Pénz csak 2016-ban

Az Alkotmánybíróság jogerősen elutasította a Szociálliberális Unió (SZLU) keresetét, amelyben kifogásolta, hogy a közalkalmazottak csak 2016-ban kapják meg a bíróságon visszanyert pénzüket. Az SZLU azt nehezményezte, hogy a sürgősségi kormányrendelet korlátozza az igazságszolgáltatáshoz való szabad hozzáférés jogát, és sérti a magántulajdont. A jelenlegi törvény szerint a közalkalmazottak pénzük öt százalékát jövőre, tízet 2013-ban, 25–25 százalékát 2014-ben és 2015-ben, a maradék 35 százalékot pedig 2016-ban kapnák meg. A kormány szerint azért van szükség a kifizetések elodázására, mert különben nem tartható a megállapított költségvetési hiánycél. http://www.3szek.ro/load/cikk/44548

Bolgár lusztráció

... Érdekesség, hogy az Alkotmánybíróság időközben elkaszálta a kormány törvénytervezetét, mely megtiltotta volna a kommunista rezsim titkosszolgálatának (DSz) dolgozó ügynökök számára diplomáciai tisztségek betöltését. Nem meglepő az Alkotmánybíróság döntése, ugyanis idáig minden lusztrációs törekvést megakadályozott. A döntés ellenére a kormány lehet a nyertes, ugyanis a mindenkori köztársasági elnök joga, hogy kinevezze vagy visszahívja a külföldön dolgozó tisztségviselőket. A január 22-ig tisztségben lévő Georgi Parvanov államfőt, aki maga is titkos ügynöki múlttal rendelkezik, a kormánypárti Roszen Plevneliev követi a poszton. ... http://kitekinto.hu/europa/2011/11/26/szocialis_reformok_es_vasutassztrajk_bulgariaban/

Közjogi méltósággá emelik a legfőbb ügyészt

Jelentősen növeli a legfőbb ügyész hatalmát és méltóságát az új ügyészségi törvény. A legfőbb ügyész még a Legfelsőbb Bíróságról Kúriára keresztelt bíróság ülésein is részt vehet, ami már csak azért is furcsa, mert a bíróság az ügyészség indítványairól dönt. A legfőbb ügyész részt vehet a Kúria ülésein és kiemelt ügyekben eldöntheti, az ügyészség mely bíróságon emel vádat - rögzíti az ügyészségről szóló sarkalatos törvény, amelyet hétfőn fogadott el az Országgyűlés. A jogszabályt 258 igen szavazattal, 99 nem ellenében hagyta jóvá a parlament, majd elfogadta az ügyészek jogállásáról, illetve az ügyészi életpályáról szóló törvényjavaslatot is. Bár régóta újra és újra felmerül, hogy az ügyészséget a nyugati demokráciák gyakorlatához hasonlóan a kormány alá kéne rendelni, az új ügyészségi törvény még fokozza is az ügyészség szovjet mintára kialakított függetlenségét. A most elfogadott törvény önálló alkotmányos szervként definiálja az ügyészséget, így a legfőbb ügyész státusában a főbíróval egyenértékű közjogi méltóság lehet. A törvény alapján a legfőbb ügyész kiemelten védett vezetőnek minősül, hivatalos és magánprogramjain is védelemre jogosult. Nem csak ebben hasonlít majd az öt legfőbb közjogi méltóság közé sorolt főbíróhoz, hanem abban is, hogy tanácskozási joggal részt vehet a Kúria ülésein - ami azért különös, mert a bíróságok feladata épp az ügyészségek által összeállított vádiratok elbírálása. Érdekessége a törvénynek, hogy az eredeti tervezetet maguk az ügyészek írták - talán ezért is javasoltak eredetileg még a bíráknál is magasabb fizetést maguknak. Ez a végleges változatban már módosult, nem lesz jobb a fizetésük. A törvény másik sajátossága, hogy a Velencei Bizottság ajánlásával szemben a legfőbb ügyész kiválasztásában nincs szerepük a szakmai szervezeteknek, nem ők tesznek javaslatot személyére. A legfőbb ügyészt ugyan kétharmados többséggel kell választani, ám mivel ez most a Fidesznek önmagában is megvolt, így saját jelöltjét választhatta meg a posztra 12 évre. Amennyiben megbízatása lejárta után nem sikerül kétharmaddal új legfőbb ügyészt választani, Polt továbbra is legfőbb ügyész maradhat, így a kétharmados szabállyal most gyakorlatilag bebetonozták posztjára. A legfőbb ügyész az új törvény szerint is az ügyészség mindenható ura, nem tisztázták az ügyészek felvételének és előléptetésének normatív kritériumrendszerét. Fontos újítása a törvénynek, hogy felszámolja az önálló katonai ügyészséget, mely szervezetileg beolvad az ügyészségbe. A kiemelt ügyek vizsgálatára külön nyomozóügyészséget hoznak létre - kiemelt ügyekben pedig az ügyészségnek a büntetőeljárásról szóló törvény szerint joga van magának kiválasztania az eljáró bíróságot. Index

Pártkatonát jelöltek alkotmánybírónak

Hideg zuhany: Ismét a saját emberét tette pozícióba a kormány Nem meglepő, ám sokak számára elfogadhatatlan döntés született Németországban. A német Szövetségi Alkotmánybíróságban ugyanis Udo Di Fabio bonni közjogászt nem egy hasonlóan elismert szaktekintély, hanem egy pártpolitikus fogja váltani. A német Bundesrat egyhangúlag szavazta be az alkotmánybíróság második szenátusába Peter Müllert, Saarvidék korábbi kereszténydemokrata miniszterelnökét. A német gyakorlat szerint a pártok tehetnek javaslatot az alkotmánybírák személyére, akiket a Bundestag és a Bundesrat együttesen választ tizenkét évre. A mandátum – éppen, hogy a bírák függetlensége garantált legyen – nem hosszabbítható meg. Udo Di Fabioról közismert volt, hogy konzervatív nézeteket vall – a bonni professzor számos államelméleti könyvében fejtette ki ezeket –, de egyetlen párthoz sem tartozott, szakmai tudása pedig megkérdőjelezhetetlen. Ezzel szemben Peter Müller CDU-párttag – Németország nem tilos, hogy egy alkotmánybíró párttag legyen –, tudományos munkát sohasem végzett, és bíróságon is csak nagyon rövid ideig dolgozott. Ugyan a bírói feladatok ellátásához szükséges ún. második államvizsgát letette, de valójában mindig is politikusként tevékenykedett, így többen mind a szakmai rátermettségét, mint a politikai függetlenségét megkérdőjelezik. Ettől függetlenül valamennyi párt támogatta Müller alkotmánybíróvá jelölését, és csak a parlamenten kívüli Kalózpárt tiltakozott az új bíró személye ellen. Heti Válasz, T. P.

Tüntetések a sajtószabadság korlátozása miatt Dél-Afrikában

Drákói szigorral büntetik a titkos információk nyilvánosságra hozatalát Polgárjogi harcosok, szakszervezeti aktivisták és újságírók tüntettek a Dél-afrikai Köztársaságban a kedden elfogadott új tájékoztatási törvény ellen. A fokvárosi parlament a kormányzó Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) nagy többségével fogadta el kedden a délutáni órákban a törvényt, amely drákói szigorral bünteti a bizalmas és titkos információk nyilvánosságra hozatalát. Az "állami információk védelméről szóló törvényt" bírálói a sajtószabadság durva megsértésének tekintik. A jövőben a média nem leplezheti le büntetlenül a kormány vagy egyéb állami intézmények által elkövetett korrupciós és más botrányos ügyeket bizalmas értesülések segítségével. A törvény "az alkotmányban rögzített sajtószabadság végének kezdetét" jelentené - hirdeti a Dél-afrikai Köztársaság 15 legfontosabb újságában kedden megjelent tiltakozás. "Szomorú napja ez Dél-Afrikának" - mondta Fokváros polgármestere, Patricia de Lille, aki az ellenzéki Demokratikus Szövetség (DA) tagjaként csatlakozott a több száz tüntetőhöz. Az újságírók szövetségének felhívására a résztvevők feketébe öltözve jelentek meg a tömegdemonstráción. Hasonló megmozdulások voltak Johannesburgban, Durbanben, Pretoriában és más városokban is. Ellenzéki csoportok már bejelentették, hogy az alkotmánybíróságon támadják meg a törvényt. A tiltakozókhoz csatlakozott Desmond Tutu Nobel-békedíjas egykori érsek és az irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett Nadine Gordimer, valamint a szintén Nobel-békedíjas Nelson Mandela volt elnök hivatala is közleményben fejezte ki nemtetszését. MTI

