Aki nem lép egyszerre…

Petri Bernadett

kutató, NKE Európa Stratégia Kutatóintézet

2022.02.15.

Aki nem lép egyszerre…

Úton-útfélen olvashatunk róla, hogy az Európai Bíróság tájékoztatása szerint február 16-án hirdetnek ítéletet az úgynevezett jogállamisági feltételességről szóló perben. Holnap arról születik majd döntés, hogy megfelel-e az uniós jognak az a jogállamisági feltételességről szóló rendelet, amely alapján meg lehetne vonni az uniós forrásokat azoktól az országoktól, amelyek sértik a jogállamisági elveket. Lényegesen kisebb nyilvánosságot kapott azonban az Európai Bíróság egy másik, precedens nélküli ítélete, amelyet éppen egy héttel korábban, február 9.-én hirdetett ki a Törvényszék, pedig nem kevésbé fajsúlyos, mint a sokak által várva várt jogállamisági döntés.

Nem ritka, hogy egy uniós intézmény azt kéri számon az Európai Bizottságon, miért nem értékeli szigorúbban a jogállamisági helyzetet egy adott tagállamban. Számos alkalommal láttunk már ilyet az Európai Parlament részéről, legutóbb még be is perelte a Bizottságot, amiért az késlekedik a jogállamisági rendelet szerinti fellépéssel Magyarország és Lengyelország irányában. Egyelőre azonban az Európai Bíróság és az Európai Bizottság között ismeretlen volt ez a jelenség. Most azonban az Európai Unió Törvényszéke első ízben semmisítette meg a Bizottság határozatát amiatt, hogy az nem vette figyelembe a lengyelországi „rendszerszintű” jogállamiság hiányosságait, amikor egy versenyfelügyeleti panaszt visszautalt a lengyel versenyjogi hatósághoz.

Ez az első alkalom, hogy az uniós bírák a Lengyelországnak felrótt demokratikus hiányosságok hatását egy gazdasági ügyre vonatkozóan vizsgálták. A Törvényszék első alkalommal fogalmazta meg azt is, hogy egy tagállami autoritás, nevezetesen a lengyel versenyfelügyeleti hatóság nem alkalmas arra, hogy betöltse feladatkörét, hanem azt inkább uniós szinten kell ellátni. Az ítélet szerint a Bizottság nem értékelte elég szigorúan a lengyel jogállamisági helyzet hatósági eljárásokra gyakorolt hatását. A jogállamiság követelményeinek tiszteletben tartása olyan releváns tényező, amelyet a Bizottságnak a panasz megvizsgálására legmegfelelőbb helyzetben lévő hatóság meghatározása céljából figyelembe kell vennie – fogalmazták meg a bírák. Összességében tehát az uniós bírói fórum szerint az Európai Bizottság nem látta el megfelelően a feladatát, amikor úgy rendelkezett, hogy egy lengyel cég elleni kartellügyi panasz kivizsgálása a helyi versenyhatóság hatáskörébe tartozik, mert figyelembe kellett volna vennie, hogy ott nem érvényesül majd a tisztességes eljáráshoz való jog.

Az ügy háttere, hogy egy varsói székhelyű fuvarcég, az egyébként kifejezetten kis cégnek számító Sped‑Pro S.A. a Lengyel Államvasutakhoz (PKP) tartozó PKP Cargo S. A.-tól vasúti árufuvarozási szolgáltatásokat vett igénybe. Ennek kapcsán kezdeményezett versenyfelügyeleti eljárást és panaszt tett a Bizottságnál a PKP Cargoval szemben, miszerint az visszaélt az EUMSZ 102. cikk értelmében vett erőfölényével a lengyelországi vasúti árufuvarozási szolgáltatások piacán. A PKP Cargo ugyanis lényegében megtagadta, hogy a piaci feltételek mellett többéves együttműködési szerződést kössön a Sped-Proval, legalábbis utóbbi állítása szerint. Az Európai Bizottság lényegében azzal az indokkal utasította el a panaszt, hogy a verseny‑ és fogyasztóvédelmi hivatal elnöke, amely a lengyel versenyhatóság, megfelelőbb helyzetben van az ügy kivizsgálására, mint maga a Bizottság.

A Sped-Pro e határozat megsemmisítése iránti keresettel fordult a Törvényszékhez, és azt kifogásolta, hogy ügyében nem járt el a Bizottság, hanem ehelyett kérdésének elbírálását visszautalta Lengyelországba. Legfőbb érve a jogállamiság elvének Lengyelországban történő megsértése volt, és ebből adódóan a panasz kivizsgálásához fűződő uniós érdek értékelése során elkövetett hibák az Európai Bizottság részéről.

Nem arról van szó tehát, hogy a jogállamiság kérdése elő se került a bizottsági eljárás során, tehát ezt az uniós intézmény elmulasztotta volna. Az Európai Bizottság az alapeljárásban maga is megvizsgálta: a jogállamisági hiányosságok indokolhatják-e, hogy az ügyet ne utalja vissza a lengyel versenyhatósághoz. Technikai szempontból, úgynevezett analógia útján, az európai elfogatóparancsok végrehajtása keretében szokásos két szakaszból álló elemzést alkalmazta, az ún. Minister for Justice and Equality (Az igazságszolgáltatási rendszer hiányosságai) ítéletnek megfelelően. Ez az ítélet arról szól, hogy az alapvető jogok felelős tagállam általi tiszteletben tartására vonatkozó vélelem megdönthető, amennyiben egy tagállam bíróságainak függetlenségét érintő hiányosságok okán sérülhet a tisztességes eljáráshoz való alapvető jog. A Bizottság azonban e szempontból nem látta megalapozottnak, hogy uniós szinten tartsa a lengyel ügyet.

Pedig – mint azt az ítélet felrója – a Sped-Pro részletesen felhívta a Bizottság figyelmét arra, hogy a PKP Cargo az állam ellenőrzése alatt álló vállalkozás, a lengyel kormánnyal fennálló szoros kapcsolata miatt a helyi versenyhatóság elnéző, sőt elfogult lehet vele szemben. Azzal is érvelt, hogy a lengyel versenyhatóság elnöke teljes mértékben a végrehajtó hatalomtól függ, mivel a miniszterelnök nevezi ki és hívja vissza, anélkül, hogy a törvény a megbízatásának időtartamát és a visszahívásának indokait pontosan meghatározná. Másrészt a PKP S. A., vagyis a Lengyel Államvasutak, amely a PKP Cargo anyavállalata, tagja a lengyel nemzeti alapítványnak, egy olyan egyesületnek, amelyet, szintén a Sped-Pro szerint, a legnagyobb lengyel állami vállalatok hoztak létre és finanszíroznak, és amelynek célja a lengyel igazságszolgáltatási rendszer reformjának védelme, továbbá médiakampányok útján történő népszerűsítése. A Sped-Pro azzal is érvelt, hogy a lengyel versenyfelügyeleti hatóság állítólag 2015 óta megtagadta a Lengyel Államvasutakkal szemben bármilyen intézkedés meghozatalát. A Bizottság azonban megalapozatlannak tekintette ezeket az érveket, s többek között azt is rögzítette, hogy az a tény, hogy a lengyel versenyhatóság elnökét a miniszterelnök nevezi ki, nem érinti a PKP Cargo tekintetében hozott döntéseinek függetlenségét.

A Törvényszék szerint azonban a Bizottság rosszul ítélte meg a helyzetet, és téves következtetésre jutott a lengyel jogállamisági helyzet ezen ügyre gyakorolt hatásával kapcsolatban. Ehelyett arra a konklúzióra kellett volna jutni a Szerződések Őrének, miszerint nemcsak alkalmatlan a lengyel versenyjogi hatóság feladatai ellátására, de ráadásul a versenyjog területén hatáskörrel rendelkező nemzeti bíróságok sem tudják majd orvosolni a lengyel versenyhatóság hiányosságait, mivel nem függetlenek.

Összességében tehát jogi szempontból nem csak arról van szó, hogy a Törvényszék tényként fogadta el a Bizottság előtti eljárás egyik résztvevőjének állításait és azt kérte számon a Bizottságon, hogy más következtetésre jutott. A Lengyelországgal szembeni jogállamisági eljárást az Európai Bizottság indította hat évvel ezelőtt – szemben a Magyarország ellenivel, amit a Parlament –, és ha valamit, akkor azt nem lehet a Bizottság számlájára írni, hogy nem alapos ezen a téren. Az ítélet azonban ennél magasabbra teszi a lécet az uniós intézmény számára, és gyakorlatilag arra kötelezi, hogy vélelmezze napi szintű gazdasági és szakpolitikai eljárásai során: a jogállamisági eljárások alá vont tagállamok állami hatóságai nem működnek jogszerűen, és ezt bíróságaik sem tudják orvosolni.

Az ügy érdekessége, hogy egy kisvállalat áll szemben azzal a tőkeerős mamutcéggel, amely jelenleg Lengyelország legnagyobb és az Európai Unió második legnagyobb vasúti teherszállítója. A céget az uniós csatlakozás előtt szükséges szerkezetátalakításáról szóló európai bírósági ítélet teljesítése érdekében alapították. Ennek során a Lengyel Államvasutakat több tucat vállalatra osztották fel, annak érdekében, hogy megfeleljenek az európai uniós versenyjogi előírásoknak. Az Sped-Pro ehhez képest összesen hat főt foglalkoztató mikrovállalat, amely az EUB előtt perli az Európai Bizottságot.

Mindjárt világosabbá válik azonban a dolog, ha a jogi képviselő személyét nézzük, ami rávilágít az ügy politikai hátterére. A Sped-Pro ügyvédje ugyanis az ellenzéki kötődésű, és azon belül is a Polgári Platformhoz közel álló Mikołaj Kozak, aki a varsói ügyvédi kamara fegyelmi megbízotti testületének szóvivője, e minőségében pedig számos alkalommal konfrontálódott a lengyel kormánnyal. Kozak érintett volt abban a konfliktusban is, amikor a lengyel főállamügyész felszólította a kamara fegyelmi megbízottját, hogy indítson eljárást az Európai Tanács korábbi elnöke, Donald Tusk ügyvédje ellen. Az ügy végül szintén az Európai Bíróság előtt landolt, eldöntve azt is, hogy a fegyelmi megbízotti testület bíróságnak minősül, ennélfogva pedig jogosult arra, hogy előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezzen.

Eközben folyamatosan nő a feszültség Lengyelország és az uniós intézmények között. Miután tavaly ősszel napi 1 millió euró összegű bírság megfizetésére kötelezte az Európai Bíróság Lengyelországot, amiért nem szüntette meg az EU által kifogásolt fegyelmi kamarákat, néhány nappal ezelőtt arról döntött a Bizottság, hogy Turów bányában zajló jogszerűtlen lignitkitermelés miatt fizetendő napi 500 ezer eurós pénzbüntetést a Varsónak járó EU-források rovására hajtja be annak ellenére, hogy a lengyel és a cseh kormány kétoldalú megállapodást írt alá az ügy egymás közötti rendezéséről.

Újabb precedens nélküli döntés az integrációtörténetben.

https://www.ludovika.hu/blogok/ot-perc-europa-blog/2022/02/15/aki-nem-lep-egyszerre/

Az Európai Bíróság mindig is fontos része volt az Európai Unió bonyolult gépezetének.

Szamizdat 16.

forrás: Orbán Viktor

Mára a bíróság ambíciói tovább nőttek. Kinevezte magát az európai föderációs törekvések zászlóshajójának. Ez derül ki az Európai Bíróság elnökének nyilatkozataiból a február 16-án várható ítéletről, melyet a testület a Lengyelország és Magyarország által indított eljárásban hoz majd. A bíróság elnökének nyilatkozatai az Európai Unió történetének fontos dokumentumai lesznek.

Az Európai Unió Bírósága február 16-án arról hirdet ítéletet, hogy lehet-e politikai és ideológiai feltételekhez kötni a tagállamokat megillető pénzügyi forrásokat.

A főbíró nyilatkozatai nem sok kétséget hagynak afelől, milyen döntés várható. A bíróság elnöke szerint a luxemburgi bíráknak nem is az előttük fekvő ügyről, hanem az európai integráció jövőjéről kell határozniuk. Másutt azt is nyilvánvalóvá tette, hogy az ítélet az integráció következő fázisának alapjául szolgál majd.

A február 16-ai ítéletből tehát meg fogjuk tudni, hogy a bíróság föderális Európát tart kívánatosnak. Ez nem nagy meglepetés. A bíróság, ha megakadni látta az európai integráció gépezetét, mindig a föderális berendezkedés felé lökte az EU-t: tudatosan szélesítette hatásköreit és aláásta a tagállami szuverenitás bástyáit. Ezek a döntések valójában nem jogi, hanem politikai döntések, ahol a jog csak a politikai akarat végrehajtásának az eszköze. A hang lehet Jákob hangja, de a kéz Ézsau keze.

