erdelyip plankog
Az új nemzeti konzultációval a kormány a bíróságok ellen is hergel.
Több kérdés is kifejezetten a független igazságszolgáltatást támadja, miközben a parlament megszavazta, hogy nem fognak kifizetni jogerősen megítélt kártérítéseket.
A háttérben zajlik a jogi keretrendszer faragása a kormány ízlése szerint.
A szintén illiberális vezetésű Lengyelországban már előrébb jár ez a folyamat, ott napi bíróellenes műsor megy a köztévén.
Így lehet az „emberek igazságérzetét” az autokratikus törekvések szolgálatába állítani.
Évek óta folyik a Fidesz kommunikációs háborúja a civil szervezetek ellen a kormányzati médiabirodalom és a nemzeti konzultációk segítségével. Olyan lendülettel, hogy bíróság is elmarasztalta Rogán Antal minisztériumát, mert valótlanságot írtak a civilekről a konzultációban.
A parlament fideszes többsége különféle jogszabályokat is kitalált, hogy megnehezítsék a civilek életét, de ezeket, például a külföldi támogatásokról vagy a civilek különadójáról szóló törvényeket a gyakorlatban nem alkalmazzák.
A bíróságok ügyében ehhez képest eddig fordított volt a helyzet. Kommunikációs támadások korábban nem nagyon történtek, de folyamatos volt a jogi mérnökösködés, új jogszabályok és rendeletek születtek, amiket azonnal alkalmaztak is, hogy a NER ki tudja terjeszteni a befolyását az igazságszolgáltatásban.
MOST VISZONT A KORMÁNY ELKEZDETT SZTORIT ÉPÍTENI A BÍRÓSÁGOK ÜGYE KÖRÉ IS.
Orbán Viktor januári sajtótájékoztatója.Fotó: ATTILA KISBENEDEK/AFP
Jogállami finomságok kocsmanyelven
Az első lövést a miniszterelnök adta le év eleji sajtótájékoztatóján. Arról, hogy az államnak kártérítést kellene fizetnie jogerős bírósági döntés alapján azért, mert szegregáltan oktattak a gyöngyöspatai iskolában, azt mondta:
„Én nem vagyok gyöngyöspatai, de hát azért, ha ott élnék, mégis megkérdezném, ez hogyan van, hogy egyébként valamilyen okból a velem egy közösségben, egy faluban élő, etnikailag meghatározó népcsoport tagjai egy nagy jelentőségű összeget fognak kapni mindenfajta munkavégzés nélkül. Miközben én meg itt keccsölök egész nap.”
A szintén jogerős bírósági ítéletek alapján megítélt börtönkártérítések ügyét azzal a példával érzékeltette: a kifogások között szerepel, hogy egyes zárkákba nem süt be a nap.
A két esetben nemcsak az a közös, hogy a miniszterelnök eltorzította a valós képet (a szegregációs kártérítésnek semmi köze a „munkavégzéshez”, a börtönkártérítések egyáltalán nem csak a napsütésről szólnak) – hanem az is, hogy elvont jogállami témákat hétköznapi, átélhető sztorivá tett, amihez mindenki azonnal tud érzelmileg kapcsolódni.
Pedig mindkét esetben alapvető demokratikus jogállami vívmányokról van szó: egy államnak kötelessége biztosítani, hogy polgárait ne érje megkülönböztetés származásuk alapján, és kötelessége az is, hogy tisztességes viszonyokat biztosítson az elítélteknek. A demokratikus jogállamok régen túljutottak azon a felismerésen, hogy mindenkinek jobb, ha ezeket a szabályokat betartjuk. Ezekkel a lépésekkel viszont kisebbségben lévő, népszerűtlen csoportok „járnak jól”, és a járnak jól itt annyit jelent, hogy érvényesülnek az alapvető demokratikus jogaik. Egy kellően gátlástalan politikai erő pedig itt észreveheti a lehetőséget arra, hogy a többségben lévőket hergeljék ezzel.
Minden ellenség egy csoportban
A közvéleményt heti rendszerességgel szondázó kormányzat legalább két kampánylegyet üt egy konzultációs csapásra: új ellenségnek kijelölte a gyöngyöspatai romákat és a kártérítést kapó elítélteket, és közben egy mozdulattal ugyanebbe a csoportba terelte a bíróságokat, és az ügyvédeket is. Mindehhez hozzácsaptak a szegedi Szeviép-ügyet, ahol fegyelmi eljárás is indult egy bíró összeférhetetlensége miatt.
ÍGY PEDIG MEGALKOTTÁK A NAPLOPÓK ÉS BŰNÖZŐK PÁRTJÁN ÁLLÓ, KORRUPT BÍRÓSÁGOK KÉPÉT.
Ez a kép már alkalmas arra, hogy a társadalom szemében gyengítse a független bíróság tekintélyét, hiszen olyan dolgokat művelnek, ami szemben áll „az emberek igazságérzetével”.
Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője ma reggel a Magyar Nemzetnek adott interjújában pont a „börtönbizniszt” emlegetve arról beszélt, hogy
„AZ ÍTÉLKEZŐ BÍRÓK IS HIBÁSAK EBBEN A HELYZETBEN”
noha a kártérítéseket lehetővé tévő jogszabályt a fideszes többség fogadta el 2015-ben. Kocsis a hétfői interjúban arról is beszélt, hogy
„AZ IS TÉNY, HOGY A BÍRÓI KAR FIGYELEMRE MÉLTÓ RÉSZE ELFOGULT A BALOLDALLAL POLITIKAI ÜGYEKBEN.”
Kövér László korábban így fogalmazott: „A gyöngyöspatai kárpótlási ügyben egy szűk kisebbség az ügyvédek és a Soros-féle háttérhatalom hálózatának segítségével jelentős összegeket akar zsebre tenni.” A Fidesz bevetette egyik kedvenc eszközét, a nyelvpolitikát is (ennek jelentőségéről korábban részletesen írtunk): az új szóvirág, amit minden fórumon terjesztenek, a „börtönbiznisz”.
Tüntetés a szabad bíróságokért és a romák kirekesztése ellen.Fotó: Halász Júlia
További politikai előny a Fidesznek, hogy mindenkit, aki ellenvéleményt fogalmaz meg ebben a témában, és a jogállam mellett áll ki, legyen az ellenzéki politikus vagy civil, automatikusan a bűnözők barátjaként mutathat be. És ezt általában meg is teszik, a kormánymédiában gondosan kikeresve a legsúlyosabb bűneseteket.
A jogállami intézmények elleni hergelés miatt már tiltakoztak is társadalomtudósok és civil szervezetek, volt tüntetés a témában. Már önmagában is káros, ha egy kormány kampányolni kezd a bíróságok ellen, a közbizalmat az is rombolja, ha mindez megmarad kommunikációs szinten. De az ilyen kampányok sokszor jogi változásoknak ágyazanak meg.
AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS JOGI KERETRENDSZERÉNEK FARIGCSÁLÁSA PEDIG AZ UTÓBBI IDŐBEN SEM ÁLLT LE.
Jelenleg három olyan kérdés van, ami meghatározhatja a magyar bíróságok pályáját a következő néhány évben.
1. A rendszer tetejének megszállása
A választási ügyek politikai szempontból például kiemelten fontosak a Fidesz számára. Ők alkották meg a választási törvényt, ők diktálják a tempót a Nemzeti Választási Bizottságban, de mindez semmit sem ér, ha végül egy bíróságra kerülő választási ügyben nem a számukra kedvező döntés születik.
Hogy ezt, és sok másik kritikus témát bebiztosítsanak, különbírósági rendszert hoztak volna létre, ide került volna a választáson kívül még egy sor politikai szempontból érzékeny ügy, a bírói helyeket pedig részben az államigazgatásból, minisztériumokból és kormányhivatalokból érkező emberekkel töltötték volna fel.
A különbíróságok létrehozásának először 2016-ban futottak neki, de akkor a kétharmados többség hiányában nem sikerült a dolog. A 2018-as választási győzelem után új lendülettel fordultak a témának, de a 2019-es EP választás európai eredménye nehéz helyzetbe hozta a Fideszt, gesztust kellett tenni mérsékelt szövetségeseiknek, és a különbíróságos projektet ezért elengedték.
Tavaly év végén, néhány héttel azután, hogy Varga Judit igazságügyminiszter bejelentette, hogy lemondanak a különbíróságok bevezetéséről, egy nagyon sokféle jogszabályt egyszerre módosító, úgynevezett salátatörvényt fogadott el a fideszes többség, ami a meglévő bírósági rendszert több ponton is megváltoztatta.
A legfontosabb módosítás lehetővé teszi az állami intézményeknek, hogy bizonyos esetekben az alkotmánybírósághoz fellebbeznek, hogy az alsóbb szintű bíróságok számukra kedvezőtlen döntéseit megváltoztassák. Az alkotmánybírákat a parlament választja, kivétel nélkül a fideszes többségnek köszönhetik a megbízásukat.
Vegyünk egy példát: egy állampolgár választási ügyben tesz panaszt, de azt a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) elutasítja. A panaszos bírósághoz fordul az NVB döntése ellen, ahol jogerősen az ő javára döntenek. Korábban itt volt a történet vége. Mostantól viszont az NVB a jogerős döntést az Alkotmánybíróságon támadhatja meg, ahol már régóta a Fidesz emberei ülnek, és a kormány politikai szempontjai sokkal jobban érvényesülnek, mint más bíróságokon.
A tavaly év végi módosítás a Kúria befolyását is megnövelte, és lehetővé tette, hogy az alkotmánybírák átüljenek a Kúriára. Ennek azért van jelentősége, mert a Kúria jelenlegi elnökének, a mérsékelt Darák Péternek hamarosan lejárt a mandátuma, és a helyére minden valószínűség szerint Varga Zs. András alkotmánybíró, a Fidesz egyik legfontosabb jogi ideológusa kerülhet.
Ezek a változások azt mutatják, hogy a kormány rájött: felesleges egyéni bírákra nyomást gyakorolni, mondjuk fegyelmi ügyekkel, vagy felépíteni egy drága különbírósági rendszert, elég az igazságszolgáltatás legtetejét megszállni. A legfontosabb, politikailag kényes ügyek ugyanis előbb vagy utóbb úgyis a Kúria vagy az Alkotmánybíróság előtt fognak kikötni.
2. Fél éve azt sem tudták kicsoda, ma mindenki Senyei György Barnára figyel
Az igazságszolgáltatás szinte az egyetlen olyan komoly önálló hatalommal rendelkező állami terület, ahol a Fidesz nem igazán tudta kiterjeszteni a befolyását az elmúlt 10 évben. Ez a ritka kudarcuk Handó Tünde tavalyi távozásában csúcsosodott ki. Handó megüresedő helyére a Fidesz nagy meglepetésre a bírósági körökben sem különösebben ismert Senyei György Barnát nevezte ki. Senyei még csak néhány hónapja van a hivatalában, és a bírák többsége – beleértve Handó kritikusait – eddig szimpátiával figyeli a tevékenységét.
Senyei György BarnaFotó: Halász Júlia
Nem tudni viszont, hogy mi Senyei terve azokkal a bírósági vezetőkkel, akiket Handó nevezett ki az elmúlt években, gyakran vitatott körülmények között. A bírák egy része szerint ebben a témában a meghatározó lépés az ország egyik legfontosabb és legnagyobb bíróságának, a Fővárosi Törvényszék vezetőjének kinevezése lesz.
A bíróságot jelenleg megbízottként Tatár-Kiss Péter vezeti, ő egy tavalyi fegyelmi ügy miatt nem kimondottan népszerű a beosztottjai között. A Fővárosi Törvényszéket korábban Fazekas Sándor vezette (míg összen nem rúgta a port Handóval), ő pedig minden valószínűség szerint újra pályázik majd a posztra. Ha Senyei visszahelyezi a Fővárosi Törvényszék élére Fazekast, az sokak szerint azt jelenti, hogy az Országos Bírósági Hivatal elnöke nem fog majd visszaélni a vezetői kinevezésekkel, mint ahogy azt Handó tette éveken át.
3. Ami nem a miénk, az nincs
Magyarországon a büntető igazságszolgáltatás politikailag érzékeny részében a bíróságoknak nem mindig jut szerep. Bizonyos ügyek el sem juthatnak a bíróságokig. A Polt Péter vezette ügyészség ugyanis nem emel vádat olyan ügyekben, amik a Fidesz legfontosabb vezetőit vagy azok családtagjait veszélyeztetnék.
Sokak szerint ez a megközelítés, a bíróságok marginalizálása az igazságszolgáltatás más részein is megfigyelhető.
Az elmúlt években a parlament úgy változtatott bizonyos eljárásjogi szabályokat, hogy egyre drágább és bonyolultabb legyen az állampolgároknak bíróság elé vinni a vitás ügyeiket. Vannak persze teljesen legitim érvek a perek számának csökkentése mellett, de egyesek szerint ezeknek a törekvéseknek egy része arról is szól, hogy a NER nem akarja, hogy az autonóm módon működő bíróságok érdemben alakíthassák a társadalmi viszonyokat Magyarországon, így inkább megpróbálják az igazságszolgáltatás szerepét általában is csökkenteni.
A lengyel példa
Ha bíróellenes kampányról van szó, a magyar konzultáció egyelőre csak halvány utánzata annak, ami Lengyelországban zajlik évek óta. A lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) akkora lendülettel vágott „az igazságügyi reformba” (ennek lényege, hogy a politikai vezetésnek legyen sokkal nagyobb befolyása a bíróságok működésére), hogy amiatt már 7-es cikkely szerinti eljárást is indított az Európai Bizottság.
A TÖBB HULLÁMOS JOGI TÁMADÁSSOROZATOT PEDIG LENGYELORSZÁGBAN IS HEVES MÉDIAKAMPÁNNYAL TÁMOGATJÁK MEG.
A lengyel köztévében minden hétköznap este adják a Kaszt című, bírók elleni lejáratóműsort. A „kaszt” elnevezés a lengyel kormánypárt köreinek kedvelt szóhasználata, így nevezik a bírók „kiváltságos osztályát”, akinek szerintük még a kommunista időkből maradtak meg az előjogaik. Működik külön Twitter-csatorna Kastawatch néven, ami bírók adatait közli, és volt bíróellenes kormányzati plakátkampány is.
Tüntetés Varsóban az igazságügyi reform ellen 2020 januárban.Fotó: Beata Zawrzel/NurPhoto
Ennek keretében többek között egy olyan bíró esetére hivatkoztak, aki kolbászt lopott. Az illető bíró már korábban nyugdíjba ment, és kiderült róla, hogy mentális zavarai voltak, a kormánypárti körök többek között ennek alapján hergelték az embereket a teljes intézményrendszer ellen.
Tavaly kiderült az is, hogy konkrétan az igazságügyi minisztériumból irányítottak bírók elleni internetes lejárató- és zaklatókampányt. Erről nyíltan beszélt egy volt dolgozó, aki részt vett ilyen kampányokban, aztán kiszállt. Februárban fizikailag is megtámadtak egy bírót Rybnikben.
A fenyegető hangulat erősödése mellett tavaly 300 bíró tervezett nyugdíjba vonulni. Ez a szám még 1-2 évvel korábban is általában feleannyi volt évente. Ugyanakkor az is igaz, hogy az igazságügyi reformmal szembeni tiltakozások is nagyon erősek voltak, százezres tüntetések is előfordultak az elmúlt években.
Az emberek az elit ellen
A független igazságszolgáltatással szembeni fellépés jellegzetesen illiberális törekvés, ami mind a magyar, mind a lengyel kormánypárt jellemzője. A támadások mögötti indoklás viszont inkább e pártok másik jellegzetességével írható le: a populizmussal.
A populista politika erők szerint általában ők az embereket képviselik az elittel szemben. A két csoport közül az emberek egyégesen tiszták, szemben az egységesen korrupt elittel. A politika feladata pedig az emberek akaratát tükrözni. (Erről beszélt egy korábbi interjúnkban Cas Mudde holland politikatudós, a populizmus kutatója is: „A Nyugat bűnrészessége, hogy fenntartják a Fidesz illiberális rendszerét”.)
Ebből pedig az is következik, hogy a populista elképzelés szerint lényegében nincsenek legitim kisebbségi érdekek, vagy jogos fékek a hatalom előtt, hiszen ezek a fékek az emberek akaratát korlátoznák.
ÍGY LEHET „AZ EMBEREKRE” HIVATKOZVA AUTOKRATIKUS TÖREKVÉSEKET MEGVALÓSÍTANI.
A Fidesz politikusai persze nem mindig hirdették ugyanezt, lépésről lépésre jutottunk el oda, hogy illegitimnek tartják a hatalom kontrollját.
Hasonló a helyzet a médiával: most már azt is tagadják, hogy egyáltalán létezik független média, vagy hogy a médiának feladata lenne a hatalom ellenőrzése. Ez sem volt mindig így. 2014-ben Gulyás Gergely még a 444-nek adott interjúban arra a kérdésünkre, „feladata egy híradónak, hogy ellenőrizze a hatalmat?”, azt választolta: „természetesen”.
Kovács Zoltán tavaly novemberben már azt közölte egy nemzetközi újságírókból álló küldöttséggel, hogy szerinte a média feladata nem a hatalom ellenőrzése, és a „független újságírók, akik mégis ezt teszik, politikai aktivisták”.
Borítókép: Kiss Bence
https://tldr.444.hu/2020/03/02/az-autokracia-trukkje-az-emberek-igazsagerzete-neveben-nekimenni-a-birosagoknak
2020. március 2., hétfő
2020. február 27., csütörtök
MENNYIRE ÉRVÉNYESÜL AZ EMBERI AKARAT AZ ÉLET VÉGÉN?
Techet Péter
2020. február 27. csütörtök, 13:29
Európában még mindig nagyon eltérő a jogi szabályozás az eutanázia kapcsán. A német alkotmánybíróság szerdán feloldotta az eutanázia segítésének tilalmát, Magyarországon ez még mindig tilos. Az aktív eutanázia azonban csak négy európai országban lehetséges. Európai körkép!
2017-ben egy olasz liberális politikus vitt át Svájcba egy bizonyos Dj Fabot. Egy baleset következtében az olasz dj minden végtagját amputálni kellett korábban, ő pedig azt kérte az olasz hatóságoktól: engedjék meghalni. Olaszországban azonban az eutanázia minden aktív formája – akár egy orvos végzi el, akár a halált kívánó személynek nyújt valaki segítséget – tiltott. Nem úgy azonban Svájcban, ahol két civil szervezet is biztosítja a halált azoknak, akik ugyan még élhetnének, de gyógyíthatatlan betegségben szenvednek.
Ha a halál természetes módon beáll
Marco Cappato olasz liberális politikus megelégelte az olasz elutasítást, és maga utaztatta el Dj Fabot Zürichbe, ahol beadták neki a halálos injekciót. Cappato az olasz-svájci határon feladta önmagát, elvégre amit tett, az az olasz büntetőjogba ütközik. A milánói bíróság azonban az alkotmánybírósághoz fordult, amely ugyan kimondta, hogy az aktív és segített eutanázia büntetőjogi tilalma jogos, mégis felmentette Cappatót.
Olaszország a szigorú szabályozásával nem rí ki, a legtöbb európai országban csak a passzív eutanázia engedélyezett. Az 1997-es egészségügyi törvény
Magyarországon is annyit enged csak meg a betegeknek, hogy lemondhassanak az életmentő vagy életben tartó beavatkozásokról
– azaz átengedjék magukat a betegség természetes lefolyásának. A halál, ami ilyenkor beáll, nem lesz tehát meggyorsítva vagy megsegítve mások által – ez már ugyanis aktív eutanázia lenne, amely gyakorlatilag a legtöbb európai országban (noha egyhítő körülményeket figyelembe vesznek) emberölésnek számít.
Az aktív eutanázia az Európai Unióban teljes mértékben ma csak Hollandiában, Belgiumban és Luxemburgban lehetséges:
az első két országban még kiskorúak is kérhetik, hogy egy halálos injekcióval vessenek véget az életüknek. Mindehhez elég annak igazolása, hogy az illető beszámítható, azaz tudatában van döntésének következményeivel – ebben az esetben pedig akár olyan emberek is kérhetik a halált, akik nem szenvednek valamilyen gyógyíthatatlan betegségben.
Mindez következik az emberi szabadságból, amely nemcsak az élethez, de a szabad halálhoz való jogot is tartalmazza – legalábbis ezen Benelux-országokban. Negyedik országként jön még ehhez Svájc, ahol viszont az aktív eutanáziát csak gyógyíthatatlan betegek kérhetik. Az alpesi államban jelenleg két szervezet – az Exit és a Dignitas – kínál ilyen „szolgáltatást”. Dj Fabo is ezek egyikében kapta meg a halálos dózist. Mind az Exit, mind a Dignitas Németországban is hirdette magát: egy civil szervezeten keresztül volt lehetőség Svájcba utazni.
Németország engedélyezi a segítséget
Ugyan Németországban sem az öngyilkosság, sem az ahhoz való segítségnyújtás nem büntetendő, 2015-ben bekerült önálló büntetőjogi tényállásként az „öngyilkosság üzletszerű támogatásának” tilalma – ami gyakorlatilag azon személyekre és szervezetekre vonatkozott, akik és amelyek segítettek halálos betegeknek aktív eutanáziát igénybe venni (például beszerezve nekik a halálos gyógyszert, amit aztán a beteg maga vett be – ha nem ő vette volna be, akkor emberölésnek számíthatott volna –, vagy svájci, esetleg holland eutanázia-kórházakba szállították őket).
A német tilalom ellen azonban számos halálos beteg ember, valamint orvos perelt a német alkotmánybíróság előtt,
amely szerdai döntésében kimondta: noha a német államnak kötelessége védenie az életet, de az elsődleges alapelv az emberi méltóság, amibe a saját halál megválasztásának szabadsága is beletartozik. Aki pedig valakit szabadságának megélésben segít – tehát ebben az esetben: aktív eutanáziához juttatja –, nem büntethető, elvégre jogdogmatikailag is furcsa lenne, ha büntetőjogi tényállás lenne egy olyan tett elősegítése, ami maga nem büntetendő. A német alkotmánybíróság tehát eleve semmisnek nyilvánította a tilalmat, amely így kikerült a büntetőtörvénykönyvből.
Németország ezzel a döntéssel azonban nem zárkózott fel még a Benelux-államokhoz vagy Svájchoz,
mert az aktív eutanázia – tehát amikor a beteg kérésének eleget téve az orvos vagy a nővér adja be a halálos injekciót (vagy más módon idézi elő a halált) – továbbra is emberölésnek számít.
Ötödik országként a kontinensen
egy igazi katolikus ország jöhet még, amely engedélyezné az aktív eutanáziát.
Portugáliában a baloldali kormányban résztvevő radikális baloldali pártok egyik választási ígérete volt ez. Azonban a katolikus egyház és a jobboldali ellenzék erőteljesen mobilizál a törvénytervezetek ellen, azt szeretnék, ha a kormány vagy a parlament népszavazásra bocsátaná a kérdést.
Ha ez nem történne meg, készek lennének az alkotmánybírósághoz is fordulni. Azonban nem csak az kérdéses, hogy a baloldali államfő átküldene-e egy törvényt az alkotmánybírósághoz, de az is, hogy ott alkotmányellenesnek találnák-e az aktív eutanáziát, elvégre a portugál alkotmány csak annyit mond ki, hogy „az élet sérthetetlen” – ezzel azonban elvileg nem kell szemben állnia annak, hogy ha valaki szabad akaratból szeretne a saját életéről rendelkezni.
Az eutanázia formái
Az eutanáziának ugyanis négy formája is ismert.
1. A passzív eutanázia az Európai Unió majdnem minden államában engedélyezett (kivéve Lengyelországot, Litvániát és Lettországot), de ez tényleg nem egy nagy lépés, elvégre itt nincs másról szó, minthogy az orvos nem avatkozik be – azaz a betegség természetes lefolyásaként beáll a halál. A beavatkozásról való lemondás mint az emberi méltóság egyik eleme, minden európai államban elfogadást nyert.
2. Kétségesebb már az indirekt eutanázia, amely például Ausztriában engedélyezett: itt arról van szó, hogy az orvos a halálos, gyógyíthatatlan betegnek olyan mértékű fájdalomcsillapítót adhat be, ami ugyan szükséges, de előreláthatólag a beteg halálát fogja eredményezni. Gyakorlatilag ez egyfajta felgyorsított passzív eutanázia: a halál itt is beállna a beavatkozások beszüntetése okán, de éppen az emberi méltóság miatt a fájdalmakat az orvos csillapítja, ám oly módon, hogy annak mértéke hamarabbi halált eredményez.
3. Az asszisztált eutanázia az, ahol igazán elkezdődnek a viták. Itt ugyanis legtöbbször szintén gyógyíthatatlan a beteg, de a halálát nem a betegsége, hanem az orvos aktív közreműködése megsegíti. Azért nem aktív azonban ez az eutanázia, mert a halált konkrétan a beteg okozza (azaz öngyilkosságról van szó), de ahhoz az eszközt egy másik személy biztosítja. Ide sok minden tartozhat: az orvos beszerzi és a betegnek odaadja (de nem maga adja be) a halálos gyógyszert, ám éppen a német alkotmánybírósági pert egy olyan eset is megelőzte, ahol a férj fegyvert adott a halálos beteg feleségének, az lőtte le magát, a férj már „csak” az utolsó „kegyelemlövést” adta le.
4. Ez se tekinthető azonban még aktív eutanáziának, ahol eleve egy másik személy segíti a beteget – vagy Hollandiában és Belgiumban még betegnek se kell lenni, elég, ha valaki nem akar már élni – a halálba. Ennek módja legtöbbször valamilyen halálos injekció vagy gyógyszermix beadása.
Egyre többen veszik igénybe az önkéntes halált
Hollandiában évente átlagosan hatezer ember vesz igénybe aktív eutanáziát.
Ezeknek egy jelentős része nem halálos, gyógyíthatatlan beteg, hanem más okból nem kíván élni. Alkoholisták, akik nem találnak visszautat a társadalomba; depresszívek, akik nem bírják elviselni a fájdalmaikat; vagy demenciával diagnosztizált emberek egyaránt vannak azok között rendszeresen, akik kérik a szívbénuláshoz vezető három injekciót (egy sóoldatét, egy erős altatóét, majd a halálos gyógyszer mixét).
Belgiumban pedig az is elég indok volt aktív eutanázia engedélyezéséhez, hogy egy szexuális bűncselemények elkövetéséért elítélt személy azt állította: rémképzetei vannak, és mivel nem kap megfelelő terápiát, inkább meghalna. Azóta tucatnyi más belga rabnak engedélyezték hasonló okokból az aktív eutanáziát.
Mivel évről évre nő az aktív eutanáziát igénybe vevők száma mind Belgiumban, mind Hollandiában – akár az is előfordulhat, hogy egy ápoló az idős ember akaratát csak feltételezve adja be neki a halálos injekciót – egyes holland orvosok szigorítást javasolnának. 2017-ben 148 orvos írt alá egy petíciót, amiben nem is az aktív eutanázia betiltását szorgalmazták, de azt kérték orvostársaiktól: ha egy beteg meg is akar halni, ne azonnal teljesítsék a kívánságát, próbálják először mégis meggyőzni az élet mellett.
Noha jelenleg is nagyon liberális a holland szabályozás, valamilyen betegségnek vagy lelki, testi szenvedésnek fenn kell állnia, az eutanázia csak ekkor igényelhető. A balliberális D66 párt, amely jelenleg keresztény és jobboldali liberális pártokkal közösen kormányoz, azt szeretné, hogy a holland jogban jelenjék meg a „befejezett élet” fogalma:
azon emberek, akik minden egyéb fájdalom, szenvedés, betegség megléte nélkül is úgy érzik, éltek már eleget, és még most, amikor nincs semmi bajuk, szeretnének meghalni, kérhessék ezt.
A D66 terve szerint hetven év felett lehetne ezt kérni, de vannak olyan javaslatok, amelyek alacsonyabb alsó korhatárt szabnának. Jelenleg azonban a kereszténydemokrata CDA, valamint a fundamentalista protestáns ChristenUnie – mint két másik koalíciós partner – a D66 ötlete ellen van. A D66 azonban arra hivatkozik: a felmérések szerint több, mint ötvenezer idősebb (azaz ötvenöt év feletti) holland ember ráunt már az életére, többségük – noha nincs jelenleg még betegségük – tett már lépéseket is az aktív eutanázia érdekében.
