2 napja Facebook
Az EU hideg zuhanyt zúdíthat Magyar Péter nyakába. Tartanak a lengyel forgatókönyv megismétlődésétől - Nicholas Vinocur, Zoya Sheftalovich/POLITICO/Onet.pl
Az Európai Bizottság óvatosan kezeli Magyar Péter arra irányuló törekvéseit, hogy feloldják a befagyasztott uniós forrásokat – annak ellenére, hogy Magyarország új miniszterelnöke Brüsszelbe utazva arról győzködte a közvéleményt, hogy a megállapodás „nagyon közel van”.
Pénteken Magyar Péter találkozik Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével, ahol megpróbál áttörést elérni a Magyarországnak szánt, a korábbi vezető, Orbán Viktor kormányzása idején elkövetett uniós jogsértések miatt zárolt több milliárd euró felszabadítása ügyében. Uniós tisztségviselők azonban zárt ajtók mögött arra figyelmeztetnek, hogy a helyzet nem lesz olyan egyszerű, mint amilyennek azt Magyar nyilvánosan beállítja.
Amint azt az Európai Bizottság egyik tisztviselője a POLITICO-val közölte, bár pénteken bizonyos kérdésekben valószínűleg születik majd egyezség, a bonyolultabb problémákon a munka tovább folytatódik.
– Természetesen nem várható el, hogy az országban egyik napról a másikra végrehajtsák a reformokat, így nem számítunk arra, hogy minden kérdésben megállapodás szülessen. Néhány pontban dűlőre jutunk, másokon pedig továbbra is dolgozni fogunk – nyilatkozta névtelensége megőrzését kérve az uniós tisztviselő.
Brüsszel legnagyobb aggodalmai
Brüsszelt három fő kérdés nyugtalanítja: a bíróság hamarosan várható ítélete a Bizottság korábbi, a magyar források feloldásáról szóló döntésével kapcsolatban; az, hogy Magyar képes lesz-e gyorsan végrehajtani a reformokat alkotmányos válság kirobbanása nélkül; valamint Lengyelország példája. Az Európai Bizottság ugyanis a kormányváltás után felszabadította a Lengyelországnak járó uniós forrásokat, ám a kulcsfontosságú reformok azóta holtpontra jutottak.
A legnagyobb kockázat az Európai Unió Bíróságához kapcsolódik. A testület a következő hetekben hozhat döntést az Európai Bizottság 2023-as határozatával szemben, amely mintegy 10 milliárd eurónyi befagyasztott forrást szabadított fel Magyarország számára, amikor még Orbán volt a miniszterelnök. Az Európai Parlament megtámadta ezt a döntést, azzal érvelve, hogy a Bizottság figyelmen kívül hagyta az országban továbbra is fennálló demokratikus és igazságszolgáltatási problémákat. A Bíróság főtanácsnoka nem kötelező érvényű indítványában a Parlament pártjára állt.
Egy esetleges pervesztés miatt a Bizottságot ismét azzal vádolhatnák meg, hogy túl elhamarkodottan utalta át a pénzeket Magyarországnak. Attól tartva, hogy a forgatókönyv megismétlődik, a Bizottság most azt követeli, hogy a források feloldása előtt a reformokat ténylegesen hajtsák végre, ne csak megígérjék azokat.
Magyar brüsszeli látogatása körül a bizonytalan légkör is rávilágított erre a feszültségre. Orbán Anita magyar külügyminiszter múlt hétvégén azt nyilatkozta a POLITICO-nak, hogy Magyar csütörtökön találkozik Ursula von der Leyennel. Budapest ezt követően napokig nyilvánosan hirdette a találkozót, miközben a Bizottság megtagadta annak megerősítését. Csak szerda késő este – miután Magyar azt írta, hogy a találkozóra pénteken kerül sor – erősítette meg ezt nyilvánosan a Bizottság szóvivője.
Csütörtökön egy újabb kellemetlen szituáció adódott: a NATO lemondta a tervezett sajtótájékoztatót, amelyen Magyar és Mark Rutte főtitkár vett volna részt. A tájékoztatót „időpont-egyeztetési problémák miatt” törölték – közölte a NATO egyik képviselője a szervezet nevében. A magyar kormány szóvivője nem kívánta kommentálni az esetet.
Késleltetett reset
Az uniós források felszabadítását Magyar az Orbán-korszak utáni politikai újratervezésének központi elemévé tette. Egy videóüzenetben elmondta, hogy jelenleg Kármán András pénzügyminiszter, Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter, valamint Orbán Anita külügyminiszter is Brüsszelben tartózkodik. Feladatuk az előkészítő tárgyalások lefolytatása az Ursula von der Leyennel való találkozó előtt.
