Az európai bíróság üzent az államfőnek: ezt már nem húzhatja tovább

 Komoly politikai vihart kavart Lengyelországban az Emberi Jogok Európai Bíróságának döntése: Strasbourg szerint munkába kell állítani azokat az alkotmánybírókat, akiket a parlament már megválasztott, az államfő azonban továbbra sem hajlandó felesketni. Donald Tusk szerint a döntést végre kell hajtani, a varsói alkotmánybíróság viszont nyíltan szembement az EJEB-bel.

Tóbiás Boldizsár,

2026. május 7. csütörtök, 14:21

Fotó: MTI/MTVA / Szigetváry Zsolt - Sulyok Tamás köztársasági elnököt fogadta Karol Nawrocki lengyel elnök a lengyel-magyar barátság napja alkalmából Przemyslben 2026. március 23-án

Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) előzetes intézkedésben kötelezte Lengyelországot arra, hogy biztosítsa a parlament által megválasztott, de az államfő által eddig fel nem eskettetett alkotmánybírók munkába állását. A döntésről Donald Tusk lengyel miniszterelnök számolt be az X közösségi platformon.

A varsói parlament márciusban négy új alkotmánybírót választott meg, azonban Karol Nawrocki lengyel elnök mindeddig nem iktatta be őket hivatalukba. Az érintett jogászok emiatt április elején közjegyző előtt, a szejm épületében tették le esküjüket, amit az államfő és az alkotmánybíróság elnöke érvénytelennek minősített.

Az EJEB most kimondta: a lengyel hatóságoknak tartózkodniuk kell minden olyan lépéstől, amely akadályozná a bírói feladatok ellátását addig, amíg az ügyben végleges döntés nem születik. A strasbourgi testület döntése ideiglenes intézkedésként született meg a négy bíró által kezdeményezett eljárás keretében.

Donald Tusk szerint a bíróság álláspontja egyértelmű. Waldemar Zurek lengyel igazságügyi miniszter és főügyész pedig hangsúlyozta: az EJEB döntése azonnal végrehajtandó. Mint írta, ez „nem kérés és nem javaslat”, hanem kötelező erejű döntés.

A varsói alkotmánybíróság ugyanakkor vitatja Strasbourg hatáskörét az ügyben. Az intézmény közleménye szerint az EJEB nem jogosult a lengyel alkotmányos szervek működésébe beavatkozni, így nem kötelezheti sem a kormányt, sem más állami intézményt az alkotmánybíróság működését érintő lépésekre.

Az államfői hivatal részéről Zbigniew Bogucki miniszter közölte: Karol Nawrocki elnök az alkotmánybírósághoz fordult az ügyben, és további döntéseit a testület állásfoglalásától teszi függővé.A döntés újabb fejezetet nyithat a lengyel igazságszolgáltatás körüli politikai és jogi konfliktusban, amely évek óta feszültséget okoz Varsó és az európai intézmények között.

https://www.economx.hu/kulfold/2026/05/07/celkeresztben-varso/

Az osztrák Alkotmánybíróság elnöke is kiakadt: az Európai Bíróság történelmi ítéletet hozott Magyarország ellen

 Christoph Grabenwarter bírói aktivizmust lát abban, hogy az Európai Bíróság szerint a magyar kormány 2021-es gyermekvédelmi törvénye összeegyeztethetetlen az uniós joggal. Először alkalmazták közvetlenül az EU Alapjogi Chartájának értékeit rögzítő 2. cikket.

2026. május 07. 11:36

Az Európai Bíróság történelmi jelentőségű ítéletében kimondta, hogy az Orbán Viktor vezette magyar kormány 2021-es gyermekvédelmi törvénye összeegyeztethetetlen az uniós joggal.

A Die Zeit cikke rámutat:

a döntés újdonsága, hogy először alkalmazták közvetlenül az EU Alapjogi Chartájának értékeit rögzítő 2. cikket, ezzel a bíróság magának tulajdonított jogot a tagállami törvények széles körű felülvizsgálatára. Christoph Grabenwarter, az osztrák Alkotmánybíróság elnöke bírói aktivizmust lát benne, amely mélyen beavatkozik a nemzeti szuverenitásba. 

Több szakértő attól tart: ez precedenst teremthet arra, hogy jövőben akár az illiberális többség is visszaéljen ezzel a hatalommal; mások szerint viszont szükséges lépés volt a jogállamiság védelmében Magyarországon és Lengyelországban tapasztalt visszalépések miatt. Az ítélet hosszú távon feszültséget okozhat a nemzeti alkotmánybíróságokkal és kérdéseket vet fel az EU demokratikus legitimációjáról. 

https://mandiner.hu/kulfold/2026/05/az-osztrak-alkotmanybirosag-elnoke-is-kiakadt-az-europai-birosag-tortenelmi-itelet-hozott-magyarorszag-ellen

Gondolatok az igazságszolgáltatás függetlenségének helyreállításáról és jövőbeli garanciáiról - avagy Ki őrzi az őrzőket?

 Gondolatok az igazságszolgáltatás függetlenségének helyreállításáról és jövőbeli garanciáiról - avagy Ki őrzi az őrzőket? 

Az országgyűlési választások után felélénkült közbeszédben sok szó esik - többek között - az igazságszolgáltatást feltehetően hamarosan érintő változásokról. Az egyesületünk sokszor kifejezte már a szakmai - és néha kevésbé szakmai - véleményét a bíróságokat érintő különféle eseményekkel kapcsolatban a jogalkotónak is, általában nem sok sikerrel. De az eddigi nehézségek ellenére, sőt talán azok hatására még inkább, töretlenül hiszünk a civil összefogás erejében és abban, hogy van értelme együtt gondolkodni. 

Az Európai Unió által Magyarország számára meghatározott feltételek teljesítésének hatékony megvalósítása céljából - aminek kiemelkedő pénzügyi jelentősége van az ország számára - feltétlenül szükséges a magyar igazságszolgáltatás függetlenségének a teljes helyreállítása. Azonban nemcsak az uniós források hazahozatalát kell garantálni, hanem egyúttal a bírói függetlenség jövőbeli védelme és a bíróságoka vetett közbizalom erősítése érdekében is tenni kell. 

Egyértelmű, hogy ennek során kezdő lépésként a vezetői személycserék alapvető jelentőségűek. Egyrészről azért, mert a Kúria elnökének már a bíróvá válása, illetve az azóta eltelt időben kifejtett tevékenysége egyaránt nem felelnek meg az európaiság és a jogállamiság követelményeinek, másrészről az OBH elnöke vezetőként az elmúlt években teret engedett az igazságszolgáltatásba vetett közbizalom gyengülésének, a bírók közötti ’chilling effect’ erősödésének, az igazgatás túlbürokratizálódásának és a bírósági szervezet anyagi kivéreztetésének. 

Szeretnénk azonban határozottan felhívni a figyelmet arra, hogy a személycserék szükségesek, de a jövőre nézve nem jelentenek elégséges garanciát. A bíróságokat érintően számos területen van szükség változásra és sok problémát kell rendezni ahhoz, hogy elindulhassunk az úton, ami egy hatékony és jogállami igazságszolgáltatáshoz vezet. Az alábbiakban szeretnénk összefoglalni néhány olyan kérdést, amelyek alapvető jelentőségűek lehetnek akár már a közeljövőben történő jogalkotás során a jogállamiság gyors helyreállítása érdekében. 

I. Alkotmánybírók a rendes bíróságokon? 

A közbeszédben sok szó esik egyrészről a Kúria elnökének, másrészről pedig a hivatalban lévő alkotmánybíróknak a helyzetéről. Ez a két dolog azonban nem teljesen független egymástól és az igazságszolgáltatás szempontjából olyan helyzet alakulhat ki, ami súlyosan sértheti a jogállami garanciákat. 

Az Alaptörvény értelmében1 a jogállamiság egyik meghatározó eleme a hatalmi ágak elválasztása, aminek fontos része, hogy sem a végrehajtó, sem a törvényhozó hatalom nem alkothat olyan jogszabályokat, melyekkel az igazságszolgáltatásba vetett közbizalmat rombolja és a bírói függetlenséget veszélyezteti. A hatalmi ágak elválasztása során kiemelt védelem illeti 1 B) és C) cikk 2 meg a bíróságokat. Az alkotmányos biztosítékoknak garantálniuk kell, hogy a bíróságok és a másik két hatalmi ág között ne jöhessen létre politikailag meghatározott függő viszony, ne merüljenek fel jogos kétségek az ítélkezés külső befolyásmentességével kapcsolatban, ami más irányból nézve rendszerszintű dermesztő hatást is okozhat. Ezért a jogalkotónak körültekintően kell megalkotnia minden olyan szabályt, amelyek érinthetik a hatalmi ágak elválasztásának alkotmányos követelményét. Az eljárási szabályok kialakítása során is törekedni kell az olyan helyzetek elkerülésére, amelyek a bíró pártatlanságával kapcsolatban jogos kétségeket ébreszthetnek. A jogalkotó köteles figyelemmel lenni arra, hogy a jogszabályok ne csak az egyesbíró szintjén, de összességében se legyenek negatív hatással a bírói függetlenségre és tartózkodnia kell olyan rendelkezések meghozatalától, amelyekkel megsértheti a bírói függetlenséget. 

A jogalkotó azonban 2019-ben jelenleg is hivatalban lévő kilenc, illetve korábbi alkotmánybírók számára egy olyan lehetőséget biztosított, mely alapjaiban érintheti a bírói függetlenséget, a jogállami igazságszolgáltatást és a hatalmi ágak elválasztását. 

A bíróságok szervezetéről szóló törvény2 2019. december 31-ig hatályos szövege szerint a Kúria elnöke határozatlan időre kinevezett és legalább 5 éves szolgálati viszonnyal rendelkező bíró lehetett. Ez 2020. január 1-től úgy módosult, hogy a szolgálati viszony számításakor többek között figyelembe kell venni az alkotmánybíróként szerzett tapasztalatot is. Ezzel a módosítással összhangban a jogalkotó 2019. december 20-i hatállyal lehetővé tette3 az Alkotmánybíróság tagjai számára, hogy kérelmükre őket a köztársasági elnök pályázat kiírása nélkül – ha megfeleltek a bírói kinevezéshez megállapított követelményeknek – határozatlan időre bíróvá kinevezhette. 

A két jogszabály módosítás következménye az lett, hogy a Kúria jelenlegi elnöke - aki 2014 szeptember óta volt alkotmánybíró - 2020. október 16-án lemondott az alkotmánybírói megbízatásáról és kérelmére a köztársasági elnök4 2020. július 1. napjától határozatlan időre kinevezte bírónak. Itt szükségesnek tartjuk azt is megjegyezni, hogy a köztársasági elnök ugyanezen a napon más alkotmánybírókat is kinevezett határozatlan idejű bírónak. Egyrészről olyanokat, akik ugyan korábban már voltak bírók, de a jogszabály módosítást megelőző szabályok miatt korábban megszűnt a bírói jogviszonyuk, illetve olyanokat is, akik előtte sohasem voltak bírók. 

Ezzel együtt a bírókra vonatkozó jogszabály (Bjt.) egyéb szabályait5 is közelítették ehhez a koncepcióhoz és a rendelkezés értelmében az újonnan bíróvá kinevezett alkotmánybírók rendes bírói jogviszonya szünetel az alkotmánybírói tisztségük fennállása alatt. Lényegében így szüntették meg a korábbi összeférhetetlenségi szabályokat6 . 

A jogalkotó – véleményünk szerint alaptalan – érvelése szerint erre azért volt szükség, mert az Alkotmánybíróság tagjai megbízatásukat közvetlenül az Országgyűléstől kapják, amely széles körű konszenzussal, az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával választja a testület tagjait. A tizenkét éves megbízatási idő alatt a párttagság és a politikai tevékenység 2A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (Bszi.) 114. § (1) 3A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény (Bjt.) 3. § (4) bekezdését egy további (4a) bekezdéssel egészítette ki. 42020. június 26. napján kelt 308/2020. (VII.3.) KE határozat 5Bjt. 88. § 6A módosításokkal összefüggésben ugyanezzel a tartalommal 2019. december 20-ától az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (Abtv.) egy új, 10/A. §-sal is kiegészült. 3 tilalma miatt az Alkotmánybíróság tagjai a függetlenség alkotmányos garanciái, valamint kiemelkedő tudású jogászok, ezért nem indokolt számukra előírni, hogy a bírák jogállásáról szóló törvény szerint pályázzanak, a kinevezés kizárólag a kérelmüktől függ. 

Külön érdemes megjegyezni, hogy a Bjt. lehetőséget teremtett7 arra is, hogy a Kúria jelenlegi elnöke a bírói szolgálati jogviszonyát rögtön a Kúrián kezdje meg. A többi, kérelemre kinevezett alkotmánybíróra ez a szabály már nem vonatkozik, mert 2023. június 1-től módosult. Tekintettel arra, hogy a jelenleg hivatalban lévő – 2023. június 1-ig kinevezett – kilenc alkotmánybíró közül kettő alkotmánybíró az összeférhetetlenségi szabályok megszüntetését követően került az Alkotmánybíróságra és a bírói szolgálati viszonyuk csak szünetel, az alkotmánybírói tisztségük megszűnése után visszamehetnek az eredeti bírói helyükre (a Kúriára). A hét másik alkotmánybíróból egy elérte a felső korhatárt, három pedig az öregségi nyugdíjkorhatárt, többen pedig határozatlan időre úgy kaphattak bírói kinevezést, hogy nem volt korábbi szolgálati helyük, hiszen előtte sosem voltak bírók, vagy az összeférhetetlenség miatt megszűnt, ezért a jogalkotó rögzítette8 , hogy az alkotmánybírói tisztségük megszűnése után a választásuk szerinti ítélőtáblára kerülnek. Ez azt jelenti, hogy lényegében a hivatalban lévő és kérelmükre bírónak kinevezett három alkotmánybíró az alkotmánybírói tisztségük megszűnése után eldöntheti, hogy melyik ítélőtáblán kíván ítélkezni úgy, hogy az érintettek közül egy alkotmánybíró volt korábban ténylegesen ítélkező bíró. 

