Ritkán fordul elő ilyen, de most megtette a kormány

NÉMETH MÁRTON SÁNDOR

A magyar kormánynak március végéig kell teljesítenie az Európai Bizottság irányába tett igazságügyi vállalásokat. A reformokkal kapcsolatban az Országos Bírói Tanács mellett több civil szervezetnek is vannak észrevételei. Három civil szervezet részt is vett egy minisztériumi egyeztetésen. Két résztvevőtől megtudtuk, hogy udvarias hangulatban, szakmai keretek között zajlott a találkozó, abban viszont nem biztosak, hogy meg is fogadják a javaslataikat.

„Részemről az igazságszolgáltatási mérföldkő teljesítése a következő feladat” – válaszolta Varga Judit januári, lapunknak adott interjújában arra a kérdésünkre, hogy mi a következő lépés a Magyarországgal szemben támasztott uniós elvárások teljesítésénél. Az igazságügyi miniszter azt is elárulta, hogy ennek teljesítési határideje március 31. Azóta meg is jelent az „Egyes igazságügyi tárgyú törvényeknek a magyar helyreállítási és ellenálló képességi tervhez kapcsolódó módosításáról” címet viselő csomag.

A bevezetendő változtatásokhoz az Országos Bírói Tanácsnak és több civil szervezetnek is vannak észrevételei. Korábbi cikkünkben Hack Péter jogtudóst, az ELTE ÁJK tanszékvezetőjét kérdeztük a részletekről.

A civilek szerint ez nem elég

A Magyar Helsinki Bizottság, az Amnesty International Magyarország és az Eötvös Károly Intézet közösen kiadott közleményben jelentette be, hogy

hosszú évek után először nyílt lehetőségük a civil szervezeteknek arra, hogy véleményezhessék egy készülő jogszabály tervezetét, és személyesen is egyeztethessenek a döntést előkészítő minisztériummal.

A három civil szervezet úgy fogalmazott, hogy „az uniós forrásokhoz való hozzáférés szempontjából kulcsfontosságú igazságügyi reform kapcsán érdemi párbeszédet folytattunk a magyar kormány képviselőivel. A civil szervezetek bíznak benne, hogy a kormány megfontolja a módosítási javaslataikat, hiszen a bírói függetlenség helyreállítására nemcsak az uniós források, hanem az igazságos ítélkezés érdekében is szükség van”.

Az Amnesty International Magyarország, az Eötvös Károly Intézet és a Magyar Helsinki Bizottság szerint „a tervezetet számos ponton módosítani kell ahhoz, hogy minden követelmény teljesüljön, vagyis az jelenlegi formájában nem felel meg az elvárásoknak”. A három civil szervezet az Igazságügyi Minisztériumban egyeztetett a módosításokról, beszámolójuk alapján a tárcát négy államtitkár, köztük a parlamenti és az uniós ügyekért felelős, és egy titkárságvezető képviselte.

A szakmai egyeztetésen a civil szervezetek szóban is ismertették a javaslattal kapcsolatban megfogalmazott észrevételeiket és kritikáikat. Elmondták, hogy

bár vannak olyan elemei a mérföldköveknek, amelyeknek a törvénytervezet megfelel, bőven akadnak olyanok is, amelyek esetében a kormány csak a formális teljesítésre törekedett, más esetekben pedig egyáltalán nem tett eleget a vállalásoknak.

A felek egyetértettek abban, hogy a korábbinál jóval szélesebb hatás- és feladatkörrel felruházott Országos Bírói Tanács (OBT) elindításához szükség van egy átmeneti időszakra (hasonlóan az Integritás Hatósághoz), amikor egy már működő és kellő kapacitással bíró szervezet személyi és szervezeti támogatást nyújt a bírói tanács számára. A civilek azt is közölték, problémásnak tartják, hogy az OBT csak augusztus 1-jével választhatna elnököt, és javasolták, hogy erre a lehető legkorábban lehetőségük legyen.

A beszámolóban arról is írnak, „az IM elismerte, hogy a tervezet nem szünteti meg azt a lehetőséget, hogy a hatóságok a jogerős bírósági döntésekkel szemben az Alkotmánybírósághoz fordulhassanak, mivel a közhatalmi szervek a tisztességes eljárás sérelmére hivatkozással a jövőben is előterjeszthetnek alkotmányjogi panaszt. A civilek jelezték, hogy a tervezet ebben a formában nem felel meg a vállalásoknak, és valódi megoldást csak a panaszlehetőség Alaptörvényben történő kizárása jelentene”.

A civil szervezetek hozzátették: hosszabb vita alakult ki arról, „hogyan kell értelmezni az OBT döntési kompetenciájának megerősítésére vonatkozó vállalásokat”, szerintük „az felel meg a szupermérföldkövekben foglaltaknak, ha a bírák teljes körű véleményt mondhatnak a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöki posztjára pályázó jelöltek alkalmasságáról, és nem pusztán a törvényi feltételek (például a kellő idejű szolgálati jogviszony megléte) ellenőrzése a feladatuk”.

Azt is kiemelték, hogy „összhangban a mérföldkő előírásával, az objektív feltételek között kell rögzíteni a függetlenség, pártatlanság, az integritás és feddhetetlenség követelményét, és az OBT kötelező erejű véleményének ezekre a kritériumokra is ki kell terjednie. A kormány képviselői elmondták, hogy szerintük ez a megoldás egy merőben új rendszer bevezetését jelentené, amit nem vállaltak, illetve a parlament hatáskörének szűkítésével, elvonásával járna. Ebben a kérdésben sem közeledtek az álláspontok”.

A civil szervezetek egy másik hangsúlyos kritikája, hogy „a tervezet ahelyett, hogy az előírásoknak megfelelően teljesen megszüntette volna azt a lehetőséget, hogy az alkotmánybírák rendes bíróvá történő kinevezésük után kérésükre automatikusan a Kúriára kerülhessenek, ezt a jogot a jelenlegi AB-tagok esetében fenntartja, és csak a jövőre nézve kívánja megszüntetni”.

A beszámolóban az áll: „az IM képviselői azzal érveltek, hogy a mostani alkotmánybírák esetében ez szerzett jogok elvonásával járna, hiszen ők abban a tudatban kérték a bírói kinevezésüket, hogy alkotmánybírói megbízatásuk végével a Kúriára kerülhetnek. A civil szervezetek elmondták, hogy ez az érvelés elfogadható a bírói kinevezésekkel kapcsolatban, de nem alkalmazható a Kúriára történő beosztással kapcsolatban, és ismét jelezték, hogy amennyiben nem zárják ki annak a lehetőségét a mostani alkotmánybírák esetében is, úgy a tervezet ezen pontja sem felel meg a vállalt kötelezettségnek”.

Később derül ki, hogy beépítik-e a javaslataikat

Kádár András Kristóf az Igazságügyi Minisztériumban történt egyeztetéssel kapcsolatban kérdésünkre elárulta:

Értelmes, érdemi szakmai vita folyt. Jogi érvek ütköztek jogi ellenérvekkel, teljesen civilizált módon. A tizenöt évvel ezelőttiekhez hasonló volt az egyeztetés, aminek egyrészt örülünk, másrészt szomorúak vagyunk, hogy ennek hírértéke van. A rendszerváltástól körülbelül 2014-ig így zajlott, majd a civil szervezetekkel szembeni támadásokkal párhuzamosan szűnt meg ez a fajta kommunikáció.

A Magyar Helsinki Bizottság társelnöke kitért arra is, hogy voltak olyan felvetéseik, amelyeket elfogadhatónak tartott a tárca, „ilyen az, amit az OBT is jelzett, hogy apparátus nélkül, egyik napról a másikra nem tudják elkezdeni a működést, kell egy olyan szervezet, amely inkubátorként funkcionál, ez fontos kérdés, és ebben abszolút nyitottnak mutatkoztak arra, hogy beépítik a javaslatokat a törvénytervezetbe”. Más felvetéseikre azt a választ kapták minisztériumi részről, hogy megfontolják, valamint voltak olyanok is, amelyeknél mereven ellentétesek maradtak az álláspontok, ilyen például, hogy a jelenlegi alkotmánybírók, akik már kérték a bírói kinevezésüket, ne kerülhessenek pályázat nélkül egyből a Kúriára.

Kádár András Kristóf a jövőre vonatkozó kérdésünkre kifejtette: elvileg még lehetne egyeztetés, ha van olyan terület, amelynél a kormányzat szükségesnek tartja ezt, de a valószínűbb forgatókönyv az, hogy az Országgyűlés elé beterjesztett törvényjavaslatból fog kiderülni, hogy milyen javaslatokat használtak fel. A Helsinki Bizottság társelnöke arra is felhívta a figyelmünket, hogy „a jogalkotásban történő társadalmi részvételről szóló törvény szerint az elvetett javaslatokról összefoglaló jellegű anyagot kell készíteniük és közzétenniük”, arra vonatkozó kötelezettsége ugyanakkor nincs a kormánynak, hogy minden visszautasított észrevételre részletes ellenérvet írjon.

Kádár András Kristóf végül leszögezte: ha újra egyeztetnének velük kormányzati részről, örömmel állnak rendelkezésre.

Udvarias, szakmai egyeztetés, de...

Az Amnesty International Magyarországtól megtudtuk, hogy

az egyeztetés udvarias hangulatban, szakmai keretek között zajlott. A javaslataink iránt ugyanakkor néhány technikai részletet (így például az OBT részére biztosított átmeneti adminisztrációs támogatást) leszámítva nem tapasztaltunk nyitottságot.

A civil szervezet lapunk kérdésére úgy fogalmazott, hogy „a jelenlegi formában a törvénycsomag nem felel meg a szupermérföldköveknek, ezért van esély rá, hogy a törvényjavaslatot még módosítják. Reméljük, hogy a parlament elé már egy olyan csomagot fognak benyújtani, ami minden szempontból megfelel az uniós elvárásoknak”.

Kíváncsiak voltunk arra is, hogy a javaslataik közül melyeket tartják a legfontosabbaknak. Az Amnesty részéről hangsúlyozták, hogy nehéz kiemelni bármely pontot, „mert mindegyik nagyon fontos a bírói függetlenség helyreállításához. Ráadásul sok olyan, a bíróságokat érintő szabály van még ezeken kívül is, amelyet módosítani kéne ehhez”.