Jelenleg azonban erre még Hollandiában se lenne joguk.
http://azonnali.hu/cikk/20200227_nemeteknel-meg-csak-segiteni-lehet-az-eutanaziat-a-hollandoknal-az-egeszsegesnek-is-jarhatna
2020. február 27. csütörtök, 13:29
Európában még mindig nagyon eltérő a jogi szabályozás az eutanázia kapcsán. A német alkotmánybíróság szerdán feloldotta az eutanázia segítésének tilalmát, Magyarországon ez még mindig tilos. Az aktív eutanázia azonban csak négy európai országban lehetséges. Európai körkép!
2017-ben egy olasz liberális politikus vitt át Svájcba egy bizonyos Dj Fabot. Egy baleset következtében az olasz dj minden végtagját amputálni kellett korábban, ő pedig azt kérte az olasz hatóságoktól: engedjék meghalni. Olaszországban azonban az eutanázia minden aktív formája – akár egy orvos végzi el, akár a halált kívánó személynek nyújt valaki segítséget – tiltott. Nem úgy azonban Svájcban, ahol két civil szervezet is biztosítja a halált azoknak, akik ugyan még élhetnének, de gyógyíthatatlan betegségben szenvednek.
Ha a halál természetes módon beáll
Marco Cappato olasz liberális politikus megelégelte az olasz elutasítást, és maga utaztatta el Dj Fabot Zürichbe, ahol beadták neki a halálos injekciót. Cappato az olasz-svájci határon feladta önmagát, elvégre amit tett, az az olasz büntetőjogba ütközik. A milánói bíróság azonban az alkotmánybírósághoz fordult, amely ugyan kimondta, hogy az aktív és segített eutanázia büntetőjogi tilalma jogos, mégis felmentette Cappatót.
Olaszország a szigorú szabályozásával nem rí ki, a legtöbb európai országban csak a passzív eutanázia engedélyezett. Az 1997-es egészségügyi törvény
Magyarországon is annyit enged csak meg a betegeknek, hogy lemondhassanak az életmentő vagy életben tartó beavatkozásokról
– azaz átengedjék magukat a betegség természetes lefolyásának. A halál, ami ilyenkor beáll, nem lesz tehát meggyorsítva vagy megsegítve mások által – ez már ugyanis aktív eutanázia lenne, amely gyakorlatilag a legtöbb európai országban (noha egyhítő körülményeket figyelembe vesznek) emberölésnek számít.
Az aktív eutanázia az Európai Unióban teljes mértékben ma csak Hollandiában, Belgiumban és Luxemburgban lehetséges:
az első két országban még kiskorúak is kérhetik, hogy egy halálos injekcióval vessenek véget az életüknek. Mindehhez elég annak igazolása, hogy az illető beszámítható, azaz tudatában van döntésének következményeivel – ebben az esetben pedig akár olyan emberek is kérhetik a halált, akik nem szenvednek valamilyen gyógyíthatatlan betegségben.
Mindez következik az emberi szabadságból, amely nemcsak az élethez, de a szabad halálhoz való jogot is tartalmazza – legalábbis ezen Benelux-országokban. Negyedik országként jön még ehhez Svájc, ahol viszont az aktív eutanáziát csak gyógyíthatatlan betegek kérhetik. Az alpesi államban jelenleg két szervezet – az Exit és a Dignitas – kínál ilyen „szolgáltatást”. Dj Fabo is ezek egyikében kapta meg a halálos dózist. Mind az Exit, mind a Dignitas Németországban is hirdette magát: egy civil szervezeten keresztül volt lehetőség Svájcba utazni.
Németország engedélyezi a segítséget
Ugyan Németországban sem az öngyilkosság, sem az ahhoz való segítségnyújtás nem büntetendő, 2015-ben bekerült önálló büntetőjogi tényállásként az „öngyilkosság üzletszerű támogatásának” tilalma – ami gyakorlatilag azon személyekre és szervezetekre vonatkozott, akik és amelyek segítettek halálos betegeknek aktív eutanáziát igénybe venni (például beszerezve nekik a halálos gyógyszert, amit aztán a beteg maga vett be – ha nem ő vette volna be, akkor emberölésnek számíthatott volna –, vagy svájci, esetleg holland eutanázia-kórházakba szállították őket).
A német tilalom ellen azonban számos halálos beteg ember, valamint orvos perelt a német alkotmánybíróság előtt,
amely szerdai döntésében kimondta: noha a német államnak kötelessége védenie az életet, de az elsődleges alapelv az emberi méltóság, amibe a saját halál megválasztásának szabadsága is beletartozik. Aki pedig valakit szabadságának megélésben segít – tehát ebben az esetben: aktív eutanáziához juttatja –, nem büntethető, elvégre jogdogmatikailag is furcsa lenne, ha büntetőjogi tényállás lenne egy olyan tett elősegítése, ami maga nem büntetendő. A német alkotmánybíróság tehát eleve semmisnek nyilvánította a tilalmat, amely így kikerült a büntetőtörvénykönyvből.
Németország ezzel a döntéssel azonban nem zárkózott fel még a Benelux-államokhoz vagy Svájchoz,
mert az aktív eutanázia – tehát amikor a beteg kérésének eleget téve az orvos vagy a nővér adja be a halálos injekciót (vagy más módon idézi elő a halált) – továbbra is emberölésnek számít.
Ötödik országként a kontinensen
egy igazi katolikus ország jöhet még, amely engedélyezné az aktív eutanáziát.
Portugáliában a baloldali kormányban résztvevő radikális baloldali pártok egyik választási ígérete volt ez. Azonban a katolikus egyház és a jobboldali ellenzék erőteljesen mobilizál a törvénytervezetek ellen, azt szeretnék, ha a kormány vagy a parlament népszavazásra bocsátaná a kérdést.
Ha ez nem történne meg, készek lennének az alkotmánybírósághoz is fordulni. Azonban nem csak az kérdéses, hogy a baloldali államfő átküldene-e egy törvényt az alkotmánybírósághoz, de az is, hogy ott alkotmányellenesnek találnák-e az aktív eutanáziát, elvégre a portugál alkotmány csak annyit mond ki, hogy „az élet sérthetetlen” – ezzel azonban elvileg nem kell szemben állnia annak, hogy ha valaki szabad akaratból szeretne a saját életéről rendelkezni.
Az eutanázia formái
Az eutanáziának ugyanis négy formája is ismert.
1. A passzív eutanázia az Európai Unió majdnem minden államában engedélyezett (kivéve Lengyelországot, Litvániát és Lettországot), de ez tényleg nem egy nagy lépés, elvégre itt nincs másról szó, minthogy az orvos nem avatkozik be – azaz a betegség természetes lefolyásaként beáll a halál. A beavatkozásról való lemondás mint az emberi méltóság egyik eleme, minden európai államban elfogadást nyert.
2. Kétségesebb már az indirekt eutanázia, amely például Ausztriában engedélyezett: itt arról van szó, hogy az orvos a halálos, gyógyíthatatlan betegnek olyan mértékű fájdalomcsillapítót adhat be, ami ugyan szükséges, de előreláthatólag a beteg halálát fogja eredményezni. Gyakorlatilag ez egyfajta felgyorsított passzív eutanázia: a halál itt is beállna a beavatkozások beszüntetése okán, de éppen az emberi méltóság miatt a fájdalmakat az orvos csillapítja, ám oly módon, hogy annak mértéke hamarabbi halált eredményez.
3. Az asszisztált eutanázia az, ahol igazán elkezdődnek a viták. Itt ugyanis legtöbbször szintén gyógyíthatatlan a beteg, de a halálát nem a betegsége, hanem az orvos aktív közreműködése megsegíti. Azért nem aktív azonban ez az eutanázia, mert a halált konkrétan a beteg okozza (azaz öngyilkosságról van szó), de ahhoz az eszközt egy másik személy biztosítja. Ide sok minden tartozhat: az orvos beszerzi és a betegnek odaadja (de nem maga adja be) a halálos gyógyszert, ám éppen a német alkotmánybírósági pert egy olyan eset is megelőzte, ahol a férj fegyvert adott a halálos beteg feleségének, az lőtte le magát, a férj már „csak” az utolsó „kegyelemlövést” adta le.
4. Ez se tekinthető azonban még aktív eutanáziának, ahol eleve egy másik személy segíti a beteget – vagy Hollandiában és Belgiumban még betegnek se kell lenni, elég, ha valaki nem akar már élni – a halálba. Ennek módja legtöbbször valamilyen halálos injekció vagy gyógyszermix beadása.
Egyre többen veszik igénybe az önkéntes halált
Hollandiában évente átlagosan hatezer ember vesz igénybe aktív eutanáziát.
Ezeknek egy jelentős része nem halálos, gyógyíthatatlan beteg, hanem más okból nem kíván élni. Alkoholisták, akik nem találnak visszautat a társadalomba; depresszívek, akik nem bírják elviselni a fájdalmaikat; vagy demenciával diagnosztizált emberek egyaránt vannak azok között rendszeresen, akik kérik a szívbénuláshoz vezető három injekciót (egy sóoldatét, egy erős altatóét, majd a halálos gyógyszer mixét).
Belgiumban pedig az is elég indok volt aktív eutanázia engedélyezéséhez, hogy egy szexuális bűncselemények elkövetéséért elítélt személy azt állította: rémképzetei vannak, és mivel nem kap megfelelő terápiát, inkább meghalna. Azóta tucatnyi más belga rabnak engedélyezték hasonló okokból az aktív eutanáziát.
Mivel évről évre nő az aktív eutanáziát igénybe vevők száma mind Belgiumban, mind Hollandiában – akár az is előfordulhat, hogy egy ápoló az idős ember akaratát csak feltételezve adja be neki a halálos injekciót – egyes holland orvosok szigorítást javasolnának. 2017-ben 148 orvos írt alá egy petíciót, amiben nem is az aktív eutanázia betiltását szorgalmazták, de azt kérték orvostársaiktól: ha egy beteg meg is akar halni, ne azonnal teljesítsék a kívánságát, próbálják először mégis meggyőzni az élet mellett.
Noha jelenleg is nagyon liberális a holland szabályozás, valamilyen betegségnek vagy lelki, testi szenvedésnek fenn kell állnia, az eutanázia csak ekkor igényelhető. A balliberális D66 párt, amely jelenleg keresztény és jobboldali liberális pártokkal közösen kormányoz, azt szeretné, hogy a holland jogban jelenjék meg a „befejezett élet” fogalma:
azon emberek, akik minden egyéb fájdalom, szenvedés, betegség megléte nélkül is úgy érzik, éltek már eleget, és még most, amikor nincs semmi bajuk, szeretnének meghalni, kérhessék ezt.
A D66 terve szerint hetven év felett lehetne ezt kérni, de vannak olyan javaslatok, amelyek alacsonyabb alsó korhatárt szabnának. Jelenleg azonban a kereszténydemokrata CDA, valamint a fundamentalista protestáns ChristenUnie – mint két másik koalíciós partner – a D66 ötlete ellen van. A D66 azonban arra hivatkozik: a felmérések szerint több, mint ötvenezer idősebb (azaz ötvenöt év feletti) holland ember ráunt már az életére, többségük – noha nincs jelenleg még betegségük – tett már lépéseket is az aktív eutanázia érdekében.
Jelenleg azonban erre még Hollandiában se lenne joguk.
http://azonnali.hu/cikk/20200227_nemeteknel-meg-csak-segiteni-lehet-az-eutanaziat-a-hollandoknal-az-egeszsegesnek-is-jarhatna
2020. február 17., hétfő
Magyarország alig hajtja végre az ellene szóló strasbourgi ítéleteket
Neuberger Eszter
EURÓPAI UNIÓ
ma 15:08
Kirívó lemaradásban van a magyar állam a strasbourgi ítéletek végrehajtásával. Az ellene hozott, úgynevezett „elvi jelentőségű ítéletek” 74 százalékát nem hajtotta végre a European Implementation Network (EIN) adatai szerint - írja közleményében a Magyar Helsinki Bizottság.
Fotó: Magyar Helsinki Bizottság
Az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) nyilvános adatait felhasználva az EIN adatbázist épített, és egy honlapot is működtet a strasbourgi ítéletek végrehajtásáról.
Hétfőn publikáltak elemzést arról, hogy az Európa Tanács tagállamai milyen arányban hajtották végre az utóbbi tíz év „elvi jelentőségű ítéleteit”.
Ilyenek az azokban a perekben meghozott döntések, amelyek rendszerszintű problémákat tárnak fel, és az államnak intézkednie kell ahhoz, hogy hasonló jogsértések ne fordulhassanak elő.
Ilyen volt például a tisztességesen ki nem vizsgált rendőri bántalmazások vagy a csak garázdaságként kezelt gyűlölet-bűncselekmények ügye, a tömeges börtönzsúfoltság sok évtizedes problémája vagy az egyházi státuszoktól önkényesen megfosztott vallási közösségek helyzetének rendezése.
Magyarország esetében az elmúlt tíz évben 57 ilyen ítélet született, de ebből csak 15 tekinthető végrehajtottnak.
Rajtunk kívül csak Azerbajdzsán és Oroszország tesz kevesebbet az ítéletek végrehajtásáért, az Európa Tanács tagországainak végre nem hajtási aránya 43 százalék.
https://444.hu/2020/02/17/magyarorszag-alig-hajtja-vegre-az-ellene-szolo-strasbourgi-iteleteket
EURÓPAI UNIÓ
ma 15:08
Kirívó lemaradásban van a magyar állam a strasbourgi ítéletek végrehajtásával. Az ellene hozott, úgynevezett „elvi jelentőségű ítéletek” 74 százalékát nem hajtotta végre a European Implementation Network (EIN) adatai szerint - írja közleményében a Magyar Helsinki Bizottság.
Az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) nyilvános adatait felhasználva az EIN adatbázist épített, és egy honlapot is működtet a strasbourgi ítéletek végrehajtásáról.
Hétfőn publikáltak elemzést arról, hogy az Európa Tanács tagállamai milyen arányban hajtották végre az utóbbi tíz év „elvi jelentőségű ítéleteit”.
Ilyenek az azokban a perekben meghozott döntések, amelyek rendszerszintű problémákat tárnak fel, és az államnak intézkednie kell ahhoz, hogy hasonló jogsértések ne fordulhassanak elő.
Ilyen volt például a tisztességesen ki nem vizsgált rendőri bántalmazások vagy a csak garázdaságként kezelt gyűlölet-bűncselekmények ügye, a tömeges börtönzsúfoltság sok évtizedes problémája vagy az egyházi státuszoktól önkényesen megfosztott vallási közösségek helyzetének rendezése.
Magyarország esetében az elmúlt tíz évben 57 ilyen ítélet született, de ebből csak 15 tekinthető végrehajtottnak.
Rajtunk kívül csak Azerbajdzsán és Oroszország tesz kevesebbet az ítéletek végrehajtásáért, az Európa Tanács tagországainak végre nem hajtási aránya 43 százalék.
https://444.hu/2020/02/17/magyarorszag-alig-hajtja-vegre-az-ellene-szolo-strasbourgi-iteleteket
2020. február 5., szerda
Sárközy Tamás: akkor mondom, hogy diktatúra van, ha lezárják a határt
2019.07.11. 07:00
A minősítéstől és ítélkezéstől tartózkodik, Sárközy Tamás legutóbbi könyvében mégis precízen leírja, hogyan kormányoz Orbán Viktor. Interjú.
HVG: Ön szerint azt a politikai rendszert, amelyben élünk, nem helyes sem diktatúrának, sem autokráciának nevezni. Miért?
Sárközy Tamás: Az én véleményem az, hogy ez nem a nyugat-európai minta szerinti demokrácia, hanem egy sajátos kelet-közép-európai kormányzati rendszer, amelynek vannak ugyan autokratikus vonásai, de nem autokrácia. Legalábbis abban az értelemben, ahogy ezt a kifejezést a bizánci kultúrában használták. Most megjelent könyvében Kis János határozottan autokráciának tartja, de aki élt a Rákosi-rendszerben, mint én, az az önkényuralmat és a diktatúrát sokkal kegyetlenebb világgal azonosítja.
HVG: Kis János azt fejtegeti minap megjelent Alkotmányos demokrácia című könyvében, elfogadva Kornai János minősítését, hogy a független intézményeket ért támadások alapján megtörtént az „autokratikus áttörés”. Ön szerint nem?
S. T.: Ez minősítés kérdése. Az a sanda gyanúm, hogy autokratikus rendszerben a miniszterelnököt nem lehetne tolvajként kiplakatírozni, mint tavaly ősszel történt.
Ez nem hasonlítható az azeri vagy a kazah rendszerhez, de még az oroszországihoz sem.
Bár nem vitás, hogy vannak autokratikus vonásai.
HVG: Előző, Kétharmados túlzáskormányzás című könyvében ön azt írta, hogy 2014-re „ellenhatalmi jelleggel működő, kormánytól független hatalmi ág nem maradt”. Azóta még annyira sem.
S. T.: Most is az a véleményem, hogy a hatalmi ágak ellensúly szerepe jelentősen csökkent. De ha a Kúria vagy az Alkotmánybíróság nem töltene be bizonyos fékező szerepet, aligha mondaná egy országgyűlési képviselő, hogy minden bíró komcsi. Az ellenhatalmi jelleg valóban megszűnt, de az ellensúlyi szerepből azért maradt. A korlátozott fék szerepét az Alkotmánybíróság és a bírói hatalom egyaránt betölti. Ne feledje, az Alkotmánybíróság mondta ki, hogy amit Matolcsy György jegybankelnök az alapítványoknak átadott, az közpénz, és például a rokkantnyugdíjazás gyakorlatával szemben is felszólalt. Bár más ez a szerep, mint a Sólyom László vezette testületé.
Sárközy Tamás Farkas Zoltánnal beszélget Túlzáskormányzás
Túry Gergely
HVG: Könyveiből kiolvasható, hogy azt nem sírja vissza.
S. T.: Ez tévedés. Abban az átmeneti időszakban, amikor Sólyom László a láthatatlan alkotmány jegyében a magyar alkotmányosságot fejlesztette, ez a törekvés még a túlzásaival együtt is helyes volt. De már az utódai – Németh János, Bihari Mihály – feladták a társalkotmányozói szerepet. Érthető módon, mert nagyjából 1998-ra kialakult az állam közhatalmi, gazdasági szerkezete. Nem volt szükség arra a felfokozott láthatatlan alkotmányozásra, amelyről Sólyom László azt mondta – s ebben igaza van –, hogy bevitte Magyarországot Európába. Tulajdonképpen olyan szuperjogállam épült ki, amelyet a magyar közigazgatás, a magyar bírói gyakorlat, legfőképpen pedig a magyar társadalom nem igazolt vissza.
HVG: Az ön felfogásában az inga először a szuperjogállam felé lengett ki, majd 2010 után a „túlzáskormányzás” felé, amelynek a túlkapásait le kellett volna faragni. Sikerült?
S. T.: Kezdjük a szuperjogállammal, ami a demokratikus düh érthető terméke. Lényege, hogy a diktatúrából kifelé jövet építsük be a magyar alkotmányos rendszerbe valamennyi féket, amely demokratikus biztosítékként felmerülhet. Sólyom László idején a magyar Alkotmánybíróság erősebb volt, mint a német, holott az utóbbi volt a minta. A legtöbb országban egyetlen ombudsman működik, nálunk mindjárt három volt. Borzasztó erősek voltak a kormányzat politikai fékei és ellensúlyai, amit Nyugaton nagyon nagyra értékeltek. Ami pedig a mostani túlzáskormányzást illeti, arról a 2014 óta eltelt időszakban kiderült, hogy nem csupán az inga kilengéséről van szó, hanem egy másik államkoncepció érvényesítéséről. Ennek a jelei már az új alaptörvényben és a sarkalatos törvényekben felbukkantak, az alaptörvény negyedik módosítása pedig világossá tette. Az új könyvemben igyekszem pontosan fogalmazni. Egyrészt az Orbán-kormány az állam szervezetén lényegében nem változtatott, Magyarországon ma is több elkülönült hatalmi ág van, mint a legtöbb nyugati demokráciában. Nyugat-Európában a legfőbb ügyész általában az igazságügyi miniszter helyettese, és a tárcához tartozik az igazságügyi igazgatás is. Másrészt azonban a működés módja megváltozott.
HVG: Nem a működés, a kormányzás gyakorlata vált a lényeggé?
S. T.: Jogászként ilyet nem mondhatok, számomra az intézmények kiépítése, a szervezeti különállás is a lényeghez tartozik.
HVG: Viszont új könyvében azt is megemlíti, el kellene kerülni azt a látszatot, hogy egyes gazdasági ügyekben az ügyészség vizsgálódik, más ügyektől viszont, amelyekben kormányhoz közeli személyek lehetnek érintettek, igyekszik távol tartani magát.
S. T.: Ez más kérdés. Egyébként is az a véleményem, hogy helyes, ha az ügyészség politikai jellegű ügyekben különösen óvatosan jár el. Ha belegondolunk, 2010 után sem indult túl sok politikai színezetű büntetőper Magyarországon. Ami pedig a kormánypárti politikusokat illeti, csak van Mengyi Roland-ügy, Simonka-ügy, Kuna-ügy.
HVG: El tudja képzelni, hogy legyen Mészáros Lőrinc-ügy is? Ha már a tevékenységét annyi gyanú övezi.
S. T.: Ha kérhetem, a neveket mellőzzük. Más a gyanú – főleg a sajtó által keltett gyanú –, és más az alapos gyanú. Ennek a megítélése a közvád monopóliumát élvező ügyészségnél van. Neki kell eldöntenie, hogy fennáll-e az alapos gyanú. Ha fennáll, igenis elképzelhetőnek tartom, hogy bárkivel szemben eljárás induljon. De ahhoz bizonyítható bűncselekménynek kell történnie.
Orbán Viktor Tusnádfürdőn Stigmatizálta a kormányzást
Máté Péter
HVG: Ön nemcsak a diktatúra, az autokrácia, a maffiaállam címkét utasítja el, de Orbán Viktornak azt az öndefinícióját is, hogy illiberális államban élnénk. Miért?
S. T.: Mert az illiberális állam politikai öngól. A fogalmat 1996-ban Fareed Zakaria találta ki a latin-amerikai áldemokratikus rendszerekre. A magyar politológiai irodalomban ez Orbán Viktor tusványosi beszédéig fel sem merült. Maga Zakaria is csodálkozott, hogy az általa a lehető legnegatívabb értelemben használt fogalmat egy uniós tagállam kormányfője pozitív vonatkozásban említi. Ez politikai hiba volt, mert stigmatizálja a kormányzást. Tellér Gyula cikkében, amelyre a tusványosi beszéd épült, nem szerepelt az „illiberális” szó, a beszéd angol fordításából is kihagyták. Mostanában a miniszterelnök inkább kereszténydemokráciáról beszél. Sőt „régi vágású kereszténydemokráciáról”, ami az én szívemnek különösen kedves.
HVG: Olyannyira, hogy szisztematikusan szembeállítja a kereszténydemokrácia értékrendjét annak magyarországi gyakorlatával.
S. T.: Öreg vagyok, a klasszikus kormányzás tetszik, nem ez a tömegkommunikációs, leegyszerűsítésekkel operáló, ellenségkereső, túlfeszített kormányzás. Visszavágyom Adenauert, de Adenauer nem jön vissza. Úgy gondolom, hogy a kereszténydemokrata kormányzásra való hivatkozás rendben van, a törekvés még inkább rendben lenne, az is rendben van, ha valaki azt mondja, tisztán liberális elvek alapján ma már nem lehet kormányozni. De a liberális alapelveket meg kell tartani, a kereszténydemokrácia nem térhet el tőlük.
HVG: Mindemellett azt írja, hogy az alaptörvény jól meglenne Isten emlegetése nélkül.
S. T.: Persze, Isten nevét szádra hiába ne vedd. Bár vallásos családból származom, úgy gondolok a hitre, mint Márai Sándor a hazafiságra: nem emlegetni kell, hanem szemérmesen megélni. Nem vagyok híve a túlhajtott dolgoknak. A kormányzásról szóló könyveimet is igyekszem középről írni. Elismerni, ami pozitív, és rámutatni, ami negatív.
Sárközy Tamás interjú közben Klasszikus értékek
Túry Gergely
HVG: A könyv feszültségét éppen az adja, hogy a látlelet pontos és kíméletlen, a végkövetkeztetés azonban felmentő jellegű. Bár az előző kötetét és ezt is Déry Tibor szavaival fejezi be: Ítélet nincs.
S. T.: Ez szándékos. Azt hiszem, a látlelet nagyjából stimmel, ám abból többféle következtetést le lehet vonni. Ahhoz a vonulathoz sorolom magam, amelyet például Csizmadia Ervin és Körösényi András megközelítése képvisel. Nálam még Bozóki András minősítése is belefér, aki a jelenlegi rendszert kívülről korlátozott hibrid rezsimként jellemzi. Mindezek alapján ez egy kelet-európai, a magyar történelmi múlthoz visszaigazodó demokrácia, jelentős autoriter jegyekkel. Körösényi vezérdemokráciának nevezi. Orbán Viktor lényegében folytatja azt a kancellári kormányzást, amelyet Antall József vezetett be, ám de facto prezidenciálissá változtatta. Ez a kormányzás azonban nem igazán polgári, túlzottan az utca embereihez szól, hiszen ők a többségi választópolgárok. Ha a túlhajtásait, a radikalizmusát csökkenteni lehetne, akkor a lakosság többségének megfelelne.
HVG: Négy éve is ezt írta, mégis túlzás jött a túlzásokra is.
S. T.: Igen, konszolidálódott a konszolidálatlanság. Most is két út van: vagy a radikalizmus folytatása, vagy a kormányzás megtisztítása a túlhajtásoktól. De az kétségtelen, és Nyugaton is elismerik, hogy hatalomtechnikai értelemben példátlanul sikeres kormányzás folyik. Nem kell koalíciós partnerekkel bajlódni, mint Angela Merkelnek, itt nincsenek belpolitikai válságok.
HVG: De ön is leírja, hogy mi vezetett ehhez a válságmentes kormányzáshoz. Bár Orbán Viktor 2010-ben kétségkívül demokratikus választásokon győzött, azóta szisztematikusan megszerezte a gazdasági hatalmat, a sajtó fölötti irányítást, és most a kulturális hatalom megszerzésére tör. Így ki tudná legyőzni?
S. T.: Bár példátlanul jó nemzetközi környezetben és példátlanul sok európai pénzzel, a társadalom átlagában növekedett a jólét, javult a biztonságérzet. Most ez elég. Ha ez megváltozik, ha jön egy újabb világgazdasági válság, nem marad feltétlenül így. Úgy gondolom, a lakosság túlnyomó többsége a kormány mögött van. Én, mint magyar állampolgár, ezt tudomásul veszem.
HVG: Mindeközben az a véleménye, hogy „a polgári demokráciákban a parlamenti váltógazdaság esélyének mindig reálisnak kell lennie”. Most az?
S. T.: Reális lesz, például akkor, ha egy újabb pénzügyi világválság nyomán jelentős életszínvonal-csökkenés következne be. De azért ennek ne drukkoljunk.
HVG: Addig irreális?
S. T.: Addig szerintem nehéz lesz a kormányt leváltani. De ehhez egy ennyire leeresztett ellenzék is szükségeltetik.
HVG: Ennek az ellenzéknek semmije nem maradt! A kormánynak csaknem 80 milliárdja lesz jövőre propagandára az állami televízióban, több mint 20 milliárdja Rogán Antalnak ugyanerre, miközben a teljes ellenzék állami támogatása 1,4 milliárd. Nem a propagandára, hanem a létezésre.
S. T.: A Kádár-rendszernek anyagi eszközökben 99 százaléka volt, mégis megdőlt.
Nem tart örökké semmi.
HVG: A kötetben keményen bírálja az úgynevezett harmadik eredeti tőkefelhalmozást, a klientúra gyors vagyonosodását. Azzal kalkulál, hogy a nemzeti együttműködés rendszerének a tőkései a magyar gazdaság 10 százalékát birtokolják. Sok ez vagy kevés?
S. T.: Ezt a Száz leggazdagabb magyar című kiadványból szűrtem le. Úgy gondolom, nem igaz az az állítás, hogy a teljes gazdaság Fidesz-közeli nagytőkések kezében van.
HVG: Mégis itt üti meg a legkeményebb hangot: sürgősen be kell fejezni a holdudvar-burzsoázia kiépítését közhatalmi eszközökkel. Ez ilyen egyszerű?