Összességében jól látható, hogy a 2019-ben bevezetett szabályozás egymásra épülő, a jogalkotó céljait elérni kívánó logikai egységet képez. A módosítással elérte a jogalkotó, hogy a Kúria jelenlegi elnöke korábbi bírói múlt nélkül kúriai bíróvá vált, majd szinte azonnal elnöki kinevezést is kapott, amelynek során azonban a bírói önigazgatás csúcsszerve, az Országos Bírói Tanács nem támogatta. Ez azonban azt jelenti, hogy ha elnökként nem is marad hivatalban, attól még továbbra is a Kúrián folytathatja a bírói pályafutását. Emellett több, jelenleg hivatalban lévő alkotmánybíró is határozatlan időre szóló bírói kinevezéssel rendelkezik és az alkotmánybírósági tagságuk megszűnését követően felsőbíróságon ítélkezhetnek. A jogszabály pedig9 lehetőséget ad még arra is, hogy pályázat nélkül tanácselnöki kinevezést és ad absurdum akár arra is10, hogy a Kúriára beosztást kapjanak. Tehát előállhat akár az a helyzet is, hogy az alkotmánybírósági tagságuk megszűnésével egyidejűleg valamennyien a Kúrián kezdhetik meg az ítélkező tevékenységüket. 

Mivel az Alkotmánybíróság tagjait (és a Kúria elnökét is) az országgyűlés választja, ezért a bírói státuszt érintő fent részletezett jogszabálymódosítás sérti az igazságszolgáltatásba vetett közbizalmat, hiszen a jogalkotó pályázat nélkül biztosított több bíróként soha nem ítélkező alkotmánybírónak határozatlan idejű bírói tisztséget, akik ezáltal bekerülhetnek az igazságszolgáltatás rendszerébe. Ezzel a jogalkotó még a látszatát sem biztosította annak, hogy elkerülje a politikai befolyásolás lehetőségét. Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy egy határozatlan időre kinevezett bíró elmozdítása jogszabályi garanciákhoz kötött, tehát lényegében - ha nem követ el nagy szabálytalanságot - akkor az elmozdíthatatlansága garantált. 

Habár a 2023-ban megvalósult igazságügyi reform során, a fent hivatkozott jogszabályi rendelkezések hatályukat vesztették, ezért az azóta kinevezett alkotmánybírók már nem kaphattak quasi automatikusan bírói tisztséget, így a későbbi visszaélés lehetőségét a jogalkotó az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalások eredményeképpen kiiktatta. Ennek ellenére ki 7Bjt. 88. § (3) 8Bjt. 232/X. § (1) 9Bjt. 88. § (2) bekezdés utal a Bjt. 58. § (3) és (4) bekezdéseire, mint alkalmazandó részletszabályokra 10Bjt. 31. § (5), 32. § (1b) 4 kell emelni, hogy jelenleg a Kúria elnöke egy olyan volt alkotmánybíró, aki sohasem volt korábban bíró, csupán a jogalkotó politikai akarata alapján vált kúriai bíróvá, ugyanakkor a bírói tisztségéből végső soron elmozdíthatatlan, és amennyiben nem lát el igazgatási feladatokat, akkor is a szervezetben marad és ítélkezik. Ahivatalban lévő a jogszabállyal érintett kilenc alkotmánybíróból három ítélőtáblai, de kirendelés esetén akár mind az öt érintett kúriai bíróként kezdheti meg az ítélkezést, amennyiben megszűnik az alkotmánybírói tisztségük. 

Mindezeket összegezve rögzíthető, hogy a jogállami követelményekkel összeegyeztethetetlen és az uniós joggyakorlattól idegen, hogy alkotmánybírók tisztségük megszűnését követően alanyi jogon, kizárólag a saját nyilatkozatuk alapján a rendes bírósági rendszerben bíróvá váljanak. A bírói függetlenség elve megköveteli, hogy a bírók kinevezése ne politikai testület által történjen. Az országgyűlés, mint politikai szerv nem adhat mandátumot az igazságszolgáltatást végző bírói pozíciók betöltésére. Az egyéni bírói függetlenség mellett a bírósági szervezetrendszer intézményi függetlensége is megköveteli, hogy a bírói kinevezésre minden bíró esetén azonos módon kerüljön sor. Minden bírónak pályázati úton kell elnyernie a tisztségét, akit a köztársasági elnök nevez ki. Amennyiben vannak olyan bírók, akik egy politikai szerv döntése alapján a bíróvá válás rendes feltételeinek teljesítése nélkül nyerik el kinevezésüket, úgy a bírói függetlenség intézményes garanciája és ezáltal a jogállamiság elve csorbulna. A bírákkal szembeni elvárások és az állampolgárok bíróságokba vetett bizalma megköveteli, hogy az egyedi ügyekben ítélkező bírók, különösen a felsőbíróságokon olyan személyek legyenek, akik rendelkeznek bírói tapasztalattal és a bírói pályázati rendszer által kerültek kinevezésre, így képesek az egyedi jogvitákat a belső bírói szakmai követelmények szerint elbírálni. 

II. A bírói kinevezés 

A fenti gondolatot folytatva röviden kitérünk arra is, hogy álláspontunk szerint általában a teljes pályázati rendszer újragondolása szükséges. Ennek keretében el kell végezni a jelenlegi rendszer hatásvizsgálatát, elsősorban arra a kérdésre koncentrálva, hogy megvalósult-e a bírói pálya nyitottabbá tétele, ami az alapvető célkitűzése volt az objektív pontozásra alapított pályázati rendszernek, majd a bírói alsó korhatár felemelésének. Amennyiben a válasz erre a kérdésre nemleges, az egész rendszer kiindulópontja kérdőjeleződik meg. 

Ezen túlmenően abból kell kiindulni, hogy a pályázati rendszer nem választható el a bírói életpályától. Ezért az első szükséges lépés, hogy a jogalkotó – értelemszerűen a bírói testületekkel közösen – meghatározza a bírói életpálya alapvető jellemzőit, ennek keretében azt is, hogy melyik bírósági szinten milyen tudást, tapasztalatot és képességeket várunk el egy bírótól. Ha ezek letisztázódnak, akkor lehet meghatározni, hogy egy bírói pályázatnál milyen teljesítményeket kell figyelembe venni, és azok milyen súllyal érvényesüljenek az adott bírósági szintre kiírt pályázatnál. 

Azt gondoljuk, hogy a jelenlegi szabályozás egyik legnagyobb problémája az, hogy a pályázati rendszer nem veszi figyelembe, hogy az egyes szinteken a magas színvonalú bírói munka elvégzése más-más képességeket, tudást, tapasztalatot feltételez. 

III. A bírósági igazgatás 

A hatályos jogszabályok által 2012-ben létrehozott, szükségtelenül költséges és túlbürokratizált ’hibrid’ igazgatási modellt a születése pillanatában több szempontból is nagyon erősen kritizálta 5 a Velencei Bizottság11 . Az elmúlt években a kialakított rendszer a gyakorlatban is bizonyította számos gyengeségét a bírói függetlenség garantálása szempontjából. 

Röviden összefoglalva a magyar igazságszolgáltatás központi igazgatásának legmeghatározóbb szereplője az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke, akit nagyon erős jogkörökkel ruházott fel a jogalkotó. A munkáját egy több száz főt foglalkoztató hivatal támogatásával végzi. Az OBH Elnökét ellenőrzi az Országos Bírói Tanács (OBT), a bírói önigazgatás csúcsszerve, amelynek 14 tagját a bírók választják és lényegesen gyengébb jogkörei vannak az OBH elnökénél. Az OBT munkáját is segíti egy hivatal. A harmadik fontos szereplő a fenti struktúrától elkülönülve működő Kúriának az elnöke, aki egyben az OBT 15. tagja is az Alaptörvény alapján12 . A Kúria elnöke teljesen önállóan, a saját hivatalán keresztül irányítja a Kúriát. Az OBH és a Kúria elnökét az Országgyűlés választja 2/3-os többséggel. 

Azon túl, hogy a fenti rendszer rengeteg pénzügyi és humán erőforrást von el teljesen feleslegesen a tényleges bírói munkát végző bíróktól, fontosnak tartjuk kiemelni, hogy az OBH elnöke nevezi ki a megyei bíróságok és az ítélőtáblák elnökeit és kollégiumvezetőit, akik az alsóbb szintű bírósági vezetők kinevezéséért felelnek, illetve irányítják a szakmai munkát. Az egymással alá-fölé rendeltségi viszonyban lévő egyszemélyi vezetők rendelkeznek valamennyi olyan jogkörrel, amelyek a bírói státuszt és a bírók napi munkavégzését alapjaiban érintik. 

A bíróság szervezetéről szóló jogszabály a bírósági elnököket feljogosítja a munkáltatói jogok gyakorlására13, valamint a bírák jogállásáról szóló törvény14 pedig több helyen elszórva határozza meg azokat a feladataikat, amelyek a bírók helyzetét alapjaiban érintik, mint például a bírói pályázatok, a bírák beosztása, a munkájuk értékelése vagy az integritási eljárás lefolytatása és a fegyelmi eljárás kezdeményezése. 

Az OBH elnöknek és a fenti igazgatási modellnek a bírókkal kapcsolatos hatásköreiről15 a Velencei Bizottság megállapította, hogy „az OBH Elnöke nem csupán a bíróságok hatékony igazgatója, hanem az ügyek más bírósághoz való áttételének jogán, valamint az egyes bírákra és a bírói kar belső felépítésére gyakorolt befolyásán keresztül szorosan beavatkozik a bírói döntéshozatalba”16 . A jogszabályok a Kúria elnöke számára ugyanazokat a hatásköröket biztosítják a kúriai bírók státuszát és a mindennapi munkájukat érintően, mint a többi bírósági vezető részére. 

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlata szerint a bírói függetlenség megköveteli, hogy a bírák ne csak a bírói testületen kívüli befolyásoktól legyenek védve, hanem a testületen belüli indokolatlan befolyásoktól egyaránt. Ez a belső bírói függetlenség azt jelenti, hogy sem a kollégáik, sem a bíróságon igazgatási feladatokat ellátó személyek – például a bíróság elnöke vagy más vezetője – ne utasíthassák őket és ne gyakorolhassanak nyomást rájuk. Ha a bírói karon belüli - különösen a bíróknak az igazgatási vezetőkkel szembeni - bírói függetlenséget biztosító garanciák hiányoznak, akkor a bíróság függetlenségével és pártatlanságával kapcsolatban felmerülő kétségek objektíven indokoltnak tekinthetőek 17 . 11Venice Commission, Opninon 663/2021, Strasbourg, 19 March 2012 12Alaptörvény 25. cikk (6) 13Bszi. 119. § 14Bjt. 15Bszi. 76. § 16Venice Commission, Opninon 663/2021, Strasbourg, 19 March 2012, para 36. 17PARLOV- TKALČIĆ v. CROATIA, no. 24810/06, para 86. 6 

A bírósági igazgatással kapcsolatban többféle megoldási lehetőség létezik, de a tapasztalataink azt mutatják, hogy a külső és a belső nyomásgyakorlással szemben a bírák által választott bírói önigazgatás szervei és a szolgálati bíróságok bizonyultak a legellenállóbbnak. A magyar bírósági szervezetben a bírói státuszt érintő kérdésekben lényegesen kevesebb jogkörük van az önigazgatási szerveknek az egyszemélyi vezetőkhöz képest18. Szeretnénk kiemelni, hogy a Velencei Bizottság mindig is az erős bírói önigazgatás mellett foglalt állást19 és nemzetközi összehasonlításban is ez a megoldás tűnik a legbiztonságosabbnak. 

Ezért azt az álláspontot képviseljük, hogy a bírói státuszt érintő egyszemélyi vezetői hatáskörök egyrészének (pl. fegyelmi eljárás megindítása, bírói munka értékelés) a kontrollja a szolgálati bíróságok megerősítése, a központi igazgatási hatásköröknek pedig az Országos Bírói Tanácshoz telepítése gyorsan és költséghatékonyan javítana a nyomásgyakorlás lehetőségével kapcsolatban felmerülő, az Európai Bizottság minden évben elkészített jogállami jelentésében is feltárt, illetve a rejtve maradt problémák jelentős részén egyaránt, valamint a jövőre nézve is erősítheti a bírói függetlenség belső dimenziójának a garanciáit. 

Szintén az elmúlt évek negatív tapasztalatai alapján az OBT összetételével kapcsolatban megjegyezzük, hogy semmi nem indokolja azt, hogy a Tanácsban a megválasztott tagok mellett a Kúria elnöke hivatalból tag legyen. Egyértelműen az egyenlő képviseletet jobban biztosítaná, ha a legfelsőbb bírósági szintet is a kollégák által megválasztott kúriai bíró képviselné. Ebből következik továbbá, hogy fontos lenne jogszabályban általános jelleggel garantálni a bírósági vezetői pozíció és az OBT tagság összeférhetetlenségét is. 

IV. Egyéb kérdések 

Az éves jogállamisági jelentések több további olyan kérdést is problémaként jeleznek, amelyek rendezése fontos a hatékony és jogállami igazságszolgáltatás biztosítása érdekében. Ezek közül több kérdéssel az egyesületünk korábban már részletes és a honlapon elérhető szakmai anyagokban foglalkozott20 . Ilyen például a bírói kinevezés, a Jogegységi Panasz Tanács eljárásának anomáliái, a vagyoni elégtétel (ami 2026. júniusától már nemcsak a polgári, hanem a közigazgatási ügyszakot is érinti majd), illetve az egyesületünk által felkarolt kezdeményezés révén kollégáink – bírák és igazságügyi alkalmazottak vegyesen – panasszal fordultak az Európai Bizottsághoz a magyarországi bírói és bírósági alkalmazotti illetmények automatikus indexálásának hiányával kapcsolatban, ami a politikai zsarolás eszköze volt a közelmúltban. 

Budapest, 2026. április 30. 

a Res Iudicata Egyesület elnöksége 

https://resiudicata.hu/wp-content/uploads/2026/04/velemeny_honlapra_FIN.pdf

Magyar Péter nagytakarításra készül az Alkotmánybíróságon, új bírák is jöhetnek

Sereg András 2026.04.17. 16:18

A Tisza Párt választási programja szerint biztosítani akarja az Alkotmánybíróság függetlenségét, hatékonyabbá tenni a működését. Magyar Péter megnyilatkozásai alapján ez a programpont szervezeti és személyi változásokat is takarhat.

Magyar Péter már április 12-i győzelmi beszédében közölte: azoknak, akik a rendszer részei, tartóoszlopai, bábjai voltak, távozniuk kell a közéletből. Mások mellett távozásra szólította fel az Alkotmánybíróság elnökét, megjegyezve, hogy ne várja meg, amíg elküldik őt. A Tisza Párt elnöke egy lapinterjúban pedig a többi alkotmánybírónak is címezve kijelentette: „Meg lehet kérni az embereket, hogy fáradjanak ki az ÁSZ-ból, innen-onnan, az Alkotmánybíróságról.”

