Az Alapjogokért Központ genderaktivistának nevezte a Kúria bíróit, a Kúria közleményt adott ki

 Solti Hanna

DRÁMA

február 26., 12:14

comments14

Egy nappal azután, hogy a közpénzmilliárdokkal megfinanszírozott Alapjogokért Központ genderaktivistának nevezte a Kúria bíróit, megjelent egy közlemény, amelyben a Kúria aggodalmát fejezi ki a bírák elleni nyilvános támadások miatt:

„A Kúria egyre nagyobb aggodalommal szembesül azzal, hogy [...] mindennapossá váltak a bírái elleni nyilvános támadások. Elfogadhatatlan a bírák személyét érintő minden olyan kritika, amely a bírák kinevezésének törvényességét, függetlenségét vagy pártatlanságát kérdőjelezi meg. [...] Elfogadhatatlan, mert sérti Magyarország alkotmányos működését",írják, majd hozzáteszik, hogy visszautasítanak minden hasonló kijelentést, származzon az külföldről vagy belföldről, közszereplőtől, civil szervezettől, magánszemélytől, bíróságon belülről vagy akár bírósági vezetőtől.

A tavalyi parlamenti választásokkal egybekötött „gyermekvédelmi népszavazásra" - amelynek érvénytelenségéről a közmédia nem szívesen számolt be - eredetileg öt kérdést nyújtott be Varga Judit igazságügyi miniszter, és bár mind az ötöt átengedte a Nemzeti Választási Bizottság, a jogorvoslati eljárások során a Kúria megtagadta a kiskorúak nemátalakító műtéteivel kapcsolatos kérdést. Ezért a választók a homoszexualitást és a transzneműséget a pedofíliával összemosó népszavazáson öt helyett végül négy kérdésben mondhatták el a véleményüket.

Az Alapjogokért Központ - amelyet az a Szánthó Miklós igazgat, aki egyben a fideszes kötődésű sajtóholding, a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) kuratóriumi tagja is - posztja szerint az Alkotmánybíróság megfutamodott a Kúria „genderaktivistát" játszó bírói elől a tavalyi gyermekvédelmi népszavazás „elmaradt kérdésének” ügyében, amikor érdemi elbírálás helyett tárgytalannak minősítették a vonatkozó indítványt. (via MTI)

https://444.hu/2023/02/26/az-alapjogokert-kozpont-genderaktivistanak-nevezte-a-kuria-biroit-a-kuria-kozlemenyt-adott-ki

Ritkán fordul elő ilyen, de most megtette a kormány

NÉMETH MÁRTON SÁNDOR

A magyar kormánynak március végéig kell teljesítenie az Európai Bizottság irányába tett igazságügyi vállalásokat. A reformokkal kapcsolatban az Országos Bírói Tanács mellett több civil szervezetnek is vannak észrevételei. Három civil szervezet részt is vett egy minisztériumi egyeztetésen. Két résztvevőtől megtudtuk, hogy udvarias hangulatban, szakmai keretek között zajlott a találkozó, abban viszont nem biztosak, hogy meg is fogadják a javaslataikat.

„Részemről az igazságszolgáltatási mérföldkő teljesítése a következő feladat” – válaszolta Varga Judit januári, lapunknak adott interjújában arra a kérdésünkre, hogy mi a következő lépés a Magyarországgal szemben támasztott uniós elvárások teljesítésénél. Az igazságügyi miniszter azt is elárulta, hogy ennek teljesítési határideje március 31. Azóta meg is jelent az „Egyes igazságügyi tárgyú törvényeknek a magyar helyreállítási és ellenálló képességi tervhez kapcsolódó módosításáról” címet viselő csomag.

A bevezetendő változtatásokhoz az Országos Bírói Tanácsnak és több civil szervezetnek is vannak észrevételei. Korábbi cikkünkben Hack Péter jogtudóst, az ELTE ÁJK tanszékvezetőjét kérdeztük a részletekről.

A civilek szerint ez nem elég

A Magyar Helsinki Bizottság, az Amnesty International Magyarország és az Eötvös Károly Intézet közösen kiadott közleményben jelentette be, hogy

hosszú évek után először nyílt lehetőségük a civil szervezeteknek arra, hogy véleményezhessék egy készülő jogszabály tervezetét, és személyesen is egyeztethessenek a döntést előkészítő minisztériummal.

A három civil szervezet úgy fogalmazott, hogy „az uniós forrásokhoz való hozzáférés szempontjából kulcsfontosságú igazságügyi reform kapcsán érdemi párbeszédet folytattunk a magyar kormány képviselőivel. A civil szervezetek bíznak benne, hogy a kormány megfontolja a módosítási javaslataikat, hiszen a bírói függetlenség helyreállítására nemcsak az uniós források, hanem az igazságos ítélkezés érdekében is szükség van”.

