AI: meduza tv hattyúk tava

 AI-alapú áttekintés 

A "Meduza" egy független orosz hírportál. A szovjet időkben, amikor meghalt egy vezető, a televízióban mindig A hattyúk tava című balettet kezdték el ismételni. Ezt a jelenséget a híroldal gyakran használja mémként vagy szimbólumként a politikai változások, válságok vagy cenzúra híreinek közvetítésekor. [1, 2]

A jelenség eredete

Amikor a Szovjetunióban meghalt egy pártfőtitkár, a televízió nem sugározta a megszokott műsorokat. Helyette komolyzenét és balettet adtak, főként A hattyúk tava című előadást. Ez egyfajta "csendes átmenet" volt.

A Meduza és a balett

A Meduza hírportál ezt a jól ismert történelmi képet használja fel. Amikor fontos politikai esemény vagy oroszországi hatalmi bizonytalanság történik, a Meduza gyakran ezzel a szimbólummal utal arra, hogy valami nagy változás készülődik a háttérben.

Ha részletesebben is érdekel a balett története és a színpadi előadások, a klasszikus művet gyakran láthatod a Magyar Állami Operaház műsorán is. [1, 2]

Bocsánatot kért a közmédia a hazugságokért, fekete kép látható az M1-en

 Szolga Bálint

A Tisza Párt beváltotta ígéretét, átmenetileg valóban szünetel a közmédia. Az M1 csatornán jelenleg egy bocsánatkérő üzenetet mutató fekete kép látható, a Kossuth hullámhosszán a Bartók Rádió műsora hallható. A csatorna 19:56 - kor indul újra, hírszolgáltatás nélkül.

Az M1 hírszolgáltatása átmenetileg nem üzemel, a képernyőn csupán a következő bocsánatkérő üzenet látható, némán: 

„A közmédia nem hazudhat. Bocsánatot kérünk, amiért hosszú éveken át mégis ezt tettük! A közmédia most átalakul, hogy a jövőben független és hiteles legyen. A hírszolgáltatás átmenetileg szünetel. Maradjanak velünk!"

A Kossuth Rádió adása is szünetel, a Bartók Rádió adása hallható helyette a hullámhosszon, hírszolgáltatás nélkül. Az Index szerint 19:56-kor az M1 átmenetileg új formában, filmekkel és hírszolgáltatás nélkül indul újra.

Új, ideiglenes vezetés vette át az MTVA irányítását, az M1 híreiért felelős csatornaigazgatót felmentették a munkavégzés alól, és a közmédia átfogó átalakítását ígérik. A televízió átalakításáról részletesebben itt írtunk.

https://kontroll.hu/cikk/belfold/2026/07/07/bocsanatot-kert-a-koezmedia-a-hazugsagokert-fekete-kep-lathato-az-m1-en

Sulyok Tamást és Polt Pétert leléptetik: Magyar Péter benyújtotta a legújabb alkotmánymódosítást

 Unyatyinszki György

Korrekciókkal nyújtotta be a miniszterelnök az Alaptörvény tizenhetedik módosítását, a társadalmi egyeztetés alapján átdolgozott szöveg szigorítást és enyhítést is tartalmaz az eredeti változathoz képest. A Fidesz frakcióvezetője szerint a demokráciának vége, kezdődik az önkényuralom.

A miniszterelnök a Facebook-oldalán közzétett videónyilatkozatban jelentette be, hogy a társadalmi egyeztetés lezárulta után a kormány nevében benyújtja a parlamentnek az Alaptörvény tizenhetedik módosításának tervezetét. Magyar Péter - a NER működésére utalva - hangsúlyozta: valamennyi rendelkezés egységesen közös célja, hogy a magyar államot többé ne lehessen foglyul ejteni. Az Országgyűlés elé került szöveg a társadalmi párbeszéd során érkezett javaslatok figyelembe vételével több ponton módosult az eredeti változathoz képest. (az eredeti szöveg itt található, a parlamentnek benyújtott, átdolgozott verzió pedig itt) Az átdolgozott változatban több a szigorítás, de enyhítésre is van azért példa. 

Szigorítás, hogy az alkotmánybírákat nem 12, hanem 9 évre választják a jövőben, és nem lesznek újraválaszthatók. Ugyanígy: a bírósági rendszer két csúcsvezetői tisztségét, a Kúria, illetve az Országos Bírósági Hivatal elnöki pozícióját is csak egyszer töltheti be valaki a továbbiakban. Őket eredetileg 9 évre választották volna meg, ez csökkent most hat évre. 

Abban nincs változás, hogy parlamenti képviselő legfeljebb 12 évig lehet valaki. Az viszont enyhítés, hogy a 12 évbe a jelenlegi ciklus nem számít bele. Orbán Viktor, Semjén Zsolt, Kövér László tehát nem lehet többé a parlament tagja, a mostani Fidesz-frakcióból pedig például Gulyás Gergely, Lázár János, Szijjártó Péter, Pócs János 2030-ben nem indulhatnak újra. Az újoncok esetében viszont a 12 év csak a soron következő választásoktól ketyeg majd. A választójog ezen korlátozását alkotmányjogászok és jogvédő szervezetek egyaránt bírálták. 

A legfőbb újdonság a Nemzeti Vagyonvédelmi és Vagyonvisszaszerzési Hivatal felállítása nyomozati- és vádképviseleti, azaz az ügyészségével megegyező jogkörrel. Újdonság a megye elnevezés visszaállítása, a Költségvetési Tanács vétójogának eltörlése, valamint az Országgyűlési Őrség megszüntetése is.  

Amiben nincs változás: Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatása az Alaptörvény-módosítás erejénél fogva megszűnik, az államfőt tehát nem az alkotmányban kifejezetten ezt a célt szolgáló megoldással, az ún. megfosztási eljárással távolítja el a Tisza. Nincs változás a kétharmados törvényes számának csökkentésében és abban sem, hogy állami hivatalok, például az Energia Hivatal a jövőben nem alkothatnak jogszabályt. "A kormány kormányoz, az állami szervek pedig szolgálnak." - mondta a miniszterelnök ezzel kapcsolatban. 