A szupermérföldkövekhez kapcsolódóan három javaslatot emeltek ki:

Az OBT részére érdemi beleszólást kell adni a Kúria és az OBH vezetői kiválasztásába.

Meg kell szüntetni azt a lehetőséget, hogy a jelenlegi alkotmánybírák automatikusan kúriai tanácselnökök lehessenek.

Az Alaptörvényben kell kizárni azt a lehetőséget, hogy a hatóságok a jogerős bírósági döntésekkel szemben az Alkotmánybírósághoz fordulhassanak.

A minisztérium nyitott a konstruktív szakmai párbeszédre

„Az Igazságügyi Minisztérium számára kiemelten fontos a konstruktív eszmecsere fenntartása a civil élet szereplőivel, gondoljunk csak a családjogi jogalkotás még hatékonyabbá tétele érdekében a minisztérium által összehívott Családjogi Civil Munkacsoport eredményeire, vagy az áldozatsegítés területén elért eredményekre” – fogalmazott lapunk kérdésére a tárca. Hozzátették: „Az Igazságügyi Minisztérium munkatársai továbbra is azért dolgoznak, hogy a magyar emberek mielőbb hozzáférjenek a nekik járó uniós forrásokhoz, melyeket az Európai Bizottság jelenleg is visszatart. Ezen források visszatartását a kérdésben szereplő civil szervezetek közül többen is javasolták az európai intézményeknek”.

Lapunk kérdéseire adott válaszaikban azt is hangsúlyozták:

az Igazságügyi Minisztérium a továbbiakban is nyitott lesz a konstruktív szakmai párbeszédre, ugyanakkor elutasítjuk az ideológiai alapú érvelést és nyomásgyakorlást a szakmai kérdések megtárgyalásakor.

Az igazságügyi csomagot a minisztérium a következő hónapban fogja az Országgyűlés elé terjeszteni.

https://index.hu/belfold/2023/02/23/birosagok-europai-unio-europai-bizottsag-unios-penzek-varga-judit-civil-szervezetek-igazsagugyi-miniszterium/

Lengyel EU-ügyi miniszter: Az alkotmánybírósági gyakorlat a tagállamok hatáskörébe tartozik

 Az alkotmánybíróság ítélkezési gyakorlata kizárólag a tagállamok hatáskörébe tartozik – reagált Szymon Szynkowski vel Sek uniós ügyekért felelős lengyel miniszter az Európai Bizottság (EB) szerdai döntésére, amely értelmében Brüsszel az Európai Unió Bírósága elé viszi a varsói taláros testület két döntését.

Az EB szerdán a luxembourgi székhelyű törvényszék elé idézte Lengyelországot, mert úgy ítélte meg: komoly aggályok vetődtek fel a lengyel alkotmánybíróság ítélkezési gyakorlatával kapcsolatban.

Szynkowski vel Sek a Piotr Müller kormányszóvivővel közös varsói sajtóértekezletén elmondta: az EB-vel folytatott eddigi párbeszéd során Lengyelország azon egyértelmű állásponton volt, hogy az alkotmánybírósági gyakorlat a tagállamok kizárólagos hatáskörébe tartozik. „Hasonló álláspontot képviseltek már más államok alkotmánybíróságai is, például a német és a spanyol” – érvelt a miniszter.

Az EB döntése nem meglepő, a testület által folytatott eljárás újabb szakaszáról van szó, amely várható volt – jegyezte meg, hozzátéve, hogy a lengyel fél az Európai Unió Bírósága előtt is kifejti majd érveit.

Müller és Szynkowski vel Sek sajtóértekezletét megelőzően a szerdai brüsszeli döntést a lengyel igazságügyi miniszter, az egyik kisebb kormánykoalíciós párt elnöke is kommentálta. Zbigniew Ziobro az EB-nek a lengyel állam és a szuverén uniós tagállamok ellen irányuló „tervezett támadás” részének nevezte a brüsszeli döntést, amely szerinte lényegében Berlin érdekeit szolgálja. „Igazából jelentéktelennek akarják minősíteni a Lengyelországban, a lengyel demokráciában alkotott jogot” – fogalmazott Ziobro.

Marcin Przydacz államtitkár, az elnöki hivatal külügyi irodájának főnöke újságíróknak nyilatkozva a lengyel alkotmányt nevezte a lengyel jog fő forrásának. „Ez után, másodikként következnek a ratifikált nemzetközi szerződések” – tette hozzá.

A varsói alkotmánybíróság Lengyelország 2004-es EU-csatlakozása óta több, az uniós és a nemzeti jog viszonyát érintő határozatot hozott, amelyekben megerősítette a lengyel alaptörvény elsőbbségét. Az Európai Bizottság által 2021 decemberében elindított, szerdán az EU Bírósága elé vitt kötelezettségszegési eljárás két ilyen jellegű alkotmánybírósági döntést érint. 2021 júliusában a varsói taláros testület alkotmányellenesnek minősítette az EU Bírósága által a lengyel bírák fegyelmi felelősségére vonatkozó szabályozás miatt ideiglenesen elrendelt intézkedéseket. Ugyanazon év októberében az alkotmánybíróság azt a döntést hozta, hogy bizonyos esetekben nincs összhangban a lengyel alkotmánnyal az, ahogyan az uniós szervek az alapszerződések egyes rendelkezéseit értelmezik.

https://hirado.hu/kulfold/cikk/2023/02/15/lengyel-eu-ugyi-miniszter-az-alkotmanybirosagi-gyakorlat-a-tagallamok-hataskorebe-tartozik

Oroszország felmondta az összes szerződését az Európa Tanáccsal

 Kassai Zsigmond

Az orosz parlament alsóháza csütörtökön felmondta Oroszország Európa Tanáccsal kötött mind a 21 nemzetközi szerződését – adta hírül az MTI.

Az Európa Tanács nem azonos az Európai Tanáccsal, amely az Európai Unió intézménye, hanem egy szélesebb körű nemzetközi szervezet, amely nyitva áll minden olyan európai állam előtt, amelyik elfogadja a jogállamiság közös kritériumait, és biztosítja állampolgárai számára a legalapvetőbb szabadságjogokat és emberi jogokat. Az Európai Tatácsnak közel ötven tagja van, Oroszország 1996-ban csatlakozott, ám nem sokkal Ukrajna tavaly lerohanása után, március 16-án kizárták a szervezetből, egy nappal azután, hogy Szergej Lavrov orosz külügyminiszter bejelentette Oroszország kilépési szándékát.

A nemzetközi szerződések felmondására vonatkozó törvényjavaslatot Vlagyimir Putyin terjesztette az Állami Duma, azaz az orosz alsóház elé. A csütörtökön elfogadott törvény értelmében Oroszország tagságának megszűnése miatt az Európa Tanácsban március 16-tól összesen 21 nemzetközi szerződés fogja hatályát veszteni Moszkva viszonylatában. Ezek között van más megállapodásokon túl

• az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezmény,
• a terrorizmus elleni küzdelemről szóló európai egyezmény
•  és az Európai Szociális Charta is.

A lépést az oroszok azzal indokolják, hogy az Európai Tanács Miniszteri Bizottsága tavaly – Ukrajna lerohanása miatt – február 25-én felfüggesztette a Tanács törvényes szerveiben való orosz képviselet.  Oroszország ezután értesítette a főtitkárt a kilépés szándékáról, valamint arról, hogy felmondja az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezményt.

A Miniszteri Bizottság másnap, március 16-án határozatban szüntette meg Oroszország tagságát az Európa Tanácsban.

Vjacseszlav Vologyin, az Állami Duma elnöke csütörtökön arról beszélt, hogy, Oroszország új szervezet létrehozásán gondolkodik, amely szerinte – eltérően az Európa Tanácstól – a kölcsönös tisztelet, a kettős mérce alkalmazásának elvetése, a más államok szuverén ügyeibe való be nem avatkozás, az állami szuverenitás, a kultúra, a hagyományok, a történelem, valamint a nyelv tiszteletben tartásán alapulna.

https://24.hu/kulfold/2023/02/16/oroszorszag-europa-tanacs-felmodas-emberi-jogok-jogallamisag-szabadsagjogok/

HIRDETÉS

Putyin szerint elfogult az Emberi Jogok Európai Bírósága

 Kuli Orsolya

Vlagyimir Putyin orosz elnök kifejtette, hogy Oroszország felhagyott az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) határozatainak végrehajtásával, mert azok átpolitizáltak, elfogultak, és ez elfogadhatatlan – írja a TASZSZ orosz hírügynökség.

Az államfő kedden a választott és katonai bíróságok, valamint az általános hatáskörű bíróságok bíráinak ülésén emlékeztetett arra, hogy Oroszország tavaly márciusban kilépett az Európa Tanácsból, szeptemberben pedig az EJEB joghatóságából.

Megjegyezte, hogy „ezen lépések okai nyilvánvalók, mivel ezen a bíróságnak bizonyos ítéletei nyilvánvalóan átpolitizálódtak”. Putyin hozzátette, hogy az ilyen fajta átpolitizálódás régóta jelen van, de az utóbbi időben elfogadhatatlanná vált.

Ezért olyan szövetségi törvényeket fogadtak el, amelyek értelmében az EJEB azon ítéletei, amelyek 2022. március 15. után léptek hatályba, nem végrehajthatók Oroszországban. Ezenkívül módosításokat vezettek be eljárási jogszabályainkba az orosz bíróságok által az EJEB ítéletei alapján hozott bírósági aktusok felülvizsgálatára vonatkozóan

– jelentette ki az orosz elnök. Felhívta a figyelmet arra, hogy az eljárási kódexekből kikerültek azok a rendelkezések, amelyek szerint az EJEB ítéletei az új vagy újonnan feltárt körülményekre vonatkozó bírósági aktusok felülvizsgálatának alapját képezik.

Vlagyimir Putyin kijelentette: bízik abban, hogy az orosz bíróságok képesek megbízhatóan megvédeni az állampolgárok jogait, bár elgondolkodott azon, hogy milyen következményekkel járna, ha az ország kivonulna az EJEB joghatósága alól. 

https://index.hu/kulfold/2023/02/14/haboru-orosz-ukran-konfliktus-vlagyimir-putyin-volodimir-zelenszkij-oroszorszag-ukrajna-kijev-moszkva-kreml-percrol-percre-kedd/putyin-szerint-elfogult-az-emberi-jogok-europai-birosaga/

A lengyel elnök az Alkotmánybírósághoz küldte az uniós pénzek kiszabadítását célzó jogszabálycsomagot

A lengyel elnök előzetes normakontrollt kér az uniós helyreállítási terv feltételéül szabott, a szejmben minap megszavazott jogszabály-változtatásokról.

Ezt maga Andrzej Duda államfő közölte a TVP Info lengyel közszolgálati hírtelevízióban péntek este sugárzott nyilatkozatában.    

A lengyel kormánykoalíció élén álló Jog és Igazságosság (PiS) párt által előterjesztett jogszabály a Lengyelországnak szánt uniós támogatások kifizetését célozza, részleteire a varsói kormány beszámolója szerint előzetesen rábólintottak az illetékes uniós biztosok.    

Az államfő aláhúzta: a helyreállítási eszközök ügyében Lengyelországnak, de az Európai Uniónak is

kompromisszumra van szüksége. "Tisztességesen kell azonban kimondani, hogy a (Varsó és Brüsszel közötti) megállapodás komoly alkotmányjogi kétségeket kelt" - tette hozzá.    

Kifejtette: fontosnak tartja a helyreállítási eszközök gyors mozgósítását, ezért nem döntött a jogszabály megvétózásáról. Az előírások viszont az olyan alapvető kérdéseket érintik, mint a bírósági rendszer stabilitása, ezért az állampolgárok jogi biztonsága érdekében előzetes normakontrollt kér az alkotmánybíróságtól - mondta.    

Alkotmánybírósági döntés meghirdetése előtt a jogszabály nem léphet hatályba. Duda úgy ítélte meg: az előzetes normakontroll mégsem fogja késleltetni a Lengyelországnak járó helyreállítási eszközök kifizetését, mivel a Varsó és Brüsszel közötti megállapodás értelmében még más lépésekre és más törvények elfogadására is szükség van.    

Az elnök arra szólította fel az alkotmánybíróságot, hogy a jogszabályt haladéktalanul tűzze napirendre.   

A jogszabály szerint a bírák fegyelmi ügyei a legfelsőbb bíróságtól egy másik intézmény, a legfelsőbb közigazgatási bíróság hatáskörébe kerülnek át. Bővítik emellett azon eljárások körét, amelyek esetében egy per előtt vizsgálható a bírák elfogulatlansága.    

A szabályozást a parlamenti vita során az ellenzék alkotmányellenesnek minősítette.    

Az egyik kisebb kormánykoalíciós tag, a Szolidáris Lengyelország viszont "a brüsszeli hivatalnokok által diktált törvénynek" minősítette az előírásokat. Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszter, a párt elnöke csütörtökön a törvény megvétózására szólította fel Andrzej Dudát.

A lengyel helyreállítási terv 22,5 milliárd euró értékű vissza nem térítendő támogatást és 12,1 milliárd eurós kölcsön lehívását teszi lehetővé. A teljesítendő feladatok között szerepel a szélerőművek építésének feltételeit módosító törvény is, amelyet a szejm szerdán megszavazott, és továbbította szenátusi megvitatásra.

Címlapkép: Andrzej Duda lengyel államfő ellép a tiszteletére felsorakozott díszsorfal előtt a rigai fogadási ünnepségen 2023. február 1-jén. Duda háromnapos látogatásra érkezett Lettországba. Forrás: MTI/EPA/Toms Kalnins

 https://www.portfolio.hu/unios-forrasok/20230210/a-lengyel-elnok-az-alkotmanybirosaghoz-kuldte-az-unios-penzek-kiszabaditasat-celzo-jogszabalycsomagot-596364?utm_s

Emberi Jogok Európai Bírósága: a magyar hatóságok felelősek a Tiszába fulladt szír férfi haláláért

 Mázsár Tamás

Az Emberi Jogok Európai Bírósága ma megerősítette: a magyar hatóságok a felelősek a 22 éves szír fiatal haláláért, aki rendőri bántalmazás és erőszakos visszakényszerítés miatt a Tiszába fulladt 2016-ban – írják a Magyar Helsinki Bizottság oldalán.

2016. június 1-jén a férfi a testvérével, unokatestvérével (és egy iraki háromgyerekes családdal) a folyón keresztül próbált bejutni Szerbiából Magyarországra. Partra érkezésükkor a rendőrök kutyákat eresztettek rájuk, könnygázt vetettek be ellenük és kövekkel dobálták őket. Ezután Go back to Serbia! felszólításokkal visszakényszerítették őket a folyóba. A férfi megsérült, majd a Tiszába fulladt, testvére és unokatestvére visszajutott a Tisza szerb oldalára. (Az iraki családot ezután kimentették, az édesanyát és gyermekeit kihűlés veszélye miatt kórházban kezelték.)

A tragédia körülményeit a magyar hatóságok nem vizsgálták ki érdemben- írja a helsinki.hu. Az élethez való jog sérelme, az embertelen bánásmód és az érdemi vizsgálatok hiánya miatt a férfi testvére beperelte Magyarországot az Emberi Jogok Európai Bíróságán, ahol a magyar eljáráshoz hasonlóan a Magyar Helsinki Bizottság nyújtott jogi képviseletet neki. A strasbourgi ítélet ma délelőtt született meg.

A bíróság kimondta:

a magyar hatóságok nem tettek semmit azért, hogy megvédjék egy egyértelműen veszélyben lévő ember életét, nem működtettek megfelelő mentési rendszert egy ismerten veszélyes folyószakaszon, ahol tudták, hogy gyakran kísérelnek meg menekülők átkelni, és a konkrét esetben sem tettek meg minden elvárhatót a bajba került férfi kimentése érdekében.

Azt is az Egyezménybe ütközőnek találta a bíróság, hogy a nyomozó hatóság nem végezte megfelelően a dolgát és nem derítette fel az ügy körülményeit a halálesetet és a rendőri bántalmazást illetően. A bíróság azt is kimondta, hogy annak eldöntése, hogy érte-e embertelen vagy megalázó bánásmód ügyfelünket és testvérét annak halála előtt, pontosan azért nem állapítható meg minden kétséget kizáróan, mert a magyarországi nyomozás elégtelen volt.

A strasbourgi bíróság a magyar államot 34.000 euró kártérítés és az eljárás költségeinek megfizetésére kötelezte az áldozat testvérének.https://24.hu/belfold/2023/02/02/emberi-jogok-europai-birosaga-menekult-tiszaba-fulladt-magyar-allam-felelos/

Igazságügy: Magyarország rengeteg pénzt veszíthet, de az Orbán-kormány csak alig hajlandó érdemi lépésre

 Nem kap új, érdemi jogköröket az OBT, a közhatalmi szervek viszont a jövőben nem fordulhatnak az Alkotmánybírósághoz – derül ki az Orbán-kormány tervezetéből.

Nem verte nagydobra a kabinet, de szerda este nyilvánosságra hozta az Európai Bizottság (EB) által elvárt, az igazságszolgáltatás függetlenségét garantáló „reformcsomagot”. A salátatörvény-tervezetet az igazságügyi tárca saját honlapján bocsátotta „társadalmi egyeztetésre”, az indítványt február 3-ig lehet véleményezni.

A javaslat ugyan az „Egyes igazságügyi tárgyú törvényeknek a magyar helyreállítási és ellenállóképességi tervhez kapcsolódó módosításáról” címet viseli, de ez bizonyos értelemben megtévesztő. Hiszen megszavazása nem csak a tavaly év végén az EB által elfogadott magyar helyreállítási terv végrehajtásához szükséges 5,8 milliárd euró kifizetésének a feltétele (s az összességében 27 úgynevezett „szuperfeltétel” része), hanem az igazságszolgáltatás függetlenségéhez kapcsolódó feltételek teljesítésén múlik a Magyarországnak 2021–27 között járó mintegy 22 milliárd eurós felzárkóztatási források folyósítása is.

Ehhez képest a most nyilvánosságra hozott, négy témakört felölelő javaslatcsomag több ponton is csak jelképes változásokat tartalmaz.

Az igazságügyi reform keretében az Orbán-kormány által vállalt négy témakör közül kettőnek a teljesítése maradéktalanul érvényesülni látszik a tervezetben. Az egyik szerint közhatalmi szervek (kormány, állami hatóságok) a jövőben nem fordulhatnak alkotmányjogi panasszal az Alkotmánybírósághoz (AB). Az amúgy három éve hatályos szabály kivezetése azt jelenti, hogy az állami hatóságok a jövőben nem támadhatják meg az AB előtt a jogerős bírósági ítéleteket; így az sem fordulhat elő például, hogy a kormány („gyermekvédelmi”) népszavazási kérdését elmeszelő kúriai döntés után a kabinet kérjen jogorvoslatot az AB-től. Továbbá, a jövőben az AB tagjai nem kérhetnék rendes bírói kinevezésüket, ahogy ezt néhány éve a kormány lehetővé tette, ám a szabály a jelenlegi alkotmánybírókra – illetve közülük azokra, akik ezt már kérték, ami a 15 fős testületben 9 embert jelent – nem vonatkozik.

Egy másik témakör is teljesülni látszik: a kormány vállalta, hogy elhárítja az akadályokat az elől, hogy a magyar bírák úgynevezett előzetes döntéshozatali kérelemmel forduljanak az Európai Unió Bíróságához (EUB). A törvényjavaslat szerint az ilyen, EUB-hez való fordulásról szóló bírósági végzések ellen „fellebbezésnek nincs helye”. (Korábban Vasvári Csaba, a Pesti Központi Kerületi Bíróság bírája egy ügyben előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett EUB-nél, ám Polt Péter legfőbb ügyész a Kúriához fordult jogorvoslattal, mondván: erre nem volt joga. A Kúria Poltnak adott igazat, s kimondta, Vasvári törvénysértést követett el. A jövőben ilyesmi nem fordulhat majd elő a tervezet szerint, egy bíró EUB-hez fordulási jogát semmi nem korlátozhatja majd.)

A másik két témakör esetében azonban a kabinet inkább csak formálisan tesz eleget a vállalt feltételeknek.

 A törvénytervezet ugyan bővíti az Országos Bírói Tanács (OBT) hatásköreit: a bírói tanácsot jogi személyiséggel ruházza fel, amely önállóan dönt saját költségvetéséről, továbbá javaslatot tehet a bíróságokat érintő jogszabályok alkotására, módosítására és véleményezheti is azokat. Az OBT alaptörvényben meghatározott feladata a bíróságok igazgatási feladatait ellátó Országos Bíró Hivatal (OBH) elnökének felügyelete. A tervezet növeli azokat a jogköröket, amelyek az OBT egyetértéséhez kötöttek; így az OBH (és a Kúria) elnöke a bírói kirendeléseket, és a bírói pályázatok elbírálását csak az OBT egyetértésével gyakorolhatja.

Nem kapott ugyanakkor korlátlan iratbetekintési jogokat a bírói tanács, pedig ebben az ügyben nem csak a korábbi OBH-elnökkel, Handó Tündével, hanem a jelenlegivel, Senyei Györggyel is szembekerültek. Handó általában is megtagadta az OBT-től, hogy betekinthessen az OBH dokumentumaiba. Senyei pedig néhány lényeges ügyben zárkózott el ez elől; például az OBT sem ismerhette meg, miről tárgyalt a jelenleg is előzetesben lévő Schadl György, a végrejatói kar elnöke Tatár-Kis Péterrel, a Fővárosi Törvényszék elnökével – az idevágó célvizsgálat eredményét Senyei ugyanis minősített adattá nyilvánította.

A kibővített egyetértési jogok mellett az OBT egyetlen érdemi, úgynevezett kötelező véleménynyilvánítási jogot kap, jóllehet az EB e téren várt érdemi változtatást a kormánytól. Ez a kötelező véleménynyilvánítási jog is szimbolikus, vagy inkább nevetséges. A tervezet szerint a jövőben is az Országgyűlés kétharmados többsége választja majd az OBH és a Kúria elnökét, de jelölési módjuk megváltozik. A posztokra személyi javaslatot tevő államfő jelentkezési felhívást tesz közzé, amely tartalmazza a tisztség betöltéséhez szükséges feltételeket. Az OBT pedig arról dönt kötelező határozattal, hogy a tisztségre jelentkező személy megfelelt-e a törvényi feltételeknek – ez a munka sokkal inkább egy adminisztrátor feladata lenne. Ráadásul, az OBT e döntése ellen a Fővárosi Törvényszéknél (FT) kifogást lehet benyújtani, s az FT végzése végleges. Az OBT ezen jogköre amúgy kiterjed az OBH és a Kúria elnökhelyetteseire is.

A tervezet megváltoztatja az OBT elnökének és elnökhelyettesének választási szabályait – az eddigi féléves megbízatások helyett az OBT tagjai 3 éves határozott időre választanak maguk közül elnököt (és helyettest). Az OBT a jövőben az AB-hez fordulhat, ha az OBH vagy a Kúria elnöke nem tesz eleget az OBT-vel szembeni, törvényben meghatározott kötelezettségének, de az OBH, illetve a Kúria elnöke is az AB-nél kereshet jogorvoslatot a bírói tanács döntéseivel szemben. Az AB személyi összetétele miatt ez a módosítás is előre garantálhatóan nem az OBT mozgásterét fogja növelni.

Megkérdeztük a módosításokról az OBT szóvivőjét, ám Vasvári Csaba nem tudott nyilatkozni a tervezetről, a bírói tanács január 31-i rendkívüli ülésen nyilvánít majd véleményt róla.

Szabad az új az ejtőernyősöknek

A negyedik vállalt témakörben, a Kúria transzparenciájának növelésében sem látszik érdemi előrelépés. A jövőben sem csak kúriai bírói tapasztalattal lehet valaki a legfőbb bírói szerv elnöke, a tervezet szerint a „legalább ötéves bírói szolgálati viszonnyal rendelkező és legalább kétéves kúriai bírói tapasztalattal rendelkező (bíró) vagy kiemelkedő tudású elméleti jogász” töltheti be a posztot, de legalább nem választható újra. Vagyis Varga Zs. András Kúria-elnökké választása után továbbra is nyitott az út az „ejtőernyősök” előtt, hiszen bárki lehet „kiemelkedő tudású elméleti jogász”. A jövőben a Kúrián alapesetben öttagú bírói tanácsok járnak majd el, ami várhatóan létszámbővítéssel jár majd, ami azt jelenti, hogy megnyílik az út a Kúrián a Varga Zs. Andráshoz kötődő személyek kiválasztásához.

https://nepszava.hu/3182582_igazsagugy-reform-orban-kormany-tervezet-orszagos-biroi-tanacs

Még több progresszió: balra tolta az alkotmánybíróságot a spanyol szocialista kormány

 

A spanyol jogállam a teljes működésképtelenség szélére sodródott, hogy aztán a spanyol szocialista kormányfő szándékai érvényesüljenek, és kibővítse saját alkotmányos mozgásterét. Az illetékes európai biztos a Twitteren sajnálkozik.

Írta: Schultz Balázs Dániel

Miközben Európa a karácsonnyal és az orosz-ukrán háború tragikus fejleményeivel volt elfoglalva, Spanyolországban a jogállamiság épp a feje tetejére állt. Minden jel arra mutatott ugyanis, hogy az idén újraválasztásra készülő Pedro Sánchez szocialista miniszterelnök

a végsőkig elmegy azért, hogy progresszív színekbe öltöztesse az eddig konzervatív többségű Alkotmánybíróságot.

Bár a történet szövevényes, egyértelműnek tűnik, hogy mindvégig ez az egy cél vezérelte Sánchezt.

Ehhez a konzervatív többségű, nagyjából a magyar Országos Bírói Tanács spanyol megfelelőjeként azonosítható Bírói Testületek Általános Tanácsának (CGPJ) támogatását kellett megszerezni. Erre politikai okokból nem volt kapásból lehetősége. A CGPJ évek óta lejárt mandátumokkal, de konzervatív többséggel működik. Sánchez ezért úgy döntött, hogy a CGPJ jelölési eljárását úgy módosítja, hogy a fennálló minősített többséget egyszerű felesre mérsékli. Persze ehhez is egy olyan törvényjavaslat szükséges, amelyhez támogatást a szocialistáknak kívülről, más pártoktól kell elnyernie.

Ezt Sánchez azért nem tehette tehát meg, mert az alkotmánybírósági jelölési eljárást politikai patthelyzet blokkolta – eddig. Sánchez, tudatában annak, hogy konzervatív ellenzéke nem támogatja őt a patthelyzet feloldásában, a 2017-es sikertelen katalán függetlenségi kísérlet „politikai mártírjaihoz” fordult segítségért.

Közjogi reformját egy a lázadás tényállásának megszüntetéséről és a közpénzek jogellenes felhasználását fenyegető büntetési tételek enyhítéséről szóló büntetőjogi reformhoz csatolta.

Habár a manőver hajmeresztőnek tűnt, utólag sikeresnek bizonyult:

a spanyol jogállam a teljes működésképtelenség szélére sodródott,

hogy aztán egy csapásra lenyugodjanak a kedélyek. Igaz, a fordulatokból a szocialista Sánchez és pártja keveredett ki győztesként. A CGPJ „szinte a semmiből”, vélhetően politikai kompromisszumok eredményeképpen jelölt ugyanis végül egy konzervatív és egy progresszív személyt az Alkotmánybíróságra, ami megnyitotta az utat Sánchez két saját jelöltje számára is.

Sánchez örülhet: a spanyol Alkotmánybíróság immár progresszív többségű, ráadásul a volt igazságügyi miniszterét is a fedélzeten tudhatja. Mindez azt jelenti, hogy a továbbiakban aligha lesz közjogi ellensúlya azoknak a progresszív tendenciáknak, amelyek Spanyolországra például a genderpolitika, az abortusz vagy az eutanázia kapcsán várnak.

Tüntető molinót tart a kezében "Szabadítsátok ki a politikai foglyokat!" felirattal Barcelonában, 2020 október 28-án. Fotó: Pau BARRENA / AFP

Folyamatos alkotmányos válság

Spanyolország kisebb-nagyobb mértékben,

de gyakorlatilag évek óta folyamatosan alkotmányos válságban van.

I. János Károly, illetve Krisztina infánsnő botrányai a királyi család tekintélyét tépázták meg a 2010-es évek első felében, ezt követően pedig a 2017-es katalán népszavazás okozott máig megoldásra váró problémákat a Pireneusi-félsziget monarchiájában.

Az elhúzódó alkotmányos válság mára pártpolitikai természetűvé vált, és alapjaiban érinti a spanyol igazságszolgáltatás intézményeinek függetlenségét. Ezt pedig az EU sem nézheti tétlenül, hiszen a probléma immáron jogállamisági kérdéseket vet fel.

Pedro Sánchez szocialista kormányfő 2018-ban került hatalomra, miután a parlament megvonta a bizalmat elődjétől, Mariano Rajoy-tól. A baloldali kormány igencsak nehéz helyzetben van. Az utóbbi közel 40 év legmagasabb inflációjával küzd, illetve az élelmiszerek és az üzemanyag ára is az egekbe szökött a tavalyi év során. A bajok sorát csak tetézi, hogy a mostani alkotmányos krízis kezelése a parlamenti arányokat tekintve aligha várható a ciklus vége előtt, az idei évben esedékes választások azonban cselekvésre kényszerítik Sánchez kormányát.

Ki jelöl kit?

A Bírói Testületek Általános Tanácsa az igazságszolgáltatás rendszerén belüli bírósági önkormányzati szerv, amely a bírói függetlenség védelmére hivatott. Ha a spanyol jogállamisági probléma gyökerét keressük, akkor azt kell látnunk, hogy

a Tanács mind a 20 tagjának mandátuma lejárt, így a testület immár négy éve, 2018 óta „átmeneti jelleggel” működik.

Ennek hátterében az áll, hogy a Tanács tagjainak kinevezéséhez minősített többség szükséges a spanyol parlamentben – tehát a kinevezéshez kompromisszumra kellene jutnia a kormánypártnak az ellenzékével, ez azonban mindeddig nem sikerült.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a 12 bíróból és 8 ügyvédből álló Tanács tagjai a mandátumuk kitöltését követően is a pozíciójukban maradtak, azonban ez azt eredményezi, hogy a jogszabályok értelmében csak szűkített hatáskörben jogosultak eljárni. Sánchez kormánya ezt igyekezett erőből, a jogállami standardok megkerülésével megoldani úgy, hogy a kinevezési szabályokat módosították volna.

Az új Tanács kinevezésének hiánya lényegesen befolyásolja a spanyol igazságszolgáltatás működését, mivel emiatt csak korlátozott jogkörben jogosult eljárni. Az Európai Unió Bizottságának tavalyi jogállamisági jelentése például megállapította, hogy

a Legfelsőbb Bíróság 14 százalékkal kevesebb bíróval látja el feladatait, mint amennyit a törvény előír,

ami számottevően érintheti az igazságszolgáltatás hatékonyságát.

További aggályokat vet fel, hogy a Tanácson belül sokáig nem született konszenzus abban a kérdésben, hogy az Alkotmánybíróság tavaly megüresedett székeibe kiket jelöljenek. A spanyol alkotmánybíróság 12 székéből négy üresedett meg – ebből két alkotmánybírót a kormány, kettőt pedig a Tanács jelöl. Fontos azonban, hogy a kormány és a Tanács jelöltjeinek megnevezésére csak egyidejűleg kerülhet sor. Ez azt jelenti, hogy a Tanács a hatáskörébe tartozó pozíciókra való jelölés elmulasztásával a kormányzati jelöléseket is blokkolta.

Az Alkotmány 159. cikke alapján az Alkotmánybíróság 12 bíróból áll, akiket a király nevez ki, és amelyek közül négyet-négyet a parlament két kamarája, a Kongresszus és a Szenátus jelöl, háromötödös többséggel, kettőt-kettőt pedig a kormány, illetve a Tanács azzal, hogy e testület esetében törvényben megállapított háromötödös többség szükséges.

Carles Puigdemont korábbi katalán vezető (B) madridi elfogatási parancsának birtokában érkezik a koppenhágai repülőtérre 2018 január 22-én. Fotó: Tariq Mikkel Khan / SCANPIX DENMARK / AFP

Így billent balra a spanyol Alkotmánybíróság

A Tanács hosszas döntésképtelenségének hátterében az állt, hogy annak tagjai nyílt politikai állásfoglalás mellett, ám paritásos alapon döntenek a jelöltek személyéről. Nemrég meglehetősen érdekes statisztika látott napvilágot arról, hogy politika milyen mértékben telepszik rá a spanyol igazságszolgáltatásra. Az Igazságügyi Tanácsok Európai Hálózatának jelentése szerint

a spanyol bírák 65 százaléka gondolja úgy, hogy a kinevezésekben és előmenetelben nem szakmai szempontok játszanak szerepet.

A jelölés jogával élve a pártok gyakorta saját megbízható emberieket igyekeznek meghatározó pozíciókba juttatni. Ezt láthattuk idén novemberben is, amikor Sánchez volt igazságügyi miniszterét jelölte alkotmánybírának.

Sánchez megpróbálta erőből áttolni a saját jelöltjeit úgy, hogy a kormány és a Tanács jelöléseinek egyidejűségét, valamint a Tanácson belüli minősített többséget megkövetelő szabályokat módosította volna – azonban

a konzervatív többségű alkotmánybíróság időlegesen blokkolta a módosítót.

A Tanácsban a hosszas csörtét követően végül megszületett a kompromisszum, így megnevezték jelöltjeiket: egy konzervatív és egy baloldali jelöltet neveztek az alkotmánybírói pozícióba. Ez megnyitotta az utat a spanyol kormánynak arra, hogy két alkotmánybírósági jelöltjét – köztük Sánchez korábbi igazságügyi miniszterét – kinevezhesse, ami végső soron baloldali többséghez vezet a spanyol alkotmánybíróságban.

A szocialista kormánnyal szembejött a jogállam, de legyőzte

Szembesülve az alkotmánybírák jelölésének közjogi korlátaival és a ténnyel, hogy a politikai kompromisszumkötésre aligha van esélye, a szocialista Sánchez igyekezett a valósághoz hajlítani alkotmányos mozgásterét. Eleve rossz esélyekkel indult: a kormány jelölési jogán saját volt miniszterét jelölte a tisztségre Juan Carlos Campo személyében, majd benyújtott egy reformtervezet, amely módosította volna a jelöltek elfogadásához szükséges, az Alkotmányban rögzített háromötödös többséget.

Ezt a határt Sánchezék egyszerű többségre módosították volna.

Tudatában annak, hogy a jelenleg Alberto Núñez Feijóo vezetése alatt álló konzervatív ellenzékre ennek kapcsán nem számíthatnak, a szocialisták más módszert választottak: salátatörvénybe csomagolták a háromötödös többség megváltoztatásáról szóló módosítást. Méghozzá ehhez a tárgykörhöz egy büntetőjogi reformot csatoltak, amellyel a 2017-es – sikertelen – katalán függetlenségi kísérlet politikai áldozatait akarták kárpótolni.

A büntetőjogi „reform” a lázadás tényállásának megszüntetéséről és a közpénzek jogellenes felhasználását fenyegető büntetési tételek enyhítéséről szólt – azon függetlenségpárti politikusok nagy örömére, akiket Madrid épp ezen tényállások alapján vont büntetőeljárás alá.

A büntetőjogi reform eredményeképpen most számos katalán függetlenségpárti politikus megkönnyebbülhet

 – közülük azóta többen is külföldön élnek azért, hogy elkerüljék a büntetőeljárást. Például az Carles Puigdemont, aki korábban Katalóniát vezette, és aki Spanyolországból 2017-ben Belgiumba menekült, s azóta is ott tartózkodik, s európai parlamenti képviselőként politizál.

A salátatörvényt ebben a formában tehát a kisebbségi pártok támogatták, s mivel december végén a Szenátus is elfogadta azt, a büntetőjogi reformok 2023 elején hatályba is léphetnek – a konzervatív ellenzék által alkotmánybíróság előtt támadott további jogszabály-tervezetek nélkül.

Ez utóbbiak a fent említettek szerint az Alkotmánybíróságon nem mentek át. A jogállami garanciákat nyíltan megszüntetni szándékozó tervezet egyébként még ebben a formájában sem váltott ki határozott reakciót az EU részéről: Didier Reynders biztos a Twitteren csupán sajnálatát fejezte ki a spanyolországi fejleményekkel kapcsolatban.

https://mandiner.hu/cikk/20230117_spanyolorszag_sanchez_kalkotmanybirosag

 

Erdogan odacsapott a kurdoknak

MTI 

A török alkotmánybíróság csütörtökön "elővigyázatosságból és átmenetileg" elrendelte a harmadik legnagyobb parlamenti tömörülés, a kurdbarát Népek Demokratikus Pártja (HDP) állami támogatásának leállítását abban a perben, amely a párt bezárása ügyében folyik - jelentette az Anadolu török állami hírügynökség.

A HDP bezárását célzó eljárást, terrorszervezethez fűződő kapcsolatokra hivatkozva a legfelsőbb bíróság egyik ügyésze, Bekir Sahin kezdeményezte az alkotmánybíróságnál 2021 márciusában. A testület 2021 júniusában fogadta be a keresetet.

A vádirat követelte a párt bezárását, megfosztását az állami támogatástól, valamint a tömörülés több száz tagjának eltiltását a politikától.

A vádirat szerint a HDP és a nemzetközileg terrorszervezetnek nyilvánított Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) között "organikus" kapcsolat áll fenn, a kincstári forrásokat pedig a HDP a PKK-nak utalja tovább.

A török vezetés a HDP-t évek óta a PKK a "politikai kirakataként" kezeli. A milícia 1984 óta folytat fegyveres felkelést a délkelet-törökországi kurd kisebbség függetlenségéért. Ankara különösen a 2016-os katonai puccskísérlet utáni tisztogatások keretében kezdett el fokozottan fellépni a kurdba

Ez a cikk a Net Média Zrt. tulajdona. Minden jog fenntartva.

https://www.portfolio.hu/global/20230105/erdogan-odacsapott-a-kurdoknak-588732?

Varga Judit: Az ember jogászként, ha nem is beleőrül ebbe, de egészen frusztrálttá válhat

Németh Márton Sándor

Mit válaszolt az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet kritikáira? Meghallgatták-e tanúként a Völner-ügyben? Miért van szükség veszélyhelyzeti kormányzásra? Ezekről is kérdeztük Varga Juditot, de a középpontban az uniós tárgyalások és a jogállamisági eljárás voltak. Interjú az igazságügyi miniszterrel.

Az Igazságügyi Minisztériumban vagyunk, 18 fok van?

18 fok van, meg is lehet nézni a hőmérőt.

Kellett más intézkedéseket is hozniuk a 25 százalékos fogyasztáscsökkentéshez?

Nagyon jó közigazgatási államtitkár van a minisztériumban, minden ilyen kihívásra feladatként tekint. A minisztérium a város több pontján működik, ezért az ingatlanhasználat racionalizálásán is gondolkodtunk, az igazgatási szünetben kevesebb helyre hoztuk össze az ügyeletet ellátó embereket. Kis költségvetésből, korrekten működő minisztérium vagyunk.

„Bármelyik szekrényünkbe, szavazóhelyiségünkbe benézhetnek”

2021 végén robbant ki a Völner-Schadl-ügy, mennyire rázta meg a minisztériumot?

Gondolhatja. Tüntetnek, hogy „gazságügyi minisztérium”. Közben vannak olyan kollégák, akik harminc éve itt dolgoznak, a jogászszakma krémje. Biztos, hogy sok mindenkinek rosszul esett ez a történet. Nem véletlenül mondtam a miniszteri meghallgatásomon, hogy feladatom visszaállítani a renomét, sok munkával és szorgalommal begyógyítani azt a sebet, amit ez az ügy ejtett.

Hol tart ez a folyamat?

Jól haladunk. Női szemmel nézek a portfóliómra. Amikor elmegyek otthonról, akkor is azt szeretem, ha úgy zárom be az ajtót, hogy mögöttem minden rendben van. Ha látjuk, hogy évek óta húzódó kérdések nincsenek jogszabályban rendezve, a hivatásrendek felől érkeznek régóta igények vagy jogalkalmazási problémákat jeleznek a szakmából, akkor elrendezzük ezeket, van rá lehetőség és szakértelem. A családjogi munkacsoportra különösen büszke vagyok. Sok olyan pozitív változást értünk el, amelyek hatékonyabbá és talán életszerűbbé tették például a családjogi pereket. Ezt a részét imádom a munkának, itt tudjuk a legjobban rögzíteni, hogy kik vagyunk.

DSC8837

Fotó: Kaszás Tamás / Index

Volt minisztériumi belső vizsgálat a Völner-ügyben?

A Központi Nyomozó Főügyészség foglalkozott az üggyel, a minisztériumban nem volt szükség belső vizsgálatra, a nyomozók ide jártak, együttműködtünk, átadtuk az iratokat. Az első perctől kezdve a jogszabályoknak megfelelően, a tisztességes együttműködés jegyében adtuk meg azt a segítséget, amit elvártak tőlünk.

Meghallgatták tanúként?

Tanúskodni állampolgári kötelesség, de nem kaptam idézést.

Április 3-án újra kétharmados parlamenti többséggel nyerték az országgyűlési választásokat. Számított erre?

Új lány vagyok, ez volt az első kampányom „belülről”, mivel eddig csak Fidesz-szavazó voltam, nem tudtam, hogy mire kell számítani. Sportemberként a kampányban elmondtam, lehet, hogy valaki többször megnyerte már az úszóversenyt, de mindig be kell ugrani a medencébe és végig kell úszni a távot, bármi történhet, soha nincs papírforma. Egy stratégiám volt, hogy tegyünk bele mindent, legalább a lelkiismeretünk legyen tiszta, hogy a magunk részéről mindent megtettünk a győzelemért. Fantasztikus érzés volt április 3-án este, a Holdról is látható győzelmet ünnepelni.

QP | Quality Placement

Fantasztikus érzés volt találkozni az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet jelentéstevőivel is? Ők fogalmaztak meg kritikákat, például az egyenlő esélyek hiányát illetően.

Mindig, mindenki megfogalmaz kritikákat és aggódik, főleg Magyarországért. Elég régóta vagyok ebben a közegben ahhoz, hogy tudjak olvasni a sorok között. Szeretem az ilyen találkozásokat, meghívtam őket egy kávézásra, rendkívül szimpatikus kanadai hölgy volt a delegációvezető. Annak idején azért is jöttem haza Brüsszelből, hogy az ilyen helyzetekben nyílt tekintettel elmondjam: semmi más nem történt, mint bármelyik demokráciában, megvannak a választási eljárási szabályaink, eszerint történt a jelöltállítás, ezeknek megfelelően zajlott a választás. Bármelyik szekrényünkbe, szavazóhelyiségünkbe benézhetnek. Annyit kértem tőlük, ha lehet, a rosszhiszeműség kerülje el az értékelésüket.

„Az ember jogászként, ha nem is beleőrül ebbe, de egészen frusztrálttá válhat”

Mikor tapasztalt rosszhiszeműséget?

Kettős mérce van Európában. Tudom, hogyan néz ki például a spanyol, a finn, a belga, vagy a holland igazságszolgáltatási modell, de ha nem ír róla minden nap a sajtó, akkor nem gondolja az olvasó Európában, hogy baj lenne ezekben az országokban. Brüsszeli lakosként kilenc évig olvastam az újságokban, hogy Magyarországon minden rossz. A mindennapos tevékenységem része volt, hogy korrektúrákat küldtem az ismerőseimnek, kollégáimnak, mert ferdítések voltak a cikkekben. Összességében a jogállamisági eljárás is arról szól, hogy miből akarnak problémát csinálni, és miből nem. A Magyarországról szóló híreket olvasva sokan azt hiszik, hogy például az igazságügyi miniszternek bármilyen hatása van a bíróságok működésére. Valójában zéró ráhatása van a magyar alkotmányos rendben. Ellentétben más országokkal, ahol a végrehajtó hatalom is beleszólhat a bírói kinevezésekbe vagy az igazságügyi miniszter egyedi ügyekben utasíthatja az ügyészt, csak hogy a legjogállamibb példákat említsem Európából. Arról sem írnak, hogy máshol bírók lehetnek aktív párttagok, ami Magyarországon alkotmányosan kizárt. Sorolhatnám tovább a kettős mércére a példákat. Az információ tisztaságát folyamatosan bemocskolják ezek a hírek, és a szakma nyelvén ezzel nehéz mit kezdeni, politikai vádakra politikai válaszokat lehet adni. Az ember jogászként, ha nem is beleőrül ebbe, de egészen frusztrálttá válhat és kilátástalannak láthatja ezeket a harcokat.

DSC9014

Fotó: Kaszás Tamás / Index

A jogállamisági tárgyalások során mennyire látta kilátástalannak a helyzetet?

Mindenkit erősen igénybe vett a folyamat. Július közepe óta több tucat szakember azon dolgozik, hogy megfeleljünk azoknak az igényeknek, amelyek Brüsszelből jönnek. Több száz oldalnyi angol nyelvű levelezésről van szó, lábjegyzetekkel. Amikor a másik fél részéről az a cél, hogy „ne legyen rajtad sapka”, ötszáz oldalban mindig lehet találni olyat, amibe bele lehet kötni. Azért volt fantasztikus, ami december közepén történt, mert az Európai Unió tagállamai rájöttek arra, hogy ők azok, akik vezetik a klubot. Azt nem lehet csinálni, hogy az egyik országnak azt mondják nyáron, hogy baj van veled: így és így tudod eloszlatni az aggodalmakat, utána ez az ország öt hónapon keresztül a teljes gépezetét működtetve a vállalások teljesítésén dolgozik, vannak kézzelfogható új jogszabályok, eljárások, felállt egy új hatóság, létrejött a Korrupcióellenes Munkacsoport, sorolhatnám tovább. Majd azt mondják, hogy „bocsánat, de én úgy érzem, nem csináltál semmit”. Ilyen nincs. Később elkezdtünk ötven oldalas anyagokat köröztetni a tagállamok között és elmagyaráztuk az anyagháború szintjén, hogy miért nem igaz, „hogy nem csináltunk semmit”. A Tanács végül rávette a Bizottságot arra, hogy gondolja át ezt az egészet. Itt jött vissza a hitem.

Azt is el kell mondanom, hogy ezt az öt hónapot a Bizottság munkatársai is végigszövegezték velünk, ők is rengeteg emberi erőforrást beletettek ebbe a folyamatba, ami kölcsönös tiszteletet alakított ki szakértői szinten a tárgyalófelek között. Azonban az Európai Parlament nyomás alatt tartotta az Európai Bizottságot, a bizalmatlansági indítvánnyal ugyanis meg tudják buktatni a Bizottság elnökét, így a biztosi kollégiumot is. Erős zsarolóeszköz van a magyargyűlölő, baloldali többségű Európai Parlament kezében, ezért a Bizottság kétszer is meggondolta, hogy magyar-ügyben hogyan nyilatkozik. Ezért fontos, hogy a kondicionalitási eljárás végén a tagállamok mondják ki a végső szót, őket nem köti az Európai Parlament fenyegetése. Végül visszajött az objektivitásba, az igazságosságba és a tagállamok közötti lojális együttműködésbe vetett reményem. Bár minden kormányt ugyanúgy köt a közvélemény és a média nyomása, ők sem olyan szabadok abban, hogy mit gondolnak rólunk, de az ügyünkből a végére európai intézményi egyensúlykérdés lett. A tagállamok számára ugyanis elfogadhatatlan volt, hogy egy elvileg általuk uralt eljárásban az Európai Parlament és a Bizottság politikai paktuma kész tények elé állítsa őket. Ez az intézményi korrekció is hozzájárult a kiegyensúlyozottabb, bölcs végkifejlethez.

Bölcs végkifejletet említ, és a kormány többi tagja is alapvetően pozitív hangnemben számolt be a decemberi fejleményekről, de három operatív programnál 55 százalékos forrásfelfüggesztést látunk, ami körülbelül 6,3 milliárd eurót érint.

Ehhez ismerni kell az uniós pénzek kifizetési folyamatát. Idén és jövőre jelentős mértékben kapunk még olyan pénzeket is, amelyeket Magyarország számára a korábbi hétéves költségvetés biztosít. Ezeket a felfüggesztés nem érinti. A felfüggesztéssel érintett források pedig nem vesznek el. Ez egy folyamat, ahol a felfüggesztés nem tényleges, hanem hipotetikus probléma. Azt mondták, hogy vannak bizonyos aggályaik, ezekre nekünk van lehetőségünk javaslatokat tenni, jogszabályokat módosítani. A kondicionalitási eljárás prevenciós eszköz, nem arról van szó, hogy adtak valamilyen pénzt, amit most vissza akarnak venni. Kilátásba helyezték a felfüggesztést a jövőre nézve, amiből valójában nem lesz forráshiány, mert teljesíteni fogjuk a vállalásokat. A svédek már jelezték, hogy az ő elnökségük alatt szívesen napirendre veszik az ügyet, hogy újraértékelhessük a vállalások teljesítését. A tagállamoknak nem az a célja, hogy a végén az egyik országot jogtalanul megfosszák attól, ami neki jár. Itt jön megint a jogászvilág ereje, és sok kolléga alázatos hozzáállása. Ott leszünk, és ugyanúgy az anyagok szintjén elmagyarázzuk mindenkinek, hogy ezt kérték tőlünk, mi pedig bizonyítjuk, hogy megcsináltuk. A politikai zsarolóeszköz jellegét a jogállamisági eljárásnak csorbította, hogy lerántja a leplet azokról, akik továbbra is politikai boszorkányüldözésként használják.

Hogyan rántja le a leplet?

Ha valaki azt mondja egy országra – főleg az Európai Parlament –, hogy „korrupt vagy”, akkor meg kell kérdezni, hogy miért mondja, és hogyan tudom eloszlatni az aggályait. Erre valamit válaszolni kell, milyen legyen a közbeszerzési rendszer, milyen hatóságok és eljárások legyenek. Amikor ezeket az ország teljesíti – például már novemberben teljesítettük azt a vállalást, hogy 15 százalék alá vittük az egyajánlatos közbeszerzéseket az uniós forrásból megvalósuló projektek esetében – akkor utána mit lehet mondani? Ha valakinek az a motivációja, hogy folyamatosan üsse az országot, annak semmi nem lesz jó, de vannak körülötte mások is, akik azt mondják, hogy nézd meg, a magyarok mennyi mindent csináltak. Ha olvassuk a statisztikákat, hogy melyik országban van 15 százalék alatt az egyajánlatos közbeszerzések száma, akkor többnyire olyanokat találnánk, ahol most is felette van, még sincs ellenük eljárás. Arra is kíváncsi vagyok, hogy az Európai Parlament ellen indítanak-e eljárást, vagy felállítanak-e uniós integritás hatóságot a Katargate miatt. Ha túlmegyünk a szakmai párbeszéd és a tisztességes együttműködés keretein, akkor egy parttalan állapotba jutunk, ahol a politikai pozíciók ereje dönti el, hogy kinek mi a sorsa. Összességében én úgy gondolom, hogy amennyiben ezekben a vitákban nem a demokratikus mandátumomat támadják, vagy nem azt akarják megváltoztatni, hogy mit gondolok a migrációról, a gyereknevelésről, hanem az intézmények, vagy más részletek tekintetében vannak aggályok, amelyekkel ugyan jogászként nem értek egyet, de a szakmai kérdésekben van mozgástér, akkor lehet együttműködni. Ez történt Magyarország és az Európai Bizottság között az elmúlt öt hónapban.

DSC9042

Fotó: Kaszás Tamás / Index

Kaptak olyan kérést a tárgyalások során, hogy módosítsák például a gyermekvédelmi törvényt?

Az utolsó szakaszban nem, mert ott a gyermekvédelmi népszavazásnak köszönhetően már volt egy megkérdőjelezhetetlen demokratikus mandátum április 3. után. De 2021 nyarán egyértelműen ezért álltak meg a tárgyalások. Aztán jött a választás és a népszavazás, ahol erős mandátumot kapott a kormány, innentől irreális lett volna ehhez ragaszkodniuk. Az is segített minket abban, hogy szakmai szintre hozzuk a beszélgetést, hogy a kondicionalitási eljárással együtt a határidők és az eljárási követelmények is megjelentek, ezeket a Bizottságnak is be kellett tartania. Azt a stratégiát alkalmaztuk, hogy „rendben van, évek óta azt mondjátok, hogy baj van velünk, de akkor mondjátok el pontosan, mi a baj”. Ezután el kellett mondaniuk, hogy mi a baj. Ha az a vád, hogy korrupt vagy, akkor nem lehet az a kérdés, hogy mit tartalmaz a gyermekvédelmi törvényed.

Bizalmatlanság

Hogyan oszlanak meg az uniós feladatok Navracsics Tiborral?

Az uniós tagság sok ember fejében összefonódik az uniós pénzekkel és a területfejlesztéssel. Leegyszerűsítve: minden, ami uniós pénz, az Navracsics Tibor, minden más – a politikák koordinálása, a jogszabályok harmonizálása, jogi viták folytatása, uniós szakmai kérdések – az hozzánk tartozik. A kapcsolat ott van, hogy a kondicionalitási eljárás uniós pénzeket érint, de mégiscsak jogállami kérdés, tagállami intézményrendszerrel, igazszolgáltatással és korrupcióellenes kerettel. A sikerünk vagy a kudarcunk ebben összekapcsolódik Tiborral.

Melyeket tartja a legjelentősebb magyar vállalásoknak?

Két kategóriára lehet bontani a vállalásainkat, az egyik az új jogintézményeket és eljárásokat tartalmazza, a másik a technikai, praktikus kérdéseket. Technikai kérdés az, hogy egy országban mitől függ, hogy az egyajánlatos közbeszerzések száma magas vagy alacsony. Erre lehet egy rosszhiszemű, vagy egy praktikus választ adni. Utóbbi úgy szól, hogy például azért, mert vidéken nincs annyi kkv, ami el tudna indulni a beszerzéseken, vagy nem is akarnak elindulni. Itt kapacitásépítésre is szükség van, a vállalások között tréningprogramot, pénzügyi segítséget is látunk, hogy el tudjanak indulni a beszerzéseken, mert ez bonyolult papírmunkát és emberi erőforrást igénylő kérdés. Az is technikai kérdés, hogy olyan rendszert működtessünk, ami gombnyomásra megmutatja egy cégháló utolsó tulajdonosát is.

A másik rész, ami a hírekben nagy teret kapott, például az Integritás Hatóság felállítása, ez a közbeszerzések szabályosságát hivatott vizsgálni. Két tagállamban, Olaszországban és Szlovéniában működik hasonló. Van egy új büntetőeljárási eszköz is, az átláthatóság érdekében bárki megkérdőjelezheti az ügyészség döntését a nyomozás megszüntetéséről vagy a feljelentés elutasításáról. Ezek nagy újítások. Ősszel úgy mentem tárgyalni Brüsszelbe, amikor a vagyonnyilatkozati rendszerünket kritizálták, hogy nálam volt a saját nyilvánosan elérhető vagyonnyilatkozatom, egy EP-képviselő vagyonnyilatkozata és egy uniós biztosé, akivel éppen találkoztam. Nem értettem, hogy mi a probléma, ha a részletesség a szempont, akkor nem az Európai Parlamenté, vagy a biztosoké a minta. Hasonló a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokra vonatkozó kérdés is. A jogszabályok alapján egyértelmű volt, hogy ezek az alapítványok – mivel az első képviselőket a miniszter nevezte ki és/vagy a forrásaik több mint fele állami pénz – közbeszerzésre kötelezettek. Én is tagja vagyok egy ilyen alapítványnak, soha nem volt kérdés, hogy az általános uniós és hazai közbeszerzési szabályok alapján kell működni. Nem hitték el, amíg külön bele nem írtuk a törvénybe úgy, ahogyan azt ők látni akarták. Ezt a nonszensz kötekedés kategóriájába sorolom, de megcsináltuk.

DSC9074

Fotó: Kaszás Tamás / Index

Az utóbbi példa nem azt mutatja, hogy az elmúlt években megbomlott a bizalom magyar kormány irányába Brüsszelben?

Azért sajnálom az ilyen kérdéseket, mert azt igazolja, hogy mennyire kifizetődő egy ország ellen gyűlöletkampányt indítani. Kialakul az a percepció, hogy „nektek magyaroknak, jobban kell vigyáznotok, mert ti egyszer már összetörtétek a bizalmat”. Én ezt teljesen máshogy látom. Egyszerű magyar állampolgárként is azt gondolom, hogy több mint 10 éve annyiszor érdemtelenül, aljasan támadnak minket, csak azért mert a saját utunkat járjuk, miközben korrekten együttműködünk a többi nemzettel, hogy nem tudtunk mást tenni, mint felvenni a kesztyűt. A bizalom alapvetően a mi oldalunkon tört össze. Két éve például minden filozófiai fenntartásunk ellenére szolidárisak voltunk a Covid helyreállítási alap létrehozásánál. Azt mondtuk, hogy ne vegyünk fel hitelt, de kérték más országok, hogy járuljunk hozzá, mert nagy a baj. A szolidaritás jegyében megtettük. Ez egyébként nem is az unió pénze, hanem a piacokról érkezik, amit a mi gyerekeink fognak visszafizetni. Megadtuk a bizalmat, mások érdekében hozzájárultunk a döntéshez, mégis megtörténhetett az, hogy két évig két országnak nem adták oda ezt a pénzt, politikai alapon. Azóta mindent megtettünk, olyan dolgokat is bevállaltunk, amelyek nem voltak szükségesek, de nem voltak károsak, ezért megtettük, nekünk jóval többet kellett, mint másoknak.

Mint például?

Az Integritás Hatósághoz hasonló intézmény a legtöbb tagállamban nincs. Nekünk működtek eddig is a közbeszerzési átláthatósági rendszereink, mert az uniós csatlakozásnál ki kellett ezeket építeni, és a Bizottság folyamatosan ellenőrizte működésüket. Szakmailag nem volt indokolt a kérés, de ha ezzel tudjuk csökkenteni az aggodalmakat, és nem ártalmas, megcsináljuk. A tárgyalások azért is voltak ilyen hosszúak, mert el kellett magyarázni például azt, hogy Magyarországon egy nyomozási bírónak milyen jogkörei vannak, és az nem ugyanolyan, mint egy francia vagy belga nyomozási bíróé. Mindenkinek különböző jogállami berendezkedése, igazságszolgáltatási rendszerei vannak, az angol fordítás sem fogja átadni egy jogintézmény esszenciáját. Mindent megtettünk, ezért is fájdalmas és igazságtalan, amikor azt gondolják, hogy egy ország szó nélkül fogja hagyni, hogy folyamatosan gyalázzák. Mióta hazajöttem Brüsszelből, arról is szól a mandátumom, hogy a médiában felfestett rossz képet cáfoljam. Nem mernek szembesülni a saját tökéletlenségükkel, helyette azt mondják, hogy „te magyar, neked nem szabad úgy beszélned, te már a sarokban vagy”. Ez szörnyen rossz, nagyon Európa-ellenes, nem így készültem a csatlakozásra az egyetemen.

Visszatérve a bizalomhoz, Magyarországon már évekkel ezelőtt futott az „Állítsuk meg Brüsszelt!” kampány, máskor Jean-Claude Junckert is rátették a plakátokra. Ezek nem adtak alapot a bizalmatlanságra Brüsszelben?

Nem világos számomra, hogy valójában mi a baj ezekkel a kampányokkal. Van különbség a sunyulás, az álszent hozzáállás, vagy az őszinte, nyílt sisakos küzdelem között? Én inkább az utóbbit választom. Brüsszelben megtanultuk, hogyan működik az intézményrendszer. A status quo őrzőinek nem tetszik, ha egy ország a saját érdekeit helyezi előtérbe, ezt valakinek szabad, valakinek nem. Milyen jó, hogy nem adtuk fel például a saját energiamixünket, milyen jó, hogy végigharcoltuk a rezsicsökkentés lehetőségét is évekkel ezelőtt. Jogi procedúra volt, hogy lehet-e a lakosságot a piactól védve beavatkoznunk, miközben folyamatos a liberalizációs nyomás Brüsszelből. Ez politikai nyomás volt, aminek a jog eszközeivel álltunk ellen, és kialakult egy olyan kép, hogy a magyarok a mainstream ellen mennek, mert a magyar nemzet érdekeit helyezik előtérbe. Lehet, hogy két világ harcol egymással, és valakik úgy gondolják, hogy jó lesz, ha mindenki feloldódik a nemzetek feletti masszában, és majd a Bizottság eldönti, hogy mi a jó Magyarországnak, de mi úgy gondoljuk a demokráciát, hogy a választók döntenek az irányról. Ez állt az „Állítsuk meg Brüsszelt!” kampány mögött. A szankciós plakátokat is kritizálják a bombák miatt, pedig van egy elhibázott szankciós politika, nem is készült hatástanulmány arról, hogy Európára milyen hatással lesznek a szankciók. Ez a valóság, csak nem szeretik látni Brüsszelben.

A bombás plakátnál az is a kritika része volt, hogy bombákként ábrázolták a szankciókat, miközben Ukrajnában valódi bombák hullanak.

