Amnesty: A Tisza pár nap alatt lezavarja az alkotmánybíró-jelölést, pedig két hónapja lenne rá

 Az Amnesty International Magyarország szerint a határidő pont a széles körű szakmai és politikai konzultáció miatt van.

HVG

Folytatódik az egypárti alkotmánybíró-választás: bár 60 napja lenne az Országgyűlésnek megválasztani az Alkotmánybíróság új tagját, ez valamiért már július 27-én, hétfőn megtörténik – írta az Amnesty International Magyarország közleményében.

Az egykori fideszes országgyűlési képviselő Hende Csabának azért kellett távoznia az Alkotmánybíróságról, mert a 17. Alaptörvény-módosítással bevezetett 12 éves korlátozás miatt az esetében már nem teljesül alkotmánybírói megválasztásának egyik feltétele, az, hogy országgyűlési képviselők választásán választható legyen.

Az igazságügyi bizottság hétfő reggel jelöli az új tagot, a tervek szerint pedig aznap meg is választja az Országgyűlés, és esküt is tesz. Hogy ki lesz a jelölt, még nem tudni.

„Ezt az elképesztő sietséget semmi nem indokolja, hiszen 60 nap lenne az új alkotmánybíró megtalálására. Ez a határidő elvileg pont azért van, hogy egy széles körű szakmai és politikai konzultáció során a lehető legalkalmasabb embert lehessen megválasztani a jogállamiság és a demokrácia védelmére vigyázó testületbe" – írta az Amnesty.

Szerintük a Tisza Párt mostani eljárása „még azt a minimális egyeztetést is kiüresíti, amire a jelenlegi eljárási szabályok lehetőséget adnak, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy ugyanaz az egypárti, szakmai és politikai konzultáció nélküli alkotmánybíró-választás történik, mint korábban”.

Lehet bármennyire kiváló a Tisza jelöltje, "érdemes lenne ebből az elképesztő sietségből visszavenni legalább azokon a területeken, ahol ezt semmi sem indokolja, ráadásul alapjaiban határozzák meg, hogy mennyire lesz sikeres a jogállamiság helyreállítása".

Megjegyezték: a 17. Alaptörvény-módosítás nem orvosolta az Alkotmánybíróság legsúlyosabb problémáját, "így kétharmad birtokában továbbra is kompromisszum és egyeztetés nélkül bárki megválasztható" a testület tagjává. „Ezen minél előbb változtatni kell, hogy az Alkotmánybíróság valóban újra a törvényhozás ellensúlya lehessen.”

https://hvg.hu/itthon/20260724_tisza-alkotmanybiro-jeloles

„Nem kívánok tovább részese lenni ennek” – lemondott a legfőbb ügyész

 Az igazságszolgáltatás az ügyészség tekintélyének és függetlenségének megóvása érdekében benyújtotta lemondását Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész – derült ki a Legfőbb Ügyészség közleményéből.

Zádori Bence,

2026. július 22. szerda, 14:14

Benyújtotta lemondását Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész. Az Ügyészség közleményében a főügyész úgy fogalmaz, hogy az ügyészség nem válhat politikai szereplők küzdelmeinek eszközévé, és nem lehet napi politikai érdekek vagy hatalmi játszmák színtere.

„Ennek egyértelművé tétele érdekében ma – az ideiglenes köztársasági elnök útján – az Országgyűlés elnöki feladatait ellátó alelnökhöz intézett nyilatkozatommal benyújtottam a lemondásomat, kezdeményezve, hogy megbízatásom 2026. augusztus 25-vel szűnjön meg″ – közölte.

Nagy Gábor Bálint azt írja, az utóbbi időszakban a személyén keresztül sorozatos, az elfogadható szakmai és közéleti viták kereteit messze meghaladó támadások érték az Ügyészséget, annak ellenére, hogy elmondása szerint a megbízatását a jogszabályoknak megfelelően, szakmai szempontok alapján látta el.