Választás: mindent vinne a Fidesz

Még a választói akaratot is felülírná a Fidesz választási koncepciója. A javaslat szinte minden eleme a mai kormánypártnak kedvez; a legproblematikusabb pontok a győztes egyéni mandátum után járó kompenzáció, illetve az új választókerületi térkép. A tervezett szisztéma általában is bünteti a kis pártokat és aránytalanul jutalmazza a nagyobbakat. Semmiben sem engedett a Fidesz az ellenzéki pártoknak, az új választási törvényben (is) kizárólag a saját pillanatnyi érdekei vezérlik. A Lázár János frakcióvezető által jegyzett javaslat a hatályos rendszer módosítását szorgalmazó elképzelésekhez képest drámaian torz választási eredményeket hozna létre, míg a valós problémákat nem kezeli. A tervezet alapján a választás a jövőben már csak egyfordulós lesz, ráadásul nem lesz eredményességi küszöb, azaz nem lesz szükséges a választók rögzített - ma 50 százalékos - arányának részvétele a szavazáson. Az eredetileg tervezett 200 helyett 199 fős lesz a parlament, aminek oka az lehet, hogy páratlan számú képviselővel könnyebb elkerülni az esetleges szavazategyenlőséget. Összesen 106 egyéni képviselői, és 93 listás mandátumot lehet majd elnyerni az országgyűlési választásokon. A tervezet szerint az esetleges nemzetiségi képviselők nem növelnék a parlament létszámát, ahány nemzetiség képviselője kedvezményes mandátumot szerez, annyival kevesebb listás helyet osztanak ki. Ahogy az már korábban kiderült, a területi listák megszűnnek, országos listát pedig az a párt állíthat majd, amely minimum 27 egyéni választókerületben - azaz legalább 9 megyében és Budapesten - önállóan jelöltet állít. Ehhez választókerületenként 1500 ajánlószelvényt kell majd gyűjteni, azaz kétszer annyit, mint a hatályos szabályok szerint, noha bő másfélszer nagyobb választókerületekben. Csakhogy, míg ma 35 nap alatt csak 750 szelvény szükséges, a benyújtott indítvány nem rendezi, hogy a jövőben mennyi idő áll rendelkezésre a gyűjtéshez. Korábban lehetett arról hallani, hogy az LMP kérésére a Fidesz enged az ajánlószelvények számából, ám úgy tűnik, a kormánypárt nagyon komoly szűrővé teszi a szakértők szerint a korrupciót eleve magában hordozó rendszert. A koncepció egyik legproblémásabb része, hogy a Fidesz más pártok bevonása nélkül rajzolt teljesen új választási térképet. A javaslat szerint az egyéni választókerületeket úgy kell kialakítani, hogy azok ne lépjék át a megyék, valamint a főváros határát; összefüggő területet alkossanak, valamint a választásra jogosultak száma megközelítően azonos legyen, nagyjából mindenhol 75 ezer. A választókerületek beosztását jelenleg egy minisztertanácsi rendelet szabályozza, amelyet ez év végi hatállyal az Alkotmánybíróság megsemmisített, így a határokat még idén törvényben kell meghatározni. Nem tudni, a Fidesz - a lakosságszámon kívül - milyen szempontok alapján döntött a 106 egyéni választókerület kialakításáról. Például a fővárosban 32-ről 18-ra csökken a választókerületek száma, a jövőben egy körzethez tartozik majd az I. és az V. kerület a VIII. és a IX. kerület egy részével együtt. Az új választókerületi határokat valószínűleg az előző három országgyűlési választás szavazóköri adatai alapján alakították ki, ezek viszont két és fél év múlva nem biztos, hogy tükrözik majd a pártok helyi támogatottságát - mondta lapunknak László Róbert. A Political Capital elemzője szerint a körzethatárokkal való manipulációra inkább a nagyobb városokban és Budapesten van mozgástér, de ezek is csak szorosabb választási helyzetben lehetnek döntőek. Míg a legtöbb érintett nagyvárost (például Miskolcot, Szegedet, Pécset) úgy osztották több kerületre, hogy mindegyikhez hozzácsaptak agglomerációs településeket is (hol többet, hol kevesebbet), addig Debrecenből vagy Székesfehérvárból olyan kerületeket is sikerült kivágni, amelyek mentesek a kistelepülésektől. "A térképrajzolók ceruzáját itt már akár az elmúlt választások szavazóköri lebontású adatbázisa is mozgathatta" - fogalmazott László, aki szerint miután 12 megyében mindössze 2-4 egyéni kerület lesz, a Fidesznek meglehetősen kevés lehetősége maradt a körzethatárokkal való érdemi manipulációra, "Budapesten és a nagyvárosokban azonban már bőven van játéktér". Erről árulkodik például a fővárosi XIII. kerület északi részének a IV. kerülethez csatolása is. "A feltűnően girbegurba határvonal megoldaná, hogy a 2010-es eredmények mellett ne két, hanem csak egy szocialista egyéni mandátum szülessen" - figyelmeztetett a szakértő. A kerülethatárok mellett a koncepció másik elképesztő ötlete, hogy a győztes egyéni mandátum után is járna kompenzáció, azaz "a mandátumot szerző jelölt szavazataiból a második legtöbb szavazatot elérő jelölt eggyel növelt szavazatainak kivonása után fennmaradó szavazatszám." Ma az egyéniben győztes képviselők az arányosság elve miatt nem viszik tovább szavazataikat a kompenzációs listára, ezentúl kivonnák a győztes eredményéből a második legtöbb szavazatot szerző jelölt voksainak számát, és a maradékot a győztes párt listáján számolnák be. Például, ha a győztesre 40 ezren, a második helyezettre pedig 19.999-en szavaztak az egyéni választókerületben, akkor a már mandátumot szerző politikus után 20 ezer töredékszavazat is járna pártjának az országos listán. A példabeli második helyezett pártja pedig kevesebb töredékszavazatot - 19.999-et - kapna, mint a győztes. Bebiztosíthatja-e magát a Fidesz a most javasolt választási körzethatárokkal? László Róbert, a Political Capital választási szakértője: Nem biztosíthatja, de ez a szándéka. Látszik, hogy a Fidesz kedvezni igyekszik magának, de a politikai erőviszonyok sokat változhatnak 2014-ig. A javaslat bizonyos részei, például az új kompenzációs rendszer könnyen visszafelé sülhetnek el a párt számára, mivel a Fidesz népszerűsége folyamatosan csökken, a Jobbiké pedig - különösen Kelet-Magyarországon - emelkedik, illetve a ma még nem látható balközép ellenzéki jelöltek is sok körzetben esélyesek lehetnek a győzelemre. MSZP: vonják vissza Szélsőségesen aránytalan a Fidesz választási rendszere - mondta Molnár Zsolt. Az MSZP szervezési igazgatója úgy vélte, a törvénytervezet az egypárti diktatúrát tükrözi, a választói akaratot azonban nem. Ha ennek alapján tartották volna a tavalyi országgyűlési választást, a Fidesz 53 százalékos szavazati aránnyal a mandátumok legalább 80-85 százalékát megszerezte volna meg. Abszurdnak nevezte, hogy a javaslat a győztest jutalmazná. Molnár kijelentette, a választási rendszerekben a kompenzáció hagyományosan a veszteseket segíti, a fideszes módosítás viszont olyan, mintha "a bankigazgatóknak adnának szociális segélyt". Szerinte a tervezet az egyenlő választójog elvét is sérti, mivel a lakóhellyel nem rendelkező határon túli magyarok csak pártlistára adhatnák le szavazatukat, egyéni jelöltre nem. A nemzetiségek pedig az országos pártlisták helyett csupán a nemzetiségi listákra voksolhatnának. Beszélt arról, hogy a javaslat nem rendelkezik a regisztrációról, nem mondja ki, hogy a választói névjegyzékbe való felvétel automatikus, így azt később előzetes kérelemhez köthetik. Támogathatónak nevezete, hogy továbbra is titkos választást akar a Fidesz, helyesnek tartotta az Országgyűlés létszámának csökkentését, a parlamentbe jutási küszöböt, az ajánlási rendszert és az egyfordulós választást is. A tervezett választókerületi beosztást azonban pártja nevében elutasította, példaként hozva, hogy egy körzetet alkotna a fővárosban az I. és V. kerület a szociokulturális értelemben rendkívül különböző VIII. és IX. kerület egy részével. Miután a tervezettel a Fidesz a hatalmát igyekszik bebetonozni, a szocialisták visszavonására szólították fel a kormánypártot. Molnár újra tárgyalná a koncepciót a parlamenti pártokkal - szakértők bevonásával. A beadott javaslatot ugyanis módosító indítványokkal nem lehet javítani. Megismételte, hogy a szocialisták egyfordulós arányos, listás választási rendszert szorgalmaznak, amely pontosan tükrözi a választói akaratot. NÉPSZAVA-összeállítás /

Rejtett aknák a salátatörvényben

Jogszabályi csapdákat rejtett a Fidesz az alaptörvény átmeneti rendelkezési közé. Az MSZMP bűneiért a szocialista pártot büntetni kívánó passzusok mellett a salátatörvény lehetővé tenné, hogy extra adót vessen ki a kormány például arra az esetre, ha az Európai Bíróság döntése nyomán a költségvetésnek kellene helytállnia a mindenkori kormányok "unortodox" gazdasági lépéseiért. Ide rejtették azt a passzust is, amely végleg elvenné az Alkotmánybíróság jogkörét költségvetési kérdésekben. Mintha csupán "elterelő hadművelet" lett volna, hogy a januártól életbe lépő alaptörvény úgynevezett átmeneti rendelkezéseiről szóló jogszabálycsomag első fejezte hosszan taglalja az egykori állampárt "bűneit" és azokért az MSZP-t teszi felelőssé. A javaslat kimondja, hogy az MSZP a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) jogutódjaként osztozik minden felelősségben, amellyel az állampárt terhelhető. A szöveg kitér arra is, hogy a szocialista párt az MSZMP jogutódaként, valamint a régi és az új pártot összefűző, "személyi folytonosság okán" is osztozik az egykori állampárt felelősségében. Ezzel akaratlanul is kiosztanának néhány "kokit és sallert" a jelenleg is az Orbán-kormányban továbbá a Fidesz környékén szerepet vállaló egykori MSZMP-tagoknak is. Az Orbán-kormányból az egykori állampárt tagja volt Fónagy János államtitkár, Matolcsy György gazdasági-, Martonyi János külügy-, Pintér Sándor belügyminiszter és Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár. Az alkotmányozást pedig Pozsgay Imre, az MSZMP Politikai Bizottságának volt tagja segítette, ő korábban tagja volt Orbán Viktor úgynevezett konzultációs testületének is. A javaslatot Mesterházy Attila tegnap bűnbakképzésnek nevezte. Az MSZP elnök-frakcióvezetője megbélyegzőnek és "agymenésének" minősítette az abszurd ötletet, amely a kollektív bűnösség elfogadhatatlan elvéből indul ki, de valójában nem a múltról, hanem a jelenről és a jövőről szól. Kijelentette, azért nyújtották be a parlamentnek a javaslatot, mert a kormányoldal az MSZP-t tekinti valódi kihívójának, nem a Jobbikot. Ezért akarják a szocialista pártot jogi és adminisztratív eszközökkel ellehetetleníteni - tette hozzá. Az időzítés sem véletlen - mondta Mesterházy. Úgy vélte, a kormány gazdaságpolitikája összeomlott, ezért ültek le Orbánék a bankokkal illetve az IMF-fel tárgyalni. Pedig a kormányfő napokkal korábban még azt hangoztatta, ha az IMF jön, ő el! De Mesterházy szerint Orbán nem vonta le a következtetéseket, ezért van szüksége a szimbolikus politizálásra. Több jogszabályi aknát ugyanakkor csak a salátatörvény későbbi fejezeteiben, kevésbé hangsúlyosnak tűnő, néhány mondatos passzusokban rejtettek el. Csak aki figyelmesen tovább olvassa a salátatörvényt, az bukkan rá például arra a kitételre, amely lehetővé tenné a kormánynak, hogy extra adót vethessen ki azoknak a váratlan kötelezettségeknek a megfizetésére, melyek az Alkotmánybíróság vagy az Európai Bíróság döntése miatt a költségvetést sújtanák. Ilyen lehet például az egyösszegű végtörlesztés miatt a bankokat ért veszteség - erre szakemberek már a kezdetekkor figyelmeztettek, de az összes, az Orbán-kormány által bevezetett ágazati különadó is újabb terhet jelenthet majd az adófizetőknek. Az MSZP szerint a Fidesz az egész országra kivetett különadókkal fizettetné meg "a matolcsyzmus nem szokványos gazdaságpolitikai lépéseinek árát". Az ár pedig akár több százmilliárd forintos összeg is lehet. A törvényszöveg a hatályos alkotmánynak azt a mondatát, amely szerint az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően folyósított nyugellátás törvényben meghatározottak szerint csökkenthető és szociális ellátássá alakítható, munkavégző képesség esetén pedig megszüntethető, a jövő év végéig alkalmazná. Mesterházy ezzel kapcsolatban tegnap azt közölte: név szerinti szavazást kérnek majd a korhatár előtti nyugdíjak megszüntetéséről szóló kormányjavaslatról. Hozzátette: az MSZP nem támogatja, hogy a nyugdíjemelés módját megváltoztassák, kizárva, hogy - 3 százalék feletti gazdasági növekedés esetén - a nyugdíjak reálértéke emelkedjen. A salátatörvény azt az alkotmányos passzust, hogy helyi önkormányzati tulajdon az államnak vagy más helyi önkormányzatnak ingyenesen átadható, csak 2013. december 31-ig tartaná hatályba. Sőt, a javaslat szerint az Alkotmánybíróság akkor sem kaphatná vissza jogköreit költségvetési ügyekben, ha közben az államadósság a teljes hazai össztermék felére csökken - legalábbis azokat a hatályos törvényeket, amelyeket még ezt megelőzően hirdettek ki, semmiképpen sem tárgyalhatnák. NÉPSZAVA-információ /

Adóemelés az EU-s büntetésekre is?

Amennyiben a gazdasági szabadságharc győztes csatáit jogellenesnek minősítené az EU, az ebből fakadó büntetésekre, visszafizetési kötelezettségekre különadókat vethetne ki a kormány – derül ki egy, a kommunizmus alatti bűnök jogkövetkezményeiről szóló, az alkotmányhoz benyújtott módosítóból. A kormány alkotmánymódosítási javaslatot nyújtott be, amely szerint ha az EU vagy az Alkotmánybíróság jogellenesnek ítél egy törvényt, és emiatt az államnak bármit is fizetni kell, akkor ennek érdekében különadókat vethet ki. Teheti ezt addig, amíg az államadósságunk a GDP 50 százaléka fölött van, ám attól nem kell félnünk, hogy ez még nyolc-tíz évig ne maradna így. Mindez lazán kapcsolódik a kommunizmus alatt elkövetett bűnök jogkövetkezményivel foglalkozó „Magyarország Alaptörvényének Átmeneti Rendelkezései [1]” nevű javaslathoz, aminek a 28. cikkelyében az egész elbújt. A Lázár János (Fidesz) és Harrach Péter (KDNP) által beadott alkotmánymódosító lehet az egyik legnagyobb mértékű nem tankönyvbe illő gazdaságpolitikai húzás. Ha végignézzük, csak a folyamatban lévő ügyek több, mint 1000 milliárd forinttal terhelnék meg az elkövetkező évek költségvetéseit. A most elveszített áfaperben [2] a NAV adatai szerint nagyjából 270 milliárd forintot kell visszaadni a cégeknek, ennek a legnagyobb része valószínűleg már idén esedékes. A szektorális válságadók közül az évi 61 milliárdos telekomadó ügye a legveszélyesebb – Brüsszel már kérte [3] a módosítást, a magyar kormány viszont jelezte, áll a per elébe [4], ez újabb százmilliárdos tétel lehet. A végtörlesztés ügyében az Európai Bizottság éppen most kért magyarázatot a kormánytól [5], ha azt nem fogadják el, és jogsértőnek ítélik a törvényt, pert indíthatnak. A bankok teljes vesztesége a végtörlesztés kapcsán, és így a lehetséges kártérítés szintén százmilliárdos tétel lehet. Ide kapcsolódhat még az évek során a Malévnek juttatott körülbelül 100 milliárd forintnyi tiltott támogatás is. A közlekedésfejlesztésre szánt uniós pénzek [6] helytelen felhasználása az előző kormány hagyatéka, ez nagyjából 300 milliárd forintot érint, és két eljárásban már alulmaradtunk Brüsszellel szemben. Összességében tehát akár ezer milliárd forint közeli összege is rúghat az új „adóalap”. A nagyságrendek érzékeltetéséhez: ez több mint 80 új Fradi-stadion [7] ára. A mostani adóemelések nyomán a kormány 700-750 milliárd forintot vér, az idei teljes szja-bevétel 1300 milliárd forint, a sokat vitatott sorsú evából még – az átlagos évi 180 milliárdos bevétellel számolva – ötévnyire lenne szükség, ha minden ügyben bukunk. Index

Még idén leváltják Baka Andrást

Alkotmánymódosítással még az idén új főbírót választana a Fidesz. Az igazságszolgáltatási reform részeként hétfőn elfogadandó bírósági törvény alapján a Legfelsőbb Bíróság elnöke, Baka András mandátuma megszűnik a bíróság Kúriává alakításával. Az alkotmánymódosítással pedig az is eldől, hogy az új elnököt még december 31-ig meg kell választani. "Bakának mennie kell?" - tettük fel a kérdést a bíróságok átalakításáról szóló törvény beterjesztésekor, és egyre valószínűbb, hogy a válasz igen. Pénteken a fideszes Gulyás Gergely, az új alaptörvény egyik megfogalmazója pénteken módosítást nyújtott be az év végéig hatályos alkotmányhoz, melynek értelmében 2011. december 31-ig meg kell választani a Kúriára átkeresztelt Legfelsőbb Bíróság elnökét. A javaslat indoklása szerint az új alaptörvény és az átmeneti rendelkezések értelmében biztosítani kell a Kúria feladatainak folytonos ellátását és a gördülékeny átmenetet, ezért a Kúria január 1-én hivatalba lépő elnökét 2011. december 31-ig meg kell választani. hirdetés Az új bírósági törvény egyik sajátossága, hogy szinte valamennyi bíró kinevezését meghosszabítja, kivéve a Legfelsőbb Bíróság elnökéét, akinek a megbízása a Kúriává alakulással lejár. Baka Andrást régóta támadják a Fideszben, nem véletlen, hogy ő volt a bírósági reform egyik legfőbb kritikusa is. Baka András 2009. júniusában, Sólyom László javaslatára harmadik nekifutásra választotta főbírónak, pedig másodjára a Fidesz és az MSZP is támogatásáról biztosította. Baka 1990-ben az MDF színeiben, de pártonkívüliként parlamenti mandátumot nyert. Képviselőségéről 1991-ben mondott le, amikor a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának bírájává választották. 2008-ig volt európai bíró, helyét Sajó András vette át. Ezután a Fővárosi Ítélőtábla elnöki bírája lett. Király András

Alkotmányos adósságféket vezethetnek be Ausztriában

Ausztriában alkotmányos szinten szabályoznák az államháztartási hiány felső határát, és csökkentik az államadósságot – erről állapodott meg kedden az osztrák kormánykoalíció. Az osztrák kormány Németország példáját követve döntött arról, hogy a strukturális deficit 2017-ig fokozatosan csökken, és ettől az évtől nem haladhatja meg a bruttó hazai termék (GDP) 0,35 százalékát. A GDP-arányos államadósságot 2020-21-re az euróövezeti előírás, vagyis 60 százalék alá csökkentik, de ezt a strukturális deficittel ellentétben nem rögzítik számszerűsítve a jogszabályban. A kormány javaslata szerint az "adósságféknek" is nevezett előírás teljesítése alól a parlament adhat majd felmentést a képviselők többségének szavazatával, gazdasági válság vagy természeti katasztrófa esetén. Ekkor a kormány túllépheti a hiánycélt, de csak átmenetileg. A két kormánypárt, az Osztrák Néppárt és az Osztrák Szociáldemokrata Párt együtt többséggel rendelkezik a parlamentben, de alkotmányos törvény megszavazásához kétharmados többségre, így legalább egy ellenzéki párt támogatására van szükség. Az első reakciók alapján az ellenzék feltételekkel támogatná az előterjesztést. A pénzügyminisztérium eredetileg a 60 százalékos államadósság-határ alkotmányba iktatását javasolta. A számszerű meghatározás helyett a közös javaslatba végül az került bele, a szövetségi állam, a tartományok és a települések kötelesek biztosítani, hogy Ausztria ne szegje meg az Európai Unió államháztartási fegyelemre vonatkozó előírásait. Bernhard Felderer osztrák közgazdász, az IHS bécsi kutatóintézet vezetője múlt héten ugyancsak az államadósság rögzítését szorgalmazta. A közgazdász úgy vélte: veszélybe kerülhet a kiváló ("Aaa" minősítésű) osztrák adósbesorolás az olaszországi problémák miatt, és egy "adósságfék" jelzés lenne a pénzügyi piacok felé. Maria Fekter pénzügyminiszter visszautasította, hogy Ausztriát leminősítés veszélyeztetné. A Die Presse című osztrák lap értesülése szerint a következő hetekben Ausztriába látogatnak a Moody's és a Standard and Poors hitelminősítő intézet munkatársai is, egy figyelmeztetés nélküli leminősítés azonban nagyon valószínűtlen. Az "adósságfék" további takarékoskodást követel meg az államtól - mondta Werner Faymann kancellár (SPÖ) a keddi kormányülés után. A megtakarításokat az államigazgatásban és az előre hozott nyugdíjak területén akarják megvalósítani. Az SPÖ emellett továbbra is javasolja a vagyonadó bevezetését. A 0,35 százalék feletti esetleges többletet külön számlán tartják nyilván. Ha meghaladja a küszöbértéket a strukturális hiány, akkor az alkotmánybíróság kimondhatja, hogy a költségvetési törvény alkotmányba ütközik. Várhatóan ellenállásba ütközik majd a javaslatnak az a része, amely szerint a tartományoknak és a települési önkormányzatoknak is kiegyenlített gazdálkodást kell folytatniuk. A kormány egyúttal az úgynevezett "stabilitási paktum" újratárgyalását javasolta már 2012-ben, vagyis várhatóan további takarékosságra akarja kényszeríteni a tartományokat. A szövetségi állam, a kilenc tartomány és a települések közötti, gazdálkodásuk sarokszámait és a szövetségi források felhasználását szabályozó megállapodás eredetileg 2014-ben járna le. Az Osztrák Nemzeti Bank üdvözölte a tervezett intézkedést. A javaslat hozzájárul a tartós államháztartási stabilitás megteremtéséhez és a költségvetési politika hitelességéhez - vélte Ewald Nowotny a jegybank kormányzója. Nowotny döntő fontosságúnak nevezte, hogy a tartományok és a települések is részt vegyenek benne. Hangsúlyozta: minél előbb el kell fogadnia a parlamentnek az alkotmányos törvényt, hogy biztosított legyen a pénzügyi piacok bizalma. A nemzeti bank vezetője "strukturális reformokra" is kérte a kormányt. MTI

Átalakul az Alkotmánybíróság hatásköre

Az új alaptörvény rendelkezéseihez igazodik az Alkotmánybíróságról (Ab) szóló sarkalatos törvény, amelyet hétfőn fogadott el az Országgyűlés. A jogszabályok utólagos vizsgálatára irányuló Ab-eljárások nagy része megszűnik január 1-jén. A 252 igen szavazattal, 105 nem ellenében elfogadott jogszabály a 2012. január 1-jén hatályba lépő új alkotmánynak megfelelően alakítja az Ab hatáskörét. A legnagyobb változás, hogy az Ab alkotmányjogi panasz alapján az egyedi ügyben alkalmazott jogszabály mellett a bírói döntések alaptörvénnyel való összhangját is vizsgálhatja majd. Szintén hatáskörébe tartozik januártól, hogy bírói kezdeményezésre megítélje az egyedi ügyben alkalmazandó jogszabály alkotmányosságát. Az utólagos normakontroll ma mindenki előtt nyitva álló lehetőségét az új alaptörvény csak a kormánynak, a parlamenti képviselők negyedének és az alapvető jogok biztosának tartja fenn, azaz véget ér az a gyakorlat, hogy bárki jogi érdek nélkül az Alkotmánybírósághoz fordulhat. A Ház arról is döntött, hogy megszűnnek az Ab jövő év január 1-jén folyamatban lévő eljárásai, ha a kifogásolt jogszabály utólagos vizsgálatát nem a kabinet, a képviselők negyede vagy az ombudsman kezdeményezte. Ugyanakkor az így megszűnő eljárás indítványozói egyes esetekben alkotmányjogi panaszt nyújthatnak be a testületnek 2012. március 31-ig. MTI

Döntött az Alkotmánybíróság a MÁV biztosító ügyfeleiről

Az Alkotmánybíróság (Ab) keddi határozatában felszólította az Országgyűlést, hogy 2012. június 30-ig jogszabályban rendezze a MÁV Általános Biztosítási Egyesületnél (ÁBE) biztosítottak ügyét. A testület szerint az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet idézett elő azzal, hogy nem szabályozta a 2010. január 1-je előtt felszámolás alá került biztosítóval kötött kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésen alapuló kártérítési igényeknek a kockázatközösség elvén alapuló érvényesíthetőségét. Az Ab kedden hozott határozatot a MÁV biztosítási egyesületnél kötött kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások ügyével kapcsolatban. E szerint ugyan nem alkotmányellenes, hogy a Kártalanítási Alap nem rendezi visszaható hatállyal egy fizetésképtelenné vált biztosító ügyfelei által okozott károkat, de a károsultaknak és a károkozóknak hatékony jogvédelemben kell részesülniük. A testület úgy vélte: a biztosítókra és a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításra vonatkozó jogszabályok megalkotásával, valamint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) ellenőrzési és felügyeleti jogosítványainak megteremtésével a jogalkotó eleget tett a jogbiztonság követelményének. Önmagában az, hogy ezek az eszközök nem bizonyultak elegendőnek egy biztosító egyesület fizetésképtelenségének elkerüléséhez, nem minősíthető alkotmányellenes súlyú mulasztásnak. Az Ab ezért elutasította a Kártalanítási Alap visszamenőleges hatályát hiányoló indítványt. Az Ab ugyanakkor a konkrét esetben a MÁV ÁBE-nél biztosított károkozók és az általuk okozott károkkal érintett károsultak szempontjait külön mérlegelte a határozat meghozatalakor. Hivatalból eljárva kimondta: a gépjármű-felelősségbiztosítás kötelező jellege miatt a biztosítottak alapos okkal számíthattak arra, hogy a károkat nem nekik, hanem a biztosítónak kell megtérítenie. Emellett a közlekedés minden résztvevője - így a károsultak is - bízhattak abban, hogy baleset esetén a biztosítók megtérítik a kárukat. Az okozott kár megtérítése nem függhet a károkozó vagyoni helyzetétől, a kötelező felelősségbiztosítás zárt rendszere éppen ennek az elkerülésére hivatott - olvasható a közleményben. Az Ab hangsúlyozta, hogy amikor a jogalkotó több millió üzemben tartót érintő szerződéskötési kötelezettséget ír elő, akkor a jogbiztonság követelményéből fakadóan olyan szabályozást kell alkotnia, amely kellő törvényi garanciákat tartalmaz egy biztosító fizetésképtelenné válása esetére is. Minderre tekintettel az Ab megállapította, hogy ebben a konkrét esetben a jog utólag sem nyújtott kellően hatékony védelmet a károsultaknak és a károkozóknak. Ezért a testület hivatalból eljárva a jogalkotó mulasztását állapította meg, és felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának 2012. június 30-ig tegyen eleget. Ezzel összefüggésben az Ab rámutatott arra, hogy a jogalkotó többféle módon is orvosolhatja a mulasztást: például egy, a felelősségbiztosítók által erre az esetre képzett másik pénzalapból kielégítést lehetővé tevő szabályozással, vagy valamennyi volt MÁV ÁBE-biztosított számára előírt pótbefizetési kötelezettséggel, avagy saját elhatározása alapján az állam közvetlen helytállása útján, esetleg ezeket kombinálva. A határozathoz Bragyova András alkotmánybíró párhuzamos indokolást, míg Balsai István, Holló András, Lévay Miklós és Pokol Béla alkotmánybíró különvéleményt fűzött. HVG

Szociális adó: üzenet az Alkotmánybíróságnak?

A 27%-os szociális adót akár üzenetként is értelmezhetik az alkotmánybírák, akik 11 hónapja döntésképtelenek a 100 ezer magánnyugdíjpénztárnál maradó tag állami nyugdíjának ügyében. Az adóbevételek után ugyanis nem járna automatikusan járadék minden befizetőnek. Nomen est omen Az egészségbiztosítási járulék, a munkaerő-piaci járulék és a nyugdíj-hozzájárulás helyét a Rogán Antal által benyújtott módosítóindítvány értelmében egy 27%-os szociális adó veheti át a jövőben. Csakhogy ennek a 27%-nak megfelelő terhet jelent az előző 3 adónem is, így tehát pusztán átnevezésről is beszélhetnénk - a háttérben azonban ennél többről van szó. A szociális adó egyik nagy előnye lehet a kormányzat számára, hogy elnevezésében véletlenül sem utal arra, hogy az valamiféle járulék lenne - mint eddig. A három részből összeálló adó két eleme járulék volt eddig is, a harmadik, a nyugdíj-hozzájárulás pedig egy keresztelőn már átesett. És pont ez a lényeg. A nyugdíjrendszer átalakításakor a nyugdíjjárulékból nyugdíj-hozzájárulás lett hirtelen, ez pedig azért volt fontos, mert a magánnyugdíjpénztáraknál maradó nagyjából 100 ezer tag járadékát a kormány így vissza tudja tartani. Vagyis ezek a tagok fizetik továbbra is a hozzájárulást, de abból járadékot később nem kapnak, hiszen, akik a pénztáruknál maradtak, azoknak 2011 után nem bővül a szolgálati ideje. Vagyis 100 ezren továbbra is fizetnek a nyugdíjkasszába, de onnan pénzt nem fognak majd látni. Járulékkal ezt nem lehetett volna kivitelezni, hiszen az alapból járadékfizetést von maga után. Egy szolidaritáson nyugvó adóra viszont bármikor mondhatja a jogalkotó, hogy abból kifizetés (vagyis járadékszerű ellátás) nem jár automatikusan az összes befizetőnek. Sőt, a félreértések elkerülése végett a Rogán Antal által jegyzet módosító erre külön is felhívja a figyelmet (az eredeti salátatörvény-tervezetben is volt erre utalás). Az indítvány így fogalmaz: "a törvény a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetését egészben vagy részben megillető olyan fizetési kötelezettséget is megállapíthat, amelynek megfizetése társadalombiztosítási ellátásra való jogot nem keletkeztet". Tehát a befizetés után nem jár automatikusan kifizetés - ez főleg az egykori nyugdíjjárulék, vagyis a nyugdíj-hozzájárulás miatt érdekes. Üzenet az Alkotmánybíróságnak? Továbbra is az Alkotmánybíróság előtt van ugyanis több olyan beadvány - többek között a Stabilitás Pénztárszövetségé -, amely azt kifogásolja, hogy az egykori járulék átnevezése nem jelenti azt, hogy annak "járulék" minősége megszűnt. Magyarul, azok a pénztártagoknak is kapniuk kellene állami nyugdíjat, akik nem léptek vissza a tb-be. Az új adótörvények azonban megágyazhatnak annak a jogi háttérnek, ami alapján a kormány még jobban bebiztosíthatja magát, hogy ne kelljen 100 ezer embernek később járadékot fizetnie. A kormányzat eddig is azon az állásponton volt, hogy a kérdéses 100 ezer pénztártag "kiírta magát" az állami nyugdíj rendszeréből. A pénztártagok, vagyis a "maradók" befizetése alacsonyabb, mint az állami rendszerbe visszalépőké, de összességében hatalmas terhet jelenthet a költségvetésnek, ha a jövőben nekik is nyugdíjat kellene fizetniük. Most pedig épp a nyugdíjkassza két lábra állításának idejét éljük - sőt, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szerint a következő év lesz az első, amikor a nyugdíjkasszát sikerül bezárni: vagyis annak bevételeiből tudják majd finanszírozni a kiadásokat. Ehhez persze kellett egy kis "fazonigazítás" is, hiszen a kabinet a korhatár előtti kifizetéseket a jövőben nem tekinti nyugdíjszerű ellátásnak, vagyis nem a nyugdíjalapból fogja azokat finanszírozni. Ugyanakkor a költségvetés tervezetéből az is kitűnik, hogy a kormányzat a különböző nagy ellátórendszerek mögötti kasszákat szeretné letisztítani, így átláthatóbb lenne az Egészségügyi Alap és például a nyugdíjkassza működése is. Az elv pedig pofon egyszerű volt: a kiadásokat összekötötték a bevételekkel. Az átláthatóság azonban nyilván sérül, ha egy közös, 27%-os adóból fedeznek több fajta célt: legalább is játékteret enged a kormánynak, hogy bizonyos célterületekre elvonjon összegeket, vagy hozzáadjon bizonyos kasszákhoz. Az E-Alapnak erre jövőre akár szüksége is lehet, hiszen a mostani tervek szerint annak csak 70%-a lesz "önellátó", vagyis a maradékot a költségvetésből kell majd kipótolni. Könnyen meglehet tehát, hogy a kormány üzenetet rejtett a módosító javaslatokba, ugyanis ha a Ház elfogadja Rogán szociális adóját, akkor az nagy nyomás alá helyezheti az Alkotmánybíróságot, amely már 11 hónapja ül az említett beadványokon. Információink szerint a taláros testület nyár végén igen közel volt hozzá, hogy alkotmányellenesnek mondja ki, hogy a hozzájárulást fizetők nem kapnak később állami nyugdíjat. A régi összetételű testület végül mégis meghátrált és a döntést a már 15 főre kiegészülő Ab-re hagyta. http://www.privatbankar.hu/cikk/ongondoskodas_biztositas/szocialis_ado_uzenet_az_alkotmanybirosagnak_45992

Erősebb jogokat kapott az alkotmánybíróságtól a német parlament

A karsruhei bírói testület pénteken kimondta, hogy az euroövezeti támogatásokkal kapcsolatban nincs helye gyorsított eljárásnak. Az alkotmánybíróság ezzel ideiglenesen hatályon kívül helyezett egy, a kormány kezdeményezésére néhány héttel ezelőtt elfogadott törvényt. Ez arról rendelkezett, hogy az euróövezeti mentőalappal, az úgynevezett EFSF felhasználásával kapcsolatban rendkívüli esetekben egy, mindössze kilenc fős testület dönthet. A törvényi rendelkezést két szociáldemokrata honatya támadta meg az alkotmánybíróság előtt, azzal érvelve, hogy az eljárással csorbulnak a képviselők jogai. A bíróság határozatában az ellenzéki panaszosoknak adott igazat, leszögezve, hogy a jövőben minden ilyen esetben szükség van legalább a költségvetési bizottság jóváhagyására. A testület ugyanakkor kimondta azt is, hogy az EFSF-alapot érintő, nagyobb horderejű intézkedések esetében az egész Bundestagnak kell döntenie. Az alkotmánybíróság pénteki határozata semmilyen módon nem befolyásolja a brüsszeli európai uniós csúcson elfogadott megállapodásokat, ugyanakkor a jövőre vonatkozóan lassítja a kormány cselekvőképességét. A koalíció célja ugyanis a korábbi törvénnyel az volt, hogy az EFSF alkalmazásával kapcsolatban szükség esetén gyorsan reagálhasson, illetve gyors döntéseket hozhasson. Az említett kilenc fős parlamenti testületet ebből a célból, illetve a nagyobb rugalmasság érdekében hozták létre, ezt azonban a karlsruhei bíróság most megtorpedózta. A legfelsőbb német bírói testület az utóbbi időszakban az euróválsággal kapcsolatban több határozatot is hozott a parlament jogainak megerősítésére. Így szeptember közepén kimondta, hogy az uniós megállapodások Németország által történő elfogadása előtt szükség van vagy a költségvetési bizottság vagy az egész Bundestag előzetes jóváhagyására. Ezt történt a mostani, csütörtök hajnalban véget ért csúcstalálkozó előtt is, amikor a parlament Merkel kancellárt széles körű felhatalmazással látta el. Több euróövezeti tagállam ugyanakkor bírálta a német parlamenti gyakorlatot, sérelmezve, hogy az lelassítja az uniós határozathozatalt. A pénteki újabb alkotmánybírósági határozat nyomán szakértők szerint várható, hogy ezek a bírálatok tovább erősödnek majd. MTI

A főbíró Orbánék reformjáról: teljesen hiányoznak a fékek

Nem lassúak a bíróságok, a gazdasági és polgári perekben a magyar törvényszékek gyorsabbak még a svédországiaknál is. Viszont az igazgatás központosítása és tologatása nem segít a magyar bíróságok évtizedes, évszázados bajain, különösen akkor nem, ha egy teljesen kontrollálatlan, ellensúlyok nélküli hivatal kerül a bírói önkormányzat helyére. A Legfelsőbb Bíróság elnöke nem érti, hogy a kormány miért nem kérte ki a bírósági testületek véleményét az új törvény megalkotásakor, miközben az ügyészséget és az Alkotmánybíróságot megkérdezték. Interjú Baka Andrással.

hvg.hu: A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium október 12-én nyilvánosságra hozott, a bíróságok igazgatásról szóló törvénytervezete szerint januártól megszűnik a bíróságok legfőbb önkormányzati szerve, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT), melynek ön az elnöke, ugyanakkor a Legfelsőbb Bíróság neve is megváltozik. A Népszabadságnak júniusban azt nyilatkozta, határozott álláspontja, hogy a bírósági önigazgatás európai alapérték. Nem merült fel önben, hogy januári hatállyal lemond?

Baka András: Nem tervezem a lemondásomat.

hvg.hu: Mit szól az OIT megszüntetéséhez?

B. A.: Indokolatlannak tartom. A legfőbb kérdés az, hogy a bírósági szervezet meglévő problémáira születik-e a törvényjavaslatban adekvát válasz. Megválasztásomkor a parlamenti meghallgatásomon sorra vettem a legfőbb nehézségeket és gondokat, hosszan elemeztem ezeket a kérdéseket az országgyűlési képviselők előtt. Akkor egyértelműen leszögeztem – és ezt azóta is tartom –, hogy a bírósági szervezet problémáit nem az igazgatás ide-oda tételével, 10-13 évenkénti átalakításával kell megoldani, hanem következetes igazságszolgáltatási és kormányzati politikával. Az igazgatás mikéntjét tized- vagy századrangú kérdésnek tartom, mert nem lehet vele évtizedes vagy évszázados problémákat megoldani. Az igazgatás arra való, hogy a napi munka zökkenőmentes, gördülékeny legyen, önmagában nem képes strukturális gondokat megoldani.

hvg.hu: Milyen strukturális problémákra gondol?

B. A.: A 111 helyi bíróság kis kivétellel ugyanott van, ahol a kiegyezés után, illetve a múlt század 20-as, 30-as éveiben létrehozták őket, pedig azóta nagyon sok minden történt. Volt Trianon, országrészek tűntek el, van olyan település, amely szinte elnéptelenedett, mégis többfős bírósága van. Ugyanakkor van olyan város, ahol az utóbbi évtizedekben 40 ezer fölé emelkedett a lakosság száma, de még mindig nincs bírósága. Ilyen például Érd, miközben Zircen egyszemélyes bíróság működik. A társadalmi-gazdasági változásokat nem követte a bírósági szervezet átalakulása. A pártállami időszak központosítási törekvéseinek elképesztő következményeit sem kezeltük a rendszerváltozás óta: Magyarország működteti Európa legnagyobb bíróságát, a 741 fős Fővárosi Bíróságot. Tehát nem az a kérdés, hogy ki vezeti a bírósági igazgatást, hanem az, hogy a fentiekből következő súlyos aránytalanságokra kínál-e a jelenlegi bírósági reformnak tartott törvénytervezet jogállami megoldást.

hvg.hu: Kínál?

B. A.: Véleményem szerint nem. Pontosan azért, amit az előbb mondtam: az igazgatás arra szolgál, hogy a napi működést hatékonnyá tegye. Az említett több évtizedes gondokért nem a bírósági önigazgatás a felelős, és egyedül megoldani sem tudja ezeket.

hvg.hu: A főbíróvá választása előtt adott interjúiban ön is bírálta az OIT-ot, amely 2008-ban ellenezte az ön megválasztását, mert tartott az ön által javasolt reformoktól.

B. A.: Így van. Azt hiszem, nálam élesebb kritikát kevesen fogalmaztak meg az akkori bírósági önigazgatásról. A parlamenti meghallgatásomon el is mondtam, hogy belterjesnek tartom. Az volt a véleményem, hogy nem eléggé transzparens, elmossa a felelősséget. Bíráltam az OIT-et, amiért tagjai főként bírósági elnökök voltak. Magam tettem javaslatot az igazgatási rendszer korrekciójára, ennek nagy része meg is valósult. A jelenlegi, 2009-ben újjáalakult OIT már nem az elnökök testülete, kiszorultak a sokat bírált szakmai klikkek, érdekcsoportok Ma az ország területét arányosan lefedő, különböző szintű bírósági képviseletét jelentő szervezet az OIT, amelyben a bírósági elnökök kisebbségben vannak. Ez egy tudatos politika következménye. Úgy gondolom, hogy az átalakított bírósági önigazgatás már alkalmas arra – azokkal a jogszabályi felhatalmazásokkal, amelyeket éppen a mi javaslatainkat követve a 2010-es év végi törvények megteremtettek –, hogy hatékonyan, az európai tendenciáknak megfelelően működjön. Európában a 27 uniós tagállamból 19-ben különböző kompetenciával, de magukat igazgatják a bíróságok. Emellett vannak országok, ahol az igazságügyi minisztérium alá tartozik az igazságszolgáltatás igazgatása, de a bírósági vezetők kinevezésére, a személyi ügyekre a bíróknak ott is döntő befolyásuk van. A sok szempontból nálunk modellként emlegetett Németországban például éppen a személyzeti kérdésekben döntő kompetenciával felruházott bírói tanács létrehozatala van napirenden.

hvg.hu: A januártól működő Országos Bírói Hivatal (OBH) elnökét is a bírák közül választják majd ki, és ahogy eddig a főbírót, őt is kétharmados többséggel, az államfő javaslatára választja a parlament.

B. A.: Nézze, elfogadom, hogy többféle igazgatási megoldás lehetséges. Csak azt mondom, hogy a tervezet olyan új kétharmados tisztséget hoz létre, amely nagy valószínűséggel az OBH elnökét gyakorlatilag a pályája végéig az igazgatás vezetőjévé teszi.

hvg.hu: Hogyhogy a pályája végéig? A tervezet szerint 9 évre szól a megbízása.

B. A.: A javaslat szerint mindaddig a hivatalában marad, amíg az utódját a parlament kétharmados többséggel meg nem választja. Mivel a kétharmad nagyon ritka a politikában, így megbízatása után is hosszú évekre a posztján maradhat az, akit decemberben az OBH elnökének megválasztanak. A törvényjavaslat szerint ráadásul akár előbb megszűnhet a bírói szolgálati viszonya, mint elnöki mandátuma.

hvg.hu: Bár csak második nekifutásra, de az ön esetében is összejött végül a minősített többség.

B. A.: Az én esetem azt mutatja, hogy a kétharmados tisztségeket korlátozni kellene. Ezek később pártpolitikai alkukra adnak lehetőséget, ami a szakértelem rovására mehet.

hvg.hu: Ha feles többséggel választanák, akkor meg az a vád érhetné, hogy valamelyik politikai oldal embere ül az OBH élén.

B. A.: Nem azt mondtam, hogy minden tisztséget feles többségűvé kell tenni, csak azt, hogy véleményem szerint szakmailag nem indokolt a kétharmados posztok számát növelni.

hvg.hu: A bírói társadalom szűk közösség; lehet már tudni, hogy ki fog pályázni a posztra?

B. A.: Lehet hallani neveket, a sajtó is találgat, de nem ez foglalkoztat, a szisztéma érdekel. Akárki lesz is a hivatal vezetője, tipikusan külső igazgatást valósít majd meg. Teljesen hiányoznak jogkörénél a fékek és ellensúlyok.

hvg.hu: Az OBH-nak lesz egy ellenőrző testülete, az Országos Bírói Tanács (OBT), melynek a Kúriává átnevezett Legfelsőbb Bíróság elnöke, azaz ön is tagja lesz.

