2019. március 30., szombat
Handó Tünde nem örül annak, hogy az utolsó szót nem a magyar bíróságok mondják ki
A bíróságok évtizedeken át elefántcsonttoronyban éltek, azonban mára sok versenytársa lett a magyar bírósági szervezetnek, mondta Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke hétfőn a Tatabányai Törvényszék összbírói értekezlete előtt tartott sajtótájékoztatóján.
Handó Tünde az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke Debrecenben 2019. március 13-án.
Handó Tünde az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke Debrecenben 2019. március 13-án.
Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI
Handó arra utalt ezzel, hogy a végső döntést sokszor már nem a magyar állam szuverén bírósága mondja ki, hanem adott esetben az Alkotmánybíróság, az Európai Unió bírósága, az emberi jogi bíróság.
Szeretném a mai napon a bírókkal megosztani aggodalmamat, hogy erősnek kell lennie a bírósági szervezetnek, mert sokan vannak körülöttünk, akik nem azt szeretnék, hogy egy erős bírósági szervezet legyen, és ezek a hangok nem is feltétlenül a szokásos úton érkeznek hozzánk.
Handó Tünde európai szintű dilemmának nevezte, hogy a bírósági szervezetet megmozdítja és figyelmét eltereli egy-egy újsághír, vagy olyan felszólalás a bírói karból, melyen "elcsodálkozunk, hogy valóban egy bíróhoz méltó megnyilatkozás-e".
https://index.hu/belfold/2019/03/19/hando_tunde_orszagos_birosagi_hivatal_alkotmanybirosag_eu_birosag/
2019. március 29., péntek
TÖRTÉNETE
2017. május 21.
Az Alkotmánybíróság létrehozásáról 1989 januárjában határozott az Országgyűlés; a szervezetről, hatáskörről azonban már a rendszerváltást előkészítő háromoldalú politikai egyeztető tárgyalásokon döntés született. Ennek megfelelően az Országgyűlés 1989 októberében módosította az Alkotmányt, beiktatta a 32/A. §-t, mely a magyar közjogban korábban ismeretlen jogintézmény, az alkotmánybíráskodás alapvető szabályait rögzítette. Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 1989. október 30-án lépett hatályba. Az Országgyűlés 1989. november 23-án megválasztotta az Alkotmánybíróság első öt tagját, a testület 1990. január 1-jén kezdte meg működését.
Az eredeti elgondolás szerint három egymást követő időpontban öt-öt, összesen tizenöt alkotmánybíró megválasztására került volna sor, de 1994-ben az Alkotmányt módosították, és az alkotmánybírák létszámát tizenegyben állapították meg. Az első öt alkotmánybíró megválasztása után az újabb öt alkotmánybírót az 1990. májusi országgyűlési választásokat követően választották meg. Az 1990 óta eltelt idő alatt az Országgyűlés több alkalommal választott új alkotmánybírákat azok helyébe, akiknek megbízatása megszűnt.
Az Alkotmánybíróság elnökei 1990 óta dr. Sólyom László, dr. Németh János, dr. Holló András, dr. Bihari Mihály, dr. Paczolay Péter és dr. Lenkovics Barnabás voltak. Az Alkotmánybíróság jelenlegi elnöke dr. Sulyok Tamás alkotmánybíró.
2007-ben és 2008-ban az Alkotmánybíróság Évkönyvben foglalta össze azévi tevékenységét.
Az Alkotmány és a régi Abtv. szerint bárki kezdeményezhette az Alkotmánybíróságnál a jogszabályok alkotmányossági vizsgálatát. Az Alkotmánybíróság többnyire az utólagos absztrakt normakontroll hatáskörében hozta meg legfontosabb döntéseit (pl. halálbüntetés eltörlése, abortusz-határozatok, eutanázia kérdése). Az Alkotmánybíróságnak ugyanakkor nem volt hatásköre az egyedi ügyek (bírói döntések) alkotmánybírósági vizsgálatára, az alkotmányjogi panasz intézménye arra az esetre szűkült, ha az indítványozó ügyében alkotmányellenes jogszabályt alkalmaztak.
2000. januárjában az Alkotmánybíróság tudományos konferenciát rendezett a tíz éves működése alkalmából. A konferencián elhangzott előadásokat tartalmazó kötet innen tölthető le.
Az Alkotmánybíróság 2009. november 23-án ünnepelte fennállásának huszadik évfordulóját. Ebből az alkalomból külföldi bíróságok képviselőivel együtt ünnepélyes keretek közt emlékeztek meg a testület első húsz évéről. A konferenciáról bővebben itt olvashat.
***
HÚSZ ÉVES AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
2017. május 23.
Az Országgyűlés 1989. november 23-án választotta meg az Alkotmánybíróság első öt tagját. Ezt a napot választottuk arra, hogy ünnepélyes keretek között megemlékezzünk a testület működésének első húsz évéről. Nagy megtiszteltetés, hogy több mint húsz külföldi bíróság képviselői is Budapestre érkeztek ebből az alkalomból. A magyar Alkotmánybíróság valamennyi, egykori és mai tagja szívből köszönti őket.
Megtisztelő, hogy együtt ünnepelhetünk a törvényhozó, végrehajtó és a bírói hatalmi ágakkal, valamint az egyetemeket képviselő magyar vendégeinkkel.
Hálásak vagyunk a Magyar Tudományos Akadémiának a rendezvény csodálatos helyszínéért, és az Európa Tanács Velencei Bizottságának a támogatásáért.
PACZOLAY Péter
az Alkotmánybíróság elnöke
Az ünnepi ülés programja:
2009. november 23.
Magyar Tudományos Akadémia díszterme
Köszöntő: Kroó Norbert, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke
Ünnepi nyitóelőadás: Sólyom László köztársasági elnök
Külföldi vendégek előadásai: Az alkotmánybíráskodás fejlődése Európában
Gerhart Holzinger, az osztrák alkotmánybíróság elnöke,
Hans-Jürgen Papier, a német alkotmánybíróság elnöke,
Francesco Amirante, az olasz alkotmánybíróság elnöke,
Rui Moura Ramos, a portugál alkotmánybíróság elnöke,
Valerij Zorkin, az orosz alkotmánybíróság elnöke,
Vassilios Skouris, az Európai Unió Bíróságának elnöke
Emilia Drumeva, Bulgária Alkotmánybíróságának tagja
Marc Bossuyt, Belgium Alkotmánybíróságának elnöke
Jiří Mucha, Csehország Alkotmánybíróságának tagja
Jasna Omejec, Horvátország Alkotmánybíróságának elnöke
Young-Joon Mok, Dél-Korea Alkotmánybíróságának tagja
Bosa Nenadic, Szerbia Alkotmánybíróságának elnöke – Kartag-Ódri Ágnes, Szerbia Alkotmánybíróságának tagja
Állami kitüntetés átadása Gianni Buquicchio, a Velencei Bizottság titkára részére,
Zárszó: Paczolay Péter, a Magyar Köztársaság Alkotmánybíróságának elnöke
***
2010-ben az alkotmánybírák jelölésére vonatkozó szabályozás megváltozott. Ugyanebben az évben az Alkotmánybíróság hatásköre is módosult: a költségvetésről, központi adónemekről, illetékekről, járulékokról, vámokról szóló törvények megsemmisítésére vonatkozó jogkörét korlátozta a jogalkotó.
2011 júniusában az Országgyűlés öt új alkotmánybírát választott meg, ezzel a testület létszáma tizenöt főre nőtt.
2012. január 1-jén új alkotmány, az Alaptörvény lépett hatályba, melynek 24. cikke tartalmazza az Alkotmánybíróságra vonatkozó alapvető szabályokat. A működés törvényi kereteit az Alkotmánybíróságról szóló új, 2011. évi CLI. törvény (Abtv.) tartalmazza, a működés, az eljárás és a szervezeti felépítés részletes szabályait pedig az Ügyrendjében állapította meg a testület (az Alkotmánybíróság ügyrendjéről az 1001/2013. (II. 27.) Tü határozat szól). Az új szabályozás több ponton megváltoztatta az Alkotmánybíróság hatásköreit, a korábbitól részben eltérőek az indítványozási jogosultságra vonatkozó szabályok és a testület új szervezeti felépítésben jár el.
Az Alkotmánybíróság működését bemutató képgaléria.
Az Alkotmánybírósággal foglalkozó tanulmányok és cikkek bibliográfiája itt érhető el.
Az Alkotmánybíróság létrehozásáról 1989 januárjában határozott az Országgyűlés; a szervezetről, hatáskörről azonban már a rendszerváltást előkészítő háromoldalú politikai egyeztető tárgyalásokon döntés született. Ennek megfelelően az Országgyűlés 1989 októberében módosította az Alkotmányt, beiktatta a 32/A. §-t, mely a magyar közjogban korábban ismeretlen jogintézmény, az alkotmánybíráskodás alapvető szabályait rögzítette. Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 1989. október 30-án lépett hatályba. Az Országgyűlés 1989. november 23-án megválasztotta az Alkotmánybíróság első öt tagját, a testület 1990. január 1-jén kezdte meg működését.
Az eredeti elgondolás szerint három egymást követő időpontban öt-öt, összesen tizenöt alkotmánybíró megválasztására került volna sor, de 1994-ben az Alkotmányt módosították, és az alkotmánybírák létszámát tizenegyben állapították meg. Az első öt alkotmánybíró megválasztása után az újabb öt alkotmánybírót az 1990. májusi országgyűlési választásokat követően választották meg. Az 1990 óta eltelt idő alatt az Országgyűlés több alkalommal választott új alkotmánybírákat azok helyébe, akiknek megbízatása megszűnt.
Az Alkotmánybíróság elnökei 1990 óta dr. Sólyom László, dr. Németh János, dr. Holló András, dr. Bihari Mihály, dr. Paczolay Péter és dr. Lenkovics Barnabás voltak. Az Alkotmánybíróság jelenlegi elnöke dr. Sulyok Tamás alkotmánybíró.
2007-ben és 2008-ban az Alkotmánybíróság Évkönyvben foglalta össze azévi tevékenységét.
Az Alkotmány és a régi Abtv. szerint bárki kezdeményezhette az Alkotmánybíróságnál a jogszabályok alkotmányossági vizsgálatát. Az Alkotmánybíróság többnyire az utólagos absztrakt normakontroll hatáskörében hozta meg legfontosabb döntéseit (pl. halálbüntetés eltörlése, abortusz-határozatok, eutanázia kérdése). Az Alkotmánybíróságnak ugyanakkor nem volt hatásköre az egyedi ügyek (bírói döntések) alkotmánybírósági vizsgálatára, az alkotmányjogi panasz intézménye arra az esetre szűkült, ha az indítványozó ügyében alkotmányellenes jogszabályt alkalmaztak.
2000. januárjában az Alkotmánybíróság tudományos konferenciát rendezett a tíz éves működése alkalmából. A konferencián elhangzott előadásokat tartalmazó kötet innen tölthető le.
Az Alkotmánybíróság 2009. november 23-án ünnepelte fennállásának huszadik évfordulóját. Ebből az alkalomból külföldi bíróságok képviselőivel együtt ünnepélyes keretek közt emlékeztek meg a testület első húsz évéről. A konferenciáról bővebben itt olvashat.
***
HÚSZ ÉVES AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
2017. május 23.
Az Országgyűlés 1989. november 23-án választotta meg az Alkotmánybíróság első öt tagját. Ezt a napot választottuk arra, hogy ünnepélyes keretek között megemlékezzünk a testület működésének első húsz évéről. Nagy megtiszteltetés, hogy több mint húsz külföldi bíróság képviselői is Budapestre érkeztek ebből az alkalomból. A magyar Alkotmánybíróság valamennyi, egykori és mai tagja szívből köszönti őket.
Megtisztelő, hogy együtt ünnepelhetünk a törvényhozó, végrehajtó és a bírói hatalmi ágakkal, valamint az egyetemeket képviselő magyar vendégeinkkel.
Hálásak vagyunk a Magyar Tudományos Akadémiának a rendezvény csodálatos helyszínéért, és az Európa Tanács Velencei Bizottságának a támogatásáért.
PACZOLAY Péter
az Alkotmánybíróság elnöke
Az ünnepi ülés programja:
2009. november 23.
Magyar Tudományos Akadémia díszterme
Köszöntő: Kroó Norbert, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke
Ünnepi nyitóelőadás: Sólyom László köztársasági elnök
Külföldi vendégek előadásai: Az alkotmánybíráskodás fejlődése Európában
Gerhart Holzinger, az osztrák alkotmánybíróság elnöke,
Hans-Jürgen Papier, a német alkotmánybíróság elnöke,
Francesco Amirante, az olasz alkotmánybíróság elnöke,
Rui Moura Ramos, a portugál alkotmánybíróság elnöke,
Valerij Zorkin, az orosz alkotmánybíróság elnöke,
Vassilios Skouris, az Európai Unió Bíróságának elnöke
Emilia Drumeva, Bulgária Alkotmánybíróságának tagja
Marc Bossuyt, Belgium Alkotmánybíróságának elnöke
Jiří Mucha, Csehország Alkotmánybíróságának tagja
Jasna Omejec, Horvátország Alkotmánybíróságának elnöke
Young-Joon Mok, Dél-Korea Alkotmánybíróságának tagja
Bosa Nenadic, Szerbia Alkotmánybíróságának elnöke – Kartag-Ódri Ágnes, Szerbia Alkotmánybíróságának tagja
Állami kitüntetés átadása Gianni Buquicchio, a Velencei Bizottság titkára részére,
Zárszó: Paczolay Péter, a Magyar Köztársaság Alkotmánybíróságának elnöke
***
2010-ben az alkotmánybírák jelölésére vonatkozó szabályozás megváltozott. Ugyanebben az évben az Alkotmánybíróság hatásköre is módosult: a költségvetésről, központi adónemekről, illetékekről, járulékokról, vámokról szóló törvények megsemmisítésére vonatkozó jogkörét korlátozta a jogalkotó.
2011 júniusában az Országgyűlés öt új alkotmánybírát választott meg, ezzel a testület létszáma tizenöt főre nőtt.
2012. január 1-jén új alkotmány, az Alaptörvény lépett hatályba, melynek 24. cikke tartalmazza az Alkotmánybíróságra vonatkozó alapvető szabályokat. A működés törvényi kereteit az Alkotmánybíróságról szóló új, 2011. évi CLI. törvény (Abtv.) tartalmazza, a működés, az eljárás és a szervezeti felépítés részletes szabályait pedig az Ügyrendjében állapította meg a testület (az Alkotmánybíróság ügyrendjéről az 1001/2013. (II. 27.) Tü határozat szól). Az új szabályozás több ponton megváltoztatta az Alkotmánybíróság hatásköreit, a korábbitól részben eltérőek az indítványozási jogosultságra vonatkozó szabályok és a testület új szervezeti felépítésben jár el.
Az Alkotmánybíróság működését bemutató képgaléria.
Az Alkotmánybírósággal foglalkozó tanulmányok és cikkek bibliográfiája itt érhető el.
2019. március 9., szombat
EURÓPAI SZINTŰ CSÚCSKONFERENCIÁT SZERVEZETT AZ ALKOTMÁNYOS IDENTITÁSRÓL AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG BUDAPESTEN
2019. március 8.
Először az intézmény történetében, az Alkotmánybíróság elnökének meghívására Budapestre érkezett és előadást tartott Koen Lenaerts, az Európai Bíróság elnöke, és Andreas Voßkuhle, a Német Szövetségi Alkotmánybírósági elnöke. Ausztria, Hollandia, Csehország, Lettország, Luxemburg, Olaszország, Svájc és Szlovénia alkotmánybírósága elnöki, illetve elnökhelyettesi szinten képviseltette magát. Az „Alkotmányos EU-dentitás 2019” címet viselő konferencián a külföldi vendégeken kívül a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság elnöke, az igazságügyi miniszter, magyar közjogi méltóságok, alkotmányjogászok és közigazgatásban dolgozó szakemberek, valamint a tudomány képviselői is jelen voltak. A nemzetközi szinten is párját ritkító szakmai eseménynek a Magyar Tudományos Akadémia adott otthont. A konferencia kivételes lehetőséget adott arra, hogy a részt vevők erősítsék a nemzetközi alkotmánybírósági párbeszédet.
A konferencián Áder János köztársasági elnök köszöntötte a megjelenteket. Az elnök úgy fogalmazott: az európai alkotmányos identitás tartalmának meghatározását nem könnyíti meg, hogy különféle előadásokban, tanulmányokban az identitás, a szuverenitás, a lojalitás fogalmai sokszor keverednek. A köztársasági elnök Sulyok Tamást idézve emlékeztetett: a magyar Alkotmánybíróság az alkotmányos identitás fogalma alatt Magyarország alkotmányos önazonosságát érti. Áder János hozzátette: az alkotmánybíróságok számára is sokszor hivatkozási pontot jelentő német alkotmánybíróság egyik döntésében kimondta, hogy az uniós jog alkalmazásának elsőbbségét alapvetően korlátozza az Alaptörvény alkotmányos identitása.
Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke köszöntőjében hangsúlyozta: a globalizáció és az Európát próbára tevő új kihívások mára az európai identitás lényegének újra fogalmazását vetítik előre. A konferencia célja, hogy hozzájáruljon az európai és a nemzeti identitás jogi tartalmának tisztázásához. Az elnök hozzátette: a közös történelmi múlt a legerősebb kapocs az európai nemzetek között. Kizárólag rajtunk múlik, hogy közös európai identitásunkat a konfliktusok vagy a konstruktív párbeszéd formálja –e majd. Hidat kell építenünk európai mivoltunk és nemzeti önazonosságunk között, mint ahogy egyensúlyt kell találnunk a „globális” és a „lokális” között is. Ez adja az európai térben működő bírói fórumok közötti intenzív, és egymás kölcsönös megbecsülésén alapuló párbeszéd különös időszerűségét.
Koen Lenaerts, az Európai Bíróság elnöke kiemelte: az európai identitás megerősíti a nemzeti identitást, sőt, az európai identitást a tagállamok közös értékei alkotják. Az Európai Unió a tagállamok egyenlőségén alapszik, amelyek megőrzik a nemzeti identitásuk feletti rendelkezési jogukat. Azokon a területeken, amelyeket az uniós jog nem szabályoz, a tagállamok széles mozgástérrel rendelkeznek saját szabályozás kialakítására.
Andreas Voßkuhle, a Német Szövetségi Alkotmánybíróság elnöke előadásában aláhúzta: a jogállamiság fogalma tagállamonként eltérő lehet, de vannak olyan közös pontok és értékek (emberi méltóság, szabadság, szerzett jogok), amelyek erős jogállami alapot képeznek. Az Európai Unióban jelenleg nincsen pontosan meghatározva, mi az európai identitás pontos tartalma – ennek pótlása közös felelősségünk. A német alkotmánybíróság elnöke kiemelte a tagállamok és az Európai Unió közötti párbeszéd jelentőségét, azzal, hogy a nemzeti alkotmányos identitás és az európai értékek közötti egyensúly fenntartása kulcsfontosságú.
Trócsányi László igazságügyi miniszter elmondta: az Európai Unióban is szükség van kölcsönös tiszteletre és kommunikációra, továbbá arra is, hogy a felek egyenlő partnerek lehessenek. Mindez elengedhetetlen az integráció ápolásához, fejlődéséhez és egy globális értelemben egyre erősebb Európai Unió megteremtéséhez.
Az első öt felszólalót szakmai előadások sora követte. Az első szekció levezető elnöke Christoph Grabenwarter, az osztrák alkotmánybíróság elnökhelyettese volt. Előadást tartott (felszólalási sorrendben): Peter M. Huber, a Német Szövetségi Alkotmánybíróság bírája, Martonyi János volt külügyminiszter, Brigitte Bierlein, az osztrák alkotmánybíróság elnöke, Stumpf István alkotmánybíró és Maarten Feteris, a holland legfelsőbb bíróság elnöke. A második szekciót Francis Delaporte, a luxemburgi alkotmánybíróság elnökhelyettese vezette. Előadást tartott (felszólalási sorrendben): Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke, Pavel Rychetsky, a Cseh Köztársaság alkotmánybíróságának elnöke, Varga Zs. András alkotmánybíró, Marta Cartabia, az olasz alkotmánybíróság elnökhelyettese, Ineta Ziemele, a lett alkotmánybíróság elnöke, Rajko Knez, a szlovén alkotmánybíróság elnöke és Marta Niquille, a Svájci Szövetségi Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettese.
https://alkotmanybirosag.hu/kozlemeny/europai-szintu-csucskonferenciat-szervezett-az-alkotmanyos-identitasrol-az-alkotmanybirosag-budapesten/
Először az intézmény történetében, az Alkotmánybíróság elnökének meghívására Budapestre érkezett és előadást tartott Koen Lenaerts, az Európai Bíróság elnöke, és Andreas Voßkuhle, a Német Szövetségi Alkotmánybírósági elnöke. Ausztria, Hollandia, Csehország, Lettország, Luxemburg, Olaszország, Svájc és Szlovénia alkotmánybírósága elnöki, illetve elnökhelyettesi szinten képviseltette magát. Az „Alkotmányos EU-dentitás 2019” címet viselő konferencián a külföldi vendégeken kívül a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság elnöke, az igazságügyi miniszter, magyar közjogi méltóságok, alkotmányjogászok és közigazgatásban dolgozó szakemberek, valamint a tudomány képviselői is jelen voltak. A nemzetközi szinten is párját ritkító szakmai eseménynek a Magyar Tudományos Akadémia adott otthont. A konferencia kivételes lehetőséget adott arra, hogy a részt vevők erősítsék a nemzetközi alkotmánybírósági párbeszédet.
A konferencián Áder János köztársasági elnök köszöntötte a megjelenteket. Az elnök úgy fogalmazott: az európai alkotmányos identitás tartalmának meghatározását nem könnyíti meg, hogy különféle előadásokban, tanulmányokban az identitás, a szuverenitás, a lojalitás fogalmai sokszor keverednek. A köztársasági elnök Sulyok Tamást idézve emlékeztetett: a magyar Alkotmánybíróság az alkotmányos identitás fogalma alatt Magyarország alkotmányos önazonosságát érti. Áder János hozzátette: az alkotmánybíróságok számára is sokszor hivatkozási pontot jelentő német alkotmánybíróság egyik döntésében kimondta, hogy az uniós jog alkalmazásának elsőbbségét alapvetően korlátozza az Alaptörvény alkotmányos identitása.
Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke köszöntőjében hangsúlyozta: a globalizáció és az Európát próbára tevő új kihívások mára az európai identitás lényegének újra fogalmazását vetítik előre. A konferencia célja, hogy hozzájáruljon az európai és a nemzeti identitás jogi tartalmának tisztázásához. Az elnök hozzátette: a közös történelmi múlt a legerősebb kapocs az európai nemzetek között. Kizárólag rajtunk múlik, hogy közös európai identitásunkat a konfliktusok vagy a konstruktív párbeszéd formálja –e majd. Hidat kell építenünk európai mivoltunk és nemzeti önazonosságunk között, mint ahogy egyensúlyt kell találnunk a „globális” és a „lokális” között is. Ez adja az európai térben működő bírói fórumok közötti intenzív, és egymás kölcsönös megbecsülésén alapuló párbeszéd különös időszerűségét.
Koen Lenaerts, az Európai Bíróság elnöke kiemelte: az európai identitás megerősíti a nemzeti identitást, sőt, az európai identitást a tagállamok közös értékei alkotják. Az Európai Unió a tagállamok egyenlőségén alapszik, amelyek megőrzik a nemzeti identitásuk feletti rendelkezési jogukat. Azokon a területeken, amelyeket az uniós jog nem szabályoz, a tagállamok széles mozgástérrel rendelkeznek saját szabályozás kialakítására.
Andreas Voßkuhle, a Német Szövetségi Alkotmánybíróság elnöke előadásában aláhúzta: a jogállamiság fogalma tagállamonként eltérő lehet, de vannak olyan közös pontok és értékek (emberi méltóság, szabadság, szerzett jogok), amelyek erős jogállami alapot képeznek. Az Európai Unióban jelenleg nincsen pontosan meghatározva, mi az európai identitás pontos tartalma – ennek pótlása közös felelősségünk. A német alkotmánybíróság elnöke kiemelte a tagállamok és az Európai Unió közötti párbeszéd jelentőségét, azzal, hogy a nemzeti alkotmányos identitás és az európai értékek közötti egyensúly fenntartása kulcsfontosságú.
Trócsányi László igazságügyi miniszter elmondta: az Európai Unióban is szükség van kölcsönös tiszteletre és kommunikációra, továbbá arra is, hogy a felek egyenlő partnerek lehessenek. Mindez elengedhetetlen az integráció ápolásához, fejlődéséhez és egy globális értelemben egyre erősebb Európai Unió megteremtéséhez.
Az első öt felszólalót szakmai előadások sora követte. Az első szekció levezető elnöke Christoph Grabenwarter, az osztrák alkotmánybíróság elnökhelyettese volt. Előadást tartott (felszólalási sorrendben): Peter M. Huber, a Német Szövetségi Alkotmánybíróság bírája, Martonyi János volt külügyminiszter, Brigitte Bierlein, az osztrák alkotmánybíróság elnöke, Stumpf István alkotmánybíró és Maarten Feteris, a holland legfelsőbb bíróság elnöke. A második szekciót Francis Delaporte, a luxemburgi alkotmánybíróság elnökhelyettese vezette. Előadást tartott (felszólalási sorrendben): Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke, Pavel Rychetsky, a Cseh Köztársaság alkotmánybíróságának elnöke, Varga Zs. András alkotmánybíró, Marta Cartabia, az olasz alkotmánybíróság elnökhelyettese, Ineta Ziemele, a lett alkotmánybíróság elnöke, Rajko Knez, a szlovén alkotmánybíróság elnöke és Marta Niquille, a Svájci Szövetségi Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettese.
https://alkotmanybirosag.hu/kozlemeny/europai-szintu-csucskonferenciat-szervezett-az-alkotmanyos-identitasrol-az-alkotmanybirosag-budapesten/
2019. március 8., péntek
EU-identitás konferenciát szervezett az Alkotmánybíróság
Írott európai alkotmány híján mihez lehet kezdeni az európai alkotmányos identitással? – tette fel a kérdést Áder János az Alkotmányos EU-identitás 2019 című konferencián elhangzott köszöntőjében pénteken, a Magyar Tudományos Akadémián.
Deák Ferenc 1865-ös – kiegyezés előtti – úgynevezett húsvéti cikke kapcsán a köztársasági elnök arra hívta fel a figyelmet: akkor az volt a feladat, hogy elfogadható megállapodás szülessen Bécs és a magyarok között úgy, hogy a nemzet ne adjon fel semmit az 1848-as eredményekből. Akkor a válasz a kétféle identitás összeegyeztetésének kérdésére volt. Az, hogy úgy őrizzék meg Magyarország alkotmányosságát, hogy abból ne vesszen el több, mint amennyi a birodalom fennállásához szükséges – idézte Deák Ferenc gondolatait az államfő.
Áder János beszédében párhuzamot vont a Habsburg Birodalom és a magyar nemzet másfél évszázaddal ezelőtti, illetve a mai Magyarország és az Európai Unió helyzete, a kompromisszumkeresés akkori és mai dilemmái között.
Az uniós jog alkalmazásának elsőbbségét alapvetően korlátozza az alaptörvény alkotmányos identitása – mondta Áder János a német Alkotmánybíróság (Ab) egyik döntésére hivatkozva. Az államfő szerint ez is fontos szempont az európai alkotmányos identitás kiépítésének hosszú értelmezési folyamatában.
Sulyok Tamás, az Ab elnöke megnyitójában elmondta: a globalizáció és az Európát próbára tevő új kihívások az európai identitás lényegének újra fogalmazását vetítik előre. Eddig az EU nem volt képes “tiszta választ” adni arra a kérdésre, mi az európai identitás és ezt kihasználhatják a szélsőséges politikai erők. A konferencia célja, hogy hozzájáruljon az európai és a nemzeti identitás jogi tartalmának tisztázásához – hangzott el.
Az elnök hozzátette, a közös történelmi múlt a legerősebb kapocs az európai nemzetek között. Kizárólag rajtunk múlik, hogy közös európai identitásunkat a konfliktusok vagy a konstruktív párbeszéd formálja-e. Az európaiak számra mindig a nemzetállam volt az elsődleges viszonyítási pont. Van itt, aki magát kizárólag európaiként, vagy kizárólag németként, olaszként, magyarként definiálja? – tette fel a kérdést.
Mint mondta, hidat kell építeni európai mivoltunk és nemzeti önazonosságunk között. Európa akkor maradhat Európa, ha meg tudjuk őrizni nemzeti identitásunkat – fűzte hozzá. Az európai identitás különböző értékek közötti közvetítésben rejlik, őrizzük meg az eltérő értékrendek közötti kényes egyensúlyt – mondta az Ab elnöke.
Koen Lenaerts, a luxemburgi székhelyű Európai Unió Bíróságának elnöke előadásában kijelentette: nincs illiberális demokrácia. A demokratikus kormányzáshoz való jog alapvető európai érték, a demokrácia pedig mindig liberális: az alapvető jogok, a szólásszabadság, a tolerancia, a pluralizmus támasztja alá a demokratikus kormányzást – mondta.
https://www.hirado.hu/belfold/kozelet/cikk/2019/03/08/eu-identitas-konferenciat-szervezett-az-alkotmanybirosag
https://hirtv.hu/ahirtvhirei/ader-janos-az-egyseges-europai-alkotmany-hianyara-hivta-fel-a-figyelmet-2477966?utm_source=feed&utm_medium=rss
Deák Ferenc 1865-ös – kiegyezés előtti – úgynevezett húsvéti cikke kapcsán a köztársasági elnök arra hívta fel a figyelmet: akkor az volt a feladat, hogy elfogadható megállapodás szülessen Bécs és a magyarok között úgy, hogy a nemzet ne adjon fel semmit az 1848-as eredményekből. Akkor a válasz a kétféle identitás összeegyeztetésének kérdésére volt. Az, hogy úgy őrizzék meg Magyarország alkotmányosságát, hogy abból ne vesszen el több, mint amennyi a birodalom fennállásához szükséges – idézte Deák Ferenc gondolatait az államfő.
Áder János beszédében párhuzamot vont a Habsburg Birodalom és a magyar nemzet másfél évszázaddal ezelőtti, illetve a mai Magyarország és az Európai Unió helyzete, a kompromisszumkeresés akkori és mai dilemmái között.
Az uniós jog alkalmazásának elsőbbségét alapvetően korlátozza az alaptörvény alkotmányos identitása – mondta Áder János a német Alkotmánybíróság (Ab) egyik döntésére hivatkozva. Az államfő szerint ez is fontos szempont az európai alkotmányos identitás kiépítésének hosszú értelmezési folyamatában.
Sulyok Tamás, az Ab elnöke megnyitójában elmondta: a globalizáció és az Európát próbára tevő új kihívások az európai identitás lényegének újra fogalmazását vetítik előre. Eddig az EU nem volt képes “tiszta választ” adni arra a kérdésre, mi az európai identitás és ezt kihasználhatják a szélsőséges politikai erők. A konferencia célja, hogy hozzájáruljon az európai és a nemzeti identitás jogi tartalmának tisztázásához – hangzott el.
Az elnök hozzátette, a közös történelmi múlt a legerősebb kapocs az európai nemzetek között. Kizárólag rajtunk múlik, hogy közös európai identitásunkat a konfliktusok vagy a konstruktív párbeszéd formálja-e. Az európaiak számra mindig a nemzetállam volt az elsődleges viszonyítási pont. Van itt, aki magát kizárólag európaiként, vagy kizárólag németként, olaszként, magyarként definiálja? – tette fel a kérdést.
Mint mondta, hidat kell építeni európai mivoltunk és nemzeti önazonosságunk között. Európa akkor maradhat Európa, ha meg tudjuk őrizni nemzeti identitásunkat – fűzte hozzá. Az európai identitás különböző értékek közötti közvetítésben rejlik, őrizzük meg az eltérő értékrendek közötti kényes egyensúlyt – mondta az Ab elnöke.
Koen Lenaerts, a luxemburgi székhelyű Európai Unió Bíróságának elnöke előadásában kijelentette: nincs illiberális demokrácia. A demokratikus kormányzáshoz való jog alapvető európai érték, a demokrácia pedig mindig liberális: az alapvető jogok, a szólásszabadság, a tolerancia, a pluralizmus támasztja alá a demokratikus kormányzást – mondta.
https://www.hirado.hu/belfold/kozelet/cikk/2019/03/08/eu-identitas-konferenciat-szervezett-az-alkotmanybirosag
https://hirtv.hu/ahirtvhirei/ader-janos-az-egyseges-europai-alkotmany-hianyara-hivta-fel-a-figyelmet-2477966?utm_source=feed&utm_medium=rss
2019. március 1., péntek
Pavel Rychetsky, a cseh alkotmánybíróság elnöke szerint a visegrádi államokban csökken a bírói hatalom.
Egy brnói konferencián kifejtette, független alkotmánybíróság nélkül elképzelhetetlen a független igazságszolgáltatás. Hozzátette, hazájában nem olyan a helyzet, mint Magyarországon vagy Lengyelországban. Csehországban ugyanis a generációs változások miatt az igazságszolgáltatás függetlenebb, öntudatosabb, illetve képzettebb, mint negyed századdal korábban. Ez pedig annak is köszönhető, hogy az alaptörvény felett őrködő testület mindvégig megőrizte önállóságát. Sajnálatosnak nevezte azonban, hogy nem létezik olyan szerv, amely garantálná ezt a függetlenséget. „Ha sötét idők jönnek, az alkotmánybíróságnak magát kell megvédenie” – mutatott rá Rychetsky. Úgy vélte, ezt az értékét mindenáron meg kell őriznie a taláros testületnek és nem szabad, hogy bármely politikai érdek alá helyezzék. Tagjainak is hitelesnek kell lenniük – vélekedett.
Pavel Rychetsky annak a véleményének adott hangot, hogy a többi visegrádi országban komoly nyomást gyakorolnak a bíróságokra, ítélkezési gyakorlatukra. „A bíróság függetlensége egy csodaszép, de nagyon törékeny hajóhoz hasonlít, amelyet nem is olyan nehéz megtörni” – fejtette ki. Utalt arra, hogy Magyarországon többször is átírták az alkotmány szövegét, Lengyelországban hatalmas nyomást gyakorolnak a bíróságokra és nem jobb a helyzet Szlovákiában sem, ahol a politikusok képtelenek voltak megállapodni az új bírák személyéről, ezért a 13 helyett mindössze négy tagja van az alaptörvény felett őrködő taláros testületnek. „Hosszú ideje figyeljük, mi történik a szomszédos országokban, s nem éppen vidám az, amit tapasztalunk” – emelte ki. Hozzátette, hogy egyre erősebb nacionalista és autoriter tendenciák figyelhetők meg.
Az Európai Uniót jellemző konszenzust fokozatosan borította fel a pénzügyi válság, a migrációs krízis, valamint a nagy-britanniai népszavazás a Brexitről. Ez a sajnálatos erózió különösen erőteljesen éreztette hatását a közép-európai országokban. A politikai erők pedig az ország alkotmánybírósága ellen fordultak, mert a taláros testületet akadálynak tartották a politikai döntések véghez vitelében – fejtette ki a cseh alkotmánybíróság elnöke.
Pavel Rychetsky 2003 óta a cseh taláros testület elnöke. Akkor még Václav Klaus elnök nevezte ki, 2013-ban azonban Milos Zeman is megerősítette pozíciójában. Előzőleg igazságügyi miniszter volt Csehországban.
https://nepszava.hu/3027321_praganak-is-sok-ami-a-v4-eknel-tortenik
Pavel Rychetsky annak a véleményének adott hangot, hogy a többi visegrádi országban komoly nyomást gyakorolnak a bíróságokra, ítélkezési gyakorlatukra. „A bíróság függetlensége egy csodaszép, de nagyon törékeny hajóhoz hasonlít, amelyet nem is olyan nehéz megtörni” – fejtette ki. Utalt arra, hogy Magyarországon többször is átírták az alkotmány szövegét, Lengyelországban hatalmas nyomást gyakorolnak a bíróságokra és nem jobb a helyzet Szlovákiában sem, ahol a politikusok képtelenek voltak megállapodni az új bírák személyéről, ezért a 13 helyett mindössze négy tagja van az alaptörvény felett őrködő taláros testületnek. „Hosszú ideje figyeljük, mi történik a szomszédos országokban, s nem éppen vidám az, amit tapasztalunk” – emelte ki. Hozzátette, hogy egyre erősebb nacionalista és autoriter tendenciák figyelhetők meg.
Az Európai Uniót jellemző konszenzust fokozatosan borította fel a pénzügyi válság, a migrációs krízis, valamint a nagy-britanniai népszavazás a Brexitről. Ez a sajnálatos erózió különösen erőteljesen éreztette hatását a közép-európai országokban. A politikai erők pedig az ország alkotmánybírósága ellen fordultak, mert a taláros testületet akadálynak tartották a politikai döntések véghez vitelében – fejtette ki a cseh alkotmánybíróság elnöke.
Pavel Rychetsky 2003 óta a cseh taláros testület elnöke. Akkor még Václav Klaus elnök nevezte ki, 2013-ban azonban Milos Zeman is megerősítette pozíciójában. Előzőleg igazságügyi miniszter volt Csehországban.
https://nepszava.hu/3027321_praganak-is-sok-ami-a-v4-eknel-tortenik
2019. február 25., hétfő
Eszkalálódik a román ügyész- és bírósztrájk
TEG
2019.02.25. 18:54
Részleges munkabeszüntetéssel tiltakozik Romániában a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) a bukaresti kormánynak az igazságügyi törvényeket fél éven belül immár negyedik alkalommal módosító sürgősségi rendelete ellen.
A részleges munkabeszüntetésről szóló állásfoglalást a vádhatóság hétfői közgyűlésén részt vevő 231 ügyész közül 221 szavazta meg, jelenti az MTI. A DIICOT ügyészei egyebek mellett azt a rendelkezést kifogásolták, amely a bírák számára is lehetővé teszi a vezető ügyészségi tisztségek megpályázását, másfelől ismét bírálták a romániai igazságszolgáltatás szereplői által elkövetett bűncselekményeket kivizsgáló ügyészség (SIIJ) létrehozását és a speciális vádhatóság kivonását a legfőbb ügyész hatásköre alól.
A DIICOT szerint a kormány sürgősségi rendelete több alkotmányos elvet is sért, valamint nem veszi figyelembe a Velencei Bizottság figyelmeztetéseit és az Európai Bizottságnak a Romániára vonatkozó, úgynevezett ellenőrzési és együttműködési mechanizmusa (MCV) keretében megfogalmazott ajánlásait.
A DIICOT ügyészei tiltakozásuk jeléül március 8-ig délelőtt 8-tól 12 óráig felfüggesztik tevékenységüket, ez alól kizárólag a halasztást nem tűrő sürgős ügyek képeznek kivételt.
Vasárnap este Bukarestben és Románia több másik nagyvárosában ezrek vonultak utcára az igazságügyi törvényeket módosító 7-es számú sürgősségi kormányrendelet elleni tiltakozásul. A demonstrálók szolidaritásukat fejezték ki a bírákkal és ügyészekkel, akik pénteken az ország több városában néma tüntetéssel, munkabeszüntetéssel tiltakoztak a megkérdezésük nélkül, titokban előkészített jogszabály ellen.
Hétfőn a legfőbb ügyészség alkalmazottai is szavazattöbbséggel úgy döntöttek: karszalag viselésével fejezik ki tiltakozásukat a kormány sürgősségi rendelete ellen. A DIICOT-éhoz hasonló részleges munkabeszüntetést hirdettek a kolozsvári törvényszék, valamint a bukaresti második kerületi, a dési, kolozsvári, targovistei és szamosújvári bíróság dolgozói, illetve tucatnyi vidéki ügyészség is - tudatta a Hotnews.ro ellenzéki hírportál.
Klaus Iohannis államfő sajtóközleményben ítélete el, hogy a kormány a szakmai szervezetek előzetes megkérdezése nélkül módosította az igazságügyi törvényeket. A jobboldali elnök azt követelte a szociálliberális kormánytól, hogy helyezze hatályon kívül a nagy tiltakozási hullámot kiváltó rendeletét, amely szerinte az igazságszolgáltatás függetlenségét veszélyezteti és eltávolítja Romániát a jogállamiságtól.
Viorica Dancila kormányfő hétfő délutánra konzultációra hívta a bírák és ügyészek képviselőit, jelezve, hogy nem zárkózik el a jogszabály felülvizsgálatától. Egyes szakmai szervezetek azzal utasították el a meghívást, hogy az igazságszolgáltatás függetlensége nem alku tárgya, és inkább a rendelet kiadása előtt, nem pedig hatályba lépése után kellett volna egyeztetni a szakma képviselőivel.
A konzultáció után a vitatott rendeletet kidolgozó Tudorel Toader igazságügyi miniszter bejelentette: egy újabb sürgősségi kormányrendeletet készít elő, amellyel helyreállítják a bírák és ügyészek szakmai pályájának szigorú szétválasztását. A többi kifogásolt rendelkezés visszavonására a tárcavezető nem tett ígéretet.
https://index.hu/kulfold/2019/02/25/eszkalalodik_a_roman_ugyesz-_es_birosztrajk/
2019.02.25. 18:54
Részleges munkabeszüntetéssel tiltakozik Romániában a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) a bukaresti kormánynak az igazságügyi törvényeket fél éven belül immár negyedik alkalommal módosító sürgősségi rendelete ellen.
A részleges munkabeszüntetésről szóló állásfoglalást a vádhatóság hétfői közgyűlésén részt vevő 231 ügyész közül 221 szavazta meg, jelenti az MTI. A DIICOT ügyészei egyebek mellett azt a rendelkezést kifogásolták, amely a bírák számára is lehetővé teszi a vezető ügyészségi tisztségek megpályázását, másfelől ismét bírálták a romániai igazságszolgáltatás szereplői által elkövetett bűncselekményeket kivizsgáló ügyészség (SIIJ) létrehozását és a speciális vádhatóság kivonását a legfőbb ügyész hatásköre alól.
A DIICOT szerint a kormány sürgősségi rendelete több alkotmányos elvet is sért, valamint nem veszi figyelembe a Velencei Bizottság figyelmeztetéseit és az Európai Bizottságnak a Romániára vonatkozó, úgynevezett ellenőrzési és együttműködési mechanizmusa (MCV) keretében megfogalmazott ajánlásait.
A DIICOT ügyészei tiltakozásuk jeléül március 8-ig délelőtt 8-tól 12 óráig felfüggesztik tevékenységüket, ez alól kizárólag a halasztást nem tűrő sürgős ügyek képeznek kivételt.
Vasárnap este Bukarestben és Románia több másik nagyvárosában ezrek vonultak utcára az igazságügyi törvényeket módosító 7-es számú sürgősségi kormányrendelet elleni tiltakozásul. A demonstrálók szolidaritásukat fejezték ki a bírákkal és ügyészekkel, akik pénteken az ország több városában néma tüntetéssel, munkabeszüntetéssel tiltakoztak a megkérdezésük nélkül, titokban előkészített jogszabály ellen.
Hétfőn a legfőbb ügyészség alkalmazottai is szavazattöbbséggel úgy döntöttek: karszalag viselésével fejezik ki tiltakozásukat a kormány sürgősségi rendelete ellen. A DIICOT-éhoz hasonló részleges munkabeszüntetést hirdettek a kolozsvári törvényszék, valamint a bukaresti második kerületi, a dési, kolozsvári, targovistei és szamosújvári bíróság dolgozói, illetve tucatnyi vidéki ügyészség is - tudatta a Hotnews.ro ellenzéki hírportál.
Klaus Iohannis államfő sajtóközleményben ítélete el, hogy a kormány a szakmai szervezetek előzetes megkérdezése nélkül módosította az igazságügyi törvényeket. A jobboldali elnök azt követelte a szociálliberális kormánytól, hogy helyezze hatályon kívül a nagy tiltakozási hullámot kiváltó rendeletét, amely szerinte az igazságszolgáltatás függetlenségét veszélyezteti és eltávolítja Romániát a jogállamiságtól.
Viorica Dancila kormányfő hétfő délutánra konzultációra hívta a bírák és ügyészek képviselőit, jelezve, hogy nem zárkózik el a jogszabály felülvizsgálatától. Egyes szakmai szervezetek azzal utasították el a meghívást, hogy az igazságszolgáltatás függetlensége nem alku tárgya, és inkább a rendelet kiadása előtt, nem pedig hatályba lépése után kellett volna egyeztetni a szakma képviselőivel.
A konzultáció után a vitatott rendeletet kidolgozó Tudorel Toader igazságügyi miniszter bejelentette: egy újabb sürgősségi kormányrendeletet készít elő, amellyel helyreállítják a bírák és ügyészek szakmai pályájának szigorú szétválasztását. A többi kifogásolt rendelkezés visszavonására a tárcavezető nem tett ígéretet.
https://index.hu/kulfold/2019/02/25/eszkalalodik_a_roman_ugyesz-_es_birosztrajk/
2019. február 22., péntek
Áll a bál a szomszédban: a köztársasági elnök az alkotmánybíróságon támadta meg a költségvetést
Klaus Iohannis román államelnök pénteken bejelentette, hogy az alkotmánybíróságon támadja meg az állami költségvetést, amelyet újfent élesen bírált.
Domokos László, 2019. február 22. péntek, 12:07
A politikus szerint a büdzsé törvénytervezete alkotmányellenes rendelkezéseket tartalmaz, hiszen a kormány és a parlament nem vett figyelembe az Európai Unióval szemben vállalt kötelezettségeket, illetve "alapvető jogokat sért" - írta az MTI.
Románia eltévelyedik?
A román parlament a múlt pénteken fogadta el a 2019-es költségvetés törvénytervezetét, amelyet a kormány megkésve, február 8-án fogadott el és terjesztett a törvényhozói testület elé.
Iohannis szerint a Szociáldemokrata Párt (PSD) kormányzása "megbukott", hiszen a kórházakban minduntalan gondok vannak, az oktatás alulfinanszírozott. Hazugságnak nevezte, hogy a kormány a beruházásokat prioritásnak tekinti. Valójában nem akarják, hogy megvalósuljanak a közberuházások, mivel nincs rájuk pénz. Iohannis szerint ezzel magyarázható a költségvetés késői beterjesztése, ugyanis a kabinet azt akarja, ne maradjon idő beütemezett fejlesztések kivitelezésére. Az elnök a mintegy bő tízperces nyilatkozatában többször is "nemzeti szégyennek" nevezte a költségvetést.
Azt is bírálta, hogy a pártok finanszírozása jelentősen megnőtt. Nehezményezte, hogy a helyi önkormányzatok 1 milliárd lejjel kevesebbet kapnak, emiatt "biztos áldozatai" a költségvetésnek.
Az elnök megtámadja az alkotmánybíróságon annak a törvénytervezetnek az elfogadását is, amellyel a törvényhozás módosította az államháztartási hiányt szabályozó jogszabályt, ugyanis csak így lehetne alkalmazni az ellenzék javaslatára bekerült módosító indítványt, miszerint jelentősen nő a 2 év alatti és 2 év fölötti gyerekek után járó családtámogatás. Ezért az eredetileg GDP-arányosan 2,55 százalékos államháztartási hiányt 2,76 százalékra emelte a parlament. A kormány 5,5 százalékos gazdasági növekedésre számít, amit elemzők túl derűlátónak tartanak.
A román kormánypártok politikai elfogultsággal vádolják az elnököt, aki szerintük folyamatosan választási kampányban van, hiszen az év végén elnökválasztásra kerül sor Romániában és Iohannis újabb mandátumért száll versenybe. A kormánnyal nyílt politikai háborúban levő Iohannis az utóbbi hónapokban szinte minden fontos törvénytervezetet megtámadott az alkotmánybíróságon.
https://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/roman-koztarsasagi-elnok-alkotmanybirosag-koltsegvetes.679228.html
Domokos László, 2019. február 22. péntek, 12:07
A politikus szerint a büdzsé törvénytervezete alkotmányellenes rendelkezéseket tartalmaz, hiszen a kormány és a parlament nem vett figyelembe az Európai Unióval szemben vállalt kötelezettségeket, illetve "alapvető jogokat sért" - írta az MTI.
Románia eltévelyedik?
A román parlament a múlt pénteken fogadta el a 2019-es költségvetés törvénytervezetét, amelyet a kormány megkésve, február 8-án fogadott el és terjesztett a törvényhozói testület elé.
Iohannis szerint a Szociáldemokrata Párt (PSD) kormányzása "megbukott", hiszen a kórházakban minduntalan gondok vannak, az oktatás alulfinanszírozott. Hazugságnak nevezte, hogy a kormány a beruházásokat prioritásnak tekinti. Valójában nem akarják, hogy megvalósuljanak a közberuházások, mivel nincs rájuk pénz. Iohannis szerint ezzel magyarázható a költségvetés késői beterjesztése, ugyanis a kabinet azt akarja, ne maradjon idő beütemezett fejlesztések kivitelezésére. Az elnök a mintegy bő tízperces nyilatkozatában többször is "nemzeti szégyennek" nevezte a költségvetést.
Azt is bírálta, hogy a pártok finanszírozása jelentősen megnőtt. Nehezményezte, hogy a helyi önkormányzatok 1 milliárd lejjel kevesebbet kapnak, emiatt "biztos áldozatai" a költségvetésnek.
Az elnök megtámadja az alkotmánybíróságon annak a törvénytervezetnek az elfogadását is, amellyel a törvényhozás módosította az államháztartási hiányt szabályozó jogszabályt, ugyanis csak így lehetne alkalmazni az ellenzék javaslatára bekerült módosító indítványt, miszerint jelentősen nő a 2 év alatti és 2 év fölötti gyerekek után járó családtámogatás. Ezért az eredetileg GDP-arányosan 2,55 százalékos államháztartási hiányt 2,76 százalékra emelte a parlament. A kormány 5,5 százalékos gazdasági növekedésre számít, amit elemzők túl derűlátónak tartanak.
A román kormánypártok politikai elfogultsággal vádolják az elnököt, aki szerintük folyamatosan választási kampányban van, hiszen az év végén elnökválasztásra kerül sor Romániában és Iohannis újabb mandátumért száll versenybe. A kormánnyal nyílt politikai háborúban levő Iohannis az utóbbi hónapokban szinte minden fontos törvénytervezetet megtámadott az alkotmánybíróságon.
https://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/roman-koztarsasagi-elnok-alkotmanybirosag-koltsegvetes.679228.html
2019. február 21., csütörtök
MEGBÉNULT A SZLOVÁK ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
2019. évfolyam, 8. szám Mátrix2019.02.20., szerdaLACZA TIHAMÉR
Kezdetben szinte előre lefutottnak tűnt, hogy a szlovák parlament a jelentkező jogászok népes csapatából kiválaszt majd 18 jelöltet, s közülük nevezi ki Andrej Kiska államfő az alkotmánybíróság (ab) kilenc tagját, akik átvehetik a taláros testületből mandátumuk végén távozó tagok helyét. Nem így történt, s a tizenhárom fős ab-ből összesen négyen maradtak. A testület döntésképtelen.
A cikk további része csak a Figyelő előfizetői számára érhető el.
SaS: A koalíció hidegvérűen megbénította a legfontosabb bírósági szervet
POZSONY | Az SaS ellenzéki párt szerint a Smer-SD, az SNS és a Most-Híd hármas koalíciója hidegvérűen megbénította a legfontosabb bírósági szervet Szlovákiában, az Alkotmánybíróságot. Komoly veszélybe kerültek az állampolgárok alapvető szabadságjogai, vélik a liberálisok, akik közleményben reagáltak arra, hogy a parlament az ismételt szavazáson sem választotta meg az alkotmánybíró-jelölteket. A 13 alkotmánybíró közül kilencnek szombaton, február 16-án jár le a megbízatási ideje.
TASR
2019. február 15. 07:14
- Somogyi Tibor felvétele
A Robert Fico által vezetett Smer-SD pártnak az SaS szerint nincs szüksége igazságszolgáltatásra, és az SNS-nek sem kell az Alkotmánybíróság. „Az Alkotmánybíróság nélkül senkinek sincs lehetősége megítélni például azt, hogy alkotmányos-e az áruházláncokat sújtó különleges illeték és a többi képtelenség, melyeket Danko és társai hoztak a szlovák jogrendbe, hogy saját magukat és az ügyfeleiket segítsék” – áll az SaS állásfoglalásában.
A liberálisok számára a legnagyobb csalódást Bugár Béla és a Most-Híd jelenti. „A szlovák alkotmányosság védelme nevében megegyezhetett volna az ellenzékkel, ehelyett olyan útra tért, amelynek a végén Szlovákia teljesen elfordulhat a jogállamiságtól” – olvasható a közleményben.
A parlament az ismételt szavazáson sem választott meg egyetlen jelöltet sem, így Andrej Kiska államfőnek nincs kit kineveznie. Szombaton, február 16-án a 13 alkotmánybíró közül kilencnek jár le a megbízatási ideje. Mivel a parlament nem választotta meg a jelölteket, új szavazásra kerül sor.
https://ujszo.com/kozelet/sas-a-koalicio-hidegveruen-megbenitotta-a-legfontosabb-birosagi-szervet
Kudarcba fulladt alkotmánybíró-választás
Írta: NZS - 2019.02.15
Az ismételt tegnapi szavazáson sem választotta meg a parlament az alkotmánybíró-jelölteket, a Smer üres szavazólapokat adott le, Kotlebáék pedig tartózkodtak.
A szavazáson 143 képviselő volt jelen, öten nem adták le a szavazólapot. A 138 leadott szavazólap közül 49 volt érvénytelen és 89 érvényes. Mivel senkit sem választottak meg, új szavazásra kerül sor. A szavazás nyilvános volt, ám, mint ismeretes, a Smer ezt elutasította, ezért a párt több képviselője ezúttal is üres lapot adott le, megismételve az első kör forgatókönyvét.
A képviselőknek 18 jelöltet kellett volna megválasztaniuk, akik közül Andrej Kiska államfőnek kellett volna kineveznie a kilenc új alkotmánybírót azoknak a helyére, akiknek február 16-án lejár a mandátumuk.
Ennek következtében az Alkotmánybíróság két hónapig határozatképtelen lesz.
Ilyen módon blokkolni ezt az intézményt felelőtlenség, a Smer-SD rossz döntést hozott,
jelentette ki Bugár Béla, a Most-Híd elnöke és a parlament alelnöke. A koalíció végéről, vagy a kisebbségi kormányzásról azonban nem ejtett szót. Elmondása szerint a Most-Híd és az SNS az előzetes megállapodásnak megfelelően szavaztak, arra a hat jelöltre, akikről a koalíciós partnerek megegyeztek.
Bugár egyben megerősítette, hogy Robert Fico, a Smer-SD elnöke nem vett részt a koalíciós tárgyalásokon. Állítása szerint nem érti a Smer-SD lépését. Hozzátette:
a választással és a koalíció helyzetével összefüggésben különféle fenyegetéseket hallott.
A Most-Híd Bugár szerint arra törekedett, hogy megválasszák a jelölteket. Úgy véli, ha a koalíciós egyezségnek megfelelően megválasztottak volna legalább hat jelöltet, Andrej Kiska államfő kinevezhetett volna hármat, és az Alkotmánybíróság működőképes lenne.
Az SaS ellenzéki párt szerint viszont
a Smer-SD, az SNS és a Most-Híd hármas koalíciója hidegvérrel megbénította a legfontosabb bírósági szerv működését Szlovákiában.
Komoly veszélybe kerültek az állampolgárok alapvető szabadságjogai, vélik a liberálisok, akik közleményben reagáltak arra, hogy a parlament az ismételt szavazáson sem választotta meg az alkotmánybíró-jelölteket.
A Robert Fico által vezetett Smernek az SaS szerint nincs szüksége igazságszolgáltatásra, és az SNS-nek sem kell az Alkotmánybíróság. Az Alkotmánybíróság nélkül senkinek sincs lehetősége megítélni például azt, hogy alkotmányos-e az áruházláncokat sújtó különleges illeték és a többi képtelenség, melyeket Danko és társai vezettek be a szlovák jogrendbe – áll az SaS állásfoglalásában. A liberálisok számára a legnagyobb csalódást Bugár Béla és a Most-Híd jelenti. A szlovák alkotmányosság védelme nevében megegyezhetett volna az ellenzékkel, ehelyett olyan útra tért, amelynek a végén Szlovákia teljesen elfordulhat a jogállamiságtól – olvasható a közleményben.
(TASR/Felvidék.ma)
Kapcsolódó cikkek
https://felvidek.ma/2019/02/kudarcba-fulladt-alkotmanybiro-valasztas/
Kezdetben szinte előre lefutottnak tűnt, hogy a szlovák parlament a jelentkező jogászok népes csapatából kiválaszt majd 18 jelöltet, s közülük nevezi ki Andrej Kiska államfő az alkotmánybíróság (ab) kilenc tagját, akik átvehetik a taláros testületből mandátumuk végén távozó tagok helyét. Nem így történt, s a tizenhárom fős ab-ből összesen négyen maradtak. A testület döntésképtelen.
A cikk további része csak a Figyelő előfizetői számára érhető el.
SaS: A koalíció hidegvérűen megbénította a legfontosabb bírósági szervet
POZSONY | Az SaS ellenzéki párt szerint a Smer-SD, az SNS és a Most-Híd hármas koalíciója hidegvérűen megbénította a legfontosabb bírósági szervet Szlovákiában, az Alkotmánybíróságot. Komoly veszélybe kerültek az állampolgárok alapvető szabadságjogai, vélik a liberálisok, akik közleményben reagáltak arra, hogy a parlament az ismételt szavazáson sem választotta meg az alkotmánybíró-jelölteket. A 13 alkotmánybíró közül kilencnek szombaton, február 16-án jár le a megbízatási ideje.
TASR
2019. február 15. 07:14
- Somogyi Tibor felvétele
A Robert Fico által vezetett Smer-SD pártnak az SaS szerint nincs szüksége igazságszolgáltatásra, és az SNS-nek sem kell az Alkotmánybíróság. „Az Alkotmánybíróság nélkül senkinek sincs lehetősége megítélni például azt, hogy alkotmányos-e az áruházláncokat sújtó különleges illeték és a többi képtelenség, melyeket Danko és társai hoztak a szlovák jogrendbe, hogy saját magukat és az ügyfeleiket segítsék” – áll az SaS állásfoglalásában.
A liberálisok számára a legnagyobb csalódást Bugár Béla és a Most-Híd jelenti. „A szlovák alkotmányosság védelme nevében megegyezhetett volna az ellenzékkel, ehelyett olyan útra tért, amelynek a végén Szlovákia teljesen elfordulhat a jogállamiságtól” – olvasható a közleményben.
A parlament az ismételt szavazáson sem választott meg egyetlen jelöltet sem, így Andrej Kiska államfőnek nincs kit kineveznie. Szombaton, február 16-án a 13 alkotmánybíró közül kilencnek jár le a megbízatási ideje. Mivel a parlament nem választotta meg a jelölteket, új szavazásra kerül sor.
https://ujszo.com/kozelet/sas-a-koalicio-hidegveruen-megbenitotta-a-legfontosabb-birosagi-szervet
Kudarcba fulladt alkotmánybíró-választás
Írta: NZS - 2019.02.15
Az ismételt tegnapi szavazáson sem választotta meg a parlament az alkotmánybíró-jelölteket, a Smer üres szavazólapokat adott le, Kotlebáék pedig tartózkodtak.
A szavazáson 143 képviselő volt jelen, öten nem adták le a szavazólapot. A 138 leadott szavazólap közül 49 volt érvénytelen és 89 érvényes. Mivel senkit sem választottak meg, új szavazásra kerül sor. A szavazás nyilvános volt, ám, mint ismeretes, a Smer ezt elutasította, ezért a párt több képviselője ezúttal is üres lapot adott le, megismételve az első kör forgatókönyvét.
A képviselőknek 18 jelöltet kellett volna megválasztaniuk, akik közül Andrej Kiska államfőnek kellett volna kineveznie a kilenc új alkotmánybírót azoknak a helyére, akiknek február 16-án lejár a mandátumuk.
Ennek következtében az Alkotmánybíróság két hónapig határozatképtelen lesz.
Ilyen módon blokkolni ezt az intézményt felelőtlenség, a Smer-SD rossz döntést hozott,
jelentette ki Bugár Béla, a Most-Híd elnöke és a parlament alelnöke. A koalíció végéről, vagy a kisebbségi kormányzásról azonban nem ejtett szót. Elmondása szerint a Most-Híd és az SNS az előzetes megállapodásnak megfelelően szavaztak, arra a hat jelöltre, akikről a koalíciós partnerek megegyeztek.
Bugár egyben megerősítette, hogy Robert Fico, a Smer-SD elnöke nem vett részt a koalíciós tárgyalásokon. Állítása szerint nem érti a Smer-SD lépését. Hozzátette:
a választással és a koalíció helyzetével összefüggésben különféle fenyegetéseket hallott.
A Most-Híd Bugár szerint arra törekedett, hogy megválasszák a jelölteket. Úgy véli, ha a koalíciós egyezségnek megfelelően megválasztottak volna legalább hat jelöltet, Andrej Kiska államfő kinevezhetett volna hármat, és az Alkotmánybíróság működőképes lenne.
Az SaS ellenzéki párt szerint viszont
a Smer-SD, az SNS és a Most-Híd hármas koalíciója hidegvérrel megbénította a legfontosabb bírósági szerv működését Szlovákiában.
Komoly veszélybe kerültek az állampolgárok alapvető szabadságjogai, vélik a liberálisok, akik közleményben reagáltak arra, hogy a parlament az ismételt szavazáson sem választotta meg az alkotmánybíró-jelölteket.
A Robert Fico által vezetett Smernek az SaS szerint nincs szüksége igazságszolgáltatásra, és az SNS-nek sem kell az Alkotmánybíróság. Az Alkotmánybíróság nélkül senkinek sincs lehetősége megítélni például azt, hogy alkotmányos-e az áruházláncokat sújtó különleges illeték és a többi képtelenség, melyeket Danko és társai vezettek be a szlovák jogrendbe – áll az SaS állásfoglalásában. A liberálisok számára a legnagyobb csalódást Bugár Béla és a Most-Híd jelenti. A szlovák alkotmányosság védelme nevében megegyezhetett volna az ellenzékkel, ehelyett olyan útra tért, amelynek a végén Szlovákia teljesen elfordulhat a jogállamiságtól – olvasható a közleményben.
(TASR/Felvidék.ma)
Kapcsolódó cikkek
https://felvidek.ma/2019/02/kudarcba-fulladt-alkotmanybiro-valasztas/
Hatalmas litván korrupció: nyolc bírót vettek őrizetbe
DSZ
Egy kiterjedt korrupciós nyomozás részeként a litvániai hatóságok őrizetbe vettek 26 embert, köztük nyolc bírót és öt ügyvédet is. A gyanúsítottak ellen vesztegetés, tiltott befolyásolás és hivatali visszaélés miatt nyomoznak - közölte szerdán Evaldas Pasilis, a litvániai legfőbb ügyész egy sajtótájékoztatón Vilniusban, írta az MTI.
A litvániai korrupcióellenes ügynökség (STT) vizsgálata szerint az őrizetbe vett személyek kenőpénzeket fogadtak el közigazgatási, polgári vagy büntető ügyekben született döntésekért, becslések szerint összesen mintegy 400 000 euró értékben.
A MEGVESZTEGETÉSEK ÖSSZEGE ALKALMANKÉNT 1000 ÉS 100 000 EURÓ KÖZÖTT MOZGOTT.
A korrupcióellenes ügynökség vezetője, Zydrunas Bartkus elmondta, hogy a szervezet működése óta ez a legnagyobb művelet, melyben a hivatal több mint 100 munkatársa vesz részt.
Az AFP francia hírügynökség arról ír, hogy ez a balti ország történetének legnagyobb korrupciós ügye.
https://index.hu/kulfold/2019/02/20/hatalmas_litvan_korrupcio_nyolc_birot_vettek_orizetbe/
Egy kiterjedt korrupciós nyomozás részeként a litvániai hatóságok őrizetbe vettek 26 embert, köztük nyolc bírót és öt ügyvédet is. A gyanúsítottak ellen vesztegetés, tiltott befolyásolás és hivatali visszaélés miatt nyomoznak - közölte szerdán Evaldas Pasilis, a litvániai legfőbb ügyész egy sajtótájékoztatón Vilniusban, írta az MTI.
A litvániai korrupcióellenes ügynökség (STT) vizsgálata szerint az őrizetbe vett személyek kenőpénzeket fogadtak el közigazgatási, polgári vagy büntető ügyekben született döntésekért, becslések szerint összesen mintegy 400 000 euró értékben.
A MEGVESZTEGETÉSEK ÖSSZEGE ALKALMANKÉNT 1000 ÉS 100 000 EURÓ KÖZÖTT MOZGOTT.
A korrupcióellenes ügynökség vezetője, Zydrunas Bartkus elmondta, hogy a szervezet működése óta ez a legnagyobb művelet, melyben a hivatal több mint 100 munkatársa vesz részt.
Az AFP francia hírügynökség arról ír, hogy ez a balti ország történetének legnagyobb korrupciós ügye.
https://index.hu/kulfold/2019/02/20/hatalmas_litvan_korrupcio_nyolc_birot_vettek_orizetbe/
2019. január 26., szombat
A cseh államfő állítólag megpróbálta befolyásolni a Legfelsőbb Bíróság elnökét
PROPELLER JANUÁR 24., 22:02
Bűncselekménynek lenne minősíthető, ha bebizonyosodna Josef Baxa, a cseh Legfelsőbb Bíróság volt elnökének állítása, miszerint Milos Zeman államfő megpróbálta befolyásolni, hogy neki megfelelő döntést hozzon egy ügyben – jelentette ki Jan Knezínek cseh igazságügyi miniszter csütörtökön a prágai parlamenti alsóházban egy ellenzéki képviselő kérdésére.
Jirí Ovcácek elnöki szóvivő a miniszter kijelentésére reagálva azt mondta, Milos Zeman nem követett el semmiféle törvénysértést.
Josef Baxa a Deník N című új jobboldali cseh napilapnak néhány napja úgy nyilatkozott: az államfő a múltban egy magánbeszélgetésben jelezte, hogy őt nevezné ki az Alkotmánybíróság elnökének, ha egy ügyben – három személy professzori kinevezéséről van szó – az elnöknek tetsző döntést hozna.
"Ez, bár a törvény szerint immunitással rendelkező személyekről beszélünk, akár bűncselekménynek is lenne minősíthető, minimálisan az előkészítés vagy kísérlet szakaszában" – szögezte le a miniszter a parlamenti alsóházban.
Knezínek ugyanakkor sajnálatát fejezte ki afelett, hogy Baxa mindezt csak most hozta nyilvánosságra, s nem akkor, amikor mindez állítólag megtörtént.
"Az a tény, hogy a bírák politikusokkal találkozgatnak, számomra nem jelent problémát. Csak úgy vélem, hogy túl sok volt ezekből a találkozókból" – jegyezte meg az igazságügyi tárca vezetője.
A cseh sajtó azt írja, hogy elsősorban Vratislav Mynár, az elnöki iroda vezetője a múltban aránylag gyakran találkozott a bírókkal, és élő, folyamatban lévő ügyekről beszélt velük. Az ellenzék ezt elfogadhatatlannak minősítette, és élesen bírálja az elnököt. Mynár szerdán a képviselőház illetékes bizottságában azzal érvelt: mindössze arról volt szó, hogy tolmácsolta az elnök véleményét az ügyekben.
"Jan Knezínek kijelentése nem minősíthető pártatlannak. A miniszter így akarja megbosszulni, hogy az államfő nem fogadta el javaslatait a legfelsőbb bírósági testületekben végrehajtandó személycserékre" – írta a Twitter közösségi hálózaton Zeman szóvivője.
(MTI)
http://propeller.hu/nagyvilag/3397265-cseh-allamfo-allitolag-megprobalta-befolyasolni-legfelsobb-birosag-elnoket
Bűncselekménynek lenne minősíthető, ha bebizonyosodna Josef Baxa, a cseh Legfelsőbb Bíróság volt elnökének állítása, miszerint Milos Zeman államfő megpróbálta befolyásolni, hogy neki megfelelő döntést hozzon egy ügyben – jelentette ki Jan Knezínek cseh igazságügyi miniszter csütörtökön a prágai parlamenti alsóházban egy ellenzéki képviselő kérdésére.
Jirí Ovcácek elnöki szóvivő a miniszter kijelentésére reagálva azt mondta, Milos Zeman nem követett el semmiféle törvénysértést.
Josef Baxa a Deník N című új jobboldali cseh napilapnak néhány napja úgy nyilatkozott: az államfő a múltban egy magánbeszélgetésben jelezte, hogy őt nevezné ki az Alkotmánybíróság elnökének, ha egy ügyben – három személy professzori kinevezéséről van szó – az elnöknek tetsző döntést hozna.
"Ez, bár a törvény szerint immunitással rendelkező személyekről beszélünk, akár bűncselekménynek is lenne minősíthető, minimálisan az előkészítés vagy kísérlet szakaszában" – szögezte le a miniszter a parlamenti alsóházban.
Knezínek ugyanakkor sajnálatát fejezte ki afelett, hogy Baxa mindezt csak most hozta nyilvánosságra, s nem akkor, amikor mindez állítólag megtörtént.
"Az a tény, hogy a bírák politikusokkal találkozgatnak, számomra nem jelent problémát. Csak úgy vélem, hogy túl sok volt ezekből a találkozókból" – jegyezte meg az igazságügyi tárca vezetője.
A cseh sajtó azt írja, hogy elsősorban Vratislav Mynár, az elnöki iroda vezetője a múltban aránylag gyakran találkozott a bírókkal, és élő, folyamatban lévő ügyekről beszélt velük. Az ellenzék ezt elfogadhatatlannak minősítette, és élesen bírálja az elnököt. Mynár szerdán a képviselőház illetékes bizottságában azzal érvelt: mindössze arról volt szó, hogy tolmácsolta az elnök véleményét az ügyekben.
"Jan Knezínek kijelentése nem minősíthető pártatlannak. A miniszter így akarja megbosszulni, hogy az államfő nem fogadta el javaslatait a legfelsőbb bírósági testületekben végrehajtandó személycserékre" – írta a Twitter közösségi hálózaton Zeman szóvivője.
(MTI)
http://propeller.hu/nagyvilag/3397265-cseh-allamfo-allitolag-megprobalta-befolyasolni-legfelsobb-birosag-elnoket
2019. január 25., péntek
Bűnösnek talált a bíróság négy nőt, akik bevándorlóknak hagytak kinn vizet és élelmet egy arizonai sivatagban
Horváth Bence KÜLFÖLD január 19., szombat 7:34
Egy arizonai szövetségi bíró, Bernardo Velasco azért marasztalta el a négy nőt, mert engedély nélkül léptek be egy természetvédelmi területre, és ott tárgyakat hagytak hátra. Valójában a négy nő, Natalie Hoffman, Oona Holcomb, Madeline Huse és Zaachila Orozco-McCormick a No More Deaths nevű szervezet tagjai voltak, és azért mentek be a területre, hogy ott élelmiszert és vizet hagyjanak hátra az itt esetleg átkelő illegális bevándorlóknak.
Fotó: HECTOR MATA/AFP
Az Egyesült Államokban közel egy évtizede nem fordult elő olyan, hogy valakit humanitárius cselekedetéért ítéltek volna el. Az egyik nőt azért ítélték el, mert egy járművet vezetett a Cabeza Prieta természetvédelmi területen belül, ahova engedély nélkül hajtott be, illetve mert vizes palackokat és babkonzerveket hagyott ott. A másik három nőt engedély nélküli belépéséért és tárgyak hátrahagyásáért. Az eset még 2017 augusztusában történt.
Az ítéletet kritizálták a No More Deaths tagjai, egy, a régóta a szervezetnél önkénteskedő nő, Catherine Gaffney elmondta, hogy ez a döntés nemcsak őket érinti, hanem az összes lelkiismeretes embert az országban. „Ha törvénytelen az, hogy inni adj annak, aki szomjan halna, akkor akkor miféle emberség maradt ennek az országnak a törvényeiben?” – kérdezte közleményében.
A bűnösnek talált négy nő 500 dolláros büntetést és akár hat hónapnyi börtönbüntetést is kaphat. Azt még nem tudni, hogy mikor lesz döntés a büntetésük mértékéről.
A No More Deaths szervezetet többek között a helyi katolikus, presbiteriánus és zsidó közösségek vallási vezetői alapították meg 2004-ben, mivel a mexikói határ mellett fekvő államban évről évre egy több holttest került elő a sivatagban. Olyan embereké, akik illegális bevándorlóként érkeztek az országba, de aztán a sivatagban életüket veszítették. (AP)
https://444.hu/2019/01/19/bunosnek-talalt-a-birosag-negy-not-akik-bevandorloknak-hagytak-kinn-vizet-es-elelmet-egy-arizonai-sivatagban
Egy arizonai szövetségi bíró, Bernardo Velasco azért marasztalta el a négy nőt, mert engedély nélkül léptek be egy természetvédelmi területre, és ott tárgyakat hagytak hátra. Valójában a négy nő, Natalie Hoffman, Oona Holcomb, Madeline Huse és Zaachila Orozco-McCormick a No More Deaths nevű szervezet tagjai voltak, és azért mentek be a területre, hogy ott élelmiszert és vizet hagyjanak hátra az itt esetleg átkelő illegális bevándorlóknak.
Fotó: HECTOR MATA/AFP
Az Egyesült Államokban közel egy évtizede nem fordult elő olyan, hogy valakit humanitárius cselekedetéért ítéltek volna el. Az egyik nőt azért ítélték el, mert egy járművet vezetett a Cabeza Prieta természetvédelmi területen belül, ahova engedély nélkül hajtott be, illetve mert vizes palackokat és babkonzerveket hagyott ott. A másik három nőt engedély nélküli belépéséért és tárgyak hátrahagyásáért. Az eset még 2017 augusztusában történt.
Az ítéletet kritizálták a No More Deaths tagjai, egy, a régóta a szervezetnél önkénteskedő nő, Catherine Gaffney elmondta, hogy ez a döntés nemcsak őket érinti, hanem az összes lelkiismeretes embert az országban. „Ha törvénytelen az, hogy inni adj annak, aki szomjan halna, akkor akkor miféle emberség maradt ennek az országnak a törvényeiben?” – kérdezte közleményében.
A bűnösnek talált négy nő 500 dolláros büntetést és akár hat hónapnyi börtönbüntetést is kaphat. Azt még nem tudni, hogy mikor lesz döntés a büntetésük mértékéről.
A No More Deaths szervezetet többek között a helyi katolikus, presbiteriánus és zsidó közösségek vallási vezetői alapították meg 2004-ben, mivel a mexikói határ mellett fekvő államban évről évre egy több holttest került elő a sivatagban. Olyan embereké, akik illegális bevándorlóként érkeztek az országba, de aztán a sivatagban életüket veszítették. (AP)
https://444.hu/2019/01/19/bunosnek-talalt-a-birosag-negy-not-akik-bevandorloknak-hagytak-kinn-vizet-es-elelmet-egy-arizonai-sivatagban
2019. január 23., szerda
Megijedtek a sztárok Kínában a népszerű színésznő eltűnése miatt
PORT.hu
2019. január 23.
Rengeteg pénzt fizettek be, miután az adócsalással vádolt Fan Bingbing hónapokra eltűnt.
A kínai adóhatóság közlése szerint 1,7 milliárd dollárnak megfelelő jüan folyt be hozzájuk adóbefizetésként a színésznőhöz kapcsolódó botrányt követően. Ahogy arról mi is beszámoltunk, a nemzetközileg is ismert Fan Bingbing állítólag kevesebbet vallott be a valós jövedelménél, hogy elkerülje a magas adókat, ezért a hatóságok kihallgatták – majd tavaly július vége és október eleje között a sztárnak nyoma veszett.
Letartóztatását a rendőrség nem erősítette meg, de amikor előkerült, Fan nyilvánosságra hozott egy bocsánatkérő közleményt, és több száz millió jüant (130 millió dollárt) kellett büntetésként befizetnie. A kínai adóhatóság ezt követően türelmi időt hirdetett a szórakoztatóiparban dolgozók és az ezen a területen tevékenykedő cégek számára.
Forrás: Emma McIntyre / Getty Images
Az érintetteknek decemberig volt idejük arra, hogy módosítsák a 2016-os év utáni adóbevallásaikat. Akik ezt megcselekedték, mentesültek minden további büntetés alól, amit amúgy adóelkerülés miatt kaptak volna. Az országban ugyanis bevett szokás, hogy a szórakoztatóiparban úgy kerülik el a magas adók befizetését, hogy a valódi, magasabb kereseteket eltitkolják a hatóságok elől, és csak egy kisebb összegről írnak szerződést.
„A szakma dolgozóinak magukévá kell tenniük a szocialista alapeszméket,
és a következő időkben hitre, empátiára és felelősségérzésre kell törekedniük” – üzenték meg a hatóságok a kínai hírügynökségen, a Xinhuán keresztül a renitenskedőknek.
(via Variety)
https://port.hu/cikk/mozi/megijedtek-a-sztarok-kinaban-a-nepszeru-szineszno-eltunese-miatt/article-57274?utm_
2019. január 23.
Rengeteg pénzt fizettek be, miután az adócsalással vádolt Fan Bingbing hónapokra eltűnt.
A kínai adóhatóság közlése szerint 1,7 milliárd dollárnak megfelelő jüan folyt be hozzájuk adóbefizetésként a színésznőhöz kapcsolódó botrányt követően. Ahogy arról mi is beszámoltunk, a nemzetközileg is ismert Fan Bingbing állítólag kevesebbet vallott be a valós jövedelménél, hogy elkerülje a magas adókat, ezért a hatóságok kihallgatták – majd tavaly július vége és október eleje között a sztárnak nyoma veszett.
Letartóztatását a rendőrség nem erősítette meg, de amikor előkerült, Fan nyilvánosságra hozott egy bocsánatkérő közleményt, és több száz millió jüant (130 millió dollárt) kellett büntetésként befizetnie. A kínai adóhatóság ezt követően türelmi időt hirdetett a szórakoztatóiparban dolgozók és az ezen a területen tevékenykedő cégek számára.
Forrás: Emma McIntyre / Getty Images
Az érintetteknek decemberig volt idejük arra, hogy módosítsák a 2016-os év utáni adóbevallásaikat. Akik ezt megcselekedték, mentesültek minden további büntetés alól, amit amúgy adóelkerülés miatt kaptak volna. Az országban ugyanis bevett szokás, hogy a szórakoztatóiparban úgy kerülik el a magas adók befizetését, hogy a valódi, magasabb kereseteket eltitkolják a hatóságok elől, és csak egy kisebb összegről írnak szerződést.
„A szakma dolgozóinak magukévá kell tenniük a szocialista alapeszméket,
és a következő időkben hitre, empátiára és felelősségérzésre kell törekedniük” – üzenték meg a hatóságok a kínai hírügynökségen, a Xinhuán keresztül a renitenskedőknek.
(via Variety)
https://port.hu/cikk/mozi/megijedtek-a-sztarok-kinaban-a-nepszeru-szineszno-eltunese-miatt/article-57274?utm_
2019. január 20., vasárnap
„Felgyorsult a jog átpolitizálódásának és politika eljogiasodásának folyamata” − beszélgetés Stumpf Istvánnal
2019. január 18. 09:45
Orbán Balázs rovatvezető, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára – folytatva beszélgetéssorozatát – ezúttal Dr. Stumpf István alkotmánybíróval beszélgetett. Az interjúban szó esik az amerikai konzervatív jogi gondolkodásról, az Európai Unión belüli nemzeti érdekeket és a föderalizmust pártolók értékvitájáról, illetve az összeesküvés-elméletekből ismert „mély állam” fogalma is górcső alá kerül.
Orbán Balázs: 2017-ben együtt vettünk részt a Federalist Society nevű jogászszövetség éves nemzetközi konferenciáján. Szerintem ez nagyon jó felület arra, hogy az ember merítsen a tengerentúli jogi gondolkodásmódból, illetve az éppen aktuális trendekről alkotott véleményekből. Ráadásul te 2018-ban is részt vettél a konferencián. Mit emelnél ki a találkozóból? Mi volt számodra a legfontosabb mozzanat?
Stumpf István: A 2017-es Federalist Society's Annual Convention legnagyobb attrakciója Neil M. Gorsuch bemutatkozása volt. Donald Trump első komoly sikere az ő kinevezése volt, ugyanis Amerikában a Legfelső Bíróság tagjait az Elnök nevezi ki, élethosszig tartó időszakra.
Az új elnök az igazságszolgáltatáson – kiváltképp a Legfelső Bíróságon – belül elindított egyfajta konzervatív reformfolyamatot.
Antonin Scalia halála után a legtöbb jobboldali szereplő olyan új bírót látott volna szívesen az Egyesült Államok Legfelső Bíróságában, aki képviseli az originalizmus és a textualizmus értékéit. Azt a konzervatív nézetrendszert, amely ragaszkodik az alkotmány szövegéhez, szelleméhez és az alapítók szándékaihoz. Neil M. Gorsuch bíró kinevezése nagy előrelépés volt e cél megvalósításában. A díszelőadást is ő tartotta a gálavacsorán. Ehhez képest egy évvel később az újabb konzervatív bíró, Brett Kavanaugh kinevezése nemcsak a konzervatívok politikai sikere volt, hanem már egyfajta áttörésnek is nevezhető. Politikai szempontból a jelölt elleni személyes támadások mobilizálták és egységbe tömörítették a konzervatív tábort a félidős választásokra. Az igazságszolgáltatást illetően 5:4 arányban stabilizálta a konzervatív többséget a Legfelső Bíróságon belül. Az így kialakult konzervatív túlsúly nagy valószínűség szerint még egy emberöltőig tartani fog. Egyébként a Federalist Society 2018-as rendezvényét néhány héttel a félidős választások után tartották meg, ami különösen érdekessé tette a találkozót. A választások előtt sokan arra számítottak, hogy egyfajta „blue wave”, azaz „kék hullám” söpör végig az Egyesült Államokon, aminek következtében a demokraták többséget szereznek a Szenátusban és a Képviselőházban, sőt a kormányzók versenyét is megnyerik. Úgy látom, hogy ehhez képest egy nagyon érdekes stratégiával Trump elnök arra összpontosított, hogy a Szenátusban érjen el jelentősebb többséget, és ezzel megkönnyítse a kinevezéseket. Tehát a belpolitikának és a külpolitikának címzett Twitter-bejegyzések felszíne mögött a jelenlegi elnök számos választási ígéretét meg tudta valósítani, aminek része lehet például a konzervatív paradigmaváltás elindítása az igazságszolgáltatás területén.
O. B.: Mi a véleményed a tavalyi találkozó témájáról?
S. I.: A tavalyi találkozó témája az Administrative Agencies and the Regulatory State, azaz a közigazgatási ügynökségek és a szabályozó állam kapcsolata volt. Európai fogalmak szerint ez a téma kevésbé mondható csábítónak, de engem kiváltképp érdekelt. Mint kiderült, az Egyesült Államokban a fenti fogalmaknak teljesen más kontextusa van. Az Egyesült Államokban 441 szövetségi ügynökség létezik, amelyek kiszervezik a kormányzást az elnök alól. Esetükben a fékek és ellensúlyok elvének pont az ellenkezője valósul meg, hiszen egyszerre látnak el szabályozó hatósági, döntéshozói és bírói feladatokat. Az ügynökségek elszaporodása a progresszív érához köthető, és igen erős hatalomkoncentráció figyelhető meg a működésükben. A konzervatív jogászoknak és az elnöknek sem tetszik ez a felfogás, emiatt a Trump-adminisztráció igen széles fronton indított támadást ellenük.
O. B.: Lehet a jogászi gondolkodást – persze nagyon leegyszerűsítve – két ágra lehet bontani, konzervatív, illetve progresszív megközelítésre? Szavaid alapján úgy tűnik, mintha az Egyesült Államokban lehetne ilyen különbséget tenni, miközben egy ilyen megkülönböztetés egy magyar, vagy éppen egy európai számára nem szokványos. Elsősorban arra gondolok, hogy ha egy bíró vagy egy jogász nyilvánosan felvállalná a politikai meggyőződését, akkor ezzel nyilvánvalóan erodálná a szakmai legitimációját. Én úgy érzékelem, hogy az Egyesült Államokban ez nem szükségképpen vagy így.
S. I.:
Én is azt gondolom, hogy egy jogásznak, egy bírónak is lehet értékelkötelezettsége, és kell is hogy legyen.
Továbbá az sem lenne baj, ha a döntések megjelenítenék a bírák értékstruktúráit. Szerintem a vélekedés erről Magyarországon is változóban van és még változni is fog. A „mainstream” gondolkodás az volt, hogy a fundamentális alapjogvédelem mindent felülír, aminek az állam teljesen alárendelt. Ha ezt korábban valaki kritizálta, akkor az illető személye elfogadhatatlanná vált, ő maga pedig partvonalra került.
Idehaza az Alaptörvény megszületésével az alkotmányozó az alapjogvédelem mellett hangsúlyt helyezett a kötelezettségekre, a közösségi értékekre és a történeti alkotmány vívmányaira. A semleges karakterű alkotmányt felváltó Alaptörvény így immár határozott értékelkötelezettséget és nemzeti karaktert mutat, kontinuitást vállalva a gazdag magyar közjogi hagyományokkal. Az Alkotmánybíróságnak szembe kell néznie azzal a kihívással, hogy az alapjogvédelem mellett milyen válaszokat tud adni az alkotmányos identitáson alapuló, nemzeti szuverenitásvédelem kérdéseire. Minden bizonnyal ezek a korábbiakhoz képest új utakat nyitnak az alkotmányos gondolkodásban.
O. B.: Mint az élet sok más területére, a magyar jogásztársadalomra és jogi gondolkodásra is igaz, hogy a konzervatív gondolat inkább nemzeti, a progresszív szemlélet pedig inkább nemzetközi keretek között értelmezi jogot. Van arra esély, hogy ne ez legyen Magyarországon a 21. századi törésvonal a jogászok között? Elkerülhető ez az értékrendi vita? Esetleg túlsúlyba kerül egyik vagy másik megközelítés?
S. I.: Az első és másodfokú bíróságok, az ítélőtáblák elé többnyire olyan ügyek kerülnek, amelyeknek egyszerűen nincs ilyen vetülete. Leginkább az Alkotmánybíróság és a Kúria előtt jelentkeznek inkább az effajta értékrendbeli kérdések. Azt gondolom, hogy az identitásküzdelem korszakát éljük, ahol újra és újra feltevődik az a kérdés, hogy milyen hangsúlyt kapjon a nemzet(állam) fogalma. Láthatóan a migrációs ügy mutatott rá arra, hogy az (alkotmányos) identitás védelme leghatékonyabban az állam (nemzetállam) révén garantálható. Az Európai Unióban kiéleződött a harc a föderalizmust támogatók és a tagállami szuverenitást védelmezők között. A májusi európai parlamenti választások tétje Európa jövőbeni fejlődési iránya. E választási kampánytól függetlenül is olyan gyorsasággal zajlik a jog politizálódása, és a politika „jogiasodása”, hogy gyakorlatilag a politika már jogi nyelven vívja meg a küzdelmeit, és számos országban találkozunk a perlési politizálás extrém eseteivel is.
O. B.: Mit gondolsz, ebben a megközelítésben hogyan kell az alkotmányos intézményeknek viszonyulniuk egymáshoz?
S. I.: Ebből a szempontból igen érdekes időszakot élünk. Úgy látom, hogy a parlamentek továbbra is erős szereplőként vannak jelen a politikai térben, de olyan mértékben összenőnek a győztes pártok a kormánnyal, hogy a parlament a kontroll szerepét nagyon nehezen tudja hagyományos értelemben ellátni. Ez felértékeli a bíróságok, a „judicial branch” szerepét abban az értelemben, hogy hogyan lehet az erős, hatékony, de alkotmányosan korlátozott állam működését biztosítani. Az Alaptörvény nemcsak azt rögzíti, hogy a magyar állam működése a hatalmi ágak elválasztásán nyugszik, hanem az is következik belőle, hogy az alkotmányos szervek hatáskörüket egymással együttműködve gyakorolják. Van még mit tenni ezen a területen, bár az utóbbi időben láttunk pozitív példákat is (a Kúria és az Alkotmánybíróság szakmai kooperációja).
O. B.: Az Alkotmánybíróság tradicionálisan a parlament gátja, ellensúlya. Egy nemzetek feletti logikában ugyanakkor az állam minden intézménye egymásnak potenciális szövetségese: védik a nemzeti érdeket. Ezt az összefüggésrendszert mennyire vallja magáénak a mai magyar jogászság? Az ellensúlyok fenntartása mellett a „kötelékben repülés” is lehet egyaránt fontos a jogászságnak?
S. I.: A nemzeti érdekvédelem, az alkotmányos identitás egyre fontosabbá válik az Európai Unió fiatal tagállamaiban. Vége van az „euforiának”, a csatlakozás felett érzett örömnek és a kisebb tagállamok is próbálgatják a szuverenitásuknak a határait. A magyar jogásztársadalom belső küzdelmekkel van elfoglalva.
A nemzeti érdekek és értékek védelméhez erős kooperáció szükséges az alkotmányos intézmények között is.
A nemzeti szuverenitás védelemének vannak jogi doktrinális alapjai, amit a német alkotmánybíróság már bővebben kifejtett. A német példán túl ez a vonal még a cseheknél jelenik meg erőteljesebben, illetve már Magyarország is megtette az első lépéseket ebbe az irányba. A magyar Alkotmánybíróság legnagyobb feladatai közé tartozik majd az elkövetkezendő időszakban az, hogy kidolgozza a szuverenitás és identitáskontroll során alkalmazandó alkotmányos mércéket, hogy világos belső jogalkalmazási parancsot adjon arra az esetre, ha az uniós aktus túlmegy az átengedett hatáskörökön. Úgy látom, hogy ezekben vitákban az Alkotmánybíróságra egyfajta zászlóshajó szerep hárul. Bízom benne, hogy az AB által szervezett márciusi nemzetközi konferencia – az Európai Unió Bírósága elnökének, valamint a német Alkotmánybíróság elnökének részvételével – a magyar jogásztársadalom számára érzékelhetővé teszi a téma fontosságát.
O. B.: Úgy tudom, hogy Amerikában a közjogászokat az úgynevezett „deep state” problematika is foglalkoztatja manapság. Utaltál rá, hogy ez a kifejezés európai kontextusban is értelmezhető: az Európai Unió működését vizsgálva is beszélhetünk „deep state” jelenségekről. Mire gondoltál ennek kapcsán pontosan?
S. I.: A „deep state” és az „administrative state” fogalma tartalmilag hasonlít egymásra, de mégsem ugyanaz. A „mély állam” terminológiát nehéz kiszabadítani az összeesküvés-elméletek hálójából. Nemcsak a publicisztikákban, hanem a jogi szakirodalomban is terjed az a fajta a nézet, miszerint Donald Trump folyamatos küzdelmet folytat a „mély állammal” szemben. Ez az úgynevezett háttérállam, vagyis nem választott hatalom, amely titkosszolgálatokból, jogi végrehajtó szervekből, alapítványokból, üzleti kapcsolatokból és médiahálózatokból áll. Az elméletek szerint pedig ezekkel a szervezetekkel ki kell egyezni ahhoz, hogy valaki elnök lehessen Amerikában. Az összeesküvés-elméletek fő állítása pedig az, hogy a Trump-adminisztrációt meg fogják buktatni ezek a háttérhatalmak. Enneklátható jele lett volna a „blue wave” a Szenátusban és a Képviselőházban, illetve így indulhatott volna meg az elnök elleni impeachment, azaz az alkotmányos vádemelési eljárás.
Az EU-ra vonatkoztatva ez a jelenség átvitt értelemben a brüsszeli bürokráciát érintően is vizsgálható. De nagy távlatokban szemlélve ennél is fontosabb lesz, hogy a mesterséges intelligencia gyors térnyerése hogyan befolyásolja az alkotmányos jogállam és a demokratikus kormányok működését.
O. B.: Mit tanácsoltak a Federalist Societyben? A konzervatív jogi gondolkodók hogyan tudnak sikereket elérni a mai globalizálódott világban?
S. I.: Szisztematikusan kell építkezni. Több, mint 37 éve működik a Federalist Society, és az USA szinte minden államában jelen van. A tagjaik nagyon aktívak, sok konferenciát és eseményt szerveznek, illetve számos egyetemen adnak elő. Nem politizálnak, hanem szakmai előadásokat tartanak arról az értékrendről, amelyet a Federalist Society képvisel (jogállam, alkotmányosan korlátozott kormányzat, szabadságjogok védelme). Gyakran meghívják rendezvényeikre a Legfelső Bíróság konzervatív bíráit, vezető egyetemek jogászprofesszorait is. Értéknek tartják az odatartozást, azért, mert nagyon intenzív az egymás közötti kommunikáció. Erős szakmai, intellektuális közösséget kell építeni ahhoz, a joghallgatók között és a széles értelemben vett jogász társadalomban, hogy az alkotmányos értékek és mértékek alapján történő gondolkodás teret nyerjen. Szerintem ez nagyon kemény szakmai munka, illetve befektetés is egyben. Bátran el lehet indulni Európában és Magyarországon is ezen az úton!
https://precedens.mandiner.hu/cikk/20190118_felgyorsult_a_jog_atpolitizalodasanak_es_politika_eljogiasodasanak_folyamata_beszelgetes_stumpf_istvannal
Orbán Balázs rovatvezető, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára – folytatva beszélgetéssorozatát – ezúttal Dr. Stumpf István alkotmánybíróval beszélgetett. Az interjúban szó esik az amerikai konzervatív jogi gondolkodásról, az Európai Unión belüli nemzeti érdekeket és a föderalizmust pártolók értékvitájáról, illetve az összeesküvés-elméletekből ismert „mély állam” fogalma is górcső alá kerül.
Orbán Balázs: 2017-ben együtt vettünk részt a Federalist Society nevű jogászszövetség éves nemzetközi konferenciáján. Szerintem ez nagyon jó felület arra, hogy az ember merítsen a tengerentúli jogi gondolkodásmódból, illetve az éppen aktuális trendekről alkotott véleményekből. Ráadásul te 2018-ban is részt vettél a konferencián. Mit emelnél ki a találkozóból? Mi volt számodra a legfontosabb mozzanat?
Stumpf István: A 2017-es Federalist Society's Annual Convention legnagyobb attrakciója Neil M. Gorsuch bemutatkozása volt. Donald Trump első komoly sikere az ő kinevezése volt, ugyanis Amerikában a Legfelső Bíróság tagjait az Elnök nevezi ki, élethosszig tartó időszakra.
Az új elnök az igazságszolgáltatáson – kiváltképp a Legfelső Bíróságon – belül elindított egyfajta konzervatív reformfolyamatot.
Antonin Scalia halála után a legtöbb jobboldali szereplő olyan új bírót látott volna szívesen az Egyesült Államok Legfelső Bíróságában, aki képviseli az originalizmus és a textualizmus értékéit. Azt a konzervatív nézetrendszert, amely ragaszkodik az alkotmány szövegéhez, szelleméhez és az alapítók szándékaihoz. Neil M. Gorsuch bíró kinevezése nagy előrelépés volt e cél megvalósításában. A díszelőadást is ő tartotta a gálavacsorán. Ehhez képest egy évvel később az újabb konzervatív bíró, Brett Kavanaugh kinevezése nemcsak a konzervatívok politikai sikere volt, hanem már egyfajta áttörésnek is nevezhető. Politikai szempontból a jelölt elleni személyes támadások mobilizálták és egységbe tömörítették a konzervatív tábort a félidős választásokra. Az igazságszolgáltatást illetően 5:4 arányban stabilizálta a konzervatív többséget a Legfelső Bíróságon belül. Az így kialakult konzervatív túlsúly nagy valószínűség szerint még egy emberöltőig tartani fog. Egyébként a Federalist Society 2018-as rendezvényét néhány héttel a félidős választások után tartották meg, ami különösen érdekessé tette a találkozót. A választások előtt sokan arra számítottak, hogy egyfajta „blue wave”, azaz „kék hullám” söpör végig az Egyesült Államokon, aminek következtében a demokraták többséget szereznek a Szenátusban és a Képviselőházban, sőt a kormányzók versenyét is megnyerik. Úgy látom, hogy ehhez képest egy nagyon érdekes stratégiával Trump elnök arra összpontosított, hogy a Szenátusban érjen el jelentősebb többséget, és ezzel megkönnyítse a kinevezéseket. Tehát a belpolitikának és a külpolitikának címzett Twitter-bejegyzések felszíne mögött a jelenlegi elnök számos választási ígéretét meg tudta valósítani, aminek része lehet például a konzervatív paradigmaváltás elindítása az igazságszolgáltatás területén.
O. B.: Mi a véleményed a tavalyi találkozó témájáról?
S. I.: A tavalyi találkozó témája az Administrative Agencies and the Regulatory State, azaz a közigazgatási ügynökségek és a szabályozó állam kapcsolata volt. Európai fogalmak szerint ez a téma kevésbé mondható csábítónak, de engem kiváltképp érdekelt. Mint kiderült, az Egyesült Államokban a fenti fogalmaknak teljesen más kontextusa van. Az Egyesült Államokban 441 szövetségi ügynökség létezik, amelyek kiszervezik a kormányzást az elnök alól. Esetükben a fékek és ellensúlyok elvének pont az ellenkezője valósul meg, hiszen egyszerre látnak el szabályozó hatósági, döntéshozói és bírói feladatokat. Az ügynökségek elszaporodása a progresszív érához köthető, és igen erős hatalomkoncentráció figyelhető meg a működésükben. A konzervatív jogászoknak és az elnöknek sem tetszik ez a felfogás, emiatt a Trump-adminisztráció igen széles fronton indított támadást ellenük.
O. B.: Lehet a jogászi gondolkodást – persze nagyon leegyszerűsítve – két ágra lehet bontani, konzervatív, illetve progresszív megközelítésre? Szavaid alapján úgy tűnik, mintha az Egyesült Államokban lehetne ilyen különbséget tenni, miközben egy ilyen megkülönböztetés egy magyar, vagy éppen egy európai számára nem szokványos. Elsősorban arra gondolok, hogy ha egy bíró vagy egy jogász nyilvánosan felvállalná a politikai meggyőződését, akkor ezzel nyilvánvalóan erodálná a szakmai legitimációját. Én úgy érzékelem, hogy az Egyesült Államokban ez nem szükségképpen vagy így.
S. I.:
Én is azt gondolom, hogy egy jogásznak, egy bírónak is lehet értékelkötelezettsége, és kell is hogy legyen.
Továbbá az sem lenne baj, ha a döntések megjelenítenék a bírák értékstruktúráit. Szerintem a vélekedés erről Magyarországon is változóban van és még változni is fog. A „mainstream” gondolkodás az volt, hogy a fundamentális alapjogvédelem mindent felülír, aminek az állam teljesen alárendelt. Ha ezt korábban valaki kritizálta, akkor az illető személye elfogadhatatlanná vált, ő maga pedig partvonalra került.
Idehaza az Alaptörvény megszületésével az alkotmányozó az alapjogvédelem mellett hangsúlyt helyezett a kötelezettségekre, a közösségi értékekre és a történeti alkotmány vívmányaira. A semleges karakterű alkotmányt felváltó Alaptörvény így immár határozott értékelkötelezettséget és nemzeti karaktert mutat, kontinuitást vállalva a gazdag magyar közjogi hagyományokkal. Az Alkotmánybíróságnak szembe kell néznie azzal a kihívással, hogy az alapjogvédelem mellett milyen válaszokat tud adni az alkotmányos identitáson alapuló, nemzeti szuverenitásvédelem kérdéseire. Minden bizonnyal ezek a korábbiakhoz képest új utakat nyitnak az alkotmányos gondolkodásban.
O. B.: Mint az élet sok más területére, a magyar jogásztársadalomra és jogi gondolkodásra is igaz, hogy a konzervatív gondolat inkább nemzeti, a progresszív szemlélet pedig inkább nemzetközi keretek között értelmezi jogot. Van arra esély, hogy ne ez legyen Magyarországon a 21. századi törésvonal a jogászok között? Elkerülhető ez az értékrendi vita? Esetleg túlsúlyba kerül egyik vagy másik megközelítés?
S. I.: Az első és másodfokú bíróságok, az ítélőtáblák elé többnyire olyan ügyek kerülnek, amelyeknek egyszerűen nincs ilyen vetülete. Leginkább az Alkotmánybíróság és a Kúria előtt jelentkeznek inkább az effajta értékrendbeli kérdések. Azt gondolom, hogy az identitásküzdelem korszakát éljük, ahol újra és újra feltevődik az a kérdés, hogy milyen hangsúlyt kapjon a nemzet(állam) fogalma. Láthatóan a migrációs ügy mutatott rá arra, hogy az (alkotmányos) identitás védelme leghatékonyabban az állam (nemzetállam) révén garantálható. Az Európai Unióban kiéleződött a harc a föderalizmust támogatók és a tagállami szuverenitást védelmezők között. A májusi európai parlamenti választások tétje Európa jövőbeni fejlődési iránya. E választási kampánytól függetlenül is olyan gyorsasággal zajlik a jog politizálódása, és a politika „jogiasodása”, hogy gyakorlatilag a politika már jogi nyelven vívja meg a küzdelmeit, és számos országban találkozunk a perlési politizálás extrém eseteivel is.
O. B.: Mit gondolsz, ebben a megközelítésben hogyan kell az alkotmányos intézményeknek viszonyulniuk egymáshoz?
S. I.: Ebből a szempontból igen érdekes időszakot élünk. Úgy látom, hogy a parlamentek továbbra is erős szereplőként vannak jelen a politikai térben, de olyan mértékben összenőnek a győztes pártok a kormánnyal, hogy a parlament a kontroll szerepét nagyon nehezen tudja hagyományos értelemben ellátni. Ez felértékeli a bíróságok, a „judicial branch” szerepét abban az értelemben, hogy hogyan lehet az erős, hatékony, de alkotmányosan korlátozott állam működését biztosítani. Az Alaptörvény nemcsak azt rögzíti, hogy a magyar állam működése a hatalmi ágak elválasztásán nyugszik, hanem az is következik belőle, hogy az alkotmányos szervek hatáskörüket egymással együttműködve gyakorolják. Van még mit tenni ezen a területen, bár az utóbbi időben láttunk pozitív példákat is (a Kúria és az Alkotmánybíróság szakmai kooperációja).
O. B.: Az Alkotmánybíróság tradicionálisan a parlament gátja, ellensúlya. Egy nemzetek feletti logikában ugyanakkor az állam minden intézménye egymásnak potenciális szövetségese: védik a nemzeti érdeket. Ezt az összefüggésrendszert mennyire vallja magáénak a mai magyar jogászság? Az ellensúlyok fenntartása mellett a „kötelékben repülés” is lehet egyaránt fontos a jogászságnak?
S. I.: A nemzeti érdekvédelem, az alkotmányos identitás egyre fontosabbá válik az Európai Unió fiatal tagállamaiban. Vége van az „euforiának”, a csatlakozás felett érzett örömnek és a kisebb tagállamok is próbálgatják a szuverenitásuknak a határait. A magyar jogásztársadalom belső küzdelmekkel van elfoglalva.
A nemzeti érdekek és értékek védelméhez erős kooperáció szükséges az alkotmányos intézmények között is.
A nemzeti szuverenitás védelemének vannak jogi doktrinális alapjai, amit a német alkotmánybíróság már bővebben kifejtett. A német példán túl ez a vonal még a cseheknél jelenik meg erőteljesebben, illetve már Magyarország is megtette az első lépéseket ebbe az irányba. A magyar Alkotmánybíróság legnagyobb feladatai közé tartozik majd az elkövetkezendő időszakban az, hogy kidolgozza a szuverenitás és identitáskontroll során alkalmazandó alkotmányos mércéket, hogy világos belső jogalkalmazási parancsot adjon arra az esetre, ha az uniós aktus túlmegy az átengedett hatáskörökön. Úgy látom, hogy ezekben vitákban az Alkotmánybíróságra egyfajta zászlóshajó szerep hárul. Bízom benne, hogy az AB által szervezett márciusi nemzetközi konferencia – az Európai Unió Bírósága elnökének, valamint a német Alkotmánybíróság elnökének részvételével – a magyar jogásztársadalom számára érzékelhetővé teszi a téma fontosságát.
O. B.: Úgy tudom, hogy Amerikában a közjogászokat az úgynevezett „deep state” problematika is foglalkoztatja manapság. Utaltál rá, hogy ez a kifejezés európai kontextusban is értelmezhető: az Európai Unió működését vizsgálva is beszélhetünk „deep state” jelenségekről. Mire gondoltál ennek kapcsán pontosan?
S. I.: A „deep state” és az „administrative state” fogalma tartalmilag hasonlít egymásra, de mégsem ugyanaz. A „mély állam” terminológiát nehéz kiszabadítani az összeesküvés-elméletek hálójából. Nemcsak a publicisztikákban, hanem a jogi szakirodalomban is terjed az a fajta a nézet, miszerint Donald Trump folyamatos küzdelmet folytat a „mély állammal” szemben. Ez az úgynevezett háttérállam, vagyis nem választott hatalom, amely titkosszolgálatokból, jogi végrehajtó szervekből, alapítványokból, üzleti kapcsolatokból és médiahálózatokból áll. Az elméletek szerint pedig ezekkel a szervezetekkel ki kell egyezni ahhoz, hogy valaki elnök lehessen Amerikában. Az összeesküvés-elméletek fő állítása pedig az, hogy a Trump-adminisztrációt meg fogják buktatni ezek a háttérhatalmak. Enneklátható jele lett volna a „blue wave” a Szenátusban és a Képviselőházban, illetve így indulhatott volna meg az elnök elleni impeachment, azaz az alkotmányos vádemelési eljárás.
Az EU-ra vonatkoztatva ez a jelenség átvitt értelemben a brüsszeli bürokráciát érintően is vizsgálható. De nagy távlatokban szemlélve ennél is fontosabb lesz, hogy a mesterséges intelligencia gyors térnyerése hogyan befolyásolja az alkotmányos jogállam és a demokratikus kormányok működését.
O. B.: Mit tanácsoltak a Federalist Societyben? A konzervatív jogi gondolkodók hogyan tudnak sikereket elérni a mai globalizálódott világban?
S. I.: Szisztematikusan kell építkezni. Több, mint 37 éve működik a Federalist Society, és az USA szinte minden államában jelen van. A tagjaik nagyon aktívak, sok konferenciát és eseményt szerveznek, illetve számos egyetemen adnak elő. Nem politizálnak, hanem szakmai előadásokat tartanak arról az értékrendről, amelyet a Federalist Society képvisel (jogállam, alkotmányosan korlátozott kormányzat, szabadságjogok védelme). Gyakran meghívják rendezvényeikre a Legfelső Bíróság konzervatív bíráit, vezető egyetemek jogászprofesszorait is. Értéknek tartják az odatartozást, azért, mert nagyon intenzív az egymás közötti kommunikáció. Erős szakmai, intellektuális közösséget kell építeni ahhoz, a joghallgatók között és a széles értelemben vett jogász társadalomban, hogy az alkotmányos értékek és mértékek alapján történő gondolkodás teret nyerjen. Szerintem ez nagyon kemény szakmai munka, illetve befektetés is egyben. Bátran el lehet indulni Európában és Magyarországon is ezen az úton!
https://precedens.mandiner.hu/cikk/20190118_felgyorsult_a_jog_atpolitizalodasanak_es_politika_eljogiasodasanak_folyamata_beszelgetes_stumpf_istvannal
2019. január 16., szerda
Alkotmánysértőnek bizonyult Romániában a titkosszolgálat együttműködése az ügyészséggel
Sérti az alaptörvényt a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) és a legfőbb ügyészség közötti együttműködés, amelyről 2009-ben, illetve 2016-ban kötöttek megállapodást – állapította meg szerdán a román alkotmánybíróság.
A testület a házelnök panaszának helyt adva megállapította, hogy a legfőbb ügyészség “hozzátett” a törvényhez, amikor bevonta a SRI-t a nyomozati munkába. A vádhatóság ezáltal alkotmányos konfliktusba keveredett a parlamenttel, illetve a legfelsőbb bírósággal és az igazságszolgáltatás más szerveivel is. Az alkotmánybíróság azonban szerdán közzétett határozatában nem írt elő általános érvényű megoldást, nem rendelt el perújrafelvételt minden olyan jogerősen lezárt ügyben, amelyben a vádat az – ezek szerint alkotmánysértő módon végzett – titkosszolgálati lehallgatásokra alapozták, hanem a bíróságok belátására bízta annak eldöntését, milyen mértékben sértette a vádhatóság és a titkosszolgálat együttműködése a büntetőeljárási törvénykönyv előírásait.
A megfellebbezhetetlen döntés jelentős politikai győzelem a szociálliberális kormánykoalíció számára, amely két éve indított átfogó hadjáratot az ügyészségi visszaélések visszaszorítása érdekében, arra hivatkozva, hogy a jobboldali államfő és Románia nyugati partnerei által méltatott korrupcióellenes harc ürügyén a vádhatóságot háttérből irányító titkosszolgálat politikai tisztogatást végzett. Az alkotmányos panaszt a képviselőház nevében Florin Iordache alelnök, volt szociáldemokrata igazságügyi miniszter nyújtotta be, azt állítva, hogy a titkosszolgálati beavatkozás az igazságszolgáltatásba a sztálinista perek módszereit idézi. A legfőbb ügyészség képviselője az alkotmánybíróság előtt úgy értékelte, hogy ez csak a kommunizmussal szembeni ellenérzések kihasználását célzó retorikai fordulat, valójában azonban a vádhatóság és a SRI együttműködése mindig az adott törvényes keretek között zajlott, a sérelmezett megállapodások pedig mindössze a munkafolyamatot szabályozó technikai pontosításokra korlátozódtak.
Romániában 2016-ig szinte kizárólag a SRI végezhetett lehallgatásokat, nemcsak “saját felhasználásra”, hanem az ügyészek által indított büntetőeljárásokban is. Miután ennek jogalapját egy alkotmánybírósági döntés hatálytalanította, a büntetőeljárás módosításával egyértelműen elkülönítették egymástól a titkosszolgálatok által nemzetbiztonsági céllal, illetve az ügyészek és rendőrök által bűnügyi nyomozások érdekében végzett titkos megfigyeléseket és lehallgatásokat. Az alkotmánybíróság szerdán hozott határozata akkor válik hatályossá, amikor – az indoklással együtt – megjelenik a hivatalos közlönyben.
Forrás: MTI; Fotó: MTI
https://pestisracok.hu/alkotmanysertonek-bizonyult-romaniaban-a-titkosszolgalat-egyuttmukodese-az-ugyeszseggel/
A testület a házelnök panaszának helyt adva megállapította, hogy a legfőbb ügyészség “hozzátett” a törvényhez, amikor bevonta a SRI-t a nyomozati munkába. A vádhatóság ezáltal alkotmányos konfliktusba keveredett a parlamenttel, illetve a legfelsőbb bírósággal és az igazságszolgáltatás más szerveivel is. Az alkotmánybíróság azonban szerdán közzétett határozatában nem írt elő általános érvényű megoldást, nem rendelt el perújrafelvételt minden olyan jogerősen lezárt ügyben, amelyben a vádat az – ezek szerint alkotmánysértő módon végzett – titkosszolgálati lehallgatásokra alapozták, hanem a bíróságok belátására bízta annak eldöntését, milyen mértékben sértette a vádhatóság és a titkosszolgálat együttműködése a büntetőeljárási törvénykönyv előírásait.
A megfellebbezhetetlen döntés jelentős politikai győzelem a szociálliberális kormánykoalíció számára, amely két éve indított átfogó hadjáratot az ügyészségi visszaélések visszaszorítása érdekében, arra hivatkozva, hogy a jobboldali államfő és Románia nyugati partnerei által méltatott korrupcióellenes harc ürügyén a vádhatóságot háttérből irányító titkosszolgálat politikai tisztogatást végzett. Az alkotmányos panaszt a képviselőház nevében Florin Iordache alelnök, volt szociáldemokrata igazságügyi miniszter nyújtotta be, azt állítva, hogy a titkosszolgálati beavatkozás az igazságszolgáltatásba a sztálinista perek módszereit idézi. A legfőbb ügyészség képviselője az alkotmánybíróság előtt úgy értékelte, hogy ez csak a kommunizmussal szembeni ellenérzések kihasználását célzó retorikai fordulat, valójában azonban a vádhatóság és a SRI együttműködése mindig az adott törvényes keretek között zajlott, a sérelmezett megállapodások pedig mindössze a munkafolyamatot szabályozó technikai pontosításokra korlátozódtak.
Romániában 2016-ig szinte kizárólag a SRI végezhetett lehallgatásokat, nemcsak “saját felhasználásra”, hanem az ügyészek által indított büntetőeljárásokban is. Miután ennek jogalapját egy alkotmánybírósági döntés hatálytalanította, a büntetőeljárás módosításával egyértelműen elkülönítették egymástól a titkosszolgálatok által nemzetbiztonsági céllal, illetve az ügyészek és rendőrök által bűnügyi nyomozások érdekében végzett titkos megfigyeléseket és lehallgatásokat. Az alkotmánybíróság szerdán hozott határozata akkor válik hatályossá, amikor – az indoklással együtt – megjelenik a hivatalos közlönyben.
Forrás: MTI; Fotó: MTI
https://pestisracok.hu/alkotmanysertonek-bizonyult-romaniaban-a-titkosszolgalat-egyuttmukodese-az-ugyeszseggel/
2019. január 3., csütörtök
Csehországban kötelező lett segélyszervezetnek átadni az el nem adott élelmiszert
Torontáli Zoltán
A cseh alkotmánybíróság helyben hagyta azt a törvénymódosítást, amely a nagyobb élelmiszerüzletek számára kötelezővé teszi, hogy az el nem adott, hibás, de fogyasztható termékeket ingyen adják át a segélyszervezeteknek.
A jogszabály a 400 négyzetméternél nagyobb alapterületű üzletekre írja elő a kötelezettséget, vagyis gyakorlatilag a szuper- és hipermarketeket érinti leginkább. Az előírás szerint az el nem adott, de még fogyasztható élelmiszereket olyan szervezeteknek, jellemzően élelmiszerbankoknak kell átadni, amelyek képesek tárolni és a rászorulókhoz eljuttatni a termékeket.
A korábban beadott törvénymódosítást az országgyűlési képviselők egy csoportja azzal támadta meg, hogy sérti a tulajdonhoz való jogot. Konkrétan azzal érveltek, hogy senkit sem lehet a tulajdonában lévő ingóság ingyenes átadására kötelezni, még akkor sem, ha egy segélyszervezet a címzett.
A kereskedelmi lobbi szerint ez a jogszabály az állam szociális ellátórendszerének egyik feladatát kényszeríti rá a gazdasági szereplők egy szűk körére: a boltok tulajdonosaira.
A bíróság szerint azonban a törvény része annak a helyi és nemzetközi törekvésnek, amely a feleslegesen kidobott élelmiszerek mennyiségét szeretné csökkenteni, a módszer megválasztásával kapcsolatban pedig csak annyit jegyzett meg, hogy pusztán annak alkotmányellenességét tudja vizsgálni. Márpedig ezt nem találta indokoltnak, így a beadványt elutasította.
Magyarországon ugyan nincs ilyen kötelezettség, de a nagyobb üzletláncok és a gyártók is rendszeresen és egyre nagyobb mennyiségben adnak át élelmiszert a rászorulóknak, leginkább a Magyar Élelmiszerbank Egyesületen keresztül. A szervezet a honlapján azt írja, hogy 2017-ben már több mint 300 ezer embernek juttatott el közel 9300 tonna élelmiszeradományt, összesen több mint 5,2 milliárd forint értékben.
https://g7.hu/vilag/20190103/csehorszagban-kotelezo-lett-segelyszervezetnek-atadni-az-el-nem-adott-elelmiszert/
A cseh alkotmánybíróság helyben hagyta azt a törvénymódosítást, amely a nagyobb élelmiszerüzletek számára kötelezővé teszi, hogy az el nem adott, hibás, de fogyasztható termékeket ingyen adják át a segélyszervezeteknek.
A jogszabály a 400 négyzetméternél nagyobb alapterületű üzletekre írja elő a kötelezettséget, vagyis gyakorlatilag a szuper- és hipermarketeket érinti leginkább. Az előírás szerint az el nem adott, de még fogyasztható élelmiszereket olyan szervezeteknek, jellemzően élelmiszerbankoknak kell átadni, amelyek képesek tárolni és a rászorulókhoz eljuttatni a termékeket.
A korábban beadott törvénymódosítást az országgyűlési képviselők egy csoportja azzal támadta meg, hogy sérti a tulajdonhoz való jogot. Konkrétan azzal érveltek, hogy senkit sem lehet a tulajdonában lévő ingóság ingyenes átadására kötelezni, még akkor sem, ha egy segélyszervezet a címzett.
A kereskedelmi lobbi szerint ez a jogszabály az állam szociális ellátórendszerének egyik feladatát kényszeríti rá a gazdasági szereplők egy szűk körére: a boltok tulajdonosaira.
A bíróság szerint azonban a törvény része annak a helyi és nemzetközi törekvésnek, amely a feleslegesen kidobott élelmiszerek mennyiségét szeretné csökkenteni, a módszer megválasztásával kapcsolatban pedig csak annyit jegyzett meg, hogy pusztán annak alkotmányellenességét tudja vizsgálni. Márpedig ezt nem találta indokoltnak, így a beadványt elutasította.
Magyarországon ugyan nincs ilyen kötelezettség, de a nagyobb üzletláncok és a gyártók is rendszeresen és egyre nagyobb mennyiségben adnak át élelmiszert a rászorulóknak, leginkább a Magyar Élelmiszerbank Egyesületen keresztül. A szervezet a honlapján azt írja, hogy 2017-ben már több mint 300 ezer embernek juttatott el közel 9300 tonna élelmiszeradományt, összesen több mint 5,2 milliárd forint értékben.
https://g7.hu/vilag/20190103/csehorszagban-kotelezo-lett-segelyszervezetnek-atadni-az-el-nem-adott-elelmiszert/
2018. december 26., szerda
SZABADON ENGEDTEK KÉT, KORRUPCIÓ MIATT ELÍTÉLT, VOLT ROMÁN TISZTSÉGVISELŐT COSTA RICÁN
Szabadon engedtek két, korrupcióért elítélt, október eleje óta előzetes letartóztatásban lévő, volt román tisztségviselőt Costa Ricán, miután egy román alkotmánybírósági döntés megkérdőjelezte kiadatási kérelmük jogalapját – közölte kedden a román média.
Elena Udrea volt turisztikai miniszter, és barátnője, Alina Bica, a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) egykori vezetője büntetőpereik utolsó szakaszában menekültek a közép-amerikai országba. Udreát idén júniusban hat év börtönbüntetésre ítélték megvesztegetés elfogadása és hivatali visszaélés miatt, Bicára június végén négy év börtönbüntetést szabtak ki bűnpártolás miatt.
Bár mindketten politikai menedékjogért folyamodtak, október elején őrizetbe vették őket a Bűnügyi Rendőrség Nemzetközi Szervezete (Interpol) körözése alapján. Egy novemberben hozott alkotmánybírósági döntés azonban megkérdőjelezte a kiadatási kérelem jogalapját.
A bukaresti kormány panaszának helyt adva a román alkotmánybíróság akkor megállapította, hogy a legfelsőbb bíróság már 2014 óta minden évben szabálytalanul hozta létre öttagú bírói tanácsait, amikor egy belső határozat alapján a hivatalból kinevezett elnökök mellé további négy bírót sorsolt ki véletlenszerűen, holott a tanács valamennyi tagját sorshúzással kellett volna kijelölni.
A jelentéktelen szervezési kérdésnek tűnő jogvitát először Liviu Dragnea szociáldemokrata pártelnök személyes érintettsége miatt övezte kiemelt médiaérdeklődés, az alkotmánybírósági döntésre hivatkozva ugyanis a korrupcióváddal immár másodszor bíróság elé állított pártelnök elérte, hogy kétszer is alakítsák újra a fellebbezését tárgyaló öttagú bírói tanácsot.
Az utóbbi napokban azonban kiderült, hogy az alkotmánybírósági döntés már jogerősen lezárt nagykorrupciós ügyekben is jogalapot teremt az ítélet megkérdőjelezésére.
A taláros testület döntése így a börtönbüntetését töltő Dan Sova, Constantin Nita volt miniszter és Rudel Obreja, a román ökölvívó szövetség volt elnöke számára is megnyitotta a börtön kapuját, ugyanakkor a két Costa Ricára menekült elítélt esetében is megkérdőjelezte a kiadatás jogalapját.
A kormány által előterjesztett alkotmányossági panasz a román szociálliberális koalíció azon meggyőződésével áll összefüggésben, hogy a korrupcióellenes hadjárat ürügyén a beszervezett bírák és ügyészek közreműködésével egy – titkosszolgálati befolyás alatt álló – úgynevezett „párhuzamos állam” végzett politikai tisztogatást Romániában.
https://magyaridok.hu/kulfold/szabadon-engedtek-ket-korrupcio-miatt-elitelt-volt-roman-tisztsegviselot-costa-rican-3796970/
Elena Udrea volt turisztikai miniszter, és barátnője, Alina Bica, a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) egykori vezetője büntetőpereik utolsó szakaszában menekültek a közép-amerikai országba. Udreát idén júniusban hat év börtönbüntetésre ítélték megvesztegetés elfogadása és hivatali visszaélés miatt, Bicára június végén négy év börtönbüntetést szabtak ki bűnpártolás miatt.
Bár mindketten politikai menedékjogért folyamodtak, október elején őrizetbe vették őket a Bűnügyi Rendőrség Nemzetközi Szervezete (Interpol) körözése alapján. Egy novemberben hozott alkotmánybírósági döntés azonban megkérdőjelezte a kiadatási kérelem jogalapját.
A bukaresti kormány panaszának helyt adva a román alkotmánybíróság akkor megállapította, hogy a legfelsőbb bíróság már 2014 óta minden évben szabálytalanul hozta létre öttagú bírói tanácsait, amikor egy belső határozat alapján a hivatalból kinevezett elnökök mellé további négy bírót sorsolt ki véletlenszerűen, holott a tanács valamennyi tagját sorshúzással kellett volna kijelölni.
A jelentéktelen szervezési kérdésnek tűnő jogvitát először Liviu Dragnea szociáldemokrata pártelnök személyes érintettsége miatt övezte kiemelt médiaérdeklődés, az alkotmánybírósági döntésre hivatkozva ugyanis a korrupcióváddal immár másodszor bíróság elé állított pártelnök elérte, hogy kétszer is alakítsák újra a fellebbezését tárgyaló öttagú bírói tanácsot.
Az utóbbi napokban azonban kiderült, hogy az alkotmánybírósági döntés már jogerősen lezárt nagykorrupciós ügyekben is jogalapot teremt az ítélet megkérdőjelezésére.
A taláros testület döntése így a börtönbüntetését töltő Dan Sova, Constantin Nita volt miniszter és Rudel Obreja, a román ökölvívó szövetség volt elnöke számára is megnyitotta a börtön kapuját, ugyanakkor a két Costa Ricára menekült elítélt esetében is megkérdőjelezte a kiadatás jogalapját.
A kormány által előterjesztett alkotmányossági panasz a román szociálliberális koalíció azon meggyőződésével áll összefüggésben, hogy a korrupcióellenes hadjárat ürügyén a beszervezett bírák és ügyészek közreműködésével egy – titkosszolgálati befolyás alatt álló – úgynevezett „párhuzamos állam” végzett politikai tisztogatást Romániában.
https://magyaridok.hu/kulfold/szabadon-engedtek-ket-korrupcio-miatt-elitelt-volt-roman-tisztsegviselot-costa-rican-3796970/
2018. december 20., csütörtök
Vesztettek Strasbourgban a kényszernyugdíjazott magyar bírók
MG
Az Emberi jogok Európai Bírósága ma kihirdetett ítéletében úgy döntött, hogy nem volt jogsértő a bírók 2011-es kényszernyugdíjazása. A strasbourgi pert 2012-ben eredetileg 160 bíró indította (időközben sokan elálltak a követelésüktől). Szerintük a nyugdíjkorhatár leszállításának módja sérti az Emberi jogok Európai Egyezményének a tisztességes eljárásról, a diszkrimináció tilalmáról és a magántulajdon védelméről szóló cikkeit. A bíráknak ugyanis nem volt módjuk a bírói jogorvoslatra, az életkoruk alapján hátrányos megkülönböztetés érte őket és jövedelemtől estek el.
A strasbourgi bíróság még 2014-ben úgy döntött, hogy egy korábbi precedens nyomán nem ezeknek a cikkeknek a megsértését vizsgálja, hanem hogy sérült-e a kérelmezők joga a háborítatlan magánélethez. A logika az, hogy az ember életének nagyon fontos részét képezi a munkája és a munkahelyi kapcsolatai, és ha külső kényszerítő ok miatt nem dolgozhat tovább, ezek megszakadnak, így sérül a magánélethez fűződő joga.
Elsősorban ez alapján mondták ki most, hogy nem sérültek a kérelmezők jogai, ugyanakkor a döntés a többi cikk sérelmére is kitér. A strasbourgi bíróság szerint a kényszernyugdíjazás 2013-ban bevezetett szabályrendszere (lásd alább) nem sérti az Emberi jogok Európai Egyezményét.
Előzmények
A parlament 2011-ben 70-ről 62 évre szállította le a bírók kötelező nyugdíjkorhatárát. A hivatalos indoklás az volt, hogy a bírókra is az általános nyugdíjkorhatár vonatkozzon, de a bírók nyugdíjazásának kötelező jellege arra utalt, hogy a valódi cél a bírók megbüntetése lehetett, feltehetően a 2006-os rendőri megtorlások ügyeiben született ítéletekért.
A kényszernyugdíjazást annak visszaható hatálya miatt a Velencei Bizottság és az Európai Unió Bírósága is jogsértőnek nyilvánította, az Alkotmánybíróság pedig megsemmisítette.
Orbán Viktor azonban ragaszkodott a bírák nyugdíjazásához, ezért a parlament módosított formában ismét törvényt fogadott el róla.
Eszerint a bírók 65 éves kötelező nyugdíjazása csak 2023-tól vonatkozik mindenkire. Addig felmenő rendszerben, fokozatosan nyugdíjazzák a bírókat. A korábban kényszernyugíjazott bírók három opció közül választhattak: 1. a nyugdíjuk mellé a korábbi alapbérük 80 százalékához szükséges kiegészítés megkapásáért cserébe nyugdíjasként készenléti pozícióban maradhattak; 2. ismét teljes állásba kerültek a korábbi bérükért, megkapták a kiesett bérüket, de a korábbi pozíciójukat nem; 3. nyugdíjban maradtak, de kártérítésként egy évnyi fizetésüknek megfelelő összeget kaptak, valamint az igazolható egyéb vagyoni kárukat is megtérítették.
Ez elég nagy zavart okozott, mert a megsemmisített törvény nyomán időközben indult munkaügyi perekben született ítéletek nem illeszkedtek ebbe a rendbe. A bírók azt is kifogásolták, hogy a kényszernyugdíjazás miatti esetleges nem vagyoni káraikat a törvény nem engedte megtéríteni, és hogy miközben a feladatakörük és a jogállásuk hasonló, az alkotmánybírákra más nyugdíjszabályok vonatkoznak.
(Borítókép: Komka Péter / MTI)
https://index.hu/belfold/2018/12/20/strasbourg_kenyszernyugdij_birosag/
Az Emberi jogok Európai Bírósága ma kihirdetett ítéletében úgy döntött, hogy nem volt jogsértő a bírók 2011-es kényszernyugdíjazása. A strasbourgi pert 2012-ben eredetileg 160 bíró indította (időközben sokan elálltak a követelésüktől). Szerintük a nyugdíjkorhatár leszállításának módja sérti az Emberi jogok Európai Egyezményének a tisztességes eljárásról, a diszkrimináció tilalmáról és a magántulajdon védelméről szóló cikkeit. A bíráknak ugyanis nem volt módjuk a bírói jogorvoslatra, az életkoruk alapján hátrányos megkülönböztetés érte őket és jövedelemtől estek el.
A strasbourgi bíróság még 2014-ben úgy döntött, hogy egy korábbi precedens nyomán nem ezeknek a cikkeknek a megsértését vizsgálja, hanem hogy sérült-e a kérelmezők joga a háborítatlan magánélethez. A logika az, hogy az ember életének nagyon fontos részét képezi a munkája és a munkahelyi kapcsolatai, és ha külső kényszerítő ok miatt nem dolgozhat tovább, ezek megszakadnak, így sérül a magánélethez fűződő joga.
Elsősorban ez alapján mondták ki most, hogy nem sérültek a kérelmezők jogai, ugyanakkor a döntés a többi cikk sérelmére is kitér. A strasbourgi bíróság szerint a kényszernyugdíjazás 2013-ban bevezetett szabályrendszere (lásd alább) nem sérti az Emberi jogok Európai Egyezményét.
Előzmények
A parlament 2011-ben 70-ről 62 évre szállította le a bírók kötelező nyugdíjkorhatárát. A hivatalos indoklás az volt, hogy a bírókra is az általános nyugdíjkorhatár vonatkozzon, de a bírók nyugdíjazásának kötelező jellege arra utalt, hogy a valódi cél a bírók megbüntetése lehetett, feltehetően a 2006-os rendőri megtorlások ügyeiben született ítéletekért.
A kényszernyugdíjazást annak visszaható hatálya miatt a Velencei Bizottság és az Európai Unió Bírósága is jogsértőnek nyilvánította, az Alkotmánybíróság pedig megsemmisítette.
Orbán Viktor azonban ragaszkodott a bírák nyugdíjazásához, ezért a parlament módosított formában ismét törvényt fogadott el róla.
Eszerint a bírók 65 éves kötelező nyugdíjazása csak 2023-tól vonatkozik mindenkire. Addig felmenő rendszerben, fokozatosan nyugdíjazzák a bírókat. A korábban kényszernyugíjazott bírók három opció közül választhattak: 1. a nyugdíjuk mellé a korábbi alapbérük 80 százalékához szükséges kiegészítés megkapásáért cserébe nyugdíjasként készenléti pozícióban maradhattak; 2. ismét teljes állásba kerültek a korábbi bérükért, megkapták a kiesett bérüket, de a korábbi pozíciójukat nem; 3. nyugdíjban maradtak, de kártérítésként egy évnyi fizetésüknek megfelelő összeget kaptak, valamint az igazolható egyéb vagyoni kárukat is megtérítették.
Ez elég nagy zavart okozott, mert a megsemmisített törvény nyomán időközben indult munkaügyi perekben született ítéletek nem illeszkedtek ebbe a rendbe. A bírók azt is kifogásolták, hogy a kényszernyugdíjazás miatti esetleges nem vagyoni káraikat a törvény nem engedte megtéríteni, és hogy miközben a feladatakörük és a jogállásuk hasonló, az alkotmánybírákra más nyugdíjszabályok vonatkoznak.
(Borítókép: Komka Péter / MTI)
https://index.hu/belfold/2018/12/20/strasbourg_kenyszernyugdij_birosag/
2018. december 17., hétfő
Megbénult az albán alkotmánybíróság: 8-ból 7 tagot elmozdítottak
MTI2018. december 17. 16:40
Működésképtelenné vált az alkotmánybíróság Albániában, miután nyolc tagjából hetet elmozdítottak tisztségéből, köztük az elnököt, mert nem tudtak elszámolni a vagyonukkal - jelentették hírügynökségek hétfőn.
Bashkim Dedja és kollégái az e célra felállított bizottság által végzett átvilágításon buktak meg, a jelenleg az egy főből álló alkotmánybíróság így működésképtelen.
Albániában csaknem 800 bírót és ügyészt világítanak át egy két évvel ezelőtt elfogadott határozat értelmében, amelynek a célja a korrupció felszámolása.
Albániában jövőre kezdődhetnek meg az európai uniós csatlakozási tárgyalások. Az ország 2009 óta a NATO tagja.
https://www.portfolio.hu/gazdasag/megbenult-az-alban-alkotmanybirosag-8-bol-7-tagot-elmozditottak.308079.html
Működésképtelenné vált az alkotmánybíróság Albániában, miután nyolc tagjából hetet elmozdítottak tisztségéből, köztük az elnököt, mert nem tudtak elszámolni a vagyonukkal - jelentették hírügynökségek hétfőn.
Bashkim Dedja és kollégái az e célra felállított bizottság által végzett átvilágításon buktak meg, a jelenleg az egy főből álló alkotmánybíróság így működésképtelen.
Albániában csaknem 800 bírót és ügyészt világítanak át egy két évvel ezelőtt elfogadott határozat értelmében, amelynek a célja a korrupció felszámolása.
Albániában jövőre kezdődhetnek meg az európai uniós csatlakozási tárgyalások. Az ország 2009 óta a NATO tagja.
https://www.portfolio.hu/gazdasag/megbenult-az-alban-alkotmanybirosag-8-bol-7-tagot-elmozditottak.308079.html
2018. december 14., péntek
A Velencei Bizottság szerint el kell törölni a bevándorlási különadót
Czinkóczi Sándor
Hatályon kívül kell helyezni a civil szervezeteket érintő magyar migrációs különadóra vonatkozó szabályozást, hivatalos nevén a Stop Soros-törvénycsomagot, mert sérti a szólásszabadságot és az egyesülési szabadságot - jelentette ki az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) és a Velencei Bizottság közös állásfoglalásában pénteken.
Az erről kiadott közlemény szerint a választások után bevezetett bevándorlási különadó, amivel a kormány a kritikus civil szervezeteket akarta befenyíteni,
sérti a véleménynyilvánítás és az egyesülés szabadságát, ezért el kell törölni. A Velencei Bizottság véleménye szerint erősen kétséges a civilekre kivetett 25 százalékos különadó legitimitása. Megállapították, hogy kormány ezzel a semlegesnek tűnő intézkedéssel az általuk képviselt vélemény miatt akarja büntetni egyes egyéneket és szervezeteket. Ez pedig sérti azoknak a véleménynyilvánítási és egyesülési szabadságát, akiket nem kedvelnek a hatóságok.
Ugyanakkor a különadó egyben korlátozza a civilek szabadságát, hogy meghatározzák a célokat és tevékenységeket, amelyeket támogatni akarnak.
Ugyanakkor a nyilatkozatban elismerték, hogy az államok adókat vethetnek ki bevételeik növelése céljából, valamint adók vethetők ki olyan tevékenységek visszaszorítására és büntetésére, amelyek - noha jogszerűek - nem tekinthetők közérdeknek. A szakértők hangsúlyozták azonban, hogy az adóztatást nem szabad az - Emberi Jogok Európai Egyezményében, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányában és más nemzetközi jogi normák által szavatolt - egyesülési és véleménynyilvánítási szabadság gyakorlásától való elriasztásra használni.
https://444.hu/2018/12/14/a-velencei-bizottsag-szerint-el-kell-torolni-a-bevandorlasi-kulonadot
Hatályon kívül kell helyezni a civil szervezeteket érintő magyar migrációs különadóra vonatkozó szabályozást, hivatalos nevén a Stop Soros-törvénycsomagot, mert sérti a szólásszabadságot és az egyesülési szabadságot - jelentette ki az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) és a Velencei Bizottság közös állásfoglalásában pénteken.
Az erről kiadott közlemény szerint a választások után bevezetett bevándorlási különadó, amivel a kormány a kritikus civil szervezeteket akarta befenyíteni,
sérti a véleménynyilvánítás és az egyesülés szabadságát, ezért el kell törölni. A Velencei Bizottság véleménye szerint erősen kétséges a civilekre kivetett 25 százalékos különadó legitimitása. Megállapították, hogy kormány ezzel a semlegesnek tűnő intézkedéssel az általuk képviselt vélemény miatt akarja büntetni egyes egyéneket és szervezeteket. Ez pedig sérti azoknak a véleménynyilvánítási és egyesülési szabadságát, akiket nem kedvelnek a hatóságok.
Ugyanakkor a különadó egyben korlátozza a civilek szabadságát, hogy meghatározzák a célokat és tevékenységeket, amelyeket támogatni akarnak.
Ugyanakkor a nyilatkozatban elismerték, hogy az államok adókat vethetnek ki bevételeik növelése céljából, valamint adók vethetők ki olyan tevékenységek visszaszorítására és büntetésére, amelyek - noha jogszerűek - nem tekinthetők közérdeknek. A szakértők hangsúlyozták azonban, hogy az adóztatást nem szabad az - Emberi Jogok Európai Egyezményében, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányában és más nemzetközi jogi normák által szavatolt - egyesülési és véleménynyilvánítási szabadság gyakorlásától való elriasztásra használni.
https://444.hu/2018/12/14/a-velencei-bizottsag-szerint-el-kell-torolni-a-bevandorlasi-kulonadot
2018. december 7., péntek
Kiderült, amit eddig is sejtettünk: orosz propaganda fut a kormánysajtóban
2018.03.22. 13:26
Az online magyar hírportálokra gyakorolt orosz állami befolyás lehetőségét vizsgálta a Corruption Research Center. A péntek hajnalban közzétett igencsak részletes elemzéshez (amelynek magyar nyelvű változata pdf-ben itt érhető el) a kutatók a 2010-2017 közötti időszakban kilenc magyar nyelvű portál (888.hu, hidfo.ru, index.hu, lokal.hu, magyaridok.hu, mindenegyben.com, mno.hu, origo.hu és a pestisracok.hu) cikkeit töltötték le az internetről és rendezték adatbázisba.
ÖSSZESEN TÖBB MINT 1 027 653 DARAB CIKKET, ÉS 278 MILLIÓ SZÓT DOLGOZTAK FEL ÉS ELEMEZTEK.
Az elemzés során a kormányközeli portálok (888.hu, lokal.hu, magyaridok.hu és pestisracok.hu) és a kormánytól független portálok (mno.hu és index.hu valamint origo.hu) tartalmát hasonlították statisztikai eszközökkel az egyik legismertebb orosz propagandaoldal, a hidfo.ru-n megjelent cikkekhez. A kutatók az elemzésben megjegyzik, hogy "a nyelvi profilalkotás eredményei alapján a hidfo.ru cikkei orosz nyelvi sajátosságokat mutatnak és fordítások".
A kutatás négy területet vizsgált:
az orosz kormányzat vagy az orosz politika számára érzékeny, illetve negatív tartalmú témák megjelenését;
a portálokon a „migráns” és „menekült” szavak használatát;
a ”migráns” és a „terror” témák,
a ”migráns” és ”erőszak” témák összekapcsolását.
A kutatás egyik megállapítása, hogy kapott eredmények alátámasztják az orosz állami propaganda hatásának létezését a magyar online médiára, különösképpen a kormányközeli sajtóra.
A KUTATÁS EGYIK NEM VÁRT EREDMÉNYE, HOGY A FACEBOOKON NAGYON NÉPSZERŰ OLDAL, A MINDENEGYBEN.COM OROSZ TÁRGYÚ CIKKEIBEN AZ OROSZ ÁLLAMI PROPAGANDAGÉPEZET CIKKEIHEZ ÁLL NAGYON KÖZEL.
Az index.hu-n és az origo.hu-n 2010-2017 között megjelent cikkek vizsgálata arra mutat, hogy az origo.hu főszerkesztőjének politikai okokból való eltávolítása után az origo.hu erősebben kezdte használni az orosz propaganda által is alkalmazott nyelvezetet.
Mint írják, az origo.hu nyelvezete „számottevően megváltozott, miután 2014 nyarán politikai
okokból eltávolították a főszerkesztőjét. Ezek után az origo.hu kimutathatóan közeledett az orosz állami propagandagépezet által használt nyelvezethez”.
A kutatás során – a big data módszereit is felhasználva - kvantitatív és kvalitatív tartalomelemzés segítségével arra keresték a választ, hogy létezik-e, kimutatható-e tartalmi hasonlóság, vagy egyezés az orosz állami propaganda által sugárzott üzenetek és a magyar ezen belül pedig különösképpen a kormányközeli online portálok tartalma között.
A KILENC PORTÁL CIKKEINEK VIZSGÁLATA ALÁTÁMASZTJA AZT, HOGY AZ OROSZ ÁLLAMI PROPAGANDA HATÁSSAL LEHET A MAGYAR KORMÁNYKÖZELI MÉDIÁRA.
A magyar kormányhoz közelálló portálok jóval kevésbé tartalmaznak az orosz fél számára kedvezőtlen cikkeket, mint a magyar kormánytól független index.hu vagy mno.hu. Ezen túl a portálok fogalomhasználatát és a migráns és terror, valamint a migráns és erőszak kategóriák közötti összefüggéseket vizsgálva a kutatás azt állapította meg, hogy a kormány-közeli portálok közül a 888.hu és a lokal.hu statisztikailag nem térnek el szignifikánsan a hidfo.ru propaganda portáltól.
A Hidfo.ru címlapja 2018 március 22-én
Ezen túl a pestisrácok és a magyaridok.hu is jóval közelebb van a par excellence orosz hírportálhoz, a hidfo.ru-hoz minden vizsgált szempont szerint, mint az mno.hu, vagy az index.hu. A magyaridők.hu, a pestisrácok.hu, és különösen a lokal.hu valamint a 888.hu, miközben állami hirdetési kiadásokon keresztül jelentős mértékben a magyar kormány finanszírozza őket, az elemzett szempontok szerint nagyon hasonlóan működnek, mint az orosz állami propagandagépezet részének tekinthető portálok - derült ki az elemzésből.
A BECSLÉSEK SZERINT A „MIGRÁNS” SZÓ HASZNÁLATÁBAN NINCS SZIGNIFIKÁNS KÜLÖNBSÉG A HIDFO.RU ÉS A MAGYAR KORMÁNYHOZ KÖZELI 888.HU KÖZÖTT. A 888.HU E TÉREN OLYAN, MINT EGY OROSZ ÁLLAMI PROPAGANDA PORTÁL.
A cikkek hosszúságát is figyelembe véve, a kormányközeli portálok és a mindenegyben.com fogalomhasználata szignifikánsan eltér ugyan a hidfo.ru-tól, de az is igaz, hogy e portálok jóval közelebb állnak hozzá, mint a kormánytól független portálok.
Az elemzők az eredmények láttán arra jutottak: nem kizárt az orosz állami befolyás a magyar online portálokra, és ezek közül kizárólag a kormányközeli portálokra.
Kik csinálták a kutatás?
Az elemzést a CRCB Nonprofit kft., amely pártoktól és politikai irányzatoktól független tudományos elemzőközpont. Tanulmányaik elkészítésekor tényalapú kutatásokat végeznek, és nagy adatbázisokat használnak fel, írják magukról.
A magyarországi korrupció és haveri rendszer feltárásában elért eredményeiket a világsajtó rendszeresen idézi. Munkájukhoz a mostani kutatás eredményeinek közzétételével egyidejűleg kértek támogatást. Aki segítené őket, a CIB Banknál vezetett 10700079-25831300-51100005 számlára utalással vagy PayPal fizetéssel támogathatja a munkájukat.
„Ami itt érdekes és talán különleges, hogy míg más országokban az állam intézményei igyekeznek elejét venni az ilyen befolyásnak, igyekeznek korlátozni ezt, mint nem kívánatos jelenséget, addig Magyarországon nem ez a helyzet. Itt ugyanis, úgy tűnik, maga a magyar kormány nyitja tágra a kaput az orosz állami propaganda előtt. Más országokban e propaganda Facebook- vagy Twitter-felhasználók közvetítésével, spontán aktivitásával fejti ki hatását, mint például Spanyolországban a katalán népszavazások, vagy Olaszországban a legutóbbi választáskor, vagy USA-ban az elnökválasztás előtt és alatt. Magyarországon a Facebookon vagy Twitteren keresztüli befolyásról nem rendelkezünk adatokkal” – írják.
De az biztos, teszik hozzá, hogy nálunk nem a hidfo.ru a vezető portál e tekintetben (a hidfo.ru látogatottsága nagyon alacsony), hanem éppenséggel az állami hirdetéseken keresztül nagymértékben finanszírozott kormányközeli portálok. A közösségi média valószínűsíthető szerepét leszámítva ezeken keresztül érkeznek a magyar olvasóközönség szélesebb rétegeihez leginkább az orosz állami propaganda üzeneteivel ekvivalens tartalmú üzenetek.
A kutatók megnézték, hogy ha a portálok hidfo.ru-tól mért fent meghatározott távolságát Moszkvától mért földrajzi távolságokra váltják át, akkor annak mi lesz az eredménye. Eszerint a 888.hu olyan messze van Moszkvától, mint egy kis Moszkva környéki város, Dubna; a lokal.hu, mint Voronyezs; a magyaridok.hu, mint Csernobil; a pestisracok.hu, mint Zsitomir; az origo.hu pedig, mint Volgograd. A portálok között "egyedül az index.hu és az mno.hu van Magyarországon" – állapították meg.
(Borítókép: Barakonyi Szabolcs / Index)
https://index.hu/belfold/2018/valasztas/2018/03/22/kiderult_amit_eddig_is_sejtettunk_orosz_propaganda_fut_a_kormanysajtoban/
Az online magyar hírportálokra gyakorolt orosz állami befolyás lehetőségét vizsgálta a Corruption Research Center. A péntek hajnalban közzétett igencsak részletes elemzéshez (amelynek magyar nyelvű változata pdf-ben itt érhető el) a kutatók a 2010-2017 közötti időszakban kilenc magyar nyelvű portál (888.hu, hidfo.ru, index.hu, lokal.hu, magyaridok.hu, mindenegyben.com, mno.hu, origo.hu és a pestisracok.hu) cikkeit töltötték le az internetről és rendezték adatbázisba.
ÖSSZESEN TÖBB MINT 1 027 653 DARAB CIKKET, ÉS 278 MILLIÓ SZÓT DOLGOZTAK FEL ÉS ELEMEZTEK.
Az elemzés során a kormányközeli portálok (888.hu, lokal.hu, magyaridok.hu és pestisracok.hu) és a kormánytól független portálok (mno.hu és index.hu valamint origo.hu) tartalmát hasonlították statisztikai eszközökkel az egyik legismertebb orosz propagandaoldal, a hidfo.ru-n megjelent cikkekhez. A kutatók az elemzésben megjegyzik, hogy "a nyelvi profilalkotás eredményei alapján a hidfo.ru cikkei orosz nyelvi sajátosságokat mutatnak és fordítások".
A kutatás négy területet vizsgált:
az orosz kormányzat vagy az orosz politika számára érzékeny, illetve negatív tartalmú témák megjelenését;
a portálokon a „migráns” és „menekült” szavak használatát;
a ”migráns” és a „terror” témák,
a ”migráns” és ”erőszak” témák összekapcsolását.
A kutatás egyik megállapítása, hogy kapott eredmények alátámasztják az orosz állami propaganda hatásának létezését a magyar online médiára, különösképpen a kormányközeli sajtóra.
A KUTATÁS EGYIK NEM VÁRT EREDMÉNYE, HOGY A FACEBOOKON NAGYON NÉPSZERŰ OLDAL, A MINDENEGYBEN.COM OROSZ TÁRGYÚ CIKKEIBEN AZ OROSZ ÁLLAMI PROPAGANDAGÉPEZET CIKKEIHEZ ÁLL NAGYON KÖZEL.
Az index.hu-n és az origo.hu-n 2010-2017 között megjelent cikkek vizsgálata arra mutat, hogy az origo.hu főszerkesztőjének politikai okokból való eltávolítása után az origo.hu erősebben kezdte használni az orosz propaganda által is alkalmazott nyelvezetet.
Mint írják, az origo.hu nyelvezete „számottevően megváltozott, miután 2014 nyarán politikai
okokból eltávolították a főszerkesztőjét. Ezek után az origo.hu kimutathatóan közeledett az orosz állami propagandagépezet által használt nyelvezethez”.
A kutatás során – a big data módszereit is felhasználva - kvantitatív és kvalitatív tartalomelemzés segítségével arra keresték a választ, hogy létezik-e, kimutatható-e tartalmi hasonlóság, vagy egyezés az orosz állami propaganda által sugárzott üzenetek és a magyar ezen belül pedig különösképpen a kormányközeli online portálok tartalma között.
A KILENC PORTÁL CIKKEINEK VIZSGÁLATA ALÁTÁMASZTJA AZT, HOGY AZ OROSZ ÁLLAMI PROPAGANDA HATÁSSAL LEHET A MAGYAR KORMÁNYKÖZELI MÉDIÁRA.
A magyar kormányhoz közelálló portálok jóval kevésbé tartalmaznak az orosz fél számára kedvezőtlen cikkeket, mint a magyar kormánytól független index.hu vagy mno.hu. Ezen túl a portálok fogalomhasználatát és a migráns és terror, valamint a migráns és erőszak kategóriák közötti összefüggéseket vizsgálva a kutatás azt állapította meg, hogy a kormány-közeli portálok közül a 888.hu és a lokal.hu statisztikailag nem térnek el szignifikánsan a hidfo.ru propaganda portáltól.
A Hidfo.ru címlapja 2018 március 22-én
Ezen túl a pestisrácok és a magyaridok.hu is jóval közelebb van a par excellence orosz hírportálhoz, a hidfo.ru-hoz minden vizsgált szempont szerint, mint az mno.hu, vagy az index.hu. A magyaridők.hu, a pestisrácok.hu, és különösen a lokal.hu valamint a 888.hu, miközben állami hirdetési kiadásokon keresztül jelentős mértékben a magyar kormány finanszírozza őket, az elemzett szempontok szerint nagyon hasonlóan működnek, mint az orosz állami propagandagépezet részének tekinthető portálok - derült ki az elemzésből.
A BECSLÉSEK SZERINT A „MIGRÁNS” SZÓ HASZNÁLATÁBAN NINCS SZIGNIFIKÁNS KÜLÖNBSÉG A HIDFO.RU ÉS A MAGYAR KORMÁNYHOZ KÖZELI 888.HU KÖZÖTT. A 888.HU E TÉREN OLYAN, MINT EGY OROSZ ÁLLAMI PROPAGANDA PORTÁL.
A cikkek hosszúságát is figyelembe véve, a kormányközeli portálok és a mindenegyben.com fogalomhasználata szignifikánsan eltér ugyan a hidfo.ru-tól, de az is igaz, hogy e portálok jóval közelebb állnak hozzá, mint a kormánytól független portálok.
Az elemzők az eredmények láttán arra jutottak: nem kizárt az orosz állami befolyás a magyar online portálokra, és ezek közül kizárólag a kormányközeli portálokra.
Kik csinálták a kutatás?
Az elemzést a CRCB Nonprofit kft., amely pártoktól és politikai irányzatoktól független tudományos elemzőközpont. Tanulmányaik elkészítésekor tényalapú kutatásokat végeznek, és nagy adatbázisokat használnak fel, írják magukról.
A magyarországi korrupció és haveri rendszer feltárásában elért eredményeiket a világsajtó rendszeresen idézi. Munkájukhoz a mostani kutatás eredményeinek közzétételével egyidejűleg kértek támogatást. Aki segítené őket, a CIB Banknál vezetett 10700079-25831300-51100005 számlára utalással vagy PayPal fizetéssel támogathatja a munkájukat.
„Ami itt érdekes és talán különleges, hogy míg más országokban az állam intézményei igyekeznek elejét venni az ilyen befolyásnak, igyekeznek korlátozni ezt, mint nem kívánatos jelenséget, addig Magyarországon nem ez a helyzet. Itt ugyanis, úgy tűnik, maga a magyar kormány nyitja tágra a kaput az orosz állami propaganda előtt. Más országokban e propaganda Facebook- vagy Twitter-felhasználók közvetítésével, spontán aktivitásával fejti ki hatását, mint például Spanyolországban a katalán népszavazások, vagy Olaszországban a legutóbbi választáskor, vagy USA-ban az elnökválasztás előtt és alatt. Magyarországon a Facebookon vagy Twitteren keresztüli befolyásról nem rendelkezünk adatokkal” – írják.
De az biztos, teszik hozzá, hogy nálunk nem a hidfo.ru a vezető portál e tekintetben (a hidfo.ru látogatottsága nagyon alacsony), hanem éppenséggel az állami hirdetéseken keresztül nagymértékben finanszírozott kormányközeli portálok. A közösségi média valószínűsíthető szerepét leszámítva ezeken keresztül érkeznek a magyar olvasóközönség szélesebb rétegeihez leginkább az orosz állami propaganda üzeneteivel ekvivalens tartalmú üzenetek.
A kutatók megnézték, hogy ha a portálok hidfo.ru-tól mért fent meghatározott távolságát Moszkvától mért földrajzi távolságokra váltják át, akkor annak mi lesz az eredménye. Eszerint a 888.hu olyan messze van Moszkvától, mint egy kis Moszkva környéki város, Dubna; a lokal.hu, mint Voronyezs; a magyaridok.hu, mint Csernobil; a pestisracok.hu, mint Zsitomir; az origo.hu pedig, mint Volgograd. A portálok között "egyedül az index.hu és az mno.hu van Magyarországon" – állapították meg.
(Borítókép: Barakonyi Szabolcs / Index)
https://index.hu/belfold/2018/valasztas/2018/03/22/kiderult_amit_eddig_is_sejtettunk_orosz_propaganda_fut_a_kormanysajtoban/
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)