S. T.: Ezt valóban be kell fejezni. A harmadik eredeti tőkefelhalmozás lényege Lánczi András és Tellér Gyula írásaiból rajzolódik ki, és ami történt, azt még a Fideszhez közeli Lantos Csaba is túlzásnak tartja. Ezt eleve nem kellett volna így csinálni, és sürgősen be kellene fejezni, mert rontja a társadalom morális alapjait, és végső fokon árt a kormányzatnak is. Mert a kormányzásnak igenis vannak morális alapjai, és ebbe ez a harmadik eredeti tőkefelhalmozás nem fér bele.
HVG: A Közép-európai Egyetem, a CEU elleni támadásról azt írja, nem éppen jogállami megoldás, ha szerzett jogokat visszamenőleges hatállyal vesznek el. Mégis megtették.
S. T.: A legmegfelelőbb megoldás az lett volna, ha a magyar kormány megköti New York Állammal a CEU-val kapcsolatos nemzetközi egyezményt. Ettől függetlenül ezt az ügyet sem árt kicsit árnyaltabban látni. Annak idején engem is megkérdeztek, azt javasoltam, hogy a CEU jogállását rögzítsék törvényben, de az akkori érdekeknek az informális megoldás jobban megfelelt. Ez később visszaütött. Szerzett jogokról van szó, amelyek mögött nem volt törvényi alátámasztás. Ugyanez a helyzet az Andrássy-egyetemmel is, bár az német hátterű, és belül van az Európai Unión.
HVG: Vagyis ön elfogadja, ami történt?
S. T.: Nem fogadom el, mert nem volt helyes, de Orbán Viktor államkoncepciójába belefér. Márpedig az ügyeket a kormányzati logika szerint is meg kell vizsgálni. Az ő nézőpontjából megoldotta a problémát, mert a Közép-európai Egyetem itt maradt, a nemzetközi diplomát adó rész pedig átment Bécsbe.
HVG: A Soros György elleni támadás egybeesett a civil szervezetek elleni kormányzati fellépéssel. Ebben is megértőbb?
S. T.: Az éremnek két oldala van. A kormányzatnak tudomásul kell vennie, hogy az emberi jogi szervezetek azért jönnek létre, hogy az állammal szemben védelmet nyújtsanak. Ez kellemetlen, a szocialista kormánynak is az volt 2006-ban, amikor a Helsinki Bizottság feltárta a rendőri túlkapásokat. De a civilek működését egy polgári kormánynak tudomásul kell vennie, helytelen velük szemben fellépni. Másrészt az emberi jogi szervezeteknek is tudomásul kell venniük, hogy ellenpolitikát nem művelhetnek, ellenzéki pártokat nem támogathatnak, konkrét politikai ügyekben nem vehetnek részt. Nem ez a dolguk.
Sárközy Tamás interjú közben Árnyalt vélemények
Túry Gergely
HVG: Miért? Ma Magyarországon az a helyzet, hogy egy akadémikus csak a saját nevében kritizálhat, akadémiai hátterét nem említve, az egyetemi tanárt is arra kérik, ne használja ottani titulusát, mert visszaüthet az intézményre. Ön szerint a független szervezetek se politizáljanak, mert nem ez a hivatásuk. Ki politizálhat?
S. T.: Egy magánegyetem professzora nyugodtan politizálhat, de egy közalkalmazott egyetemi tanár a katedrán ne tegye. Más a politikai vélemény az utcán, és más a katedrán. Egy akadémikus vagy egy közalkalmazott egyetemi oktató is bírálhatja a kormányt, de megfelelő hangnemben, és a napi politikától függetlenül.
HVG: Ön mikor mondja azt, hogy diktatúra van?
Számomra akkor lesz Magyarországon diktatúra, ha lezárják a határt.
Amíg ez nem történik meg, nincs diktatúra. Az ember komfortérzete persze számottevően csökkenhet. Az osztrák anyai nagyapám azt mondta nekem: Magyarország nagyon kiváló ország, két feltétel szükséges: egy Bécsbe szóló vasúti jegy és egy svájci útlevél.
HVG: Könyvében visszaköszön, hogy saját magát a keresztény úri középosztályhoz sorolja. Mit jelent ez?
S. T.: A keresztény úri középosztály a Horthy-rendszerben dzsentroid, inkább katolikus, mint református réteg volt. Én is a piaristáknál kezdtem tanulmányaimat. De a család másik ága kozmopolita. Nagyapám a Nemzetközi Szállodaszövetség elnöke volt, rokoni szálak Nyugatra is vezetnek, a korábbi francia köztársasági elnököt, Nicolas Sarkozyt is beleértve. Írom is a könyvben, hogy tudok tarokkozni, ami a keresztény úri középosztály játéka volt, ultizni, ami a szociké, és bridzselni, ami pedig a polgároké. No és szeretem a profi bokszot, amit a Fidesz képvisel.
HVG: Az anyakönyvi kivonatában tényleg a Nagybocsai Bocsai Sárközy Tamás Ottó Gyula József név szerepel?
S. T.: Igen, az 1940-es években az volt a szokás, hogy a keresztnévhez – ez a Tamás – hozzátették a két nagypapa keresztnevét, az én esetemben az Ottót és a Gyulát, valamint a keresztapáét, a Józsefet. Akkor még így kereszteltek a Váci utcában. Ami az eszmei örökséget illeti, megértem azokat a fájdalmakat, sérelmeket, amiket ez a társaság elszenvedett. A visszavágyását az 1945 előtti állapotokhoz. Akik velem jártak iskolába, előadják, mennyivel többet érhettek volna el, ha nem jött volna a kommunizmus. Mert így elvették a vagyonukat, az egzisztenciájukat, megnyomorították a családjukat. Nem tartom helyesnek, de megértem ennek a társaságnak a revansvágyát, még ha nem is látom, kin kívánnak ma már revansot venni. Ezzel együtt ők is tudják, hogy nem tartozom közéjük. Antall József sosem ajánlott nekem állást, azt mondta, Tamás, te túl önfejű vagy.
HVG: Édesapja Kossuth-díjas mérnök volt. Ön pedig, önjellemzése szerint, pragmatikus, cinikus logokrata.
S. T.: Azért a cinizmusba igyekszem sztoikus elemeket bevinni, és úgy vélem, cinizmusom a G. B. Shaw-i értelemben jóindulatú, megértő. Évtizedek óta közelről látom a kormányzást, dolgoztam kormányzati megrendelésekre, mint egy úri szabó. Megértő vagyok Orbán Viktorral? Igen. Mert tudom, hogy milyen iszonyatos idegfeszültségben él, harminc éve micsoda terhet visel. Elismerem hihetetlen munkabírását, politikai érzékét, hatalomtechnikai tudását, de ez nem zárja ki, hogy bíráljam azt, amivel nem értek egyet.
HVG: Megértő volt az 1978–1989 közötti időszakkal is, amelyet korlátozott liberalizálásként jellemzett. Az sem volt diktatúra?
S. T.: Olyan diktatúra volt, amelyet a következő történettel is jellemezhetünk. A nyolcvanas években a párt gazdasági titkára, Havasi Ferenc vezetésével összeült a konzultatív testület, az államadósságról tárgyaltunk. A pénzügyminiszter, Hetényi István egy ideig hallgatta azt a sok butaságot, amit összehordtak, majd csendesen megszólalt: tetszik tudni, mit mondott Márai Sándor az én édesanyámnak 1948-ban? Kegyelmes asszony, ebből az országból sürgősen el kell menni. Amikor vége volt az ülésnek, Havasi odaintett minket Németh Miklóssal. Mit mondott Hetényi? Az édesanyja kegyelmes asszony volt? Igen, válaszoltam, az apja híres belgyógyászprofesszor, a Horthy-rendszerben kegyelmes úr volt. És ő a mi pénzügyminiszterünk? – csodálkozott Havasi. Azért tekintem azt a rendszert korlátozott diktatúrának, mert Hetényi továbbra is pénzügyminiszter maradt.
HVG: Aki kardot ránt, kard által vész el – írja sejtelmesen. Hogyan érti?
S. T.: Ez sok mindent jelenthet, például azt, hogy saját emberei fordulnak a vezető ellen. Úgy járhat, mint Akela A dzsungel könyvében, amikor elvéti az ugrást. A politikában nincs hála. Jöhet világválság, bármilyen sokk. Spanyolországban voltam, amikor pokolgépeket robbantottak a madridi pályaudvaron. Előtte a kormánypárt a közvélemény-kutatások szerint 20 százalékkal vezetett, de a terrortámadás után 10 százalékkal vesztett. Minden megtörténhet.
A logokrata
A minden párton kívül és felül álló Sárközy megrendelésre dolgozott más korokban más kormányoknak is. A rendszerváltás és az utána következő időszak gazdasági jogalkotása az ő kényes polgári ízlését tükrözi, amire fölöttébb büszke. Kormányzástani munkáit hobbinak tekinti. A második, Kétharmados túlzáskormányzás 2010–2014 című kötetben teljesítette ki azt az – itt-ott mesterkéltnek ható – írói alapállást, hogy „középről” ír, tárgyilagosan, elfogulatlanul. Vagy elfogultságai nyílt feltárásával. Orbán Viktorról például azt, hogy „magánemberi mivoltomban meglehetősen kedvelem”. Viszont másutt, korábban ironikusan így jellemezte: „Nem vitatkozik, kijelent, deklamál. Igazából csak saját közönségének szeret beszélni, ahol tágra nyílt szemű emberek kiabálják eksztázisban, hogy Viktor, Viktor (...) pechje, hogy kis országban lehet csak vezér.”
Sárközy önminősítései közül a legtalálóbb a közbeszédben kevéssé ismert logokrata titulus. A logokrácia fogalma a tudományosságot, a tudományos döntésbefolyásolás eszközeit és intézményeit tartalmazza, a közelmúltban elhunyt irodalomtudós, Ungvári Tamás szerint a logokrata „gyors és pontatlan fordításban a duma arisztokratája”. Bármit jelentsen is, Sárközy nemcsak a jogtudományok művésze, hanem a szavaké is. A Magyar Jogász Egylet elnökeként minden kijelentését alaposan megfontolja.
https://hvg.hu/360/20190711_Sarkozy_Tamas_interju
A minősítéstől és ítélkezéstől tartózkodik, Sárközy Tamás legutóbbi könyvében mégis precízen leírja, hogyan kormányoz Orbán Viktor. Interjú.
HVG: Ön szerint azt a politikai rendszert, amelyben élünk, nem helyes sem diktatúrának, sem autokráciának nevezni. Miért?
Sárközy Tamás: Az én véleményem az, hogy ez nem a nyugat-európai minta szerinti demokrácia, hanem egy sajátos kelet-közép-európai kormányzati rendszer, amelynek vannak ugyan autokratikus vonásai, de nem autokrácia. Legalábbis abban az értelemben, ahogy ezt a kifejezést a bizánci kultúrában használták. Most megjelent könyvében Kis János határozottan autokráciának tartja, de aki élt a Rákosi-rendszerben, mint én, az az önkényuralmat és a diktatúrát sokkal kegyetlenebb világgal azonosítja.
HVG: Kis János azt fejtegeti minap megjelent Alkotmányos demokrácia című könyvében, elfogadva Kornai János minősítését, hogy a független intézményeket ért támadások alapján megtörtént az „autokratikus áttörés”. Ön szerint nem?
S. T.: Ez minősítés kérdése. Az a sanda gyanúm, hogy autokratikus rendszerben a miniszterelnököt nem lehetne tolvajként kiplakatírozni, mint tavaly ősszel történt.
Ez nem hasonlítható az azeri vagy a kazah rendszerhez, de még az oroszországihoz sem.
Bár nem vitás, hogy vannak autokratikus vonásai.
HVG: Előző, Kétharmados túlzáskormányzás című könyvében ön azt írta, hogy 2014-re „ellenhatalmi jelleggel működő, kormánytól független hatalmi ág nem maradt”. Azóta még annyira sem.
S. T.: Most is az a véleményem, hogy a hatalmi ágak ellensúly szerepe jelentősen csökkent. De ha a Kúria vagy az Alkotmánybíróság nem töltene be bizonyos fékező szerepet, aligha mondaná egy országgyűlési képviselő, hogy minden bíró komcsi. Az ellenhatalmi jelleg valóban megszűnt, de az ellensúlyi szerepből azért maradt. A korlátozott fék szerepét az Alkotmánybíróság és a bírói hatalom egyaránt betölti. Ne feledje, az Alkotmánybíróság mondta ki, hogy amit Matolcsy György jegybankelnök az alapítványoknak átadott, az közpénz, és például a rokkantnyugdíjazás gyakorlatával szemben is felszólalt. Bár más ez a szerep, mint a Sólyom László vezette testületé.
Sárközy Tamás Farkas Zoltánnal beszélget Túlzáskormányzás
Túry Gergely
HVG: Könyveiből kiolvasható, hogy azt nem sírja vissza.
S. T.: Ez tévedés. Abban az átmeneti időszakban, amikor Sólyom László a láthatatlan alkotmány jegyében a magyar alkotmányosságot fejlesztette, ez a törekvés még a túlzásaival együtt is helyes volt. De már az utódai – Németh János, Bihari Mihály – feladták a társalkotmányozói szerepet. Érthető módon, mert nagyjából 1998-ra kialakult az állam közhatalmi, gazdasági szerkezete. Nem volt szükség arra a felfokozott láthatatlan alkotmányozásra, amelyről Sólyom László azt mondta – s ebben igaza van –, hogy bevitte Magyarországot Európába. Tulajdonképpen olyan szuperjogállam épült ki, amelyet a magyar közigazgatás, a magyar bírói gyakorlat, legfőképpen pedig a magyar társadalom nem igazolt vissza.
HVG: Az ön felfogásában az inga először a szuperjogállam felé lengett ki, majd 2010 után a „túlzáskormányzás” felé, amelynek a túlkapásait le kellett volna faragni. Sikerült?
S. T.: Kezdjük a szuperjogállammal, ami a demokratikus düh érthető terméke. Lényege, hogy a diktatúrából kifelé jövet építsük be a magyar alkotmányos rendszerbe valamennyi féket, amely demokratikus biztosítékként felmerülhet. Sólyom László idején a magyar Alkotmánybíróság erősebb volt, mint a német, holott az utóbbi volt a minta. A legtöbb országban egyetlen ombudsman működik, nálunk mindjárt három volt. Borzasztó erősek voltak a kormányzat politikai fékei és ellensúlyai, amit Nyugaton nagyon nagyra értékeltek. Ami pedig a mostani túlzáskormányzást illeti, arról a 2014 óta eltelt időszakban kiderült, hogy nem csupán az inga kilengéséről van szó, hanem egy másik államkoncepció érvényesítéséről. Ennek a jelei már az új alaptörvényben és a sarkalatos törvényekben felbukkantak, az alaptörvény negyedik módosítása pedig világossá tette. Az új könyvemben igyekszem pontosan fogalmazni. Egyrészt az Orbán-kormány az állam szervezetén lényegében nem változtatott, Magyarországon ma is több elkülönült hatalmi ág van, mint a legtöbb nyugati demokráciában. Nyugat-Európában a legfőbb ügyész általában az igazságügyi miniszter helyettese, és a tárcához tartozik az igazságügyi igazgatás is. Másrészt azonban a működés módja megváltozott.
HVG: Nem a működés, a kormányzás gyakorlata vált a lényeggé?
S. T.: Jogászként ilyet nem mondhatok, számomra az intézmények kiépítése, a szervezeti különállás is a lényeghez tartozik.
HVG: Viszont új könyvében azt is megemlíti, el kellene kerülni azt a látszatot, hogy egyes gazdasági ügyekben az ügyészség vizsgálódik, más ügyektől viszont, amelyekben kormányhoz közeli személyek lehetnek érintettek, igyekszik távol tartani magát.
S. T.: Ez más kérdés. Egyébként is az a véleményem, hogy helyes, ha az ügyészség politikai jellegű ügyekben különösen óvatosan jár el. Ha belegondolunk, 2010 után sem indult túl sok politikai színezetű büntetőper Magyarországon. Ami pedig a kormánypárti politikusokat illeti, csak van Mengyi Roland-ügy, Simonka-ügy, Kuna-ügy.
HVG: El tudja képzelni, hogy legyen Mészáros Lőrinc-ügy is? Ha már a tevékenységét annyi gyanú övezi.
S. T.: Ha kérhetem, a neveket mellőzzük. Más a gyanú – főleg a sajtó által keltett gyanú –, és más az alapos gyanú. Ennek a megítélése a közvád monopóliumát élvező ügyészségnél van. Neki kell eldöntenie, hogy fennáll-e az alapos gyanú. Ha fennáll, igenis elképzelhetőnek tartom, hogy bárkivel szemben eljárás induljon. De ahhoz bizonyítható bűncselekménynek kell történnie.
Orbán Viktor Tusnádfürdőn Stigmatizálta a kormányzást
Máté Péter
HVG: Ön nemcsak a diktatúra, az autokrácia, a maffiaállam címkét utasítja el, de Orbán Viktornak azt az öndefinícióját is, hogy illiberális államban élnénk. Miért?
S. T.: Mert az illiberális állam politikai öngól. A fogalmat 1996-ban Fareed Zakaria találta ki a latin-amerikai áldemokratikus rendszerekre. A magyar politológiai irodalomban ez Orbán Viktor tusványosi beszédéig fel sem merült. Maga Zakaria is csodálkozott, hogy az általa a lehető legnegatívabb értelemben használt fogalmat egy uniós tagállam kormányfője pozitív vonatkozásban említi. Ez politikai hiba volt, mert stigmatizálja a kormányzást. Tellér Gyula cikkében, amelyre a tusványosi beszéd épült, nem szerepelt az „illiberális” szó, a beszéd angol fordításából is kihagyták. Mostanában a miniszterelnök inkább kereszténydemokráciáról beszél. Sőt „régi vágású kereszténydemokráciáról”, ami az én szívemnek különösen kedves.
HVG: Olyannyira, hogy szisztematikusan szembeállítja a kereszténydemokrácia értékrendjét annak magyarországi gyakorlatával.
S. T.: Öreg vagyok, a klasszikus kormányzás tetszik, nem ez a tömegkommunikációs, leegyszerűsítésekkel operáló, ellenségkereső, túlfeszített kormányzás. Visszavágyom Adenauert, de Adenauer nem jön vissza. Úgy gondolom, hogy a kereszténydemokrata kormányzásra való hivatkozás rendben van, a törekvés még inkább rendben lenne, az is rendben van, ha valaki azt mondja, tisztán liberális elvek alapján ma már nem lehet kormányozni. De a liberális alapelveket meg kell tartani, a kereszténydemokrácia nem térhet el tőlük.
HVG: Mindemellett azt írja, hogy az alaptörvény jól meglenne Isten emlegetése nélkül.
S. T.: Persze, Isten nevét szádra hiába ne vedd. Bár vallásos családból származom, úgy gondolok a hitre, mint Márai Sándor a hazafiságra: nem emlegetni kell, hanem szemérmesen megélni. Nem vagyok híve a túlhajtott dolgoknak. A kormányzásról szóló könyveimet is igyekszem középről írni. Elismerni, ami pozitív, és rámutatni, ami negatív.
Sárközy Tamás interjú közben Klasszikus értékek
Túry Gergely
HVG: A könyv feszültségét éppen az adja, hogy a látlelet pontos és kíméletlen, a végkövetkeztetés azonban felmentő jellegű. Bár az előző kötetét és ezt is Déry Tibor szavaival fejezi be: Ítélet nincs.
S. T.: Ez szándékos. Azt hiszem, a látlelet nagyjából stimmel, ám abból többféle következtetést le lehet vonni. Ahhoz a vonulathoz sorolom magam, amelyet például Csizmadia Ervin és Körösényi András megközelítése képvisel. Nálam még Bozóki András minősítése is belefér, aki a jelenlegi rendszert kívülről korlátozott hibrid rezsimként jellemzi. Mindezek alapján ez egy kelet-európai, a magyar történelmi múlthoz visszaigazodó demokrácia, jelentős autoriter jegyekkel. Körösényi vezérdemokráciának nevezi. Orbán Viktor lényegében folytatja azt a kancellári kormányzást, amelyet Antall József vezetett be, ám de facto prezidenciálissá változtatta. Ez a kormányzás azonban nem igazán polgári, túlzottan az utca embereihez szól, hiszen ők a többségi választópolgárok. Ha a túlhajtásait, a radikalizmusát csökkenteni lehetne, akkor a lakosság többségének megfelelne.
HVG: Négy éve is ezt írta, mégis túlzás jött a túlzásokra is.
S. T.: Igen, konszolidálódott a konszolidálatlanság. Most is két út van: vagy a radikalizmus folytatása, vagy a kormányzás megtisztítása a túlhajtásoktól. De az kétségtelen, és Nyugaton is elismerik, hogy hatalomtechnikai értelemben példátlanul sikeres kormányzás folyik. Nem kell koalíciós partnerekkel bajlódni, mint Angela Merkelnek, itt nincsenek belpolitikai válságok.
HVG: De ön is leírja, hogy mi vezetett ehhez a válságmentes kormányzáshoz. Bár Orbán Viktor 2010-ben kétségkívül demokratikus választásokon győzött, azóta szisztematikusan megszerezte a gazdasági hatalmat, a sajtó fölötti irányítást, és most a kulturális hatalom megszerzésére tör. Így ki tudná legyőzni?
S. T.: Bár példátlanul jó nemzetközi környezetben és példátlanul sok európai pénzzel, a társadalom átlagában növekedett a jólét, javult a biztonságérzet. Most ez elég. Ha ez megváltozik, ha jön egy újabb világgazdasági válság, nem marad feltétlenül így. Úgy gondolom, a lakosság túlnyomó többsége a kormány mögött van. Én, mint magyar állampolgár, ezt tudomásul veszem.
HVG: Mindeközben az a véleménye, hogy „a polgári demokráciákban a parlamenti váltógazdaság esélyének mindig reálisnak kell lennie”. Most az?
S. T.: Reális lesz, például akkor, ha egy újabb pénzügyi világválság nyomán jelentős életszínvonal-csökkenés következne be. De azért ennek ne drukkoljunk.
HVG: Addig irreális?
S. T.: Addig szerintem nehéz lesz a kormányt leváltani. De ehhez egy ennyire leeresztett ellenzék is szükségeltetik.
HVG: Ennek az ellenzéknek semmije nem maradt! A kormánynak csaknem 80 milliárdja lesz jövőre propagandára az állami televízióban, több mint 20 milliárdja Rogán Antalnak ugyanerre, miközben a teljes ellenzék állami támogatása 1,4 milliárd. Nem a propagandára, hanem a létezésre.
S. T.: A Kádár-rendszernek anyagi eszközökben 99 százaléka volt, mégis megdőlt.
Nem tart örökké semmi.
HVG: A kötetben keményen bírálja az úgynevezett harmadik eredeti tőkefelhalmozást, a klientúra gyors vagyonosodását. Azzal kalkulál, hogy a nemzeti együttműködés rendszerének a tőkései a magyar gazdaság 10 százalékát birtokolják. Sok ez vagy kevés?
S. T.: Ezt a Száz leggazdagabb magyar című kiadványból szűrtem le. Úgy gondolom, nem igaz az az állítás, hogy a teljes gazdaság Fidesz-közeli nagytőkések kezében van.
HVG: Mégis itt üti meg a legkeményebb hangot: sürgősen be kell fejezni a holdudvar-burzsoázia kiépítését közhatalmi eszközökkel. Ez ilyen egyszerű?
S. T.: Ezt valóban be kell fejezni. A harmadik eredeti tőkefelhalmozás lényege Lánczi András és Tellér Gyula írásaiból rajzolódik ki, és ami történt, azt még a Fideszhez közeli Lantos Csaba is túlzásnak tartja. Ezt eleve nem kellett volna így csinálni, és sürgősen be kellene fejezni, mert rontja a társadalom morális alapjait, és végső fokon árt a kormányzatnak is. Mert a kormányzásnak igenis vannak morális alapjai, és ebbe ez a harmadik eredeti tőkefelhalmozás nem fér bele.
HVG: A Közép-európai Egyetem, a CEU elleni támadásról azt írja, nem éppen jogállami megoldás, ha szerzett jogokat visszamenőleges hatállyal vesznek el. Mégis megtették.
S. T.: A legmegfelelőbb megoldás az lett volna, ha a magyar kormány megköti New York Állammal a CEU-val kapcsolatos nemzetközi egyezményt. Ettől függetlenül ezt az ügyet sem árt kicsit árnyaltabban látni. Annak idején engem is megkérdeztek, azt javasoltam, hogy a CEU jogállását rögzítsék törvényben, de az akkori érdekeknek az informális megoldás jobban megfelelt. Ez később visszaütött. Szerzett jogokról van szó, amelyek mögött nem volt törvényi alátámasztás. Ugyanez a helyzet az Andrássy-egyetemmel is, bár az német hátterű, és belül van az Európai Unión.
HVG: Vagyis ön elfogadja, ami történt?
S. T.: Nem fogadom el, mert nem volt helyes, de Orbán Viktor államkoncepciójába belefér. Márpedig az ügyeket a kormányzati logika szerint is meg kell vizsgálni. Az ő nézőpontjából megoldotta a problémát, mert a Közép-európai Egyetem itt maradt, a nemzetközi diplomát adó rész pedig átment Bécsbe.
HVG: A Soros György elleni támadás egybeesett a civil szervezetek elleni kormányzati fellépéssel. Ebben is megértőbb?
S. T.: Az éremnek két oldala van. A kormányzatnak tudomásul kell vennie, hogy az emberi jogi szervezetek azért jönnek létre, hogy az állammal szemben védelmet nyújtsanak. Ez kellemetlen, a szocialista kormánynak is az volt 2006-ban, amikor a Helsinki Bizottság feltárta a rendőri túlkapásokat. De a civilek működését egy polgári kormánynak tudomásul kell vennie, helytelen velük szemben fellépni. Másrészt az emberi jogi szervezeteknek is tudomásul kell venniük, hogy ellenpolitikát nem művelhetnek, ellenzéki pártokat nem támogathatnak, konkrét politikai ügyekben nem vehetnek részt. Nem ez a dolguk.
Sárközy Tamás interjú közben Árnyalt vélemények
Túry Gergely
HVG: Miért? Ma Magyarországon az a helyzet, hogy egy akadémikus csak a saját nevében kritizálhat, akadémiai hátterét nem említve, az egyetemi tanárt is arra kérik, ne használja ottani titulusát, mert visszaüthet az intézményre. Ön szerint a független szervezetek se politizáljanak, mert nem ez a hivatásuk. Ki politizálhat?
S. T.: Egy magánegyetem professzora nyugodtan politizálhat, de egy közalkalmazott egyetemi tanár a katedrán ne tegye. Más a politikai vélemény az utcán, és más a katedrán. Egy akadémikus vagy egy közalkalmazott egyetemi oktató is bírálhatja a kormányt, de megfelelő hangnemben, és a napi politikától függetlenül.
HVG: Ön mikor mondja azt, hogy diktatúra van?
Számomra akkor lesz Magyarországon diktatúra, ha lezárják a határt.
Amíg ez nem történik meg, nincs diktatúra. Az ember komfortérzete persze számottevően csökkenhet. Az osztrák anyai nagyapám azt mondta nekem: Magyarország nagyon kiváló ország, két feltétel szükséges: egy Bécsbe szóló vasúti jegy és egy svájci útlevél.
HVG: Könyvében visszaköszön, hogy saját magát a keresztény úri középosztályhoz sorolja. Mit jelent ez?
S. T.: A keresztény úri középosztály a Horthy-rendszerben dzsentroid, inkább katolikus, mint református réteg volt. Én is a piaristáknál kezdtem tanulmányaimat. De a család másik ága kozmopolita. Nagyapám a Nemzetközi Szállodaszövetség elnöke volt, rokoni szálak Nyugatra is vezetnek, a korábbi francia köztársasági elnököt, Nicolas Sarkozyt is beleértve. Írom is a könyvben, hogy tudok tarokkozni, ami a keresztény úri középosztály játéka volt, ultizni, ami a szociké, és bridzselni, ami pedig a polgároké. No és szeretem a profi bokszot, amit a Fidesz képvisel.
HVG: Az anyakönyvi kivonatában tényleg a Nagybocsai Bocsai Sárközy Tamás Ottó Gyula József név szerepel?
S. T.: Igen, az 1940-es években az volt a szokás, hogy a keresztnévhez – ez a Tamás – hozzátették a két nagypapa keresztnevét, az én esetemben az Ottót és a Gyulát, valamint a keresztapáét, a Józsefet. Akkor még így kereszteltek a Váci utcában. Ami az eszmei örökséget illeti, megértem azokat a fájdalmakat, sérelmeket, amiket ez a társaság elszenvedett. A visszavágyását az 1945 előtti állapotokhoz. Akik velem jártak iskolába, előadják, mennyivel többet érhettek volna el, ha nem jött volna a kommunizmus. Mert így elvették a vagyonukat, az egzisztenciájukat, megnyomorították a családjukat. Nem tartom helyesnek, de megértem ennek a társaságnak a revansvágyát, még ha nem is látom, kin kívánnak ma már revansot venni. Ezzel együtt ők is tudják, hogy nem tartozom közéjük. Antall József sosem ajánlott nekem állást, azt mondta, Tamás, te túl önfejű vagy.
HVG: Édesapja Kossuth-díjas mérnök volt. Ön pedig, önjellemzése szerint, pragmatikus, cinikus logokrata.
S. T.: Azért a cinizmusba igyekszem sztoikus elemeket bevinni, és úgy vélem, cinizmusom a G. B. Shaw-i értelemben jóindulatú, megértő. Évtizedek óta közelről látom a kormányzást, dolgoztam kormányzati megrendelésekre, mint egy úri szabó. Megértő vagyok Orbán Viktorral? Igen. Mert tudom, hogy milyen iszonyatos idegfeszültségben él, harminc éve micsoda terhet visel. Elismerem hihetetlen munkabírását, politikai érzékét, hatalomtechnikai tudását, de ez nem zárja ki, hogy bíráljam azt, amivel nem értek egyet.
HVG: Megértő volt az 1978–1989 közötti időszakkal is, amelyet korlátozott liberalizálásként jellemzett. Az sem volt diktatúra?
S. T.: Olyan diktatúra volt, amelyet a következő történettel is jellemezhetünk. A nyolcvanas években a párt gazdasági titkára, Havasi Ferenc vezetésével összeült a konzultatív testület, az államadósságról tárgyaltunk. A pénzügyminiszter, Hetényi István egy ideig hallgatta azt a sok butaságot, amit összehordtak, majd csendesen megszólalt: tetszik tudni, mit mondott Márai Sándor az én édesanyámnak 1948-ban? Kegyelmes asszony, ebből az országból sürgősen el kell menni. Amikor vége volt az ülésnek, Havasi odaintett minket Németh Miklóssal. Mit mondott Hetényi? Az édesanyja kegyelmes asszony volt? Igen, válaszoltam, az apja híres belgyógyászprofesszor, a Horthy-rendszerben kegyelmes úr volt. És ő a mi pénzügyminiszterünk? – csodálkozott Havasi. Azért tekintem azt a rendszert korlátozott diktatúrának, mert Hetényi továbbra is pénzügyminiszter maradt.
HVG: Aki kardot ránt, kard által vész el – írja sejtelmesen. Hogyan érti?
S. T.: Ez sok mindent jelenthet, például azt, hogy saját emberei fordulnak a vezető ellen. Úgy járhat, mint Akela A dzsungel könyvében, amikor elvéti az ugrást. A politikában nincs hála. Jöhet világválság, bármilyen sokk. Spanyolországban voltam, amikor pokolgépeket robbantottak a madridi pályaudvaron. Előtte a kormánypárt a közvélemény-kutatások szerint 20 százalékkal vezetett, de a terrortámadás után 10 százalékkal vesztett. Minden megtörténhet.
A logokrata
A minden párton kívül és felül álló Sárközy megrendelésre dolgozott más korokban más kormányoknak is. A rendszerváltás és az utána következő időszak gazdasági jogalkotása az ő kényes polgári ízlését tükrözi, amire fölöttébb büszke. Kormányzástani munkáit hobbinak tekinti. A második, Kétharmados túlzáskormányzás 2010–2014 című kötetben teljesítette ki azt az – itt-ott mesterkéltnek ható – írói alapállást, hogy „középről” ír, tárgyilagosan, elfogulatlanul. Vagy elfogultságai nyílt feltárásával. Orbán Viktorról például azt, hogy „magánemberi mivoltomban meglehetősen kedvelem”. Viszont másutt, korábban ironikusan így jellemezte: „Nem vitatkozik, kijelent, deklamál. Igazából csak saját közönségének szeret beszélni, ahol tágra nyílt szemű emberek kiabálják eksztázisban, hogy Viktor, Viktor (...) pechje, hogy kis országban lehet csak vezér.”
Sárközy önminősítései közül a legtalálóbb a közbeszédben kevéssé ismert logokrata titulus. A logokrácia fogalma a tudományosságot, a tudományos döntésbefolyásolás eszközeit és intézményeit tartalmazza, a közelmúltban elhunyt irodalomtudós, Ungvári Tamás szerint a logokrata „gyors és pontatlan fordításban a duma arisztokratája”. Bármit jelentsen is, Sárközy nemcsak a jogtudományok művésze, hanem a szavaké is. A Magyar Jogász Egylet elnökeként minden kijelentését alaposan megfontolja.
https://hvg.hu/360/20190711_Sarkozy_Tamas_interju
2020. január 29., szerda
Újabb fordulat a lengyel bíróságokért vívott háborúban
TÓG
Újabb fordulat a lengyel igazságszolgáltatásért folyó harcban: Szerdán felfüggesztette a lengyel alkotmánybíróság azt a múlt heti legfelsőbb bírósági határozatot, amely kétségbe vonta a Jog és Igazságosság 2015 óta tartó kormányzása alatt kinevezett bírák legitimitását.
Az igazság ismerete nélkül nem lehet jó döntéseket hozni. Ez a lehetőség mindenkinek jár.
Az MTI tudósítása szerint az alkotmánybíróságnál Elzbieta Witek alsóházi elnök indítványozta annak a hatásköri vitának a megvizsgálását, amely az új bírák kinevezése kapcsán alakult ki az alsóház és az államfő, illetve a velük ellenkező állásponton lévő legfelsőbb bíróság között. A szerdán meghirdetett felfüggesztést előzetes intézkedésként hirdették meg, az alkotmánybíróság február 25-én tárgyal majd az ügyről.
A most felfüggesztett határozatot a 125 tagú legfelsőbb bíróság előző kormányok idején kinevezett hatvan tagja adta ki múlt csütörtökön. A dokumentum szabálytalannak minősített minden olyan jövőbeni pert, amelyben PiS-kormányzat idején kinevezett bírák ítélkeznek. A határozatot azzal indokolták, hogy a bírójelölteket az államfői kinevezést megelőzően véleményező országos igazságügyi tanács (KRS) nem független, mert ennek bírótagjait a 2015-ben indult, óriási szakmai ellenszélben, lépésről-lépésre keresztülpréselt igazságügyi reform nyomán a parlament választja meg, nem pedig - mint korábban - bírói szervezetek.
A HATÁROZAT ELŐZETES FELFÜGGESZTÉSE AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG SZERINT ÍGY AZT EREDMÉNYEZI, HOGY AZ ÚJ BÍRÁK TOVÁBBRA IS LEGÁLIS ÉS ÉRVÉNYES ÍTÉLETEKET HOZHATNAK.
A legfelsőbb bírósági határozat sürgős megvizsgálását múlt pénteken Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök indítványozta az alkotmánybíróságnál, úgy érvelve, hogy a dokumentum "óriási, példátlan mértékű káoszt okoz" a lengyel igazságügyben. A határozat hatására ugyanis több esetben döntöttek az új bírák részvételével tartandó bírósági tárgyalás elnapolásáról, amíg a helyzet nem tisztázódik.
A lengyel igazságügyi reform miatt az Európai Bizottság jogállamisági eljárást folytat Lengyelországgal szemben, emellett nemrég a reform keretében létrehozott legfelsőbb bírósági fegyelmi kamara felfüggesztését kezdeményezte az Európai Bíróságnál, és aggodalmát fejezte ki a lengyel alsóházban megszavazott, az új bírák legitimitását védő törvénymódosítások kapcsán is.
A független bíróságok elleni - plakátkampánnyal, online zaklatással és nácizással súlyosbított – illiberális hadjáratról érdemes elolvasni két lengyel bíró Indexnek adott interjúját.
https://index.hu/kulfold/2020/01/29/lengyelorszag_alkotmanybirosag_igazsagszolgaltatas_fordulat/
Újabb fordulat a lengyel igazságszolgáltatásért folyó harcban: Szerdán felfüggesztette a lengyel alkotmánybíróság azt a múlt heti legfelsőbb bírósági határozatot, amely kétségbe vonta a Jog és Igazságosság 2015 óta tartó kormányzása alatt kinevezett bírák legitimitását.
Az igazság ismerete nélkül nem lehet jó döntéseket hozni. Ez a lehetőség mindenkinek jár.
Az MTI tudósítása szerint az alkotmánybíróságnál Elzbieta Witek alsóházi elnök indítványozta annak a hatásköri vitának a megvizsgálását, amely az új bírák kinevezése kapcsán alakult ki az alsóház és az államfő, illetve a velük ellenkező állásponton lévő legfelsőbb bíróság között. A szerdán meghirdetett felfüggesztést előzetes intézkedésként hirdették meg, az alkotmánybíróság február 25-én tárgyal majd az ügyről.
A most felfüggesztett határozatot a 125 tagú legfelsőbb bíróság előző kormányok idején kinevezett hatvan tagja adta ki múlt csütörtökön. A dokumentum szabálytalannak minősített minden olyan jövőbeni pert, amelyben PiS-kormányzat idején kinevezett bírák ítélkeznek. A határozatot azzal indokolták, hogy a bírójelölteket az államfői kinevezést megelőzően véleményező országos igazságügyi tanács (KRS) nem független, mert ennek bírótagjait a 2015-ben indult, óriási szakmai ellenszélben, lépésről-lépésre keresztülpréselt igazságügyi reform nyomán a parlament választja meg, nem pedig - mint korábban - bírói szervezetek.
A HATÁROZAT ELŐZETES FELFÜGGESZTÉSE AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG SZERINT ÍGY AZT EREDMÉNYEZI, HOGY AZ ÚJ BÍRÁK TOVÁBBRA IS LEGÁLIS ÉS ÉRVÉNYES ÍTÉLETEKET HOZHATNAK.
A legfelsőbb bírósági határozat sürgős megvizsgálását múlt pénteken Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök indítványozta az alkotmánybíróságnál, úgy érvelve, hogy a dokumentum "óriási, példátlan mértékű káoszt okoz" a lengyel igazságügyben. A határozat hatására ugyanis több esetben döntöttek az új bírák részvételével tartandó bírósági tárgyalás elnapolásáról, amíg a helyzet nem tisztázódik.
A lengyel igazságügyi reform miatt az Európai Bizottság jogállamisági eljárást folytat Lengyelországgal szemben, emellett nemrég a reform keretében létrehozott legfelsőbb bírósági fegyelmi kamara felfüggesztését kezdeményezte az Európai Bíróságnál, és aggodalmát fejezte ki a lengyel alsóházban megszavazott, az új bírák legitimitását védő törvénymódosítások kapcsán is.
A független bíróságok elleni - plakátkampánnyal, online zaklatással és nácizással súlyosbított – illiberális hadjáratról érdemes elolvasni két lengyel bíró Indexnek adott interjúját.
https://index.hu/kulfold/2020/01/29/lengyelorszag_alkotmanybirosag_igazsagszolgaltatas_fordulat/
2020. január 24., péntek
Sulyok Tamás: Nincs rendszerszinten probléma a magyar igazságszolgáltatásban
MTI
2020. január 24., péntek 16:25
Nincs rendszerszinten probléma a magyar igazságszolgáltatásban, ami a magyar bírói kar érdeme, és ezt az utat folytatni kell - mondta az Alkotmánybíróság (Ab) elnöke pénteken a Győri Ítélőtábla 15 éves fennállása alkalmából tartott konferencián Győrben.
Sulyok Tamás úgy fogalmazott, hogy a német mintára 2012-ben bevezetett alkotmányjogi panasz és bírói kezdeményezés jogintézményével az alapjogi bíráskodás alapját tették le. Bírói indítványból évente hatvan-hetven érkezik az Ab-hez. Ez egyrészt garanciája annak, hogy érvényesüljön az alapjogi bíráskodási koncepció, másrészt ezen keresztül a bíróság és az Ab közösen védi az alkotmányosságot - emelte ki.
Csehországban és Szlovákiában az alkotmánybíróság évente száz-kétszáz jogerős bírói döntést semmisít meg, Horvátországban, Szlovéniában és Szerbiában még többet. Itthon - Németországhoz hasonlóan - tíz-húsz között van ez a szám - közölte.
Ez azt jelenti, hogy az Ab nem avatkozik bele olyan ügyekbe, amelyeknek nincs alapjogi kérdése. Ez az összes ügy tízezred része - mondta.
Az alkotmányjogi panasz bevezetésével az Ab szempontjából fontos újdonság volt, hogy ezzel a jogintézménnyel mindhárom hatalmi ág felett alkotmányos kontrollt lehet gyakorolni - hangzott el.
Kitért arra is, hogy újdonságként jelent meg a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága álláspontja is, amely szerint a magyar Ab döntése hatékony jogorvoslat.
Darák Péter, a Kúria elnöke elmondta, hogy az idén április 1-től bevezetendő változások új korszakot kezdenek az ítélkezésben.
A módosított törvény kimondja, hogy semmilyen bírói testület nem tehet közzé semmilyen szakmai állásfoglalást, kizárólag a kollégiumi vélemény és az eseti döntések maradnak azok, amelyekkel a jogegység biztosítható.
Örömteli változásnak nevezte ezt a Kúria elnöke, mert meglátása szerint meglehetősen nagy veszélye volt annak, hogy különböző munkabizottságok döntéseket hoztak arról, hogy egy polgári eljárásjogi vita esetében hogyan kellene eljárni. A tisztítószándék ebben a hatásában helyes - mondta.
Hozzátette, hogy nehéz helyzetbe hoz azonban olyan testületeket, amelyek értékes munkát végeztek. Példaként hozta fel az új polgári törvénykönyv tanácsadó testületét, amely számos olyan értelmező állásfoglalást és véleményt fogadott el, amely az új polgári törvénykönyv alkalmazásában orientálni tudta az alkalmazókat.
Senyei György Barna, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke azt mondta: az Országos Bírói Tanáccsal már egyeztetett arról a kérdéskörről, hogy milyen konkrét intézkedéseket igényelhet a tágabb értelemben vett bírósági egységeken belüli ellentét, amely a kommunikációs zavaron túl a bíróságok működésére is kihat.
Kitért arra is, hogy fontos a bíróságok társadalmi szerepvállalását is áttekinteni és újragondolni. A bíróságokat alapvetően senki sem fogja szeretni, azonban a jogkereső közönség értékelni fogja a munkáját. A bíróságoknak nem kell elefántcsonttoronyba kerülniük, de a sikert sem szabad a Facebookon lájkokban mérniük - fogalmazott.
Az OBH elnöke arról is beszélt, hogy az ugrásszerű technikai fejlődéssel a jogi anyagok könnyebb elérése nem feltétlenül tükröződik minden esetben az ítélkezés folyamatán, valamint meglátása szerint élesen el kell választani az igazgatási és ítélkezési funkciót. A kevert státuszokat minimalizálni szükséges minden szinten a bíró vagy igazgasson, vagy ítélkezzen, a kettő keveréke zavart okozhat - mondta.
Széplaki László a Győri Ítélőtábla elnöke köszöntőjében elmondta, hogy az elmúlt 15 évben mintegy 32 ezer ügy érkezett a táblára, amelyből 1732 büntető szakos volt. Az előző év végére a 32 ezer ügyből a folyamatban lévő 202 ügy kivételével mindegyik befejeződött.
Kitért arra is, hogy április 1-jével a munkaügyi ügyszakok is felállnak az ítélőtáblákon.
A konferencián az évforduló alkalmából bemutatták a Győri Királyi Ítélőtábla történetéről és ítélkezéséről szóló tanulmánykötet, amelynek szerzői között egyetemi oktatók és a győri levéltár igazgatója mellett az ítélőtábla jelenlegi elnöke és bírái is megtalálhatók. A kötet bemutatja a 19. és a 20. század fordulója társadalmi problémáit, a korabeli bírói szervezet kiépülését és az egyes szakterületek ítélkezési gyakorlatát.
MTI
https://hirtv.hu/ahirtvhirei/sulyok-tamas-nincs-rendszerszinten-problema-a-magyar-igazsagszolgaltatasban-2494027
2020. január 24., péntek 16:25
Nincs rendszerszinten probléma a magyar igazságszolgáltatásban, ami a magyar bírói kar érdeme, és ezt az utat folytatni kell - mondta az Alkotmánybíróság (Ab) elnöke pénteken a Győri Ítélőtábla 15 éves fennállása alkalmából tartott konferencián Győrben.
Sulyok Tamás úgy fogalmazott, hogy a német mintára 2012-ben bevezetett alkotmányjogi panasz és bírói kezdeményezés jogintézményével az alapjogi bíráskodás alapját tették le. Bírói indítványból évente hatvan-hetven érkezik az Ab-hez. Ez egyrészt garanciája annak, hogy érvényesüljön az alapjogi bíráskodási koncepció, másrészt ezen keresztül a bíróság és az Ab közösen védi az alkotmányosságot - emelte ki.
Csehországban és Szlovákiában az alkotmánybíróság évente száz-kétszáz jogerős bírói döntést semmisít meg, Horvátországban, Szlovéniában és Szerbiában még többet. Itthon - Németországhoz hasonlóan - tíz-húsz között van ez a szám - közölte.
Ez azt jelenti, hogy az Ab nem avatkozik bele olyan ügyekbe, amelyeknek nincs alapjogi kérdése. Ez az összes ügy tízezred része - mondta.
Az alkotmányjogi panasz bevezetésével az Ab szempontjából fontos újdonság volt, hogy ezzel a jogintézménnyel mindhárom hatalmi ág felett alkotmányos kontrollt lehet gyakorolni - hangzott el.
Kitért arra is, hogy újdonságként jelent meg a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága álláspontja is, amely szerint a magyar Ab döntése hatékony jogorvoslat.
Darák Péter, a Kúria elnöke elmondta, hogy az idén április 1-től bevezetendő változások új korszakot kezdenek az ítélkezésben.
A módosított törvény kimondja, hogy semmilyen bírói testület nem tehet közzé semmilyen szakmai állásfoglalást, kizárólag a kollégiumi vélemény és az eseti döntések maradnak azok, amelyekkel a jogegység biztosítható.
Örömteli változásnak nevezte ezt a Kúria elnöke, mert meglátása szerint meglehetősen nagy veszélye volt annak, hogy különböző munkabizottságok döntéseket hoztak arról, hogy egy polgári eljárásjogi vita esetében hogyan kellene eljárni. A tisztítószándék ebben a hatásában helyes - mondta.
Hozzátette, hogy nehéz helyzetbe hoz azonban olyan testületeket, amelyek értékes munkát végeztek. Példaként hozta fel az új polgári törvénykönyv tanácsadó testületét, amely számos olyan értelmező állásfoglalást és véleményt fogadott el, amely az új polgári törvénykönyv alkalmazásában orientálni tudta az alkalmazókat.
Senyei György Barna, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke azt mondta: az Országos Bírói Tanáccsal már egyeztetett arról a kérdéskörről, hogy milyen konkrét intézkedéseket igényelhet a tágabb értelemben vett bírósági egységeken belüli ellentét, amely a kommunikációs zavaron túl a bíróságok működésére is kihat.
Kitért arra is, hogy fontos a bíróságok társadalmi szerepvállalását is áttekinteni és újragondolni. A bíróságokat alapvetően senki sem fogja szeretni, azonban a jogkereső közönség értékelni fogja a munkáját. A bíróságoknak nem kell elefántcsonttoronyba kerülniük, de a sikert sem szabad a Facebookon lájkokban mérniük - fogalmazott.
Az OBH elnöke arról is beszélt, hogy az ugrásszerű technikai fejlődéssel a jogi anyagok könnyebb elérése nem feltétlenül tükröződik minden esetben az ítélkezés folyamatán, valamint meglátása szerint élesen el kell választani az igazgatási és ítélkezési funkciót. A kevert státuszokat minimalizálni szükséges minden szinten a bíró vagy igazgasson, vagy ítélkezzen, a kettő keveréke zavart okozhat - mondta.
Széplaki László a Győri Ítélőtábla elnöke köszöntőjében elmondta, hogy az elmúlt 15 évben mintegy 32 ezer ügy érkezett a táblára, amelyből 1732 büntető szakos volt. Az előző év végére a 32 ezer ügyből a folyamatban lévő 202 ügy kivételével mindegyik befejeződött.
Kitért arra is, hogy április 1-jével a munkaügyi ügyszakok is felállnak az ítélőtáblákon.
A konferencián az évforduló alkalmából bemutatták a Győri Királyi Ítélőtábla történetéről és ítélkezéséről szóló tanulmánykötet, amelynek szerzői között egyetemi oktatók és a győri levéltár igazgatója mellett az ítélőtábla jelenlegi elnöke és bírái is megtalálhatók. A kötet bemutatja a 19. és a 20. század fordulója társadalmi problémáit, a korabeli bírói szervezet kiépülését és az egyes szakterületek ítélkezési gyakorlatát.
MTI
https://hirtv.hu/ahirtvhirei/sulyok-tamas-nincs-rendszerszinten-problema-a-magyar-igazsagszolgaltatasban-2494027
2020. január 23., csütörtök
A lengyel parlament megszavazta a bírói függetlenséget leépítő reformot
Szűcs Ágnes
2020.01.23. 20:03
Másodszor is megszavazta a lengyel parlament alsóháza a bírák véleménynyilvánítási és gyülekezési jogait korlátozó jogszabályt csütörtökön. Az európai normáknak ellentmondó törvényt csak Andrzej Duda elnöknek kell áláírna, aki ezt állítása szerint meg is fogja tenni.
A csak „szájkosártörvényként” emlegetett tervezetet a szűk ellenzéki többségű felsőház múlt pénteken visszaküldte az szejmnek, miután az Európa Tanács független alkotmányjogászokból álló testülete, a Velencei Bizottság megállapította,
ALÁÁSSÁ A LENGYEL IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS FÜGGETLENSÉGÉT.
A Jog- és Igazságosság Párt (PiS) képviselői által dominált szejmet hidegen hagyta az európai jogászszakma egyöntetű tiltakozása a lengyel jogállamiság leépítése ellen, pedig ilyen határozott és egységes módon eddig a 2017 óta tartó lengyel igazságügyi reform egyetlen eleme ellen sem tiltakoztak. A felháborodás fő oka, hogy a törvény
A számos európai intézmény által is elítélt lengyel igazságügyi átalakítás elleni demonstráció a bírói függetlenségen túl már az EU-tagságról is szól.
pénzbeli bírságokkal és végső esetben elbocsátással büntetné azokat a bírókat, akik megkérdőjelezik az igazságügyi reformot és megkérdőjelezi az uniós jog elsőbbségét a lengyel joggal szemben.
A szejm döntésével majdnem egy időben hirdette ki a kormány reformjainak még ellenálló lengyel legfelsőbb bíróság az ítéletét, miszerint nem függetlenek azok a bírák, akik az újonnan létrehozott Országos Bírói Tanács nevezett ki. A testület tagjait a korábbi gyakorlattól eltérően nem maguk a bírák, hanem a parlament választja meg, így a sérül az államhatalmi ágak szétválasztásának elve, mivel a törvényhozó hatalom befolyást szerez az igazságszolgáltatás felett. A lengyel igazságügyi minisztérium szinte azonnal törvényellenesnek nevezte az ítéletet.
Eközben a varsói ügyészség fegyelmi tanácsa csütörtökön meg is indította az első fegyelmi eljárást Katarzyny Gembalczyk ügyész ellen, mivel a jogász a talárjában vett részt a „szájkosártörvény” elleni demonstráción január 11-én. Az „ezer talár menete” névre keresztelt tüntetésnek éppen az volt a célja, hogy a bírák és ügyészek uniformisukban menetelve hívják fel a figyelmet a függetlenségüket veszélyeztető törvényre. Az eseményre egyébként 22 európai országból érkeztek bírák, hogy kifejezzék a szolidaritásukat lengyel kollégáikkal.
A Velencei Bizottság múlt héten nyilvánosságra hozott sürgősségi véleménye megállapítja, hogy ma másodjára is megszavazott törvény
korlátozza a bírák szólás- és gyülekezési szabadságát,
megakadályozza őket abban, hogy megvizsgálják, más bíróságok az európai jog értelmében függetlenül és pártatlanul működhetnek-e,
lehetetlen helyzetbe hozza a bírákat azzal, hogy fegyelmi eljárást helyez kilátásba, ha az európai uniós jog, az Emberi Jogok Európai Egyezménye vagy más nemzetközi szerződés alapján folytatják le az ügyeket,
csökkenti a bírák lehetőségeit arra, hogy a saját adminisztrációjukban részt vegyenek, mivel az igazságügyi miniszter nevezi ki a bírói tanácsok tagjait ahelyett, hogy a bírák maguk választanák meg a tisztségviselőiket,
megerősíti a 2017-es véleményüket, miszerint az igazságügyi reform csorbítja a bírói függetlenséget.
A törvénytervezettel kapcsolatban pedig az elmúlt hónapban a lengyel legfelsőbb bíróság, a lengyel ombudsman, európai bírói szervezetek és az Európai Unió Bíróságának elnöke is arra figyelmeztetett, hogy
A JOGÁLLAMISÁG ALAPJÁT KÉPEZŐ ELV, AZ ÁLLAMHATALMI ÁGAK SZÉTVÁLASZTÁSÁNAK VÉGÉT JELENTI, ÉS HOSSZABB TÁVON ODA VEZETHET, HOGY LENGYELORSZÁGNAK EL KELL HAGYNIA AZ EURÓPAI UNIÓT.
A lengyel jogállamiság védelmében egyébként folyik a hetes cikk szerinti eljárás, és az Európai Bizottság a múlt héten átmeneti intézkedések bevezetését kérte az Európai Unió Bíróságától, mert úgy vélik, a lengyel legfelsőbb bíróság fegyelmi tanácsa helyrehozhatatlan károkat okoz a lengyel igazságszolgáltatás számára.
https://index.hu/kulfold/2020/01/23/lengyel_szajkosartorveny_szejm_megszavazta_biro_birak_lengyelorszag/
2020.01.23. 20:03
Másodszor is megszavazta a lengyel parlament alsóháza a bírák véleménynyilvánítási és gyülekezési jogait korlátozó jogszabályt csütörtökön. Az európai normáknak ellentmondó törvényt csak Andrzej Duda elnöknek kell áláírna, aki ezt állítása szerint meg is fogja tenni.
A csak „szájkosártörvényként” emlegetett tervezetet a szűk ellenzéki többségű felsőház múlt pénteken visszaküldte az szejmnek, miután az Európa Tanács független alkotmányjogászokból álló testülete, a Velencei Bizottság megállapította,
ALÁÁSSÁ A LENGYEL IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS FÜGGETLENSÉGÉT.
A Jog- és Igazságosság Párt (PiS) képviselői által dominált szejmet hidegen hagyta az európai jogászszakma egyöntetű tiltakozása a lengyel jogállamiság leépítése ellen, pedig ilyen határozott és egységes módon eddig a 2017 óta tartó lengyel igazságügyi reform egyetlen eleme ellen sem tiltakoztak. A felháborodás fő oka, hogy a törvény
A számos európai intézmény által is elítélt lengyel igazságügyi átalakítás elleni demonstráció a bírói függetlenségen túl már az EU-tagságról is szól.
pénzbeli bírságokkal és végső esetben elbocsátással büntetné azokat a bírókat, akik megkérdőjelezik az igazságügyi reformot és megkérdőjelezi az uniós jog elsőbbségét a lengyel joggal szemben.
A szejm döntésével majdnem egy időben hirdette ki a kormány reformjainak még ellenálló lengyel legfelsőbb bíróság az ítéletét, miszerint nem függetlenek azok a bírák, akik az újonnan létrehozott Országos Bírói Tanács nevezett ki. A testület tagjait a korábbi gyakorlattól eltérően nem maguk a bírák, hanem a parlament választja meg, így a sérül az államhatalmi ágak szétválasztásának elve, mivel a törvényhozó hatalom befolyást szerez az igazságszolgáltatás felett. A lengyel igazságügyi minisztérium szinte azonnal törvényellenesnek nevezte az ítéletet.
Eközben a varsói ügyészség fegyelmi tanácsa csütörtökön meg is indította az első fegyelmi eljárást Katarzyny Gembalczyk ügyész ellen, mivel a jogász a talárjában vett részt a „szájkosártörvény” elleni demonstráción január 11-én. Az „ezer talár menete” névre keresztelt tüntetésnek éppen az volt a célja, hogy a bírák és ügyészek uniformisukban menetelve hívják fel a figyelmet a függetlenségüket veszélyeztető törvényre. Az eseményre egyébként 22 európai országból érkeztek bírák, hogy kifejezzék a szolidaritásukat lengyel kollégáikkal.
A Velencei Bizottság múlt héten nyilvánosságra hozott sürgősségi véleménye megállapítja, hogy ma másodjára is megszavazott törvény
korlátozza a bírák szólás- és gyülekezési szabadságát,
megakadályozza őket abban, hogy megvizsgálják, más bíróságok az európai jog értelmében függetlenül és pártatlanul működhetnek-e,
lehetetlen helyzetbe hozza a bírákat azzal, hogy fegyelmi eljárást helyez kilátásba, ha az európai uniós jog, az Emberi Jogok Európai Egyezménye vagy más nemzetközi szerződés alapján folytatják le az ügyeket,
csökkenti a bírák lehetőségeit arra, hogy a saját adminisztrációjukban részt vegyenek, mivel az igazságügyi miniszter nevezi ki a bírói tanácsok tagjait ahelyett, hogy a bírák maguk választanák meg a tisztségviselőiket,
megerősíti a 2017-es véleményüket, miszerint az igazságügyi reform csorbítja a bírói függetlenséget.
A törvénytervezettel kapcsolatban pedig az elmúlt hónapban a lengyel legfelsőbb bíróság, a lengyel ombudsman, európai bírói szervezetek és az Európai Unió Bíróságának elnöke is arra figyelmeztetett, hogy
A JOGÁLLAMISÁG ALAPJÁT KÉPEZŐ ELV, AZ ÁLLAMHATALMI ÁGAK SZÉTVÁLASZTÁSÁNAK VÉGÉT JELENTI, ÉS HOSSZABB TÁVON ODA VEZETHET, HOGY LENGYELORSZÁGNAK EL KELL HAGYNIA AZ EURÓPAI UNIÓT.
A lengyel jogállamiság védelmében egyébként folyik a hetes cikk szerinti eljárás, és az Európai Bizottság a múlt héten átmeneti intézkedések bevezetését kérte az Európai Unió Bíróságától, mert úgy vélik, a lengyel legfelsőbb bíróság fegyelmi tanácsa helyrehozhatatlan károkat okoz a lengyel igazságszolgáltatás számára.
https://index.hu/kulfold/2020/01/23/lengyel_szajkosartorveny_szejm_megszavazta_biro_birak_lengyelorszag/
Már a közösségi médiát is figyelheti az adóhivatal Franciaországban
A francia alkotmánybíróság zöld lámpát adott az adóhatóságok hároméves, tömeges adatgyűjtésre épülő online monitoring kísérletére.
Domokos László, 2020. január 21. kedd, 13:06
A francia parlament által december végén elfogadott törvényjavaslat szerint 2020-tól tovább bővült az ottani adóhatóság eltitkolt jövedelmek feltárására szolgáló eszköztára, mivel jogosult lesz a közösségi médián fellelhető adatokat felhasználni potenciális adóelkerülés és adócsalás jeleinek felderítésére.
Így a francia adóhatóság illetékesei adatokat gyűjthetnek olyan közösségi oldalakról, mint a Facebook, Instagram vagy Twitter olyan posztok és fényképek után kutatva, melyek bizonyítékként szolgálhatnak a magánszemélyek által be nem vallott jövedelemre. A hatóság a közösségi médián túl az érintettek online vásárlási tevékenységének egy részére is rálát majd (például az eBay platformon folytatott tranzakciókra) - írta a Növekedés.hu-n Kironsky Zoltán, az EY szenior adótanácsadója.
A jogalkotók szerint így feltárhatóak lesznek a magánszemélyek által bevallott jövedelem és a közösségi médián hirdetett életstílus közötti ellentmondások. Az eltitkolt jövedelem mellett az adóügyi illetőség tisztásában is segíthetnek a közösségi média által szolgáltatott adatok.
Ha azt állítod, hogy nem vagy francia adóalany, miközben folyamatosan Franciaországból posztolsz képeket az Instagramra, abból probléma lehet - mondta Gérald Darmanin költségvetési miniszter a Le Figaro napilapnak.
Az alkotmánybíróság azzal a feltétellel hagyta jóvá a törvényt, hogy a jelszóval védett tartalmak az adóhatóság adatgyűjtési hatókörén kívül maradnak, csupán a nyilvánosan elérhető tartalom használható fel adóügyi célokra.
https://www.napi.hu/tech/facebook-instagram-twitter-ado-hivatal-francia.698809.html
Domokos László, 2020. január 21. kedd, 13:06
A francia parlament által december végén elfogadott törvényjavaslat szerint 2020-tól tovább bővült az ottani adóhatóság eltitkolt jövedelmek feltárására szolgáló eszköztára, mivel jogosult lesz a közösségi médián fellelhető adatokat felhasználni potenciális adóelkerülés és adócsalás jeleinek felderítésére.
Így a francia adóhatóság illetékesei adatokat gyűjthetnek olyan közösségi oldalakról, mint a Facebook, Instagram vagy Twitter olyan posztok és fényképek után kutatva, melyek bizonyítékként szolgálhatnak a magánszemélyek által be nem vallott jövedelemre. A hatóság a közösségi médián túl az érintettek online vásárlási tevékenységének egy részére is rálát majd (például az eBay platformon folytatott tranzakciókra) - írta a Növekedés.hu-n Kironsky Zoltán, az EY szenior adótanácsadója.
A jogalkotók szerint így feltárhatóak lesznek a magánszemélyek által bevallott jövedelem és a közösségi médián hirdetett életstílus közötti ellentmondások. Az eltitkolt jövedelem mellett az adóügyi illetőség tisztásában is segíthetnek a közösségi média által szolgáltatott adatok.
Ha azt állítod, hogy nem vagy francia adóalany, miközben folyamatosan Franciaországból posztolsz képeket az Instagramra, abból probléma lehet - mondta Gérald Darmanin költségvetési miniszter a Le Figaro napilapnak.
Az alkotmánybíróság azzal a feltétellel hagyta jóvá a törvényt, hogy a jelszóval védett tartalmak az adóhatóság adatgyűjtési hatókörén kívül maradnak, csupán a nyilvánosan elérhető tartalom használható fel adóügyi célokra.
https://www.napi.hu/tech/facebook-instagram-twitter-ado-hivatal-francia.698809.html
2020. január 12., vasárnap
Több ezren vonultak utcára Varsóban a bírói függetlenségért
NTT
Több száz, talárt viselő lengyel bíró 22 európai országból érkezett kollégájával együtt tüntetett szombaton Varsóban a bírák fegyelmezéséről szóló lengyel törvényjavaslat ellen. A lengyel bírák szervezetei által a "Jogot a függetlenséghez, jogot Európához" mottó alatt összehívott tiltakozó menethez több ezer varsói lakos is csatlakozott, írja az MTI.
A kormánypárt, a konzervatív Jog és Igazságosság (Pis) által kidolgozott és a parlament alsóházában, a szejmben december 20-án elfogadott jogszabálytervezet egyebek mellett arról is rendelkezik, hogy az igazságszolgáltatás akadályoztatása címén fegyelmi eljárást lehetne indítani az igazságügyi reformokkal szembeszálló bírák ellen. A törvénytervezet az AFP francia hírügynökség szerint válasz az Európai Unió Bírósága és a lengyel legfelsőbb bíróság döntéseire, amelyek megkérdőjelezik a vitatott igazságügyi reformok egy részét.
A kormány szerint az igazságügyi reformok a korrupcióellenes harcot szolgálják. Az ellenzék azzal vádolja a PiS-t, hogy el akarja némítani a tiltakozó bírákat.
A helyzet súlyosságára utal, hogy csütörtökön az Európai Unió Bíróságának elnöke, Koen Leanarts küldött burkolt figyelmeztetést a lengyel kormánynak.
Nem lehet az EU tagja egy olyan állam, ahol nem működnek a független, pártatlan bíróságok a méltányos eljáráshoz való jog szellemében, amelyek fenntartanák az európai uniós jogot
– szögezte le Leanarts a Varsói Egyetemen tartott vitán, írtuk meg korábban.
Az EU legfelsőbb bíróságainak elnökeit tömörítő szervezet aggályait fejezte ki a törvénnyel kapcsolatban, a Bírói Tanácsok Európai Hálózata pedig arra szólított fel mindenkit az EU-ban, hogy védelmezze a bírói függetlenségét, és következésképpen az Európai Uniót is. Hasonló véleményre jutott decemberben a lengyel legfelsőbb bíróság is:
A LENGYEL IGAZSÁGÜGYI REFORM ÁTALAKÍTÁSA HOSSZABB TÁVON ODA VEZETHET, HOGY LENGYELORSZÁGNAK KI KELL LÉPNIE AZ EURÓPAI UNIÓBÓL.
Dunja Mijatovic, az Európa Tanács (ET) emberi jogi biztosa egy pénteken nyilvánosságra hozott levélben úgy vélekedett, hogy a bírák fegyelmezéséről szóló lengyel törvényjavaslat sértheti a bírói függetlenséget, a lengyel szenátusnak (felsőház) el kell utasítania. Ezzel szemben Szymon Szynkowski vel Sek lengyel külügyminiszter-helyettes azt hangoztatta, hogy Dunja Mijatovic levele sérti a lengyel parlament szuverenitását, és a bíróságokról szóló törvények készülő módosításainak elvetését szorgalmazó levele példa nélküli beavatkozást jelent a törvényhozásba.
https://index.hu/kulfold/2020/01/12/tobb_ezren_vonultak_utcara_varsoban_a_biroi_fuggetlensegert/
Több száz, talárt viselő lengyel bíró 22 európai országból érkezett kollégájával együtt tüntetett szombaton Varsóban a bírák fegyelmezéséről szóló lengyel törvényjavaslat ellen. A lengyel bírák szervezetei által a "Jogot a függetlenséghez, jogot Európához" mottó alatt összehívott tiltakozó menethez több ezer varsói lakos is csatlakozott, írja az MTI.
A kormánypárt, a konzervatív Jog és Igazságosság (Pis) által kidolgozott és a parlament alsóházában, a szejmben december 20-án elfogadott jogszabálytervezet egyebek mellett arról is rendelkezik, hogy az igazságszolgáltatás akadályoztatása címén fegyelmi eljárást lehetne indítani az igazságügyi reformokkal szembeszálló bírák ellen. A törvénytervezet az AFP francia hírügynökség szerint válasz az Európai Unió Bírósága és a lengyel legfelsőbb bíróság döntéseire, amelyek megkérdőjelezik a vitatott igazságügyi reformok egy részét.
A kormány szerint az igazságügyi reformok a korrupcióellenes harcot szolgálják. Az ellenzék azzal vádolja a PiS-t, hogy el akarja némítani a tiltakozó bírákat.
A helyzet súlyosságára utal, hogy csütörtökön az Európai Unió Bíróságának elnöke, Koen Leanarts küldött burkolt figyelmeztetést a lengyel kormánynak.
Nem lehet az EU tagja egy olyan állam, ahol nem működnek a független, pártatlan bíróságok a méltányos eljáráshoz való jog szellemében, amelyek fenntartanák az európai uniós jogot
– szögezte le Leanarts a Varsói Egyetemen tartott vitán, írtuk meg korábban.
Az EU legfelsőbb bíróságainak elnökeit tömörítő szervezet aggályait fejezte ki a törvénnyel kapcsolatban, a Bírói Tanácsok Európai Hálózata pedig arra szólított fel mindenkit az EU-ban, hogy védelmezze a bírói függetlenségét, és következésképpen az Európai Uniót is. Hasonló véleményre jutott decemberben a lengyel legfelsőbb bíróság is:
A LENGYEL IGAZSÁGÜGYI REFORM ÁTALAKÍTÁSA HOSSZABB TÁVON ODA VEZETHET, HOGY LENGYELORSZÁGNAK KI KELL LÉPNIE AZ EURÓPAI UNIÓBÓL.
Dunja Mijatovic, az Európa Tanács (ET) emberi jogi biztosa egy pénteken nyilvánosságra hozott levélben úgy vélekedett, hogy a bírák fegyelmezéséről szóló lengyel törvényjavaslat sértheti a bírói függetlenséget, a lengyel szenátusnak (felsőház) el kell utasítania. Ezzel szemben Szymon Szynkowski vel Sek lengyel külügyminiszter-helyettes azt hangoztatta, hogy Dunja Mijatovic levele sérti a lengyel parlament szuverenitását, és a bíróságokról szóló törvények készülő módosításainak elvetését szorgalmazó levele példa nélküli beavatkozást jelent a törvényhozásba.
https://index.hu/kulfold/2020/01/12/tobb_ezren_vonultak_utcara_varsoban_a_biroi_fuggetlensegert/
2020. január 6., hétfő
Kit véd az alkotmánybíróság Európában?
MANDINER.HU
A német alkotmánybíróság fennállása óta első ízben nem az alaptörvény, hanem az uniós jog alapján vizsgálta felül a német bíróságok döntését. E felfogás térnyerése könnyen alááshatja a nemzetek Európájának eszméjét – írja a Mandiner.hu.
A német Szövetségi Alkotmánybíróság a tavalyi évet lezáró döntésével egy magánszemélynek a Google ellen indított jogvitájában mondta ki a végső szót. A korábban vállalatvezetőként dolgozó panaszos azt sérelmezte, hogy a legnépszerűbb keresőmotor a nevére keresés nyomán egy „piszkos munkáltatói gyakorlatokról” készített televíziós műsor oldalát jeleníti meg, ami rossz színben tünteti fel őt. Miután a német bíróságok elutasították a keresetét, az alkotmánybírósághoz fordult a személyes adatok tárolásának megszüntetése, az úgynevezett elfeledéshez való jog (right to be forgotten) érvényesítése érdekében – írja a Mandiner.hu.
Az ügy kiválóan mutatja azt a jelenkori valóságot, amelyben az államoknak nemcsak saját maguknak kell tiszteletben tartaniuk az alapvető jogokat, hanem aktív módon fel is kell lépniük a védelmük érdekében – például egy nagy technológiai céggel szemben. A német alkotmánybírósági döntés mégsem emiatt marad emlékezetes, sokkal inkább azért, mert az alkotmánybírák meglepő fordulattal nem a német alaptörvény, hanem az uniós alapjogvédelmi szabályok alapján ítélkeztek. Ezzel pedig fennállása során első ízben a Szövetségi Alkotmánybíróság nem arra az alaptörvényre hivatkozott döntése során, amelynek a védelmére létrehozták. Ehelyett az uniós szabályokat – köztük az alapjogi chartát – tekintette irányadónak – fejti ki a Mandiner.hu.
A német alkotmánybíróság ezzel a döntéssel új doktrínát alkotott. Korábban az uniós alapjogi elvek érvényesítését a luxemburgi székhelyű Európai Unió Bíróságára hagyta, mostantól viszont saját maga vállalja fel annak felelősségét, hogy a német állami szervek – egyelőre csak uniós jogot alkalmazó – közhatalmi döntéseivel szemben az uniós jog alapján fellépjen. Ez a döntés több szempontból is fejtörésre adhat okot. Egyfelől aggályos az alkotmánybíróság felhatalmazását és felelősségét érintően. Másfelől, de már távolabbi történelmi perspektívából szemlélve, fenyegetést jelent a nemzeti alkotmányos identitás megőrzésére – írja a Mandiner.hu.
A nemzeti alkotmányba foglalt alapvető értékek és államszerkezeti berendezkedés, valamint a nemzeti alkotmányokkal összhangban álló emberi jogok védelmének legfontosabb zálogai Európa-szerte az alkotmánybíróságok vagy az alkotmányok védelmével megbízott más nemzeti intézmények. Korábbi gyakorlatában a német alkotmánybíróság Európa számára is példamutató módon teljesítette ezt a kötelességét, az 1970-es évektől kezdődően ugyanis több határozatában munkálta ki az uniós jogalkotásnak és hatalomgyakorlásnak a német alaptörvényből fakadó korlátozását. A magyar Alkotmánybíróság részben éppen ezeket a német döntéseket szem előtt tartva hozta meg néhány évvel ezelőtt azt a határozatát, amely a hazai alkotmányosság értékeinek védelmére nyújt lehetőséget az uniós hatalomgyakorlással szemben – hangsúlyozza a Mandiner.hu.
Az alkotmánybírák meglepő fordulattal nem a német alaptörvény, hanem az uniós alapjogvédelmi szabályok alapján ítélkeztek.
A német alkotmánybíróság mostani döntése bizonyos tekintetben szakítást jelent ezzel a hagyományos felfogással, és éppen az alapvető alkotmánybírósági felelősség teljesítése ellen hat. Egy külső, EU-s mérce alkalmazásával ugyanis a testület saját alkotmányos identitásának a megóvásáról mond le. Tágabb perspektívából nézve további aggodalomra is okot ad, ha a nemzeti alkotmánybíróságok egy külső jogi mérce érvényesítőinek a szerepébe helyezik magukat. Történelmi tanulság ugyanis, hogy a nyugati világban a bíróságok mindig is előszeretettel alkalmaztak szövetségi vagy központi alkotmányos mércét tagállamokkal vagy régiókkal szemben a kulturális vagy identitásbeli különállásuk letörése érdekében – írja a Mandiner.hu.
Az Egyesült Államok legtekintélyesebb uniformizáló törekvésének éppen a bíróságok álltak az élére azzal, hogy a szövetségi alkotmány legnagyobb részét a tagállamokkal szemben is érvényesíthetőnek mondták ki. Való igaz, hogy a német alkotmánybírósági döntés még csak az uniós jog tagállami alkalmazására vonatkozik, ám az uniós jogi mérce beemelésén keresztül kinyitja a kaput egy veszélyes uniformizálás későbbi lehetősége előtt. Ráadásul egy hasonló jellegű uniformizálás elméleti alapjait a német jogtudomány már csaknem tíz évvel ezelőtt kidolgozta. Az Armin von Bogdandy nevéhez köthető progresszív elképzelés szerint a tagállami bíróságoknak az EU-s jog érvényesítőivé kell válniuk, megvédve az uniós polgárokat a saját tagállamaiktól. Vagyis az európai uniós jog és hatalomgyakorlás mércéjét nem a tagállami alkotmányok jelenthetik, hanem éppen fordítva: az uniós jog válik valamennyi tagállam mércéjévé. Ez pedig nem más, mint a birodalmi Európa előtt megágyazó és a nemzetek Európájának eszméjét feladó gondolkodás közjogi receptje – olvasható a Mandiner.hu cikkében.
A cikk teljes tartalma IDE kattintva olvasható.
https://magyarnemzet.hu/kulfold/kit-ved-az-alkotmanybirosag-europaban-7634222/
A német alkotmánybíróság fennállása óta első ízben nem az alaptörvény, hanem az uniós jog alapján vizsgálta felül a német bíróságok döntését. E felfogás térnyerése könnyen alááshatja a nemzetek Európájának eszméjét – írja a Mandiner.hu.
A német Szövetségi Alkotmánybíróság a tavalyi évet lezáró döntésével egy magánszemélynek a Google ellen indított jogvitájában mondta ki a végső szót. A korábban vállalatvezetőként dolgozó panaszos azt sérelmezte, hogy a legnépszerűbb keresőmotor a nevére keresés nyomán egy „piszkos munkáltatói gyakorlatokról” készített televíziós műsor oldalát jeleníti meg, ami rossz színben tünteti fel őt. Miután a német bíróságok elutasították a keresetét, az alkotmánybírósághoz fordult a személyes adatok tárolásának megszüntetése, az úgynevezett elfeledéshez való jog (right to be forgotten) érvényesítése érdekében – írja a Mandiner.hu.
Az ügy kiválóan mutatja azt a jelenkori valóságot, amelyben az államoknak nemcsak saját maguknak kell tiszteletben tartaniuk az alapvető jogokat, hanem aktív módon fel is kell lépniük a védelmük érdekében – például egy nagy technológiai céggel szemben. A német alkotmánybírósági döntés mégsem emiatt marad emlékezetes, sokkal inkább azért, mert az alkotmánybírák meglepő fordulattal nem a német alaptörvény, hanem az uniós alapjogvédelmi szabályok alapján ítélkeztek. Ezzel pedig fennállása során első ízben a Szövetségi Alkotmánybíróság nem arra az alaptörvényre hivatkozott döntése során, amelynek a védelmére létrehozták. Ehelyett az uniós szabályokat – köztük az alapjogi chartát – tekintette irányadónak – fejti ki a Mandiner.hu.
A német alkotmánybíróság ezzel a döntéssel új doktrínát alkotott. Korábban az uniós alapjogi elvek érvényesítését a luxemburgi székhelyű Európai Unió Bíróságára hagyta, mostantól viszont saját maga vállalja fel annak felelősségét, hogy a német állami szervek – egyelőre csak uniós jogot alkalmazó – közhatalmi döntéseivel szemben az uniós jog alapján fellépjen. Ez a döntés több szempontból is fejtörésre adhat okot. Egyfelől aggályos az alkotmánybíróság felhatalmazását és felelősségét érintően. Másfelől, de már távolabbi történelmi perspektívából szemlélve, fenyegetést jelent a nemzeti alkotmányos identitás megőrzésére – írja a Mandiner.hu.
A nemzeti alkotmányba foglalt alapvető értékek és államszerkezeti berendezkedés, valamint a nemzeti alkotmányokkal összhangban álló emberi jogok védelmének legfontosabb zálogai Európa-szerte az alkotmánybíróságok vagy az alkotmányok védelmével megbízott más nemzeti intézmények. Korábbi gyakorlatában a német alkotmánybíróság Európa számára is példamutató módon teljesítette ezt a kötelességét, az 1970-es évektől kezdődően ugyanis több határozatában munkálta ki az uniós jogalkotásnak és hatalomgyakorlásnak a német alaptörvényből fakadó korlátozását. A magyar Alkotmánybíróság részben éppen ezeket a német döntéseket szem előtt tartva hozta meg néhány évvel ezelőtt azt a határozatát, amely a hazai alkotmányosság értékeinek védelmére nyújt lehetőséget az uniós hatalomgyakorlással szemben – hangsúlyozza a Mandiner.hu.
Az alkotmánybírák meglepő fordulattal nem a német alaptörvény, hanem az uniós alapjogvédelmi szabályok alapján ítélkeztek.
A német alkotmánybíróság mostani döntése bizonyos tekintetben szakítást jelent ezzel a hagyományos felfogással, és éppen az alapvető alkotmánybírósági felelősség teljesítése ellen hat. Egy külső, EU-s mérce alkalmazásával ugyanis a testület saját alkotmányos identitásának a megóvásáról mond le. Tágabb perspektívából nézve további aggodalomra is okot ad, ha a nemzeti alkotmánybíróságok egy külső jogi mérce érvényesítőinek a szerepébe helyezik magukat. Történelmi tanulság ugyanis, hogy a nyugati világban a bíróságok mindig is előszeretettel alkalmaztak szövetségi vagy központi alkotmányos mércét tagállamokkal vagy régiókkal szemben a kulturális vagy identitásbeli különállásuk letörése érdekében – írja a Mandiner.hu.
Az Egyesült Államok legtekintélyesebb uniformizáló törekvésének éppen a bíróságok álltak az élére azzal, hogy a szövetségi alkotmány legnagyobb részét a tagállamokkal szemben is érvényesíthetőnek mondták ki. Való igaz, hogy a német alkotmánybírósági döntés még csak az uniós jog tagállami alkalmazására vonatkozik, ám az uniós jogi mérce beemelésén keresztül kinyitja a kaput egy veszélyes uniformizálás későbbi lehetősége előtt. Ráadásul egy hasonló jellegű uniformizálás elméleti alapjait a német jogtudomány már csaknem tíz évvel ezelőtt kidolgozta. Az Armin von Bogdandy nevéhez köthető progresszív elképzelés szerint a tagállami bíróságoknak az EU-s jog érvényesítőivé kell válniuk, megvédve az uniós polgárokat a saját tagállamaiktól. Vagyis az európai uniós jog és hatalomgyakorlás mércéjét nem a tagállami alkotmányok jelenthetik, hanem éppen fordítva: az uniós jog válik valamennyi tagállam mércéjévé. Ez pedig nem más, mint a birodalmi Európa előtt megágyazó és a nemzetek Európájának eszméjét feladó gondolkodás közjogi receptje – olvasható a Mandiner.hu cikkében.
A cikk teljes tartalma IDE kattintva olvasható.
https://magyarnemzet.hu/kulfold/kit-ved-az-alkotmanybirosag-europaban-7634222/
2019. december 26., csütörtök
ÚJRA LEHET MAJD HASZNÁLNI A WIKIPÉDIÁT TÖRÖKORSZÁGBAN?
Szerző: Petróczi Rafael
2019. december 26. csütörtök, 18:33
A török alkotmánybíróság szerint jogsértő volt, hogy a hatóságok blokkolták a Wikipédiát, de egyhamar aligha lesz még elérhető az oldal.
Több, mint két és fél éve, 2017 áprilisa óta elérhetetlen Törökországban a Wikipédia. Ez azonban hamarosan megváltozhat annak köszönhetően, hogy
a török alkotmánybíróság december 26-án kimondta: a Wikipédia blokkolása megsértette a véleménynyilvánítás szabadságát.
De miért is blokkolták egyáltalán Erdoğanék a Wikipédiát?
A konfliktus eredője, hogy a török államnak nagyon nem tetszettek azok a 2017-es Wikipédia-szócikkek, amikben a szíriai polgárháború kapcsán kijelentették: Törökország államilag szervezett módon támogatja az Iszlám Állam terrorszervezetet. (Egyik oldalról logikusnak hathat, hogy Törökország informálisan segítse a közös ellenség, a kurdok ellen is harcoló dzsihadistákat, a másik oldalról viszont Wikipédia-szócikket tényleg bárki írhat, akár valótlan tartalommal is.)
Válaszul a média- és hírközlési hatóság török megfelelője
2017. április 29-én országszerte elrendelte a Wikipédia blokkolását egy olyan törvényre hivatkozva, amely engedélyezi az internetes oldalak blokkolását, ha azok obszcén vagy nemzetbiztonsági szempontból veszélyt jelentő tartalommal bírnak.
(Nyilván a Wikipédia esetében az utóbbi volt a hivatkozási alap.) A hatóság tettét szentesítette egy ankarai bírósági ítlélet is, ami kimondta, hogy a Wikipédia blokkolható a törvény alapján.
A Wikipédia elutasította, hogy a török fél által kifogásolt tartalmat eltávolítsa felületeiről, és miután minden egyéb jogi lehetőséget kimerített, 2017. május 9-én a Wikipédiát tulajdonló Wikimédia Alapítvány – a török alkotmánnyal összhangban – be is adta egyéni kérelmét a török alkotmánybírósághoz, hogy vizsgálja meg az ügyet.
Erre egy 2010-es alkotmánymódosítás adta meg a lehetőséget, amitől akkor még azt remélték, hogy közelebb viszi az országot az EU-s csatlakozáshoz, és aminek értelmében mindenki egyénileg fordulhat a török alkotmánybírósághoz jogorvoslatért, ha az azt kérő szerint az állami szervek megsértették a Törökország által 1954-ben aláírt Emberi Jogok Európai Egyezményében garantált valamely alapvető jogot vagy szabadságot.
A „mindenki” alatt természetes és jogi személyeket is lehet érteni, de nyilván nem lehet ukmukfukk terhelni az alkotmánybíróságot: külföldi állampolgár csak olyan, személyes érintettségű esetekben fordulhat a török alkotmánybírósághoz, ha például a gyülekezési jogát sértették meg a hatóságok. És persze bármilyen egyéni kérelem csak akkor adható be, ha minden más, alsóbb jogorvoslati lehetőséget kimerített a kérelmező – legyen az természetes vagy jogi személy.
Ez a jogi procedúra ért a végére december 26-án.
Nem holnaptól fognak a törökök Wikipédiát bújni
A véleménynyilvánítás megsértéséről szóló határozatot azért nem egyhangúan hozta meg a taláros testület, de a döntéshez szükséges abszolút többség így is meglett: az illetékes tíz alkotmánybíróból hatan szavazták meg, hogy jogsértés történt.
A jogsértés megállapításával együtt az alkotmánybíróság elrendelte, hogy a Wikipédiát ne blokkolják a továbbiakban. Bár az alkotmánybíróság döntése végleges, ellene fellebbezésnek helye nincs, azért
Erdoğanéknak nem kell megijedniük: az alkotmány értelmében az egyéni kérelmekben született döntést szem előtt tartó jogi változásokat a döntés meghozatalától számított két éven belül kell csak meghozni.
Azaz 2021. év végéig könnyen lehet, senki nem fog Wikipédiát bújni Törökországban.