– Az egyik legfontosabb választási ígéretünk az volt, hogy biztosítjuk Magyarország számára az uniós forrásokat – mondta Magyar. – Sok százmilliárd forintról beszélünk. Minden uniós tagállam megkapta már ezeket a pénzeket, Magyarország kivételével. Vannak még nyitott kérdések, de lényegében sok fontos ügyben megállapodásra jutottunk. Most már nagyon közel vagyunk a szerződés megkötéséhez – tette hozzá.
Paula Pinho, az Európai Bizottság szóvivője csütörtökön megerősítette, hogy „a két fél csapatai között egyeztetéssorozat zajlik a lehető legnagyobb haladás elérése érdekében”.
A tétet jelentő források fő részét a COVID-19 világjárvány utáni uniós helyreállítási alapokból származó 10,4 milliárd euró teszi ki. A források felszabadításáról szóló megállapodás attól függ, hogy a Magyar-kormány benyújtja-e ezen összegek felhasználásának felülvizsgált tervét – nyilatkozta a POLITICO-nak névtelenséget kérő két bizottsági tisztviselő.
A teljes összeghez való hozzáféréshez Magyarországnak teljesítenie kell az igazságszolgáltatásra, a korrupcióellenes garanciákra és a közbeszerzésekre vonatkozó úgynevezett „szupermérföldköveket”. Budapestnek augusztus 31-ig kell hivatalosan kérelmeznie a forrásokhoz való hozzáférést – a végső kifizetéseknek az év vége előtt kell megtörténniük.
Magyar minősített többséggel rendelkezik a parlamentben. A reformokat azonban ki kell dolgozni, meg kell szavazni, és túl kell élniük a jogi kihívásokat. A kulcsfontosságú pozíciókat – beleértve a köztársasági elnöki tisztséget, az alkotmánybíróság elnöki posztját és a legfőbb ügyészi tisztséget – továbbra is az Orbán-kormány kinevezettjei töltik be, akik akadályozhatják a reformok végrehajtását.
Az elmozdításukra tett kísérlet alkotmányos válságot idézhetne elő – véli John Morijn, a Groningeni Egyetem nemzetközi kapcsolatok jog- és szakpolitika professzora.
– Rendkívül nehéz helyreállítani a jogállamiságot a jogszabályok megsértése nélkül – mondja Morijn. Véleménye szerint a bírósági vezetők elmozdítása „nagyon drasztikus lépés” lenne. – Ez az alkotmányt is sértené, és a Bizottság nem akarja, hogy ezzel összefüggésbe hozzák. Ez alkotmányos válsággal fenyegetne.
Magyar elismerte, hogy vannak bizonyos nehézségek. – Nem fogadhatunk el olyan módosítási javaslatokat, amelyek ütközhetnek a magyar alkotmányos rendszerrel. Úgy gondolom, hogy az Európai Bizottság ezt meg fogja érteni – mondha azután, hogy bejelentette: jelzi Ursula von der Leyennek és Antonio Costának, az Európai Tanács elnökének Magyarország szándékát az Európai Ügyészséghez való csatlakozásra.
A lengyel példa
Brüsszelre bizonyos nyomást gyakorolnak a Lengyelországgal kapcsolatos tapasztalatai is.
Miután Donald Tusk 2023-ban hatalomra került, az Európai Bizottság több mint 100 milliárd eurót szabadított fel az ország számára – azután, hogy Varsó benyújtotta az igazságügyi reformtervet, és megtette az első lépéseket a bizalom helyreállítására. A PiS-hez lojális Nawrocki Karol köztársasági elnök azonban később megvétózta a kulcsfontosságú reformokat. Ez felerősítette azokat a vádakat, miszerint az Európai Bizottság ígéretek, és nem a tényleges változások alapján szabadította fel a forrásokat.
Mindazonáltal az uniós tisztségviselők örömmel támogatják azt a folyamatot, amellyel Magyar szakít az orbáni politikával, miután utóbbi éveken át konfrontálódott Brüsszellel. Thomas Byrne ír Európa-ügyi miniszter kijelentette, hogy a módosult magyar hangvétel „teljes fordulatot” jelent és „nagyszerű hír”.
Néhány európai főváros azonban óvatosan közelít Magyarhoz – inkább megvárják, milyen változtatásokat vezet be, mielőtt teljes mértékben visszafogadnák Magyarországot olyan kérdésekben, mint például a szorosabb hírszerzési információcsere. – Ez nem csodaszer és nem is átütő siker. De nagyon jelentős lépés – mondta egy magas rangú európai védelmi tisztviselő.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése