„Nem kívánok tovább részese lenni ennek” – lemondott a legfőbb ügyész

 Az igazságszolgáltatás az ügyészség tekintélyének és függetlenségének megóvása érdekében benyújtotta lemondását Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész – derült ki a Legfőbb Ügyészség közleményéből.

Zádori Bence,

2026. július 22. szerda, 14:14

Benyújtotta lemondását Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész. Az Ügyészség közleményében a főügyész úgy fogalmaz, hogy az ügyészség nem válhat politikai szereplők küzdelmeinek eszközévé, és nem lehet napi politikai érdekek vagy hatalmi játszmák színtere.

„Ennek egyértelművé tétele érdekében ma – az ideiglenes köztársasági elnök útján – az Országgyűlés elnöki feladatait ellátó alelnökhöz intézett nyilatkozatommal benyújtottam a lemondásomat, kezdeményezve, hogy megbízatásom 2026. augusztus 25-vel szűnjön meg″ – közölte.

Nagy Gábor Bálint azt írja, az utóbbi időszakban a személyén keresztül sorozatos, az elfogadható szakmai és közéleti viták kereteit messze meghaladó támadások érték az Ügyészséget, annak ellenére, hogy elmondása szerint a megbízatását a jogszabályoknak megfelelően, szakmai szempontok alapján látta el.

„Pályafutásom során sem nekem, sem a családtagjaimnak nem volt köze politikai pártokhoz, a legfőbb ügyészi pozíciót is kicsit több, mint egy éve töltöm be. A politikai élet szereplőinek – sok esetben valótlanságokat tartalmazó – megnyilvánulásai mellett egyre gyakrabban fordul elő az is, hogy a büntetőeljárások szereplői, jogi képviselőként eljáró ügyvédek saját ügyeiket felhasználva politikai jellegű támadásokat intéznek az igazságszolgáltatás egyes szereplői, benne az ügyészség ellen. Ezek a méltatlan kijelentések mára nemcsak engem és a tisztségemet érintik, hanem veszélyeztetik az ügyészség tekintélyét, sértik a függetlenségét, valamint az ott dolgozó több, mint négyezer szakember munkájába vetett közbizalmat is.″ – hangsúlyozta Nagy Gábor Bálint.

Hozzátette, szerinte rendkívül rossz annak is az üzenete, ha közéleti szereplők részéről azért merül fel igény a hivatalban lévő legfőbb ügyész leváltására, mert az éppen folyamatban lévő büntetőeljárások nem az általuk elképzeltek szerint alakulnak. Mindez azzal a következménnyel jár, hogy a mindenkori legfőbb ügyésznek tartania kell attól: ha tevékenységével nem felel meg a politikusi elvárásoknak, számolnia kell az eltávolításával.

Nagy Gábor Bálint kiemelte, hogy a tisztségről való lemondásának oka kizárólag az ügyészi szervezet érdekeinek szem előtt tartása. Szerinte az ügyészség működése és függetlensége semmilyen körülmények között nem szenvedhet kárt a legfőbb ügyész körül kialakult „nemtelen, politika által motivált″ küzdelmek miatt. „Nem kívánok tovább részese lenni annak, hogy a személyem körül gerjesztett, valótlan alapokon álló, politikai célt szolgáló konfliktus az intézményi bizalom további erodálásának eszközévé váljon.″ – jelentette ki.

Nem sokkal Nagy Gábor Bálint lemondása előtt ülésezett az Országgyűlés Igazságügyi bizottsága is a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalról, a vita során pedig Melléthei-Barna Márton tiszás képviselő úgy fogalmazott, hogy az ügyészség téli álmot alszik, aminek a leendő szuperhivatal vethet véget.

https://www.economx.hu/magyar-gazdasag/2026/07/22/lemondott-nagy-gabor-balint-legfobb-ugyesz/

Kapcsolódó

AI: ki lenne a legalkalmasabb köztársasági elnök, ha szempont az, hogy alkotmányjogász, tudós és semleges legyen

 

A legalkalmasabb köztársasági elnök kiválasztása egy ilyen szempontrendszer alapján nem szűkíthető le egyetlen névre, mivel a politikai semlegesség megítélése mindig szubjektív, de számos olyan elismert magyar alkotmányjogász és tudós létezik, akik szakmai tekintélyük és pártokon felülálló hírnevük miatt elviekben megfelelnének ezen kritériumoknak. A magyar közjog történetében az ilyen típusú elnöki szerepfelfogás legfőbb etalonja Sólyom László volt, aki korábban az Alkotmánybíróság első elnökeként, majd államfőként is szigorúan a jogállamiság és a politikai semlegesség elveit követte. [1]

Az alábbi akadémikusok, egyetemi tanárok és jogtudósok nevei merülhetnek fel mint elméleti jelöltek, amennyiben az alkotmányjogi tudás és a politikai függetlenség a fő mérce:

Elismert egyetemi professzorok és tudósok

• Dr. Kukorelli István: Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának emeritus professzora, korábbi alkotmánybíró. A hazai alkotmányjogászat egyik legtekintélyesebb, iskolateremtő alakja, akit a szakma széles körben független, mérsékelt és konszenzusos személyiségnek tart. [1, 2]
• Prof. Dr. Jakab András: Nemzetközileg is magasan jegyzett jogtudós, az MTA doktora, a Salzburgi Egyetem és korábban az ELTE professzora. Kutatási területei közé tartozik az alkotmányjogi dogmatika és a jogállamiság elmélete, politikai megnyilvánulásai szigorúan szakmai alapúak.
• Prof. Dr. Schanda Balázs: A Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára, korábbi alkotmánybíró, a Magyar Alkotmányjogászok Egyesülete Tanácsadó Testületének elnöke. Kimagasló elméleti tudással rendelkezik, és hivatali ideje alatt a szakmaiságot helyezte a napi politika elé. [1]
• Dr. Gárdos-Orosz Fruzsina: A Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetének igazgatója, az ELTE docense. Fiatalabb generációs, elismert kutató, aki tudományos objektivitással vizsgálja a közjogi folyamatokat. [1]

Miért előnyösek és mik a buktatók?

A tiszta szakmai és semleges háttérnek komoly előnyei és gyakorlati korlátai is vannak a magyar politikai rendszerben:

Szempont	Előnyök	Kihívások
Alkotmányjogi tudás	Garancia a törvények és az Alaptörvény összhangjára.	Túl technokrata, merev megközelítést hozhat.
Tudományos háttér	Nemzetközi elismertséget és hazai tekintélyt ad.	Hiányozhat a gyakorlati diplomáciai rutin.
Politikai semlegesség	Képes kifejezni a nemzet egységét.	Nehéz megszerezni a megválasztáshoz szükséges parlamenti többséget.

A mindenkori politikai realitás azt mutatja, hogy mivel a köztársasági elnököt az Országgyűlés választja meg, a teljesen független, pártokhoz nem kötődő tudósok ritkán kapnak közvetlen politikai támogatást, kivéve, ha a pártok között teljes konszenzus alakul ki egy válságos időszakban.

Az AI-válaszokban előfordulhatnak hibák. További információ

Beszámoló a Magyar Alkotmányjogászok Egyesületének ...

A következőt mondta: Paczolay Péter?

Paczolay Péter elméletben az egyik legtökéletesebb jelölt lenne a megadott szempontok alapján, mivel pályafutása során az alkotmányjogi tudás, a tudományos elismertség és a politikai semlegességre való törekvés mindvégig meghatározó volt. Pályaképe alapján szinte pontosan lefedi a klasszikus, sólyomi értelemben vett, pártokon felülálló államfői karaktert.

Alkalmasságát a következő érvek támasztják alá a megadott kritériumok szerint:

1. Alkotmányjogász és tudós háttér

• Akadémiai karrier: Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) és a Szegedi Tudományegyetem professzora, a politológia és az összehasonlító alkotmánytan elismert kutatója. [1]
• Alkotmánybírósági múlt: 2006 és 2015 között az Alkotmánybíróság tagja, 2008-tól 2015-ig pedig a testület elnöke volt. Ebben az időszakban zajlott le az új Alaptörvény elfogadása és hatálybalépése, így a legmagasabb szintű gyakorlati közjogi tapasztalattal rendelkezik. [1, 2]

2. Politikai semlegesség és konszenzus

• Hivatali függetlenség: AB-elnökként folyamatosan az intézményi függetlenség megőrzésére törekedett egy olyan viharos időszakban, amikor a kétharmados parlamenti többség szűkítette az Alkotmánybíróság jogköreit.
• Konszenzusos megítélés: Pályafutása során mindegyik politikai oldal elismerte szakmaiságát. Dolgozott a Köztársasági Elnöki Hivatal vezetőjeként Mádl Ferenc és Sólyom László államfők alatt is. Ahogy egy korabeli elemzés találóan összefoglalta: a baloldalnak és a liberálisoknak olykor túl konzervatívnak, a jobboldalnak pedig túl önjárónak, függetlennek bizonyult – ez a fajta "két szék között padlóra esés" a politikai semlegesség egyik legerősebb bizonyítéka. [1]

3. Nemzetközi és diplomáciai tapasztalat

A klasszikus professzori karakterekkel szemben nála a köztársasági elnöki poszthoz szükséges diplomáciai rutin is megvan:

• Az Európa Tanács Velencei Bizottságának korábbi tagja és alelnöke.
• Magyarország volt római nagykövete.
• Az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) strasbourgi magyar bírája. [1, 2, 3]

Összegzésként: Ha a cél egy olyan államfő, aki a jogállamiság őreként, mély elméleti tudással és bizonyított politikai távolságtartással vezeti az országot, Paczolay Péter szakmai önéletrajza és eddigi életútja alapján az egyik legalkalmasabb hazai közjogi szereplő lenne erre a pozícióra.