MONTÁZS: Petróczi Rafael / Azonnali via Wikimedia Commons
http://azonnali.hu/cikk/20191226_ujra-lehet-majd-hasznalni-a-wikipediat-torokorszagban
2019. december 26. csütörtök, 18:33
A török alkotmánybíróság szerint jogsértő volt, hogy a hatóságok blokkolták a Wikipédiát, de egyhamar aligha lesz még elérhető az oldal.
Több, mint két és fél éve, 2017 áprilisa óta elérhetetlen Törökországban a Wikipédia. Ez azonban hamarosan megváltozhat annak köszönhetően, hogy
a török alkotmánybíróság december 26-án kimondta: a Wikipédia blokkolása megsértette a véleménynyilvánítás szabadságát.
De miért is blokkolták egyáltalán Erdoğanék a Wikipédiát?
A konfliktus eredője, hogy a török államnak nagyon nem tetszettek azok a 2017-es Wikipédia-szócikkek, amikben a szíriai polgárháború kapcsán kijelentették: Törökország államilag szervezett módon támogatja az Iszlám Állam terrorszervezetet. (Egyik oldalról logikusnak hathat, hogy Törökország informálisan segítse a közös ellenség, a kurdok ellen is harcoló dzsihadistákat, a másik oldalról viszont Wikipédia-szócikket tényleg bárki írhat, akár valótlan tartalommal is.)
Válaszul a média- és hírközlési hatóság török megfelelője
2017. április 29-én országszerte elrendelte a Wikipédia blokkolását egy olyan törvényre hivatkozva, amely engedélyezi az internetes oldalak blokkolását, ha azok obszcén vagy nemzetbiztonsági szempontból veszélyt jelentő tartalommal bírnak.
(Nyilván a Wikipédia esetében az utóbbi volt a hivatkozási alap.) A hatóság tettét szentesítette egy ankarai bírósági ítlélet is, ami kimondta, hogy a Wikipédia blokkolható a törvény alapján.
A Wikipédia elutasította, hogy a török fél által kifogásolt tartalmat eltávolítsa felületeiről, és miután minden egyéb jogi lehetőséget kimerített, 2017. május 9-én a Wikipédiát tulajdonló Wikimédia Alapítvány – a török alkotmánnyal összhangban – be is adta egyéni kérelmét a török alkotmánybírósághoz, hogy vizsgálja meg az ügyet.
Erre egy 2010-es alkotmánymódosítás adta meg a lehetőséget, amitől akkor még azt remélték, hogy közelebb viszi az országot az EU-s csatlakozáshoz, és aminek értelmében mindenki egyénileg fordulhat a török alkotmánybírósághoz jogorvoslatért, ha az azt kérő szerint az állami szervek megsértették a Törökország által 1954-ben aláírt Emberi Jogok Európai Egyezményében garantált valamely alapvető jogot vagy szabadságot.
A „mindenki” alatt természetes és jogi személyeket is lehet érteni, de nyilván nem lehet ukmukfukk terhelni az alkotmánybíróságot: külföldi állampolgár csak olyan, személyes érintettségű esetekben fordulhat a török alkotmánybírósághoz, ha például a gyülekezési jogát sértették meg a hatóságok. És persze bármilyen egyéni kérelem csak akkor adható be, ha minden más, alsóbb jogorvoslati lehetőséget kimerített a kérelmező – legyen az természetes vagy jogi személy.
Ez a jogi procedúra ért a végére december 26-án.
Nem holnaptól fognak a törökök Wikipédiát bújni
A véleménynyilvánítás megsértéséről szóló határozatot azért nem egyhangúan hozta meg a taláros testület, de a döntéshez szükséges abszolút többség így is meglett: az illetékes tíz alkotmánybíróból hatan szavazták meg, hogy jogsértés történt.
A jogsértés megállapításával együtt az alkotmánybíróság elrendelte, hogy a Wikipédiát ne blokkolják a továbbiakban. Bár az alkotmánybíróság döntése végleges, ellene fellebbezésnek helye nincs, azért
Erdoğanéknak nem kell megijedniük: az alkotmány értelmében az egyéni kérelmekben született döntést szem előtt tartó jogi változásokat a döntés meghozatalától számított két éven belül kell csak meghozni.
Azaz 2021. év végéig könnyen lehet, senki nem fog Wikipédiát bújni Törökországban.
MONTÁZS: Petróczi Rafael / Azonnali via Wikimedia Commons
http://azonnali.hu/cikk/20191226_ujra-lehet-majd-hasznalni-a-wikipediat-torokorszagban
2019. december 18., szerda
Belső vizsgálat indul az ítélkező törvényszéknél a Szeviép-ügy miatt
INSZ
Igazgatási vizsgálat lefolytatására és az erről szóló jelentés elkészítésére kötelezte Senyei György, az Országos Bírósági Hivatal elnöke a Szegedi Törvényszéket, miután a Pestisrácok.hu nemrég azzal állt elő: a Szeviép-ügy felmentő ítéleteit hozó bírói tanács egyik tagjának, Nové Ágnesnek az építőiparban van családi vállalkozása, és akárcsak a Szeviép, az ő vállalkozása is kapott önkormányzati megbízásokat, írja a Magyar Nemzet. Az Éptáker Kft. az elmúlt években három munkát is végzett szegedi közpénzből, ezek közül az egyik egy 750 millió forintos zöldberuházás, amit egy konzorciummal közösen vállaltak.
Az érintett bíró nemcsak a másodfokon felmentéssel lezárult Szeviép-, hanem a Czeglédy-per bírói tanácsának is tagja. A lap időközben arról is beszámolt, hogy a Szegedi Törvényszék tanácsvezető bírája, Kovalcsik Éva 2015-ben 12,4 millió forintért vehetett meg egy 100 négyzetméteres belvárosi, polgári lakást a szegedi önkormányzattól. A lakás a sétálóutca műemlék épületében, a Wagner-palotában van. A bírónő mindössze 8 napig volt a lakás tulajdonosa, ezután továbbértékesítette.
A megjelent cikkekre Szeged hivatalos oldalán reagált a városvezetés, többek között felsorolják az Éptáker Kft. 2014 és 2019 között elnyert pályázatait, ami azt mutatja, a cég nemcsak a szegedi önkormányzatnak dolgozott, hanem:
Baksnak, nyolc beruházással 546 millió 887 ezer 402 forintot kerestek,
Algyőnek, itt egy beruházással 26 millió 545 ezer 700 forintot szereztek,
a Honvédelmi Minisztériumnak, egy beruházásért 9 millió 226 ezer 2 forintot kaptak,
Mórahalomnak, egy beruházással 52 millió 292 ezer 373 forintot kerestek,
Balástyának, itt meg egy beruházással 140 millió 216 ezer 580 forintot kaptak,
Domaszéknek, ahol egy beruházással 33 millió 331 ezer 660 forintot szereztek,
Szegeden pedig két beruházásról írnak, amikért összesen 788 millió 386 ezer 700 forint járt nekik ellentételezésként.
A Szegedi Törvényszék december közepén mentette fel másodfokon a Szeviép-ügy vádlottjait, bizonyíték hiányában. Az útépítéssel, vízépítési létesítmények kivitelezésével és magasépítéssel is foglalkozó - már felszámolás alatt álló - Szeviép Zrt. egykori vezetőit az első fokon eljáró Szegedi Járásbíróság tavaly novemberben a hitelezők kielégítésének meghiúsításával elkövetett, különösen jelentős mértékű tényleges vagyoncsökkenést eredményező csődbűntettben mondta ki bűnösnek. Az elsőrendű vádlottat ekkor öt év két hónap fogház-, a másodrendű vádlottat hat év börtön-, a harmadrendű vádlottat öt év két hónap börtönbüntetéssel sújtotta a járásbíróság.
KAPCSOLÓDÓ
Kemény börtönbüntetések a Szeviép-ügy vádlottjainak
Az építőipari cég vezetői gyanús kölcsönökbe buktak bele. Az ítélet nem jogerős.
A törvényszék helybenhagyta a járásbíróság azon döntését, amely a hitelezők és a magyar állam a per során bejelentette polgári jogi igényét egyéb törvényes útra utasította, azzal, hogy további két hónapra fenntartotta a vádlottak vagyonának zár alá vételét.
A három férfi volt a vezetője a milliárdos forgalmat lebonyolító gazdasági társaságnak. A részvénytársaság legkésőbb 2009 elejére fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetbe került. A cég április 18-án fizetésképtelenné vált, júniusban pedig csődeljárás indult ellene. A hitelezők között nem jött létre csődegyezség, ezért a bíróság 2010 augusztusában csődeljárás során elrendelte a társaság felszámolását. A felszámolási eljárás során hozzávetőlegesen 6,5 milliárd forint hitelezői igényt vettek nyilvántartásba.
A vádirat szerint a jelentős vagyonvesztést az okozta, hogy a vádlottak igazgatósági tagként egyhangú döntéseikkel 2007-től rendszeresen és nagy összegben nyújtottak kölcsönöket az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes módon a teljes egészben, vagy részben a Zrt. tulajdonában álló gazdasági társaságoknak, illetve magánszemélyeknek - köztük az egyik vádlottnak -, sportszervezeteknek. A vád szerint az igazgatósági tagok a hitelnyújtásról hozott döntéseikkel a vállalkozás vagyonát 1,45 milliárd forinttal csökkentették.
Kovalcsik Éva tanácsvezető bíró azonban az ítélet indoklása során kifejtette, a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján kétséget kizárólag nem lehetett megállapítani, hogy a vádlottak elkövették volna a terhükre rótt bűncselekményt, és azt sem, hogy tevékenységük okozta a Szeviép Zrt. fizetésképtelenségét, illetve ésszerűtlen gazdasági döntést hoztak volna.
A Szerkezet- és Vízépítő Zrt. (Szeviép) csődjéről, és az ahhoz fűződő vádakról egy korábbi cikkünkben írtunk.
https://index.hu/belfold/2019/12/18/belso_vizsgalat_indul_az_itelkezo_torvenyszeknel_a_szeviep-ugy_miatt/
Szóra sem méltatják Soros jogvédői a Szeviép-ügy bíráinak felháborító ügyét
https://www.origo.hu/itthon/20200103-szeviepugy-itelet.html
Igazgatási vizsgálat lefolytatására és az erről szóló jelentés elkészítésére kötelezte Senyei György, az Országos Bírósági Hivatal elnöke a Szegedi Törvényszéket, miután a Pestisrácok.hu nemrég azzal állt elő: a Szeviép-ügy felmentő ítéleteit hozó bírói tanács egyik tagjának, Nové Ágnesnek az építőiparban van családi vállalkozása, és akárcsak a Szeviép, az ő vállalkozása is kapott önkormányzati megbízásokat, írja a Magyar Nemzet. Az Éptáker Kft. az elmúlt években három munkát is végzett szegedi közpénzből, ezek közül az egyik egy 750 millió forintos zöldberuházás, amit egy konzorciummal közösen vállaltak.
Az érintett bíró nemcsak a másodfokon felmentéssel lezárult Szeviép-, hanem a Czeglédy-per bírói tanácsának is tagja. A lap időközben arról is beszámolt, hogy a Szegedi Törvényszék tanácsvezető bírája, Kovalcsik Éva 2015-ben 12,4 millió forintért vehetett meg egy 100 négyzetméteres belvárosi, polgári lakást a szegedi önkormányzattól. A lakás a sétálóutca műemlék épületében, a Wagner-palotában van. A bírónő mindössze 8 napig volt a lakás tulajdonosa, ezután továbbértékesítette.
A megjelent cikkekre Szeged hivatalos oldalán reagált a városvezetés, többek között felsorolják az Éptáker Kft. 2014 és 2019 között elnyert pályázatait, ami azt mutatja, a cég nemcsak a szegedi önkormányzatnak dolgozott, hanem:
Baksnak, nyolc beruházással 546 millió 887 ezer 402 forintot kerestek,
Algyőnek, itt egy beruházással 26 millió 545 ezer 700 forintot szereztek,
a Honvédelmi Minisztériumnak, egy beruházásért 9 millió 226 ezer 2 forintot kaptak,
Mórahalomnak, egy beruházással 52 millió 292 ezer 373 forintot kerestek,
Balástyának, itt meg egy beruházással 140 millió 216 ezer 580 forintot kaptak,
Domaszéknek, ahol egy beruházással 33 millió 331 ezer 660 forintot szereztek,
Szegeden pedig két beruházásról írnak, amikért összesen 788 millió 386 ezer 700 forint járt nekik ellentételezésként.
A Szegedi Törvényszék december közepén mentette fel másodfokon a Szeviép-ügy vádlottjait, bizonyíték hiányában. Az útépítéssel, vízépítési létesítmények kivitelezésével és magasépítéssel is foglalkozó - már felszámolás alatt álló - Szeviép Zrt. egykori vezetőit az első fokon eljáró Szegedi Járásbíróság tavaly novemberben a hitelezők kielégítésének meghiúsításával elkövetett, különösen jelentős mértékű tényleges vagyoncsökkenést eredményező csődbűntettben mondta ki bűnösnek. Az elsőrendű vádlottat ekkor öt év két hónap fogház-, a másodrendű vádlottat hat év börtön-, a harmadrendű vádlottat öt év két hónap börtönbüntetéssel sújtotta a járásbíróság.
KAPCSOLÓDÓ
Kemény börtönbüntetések a Szeviép-ügy vádlottjainak
Az építőipari cég vezetői gyanús kölcsönökbe buktak bele. Az ítélet nem jogerős.
A törvényszék helybenhagyta a járásbíróság azon döntését, amely a hitelezők és a magyar állam a per során bejelentette polgári jogi igényét egyéb törvényes útra utasította, azzal, hogy további két hónapra fenntartotta a vádlottak vagyonának zár alá vételét.
A három férfi volt a vezetője a milliárdos forgalmat lebonyolító gazdasági társaságnak. A részvénytársaság legkésőbb 2009 elejére fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetbe került. A cég április 18-án fizetésképtelenné vált, júniusban pedig csődeljárás indult ellene. A hitelezők között nem jött létre csődegyezség, ezért a bíróság 2010 augusztusában csődeljárás során elrendelte a társaság felszámolását. A felszámolási eljárás során hozzávetőlegesen 6,5 milliárd forint hitelezői igényt vettek nyilvántartásba.
A vádirat szerint a jelentős vagyonvesztést az okozta, hogy a vádlottak igazgatósági tagként egyhangú döntéseikkel 2007-től rendszeresen és nagy összegben nyújtottak kölcsönöket az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes módon a teljes egészben, vagy részben a Zrt. tulajdonában álló gazdasági társaságoknak, illetve magánszemélyeknek - köztük az egyik vádlottnak -, sportszervezeteknek. A vád szerint az igazgatósági tagok a hitelnyújtásról hozott döntéseikkel a vállalkozás vagyonát 1,45 milliárd forinttal csökkentették.
Kovalcsik Éva tanácsvezető bíró azonban az ítélet indoklása során kifejtette, a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján kétséget kizárólag nem lehetett megállapítani, hogy a vádlottak elkövették volna a terhükre rótt bűncselekményt, és azt sem, hogy tevékenységük okozta a Szeviép Zrt. fizetésképtelenségét, illetve ésszerűtlen gazdasági döntést hoztak volna.
A Szerkezet- és Vízépítő Zrt. (Szeviép) csődjéről, és az ahhoz fűződő vádakról egy korábbi cikkünkben írtunk.
https://index.hu/belfold/2019/12/18/belso_vizsgalat_indul_az_itelkezo_torvenyszeknel_a_szeviep-ugy_miatt/
Szóra sem méltatják Soros jogvédői a Szeviép-ügy bíráinak felháborító ügyét
https://www.origo.hu/itthon/20200103-szeviepugy-itelet.html
Дом на Рублёвке и элитная квартира. У главного судьи России нашли недвижимость на 220 млн рублей
У председателя Верховного суда Вячеслава Лебедева нашли недвижимость на общую сумму 220 млн рублей, сообщил «Проект». Лебедев занимает свой пост уже 30 лет — с июля 1989 года.
Прослушать новость
Источник: РИА "Новости"
Главный судья России задекларировал участок в 41 сотку, на котором расположены дом площадью 583,7 кв. м и две постройки по 80,5 и 102 кв. м. По данным Росреестра, участок с такими параметрами связан только с одним объектом — особняком в посёлке Успенские Дачи на Рублёвке в Подмосковье.
Новость
Высокопоставленное неравенство. Что задекларировали богатейшие семьи Кремля и правительства
Поместье оценивается в 127 млн рублей, Лебедев получил его в 2001 году от государства. Соседом верховного судьи по Рублёвке является генпрокурор Юрий Чайка.
Кроме того, Лебедев задекларировал квартиру площадью 232 кв. м. Журналисты выяснили, что она находится в Москве на улице Академика Зелинского. Рыночная стоимость квартиры — около 97 млн рублей.
В 2018 году Лебедев заработал 11,4 млн рублей. Журналисты отметили, что этого недостаточно, чтобы позволить себе по рыночным ценам купить всю недвижимость, имеющуюся у семьи.
В сентябре 2002 года Лебедев получил ещё 15 соток в Барвихе — через год после сделки земля оценивалась в $2 млн. На следующий день Лебедев переоформил участок на начальника хозуправления Верховного суда Владимира Ширяева. А ещё через две недели земля перешла к семье одесского криминального авторитета Валерия Томаля, рассказал «Проект».
Анатолий Круглов
https://news.mail.ru/economics/39914266/
Прослушать новость
Источник: РИА "Новости"
Главный судья России задекларировал участок в 41 сотку, на котором расположены дом площадью 583,7 кв. м и две постройки по 80,5 и 102 кв. м. По данным Росреестра, участок с такими параметрами связан только с одним объектом — особняком в посёлке Успенские Дачи на Рублёвке в Подмосковье.
Новость
Высокопоставленное неравенство. Что задекларировали богатейшие семьи Кремля и правительства
Поместье оценивается в 127 млн рублей, Лебедев получил его в 2001 году от государства. Соседом верховного судьи по Рублёвке является генпрокурор Юрий Чайка.
Кроме того, Лебедев задекларировал квартиру площадью 232 кв. м. Журналисты выяснили, что она находится в Москве на улице Академика Зелинского. Рыночная стоимость квартиры — около 97 млн рублей.
В 2018 году Лебедев заработал 11,4 млн рублей. Журналисты отметили, что этого недостаточно, чтобы позволить себе по рыночным ценам купить всю недвижимость, имеющуюся у семьи.
В сентябре 2002 года Лебедев получил ещё 15 соток в Барвихе — через год после сделки земля оценивалась в $2 млн. На следующий день Лебедев переоформил участок на начальника хозуправления Верховного суда Владимира Ширяева. А ещё через две недели земля перешла к семье одесского криминального авторитета Валерия Томаля, рассказал «Проект».
Анатолий Круглов
https://news.mail.ru/economics/39914266/
2019. december 16., hétfő
Megszűnnek a közigazgatási és munkaügyi bíróságok és jön a jogegységi panasz
Szerző: Mátyás Ferenc
Dátum: 2019. december 6.
A Törvényalkotási bizottság tárgyalja már az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely jelentős változásokat fog hozni a jogorvoslati rendszerben. 2020. március 31-ével megszűnnek a közigazgatási és munkaügyi bíróságok, létrejön a járásbíróság törvénykezési helye, bevezetésre kerül többek közt a jogegységi panasz. A fórumrendszer változása Az általános közigazgatási rendtartás (Ákr.) célul tűzte ki, hogy a hatósági eljárás megindulása/megindítása és az abban hozott anyagi jogerős bírósági döntés meghozatala között a lehető legrövidebb időtartam teljen el. Ennek…
A Törvényalkotási bizottság tárgyalja már az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely jelentős változásokat fog hozni a jogorvoslati rendszerben. 2020. március 31-ével megszűnnek a közigazgatási és munkaügyi bíróságok, létrejön a járásbíróság törvénykezési helye, bevezetésre kerül többek közt a jogegységi panasz.
A fórumrendszer változása
Az általános közigazgatási rendtartás (Ákr.) célul tűzte ki, hogy a hatósági eljárás megindulása/megindítása és az abban hozott anyagi jogerős bírósági döntés meghozatala között a lehető legrövidebb időtartam teljen el. Ennek érdekében a jogorvoslati rendszer kialakítása során a döntések ellen igénybe vehető jogorvoslati eszköztárat az anyagi jogerő mielőbbi beálltához igazította a jogalkotó: fellebbezésnek kizárólag akkor van helye, ha azt a törvény kifejezetten megengedi. Rendelkezik ugyanakkor az Ákr. arról is, hogy fellebbezésnek van helye, ha a határozatot járási (kerületi) hivatal vezetője hozta. A jogalkotó a módosításban ezen a területen egyfokú hatósági eljárási modellt kíván kialakítani.
Az indokolásban kifejti, hogy a jogorvoslati rendszer hatékonysága és időszerűsége biztosítása érdekében – perelhárító, illetve permegelőző eljárási eszközként – biztosítja a felügyeleti szerv (a korábbi másodfokú hatáskörrel is rendelkező kormányhivatal) számára a jogsérelem orvoslásának lehetőségét. A jelenlegi rendszer szerint a Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság (KMB) jár el első fokon, Fővárosi Törvényszék első és másodfokon, a Kúria másodfokon, felülvizsgálati eljárásban, illetve szűk körben első és végső fokon. Egyes választási ügyekben járásbíróságok, valamint az ítélőtáblák járnak el első és végső fokon. Ehelyett a Javaslat egy kétszintű (a nyolc kiemelt KMB helyett első fokon az azokkal megegyező székhelyű és illetékességi területű törvényszékek, másodfokon, felülvizsgálati eljárásban, illetve szűk körben első és végső fokon pedig a Kúria eljárásával) közigazgatási bíráskodást valósít meg. A Javaslat 2020. március 31-ével megszünteti a közigazgatási és munkaügyi bíróságokat, létrehozzák a járásbíróság törvénykezési helyét, mint a járásbíróság szervezeti egységét. Munkaügyi perekben másodfokon az ítélőtáblák járnak el.
A közigazgatási és munkaügyi bíróságok megszűnésével a közigazgatási perben és az egyéb közigazgatási bírósági eljárásban eddig eljáró nyolc kiemelt közigazgatási és munkaügyi bíróság helyett első fokon az azokkal megegyező székhelyű és illetékességi területű nyolc törvényszék, másodfokon és felülvizsgálati eljárásban pedig a Kúria jár el. A meghatározott törvényszékeken és a Kúrián önálló közigazgatási kollégiumok működnek. A munkaügyi bíráskodás a jövőben első fokon a törvényszéken, másodfokon az ítélőtáblákon történik. Munkaügyi kollégiumok mind a törvényszékeken, mind az ítélőtáblákon működnek azzal, hogy a törvényszéki munkaügyi kollégium összevonható más, a törvényben meghatározott kollégiummal. A járásbíróság szervezeti egységeként törvénykezési hely működik (a járásbíróság székhelyén kívüli, de a járásbíróság illetékességi területéhez tartozó településen). A törvénykezési hellyel működő járásbíróságok és az ott működő bírák helyzete speciális a tekintetben, hogy a bírák a tevékenységüket mind a járásbíróság székhelyén, mind a törvénykezési helyen végzik.
Az átmenet jegyében a Javaslat biztosítja, hogy a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium tagjai, ha azt kérik, pályázat nélkül, a törvény erejénél fogva átkerülhessenek arra a közigazgatási ügyben eljáró törvényszékre, amelynek törvény szerinti illetékességi területe magában foglalja a bíró álláshelye szerinti bíróság illetékességi területét. Megmarad azoknak is a bírói státusza, akik a határidőn belül nem tesznek nyilatkozatot. Őket a törvényszék elnöke a korábbi álláshelye szerinti törvényszékre osztja be, és a bíró a beosztása szerinti kollégium tagjává válik.
A jogegységi panasz
A Javaslat rögzíti, hogy a precedensbíráskodás stabilitást, kiszámíthatóságot és a jog egységét biztosítja, és ezáltal az önkényes (az egyedi esetről egyedi esetre történő) döntéshozatal lehetőségét csökkenti, mivel igazolási kötelezettséget ró a bíróságra. Az igazolási kötelezettség miatt a bíróságnak számot kell vetnie a korábbi gyakorlatában kialakított szabályokkal, és meg kell indokolnia, ha nem, vagy eltérő módon alkalmazza azokat (horizontális hatás). A korábbi határozatok kötőerejéről való döntés során számos, sok esetben egymással versengő megfontolások között kell dönteni, és figyelembe kell venni azokat az eltérő jogi és tényleges (de facto) körülményeket, amelyek az egyes esetek kontextusával változnak. A korábbi döntésektől indokolt esetben, racionális érveléssel el lehet térni, és így a régebbi jogtételek megújíthatók: a nyílt felülbírálat esetén a bíróság kifejezésre juttatja, hogy a korábbi döntésében megfogalmazott szabályt a döntés meghozatalától nem alkalmazza; a hallgatólagos felülbírálat esetében pedig a korábbi szabályt direkt konfrontáció nélkül rontja le. A szakirodalom szerint az eltérés okai jellemzően a következők lehetnek: a konkrét ügy elbírálásakor olyan új történeti körülmény vagy ismeret merül fel, amely kétségeket ébreszt a korábbi szabály alkalmazhatóságával szemben; olyan új gazdasági és politikai feltételek állnak fenn, amelyek a szabály további, folyamatos alkalmazását lehetetlenné teszik; a tények megváltoztak a korábbi döntés meghozatalától eltelt időszakban. Az indokolás szerint a Kúria közzétett határozatai így speciális szerepet kaphatnak, mivel a korábbi határozatok alkalmazása a kiszámíthatóság következtében hozzájárulhat a jogbiztonság növeléséhez is.
A Javaslat értelmében a bíróságok kötelesek a Kúria jogértelmezését követni, ez azonban nem sértheti az ítélkező bírók (eljáró tanácsok) személyes függetlenségét. Ennek biztosítása érdekében lehetővé teszi az eltérést a Kúria jogértelmezésétől, ha az az ügy körülményei vagy az Alaptörvénnyel való összhang érdekében szükséges. Az eltérést az eljáró bíró (tanács) köteles külön indokolni. Kiemeli, hogy az eltérés megalapozottságának vitatását lehetővé kell tenni a felek számára, amire elsősorban a büntető, polgári és közigazgatási perrendtartásról szóló törvényekben biztosított rendes és rendkívüli jogorvoslati eszközök alkalmasak. Arra az esetre, ha a feleknek már nem áll rendelkezésére jogorvoslati eszköz, mert azokat már kimerítette, vagy ilyen eszköz igénybevétele kizárt (például, ha a Kúria tanácsa tért el a joggyakorlattól) új jogorvoslati eszközként kerül bevezetésre a jogegységi panasz.
A jogegységi panaszt a jogegységi panasz tanács bírálja el. A jogegységi panasz tanácsot a Kúria elnöke vagy elnökhelyettese vezeti. A jogegységi panasz tanács az elnökből és további 8 tagból áll, a tagokat az elnök a Kúria kollégiumaiból jelöli ki úgy, hogy minden kollégiumból legalább 1-1 tagot ki kell jelölni. Jogegységi panasznak van helye a Kúria
a) felülvizsgálati kérelem vagy a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény alapján fellebbezés alaptalansága esetén a megtámadott határozatot hatályában fenntartó határozata,
b) felülvizsgálatot a polgári perrendtartásról szóló törvény alapján megtagadó határozata,
c) felülvizsgálati kérelem befogadását a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény alapján megtagadó határozata
ellen, feltéve hogy a felülvizsgálati kérelemben a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérésre hivatkoztak.
Jogegységi panasznak van helye akkor is, ha a Kúria ítélkező tanácsa jogkérdésben – jogegységi eljárás kezdeményezése nélkül – úgy tér el a Kúria közzétett határozatától, hogy az adott eltérésre az alsóbb fokú bíróságok határozatában nem került sor. A jogegységi panaszt a határozat közlésétől számított 30 napon belül a Kúriánál terjesztheti elő az, aki az eljárási törvények alapján felülvizsgálati kérelem előterjesztésére jogosult.
Ha a jogegységi panasz tanács megállapítja a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérést, a panasszal támadott határozatot hatályon kívül helyezi, és a jogegységi panasz alapjául szolgáló határozatot hozó bíróságot új eljárásra és jogegységi eljárás kezdeményezésére utasítja. Ha azt állapítja meg, hogy a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben nem történt eltérés, a jogegységi panaszt elutasítja. Fontos kiemelni, hogy mind a jogegységi panaszt visszautasító, mind az elutasító döntés alkotmányjogi panasszal megtámadható.