Ez a tapasztalat viszont felvet egy alapvető kérdést. Mégis kik az európai integráció jövőjének valódi urai?

A bíróság számára a minél szorosabb európai integráció célja minden más szempontot és értéket megelőz. Ők úgy gondolják, hogy a bírók és a bíróság a politikai döntéshozók helyébe léphet. Ők úgy gondolják, hogy nemcsak alkalmazzák a jogot, de alkothatják, fejleszthetik is. Ők úgy gondolják, rákényszeríthetik a tagállamokat, hogy az integráció következő fázisába lépjenek. Ők úgy gondolják, hogy az uniós intézmények gyámsága alá helyezhetik a tagállamokat azokon a területeken, ahol az uniónak nincsenek hatáskörei. Ők úgy gondolják, hogy ennek érdekében költségvetési zsarolás is bevethető.

Mi viszont úgy gondoljuk, hogy az európai integráció jövőjének urai a tagállamok és a tagállamok polgárai. Mi vagyunk közös európai értékeink forrásai és végső letéteményesei. Mi úgy gondoljuk, hogy egyedül a tagállamok és polgáraik dönthetnek arról, hogyan akarnak együttműködni, és milyen hatásköröket kívánnak közösen gyakorolni. Mi úgy gondoljuk, hogy a bíróság nem foszthat meg bennünket alapvető jogainktól. Mi úgy gondoljuk, hogy a bíróság nem teremthet a semmiből új uniós hatásköröket.

Ebben a küzdelemben a mi helyzetünk hátrányos. Az uniós jog nem ad a kezünkbe olyan eszközt, amit a bíróság politikai döntéseivel és a lopakodó hatáskörbővítéssel szemben használhatunk. Ezért a tagállamoknak közösen kell fellépniük jogaik védelmében.

A tagállamoknak nem szabad elfogadniuk, hogy az Európai Bíróság a tagállamok népei és kormányai helyett politikai döntéseket hozzon. Ez nemcsak Lengyelország és Magyarország ügye, ez minden európai polgár és tagállam közös ügye. Ébresztő! 

https://miniszterelnok.hu/szamizdat-16/

Elmaradhatnak a választások a koronavírus miatt?

 A Magyar Közlönyben jelent meg egy erre utaló mondat.

2022. január 14., 14:55

Szerző: 168

Elmaradhatnak a választások a koronavírus miatt?

Az Igazságügyi Minisztérium rendeletébe rejtettek el egy érdekes mondatot, ami szerint a veszélyhelyzet miatt el is maradhatnak a választások – szúrta ki az Azonnali.

„Ha a választás veszélyhelyzet miatt elmarad, de az OEVI (Országos Egyéni Választási Iroda) a Ve. 121. § (2) bekezdése szerinti ajánlóívet már kinyomtatta, az ellátandó feladatokkal kapcsolatos normatívák alapján a támogatás megállapításra kerül” – olvasható a friss Magyar Közlönyben a 3/2002. (I. 11) számú IM rendelet alatt.

Az idézet az Igazságügyi Minisztérium rendeletéből származik, amelyik egyébként az országgyűlési választások, valamint az ugyanerre a napra tervezett népszavazás költségeinek elszámolásáról szól.

Eddig azonban kormányzati dokumentumban sehol nem írták le, hogy a kormány akár a választások elhalasztásával is számol a veszélyhelyzet miatt

sőt, amikor tavaly decemberében ezt újabb hat hónappal meghosszabbították, a törvény indoklásában külön szerepelt, hogy a választások kiírása és megtartása az Alaptörvényből következik, így azt mindenképpen meg kell tartani írja a lap, amely idézi is a szöveget:

„megjegyzendő, hogy az országgyűlési képviselők általános választásának megtartása, annak április vagy május hónapra történő kitűzése az Alaptörvényből következik, ezért azt a különleges jogrend fennállása nem befolyásolja”.

https://168.hu/itthon/elmafradhatnak-a-valasztasok-a-koronavirus-miatt-223750

Felfüggesztette az alkotmánybíróság Biden oltásra és tesztelésre vonatkozó rendeletét

 Az alkotmánybíróság szerepét betöltő szövetségi legfelsőbb bíróság ideiglenesen felfüggesztette Joe Biden elnök rendeletét, amely előírta a száz főnél többet foglalkoztató vállalatoknál dolgozók kötelező oltását és tesztelését - jelentette a washingtoni The Hill című lap. 

A legfelsőbb bíróság 6:3 arányban döntött az amerikai munkahelyvédelmi és -egészségügyi hatóság (OSHA) által végrehajtandó rendeletről, azzal érvelve, hogy az túllépte a hatáskörét.   Az alkotmánybíróság ugyanakkor 5:4 arányban jóváhagyta a szövetségi finanszírozású egészségügyi intézmények dolgozói számára előírt kötelező oltást.    

A kormányzat azzal érvelt, hogy mindkét irányelvre szükség van ahhoz, hogy minél több embert olthassanak be koronavírus ellen. Joe Biden elnök úgy fogalmazott: elfogyott a türelme azokkal az amerikaiakkal szemben, akik nem hajlandók beoltatni magukat. Az MTI szerint az elnök azt is kifejtette, hogy rendeletének célja a munkahelyek biztonságosabbá tétele érdekében az oltakozás kikényszerítése volt.

Az elnöki rendelet előírta volna a legalább 100 munkavállalót foglalkoztató vállalatok számára, hogy minden alkalmazottat kötelezzenek védőoltásra, vagy hetente negatív koronavírus-teszt benyújtására, továbbá maszkviselésre a munkahelyen.    

A Fehér Ház szerint az új szabályozás több, mint 80 millió alkalmazottra vonatkozott volna. Az egészségügyi dolgozókra érvényes rendelkezés pedig mintegy 17 millió alkalmazottat érint.  

Bár az alsóbb fokú bíróságok megosztottak voltak, a Legfelsőbb Bíróság konzervatív többsége úgy ítélte meg, hogy a munkáltatói oltási vagy teszteltetési kötelezettség előírásában a kormány túlterjeszkedett jogkörén.  

"A miniszter 84 milliónyi amerikait kötelezett arra, hogy vagy felvegye a koronavírus elleni védőoltást, vagy saját költségén hetente orvosi vizsgálatnak vesse alá magát" - írta indoklásában az alkotmánybíróság. "Ez jelentős beavatkozást jelent a munkavállalók nagy számának életébe - és egészségébe" - olvasható az érvelésben.    

A bíróság egyben vitatta az OSHA vészhelyzeti jogosítványát is.   

A bírák többség szerint ugyanis az OSHA jogköre csupán a munkahelyek szabályozására terjed ki, és a koronavírus nem egyszerűen munkahelyi, hanem közegészségügyi kérdés.  

Az alkotmánybíróság liberális bírói, Stephen Breyer, Sonia Sotomayor és Elena Kagan különvéleményében hibáztatta a konzervatív többséget, amiért "hatáskörén túl és jogalap nélkül" lépett fel és szerintük megakasztotta a kormányzat világjárvány elleni erőfeszítéseit. A három bíró azzal érvelt, hogy az OSHA-t létrehozó 1970-es törvény felhatalmazza az ügynökséget ilyen lépésre.

https://www.atv.hu/kulfold/20220114/felfuggesztette-az-alkotmanybirosag-biden-oltasra-es-tesztelesre-vonatkozo-rendeletet

Feloszlatná az Alaptörvény megváltoztatására készülő ellenzéki pártokat az Alkotmánybíróság egyik tagja

 Pokol Béla szerint fel kell lépni az ellenzék ellen, ha az „alkotmánypuccsra” készül.

Az államcsíny lehetőségének veszélyét is felvetették közjogi méltóságok az ellenzék tevékenységével kapcsolatban, ami az Alkotmánybíróság egyik tagja szerint politikai pártok feloszlatását is indokolttá teheti – írja a HVG. 

Mint írják: kemény szavakra ragadtatta magát az Alkotmánybíróság elnöke az ünnepi készülődés napjaiban. Példátlanul súlyos támadásnak és az „alkotmányos rend megdöntésére vonatkozó koncepciónak” titulálta azokat a politikai megnyilvánulásokat, amelyek egy kormányváltás esetén például a taláros testület tagjainak a menesztését is belengették. 

Sulyok Tamás aligha magánakciót hajtott végre – véli a HVG – hiszen jogértelmezéséhez egyrészt gyorsan csatlakozott a legfőbb ügyész, valamint a Kúria elnöke, másrészt pedig előzménye is volt az eszmefuttatásnak. Gondolatai ugyanis remekül kiegészítik az Országgyűlés elnökének, Kövér Lászlónak azt a megállapítását, amelyet lassan két éve tett titkosszolgálati vezetők előtt az Alkotmányvédelmi Hivatal központjában.

Miközben az ellenzéki kommunikációban is felerősödött a diskurzus arról, hogy kormányváltás esetén miként lehet lebontani olyan kétharmados jogszabályokat, amelyeknél a kormánypárti többség az alaptörvény szellemével is szembement, a Fidesz oldalán álló jogtudósok azon elmélkedtek, miként lehet csírájában elfojtani ezeket a törekvéseket.

A választási kampány célegyenesébe fordulva a szavazások végkimenetelét is befolyásoló eszközök bukkantak fel a vitában. Sulyok szavai nem csupán azért nem tűnnek üres fecsegésnek, mert az egyik legfőbb közjogi méltóságtól származnak, de azért sem, mert az Alkotmánybíróság jogelméleti tudósa, Pokol Béla az elmúlt hónapokban részleteiben is megrajzolta a Kövértől Sulyokig tartó elmélet ívét.

Pokol, aki az első Orbán-komány idején a Fidesz koalíciós partnerének, a Kisgazdapártnak volt országgyűlési képviselője és egyben Torgyán József pártelnök személyes tanácsadója, már a nyáron egy úgynevezett alkotmánypuccs lehetőségéről értekezett. Az alaptörvényt akár feles többséggel is megváltoztató ellenzéki elmélkedésekre utalva azt írta, az alkotmánybíróságok több országban is hatáskört kaptak arra, hogy feloszlassanak fennálló alkotmányi keret erőszakos megváltoztatására törekvő politikai pártokat és szerveződéseket. Pokol nem is hagyott kétséget afelől, mire gondol:

„A kormányhatalom megszerzésére legálisan készülődő, de eközben alkotmánypuccsot is előkészítő politikai szerveződések ellen még akkor kell fellépni – akár titkosszolgálati eszközökkel is –, amikor a kormányhatalmon kívüli státusban vannak.”

(Kiemelt képünk: Sulyok Tamás elnök (felül j) az Alkotmánybíróság nyilvános ülését követően. Mellette Varga Zs. András, elöl Pokol Béla és Szívós Mária alkotmánybírók. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt)

https://168.hu/itthon/feloszlatna-az-alaptorveny-megvaltoztatasara-keszulo-ellenzeki-partokat-az-alkotmanybirosag-egyik-tagja-223079

Kemény bejelentés az Alkotmánybíróság elnökétől

 Nem lehet vita abban, hogy az alkotmányt csak olyan többséggel lehet módosítani, ahogy azt a hatályos szabályok megengedik, továbbá abban sem, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) tagjai elmozdíthatatlanok - hangsúlyozta a testület elnöke a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.

Sulyok Tamást azzal kapcsolatban kérdezték, hogy kedden nyílt levélben reagált azokra "az utóbbi hónapokban egyre erősödő politikai jellegű elképzelésekre, amelyek egy kormányváltás esetén az Alaptörvény tollvonással történő eltörlését és az Alkotmánybíróság testületének feloszlatását helyezik kilátásba".

Elmondta: eddig az Ab elnöke nem került olyan helyzetbe, hogy nyílt levelet kelljen intéznie a hatalmi ágak képviselőihez e tárgyban.

Mint emlékeztetett, Magyarországon a rendszerváltás óta valamennyi politikai erő között konszenzus uralkodott "az alkotmányosság mindenáron való betartásáról". Soha, senki nem vonta kétségbe, hogy csak alkotmányos eszközökkel lehet jogszabályt módosítani és bármilyen politikai jellegű cselekvést elvégezni - fogalmazott.

Sulyok Tamás egyúttal rögzítette, hogy az alkotmánybíráskodás egész Európában két nagyon fontos cölöpön nyugszik: az alkotmánybírósági határozatoknak mindenkire kiterjedő hatállyal kell bírniuk, továbbá az alkotmánybírák hivatali idejük alatt nem mozdíthatók el semmiféle parlamenti többséggel.