B. A.: Tény, hogy az OBH elnökének csak utólagos indokolási és tájékoztatási kötelezettsége lesz az OBT-vel szemben. Gyakorlatilag korlátozás nélkül dönthet a bírói szervezet minden lényeges gazdasági, személyi, pénzügyi kérdésében, mert az OBT-nak nincs semmiféle lényeges jogosítványa. A Tanács évente négyszer fog ülésezni, ahol utólag tájékoztatást kapnak majd a tagok a döntésekről, de arra nem lesz joguk, hogy ezeket a döntéseket, bármilyenek legyenek is, érdemben befolyásolják, vagy semmissé tegyék.

hvg.hu: A tavaly év végén elfogadott, idén márciusban hatályba lépett – az OIT javaslatait befogadó –„gyorsító törvénycsomag” hasonló jogosítványokkal ruházta fel az OIT elnökét, ön pedig nem tiltakozott.

B. A.: A jogosítványok körét össze sem lehet hasonlítani, az OBH elnökének tervezett jogosítványai messze meghaladják az OIT elnökének márciusban megszavazott jogosítványait. Többek között nem kevesebbet tartalmaznak, mint azt, hogy a következő minimum 9 évben az OBH elnöke egy személyben határozhatja meg, hogy ki lehet bíró és bírósági vezető Magyarországon. Különbség a most tervezett és a korábbi jogkör között az is, hogy ha ma az OIT elnöke nem fogadja el a bírói szakmai testületek javaslatát, akkor a bírói és bírói vezetői kinevezési jogkör nem marad nála, hanem a testületre száll. A tervezetben ilyen szabály nincs. Az is fontos, hogy a mai OIT havi gyakorisággal ülésezik, minden ülésen beszámoltatja az elnökét. Megjegyzem, hogy az új jogköreim alapján én egyetlen bírósági vezetőt sem neveztem ki, mert a bírói állások betöltésére vonatkozó moratórium parlamenti bevezetésével ezeket a jogköröket szinte azonnal elvették. A Nemzetközi Bírói Egyesület egyébként már áprilisban tiltakozott a korlátlan egyszemélyi kinevezési jogkörök miatt.

hvg.hu: Mint említette, a „gyorsító csomag” kidolgozásakor több javaslatukat befogadta a kormány. A mostani tervezet kidolgozásakor volt egyeztetés a bírói testületekkel?

B. A.: Nem volt egyeztetés. Míg más szervezetek, az Alkotmánybíróság, az ügyészség vagy maga készítette vagy részt vehetett a rá vonatkozó tervezet kidolgozásában, a bírósági törvényjavaslatok előkészítésénél sem az OIT-ot, sem az elnökét nem kereste meg senki. Amikor Áder János megkapta a megbízást a koncepció kidolgozására, felhívtam telefonon és kezdeményeztem egy beszélgetést. Ezt követően a bírói szervezetet nem keresték, bár egyes bírókkal folyt megbeszélés.

hvg.hu: Kikkel?

B. A.: Nem mondok neveket. A Magyar Bírói Egyesület véleményét kikérték, de mint érdekvédő szervezetnek, az egyesületnek igazgatási kérdésekben nincs jogköre.

hvg.hu: A KIM államtitkára, Répássy Róbert október közepén azt mondta, hogy ön nem teljesítette a megválasztásakor tett ígéreteit, és a kormány elégedetlen a teljesítményével.

B. A.: Úgy gondolom, hogy két évvel a hivatalba lépésem után elégedett lehetek azzal, ami a bírósági szervezetben megvalósult. A parlamenti meghallgatásomon megfogalmaztam a célokat. Azt mondtam, hogy az ügyhátralék ledolgozása érdekében a bírósági titkároknak nagyobb szerepet kell adni – ez megvalósult, már ők is pulpitusra ülhetnek. Hangsúlyoztam, hogy a minőség javítása érdekében kötelező képzést kell bevezetni – folynak a képzések. Javasoltam, hogy hozzunk létre Szolgálati Bíróságot – létrejött. Leszögeztem, hogy bizonyos elvek szerint gyökeresen át kell alakítani az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot, ez már a 2009-es választások alkalmával megtörtént. Az OIT tevékenysége nyilvános, döntései, munkája, dokumentumai a honlapon elérhetők. Átalakult a bírósági tájékoztatás egész rendszere. Felvetettem, hogy a számonkérésnek következetesnek kell lennie – azt hiszem, olyan átfogó vizsgálatra a bírósági szervezetben még nem került sor, amilyen a Fővárosi Bíróságon folyt 2011 elején. Javasoltam, hogy a bírók munkáját a pályájuk végéig ellenőrizzük – ez elindult. Semmi szégyenkeznivalóm nincs, amit megtehettem, megtettem. A bírósági szervezet átalakítása 2011 márciusáig az én koncepcióm szerint folyt.

hvg.hu: A KIM tervezetének indoklása szerint azért kell átalakítani a bírósági igazgatást, mert az igazságszolgáltatás nem képes megbirkózni a hatalmas ügyhátralékkal. Ez az elmúlt két évben hogyan változott?

B. A.: Ez az állítás nem a valódi ok. Magyarországon az elsőfokú ügyek 87 százaléka egy év alatt lezárul, és további 8 százalékuk másodfokon két éven belül befejeződik. Mindössze az ügyek 5 százaléka tart ennél tovább, amin természetesen lehet és kell javítani. 17 évig voltam a strasbourgi bíróság tagja, így egészen pontos képem van arról, hogy állnak az egyes államok bíróságai az ügyhátralékkal. Magyarország minden híresztelés ellenére egyáltalán nem áll rosszul Európában. Sajnos elhúzódó, 6-8 vagy akár még több évig tartó ügyek mindenhol előfordulnak.

hvg.hu: Az embereknek mégis az a benyomásuk, hogy a bíróságok lassan ítélkeznek.

B. A.: Persze, ha más, közigazgatási eljárásokkal vetik össze a munkánkat, akkor a bíróságok valóban lassúbbak, mert ez nem egy ablak, ahol beadják a kérvényüket, majd napokon vagy heteken belül el van intézve az ügyük. A bírósági eljárás a legidőigényesebb, legdrágább eljárás, és ha egy ügy elhúzódik, az az esetek túlnyomó többségében nem a bírón múlik. Hadd idézzem az általam nagyra becsült Isépy Tamás kereszténydemokrata politikust, aki néhány évvel ezelőtt azt mondta a parlamentben, hogy „a legkevésbé a szegény bíró a felelős a perek elhúzódásáért. A felperes nem terjeszti elő a bizonyítási indítványt, a vádlottat és tanúkat alig lehet összeszedni, a szakértői vélemények késedelme, az ügyek egyre bonyolultabb jellege teljes mértékben hozzájárul ahhoz, hogy az időszerűség követelményét nem lehetett teljesíteni”. Az Igazságszolgáltatás Hatékonyságának Európai Bizottsága 2011. márciusi jelentése szerint az elsőfokú polgári és kereskedelmi ügyekben Európában az átlagos elintézési idő 286,6 nap, Magyarországon ez 170. Máltán 889, Olaszországban 533, Portugáliában 430, sőt Svédországnál és a legtöbb nyugat-európai államnál is jobban teljesítünk. Persze, ha egy ügy elhúzódik, oda kell figyelni, meg kell gyorsítani. De mindezzel semmiképpen sem lehet indokolni a törvényjavaslat szélsőségesen centralizáló jellegét, kivételes jogköröket biztosító rendelkezéseit.

hvg.hu: A bíró nyugdíjkorhatár 70 évről 62-re csökkentése, a 274 bíró nyugdíjazása mennyiben hátráltatja az ügyeket?

B. A.: Ezen nagyon keveset enyhít az, hogy a parlament lehetővé tette 129 bírói álláspályázat előrehozatalát. Ez tűzoltás. Ugyanis hozzávetőlegesen 40 ezer ügyet kell átszignálni. Az is gond, hogy a 274 bírói állás betöltése láncreakciót indít el, hiszen a felsőbb bíróságokról távozó bíró posztjára alsóbb fokú bírók, az ő helyükre titkárok, míg az ő helyükre fogalmazók kerülhetnek, azaz feljebblépők posztjának betöltéséről, és bírák és a titkárok által vitt ügyek átszignálásáról is dönteni kell. A bírósági titkárokat nehéz lesz pótolni, mert a bírói pályát a fiatalok a jogásztúltermelés és a válság ellenére sem választják élethivatásnak. A kényszernyugdíjazás mellett a nyáron elfogadott, a kiemelt ügyek kategóriáját bevezető törvénymódosítás is súlyos nehézségeket okoz. Kötelező soron kívül tárgyalni őket, így más ügyeket hátrébb kell sorolni. Idén mintegy 1200 a kiemelt ügyek száma, amiket zömében az egyébként is túlterhelt központi régióban tárgyalnak. A gazdasági perek tekintetében kirívóan magas az arány. 184 ügyből 146-ot itt kell tárgyalni. Volt már arra is példa, hogy nem találtak szabad tárgyalótermet az egyik, soron kívüliséget élvező kiemelt ügy perének kiírásakor, és másik városban kellett tárgyalót keríteni.

hvg.hu: Augusztusban az Alkotmánybíróságon támadta meg a Büntetőeljárási törvény módosítását, amely lehetővé tette, hogy az ügyész válassza meg a bíróságot, ahol a kiemelt ügyet tárgyalni akarja. A KIM tervezete mintha figyelembe vette volna a kifogásait, ugyanis leszögezi, hogy – még ha ki is kell kérnie a legfőbb ügyész véleményét – az OBH elnöke jelöli majd ki a bíróságot.

B. A.: Egyik megoldás sem jó, ráadásul a kettő nem is zárja ki egymást, hiszen a Büntetőeljárási törvényben benne marad, hogy a legfőbb ügyész is áttehet kiemelt ügyet egy másik bíróságra. Európában nincs olyan állam, ahol akár ügyész, akár bírósági igazgatási vezető az időszerűségre hivatkozva ügyet áttehet az egyik bíróságról egy másik bíróságra. Ez ugyanis meghatározóan sérti egyrészt a törvényes bíróhoz való jogot, másrészt az Emberi Jogok Európai Egyezményének 6. cikkét, amely kimondja, hogy a bíróságokat törvény hozza létre, fontos attribútumait, hatáskörüket és az illetékességüket törvény állapítja meg. Ez nem véletlenül van így, ez garanciális eleme a jogrendszer stabilitásának. A törvényjavaslat 8. szakasza is kimondja, hogy senki nem vonható el a törvényes bírájától. Ez egy olyan évszázados alkotmányos alapelv, amelyet áthágni nem lehet, ráadásul nemzetközi kötelezettségeinkbe is ütközik. Mindebből az következik, hogy ilyen jogkör nem adható sem igazgatási vezetőnek, sem ügyésznek.

Én viszonylag ritkán szólalok meg, de mindig szólok, amikor úgy látom, hogy a vonatkozó intézkedések vagy jogszabályok sértik a bírósági szervezet függetlenségét, nemzetközi vagy alkotmányossági elvekkel szembe mennek. Ezért fordultam a Büntetőeljárási törvény módosítása miatt is az Alkotmánybírósághoz.
HVG

Jóváhagyta a kormány a bíróságokat és az ügyészségeket érintő sarkalatos törvényeket

A kormány szerdai ülésén megtárgyalta és jóváhagyta a bíróságok és az ügyészségek szervezetéről és igazgatásáról, valamint a bírák és az ügyészek jogállásáról és javadalmazásáról szóló sarkalatos törvények tervezetét - jelentette be a csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón Répássy Róbert.