A párt választási programja ennél diplomatikusabban fogalmaz:

Biztosítjuk az Alkotmánybíróság és a bíróságok és a Legfőbb Ügyészség függetlenségét, hatékonyabbá tesszük a működésüket.

Alkotmánybírói tagság megszűnése

Az Alkotmánybíróság elnökét az alkotmánybírák közül a parlament választja meg kétharmados többséggel. Az elnök megbízatása az alkotmánybírói mandátumának végéig szól. Miután Polt Pétert 2025 nyarán választották a testület elnökévé, megbízatása még több mint 11 évig tart.

Jelenleg mind a 15 alkotmánybírói mandátum betöltött, legközelebb, 2026. november 15-én Czine Ágnes megbízatása jár le. 2028 decemberében további négy bíró távozik: Hörcherné Marosi Ildikó, Horváth Attila, Schanda Balázs és Szabó Marcel.

Sem az Alkotmánybíróság elnöke, sem annak tagjai nem egykönnyen elmozdíthatók. Egyáltalán nem véletlenül, hiszen hivatásuknál fogva olyan politikai szempontból is kényes döntésekben vesznek részt, amelyek lépten-nyomon kiváltják a törvényhozás vagy éppen a végrehajtó hatalom rosszallását. Ezért is védik státuszukat szigorú szabályok.

Az alkotmánybírói mandátum többek között megszűnik összeférhetetlenség miatt, felmentéssel, ha az érintett fel nem róható okból nem képes eleget tenni feladatainak. Kizárással akkor, ha felróható okból egy évig nem vesz részt a bíróság munkájában, vagy a tisztségére méltatlanná vált. Ki kell zárni akkor is, ha jogerős határozatban megállapított, közvádra üldözendő szándékos bűncselekményt követ el, illetve a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét szándékosan elmulasztja, vagy abban lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közöl.

Ami az Alkotmánybíróság jövőjét illeti, tudomásunk szerint eddig három forgatókönyv jöhetett számításba:

beolvasztás a Kúriába,

szelektálás a bírák között,

létszámemelés.

Beolvasztás a Kúriába

2009 végén röppent fel a hír, hogy a Fidesz kétharmados győzelme esetén beolvasztaná az Alkotmánybíróságot a Legfelsőbb Bíróságba. A Figyelő hetilap cikke szerint:

A Fidesz egyik munkacsoportja mérlegeli annak lehetőségét, hogy az Alkotmánybíróság a jövőben a Legfelsőbb Bíróság egyik kollégiumaként működjön.

Bár az értesülést a párt hírlapi kacsának nevezte, és ezzel az ügy le is került akkor a napirendről, a következő években teljes átalakuláson ment át a hazai alkotmányvédelem.

Az elképzelés önmagában nem keltett volna aggodalmat, mivel az angolszász jogrendszerben, Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban is a legfelsőbb bíróság kebelén belül működik az alkotmányosság védelme. Nem szólva arról, hogy a második Orbán-kormány részben mégis megvalósította eredeti elképzelését: az Alkotmánybíróság egyik jelentős jogkörét, az önkormányzati rendeletek normakontrollját 2012 tavaszától áttelepítette a Kúriához.

A Kúriába beolvasztásnak egyik legfőbb hátulütője, hogy az Alkotmánybíróságot mégiscsak eltüntetnék a föld színéről, aminek semmilyen szempontból sincs jó akusztikája.

Szelektálás a bírák között

A Magyar Nemzet értesülése szerint olyan verzió is szóba került az alkotmánybírák jövőjével kapcsolatban, ami nem a testület egészét, hanem csak egy részét érintené. Magyar Péter ugyanis állítólag megtartaná azokat az alkotmánybírákat, akik nem vettek részt az Alaptörvény hatályba lépése után született, jogállamot lebontó határozatok meghozatalában. Az azonban nem világos, hogy pontosan mely döntések, illetve mely alkotmánybírók kerülhetnének így szóba. Egy ilyen alkotmánybírói casting önmagában is súlyosan diszkriminatív lenne.

Drasztikus létszámemelés

Az alkotmánybírákat eredetileg kilenc évre választották, és egyszer újra lehetett őket választani. A grémium több mint három és fél évtizedes történetében ez csak három alkotmánybíróval fordult elő: Bihari Mihállyal, Holló Andrással és Kiss Lászlóval.

Aztán 2012. január 1-jétől az alkotmánybírósági törvény alapjaiban változtatta meg a választás rendjét. A mandátum időtartamát kilencről tizenkét évre növelték, de egyúttal megszüntették az újraválasztás lehetőségét. Ugyanakkor a korábbi szabályozáshoz képest a tagság nem szűnik meg automatikusan a 70. életév betöltésével, mert ez a korhatári plafon már csak a megválasztás időpontjában irányadó. Elméletileg ma akár egy 82 éves személy is aktív alkotmánybíró lehet.

És most jön a lényeg: a testület létszámát 11-ről 15 főre növelték, hogy csökkentsék a baloldali, liberális szellemiségű bírók arányát.

Ráadásul a létszámemeléssel meg sem várták az új törvény hatályba lépését, hanem az akkori alkotmány módosításával előrehozták a bővítést. Így már 2011 nyarán meg tudták választani a grémium öt, a kormányoldal által támogatott új tagját.

Információink szerint a bővítés lehetőségét a Tisza Párt szakértői is komolyan mérlegelik. Bármennyire meglepőnek hat, de tizenöt új alkotmánybíró csatasorba állítása sokkal kevesebbe kerül, főleg rövid távon, mint tizenöt alkotmánybíró eltávolítása. Számítások szerint a bírák kártérítési összege ugyanis több milliárd forintra rúgna; csak a legutóbb megválasztott, tavaly szeptembertől bíráskodó Kozma Ákost mintegy 450 millió forint kártérítés illetné meg.

Az Alkotmánybíróság „Karmelita kolostora”

1990-ben az egykori MSZMP angyalföldi központjában kezdte meg működését a Sólyom László-féle bíróság, amely 1994-ben a budai Donáti utcába telepedett át, miközben hivatalosan 2012-ig Esztergom volt a székhelye. A tervek szerint az Alkotmánybíróságé lesz a köztársasági elnök hivatalának otthont adó Sándor-palotával szemben újjáépülő József főhercegi palota. Az épület felújítását a Magyar Építő Zrt. 2021 júliusában kezdte meg, és a Nemzeti Hauszmann Program keretében építették újjá, méghozzá a Várkapitányság megbízásából. A kérdés csak az, hogy Magyar Péter legutóbbi bejelentése, amely szerint a miniszterelnöki iroda átköltözik a Karmelita kolostorból a Parlamenthez közeli egyik minisztériumi épületbe, mennyire írja át a bíróság költözését. Különösen akkor, ha a testület létszáma megduplázódna, hiszen ekkora apparátus elhelyezésére sem a főhercegi palota, de a Donáti utcai székház sem alkalmas.

https://index.hu/belfold/2026/04/17/magyar-peter-alkotmanybirosag-polt-peter-mandatum-letszam/

Magyar Péter: Orbán Viktornak elmondtam, hogy Batthyány Lajos székében ülni egy magyar ember számára a legnagyobb megtiszteltetés

Magyar Péter ezekben a percekben mondja el győzelmi beszédét. Cikkünk frissül.

Tisztelt honfitársaim, magyarok, megcsináltuk. A Tisza és Magyarország megnyerte ezt a választást. Nem kicsit, hanem nagyon, sőt, nagyon-nagyon

– kezdte győzelmi beszédét vasárnap későn este Magyar Péter a Parlamenttel szemben, a Batthyány téren.

Úgy folytatta: „közösen leváltottuk az Orbán-rendszert és felszabadítottuk Magyarországot, visszavettük a hazánkat.”

A győzelmünk nem a Holdról, hanem minden magyar ablakból látszik. Legyen az akár a legkisebb vályogházon vagy egy sok emeletes panelházon, nagyvárosban vagy vidéken, minden ablakból látszik

– tette hozzá.

A demokratikus Magyarország történetében soha nem szavaztak, így ilyen erős felhatalmazást egyetlen párt sem kapott, mint a Tisza. 3 millió 300 ezer szavazatról beszél, amivel felhatalmazást kaptak a kormányzásra, és minden jel arra utal, hogy erős kétharmados többségük lesz az új Országgyűlésben. Ez a felhatalmazás, ami lehetővé teszi, hogy az átmenet a lehető leghatékonyabb és legbékésebb legyen.

Ma csodát csináltatok, ma Magyarország történelmet írt

– tette hozzá, majd a szimpatizánsai Ria, Ria, Hungária skandálásba kezdtek.

Teljes ellenszélben sikerült ekkora győzelmet aratni szerinte sok millA magyarok ma nemet mondtak a félrevezetésre, az árulásra. Két éve néhány ember elindult és végül a szeretetet győzedelmeskedett Dávid és Góliát csatájában, mert végül mindig a szeretet győzedelmeskedik. Megköszönte, hogy megfogadták szavazói a biblia tanácsot, miszerint: ne féljetek!

Hányszor és hányan mondták nekünk, hogy nem érdemes vidékre menni, nem lehet kilépni a fővárosból. Hányszor hallgattuk meg, hogy meg kell állapodni őfelsége ellenzékével, hogy alkukat kell kötni, mert másként nem lehet. Dehogynem, ma bebizonyítottátok, hogy igenis lehet!

– folytatta.

Kegyelmi pillanatnak nevezte 1848. március 15-öt, 1956. október 23-at és most már 2026. április 12-t is.

„Legyen ez is a magyar szabadság arany betűs dátuma, nem egy párt győzelme egy másik párt felett, hanem a magyarok győzelme az őket elárulók felett, a szabadság győzelme az őket elárulók felett. Legyen ez a mostani minden magyar győzelme, azoké is akik a Tiszára szavaztak, és azoké is, akik nem” – értékelt.

Minden magyar a szívében érzi, hogy ez egy csodálatos, közös győzelem, mert a haza döntött, és újra élni akar, tette hozzá.

Olyan országot szeretne, ahol a polgárai számíthatnak a kormányukra, ahol mindenkinek jár a megfelelő egészségügy, a felhőtlen gyerekkor és a tisztességes időskor. Olyan országot, ahol nem az számít, hogy ki kinek az ismerőse, hanem az, hogy ki, milyen ember. Olyan ország legyen Magyarország, ahová haza lehet jönni. Megköszönte egyúttal a külföldi honfitársaknak, hogy több tízezren szavaztak, és azt kérte tőlük, hogy költözzenek haza, mert minden magyarra szükség van.

A feladat óriási, de mi magyarok szeretjük a nagy feladatokat

– jelentette ki.

Szerinte csodálatos dolog ma magyarnak lenni, mindenki a nemzet egyesítésére vágyik, „ezen az úton indulunk ma el.” A Tisza-kormány minden magyart képviselni fog, mert nem szabad különbséget tenni magyar és magyar között, mert az bűn. Aki megosztja ugyanis a népet, annak távoznia kell a hatalomból.

Arra kérte szavazóit, hogy ma ünnepeljenek, és menjenek velük a közös úton. A bizalmat minden órában, minden percben meg fogják szolgálni, ígéri.

Felszólítom a miniszterelnököt, hogy mától ügyvezető kormányként járjon el, és ne hozzon semmilyen olyan intézkedést, ami megköti a következő kormány kezét

– üzente Orbánnak.

„Ha az átmenet időszakában bármi kérdés felmerül, keressenek fel, tudják a telefonszámomat” – mondta, utalva arra, hogy Orbán már telefonon gratulált neki.

„Felszólítom a köztársasági elnököt is, hogy kérjen fel kormányalakításra, aztán távozzon a hivatalából, és ugyanerre szólítom fel az összes bábot” – fogalmazott, majd fel is sorolta, kikre gondolt:

a Kúria elnökére,

az Országos Bírói Hivatal elnökére,

az Alkotmánybíróság elnökére,

az Állami Számvevőszék elnökére,

a GVH elnökére,

a Médiahatóság vezetőjére.

Bejelentette, visszaállítják a fékek és egyensúlyok rendszerét, és Magyarország csatlakozik az Európai Ügyészséghez.

Újraépítik és lehetőség szerint ki is bővítik a Visegrádi Négyek együttműködését.

Az első utam Lengyelországba fog vezetni az ezeréves lengyel-magyar barátság megerősítésére. A második utam Bécsbe vezet majd. A harmadik pedig Brüsszelbe, hogy hazahozzuk a magyarokat megillető uniós forrásokat

– közölte.

Beszélt telefonon a német kancellárral, a horvát miniszterelnökkel, a NATO-főtitkárral, az Európai Néppárt és az Európai Bizottság elnökével, és a francia elnökkel is, de több tucatnyi európai vezető várja a visszahívását.

Mostantól nem leszünk következmények nélküli ország, akik meglopták az országot, azoknak vállalniuk kell a felelősséget Orbán szerint, majd zúgott a

börtönbe! börtönbe!

Magyar közölte, felszabadítják az igazságszolgáltatást, létrehozzák a Nemzeti Vagyonvédelmi és Vagyonvisszaszerzési Hivatalt, amiben az ország legjobb jogászai és nyomozói fognak dolgozni, és ígéri hogy sikerrel fognak járni.

Felkészül Szabó Bence százados úr, Pálinkás Szilveszter százados úr

– üzente Magyar, erre a „hősök! hősök!” rigmus zúgott fel.

A magyar fiataloknak megköszönte, hogy visszaadták a reményt, és megmutatták, mit jelent nem félni. A szépkorúaknak pedig megköszönte, hogy nem hitték el a róluk terjesztett hazugságokat

A fideszeseknek azt üzente:

tudom, hogy nehéz megélni egy nagy és megérdemelt vereséget. Tudom, hogy haragszotok rá. Nehéz olyan politikusokat hatalmon látni, akiket nem szerettek. De ígérem nektek, hogy a ti miniszterelnökötök is leszek, és azon fogok dolgozni, hogy begyógyítsuk a sebeket, és el tudjuk fogadni egymást még akkor is, ha különbözőek a politikai nézeteink.

