Négyből semmi.
Domány András
Miután az Alkotmánybíróság múlt héten érdemi vizsgálat nélkül visszautasította az ellenzéki képviselők normakontroll-kérelmét a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat (kekvákat) megszüntető Alaptörvény-módosítással szemben, most a további három indítványukat is lesöpörte.
A Fidesz értelmezése szerint Sulyok Tamás korábbi köztársasági elnök eltávolítása közjogilag érvénytelen volt, emellett kifogásolták a képviselők választhatóságának időbeli korlátozását, valamint az Alkotmánybíróságra visszavezetett életkori korlátot.
Az Ab hétfői ülésén ugyanakkor visszautasította a Fidesz és a KDNP képviselőinek további három Alaptörvény-módosítására vonatkozó indítványát – derül ki az Alkotmánybíróság honlapján megjelent határozatból.
A döntés azt jelenti, hogy Baka András vitán felül Magyarország köztársasági elnöke, a nyugdíjba küldött alkotmánybíráknak pedig távozniuk kell.
A Tisza-többségű országgyűlés győzött a jogi csatában.
Hétfőn ugyanaz történt, mint az előző héten a kekvákat megszüntető Alaptörvény-módosítás esetében: az Alkotmánybíróság többsége hatáskör hiányában, érdemi vizsgálat nélkül visszautasította a Fidesz és a KDNP képviselőinek beadványát a köztársasági elnök eltávolításával és a 70 évnél idősebb vagy 12 évnél tovább képviselőként szolgált alkotmánybírák nyugdíjazásával szemben.
Az államfő ügyében a képviselők arra hivatkoztak, hogy „az Országgyűlés nem hívhatja vissza az elnököt politikai bizalomvesztésre hivatkozva, és nem rövidítheti le mandátumát egyszerű parlamenti döntéssel. Az Alaptörvény normatív tartalmának nem válhat részévé olyan aktus, amely nem normatív alkotmányos szabályt, hanem egyedi személyi döntést foglal magában”. Az Alkotmánybíróság azonban ebben és a másik két esetben is azzal érvelt, amivel az előző héten, hogy éppen az előző, fideszes parlamenti többség tiltotta meg a testületnek az Alaptörvény-módosítások tartalmi vizsgálatát.
„Az indítvány valójában nem annak vizsgálatát célozza, miszerint az Országgyűlés mint alkotmányozó hatalom miként, milyen eljárásban fogadta el az Alaptörvény-módosítást, hanem azt, hogy az mit szabályoz, mi a célja, rendeltetése, joghatása, tényleges funkciója. Azon érv, miszerint az elfogadott módosítás valójában nem tekinthető Alaptörvény-módosításnak, ténylegesen a rendelkezés anyagi tartalmára, jogi rendeltetésére és funkciójára irányul, amelynek vizsgálata pedig túlmutat az Alkotmánybíróság hatáskörén.” Az indítvány maga sem állítja az alaptörvényi eljárási követelmények megszegését. „Nincs a magyar Alaptörvényen belül olyan mérce, amelynek alapján az Alkotmánybíróság az Alaptörvény egyes rendelkezéseit tartalmilag felülvizsgálhatná, és megállapíthatná, hogy mivel azok az Alaptörvény más, meghatározott (alap)rendelkezéseivel ellentétesek, a kifogásolt alkotmányi rendelkezéseket megsemmisíti.”
Az indítványozók azt is indítványozták, hogy az Alkotmánybíróság kezdeményezzen előzetes döntéshozatali eljárást az Európai Unió Bírósága előtt a jogállamiság és demokrácia értékének az értelmezése érdekében.
Az Ab-végzés indoklása természetesen diplomatikusan nem tér ki arra, hogy az ilyen véleménykérést a beadvány aláírói nemrég még hazaárulásnak tekintették, csak megállapítja, hogy ez nyilvánvalóan fölösleges lett volna.
Handó Tünde, Haszonicsné Ádám Mária, Horváth Attila, Juhász Miklós és Polt Péter alkotmánybírók fűztek különvéleményt a döntéshez. Handó Tünde szerint például azért kellett volna érdemben elbírálni a kérdést, mert az országgyűlés az államfő esetében „közvetlenül és azonnali hatállyal, egyszeri alkalommal, egy név szerint beazonosítható személyre szab ki büntetéssel felérő joghátrányt, anélkül, hogy a tisztességes eljárás feltételeit biztosítaná”. Horváth Attila a jogállamiság terén érvényesülő kettős mérce iskolapéldáját látja, és Orwell jut az eszébe. Polt Péter szerint azt kellett volna értelmezni, hogy az Alaptörvény szerint milyen ismérvek alapján minősül valamely rendelkezés az alkotmányozó hatalom gyakorlásának.
Azt az Alaptörvénybe iktatott rendelkezést, amely a 12 évnél hosszabb ideig működött képviselőket megfosztja választhatóságuktól, és Hende Csaba alkotmánybírónak emiatt kellett távoznia, Handó Tünde azért utasítja el, mert annak alapján „teljes bizonyossággal megállapítható, hogy kik azok a korábbi vagy hivatalban lévő országgyűlési képviselők, akik a tizenkét éves, illetve a három megválasztásra vonatkozó feltételt már teljesítették.” Ez tehát nem jövőbeli tényállást szabályoz, ezért visszamenőleges hatályú, ami megengedhetetlen.
Horváth Attila szerint elfogadhatatlan, ha az országgyűlés nem egy jövőre nézve elhatározott semleges alkotmányos reform, hanem egy politikai indíttatású nyomásgyakorlás keretében elfogadott Alaptörvény-módosítás égisze alatt szünteti meg alkotmánybírák mandátumát. Polt Péter Ab-elnök pedig mindhárom végzéshez fűzött különvéleményében arra figyelmeztetett, hogy „az Alkotmánybíróság tekintélyét nem kizárólag azok a döntések alakítják, amelyek kötelező jogkövetkezményt fűznek valamely alkotmányos problémához, hanem azok is, amelyek világossá teszik, hogy az Alaptörvény alapján hol húzódnak az alkotmányos rend határai akkor is, ha azok érvényesítésére az adott ügyben nincs hatásköri lehetőség.”
Feltűnő, hogy az alkotmánybírók korhatáráról szóló döntésben részt vett a 70 évnél idősebb Polt Péter elnök és Márki Zoltán, aki ugyan csak három év múlva lesz 70 éves, de a 12 éves mandátumából akkor még további három év hátra lenne, tehát az új szabály őt is hátrányosan érinti. Márpedig az Alkotmánybíróságról szóló törvény kimondja, hogy „sz indítvány elbírálásában nem vehet részt az Alkotmánybíróság azon tagja, akitől az ügy tárgyával összefüggő személyes és közvetlen érintettsége folytán az ügyben pártatlan, tárgyilagos, elfogulatlan döntés nem várható”.
A három visszautasítás lezárta a jogi vitát: Baka András Magyarország köztársasági elnöke, az Alkotmánybíróságba pedig nem tér vissza Hende Csaba, szeptember 1-től pedig távozik Polt Péter elnök, Haszonicsné Ádám Mária, Lomnici Zoltán és Juhász Miklós.
https://hvg.hu/itthon/20260817_alkotmanybirosag-17-alaptorvenymodositas-beadvany-fidesz-kdnp-ellenzek
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése