Hét alkotmánybíró érintettségre hivatkozva kizáratta magát az ügyből, hogy ne tárgyalhassa Sulyok beadványát az Alkotmánybíróság

 

Windisch Judit

POLITIKA 2026. június 19. 14:26

Megosztás

Ajándékozás

Komoly feszültséget okozott az Alkotmánybíróságon belül Sulyok Tamás beadványa, amivel a köztársasági elnök lényegében a saját pozícióját mentené. Az alkotmánybírók többsége amellett érvelt, hogy a beadványt nem lehet érdemben tárgyalni, volt, aki szerint napirendre sem lehet venni az ügyet. Ezzel Polt Péter alkotmánybírósági elnök és még két alkotmánybíró nem értett egyet.

Az egész vita követhető az Alkotmánybíróság belső rendszerében – az úgynevezett belső közzétételi fórumon -, amit a bíróságon dolgozók is látnak. Az általunk megismert dokumentumok alapján az ügyben nem mindenki nyilvánult meg, így nem mindenki álláspontja ismert. A neveket – két kivétellel – forrásvédelmi okok miatt nem közöljük.

Sulyok Tamás június 11-én, múlt csütörtökön fordult egy beadvánnyal az Alkotmánybírósághoz, amit Polt Péter nagyon gyorsan kiszignált: másnap az már az új ügyek listájának élén szerepelt. Azóta is ott van, új ügybe azóta nem kezdtek.

Fotó: Németh Dániel/444

Egy névtelenséget kérő forrásunk elmondása szerint hétfőn kiderült, hogy Polt sürgősségi tárgyalást tűz ki. Ennek csütörtök délutánra meg is lett az időpontja: a testület teljes ülésének jövő hétfői napirendjén szerepel Sulyok beadványa, egyetlen napirendi pontként.

A terv azonban meghiúsult: információink szerint hét alkotmánybíró péntek délelőtt írásban kizáratta magát az ügyből arra hivatkozva, érintettnek érzik magukat. Forrásunk értelmezése szerint itt arra gondolhatnak többen, hogy a majdani átalakítás az AB-re is vonatkozhat, így etikátlannak tarthatják, hogy elővágással megpróbáljanak a kérdésről dönteni.

Ezzel pedig lehetetlenné tették, hogy azt a beadványt valaha is tárgyalja a testület – mondta forrásunk.

Az Alkotmánybíróságról szóló törvény értelémben ugyanis a teljes ülés akkor határozatképes, ha azon legalább az Alkotmánybíróság hivatalban lévő tagjainak kétharmada – 10 tag - jelen van. A 15-ből 6 tag „kilépésével” viszont már nincs meg a hivatalban lévők kétharmada.

A kizárást nem magyarázza túl a törvény, annyit ír, „az indítvány elbírálásában nem vehet részt az Alkotmánybíróság azon tagja, akitől az ügy tárgyával összefüggő személyes és közvetlen érintettsége folytán az ügyben pártatlan, tárgyilagos, elfogulatlan döntés nem várható”, és hogy a bírónak haladéktalanul jeleznie kell az elnöknek, ha vele szemben kizárási ok áll fenn. Indoklást nem ír elő a jogszabály, és az sem szerepel benne, hogy ezt a nyilatkozatot vissza lehet vonni.

Forrásunk magyarázata szerint utóbbit nem is lehet megtenni, vagyis Sulyok Tamás beadványával kapcsolatban innentől nem lehet olyan teljes ülést összehívni, ahol jelen lenne minimum 10 bíró. Az önkizárást az elnök sem bírálhatja felül, és a törvény szövege alapján azt sem mondhatja, hogy ez a hét ember akkor nem számít, majd a jelenlévők döntenek.

Ahogy kezdődött

Az, hogy a hét bíró kizáratta önmagát, nem a semmiből jött, napok óta tartó folyamat eredménye. A belső rendszeren folyó vita alapján az egész onnan indult, hogy Szabó Marcel alkotmánybíró – aki korábban egy ülésen lemondásra szólította fel Polt Pétert – közzétett egy feljegyzést, amiben amellett érvel, hogy Sulyok beadványát napirendre sem lehet venni. Őt azért nevezzük meg a cikkben, mert az ő feljegyzésére születtek reakciók.

