnek fel mint elméleti jelöltek, amennyiben az alkotmányjogi tudás és a politikai függetlenség a fő mérce:

Elismert egyetemi professzorok és tudósok

• Dr. Kukorelli István: Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának emeritus professzora, korábbi alkotmánybíró. A hazai alkotmányjogászat egyik legtekintélyesebb, iskolateremtő alakja, akit a szakma széles körben független, mérsékelt és konszenzusos személyiségnek tart. [1, 2]
• Prof. Dr. Jakab András: Nemzetközileg is magasan jegyzett jogtudós, az MTA doktora, a Salzburgi Egyetem és korábban az ELTE professzora. Kutatási területei közé tartozik az alkotmányjogi dogmatika és a jogállamiság elmélete, politikai megnyilvánulásai szigorúan szakmai alapúak.
• Prof. Dr. Schanda Balázs: A Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára, korábbi alkotmánybíró, a Magyar Alkotmányjogászok Egyesülete Tanácsadó Testületének elnöke. Kimagasló elméleti tudással rendelkezik, és hivatali ideje alatt a szakmaiságot helyezte a napi politika elé. [1]
• Dr. Gárdos-Orosz Fruzsina: A Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetének igazgatója, az ELTE docense. Fiatalabb generációs, elismert kutató, aki tudományos objektivitással vizsgálja a közjogi folyamatokat. [1]

Miért előnyösek és mik a buktatók?

A tiszta szakmai és semleges háttérnek komoly előnyei és gyakorlati korlátai is vannak a magyar politikai rendszerben:

Szempont	Előnyök	Kihívások
Alkotmányjogi tudás	Garancia a törvények és az Alaptörvény összhangjára.	Túl technokrata, merev megközelítést hozhat.
Tudományos háttér	Nemzetközi elismertséget és hazai tekintélyt ad.	Hiányozhat a gyakorlati diplomáciai rutin.
Politikai semlegesség	Képes kifejezni a nemzet egységét.	Nehéz megszerezni a megválasztáshoz szükséges parlamenti többséget.

A mindenkori politikai realitás azt mutatja, hogy mivel a köztársasági elnököt az Országgyűlés választja meg, a teljesen független, pártokhoz nem kötődő tudósok ritkán kapnak közvetlen politikai támogatást, kivéve, ha a pártok között teljes konszenzus alakul ki egy válságos időszakban.

Az AI-válaszokban előfordulhatnak hibák. További információ

Beszámoló a Magyar Alkotmányjogászok Egyesületének ...

A következőt mondta: Paczolay Péter?

Paczolay Péter elméletben az egyik legtökéletesebb jelölt lenne a megadott szempontok alapján, mivel pályafutása során az alkotmányjogi tudás, a tudományos elismertség és a politikai semlegességre való törekvés mindvégig meghatározó volt. Pályaképe alapján szinte pontosan lefedi a klasszikus, sólyomi értelemben vett, pártokon felülálló államfői karaktert.

Alkalmasságát a következő érvek támasztják alá a megadott kritériumok szerint:

1. Alkotmányjogász és tudós háttér

• Akadémiai karrier: Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) és a Szegedi Tudományegyetem professzora, a politológia és az összehasonlító alkotmánytan elismert kutatója. [1]
• Alkotmánybírósági múlt: 2006 és 2015 között az Alkotmánybíróság tagja, 2008-tól 2015-ig pedig a testület elnöke volt. Ebben az időszakban zajlott le az új Alaptörvény elfogadása és hatálybalépése, így a legmagasabb szintű gyakorlati közjogi tapasztalattal rendelkezik. [1, 2]

2. Politikai semlegesség és konszenzus

• Hivatali függetlenség: AB-elnökként folyamatosan az intézményi függetlenség megőrzésére törekedett egy olyan viharos időszakban, amikor a kétharmados parlamenti többség szűkítette az Alkotmánybíróság jogköreit.
• Konszenzusos megítélés: Pályafutása során mindegyik politikai oldal elismerte szakmaiságát. Dolgozott a Köztársasági Elnöki Hivatal vezetőjeként Mádl Ferenc és Sólyom László államfők alatt is. Ahogy egy korabeli elemzés találóan összefoglalta: a baloldalnak és a liberálisoknak olykor túl konzervatívnak, a jobboldalnak pedig túl önjárónak, függetlennek bizonyult – ez a fajta "két szék között padlóra esés" a politikai semlegesség egyik legerősebb bizonyítéka. [1]

3. Nemzetközi és diplomáciai tapasztalat

A klasszikus professzori karakterekkel szemben nála a köztársasági elnöki poszthoz szükséges diplomáciai rutin is megvan:

• Az Európa Tanács Velencei Bizottságának korábbi tagja és alelnöke.
• Magyarország volt római nagykövete.
• Az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) strasbourgi magyar bírája. [1, 2, 3]

Összegzésként: Ha a cél egy olyan államfő, aki a jogállamiság őreként, mély elméleti tudással és bizonyított politikai távolságtartással vezeti az országot, Paczolay Péter szakmai önéletrajza és eddigi életútja alapján az egyik legalkalmasabb hazai közjogi szereplő lenne erre a pozícióra.