"Semmilyen politikai erő el nem mozdíthatja őket, még rendkívüli jogrend esetén is biztosítani kell az Ab működését"

- szögezte le.

Hozzátette: ha az alkotmányos renden csupán egy rést is ütnek, akkor annak egésze összedől. Aki az alkotmánybírók elmozdításában gondolkodik, "az nem sakkozik, hanem felborítja a sakktáblát" - vont párhuzamot, majd azt is leszögezte, hogy a demokratikus diskurzusban nincs helye az alkotmányellenes megoldásoknak.

Kifejtette: az alkotmányos rendnek jogszerű alternatívája nincs, a másik lehetőség a bizonytalanság, a puccs, egy olyan politikai helyzet, ami nálunk soha nem fordult elő. "Azt gondolom, nem is fordulhat elő" - mondta Sulyok Tamás, és egyúttal figyelmeztetett, "minden demokratikus erőnek azon kell dolgoznia, hogy ilyen ne is fordulhasson elő".

Az alkotmány tartalmáról lehet vita, de arról nem lehet, hogy az alkotmányt csak olyan többséggel lehet módosítani, ahogy azt a hatályos szabályok megengedik, és abban sem lehet vita, hogy az Ab tagjai elmozdíthatatlanok - emelte ki Sulyok Tamás, majd úgy folytatta: a hatályos alaptörvény világosan meghatározza, hogy mely szerv jogosult alkotmányt elfogadni vagy módosítani, és azt milyen többséggel jogosult megtenni. "Ezek kőbe vésett szabályok, ezekkel nem lehet vitatkozni" - hangoztatta.

A testület elnöke kitért arra is, hogy alkotmányos szabályok alkotják a jogrend alapját: a jogrend és a jogbiztonság megingása az emberek személyi és gazdasági biztonságának sérelmével jár.

atv.hu/MTI

http://www.atv.hu/belfold/20211219-kemeny-bejelentes-az-alkotmanybirosag-elnoketol

Ajánlom

Megkongatta a vészharangot az Európai Bíróság elnöke: összeomolhat az uniós projekt

 Az utóbbi időben több tagállamban a politikusok, sőt az alkotmánybíróságok is megkérdőjelezték az Európai Bíróság joghatóságát és az uniós jog elsőbbrendűségét, ami „egy rendkívül veszélyes helyzet és a jelenlegi formájában veszélyezteti az uniós projekt fennmaradását” – jelentette ki az Európai Bíróság elnöke a Politico-nak.

 Az interjú azután született, hogy tavaly az EKB kötvényvásárlása ügyében a német, idén ősszel pedig a lengyel bírósági fegyelmi kamara ügyében a lengyel alkotmánybíróság bírálta felül a luxemburgi bíróság döntését, illetve a lengyel testület az uniós jog elsőbbrendűségét is megkérdőjelezte az igazságszolgáltatási rendszerrel kapcsolatos vitában. A minap a magyar Alkotmánybíróság is ítéletet hozott egy menekültügyi kérdésben, ami bár nem kérdőjelezte meg a luxemburgi testület és az uniós jog elsőrendűségét, de a hiányosan szabályozott területeken mozgásteret nyitott a magyar kormánynak.

Koen Lenaerts a testületet érő kritikák kapcsán leszögezte: az Európai Bíróság egy bírósági, nem pedig egy politikai szereplő és

HATÁROZOTTAN VISSZAUTASÍTOTTA AZOKAT A VÁDAKAT, AMELYEK SZERINT A LUXEMBURGI TESTÜLET AZ UNIÓS LOPAKODÓ HATALOMGYAKORLÁS ESZKÖZE LENNE.

A bírósági elnök az interjúban rámutatott: nem abból származnak az igazi jogi konfliktusok mostanában az Európai Unióban, hogy miben van kompetenciája az EU-nak, és miben a tagállamoknak, mert ez világosan le van fektetve a szerződésekben. Inkább az a vita tárgya, hogy az élet különböző területein hogyan értelmezi az Európai Bíróság az uniós jogot, arra ugyanis neki van a legvégső értelmezési lehetősége.

Innen vezetik le a kritikusok azt, hogy a lopakodó uniós hatalomgyakorlásban az Európai Bíróság is segédkezik, ő viszont határozottan visszautasítja ezt és azt hangsúlyozta, hogy a bíróság csak az uniós szerződésekben lefektetett keretek alapján ítélkezik, teljesen befolyásmentesen.

Szerinte az egyetlen kérdés az, hogy a vitatott területen az EU-nak van-e kompetenciája, vagy nincs, és ennek kapcsán ne feledkezzünk el arról, hogy

A TAGÁLLAMOK AZ ELMÚLT ÉVTIZEDEKBEN EGYRE TÖBB KOMPETENCIÁT RUHÁZTAK ÁT AZ EU-RA. ÉPPEN EBBŐL ERED AZ IS, HOGY AZ UNIÓS JOGOT ÉRTELMEZVE AZ EURÓPAI BÍRÓSÁGNAK IS EGYRE SZÉLESEBB KÖRŰ TÉMÁKBAN KELL ÍTÉLETET HOZNIA,

ami összességében akár társadalmilag kényes ügyeket is érint (pl. azonos neműek házassága, fejkendő viselés).

A bíróság elnöke szerint a lengyelekkel folytatott uniós vitáknak egyszerűen annyi a lényege, hogy a közvélemény szerint is független bírósági rendszert kell működtetniük, hiszen a minden tagállam által aláírt uniós alapszerződés második cikke világosan rögzíti a jogállamiság elvárását, ami a független bírósági rendszert is jelenti. Az persze ezzel együtt igaz, hogy tagállami kompetencia az igazságszolgáltatás szervezeti-intézményrendszeri kereteinek otthoni kialakítása, de a függetlenség elvárása nem sérülhet. Hozzátette: az Európai Bíróság csak ezt akarja betartatni a lengyeleknél (is), így tehát nincs semmiféle hatalmi túlterjeszkedése. Ezért szabták ki októberben a napi 1 millió eurós bírságot Lengyelországra, mivel az nem hajtja végre a lengyel bírósági kamarával kapcsolatos luxemburgi döntést.