Az alkotmánybíró is bíró
A Javaslat újdonsága, hogy lehetőséget teremt arra, hogy az Alkotmánybíróság tagjai megválasztásuk esetén ne veszítsék el korábbi bírói tisztségüket. Ennek indoka, hogy az Alkotmánybíróság tagjai nem választhatóak újra, ezért az Alkotmánybíróság tagja megbízatásának ideje alatt a bírói szolgálati viszony szünetel, erre tekintettel összeférhetetlenség sem áll fenn. Az az Alkotmánybíróság tagjává megválasztott személy, aki a megválasztását megelőzően nem viselt bírói tisztséget, kérheti a köztársasági elnöktől bíróvá történő kinevezését, ha megfelel a bírói kinevezéshez megállapított követelményeknek és megválasztását követően erre vonatkozó kérelmet nyújt be. A megválasztás nem eredményez automatikus bírói kinevezést, ez az Alkotmánybíróság megválasztott tagjának kérelmétől függ. A szünetelést követően a bírót a Kúria elnöke a Kúriára osztja be.
A Javaslat egyértelművé teszi, hogy a közhatalmat gyakorló szervek is élhetnek alkotmányjogi panaszjog gyakorlásával, ha a bíróság döntése az Alaptörvényben biztosított jogát sérti vagy hatáskörét az Alaptörvénybe ütközően korlátozza. Ilyen jog lehet a tulajdonhoz való jog, tisztességes eljáráshoz való jog, egyes kommunikációs alapjogok, és valamennyi olyan alapjog (Alaptörvényben biztosított jog), mely természeténél fogva nem csak a természetes személyeket illeti meg. A szabályozás szerint közhatalmat gyakorló indítványozó hatásköre korlátozását kifogásoló indítványának érdemi elbírálására csak akkor kerül sor, ha a támadott döntés az indítványozó működésének súlyos zavarát eredményezi, vagy valamely, Alaptörvényben foglalt hatáskörét sérti.
https://jogaszvilag.hu/szakma/megszunnek-a-kozigazgatasi-es-munkaugyi-birosagok-es-jon-a-jogegysegi-panasz/
Dátum: 2019. december 6.
A Törvényalkotási bizottság tárgyalja már az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely jelentős változásokat fog hozni a jogorvoslati rendszerben. 2020. március 31-ével megszűnnek a közigazgatási és munkaügyi bíróságok, létrejön a járásbíróság törvénykezési helye, bevezetésre kerül többek közt a jogegységi panasz. A fórumrendszer változása Az általános közigazgatási rendtartás (Ákr.) célul tűzte ki, hogy a hatósági eljárás megindulása/megindítása és az abban hozott anyagi jogerős bírósági döntés meghozatala között a lehető legrövidebb időtartam teljen el. Ennek…
A Törvényalkotási bizottság tárgyalja már az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely jelentős változásokat fog hozni a jogorvoslati rendszerben. 2020. március 31-ével megszűnnek a közigazgatási és munkaügyi bíróságok, létrejön a járásbíróság törvénykezési helye, bevezetésre kerül többek közt a jogegységi panasz.
A fórumrendszer változása
Az általános közigazgatási rendtartás (Ákr.) célul tűzte ki, hogy a hatósági eljárás megindulása/megindítása és az abban hozott anyagi jogerős bírósági döntés meghozatala között a lehető legrövidebb időtartam teljen el. Ennek érdekében a jogorvoslati rendszer kialakítása során a döntések ellen igénybe vehető jogorvoslati eszköztárat az anyagi jogerő mielőbbi beálltához igazította a jogalkotó: fellebbezésnek kizárólag akkor van helye, ha azt a törvény kifejezetten megengedi. Rendelkezik ugyanakkor az Ákr. arról is, hogy fellebbezésnek van helye, ha a határozatot járási (kerületi) hivatal vezetője hozta. A jogalkotó a módosításban ezen a területen egyfokú hatósági eljárási modellt kíván kialakítani.
Az indokolásban kifejti, hogy a jogorvoslati rendszer hatékonysága és időszerűsége biztosítása érdekében – perelhárító, illetve permegelőző eljárási eszközként – biztosítja a felügyeleti szerv (a korábbi másodfokú hatáskörrel is rendelkező kormányhivatal) számára a jogsérelem orvoslásának lehetőségét. A jelenlegi rendszer szerint a Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság (KMB) jár el első fokon, Fővárosi Törvényszék első és másodfokon, a Kúria másodfokon, felülvizsgálati eljárásban, illetve szűk körben első és végső fokon. Egyes választási ügyekben járásbíróságok, valamint az ítélőtáblák járnak el első és végső fokon. Ehelyett a Javaslat egy kétszintű (a nyolc kiemelt KMB helyett első fokon az azokkal megegyező székhelyű és illetékességi területű törvényszékek, másodfokon, felülvizsgálati eljárásban, illetve szűk körben első és végső fokon pedig a Kúria eljárásával) közigazgatási bíráskodást valósít meg. A Javaslat 2020. március 31-ével megszünteti a közigazgatási és munkaügyi bíróságokat, létrehozzák a járásbíróság törvénykezési helyét, mint a járásbíróság szervezeti egységét. Munkaügyi perekben másodfokon az ítélőtáblák járnak el.
A közigazgatási és munkaügyi bíróságok megszűnésével a közigazgatási perben és az egyéb közigazgatási bírósági eljárásban eddig eljáró nyolc kiemelt közigazgatási és munkaügyi bíróság helyett első fokon az azokkal megegyező székhelyű és illetékességi területű nyolc törvényszék, másodfokon és felülvizsgálati eljárásban pedig a Kúria jár el. A meghatározott törvényszékeken és a Kúrián önálló közigazgatási kollégiumok működnek. A munkaügyi bíráskodás a jövőben első fokon a törvényszéken, másodfokon az ítélőtáblákon történik. Munkaügyi kollégiumok mind a törvényszékeken, mind az ítélőtáblákon működnek azzal, hogy a törvényszéki munkaügyi kollégium összevonható más, a törvényben meghatározott kollégiummal. A járásbíróság szervezeti egységeként törvénykezési hely működik (a járásbíróság székhelyén kívüli, de a járásbíróság illetékességi területéhez tartozó településen). A törvénykezési hellyel működő járásbíróságok és az ott működő bírák helyzete speciális a tekintetben, hogy a bírák a tevékenységüket mind a járásbíróság székhelyén, mind a törvénykezési helyen végzik.
Az átmenet jegyében a Javaslat biztosítja, hogy a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium tagjai, ha azt kérik, pályázat nélkül, a törvény erejénél fogva átkerülhessenek arra a közigazgatási ügyben eljáró törvényszékre, amelynek törvény szerinti illetékességi területe magában foglalja a bíró álláshelye szerinti bíróság illetékességi területét. Megmarad azoknak is a bírói státusza, akik a határidőn belül nem tesznek nyilatkozatot. Őket a törvényszék elnöke a korábbi álláshelye szerinti törvényszékre osztja be, és a bíró a beosztása szerinti kollégium tagjává válik.
A jogegységi panasz
A Javaslat rögzíti, hogy a precedensbíráskodás stabilitást, kiszámíthatóságot és a jog egységét biztosítja, és ezáltal az önkényes (az egyedi esetről egyedi esetre történő) döntéshozatal lehetőségét csökkenti, mivel igazolási kötelezettséget ró a bíróságra. Az igazolási kötelezettség miatt a bíróságnak számot kell vetnie a korábbi gyakorlatában kialakított szabályokkal, és meg kell indokolnia, ha nem, vagy eltérő módon alkalmazza azokat (horizontális hatás). A korábbi határozatok kötőerejéről való döntés során számos, sok esetben egymással versengő megfontolások között kell dönteni, és figyelembe kell venni azokat az eltérő jogi és tényleges (de facto) körülményeket, amelyek az egyes esetek kontextusával változnak. A korábbi döntésektől indokolt esetben, racionális érveléssel el lehet térni, és így a régebbi jogtételek megújíthatók: a nyílt felülbírálat esetén a bíróság kifejezésre juttatja, hogy a korábbi döntésében megfogalmazott szabályt a döntés meghozatalától nem alkalmazza; a hallgatólagos felülbírálat esetében pedig a korábbi szabályt direkt konfrontáció nélkül rontja le. A szakirodalom szerint az eltérés okai jellemzően a következők lehetnek: a konkrét ügy elbírálásakor olyan új történeti körülmény vagy ismeret merül fel, amely kétségeket ébreszt a korábbi szabály alkalmazhatóságával szemben; olyan új gazdasági és politikai feltételek állnak fenn, amelyek a szabály további, folyamatos alkalmazását lehetetlenné teszik; a tények megváltoztak a korábbi döntés meghozatalától eltelt időszakban. Az indokolás szerint a Kúria közzétett határozatai így speciális szerepet kaphatnak, mivel a korábbi határozatok alkalmazása a kiszámíthatóság következtében hozzájárulhat a jogbiztonság növeléséhez is.
A Javaslat értelmében a bíróságok kötelesek a Kúria jogértelmezését követni, ez azonban nem sértheti az ítélkező bírók (eljáró tanácsok) személyes függetlenségét. Ennek biztosítása érdekében lehetővé teszi az eltérést a Kúria jogértelmezésétől, ha az az ügy körülményei vagy az Alaptörvénnyel való összhang érdekében szükséges. Az eltérést az eljáró bíró (tanács) köteles külön indokolni. Kiemeli, hogy az eltérés megalapozottságának vitatását lehetővé kell tenni a felek számára, amire elsősorban a büntető, polgári és közigazgatási perrendtartásról szóló törvényekben biztosított rendes és rendkívüli jogorvoslati eszközök alkalmasak. Arra az esetre, ha a feleknek már nem áll rendelkezésére jogorvoslati eszköz, mert azokat már kimerítette, vagy ilyen eszköz igénybevétele kizárt (például, ha a Kúria tanácsa tért el a joggyakorlattól) új jogorvoslati eszközként kerül bevezetésre a jogegységi panasz.
A jogegységi panaszt a jogegységi panasz tanács bírálja el. A jogegységi panasz tanácsot a Kúria elnöke vagy elnökhelyettese vezeti. A jogegységi panasz tanács az elnökből és további 8 tagból áll, a tagokat az elnök a Kúria kollégiumaiból jelöli ki úgy, hogy minden kollégiumból legalább 1-1 tagot ki kell jelölni. Jogegységi panasznak van helye a Kúria
a) felülvizsgálati kérelem vagy a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény alapján fellebbezés alaptalansága esetén a megtámadott határozatot hatályában fenntartó határozata,
b) felülvizsgálatot a polgári perrendtartásról szóló törvény alapján megtagadó határozata,
c) felülvizsgálati kérelem befogadását a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény alapján megtagadó határozata
ellen, feltéve hogy a felülvizsgálati kérelemben a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérésre hivatkoztak.
Jogegységi panasznak van helye akkor is, ha a Kúria ítélkező tanácsa jogkérdésben – jogegységi eljárás kezdeményezése nélkül – úgy tér el a Kúria közzétett határozatától, hogy az adott eltérésre az alsóbb fokú bíróságok határozatában nem került sor. A jogegységi panaszt a határozat közlésétől számított 30 napon belül a Kúriánál terjesztheti elő az, aki az eljárási törvények alapján felülvizsgálati kérelem előterjesztésére jogosult.
Ha a jogegységi panasz tanács megállapítja a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérést, a panasszal támadott határozatot hatályon kívül helyezi, és a jogegységi panasz alapjául szolgáló határozatot hozó bíróságot új eljárásra és jogegységi eljárás kezdeményezésére utasítja. Ha azt állapítja meg, hogy a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben nem történt eltérés, a jogegységi panaszt elutasítja. Fontos kiemelni, hogy mind a jogegységi panaszt visszautasító, mind az elutasító döntés alkotmányjogi panasszal megtámadható.
Az alkotmánybíró is bíró
A Javaslat újdonsága, hogy lehetőséget teremt arra, hogy az Alkotmánybíróság tagjai megválasztásuk esetén ne veszítsék el korábbi bírói tisztségüket. Ennek indoka, hogy az Alkotmánybíróság tagjai nem választhatóak újra, ezért az Alkotmánybíróság tagja megbízatásának ideje alatt a bírói szolgálati viszony szünetel, erre tekintettel összeférhetetlenség sem áll fenn. Az az Alkotmánybíróság tagjává megválasztott személy, aki a megválasztását megelőzően nem viselt bírói tisztséget, kérheti a köztársasági elnöktől bíróvá történő kinevezését, ha megfelel a bírói kinevezéshez megállapított követelményeknek és megválasztását követően erre vonatkozó kérelmet nyújt be. A megválasztás nem eredményez automatikus bírói kinevezést, ez az Alkotmánybíróság megválasztott tagjának kérelmétől függ. A szünetelést követően a bírót a Kúria elnöke a Kúriára osztja be.
A Javaslat egyértelművé teszi, hogy a közhatalmat gyakorló szervek is élhetnek alkotmányjogi panaszjog gyakorlásával, ha a bíróság döntése az Alaptörvényben biztosított jogát sérti vagy hatáskörét az Alaptörvénybe ütközően korlátozza. Ilyen jog lehet a tulajdonhoz való jog, tisztességes eljáráshoz való jog, egyes kommunikációs alapjogok, és valamennyi olyan alapjog (Alaptörvényben biztosított jog), mely természeténél fogva nem csak a természetes személyeket illeti meg. A szabályozás szerint közhatalmat gyakorló indítványozó hatásköre korlátozását kifogásoló indítványának érdemi elbírálására csak akkor kerül sor, ha a támadott döntés az indítványozó működésének súlyos zavarát eredményezi, vagy valamely, Alaptörvényben foglalt hatáskörét sérti.
https://jogaszvilag.hu/szakma/megszunnek-a-kozigazgatasi-es-munkaugyi-birosagok-es-jon-a-jogegysegi-panasz/
2019. december 7., szombat
Varga Zs. András lett a Velencei Bizottság alkotmánybírósági bizottságának alelnöke
Tbg
Varga Zs. András alkotmánybírót választották szombaton a Velencei Bizottság alkotmánybírósági albizottságának (Sub-commission for Constitutional Justice) alelnökévé.
Varga Zs. András 2017-től a Velencei Bizottság - az Európa Tanács alkotmányjogi szakértői testülete - nemzetközi jogi albizottságának alelnöke volt. Új pozíciójáról az MTI-nek nyilatkozva azt mondta, több elfoglaltsággal, több munkával jár majd, és nagyobb rálátást jelent az alkotmánybírósági vegyes tanács intézményének működésére is.
A Velencei Bizottságnak több albizottsága van, az alkotmánybírósági albizottságnak zömmel jelenlegi vagy korábbi alkotmánybírók, illetve legfelsőbb bírósági bírók a tagjai.
Mivel az alkotmánybírósági működésre a Velencei Bizottság kiemelten figyel, létrehozott egy alkotmánybírósági vegyes tanácsot is, amelybe az Európa Tanács tagállamai úgynevezett összekötőket is küldenek. Ennek célja az alkotmánybírósági információcsere, azaz az alkotmányos párbeszéd összehangolása. A vegyes tanácsnak az összekötők mellett tagjai az alkotmánybírósági albizottság tagjai is.
Az albizottsági alelnöki posztról Varga Zs. András azt mondta, alapvetően a testület működésének kialakításában vesz majd részt. Az albizottságok készítik elő a Velencei Bizottság nagy ülésszakainak anyagait. Az ülésszakokat megelőzően az albizottságokban vitatják meg a tervezeteket, alakítják a végleges szövegeket.
Megjegyezte, a Velencei Bizottság tagjai saját országuk ügyében nem járhatnak el, ez albizottsági alelnökként rá is vonatkozik. Varga Zs. András 2013 októbere óta tagja a Velencei Bizottságnak. (MTI)
https://444.hu/2019/12/07/varga-zs-andras-lett-a-velencei-bizottsaganak-alkotmanybirosagi-bizottsaganak-alelnoke
Varga Zs. András alkotmánybírót választották szombaton a Velencei Bizottság alkotmánybírósági albizottságának (Sub-commission for Constitutional Justice) alelnökévé.
Varga Zs. András 2017-től a Velencei Bizottság - az Európa Tanács alkotmányjogi szakértői testülete - nemzetközi jogi albizottságának alelnöke volt. Új pozíciójáról az MTI-nek nyilatkozva azt mondta, több elfoglaltsággal, több munkával jár majd, és nagyobb rálátást jelent az alkotmánybírósági vegyes tanács intézményének működésére is.
A Velencei Bizottságnak több albizottsága van, az alkotmánybírósági albizottságnak zömmel jelenlegi vagy korábbi alkotmánybírók, illetve legfelsőbb bírósági bírók a tagjai.
Mivel az alkotmánybírósági működésre a Velencei Bizottság kiemelten figyel, létrehozott egy alkotmánybírósági vegyes tanácsot is, amelybe az Európa Tanács tagállamai úgynevezett összekötőket is küldenek. Ennek célja az alkotmánybírósági információcsere, azaz az alkotmányos párbeszéd összehangolása. A vegyes tanácsnak az összekötők mellett tagjai az alkotmánybírósági albizottság tagjai is.
Az albizottsági alelnöki posztról Varga Zs. András azt mondta, alapvetően a testület működésének kialakításában vesz majd részt. Az albizottságok készítik elő a Velencei Bizottság nagy ülésszakainak anyagait. Az ülésszakokat megelőzően az albizottságokban vitatják meg a tervezeteket, alakítják a végleges szövegeket.
Megjegyezte, a Velencei Bizottság tagjai saját országuk ügyében nem járhatnak el, ez albizottsági alelnökként rá is vonatkozik. Varga Zs. András 2013 októbere óta tagja a Velencei Bizottságnak. (MTI)
https://444.hu/2019/12/07/varga-zs-andras-lett-a-velencei-bizottsaganak-alkotmanybirosagi-bizottsaganak-alelnoke
2019. november 21., csütörtök
Egy volt SZDSZ-esre bíznák a kasszákat
BODNÁR ZOLTÁN KEZELHETI A VI. KERÜLET VAGYONÁT IS
Magyar Nemzet
A Kulcsár Attila-féle brókerbotrányban is meghallgatott Bodnár Zoltánt nevezhetik ki ma a VI. kerület vagyonkezelőjének igazgatójává. A javaslatot Soproni Tamás (Momentum) polgármester tette a korábban még az MSZMP Központi Bizottságának szakértői tisztségét is betöltő Bodnárra, akit a Karácsony Gergely vezette Fővárosi Közgyűlés szintén a fővárosi vagyonkezelő felügyeletével bízott meg.
Szinte bizonyos, hogy az a Bodnár Zoltán kerül a terézvárosi vagyonkezelő élére, akinek a neve a Kulcsár Attila-féle 2002-es brókerbotrány felgöngyölítése során is felmerült. A korábbi SZDSZ-es politikus – aki 2014-ben a liberálisok főpolgármester-jelöltje is volt – egyedüli jelöltként szerepel a témában benyújtott előterjesztésen, amelyről ma szavaz a VI. kerületi képviselő-testület.
Soproni Tamás, Terézváros momentumos polgármestere lapunk kérdésére megerősítette: az ő javaslatára jelölték Bodnárt. Érdemes megjegyezni, hogy a VI. kerületi önkormányzatot tekintélyes – közel 15 milliárd forintos – többlettel adta át az előző, Hassay Zsófia (Fidesz) nevével fémjelzett vezetés, amelynek teljesítményét egyébként Schiffer András, az LMP alapítója és korábbi társelnöke is méltatta egy Magyar Nemzetnek adott interjúban.
A Kulcsár-ügyben is meghallgatták a liberális politikust Fotó: MTI Fotó: Marjai János
Az említett összeg nagy része ráadásul nincs még előirányozva konkrét beruházásokra, tehát a Bodnárnak átadni tervezett pozíció stratégiai jelentőségű. Az SZDSZ összeomlása után az utódpártban – a Liberálisoknál – alelnöki tisztséget is viselt Bodnár, ám 2016-os távozását követően a rendszerváltás előtti időkre visszanyúló szocialista kapcsolatait melegítette fel az egykori szabad demokrata.
Az MSZMP Központi Bizottságának egykori szakértőjét, aki az Eximbank vezérigazgatója és az MNB alelnöke is volt, a Karácsony Gergely (Párbeszéd) vezette Fővárosi Közgyűlés alakuló ülésén már az MSZP kezdeményezésére választották be a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. felügyelőbizottságába.
Bodnár kétszer tett tanúvallomást a 2002-es brókerbotrányban, s mindvégig magabiztosan vallotta, hogy nincs köze hozzá. Ám Hajdu Lászlónak, az Állami Autópálya-kezelő Rt. egykori gazdasági vezérigazgató-helyettesének az ügyben felvett egyik tanúvallomása szerint Bodnár – aki akkor az előbbi cég elnöke, a Nemzeti Autópálya Rt.-nek pedig vezérigazgatója volt – személyesen adott Hajdunak utasítást arra, hogy utaljon 13 milliárd forintot a K&H Equitiesnek, amelynek történetesen Kulcsár Attila volt az üzletágvezető brókere.
Figyelemre méltó körülmény, hogy Hajdu tanúvallomása szerint a Medgyessy-kormány pénzügyminiszterével, László Csabával egyeztetett telefonon, mielőtt a 13 milliárd forint átutalását kérte.
https://magyarnemzet.hu/belfold/egy-volt-szdsz-esre-biznak-a-kasszakat-7513982/
Magyar Nemzet
A Kulcsár Attila-féle brókerbotrányban is meghallgatott Bodnár Zoltánt nevezhetik ki ma a VI. kerület vagyonkezelőjének igazgatójává. A javaslatot Soproni Tamás (Momentum) polgármester tette a korábban még az MSZMP Központi Bizottságának szakértői tisztségét is betöltő Bodnárra, akit a Karácsony Gergely vezette Fővárosi Közgyűlés szintén a fővárosi vagyonkezelő felügyeletével bízott meg.
Szinte bizonyos, hogy az a Bodnár Zoltán kerül a terézvárosi vagyonkezelő élére, akinek a neve a Kulcsár Attila-féle 2002-es brókerbotrány felgöngyölítése során is felmerült. A korábbi SZDSZ-es politikus – aki 2014-ben a liberálisok főpolgármester-jelöltje is volt – egyedüli jelöltként szerepel a témában benyújtott előterjesztésen, amelyről ma szavaz a VI. kerületi képviselő-testület.
Soproni Tamás, Terézváros momentumos polgármestere lapunk kérdésére megerősítette: az ő javaslatára jelölték Bodnárt. Érdemes megjegyezni, hogy a VI. kerületi önkormányzatot tekintélyes – közel 15 milliárd forintos – többlettel adta át az előző, Hassay Zsófia (Fidesz) nevével fémjelzett vezetés, amelynek teljesítményét egyébként Schiffer András, az LMP alapítója és korábbi társelnöke is méltatta egy Magyar Nemzetnek adott interjúban.
A Kulcsár-ügyben is meghallgatták a liberális politikust Fotó: MTI Fotó: Marjai János
Az említett összeg nagy része ráadásul nincs még előirányozva konkrét beruházásokra, tehát a Bodnárnak átadni tervezett pozíció stratégiai jelentőségű. Az SZDSZ összeomlása után az utódpártban – a Liberálisoknál – alelnöki tisztséget is viselt Bodnár, ám 2016-os távozását követően a rendszerváltás előtti időkre visszanyúló szocialista kapcsolatait melegítette fel az egykori szabad demokrata.
Az MSZMP Központi Bizottságának egykori szakértőjét, aki az Eximbank vezérigazgatója és az MNB alelnöke is volt, a Karácsony Gergely (Párbeszéd) vezette Fővárosi Közgyűlés alakuló ülésén már az MSZP kezdeményezésére választották be a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. felügyelőbizottságába.
Bodnár kétszer tett tanúvallomást a 2002-es brókerbotrányban, s mindvégig magabiztosan vallotta, hogy nincs köze hozzá. Ám Hajdu Lászlónak, az Állami Autópálya-kezelő Rt. egykori gazdasági vezérigazgató-helyettesének az ügyben felvett egyik tanúvallomása szerint Bodnár – aki akkor az előbbi cég elnöke, a Nemzeti Autópálya Rt.-nek pedig vezérigazgatója volt – személyesen adott Hajdunak utasítást arra, hogy utaljon 13 milliárd forintot a K&H Equitiesnek, amelynek történetesen Kulcsár Attila volt az üzletágvezető brókere.
Figyelemre méltó körülmény, hogy Hajdu tanúvallomása szerint a Medgyessy-kormány pénzügyminiszterével, László Csabával egyeztetett telefonon, mielőtt a 13 milliárd forint átutalását kérte.
https://magyarnemzet.hu/belfold/egy-volt-szdsz-esre-biznak-a-kasszakat-7513982/
2019. november 15., péntek
Amnesty: Mégis szétverné a bíróságok függetlenségét az Orbán-kormány
Biró Marianna
Kedden a kormány benyújtott egy olyan 200 oldalas salátatörvény-javaslatot az Országgyűlésnek, amely tovább erősítheti a bíróságok feletti kormányzati befolyást, és biztosíthatja, hogy a különbíróságok felállítása nélkül is a kormánynak kedvező döntések születhessenek a politikailag kényes ügyekben – áll az Amnesty International Magyarország Index számára eljuttatott elemzésében arról a jogszabály-tervezetről, amely meglepetésszerűen, érdekegyeztetést nélkülözve került az Országgyűlés elé.
Kutya nem vette észre ugyanis, hogy a kormány egy több tucat más jogszabályt is módosító csomagban rejtette el a bíróságokra vonatkozó terveit. Most, hogy Handó Tünde eddigi Országos Bírósági Hivatal-elnök alkotmánybíróvá választása után visszalépett a közigazgatási bíróságok létrehozásától.
A TÖRVÉNYJAVASLAT TÖBBEK KÖZÖTT MÓDOSÍTJA AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGRÓL (AB), A BÍRÓSÁGOK SZERVEZETÉRŐL ÉS IGAZGATÁSÁRÓL, VALAMINT A BÍRÁK JOGÁLLÁSÁRÓL SZÓLÓ SARKALATOS TÖRVÉNYEKET IS.
A tervezet nem volt benne az őszi törvényalkotási programban, és bár a jogalkotásra vonatkozó törvény szerint kötelező lett volna, nem végezték el az általános egyeztetést sem. Annak ellenére sem, hogy Varga Judit igazságügyi miniszter egy, a bírói kar pacifikálására tett javaslatot ígért. Nem tettek közzé hatásvizsgálatot, így nem világos, hogy a javaslatban foglaltaknak milyen hatásuk lesz az állampolgárokra. Például hogyan érinti őket a járási hivatali eljárás egyfokúvá tétele és az ehhez kapcsolódó jogorvoslati jog korlátozása. De az Amnesty szerint nem látható az sem, hogy milyen terhet ró a bíróságokra a közigazgatási bíráskodás újbóli átszervezésének terve.
KAPCSOLÓDÓ
Varga Judit bejelentette: komoly szakmai vitát követően a kormány úgy látja, hogy a bíróságot meg kell óvni a felesleges vitáktól, ezért megtartaná az egységes bírósági rendszert, nem lesz önálló közigazgatási bírósági szervezet.
A szervezet készített ugyanakkor egy elemzést, amely a törvényjavaslat bírósági rendszerre vonatkozó legfontosabb elemeit mutatja be.
Kormányzati befolyás alá kerülő Alkotmánybíróság
A jövőben a közhatalmat gyakorló szervezetek alkotmányjogi panasszal fordulhatnának az Alkotmánybírósághoz, vagyis maga a szervezet is lehetne az alapjogvédelem alanya, például megilletné a tisztességes eljáráshoz való jog.
Ezáltal viszont előállhatna az a helyzet, hogy ha a rendes bíróság nem a közigazgatási szerv javára dönt egy jogvitában (például választási, gyülekezési, rendőrségi, menekültügyi kérdésekben), akkor az a tisztességes eljáráshoz való jogának sérelmére hivatkozva alkotmányjogi panaszt nyújt be. Ez pedig az Amnesty szerint megnyitja a lehetőségét annak, hogy a politikailag kényes ügyekben a szervezetek a kormányzati befolyás alatt álló Alkotmánybírósághoz forduljanak.
Ez lenne a lex Handó?
KAPCSOLÓDÓ
Két perccel az Alkotmánybíróság tagjait jelölő eseti bizottság ülése előtt jelentették be. Stumpf István helyére érkezik az OBH éléről.