Nézzük meg itt is, mi a valódi probléma. Az, hogy kint van egy ilyen plakát, nem azt jelenti, hogy nem ítéljük el a háborút és az agresszort. Szóval nem ez a gond, hanem az, hogy rávilágítunk a kényelmetlen igazságra. Ez pedig már a véleménynyilvánítás szabadságának súlyos korlátozásához vezető út. A hetes cikkelyes eljárásban felmerült egy olyan kérdés, hogy ezek a plakátok is jogállamisági problémát jelenthetnek. Bóka államtitkár úr nagyon bölcsen azt mondta, hogy nem lát összefüggést a jogállamisággal, de ha mégis van valamilyen összefüggés, az a véleménynyilvánítás szabadságát érinti. A mi véleménynyilvánításunkét. Nem szeretnék egy olyan országban élni, ahol az emberek öncenzúra vagy valódi cenzúra miatt nem rakhatnak ki ilyen plakátokat. Az európai liberális gondolkodás véleményhegemóniává akarja alakítani a saját preferenciáit, a mainstream sajtó rá akarja kényszeríteni egy cselekvő, felelős kormányra, hogy milyen plakátot tehet ki, itt van az igazi probléma. Megalapozatlanul hozzák összefüggésbe a bombás plakátokat azzal a tragédiával, amiben egyébként Magyarország egy szívvel áll ki az elesettek mellett, hihetetlen méretű humanitárius segélyben részesítjük Ukrajnát és befogadjuk a menekülteket. A plakát kifejez egy állítást, amely állítás mögött tények és adatok vannak, a valósággal szembesíti Európa és Magyarország közvéleményét. Lehet fintorogni, de ahogy a közismert mondás tartja: még ha nem is értek egyet azzal, amit mondasz, akkor is mindent megteszek, hogy elmondhasd. Ez a szörnyű, hogy egy olyan világban élünk, ahol az ízlések, a divatok összekeverednek a jogokkal és értékekkel. Attól még, hogy valakinek valami kedves vagy tetsző, az nem biztos, hogy az jogos és ez fordítva is igaz. Ezért fontos, hogy legyen lehetőség józan vitákra.

DSC8855

Fotó: Kaszás Tamás / Index

Korábban a migrációról is a sajtóban csak olyan képes beszámolókat lehetett látni, amiben nem a probléma gyökeréről, hanem az emberi oldaláról beszéltek, és senki nem tette fel a kérdést, hogy miért nem teremtünk olyan szabályokat, amelyeknek köszönhetően a kisgyerekeknek nem kell ráülniük azokra a veszélyes csónakokra. Mindenki sokkolta a közvéleményt a szomorú képekkel, a politikának viszont nem ebből kellene kiindulnia, olyan intézkedéseket kell hozni, hogy senkinek ne kelljen szenvednie. Amit mi ezzel az erős mandátummal kimondhatunk, azt sok európai politikus a médianyomás miatt nem mondhatja ki, még akkor sem, ha egyetért velünk. Innentől kezdve egy arctalan massza jön létre, nincsenek élek, nincs igazi demokratikus mandátum. Az a választó, aki megszavazott egy konzervatív kormányt, nem örülne annak, ha a kormánya a brüsszeli idomulás miatt más irányba menne, mert akkor hol van a demokrácia, a számonkérhetőség, a népképviselet?

A Magyarországra vonatkozó tárgyalásokból, a globális minimumadóból és az Ukrajnának szánt támogatásokból végül egy csomag lett?

Az, hogy összekapcsolódnak ezek a kérdések, a politikai ellenfelek, az Európai Parlament és a sajtó műve. Magyarország ezeket nem kötötte össze, sőt többször és kifejezetten kértük, hogy ne egy csomagban kezeljük őket. A globális minimumadóban sokkal hamarabb megvolt az álláspontunk, van egy versenyelőnyünk azáltal, hogy az adópolitikánkat mi határozzuk meg. Tudtunk egy olyan jogi papírt szerezni, amiben egyértelművé tették, hogy amitől tartunk, az orvosolható, az iparűzési adó beszámítható.

Tehát nem volt olyan jellegű egyezkedés, hogy az egyikért cserébe meg lesz szavazva a másik is?

Ezek nem így történnek. A témák év végére összegyűltek, fizikailag is egy térben és időben kellett dönteni. A napirendet a cseh elnökség határozta meg.

„Tizenhét vállalásnak indult, közben jött meg az étvágy”

Mi a következő lépés a Magyarországgal szemben támasztott elvárások teljesítésénél?

Részemről az igazságszolgáltatási mérföldkő teljesítése a következő feladat.

Ez pontosan mit tartalmaz, érinti az Országos Bírói Tanács jogköreit?

Sok minden megjelent a sajtóban, a javaslataink a nyilvános konzultáció során megismerhetőek és véleményezhetőek lesznek. A teljesítési határidő március 31. Az ügy érdekessége, hogy olyan rendszert kezdtek az utolsó kanyarban kritizálni, amit 2012-ben hozott létre Magyarország, jóváhagyta a Barroso-féle Bizottság, a Viviane Redinggel való tárgyalásokra sokan emlékezhetnek. Azóta semmit nem változott a bírósági igazgatási rendszer. Itt is ugyanazt a szakmai eljárást választottuk, megnézzük, hogy milyen mozgástér van a rendszerben. Ne felejtsük el, hogy háromezer bíró van Magyarországon, az ő érdekeiket is figyelembe kell venni. Megérdemelnek annyit, hogy a folyamatba bevonjuk őket.

Érkezhetnek újabb elvárások Brüsszelből?

Tapasztalatra tudok csak alapozni, tizenhét vállalásnak indult, közben jött meg az étvágy. Nem lehet kizárni, de van egy papírunk arról, hogy mit kérnek. Továbbra is használni fogom a tagállamok nyilvánosságát, számomra ez a legnagyobb tanulság az ügyben. Hálás vagyok azoknak a nagyköveteknek is, akik végighallgattak, kérdéseik voltak, érdeklődtek, jegyzeteltek az anyagból, amit küldtem nekik.

Az Európai Ügyészséghez továbbra sem szeretnének csatlakozni?

Továbbra sem szeretnénk csatlakozni, de megkérdezheti a dánokat, az íreket és a lengyeleket is, hogy terveznek-e csatlakozni. Ez a megállapodáshoz vezető tárgyalások során soha nem is volt feltétel.

Nem merült fel, hogy a kormány elvárás nélkül is felajánlja a tárgyalásokon a csatlakozást?

Ez elvi kérdés, nem politikai hangulat vagy tárgyalási taktika. Az állam büntetőigényének kizárólagos érvényesítője az ügyészség. Az egész folyamat a 2010-es évek elején indult, nem is fogadta el minden ország, ezért lett belőle megerősített együttműködés. Ha valami nem kötelező, akkor ne legyen bűn, hogy valaki nem csatlakozik. Ez megint a kettős mérce jellemzője, senki nem veszi elő az íreket, a dánokat vagy a svédeket, hogy miért nem csatlakoztak eddig.

DSC9100

Fotó: Kaszás Tamás / Index

„A parlamenti kontroll megmaradt”

Továbbra is szükség van a veszélyhelyzeti kormányzás fenntartására Magyarországon?

A veszélyhelyzet fennáll a szomszédban dúló háború miatt. A humanitárius és gazdasági következmények kezelése érdekében van erre szükség.

Milyen kihívást nem tudnak kezelni kétharmados parlamenti többséggel?

A gyors reakció érdekében van rá szükség, de a parlamenti kontroll megmaradt. A kormány az Országgyűlés felé beszámol az erre vonatkozó szabályok szerint, alkotmányosan szabályozott a helyzet. A veszélyhelyzeti rendeletek a gazdasági élettel összefüggő döntésekről szólnak, a Covid idején ez nagyon jól működött. Ami hosszútávon hatásos, azokról a parlament a kivezető törvényekben szavaz, így válhatnak teljesen a jogrend részévé.

Milyen feladatok várnak 2023-ban az Igazságügyi Minisztériumra?

Az állománygyűlésen azt mondtam, hogy a nyugalom és a szeretet évét szeretném meghirdetni 2023-ra. A minisztérium legérdekesebb része az uniós terület, de sok téma van, amelyekről nem írnak minden nap, mégis hasznosak az állampolgárok életében. Ilyen a családjogi munkacsoport működése, sok civil szervezettel dolgozunk együtt, olyannal is, amellyel nem feltétlenül egyezik a véleményünk mindenben, de amikor egy válóperben jobb lesz a gyerekeknek, az közös érdek. A tartásdíjak gyorsabb behajtása, vagy a nemzetközi gyermekelhelyezési perekben úgy módosítani a szabályokat, hogy a magyar gyermek érdekeit könnyebben figyelembe lehessen venni, szintén kedves ügyek a szívemnek. Az áldozatsegítésben jól haladunk a központok kiépítésével, tizenegy központ, és négy pont működik már. Egyre többen tudnak az országban arról, hogy létezik ilyen segítség.

A fogyasztóvédelem is fontos terület, nyáron kapta meg a tárca, Kupecki Nóra jól teljesíti a feladatot, láthatóvá teszi a fogyasztóvédelmet. Itt a politikai, szakmai irányítás van a kezünkben, a kormányhivatalok mennek ki ellenőrizni. A digitális jogállam védelme is célkitűzésünk. A fogyasztóvédelemben módosult a közérdekű kereset szabályozása, jövő nyáron lép életbe, a lényege, hogy a közérdekű kereset a kártérítési igényt is magával tudja hozni, nem kell minden sértettnek külön perelni kártérítésért. Ovádi Péter szélesíti a palettánkat állatvédelemben. Megkezdődik az állatvédelmi alapítvány működése, Magyarországon nagyon népszerű az állattartás, fontos a felelős állattartás és a cselekvő állatvédelem, a Btk. szigorításának jogalkalmazását is figyelemmel kell kísérni. Az igazságügyi hivatásrendek, az ügyvédek, a közjegyzők, a szakértői kamara törvényességi felügyeletét is ellátjuk, ezek független szakmai testületek, de nagyon jó párbeszéd van köztünk. Női célkitűzésem továbbra is, hogy az apróságokat, joghézagokat, régi elégedetlenségeket folyamatosan kiküszöböljük.

(Borítókép: Varga Judit. Fotó: Kaszás Tamás / Index)