Az igazságügyi államtitkár elmondta: a törvényeket pénteken be is nyújtja a kormány az Országgyűlésnek, várhatóan november 3-án kezdik meg azok tárgyalását és november 21-én lehet a zárószavazás.

Az új szabályozás döntő többsége 2012 január 1-től lép életbe, néhány elem azonban csak egy évvel később, 2013-tól - mondta az államtitkár. Répássy Róbert hozzátette: a korábban nagyrészt már a sajtóban is megismert javaslatok előkészítését széles körű, szakmai egyeztetés előzte meg. Ennek keretein belül a bíróságról szóló törvényeket a kormány a Magyar Bírói Egyesület közreműködésével készítette el és az országgyűlési vita alatt is számít az egyesület észrevételeire, másrészt pedig az ügyészségi törvényeket a kormány szétküldte az ügyészségeknek véleményezésre és az ügyészség támogatta azokat.

Az államtitkár hangsúlyozta: a javaslatok célja a bírói és az ügyészégi munkában a hatékonyság követelményének összeegyeztetése a bírói függetlenség szempontjaival. Éppen ezért a tervezet szerint elválik egymástól a bíróság szakmai és igazgatási vezetése. Előbbi a Kúria - a mai Legfelsőbb Bíróság megfelelője - utóbbi pedig az új Országos Bírói Hivatal (OBH) felügyelete alá kerül.

Répássy Róbert elmondta: mindkét intézményt bíró vezeti majd, akiket a parlament választ meg. Az OBH vezetőjének személyéről várhatóan még decemberben dönt a parlament - tette hozzá.

Az OBH vezetője a kormány tervei szerint operatívan tudja irányítani a bíróságok munkáját, vagyis segíteni tudja az ügyek gyors elintézését. A tervezetek szerint ugyanis a hivatal vezetője ügyeket vihet a kevésbé terhelt bíróságokhoz, illetve bírókat mozgathat egyes nagyobb terhelésű bíróságokhoz, vagy ügyekhez. Ennek ellensúlyozása érdekében a tervezet szerint a kirendeléssel és átrendeléssel járó többletmunka és többletterhek miatt pótlékot kaphatnak a jövőben a bírák,

Emellett a tervezet létrehozná a mozgó bírói státuszt: az OBH vezetője által kiírt ilyen pályázatokra jelentkező bírók vállalják, hogy három éven keresztül az ország bármely bíróságán kijelölt tevékenységet végezhetnek.

Répássy Róbert elmondta: az ügyészségek alkotmányos helyzetét nem érinti a javaslat. A szervezet feladatai az állam büntetőigényének érvényesítése, a büntető-végrehajtás felügyelete és a közérdek védelme a magánjogi természetű ügyekben is.
MTI

Jogi segéderővé degradálják az Alkotmánybíróságot

A név marad, minden más változik – Magyarország politikai színpadának fideszes direktorai mellékszerepet szánnak az új Alkotmánybíróságnak.

Indítványroham teheti próbára az Alkotmánybíróságot (Ab) a közeljövőben: 2012 elején megszűnik a lehetőség, hogy bárki megtámadjon egy általa alaptörvénybe ütközőnek tekintett törvényt, a záróra előtt azonban még van lehetőség élni e joggal, a rendszerváltáskor meghonosított actio popularisszal. Más kérdés, hogy mi lesz e beadványok sorsa. Lehet, hogy december végéig döntés születik róluk, lehet, hogy nem, és így elenyésznek, és az is előfordulhat, hogy úgynevezett alkotmányjogi panaszként élnek tovább.

Mindez újabb jel, hogy ez az Ab nem az az Ab. Az 1989-ben megteremtett alkotmányőrség számára a halálos döfést persze már a 2010-es fideszes alaptörvénymódosítás-sorozat megadta, amikor gazdasági kérdésekben megcsonkították a testület hatáskörét. A bíráktól elvették azt a jogukat is, hogy maguk választhassanak elnököt saját soraikból. A múlt héten alkotmányügyi bizottsági javaslatként beterjesztett indítvány az új Ab-törvényről ehhez képest már egyenesen bársonyos: miközben rögzíti a jogfosztást, számos ponton a bíráknak kedves szabályokat hoz. Ezek egyike a korlátlan indítványozási jog megszüntetése a kihirdetett törvényeknél (lásd táblázatunkat), az ügyvédkényszer előírása, a bírósági székhely Budapestre helyezése, vagy a juttatások, például a nyugállományba kerültek pótlékának részletezése.

A jogi konstrukció nyilvánvalóvá teszi, hogy fülkeforradalmi lendületével az Orbán-kormány 2012 elejére teljesen új szerepbe szorítja az Ab-t, az alkotmányos berendezkedés alakítójából, a törvényhozás „felügyelőjéből” jogi segéderővé próbálja degradálni. Jellemző a Fidesz hozzáállására az egynegyedes szabály bevezetése is: képviselői fellépés esetén a törvényhozók 25 százalékának támogatása kell ahhoz, hogy egy elfogadott törvényt a kihirdetése előtt az Ab-hez utaljon a Ház előzetes normakontrollra, noha – az ellenzék jogainak védelmében – hagyományosan egyötödös határhoz kötik az országgyűlési szabályok az efféle „ellenakciókat”. A képviselők 20 százaléka elérheti például parlamenti vizsgálóbizottság felállítását, vagy megvétózhatja, hogy a többség eltérjen a házszabálytól.

Az új, szeptember 1-jén öt taggal 15 fősre növelt testület függetlenségének megítélésében sorsdöntő lesz – és sokkal fontosabb, mint hogy melyik bírót melyik párt kezdeményezésére választották meg –, hogy az Ab miként él majd jogaival a folyamatban lévő ügyekben, a történeti alkotmány értelmezésében, és hogyan értelmezi a kétharmados törvények megváltoztathatóságát. A Donáti utcában 1600 ügy halmozódott fel, így nyilvánvalóan esély sincs, hogy lezárják őket az év végéig. Legfeljebb abban az Ab-elnöki ígéretben bízhatnak az indítványozók, hogy a legkényesebb-legsürgősebb kérelmekről dönt a testület szilveszterig. A többi irattárba kerül, és csak azok a beadványok élhetnének tovább alkotmányjogi panaszként, amelyeket érintettek nyújtottak be. Tehát például a 98 százalékos büntetőadó ügyében azoké, akikre kivetették e sarcot, ám mondjuk az érdekképviseletek vagy jogvédő szervezetek által benyújtottak ad acta pecsétet kapnak. Mindez jelzi, hogy az Ab új szerepét inkább az egyéni és nem a közösségi jogvédelemben látják az „alapjogvédelem új korszakára” hivatkozó kormánypártiak.

Az Országgyűlés az új alaptörvény azon szabályával is megkötné az Ab kezét, hogy „az Alaptörvény rendelkezéseit azok céljával, a benne foglalt Nemzeti hitvallással és történeti alkotmányunk vívmányaival összhangban kell értelmezni”. Sok politikai és jogi vitára ad majd okot, hogy mi számít bele a történeti alkotmányba, hiszen többnyire az, amit az értelmezésre éppen jogosultak – praktikusan a mindenkor hatalmon lévők – oda soroltak. „Bizonytalan, rejtélyes fogalom” – mondta a történeti alkotmányról a történelemtanárok szombati konferenciáján Paczolay Péter Ab-elnök, hangsúlyozva, hogy a szimbolikus elemeket meg lehet őrizni, de a történeti alkotmányt nem lehet újraalkotni, s alkalomadtán a testület majd megmondja, mit kell érteni rajta.

Kardinális kérdés a viszony a korábbi Ab-döntésekhez, a mai parlamenti erőviszonyok miatt különösen a kétharmados törvényekkel kapcsolatos álláspont. A Sólyom-féle Ab még 1993-ban – az egyházi kárpótlási szabályok kapcsán – kimondta, hogy „ott, ahol az alkotmány valamely alapjogról szóló törvény elfogadásához a jelen lévő képviselők kétharmadának szavazatát írja elő, a minősített többség követelménye nem az illető alapjog bármely törvényi szabályozására vonatkozik, hanem csakis az adott alkotmányi rendelkezés közvetlen végrehajtásaként megalkotott törvényre. Ez a törvény az illető alapjog érvényesítésének és védelmének irányát határozza meg. Valamely alapjogról szóló törvényhez minősített többség előírása nem zárja ki, hogy az illető alapjog érvényesítéséhez szükséges részletszabályokat egyszerű többségű törvény határozza meg.” A tekervényes jogi szövegből is nyilvánvaló, hogy önmagában azért, mert a mostani Országgyűlés az új, 2012 elején hatályba lépő alkotmányban 32 kétharmados – mai szóhasználattal sarkalatos – törvényt írt elő, nem következik, hogy ezekben a témakörökben egyszerű többséget maga mögött tudó kormány teljesen tehetetlen lenne. Egyszerűbben szólva: a kétharmad Hegyeshalomnál biztosan véget ér, ám addig sem korlátlan.

A korlátállításban a Paczolay-féle bíróság nem lesz olyan aktív, mint a Sólyom László vezette testület volt a kilencvenes években. Részint mert a Sólyom által a múlt szombati konferencián gyógyíthatatlan sebnek nevezett hatáskörcsonkítás miatt nem lehet, részint személyi összetétele miatt. Ennyiben teljes a Fidesz győzelme: az új Ab sokkal kevésbé lesz korlátja az éppen hatalmon lévők politikai akaratának, mint korábban volt az ugyanezt a nevet viselő testület.
JUHÁSZ GÁBOR

Paczolay: az Ab az alkotmányosság védelmezője marad

Az Ab elnöke szerint a testület megőrizte alkotmányvédő szerepét, de hatáskörében "új egyensúly" jött létre azzal, hogy amíg korábban jogi érdek nélkül bárki kezdeményezhette jogszabályok megsemmisítését, a valódi alkotmányjogi panasz bevezetésével az új szabályozás az egyéni alapjogvédelemre helyezi a hangsúlyt.

Az Alkotmánybíróság (Ab) elnöke szerint az általa vezetett testület megváltozott hatáskörrel, de továbbra is alkalmas lesz arra, hogy betöltse szerepét, és az alkotmányosság védelmezője legyen.

Paczolay Péter kedden a parlamentben az alkotmánybírósági törvény általános vitájában felszólalva hangsúlyozta: a testület hatáskörének lényegi kérdéseiről már a jövő év elején életbe lépő új alaptörvény elfogadásakor döntött a Ház, és ezt a vitát le is zárta. Szavai szerint az Ab megőrizte alkotmányvédő szerepét, de hatáskörében "új egyensúly" jött létre azzal, hogy amíg korábban jogi érdek nélkül bárki kezdeményezhette jogszabályok megsemmisítését, a valódi alkotmányjogi panasz bevezetésével az új szabályozás az egyéni alapjogvédelemre helyezi a hangsúlyt.

Az Ab elnöke ugyanakkor kiemelte, hogy a testület pénzügyi tárgyú törvények esetében továbbra is korlátozott hatásköre nem része ennek az egyensúlynak, az "tátongó lyuk az alkotmányvédelemben". A sarkalatos törvény tervezetéről - amelyet az alkotmányügyi bizottság nyújtott be - azt mondta: koncepcionálisan jó, figyelembe veszi azokat a javaslatokat, amelyeket korábban az Ab nevében megfogalmazott, és így magában hordozza a hatékony - az egyéni jogsérelmek esetében az eddiginél hatékonyabb - alapjogvédelem esélyét.

Paczolay Péter ezzel kapcsolatban kiemelte: bár az actio popularis megszűnik, az érintettek továbbra is kérhetik az alapjogaik valamelyikét sértő jogszabály felülvizsgálatát. Mint mondta, ez azt jelenti, hogy bár az utólagos normakontroll lehetősége nem áll nyitva előttük, az állampolgárok továbbra sem maradnak eszköztelenül, alkotmányellenes jogszabály alkalmazása miatt senkit sem érheti hátrány.

Hozzátette: az alkotmányjogi panasz voltaképpen egyéni ügyben érintettséghez kötött normakontrollként értelmezhető, ami azért üdvözlendő, mert az új alkotmány "radikálisan szűkre szabta" az utólagos normakontroll indítványozására jogosultak körét, erre csak a kormánynak, a parlamenti képviselők negyedének és az alapvető jogok biztosának lesz lehetősége.

Azzal kapcsolatban, hogy az Ab ezentúl bírói döntéseket is felülvizsgálhat, Paczolay Péter azt hangsúlyozta, a testület nem válik szuperbírósággá, mivel csak a döntések alkotmányos jogokat sértő vonatkozásait tárgyalja majd. Az ügyáradat kezelésében pedig az lesz segítségére, hogy határozatai nagy részét tanácsokban hozhatja meg. Az Ab elnöke helyesnek nevezte, hogy bár a testület 2012. január 1-jén folyamatban lévő eljárásai megszűnnek, ha a jogszabály utólagos vizsgálatát nem a kormány, a parlamenti képviselők negyede vagy az ombudsman kezdeményezte, az indítványozók jelentős része három hónapon belül alkotmányjogi panaszként "visszahozhatja" kifogását.
MTI

Az Alkotmánybíróság hatásköréről is tárgyal a héten a parlament

Hétfőn az új alaptörvény korhatárra vonatkozó rendelkezése miatt jövőre nyugdíjba vonuló bírók pótlásának szabályairól dönt, kedden az Alkotmánybíróság ugyancsak 2012. január 1-jén megváltozó hatásköréről tárgyal az Országgyűlés.

Az új alaptörvény szerint a bírák szolgálati jogviszonya - az eddigi 70. életév helyett - a 62-ről fokozatosan 65 évre emelkedő általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig állhat fenn, ezért jövőre 274 bíró vonul nyugállományba. Mivel ők nagyjából 40 ezer ügyben járnak el, annak érdekében, hogy pótlásuk időben megtörténhessen, fideszes képviselők átmeneti szabályokat tartalmazó törvényjavaslatot nyújtottak be.

Az indítvány szerint - amelyről hétfőn szavaz a Ház - az ítélőtáblák, a Fővárosi Bíróság, valamint a megyei bíróságok elnökeinek október 31-ig kell meghatározniuk, hogy az előterjesztésben meghatározott számú álláshely betöltéséhez az ítélőtáblán mely ügyszakban, a Fővárosi Bíróság és a megyei bíróságok illetékességi területéhez tartozó kerületi, illetve városi bíróságokon milyen ügyszakban kell pályázatot kiírni. A pályázat kiírásának határideje november 15., pályázni december 15-ig lesz lehetőség.

Dönt a parlament hétfőn a 2012. január 1-jén a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, a Rendőrtiszti Főiskola és a Budapesti Corvinus Egyetem közigazgatás-tudományi karának jogutódjaként létrejövő Nemzeti Közszolgálati Egyetem szervezetének és működésének részletszabályairól is.

Szintén szavaz az Országgyűlés a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete tavalyi évi jelentésének elfogadásáról, egy innovációs és fejlesztési eseti bizottság létrehozásáról és arról is, hogy - csatlakozva a Horvátországból induló kezdeményezéshez - felkéri az önkormányzatokat: közigazgatási területükön tiltsák meg a genetikailag módosított szervezetek alkalmazását az agrárgazdaságban.

Döntenek az állatvédelmi törvényről is

A napirend előtti felszólalások, az interpellációs időszak és a határozathozatalok után részletes vitát folytatnak a képviselők az állatvédelmi törvény módosításáról, amely lehetőséget adna arra, hogy az önkormányzatok a négy hónaposnál idősebb kutyák után 3500 forintot meg nem haladó összegű ebrendészeti hozzájárulást szedjenek be a tulajdonostól. Megtárgyalják a képviselők azokat a módosító indítványokat is, amelyek az LMP átmeneti - a kereskedelmi központok építésére és működtetésére vonatkozó szabályok megalkotásáig tartó - plázastopot elrendelni javasló indítványához érkeztek.

A kedd az Alkotmánybíróságról szól

A keddi napirenden kizárólag az Alkotmánybíróságról szóló sarkalatos törvény általános vitája szerepel.

Az új alkotmány életbe lépésével jelentősen megváltozik az Ab hatásköre, illetve az egyes eljárások kezdeményezésére jogosultak köre. A legfontosabb változás, hogy a testület alkotmányjogi panasz alapján az egyedi ügyben alkalmazott jogszabály mellett a bírói döntések alaptörvénnyel való összhangját is vizsgálhatja. A jogszabályok előzetes normakontrollját ezután nemcsak a köztársasági elnök, hanem az Országgyűlés is kérheti. Szűkül viszont a törvények utólagos vizsgálatának kezdeményezésére jogosultak köre: utólagos normakontrollt csak a kormány, a parlamenti képviselők negyede és az alapvető jogok biztosa indítványozhat majd, míg a hatályos alkotmány szerint az Ab eljárását törvényben meghatározott esetekben bárki kezdeményezheti.

E változások mellett az alkotmánybírósági törvény tervezete szerint megszűnnek az Ab jövő év január 1-jén folyamatban lévő eljárásai, ha a kifogásolt jogszabály utólagos vizsgálatát nem a kormány, a parlamenti képviselők negyede vagy az ombudsman kezdeményezte. Ugyanakkor az így megszűnő eljárás indítványozói alkotmányjogi panaszt nyújthatnak be a testületnek 2012. március 31-ig, föltéve, hogy a megjelölt kérdés az új alaptörvény rendelkezéseivel összefüggésben is vizsgálható, és a jogszabály megsemmisítése számukra előnyös következményekkel járna.

Alkotmányjogi panasz terjeszthető be akkor, ha egy ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányos joga sérült a bírósági eljárásban az alaptörvénybe ütköző jogszabály alkalmazása vagy bírói döntés miatt, és az indítványozó jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nem biztosított.
Az új törvény azt is rögzítené, hogy az Ab költségvetése nem lehet kevesebb az előző évi összegnél.

A javaslat az alkotmányügyi bizottság előterjesztéseként kerül a parlament elé, a KDNP-s Salamon László expozéja és a kormányzati álláspont ismertetése után Paczolay Péter, az Ab elnöke is felszólal.
http://www.hirado.hu/Hirek/2011/10/09/06/Az_Alkotmanybirosag_hataskorerol_is_targyal_a_heten_a.aspx

Sólyom: merem állítani, hogy nem alkotmányos a rendszer

Élesen bírálta az új alkotmányt előkészítő parlamenti munkát a volt köztársasági elnök. Sólyom László szerint az új alaptörvény titokban készült, a szövege három héttel annak elfogadása előtt került nyilvánosságra, és ami lényeges lenne egy alkotmányban, arról kevés szó esik benne. A volt köztársasági elnök, aki egyben az Alkotmánybíróság első elnöke is volt, gyógyíthatatlan sebnek nevezte a taláros testület jogköreinek megcsonkítását. Sólyom László minderről a történelemtanárok konferenciáján beszélt, ahol többek között Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság jelenlegi elnöke is felszólalt.

Április 18-án, a kormánypártok, a Fidesz és a KDNP szavazataival fogadta el az országgyűlés Magyarország új alaptörvényét, amely az 1949-es többször - így 1989-ben is - átdolgozott alkotmány helyébe lépett. Január elsejétől lesz hatályos az új alkotmány, amelyet a köztársasági elnök húsvéthétfőn írt alá. Addig és azóta is sok kritika érte.

A történelemtanárok országos konferenciájának is az új alaptörvény volt a témája. Az Alkotmánybíróság elnöke, Paczolay Péter szerint a történeti alkotmányt nem lehet visszahozni, de az ősi magyar alkotmány szimbolikus elemeit meg lehet őrizni. Úgy vélte, a jogfolytonosságot ma már csak a címer és a himnusz őrzi. „Ahhoz, hogy ne váljék az állami önkény eszközévé, vagy ne maradjon közönséges papír, szükséges, hogy az írott alkotmány mögött legyen elveknek és értékeknek olyan szilárd rendszere, melyet a bírói alkotmányértelmezés alakíthat ki”- fogalmazott Paczolay. Az Alkotmánybíróság elnöke azt mondta, a joghézagok kitöltése a bírói értelmezés feladata, ebben szerinte a bírói jogfejlődés Magyarországon jó úton jár.

A Magyar Köztársaság volt, és az Alkotmánybíróság első elnöke viszont élesen bírálta az alkotmányozás folyamatát. Sólyom László szerint a mostani alaptörvény szövegében szinte nem is tér el az előzőtől. „Az alkotmány nem új, nem az alkotmány új, talán ez a helyes mondat, hanem az alkotmányos hozzáállás az új”- vélekedett a volt köztársasági elnök, aki azt mondta, Magyarországot a perifériára viszi, hogy nincs teljes körű Alkotmánybíróság. „Az Alkotmánybíróság megcsonkítása egy gyógyíthatatlan seb. Azt merem állítani, hogy nem alkotmányos a rendszer, mert van egy olyan része, ahol nincsen alkotmányos kontroll, bármi megtehető, mert ott nem érvényes az alkotmány”- jelentette ki Sólyom.

Az egykori államfő szerint hiba volt, hogy nem került bele az új alaptörvénybe az államfőnek az a joga, amellyel feloszlathatja az országgyűlést. A volt elnök úgy vélte, ez a szemmel látható hatalomkoncentrációt veszélyeztetné.
atv.hu