Az Amnesty International Magyarország, az Eötvös Károly Intézet és a Magyar Helsinki Bizottság szerint „a tervezetet számos ponton módosítani kell ahhoz, hogy minden követelmény teljesüljön, vagyis az jelenlegi formájában nem felel meg az elvárásoknak”. A három civil szervezet az Igazságügyi Minisztériumban egyeztetett a módosításokról, beszámolójuk alapján a tárcát négy államtitkár, köztük a parlamenti és az uniós ügyekért felelős, és egy titkárságvezető képviselte.

A szakmai egyeztetésen a civil szervezetek szóban is ismertették a javaslattal kapcsolatban megfogalmazott észrevételeiket és kritikáikat. Elmondták, hogy

bár vannak olyan elemei a mérföldköveknek, amelyeknek a törvénytervezet megfelel, bőven akadnak olyanok is, amelyek esetében a kormány csak a formális teljesítésre törekedett, más esetekben pedig egyáltalán nem tett eleget a vállalásoknak.

A felek egyetértettek abban, hogy a korábbinál jóval szélesebb hatás- és feladatkörrel felruházott Országos Bírói Tanács (OBT) elindításához szükség van egy átmeneti időszakra (hasonlóan az Integritás Hatósághoz), amikor egy már működő és kellő kapacitással bíró szervezet személyi és szervezeti támogatást nyújt a bírói tanács számára. A civilek azt is közölték, problémásnak tartják, hogy az OBT csak augusztus 1-jével választhatna elnököt, és javasolták, hogy erre a lehető legkorábban lehetőségük legyen.

A beszámolóban arról is írnak, „az IM elismerte, hogy a tervezet nem szünteti meg azt a lehetőséget, hogy a hatóságok a jogerős bírósági döntésekkel szemben az Alkotmánybírósághoz fordulhassanak, mivel a közhatalmi szervek a tisztességes eljárás sérelmére hivatkozással a jövőben is előterjeszthetnek alkotmányjogi panaszt. A civilek jelezték, hogy a tervezet ebben a formában nem felel meg a vállalásoknak, és valódi megoldást csak a panaszlehetőség Alaptörvényben történő kizárása jelentene”.

A civil szervezetek hozzátették: hosszabb vita alakult ki arról, „hogyan kell értelmezni az OBT döntési kompetenciájának megerősítésére vonatkozó vállalásokat”, szerintük „az felel meg a szupermérföldkövekben foglaltaknak, ha a bírák teljes körű véleményt mondhatnak a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöki posztjára pályázó jelöltek alkalmasságáról, és nem pusztán a törvényi feltételek (például a kellő idejű szolgálati jogviszony megléte) ellenőrzése a feladatuk”.

Azt is kiemelték, hogy „összhangban a mérföldkő előírásával, az objektív feltételek között kell rögzíteni a függetlenség, pártatlanság, az integritás és feddhetetlenség követelményét, és az OBT kötelező erejű véleményének ezekre a kritériumokra is ki kell terjednie. A kormány képviselői elmondták, hogy szerintük ez a megoldás egy merőben új rendszer bevezetését jelentené, amit nem vállaltak, illetve a parlament hatáskörének szűkítésével, elvonásával járna. Ebben a kérdésben sem közeledtek az álláspontok”.

A civil szervezetek egy másik hangsúlyos kritikája, hogy „a tervezet ahelyett, hogy az előírásoknak megfelelően teljesen megszüntette volna azt a lehetőséget, hogy az alkotmánybírák rendes bíróvá történő kinevezésük után kérésükre automatikusan a Kúriára kerülhessenek, ezt a jogot a jelenlegi AB-tagok esetében fenntartja, és csak a jövőre nézve kívánja megszüntetni”.

A beszámolóban az áll: „az IM képviselői azzal érveltek, hogy a mostani alkotmánybírák esetében ez szerzett jogok elvonásával járna, hiszen ők abban a tudatban kérték a bírói kinevezésüket, hogy alkotmánybírói megbízatásuk végével a Kúriára kerülhetnek. A civil szervezetek elmondták, hogy ez az érvelés elfogadható a bírói kinevezésekkel kapcsolatban, de nem alkalmazható a Kúriára történő beosztással kapcsolatban, és ismét jelezték, hogy amennyiben nem zárják ki annak a lehetőségét a mostani alkotmánybírák esetében is, úgy a tervezet ezen pontja sem felel meg a vállalt kötelezettségnek”.

Később derül ki, hogy beépítik-e a javaslataikat

Kádár András Kristóf az Igazságügyi Minisztériumban történt egyeztetéssel kapcsolatban kérdésünkre elárulta:

Értelmes, érdemi szakmai vita folyt. Jogi érvek ütköztek jogi ellenérvekkel, teljesen civilizált módon. A tizenöt évvel ezelőttiekhez hasonló volt az egyeztetés, aminek egyrészt örülünk, másrészt szomorúak vagyunk, hogy ennek hírértéke van. A rendszerváltástól körülbelül 2014-ig így zajlott, majd a civil szervezetekkel szembeni támadásokkal párhuzamosan szűnt meg ez a fajta kommunikáció.

A Magyar Helsinki Bizottság társelnöke kitért arra is, hogy voltak olyan felvetéseik, amelyeket elfogadhatónak tartott a tárca, „ilyen az, amit az OBT is jelzett, hogy apparátus nélkül, egyik napról a másikra nem tudják elkezdeni a működést, kell egy olyan szervezet, amely inkubátorként funkcionál, ez fontos kérdés, és ebben abszolút nyitottnak mutatkoztak arra, hogy beépítik a javaslatokat a törvénytervezetbe”. Más felvetéseikre azt a választ kapták minisztériumi részről, hogy megfontolják, valamint voltak olyanok is, amelyeknél mereven ellentétesek maradtak az álláspontok, ilyen például, hogy a jelenlegi alkotmánybírók, akik már kérték a bírói kinevezésüket, ne kerülhessenek pályázat nélkül egyből a Kúriára.

Kádár András Kristóf a jövőre vonatkozó kérdésünkre kifejtette: elvileg még lehetne egyeztetés, ha van olyan terület, amelynél a kormányzat szükségesnek tartja ezt, de a valószínűbb forgatókönyv az, hogy az Országgyűlés elé beterjesztett törvényjavaslatból fog kiderülni, hogy milyen javaslatokat használtak fel. A Helsinki Bizottság társelnöke arra is felhívta a figyelmünket, hogy „a jogalkotásban történő társadalmi részvételről szóló törvény szerint az elvetett javaslatokról összefoglaló jellegű anyagot kell készíteniük és közzétenniük”, arra vonatkozó kötelezettsége ugyanakkor nincs a kormánynak, hogy minden visszautasított észrevételre részletes ellenérvet írjon.

Kádár András Kristóf végül leszögezte: ha újra egyeztetnének velük kormányzati részről, örömmel állnak rendelkezésre.

Udvarias, szakmai egyeztetés, de...

Az Amnesty International Magyarországtól megtudtuk, hogy

az egyeztetés udvarias hangulatban, szakmai keretek között zajlott. A javaslataink iránt ugyanakkor néhány technikai részletet (így például az OBT részére biztosított átmeneti adminisztrációs támogatást) leszámítva nem tapasztaltunk nyitottságot.

A civil szervezet lapunk kérdésére úgy fogalmazott, hogy „a jelenlegi formában a törvénycsomag nem felel meg a szupermérföldköveknek, ezért van esély rá, hogy a törvényjavaslatot még módosítják. Reméljük, hogy a parlament elé már egy olyan csomagot fognak benyújtani, ami minden szempontból megfelel az uniós elvárásoknak”.

Kíváncsiak voltunk arra is, hogy a javaslataik közül melyeket tartják a legfontosabbaknak. Az Amnesty részéről hangsúlyozták, hogy nehéz kiemelni bármely pontot, „mert mindegyik nagyon fontos a bírói függetlenség helyreállításához. Ráadásul sok olyan, a bíróságokat érintő szabály van még ezeken kívül is, amelyet módosítani kéne ehhez”.

A szupermérföldkövekhez kapcsolódóan három javaslatot emeltek ki:

Az OBT részére érdemi beleszólást kell adni a Kúria és az OBH vezetői kiválasztásába.

Meg kell szüntetni azt a lehetőséget, hogy a jelenlegi alkotmánybírák automatikusan kúriai tanácselnökök lehessenek.

Az Alaptörvényben kell kizárni azt a lehetőséget, hogy a hatóságok a jogerős bírósági döntésekkel szemben az Alkotmánybírósághoz fordulhassanak.

A minisztérium nyitott a konstruktív szakmai párbeszédre

„Az Igazságügyi Minisztérium számára kiemelten fontos a konstruktív eszmecsere fenntartása a civil élet szereplőivel, gondoljunk csak a családjogi jogalkotás még hatékonyabbá tétele érdekében a minisztérium által összehívott Családjogi Civil Munkacsoport eredményeire, vagy az áldozatsegítés területén elért eredményekre” – fogalmazott lapunk kérdésére a tárca. Hozzátették: „Az Igazságügyi Minisztérium munkatársai továbbra is azért dolgoznak, hogy a magyar emberek mielőbb hozzáférjenek a nekik járó uniós forrásokhoz, melyeket az Európai Bizottság jelenleg is visszatart. Ezen források visszatartását a kérdésben szereplő civil szervezetek közül többen is javasolták az európai intézményeknek”.

Lapunk kérdéseire adott válaszaikban azt is hangsúlyozták:

az Igazságügyi Minisztérium a továbbiakban is nyitott lesz a konstruktív szakmai párbeszédre, ugyanakkor elutasítjuk az ideológiai alapú érvelést és nyomásgyakorlást a szakmai kérdések megtárgyalásakor.

Az igazságügyi csomagot a minisztérium a következő hónapban fogja az Országgyűlés elé terjeszteni.

https://index.hu/belfold/2023/02/23/birosagok-europai-unio-europai-bizottsag-unios-penzek-varga-judit-civil-szervezetek-igazsagugyi-miniszterium/

Lengyel EU-ügyi miniszter: Az alkotmánybírósági gyakorlat a tagállamok hatáskörébe tartozik

 Az alkotmánybíróság ítélkezési gyakorlata kizárólag a tagállamok hatáskörébe tartozik – reagált Szymon Szynkowski vel Sek uniós ügyekért felelős lengyel miniszter az Európai Bizottság (EB) szerdai döntésére, amely értelmében Brüsszel az Európai Unió Bírósága elé viszi a varsói taláros testület két döntését.

Az EB szerdán a luxembourgi székhelyű törvényszék elé idézte Lengyelországot, mert úgy ítélte meg: komoly aggályok vetődtek fel a lengyel alkotmánybíróság ítélkezési gyakorlatával kapcsolatban.

Szynkowski vel Sek a Piotr Müller kormányszóvivővel közös varsói sajtóértekezletén elmondta: az EB-vel folytatott eddigi párbeszéd során Lengyelország azon egyértelmű állásponton volt, hogy az alkotmánybírósági gyakorlat a tagállamok kizárólagos hatáskörébe tartozik. „Hasonló álláspontot képviseltek már más államok alkotmánybíróságai is, például a német és a spanyol” – érvelt a miniszter.

Az EB döntése nem meglepő, a testület által folytatott eljárás újabb szakaszáról van szó, amely várható volt – jegyezte meg, hozzátéve, hogy a lengyel fél az Európai Unió Bírósága előtt is kifejti majd érveit.

Müller és Szynkowski vel Sek sajtóértekezletét megelőzően a szerdai brüsszeli döntést a lengyel igazságügyi miniszter, az egyik kisebb kormánykoalíciós párt elnöke is kommentálta. Zbigniew Ziobro az EB-nek a lengyel állam és a szuverén uniós tagállamok ellen irányuló „tervezett támadás” részének nevezte a brüsszeli döntést, amely szerinte lényegében Berlin érdekeit szolgálja. „Igazából jelentéktelennek akarják minősíteni a Lengyelországban, a lengyel demokráciában alkotott jogot” – fogalmazott Ziobro.

Marcin Przydacz államtitkár, az elnöki hivatal külügyi irodájának főnöke újságíróknak nyilatkozva a lengyel alkotmányt nevezte a lengyel jog fő forrásának. „Ez után, másodikként következnek a ratifikált nemzetközi szerződések” – tette hozzá.

A varsói alkotmánybíróság Lengyelország 2004-es EU-csatlakozása óta több, az uniós és a nemzeti jog viszonyát érintő határozatot hozott, amelyekben megerősítette a lengyel alaptörvény elsőbbségét. Az Európai Bizottság által 2021 decemberében elindított, szerdán az EU Bírósága elé vitt kötelezettségszegési eljárás két ilyen jellegű alkotmánybírósági döntést érint. 2021 júliusában a varsói taláros testület alkotmányellenesnek minősítette az EU Bírósága által a lengyel bírák fegyelmi felelősségére vonatkozó szabályozás miatt ideiglenesen elrendelt intézkedéseket. Ugyanazon év októberében az alkotmánybíróság azt a döntést hozta, hogy bizonyos esetekben nincs összhangban a lengyel alkotmánnyal az, ahogyan az uniós szervek az alapszerződések egyes rendelkezéseit értelmezik.

https://hirado.hu/kulfold/cikk/2023/02/15/lengyel-eu-ugyi-miniszter-az-alkotmanybirosagi-gyakorlat-a-tagallamok-hataskorebe-tartozik

Oroszország felmondta az összes szerződését az Európa Tanáccsal

 Kassai Zsigmond

Az orosz parlament alsóháza csütörtökön felmondta Oroszország Európa Tanáccsal kötött mind a 21 nemzetközi szerződését – adta hírül az MTI.

Az Európa Tanács nem azonos az Európai Tanáccsal, amely az Európai Unió intézménye, hanem egy szélesebb körű nemzetközi szervezet, amely nyitva áll minden olyan európai állam előtt, amelyik elfogadja a jogállamiság közös kritériumait, és biztosítja állampolgárai számára a legalapvetőbb szabadságjogokat és emberi jogokat. Az Európai Tatácsnak közel ötven tagja van, Oroszország 1996-ban csatlakozott, ám nem sokkal Ukrajna tavaly lerohanása után, március 16-án kizárták a szervezetből, egy nappal azután, hogy Szergej Lavrov orosz külügyminiszter bejelentette Oroszország kilépési szándékát.

A nemzetközi szerződések felmondására vonatkozó törvényjavaslatot Vlagyimir Putyin terjesztette az Állami Duma, azaz az orosz alsóház elé. A csütörtökön elfogadott törvény értelmében Oroszország tagságának megszűnése miatt az Európa Tanácsban március 16-tól összesen 21 nemzetközi szerződés fogja hatályát veszteni Moszkva viszonylatában. Ezek között van más megállapodásokon túl

• az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezmény,
• a terrorizmus elleni küzdelemről szóló európai egyezmény
•  és az Európai Szociális Charta is.

A lépést az oroszok azzal indokolják, hogy az Európai Tanács Miniszteri Bizottsága tavaly – Ukrajna lerohanása miatt – február 25-én felfüggesztette a Tanács törvényes szerveiben való orosz képviselet.  Oroszország ezután értesítette a főtitkárt a kilépés szándékáról, valamint arról, hogy felmondja az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezményt.

A Miniszteri Bizottság másnap, március 16-án határozatban szüntette meg Oroszország tagságát az Európa Tanácsban.

Vjacseszlav Vologyin, az Állami Duma elnöke csütörtökön arról beszélt, hogy, Oroszország új szervezet létrehozásán gondolkodik, amely szerinte – eltérően az Európa Tanácstól – a kölcsönös tisztelet, a kettős mérce alkalmazásának elvetése, a más államok szuverén ügyeibe való be nem avatkozás, az állami szuverenitás, a kultúra, a hagyományok, a történelem, valamint a nyelv tiszteletben tartásán alapulna.

https://24.hu/kulfold/2023/02/16/oroszorszag-europa-tanacs-felmodas-emberi-jogok-jogallamisag-szabadsagjogok/

HIRDETÉS

Putyin szerint elfogult az Emberi Jogok Európai Bírósága

 Kuli Orsolya

Vlagyimir Putyin orosz elnök kifejtette, hogy Oroszország felhagyott az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) határozatainak végrehajtásával, mert azok átpolitizáltak, elfogultak, és ez elfogadhatatlan – írja a TASZSZ orosz hírügynökség.

Az államfő kedden a választott és katonai bíróságok, valamint az általános hatáskörű bíróságok bíráinak ülésén emlékeztetett arra, hogy Oroszország tavaly márciusban kilépett az Európa Tanácsból, szeptemberben pedig az EJEB joghatóságából.

Megjegyezte, hogy „ezen lépések okai nyilvánvalók, mivel ezen a bíróságnak bizonyos ítéletei nyilvánvalóan átpolitizálódtak”. Putyin hozzátette, hogy az ilyen fajta átpolitizálódás régóta jelen van, de az utóbbi időben elfogadhatatlanná vált.

Ezért olyan szövetségi törvényeket fogadtak el, amelyek értelmében az EJEB azon ítéletei, amelyek 2022. március 15. után léptek hatályba, nem végrehajthatók Oroszországban. Ezenkívül módosításokat vezettek be eljárási jogszabályainkba az orosz bíróságok által az EJEB ítéletei alapján hozott bírósági aktusok felülvizsgálatára vonatkozóan

– jelentette ki az orosz elnök. Felhívta a figyelmet arra, hogy az eljárási kódexekből kikerültek azok a rendelkezések, amelyek szerint az EJEB ítéletei az új vagy újonnan feltárt körülményekre vonatkozó bírósági aktusok felülvizsgálatának alapját képezik.

Vlagyimir Putyin kijelentette: bízik abban, hogy az orosz bíróságok képesek megbízhatóan megvédeni az állampolgárok jogait, bár elgondolkodott azon, hogy milyen következményekkel járna, ha az ország kivonulna az EJEB joghatósága alól. 

https://index.hu/kulfold/2023/02/14/haboru-orosz-ukran-konfliktus-vlagyimir-putyin-volodimir-zelenszkij-oroszorszag-ukrajna-kijev-moszkva-kreml-percrol-percre-kedd/putyin-szerint-elfogult-az-emberi-jogok-europai-birosaga/

A lengyel elnök az Alkotmánybírósághoz küldte az uniós pénzek kiszabadítását célzó jogszabálycsomagot

A lengyel elnök előzetes normakontrollt kér az uniós helyreállítási terv feltételéül szabott, a szejmben minap megszavazott jogszabály-változtatásokról.

Ezt maga Andrzej Duda államfő közölte a TVP Info lengyel közszolgálati hírtelevízióban péntek este sugárzott nyilatkozatában.    

A lengyel kormánykoalíció élén álló Jog és Igazságosság (PiS) párt által előterjesztett jogszabály a Lengyelországnak szánt uniós támogatások kifizetését célozza, részleteire a varsói kormány beszámolója szerint előzetesen rábólintottak az illetékes uniós biztosok.    

Az államfő aláhúzta: a helyreállítási eszközök ügyében Lengyelországnak, de az Európai Uniónak is

kompromisszumra van szüksége. "Tisztességesen kell azonban kimondani, hogy a (Varsó és Brüsszel közötti) megállapodás komoly alkotmányjogi kétségeket kelt" - tette hozzá.    

Kifejtette: fontosnak tartja a helyreállítási eszközök gyors mozgósítását, ezért nem döntött a jogszabály megvétózásáról. Az előírások viszont az olyan alapvető kérdéseket érintik, mint a bírósági rendszer stabilitása, ezért az állampolgárok jogi biztonsága érdekében előzetes normakontrollt kér az alkotmánybíróságtól - mondta.    

Alkotmánybírósági döntés meghirdetése előtt a jogszabály nem léphet hatályba. Duda úgy ítélte meg: az előzetes normakontroll mégsem fogja késleltetni a Lengyelországnak járó helyreállítási eszközök kifizetését, mivel a Varsó és Brüsszel közötti megállapodás értelmében még más lépésekre és más törvények elfogadására is szükség van.    

Az elnök arra szólította fel az alkotmánybíróságot, hogy a jogszabályt haladéktalanul tűzze napirendre.   

A jogszabály szerint a bírák fegyelmi ügyei a legfelsőbb bíróságtól egy másik intézmény, a legfelsőbb közigazgatási bíróság hatáskörébe kerülnek át. Bővítik emellett azon eljárások körét, amelyek esetében egy per előtt vizsgálható a bírák elfogulatlansága.    

A szabályozást a parlamenti vita során az ellenzék alkotmányellenesnek minősítette.    

Az egyik kisebb kormánykoalíciós tag, a Szolidáris Lengyelország viszont "a brüsszeli hivatalnokok által diktált törvénynek" minősítette az előírásokat. Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszter, a párt elnöke csütörtökön a törvény megvétózására szólította fel Andrzej Dudát.

A lengyel helyreállítási terv 22,5 milliárd euró értékű vissza nem térítendő támogatást és 12,1 milliárd eurós kölcsön lehívását teszi lehetővé. A teljesítendő feladatok között szerepel a szélerőművek építésének feltételeit módosító törvény is, amelyet a szejm szerdán megszavazott, és továbbította szenátusi megvitatásra.

Címlapkép: Andrzej Duda lengyel államfő ellép a tiszteletére felsorakozott díszsorfal előtt a rigai fogadási ünnepségen 2023. február 1-jén. Duda háromnapos látogatásra érkezett Lettországba. Forrás: MTI/EPA/Toms Kalnins

 https://www.portfolio.hu/unios-forrasok/20230210/a-lengyel-elnok-az-alkotmanybirosaghoz-kuldte-az-unios-penzek-kiszabaditasat-celzo-jogszabalycsomagot-596364?utm_s

Emberi Jogok Európai Bírósága: a magyar hatóságok felelősek a Tiszába fulladt szír férfi haláláért

 Mázsár Tamás

Az Emberi Jogok Európai Bírósága ma megerősítette: a magyar hatóságok a felelősek a 22 éves szír fiatal haláláért, aki rendőri bántalmazás és erőszakos visszakényszerítés miatt a Tiszába fulladt 2016-ban – írják a Magyar Helsinki Bizottság oldalán.

2016. június 1-jén a férfi a testvérével, unokatestvérével (és egy iraki háromgyerekes családdal) a folyón keresztül próbált bejutni Szerbiából Magyarországra. Partra érkezésükkor a rendőrök kutyákat eresztettek rájuk, könnygázt vetettek be ellenük és kövekkel dobálták őket. Ezután Go back to Serbia! felszólításokkal visszakényszerítették őket a folyóba. A férfi megsérült, majd a Tiszába fulladt, testvére és unokatestvére visszajutott a Tisza szerb oldalára. (Az iraki családot ezután kimentették, az édesanyát és gyermekeit kihűlés veszélye miatt kórházban kezelték.)

A tragédia körülményeit a magyar hatóságok nem vizsgálták ki érdemben- írja a helsinki.hu. Az élethez való jog sérelme, az embertelen bánásmód és az érdemi vizsgálatok hiánya miatt a férfi testvére beperelte Magyarországot az Emberi Jogok Európai Bíróságán, ahol a magyar eljáráshoz hasonlóan a Magyar Helsinki Bizottság nyújtott jogi képviseletet neki. A strasbourgi ítélet ma délelőtt született meg.

A bíróság kimondta:

a magyar hatóságok nem tettek semmit azért, hogy megvédjék egy egyértelműen veszélyben lévő ember életét, nem működtettek megfelelő mentési rendszert egy ismerten veszélyes folyószakaszon, ahol tudták, hogy gyakran kísérelnek meg menekülők átkelni, és a konkrét esetben sem tettek meg minden elvárhatót a bajba került férfi kimentése érdekében.

Azt is az Egyezménybe ütközőnek találta a bíróság, hogy a nyomozó hatóság nem végezte megfelelően a dolgát és nem derítette fel az ügy körülményeit a halálesetet és a rendőri bántalmazást illetően. A bíróság azt is kimondta, hogy annak eldöntése, hogy érte-e embertelen vagy megalázó bánásmód ügyfelünket és testvérét annak halála előtt, pontosan azért nem állapítható meg minden kétséget kizáróan, mert a magyarországi nyomozás elégtelen volt.

A strasbourgi bíróság a magyar államot 34.000 euró kártérítés és az eljárás költségeinek megfizetésére kötelezte az áldozat testvérének.https://24.hu/belfold/2023/02/02/emberi-jogok-europai-birosaga-menekult-tiszaba-fulladt-magyar-allam-felelos/

Igazságügy: Magyarország rengeteg pénzt veszíthet, de az Orbán-kormány csak alig hajlandó érdemi lépésre

 Nem kap új, érdemi jogköröket az OBT, a közhatalmi szervek viszont a jövőben nem fordulhatnak az Alkotmánybírósághoz – derül ki az Orbán-kormány tervezetéből.

Nem verte nagydobra a kabinet, de szerda este nyilvánosságra hozta az Európai Bizottság (EB) által elvárt, az igazságszolgáltatás függetlenségét garantáló „reformcsomagot”. A salátatörvény-tervezetet az igazságügyi tárca saját honlapján bocsátotta „társadalmi egyeztetésre”, az indítványt február 3-ig lehet véleményezni.

A javaslat ugyan az „Egyes igazságügyi tárgyú törvényeknek a magyar helyreállítási és ellenállóképességi tervhez kapcsolódó módosításáról” címet viseli, de ez bizonyos értelemben megtévesztő. Hiszen megszavazása nem csak a tavaly év végén az EB által elfogadott magyar helyreállítási terv végrehajtásához szükséges 5,8 milliárd euró kifizetésének a feltétele (s az összességében 27 úgynevezett „szuperfeltétel” része), hanem az igazságszolgáltatás függetlenségéhez kapcsolódó feltételek teljesítésén múlik a Magyarországnak 2021–27 között járó mintegy 22 milliárd eurós felzárkóztatási források folyósítása is.

Ehhez képest a most nyilvánosságra hozott, négy témakört felölelő javaslatcsomag több ponton is csak jelképes változásokat tartalmaz.

Az igazságügyi reform keretében az Orbán-kormány által vállalt négy témakör közül kettőnek a teljesítése maradéktalanul érvényesülni látszik a tervezetben. Az egyik szerint közhatalmi szervek (kormány, állami hatóságok) a jövőben nem fordulhatnak alkotmányjogi panasszal az Alkotmánybírósághoz (AB). Az amúgy három éve hatályos szabály kivezetése azt jelenti, hogy az állami hatóságok a jövőben nem támadhatják meg az AB előtt a jogerős bírósági ítéleteket; így az sem fordulhat elő például, hogy a kormány („gyermekvédelmi”) népszavazási kérdését elmeszelő kúriai döntés után a kabinet kérjen jogorvoslatot az AB-től. Továbbá, a jövőben az AB tagjai nem kérhetnék rendes bírói kinevezésüket, ahogy ezt néhány éve a kormány lehetővé tette, ám a szabály a jelenlegi alkotmánybírókra – illetve közülük azokra, akik ezt már kérték, ami a 15 fős testületben 9 embert jelent – nem vonatkozik.

Egy másik témakör is teljesülni látszik: a kormány vállalta, hogy elhárítja az akadályokat az elől, hogy a magyar bírák úgynevezett előzetes döntéshozatali kérelemmel forduljanak az Európai Unió Bíróságához (EUB). A törvényjavaslat szerint az ilyen, EUB-hez való fordulásról szóló bírósági végzések ellen „fellebbezésnek nincs helye”. (Korábban Vasvári Csaba, a Pesti Központi Kerületi Bíróság bírája egy ügyben előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett EUB-nél, ám Polt Péter legfőbb ügyész a Kúriához fordult jogorvoslattal, mondván: erre nem volt joga. A Kúria Poltnak adott igazat, s kimondta, Vasvári törvénysértést követett el. A jövőben ilyesmi nem fordulhat majd elő a tervezet szerint, egy bíró EUB-hez fordulási jogát semmi nem korlátozhatja majd.)

A másik két témakör esetében azonban a kabinet inkább csak formálisan tesz eleget a vállalt feltételeknek.

 A törvénytervezet ugyan bővíti az Országos Bírói Tanács (OBT) hatásköreit: a bírói tanácsot jogi személyiséggel ruházza fel, amely önállóan dönt saját költségvetéséről, továbbá javaslatot tehet a bíróságokat érintő jogszabályok alkotására, módosítására és véleményezheti is azokat. Az OBT alaptörvényben meghatározott feladata a bíróságok igazgatási feladatait ellátó Országos Bíró Hivatal (OBH) elnökének felügyelete. A tervezet növeli azokat a jogköröket, amelyek az OBT egyetértéséhez kötöttek; így az OBH (és a Kúria) elnöke a bírói kirendeléseket, és a bírói pályázatok elbírálását csak az OBT egyetértésével gyakorolhatja.

Nem kapott ugyanakkor korlátlan iratbetekintési jogokat a bírói tanács, pedig ebben az ügyben nem csak a korábbi OBH-elnökkel, Handó Tündével, hanem a jelenlegivel, Senyei Györggyel is szembekerültek. Handó általában is megtagadta az OBT-től, hogy betekinthessen az OBH dokumentumaiba. Senyei pedig néhány lényeges ügyben zárkózott el ez elől; például az OBT sem ismerhette meg, miről tárgyalt a jelenleg is előzetesben lévő Schadl György, a végrejatói kar elnöke Tatár-Kis Péterrel, a Fővárosi Törvényszék elnökével – az idevágó célvizsgálat eredményét Senyei ugyanis minősített adattá nyilvánította.

A kibővített egyetértési jogok mellett az OBT egyetlen érdemi, úgynevezett kötelező véleménynyilvánítási jogot kap, jóllehet az EB e téren várt érdemi változtatást a kormánytól. Ez a kötelező véleménynyilvánítási jog is szimbolikus, vagy inkább nevetséges. A tervezet szerint a jövőben is az Országgyűlés kétharmados többsége választja majd az OBH és a Kúria elnökét, de jelölési módjuk megváltozik. A posztokra személyi javaslatot tevő államfő jelentkezési felhívást tesz közzé, amely tartalmazza a tisztség betöltéséhez szükséges feltételeket. Az OBT pedig arról dönt kötelező határozattal, hogy a tisztségre jelentkező személy megfelelt-e a törvényi feltételeknek – ez a munka sokkal inkább egy adminisztrátor feladata lenne. Ráadásul, az OBT e döntése ellen a Fővárosi Törvényszéknél (FT) kifogást lehet benyújtani, s az FT végzése végleges. Az OBT ezen jogköre amúgy kiterjed az OBH és a Kúria elnökhelyetteseire is.

A tervezet megváltoztatja az OBT elnökének és elnökhelyettesének választási szabályait – az eddigi féléves megbízatások helyett az OBT tagjai 3 éves határozott időre választanak maguk közül elnököt (és helyettest). Az OBT a jövőben az AB-hez fordulhat, ha az OBH vagy a Kúria elnöke nem tesz eleget az OBT-vel szembeni, törvényben meghatározott kötelezettségének, de az OBH, illetve a Kúria elnöke is az AB-nél kereshet jogorvoslatot a bírói tanács döntéseivel szemben. Az AB személyi összetétele miatt ez a módosítás is előre garantálhatóan nem az OBT mozgásterét fogja növelni.

Megkérdeztük a módosításokról az OBT szóvivőjét, ám Vasvári Csaba nem tudott nyilatkozni a tervezetről, a bírói tanács január 31-i rendkívüli ülésen nyilvánít majd véleményt róla.

Szabad az új az ejtőernyősöknek

A negyedik vállalt témakörben, a Kúria transzparenciájának növelésében sem látszik érdemi előrelépés. A jövőben sem csak kúriai bírói tapasztalattal lehet valaki a legfőbb bírói szerv elnöke, a tervezet szerint a „legalább ötéves bírói szolgálati viszonnyal rendelkező és legalább kétéves kúriai bírói tapasztalattal rendelkező (bíró) vagy kiemelkedő tudású elméleti jogász” töltheti be a posztot, de legalább nem választható újra. Vagyis Varga Zs. András Kúria-elnökké választása után továbbra is nyitott az út az „ejtőernyősök” előtt, hiszen bárki lehet „kiemelkedő tudású elméleti jogász”. A jövőben a Kúrián alapesetben öttagú bírói tanácsok járnak majd el, ami várhatóan létszámbővítéssel jár majd, ami azt jelenti, hogy megnyílik az út a Kúrián a Varga Zs. Andráshoz kötődő személyek kiválasztásához.

https://nepszava.hu/3182582_igazsagugy-reform-orban-kormany-tervezet-orszagos-biroi-tanacs