Szakítva a korábbi összeférhetetlenségi szabályokkal, ezentúl az Alkotmánybíróság tagja lehet egy időben bíró is, hiszen az AB-taggá megválasztását követő 30 napon belül kérhetné bíróvá történő kinevezését. Ha már valakit az Országgyűlés az Alkotmánybíróság tagjává megválasztott, de a javaslat hatálybalépésekor még nem lépett hivatalba, a hivatalba lépésétől szünetel a bírói szolgálati jogviszonya. Ez az eset Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) eddigi elnöke esetében áll fenn jelenleg, vagyis Handó Tünde alkotmánybírói tagsága esetleges megszűnésé után rögtön a Kúriára kerülhetne bíróként.
Ezentúl ugyanis az AB-tagokat mandátumuk lejárta után, kérésükre a köztársasági elnök „a kinevezési feltételek vizsgálata és pályázat kiírása nélkül” kinevezné a Kúria tanácselnökének. Ez azért lehet nagyon aggályos, mert az alkotmánybíróvá és a bíróvá váláshoz alapesetben különféle képességeket követel meg a törvény. Alkotmánybíró lehet valaki például kiemelkedő tudású elméleti jogászként, de a bíróvá váláshoz szükséges a bírói, bírósági titkári vagy egyéb jogászként végzett szakmai joggyakorlat is a törvény hatályos szövege szerint. Alkotmánybíróként ilyet nem kell igazolni, és nem kell majd más, mint a sokéves bírói gyakorlattal és tudással rendelkező pályázókkal „versenyezni” a nagy presztízzsel bíró tanácselnöki tisztségért azoknak, akiket eleve a kormányoldal jelölt és választott meg alkotmánybírónak.
ENNEK EGYIK LEHETSÉGES KÖVETKEZMÉNYE PÉLDÁUL, HOGY A KORÁBBAN BÍRÓSÁGI GYAKORLATOT NEM SZERZETT ALKOTMÁNYBÍRÁK IS SZEREPELHESSENEK AZOK KÖZÖTT, AKIK KÖZÜL 2020 FOLYAMÁN DARÁK PÉTER JELENLEGI KÚRIAI ELNÖK UTÓDJÁT MEGVÁLASZTJÁK
– hívta fel a figyelmet az Amnesty.
Újabb bírákat világítanának át
A javaslat értelmében a korábbiakhoz képest jelentősen bővül azoknak a bíráknak a köre, akiknek nemzetbiztonsági átvilágításon kell átesniük. Bár bizonyos pozíciójú bírák esetében természetes indokolt az átvilágítás, az nem derül ki, hogy hirtelen miért kellene átvilágítani például a törvényszékek és ítélőtáblák vezetői, legalábbis a kormány javaslata értelmében.
Bár csak néhány hét telt el azóta, hogy a kormány bejelentette, végleg letesz a közigazgatási különbíróságok bevezetéséről, a közigazgatási bírók ismét bizonytalan helyzetben találhatják magukat, írják a civil jogvédők. A közigazgatási és munkaügyi bíróságok ugyanis 2020. március 31-én megszűnnének, a bírók pedig február 20-ig kérhetnék az áthelyezésüket a jövőben a közigazgatási ügyekben eljáró törvényszékekre, ez pedig nem feltétlenül ott van, ahol eddig dolgoztak. A közigazgatási különbíróságok bevezetésével kapcsolatban eddig tapasztalt bizonytalanság és félelem után tehát ismét egy kiszolgáltatott döntéskényszerbe kerülhetnek a bírák, írják az Amnesty elemzésében.
KAPCSOLÓDÓ
Varga Judit bejelentette: komoly szakmai vitát követően a kormány úgy látja, hogy a bíróságot meg kell óvni a felesleges vitáktól, ezért megtartaná az egységes bírósági rendszert, nem lesz önálló közigazgatási bírósági szervezet.
Tovább csorbul a függetlenség
A mostani előterjesztésben Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, illetve Varga Judit igazságügyi miniszter előterjesztőként a jogegységi panasz eljárás bevezetésével megkötné a bírák kezét a korábbi bírói gyakorlattól való eltérésben, ami különösen a jogállamiság alapelveinek bírói jogalkalmazásában jelentheti az ítélkezés függetlenségének csorbítását.
EZ A MEGOLDÁS UGYANIS LEHETŐVÉ TENNÉ, HOGY HA A KÚRIA EGYIK TANÁCSA ELTÉRŐ JOGI KÖVETKEZTETÉSRE JUT PÉLDÁUL A JOGÁLLAMISÁGRA VONATKOZÓ ALAPELVEK ELTÉRŐ ÉRTELMEZÉSÉVEL, AKKOR EZT A JOGEGYSÉGI PANASZ ELJÁRÁSBAN MEG LEHESSEN TÁMADNI.
Erre máris példa lehet az, amit a Kúria törvénysértés kimondására vonatkozó állásfoglalása egy konkrét bíró fegyelmi ügyében jelent meg, de az Amnesty szerint ennél is komolyabb beavatkozást jelent az ítélkező bíró függetlenségébe, hogy a Polgári Perrendtartás módosításával:
KAPCSOLÓDÓ
Súlyosan veszélyezteti a bírói függetlenséget, ha egy bírót egy konkrét ügyben hozott határozata miatt retorzió érheti, írták.
A JAVASLAT INDOKLÁSI KÖTELEZETTSÉGET ÍR ELŐ AZ ÍTÉLKEZŐ BÍRÓ SZÁMÁRA, HA ELTÉR A KORÁBBI KÚRIAI GYAKORLATTÓL.
Ennek elmulasztása hatással lehet a bíró értékelésére, így szakmai előmenetelére is, mint ahogyan ezt éppen az Index által is feltárt ügyben, azaz a Vasvári Csaba ellen indított fegyelmi eljárásban – még törvényesség nélkül – tapasztalhatja a bírói kar.
Az Amnesty úgy látja mindezek alapján, hogy új szabályok az önálló és független bírói mérlegelés korlátozását jelentik, és dermesztő hatással járhatnak a bírók szempontjából, hiszen negatív következményekhez kötik az önálló és független bírói érvelést és döntéshozatalt. A javaslat elfogadása az Országgyűlés 2019. december 9–11. közötti ülésén várható.
https://index.hu/belfold/2019/11/15/igazsagugy_modosito_hando_tunde_kozigazgatsi_birosag/
Kedden a kormány benyújtott egy olyan 200 oldalas salátatörvény-javaslatot az Országgyűlésnek, amely tovább erősítheti a bíróságok feletti kormányzati befolyást, és biztosíthatja, hogy a különbíróságok felállítása nélkül is a kormánynak kedvező döntések születhessenek a politikailag kényes ügyekben – áll az Amnesty International Magyarország Index számára eljuttatott elemzésében arról a jogszabály-tervezetről, amely meglepetésszerűen, érdekegyeztetést nélkülözve került az Országgyűlés elé.
Kutya nem vette észre ugyanis, hogy a kormány egy több tucat más jogszabályt is módosító csomagban rejtette el a bíróságokra vonatkozó terveit. Most, hogy Handó Tünde eddigi Országos Bírósági Hivatal-elnök alkotmánybíróvá választása után visszalépett a közigazgatási bíróságok létrehozásától.
A TÖRVÉNYJAVASLAT TÖBBEK KÖZÖTT MÓDOSÍTJA AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGRÓL (AB), A BÍRÓSÁGOK SZERVEZETÉRŐL ÉS IGAZGATÁSÁRÓL, VALAMINT A BÍRÁK JOGÁLLÁSÁRÓL SZÓLÓ SARKALATOS TÖRVÉNYEKET IS.
A tervezet nem volt benne az őszi törvényalkotási programban, és bár a jogalkotásra vonatkozó törvény szerint kötelező lett volna, nem végezték el az általános egyeztetést sem. Annak ellenére sem, hogy Varga Judit igazságügyi miniszter egy, a bírói kar pacifikálására tett javaslatot ígért. Nem tettek közzé hatásvizsgálatot, így nem világos, hogy a javaslatban foglaltaknak milyen hatásuk lesz az állampolgárokra. Például hogyan érinti őket a járási hivatali eljárás egyfokúvá tétele és az ehhez kapcsolódó jogorvoslati jog korlátozása. De az Amnesty szerint nem látható az sem, hogy milyen terhet ró a bíróságokra a közigazgatási bíráskodás újbóli átszervezésének terve.
KAPCSOLÓDÓ
Varga Judit bejelentette: komoly szakmai vitát követően a kormány úgy látja, hogy a bíróságot meg kell óvni a felesleges vitáktól, ezért megtartaná az egységes bírósági rendszert, nem lesz önálló közigazgatási bírósági szervezet.
A szervezet készített ugyanakkor egy elemzést, amely a törvényjavaslat bírósági rendszerre vonatkozó legfontosabb elemeit mutatja be.
Kormányzati befolyás alá kerülő Alkotmánybíróság
A jövőben a közhatalmat gyakorló szervezetek alkotmányjogi panasszal fordulhatnának az Alkotmánybírósághoz, vagyis maga a szervezet is lehetne az alapjogvédelem alanya, például megilletné a tisztességes eljáráshoz való jog.
Ezáltal viszont előállhatna az a helyzet, hogy ha a rendes bíróság nem a közigazgatási szerv javára dönt egy jogvitában (például választási, gyülekezési, rendőrségi, menekültügyi kérdésekben), akkor az a tisztességes eljáráshoz való jogának sérelmére hivatkozva alkotmányjogi panaszt nyújt be. Ez pedig az Amnesty szerint megnyitja a lehetőségét annak, hogy a politikailag kényes ügyekben a szervezetek a kormányzati befolyás alatt álló Alkotmánybírósághoz forduljanak.
Ez lenne a lex Handó?
KAPCSOLÓDÓ
Két perccel az Alkotmánybíróság tagjait jelölő eseti bizottság ülése előtt jelentették be. Stumpf István helyére érkezik az OBH éléről.
Szakítva a korábbi összeférhetetlenségi szabályokkal, ezentúl az Alkotmánybíróság tagja lehet egy időben bíró is, hiszen az AB-taggá megválasztását követő 30 napon belül kérhetné bíróvá történő kinevezését. Ha már valakit az Országgyűlés az Alkotmánybíróság tagjává megválasztott, de a javaslat hatálybalépésekor még nem lépett hivatalba, a hivatalba lépésétől szünetel a bírói szolgálati jogviszonya. Ez az eset Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) eddigi elnöke esetében áll fenn jelenleg, vagyis Handó Tünde alkotmánybírói tagsága esetleges megszűnésé után rögtön a Kúriára kerülhetne bíróként.
Ezentúl ugyanis az AB-tagokat mandátumuk lejárta után, kérésükre a köztársasági elnök „a kinevezési feltételek vizsgálata és pályázat kiírása nélkül” kinevezné a Kúria tanácselnökének. Ez azért lehet nagyon aggályos, mert az alkotmánybíróvá és a bíróvá váláshoz alapesetben különféle képességeket követel meg a törvény. Alkotmánybíró lehet valaki például kiemelkedő tudású elméleti jogászként, de a bíróvá váláshoz szükséges a bírói, bírósági titkári vagy egyéb jogászként végzett szakmai joggyakorlat is a törvény hatályos szövege szerint. Alkotmánybíróként ilyet nem kell igazolni, és nem kell majd más, mint a sokéves bírói gyakorlattal és tudással rendelkező pályázókkal „versenyezni” a nagy presztízzsel bíró tanácselnöki tisztségért azoknak, akiket eleve a kormányoldal jelölt és választott meg alkotmánybírónak.
ENNEK EGYIK LEHETSÉGES KÖVETKEZMÉNYE PÉLDÁUL, HOGY A KORÁBBAN BÍRÓSÁGI GYAKORLATOT NEM SZERZETT ALKOTMÁNYBÍRÁK IS SZEREPELHESSENEK AZOK KÖZÖTT, AKIK KÖZÜL 2020 FOLYAMÁN DARÁK PÉTER JELENLEGI KÚRIAI ELNÖK UTÓDJÁT MEGVÁLASZTJÁK
– hívta fel a figyelmet az Amnesty.
Újabb bírákat világítanának át
A javaslat értelmében a korábbiakhoz képest jelentősen bővül azoknak a bíráknak a köre, akiknek nemzetbiztonsági átvilágításon kell átesniük. Bár bizonyos pozíciójú bírák esetében természetes indokolt az átvilágítás, az nem derül ki, hogy hirtelen miért kellene átvilágítani például a törvényszékek és ítélőtáblák vezetői, legalábbis a kormány javaslata értelmében.
Bár csak néhány hét telt el azóta, hogy a kormány bejelentette, végleg letesz a közigazgatási különbíróságok bevezetéséről, a közigazgatási bírók ismét bizonytalan helyzetben találhatják magukat, írják a civil jogvédők. A közigazgatási és munkaügyi bíróságok ugyanis 2020. március 31-én megszűnnének, a bírók pedig február 20-ig kérhetnék az áthelyezésüket a jövőben a közigazgatási ügyekben eljáró törvényszékekre, ez pedig nem feltétlenül ott van, ahol eddig dolgoztak. A közigazgatási különbíróságok bevezetésével kapcsolatban eddig tapasztalt bizonytalanság és félelem után tehát ismét egy kiszolgáltatott döntéskényszerbe kerülhetnek a bírák, írják az Amnesty elemzésében.
KAPCSOLÓDÓ
Varga Judit bejelentette: komoly szakmai vitát követően a kormány úgy látja, hogy a bíróságot meg kell óvni a felesleges vitáktól, ezért megtartaná az egységes bírósági rendszert, nem lesz önálló közigazgatási bírósági szervezet.
Tovább csorbul a függetlenség
A mostani előterjesztésben Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, illetve Varga Judit igazságügyi miniszter előterjesztőként a jogegységi panasz eljárás bevezetésével megkötné a bírák kezét a korábbi bírói gyakorlattól való eltérésben, ami különösen a jogállamiság alapelveinek bírói jogalkalmazásában jelentheti az ítélkezés függetlenségének csorbítását.
EZ A MEGOLDÁS UGYANIS LEHETŐVÉ TENNÉ, HOGY HA A KÚRIA EGYIK TANÁCSA ELTÉRŐ JOGI KÖVETKEZTETÉSRE JUT PÉLDÁUL A JOGÁLLAMISÁGRA VONATKOZÓ ALAPELVEK ELTÉRŐ ÉRTELMEZÉSÉVEL, AKKOR EZT A JOGEGYSÉGI PANASZ ELJÁRÁSBAN MEG LEHESSEN TÁMADNI.
Erre máris példa lehet az, amit a Kúria törvénysértés kimondására vonatkozó állásfoglalása egy konkrét bíró fegyelmi ügyében jelent meg, de az Amnesty szerint ennél is komolyabb beavatkozást jelent az ítélkező bíró függetlenségébe, hogy a Polgári Perrendtartás módosításával:
KAPCSOLÓDÓ
Súlyosan veszélyezteti a bírói függetlenséget, ha egy bírót egy konkrét ügyben hozott határozata miatt retorzió érheti, írták.
A JAVASLAT INDOKLÁSI KÖTELEZETTSÉGET ÍR ELŐ AZ ÍTÉLKEZŐ BÍRÓ SZÁMÁRA, HA ELTÉR A KORÁBBI KÚRIAI GYAKORLATTÓL.
Ennek elmulasztása hatással lehet a bíró értékelésére, így szakmai előmenetelére is, mint ahogyan ezt éppen az Index által is feltárt ügyben, azaz a Vasvári Csaba ellen indított fegyelmi eljárásban – még törvényesség nélkül – tapasztalhatja a bírói kar.
Az Amnesty úgy látja mindezek alapján, hogy új szabályok az önálló és független bírói mérlegelés korlátozását jelentik, és dermesztő hatással járhatnak a bírók szempontjából, hiszen negatív következményekhez kötik az önálló és független bírói érvelést és döntéshozatalt. A javaslat elfogadása az Országgyűlés 2019. december 9–11. közötti ülésén várható.
https://index.hu/belfold/2019/11/15/igazsagugy_modosito_hando_tunde_kozigazgatsi_birosag/
2019. október 9., szerda
„ERKÖLCS ÉS JOG” – RENDHAGYÓ SZAKMAI KONFERENCIA A KÚRIÁN AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG ELNÖKÉNEK RÉSZVÉTELÉVEL
2019. október 3.
„Két oka van annak, hogy az alapjogok lényegi magját erkölcsi minőségnek kell tételeznünk.” – szögezte le Sulyok Tamás a számos neves résztvevővel életre hívott konferencián tartott előadásában.
Egyrészt az alapjogok azt határozzák meg, hogy az államnak miképp kell a polgáraihoz viszonyulnia – fejtette ki az Alkotmánybíróság elnöke -, másrészt a polgárok egymás közötti viszonyainak alapvető struktúráját is megrajzolja. Az erkölcs pedig épp arra a kérdésre ad választ, hogy miképpen kell embertársainkkal szemben viselkednünk. Kiemelte a XX. század történelmének tanulságait, amelyek egyértelműen rávilágítanak arra, hogy csakis az embereket tekintetbe vevő, embereknek alkotott, ezért erkölcsi tartással bíró jog lehet az a keret, amelyben a XXI. század társadalmi fejlődése számunkra itt, Európa középső részén élő polgárok számára elképzelhető. Sulyok Tamás hozzátette: „Alkotmánybíróként számomra az alapjogok mindig egyfajta erkölcsi minimumot testesítettek meg.”
Az Alkotmánybíróság elnökének és a rendezvény többi előadójának beszéde, illetve az elhangzottakról készült összefoglaló a konferenciát szervező, és annak helyet adó Kúria honlapján található >>
Erkölcs és jog – rendhagyó szakmai konferenciát rendezett a Kúria
Dátum:
2019. október 2.
Milyen a viszonyrendszer az erkölcs és a jog között? Mi rejlik a jog mögött? Miben érhető tetten a jog erkölcsi alapállása? – Ezekre a kérdésekre is kereste a választ a Kúrián tartott szakmai konferencia. A legfőbb bírói fórum “Erkölcs és jog” címmel rendezett tanácskozást 2019. október 2-án, Budapesten.
A bírói gyakorlat mintha szégyenlősen közelítene az erkölcsi kérdésekhez – mondta köszöntőjében a Kúria elnöke. Dr. Darák Péter kúriai bírói döntéseket elemezve kifejtette, a bírói gyakorlat megpróbálja háttérszabályként alkalmazni a jó erkölcsbe ütközés előírásait. Ugyanakkor azt is látni, hogy szinte minden jogterületen találkozunk olyan döntésekkel, amelyek erkölcsi alapokra hivatkoznak. A legfőbb bírói fórum vezetője felvetette, hogy az alapvető erkölcs és a jog viszonyával összefüggő kérdésekre a joggyakorlat nem ad egyértelmű választ, mintha az erkölcsi megfontolásokat csak kiegészítő jelleggel alkalmazná. Emiatt szervezte meg a Kúria a konferenciát.
A 21. században az a tendencia látszik kirajzolódni, hogy a társadalmi viselkedést lehet szabályozni jog és erkölcs nélkül – hívta fel a figyelmet dr. Erdő Péter, bíboros, prímás. Esztergom-Budapest érseke előadásában a média, a közösségi média, a globális gazdasági manipuláció hatásait hozta fel példaként. Rámutatott, a terjedő manipulatív technikák megkerülik az ember szabad döntését. Az emberi méltóság ugyanis tudatos és szabad döntésen alapszik, ezért könnyen sérülhet e tendenciák következtében. Az magyar egyházfő ugyanakkor aláhúzta, van alapja az objektív valóságon alapuló erkölcsnek: ha működik az embernek ezen erkölcsi képessége, akkor minderre lehet jó jogszabályokat alapozni.
Az erkölcsös jog keret és célkitűzés is lehet egyszerre – világított rá előadásában az Alkotmánybíróság elnöke. Dr. Sulyok Tamás kiemelte, az alapjogok leképezik a társadalom erkölcsi tartását. A jogalkotók az alapvető jogok lefektetésével kötelező korlátokat állítanak fel. Rámutatott, az alapjogok szükségszerű erkölcsi minősége a sérthetetlen emberi méltóságra vezethető vissza. Szerinte ugyanis csak az emberi méltóságot őrző erkölcsös jog lehet igazodási pont az emberiség számára.
Köves Slomó, „Jog és erkölcs a zsidó-(keresztény) etika tükrében” című előadásban elmondta, a jog és a törvény fundamentuma egyfajta közmegállapodás, tere pedig az emberi közösség. Ugyanakkor az erkölcs fundamentuma az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija szerint a lelkiismeret, tere pedig az ember belső lelki világa. Mindazonáltal a jog és erkölcs több esetben, akár a történelem során is, összeütközésbe kerülnek egymással. A zsidó-keresztény kultúra a módon kapcsolja össze a két fogalmat, hogy a jog fundamentumává teszi az erkölcsöt.
A konferencia kapcsolódott a 2020-ban Budapesten megrendezésre kerülő 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszushoz. A kúriai tudományos tanácskozáson az érdeklődők három szekcióban hallgathattak előadásokat. Szó volt az erkölcs és a jog kapcsolatának elméleti alapjairól, a jogalkotás erkölcsi megalapozottságáról, valamint az erkölcs jogalkalmazásban betöltött szerepéről.
A konferencián az alábbi neves előadók ismertették gondolataikat:
Dr. Darák Péter – a Kúria elnöke
Dr. Erdő Péter – bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek
Prof. Dr. Harmathy Attila – az ELTE Állam-és Jogtudományi Karának professor emeritusa, az MTA köztestületi tagja
Prof. Dr. Fazakas Sándor – a Debreceni Református Hittudományi Egyetem egyetemi tanára
Dr. Sulyok Tamás – az Alkotmánybíróság elnöke
Köves Slomó – az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija
Prof. Dr. habil. Miskolczi Bodnár Péter – a Károli Gáspár Református Egyetem Állam-és Jogtudományi Karának dékánja.
A konferencia a tanulságok összegzésével zárult.
Budapest, 2019. október 2.
A Kúria Sajtótitkársága
Audió ikon Darák Péter köszöntője
Audió ikon Erdő Péter előadása
Audió ikon Harmathy Attila előadása
Audió ikon Fazekas Sándor előadása
Audió ikon Sulyok Tamás előadása
Audió ikon Köves Slomó előadása
Audió ikon Miskolczi Bodnár Péter előadása
A témában megjelent tudósítások:
PDF ikon Az MTI összefoglalója
Audió ikon Darák Péterrel készült interjú az InfoRádióban
„Két oka van annak, hogy az alapjogok lényegi magját erkölcsi minőségnek kell tételeznünk.” – szögezte le Sulyok Tamás a számos neves résztvevővel életre hívott konferencián tartott előadásában.
Egyrészt az alapjogok azt határozzák meg, hogy az államnak miképp kell a polgáraihoz viszonyulnia – fejtette ki az Alkotmánybíróság elnöke -, másrészt a polgárok egymás közötti viszonyainak alapvető struktúráját is megrajzolja. Az erkölcs pedig épp arra a kérdésre ad választ, hogy miképpen kell embertársainkkal szemben viselkednünk. Kiemelte a XX. század történelmének tanulságait, amelyek egyértelműen rávilágítanak arra, hogy csakis az embereket tekintetbe vevő, embereknek alkotott, ezért erkölcsi tartással bíró jog lehet az a keret, amelyben a XXI. század társadalmi fejlődése számunkra itt, Európa középső részén élő polgárok számára elképzelhető. Sulyok Tamás hozzátette: „Alkotmánybíróként számomra az alapjogok mindig egyfajta erkölcsi minimumot testesítettek meg.”
Az Alkotmánybíróság elnökének és a rendezvény többi előadójának beszéde, illetve az elhangzottakról készült összefoglaló a konferenciát szervező, és annak helyet adó Kúria honlapján található >>
Erkölcs és jog – rendhagyó szakmai konferenciát rendezett a Kúria
Dátum:
2019. október 2.
Milyen a viszonyrendszer az erkölcs és a jog között? Mi rejlik a jog mögött? Miben érhető tetten a jog erkölcsi alapállása? – Ezekre a kérdésekre is kereste a választ a Kúrián tartott szakmai konferencia. A legfőbb bírói fórum “Erkölcs és jog” címmel rendezett tanácskozást 2019. október 2-án, Budapesten.
A bírói gyakorlat mintha szégyenlősen közelítene az erkölcsi kérdésekhez – mondta köszöntőjében a Kúria elnöke. Dr. Darák Péter kúriai bírói döntéseket elemezve kifejtette, a bírói gyakorlat megpróbálja háttérszabályként alkalmazni a jó erkölcsbe ütközés előírásait. Ugyanakkor azt is látni, hogy szinte minden jogterületen találkozunk olyan döntésekkel, amelyek erkölcsi alapokra hivatkoznak. A legfőbb bírói fórum vezetője felvetette, hogy az alapvető erkölcs és a jog viszonyával összefüggő kérdésekre a joggyakorlat nem ad egyértelmű választ, mintha az erkölcsi megfontolásokat csak kiegészítő jelleggel alkalmazná. Emiatt szervezte meg a Kúria a konferenciát.
A 21. században az a tendencia látszik kirajzolódni, hogy a társadalmi viselkedést lehet szabályozni jog és erkölcs nélkül – hívta fel a figyelmet dr. Erdő Péter, bíboros, prímás. Esztergom-Budapest érseke előadásában a média, a közösségi média, a globális gazdasági manipuláció hatásait hozta fel példaként. Rámutatott, a terjedő manipulatív technikák megkerülik az ember szabad döntését. Az emberi méltóság ugyanis tudatos és szabad döntésen alapszik, ezért könnyen sérülhet e tendenciák következtében. Az magyar egyházfő ugyanakkor aláhúzta, van alapja az objektív valóságon alapuló erkölcsnek: ha működik az embernek ezen erkölcsi képessége, akkor minderre lehet jó jogszabályokat alapozni.
Az erkölcsös jog keret és célkitűzés is lehet egyszerre – világított rá előadásában az Alkotmánybíróság elnöke. Dr. Sulyok Tamás kiemelte, az alapjogok leképezik a társadalom erkölcsi tartását. A jogalkotók az alapvető jogok lefektetésével kötelező korlátokat állítanak fel. Rámutatott, az alapjogok szükségszerű erkölcsi minősége a sérthetetlen emberi méltóságra vezethető vissza. Szerinte ugyanis csak az emberi méltóságot őrző erkölcsös jog lehet igazodási pont az emberiség számára.
Köves Slomó, „Jog és erkölcs a zsidó-(keresztény) etika tükrében” című előadásban elmondta, a jog és a törvény fundamentuma egyfajta közmegállapodás, tere pedig az emberi közösség. Ugyanakkor az erkölcs fundamentuma az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija szerint a lelkiismeret, tere pedig az ember belső lelki világa. Mindazonáltal a jog és erkölcs több esetben, akár a történelem során is, összeütközésbe kerülnek egymással. A zsidó-keresztény kultúra a módon kapcsolja össze a két fogalmat, hogy a jog fundamentumává teszi az erkölcsöt.
A konferencia kapcsolódott a 2020-ban Budapesten megrendezésre kerülő 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszushoz. A kúriai tudományos tanácskozáson az érdeklődők három szekcióban hallgathattak előadásokat. Szó volt az erkölcs és a jog kapcsolatának elméleti alapjairól, a jogalkotás erkölcsi megalapozottságáról, valamint az erkölcs jogalkalmazásban betöltött szerepéről.
A konferencián az alábbi neves előadók ismertették gondolataikat:
Dr. Darák Péter – a Kúria elnöke
Dr. Erdő Péter – bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek
Prof. Dr. Harmathy Attila – az ELTE Állam-és Jogtudományi Karának professor emeritusa, az MTA köztestületi tagja
Prof. Dr. Fazakas Sándor – a Debreceni Református Hittudományi Egyetem egyetemi tanára
Dr. Sulyok Tamás – az Alkotmánybíróság elnöke
Köves Slomó – az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija
Prof. Dr. habil. Miskolczi Bodnár Péter – a Károli Gáspár Református Egyetem Állam-és Jogtudományi Karának dékánja.
A konferencia a tanulságok összegzésével zárult.
Budapest, 2019. október 2.
A Kúria Sajtótitkársága
Audió ikon Darák Péter köszöntője
Audió ikon Erdő Péter előadása
Audió ikon Harmathy Attila előadása
Audió ikon Fazekas Sándor előadása
Audió ikon Sulyok Tamás előadása
Audió ikon Köves Slomó előadása
Audió ikon Miskolczi Bodnár Péter előadása
A témában megjelent tudósítások:
PDF ikon Az MTI összefoglalója
Audió ikon Darák Péterrel készült interjú az InfoRádióban
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)