„Pályafutásom során sem nekem, sem a családtagjaimnak nem volt köze politikai pártokhoz, a legfőbb ügyészi pozíciót is kicsit több, mint egy éve töltöm be. A politikai élet szereplőinek – sok esetben valótlanságokat tartalmazó – megnyilvánulásai mellett egyre gyakrabban fordul elő az is, hogy a büntetőeljárások szereplői, jogi képviselőként eljáró ügyvédek saját ügyeiket felhasználva politikai jellegű támadásokat intéznek az igazságszolgáltatás egyes szereplői, benne az ügyészség ellen. Ezek a méltatlan kijelentések mára nemcsak engem és a tisztségemet érintik, hanem veszélyeztetik az ügyészség tekintélyét, sértik a függetlenségét, valamint az ott dolgozó több, mint négyezer szakember munkájába vetett közbizalmat is.″ – hangsúlyozta Nagy Gábor Bálint.

Hozzátette, szerinte rendkívül rossz annak is az üzenete, ha közéleti szereplők részéről azért merül fel igény a hivatalban lévő legfőbb ügyész leváltására, mert az éppen folyamatban lévő büntetőeljárások nem az általuk elképzeltek szerint alakulnak. Mindez azzal a következménnyel jár, hogy a mindenkori legfőbb ügyésznek tartania kell attól: ha tevékenységével nem felel meg a politikusi elvárásoknak, számolnia kell az eltávolításával.

Nagy Gábor Bálint kiemelte, hogy a tisztségről való lemondásának oka kizárólag az ügyészi szervezet érdekeinek szem előtt tartása. Szerinte az ügyészség működése és függetlensége semmilyen körülmények között nem szenvedhet kárt a legfőbb ügyész körül kialakult „nemtelen, politika által motivált″ küzdelmek miatt. „Nem kívánok tovább részese lenni annak, hogy a személyem körül gerjesztett, valótlan alapokon álló, politikai célt szolgáló konfliktus az intézményi bizalom további erodálásának eszközévé váljon.″ – jelentette ki.

Nem sokkal Nagy Gábor Bálint lemondása előtt ülésezett az Országgyűlés Igazságügyi bizottsága is a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalról, a vita során pedig Melléthei-Barna Márton tiszás képviselő úgy fogalmazott, hogy az ügyészség téli álmot alszik, aminek a leendő szuperhivatal vethet véget.

https://www.economx.hu/magyar-gazdasag/2026/07/22/lemondott-nagy-gabor-balint-legfobb-ugyesz/

Kapcsolódó

AI: ki lenne a legalkalmasabb köztársasági elnök, ha szempont az, hogy alkotmányjogász, tudós és semleges legyen

 

A legalkalmasabb köztársasági elnök kiválasztása egy ilyen szempontrendszer alapján nem szűkíthető le egyetlen névre, mivel a politikai semlegesség megítélése mindig szubjektív, de számos olyan elismert magyar alkotmányjogász és tudós létezik, akik szakmai tekintélyük és pártokon felülálló hírnevük miatt elviekben megfelelnének ezen kritériumoknak. A magyar közjog történetében az ilyen típusú elnöki szerepfelfogás legfőbb etalonja Sólyom László volt, aki korábban az Alkotmánybíróság első elnökeként, majd államfőként is szigorúan a jogállamiság és a politikai semlegesség elveit követte. [1]

Az alábbi akadémikusok, egyetemi tanárok és jogtudósok nevei merülhetnek fel mint elméleti jelöltek, amennyiben az alkotmányjogi tudás és a politikai függetlenség a fő mérce:

Elismert egyetemi professzorok és tudósok

• Dr. Kukorelli István: Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának emeritus professzora, korábbi alkotmánybíró. A hazai alkotmányjogászat egyik legtekintélyesebb, iskolateremtő alakja, akit a szakma széles körben független, mérsékelt és konszenzusos személyiségnek tart. [1, 2]
• Prof. Dr. Jakab András: Nemzetközileg is magasan jegyzett jogtudós, az MTA doktora, a Salzburgi Egyetem és korábban az ELTE professzora. Kutatási területei közé tartozik az alkotmányjogi dogmatika és a jogállamiság elmélete, politikai megnyilvánulásai szigorúan szakmai alapúak.
• Prof. Dr. Schanda Balázs: A Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára, korábbi alkotmánybíró, a Magyar Alkotmányjogászok Egyesülete Tanácsadó Testületének elnöke. Kimagasló elméleti tudással rendelkezik, és hivatali ideje alatt a szakmaiságot helyezte a napi politika elé. [1]
• Dr. Gárdos-Orosz Fruzsina: A Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetének igazgatója, az ELTE docense. Fiatalabb generációs, elismert kutató, aki tudományos objektivitással vizsgálja a közjogi folyamatokat. [1]

Miért előnyösek és mik a buktatók?