Magyar Péter kiemelte: 1990 óta ez az első olyan alkotmánymódosítás, amiről a magyar társadalom véleményt mondhatott. Egyúttal megismételte, a cél továbbra is egy vadonatúj alkotmány kidolgozása, majd elfogadtatása. 

"A demokrácia vége, az önkényuralom kezdete"

Áder János volt köztársasági elnökhöz hasonlóan Gulyás Gergely is rendkívül éles kritikával illette az alaptörvény-módosítást. Áderhez hasonlóan ő is úgy gondolja, hogy Sulyok Tamás az államfői megbízatását jogszerűen gyakorolta, leváltásának ezért kizárólag politikai oka van.

"Lefejezik az Alkotmánybíróságot, korlátozzák a demokratikus választást, a jelenlegi ellenzéki képviselők több mint fele nem lesz többé választható Magyarországon. Ha ezt meg lehet tenni az államfővel, az Alkotmánybírósággal, a parlamenti ellenzékkel, akkor mostantól bárkivel bármit meg lehet tenni Magyarországon." - írta a NER 16 éve után a volt kancelláriaminiszter.

https://kontroll.hu/cikk/belfold/2026/07/04/koeztarsasagi-elnoek-alkotmanybirosag-varmegyek-magyar-peter-benyujtotta-a-legujabb-alkotmanymodositast-1

AI: mi a nemzetközi gyakorlat (az alkotmánybíráskodást végző szervek tagjainak milyen hosszú a megbízási ideje)

 A nemzetközi gyakorlatban az alkotmánybíráskodást végző szerveknél három fő modell létezik a tagok megbízatási idejére: a határozott idejű (fix) mandátum, az életfogytig tartó megbízatás, valamint a korhatárhoz kötött rendszer. Az európai típusú, különálló alkotmánybíróságoknál a legelterjedtebb a 9–12 év közötti, nem megújítható fix mandátum. [1, 2, 3]

1. Fix, határozott idejű mandátum (Európai modell)

A legtöbb európai ország a hosszú, de nem meghosszabbítható megbízatást alkalmazza. Ez biztosítja, hogy a bíráknak ne kelljen a mindenkori politikai döntéshozók kedvében járniuk az újraválasztás reményében. [1]

• 9 év (nem újraválasztható): Ez a leggyakoribb minta. Ezt alkalmazza például Németország (a Szövetségi Alkotmánybíróságban), Franciaország (Alkotmánytanács), Olaszország, valamint Spanyolország és Románia is.
• 12 év (nem újraválasztható): Magyarország mellett például Szlovákia is a 12 éves ciklust alkalmazza. [1]

2. Életfogytig tartó vagy korhatárhoz kötött megbízatás (Amerikai modell)

Ahol az alkotmánybíráskodást nem egy külön testület, hanem a rendes bírósági rendszer csúcsszerve (Legfelsőbb Bíróság) végzi, ott a bírák megbízatása jóval hosszabb, gyakran élethosszig tart. [1]

• Életfogytig tartó mandátum (életkori határ nélkül): A legszembetűnőbb példa az Amerikai Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága. A bírák elvben halálukig, lemondásukig vagy elmozdításukig (impeachment) tisztségben maradnak. [1, 2]
• Nyugdíjkorhatárig tartó mandátum: Több országban a bírák kinevezése tartós, de egy fix életkor elérésekor kötelezően megszűnik. Egyesült Királyság (75 év), Kanada (75 év), Ausztrália (70 év).

3. Vegyes és rövidebb mandátumok

• Ausztria: Az osztrák Alkotmánybíróság tagjai nem fix évre kapják a mandátumukat, hanem a 70. életévük betöltéséig maradhatnak hivatalban (hasonlóan a korábbi magyar szabályozáshoz, amely 70 éves felső korhatárt szabott meg). [1]
• Csehország: A bírákat 10 évre választják, de a régi európai modellel ellentétben náluk a mandátum lejárta után a bírák újraválaszthatók.

---

Megfeleznék az alkotmánybírók ciklusának a hosszát

 Király András

„Hat év az a leghosszabb idő, ami belátható, és ami nem köti meg előre több mint egy évtizedre a következő kormányok és az ország kezét” – mondta a július 2-i kormányszóvivői tájékoztatón Magyar Péter miniszterelnök. Ezért bejelentése szerint úgy módosítanák az alaptörvényt, hogy az alkotmánybírókat hat éves időtartamra választanák meg. A megválasztott bírókat egyszer újra lehet választani, „tehát végül is aki jó és aki megfelel a jogállami elvárásoknak, azt nyilván újra fogja választani az éppen aktuális többség”, mondta a miniszterelnök.

„De ne legyen az hogy valakiket 12 évre, főleg ne bábokat bebetonoz a hatalom” – mondta. Magyar Péter még a választási kampányban, március 23-i nyíregyházi fórumán jelentette be, hogy kétharmados győzelme esetén hét állami vezetőt, megfogalmazása szerint a Fidesz által kinevezett „bábokat” le fognak váltani. Köztük volt Polt Péter, az Alkotmánybíróság elnöke. Az alkotmánybírókat a jelenlegi szabályozás szerint 12 évre választotta meg az Országgyűlés, az alkotmánybírók eltávolításáról a hatályos jogszabályok szerint maguk az alkotmánybírák dönthetnek csak. Ezt a kormány az Alaptörvény 17. módosításával kerülné ki, amiben 70 évben korlátoznák az alkotmánybírók életkorát. Polt Péter 1955-ben született, tavaly töltötte be 70. életévét.

Magyar Péter most azt mondta, kormánya arra kapott felhatalmazást az április választáson, hogy „ezt a gazdasági és politikai maffiát, ezt az elrabolt államot újra tudjuk indítani. Hogy ezeket a maffiaszálakat, legyen az politikai vagy gazdasági, el tudjuk tépni, és garantáljuk azt, hogy ne alakulhasson ki újra ilyen helyzet”, ezzel indokolta az alkotmánybírók, illetve más választott állami tisztségek időtartamának hat évben korlátozását. A hatályos törvények szerint az Alkotmánybíróság tagjai mellett az Állami Számvevőszék elnökét is 12 évre választják meg. A Kúria és az Országos Bírói Hivatal elnökét, valamint a legfőbb ügyészt és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökét 9-9 évre. Az Alaptörvény 17. módosításában a Kúria és az OBH elnökének felmentéséről maguk a bírók dönthetnének, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökét, Koltay Andrást július 1-én Magyar Péter javaslatára Sulyok Tamás köztársasági elnök felmentette tisztségéből.

https://telex.hu/belfold/2026/07/02/alkotmanybirosag-hat-eves-ciklus-magyar-peter

Jogászok Lengyelországért – „900 nap és éjszaka a groteszk törvénytelenségből”

Jogászok Lengyelországért – „900 nap és éjszaka a groteszk törvénytelenségből” Szerző: civilek.info

2026. június 1-jén Lengyelország a Nemzetközi Gyermeknapot ünnepli, amelyet 1954-ben hozott létre az Egyesült Nemzetek Szervezetének Közgyűlése „annak érdekében, hogy a világméretű testvériség és a gyermekek közötti megértés napjaként szolgáljon, valamint teret adjon mindazon tevékenységeknek, amelyek az ENSZ Alapokmányában rögzített elvek és célkitűzések, továbbá a világ gyermekei jólétének előmozdítását szolgálják”.

Az idei június 1-je ugyanakkor egy másik jelentős évfordulóval is egybeesik. Ezen a napon pontosan 900 nap telt el Donald Tusk kormányának hivatalba lépése és az úgynevezett „December 13-i Koalíció” hatalomra kerülése óta.

A lengyelek számára ez utóbbi dátum további szimbolikus jelentőséggel bír, mivel a kommunista tábornok, Wojciech Jaruzelski 1981. december 13-án, a Szovjetunió szolgálatában állva, hadiállapotot vezetett be Lengyelországban. A döntés elfojtotta a lengyel nép szabadság- és függetlenségvágyát, szétzúzta a Szolidaritás mozgalom által kovácsolt összetartozást, és megosztottságot szított a társadalomban.

Donald Tusk kormánya negyvenkét évvel később, 2023. december 13-án vette át a hatalmat a Lengyel Köztársaságban, mely egybeesés miatt az általa vezetett kormánykoalíciót a köznyelvben gyakran „December 13-i Koalícióként” emlegetik.

A civil társadalommal és a politikai ellenzékkel szembeni kormányzati fellépés jelenlegi módszerei sok tekintetben idézik a kommunista hatóságok több mint négy évtizeddel korábbi gyakorlatát. Mintha új formában lennének adaptálva, sőt, továbbfejlesztve a korábbi marxista mintázatok. Lengyelország nemzetközi pozíciójának gyengítése, a lengyel gazdaság érdekeivel ellentétes intézkedések, a társadalmi megosztottság fokozása, az igazságszolgáltatás káoszba taszítása, a bírósági döntések figyelmen kívül hagyása, az alkotmány megsértése, valamint a jog politikai célokra történő fegyverként való használata – ezek váltak a jelenlegi kormány jellemzőivé. A Tusk-adminisztráció teljes tevékenysége – megtámogatva politikailag elfogult, a hatalomnak alárendelt és attól függő ügyészek, illetve bírák által –, olyan intézmények ellen irányul, amelyek nem hajlandók végrehajtani a kormány romboló politikáját. Ide tartozik többek között a Lengyel Köztársaság elnöke, az Alkotmánybíróság, a Legfelsőbb Bíróság, a Bírói Tanács, a Lengyel Nemzeti Bank, a független média, az ügyvédek és a tudósok.

2026. június 1-jén pontosan 900 nap telt el azóta, hogy ez a Lengyelország számára káros kormány hivatalba lépett. Jogászokként különösen aggályosnak tartjuk az igazságszolgáltatást érintő azon intézkedéseket, amelyek a „jogállamiság helyreállítása” jelszava alatt születtek meg. E tevékenységek köre rendkívül széles, kezdve a törvények rendeletekkel és jogi véleményekkel való felváltásától, a törvényesség látszatának manipulálásán át, egészen a jog nyílt megsértéséig, valamint független ügyvédi irodákba történő erőszakos behatolásokig.

Ezek a cselekmények megdöbbenthetik és felkavarhatják mindazokat, akik ismerik és tisztelik a jogi normákat, valamint a keresztény értékekben és a latin civilizáció hagyományaiban gyökerező erkölcsöt. Ugyanakkor nem mehetünk el amellett sem, hogy a kormány magatartása mindenekelőtt megvetést és gúnyt vált ki. A hatalom jogi ténykedései ugyanis elkerülhetetlenül a dán „Olsen-banda” filmsorozatot idézik, amely olyan ügyetlen bűnözők kalandjait mutatja be, akiknek bonyolult tervei rendre kudarcba fulladnak, és végül bilincsben végződnek. Ugyanígy a végrehajtó hatalom magatartása – a vele szövetséges bírói és ügyészi szervezetek támogatásával – ma már nem félelmet kelt, hanem sokkal inkább nevetést és szánalmat ébreszt. A kormányzó elit egymás után próbálja kitalált „B-tervekkel” leplezni kudarcait, a kedvezőtlen ítéleteket „úgynevezett ítéletekként” minősíti, és sietve megszüntet minden számára kellemetlen nyomozást. Alkalmatlanságukat pedig nagyzolással és kivételességükről szóló téveszmékkel palástolják. Mi viszont teljes mértékben tudatában vagyunk annak, hogy ez az út sehová sem vezet, és hogy hazánk sokkal jobb kormányzást érdemel.

Jogállamiság iránt elkötelezett jogászokként, valamint hazánkat – Lengyelországot – szerető állampolgárokként kötelességünk nemcsak reagálni a kialakult jogsértésekre, hanem – a középkori krónikásokhoz hasonlóan – rögzíteni az eseményeket, és dokumentálni a Lengyel Köztársaság, intézményei és társadalma közelmúltjának történetét. Reméljük, hogy ez a jelentés – akárcsak korábbi kiadványaink – kedvező fogadtatásra talál majd az Atlanti-óceán mindkét oldalán.