Szabó Marcel az általunk megismert feljegyzésben azzal érvelt, hogy Sulyok beadványa érdemi elbírálásra alkalmatlan, mert nem felel meg az alkotmányos követelményeknek – vagyis nem jelöl meg konkrét alkotmányjogi problémát, és egy be nem nyújtott normaszövegről szól. Ráadásul szerinte az indítvány nem az Alaptörvény értelmezését kéri, hanem egy új alkotmányjogi hatáskör megteremtését célozza, hiszen a testület maga dönthetné el, hogy valami Alkotmánymódosítás-e, vagy sem, illetve konkrét személyt céloz-e, vagy sem. Emellett szerinte Sulyok meg akarja kerülni azt az alaptörvényi rendelkezést, ami a tartalmi felülvizsgálat tilalmát rögzíti. (A Fidesz 2013-ban írta bele az Alaptörvénybe, hogy csak eljárási hiba esetén lehet megsemmisíteni egy módosítást, más mozgásteret sem az elnöknek, sem az Alkotmánybíróságnak nem hagyott.)

Szabó szerint a három felsorolt indok bármelyike önmagban is megalapozza, hogy az indítványt érdemi vizsgálat nélkül visszautasítsák. Felhozott még egy szempontot, a politikai semlegesség kérdését. Szerinte ha érdemben tárgyalnák a beadványt, az rendkívüli súlyú intézményi kockázatot hordozna magában, belépnének a „politikai erőtérbe”, az új szerepfelfogás pedig „olyan vörös vonal, amit az AB semmilyen körülmények között nem léphet át”, és utal arra, hogy ez egy politikailag előkészített, jövőbeli konfliktus.

Szabó Marcel feljegyzéséhez a belső nyilvánosságban megjelent dokumentumok alapján csatlakozott 6 alkotmánybíró, és egy további bíró kategorikusan kizárta, hogy a beadványt érdemben tárgyalni lehessen, utóbbi forrásunk szerint csak a visszautasítást tudja elképzelni. További egy bíró pedig úgy fogalmazott, hogy Szabó feljegyzésének nagy részével egyetért, arról tárgyalni kell.

Megjelentek az ellenvélemények is, a leghosszabban az Alkotmánybíróság elnöke, Polt Péter érvelt amellett, hogy igenis lehet tárgyalni Sulyok beadványát, Szabó érvei nem állnak meg, nincs szó új hatáskörről, és az Alkotmánybíróság gyakorlatától sem idegen egy ilyen vizsgálat, és állást foglalhat a testület, hogy valami Alaptörvény-módosítás-e, vagy sem.

Forrásunk szerint még két alkotmánybíró érvelt amellett a belső rendszerben megjelent dokumentum szerint, hogy lehet tárgyalni a beadványt, egyikük arról is írt, szerinte ugyan a testület semmisíthet meg alaptörvényi rendelkezést, de jelezheti aggályait az alkotmányozó hatalomnak.

Támogató tervezet készült

Miközben zajlott ez a vita, elkészült a Sulyok indítványával kapcsolatban írt tervezet is, ami tudomásunk szerint mindenben Sulyok Tamásnak adna igazat. Ezt az az alkotmánybíró írta, akire Polt kiszignálta az ügyet.

A tervezet szerint

• az Alkotmánybíróság hatásköre kiterjed arra, hogy egy módosítás – függetlenül az országgyűlés minősítésétől – Alaptörvény-módosításnak tekinthető-e,
• Alaptörvényt nem lehet úgy módosítani, hogy annak elsődleges funkciója valamely konkrét személyre, illetve jogi helyzetre szabott, közvetlen, egyedi joghatás kiváltása,
• az Alaptörvény egyik passzusából következik, hogy formailag nem lehetnek benne ilyen rendelkezések,
• mindezek következtében pedig egy ilyen módosítás az eljárási követelmények megsértésének minősül.

Lefordítva, az Alkotmánybíróság megteremti a jogi lehetőséget arra, hogy Sulyok Tamás – és más közjogi vezető – elmozdítását meg lehessen gátolni.

A szabályok értelmében az alkotmánybírók számára ez a tervezet a kiindulópont, erről lehet vitázni, és ezt csak leszavazni tudják, átíratni nem, esetleg ellenvéleményt fogalmazhatnak meg. Forrásunk szerint az önmagukat kizárató alkotmánybírók ebbe a „huzavonába” nem akartak belemenni, és egyáltalán nem akarták a nevüket adni az egészhez, ezért „iktatták ki” az ügyet.

Az Alkotmánybíróság sajtóosztálya megkeresésünkre a cikk megjelenése után közölte, miután a teljes ülés nem határozatképes, Polt Péter levette a napirendről az ügyet.

https://444.hu/2026/06/19/het-alkotmanybiro-erintettsegre-hivatkozva-kizaratta-magat-az-ugybol-hogy-ne-targyalhassa-sulyok-beadvanyat-az-alkotmanybirosag