Orbán Viktornak elmondta, hogy Batthyány Lajos székében ülni egy magyar ember számára a legnagyobb megtiszteltetés, a legnemesebb feladat, és azt is elmondta, hogy mostantól közösen viselik a felelőségét, hogy közösen egyesítsék Magyarországot.

https://24.hu/belfold/2026/04/12/magyar-peter-gyozelmi-beszed/

Alkotmányos káosz fenyeget Lengyelországban

 Infostart / MTI

-  2026. április 9. 20:24

  A lengyel alkotmány előírásával ellentétben nem az államfő jelenlétében, hanem a parlamenti elnökök és közjegyző előtt tettek esküt csütörtökön azok a jogászok, akiket a varsói parlament alkotmánybírónak megválasztott márciusban.

Az alkotmánybírónak megválasztott mind a hat jogász esküt tett most a parlamenti alsóház (szejm) egyik dísztermében, bár közülük kettőt Karol Nawrocki államfő saját választása alapján már a múlt héten felesketett az államfői palotában, hogy működőképes legyen az alkotmánybíróság.

Az alkotmány szerint a bírók abban az esetben léphetnek hivatalba, ha az államfő előtt tettek esküt. Az eskütétel megszervezése is az államfői hivatal feladata.

Miután az elnöki hivatal szerint a csütörtöki parlamenti eskütételt alkotmánysértő módon szervezték meg, az államfő nem vett részt rajta.

Zbigniew Bogucki, az elnöki hivatal vezetője reggel hivatalos közleményben az államfői hatáskör és az alkotmány tudatos megsértésének nevezte az eljárást, amely egyébként a hagyományoknak sem felel meg így.

A parlamenti eskütétel alatt és ellen tüntetés volt a szejm épülete előtt, amelyet a konzervatív Gazeta Polska klubok és a Határvédelmi Mozgalom szerveztek meg, majd a résztvevők átvonultak az alkotmánybíróság épülete elé. Az utóbbi helyszínen ellentüntetők és az összetűzések megakadályozása érdekében a rendőrség is megjelent.

Wlodzimierz Czarzasty alsóházi elnök csütörtök délutáni sajtóértekezletén kijelentette, hogy az eskütétel megtörténte után az egész eljárást lezártnak tekinti. Elutasította a válaszadást azokra az újságírói kérdésekre, amelyek az eljárás jogi alapját firtatták. Jelezte: amennyiben Bogdan Swieczkowski alkotmánybírósági elnök nem teszi lehetővé a taláros testület új tagjainak munkavégzését, akkor a kormánykoalíció „megfelelő döntéseket hoz” az ügyben.

Marcin Przydacz, az elnök külügyi államtitkára csütörtök délután az X-en a megválasztott bírák által elkövetett jogsértésnek nevezte, hogy nem az államfő előtt, hanem a parlamentben tettek esküt. Przydacz kifejtette, hogy Nawrocki elemezte a helyzetet, és csütörtökig nem utasította el az általa fel nem esketett bírák jelöltségét, a megtörtént jogsértés fényében azonban az alkotmány szerinti felesketésük lehetetlenné vált.

Jaroslaw Kaczynski, a fő ellenzéki pártnak, a Jog és Igazságosságnak az elnöke (PiS) sajtóértekezletén

„groteszknek”, egyúttal „a jogállamisági elvek teljes elvetésének” nevezte a történteket.

Aláhúzta: ez az eljárás így nem jogszerű, ezért nincsenek jogkövetkezményei sem. Mariusz Blaszczak, a PiS frakcióvezetője pedig bejelentette: pártja ügyészségi panaszt nyújt be az ügyben.

Szymon Holownia, a szejm alelnöke, korábbi házelnök újságíróknak kijelentette: Nawrocki nem jogosult arra, hogy válogasson, „mely bírákat esket fel, melyeket nem”. A csütörtöki fejlemények még mélyíthetik a káoszt, és politikai kompromisszum hiányában nem zárható ki, hogy két, egymással versengő alkotmánybíróság fog létezni, és „egyikük sem lesz képes normális működésre” – vélte Holownia.

A lengyel alkotmánybíróság elvileg 15 tagú, de már legalább 11 bíró jelenlétében is – ami a törvény szerint teljes összetételnek minősül – hozhat érvényes határozatokat még a fajsúlyos ügyekben is. A testület eddig a PiS vezette előző kormányok idején megválasztott 9 bíróból állt.

Csütörtök délután az alkotmánybíróság elnöke mind a hat megválasztott bírót fogadta a hivatalában, későbbi sajtóértekezletén pedig közölte: az államfő által felesketett két bíró munkába állt, a másik négy azonban nem, mert ő „nem kapott információt arról, hogy az államfő előtt letették volna az esküt”.

https://infostart.hu/kulfold/2026/04/09/alkotmanyos-kaosz-fenyeget-lengyelorszagban#

A parlament által megválasztott hat alkotmánybíróból kettőt iktatott be a lengyel elnök

A lengyel alaptörvény szerint a bírák akkor lépnek hivatalba, ha az államfő előtt esküt tettek

MH/ MTI

2026. április 2. csütörtök. 1:26

Frissítve: 2026. április 2. 1:30

Beiktatott szerdán Karol Nawrocki lengyel elnök két új alkotmánybírót a parlament által megválasztott hat közül, négy jelölt helyzetét továbbra is elemzik - közölte sajtóértekezletén Zbigniew Bogucki, a varsói államfői hivatal főnöke.

A varsói parlament alsóháza (szejm) március közepén választotta meg az alkotmánybíróság hat új tagját. A lengyel alaptörvény szerint a bírák akkor lépnek hivatalba, ha az államfő előtt esküt tettek

Bogucki aláhúzta: az elnök szerint a szejm a hat bíró megválasztásakor komoly eljárási szabálytalanságokat követett el, mert egy napon szavazott az összes jelöltről ahelyett, hogy a 2024 decembere óta fokozatosan megüresedő hat posztra az előírásoknak megfelelően azonnal új bírókat választott volna, amikor az egyes elődök mandátuma lejárt.

Kétségei ellenére az államfő azért iktatott be két bírót, mert "magasabb rendűnek" ítélte az alkotmánybíróság működésének biztosítását - mondta el Bogucki. Hozzátette: ezáltal az eddig csak kilenc tagból álló alkotmánybíróság ismét teljes összetételűvé válik, és ennek köszönhetően a legfontosabb ügyekben is dönthet, ami az elmúlt hónapokban nem volt lehetséges.

A tisztségviselő ezzel arra utalt, hogy a lengyel alkotmánybíróság elvileg 15 tagból áll, de már legalább 11 bíró jelenlétében - ami a törvény szerint teljes összetételnek minősül - még nagy súlyú ügyekben is hozhat érvényes határozatokat.

Azt, hogy a hat megválasztott bíró közül az elnök éppen kettőt iktatott be, Bogucki azzal indokolta meg, hogy Karol Nawrocki tavaly augusztus óta tölti be az államfői posztot, és hivatali ideje alatt két alkotmánybíró mandátuma járt le.

Bogucki úgy ítélte meg: a Donald Tusk vezette kormánykoalíció korábban "rosszakaratból" nem pótolta a megüresedő alkotmánybírói posztokat, mert "tönkre akarta tenni" a taláros testületet, amely jelenleg az előző, a Jog és Igazságosság vezette kormányok idején megválasztott bírókból áll.

A tisztségviselő azt is kommentálta, hogy a kormánykoalíciós politikusok szerint a szejm által megválasztott bírók beiktatásához nem szükséges az államfő közvetlen jelenléte, és például írott formában vagy a parlamentben is esküt tehetnek. Bogucki aláhúzta: az ilyen eljárás alkotmánysértő lenne, és "komoly bűntettet is jelentene".

A másik négy megválasztott jelöltről Bogucki elmondta: az ő helyzetüket az államfői hivatal továbbra is elemzi.

Marcin Kierwinski belügyminiszter szerda délután az X-en azt írta: két új alkotmánybíró már elkezdi munkáját, de a többiek is bekerülnek az alkotmánybíróságba "a közegellenállás ellenére".

https://magyarhirlap.hu/kulfold/20260402-a-parlament-altal-megvalasztott-hat-alkotmanybirobol-kettot-iktatott-be-a-lengyel-elnok 

A lengyel parlament megválasztotta az alkotmánybíróság hat új tagját

 A lengyel parlament alsóháza (szejm) megszavazta pénteken az alkotmánybíróság átalakításának szükségességéről szóló határozatot, a kormánykoalíciós képviselők pedig ezt követően megválasztották a kormány által eddig szabálytalan összetételűnek tartott taláros testület hat új tagját.

A határozatban a képviselők szükségesnek találták az alkotmánybíróság összetételének olyan alakítását, hogy a testület "független és elfogulatlan" legyen.

A hat új alkotmánybírósági tag jelöltségét előzetesen a szejm házbizottsága támogatta. A fő ellenzéki erő, a Jog és Igazságosság (PiS) két saját jelöltet állított, őket a pénteki szavazáson a képviselők többsége elutasította.

A PiS még hétfőn alkotmánybírósági panaszt nyújtott be, amelyben kétségbe vonta azokat az előírásokat, amelyek alapján a parlament az alkotmánybírósági tagokat megválasztja. A taláros testület jövő kedden tűzi napirendre az ügyet.

Az alkotmánybíróság 15 tagból áll, közülük hatnak a mandátuma a jelenlegi parlamenti ciklusban, az utóbbi két év során lejárt. A hat alkotmánybíró posztja azért maradt hónapokon át betöltetlen, mert a kormánykoalíció eredetileg az egész testület radikális átalakítását tervezte.

Donald Tusk kormánya ugyanis nem ismeri el az alkotmánybíróságot abban az összetételben, mely az előző, a jelenleg ellenzéki Jog és Igazságosság vezette kormány idején alakult meg. Az alkotmánybírósági végzéseket a kormány nem tekinti érvényesnek, és a kormányfői hivatal illetékes osztálya nem teszi közzé őket a hivatalos közlönyben.

A kormánykoalíció által előkészített alkotmánybírósági reformról szóló és a parlamentben 2024 őszén megszavazott két törvényt azonban Andrzej Duda akkori államfő nem írta alá, ehelyett előzetes alkotmánybírósági normakontrollra küldte őket. Az alkotmánybíróság pedig tavaly júliusban alkotmánysértőnek találta az említett jogszabályokat.

Az alaptörvény szerint a szejm által megválasztott alkotmánybírákat az államfő nevezi ki. Karol Nawrocki elnök még nem nyilatkozott arról, milyen álláspontot foglal el a testület új tagjai ügyében.

https://profitline.hu/a-lengyel-parlament-megvalasztotta-az-alkotmanybirosag-hat-uj-tagjat-484564

Bóka János: Az Európai Unió Bírósága alkotmányos puccsra készül

 Az Európai Unió Bírósága (EUB) azzal, hogy figyelmen kívül hagyja vagy relativizálja a nemzeti identitás és a szubszidiaritás fogalmait a saját joggyakorlatában, valamint semmibe veszi a nemzeti alkotmányokat és a nemzeti alkotmányos identitást, alkotmányos puccsra készül – mondta az európai uniós ügyekért felelős miniszter pénteken Budapesten, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) konferenciáján.

Magyarország

 / 2026.02.27.

MTI

Bóka János a Bíróságok Európa értékkonfliktusainak élvonalában című rendezvényen arról beszélt, hogy az Európai Unió Bírósága egyre aktívabbá válik azokban a kérdésekben, amelyek az európai értékekhez, alapvető társadalmi kérdésekhez kapcsolódnak, ezzel rendszeresen túllépi a szerepét és a funkcióját, és igyekszik befolyásolni a döntéseket az Európai Unió jövőjéről.

A miniszter szerint ezt azért tudja megtenni, mert a hatalmi ágak szétválasztása valójában nem létezik az unióban, és az intézményi egyensúly elve sincs eléggé kifejlesztve a joggyakorlatban annak érdekében, hogy megőrizze a hatalmi ágak közötti hatásköröket, valamint az EU és a tagállamok közötti hatásköröket.

A bíróság egyértelműen visszaél ezzel a helyzettel – jelentette ki Bóka János, megjegyezve, hogy a bíróság szövetségi alkotmánybíróság akar lenni, és arra törekszik, hogy kizárólagosan határozhassa meg az európai értékek tartalmát.

Ennek érdekében elszakítja a nemzeti alkotmánybíróságokat az európai értékekről szóló vitától és marginalizálja azokat, mindezt pedig úgy teszi, hogy figyelmen kívül hagyja vagy relativizálja a nemzeti identitás és a szubszidiaritás fogalmait a saját joggyakorlatában, semmibe veszi a nemzeti alkotmányokat és a nemzeti alkotmányos identitást – mondta a miniszter.

Ez nem más, mint egy alkotmányos puccs, amely felszámolja a tagállamok szuverenitását az értékek és a tagállamok intézményeinek kisajátításával, amelyek a szuverenitás lényegi pillérei lennének – fogalmazott Bóka János.

Hozzátette, ennek a helyzetnek a kezelése lesz a következő tíz év egzisztenciális kérdése.

Szalai Zoltán, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) főigazgatója köszöntő beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy az európai bíróságok szerepe átalakuláson ment keresztül: a jog passzív értelmezőiből az értékviták központi szereplőivé váltak. Mint mondta, az Európai Unió jövője attól is függhet, hogy az Európai Unió Bírósága képes-e felismerni saját hatásköri korlátait, és tiszteletben tartja-e a tagállamok kulturális és politikai sokszínűségét, mert ennek hiánya elkerülhetetlenül feszültségekhez vezet.

Kifejtette: az európai integráció eredeti célja a jogon keresztül megvalósuló egység volt, amely a békét a közös piac szabályozásával kívánta biztosítani. Bár ez az ígéret nagyrészt teljesült, az EUB ma már nem csupán értelmezi az uniós jogi kereteket, hanem aktívan alakítja is azokat – mondta. Szerinte ez növekvő feszültséget okozhat a bírósági jogértelmezés és a tagállamok politikai akarata között.

Varga Zs. András, a Kúria elnöke köszöntőjében arról beszélt, hogy az Európai Unió Bírósága és a tagállamok közötti, korábban visszafogott jogviták az utóbbi években egyre összetettebbé váltak, miközben a bíróságok szerepe felértékelődött. Úgy vélte, a következő öt-tíz év az uniós jog elsőbbsége és a tagállamok alkotmányos identitása közötti vita jegyében telik majd, és amíg ez a kérdés nem rendeződik, a feszültség sem fog csökkenni.

Kiemelte: az egyensúly megbomlásának egyik oka az EU Alapjogi Chartájának megerősödött szerepe, amely lehetővé teszi, hogy akár tagállami hatáskörbe tartozó ügyeket is uniós jogi alapon vizsgáljanak. Ez felboríthatja a hagyományos jogorvoslati rendet, mert előfordulhat, hogy alsóbb bíróságok az Európai Unió Bíróságához fordulnak a felsőbb bíróság döntésének felülvizsgálatára. Szerinte ez hosszú távon a nemzeti legfelsőbb bíróságok szerepének gyengüléséhez és jogbizonytalansághoz vezethet.

https://demokrata.hu/magyarorszag/boka-janos-az-europai-unio-birosaga-alkotmanyos-puccsra-keszul-1144738/

Trump válasza a vámjai megsemmisítésére: bejelentette egy új, 10 százalékos globális vám kivetését

 Előd Fruzsina

Sajtótájékoztatót tartott Donald Trump amerikai elnök pénteken azután, hogy a Legfelsőbb Bíróság megsemmisítette tavaly áprilisban kivetett vámjai nagy részét. Trump közölte a hallgatósággal: válaszként globális, 10 százalékos vámot vet ki, de ezúttal egy másik jogi hivatkozási alappal – derül ki a Bloomberg beszámolójából.

A pénteki legfelsőbb bírósági döntés hátterében az áll, hogy az Egyesült Államok alkotmánya szerint adókat és vámokat a három hatalmi ág közül a törvényhozóinak áll jogában kivetni. Trump és kormánya védekezésében egy 1977-es, gazdasági veszélyhelyzetben az elnök jogköreit kibővítő törvényre hivatkozott, de a Legfelsőbb Bíróság szerint ennek rendelkezései nem hatalmazzák fel az elnököt vámok kivetésére.

Nem sokkal azután, hogy az elnök szembesült az ítélettel, kiállt sajtótájékoztatót tartani, ahol elmondta: az 1974-es kereskedelmi törvény 122-es paragrafusa alapján 10 százalékos globális vámot vetne ki a már (illetve még) érvényben lévő vámokon felül. Ilyenekből maradt bőven a Legfelsőbb Bíróság ítélete után is, mert például a nemzetbiztonsági hivatkozással kivetett vámokat nem törli el a döntés.

Az elnök újságírói kérdésre azt is közölte, hogy szerinte a 122-es szakasz alkalmazásához nincs szüksége a kongresszus jóváhagyására, azt mondta, „már jóváhagyták.” A 122-es szakasz valóban lehetővé teszi az elnöknek, hogy minden országra legfeljebb 15 százalékos alapvámot vezessen be a kereskedelmi mérleghiányhoz kapcsolódó problémák kezelése érdekében, de ezek csak 150 napig maradhatnak hatályban, kivéve, ha a kongresszus azok meghosszabbításáról szavaz.

Az 1974 óta érvényben lévő lehetőséget mostanáig még egyetlen elnök sem használta.

A sajtótájékoztatón Trump visszatérően támadta a tavaly áprilisi vámokat megsemmisítő Legfelsőbb Bíróság tagjait és a döntésüket. Kijelentette például, hogy „külföldi befolyás” alatt áll a testület. „Úgy gondolom, hogy a külföldi érdekeket olyan emberek képviselik, akiknek véleményem szerint túlzott és jelentős befolyásuk van a Legfelsőbb Bíróságra félelem, tisztelet vagy barátság formájában. Ismerek néhányat azok közül, akik a másik oldalon álltak, és nem kedvelem őket. Úgy gondolom, hogy igazi mocskok” – közölte Trump, de nem mondott konkrétumot a külföldi befolyás alátámasztására.

https://telex.hu/gazdasag/2026/02/20/donald-trump-valasza-a-legfelsobb-birosag-dontesere-a-vamokrol-10-szazalekos-globalis-vamot-vezet-be-egy-masik-jogalapra-hivatkozva

Konkrét gyanú nélkül megfigyelhetett orvosokat és tanárokat az állam, elkaszálta a törvényt az EJEB

 Jogsértő a magyar szabályozás, amely alapján bármiféle gyanú nélkül az állam titokban megfigyelhette a dolgozóit, beleértve az orvosokat, pedagógusokat vagy már közszolgákat – mondta ki a Emberi Jogok Európai Bírósága. A strasbourgi döntés miatt a magyar kormánynak hatályon kívül kell helyeznie a kérdéses törvényi szakaszt – írja a 444.hu. Hírszemle.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) kedden kimondta: sérti a magánélethez való jogot a magyar jogszabály, amely alapján a közszférában dolgozókat titkosszolgálati eszközökkel lehetett megfigyelni bírósági engedély nélkül.

A strasbourgi ítélet Szelényi Zoltán traumatológus és több más állami alkalmazott beadványai nyomán született. A panaszosok azt kifogásolták, hogy az úgynevezett „megbízhatósági vizsgálat” során a rendőrség belső elhárítása, a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) titkos megfigyelést folytathatott velük szemben anélkül, hogy ehhez bármiféle konkrét gyanút vagy bírói engedélyt fel kellett volna mutatnia. 

A megbízhatósági vizsgálat intézményét eredetileg 2010-ben vezették be, elsősorban rendőrök és vezető állami tisztviselők korrupciós kockázatainak kiszűrésére. A módszer lényege, hogy fedett nyomozók mesterségesen előidézett helyzetekben tesztelik az érintett jogkövető magatartását, akár ismerősök vagy kollégák bevonásával is.

Az Orbán-kormány 2020–2021-ben jelentősen kiterjesztette a szabályozás hatályát: ettől kezdve gyakorlatilag minden, az államigazgatásban és az államnak dolgozó közalkalmazott – köztük egészségügyi alkalmazottak, gyermekvédelmi szakemberek, kormányhivatali dolgozók és az Oktatási Hivatal munkatársai – célponttá válhatott.

Szinte bárkit megfigyelhettek

A vitatott törvényi rendelkezések alapján a vizsgálatot Pintér Sándor belügyminiszter vagy az NVSZ vezetője rendelhette el az ügyészség jóváhagyásával, de független bírósági kontroll nélkül. A megfigyelés 15 napig tarthatott, amely további 15 nappal meghosszabbítható volt, és egy éven belül akár háromszor is megismételhető. Ez idő alatt az érintettet munkahelyén, szolgálati járművében és közterületen figyelhették meg, lehallgató- és képrögzítő eszközöket telepíthettek, valamint fedett nyomozókat vethettek be vele szemben.

Az EJEB szerint a szabályozás azért sérti az emberi jogi egyezmény 8. cikkét, mert

nem tartalmazott megfelelő garanciákat az önkényes megfigyeléssel szemben: nem volt szükség előzetes gyanúra, túl tág felhatalmazást adott a hatóságoknak. 

Kiemelték azt is, hogy az érintettek nem ismerhették meg érdemben, hogy mi történt velük: nem derült ki számukra, hogy milyen eszközöket vetettek be a titkos megfigyelés során, és milyen adatok keletkeztek róluk. Így sem érdemi jogorvoslatra, sem független bírósági kontrollra nem volt lehetőségük. 

Litresits András ügyvéd, a felperesek jogi képviselője szerint a döntés után a magyar kormánynak hatályon kívül kell helyeznie az érintett törvényi szakaszokat.

A statisztikák is azt mutatták, hogy a vizsgálatok döntő többsége nem vezetett feljelentéshez: 2022-ben a 278 „éles” helyzetből mindössze 13 végződött jogi lépéssel, az egészségügyben pedig 45 esetből csupán kettő.

https://wmn.hu/wmn-szuro/66564-EJEB-megbizhatosagi-vizsgalat-titkosszolgalati-megfigyeles

De alkotmányos demokrácia

 Írta: Gábor György – Szentpéteri Nagy Richard 

Az alábbi írás Halmai Gábornak az Élet és Irodalom 2025. december 18-i számában megjelent cikkére adott válaszunk, amelynek közlését az ÉS szerkesztősége terjedelmi okokra hivatkozva nem vállalta.

https://www.szombat.org/politika/de-alkotmanyos-demokracia

Német Bírói Testület: a rendszer az összeomlás szélén áll

 A német igazságszolgáltatás a működésképtelenség határára sodródott a bűncselekmények növekvő száma és a kezelhetetlen mennyiségű menedékkérelem miatt – figyelmeztet Sven Rebehn. A Német Bírói Szövetség vezetője a Handelsblatt hasábjain megjelent írásában három súlyos problémát nevezett meg, amelyek megbénítják az állami intézményrendszert: az ügyek rendkívül magas számát, a digitalizáció hiányát és a lakosság bizalmának elvesztését. Sven Rebehn szerint egy azonnali beavatkozás nélkül az igazságszolgáltatás összeomlása fenyeget.

Világ  / 2026.01.24.

A legsúlyosabb helyzet az ügyészségeken alakult ki, ahol a bűnözési statisztikák romlása miatt elképesztő munkateher nehezedik a hatóságokra.

Jelenleg nagyjából egymillió büntetőeljárás fekszik feldolgozatlanul az asztalon, miközben évente további öt és fél millió új ügy érkezik.

Az erőforrások hiánya odáig vezetett, hogy ma már csupán minden tizenhatodik eljárás jut el a tényleges bírósági vádemelésig, ami súlyosan rombolja a jogállamiságba vetett társadalmi hitet.

Hasonlóan válságos a kép a közigazgatási bíróságokon is, ahol a menedékjoggal kapcsolatos perek száma dönt rekordokat. Míg 2023-ban 72 ezer, 2024-ben pedig már több mint 100 ezer ilyen eljárás indult, a 2025-ös előrejelzések további ötven százalékos emelkedést vetítenek előre. Sven Rebehn rámutatott, hogy jelenleg Rheinland-Pfalz az egyetlen olyan tartomány, ahol képesek fél éven belül lezárni egy-egy ilyen ügyet, mindenhol máshol évekig húzódhatnak a tárgyalások a túlterheltség miatt.

Az elavult technológiai háttér és a hivatalok digitalizációjának csigalassúsága csak tovább mélyíti a válságot.

A bírói szövetség vezetője szerint döbbenetes mennyiségű munkaórát emészt fel, hogy a papíralapú iratokat a mai napig manuálisan kell szkennelni és digitális formátumúvá alakítani.

Az informatikai hálózat annyira elavult, hogy a nagyobb videófájlokat pendrive-okon, postai úton küldözgetik az intézmények között, mivel a belső szoftverek nem bírják el a nagy adatforgalmat.

A lakosság körében végzett felmérések is igazolják, mekkora a baj: az Allensbach Intézet adatai szerint tízből nyolc német állampolgár úgy látja, hogy a bírósági eljárások elfogadhatatlanul hosszú ideig tartanak. Sven Rebehn szerint ez a tendencia a jogrendszerbe vetett hit teljes elvesztésével fenyeget. A megoldást egy jelentős szövetségi forrásbevonásban látja, amelyből nemcsak a krónikus létszámhiányt lehetne orvosolni, hanem a technikai eszközparkot is végre modernizálni kellene.

A szakember szerint a mesterséges intelligencia integrációját is fel kellene gyorsítani a hivatalokban. Intelligens asszisztensek vehetnék át az iratkezeléssel kapcsolatos rutinfeladatokat, az automatizálás pedig jelentős terhet venne le a bírák válláról, különösen a nagy számban előforduló, azonos típusú eljárások tömegeinek feldolgozásánál.

Sven Rebehn hangsúlyozta, hogy az államnak kötelessége biztosítani az igazságszolgáltatás zavartalan működését, mielőtt a rendszer végleg megbénul.

https://demokrata.hu/vilag/nemet-biroi-testulet-a-rendszer-az-osszeomlas-szelen-all-1126996/

Marad a bizonytalanság, nincs döntés a nyugdíjkorhatárról Magyarország szomszédjában

MTI 

Negyedik alkalommal is elhalasztotta a döntést pénteken a román alkotmánybíróság (CCR) az igazságügyi nyugdíjreform-tervezet ügyében, amely fokozatosan kivezetné a korkedvezményes nyugdíjazás lehetőségét és csökkentené a nyugdíjakat a bírák és ügyészek - köztük az alkotmánybíróság tagjai - esetében.

A testület közleményében arra hivatkozott, hogy tanulmányoznia kell még az ügy különböző vetületeit, valamint azt a "független szakértői elemzést", amelyet az óvást előterjesztő legfelsőbb bíróság (ICCJ) csütörtökön terjesztett a CCR elé. Korábbi két alkalommal a kilenctagú CCR döntésképtelen maradt,

mivel a Szociáldemokrata Párt (PSD) támogatásával tisztségbe juttatott négy alkotmánybíró hiányzott az ülésről.

Ilie Bolojan miniszterelnök a parlamenti vitát kiiktató úgynevezett kormányzati felelősségvállalással próbálta decemberben hatályba léptetni az igazságügyi nyugdíjreformot, amelynek elfogadására Románia kötelezettséget vállalt a nemzeti helyreállítási tervben. A kormány szerint a magas költségvetési hiány miatt megszorításokra kényszerülő Románia 230 millió eurós uniós támogatás elvesztését kockáztatja, ha nem lépteti életbe az igazságügyi nyugdíjreformot, amely a bírák és ügyészek - sokak által méltánytalannak tartott - kiváltságait nyirbálná meg.

A tervezet hatályba lépése esetén

a jelenlegi 48-ról fokozatosan 65 évre emelkedne a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatára, akik utolsó nettó bérük alig 70 százalékát kapnák meg nyugdíjként a jelenlegi 100 százalék helyett.

Az óvást előterjesztő legfőbb instancia szerint azonban ez az igazságszolgáltatás függetlenségét veszélyeztetné, és valójában teljesen felszámolná a bírói függetlenség egyik garanciájaként bevezetett szolgálati nyugdíjat.

Romániában a bírók és az ügyészek mellett a szintén korkedvezménnyel nyugalmazott pilóták, parlamenti képviselők, pénzügyőrök, katonák, rendőrök és hírszerzők is olyan kiemelt - nem a befizetett járulékaikból, hanem az állami költségvetésből fedezett - járandóságban részesülnek, amely többnyire lényegesen magasabb az átlagnyugdíjnál. Románia évi mintegy 13 milliárd lejt (975 milliárd forint) fordít a speciális nyugdíjakra.

A román alkotmánybíróság pénteken azt közölte, hogy legközelebb február 11-én tűzi napirendre az igazságügyi nyugdíjreform-tervezet ellen emelt óvás ügyét.

https://www.portfolio.hu/gazdasag/20260116/marad-a-bizonytalansag-nincs-dontes-a-nyugdijkorhatarrol-magyarorszag-szomszedjaban-811491

Alkotmányos államcsíny az EU-ban

 Vegyük vissza az irányítást az európai együttműködés felett!

Bóka János  avatarja

Bóka János

Alkotmányos államcsíny zajlik az Európai Unióban. Történik mindez a tagállamok és az európai polgárok politikai felhatalmazása hiányában, az uniós szerződések betűjével és szellemével ellentétben, a tagállamok alkotmányos berendezkedését és intézményeit aláásva.

A folyamatban meghatározó szerepet játszik az Európai Unió Bírósága: sajátos szerepfelfogására épülő joggyakorlata nélkül ez aligha lenne lehetséges. Az Európai Unió Bíróságának jogfejlesztő gyakorlata – mint a bírói aktivizmus általában – mindig is vitatott volt, de nem feltétlenül jelentett szuverenitásproblémát. Mindaddig, amíg az uniós jog a tagállami politikai konszenzus által kijelölt integrációs struktúra keretei között marad, az uniós jog hatékony érvényesítése nem más, mint az integrációra vonatkozó politikai akarat végrehajtásának eszköze. Amikor azonban az uniós jogértelmezés megváltoztatja az integrációs struktúra kereteit, akkor elveszíti uniós jogi természetét, és valójában a hatáskör-átruházásra irányuló tagállami akaratképzés helyébe lép. Ez nem jogtechnikai vagy értelmezési probléma, hanem a politikai legitimáció és a szuverenitás alapkérdése. A tagállamok ma már ezekkel a kérdésekkel szembesülnek.

Eljutottunk odáig, hogy 

az Európai Unió Bírósága magát jelöli ki az uniós értékviták végső fórumaként. Nem vitatott, hogy Európa értékközösség. De nem azért értékközösség, mert az Európai Unió alapszerződései ezt kimondják, hanem azért, mert ez a történelmi valóság. Értékeink az Európai Uniót alkotó egyes nemzeti közösségek belső konszenzusából és megéléséből fakadnak. 

Ezek az egyes nemzeti közösségek sajátjai, ezeket az egyes nemzeti közösségek védik, alakítják és érvényesítik a saját eszközeikkel. Ezek az értékek a nemzeti szuverenitás legbelső magját képezik, amit egy nemzet soha nem hagyhat el, soha nem engedhet át másnak – különben megszűnik nemzetnek lenni. És ekkor nemcsak a nemzet szűnik meg létezni, hanem az európai integráció is, mert európai integráció csak szuverén nemzetek részvételével lehetséges. Szuverén nemzetek híján nem integráció zajlik, hanem birodalomépítés.

Az Európai Unió Bírósága nem így gondolkodik. 

A bíróság szerint a tagállamok a közös értékek meghatározását és kikényszerítését átengedték az európai intézményeknek. Ha ezt elfogadjuk, akkor az uniós intézmények által meghatározott és kikényszerített értékek bármilyen tartalommal megtölthetők.

 Viszont az európai integráció csak annyiban és csak azért lehet az európai civilizáció őrzője, ha és amennyiben az a zsidó–keresztény gyökerekből kisarjadó, közös történelmi és kulturális élmények által formált európai értékekre épül. Ha ezek helyébe mást állítunk, akkor valójában nem az európai integrációt építjük alulról, hanem az európai civilizációt bontjuk le felülről.

A másik veszélyes következmény az európai tolerancia és sokszínűség eltűnése. Az európai tolerancia és sokszínűség nem magától értetődő vívmány, hanem sok évszázados konfliktus keserű gyümölcse. Európában mára a tolerancia valódi jelentése is elhomályosult. A tolerancia és a sokszínűség nem azt jelenti, hogy mindenben egyetértünk és egyformák vagyunk. 

A tolerancia éppen azt jelenti, hogy nem értünk egyet, mégis ugyanannak a közösségnek vagyunk a tagjai, és jóhisze­műen együttműködünk. A tolerancia egy alulról szerveződő integrációs folyamat magától értetődő eleme. Az európai birodalomépítéssel viszont nyilvánvalóan összeegyeztethetetlen.

Az Európai Unió Bírósága tudatosan erodálta a tagállami alkotmány- és szuverenitásvédelmi intézmények pozícióit, amelyek az értékvitákkal kapcsolatos monopóliumát veszélyeztethették volna. A bíróság már hosszú ideje igyekszik elvágni a tagállami bíróságok és alkotmánybíróságok közötti köteléket, és kifejezetten felhatalmazza a nemzeti bíróságokat arra, hogy az uniós jog alkalmazási köré­ben az alkotmánybíróság bizonyos döntéseit figyelmen kívül hagyják – még akkor is, ha ezzel alkotmányos rendelkezések érvényesülését akadályozzák meg. 

A bíróság azonban nemrég további lépést tett ezen az úton, és ezzel átkelt a Rubiconon: most már a tagállami alkotmánybíróságok általános intézményi legitimációjának is végső bírájaként lép fel.

A bíróság 2021 decemberében, a román alkotmánybírósággal kapcsolatban tett először megállapításokat az intézmény függetlenségéről, jóllehet erre vonatkozó kérdést az előterjesztő nemzeti bíróságok nem intéztek hozzá. A bíróság ekkor már kimondta, hogy az alkotmánybíróság határozatai a rendes bíróságokra nézve általában véve is csak akkor kötelezők, ha a nemzeti jog biztosítja az alkotmánybíróság függetlenségét, többek között a jogalkotó és a végrehajtó hatalomban. Az alkotmánybíróság függetlenségére vonatkozó standardokat pedig természetesen a bíróság határozza meg, mind az összetételre, mind a működésre vonatkozóan.

2025. december 18-án a bíróság elérkezettnek látta az időt arra, hogy a négy évvel ezelőtt asztalra tett revolvert elsüsse. Arra a következtetésre jutott, hogy a lengyel alkotmánybíróság három bírájának 2015. decemberi és az elnökének 2016. decemberi kinevezése a lengyelországi kinevezési eljárásokra vonatkozó alapvető szabályok megsértésével történt. 

Ennek következtében a lengyel alkotmánybíróság az uniós jog értelmében nem felel meg a törvény által létrehozott független és pártatlan bíróság követelményeinek. A bíróság tehát általában véve is felmentette a rendes bíróságokat a lengyel alkotmánybíróság határozatainak kötelező ereje alól.

De a határozat itt nem áll meg. Biztos, ami biztos, kategorikusan elutasítja az összes eszközt és argumentációt, amit a tagállami alkotmányos szervek korábban a bíróság korlátlan és ellenőrizetlen jogértelmezési monopóliumával és az uniós jog abszolút elsőbbségével szemben végső menedékként kialakítottak.

A bíróság szerint egy tagállam nem hivatkozhat alkotmányos identitására a közös uniós értékekkel szemben – amelyeket természetesen végső soron a bíróság értelmez, és közvetlenül, illetve a tagállami hatóságokon keresztül érvényesít. Ezzel teljesen kiüresedett az EU kötelezettsége a tagállamok nemzeti identitásának tiszteletben tartására, amelynek elválaszthatatlan része azok alapvető politikai és alkotmányos berendezkedése. 

A bíróság áttételesen Magyarországnak is üzent: sohasem fog a magyar alaptörvény szerinti alkotmányos párbeszédet folytatni az Alkotmánybírósággal, előzetes európai uniós értelmező véleményről szóló döntést kérve az alkotmányos hagyományok és a nemzeti identitás értelmezésére vonatkozóan. 

A bíróság alkotmányos párbeszédet csak olyan eljárásban képzel el, ahol a végső szó az övé, és ahol a tagállami alkotmányos szervek legfeljebb félként jelenhetnek meg.

A bíróság világossá tette azt is, hogy az EU-nak biztosított hatáskörök terjedelmével és korlátaival kapcsolatos kérdések kizárólag az uniós bíróságok hatáskörébe tartoznak. Az uniós hatáskör túllépésére vonatkozó ultra vires vizsgálat, az alkotmányos identitásvizsgálat, illetve az alkotmányos mag védelmének jogát több tagállami alkotmánybíróság kifejezetten fenntartotta magának, köztük a magyar Alkotmánybíróság is. A bíróság döntése egyértelműen azt üzeni, hogy az alkotmánybíróságok nem jogosultak az uniós hatáskörök önkényes jogértelmezésen alapuló túllépésére vagy az alkotmányos önazonosságra hivatkozással valamely uniós jogi aktust alkotmánysértőnek minősíteni. Ilyen esetben ha a bizottság kötelezettségszegési eljárást indítana, akkor a bíróság a mostani ítéletében foglalt érvelés mentén elítélő döntést hozna. Az uniós jognak tehát csak egy őrzője van: az Európai Unió Bírósága. Ezt az őrzőt pedig szemmel láthatóan nem őrzi és nem is őrizheti senki.

Az európai együttműködés kritikus ponthoz érkezett. Ma már nem tudjuk az uniós szerződések alapján meghúzni a határvonalat tagállami és uniós hatáskörök között. Ma már az uniós jog nem ismer el olyan tagállami intézményt, amelyik kimondhatná, hogy eddig, és ne tovább. 

Ha kizárólag az uniós jogon és az uniós intézményeken múlna, akkor eszköztelenek lennénk a tagállami szuverenitás védelmében. És ha ez így marad, akkor az alkotmányos föderalizmus működésén keresztül az Európai Egyesült Államok lesz az integráció törvényszerű és elkerülhetetlen eredménye.

Magyarország kormánya ezt nem nézheti ölbe tett kézzel, mert a folyamat nem összeegyeztethető azzal, ahogyan a patrióta politikai közösség Magyarországon és Európában a szuverén tagállamok együttműködéséről gondolkodik. Ezt a folyamatot meg kell állítanunk és vissza kell fordítanunk. 

Az Európai Unió tagállamainak és az európai polgároknak vissza kell venniük az ellenőrzést az európai együttműködés és az Európai Unió intézményei felett. Szükséges ez Magyarország szuverenitásának védelme érdekében. Szükséges ez a demokrácia és jogállamiság európai értékeinek védelmében. Szükséges ez egy jobb és hatékonyabb európai együttműködés érdekében.

Magyarország kormánya megkezdte az Európai Unió hatásköreinek szisztematikus átvilágítását, mert az EU részéről ma már általános gyakorlat a hatásköreinek lopakodó kiterjesztése. A lopakodó hatáskörbővítés szuverenitási kérdés. Az EU ugyanis a hatáskör-átruházás elvére épül: a tagállamok döntik el, mely területeken kívánnak az intézményeken keresztül együttműködni. Ha ez a döntést kiveszik a kezükből, akkor a tagállami szuverenitás súlyosan sérül.

A hatáskör-átvilágítás célja, hogy feltárja a lopakodó hatáskörbővítés gyakorlatát a gazdaságpolitika, az energiapolitika, a migráció, a jogállamiság, illetve az oktatás, a kultúra és a családpolitika területén. A vizsgálat kitér arra is, hogy ezeken a területeken általában véve is optimális-e a hatáskörök megosztása a tagállamok és az EU között. Arra is keressük a választ, hogy a gyakorlatban miért nem működnek a tagállami hatásköröket védő uniós eszközök, és hogyan lehetne olyan megoldásokat bevezetni, amelyek valóban megvédik a tagállami szuverenitást.

 Vegyük vissza az irányítást az európai együttműködés felett! Váltsuk be azt az ígéretet, amit a nemzetek Európája jelent: együtt erősebbek lehetünk, mint külön-külön, de együtt is megmaradhatunk annak, akik vagyunk!

A szerző európai uniós ügyekért felelős miniszter

https://magyarnemzet.hu/velemeny/2025/12/eu-birosag-szuverenitas-alkotmany-magyarorszag

Nem jogosult a varsói alkotmány értékelésére az uniós bíróság – jelentette ki a lengyel alkotmánybíróság

 Szerző: hirado.hu Forrás: MTI 2025.12.18. 18:20

Az Európai Unió Bírósága nem jogosult arra, hogy értékelje a lengyel alaptörvényt és az alkotmánybíróságot – reagált az uniós bíróság csütörtöki luxembourgi ítéletére a varsói alkotmánybíróság. A lengyel kormány képviselői viszont üdvözölték az uniós végzést.

A lengyel alkotmánybíróság arra reagált, hogy az EU-bíróság több alapvető uniós jogelv megsértését rótta fel neki, megfogalmazva azt az álláspontot is, hogy a lengyel testület nem tekinthető független és pártatlan bíróságnak.

A luxembourgi ítélet „nincs semmilyen hatással Lengyelország alkotmányos szerveinek működésére”, a döntés „teljes mértékben az említett szerv hatáskörén kívül született”, „a lengyel alkotmány és a lengyel alkotmánybíróság értékelése ugyanis nem tartozik” az uniós bíróságra – olvasható a varsói alkotmánybíróság honlapján közzétett állásfoglalásban.

Aláhúzták: Lengyelország nem ruházta át az Európai Unióra az igazságügyet és a bíráskodást érintő hatásköröket.

Erre alapozva 2005 óta több lengyel alkotmánybírósági döntés is megerősítette, hogy az uniós jog elsőbbsége csak egyes, az átruházott hatáskörökkel összefüggő törvényeket érint, nem pedig az alkotmányt – idézték fel.

Dagmara Pawelczyk-Woicka, a lengyel igazságszolgáltatási tanács (KRS) elnöke az X-en leszögezte: nem meglepő „a lengyel alkotmánybíróság hatáskörét és egyúttal összetételét aláásó” uniós döntés. A luxembourgi bíróság ugyanis „nem akarja alkalmazni és nem is alkalmazza az alapszerződésekben előírt jogi korlátozásokat, hanem politikai célokat követ” – fogalmazott a KRS elnöke.

Rafal Leskiewicz, a lengyel államfő szóvivője újságírói kérdésre aláhúzta: az uniós jog „semmilyen módon nem avatkozhat be Lengyelország alkotmányos rendjébe”.

Donald Tusk kormányfő viszont brüsszeli sajtóértekezletén úgy ítélte meg: a döntés „zöld fényt ad az alkotmánybíróság javítására”, amely folyamat végrehajtásáról már tárgyalt a kormánykoalíciós partnerekkel.

Waldemar Zurek igazságügyi miniszter és főügyész jelezte: az eljárást a jövő év elején a parlamentben indítanák el új alkotmánybírák megválasztásával. Megjegyezte: a kormánykoalíció nem hiszi, hogy az alkotmánybíróság átrendezését célzó új törvény ügyében lehetséges volna az ellenzéki jelöltként megválasztott Karol Nawrocki államfő „együttműködése”.

Donald Tusk kormánya nem ismeri el az alkotmánybíróságot a jelenlegi összetételében, mely az előző, a jelenleg ellenzéki Jog és Igazságosság vezette kormány idején alakult. Hasonlóképpen nem ismerik el a KRS bíró tagjait sem. Az alkotmánybírósági végzéseket a kormány nem tekinti érvényesnek, és a kormányfői hivatal illetékes osztálya nem teszi közzé őket a jogi közlönyben. A kormánykoalíció az alkotmánybíróság átalakítását szeretné elérni. Az ezt célzó és a parlamentben tavaly ősszel megszavazott két törvényt azonban Andrzej Duda akkori államfő nem írta alá, ehelyett előzetes alkotmánybírósági normakontrollra küldte őket.

Az augusztusban beiktatott Karol Nawrocki elnök december elején kijelentette: az alkotmánybíróságot a jelenlegi kormány hivatalba lépése óta „kegyetlenül” támadják, a KRS törvényes alapjait pedig „alaptalanul kétségbe vonják”.

Hangsúlyozta: „az alkotmány őreként soha nem fogja elfogadni az ilyen cselekményeket”.

A lengyel elnöknek vétójoga van, a vétót a parlamenti alsóház az újabb szavazáson csak háromötödös többséggel utasíthatja el. A jelenlegi kormánykoalíciónak nincs ekkora többsége az alsóházban.

https://hirado.hu/kulfold/cikk/2025/12/18/nem-jogosult-a-varsoi-alkotmany-ertekelesere-az-unios-birosag-jelentette-ki-a-lengyel-alkotmanybirosag

Európai Unió Bírósága: A lengyel alkotmánybíróság megsértette az uniós jogot azzal, hogy nem tartotta tiszteletben ítéleteinket

 Szerző: AI | 18.dec 2025 | Europe in brief AI

Az Európai Unió Bírósága megállapította, hogy Lengyelország megsértette az uniós jogot.

EUB Luxemburgben. Fotó: Arne Immanuel Bänsch/dpa

Az Európai Unió Bírósága kimondta, hogy a lengyel Alkotmánybíróság megsértette az uniós jogot azzal, hogy nem tartotta tiszteletben az Európai Unió Bíróságának ítéleteit. Az Alkotmánybíróság továbbá nem felel meg a törvény által előzetesen létrehozott, független és pártatlan bíróság követelményeinek három tagja és elnöke kinevezésének szabálytalanságai miatt.

Ítéletében az Európai Unió Bírósága teljes mértékben helyt adott az Európai Bizottság keresetének, amelyet azután nyújtottak be, hogy az Alkotmánybíróság két olyan ítéletet hozott, amelyek az uniós jog elsőbbségét támadták a Közösségen belüli nemzeti joggal szemben.

Az Európai Unió Bírósága megállapította, hogy Lengyelország megsértette az Európai Unió jogát.

Ítéletében az Európai Unió Bírósága hangsúlyozta, hogy Lengyelország nem hivatkozhat alkotmányos identitására annak érdekében, hogy kibújjon az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkében rögzített közös értékek tiszteletben tartása alól, mint például a jogállamiság, a hatékony bírói jogvédelem és az igazságszolgáltatás függetlensége.

„Ezek az értékek ugyanis magának az Uniónak az identitásának alapját képezik, amelyhez Lengyelország önként csatlakozott. A csatlakozást (Lengyelország Európai Unióhoz való csatlakozását – PAP) követően ezek az értékek konkrétan a jogilag kötelező kötelezettségekben öltenek testet, amelyek alól a tagállamok nem vonhatják ki magukat” – állapította meg az Európai Unió Bírósága. (2025.12.18.)

https://europeannewsroom.com/hu/europai-unio-birosaga-a-lengyel-alkotmanybirosag-megsertette-az-unios-jogot-azzal-hogy-nem-tartotta-tiszteletben-iteleteinket/

A Fidesz törvénymódosítással biztosítaná, hogy a következő parlament ne állíthassa csak úgy félre Sulyok Tamást

 Cseke Balázs

Négy hónappal az országgyűlés választás előtt két törvénymódosítással erősítheti meg a Fidesz a köztársasági elnök pozícióját. A kormánypárti képviselők a törvényalkotási bizottság csütörtök délutáni ülésére nyújtottak be olyan módosítókat, amelyekkel Tordai Bence képviselő szerint a fideszes mélyállamot erősítik egy esetleges választási vereség esetére.

Az Alaptörvény szerint a köztársasági elnök átmeneti akadályoztatását a köztársasági elnök, a kormány vagy bármely országgyűlési képviselő kezdeményezésére az Országgyűlés állapítja meg. Ehhez elég sima többség is, nincs szükség kétharmadra. A köztársasági elnök átmeneti akadályoztatásakor jogköreit az Országgyűlés elnöke gyakorolja, akit a parlamenti többség választ meg az új ciklus elején, így a Tisza Párt győzelme esetén az ő jelöltük váltaná Kövér Lászlót a poszton.

Az alkotmánybírósági törvénybe most bekerül egy olyan kiegészítés, hogy a parlament döntését az Alkotmánybíróságnak soron kívül meg kell vizsgálnia olyan szempontból, hogy megfelel-e az Alaptörvénynek. A házelnök csak akkor írhatja alá a határozatot, ha a Polt Péter vezette testület jóváhagyta azt, azaz

az Alkotmánybíróság nélkül a következő parlament nem mondhatja ki a köztársasági elnök átmeneti akadályoztatását.

Az Alkotmánybíróság tagjainak megbízatása 12 évre szól, így a testület többségét a következő parlamenti ciklusban is olyan jogászok alkotják, akiket fideszes kétharmad választott meg.

A kormánypárti képviselők szerint azért van szükség a módosításra, mert „a köztársasági elnök átmeneti akadályoztatása tényének esetlegesen téves, az Alaptörvényben foglaltak megsértésével történő megállapítása az államszervezet demokratikus működése szempontjából kiemelkedő mértékű közjogi zavart keletkeztetne, amelynek az elhárítására nincs kialakított eljárásrend”.

Tordai Bence szerint ugyanakkor valójában az a célja a javaslatnak, hogy ha az ellenzék kerül többségbe a 2026-os választás után, akkor ne tudják kimondani a köztársasági elnök akadályoztatását, és „Orbán Viktornak minden eszköze meglegyen ahhoz, hogy meggátolja a népakarat: a NER eltakarításának a beteljesítését”. Ez az értelmezés szerint a köztársasági elnök feladata az lenne az ellenzék győzelme esetén, hogy ott gáncsolja a törvényalkotást, ahol csak tudja.

Egy másik salátatörvényt (közszolgálati tárgyú törvények módosítása) azzal egészítenék ki a fideszes képviselők a szavazás előtt pár nappal, hogy ha az Országgyűlés ki is mondja a köztársasági elnök átmeneti akadályoztatását, a köztársasági elnök egy írásos nyilatkozattal, a parlament jóváhagyása nélkül bármikor megszüntetheti azt. A benyújtók szerint erre azért van szükség, mert kizárólag maga a köztársasági elnök tud hitelesen nyilatkozni az átmeneti akadályoztatása végéről, és „a nyilatkozattétel egyúttal megkérdőjelezhetetlen tanúbizonysága is annak, hogy az akadályoztatás megszűnt”.

A törvényjavaslat alapján a jövőben nem lehet csökkenteni a Sándor-palota bérkeretét, sőt, minden évben az átlagkeresetek növekedésével arányban kell emelni azt. A fideszes képviselők szerint ez azért fontos, mert „a hatalommegosztás rendszerében betöltött önálló, más hatalmi ágaktól elkülönülő alkotmányos szerepe indokolttá teszi a köztársasági elnöki működés önállósága szervezeti és pénzügyi garanciáinak a megerősítését”.

Sulyok Tamást tavaly februárban választotta meg az Országgyűlés, megbízatása 2029. március 4-ig szól.

https://telex.hu/belfold/2025/12/04/fidesz-parlament-koztarsasagi-elnok-jogallasa-torvenymodositas-sulyok-tamas

Szigorít Ausztria: betiltanák a fejkendőt a 14 év alatti lányoknak az iskolákban

 Hiába kaszálta el egyszer az Alkotmánybíróság, a kormány nem adja fel. Februártól először csak figyelmeztetnek, de 2026 őszétől már jön a csekk.

Miután az Alkotmánybíróság egyszer már elkaszálta a tervet, az osztrák kormány csütörtökön ismét benyújtotta a parlamentnek azt a törvényjavaslatot, amely megtiltaná a fejkendő viselését a 14 év alatti lányoknak az iskolákban. A kormány már decemberben elfogadtatná a jogszabályt, amit két lépcsőben vezetnének be: februártól egy felkészítő, tájékoztató szakasz indulna, 2026 őszétől pedig már bírságolhatnak is.

A tilalom a tervek szerint minden állami és magániskolában a 8. évfolyam végéig, vagyis nagyjából 14 éves korig lenne érvényes, és kifejezetten az iszlám hagyományok szerinti fejkendőre vonatkozna. A szabályozás az iskola teljes területére kiterjedne, így a tantermekre, az udvarra és a tornateremre is.

A tervezet külön foglalkozik azokkal a diákokkal, akik társaikat az iszlám öltözködési szabályok betartására kényszerítik – velük szemben a hatóságok is eljárhatnak. A szabályszegő szülők 150 és 800 euró, vagyis körülbelül 58 ezer és 308 ezer forint közötti pénzbírsággal számolhatnak, de csak akkor, ha az iskolai figyelmeztetés és a szakemberek bevonása sem hozott eredményt.

A kormány azzal érvel, hogy a tilalom a gyermekek védelmét és az esélyegyenlőséget szolgálja.

„A gyerekkendő a lányok láthatóságát és szabadságát korlátozza – egyértelműen az elnyomás jele”

– mondta Claudia Plakolm integrációs miniszter. A jobboldali ellenzéki Osztrák Szabadságpárt támogatja a szigorítást, de szerintük ez csak az első lépés lehet. „A fejkendő a politikai iszlám, a nők elnyomásának szimbóluma, és semmi keresnivalója az iskoláinkban” – közölte Ricarda Berger, a párt családpolitikai szóvivője.

Jogvédő szervezetek és muszlim közösségek szerint viszont a javaslat diszkriminatív és sérti a vallásszabadságot. „A tervezett fejkendőtilalom egyoldalú, diszkriminatív beavatkozás, az antimuszlim rasszizmus megnyilvánulása” – írta közleményében az Amnesty International Österreich. Az Osztrák Iszlám Hitközség elnöke arra figyelmeztetett, hogy a vita a szélsőségeseknek kedvez. „Az extremisták a fejkendőtilalmat a saját céljaikra használják” – mondta az ORF-nek Ümit Vural.

A parlament 2019-ben már elfogadott egy hasonló tilalmat az alsó tagozatosokra, azt azonban az Alkotmánybíróság 2020 decemberében alkotmányellenesnek találta és megsemmisítette. A kormány a mostani javaslatot éppen ezért úgy alakította ki, hogy a vallási nagykorúság határáig terjedjen, és kiegészítő intézkedésekkel, például iskolapszichológusi segítséggel támogassák, abban bízva, hogy ezúttal átmegy a jogi szűrőn.

A minisztérium korábbi becslése szerint a szabályozás több mint 12 ezer lányt érinthet Ausztriában. Az osztrák modell iránt már Németországban is érdeklődnek: Hessen tartomány minisztere komolyan megfontolandónak nevezte az átvételét.

https://www.szeretlekmagyarorszag.hu/hirek/szigorit-ausztria-betiltanak-a-fejkendot-a-14-ev-alatti-lanyoknak-az-iskolakban/

Tusk felmondaná az Emberi Jogok Európai Egyezményét

 A csatlakozás a rendszerváltozás egyik jelképes eseménye volt, ám a lengyel miniszterelnök szerint mára már gáttá vált. Támogatói azonban ezt nem fogadják el.

Domány András

Ha az Emberi Jogok Európai Egyezményének 46 aláírója nem tud megállapodni annak reformjáról, akkor józan mérlegelés tárgya lehet a kilépés – idézi a hétfői Gazeta Wyborcza a lengyel miniszterelnöknek a brit Sunday Timesban megjelent interjúját. Donald Tusk szerint a tömeges migráció az egyre nehezebb etnikai és kulturális viszonyok miatt komoly kihívás Európa belső stabilitásával szemben.

Arról tárgyalt a radikális jobboldali Meloni olasz és a szociáldemokrata Frederiksen dán miniszterelnökkel, hogy nem tudják deportálni „az elítélt bűnözőket, erőszaktevőket és terroristákat”, mert a bíróságoknak „az emberi jogok sokkal fontosabbak, mint a biztonság”.

Tusk nyáron, amikor átalakította kormányát, nagyobb rendet és biztonságot ígért. Lengyelország évek óta küzd a belarusz diktatúra által szervezetten a határra szállított menekültekkel, és a 2023 végén hivatalba lépett kormánypártok ellenzékben tett ígéreteiket megszegve megkönnyítették a határőrök fegyverhasználatát, erőszakkal visszatoloncolják a menedékjogot kérni próbáló embereket.

Ezzel szemben csak a koalíció legkisebb és leggyengébb pártja, az Új Baloldal lépett fel, de sikertelenül. Tusk a 2025 első felében betöltött uniós elnökségnek is egyik fő témájává tette ezt.

A keményebb politizálásra otthoni ellenfelei kényszerítik Tuskot, aki most éppen beolvasztott a pártjába két kisebb szövetségest, ezért már nem Polgári Platform, hanem Polgári Koalíció a nevük. A Jaroslaw Kaczynski vezette Jog és Igazságosság (PiS) múlt hétvégi programalkotó kongresszusán nem egyszerűen a kormányzásra készült – legkésőbb a 2027-ben esedékes választásokon, de akár előbb –, hanem a felszólalók többsége hazaáruló bűnbandának minősítette a jelenleg hivatalban lévő vezetőket, akiket úgy kell leváltani, hogy egy új alkotmány elfogadtatása után soha többé ne térhessenek vissza. Ehhez kétharmados többséget akarnak szerezni.

Ennek a retorikának része a migránsokkal való, jórészt alaptalan riogatás, amely beleilleszkedik a PiS németellenes vonalába is. Ugyanis azt állítják, hogy a német hatóságok Lengyelországba küldenek vissza nem onnan érkezett embereket, bár ez nem igaz.

Tusk saját táborán belüli bírálói azonban el vannak keseredve: számukra éppen az emberi jogok mindenek fölötti tiszteletben tartása különbözteti meg az általuk támogatott demokratikus pártokat a demokráciát veszélyeztető, kormányzásuk idején romboló erőktől. A 2023-as győzelem mögött álló szavazók azt mondják: Tusk hiába erőlködik, mert aki nem akarja, hogy az emberi jogok fontosak legyenek, az egy gyenge utánzat helyett az eredetire, azaz a PiS-re fog szavazni.

Tehát igenis, éppen nehéz időkben kell úgy alakítani a törvényeket, hogy az emberek megkapják a jogosan kívánt biztonságot, de ez ne járjon a gyengék, a kiszolgáltatottak, a különböző (nemzeti, vallási, szexuális) kisebbségek és a lengyel határra sodródott menekültek kisemmizésével.

Ez a dilemma egyelőre feloldhatatlannak látszik, miközben a lengyel kormánykoalíció a kisebb pártjainak a visszaesése miatt gyengül. Az új köztársasági elnök, Karol Nawrocki is nehezíti a helyzetét.

Az Emberi Jogok Európai Egyezményét egyébként Magyarország 1993-ban hirdette ki törvényben. Két kivétellel minden európai ország a részese, tehát aki kilépne – amit pedig Keir Starmer brit miniszterelnök is megpedzett nemrég –, az Oroszország és Belarusz nem túl dicső társaságában találná magát.

Miután az egyezmény alapján működő Emberi Jogok Európai Bírósága több ügyben elmarasztalta Magyarországot, Vejkey Imre, az Országgyűlés igazságügyi bizottságának kereszténydemokrata elnöke 2020-ban nálunk is felvetette a kilépést, mondván, hogy „a strasbourgi döntések sértik az állam kompetenciáját, az ítéletek mögött globális csoportok érdekei húzódnak meg”.

Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető és a Miniszterelnökség azonban akkor azonnal cáfolta, hogy lenne ilyen szándék.

https://hvg.hu/vilag/20251027_tusk-lengyelorszag-kilepes-emberi-jogi-egyezmeny

Tuskék bajban vannak – Alkotmányellenesnek ítélte a lengyel alkotmánybíróság a gyűlöletbeszéd tilalmát kiterjesztő törvénymódosítást

 Alkotmányellenesnek találta kedden a lengyel alkotmánybíróság azt a törvénymódosítást, amely egyebek mellett a biológiai nemre és a szexuális irányultságra is kiterjesztette a gyűlöletbeszéd tilalmát.

A jogszabályt áprilisban az akkor még hivatalban lévő Andrzej Duda korábbi elnök küldte előzetes normakontrollra. A törvénymódosítás a fogyatékosságra, az életkorra, a biológiai nem és a szexuális irányultság elleni fellépésre is kiterjesztette az előítéleten alapuló bűncselekmények listáját. Ezek gyanúja esetén hivatalból elindítható lenne a büntetőjogi eljárás.

A taláros testület szerint a gyűlöletbeszéd négy új formáját a törvényhozók pontatlanul határozták meg, a törvénymódosítás sérti a szólásszabadság alkotmányos jogát.

Justyn Piskorski alkotmánybíró az ítélet indoklását ismertetve aláhúzta: a módosítások alkalmazása „kiszámíthatatlan” lehetett volna, a jogszabály a büntetőjogi szervek és a bíróságok „önkényes döntéseit” tette volna lehetővé például a nemi identitásról, a kulturális normákról, a társadalmi mozgalmakról folytatott viták vagy kutatások esetében is.

Az alkotmánybíróság keddi tárgyalásán Zbigniew Bogucki, az államfői hivatal főnöke is felszólalt a jelenlegi lengyel elnök, Karol Nawrocki nevében. Aláhúzta: a gyűlöletbeszéd új fajtáinak pontatlan meghatározása a közvita korlátozásához vezetne, és „igazából lehetetlenné tenné a véleménynyilvánítást”.

Bogucki emellett rámutatott: a fogyatékosság, az életkor, valamint a nemi identitás és a szexuális irányultság elleni verbális támadások esetei a már létező előírások alapján, az egyéni úton elindítható polgári jogi és büntetőjogi eljárások keretében is kezelhetőek.

A Polgári Platform párt által vezetett lengyel kormánykoalíció nem tekinti érvényesnek az alkotmánybírósági végzéseket, és a kormányfői hivatal illetékes osztálya nem teszi közzé őket a jogi közlönyben. A kormánypártok szeretnék elérni az alkotmánybíróság összetételének megváltoztatását.

Forrás: MTI. Vezetőkép: MTI/EPA-PAP/Maciej Kulczynski.

https://vasarnap.hu/2025/09/30/tuskek-bajban-vannak-alkotmanyellenesnek-itelte-a-lengyel-alkotmanybirosag-a-gyuloletbeszed-tilalmat-kiterjeszto-torvenymodositast/

Hogyan akadályozza az EJEB a migrációval kapcsolatos demokratikus fellépést?

 Kimagasló érdeklődés mellett mutatták be Brüsszelben azt az átfogó elemzést, amely feltárja, hogy milyen bírói aktivizmussal veszi át az Emberi Jogok Európai Bírósága az irányítást (az elvileg) független államok demokratikusan megválasztott hatalomgyakorlóitól.

Az MCC Brüsszel új jelentése bemutatja, hogyan szolgál politikai célokat a strasbourgi bíróság, milyen eszközökkel és módszerekkel terjeszkedik túl eredeti célján, és korlátozza a tagállamok szuverenitását. A legszembeötlőbben az illegális migráció elleni védekezést korlátozzák, ami Magyarország önrendelkezését kiemelten is sújtja. Ezekről a széles körben ismert aggodalmakról beszélgettek az uniós folyamatokat jól ismerő szakemberek a 200 fős közönség előtt.

Ahogy Frank Füredi a Politiconak kifejtette, egyre elterjedtebb az a felismerés, hogy az EU-nak „reaálisnak” kell lennie a migrációval kapcsolatban:

„Orbán, különösen ebben a kérdésben, nagyon jól játszotta ki a lapjait... a reálpolitika győzedelmeskedett afölött a luxus-hiedelem felett, miszerint a tömeges migrációnak nincsenek társadalmi következményei.”

Frank Füredi, az MCC Brüsszel igazgatója megnyitójában kiemelte az igazságszolgáltatás és a politikai rendszer közötti egyre növekvő összefonódást, aláásva az igazságszolgáltatás függetlenségét. Megjegyezte, hogy ez az esemény csak a kezdet, a think tank elkötelezett a folyamatos szellemi megújulás előmozdítása mellett.

Jacob Reynolds, az MCC Brüsszel szakpolitikáért felelős vezetője a vita moderátora hangsúlyozta a világszerte tapasztalható fokozódó szólásszabadság elleneséget – felidézve annak legtragikusabb következményét, Charlie Kirk meggyilkolását. A szakértői kerekasztal az európai és nemzeti bíróságok közötti feszültségekre koncentrált, amely különösen a migráció kérdésében, valamint a politikailag terhelt jogértelmezések problémája körül nyilvánul meg. A nemzeti szuverenitást és demokráciát sértő jurisztokratikus akadályok elhárítása, azaz a politika és jog elkülönített hatókörének és szerepének megtartása-visszaállítása az MCC Brüsszel új jelentése szerint fontosabb mint valaha. Ennek érdekében Reynolds a jogi nyelv „demisztifikálására” szólított fel, amely az MCC Brüsszel kutatásainak központi témája is.

A vitát a nagy tiszteletnek örvendő Marc Bossuyt az Antwerpeni Egyetem nemzetközi jog professzor emeritusa, Belgium Alkotmánybíróságának elnök emeritusa nyitotta meg, aki nagy szakértelemmel rendelkezik a migrációs jogszabályok alkalmazása terén Belgium menekültekért és hontalanokért felelős tiszteletbeli főbiztosaként, valamint az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának korábbi elnökeként.

Megvitatta az Európa Tanács kilenc tagállamának közös levelét (2025. május), amely megkérdőjelezte az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) az általa képviselt Egyezmény, különösen a migráció kérdésének értelmezését. Hangsúlyozta, hogy a felterjesztés a 46 tagnak csak egy kisebbségét képviseli.

A problémát a „menekült” fogalmára vezette vissza, amelyet nagymértékben befolyásoltak a strasbourgi ítéletek. Eközben az értelmezés is vitatott, mivel nincs kötelező érvényű dokumentum a menedékjogokról (csak az 1948-as Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata). Például az 5. cikk tiltja a kínzást, míg a 3. cikk garantálja az életet, a szabadságot és a biztonságot. De mi számít kínzásnak és meddig terjed a szabadság biztosításának kötelezettsége?

A Bíróság megakadályozta a külföldi állampolgárok kiutasítását a kínzás veszélye miatt, miközben kiterjesztette a menedékkérők jogait a „tisztességes bánásmódra”. Ez túlterhelte a Bíróságot. Azt is megjegyezte, hogy az Európai Emberi Jogi Egyezmény (EEJE) nagymértékben támaszkodott az 1969-es Amerikai Emberi Jogi Egyezményre, ami egyensúlyhiányt teremtett európai alkalmazásakor. A tisztességes eljáráshoz való jogot garantáló 6. cikk az emberi jogi definíciók kiszélesítésével tovább bonyolítja a kiutasításokat.

Az alkotmánybíróság elnöke hangsúlyozta az EU tagállamai közötti bizalomhiányt is. Kijelentette, hogy a menedékkérőket vissza kellene küldeni az első belépési országba (pl. Görögországba vagy Szerbiába), ahelyett, hogy gazdagabb államokba költöznének – különben folytatódni fog az EU-n belüli „másodlagos migráció”.

Luke Gittos, ügyvéd, a Spiked rovatvezetője az Egyesült Királyság kontextusát vizsgálta, ahol az emberi jogi törvények reformja politikai tabuvá vált. Megemlítette a konzervatív kormány ruandai tervét, amelyet az EJEB blokkolt arra hivatkozva, hogy kockázatot jelent a menedékkérőkre nézve – ez jó példája annak, amikor az igazságszolgáltatási hatalom felülírja a demokratikus döntéseket.

Állítása szerint még a liberális európai parlamenti képviselők is felismerik a változás szükségességét. Egyes reformisták az Egyezmény teljes elhagyását javasolják. Filozófiai aggályként vetette fel, hogy vajon a felelősségre vonhatatlan bíráknak jogában áll-e megvédeni “a szabadságot”? A 20. század közepe óta a jogászok befolyása drámaian megnőtt, létrehozva azt, amit ő „jogászok uralmának” (“rule of lawyers”) nevezett. Összességében a nemzetközi kötelezettségek egyre inkább felülírják a nemzeti szuverenitást, aláásva a demokratikus elszámoltathatóságot.

Nyílt felhívással zárta megszólalását, világossá téve, hogy az EJEB-ből való kilépés nem pusztán jogi, hanem mélyreható politikai kérdés is, arra nézve, hogy hogyan fogunk demokratikusan kormányozni a jövőben.

Dr Petri Bernadett közvetlen EU-s források koordinálásáért felelős miniszteri biztos magyar szemszögből közelítette meg a kérdést. Az EJEB-t „jurisztokráciáját” önjelölt arisztokráciaként írta le. Megjegyezte, hogy ügyeinek 99%-át magánszemélyek vagy NGO-k panaszai teszik ki, amelyeket gyakran külföldről finanszíroznak. Azzal érvelt, hogy a bírák nem igazi alkotmányos döntőbírák, és jogi érvelésük a politikai szelekkel együtt változik.

Figyelmeztetett, hogy a jogok kiterjesztése az életszínvonalra szinte lehetetlenné teszi a kitoloncolásokat. Még a humanitárius vízum megtagadása is az Egyezmény megsértésének minősülhet. Kiemelte Magyarország konfliktusát az EU intézményeivel: 2024 júniusában az Európai Bíróság 200 millió euróra, plusz napi 1 millió euróra büntette Magyarországot, amíg menekültjogi politikáját meg nem változtatja.

Említette az Illias és Ahmed ügyet, ahol a tranzitzónában történő fogvatartást az 5. Cikk megsértését jelentő szabadságvesztésnek minősítették. Dr. Petri bírálta az Európai Bizottság nemzetközi bíróságokkal való együttműködését is, amely szerinte aláássa a demokráciát.

Záró kérdése élesen világított rá a fennálló helyzet visszásságára: ha a bírák felülbírálhatják a választott képviselők döntéseit, akkor ki kormányozza Európát?

A felvezető előadásokat követő panelbeszélgetés azt vitatta meg, hogy a reform vagy a kilépés-e a jobb megoldás.

Marc Bossuyt a reform mellett foglalt állást, a kilépést csak végső megoldásként említve.

Luke Gittos a mélyen gyökerező kulturális és politikai dinamika miatt irreálisnak tartotta a reformot, és radikális megoldásokat sürgetett. Az igazságtalanságokkal terhelt működés példájaként megjegyezte, hogy Olaszországra nem csak a migránsok megmentésének terhe hárul, de utána a menedékkérelmek feldolgozására is kényszerül.

Petri Bernadett a Nemzetközi Bíróság további átpolitizálódását jósolta, tekintettel az Európai Bizottsággal való szoros együttműködésére.

A közönség kérdései aggodalmaknak adtak hangot az igazságszolgáltatás szocializációjával, a baloldal dominanciájával az európai bíróságokon, valamint az olyan szervezetek befolyásával kapcsolatban, mint a Nyílt Társadalom Alapítvány. Többen is feltették, hogy Magyarországnak jelölnie kellene egy konzervatív értékeket képviselő bírót, ellensúlyozva a baloldal eszközének tekintett bírói aktivizmust.

Zárásként Bossuyt óvatos optimizmusa arra irányult, hogy ma már lehetséges nyíltan kritizálni az emberi jogi törvényeket, ami 20 évvel ezelőtt elképzelhetetlen volt. Dr. Petri a civil szervezetek elkülönítését az igazságszolgáltatástól, valamint a szerződések betartását emelte ki, mint a jogi stabilitás és a bizalom alapja. Gittos megismételte álláspontját, miszerint az EJEB mellett nem érdemes kiállni, és hogy hazájának Nagy-Britanniának ki kell lépnie, hogy visszaállítsa a törvényei feletti demokratikus ellenőrzést.

https://mcc.hu/hir/hogyan-akadalyozza-az-ejeb-a-migracioval-kapcsolatos-demokratikus-fellepest