Végezetül egy utolsó gondolatot szeretnénk megosztani olvasóinkkal: a December 13-i Koalíció vezetésének ügyetlensége és éretlensége annyira szembetűnő, hogy aligha lehet véletlen, hogy ennek a kormánynak az évfordulója éppen a Gyermeknapra esik.

A szöveg a PEuCET (Patrióta Európai Civil Együttműködésért Alapítvány) partnerszervezete, a Prawnicy dla Polski (Jogászok Lengyelországért) „900 nap és éjszaka a groteszk törvénytelenségből” című jelentésének bevezető része. A teljes mű elolvasható angol nyelven alább:

https://civilek.info/jogaszok-lengyelorszagert-900-nap-es-ejszaka-a-groteszk-torvenytelensegbol/

Az amerikai legfelsőbb bíróság kidobta Trump ötletét a születési jogon járó állampolgárság korlátozásáról

 Az Egyesült Államok alkotmánybíróságának szerepét is betöltő jogi testület 5-4 arányban tartotta fenn az alkotmányos rendelkezést, ami azt jelenti, hogy két konzervatívnak besorolt bíró is az adminisztráció törekvése ellen foglalt állást.

Fenntartotta a születési jogon járó állampolgárság intézményét az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága, és elutasította Donald Trump elnök jogkorlátozásra irányuló törekvését kedden.

A bírói tanács szerint az alkotmány 14. kiegészítésének állampolgárságról szóló cikkelye világosan rendelkezik. „Az Egyesült Államokban törvénytelenül vagy átmenetileg tartózkodó szülők gyermekei is alanyai a jogszabálynak, és így születésükkor állampolgárrá válnak a tizennegyedik kiegészítés állampolgársági cikkelyének hatálya alapján” – olvasható a Legfelsőbb Bíróság rendelkezésében, amelyben azt is kimondták, hogy egy személy állampolgársági státusza nem függ szüleinek állampolgársági helyzetétől.

Az Egyesült Államok alkotmánybíróságának szerepét is betöltő jogi testület 5-4 arányban tartotta fenn az alkotmányos rendelkezést, ami azt jelenti, hogy két konzervatívnak besorolt bíró is az adminisztráció törekvése ellen foglalt állást.

Donald Trump elnök a 2025 januári hivatalba lépését követően első intézkedései között írta alá a születési jogon járó állampolgárság korlátozásáról szóló rendeletet, amellyel az illegálisan vagy átmeneti ideig az Egyesült Államokban tartózkodó külföldi szülők gyermekét kizárta a törvény hatálya alól.

Nagy várakozás előzte meg a Legfelsőbb Bíróság kedden kiadott rendelkezései közül a transznemű nők sportversenyeken való indulásáról szólót is. A bírói tanács ebben fenntartotta Nyugat-Virginia és Idaho állam törvényét a transznemű nők, azaz születésük szerint férfiak indulásának megtiltásáról a nők sportversenyein.

A döntés szerint megfelelnek az alkotmányossági elvárásoknak azok a törvények, amelyek előírják, hogy a diáksportolók iskolai versenyeken csak a születésükkor regisztrált nemnek megfelelő kategóriákban versenyezhetnek. Ez a határozat a szövetségi államok és transznemű sportolók közötti konkrét perekre vonatkozik, de precedensértékű, így minden további hasonló jogvitában iránymutató lesz az Egyesült Államokban.

https://hvg.hu/vilag/20260630_usa-legfelsobb-birosag-szuletesi-jogon-jaro-allampolgarsag-trump

Magyarországi jogvédő csoportok bírálják az elnök megbuktatásáról szóló törvényjavaslatot.

 Reuters -től

2026. június 25. 11:43 GMT+2 Frissítve 17 órája

BUDAPEST, június 25. (Reuters) – Két magyar jogvédő csoport bírálta Magyar Péter miniszterelnök kormányának alkotmánymódosítási tervezetét, amely Sulyok Tamás államfő leváltását és a parlamenti képviselők mandátumának korlátozását javasolja.

Magyar jobbközép Tisza pártja, amely áprilisban 16 év után megbuktatta Orbán Viktor nacionalista kormányát, azt állítja, hogy Sulyok Orbán „bábja”, és hogy a törvényhozók 12 éves mandátumkorlátozása szélesebb körű képviseletet elősegítene.

A Reuters Daily Briefing hírlevele minden hírt tartalmaz, amire szüksége lehet a nap indításához. Iratkozzon fel itt.

Magyarország elnökének csak korlátozott jogköre van a jogszabályok megvétózására vagy felülvizsgálatára.

Sulyok, aki tíz évig alkotmánybíróként szolgált, ebből nyolc évig a bíróság elnökeként, amíg a parlament 2024-ben elnökké nem nevezte ki, azt állította, hogy nincs politikai célja, és csupán a szükséges fékeket és ellensúlyokat biztosította.

Tisza parlamenti többsége lehetővé teszi számára az alkotmány módosítását és Orbán azon módosításainak visszavonását, amelyek a kritikusok szerint károsak a demokráciára.

Magyar miniszterelnök csütörtökön elutasította a kritikát, mondván, hogy a törvényjavaslatuk "gyors, szoros, önkorlátozó és pontos", és mindegyik korábban is ismert volt az emberek számára.

Magyar egy tájékoztatón azt is elmondta, hogy meghívta a Velencei Bizottság, az Európa Tanács testületének elnökét és szakértőit ​​a jövő hétre Budapestre, hogy megvitassák a tervezett jogszabály-módosításokat.

A törvényjavaslat célja „az alkotmányos demokrácia helyreállításának előfeltételeinek” biztosítása. A tervezett alkotmánymódosítás Sulyok mandátumát azonnali hatállyal megszüntetné, a társadalom „súlyos bizalomvesztésére” hivatkozva.

Az Amnesty International Magyarország emberi jogi mozgalom azt nyilatkozta, hogy Sulyok méltatlanná vált a hivatalára.

Aron Demeter, a szervezet kommunikációs igazgatója azonban szerda késő este az ATV csatornának azt nyilatkozta, hogy az impeachment eljárás „jobb és igazságosabb” eljárás lenne, mint az elnök alkotmánymódosítással történő eltávolítása, és jobban megfelelne a nemzetközi normáknak.

Török Gábor politikai elemző szintén bírálta az államfő „egymondatos alkotmánymódosítással” történő eltávolítására vonatkozó tervet.

„Akik erre szavaznak, azt hiszik... hogy minősített többséggel bármit megtehetnek” – írta Torok a Facebookon.

A Magyar Polgári Szabadságjogokért Társaság azt nyilatkozta, hogy a parlamenti képviselők mandátumának korlátozása nem sürgős kérdés, és azzal érvelt, hogy erről alapos alkotmányos felülvizsgálat keretében kell dönteni.

https://www.reuters.com/world/hungary-rights-groups-criticise-legislation-oust-president-2026-06-25/ 

Beperelte a saját elnöke a Gödöllőre látogató kormányfőt

 Nemcsak Budapesten durvul a konfliktus: alkotmánybíróság előtt csap össze a cseh elnök és a miniszterelnök.

Vígh Gábor,

2026. június 23. kedd, 15:34

Kemény politikai csata robbant ki Csehországban: Petr Pavel elnök kedden bejelentette, hogy beperelte az aznap Gödöllőre látogató Andrej Babis miniszterelnököt, amiért kihagyták a júliusi ankarai NATO-csúcs delegációjából.

Az ügy már az alkotmánybíróság előtt van, amely várhatóan szerdai plenáris ülésén tárgyalja az ügyet.

A cseh alkotmánybírósághoz benyújtott hatásköri kereset tisztázást kér azzal kapcsolatban, hogy kinek van joga eldönteni, hogy az államfő részt vehet-e a NATO-csúcstalálkozón.

Pavel azzal érvelt, hogy Babis megpróbálja „korlátozni az alkotmány által neki biztosított szerepet”.

A cseh elnök rámutatott, hogy elődei minden korábbi NATO-csúcstalálkozón részt vettek, és ő maga is jelen volt a szövetség minden ülésén, mióta 2023-ban hivatalba lépett.

Miután hónapokig vita folyt arról, hogy ki képviselje Prágát Ankarában, Babis hétfőn bejelentette, hogy az államfő nem csatlakozhat a hivatalos küldöttséghez, mert "ez a csúcstalálkozó más lesz, mint a korábbiak".

A közelgő találkozón a miniszterelnök várhatóan megindokolja majd döntését, miszerint az alapvető katonai kiadásokt a GDP körülbelül 1,8 százalékára csökkenti, ami a NATO 2 százalékos célkitűzése alá esik.

Babis lépése, amellyel Pavelt kitiltotta a találkozóról, a Politico értékelése szerint valószínűleg összefüggésben áll azzal, hogy volt tábornok, cseh elnök „felelőtlennek” tartja a katonai kiadások megszorítását.

https://www.economx.hu/kulfold/2026/06/23/pavel-babis-praga-nato-kiadasok-koltsegvetes-beperel/

Oda a Fidesz bosszúja: visszaadná az Alkotmánybíróság teljes hatáskörét a tiszás alaptörvény-módosítás

Windisch Judit

POLITIKA

2026. június 22. 17:22

Megosztás

Nemcsak Sulyok Tamás, Polt Péter és más szereplők leváltását teszi lehetővé a most társadalmi vitára bocsátott tiszás alaptörvény-módosítás, de a Fidesz egyik emlékezetes bosszúját/bűnét is kiiktatná a párt azzal, hogy az Alkotmánybíróság visszakapja a döntési szabadságát.

Miután az Alkotmánybíróság 2011 májusában megsemmisítette a NER egyik első látványos intézkedését, a 98 százalékos különadóról szóló rendelkezést, mert az visszamenőleges hatályú volt, a Fidesz lecsapott.

Ekkor vette el az Alkotmánybíróságtól a lehetőséget, hogy költségvetési és adókérdéseket vizsgáljon mindaddig, amíg a GDP az államadósság felét meghaladja. Ez jelentősen korlátozta az Alkotmánybíróság mozgásterét.

Az ilyen ügyeket kizárólag olyan szempontok alapján vizsgálhatta, mint például az élethez és az emberi méltósághoz való joggal való ütközés.

Ez sem volt elég a Fidesznek, 2013-ban módosította az Alaptörvény vonatkozó részét, és bekerült, hogy hiába lenne alacsonyabb az államadósság, azokat a törvényeket, amelyek még a magas államadósság alatt léptek hatályba, továbbra sem lehet vizsgálni.

Noha a Fidesz azzal hárította a kritikákat, hogy ez a korlátozás nem örökké szól, valójában semmi esély nem volt arra, hogy az Ab belátható időn belül visszakapja a döntési szabadságát.

Az államadósság az elmúlt 16 évben legtöbbször a 75-80 százalék közti sávban mozgott, 2019 végén volt 65 százalék. Az volt a legalacsonyabb szint. Idén az első negyedév végére 77,9 százalék volt az arány.

A Tisza ezt a két korlátozást kivenné az Alaptörvényből, a módosítás ráadásul a kihirdetés után hatályba is lép.

Az indoklás szerint a két alaptörvényi bekezdést azért kell hatályon kívül helyezni, mert azok korlátozzák az Alkotmánybíróság felülvizsgálati hatáskörét. „A jogállamiság és az alkotmányvédelem követelményeivel összhangban indokolt az Alkotmánybíróság teljes körű normakontroll-hatáskörének helyreállítása, biztosítva, hogy valamennyi jogszabály alkotmányossága azonos mérce szerint legyen vizsgálható.”

Egyúttal törölnék azt a meghatározást is, hogy „a közpénz az állam bevétele, kiadása és követelése.” A Fidesznek legendás viszonya volt a közpénzhez, emlékezetes, mikor Kósa Lajos azt magyarázta, a jegybanki alapítványokhoz került pénz elveszti közpénz jellegét.

