G. Szabó Dániel
Jogellenesen váltották le Baka Andrást a Legfelsőbb Bíróság elnöki tisztségéből a strasbourgi bíróság keddi ítélete szerint. A testület megalapozottnak látta, hogy Bakát a kormány törvényeiről szóló véleményének kifejtése miatt mozdították el tisztségéből.
A véleményének kifejtése miatt váltották le Baka András főbírót a strasbourgi bíróság szerint. A testület kedd reggel közzétett ítélete szerint megalapozottnak látta Baka keresetét, amiben azt kifogásolta: 2011-ben azért váltották le Legfelsőbb Bíróság (a későbbí Kúria) elnöki tisztségéből, mert kifogásolta a kormánykoalíció egyes törvényeit.
Baka vagyoni kártérítést is kért, ennek összegéről még nem döntött a bíróság. A kormánynak és Bakának az ítélet véglegessé válásától számítva három hónapja van, hogy megegyezzen. Ennek hiányában a bíróság dönt majd a kártérítés pontos összegéről. Baka az elmaradt bére és más jogcímek alapján 224 millió forint vagyoni és 6 millió forint nem vagyoni kártérítést kért, valamint 46 millió forint ügyvédi munkadíjat.
Bakát úgy távolították el, hogy egy új feltételt támasztottak a Kúria elnökével szemben: azt, hogy ötéves bírói szolgálati jogviszonnyal kell rendelkeznie. Ebbe az öt évbe viszont nem számított bele a nemzetközi bíróságon eltöltött idő (Baka 17 évig volt bíró a strasbourgi bíróságon). Az elmozdításáról szóló szabályt az Alaptörvény átmeneti rendelkezéseiről szóló törvénybe írták be. Ez biztosította, hogy az Alkotmánybíróságnál nem lehetett megtámadni a döntést, mert az átmeneti rendelkezések alkotmányi szintűek, így ezeket az AB nem vizsgálhatta. Az Alkotmánybíróság utóbb alkotmányellenesnek mondta ki az átmeneti rendelkezéseket, ez azonban Bakán már nem segített.
Mit bírált a bíró?
Baka András még főbíróként az Alkotmánybíróság előtt megtámadta a büntetőeljárási törvény kiemelt ügyekre vonatkozó módosítását, ami többek között lehetővé tette, hogy a kiemelt ügyekben a legfőbb ügyész válasszon bíróságot. Kifogásolta azt is, hogy az új törvény alapján 72 helyett 120 óráig tarthatott fogva a rendőrség valakit bírói döntés nélkül. A törvény szerint kiemelt ügyekben az ügyész megtilthatja a terhelt és a védő érintkezését az őrizet első negyvennyolc órájában, ami Baka szerint szintén alkotmányellenes. Később az AB döntése és az EU-s szervek felháborodása miatt a kormánykoalíció részben visszakozott és az ötödik alkotmánymódosítással enyhített a szabályokon.
Baka kifogásolta a bírók korai nyugdíjazását és a bírósági rendszer átalakítását is. A kormánykoalíció a bírók nyugdíjkorhatárát hetvenről hatvankét évre csökkentette, azzal indokolva a döntést, hogy az előző rendszerben ítélkező bírók mihamarabb nyugdíjba menjenek. A volt főbíró – és a teljes magyar bírói elit is – levélben tiltakozott a döntés ellen, mert szerinte ez politikai támadás a bírók függetlensége ellen. A levélben leírta, hogy a bírók 72 százalékát a rendszerváltás után nevezték ki, valamint „míg a korábbi időszak kormányzata nyíltan az ítélkezés jobboldali elfogultságát bírálta, az elmúlt mintegy két hónapban a jobboldali média egy része a volt diktatúra bíráiról beszél.” Az Indexnek adott későbbi interjújában Baka azt mondta, hogy az intézkedés célja a „a mostani adminisztráció által kinevezett vezetők helyzetbe hozása” volt.
EU-s botrányt is keltett a bírák idő előtti nyugdíjazása, később az Alkotmánybíróság és az EU bírósága is elkaszálta a szabályozást. A bírák nyugdíjkorhatára elvileg visszaállt ugyan, de a bírók nem kerültek automatikusan vissza a munkahelyükre. Így a továbbra is dolgozni akaró bíróknak külön pereket kellett indítania, tehát nagyrészt mégis érvényesült az Orbán-kormány eredeti szándéka: lecserélni a bírói kar egy részét.
Baka három éve, a leváltása idején azt mondta az Indexnek: „meggyőződésem, hogy a bírósági szervezet érdekében elmondott beszédem miatt született döntés az eltávolításomról.” A Legfelsőbb Bíróság volt elnöke azt kifogásolta, hogy az új Alaptörvény életbelépésével szerinte olyan rendszer alakult ki, ahol végső soron egyetlen ember, az Országos Bírósági Hivatal elnöke mondhatja meg, hogy ki lehet bíró és ki nem. Ennek a szervezetnek egyébként az a Handó Tünde az elnöke, aki Orbánékkal együtt lakott a legendássá vált Bibó István szakkollégiumban, majd a fideszes Szájer József felesége lett.
Baka azt a semmisségi törvényt is nyíltan támadta, ami alapján a 2006-os zavargások idején kizárólag rendőri jelentések alapján elítélt embereket rehabilitálták. Baka szerint a törvénnyel az Országgyűlés beleszólt a bíróságok munkájába, ami sérti a bírók szabad mérlegelési jogát. Az Alkotmánybíróság később nem találta alkotmányellenesnek a szabályt.
Ott dolgozott, ahol most döntöttek
Baka szerint a véleménynyilvánítását akarták elnyomni azzal, hogy miután kifogásolta a kormány törvényeit, egyfajta büntetésként távolították el. Kifogásolta, hogy nem volt lehetősége jogorvoslatra az elbocsátása ellen (hiszen arról alkotmányi szintű jogszabály rendelkezett, amit még az AB-nél sem lehetett megtámadni). A keresetében azt is leírta, hogy az idő előtti elbocsátása miatt kevesebb fizetést és juttatást (személyi védelem, lakhatás, titkárság) kapott. Baka a keresetét többek között a diszkrimináció tilalmára is alapította: míg őt leváltották, a többi bírót, vagy az Alkotmánybíróság elnökét változatlanul meghagyták a tisztségében.
A Sólyom László köztársasági elnök javaslatára, de csak harmadszori nekifutásra megválasztott volt főbíró egyébként kínosan ügyelt a függetlenségének a látszatára is. Paczolay Péterrel, az AB elnökével 2010 elejétől kezdve (a kilencvenes évek gyakorlatát újra felelevenítve) nem mentek el az állami ünnepségekre.
Az ügy furcsasága egyébként, hogy Baka az egykori munkahelyénél perelte be a magyar államot (máshol nem is tehette). A volt főbíró 1991 és 2008 között a strasbourgi bíróság magyar bírája volt. 1990-ben az MDF színeiben, de pártonkívüliként lett a parlament tagja, erről a strasbourgi kinevezésekor mondott le.
http://index.hu/belfold/2014/05/27/baka_strasbourg/
2014. május 27., kedd
2014. május 24., szombat
Az európai parlamenti a világ egyik legigazságtalanabb választási rendszere
akiraly
A német alkotmánybíróság 2009. június 30-án elég lesújtó ítéletet mondott az Európai Parlamentről. A lisszaboni szerződést értékelő ítéletükben azt írták, az EU “strukturális demokráciadeficitjének” két legfőbb oka is az Európai Parlament:
Egyrészt azért, mert bár pont a lisszaboni szerződés adott olyan jogosítványokat az EP-nek, amivel az ma már több egy gittegyletnél, még mindig alárendelt olyan, nem demokratikusan választott intézményeknek, mint az Európai Bizottság vagy a Tanács.
Másrészt teljesen aránytalan a választópolgárok képviselete, a kis tagállamok polgárai sokszorosan felülreprezentáltak.
De még mennyire.
Bár a 751 európai képviselőhelyet a lakosságszámot figyelembe véve osztották szét a tagállamok között, arányosnak semmiképp nem nevezhető a rendszer.
Például hatvanezer máltait ugyanúgy egy ember képvisel, mint hétszázezer németet. Magyarán, 12 német szava ér annyit, mint egy máltaié.
A probléma Magyarországról is ismerős lehet, itt részben azért volt szükség a magyar országgyűlési választókörzetek újrarajzolására, mert az utolsó választáson már 2,5-szeres volt az eltérés a legkisebb és a legnagyobb népességű választókerületek között. De ez is eltörpül az európai aránytalanságok mellett – márpedig a demokratikus képviselet egyik alapja, hogy a szavazatok is egyenlőek.
Nicolas Véron grafikonján is jól látszik, hogy a tagországok egy részét aránytalanul sokan képviselik az EP-ben. Forrás: Bruegel.org
A rendszer egyértelműen a kisebb tagállamok javára torzít. A legnagyobb nyertes a legkisebb tagállam, Málta:
A négyszázezer máltait hatan képviselik,
ahogy 1,3 millió észtet hatan,
a 2,3 millió lettet nyolcan,
a 82,5 millió németet pedig 96-an.
Az arányos képviselet alapján minden 550 ezer választópolgárra kéne jusson egy EP-képviselő, de a tagállamok jelentős részében ennél kevesebb ember választ egyet – Luxemburgban és Máltán összesen nem élnek ennyien.
Magyarország számára egyébként inkább kedvező a rendszer, mert itt kb. 400 ezer választópolgárra jut egy képviselő.
(Via Bruegel.org)
A német alkotmánybíróság 2009. június 30-án elég lesújtó ítéletet mondott az Európai Parlamentről. A lisszaboni szerződést értékelő ítéletükben azt írták, az EU “strukturális demokráciadeficitjének” két legfőbb oka is az Európai Parlament:
Egyrészt azért, mert bár pont a lisszaboni szerződés adott olyan jogosítványokat az EP-nek, amivel az ma már több egy gittegyletnél, még mindig alárendelt olyan, nem demokratikusan választott intézményeknek, mint az Európai Bizottság vagy a Tanács.
Másrészt teljesen aránytalan a választópolgárok képviselete, a kis tagállamok polgárai sokszorosan felülreprezentáltak.
De még mennyire.
Bár a 751 európai képviselőhelyet a lakosságszámot figyelembe véve osztották szét a tagállamok között, arányosnak semmiképp nem nevezhető a rendszer.
Például hatvanezer máltait ugyanúgy egy ember képvisel, mint hétszázezer németet. Magyarán, 12 német szava ér annyit, mint egy máltaié.
A probléma Magyarországról is ismerős lehet, itt részben azért volt szükség a magyar országgyűlési választókörzetek újrarajzolására, mert az utolsó választáson már 2,5-szeres volt az eltérés a legkisebb és a legnagyobb népességű választókerületek között. De ez is eltörpül az európai aránytalanságok mellett – márpedig a demokratikus képviselet egyik alapja, hogy a szavazatok is egyenlőek.
A rendszer egyértelműen a kisebb tagállamok javára torzít. A legnagyobb nyertes a legkisebb tagállam, Málta:
A négyszázezer máltait hatan képviselik,
ahogy 1,3 millió észtet hatan,
a 2,3 millió lettet nyolcan,
a 82,5 millió németet pedig 96-an.
Az arányos képviselet alapján minden 550 ezer választópolgárra kéne jusson egy EP-képviselő, de a tagállamok jelentős részében ennél kevesebb ember választ egyet – Luxemburgban és Máltán összesen nem élnek ennyien.
Magyarország számára egyébként inkább kedvező a rendszer, mert itt kb. 400 ezer választópolgárra jut egy képviselő.
(Via Bruegel.org)
2014. május 20., kedd
Orbán: Felháborító a strasbourgi döntés
KaG
Forrás: Hír TV
Embertelen és megalázó a tényleges életfogytiglani börtönbüntetés – ezzel az indokkal marasztalta el az Emberi Jogok Európai Bírósága Magyarországot. Orbán Viktor miniszterelnök felháborítónak nevezte a strasbourgi döntést.
Megalázó a gyilkosok tényleges életfogytiglani ítélete – ezt mondta ki ma az Emberi Jogok Európai Bírósága. A testület azért marasztalta el Magyarországot, mert hiányolja, hogy nincs lehetőség az ítéletek felülvizsgálatára 20-25 évente. Ha Magyarország ez alapján változtat a büntető törvénykönyvön, a roma-gyilkosságok három elkövetőjének ítéletét is felül kellene vizsgálni később. Ők ugyanis első fokon szintén tényleges életfogytiglant kaptak.
Magyar Lászlót 2010-ben ítélték el jogerősen gyilkosságokért és más bűncselekményekért életfogytig tartó szabadságvesztésre. Egyúttal kizárták a feltételes szabadlábra helyezésből is. A férfi arra hivatkozva fordult az Emberi Jogok Európai Bíróságához, hogy az ítélet embertelen és megalázó bánásmódként értékelhető. Sérelmezte azt is, hogy az ellene folyó eljárás ésszerűtlenül hosszú ideig, nyolc évig tartott. Mindezért 65 ezer euró kártérítést kért. Strasbourg végül kétezer euró nem vagyoni kártérítést és 4150 euró költségtérítést ítélt meg. Kimondták azt is: Magyarországnak át kellene tekinteni a tényleges életfogytiglani szabadságvesztéssel kapcsolatos szabályozást. „Én úgy gondolom, hogy ez egy előremutató döntés, a tényleges életfogytiglan intézménye súlyosan jogsértő, ugyanakkor már rögtön az elején hangsúlyoznám, hogy nagyon sok félreértés szokott lenni, sok indulatot szokott kiváltani ez a téma, tehát hangsúlyozandó, hogy senki nem fog kijönni a börtönből a folyományaként. Strasbourg semmilyen elítélést nem vizsgált felül, mindösszesen azt írta elő, hogy azokat, akiket tényleges életfogytiglanra ítélnek súlyos bűncselekmények elkövetéséért, azoknak a büntetésük indokoltságát egy bizonyos idő után megfelelő garanciákkal körülbástyázott eljárások keretében felül kell vizsgálni. Aztán, hogy ezek az emberek kijönnek vagy nem, ez annak a függvénye, a független bíróságnak a döntése lesz” – mondta Karsai Dániel, Magyar László ügyvédje.
Strasbourg szerint a magyar szabályozás sérti az Emberi jogok európai egyezményét, amikor az elítéltet kizárja a feltételes szabadlábra helyezés lehetősége alól. Ugyancsak a szabályozás hiányának róják fel, hogy nincs olyan gyakorlat, amely követné ezeknek az elítélteknek a személyiségében bekövetkezett változásokat.
Orbán: Felháborító
A miniszterelnök felháborítónak nevezte a strasbourgi döntést. Orbán Viktor körmendi EP-választási rendezvényén azt mondta: az ítéletet a kormány nevében a leghatározottabban vissza kell utasítani és meg kell védeni az életfogytig tartó szabadságvesztés intézményét, amely jelentős visszatartó erő a bűnözőknek. „Ezt én személyesen felháborítónak tartom, és egy újabb bizonyíték arra, hogy úgy tűnik, hogy Brüsszelben és Strasbourgban, tehát az Európai Unióban, a bűnt elkövető embereknek a jogait az ártatlan emberek és áldozatok érdeke elé helyezek. Ez elfogadhatatlan, ez az egyik ok, amiért Európában nagyon sokan nem szeretik ma sem Brüsszelt sem pedig az Európai Bíróságot” – fogalmazott Orbán Viktor miniszterelnök.
Gulyás: A magyar kormány ragaszkodik az életfogytiglanhoz
A magyar kormány a legsúlyosabb bűncselekmények elkövetőivel szemben továbbra is ragaszkodni fog a tényleges életfogytiglani büntetéshez – mondta a Hír TV Magyarország élőben című műsorában az Országgyűlés alelnöke. Gulyás Gergely hangsúlyozta: Magyarországon az elnöki kegyelem lehetősége mindenki számára adott. Vagyis elviekben akár a tényleges életfogytiglanra ítélt személy is szabadulhat a büntetés végrehajtása alól. „Az intézmény lényegét illető törvénymódosítást semmilyen emberi jogi bírósági módosítás alapján nem tudunk elfogadni. Azt én nagyon fontosnak tartom – egyébként ez sem élvezi a társadalom többségének támogatását –, hogy halálbüntetés nincs és Magyarországon ne is legyen soha, ugyanakkor azt meg indokoltnak tartom, hogy ha valaki ilyen súlyos bűncselekményeket követ el – másokat megöl, meggyilkol –, nagyon fontos a társadalom védelme érdekében, hogy akár élethossziglan börtönben maradhasson” – mondta Gulyás Gergely.
Forrás: Hír TV
Embertelen és megalázó a tényleges életfogytiglani börtönbüntetés – ezzel az indokkal marasztalta el az Emberi Jogok Európai Bírósága Magyarországot. Orbán Viktor miniszterelnök felháborítónak nevezte a strasbourgi döntést.
Megalázó a gyilkosok tényleges életfogytiglani ítélete – ezt mondta ki ma az Emberi Jogok Európai Bírósága. A testület azért marasztalta el Magyarországot, mert hiányolja, hogy nincs lehetőség az ítéletek felülvizsgálatára 20-25 évente. Ha Magyarország ez alapján változtat a büntető törvénykönyvön, a roma-gyilkosságok három elkövetőjének ítéletét is felül kellene vizsgálni később. Ők ugyanis első fokon szintén tényleges életfogytiglant kaptak.
Magyar Lászlót 2010-ben ítélték el jogerősen gyilkosságokért és más bűncselekményekért életfogytig tartó szabadságvesztésre. Egyúttal kizárták a feltételes szabadlábra helyezésből is. A férfi arra hivatkozva fordult az Emberi Jogok Európai Bíróságához, hogy az ítélet embertelen és megalázó bánásmódként értékelhető. Sérelmezte azt is, hogy az ellene folyó eljárás ésszerűtlenül hosszú ideig, nyolc évig tartott. Mindezért 65 ezer euró kártérítést kért. Strasbourg végül kétezer euró nem vagyoni kártérítést és 4150 euró költségtérítést ítélt meg. Kimondták azt is: Magyarországnak át kellene tekinteni a tényleges életfogytiglani szabadságvesztéssel kapcsolatos szabályozást. „Én úgy gondolom, hogy ez egy előremutató döntés, a tényleges életfogytiglan intézménye súlyosan jogsértő, ugyanakkor már rögtön az elején hangsúlyoznám, hogy nagyon sok félreértés szokott lenni, sok indulatot szokott kiváltani ez a téma, tehát hangsúlyozandó, hogy senki nem fog kijönni a börtönből a folyományaként. Strasbourg semmilyen elítélést nem vizsgált felül, mindösszesen azt írta elő, hogy azokat, akiket tényleges életfogytiglanra ítélnek súlyos bűncselekmények elkövetéséért, azoknak a büntetésük indokoltságát egy bizonyos idő után megfelelő garanciákkal körülbástyázott eljárások keretében felül kell vizsgálni. Aztán, hogy ezek az emberek kijönnek vagy nem, ez annak a függvénye, a független bíróságnak a döntése lesz” – mondta Karsai Dániel, Magyar László ügyvédje.
Strasbourg szerint a magyar szabályozás sérti az Emberi jogok európai egyezményét, amikor az elítéltet kizárja a feltételes szabadlábra helyezés lehetősége alól. Ugyancsak a szabályozás hiányának róják fel, hogy nincs olyan gyakorlat, amely követné ezeknek az elítélteknek a személyiségében bekövetkezett változásokat.
Orbán: Felháborító
A miniszterelnök felháborítónak nevezte a strasbourgi döntést. Orbán Viktor körmendi EP-választási rendezvényén azt mondta: az ítéletet a kormány nevében a leghatározottabban vissza kell utasítani és meg kell védeni az életfogytig tartó szabadságvesztés intézményét, amely jelentős visszatartó erő a bűnözőknek. „Ezt én személyesen felháborítónak tartom, és egy újabb bizonyíték arra, hogy úgy tűnik, hogy Brüsszelben és Strasbourgban, tehát az Európai Unióban, a bűnt elkövető embereknek a jogait az ártatlan emberek és áldozatok érdeke elé helyezek. Ez elfogadhatatlan, ez az egyik ok, amiért Európában nagyon sokan nem szeretik ma sem Brüsszelt sem pedig az Európai Bíróságot” – fogalmazott Orbán Viktor miniszterelnök.
Gulyás: A magyar kormány ragaszkodik az életfogytiglanhoz
A magyar kormány a legsúlyosabb bűncselekmények elkövetőivel szemben továbbra is ragaszkodni fog a tényleges életfogytiglani büntetéshez – mondta a Hír TV Magyarország élőben című műsorában az Országgyűlés alelnöke. Gulyás Gergely hangsúlyozta: Magyarországon az elnöki kegyelem lehetősége mindenki számára adott. Vagyis elviekben akár a tényleges életfogytiglanra ítélt személy is szabadulhat a büntetés végrehajtása alól. „Az intézmény lényegét illető törvénymódosítást semmilyen emberi jogi bírósági módosítás alapján nem tudunk elfogadni. Azt én nagyon fontosnak tartom – egyébként ez sem élvezi a társadalom többségének támogatását –, hogy halálbüntetés nincs és Magyarországon ne is legyen soha, ugyanakkor azt meg indokoltnak tartom, hogy ha valaki ilyen súlyos bűncselekményeket követ el – másokat megöl, meggyilkol –, nagyon fontos a társadalom védelme érdekében, hogy akár élethossziglan börtönben maradhasson” – mondta Gulyás Gergely.
2014. május 18., vasárnap
hvg.hu: Stumpf nagyon jó üzletet csinált az FHB elnökével
Közvetlenül Stumpf István alkotmánybíróvá választása előtt a cége négymillióért vette meg az FHB-elnök Spéder Zoltán kft-jét, ami valójában százmilliót ért – írja a hvg.hu. A portál azt is kiderítette, hogy a Takarékbank – FHB-n keresztüli – államosítása ügyében rövidesen döntő Alkotmánybíróság tagjai közül Szívós Mária FHB-részvényekkel rendelkezik, Stumpf pedig ott tartja a megtakarításait.
Stumpf István cége, a Faktum 57 Kft. 2010 júniusában, nem sokkal Stumpf alkotmánybíróvá választása előtt megvette az FHB elnök Spéder Zoltán, és volt apósa, Petróczki László cégét, az Aleria Kft.-t. Az ügylet a hvg.hu szerint azért érdekes, mert Stumpf és cége csak négymillió forintot fizettek az Aleria Kft.-ért, amely viszont a cégadatbázisban fellelhető mérlegei alapján legalább 100 millió forintot ért. Az Aleria Kft. tulajdonosa volt egy rózsadombi luxusvillának is, amit évek óta Stumpf és cége, a Faktum 57 Kft. bérelt.
A portál rámutat: az adásvétel után az Aleria Kft. – korábbi tulajdonosok által felhalmozott – 84 millió forintos tőketartalékához Stumpf és a cége juthatna hozzá, ha megszüntetnék a céget – anélkül, hogy adóznia kellene utána. A szintén a korábbi tulajdonosok által befizetett 14 milliós eredménytartalék is könnyen kivehető a cégből osztalékként, adó megfizetése mellett.
A hvg.hu Spédert és Petróczkit is megkérdezte, hogy miért adták ilyen olcsón a céget, de nem kaptak választ. Stumpf István viszont azt írta a portálnak, hogy állításaik valótlanok.
A hvg.hu arról is ír, hogy több alkotmánybíró elfogultsága vetődik fel a Takarékbank államosítása ügyében, amelynek eldöntése jelenleg a testületre vár. A Takarékbankot az FHB-n keresztül államosították, amelyben Szívós Mária alkotmánybírónak részvényei, Stumpf Istvánnak pedig megtakarítása van. Ennek ellenére egyikük sem jelentett elfogultságot.
http://mandiner.hu/cikk/20140516_hvg_hu_stumpf_nagyon_jo_uzletet_csinalt_az_fhb_elnokevel
Stumpf István cége, a Faktum 57 Kft. 2010 júniusában, nem sokkal Stumpf alkotmánybíróvá választása előtt megvette az FHB elnök Spéder Zoltán, és volt apósa, Petróczki László cégét, az Aleria Kft.-t. Az ügylet a hvg.hu szerint azért érdekes, mert Stumpf és cége csak négymillió forintot fizettek az Aleria Kft.-ért, amely viszont a cégadatbázisban fellelhető mérlegei alapján legalább 100 millió forintot ért. Az Aleria Kft. tulajdonosa volt egy rózsadombi luxusvillának is, amit évek óta Stumpf és cége, a Faktum 57 Kft. bérelt.
A portál rámutat: az adásvétel után az Aleria Kft. – korábbi tulajdonosok által felhalmozott – 84 millió forintos tőketartalékához Stumpf és a cége juthatna hozzá, ha megszüntetnék a céget – anélkül, hogy adóznia kellene utána. A szintén a korábbi tulajdonosok által befizetett 14 milliós eredménytartalék is könnyen kivehető a cégből osztalékként, adó megfizetése mellett.
A hvg.hu Spédert és Petróczkit is megkérdezte, hogy miért adták ilyen olcsón a céget, de nem kaptak választ. Stumpf István viszont azt írta a portálnak, hogy állításaik valótlanok.
A hvg.hu arról is ír, hogy több alkotmánybíró elfogultsága vetődik fel a Takarékbank államosítása ügyében, amelynek eldöntése jelenleg a testületre vár. A Takarékbankot az FHB-n keresztül államosították, amelyben Szívós Mária alkotmánybírónak részvényei, Stumpf Istvánnak pedig megtakarítása van. Ennek ellenére egyikük sem jelentett elfogultságot.
http://mandiner.hu/cikk/20140516_hvg_hu_stumpf_nagyon_jo_uzletet_csinalt_az_fhb_elnokevel
2014. május 10., szombat
Katolikus pap is bírálja a Szabadság téri emlékművet
Dávid Katalin művészettörténész, a Magyar Művészeti Akadémia tagja után újabb jeles - a kormánnyal nem ellenséges - személyiség bírálja a Szabadság térre tervezett német megszállási emlékművet. Ezúttal Jelenits István piarista szerzetes, Budapest új díszpolgára szólalt meg a témában.
„A II. világháborúnak áldozatai voltak az angolok által lebombázott német városok lakosai is, de a Magyarországon elesett szovjet katonák is, azok a németek is, akik a budai várat védték, aztán megpróbáltak kiszökni onnan, de elfogták és halomra lőtték őket a szovjet katonák" - írja a Heti Válasz csütörtöki számában Jelenits István, miért kifogásolja a Szabadság térre tervezett emlékmű „A II. világháború áldozatainak emlékére" feliratát. A piarista szerzetes Borókai Gábor korábbi vezércikkére reagál ezzel, melyben a főszerkesztő értelmezi és magyarázza az alkotás üzenetét.
„Cikkének második oszlopában ezt olvasom: »A szoborállító kormányzat nem látszik mást tenni, csak emlékeztetni, hogy 1944. március 19-én Magyarország elvesztette a szuverenitását, így állami szervei döntési szabadságukban és cselekvőképességükben korlátozottakká váltak«. Nos, ezt a mondanivalót az említett felirat egyáltalában nem fejezi ki. Terveznek talán valami más, hosszabb feliratot is a készülő műre, vagy az ön által ilyen gondosan/pontosan megfogalmazott szándék kifejezését teljesen a szobrászra bízták? Szobrász legyen a talpán, aki néma alakokkal egy ilyen konkrét és bonyolult mondanivalót valóban közérthetően ki tud fejezni!" - írja Jelenits.
A szerzetes ezután azt taglalja, mennyire nem egyértelmű Gábriel arkangyal szerepe a zsidó és a katolikus hagyományban, majd a magyar államalapításról és Szent István koronájáról szólva megállapítja: aligha remélhető, hogy e történelmi utalás az emlékmű eljövendő szemlélői előtt megjelenjék.
„Ha a szoborállítóknak valóban az a mondanivalójuk, amit ön olyan szépen és körültekintően megfogalmazott, akkor ennek a bonyolult mondanivalónak kifejezésére aligha lehet szobrot alkotni. Legföljebb egy nonfiguratív alkotásra rá lehet írni az említett mondatot" - fogalmaz Jelenits.
Heti Válasz május 8-i szám
„A II. világháborúnak áldozatai voltak az angolok által lebombázott német városok lakosai is, de a Magyarországon elesett szovjet katonák is, azok a németek is, akik a budai várat védték, aztán megpróbáltak kiszökni onnan, de elfogták és halomra lőtték őket a szovjet katonák" - írja a Heti Válasz csütörtöki számában Jelenits István, miért kifogásolja a Szabadság térre tervezett emlékmű „A II. világháború áldozatainak emlékére" feliratát. A piarista szerzetes Borókai Gábor korábbi vezércikkére reagál ezzel, melyben a főszerkesztő értelmezi és magyarázza az alkotás üzenetét.
„Cikkének második oszlopában ezt olvasom: »A szoborállító kormányzat nem látszik mást tenni, csak emlékeztetni, hogy 1944. március 19-én Magyarország elvesztette a szuverenitását, így állami szervei döntési szabadságukban és cselekvőképességükben korlátozottakká váltak«. Nos, ezt a mondanivalót az említett felirat egyáltalában nem fejezi ki. Terveznek talán valami más, hosszabb feliratot is a készülő műre, vagy az ön által ilyen gondosan/pontosan megfogalmazott szándék kifejezését teljesen a szobrászra bízták? Szobrász legyen a talpán, aki néma alakokkal egy ilyen konkrét és bonyolult mondanivalót valóban közérthetően ki tud fejezni!" - írja Jelenits.
A szerzetes ezután azt taglalja, mennyire nem egyértelmű Gábriel arkangyal szerepe a zsidó és a katolikus hagyományban, majd a magyar államalapításról és Szent István koronájáról szólva megállapítja: aligha remélhető, hogy e történelmi utalás az emlékmű eljövendő szemlélői előtt megjelenjék.
„Ha a szoborállítóknak valóban az a mondanivalójuk, amit ön olyan szépen és körültekintően megfogalmazott, akkor ennek a bonyolult mondanivalónak kifejezésére aligha lehet szobrot alkotni. Legföljebb egy nonfiguratív alkotásra rá lehet írni az említett mondatot" - fogalmaz Jelenits.
Heti Válasz május 8-i szám
2014. május 9., péntek
67 év lesz a lengyel nyugdíjkorhatár
Összhangban áll az alkotmánnyal a nyugdíjkorhatár felemelése Lengyelországban - döntött a lengyel alkotmánybíróság.
A lengyel kormány 2012-ben határozott a nyugdíjkorhatár felemeléséről, elsősorban a kedvezőtlen demográfiai tendenciák miatt. A kormányjavaslatot a szejm 2012 májusában fogadta el. Korábban a korhatár a férfiak számára 65, a nők számára pedig 60 év volt. Ezt emelték meg egységesen 67 évre. Az emelést 2013-tól fokozatosan vezetik be, a nőknél 2040-ben, a férfiaknál 2020-ban lép hatályba az új korhatár.
A nyugdíjkorhatár felemelése hatalmas felzúdulást keltett Lengyelországban, a szakszervezetek több ízben nagyszabású tiltakozó megmozdulásokat szerveztek, és követelték a döntés visszavonását, illetőleg konzultációt a korhatáremelésről, mindhiába.
Az alkotmányossági vizsgálatot a Szolidaritás szakszervezet, az ellenzéki Jog és Igazságosság párt és az OPZZ szakszervezet kérte.
Az alkotmánybíróság ítélete szerint a korhatáremelés megfelel a lengyel alkotmánynak és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet rendelkezéseinek.
http://www.napigazdasag.hu/cikk/12005/
A lengyel kormány 2012-ben határozott a nyugdíjkorhatár felemeléséről, elsősorban a kedvezőtlen demográfiai tendenciák miatt. A kormányjavaslatot a szejm 2012 májusában fogadta el. Korábban a korhatár a férfiak számára 65, a nők számára pedig 60 év volt. Ezt emelték meg egységesen 67 évre. Az emelést 2013-tól fokozatosan vezetik be, a nőknél 2040-ben, a férfiaknál 2020-ban lép hatályba az új korhatár.
A nyugdíjkorhatár felemelése hatalmas felzúdulást keltett Lengyelországban, a szakszervezetek több ízben nagyszabású tiltakozó megmozdulásokat szerveztek, és követelték a döntés visszavonását, illetőleg konzultációt a korhatáremelésről, mindhiába.
Az alkotmányossági vizsgálatot a Szolidaritás szakszervezet, az ellenzéki Jog és Igazságosság párt és az OPZZ szakszervezet kérte.
Az alkotmánybíróság ítélete szerint a korhatáremelés megfelel a lengyel alkotmánynak és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet rendelkezéseinek.
http://www.napigazdasag.hu/cikk/12005/
2014. április 20., vasárnap
Bölcskei odamondott Orbánéknak
Ami ma Magyarországon látható, nem felel meg mindenben a klasszikus liberális demokrácia kritériumainak - közölte húsvéti interjújában Bölcskei Gusztáv református püspök. Elárulta azt is: a Mazsihisznek "az égvilágon semmi gondot nem jelentett" a Debrecenben fölállított Horthy-emléktábla.
Újra kell gondolni az egyházfinanszírozási rendszert, és ehhez határozott szándék, világos politikai döntés kell - mondta Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke a reformatus.hu honlapnak adott interjújában.
Mint fogalmazott: "azt aláírom, hogy ami ma Magyarországon látható, nem felel meg mindenben a klasszikus liberális demokrácia kritériumainak, és a politikailag korrekt beszéd követelményeinek sem. De nem vagyok meggyőződve arról, hogy a fekete-fehér szembeállítás, a magasabb és alacsonyabb rendűekre való szétosztás mindenben megfelel a valóságnak".
Hozzátette: "nem szeretném, ha a hasonló megszólalásaim után csak akkor lennék jó fiú, ha azt mondhatnák, na, ez a püspök jól odamondott a kormánynak. De az sem lenne jó, ha csak azt tudnám mondani, hogy el a kezekkel Magyarországtól és minket mindig mindenki csak bánt. Ezzel sem megyünk semmire, erre a sokat szapult Európában egyre kevésbé vevők".
Bölcskei Gusztáv püspök interjújában azt mondta, az elmúlt négy év kormányzása alatt nyitva maradt az egyházfinanszírozás hosszú távon kiszámítható modelljének kérdése. Közölte: nem tartják kiszámíthatónak és megnyugtatónak azt, hogy a személyi jövedelemadó felajánlásokra épül a finanszírozás, és ezt már 2010-ben is jelezték a kormánynak. A legfontosabbnak azt nevezte, hogy legyen meg az újragondolásra a határozott szándék, a világos politikai döntés.
"Nem jó az, hogy minden évben megvárjuk a decembert, és a költségvetési vita során megmaradó összeget fordítjuk az egyházak támogatására, és ahhoz igazítjuk a rendszert" - mondta. Álláspontja szerint a nagy átalakításokban nem mindig lehetett érezni, hogy olyan végeredmény születne, amelyben az egyházi intézmények nem kerülnek hátrányos helyzetbe, és a szaktárcákkal, államtitkárságokkal való kapcsolattartás sem volt mindig egyenlő színvonalú.
A választási eredménnyel kapcsolatban Bölcskei Gusztáv közölte: azt kívánja, az újabb mandátum "arra legyen alkalom", hogy "talán nyugodtabb körülmények között" elvégezzék a finomhangolásokat, amelyek "bizonyos területeken szükségesek ahhoz, hogy az elmúlt ciklusban elfogadott alapvető törvények valóban be is töltsék funkciójukat".
A kormány újabb kétharmados parlamenti többségére utalva a törvénykezéssel kapcsolatban annak a kívánságának adott továbbá hangot, hogy az "erőltetett tempó legyen kicsit nagyvonalúbb és türelmesebb a valódi párbeszédre való nyitottságban". Elmondása szerint az egyház egyik nagy feladata az elkövetkezendő években az autonómia megőrzése és gyakorlása lesz.
A holokauszt-emlékévvel kapcsolatban a püspök közölte: a Keresztyén-Zsidó Tanács ülése után közleményt juttattak el a kormánynak, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) és a nemzetközi zsidó-keresztyén tanácsnak, amelyben arra kérték az érintetteket, hogy "az elkendőzést, bűnbakkeresést egyaránt félretéve" üljenek le egymással tárgyalni. Hozzátette: választ sehonnan nem kaptak.
Nagyon fontosnak nevezte, hogy a nagy megemlékezések és a közvéleményt foglalkoztató ügyek rendezése mellett (utóbbival, mint jelezte, a Szabadság téri német megszállás áldozatainak emlékművére és a Sorsok Házára utalt) - legyenek helyi szintű emlékezések és emlékeztetések, mert "ezt a feladatot helyettünk nem fogja elvégezni senki".
Hegedűs Loránt református lelkész ügyéről Bölcskei Gusztáv az interjúban azt mondta, a református egyház álláspontja világos: az antiszemitizmus olyan bűn, amely a keresztyén etikával, tanítással nem egyeztethető össze. "Az már sok kritikával illethető, bonyolult folyamat", ahogy az egyházi bíróságok működnek. Néha elfelejtkeznek arról, hogy az egyházi bíráskodás célja nem lehet más, mint az egyház jó rendjének, az egyházi élet tisztaságának megőrzése, helyreállítása - jelentette ki, hozzátéve: felmerül az is, nem lenne-e egyszerűbb ezt olyan berendezkedéssel megvalósítani, amelyben ez gyorsan megtehető.
Bölcskei beszélt a debreceni Református Kollégiumban tavaly újraavatott Horthy-emléktábláról is, és elárulta, hogy abban az ügyben egyeztetett a Mazsihisszel. Mint fogalmazott: "nem vertem nagydobra, de akkor egyeztettem többek között a Mazsihisz elnökségével is arról, hogy okoz-e számukra ez a tábla-visszahelyezés bármilyen problémát. A válasz az volt, hogy ez az égvilágon semmi gondot nem jelent".
http://nol.hu/belfold/bolcskei-odamondott-orbaneknak-1457647
Újra kell gondolni az egyházfinanszírozási rendszert, és ehhez határozott szándék, világos politikai döntés kell - mondta Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke a reformatus.hu honlapnak adott interjújában.
Mint fogalmazott: "azt aláírom, hogy ami ma Magyarországon látható, nem felel meg mindenben a klasszikus liberális demokrácia kritériumainak, és a politikailag korrekt beszéd követelményeinek sem. De nem vagyok meggyőződve arról, hogy a fekete-fehér szembeállítás, a magasabb és alacsonyabb rendűekre való szétosztás mindenben megfelel a valóságnak".
Hozzátette: "nem szeretném, ha a hasonló megszólalásaim után csak akkor lennék jó fiú, ha azt mondhatnák, na, ez a püspök jól odamondott a kormánynak. De az sem lenne jó, ha csak azt tudnám mondani, hogy el a kezekkel Magyarországtól és minket mindig mindenki csak bánt. Ezzel sem megyünk semmire, erre a sokat szapult Európában egyre kevésbé vevők".
Bölcskei Gusztáv püspök interjújában azt mondta, az elmúlt négy év kormányzása alatt nyitva maradt az egyházfinanszírozás hosszú távon kiszámítható modelljének kérdése. Közölte: nem tartják kiszámíthatónak és megnyugtatónak azt, hogy a személyi jövedelemadó felajánlásokra épül a finanszírozás, és ezt már 2010-ben is jelezték a kormánynak. A legfontosabbnak azt nevezte, hogy legyen meg az újragondolásra a határozott szándék, a világos politikai döntés.
"Nem jó az, hogy minden évben megvárjuk a decembert, és a költségvetési vita során megmaradó összeget fordítjuk az egyházak támogatására, és ahhoz igazítjuk a rendszert" - mondta. Álláspontja szerint a nagy átalakításokban nem mindig lehetett érezni, hogy olyan végeredmény születne, amelyben az egyházi intézmények nem kerülnek hátrányos helyzetbe, és a szaktárcákkal, államtitkárságokkal való kapcsolattartás sem volt mindig egyenlő színvonalú.
A választási eredménnyel kapcsolatban Bölcskei Gusztáv közölte: azt kívánja, az újabb mandátum "arra legyen alkalom", hogy "talán nyugodtabb körülmények között" elvégezzék a finomhangolásokat, amelyek "bizonyos területeken szükségesek ahhoz, hogy az elmúlt ciklusban elfogadott alapvető törvények valóban be is töltsék funkciójukat".
A kormány újabb kétharmados parlamenti többségére utalva a törvénykezéssel kapcsolatban annak a kívánságának adott továbbá hangot, hogy az "erőltetett tempó legyen kicsit nagyvonalúbb és türelmesebb a valódi párbeszédre való nyitottságban". Elmondása szerint az egyház egyik nagy feladata az elkövetkezendő években az autonómia megőrzése és gyakorlása lesz.
A holokauszt-emlékévvel kapcsolatban a püspök közölte: a Keresztyén-Zsidó Tanács ülése után közleményt juttattak el a kormánynak, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) és a nemzetközi zsidó-keresztyén tanácsnak, amelyben arra kérték az érintetteket, hogy "az elkendőzést, bűnbakkeresést egyaránt félretéve" üljenek le egymással tárgyalni. Hozzátette: választ sehonnan nem kaptak.
Nagyon fontosnak nevezte, hogy a nagy megemlékezések és a közvéleményt foglalkoztató ügyek rendezése mellett (utóbbival, mint jelezte, a Szabadság téri német megszállás áldozatainak emlékművére és a Sorsok Házára utalt) - legyenek helyi szintű emlékezések és emlékeztetések, mert "ezt a feladatot helyettünk nem fogja elvégezni senki".
Hegedűs Loránt református lelkész ügyéről Bölcskei Gusztáv az interjúban azt mondta, a református egyház álláspontja világos: az antiszemitizmus olyan bűn, amely a keresztyén etikával, tanítással nem egyeztethető össze. "Az már sok kritikával illethető, bonyolult folyamat", ahogy az egyházi bíróságok működnek. Néha elfelejtkeznek arról, hogy az egyházi bíráskodás célja nem lehet más, mint az egyház jó rendjének, az egyházi élet tisztaságának megőrzése, helyreállítása - jelentette ki, hozzátéve: felmerül az is, nem lenne-e egyszerűbb ezt olyan berendezkedéssel megvalósítani, amelyben ez gyorsan megtehető.
Bölcskei beszélt a debreceni Református Kollégiumban tavaly újraavatott Horthy-emléktábláról is, és elárulta, hogy abban az ügyben egyeztetett a Mazsihisszel. Mint fogalmazott: "nem vertem nagydobra, de akkor egyeztettem többek között a Mazsihisz elnökségével is arról, hogy okoz-e számukra ez a tábla-visszahelyezés bármilyen problémát. A válasz az volt, hogy ez az égvilágon semmi gondot nem jelent".
http://nol.hu/belfold/bolcskei-odamondott-orbaneknak-1457647
Erdő Péter: A múltat nem szabad narratívával helyettesíteni
Forrás: MTI | 2014. 04. 17. 19:25:01
Magyarország prímása, Erdős Péter a közelgő húsvét alkalmából a magyar családok helyzetéről, II. János Pál pápa szentté avatásáról és annak 70. évfordulója kapcsán a náci megszállásról is beszélt. Az Esztergom-Budapesti főegyházmegyei érsek szerint illúzió lenne azt gondolni, hogy a múltat egyfajta narratívával helyettesíteni tudjuk.
A húsvéti ünnep üzenete, hogy sorsközösségben vagyunk egymással, ezért meg kell próbálni egymásban a méltóságot felfedezni - mondta Erdő Péter bíboros az InfoRádió Aréna című, csütörtöki műsorában.
Erősítheti a családokat, ha az anya hamar, de nem teljes munkaidőben is visszamehet dolgozni
A bíboros a családokkal kapcsolatban kiemelte: a magyar helyzet sok szempontból hasonlít a posztszovjet képhez, eltűntek a társadalomból bizonyos értékek. Magas a válások száma, az egyházi házasságkötéseké alacsony, és magas a házasság nélkül tartósan együtt élő párok aránya.
Kifejtette: a magyar társadalom rendkívüli mértékben elöregedett, jobban, mint a szomszédos országoké. Magyarországon a kivándorlás eddig nem volt olyan jelentős, bár most növekszik valamelyest, viszont az úgynevezett természetes fogyás az átlagnál jóval magasabb.
Erdő Péter hangsúlyozta: sokat kell tenni a család erősítéséért. Egy olyan családpolitika, amely lehetővé teszi az édesanyáknak, hogy viszonylag hamar, de ne teljes munkaidőben kapcsolódjanak be a munka világába, sokat segíthet.
Emlékeztetett: Ferenc pápa a család kérdésével foglalkozó rendkívüli szinódust rendelt el. A család válságban van, ugyanakkor az evangelizációban növekszik a szerepe - vélekedett. A szinóduson egyebek mellett azt vitatják meg, miként működnek a hívő családok, és mi a házasság intézményének szerepe a mai világban.
A nép szava Isten szava – kettős szentté avatás Rómában
Azzal kapcsolatban, hogy április 27-én kettős szentté avatás lesz Rómában, a bíboros elmondta: II. János Pál pápa szentté avatása "a világegyház lelkéből fakadó kívánság volt, amikor a temetés után a téren is kiabálták, hogy santo subito, rögtön avassák szentté". Ez olyan hang volt, amelyre egyesek azt mondták, hogy "a nép szava Isten szava".
Úgy látja, II. János Pál pápa személyisége lenyűgözte az egész világot, sok nem hívő is tisztelettel és szeretettel emlékszik rá. Személyes kisugárzása meggyőzte az embereket, hogy nemcsak jó pápa, nemcsak nagy egyéniség, hanem szent ember volt.
Erdő Péter felidézte: XXIII. János pápa "bátor kezdeményezése" volt a második vatikáni zsinat, amelyre sokan megrendülten emlékeznek. Azok a változások, amelyek azóta végbementek az egyházban, azt mutatják, hogy valóban nagy, történelmi folyamattal állunk szemben, és nem csak "emberi elképzelések megvalósulásáról van szó". Ezért "méltán fedezzük fel XXIII. János pápában Isten emberét" - tette hozzá.
A bíboros Ferenc pápáról azt mondta, hogy "nagyfokú személyes figyelem és szeretet" van benne az emberek iránt, "ez a szeretetteljes odafordulás az emberek felé" szimpátiát kelt. Úgy véli, Ferenc pápa első éve sok örömet, lelkesedést hozott, sokaknak felhívta a figyelmét arra, hogy "az egyház él, az egyház fiatal".
Keleti régiós munkahelyteremtésért lobbiztak a püspökök
Erdő Péter arról is beszélt, hogy bár az egyháznak vannak szociális intézményei, bizonyos alapvető társadalmi problémák megoldása nem rajtuk áll. Például a munkanélküliség vagy egy egész régió leszakadása olyan nagy probléma, amellyel kapcsolatban legfeljebb "az érzékenységet tudjuk felkelteni".
Közölte: az európai püspökök próbáltak közösen lobbizni azért, hogy a szlovákiai, magyarországi, romániai és bulgáriai régiókat, ahol magas a munkanélküliség és ahol a roma népesség jó része is lakik, támogassák abban, hogy munkahelyek jöjjenek létre. Remélhetőleg a görög, illetve a szlovák EU-elnökség idején is foglalkozik az unió ezekkel a kérdésekkel, ahogyan a magyar elnökség idején is konkrét döntések születtek a romastratégiát illetően.
Párbeszéd a történelemről – „mi ebben valószínű, késésben vagyunk”
A náci megszállás 70. évfordulójával, a megemlékezéssel kapcsolatban a bíboros kifejtette: van a történelem, az az eseménysor, amely objektíven lejátszódott, van az emlékezet, amely lehet az egyéni, a családi vagy a kisebb közösségekben hordozott emlékezet, és lehet a társadalom egészében létező emlékezet. Illúzió lenne azt gondolni, hogy "a múltat egyfajta narratívával helyettesíteni tudjuk, azt nem lehet, nem szabad" - fogalmazott.
Úgy véli, a történelem több oldalról nézve talán gazdagabban, igazabbul bontakozik ki. Ezért azoknak, akik "a múlt nagy öröksége körül különböző oldalakon állnak", beszélniük kell egymással, meg kell osztani a tapasztalatokat és le kell vonni a tanulságokat - mutatott rá.
Mint mondta, Nyugat-Európában már megindult ez a folyamat, de "mi ebben valószínűleg néhány évtizedes késésben vagyunk". Mindig nyitottnak kell lenni, hogy "a magunk vagy a közösségünk történeti emlékezetén túl más emlékeket, más tényeket is megismerjünk". Erdő Péter szerint ebben a tekintetben előbb-utóbb Magyarországon is javulhat a helyzet.
A bíboros arra is kitért, hogy húsvét előtt a karitász 165 tonna élelmiszert gyűjtött a templomokban, és ezeket az adományokat elsősorban azokon a plébániákon osztják el, ahol a hívek összeadták, tehát ennek az akciónak közösségépítő ereje van. Hozzáfűzte: az idén több adomány gyűlt össze, mint tavaly.
Magyarország prímása, Erdős Péter a közelgő húsvét alkalmából a magyar családok helyzetéről, II. János Pál pápa szentté avatásáról és annak 70. évfordulója kapcsán a náci megszállásról is beszélt. Az Esztergom-Budapesti főegyházmegyei érsek szerint illúzió lenne azt gondolni, hogy a múltat egyfajta narratívával helyettesíteni tudjuk.
A húsvéti ünnep üzenete, hogy sorsközösségben vagyunk egymással, ezért meg kell próbálni egymásban a méltóságot felfedezni - mondta Erdő Péter bíboros az InfoRádió Aréna című, csütörtöki műsorában.
Erősítheti a családokat, ha az anya hamar, de nem teljes munkaidőben is visszamehet dolgozni
A bíboros a családokkal kapcsolatban kiemelte: a magyar helyzet sok szempontból hasonlít a posztszovjet képhez, eltűntek a társadalomból bizonyos értékek. Magas a válások száma, az egyházi házasságkötéseké alacsony, és magas a házasság nélkül tartósan együtt élő párok aránya.
Kifejtette: a magyar társadalom rendkívüli mértékben elöregedett, jobban, mint a szomszédos országoké. Magyarországon a kivándorlás eddig nem volt olyan jelentős, bár most növekszik valamelyest, viszont az úgynevezett természetes fogyás az átlagnál jóval magasabb.
Erdő Péter hangsúlyozta: sokat kell tenni a család erősítéséért. Egy olyan családpolitika, amely lehetővé teszi az édesanyáknak, hogy viszonylag hamar, de ne teljes munkaidőben kapcsolódjanak be a munka világába, sokat segíthet.
Emlékeztetett: Ferenc pápa a család kérdésével foglalkozó rendkívüli szinódust rendelt el. A család válságban van, ugyanakkor az evangelizációban növekszik a szerepe - vélekedett. A szinóduson egyebek mellett azt vitatják meg, miként működnek a hívő családok, és mi a házasság intézményének szerepe a mai világban.
A nép szava Isten szava – kettős szentté avatás Rómában
Azzal kapcsolatban, hogy április 27-én kettős szentté avatás lesz Rómában, a bíboros elmondta: II. János Pál pápa szentté avatása "a világegyház lelkéből fakadó kívánság volt, amikor a temetés után a téren is kiabálták, hogy santo subito, rögtön avassák szentté". Ez olyan hang volt, amelyre egyesek azt mondták, hogy "a nép szava Isten szava".
Úgy látja, II. János Pál pápa személyisége lenyűgözte az egész világot, sok nem hívő is tisztelettel és szeretettel emlékszik rá. Személyes kisugárzása meggyőzte az embereket, hogy nemcsak jó pápa, nemcsak nagy egyéniség, hanem szent ember volt.
Erdő Péter felidézte: XXIII. János pápa "bátor kezdeményezése" volt a második vatikáni zsinat, amelyre sokan megrendülten emlékeznek. Azok a változások, amelyek azóta végbementek az egyházban, azt mutatják, hogy valóban nagy, történelmi folyamattal állunk szemben, és nem csak "emberi elképzelések megvalósulásáról van szó". Ezért "méltán fedezzük fel XXIII. János pápában Isten emberét" - tette hozzá.
A bíboros Ferenc pápáról azt mondta, hogy "nagyfokú személyes figyelem és szeretet" van benne az emberek iránt, "ez a szeretetteljes odafordulás az emberek felé" szimpátiát kelt. Úgy véli, Ferenc pápa első éve sok örömet, lelkesedést hozott, sokaknak felhívta a figyelmét arra, hogy "az egyház él, az egyház fiatal".
Keleti régiós munkahelyteremtésért lobbiztak a püspökök
Erdő Péter arról is beszélt, hogy bár az egyháznak vannak szociális intézményei, bizonyos alapvető társadalmi problémák megoldása nem rajtuk áll. Például a munkanélküliség vagy egy egész régió leszakadása olyan nagy probléma, amellyel kapcsolatban legfeljebb "az érzékenységet tudjuk felkelteni".
Közölte: az európai püspökök próbáltak közösen lobbizni azért, hogy a szlovákiai, magyarországi, romániai és bulgáriai régiókat, ahol magas a munkanélküliség és ahol a roma népesség jó része is lakik, támogassák abban, hogy munkahelyek jöjjenek létre. Remélhetőleg a görög, illetve a szlovák EU-elnökség idején is foglalkozik az unió ezekkel a kérdésekkel, ahogyan a magyar elnökség idején is konkrét döntések születtek a romastratégiát illetően.
Párbeszéd a történelemről – „mi ebben valószínű, késésben vagyunk”
A náci megszállás 70. évfordulójával, a megemlékezéssel kapcsolatban a bíboros kifejtette: van a történelem, az az eseménysor, amely objektíven lejátszódott, van az emlékezet, amely lehet az egyéni, a családi vagy a kisebb közösségekben hordozott emlékezet, és lehet a társadalom egészében létező emlékezet. Illúzió lenne azt gondolni, hogy "a múltat egyfajta narratívával helyettesíteni tudjuk, azt nem lehet, nem szabad" - fogalmazott.
Úgy véli, a történelem több oldalról nézve talán gazdagabban, igazabbul bontakozik ki. Ezért azoknak, akik "a múlt nagy öröksége körül különböző oldalakon állnak", beszélniük kell egymással, meg kell osztani a tapasztalatokat és le kell vonni a tanulságokat - mutatott rá.
Mint mondta, Nyugat-Európában már megindult ez a folyamat, de "mi ebben valószínűleg néhány évtizedes késésben vagyunk". Mindig nyitottnak kell lenni, hogy "a magunk vagy a közösségünk történeti emlékezetén túl más emlékeket, más tényeket is megismerjünk". Erdő Péter szerint ebben a tekintetben előbb-utóbb Magyarországon is javulhat a helyzet.
A bíboros arra is kitért, hogy húsvét előtt a karitász 165 tonna élelmiszert gyűjtött a templomokban, és ezeket az adományokat elsősorban azokon a plébániákon osztják el, ahol a hívek összeadták, tehát ennek az akciónak közösségépítő ereje van. Hozzáfűzte: az idén több adomány gyűlt össze, mint tavaly.
2014. április 15., kedd
A választójog módosításáról szóló 1947-es törvény
A választójog módosításáról szóló 1947-es törvény több, a demokratikus választójogot csorbító rendelkezést tartalmaz. A titkosság elvét az ajánlási rendszer, az egyenlőség elvét pedig a prémiumos rendszer bevezetése sértette. (A prémiumos rendszer azt jelentette, hogy amennyiben a szövetségre lépett pártok elérték a szavazatok 60%-át, úgy a képviselői helyek 80%-át, ha pedig a szavazatok 75%-át érték el, úgy a képviselői helyek 100%-át szerezhették meg.) Ezenkívül a választásokból történő kizárásokkal és az ún. kék cédulákkal való szavazással további visszaélések váltak lehetővé.
XXII. TÖRVÉNYCIKK
az országgyűlési választásokról.
Megjelent az Országos Törvénytár 1947. évi július hó 24-én kiadott 18. számában.
20. § (1) Az 1945:VIII. tc. 50. §-a (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(2) Az országos lajstrom alapján felosztásra kerülő képviselői megbízatásokat a pártok között a reájuk leadott érvényes szavazatok országos számának arányában kell felosztani azzal, hogy ezen az alapon csak olyan párt juthat képviselői megbízatáshoz, amelyre országosan legalább nyolcvanezer érvényes szavazat esett, feltéve, hogy az illető párt legalább egy választókerületben legalább egy képviselői megbízatáshoz jutott.
(3) Az 1945:VIII. tc. 50. §-a a következő bekezdéssel egészül ki:
(4) Ha a jelen törvény 15. §-ában meghatározott politikai pártok lépnek választási szövetségre és az így választási szövetségre lépett politikai pártok elnyerték az országosan leadott érvényes szavazatoknak legalább hatvan százalékát, az országos lajstromok alapján felosztásra kerülő képviselői megbízatások nyolcvan százaléka, ha pedig az országosan leadott érvényes szavazatoknak legalább hetvenöt százalékát nyerték el, az országos lajstromok alapján felosztásra kerülő valamennyi képviselői megbízatás illeti meg őket, mindkét esetben egymás között az országosan reájuk esett szavazatok arányában. Ha az országos lajstromok alapján felosztásra kerülő valamennyi képviselői megbízatás az előbbi rendelkezéshez képest nem a választási szövetségben résztvevő pártoknak jut, a fennmaradó képviselői megbízatásokat a választásban résztvett valamennyi párt között kell az alábbi (2) bekezdés rendelkezéseinek megfelelően felosztani.
tortenelem.fazekas.hu/uploads/315.doc
XXII. TÖRVÉNYCIKK
az országgyűlési választásokról.
Megjelent az Országos Törvénytár 1947. évi július hó 24-én kiadott 18. számában.
20. § (1) Az 1945:VIII. tc. 50. §-a (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(2) Az országos lajstrom alapján felosztásra kerülő képviselői megbízatásokat a pártok között a reájuk leadott érvényes szavazatok országos számának arányában kell felosztani azzal, hogy ezen az alapon csak olyan párt juthat képviselői megbízatáshoz, amelyre országosan legalább nyolcvanezer érvényes szavazat esett, feltéve, hogy az illető párt legalább egy választókerületben legalább egy képviselői megbízatáshoz jutott.
(3) Az 1945:VIII. tc. 50. §-a a következő bekezdéssel egészül ki:
(4) Ha a jelen törvény 15. §-ában meghatározott politikai pártok lépnek választási szövetségre és az így választási szövetségre lépett politikai pártok elnyerték az országosan leadott érvényes szavazatoknak legalább hatvan százalékát, az országos lajstromok alapján felosztásra kerülő képviselői megbízatások nyolcvan százaléka, ha pedig az országosan leadott érvényes szavazatoknak legalább hetvenöt százalékát nyerték el, az országos lajstromok alapján felosztásra kerülő valamennyi képviselői megbízatás illeti meg őket, mindkét esetben egymás között az országosan reájuk esett szavazatok arányában. Ha az országos lajstromok alapján felosztásra kerülő valamennyi képviselői megbízatás az előbbi rendelkezéshez képest nem a választási szövetségben résztvevő pártoknak jut, a fennmaradó képviselői megbízatásokat a választásban résztvett valamennyi párt között kell az alábbi (2) bekezdés rendelkezéseinek megfelelően felosztani.
tortenelem.fazekas.hu/uploads/315.doc
2014. április 11., péntek
Handó: a bíró szabadságához tartozik, hogy az Ab-hoz fordulhasson
Forrás: MTI | 2014. 04. 09. 17:55:46
A bírói szabadság, függetlenség része az Alkotmánybírósághoz vagy az Európai Unió Bíróságához fordulás lehetősége - jelentette ki Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke szerdán Szegeden.
Az elnök a Szegedi Ítélőtábla bátmonostori hármas gyilkosság másodfokú eljárását felfüggesztő döntésére reagált. A táblabíróság múlt csütörtökön felfüggesztette a másodfokú eljárást a bátmonostori hármas gyilkosság ügyében, és az Ab-hoz fordult, kérve foglaljon állást, a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés ellentétes-e az emberi jogok európai egyezményének embertelen büntetést tiltó rendelkezésével.
Handó Tünde a Szegedi Törvényszék összbírói értekezletét követő sajtótájékoztatón kifejtette, hogy amikor a bíró a jogot alkalmazza, nem csak a hazai joganyagra kell figyelemmel lennie. Az Európai Unió külön szabályokat, értékeket, elveket határoz meg, és Magyarország részese nemzetközi szerződéseknek is.
Egy bíró szabadságához, a bírói függetlenséghez hozzátartozik, hogy az Ab-hoz vagy akár az Európai Unió Bíróságához fordulhat - hangsúlyozta az OBH elnöke. Ez bizonyítja azt is, az igazságszolgáltatás valóban a harmadik hatalmi ág. A jogalkotó törvényeket, a végrehajtó hatalom közigazgatási határozatot hozhat, de féknek, ellensúlynak ott van a bíróság - fogalmazott az OBH elnöke.
Az első fokon eljáró Kecskeméti Törvényszék a 2008-ban és 2009-ben történt bátmonostori hármas gyilkossági ügy elsőrendű vádlottjára többszörösen minősített emberölés bűntette és más bűncselekmények miatt szabott ki életfogytig tartó fegyházbüntetés, kimondva, a férfi nem bocsátható feltételes szabadságra.
A másodfokú eljárásban a férfi védője, Gellér Balázs az eljárás felfüggesztését kérte, azzal az indokkal, hogy a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét kizáró rendelkezés nemzetközi szerződésbe, a Magyarország által is ratifikált emberi jogok európai egyezményébe ütközik. Az ügyvéd az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) egy nagy-britanniai (Vinter és társai - Egyesült Királyság) ügyben hozott döntésére hivatkozott.
A táblabíróság Mezőlaki Erik vezette tanácsa alaposnak ítélte a védői indítvány. A bíró az indoklásban kifejtette, hogy az emberi jogok európai egyezményének 3. cikke tiltja a kínzás, a megalázó bánásmód és az embertelen büntetés alkalmazását. Az egyezmény kihirdetésével e tilalom a magyar jog részévé vált.
Az EJEB ítélete pedig az egyezményben részes államok mindegyikére kiterjedő hatállyal kimondta, a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét kizáró büntetés az emberi jogok európai egyezményébe ütközik.
Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár a múlt héten úgy nyilatkozott, hogy felháborítónak, a magyar társadalom érdekeivel ellentétesnek tartja azt eljárást felfüggesztő döntést. Azt mondta, egy háromszoros emberölés miatt első fokon tényleges életfogytiglanra ítélt vádlott esetében a bírónak erre a lépésre, ha igazságot és nem jogot akarna szolgáltatni, nem lenne lehetősége.
A bírói szabadság, függetlenség része az Alkotmánybírósághoz vagy az Európai Unió Bíróságához fordulás lehetősége - jelentette ki Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke szerdán Szegeden.
Az elnök a Szegedi Ítélőtábla bátmonostori hármas gyilkosság másodfokú eljárását felfüggesztő döntésére reagált. A táblabíróság múlt csütörtökön felfüggesztette a másodfokú eljárást a bátmonostori hármas gyilkosság ügyében, és az Ab-hoz fordult, kérve foglaljon állást, a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés ellentétes-e az emberi jogok európai egyezményének embertelen büntetést tiltó rendelkezésével.
Handó Tünde a Szegedi Törvényszék összbírói értekezletét követő sajtótájékoztatón kifejtette, hogy amikor a bíró a jogot alkalmazza, nem csak a hazai joganyagra kell figyelemmel lennie. Az Európai Unió külön szabályokat, értékeket, elveket határoz meg, és Magyarország részese nemzetközi szerződéseknek is.
Egy bíró szabadságához, a bírói függetlenséghez hozzátartozik, hogy az Ab-hoz vagy akár az Európai Unió Bíróságához fordulhat - hangsúlyozta az OBH elnöke. Ez bizonyítja azt is, az igazságszolgáltatás valóban a harmadik hatalmi ág. A jogalkotó törvényeket, a végrehajtó hatalom közigazgatási határozatot hozhat, de féknek, ellensúlynak ott van a bíróság - fogalmazott az OBH elnöke.
Az első fokon eljáró Kecskeméti Törvényszék a 2008-ban és 2009-ben történt bátmonostori hármas gyilkossági ügy elsőrendű vádlottjára többszörösen minősített emberölés bűntette és más bűncselekmények miatt szabott ki életfogytig tartó fegyházbüntetés, kimondva, a férfi nem bocsátható feltételes szabadságra.
A másodfokú eljárásban a férfi védője, Gellér Balázs az eljárás felfüggesztését kérte, azzal az indokkal, hogy a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét kizáró rendelkezés nemzetközi szerződésbe, a Magyarország által is ratifikált emberi jogok európai egyezményébe ütközik. Az ügyvéd az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) egy nagy-britanniai (Vinter és társai - Egyesült Királyság) ügyben hozott döntésére hivatkozott.
A táblabíróság Mezőlaki Erik vezette tanácsa alaposnak ítélte a védői indítvány. A bíró az indoklásban kifejtette, hogy az emberi jogok európai egyezményének 3. cikke tiltja a kínzás, a megalázó bánásmód és az embertelen büntetés alkalmazását. Az egyezmény kihirdetésével e tilalom a magyar jog részévé vált.
Az EJEB ítélete pedig az egyezményben részes államok mindegyikére kiterjedő hatállyal kimondta, a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét kizáró büntetés az emberi jogok európai egyezményébe ütközik.
Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár a múlt héten úgy nyilatkozott, hogy felháborítónak, a magyar társadalom érdekeivel ellentétesnek tartja azt eljárást felfüggesztő döntést. Azt mondta, egy háromszoros emberölés miatt első fokon tényleges életfogytiglanra ítélt vádlott esetében a bírónak erre a lépésre, ha igazságot és nem jogot akarna szolgáltatni, nem lenne lehetősége.
Részben hatályon kívül helyezték a török igazságügyi reformot
Forrás: MTI | 2014. 04. 11. 13:46:57
A török alkotmánybíróság pénteken részlegesen érvénytelennek nyilvánította a Recep Tayyip Erdogan vezette kormány vitatott igazságügyi reformját - jelentette az Anadolu török hírügynökség.
Az ankarai testület a törvénymódosításnak azokat a részeit helyezte hatályon kívül, amelyek az igazságügy-minisztert nagyobb hatalommal ruházták fel, és így növelték a kormány befolyását az igazságszolgáltatás felett. A jogszabály bírálói szerint Erdogan célja ezzel a lépéssel a közvetlen környezetét is érintő, decemberben kirobbant korrupciós botrány eltussolása volt.
Abdullah Gül török államfő február végén hagyta jóvá az igazságszolgáltatás feletti kormányzati befolyás kiterjesztését megerősítő törvényt. Az új jogszabály az egyik legmagasabb szintű igazságügyi hatóságnak, a bírák és ügyészek legfőbb tanácsának (HSYK) a szervezeti átalakításáról, valamint illetékességének megváltoztatásáról is rendelkezett. A törvény a HSYK tagjainak kinevezésében megerősítette az igazságügy-miniszter jogkörét.
Az ellenzék fő erejét adó Köztársaság Néppárt (CHP) februárban kérte az alkotmánybíróságot a szerinte a hatalmi ágak szétválasztásának elvét és a bíróságok függetlenségét sértő törvény eltörlésére.
Erdogan véleménye szerint a megvesztegetési botrány mögött korábbi szövetségese, az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen befolyásos iszlám hitszónok áll, aki ezzel akarja ellehetetleníteni kormányát. A hatalmon lévő Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) az őt ért bírálatok ellenére megnyerte a március végi helyhatósági választásokat.
A török alkotmánybíróság pénteken részlegesen érvénytelennek nyilvánította a Recep Tayyip Erdogan vezette kormány vitatott igazságügyi reformját - jelentette az Anadolu török hírügynökség.
Az ankarai testület a törvénymódosításnak azokat a részeit helyezte hatályon kívül, amelyek az igazságügy-minisztert nagyobb hatalommal ruházták fel, és így növelték a kormány befolyását az igazságszolgáltatás felett. A jogszabály bírálói szerint Erdogan célja ezzel a lépéssel a közvetlen környezetét is érintő, decemberben kirobbant korrupciós botrány eltussolása volt.
Abdullah Gül török államfő február végén hagyta jóvá az igazságszolgáltatás feletti kormányzati befolyás kiterjesztését megerősítő törvényt. Az új jogszabály az egyik legmagasabb szintű igazságügyi hatóságnak, a bírák és ügyészek legfőbb tanácsának (HSYK) a szervezeti átalakításáról, valamint illetékességének megváltoztatásáról is rendelkezett. A törvény a HSYK tagjainak kinevezésében megerősítette az igazságügy-miniszter jogkörét.
Az ellenzék fő erejét adó Köztársaság Néppárt (CHP) februárban kérte az alkotmánybíróságot a szerinte a hatalmi ágak szétválasztásának elvét és a bíróságok függetlenségét sértő törvény eltörlésére.
Erdogan véleménye szerint a megvesztegetési botrány mögött korábbi szövetségese, az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen befolyásos iszlám hitszónok áll, aki ezzel akarja ellehetetleníteni kormányát. A hatalmon lévő Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) az őt ért bírálatok ellenére megnyerte a március végi helyhatósági választásokat.
2014. április 7., hétfő
Berlin a bírák jogosítványait csorbítaná
A német alkotmánybíróság jogköreinek csorbítására készül az Angela Merkel vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU), mert a testület a kormánynak kedvezőtlen, EU-ellenesnek titulált döntéseket hozott az elmúlt néhány évben - írta tegnap az EUobserver hírportál a Frankfurter Allgemeine Zeitung napilap értesüléseire hivatkozva. Az újság úgy tudja, egyre nagyobb a feszültség Berlin és a bíróság között, amelynek jogköreit alkotmánymódosítással korlátoznák a kereszténydemokraták. Thomas de Maiziere CDU-s belügyminiszter a napokban ismerte be, hogy nemrég alkotmányjogászokkal tanácskozott az alkotmánybíróság szerepéről. A nagykoalíciós kormányhoz tartozó szociáldemokraták igazságügy-minisztere, Heiko Maas túlzónak nevezte a taláros testületet érő bírálatokat, az ellenzéki Zöldek pedig sokkolónak tartják, hogy a CDU azért akarja korlátozni a független alkotmánybíróság tevékenységét, mert nem ért egyet annak határozataival. A kereszténydemokraták által kifogásolt legutóbbi döntés február végén született, amikor az alkotmánybíróság kimondta, hogy nem lehet bejutási küszöb a májusi európai parlamenti (EP) választásokon, mivel a küszöb sérti a választói jog egyenlőségének, illetve a pártok esélyegyenlőségének az alapelvét. A határozat értelmében minden bizonnyal EP-mandátumokat szerez a neonáci Német Nemzeti Demokrata Párt.
Andreas Vosskuhlét, az alkotmánybíróság elnökét egy szeptemberi strasbourgi találkozón harminc EP-képviselő is hevesen bírálta, párthovatartozástól függetlenül - írta a Der Spiegel. Azt vetették a szemére, hogy nem érti az európai demokrácia lényegét, mire Vosskuhle felháborodottan úgy reagált: "Itt egyetlen ember sem tett említést az állampolgárokról vagy a választókról. A hatalom az egyetlen dolog, ami érdekli önöket?"
Magyar Nemzet, Kottász Zoltán, 2014. ápr. 8.
Andreas Vosskuhlét, az alkotmánybíróság elnökét egy szeptemberi strasbourgi találkozón harminc EP-képviselő is hevesen bírálta, párthovatartozástól függetlenül - írta a Der Spiegel. Azt vetették a szemére, hogy nem érti az európai demokrácia lényegét, mire Vosskuhle felháborodottan úgy reagált: "Itt egyetlen ember sem tett említést az állampolgárokról vagy a választókról. A hatalom az egyetlen dolog, ami érdekli önöket?"
Magyar Nemzet, Kottász Zoltán, 2014. ápr. 8.
2014. március 27., csütörtök
Döbbenetes adatok Magyarországról - évi 90 ezerrel több szegény
A válság mély nyomokat hagyott a magyar gazdaságon és a társadalmon. Ennek hatása a mai napig tart, az elszegényedés pedig gyorsuló ütemben növekszik. A Policy Agenda az OECD és az Európai Uniós statisztikai intézetének (Eurostat) adatai alapján megnézte, hogy a versenytársainkhoz képest hogyan állunk. Az eredmény kiábrándító.
A négy visegrádi ország (Csehország, Lengyelország, Magyarország Szlovákia) és Szlovénia gazdasági teljesítményét összehasonlítva a válság kezdete óta Magyarország zuhant a legnagyobbat. Euróban átszámolva a GDP értékét Szlovákia 12, Lengyelország 7 százalékkal növekelte, míg Magyarország 7,1 százalékot veszített a GDP értékéből. Csehországban és Szlovéniában is csökkenés volt, de közel sem ekkora mértékű - mutat rá a Policy Agenda.
Egy ilyen gazdasági helyzetben olyan költségvetési kényszert teremt, ahol a csökkenő bevételekhez kell hozzáigazítani a kiadásokat. Az OECD által készített felmérés szerint e tekintetben Magyarország volt a legkeményebb, mivel a szociális kiadásokat kezdte el megnyirbálni: 2009 és 2013 között a GDP-hez viszonyítottan 10 százalékkal csökkentette a kormány ezeket a költségvetési kiadásokat. Azok az országok, ahol a gazdaság nem állt helyre, inkább növelték azokat, így például Csehországban a 3,2 százalékos GDP csökkenés ellenére 5 százalékkal, míg Szlovéniában az 5,3 százalékos GDP csökkenés mellett 5 százalékkal növelték a szociális kiadásokat - ezzel akarták ugyanis megelőzni, hogy a társadalom alsó szegmensében lévők a kelleténél jobban ki legyenek téve a válság hatásainak.
Brutálisan megugrott a szegények száma
A Policy Agenda szerint Magyarország esetében a szociális kiadások csökkentésének meglett a hatása: az Eurostat felmérése szerint Magyarországon 2013-ban 3 millió 285 ezer ember volt, aki szegény, vagy a szegénység által veszélyeztetett kategóriába sorolnak. Ez a válság óta 17 százalékos növekedést jelent, és azt, hogy a magyar társadalomnak immár egyharmada olyan anyagi helyzetbe került, ahonnan nagyon nehéz visszajönni önerőből.
A gazdasági visszaesés ellenére Csehországban a 2012-es adatok alapján 0,9 százalékkal nőtt azok száma, aki a szegénység által veszélyeztetett kategóriába sorolnak, és Szlovénia a jelentős gazdasági teljesítmény csökkenés ellenére is "megúszta" egy 8,6 százalékos növekedéssel.
Ezzel szemben - a gazdasági teljesítmény növekedésének hatására - Szlovákiában 0,2, míg Lengyelországban 12 százalékkal csökkent a társadalmilag nehéz helyzetben élők aránya.
Évente 90 ezerrel több elszegényedő
Magyarországon csak ebben a kormányzati ciklusban átlagosan 90 ezer fővel nőtt évente az elszegényedők aránya, amely azt jelenti, hogy a négy év végére egy Debrecen és Miskolc lakosságának megfelelő népesség került nagyon nehéz helyzetbe.
A magyar társadalomra vonatkozó adatok azért is elgondolkoztatóak a Policy Agenda elemzői szerint, mert immár ötödik éve, hogy folyamatosan emelkedik a szegények, vagy szegénység által veszélyeztettek száma. A versenytársaink esetében nem figyelhető meg ilyen tartós romlás, az elmúlt években a többi visegrádi országban legalább egy év volt, amikor csökkent a nehéz helyzetben lévők száma.
A mostani kormányzati időszak alatt Magyarországon alaposan átrendeződtek a szociális kiadások. Nemcsak a hozzáférés módja módosult, hanem csökkentek a támogatási összegek is. A rokkantnyugdíj rendszer átalakítása, a korhatár alatti nyugdíjazás megszüntetése, a százezreket érintő közfoglalkoztatási rendszer és a hozzákapcsolódó szociális rendszer egyszerre hozta azt az eredményt, hogy a ciklus végére a korábbi alsó-középosztály is komoly anyagi problémákkal néz szembe. A versenytársainkkal összehasonlítva az is látszik, hogy erre a drámai változásra nem magyarázat a gazdaság helyzete.
http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/dobbenetes_adatok_magyarorszagrol_evi_90_ezerrel_tobb_szegeny.578948.html
A négy visegrádi ország (Csehország, Lengyelország, Magyarország Szlovákia) és Szlovénia gazdasági teljesítményét összehasonlítva a válság kezdete óta Magyarország zuhant a legnagyobbat. Euróban átszámolva a GDP értékét Szlovákia 12, Lengyelország 7 százalékkal növekelte, míg Magyarország 7,1 százalékot veszített a GDP értékéből. Csehországban és Szlovéniában is csökkenés volt, de közel sem ekkora mértékű - mutat rá a Policy Agenda.
Egy ilyen gazdasági helyzetben olyan költségvetési kényszert teremt, ahol a csökkenő bevételekhez kell hozzáigazítani a kiadásokat. Az OECD által készített felmérés szerint e tekintetben Magyarország volt a legkeményebb, mivel a szociális kiadásokat kezdte el megnyirbálni: 2009 és 2013 között a GDP-hez viszonyítottan 10 százalékkal csökkentette a kormány ezeket a költségvetési kiadásokat. Azok az országok, ahol a gazdaság nem állt helyre, inkább növelték azokat, így például Csehországban a 3,2 százalékos GDP csökkenés ellenére 5 százalékkal, míg Szlovéniában az 5,3 százalékos GDP csökkenés mellett 5 százalékkal növelték a szociális kiadásokat - ezzel akarták ugyanis megelőzni, hogy a társadalom alsó szegmensében lévők a kelleténél jobban ki legyenek téve a válság hatásainak.
Brutálisan megugrott a szegények száma
A Policy Agenda szerint Magyarország esetében a szociális kiadások csökkentésének meglett a hatása: az Eurostat felmérése szerint Magyarországon 2013-ban 3 millió 285 ezer ember volt, aki szegény, vagy a szegénység által veszélyeztetett kategóriába sorolnak. Ez a válság óta 17 százalékos növekedést jelent, és azt, hogy a magyar társadalomnak immár egyharmada olyan anyagi helyzetbe került, ahonnan nagyon nehéz visszajönni önerőből.
A gazdasági visszaesés ellenére Csehországban a 2012-es adatok alapján 0,9 százalékkal nőtt azok száma, aki a szegénység által veszélyeztetett kategóriába sorolnak, és Szlovénia a jelentős gazdasági teljesítmény csökkenés ellenére is "megúszta" egy 8,6 százalékos növekedéssel.
Ezzel szemben - a gazdasági teljesítmény növekedésének hatására - Szlovákiában 0,2, míg Lengyelországban 12 százalékkal csökkent a társadalmilag nehéz helyzetben élők aránya.
Évente 90 ezerrel több elszegényedő
Magyarországon csak ebben a kormányzati ciklusban átlagosan 90 ezer fővel nőtt évente az elszegényedők aránya, amely azt jelenti, hogy a négy év végére egy Debrecen és Miskolc lakosságának megfelelő népesség került nagyon nehéz helyzetbe.
A magyar társadalomra vonatkozó adatok azért is elgondolkoztatóak a Policy Agenda elemzői szerint, mert immár ötödik éve, hogy folyamatosan emelkedik a szegények, vagy szegénység által veszélyeztettek száma. A versenytársaink esetében nem figyelhető meg ilyen tartós romlás, az elmúlt években a többi visegrádi országban legalább egy év volt, amikor csökkent a nehéz helyzetben lévők száma.
A mostani kormányzati időszak alatt Magyarországon alaposan átrendeződtek a szociális kiadások. Nemcsak a hozzáférés módja módosult, hanem csökkentek a támogatási összegek is. A rokkantnyugdíj rendszer átalakítása, a korhatár alatti nyugdíjazás megszüntetése, a százezreket érintő közfoglalkoztatási rendszer és a hozzákapcsolódó szociális rendszer egyszerre hozta azt az eredményt, hogy a ciklus végére a korábbi alsó-középosztály is komoly anyagi problémákkal néz szembe. A versenytársainkkal összehasonlítva az is látszik, hogy erre a drámai változásra nem magyarázat a gazdaság helyzete.
http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/dobbenetes_adatok_magyarorszagrol_evi_90_ezerrel_tobb_szegeny.578948.html
2014. március 22., szombat
Internetszenzáció lett az olasz tehetségkutatón induló apáca
Forrás: MTI | 2014. 03. 22. 13:11:00
A hét végére valóságos internetszenzáció lett és szerepel a világsajtóban az egyik zenei tehetségkutató olaszországi kiadásában induló apáca, aki Alcia Keys amerikai énekesnő No One című dalával tovább is jutott a megmérettetésben. Sikere nyomán Cristina nővér viccelődve megjegyezte, reméli, hogy Ferenc pápa látta őt.
A 25 éves orsolyita apáca a The Voice nevű tehetségkutatóban szerzett világraszóló hírnevet. A nővér igencsak meglepte a héten rendezett selejtezőben részt vevő énekeseket "vakon", a színpadnak háttal ülve hallgató zsűri tagjait - köztük a sokoldalú Rafaella Carrát -, amikor azok megfordulva azt látták, hogy egy apáca adta elő lenyűgözően a világhírű R&B énekes dalát.
A szicíliai Cristina nővérnek bizonygatnia kellett, hogy valóban apáca: "Teljesen igazi apáca vagyok" - mondta, amikor a zsűri egyik tagja rákérdezett erre. Beszélt arról is, azért ment el a tehetségkutatóba, hogy megossza az emberekkel azt az ajándékot, amit kapott, a hangját. Viccesen megjegyezte, talán kap egy telefonhívást Ferenc pápától. Emlékeztetett arra, hogy a pápa arra bíztatta őket, hirdessék az igét, ő pedig úgy érzi, szereplésével ezt teszi.
A nővér végül a rapper J-Ax csapatába került a tehetségkutatóban. Döntését azzal indokolta, hogy megfogadta, ha továbbjut, annak a zsűritagnak a csapatát választja, aki először megfordul őt hallva.
"Te meg én verhetetlenek vagyunk. Tudod, miért? Mert én vagyok az ördög, te meg a szentelt víz" - mondta J-Ax az apácának, akinek a színfalak mögött társai drukkoltak.
Az apáca előadását itt megnézheti.
2014. március 1., szombat
Mi köze van Budapestnek az ukrán válsághoz?
Húsz évvel ezelőtt Magyarországon írták alá azt a diplomáciai megállapodást, amely Ukrajna területi épségét garantálja. Az oroszok nem akarnak erről egyeztetni.
A Budapest Memorandum egy olyan megállapodás, amelyet 1994. december 5-én, Budapesten írta alá Ukrajna, valamint az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Oroszország. Ebben a felek vállalták Ukrajna biztonságának szavatolását, továbbá kötelezték magukat arra, hogy tartózkodnak a Kijevvel szembeni erő alkalmazásától, illetve gazdasági nyomásgyakorlástól is.
A memorandum egy nagyobb nemzetközi megállapodás része volt, amelynek keretében Ukrajna vállalta, hogy megválik nukleáris fegyvereitől. A megállapodásnak Ukrajna akkor eleget is tett, összes atomfegyverét Oroszország területén található megsemmisítő üzemekbe továbbította. E lépésért cserébe az aláíró államok a memorandumban elismerték Ukrajna függetlenségét. A
Moszkva a jelenleg kialakult helyzetben nem hajlandó konzultálni Ukrajna területi épségéről. Az ukrán külügyminiszter szerint Oroszország elutasította, hogy konzultációkat folytasson a budapesti memorandum aláíróival Ukrajna területi épségének garanciáiról, noha erre az egyezmény aláírásakor kötelezte magát.
http://www.origo.hu/nagyvilag/20140301-mi-koze-van-budapestnek-az-ukran-valsaghoz.html
A Budapest Memorandum egy olyan megállapodás, amelyet 1994. december 5-én, Budapesten írta alá Ukrajna, valamint az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Oroszország. Ebben a felek vállalták Ukrajna biztonságának szavatolását, továbbá kötelezték magukat arra, hogy tartózkodnak a Kijevvel szembeni erő alkalmazásától, illetve gazdasági nyomásgyakorlástól is.
A memorandum egy nagyobb nemzetközi megállapodás része volt, amelynek keretében Ukrajna vállalta, hogy megválik nukleáris fegyvereitől. A megállapodásnak Ukrajna akkor eleget is tett, összes atomfegyverét Oroszország területén található megsemmisítő üzemekbe továbbította. E lépésért cserébe az aláíró államok a memorandumban elismerték Ukrajna függetlenségét. A
Moszkva a jelenleg kialakult helyzetben nem hajlandó konzultálni Ukrajna területi épségéről. Az ukrán külügyminiszter szerint Oroszország elutasította, hogy konzultációkat folytasson a budapesti memorandum aláíróival Ukrajna területi épségének garanciáiról, noha erre az egyezmény aláírásakor kötelezte magát.
http://www.origo.hu/nagyvilag/20140301-mi-koze-van-budapestnek-az-ukran-valsaghoz.html
2014. február 26., szerda
Az alkotmánybíróság engedett a kis pártoknak
Három hónappal az európai parlamenti választások előtt Németországban eltörölték a háromszázalékos küszöböt.
NOL| 2014. február 26.
Az indoklás szerint az alaptörvénybe ütközött, mert sértette a választási esélyegyenlőséget. A német alkotmánybíróság elnöke szerint az esélyegyenlőséggel szemben egyetlen fontos érvet lehet felvonultatni, ez pedig a parlament működőképességének fenntartása. Ha ugyanis túl sok kis párt kerül be a törvényhozásba, akkor az nehezítheti, sőt, ellehetetlenítheti a döntéshozást és a felelős kormányzást. Ám a német taláros testület szerint az EP-t egyelőre korai lenne a Bundestaghoz hasonlítani, itt a stabil többség nem olyan fontos. A parlamenti küszöb a német parlamenti választásokon továbbra is megmarad.
A döntésnek különösen a szélsőjobboldali NPD örülhet, amely így nem az esélytelenek nyugalmával indul a májusi szavazáson. Az anyagi gondokkal küzdő párt számára fontos, hogy a számítások szerint már egy százalékos támogatással is lehet palamenti mandátumot szerezni - és ekkor jogosultak költségvetési támogatásra is.
A parlamenti küszöb eltörlését 19 kis párt (köztük a Kalózok, a Szabad Választók vagy épp az NPD) és ezer magánszemély nyújtotta be, arra hivatkozva, hogy a német választási rendszer őket hátrányos helyzetbe hozza, senki sem akarja egy olyan szervezetre adni a voksát, amelyről sejthető, hogy nem ugorja meg a parlamenti küszöböt. A német alkotmánybíróság egyébként 2011-ben már alkotmányellenesnek minősítette a parlamenti küszöböt az EP-választásokon, tavaly az öt százalékot háromra csökkentette, és most pedig ezt is eltörölte.
A német alkotmánybírák döntése a magyar választási rendszerre természetesen nincs hatással, bár – igaz, nem teljesen megalapozottan – sokan és sokszor hivatkoztak rá, hogy nálunk 1989-ben a német modellt vették át, beleértve az akkor négy, később öt százalékosra emelt parlamenti küszöböt. Akkor ennek még volt jelentősége, mert a hat parlamenti párt mellett volt három olyan szerveződés is, amely három százalék feletti, két másik pedig két százalékhoz közeli szavazatarányt ért el. Ha küszöb híján mindannyian bekerülnek az országgyűlésbe, 11 frakció alakulhat, és a kicsik – amelyek együttesen a voksok csaknem 14 százalékát szerezték meg – akár a kormányalakításba is beleszólhattak volna.
Mára azonban a parlamenti küszöb gyakorlatilag értelmét veszítette – állítja László Róbert, a Political Capital választási szakértője. Egyre kevesebb párt állított ugyanis országos listát – ami a mandátumszerzés feltétele –, ráadásul a választók felismerték, hogy a kevésbé esélyes szerveződésekre leadott szavazatok elvesznek. Emiatt 1994-ben és 1998-ban már csak két, 2002-ben három olyan párt volt, amely értékelhető, legalább két-három százalék körüli eredményt ért el. Igaz, ha 2002-ben a MIÉP 4,3 százalékkal, a Centrum 3,9 százalékkal és a Munkáspárt 2,1 százalékkal parlamenti erővé válik, biztosan más lett volna a kormány összetétele.
Azóta viszont a kisebb pártok szinte esélytelenül indulnak a választásokon: 2006-ban a MIÉP, 2010-ben pedig az MDF ért el olyan eredményt – több mint két százalékot –, ami parlamenti küszöb híján az országos listáról néhány mandátumot eredményezett volna. A kabinet alakításába azonban már nem szólhattak volna bele.
László kérdésünkre hangsúlyozta: bizonyos, hogy az ötszázalékos küszöb eltörlése az európai parlamenti választáson semmilyen következménnyel nem járna. Annak a pártnak ugyanis, amely a Magyarországnak jutó 21 mandátumból legalább egyet meg kíván szerezi, el kell érnie ezt a szavazatarányt.
Az országgyűlési választás esetében is hasonló a helyzet. A kicsik nagy valószínűséggel csak az országos listáról kerülhetnének be a parlamentbe, ehhez pedig a jelenlegi szabályok szerint a két-három százalék is kevés lenne. Ilyen támogatottságra a szakértő szerint ma az ismeretlen szerveződések egyike sem számíthat.
NOL| 2014. február 26.
Az indoklás szerint az alaptörvénybe ütközött, mert sértette a választási esélyegyenlőséget. A német alkotmánybíróság elnöke szerint az esélyegyenlőséggel szemben egyetlen fontos érvet lehet felvonultatni, ez pedig a parlament működőképességének fenntartása. Ha ugyanis túl sok kis párt kerül be a törvényhozásba, akkor az nehezítheti, sőt, ellehetetlenítheti a döntéshozást és a felelős kormányzást. Ám a német taláros testület szerint az EP-t egyelőre korai lenne a Bundestaghoz hasonlítani, itt a stabil többség nem olyan fontos. A parlamenti küszöb a német parlamenti választásokon továbbra is megmarad.
A döntésnek különösen a szélsőjobboldali NPD örülhet, amely így nem az esélytelenek nyugalmával indul a májusi szavazáson. Az anyagi gondokkal küzdő párt számára fontos, hogy a számítások szerint már egy százalékos támogatással is lehet palamenti mandátumot szerezni - és ekkor jogosultak költségvetési támogatásra is.
A parlamenti küszöb eltörlését 19 kis párt (köztük a Kalózok, a Szabad Választók vagy épp az NPD) és ezer magánszemély nyújtotta be, arra hivatkozva, hogy a német választási rendszer őket hátrányos helyzetbe hozza, senki sem akarja egy olyan szervezetre adni a voksát, amelyről sejthető, hogy nem ugorja meg a parlamenti küszöböt. A német alkotmánybíróság egyébként 2011-ben már alkotmányellenesnek minősítette a parlamenti küszöböt az EP-választásokon, tavaly az öt százalékot háromra csökkentette, és most pedig ezt is eltörölte.
A német alkotmánybírák döntése a magyar választási rendszerre természetesen nincs hatással, bár – igaz, nem teljesen megalapozottan – sokan és sokszor hivatkoztak rá, hogy nálunk 1989-ben a német modellt vették át, beleértve az akkor négy, később öt százalékosra emelt parlamenti küszöböt. Akkor ennek még volt jelentősége, mert a hat parlamenti párt mellett volt három olyan szerveződés is, amely három százalék feletti, két másik pedig két százalékhoz közeli szavazatarányt ért el. Ha küszöb híján mindannyian bekerülnek az országgyűlésbe, 11 frakció alakulhat, és a kicsik – amelyek együttesen a voksok csaknem 14 százalékát szerezték meg – akár a kormányalakításba is beleszólhattak volna.
Mára azonban a parlamenti küszöb gyakorlatilag értelmét veszítette – állítja László Róbert, a Political Capital választási szakértője. Egyre kevesebb párt állított ugyanis országos listát – ami a mandátumszerzés feltétele –, ráadásul a választók felismerték, hogy a kevésbé esélyes szerveződésekre leadott szavazatok elvesznek. Emiatt 1994-ben és 1998-ban már csak két, 2002-ben három olyan párt volt, amely értékelhető, legalább két-három százalék körüli eredményt ért el. Igaz, ha 2002-ben a MIÉP 4,3 százalékkal, a Centrum 3,9 százalékkal és a Munkáspárt 2,1 százalékkal parlamenti erővé válik, biztosan más lett volna a kormány összetétele.
Azóta viszont a kisebb pártok szinte esélytelenül indulnak a választásokon: 2006-ban a MIÉP, 2010-ben pedig az MDF ért el olyan eredményt – több mint két százalékot –, ami parlamenti küszöb híján az országos listáról néhány mandátumot eredményezett volna. A kabinet alakításába azonban már nem szólhattak volna bele.
László kérdésünkre hangsúlyozta: bizonyos, hogy az ötszázalékos küszöb eltörlése az európai parlamenti választáson semmilyen következménnyel nem járna. Annak a pártnak ugyanis, amely a Magyarországnak jutó 21 mandátumból legalább egyet meg kíván szerezi, el kell érnie ezt a szavazatarányt.
Az országgyűlési választás esetében is hasonló a helyzet. A kicsik nagy valószínűséggel csak az országos listáról kerülhetnének be a parlamentbe, ehhez pedig a jelenlegi szabályok szerint a két-három százalék is kevés lenne. Ilyen támogatottságra a szakértő szerint ma az ismeretlen szerveződések egyike sem számíthat.
2014. február 21., péntek
Kossuth Rádió, 2014. február 20., Hírek 14:00
„Nem csitulnak az indulatok Kijevben. Orvlövészek lövik a rendvédelmi erők tagjait az egyik szálloda tetejéről. Az ukrán belügyminisztérium azt tanácsolja az embereknek, hogy ne menjenek az utcára, mert ott fegyveresek vannak. A rendvédelmi szervek megkezdték a terroristák felkutatását és ártalmatlanná tételét. Az ukrán titkosszolgálat volt első elnökhelyettese szerint a terrorellenes vizsgálat bármelyik ukrán állampolgárra vonatkozhat, és csak tovább súlyosbítja az országban kialakult helyzetet. A volt képviselő szerint a terrorellenes művelet gyakorlatilag egyet jelent a szükségállapot bevezetésével.”
http://index.hu/bloghu/mandiner/2014/02/21/kijevben_orvloveszek_lovik_a_rendoroket_ilyen_orszag_pedig_nincs_cccxcv
http://index.hu/bloghu/mandiner/2014/02/21/kijevben_orvloveszek_lovik_a_rendoroket_ilyen_orszag_pedig_nincs_cccxcv
2014. február 17., hétfő
Az Ab elnökét ismét beválasztották az uniós bírójelölteket véleményező bizottságba
Ismét beválasztotta az Európai Unió Tanácsa Paczolay Pétert, a magyar Alkotmánybíróság (Ab) elnökét az Európai Unió bíróságaiba jelölt bírák és főtanácsnokok alkalmasságát véleményező bizottság tagjai közé - közölte az Ab hétfőn.
Paczolay Péter az egyetlen a testületben, aki a legutóbb csatlakozott tizenhárom tagállam valamelyikét képviseli, a magyar Ab-elnököt az Európai Unió Tanácsa másodszor választotta be a héttagú testületbe, megbízatása négy évig tart. Az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett február 11-ei keltezésű határozat szerint a bizottság tagja Andreas Vosskuhle, a német szövetségi alkotmánybíróság elnöke, Lord Mance, az angol legfelsőbb bíróság bírája, Pauliine Koskelo, a finn legfelsőbb bíróság elnöknője, Christiaan Timmermans, a luxembourgi bíróság volt holland bírája és Luigi Berlinguer, olasz európai parlamenti képviselő.
A bizottságot továbbra is Jean-Marc Sauvé, a francia államtanács alelnöke vezeti. Az Európai Unió Bíróságának tagjait a tagállamok kormányai közös megegyezéssel nevezik ki azt követően, hogy konzultáltak a jelölteket véleményező bizottsággal. Paczolay Péter tavaly október óta tiszteletbeli elnökeke a Velencei Bizottságnak, az Európa Tanács alkotmányjogi tanácsadó testületének.
Paczolay Péter a Velencei Bizottság munkáját 1991 óta segíti, 2001-ben lett a testület póttagja, 2005-ben rendes tagja, 2009 és 2011 között alelnöke, második négyéves mandátuma 2013 nyarán járt le, a kormány nem jelölte újra, azt követően választotta a Velencei Bizottság tiszteletbeli tagjává. (MTI)
Paczolay Péter az egyetlen a testületben, aki a legutóbb csatlakozott tizenhárom tagállam valamelyikét képviseli, a magyar Ab-elnököt az Európai Unió Tanácsa másodszor választotta be a héttagú testületbe, megbízatása négy évig tart. Az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett február 11-ei keltezésű határozat szerint a bizottság tagja Andreas Vosskuhle, a német szövetségi alkotmánybíróság elnöke, Lord Mance, az angol legfelsőbb bíróság bírája, Pauliine Koskelo, a finn legfelsőbb bíróság elnöknője, Christiaan Timmermans, a luxembourgi bíróság volt holland bírája és Luigi Berlinguer, olasz európai parlamenti képviselő.
A bizottságot továbbra is Jean-Marc Sauvé, a francia államtanács alelnöke vezeti. Az Európai Unió Bíróságának tagjait a tagállamok kormányai közös megegyezéssel nevezik ki azt követően, hogy konzultáltak a jelölteket véleményező bizottsággal. Paczolay Péter tavaly október óta tiszteletbeli elnökeke a Velencei Bizottságnak, az Európa Tanács alkotmányjogi tanácsadó testületének.
Paczolay Péter a Velencei Bizottság munkáját 1991 óta segíti, 2001-ben lett a testület póttagja, 2005-ben rendes tagja, 2009 és 2011 között alelnöke, második négyéves mandátuma 2013 nyarán járt le, a kormány nem jelölte újra, azt követően választotta a Velencei Bizottság tiszteletbeli tagjává. (MTI)
2014. február 14., péntek
Román alkotmánymódosítás: megkezdődött a tervezet normakontrollja
Az alkotmánybíróságnak legkésőbb hétfőig kell megfogalmaznia észrevételeit, mielőtt a tervezet a parlament plénuma elé kerül.
Megkezdődött román alkotmánymódosító tervezet normakontrollja pénteken: a parlamenti különbizottság által kidolgozott tervezetről az alkotmánybíróságnak legkésőbb hétfőig kell megfogalmaznia észrevételeit, mielőtt az a parlament plénuma elé kerül. "Nem nekünk kell megmondanunk, hogy egy vagy kétkamarás legyen a parlament" - jelentette ki az ülés előtt Augustin Zegrean, az alkotmánybíróság elnöke, arra utalva, hogy Traian Basescu államfő és a jobbközép ellenzék a kétkamarás rendszer megtartása miatt ellenzi a szociálliberális kormánytöbbség által kidolgozott alkotmánymódosítást.
Mint mondta, azt vizsgálják, hogy a tervezet összhangban van-e a hatályos alkotmánnyal.
A hatályos román alkotmány korlátokat szab az alaptörvény módosításának: ezektől csak akkor tekinthet el a törvényhozás, ha nemcsak módosítja az alkotmányt, hanem új alaptörvényt fogad el.
Egy alkotmánymódosítás során a parlament egyebek között nem változtathatja meg Románia hivatalos nyelvét és egységes, független, oszthatatlan nemzetállamként való meghatározását. A módosítás nem érintheti továbbá a köztársasági államformát, az ország területi integritását, a többpártrendszert, az igazságszolgáltatás függetlenségét és nem korlátozhatja az emberi jogokat.
A február elején véglegesített tervezetbe egy különálló székelyföldi vagy partiumi közigazgatási térség alkotmányos feltételei is bekerültek. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) javaslatára a szövegező különbizottság elfogadta azt, hogy a megalakítandó régiókon belül a hagyományos térségek közigazgatási alegységekbe (alrégiókba) szerveződhessenek: az ilyen kezdeményezéseket a bukaresti parlamentnek sarkalatos törvényben kellene jóváhagynia. Az RMDSZ ettől és a romániai magyarság számára előrelépést hozó többi rendelkezéstől tette függővé: támogatja-e az alkotmánymódosítást.
A normakontroll után a tervezet a román törvényhozás elé kerül. A módosítást mindkét háznak kétharmados többséggel kell elfogadnia, ha pedig különböző formában szavazzák meg, akkor a két ház együttes ülésén háromnegyedes többség dönthet a tervezet végső formájáról.
A módosított alkotmány akkor lép hatályba, ha azt - a parlamenti szavazás után egy hónapon belül - érvényes népszavazás is megerősíti. Az alkotmánymódosító referendumot a május 25-i európai parlamenti választásokkal egy időben készül megrendezni a román kormánykoalíció.
MTI
Megkezdődött román alkotmánymódosító tervezet normakontrollja pénteken: a parlamenti különbizottság által kidolgozott tervezetről az alkotmánybíróságnak legkésőbb hétfőig kell megfogalmaznia észrevételeit, mielőtt az a parlament plénuma elé kerül. "Nem nekünk kell megmondanunk, hogy egy vagy kétkamarás legyen a parlament" - jelentette ki az ülés előtt Augustin Zegrean, az alkotmánybíróság elnöke, arra utalva, hogy Traian Basescu államfő és a jobbközép ellenzék a kétkamarás rendszer megtartása miatt ellenzi a szociálliberális kormánytöbbség által kidolgozott alkotmánymódosítást.
Mint mondta, azt vizsgálják, hogy a tervezet összhangban van-e a hatályos alkotmánnyal.
A hatályos román alkotmány korlátokat szab az alaptörvény módosításának: ezektől csak akkor tekinthet el a törvényhozás, ha nemcsak módosítja az alkotmányt, hanem új alaptörvényt fogad el.
Egy alkotmánymódosítás során a parlament egyebek között nem változtathatja meg Románia hivatalos nyelvét és egységes, független, oszthatatlan nemzetállamként való meghatározását. A módosítás nem érintheti továbbá a köztársasági államformát, az ország területi integritását, a többpártrendszert, az igazságszolgáltatás függetlenségét és nem korlátozhatja az emberi jogokat.
A február elején véglegesített tervezetbe egy különálló székelyföldi vagy partiumi közigazgatási térség alkotmányos feltételei is bekerültek. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) javaslatára a szövegező különbizottság elfogadta azt, hogy a megalakítandó régiókon belül a hagyományos térségek közigazgatási alegységekbe (alrégiókba) szerveződhessenek: az ilyen kezdeményezéseket a bukaresti parlamentnek sarkalatos törvényben kellene jóváhagynia. Az RMDSZ ettől és a romániai magyarság számára előrelépést hozó többi rendelkezéstől tette függővé: támogatja-e az alkotmánymódosítást.
A normakontroll után a tervezet a román törvényhozás elé kerül. A módosítást mindkét háznak kétharmados többséggel kell elfogadnia, ha pedig különböző formában szavazzák meg, akkor a két ház együttes ülésén háromnegyedes többség dönthet a tervezet végső formájáról.
A módosított alkotmány akkor lép hatályba, ha azt - a parlamenti szavazás után egy hónapon belül - érvényes népszavazás is megerősíti. Az alkotmánymódosító referendumot a május 25-i európai parlamenti választásokkal egy időben készül megrendezni a román kormánykoalíció.
MTI
Paczolay: Fő cél az alkotmányos kultúra átmentése
Ars Boni jogi folyóirat
Az MTA Jogtudományi Intézet sarkalatos törvényekről szóló beszélgetéssorozatán ezúttal az alkotmánybíróságot érintő változások kerültek sorra – ismerteti az Ars Boni jogi folyóirat. Mint írják, a Jakab András moderálásával megrendezett beszélgetésen Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke, Chronowski Nóra, Tilk Péter és Tóth Gábor Attila egyetemi oktatók, a téma szakértői elemezték az elmúlt évek fejleményeit és az előttünk álló kihívásokat.
Az egyik legfontosabb kérdés ma az Alkotmánybíróság (AB) helye a hatalommegosztás új rendszerében. A beszélgetés résztvevői között nem volt vita abban, hogy az Alkotmánybíróságot érintő változásokat nem lehet csupán az Alkotmánybíróságról szóló törvény (Abtv.) alapján megítélni, a helyzet elemzéséhez az Alaptörvény újításait is vizsgálni kell. Az AB Alaptörvény utáni helyzetének értékelést már különbözőképpen értékelték a szakértők.
Chronowski Nóra szerint sok lényeges módosítás történt, amelyek „lényegileg megváltoztatták az AB-nek a hatalommegosztásban kivívott helyzetét”, változatlan maradt ugyanakkor az alkotmánybíráskodás elkülönült, centralizált osztrák modellje. A Pécsi Egyetem oktatója sajnálatosnak nevezte, hogy a szabályozás nem egy esetben a jogalkotó preventív vagy egyenesen az AB döntéseit szankcionáló lépései nyomán alakult.
Paczolay Péter felidézte, hogy amikor az új alkotmány vitája és ezzel az Alkotmánybíróságot érintő joganyag reformja elkezdődött, az AB-n belül is több álláspont jelent meg a változásokkal kapcsolatban. Ő maga a változások irányával és a jogalkotó által megfogalmazott legfőbb célokkal egy fontos kérdés kivételével egyetértett, és úgy gondolja, hogy az Alaptörvény után egy új egyensúly alakult ki, amelyben az Alkotmánybíróság megőrizte jogvédő szerepkörét.
Alkotmánybíróság
Verdiktet hirdet az Alkotmánybíróság. Az új helyzetben a testület hitele is tét
Ahogy ezt az Alaptörvény parlamenti vitájában is elmondta, a pénzügyi tárgyú törvényekkel kapcsolatos hatáskör-korlátozást elfogadhatatlannak és károsnak tartja, mivel példátlan és veszélyes, hogy a jogrend egy területét az Alkotmánybíróság csak kivételesen és néhány szempontból vizsgálhatja.
Az Alkotmánybíróság elnöke szerint az új rendszert érintő legfontosabb problémák nem az új alkotmánnyal keletkeztek, hanem az Alaptörvény és Alkotmánybíróságról szóló törvény módosításai során következtek be, amelyek megbontottak egy koherens rendszert, mivel a kétharmados parlamenti többség nem tudott ellenállni a kísértésnek, hogy szinte már rutinszerűen kivonja az AB hatásköre alól a vitás kérdések eldöntést.
Tilk Péter szerint bár az új Abtv.-ben vannak jó irányok, (például a jogegységi határozatok felülvizsgálhatóságának kimondása) sajnos a reformok kapcsán erőteljesen megjelenik az a felfogás, amely a hatékonyság, gyorsaság szempontjait helyezi előtérbe a jogvédelem rovására. A Pécsi Egyetem oktatója szerint károsak a jogalkotó olyan cinikus megnyilatkozásai, mint például Alkotmánybíróság hatáskör-korlátozását kodifikáló törvényjavaslat (amely a 98 százalékos különadóról szóló első AB-döntés után néhány órával már fenn volt a parlament honlapján) indokolása, amely szerint a korlátozásra azért van szükség, mert a jogállam annyira megszilárdult, hogy szükségtelen a testület korábbi hatásköreinek fenntartása.
Az alkotmánybírák jogállását illető változások kapcsán kritizálta a megbízatási idő 12 évre emelését, mivel véleménye szerint „akinek 9 év nem elegendő arra, hogy alkotmánybíróként kiteljesedjen, annak 12 sem lesz elég”. Tilk nem ért egyet azzal a módosítással sem, amely szerint a bírák megbízatása az új tag megválasztásáig meghosszabbodik, mivel ez visszaélésékre adhat okot, hiszen nem érdeke egy új tag választása egy olyan politikai erőnek, amelynek politikailag előnyös a kiváló tag hivatalban tartása.
Tóth Gábor Attila messzebbről indította a helyzet elemzését, mivel szerinte az Alkotmánybíróságot érintő reform nem elszigetelt jelenség, nem az elmúlt húsz év szakmai tapasztalatainak összefoglalása, hanem egy általános rendszer-átalakítás része, ezért „az ördög nem a részletekben, hanem éppen az egészben van.”
A kétharmados törvények korábbi konstrukcióját nem tartotta ugyan hibátlannak, legfőképpen a választási rendszer torzító hatása miatt (megfelelő körülmények esetén az összes választópolgár harmada kétharmados többséghez juttathat egy pártot a parlamentben), de megítélése szerint kétségkívül működőképes rezsim volt. Általánosságban is úgy gondolja, hogy egy nem föderális berendezkedésű államban, ahol az Alkotmánybíróságon kívül kevés ellensúlya van egy parlamenti többségnek, bizonyos kérdésekben elfogadható megoldás a minősített többségű törvények intézménye.
A Debreceni Egyetem tanszékvezetője szerint az átalakulások irányát tekintve az jelenti a legfontosabb változást, hogy az Alaptörvény szövegébe és a sarkalatos törvények közé is bekerültek olyan kérdések, amelyeket általában kormányzati hatásköröknek tartanak (család-, nyugdíj-, adó-, föld-, energiapolitika), ez pedig veszélyes módon csorbítja a jövendő kormányok cselekvőképességét, méghozzá alapvető jelentőségű kérdésekben. Tóth Gábor Attila szerint az Alaptörvénnyel létrejövő új közjogi berendezkedés célja egy konkrét kormányzat elveinek és értékrendjének a szolgálata, és mivel ez a fő cél, akkor az Alkotmánybíróságot érintő változások jól szolgálják ezt.
Jobban vagy rosszabbul működik az Alkotmánybíróság az új rendszerben? – tette fel a kérdést Jakab András. Chronowski Nóra szerint egyértelműen rosszabbul működik az AB, mivel nem tud egyetérteni Paczolay Péterrel, aki szerint a legfontosabb ügyek eljutottak a testület elé. Felhívta a figyelmet a látencia jelenségére; nem tudhatjuk, hogy a jogsérelmek mekkora hányada nem jutott el a testülethez. Chronowski szerint azok az ügyek sem mutatnak jobb képet, amelyekből beadvány született. Utólagos normakontroll folytán 2012-ben 9, 2013-ban pedig 2 esetben semmisített meg jogszabályt az AB. 2014-ig 216 bírósági ítélet ellen nyújtottak be alkotmányjogi panaszt, ebből 10 határozat született, a többi ügyet mind végzéssel zárta le a testület, és mindösszesen 3 esetben állapított meg alaptörvény-ellenességet. További probléma a rendszerben, hogy hiába az ombudsman kezdeményezési lehetősége, a biztos is szelektál az ügyek között, és az ügyek jelentős részét az sem engedi a testület elé, hogy a jogbiztonság nem védhető alkotmányjogi panasz útján.
Országgyűlés
Ülésezik az Országgyűlés. A hatalom patkójában...
Jakab András felvetésére, miszerint az elutasítási arányok nagyjából megfelelnek a német arányoknak, Chronowski úgy reagált, hogy a német jogállam nem húszéves, és emiatt indokolható, ha hasonló az elutasítások aránya. De még rosszabb a helyzet, ha hozzávesszük, hogy az elmúlt években milyen változáson ment át a magyar jogrend, nagyságrendekkel nagyobb problémákat okozva, mint a korábbi években.
Az actio popularis (az utólagos normakontroll bárki általi kezdeményezhetősége) kapcsán Paczolay Péter kiemelte, hogy bár a rendszerváltás körüli időkben indokolható volt a szerepe, utóbb azonban öngólnak bizonyult az intézmény, és mostanra egyértelművé vált, hogy jobban meg kell szűrni a testület elé kerülő indítványokat. Az új rendszer ugyanakkor túlteljesítette a feladatot, és talán túlságosan is szűkre szabta az utólagos normakontroll kezdeményezői körét, hiszen az alkotmánybírák csak a minden érdek nélküli indítványozást ellenezték. Az új rendszerhez alkalmazkodva az ombudsman aktívan segítette az indítványozókat, így a legvitatottabb törvények megjelenhettek az AB előtt.
A valódi alkotmányjogi panasz bevezetésével nem szűnt meg a normakontroll hatásköre a testületnek, és bár sokan féltek tőle, hogy bele fog fulladni az AB a sok indítványba a valódi alkotmányjogi panasz miatt, az eddigi tapasztalatok szerint ez nem következett be. Ez legnagyobbrészt a beadványok minőségének (a legtöbb ügy nem éri el az alapvető alkotmányjogi kérdés megkövetelt szintjét) és annak tudható be, hogy maga a testület is igen szigorúan veszi a befogadási kritériumokat. Így bár szinte heti rendszerességgel kerülnek bírósági ítéletek a teljes ülés elé, kijelenthető, hogy még nem következett be az új egyensúly, sem minőségben sem mennyiségben nem érték el az a beadványok a kívánatosnak mondható szintet.
Tilk Péter szerint kapkodás tapasztalható az AB-t érintő jogalkotás területén, példaként említve az ügyvédkényszer esetét, amely többször is módosult az utóbbi években. Problémásnak tartja az actio popularis megszüntetését, mivel szerinte jobb munkaszervezéssel, több munkatárs felvételével a probléma legjavát meg lehetett volna oldani anélkül is, hogy teljesen megszüntetik az intézményt. Az alkotmányjogi panasz kapcsán elmondta, bár befogadóbbá vált a testület gyakorlata, mégis nagyon komoly, több milliárdos ügyek nem jutnak be a testület elé, mivel a jogbiztonságra nem lehet hivatkozni. Általánosságban is kijelenthető, hogy eljárási okok miatt nagyon komoly jogsérelmek kerülnek ki a jogvédelem körén.
„Az Alkotmánybíróság ésszerű időn belül dönt – ez nem az a szakasz, amire állampolgárként ránézek és elönt a nyugalom.” Tilk Péter kritizálta a jogalkotót, hogy továbbra sem ad semmilyen általános határidőt az ügyek elbírálásával kapcsolatban. A korábbi gyakorlatról szólva megemlítette, volt olyan ügy, amiben öt évvel azután született meg az eljárást megszüntető végzés, hogy hatályon kívül helyezték az egész ügy alapjául szolgáló törvényi szakaszt. Ugyanígy öt évbe telt, míg az AB elbírálta a Somogy Megyei Bíróság alkotmányértelmezési kérelmét, amelynek elbírálásához nagyjából 1 percet kellett, hiszen az indítványozó nem kérhetett volna alkotmányértelmezést.
Tóth Gábor Attila szerint az Alkotmánybíróság munkájának fontos fokmérője egy demokráciában, hogy van-e tekintélye, bíznak-e benne az emberek. A korábbi évekhez képest ez a mutató sokat romlott az elmúlt négy évben, és jelenleg nagyon messze van az ideálistól. Tóth szerint az is nagyon komoly probléma, hogy olyan kérdések, amelyek korábban alapvető részei voltak a testület munkájának, mára szinte teljesen eltűntek. „Hol vannak a tulajdonvédelmi tesztek? Arányosság? Diszkrimináció-tilalom?” – sorolta.
Chronowski Nóra kiemelte, hogy az actio popularis révén, bár elvileg bárki kezdeményezhetett eljárást az AB előtt, a beadványok mértéke beállt egy kulturált szintre. Az intézmény nagy előnye volt továbbá, hogy a hatására volt egyfajta óvatosság a kormányzat részéről, mert a törvényeiket bárki korlátozások nélkül megtámadhatta az AB előtt. Az alkotmánybírák jelenlegi munkájával kapcsolatban felhívta a figyelmet, hogy jobban kiaknázhatnák azt a hatáskört, amely alapján a nemzetközi szerződésbe ütközést hivatalból vizsgálhatják, mivel így európai alkotmányos standardokat érvényesíthetnének. Az AB-határozatok hatályvesztése kapcsán rámutatott, hogy az egész intézkedés nehezen értelmezhető, hiszen jogszabályok szokták hatályukat veszteni, nem alkotmánybírósági döntések, és természetesen továbbra is lehet rájuk hivatkozni, hiszen furcsa lenne, ha egy külföldi AB-határozatra lehetne hivatkozni, egy korábbi magyarra pedig nem.
Tóth Gábor Attila felvetésére, mit mondhat egy egyetemi tanár a diákjainak, hogy miért kell a korábbi AB-határozatokkal foglalkozniuk, hiszen hatályukat vesztették, Chronowski Nóra az ítélkezésben betöltött fontos szerepükre hívta fel a figyelmet, Tilk Péter pedig ezeket egyszerűen a történeti alkotmány vívmányaiként kezelné…
Kúria_bíróság
A Kúria épülete. Volt olyan elképzelés is, miszerint az AB-t a Kúria egyik tanácsává fokozták volna le
„Kétharmados többség esetén különleges az Alkotmánybíróság helyzete, egy fontos célja pedig nem lehet más, mint az alkotmányos kultúra átmentése.” – jelentette ki Paczolay Péter. Hozzátette: A 2010 utáni alkotmánybíráskodást értékelve két fontos körülményt nem szabad figyelmen kívül hagynunk: az alkotmányozás alatt felmerültek olyan javaslatok, amelyek az Alkotmánybíróságot a Kúria egyik tanácsává fokozták volna le, sőt egyesek az intézmény teljes megszüntetését is felvetették. A testület mozgásterét nagyban szűkítette az a körülmény is, hogy a kétharmados többség bármilyen alkotmánybírósági döntést azonnal felülírhatott, és a parlament ettől nem is riadt vissza.
Paczolay szerint az Alkotmánybíróság feladatával kapcsolatban a testületen belül is több álláspont jelenik meg. Magát azok közé sorolja, akik ezt elsősorban az alapjogvédelemben jelölik meg. Egy másik álláspont az Alaptörvény szövegének védelmét tartja a testület fő feladatának, akár az alapjogokkal szemben is, míg egy harmadik felfogás szerint az AB feladata a közösségi érdekek védelme az egyéni jogvédelemmel szemben.
A testület munkájának mindennapjaival kapcsolatban kijelentette: „Sajátos pozíciómnál fogva tartózkodom attól, hogy a testület működését és a társaim beilleszkedését minősítsem. Ezt meghagyom a tudomány képviselőinek.”
Az AB elnöke szerint összességében azonban hiba lenne az első néhány év alapján ítéletet mondani az új szabályok alapján működő AB felett. Felhívta a figyelmet, hogy a német alkotmánybíróság első tíz éve is nagyon küzdelmes volt, mivel állandó politikai ellenszélben kellett dolgoznia a testületnek, és Adenauer is felvetette az AB megszüntetését. Ennek ellenére a német testület mostanra a legnagyobb tekintélyű alkotmánybírósággá vált.
Az MTA Jogtudományi Intézet sarkalatos törvényekről szóló beszélgetéssorozatán ezúttal az alkotmánybíróságot érintő változások kerültek sorra – ismerteti az Ars Boni jogi folyóirat. Mint írják, a Jakab András moderálásával megrendezett beszélgetésen Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke, Chronowski Nóra, Tilk Péter és Tóth Gábor Attila egyetemi oktatók, a téma szakértői elemezték az elmúlt évek fejleményeit és az előttünk álló kihívásokat.
Az egyik legfontosabb kérdés ma az Alkotmánybíróság (AB) helye a hatalommegosztás új rendszerében. A beszélgetés résztvevői között nem volt vita abban, hogy az Alkotmánybíróságot érintő változásokat nem lehet csupán az Alkotmánybíróságról szóló törvény (Abtv.) alapján megítélni, a helyzet elemzéséhez az Alaptörvény újításait is vizsgálni kell. Az AB Alaptörvény utáni helyzetének értékelést már különbözőképpen értékelték a szakértők.
Chronowski Nóra szerint sok lényeges módosítás történt, amelyek „lényegileg megváltoztatták az AB-nek a hatalommegosztásban kivívott helyzetét”, változatlan maradt ugyanakkor az alkotmánybíráskodás elkülönült, centralizált osztrák modellje. A Pécsi Egyetem oktatója sajnálatosnak nevezte, hogy a szabályozás nem egy esetben a jogalkotó preventív vagy egyenesen az AB döntéseit szankcionáló lépései nyomán alakult.
Paczolay Péter felidézte, hogy amikor az új alkotmány vitája és ezzel az Alkotmánybíróságot érintő joganyag reformja elkezdődött, az AB-n belül is több álláspont jelent meg a változásokkal kapcsolatban. Ő maga a változások irányával és a jogalkotó által megfogalmazott legfőbb célokkal egy fontos kérdés kivételével egyetértett, és úgy gondolja, hogy az Alaptörvény után egy új egyensúly alakult ki, amelyben az Alkotmánybíróság megőrizte jogvédő szerepkörét.
Alkotmánybíróság
Verdiktet hirdet az Alkotmánybíróság. Az új helyzetben a testület hitele is tét
Ahogy ezt az Alaptörvény parlamenti vitájában is elmondta, a pénzügyi tárgyú törvényekkel kapcsolatos hatáskör-korlátozást elfogadhatatlannak és károsnak tartja, mivel példátlan és veszélyes, hogy a jogrend egy területét az Alkotmánybíróság csak kivételesen és néhány szempontból vizsgálhatja.
Az Alkotmánybíróság elnöke szerint az új rendszert érintő legfontosabb problémák nem az új alkotmánnyal keletkeztek, hanem az Alaptörvény és Alkotmánybíróságról szóló törvény módosításai során következtek be, amelyek megbontottak egy koherens rendszert, mivel a kétharmados parlamenti többség nem tudott ellenállni a kísértésnek, hogy szinte már rutinszerűen kivonja az AB hatásköre alól a vitás kérdések eldöntést.
Tilk Péter szerint bár az új Abtv.-ben vannak jó irányok, (például a jogegységi határozatok felülvizsgálhatóságának kimondása) sajnos a reformok kapcsán erőteljesen megjelenik az a felfogás, amely a hatékonyság, gyorsaság szempontjait helyezi előtérbe a jogvédelem rovására. A Pécsi Egyetem oktatója szerint károsak a jogalkotó olyan cinikus megnyilatkozásai, mint például Alkotmánybíróság hatáskör-korlátozását kodifikáló törvényjavaslat (amely a 98 százalékos különadóról szóló első AB-döntés után néhány órával már fenn volt a parlament honlapján) indokolása, amely szerint a korlátozásra azért van szükség, mert a jogállam annyira megszilárdult, hogy szükségtelen a testület korábbi hatásköreinek fenntartása.
Az alkotmánybírák jogállását illető változások kapcsán kritizálta a megbízatási idő 12 évre emelését, mivel véleménye szerint „akinek 9 év nem elegendő arra, hogy alkotmánybíróként kiteljesedjen, annak 12 sem lesz elég”. Tilk nem ért egyet azzal a módosítással sem, amely szerint a bírák megbízatása az új tag megválasztásáig meghosszabbodik, mivel ez visszaélésékre adhat okot, hiszen nem érdeke egy új tag választása egy olyan politikai erőnek, amelynek politikailag előnyös a kiváló tag hivatalban tartása.
Tóth Gábor Attila messzebbről indította a helyzet elemzését, mivel szerinte az Alkotmánybíróságot érintő reform nem elszigetelt jelenség, nem az elmúlt húsz év szakmai tapasztalatainak összefoglalása, hanem egy általános rendszer-átalakítás része, ezért „az ördög nem a részletekben, hanem éppen az egészben van.”
A kétharmados törvények korábbi konstrukcióját nem tartotta ugyan hibátlannak, legfőképpen a választási rendszer torzító hatása miatt (megfelelő körülmények esetén az összes választópolgár harmada kétharmados többséghez juttathat egy pártot a parlamentben), de megítélése szerint kétségkívül működőképes rezsim volt. Általánosságban is úgy gondolja, hogy egy nem föderális berendezkedésű államban, ahol az Alkotmánybíróságon kívül kevés ellensúlya van egy parlamenti többségnek, bizonyos kérdésekben elfogadható megoldás a minősített többségű törvények intézménye.
A Debreceni Egyetem tanszékvezetője szerint az átalakulások irányát tekintve az jelenti a legfontosabb változást, hogy az Alaptörvény szövegébe és a sarkalatos törvények közé is bekerültek olyan kérdések, amelyeket általában kormányzati hatásköröknek tartanak (család-, nyugdíj-, adó-, föld-, energiapolitika), ez pedig veszélyes módon csorbítja a jövendő kormányok cselekvőképességét, méghozzá alapvető jelentőségű kérdésekben. Tóth Gábor Attila szerint az Alaptörvénnyel létrejövő új közjogi berendezkedés célja egy konkrét kormányzat elveinek és értékrendjének a szolgálata, és mivel ez a fő cél, akkor az Alkotmánybíróságot érintő változások jól szolgálják ezt.
Jobban vagy rosszabbul működik az Alkotmánybíróság az új rendszerben? – tette fel a kérdést Jakab András. Chronowski Nóra szerint egyértelműen rosszabbul működik az AB, mivel nem tud egyetérteni Paczolay Péterrel, aki szerint a legfontosabb ügyek eljutottak a testület elé. Felhívta a figyelmet a látencia jelenségére; nem tudhatjuk, hogy a jogsérelmek mekkora hányada nem jutott el a testülethez. Chronowski szerint azok az ügyek sem mutatnak jobb képet, amelyekből beadvány született. Utólagos normakontroll folytán 2012-ben 9, 2013-ban pedig 2 esetben semmisített meg jogszabályt az AB. 2014-ig 216 bírósági ítélet ellen nyújtottak be alkotmányjogi panaszt, ebből 10 határozat született, a többi ügyet mind végzéssel zárta le a testület, és mindösszesen 3 esetben állapított meg alaptörvény-ellenességet. További probléma a rendszerben, hogy hiába az ombudsman kezdeményezési lehetősége, a biztos is szelektál az ügyek között, és az ügyek jelentős részét az sem engedi a testület elé, hogy a jogbiztonság nem védhető alkotmányjogi panasz útján.
Országgyűlés
Ülésezik az Országgyűlés. A hatalom patkójában...
Jakab András felvetésére, miszerint az elutasítási arányok nagyjából megfelelnek a német arányoknak, Chronowski úgy reagált, hogy a német jogállam nem húszéves, és emiatt indokolható, ha hasonló az elutasítások aránya. De még rosszabb a helyzet, ha hozzávesszük, hogy az elmúlt években milyen változáson ment át a magyar jogrend, nagyságrendekkel nagyobb problémákat okozva, mint a korábbi években.
Az actio popularis (az utólagos normakontroll bárki általi kezdeményezhetősége) kapcsán Paczolay Péter kiemelte, hogy bár a rendszerváltás körüli időkben indokolható volt a szerepe, utóbb azonban öngólnak bizonyult az intézmény, és mostanra egyértelművé vált, hogy jobban meg kell szűrni a testület elé kerülő indítványokat. Az új rendszer ugyanakkor túlteljesítette a feladatot, és talán túlságosan is szűkre szabta az utólagos normakontroll kezdeményezői körét, hiszen az alkotmánybírák csak a minden érdek nélküli indítványozást ellenezték. Az új rendszerhez alkalmazkodva az ombudsman aktívan segítette az indítványozókat, így a legvitatottabb törvények megjelenhettek az AB előtt.
A valódi alkotmányjogi panasz bevezetésével nem szűnt meg a normakontroll hatásköre a testületnek, és bár sokan féltek tőle, hogy bele fog fulladni az AB a sok indítványba a valódi alkotmányjogi panasz miatt, az eddigi tapasztalatok szerint ez nem következett be. Ez legnagyobbrészt a beadványok minőségének (a legtöbb ügy nem éri el az alapvető alkotmányjogi kérdés megkövetelt szintjét) és annak tudható be, hogy maga a testület is igen szigorúan veszi a befogadási kritériumokat. Így bár szinte heti rendszerességgel kerülnek bírósági ítéletek a teljes ülés elé, kijelenthető, hogy még nem következett be az új egyensúly, sem minőségben sem mennyiségben nem érték el az a beadványok a kívánatosnak mondható szintet.
Tilk Péter szerint kapkodás tapasztalható az AB-t érintő jogalkotás területén, példaként említve az ügyvédkényszer esetét, amely többször is módosult az utóbbi években. Problémásnak tartja az actio popularis megszüntetését, mivel szerinte jobb munkaszervezéssel, több munkatárs felvételével a probléma legjavát meg lehetett volna oldani anélkül is, hogy teljesen megszüntetik az intézményt. Az alkotmányjogi panasz kapcsán elmondta, bár befogadóbbá vált a testület gyakorlata, mégis nagyon komoly, több milliárdos ügyek nem jutnak be a testület elé, mivel a jogbiztonságra nem lehet hivatkozni. Általánosságban is kijelenthető, hogy eljárási okok miatt nagyon komoly jogsérelmek kerülnek ki a jogvédelem körén.
„Az Alkotmánybíróság ésszerű időn belül dönt – ez nem az a szakasz, amire állampolgárként ránézek és elönt a nyugalom.” Tilk Péter kritizálta a jogalkotót, hogy továbbra sem ad semmilyen általános határidőt az ügyek elbírálásával kapcsolatban. A korábbi gyakorlatról szólva megemlítette, volt olyan ügy, amiben öt évvel azután született meg az eljárást megszüntető végzés, hogy hatályon kívül helyezték az egész ügy alapjául szolgáló törvényi szakaszt. Ugyanígy öt évbe telt, míg az AB elbírálta a Somogy Megyei Bíróság alkotmányértelmezési kérelmét, amelynek elbírálásához nagyjából 1 percet kellett, hiszen az indítványozó nem kérhetett volna alkotmányértelmezést.
Tóth Gábor Attila szerint az Alkotmánybíróság munkájának fontos fokmérője egy demokráciában, hogy van-e tekintélye, bíznak-e benne az emberek. A korábbi évekhez képest ez a mutató sokat romlott az elmúlt négy évben, és jelenleg nagyon messze van az ideálistól. Tóth szerint az is nagyon komoly probléma, hogy olyan kérdések, amelyek korábban alapvető részei voltak a testület munkájának, mára szinte teljesen eltűntek. „Hol vannak a tulajdonvédelmi tesztek? Arányosság? Diszkrimináció-tilalom?” – sorolta.
Chronowski Nóra kiemelte, hogy az actio popularis révén, bár elvileg bárki kezdeményezhetett eljárást az AB előtt, a beadványok mértéke beállt egy kulturált szintre. Az intézmény nagy előnye volt továbbá, hogy a hatására volt egyfajta óvatosság a kormányzat részéről, mert a törvényeiket bárki korlátozások nélkül megtámadhatta az AB előtt. Az alkotmánybírák jelenlegi munkájával kapcsolatban felhívta a figyelmet, hogy jobban kiaknázhatnák azt a hatáskört, amely alapján a nemzetközi szerződésbe ütközést hivatalból vizsgálhatják, mivel így európai alkotmányos standardokat érvényesíthetnének. Az AB-határozatok hatályvesztése kapcsán rámutatott, hogy az egész intézkedés nehezen értelmezhető, hiszen jogszabályok szokták hatályukat veszteni, nem alkotmánybírósági döntések, és természetesen továbbra is lehet rájuk hivatkozni, hiszen furcsa lenne, ha egy külföldi AB-határozatra lehetne hivatkozni, egy korábbi magyarra pedig nem.
Tóth Gábor Attila felvetésére, mit mondhat egy egyetemi tanár a diákjainak, hogy miért kell a korábbi AB-határozatokkal foglalkozniuk, hiszen hatályukat vesztették, Chronowski Nóra az ítélkezésben betöltött fontos szerepükre hívta fel a figyelmet, Tilk Péter pedig ezeket egyszerűen a történeti alkotmány vívmányaiként kezelné…
Kúria_bíróság
A Kúria épülete. Volt olyan elképzelés is, miszerint az AB-t a Kúria egyik tanácsává fokozták volna le
„Kétharmados többség esetén különleges az Alkotmánybíróság helyzete, egy fontos célja pedig nem lehet más, mint az alkotmányos kultúra átmentése.” – jelentette ki Paczolay Péter. Hozzátette: A 2010 utáni alkotmánybíráskodást értékelve két fontos körülményt nem szabad figyelmen kívül hagynunk: az alkotmányozás alatt felmerültek olyan javaslatok, amelyek az Alkotmánybíróságot a Kúria egyik tanácsává fokozták volna le, sőt egyesek az intézmény teljes megszüntetését is felvetették. A testület mozgásterét nagyban szűkítette az a körülmény is, hogy a kétharmados többség bármilyen alkotmánybírósági döntést azonnal felülírhatott, és a parlament ettől nem is riadt vissza.
Paczolay szerint az Alkotmánybíróság feladatával kapcsolatban a testületen belül is több álláspont jelenik meg. Magát azok közé sorolja, akik ezt elsősorban az alapjogvédelemben jelölik meg. Egy másik álláspont az Alaptörvény szövegének védelmét tartja a testület fő feladatának, akár az alapjogokkal szemben is, míg egy harmadik felfogás szerint az AB feladata a közösségi érdekek védelme az egyéni jogvédelemmel szemben.
A testület munkájának mindennapjaival kapcsolatban kijelentette: „Sajátos pozíciómnál fogva tartózkodom attól, hogy a testület működését és a társaim beilleszkedését minősítsem. Ezt meghagyom a tudomány képviselőinek.”
Az AB elnöke szerint összességében azonban hiba lenne az első néhány év alapján ítéletet mondani az új szabályok alapján működő AB felett. Felhívta a figyelmet, hogy a német alkotmánybíróság első tíz éve is nagyon küzdelmes volt, mivel állandó politikai ellenszélben kellett dolgoznia a testületnek, és Adenauer is felvetette az AB megszüntetését. Ennek ellenére a német testület mostanra a legnagyobb tekintélyű alkotmánybírósággá vált.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)