A tiszta szakmai és semleges háttérnek komoly előnyei és gyakorlati korlátai is vannak a magyar politikai rendszerben:

Szempont	Előnyök	Kihívások
Alkotmányjogi tudás	Garancia a törvények és az Alaptörvény összhangjára.	Túl technokrata, merev megközelítést hozhat.
Tudományos háttér	Nemzetközi elismertséget és hazai tekintélyt ad.	Hiányozhat a gyakorlati diplomáciai rutin.
Politikai semlegesség	Képes kifejezni a nemzet egységét.	Nehéz megszerezni a megválasztáshoz szükséges parlamenti többséget.

A mindenkori politikai realitás azt mutatja, hogy mivel a köztársasági elnököt az Országgyűlés választja meg, a teljesen független, pártokhoz nem kötődő tudósok ritkán kapnak közvetlen politikai támogatást, kivéve, ha a pártok között teljes konszenzus alakul ki egy válságos időszakban.

Az AI-válaszokban előfordulhatnak hibák. További információ

Beszámoló a Magyar Alkotmányjogászok Egyesületének ...

A következőt mondta: Paczolay Péter?

Paczolay Péter elméletben az egyik legtökéletesebb jelölt lenne a megadott szempontok alapján, mivel pályafutása során az alkotmányjogi tudás, a tudományos elismertség és a politikai semlegességre való törekvés mindvégig meghatározó volt. Pályaképe alapján szinte pontosan lefedi a klasszikus, sólyomi értelemben vett, pártokon felülálló államfői karaktert.

Alkalmasságát a következő érvek támasztják alá a megadott kritériumok szerint:

1. Alkotmányjogász és tudós háttér

• Akadémiai karrier: Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) és a Szegedi Tudományegyetem professzora, a politológia és az összehasonlító alkotmánytan elismert kutatója. [1]
• Alkotmánybírósági múlt: 2006 és 2015 között az Alkotmánybíróság tagja, 2008-tól 2015-ig pedig a testület elnöke volt. Ebben az időszakban zajlott le az új Alaptörvény elfogadása és hatálybalépése, így a legmagasabb szintű gyakorlati közjogi tapasztalattal rendelkezik. [1, 2]

2. Politikai semlegesség és konszenzus

• Hivatali függetlenség: AB-elnökként folyamatosan az intézményi függetlenség megőrzésére törekedett egy olyan viharos időszakban, amikor a kétharmados parlamenti többség szűkítette az Alkotmánybíróság jogköreit.
• Konszenzusos megítélés: Pályafutása során mindegyik politikai oldal elismerte szakmaiságát. Dolgozott a Köztársasági Elnöki Hivatal vezetőjeként Mádl Ferenc és Sólyom László államfők alatt is. Ahogy egy korabeli elemzés találóan összefoglalta: a baloldalnak és a liberálisoknak olykor túl konzervatívnak, a jobboldalnak pedig túl önjárónak, függetlennek bizonyult – ez a fajta "két szék között padlóra esés" a politikai semlegesség egyik legerősebb bizonyítéka. [1]

3. Nemzetközi és diplomáciai tapasztalat

A klasszikus professzori karakterekkel szemben nála a köztársasági elnöki poszthoz szükséges diplomáciai rutin is megvan:

• Az Európa Tanács Velencei Bizottságának korábbi tagja és alelnöke.
• Magyarország volt római nagykövete.
• Az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) strasbourgi magyar bírája. [1, 2, 3]

Összegzésként: Ha a cél egy olyan államfő, aki a jogállamiság őreként, mély elméleti tudással és bizonyított politikai távolságtartással vezeti az országot, Paczolay Péter szakmai önéletrajza és eddigi életútja alapján az egyik legalkalmasabb hazai közjogi szereplő lenne erre a pozícióra.