A Tisza azzal érvel, a hatályos jogrend egészéből és a joggyakorlatból egyértelműen levezethető, mi a közpénz. „A fogalom tételes rögzítése indokolatlanul leszűkíthette annak értelmezési körét, és akadályozta a változó pénzügyi és szervezeti viszonyokhoz való alkalmazkodást.”

https://444.hu/2026/06/22/oda-a-fidesz-bosszuja-visszaadna-az-alkotmanybirosag-teljes-hataskoret-a-tiszas-alaptorveny-modositas

Polt Péter megszólalt a Sulyok-ügyről, és kiállt az alkotmánybírák mellett

 Sereg András

Az Alkotmánybíróság elnöke szerint nem sérti vagy veszélyezteti az alkotmányos rendet, ha az államfő az Alaptörvény értelmezésére indítvánnyal él, de az sem, ha ilyen ügyben eljár az Alkotmánybíróság. Polt Péter a testület honlapján megjelent véleményében nem tartja az adott indítványra vonatkozó alkotmánybírói döntésnek, ha valaki kizárási okot jelent be, mert a bírák egy indítványról végzéssel vagy határozattal foglalnak állást. Az Alkotmánybíróság elnöke, akit Magyar Péter már többször is távozásra szólított fel, rövid írásában hangsúlyozza, hogy az alkotmánybírák sem politikai, sem jogi értelemben nem vonhatók felelősségre az eljárásuk során hozott döntésükért vagy kifejtett véleményükért.

Szombat délután került fel az Alkotmánybíróság honlapjára a testület elnökének, Polt Péternek a Személyes vélemény az alkotmánybírósági eljárás néhány kérdéséről című rövid írása, amelyben reagál a Sulyok Tamás köztársasági elnök alkotmánybírósági beadványa körül kialakult vitára. A négy pontba szedett nyilatkozatban megvédi az államfőnek az Alaptörvény értelmezésére irányuló indítványozási jogát, valamint a testületnek ugyanezzel kapcsolatos eljárását, ugyanakkor nem tartja az adott indítványra vonatkozó alkotmánybírói döntésnek a kizártság bejelentését, és ismételten kiáll amellett, hogy az alkotmánybírók nem vonhatók felelősségre az eljárásuk során hozott döntésükért vagy véleményükért.

Polt Péter véleménye:

Amennyiben a köztársasági elnök vagy más jogosult Alaptörvény-értelmezési indítvánnyal él, az nem sérti vagy veszélyezteti az alkotmányos rendet.

Amennyiben az Alaptörvény értelmezésére irányuló indítvány ügyében eljár az Alkotmánybíróság, az nem sérti vagy veszélyezteti az alkotmányos rendet, hanem az az alkotmányos párbeszéd része.

Az alkotmánybírók egyesbíróként, tanácsban vagy teljes ülésen végzéssel vagy határozattal foglalnak állást egy indítványról. A személyes érintettség miatti kizártság bejelentése nem minősül ilyen döntésnek.

A bírói függetlenség elve alapján az alkotmánybírók sem politikai, sem jogi értelemben nem vonhatók felelősségre, sem akkor, sem később az eljárásuk során hozott döntésük vagy kifejtett véleményük miatt.

Először június 11-én élt az elnök azzal a lehetőséggel, hogy a testület honlapján, az Alkotmánybírói vélemények menüpont alatt fejtette ki álláspontját. A bírói és alkotmánybírói elmozdíthatatlanság mint a bírói függetlenség garanciája Európában című tanulmányában egyértelműen a miniszterelnök távozásra történő felszólításaira reagált. Mint ismeretes, Magyar Péter eredetileg május 31-ig adott időt több közjogi méltóságnak, köztük az Alkotmánybíróság elnökének és több más állami tisztségviselőnek, hogy távozzon hivatalából. A miniszterelnök péntek esti videójában is úgy fogalmazott, hogy az alkotmánybírák pénteki döntésükkel kimondták, hogy Sulyok Tamás köztársasági elnöknek és Polt Péternek távoznia kell.

A Sulyok-beadvány története dióhéjban

Sulyok Tamás június 11-én jelentette be, hogy indítványt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz az Alaptörvény alkotmányos funkcióját, elfogadását és módosítását szabályozó rendelkezések értelmezésére, miután Magyar Péter bejelentette, hogy az államfő elmozdítása érdekében nem személyre szabott jogalkotással módosítani fogják az Alaptörvényt.

Az Alkotmánybíróság péntek délután tudatta: hét alkotmánybíró az ügy tárgyával összefüggő személyes és közvetlen érintettségére hivatkozással kizárási okot jelentett be. A teljes ülés így nem határozatképes, ezért Polt Péter, a testület elnöke levette az ügyet a napirendről. Az Alkotmánybíróság teljes ülése akkor határozatképes, ha azon a hivatalban lévő alkotmánybírák legalább kétharmada jelen van. Ez tíz főt jelent.

A Fidesz szombat délelőtti közleményében azt állította, hogy Szabó Marcel alkotmánybíró és Magyar Péter sógora, Melléthei-Barna Márton tiszás képviselő titkos megállapodást kötöttek, amelynek értelmében azok az alkotmánybírók, akik nem engedik napirendre a köztársasági elnök Alaptörvény-értelmezési beadványát, a posztjukon maradhatnak.

A Tisza Párt cáfolta, hogy történt volna ilyen egyeztetés.

Melléthei-Barna Márton újabb Fidesz-abszurdnak nevezte az ellenzéki párt állítását. A kormánypárti képviselő közölte: sem ő, sem a kormány, sem a frakció nem kötött semmilyen háttér-megállapodást, és szerinte azok az alkotmánybírók, akik nem vettek részt az eljárásban, szakmai alapon döntöttek.

https://index.hu/belfold/2026/06/20/polt-peter-alkotmanybirosag-nyilatkozat-sulyok-tamas-biroi-fuggetlenseg/

Sulyok a Politicónak: Magyar még Orbánnál is szemtelenebbül él vissza hatalmas parlamenti többségével, én védem meg a demokratikus normákat

Szily László 

Sulyok Tamás végképp beleállt és az uniós ügyekben meghatározó hírforrásnak számító Politicónak adott interjúban üzent nyíltan hadat a Tisza-kormánynak, azon fogadkozva, hogy nem hagyja eltávolítani magát. Sulyok üzenetének lényege, hogy harcolni fog, hogy elnök maradhasson, amihez minden jogi lehetőséget igénybe vesz. De emellett ellentámadásba is lendült, azzal vádolva Magyar Péter miniszterelnököt, hogy a Tisza vezetője az állami intézmények elfoglalására tör, hogy még nagyobb hatalmat koncentrálhasson a kezében, mint Orbán Viktor.

Sulyok szerint azzal, hogy Magyar megpróbálja eltávolítani őt és az Orbán-korszak más kinevezett vezetőit,az új miniszterelnök még Orbánnál is szemtelenebbül él vissza hatalmas parlamenti többségével.Sulyok arról beszélt a lapnak, hogy pont emiatt kötelessége hivatalban maradni, hogy ezzel védhesse a demokratikus normákat valamint a hatalmi ágak szétválasztásának elvét.

„Semmiféle többség nem adhat felhatalmazást a jogállam és az európai értékek semmibevételére” - mondta Orbán leghűbb kiszolgálója, aki korábban sohasem állt fel a jogállamiság védelmében. Majd arról beszélt a Sándor-palotában adott interjúban, hogy a Tisza szerinte 16 hét alatt nagyobb hatalomkoncentrációt akar elérni mint a Fidesz 16 év alatt

A tiszás Hajdu Márton képviselő, a parlament külügyi bizottságának elnöke azt mondta a Politicónak, hogy többféle módszert fontolgatnak Sulyok és társai eltávolítására, de részleteket nem említett.

„Az Orbán-rezsim rettenetes bűnöket követett el a magyarok ellen: korrupció, a nemzeti érdekek elárulása Oroszországnak, a kapcsolatok lerombolása hagyományos szövetségeseinkkel” – mondta Hajdu. „Ezek az emberek voltak azok, akik megállíthatták volna, korlátozhatták volna a cselekvőépességét, esetleg kicsit lelassíthatták volna. De nemhogy nem ezt tették meg, hanem lelkesen szolgálták őt, mert ezek az emberek – ahogy mi hívjuk őket – Orbán bábjai.”

Sulyok konkrét vádjaira reagálva Hajdu így fogalmazott:

„Sulyok egyszer sem szólalt fel a fékek és ellesúlyok védelmében, amikor Orbán lebontotta azokat és sosem védte meg azokat, akiket a hatalom célba vett. Most, hogy felkérdezték, azt akarja elhitetni, hogy az egyhónapos Tisza-kormány veszélyesebb, mint a 16 éven át uralkodó Orbán. Ez mennyire hihető?”

https://444.hu/2026/06/20/sulyok-a-politiconak-magyar-meg-orbannal-is-szemtelenebbul-el-vissza-hatalmas-parlamenti-tobbsegevel-en-vedem-meg-a-demokratikus-normakat

Hét alkotmánybíró érintettségre hivatkozva kizáratta magát az ügyből, hogy ne tárgyalhassa Sulyok beadványát az Alkotmánybíróság

 

Windisch Judit

POLITIKA 2026. június 19. 14:26

Megosztás

Ajándékozás

Komoly feszültséget okozott az Alkotmánybíróságon belül Sulyok Tamás beadványa, amivel a köztársasági elnök lényegében a saját pozícióját mentené. Az alkotmánybírók többsége amellett érvelt, hogy a beadványt nem lehet érdemben tárgyalni, volt, aki szerint napirendre sem lehet venni az ügyet. Ezzel Polt Péter alkotmánybírósági elnök és még két alkotmánybíró nem értett egyet.

Az egész vita követhető az Alkotmánybíróság belső rendszerében – az úgynevezett belső közzétételi fórumon -, amit a bíróságon dolgozók is látnak. Az általunk megismert dokumentumok alapján az ügyben nem mindenki nyilvánult meg, így nem mindenki álláspontja ismert. A neveket – két kivétellel – forrásvédelmi okok miatt nem közöljük.

Sulyok Tamás június 11-én, múlt csütörtökön fordult egy beadvánnyal az Alkotmánybírósághoz, amit Polt Péter nagyon gyorsan kiszignált: másnap az már az új ügyek listájának élén szerepelt. Azóta is ott van, új ügybe azóta nem kezdtek.

Fotó: Németh Dániel/444

Egy névtelenséget kérő forrásunk elmondása szerint hétfőn kiderült, hogy Polt sürgősségi tárgyalást tűz ki. Ennek csütörtök délutánra meg is lett az időpontja: a testület teljes ülésének jövő hétfői napirendjén szerepel Sulyok beadványa, egyetlen napirendi pontként.

A terv azonban meghiúsult: információink szerint hét alkotmánybíró péntek délelőtt írásban kizáratta magát az ügyből arra hivatkozva, érintettnek érzik magukat. Forrásunk értelmezése szerint itt arra gondolhatnak többen, hogy a majdani átalakítás az AB-re is vonatkozhat, így etikátlannak tarthatják, hogy elővágással megpróbáljanak a kérdésről dönteni.

Ezzel pedig lehetetlenné tették, hogy azt a beadványt valaha is tárgyalja a testület – mondta forrásunk.

Az Alkotmánybíróságról szóló törvény értelémben ugyanis a teljes ülés akkor határozatképes, ha azon legalább az Alkotmánybíróság hivatalban lévő tagjainak kétharmada – 10 tag - jelen van. A 15-ből 6 tag „kilépésével” viszont már nincs meg a hivatalban lévők kétharmada.

A kizárást nem magyarázza túl a törvény, annyit ír, „az indítvány elbírálásában nem vehet részt az Alkotmánybíróság azon tagja, akitől az ügy tárgyával összefüggő személyes és közvetlen érintettsége folytán az ügyben pártatlan, tárgyilagos, elfogulatlan döntés nem várható”, és hogy a bírónak haladéktalanul jeleznie kell az elnöknek, ha vele szemben kizárási ok áll fenn. Indoklást nem ír elő a jogszabály, és az sem szerepel benne, hogy ezt a nyilatkozatot vissza lehet vonni.

Forrásunk magyarázata szerint utóbbit nem is lehet megtenni, vagyis Sulyok Tamás beadványával kapcsolatban innentől nem lehet olyan teljes ülést összehívni, ahol jelen lenne minimum 10 bíró. Az önkizárást az elnök sem bírálhatja felül, és a törvény szövege alapján azt sem mondhatja, hogy ez a hét ember akkor nem számít, majd a jelenlévők döntenek.

Ahogy kezdődött

Az, hogy a hét bíró kizáratta önmagát, nem a semmiből jött, napok óta tartó folyamat eredménye. A belső rendszeren folyó vita alapján az egész onnan indult, hogy Szabó Marcel alkotmánybíró – aki korábban egy ülésen lemondásra szólította fel Polt Pétert – közzétett egy feljegyzést, amiben amellett érvel, hogy Sulyok beadványát napirendre sem lehet venni. Őt azért nevezzük meg a cikkben, mert az ő feljegyzésére születtek reakciók.

Szabó Marcel az általunk megismert feljegyzésben azzal érvelt, hogy Sulyok beadványa érdemi elbírálásra alkalmatlan, mert nem felel meg az alkotmányos követelményeknek – vagyis nem jelöl meg konkrét alkotmányjogi problémát, és egy be nem nyújtott normaszövegről szól. Ráadásul szerinte az indítvány nem az Alaptörvény értelmezését kéri, hanem egy új alkotmányjogi hatáskör megteremtését célozza, hiszen a testület maga dönthetné el, hogy valami Alkotmánymódosítás-e, vagy sem, illetve konkrét személyt céloz-e, vagy sem. Emellett szerinte Sulyok meg akarja kerülni azt az alaptörvényi rendelkezést, ami a tartalmi felülvizsgálat tilalmát rögzíti. (A Fidesz 2013-ban írta bele az Alaptörvénybe, hogy csak eljárási hiba esetén lehet megsemmisíteni egy módosítást, más mozgásteret sem az elnöknek, sem az Alkotmánybíróságnak nem hagyott.)

Szabó szerint a három felsorolt indok bármelyike önmagban is megalapozza, hogy az indítványt érdemi vizsgálat nélkül visszautasítsák. Felhozott még egy szempontot, a politikai semlegesség kérdését. Szerinte ha érdemben tárgyalnák a beadványt, az rendkívüli súlyú intézményi kockázatot hordozna magában, belépnének a „politikai erőtérbe”, az új szerepfelfogás pedig „olyan vörös vonal, amit az AB semmilyen körülmények között nem léphet át”, és utal arra, hogy ez egy politikailag előkészített, jövőbeli konfliktus.

Szabó Marcel feljegyzéséhez a belső nyilvánosságban megjelent dokumentumok alapján csatlakozott 6 alkotmánybíró, és egy további bíró kategorikusan kizárta, hogy a beadványt érdemben tárgyalni lehessen, utóbbi forrásunk szerint csak a visszautasítást tudja elképzelni. További egy bíró pedig úgy fogalmazott, hogy Szabó feljegyzésének nagy részével egyetért, arról tárgyalni kell.

Megjelentek az ellenvélemények is, a leghosszabban az Alkotmánybíróság elnöke, Polt Péter érvelt amellett, hogy igenis lehet tárgyalni Sulyok beadványát, Szabó érvei nem állnak meg, nincs szó új hatáskörről, és az Alkotmánybíróság gyakorlatától sem idegen egy ilyen vizsgálat, és állást foglalhat a testület, hogy valami Alaptörvény-módosítás-e, vagy sem.

Forrásunk szerint még két alkotmánybíró érvelt amellett a belső rendszerben megjelent dokumentum szerint, hogy lehet tárgyalni a beadványt, egyikük arról is írt, szerinte ugyan a testület semmisíthet meg alaptörvényi rendelkezést, de jelezheti aggályait az alkotmányozó hatalomnak.

Támogató tervezet készült

Miközben zajlott ez a vita, elkészült a Sulyok indítványával kapcsolatban írt tervezet is, ami tudomásunk szerint mindenben Sulyok Tamásnak adna igazat. Ezt az az alkotmánybíró írta, akire Polt kiszignálta az ügyet.

A tervezet szerint

• az Alkotmánybíróság hatásköre kiterjed arra, hogy egy módosítás – függetlenül az országgyűlés minősítésétől – Alaptörvény-módosításnak tekinthető-e,
• Alaptörvényt nem lehet úgy módosítani, hogy annak elsődleges funkciója valamely konkrét személyre, illetve jogi helyzetre szabott, közvetlen, egyedi joghatás kiváltása,
• az Alaptörvény egyik passzusából következik, hogy formailag nem lehetnek benne ilyen rendelkezések,
• mindezek következtében pedig egy ilyen módosítás az eljárási követelmények megsértésének minősül.

Lefordítva, az Alkotmánybíróság megteremti a jogi lehetőséget arra, hogy Sulyok Tamás – és más közjogi vezető – elmozdítását meg lehessen gátolni.

A szabályok értelmében az alkotmánybírók számára ez a tervezet a kiindulópont, erről lehet vitázni, és ezt csak leszavazni tudják, átíratni nem, esetleg ellenvéleményt fogalmazhatnak meg. Forrásunk szerint az önmagukat kizárató alkotmánybírók ebbe a „huzavonába” nem akartak belemenni, és egyáltalán nem akarták a nevüket adni az egészhez, ezért „iktatták ki” az ügyet.

Az Alkotmánybíróság sajtóosztálya megkeresésünkre a cikk megjelenése után közölte, miután a teljes ülés nem határozatképes, Polt Péter levette a napirendről az ügyet.

https://444.hu/2026/06/19/het-alkotmanybiro-erintettsegre-hivatkozva-kizaratta-magat-az-ugybol-hogy-ne-targyalhassa-sulyok-beadvanyat-az-alkotmanybirosag