Koen Lenaerts azt is hangsúlyozta: azért különösen veszélyes a lengyel igazságszolgáltatási rendszert érintő függetlenségi probléma, mert azzal az egész uniós igazságszolgáltatási rendszer sérül, ugyanis a tagállamok kénytelenek megbízni egymás igazságszolgáltatási hatóságaiban (a függetlenül megtörténő ügy elbírálásban), hiszen erre épül például az uniós kiadatási egyezmény is a bűncselekmények gyanúja esetén.

A bírósági elnök arra is rámutatott:

GYAKORI OKA AZ UNIÓS VITÁKNAK, HOGY A TAGÁLLAMOK VEZETŐI CSAK MENETKÖZBEN ISMERIK FEL, HOGY A KORÁBBAN AZ ORSZÁGUK ALÁÍRT CSATLAKOZÁSI SZERZŐDÉSNEK, ILLETVE EGYÉB UNIÓS MEGÁLLAPODÁSOKNAK PONTOSAN MILYEN KITERJEDT HATÁRAI, ILLETVE HATÁSAI VANNAK.

Ezt ahhoz hasonlította, mint amikor két magánszemély szerződik valamiről és később az egyik fél rájön, hogy nem is arra gondolt, amikor aláírta a szerződést, mint amit a másik fél elkezdett követelni tőle.

A bírósági elnök szerint egyébként a 2004-ben, vagy még később csatlakozott országoknak sokkal kevesebb indoka van azt hangoztatni, hogy az EU lopakodva alkot jogot és ez túlterjed azon, mint amit a belépéskor gondoltak, hiszen például 2004-re már egy kiterjedt joganyagot fogadtak el. Így tehát a bírósági elnök érvelése szerint az új belépők helyzete össze sem hasonlítható azon régi tagállamok helyzetével, amelyek évtizedekkel korábban az akkori joganyag alapján csatlakoztak, mert akkor még kevésbé lehetett pontosan előre látni, hogy az uniós integráció hova, milyen mélységekig fut ki.

https://www.portfolio.hu/unios-forrasok/20211215/megkongatta-a-veszharangot-az-europai-birosag-elnoke-osszeomolhat-az-unios-projekt-516280?utm_

Az Alkotmánybíróság elnöke a demokrácia elleni példátlan támadásról ír nyílt levelében

 Sereg András

Nyílt levélben reagált Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke azokra az egyre erősödő politikai jellegű elképzelésekre, amelyek kormányváltás esetén az Alaptörvény egy tollvonással történő eltörlését és az Alkotmánybíróság testületének feloszlatását helyezik kilátásba.

Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke kedden nyílt levélben fordult Áder János köztársasági elnökhöz, Orbán Viktor miniszterelnökhöz és Kövér Lászlóhoz, az Országgyűlés elnökéhez. Az Alkotmánybíróság honlapján olvasható levélben Sulyok Tamás azt írja:

Az utóbbi hónapokban egyre erősödnek – és immár politikai pártok által támogatottak – azok az elképzelések, amelyek egy kormányváltás esetén az intézmény működésének megzavarására, ad absurdum az Alkotmánybíróság testületének feloszlatására irányulnak.

Az Alkotmánybíróság elnöke szerint ezek a megnyilvánulások a jogállamiság és a demokrácia elleni közvetlen és súlyos támadások, amelyek egy demokratikus jogállamban teljességgel elfogadhatatlanok. A rendszerváltozás óta példátlannak nevezi az Országgyűlés által kétharmados többséggel megválasztott alkotmánybírákkal, illetve az Alkotmánybíróság testületével szemben az elmúlt hónapokban kibontakozni látszó politikai támadást.

Sulyok Tamás hangsúlyozza, hogy az alkotmánybíróságok tagjainak elmozdíthatatlansága, illetve ezen intézmények zavartalan működése a jogállamiság, illetve a demokratikus hatalomgyakorlás záloga.

Egyes hazai politikai pártok támogatásával olyan, jogászokból álló testület jött létre, amelynek célja az Alaptörvény által teremtett alkotmányos rend megdöntésére vonatkozó koncepció kidolgozása oly módon, hogy az Alaptörvény alapján megbízatásukat elnyert közjogi tisztségviselők mandátumát semmibe veszik. Ez a magyar alkotmányos berendezkedés, a jogfolytonosság és a jogállamiság ellen intézett példátlanul súlyos támadásként értékelhető.

Sulyok Tamás a nyílt levél végén arra hívja fel a figyelmet, hogy

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG VALAMENNYI HATALMI ÁG FELETT ALKOTMÁNYOS KONTROLLT GYAKOROL, DE ZAVARTALAN MŰKÖDÉSÉT A TÖRVÉNYHOZÓ ÉS A VÉGREHAJTÓ HATALMI ÁGAK EGYÜTTESEN KÖTELESEK BIZTOSÍTANI.

Ezért a testület elnöke kéri a három közjogi méltóságot, hogy az Alkotmánybíróság zavartalan működéséért felelős hatalmi ágak megfelelő és hatékony intézkedésekkel, garanciákkal hosszú távon biztosítsák a demokratikus jogállam alappillérének, az Alkotmánybíróságnak az alkotmányos rend szerinti működőképességét.

Arról, hogy négy ismert jogász vitairatában azt ajánlotta az ellenzéknek, hogy az új Országgyűlés első ülésnapján egyszerű többséggel és az Alkotmánybíróság jogkörének átvételével mondja ki az Alaptörvény semmisségét, itt írtunk. Arról pedig, hogy eltörölhetők-e feles többséggel a kétharmados törvények, itt.

https://index.hu/belfold/2021/12/14/az-alkotmanybirosag-elnoke-a-demokracia-elleni-peldatlan-tamadasrol-ir-nyilt-leveleben/

https://www.alkotmanybirosag.hu/uploads/2021/12/nyilt_level_st.pdf

Helsinki Bizottság: az Alkotmánybíróság elbuktatta a kormány szabotálási kísérletét. Kormány: nem.

 KISS SOMA ÁBRAHÁM

péntek 14:00

Az Alkotmánybíróság (AB) döntése értelmében Magyarország kormányának eleget kell tennie az Európai Unió Bírósága (EUB) ítéleteinek, legalábbis a Helsinki Bizottság értelmezése szerint – derül ki a szervezet közleményéből.

Vagyis véleményük szerint a kormánynak nem jött be a lengyel kormányéhoz hasonló trükk, vagyis hogy az Alkotmánybíróságot segítségével bújjon ki az uniós ítéletek alól.

Mint írják,

„A helyzet egyértelmű: az uniós bíróság döntését végre kell hajtani, a menedékkérőkkel szembeni embertelenségnek pedig véget kell vetni.”

Vagyis ismét bebizonyosodott, hogy a kormány jogszerűtlenül tartotta fenn a tranzitzónákat a magyar-szerb határon, ahol a menekülteket embertelen körülmények között tartották és igyekeztek minél többeket visszakényszeríteni Szerbiába. A kormány szerint a menekültek ugyanis sértik Magyarország szuverenitását azzal, hogy a területén tartózkodnak kérelmül elbírálása idejére – ami alapján a kormány feljogosítva érezte magát, hogy embertelenül bánjon a menekültekkel.

Gulyás Gergely pénteken sajtótájékoztatón reagált az AB döntésére, amiből kiderült, hogy a kormány gyökeresen eltérően értelmezi, és a Helsinkivel szemben eddigi politikájának megerősítését olvassa ki belőle.

Mindazonáltal egyetlen alkalommal sem volt hajlandó egyenes választ adni a kérdésre, hogy a kormány teljesíti-e az EUB ítéletét.

A miniszter elmondta, hogy három fontos állítást olvasnak ki az AB döntéséből, miszerint

Magyarország az Uniótól függetlenül jogosult határait „megvédeni” az illegális migrációtól,

köteles megvédeni lakosait a migráció káros hatásaitól,

valamint hogy a Magyarország népességére vonatkozó szabályozásokat nemzeti jognak tekinti, ami megelőzi az unióst – és értelmezése szerint ebbe a körbe tartozik az is, hogy az ország állampolgárai kivel élnek együtt, milyen körülmények között.

Gulyás és a kormány olvasata szerint az AB döntésében az ország népességének kultúráját megőrzendő értéknek tekinti, amit véleményük szerint veszélyeztet a migráció – ahogy az már a korábbi uszító kampányból is kiderült, melynek keretében a kormány Magyarország kultúráját féltette a menekültektől. Gulyás igyekezett a magyarországi kisebbségeknek is gesztust tenni azzal, hogy a magyar és a régóta Magyarországon élő őshonos kisebbségekről is megemlékezett, akik kiváltképp akkor fontosak a kormánynak, mikor mások elnyomatását lehet megideologizálni emlegetésükkel.

Gulyás miniszter azt is kifejtette, hogy az emberi méltósághoz való jognak az is részét képezi, hogy ki milyen keretek között éli le az életét. A közelgő állam- és kormányfői csúcstalálkozó alaphangját megadva például a francia szélsőjobboldallal összhangban kijelentette, hogy a francia állam nem tett eleget feladatának, mikor sok migránst engedett be, akik Magyarország kormányának értelmezésében veszélyeztetik az „őshonos” franciákat.

Gulyás többször kiemelte, hogy az AB döntése voltaképpen alátámasztja a kormány jelenlegi politikáját, és valójában az Európai Bizottság migrációs és menekültügyi politikája elhibázott – annak ellenére, hogy véleménye szerint az uniós állam- és kormányfők számos alkalommal felszólították, hogy változtasson rajta.

A magyar jogrend uniós jogrenddel szembeni elsőbbségét azzal indokolta, hogy amennyiben osztott hatásköre van az EU-nak és valamely tagországnak egy bizonyos kérdésben, úgy amennyiben az uniós jog nem tudja ellátni a feladatát, úgy a tagállami jog kell hogy érvényesüljön.

Azt pedig, hogy miért helyes és jogszerű a kormány jelenlegi menekültpolitikája, miszerint a menedékkérelmeket csak a belgrádi és kijevi követségeken lehet leadni, majd külföldön megvárni az elbírálásukat épp ezzel indokolta meg. Véleménye szerint ugyanis az uniós menekültpolitika működésképtelen, ugyanis a menekültstátuszt nem kapottak kétharmada az EU-ban marad, legalábbis az általa ismert és idézett statisztikák szerint.

Ezzel az értelmezéssel a kormány tulajdonképpen megteremtette a jogi alapját annak, hogy osztott hatáskör esetében ott kerülje meg az uniós jogszabályokat és bírósági ítéleteket, ahol jónak látja, hisz ahol osztott a hatáskör, ott bármikor mondhatja a jelenlegi helyzethez hasonlóan azt, hogy az uniós jog és szabályozások nem megfelelően látják el a feladatukat.

A miniszter az AB döntésének erre a részére utalt:

„Az Alkotmánybíróság az Európai Unió Bíróságának a magyar állam területén jogellenesen tartózkodó külföldi állampolgárok jogállására vonatkozó ítéletével kapcsolatosan, az Alaptörvény értelmezése alapján megállapította, hogy amennyiben az Európai Unióval közös hatáskörgyakorlás érvényesülése hiányos, Magyarország a fenntartott szuverenitás vélelmének megfelelően jogosult a nem kizárólagos uniós hatáskör gyakorlására, amíg az Unió intézményei meg nem teszik a közös hatáskörgyakorlás hatékony érvényesítéséhez szükséges intézkedéseket.”

Ehhez azonban azt is érdemes hozzátenni, hogy két mondattal később így fogalmaz az AB:

„Az Alkotmánybíróság egyúttal hangsúlyozta a határozatban azt is, hogy az absztrakt alkotmányértelmezés nem irányulhat az EUB ítéletének felülvizsgálatára, illetve jelen ügyben az eljárás az uniós jog elsőbbségének vizsgálatára sem terjed ki.”

Vagyis a Helsinki Bizottság és a kormány egyazon alkotmánybírósági döntés különböző részeit kihangsúlyozva jutottak különböző eredményekre.

Gulyás a sajtótájékoztatón a bezáratott tranzitzónákat is méltatta, mint olyan helyeket, ahol a menekültkérelmeket benyújtók megvárhatták az elbírálást. Ezzel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy az EUB korábbi ítélete szerint embertelenek voltak, és inkább őrizetre emlékeztettek, a két utolsó, ott fogvatartott menekült pedig két év, nyolc hónap alatt kapta meg a menekültstátuszt.

Történetük egyáltalán nem egyedülálló ebből a szempontból, ráadásul a végtelen, börtönkörülmények között töltött várakozás mellett a kormány rendszeresen éheztetéssel igyekezett jobb belátásra bírni a menekülteket.

Gulyás számos alkalommal hangoztatta, hogy a kormány álláspontja szerint a Bizottság van elmaradásban, hisz az lenne a feladata, hogy hatékony menekültpolitikát dolgozzon ki, ami a kormány olvasatában nem meglepő módon azt jelentené, hogy átveszi Magyarország korábban taglalt módszereit.

Szintén számos alkalommal tért vissza arra is, hogy az uniós jognak figyelembe kellene vennie a tagállami jogot és alkotmányos normákat, amivel vélhetőleg szintén arra kívánt utalni, hogy majd akkor cselekszik uniós jognak megfelelően a kormány, ha a saját szájíze szerinti lesz.

Noha az EUB döntésének betartására vonatkozó kérdésekre Gulyás miniszter egyetlen alkalommal sem volt hajlandó határozott igennel vagy nemmel felelni, azt jelezte, hogy Magyarországot nem fenyegeti, hogy Lengyelországhoz hasonlóan napi egymillió eurós bírságot kapjon az ítélet be nem tartása miatt.

Gulyás miniszter sajtótájékoztatóján a Magyar Hang alábbi, élőben rögzített videóján lehet visszanézni.

Reggeli rádióinterjújában Orbán Viktor miniszterelnök is elmondta, most arra várnak, hogy az Alkotmánybíróság a fizikai kerítés mellé egy „jogi kerítést” is felhúzzon a bevándorlók ellen. A beadványt még Varga Judit igazságügyi miniszter nyújtotta be, miután az Európai Bíróság kimondta, Magyarország uniós jogot sértett azzal, hogy tranzitzónákban tartotta fogva a területére beérkezett menekülteket.

A Helsinki Bizottság értelmezésében az AB döntés kimondja az uniós jog elsőbbségét, hovatovább azt is megállapítja, hogy az alapvető emberi jogokat az Alaptörvény is védi. Mint írják,

„Az EUB ítélete nem csak a menekülők jogainak, hanem a jogállam egészének védelme szempontjából fontos, mert megerősíti: egy állami hatóságnak a törvényeknek megfelelően kell bánnia a hozzá forduló emberekkel, nem pedig önkényesen. ”

Annak ellenére, hogy az EUB egy éve kimondta, hogy a tranzitzónák – amik a magyarországi menekültpolitika gerincét jelentették az elmúlt években – jogellenesek, Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter októberben arról beszélt, hogy a kormány visszaállítaná őket.

Ehhez jelentett volna a kormány olvasatában jogi alapot, ha az AB megállapítja a magyar jog elsőbbségét az unióssal szemben. Magyarország kormánya Lengyelország kormányát is támogatta, mikor az ottani alkotmánybíróság hasonló ítéletet hozott, aminek következtében az Európai Parlament illegitimnek nyilvánította.

https://merce.hu/2021/12/10/helsinki-bizottsag-az-alkotmanybirosag-elbuktatta-a-kormany-kiserletet-kormany-nem/

 

Fiala az alkotmánybírósághoz fordul

 Az államfői jogkörök tisztázását fogja kérni.

2021. december 9., 11:11

Szerző: 168/MTI

Fiala az alkotmánybírósághoz fordul

Panasszal fordul az alkotmánybírósághoz, és az államfői jogkörök tisztázását fogja kérni a testülettől Petr Fiala kinevezett cseh kormányfő, amennyiben Milos Zeman elnök nem nevezi ki az általa javasolt összes személyt miniszternek – közölte Petr Fiala szerdán este a cseh közszolgálati televízióban.

Milos Zeman, aki a múlt hét óta külön-külön találkozik az egyes jelöltekkel, már korábban közölte, hogy egy jelölt ellen kifogásai vannak, s a kinevezését megvétózza. Konkrét nevet sem az államfő, sem a kormányfő eddig nem mondott, de a cseh sajtó úgy tudja, hogy Jan Lipavskyról van szó, akit a Kalózpárt jelölt a külügyminiszteri tisztségre. Fiala a televízióban megismételte: a jelöltek névsorán nem kíván változtatni.

A kinevezett miniszterelnök azzal számol, hogy kormányát a jövő hét elején nevezi ki a köztársasági elnök.

"Bízom abban, hogy az egész kormány ki lesz nevezve. Ha az elnök fenntartja kifogásait az egyik jelöltem ellen, kénytelen leszek beadvánnyal fordulni az alkotmánybírósághoz. Mégpedig azért, hogy egyszer s mindenkorra tisztázódjon, melyek az elnök, illetve a kormányfő jogkörei ebben az ügyben" – jelentette ki Petr Fiala.

A jogköri vita az államfő és a kormányfő között ebben a kérdésben nem újdonság, már Václav Havel elnöksége, illetve utódai idején is felmerült. A cseh alkotmány ugyanis nem fogalmaz egyértelműen. Az alapszabály szerint az államfő kinevezi a kormányfőt, "és annak javaslatára kinevezi a kormány többi tagját, és megbízza őket a minisztériumok, illetve más hivatalok vezetésével". Az alkotmány tehát az elnöki vétó lehetőségét konkrétan nem említi. Ennek ellenére a cseh alkotmányjogászok egy része szerint ez magától értetődő, mert az elnök nem egyszerű "aláírógép", míg mások azt vallják, az elnöknek kötelessége kinevezni a kormányfő jelöltjeit.

A múltban minden esetben a kinevezett kormányfő hátrált meg, s végül kompromisszumos megoldások születtek. Az alkotmánybírósági állásfoglalás szükségessége ugyan már többször is felmerült, de eddig egyetlen kijelölt miniszterelnök sem élt ezzel a lehetőséggel.

(Kiemelt képünk: Petr Fiala. MTI/EPA/Martin Divisek)

https://168.hu/kulfold/fiala-az-alkotmanybirosaghoz-fordul-220996

Nem alkotmányellenesek a németek alapjogait korlátozó járványügyi szabályok

 

Az alkotmánybíróság elutasította az úgynevezett szövetségi vészfékrendszerről szóló jogszabály ellen beadott panaszokat.

MTI-Népszava

Összefér a német alaptörvénnyel a koronavírus-járvány harmadik hullámának feltartóztatására Németországban tavasszal ideiglenesen bevezetett szabályozás, amely korlátozta egyes alapvető jogok gyakorlását - közölte kedden a szövetségi alkotmánybíróság Karlsruhében. A testület elutasította az úgynevezett szövetségi vészfékrendszerről szóló jogszabály ellen beadott panaszokat, kimondva, hogy járványügyi vészhelyzetben elfogadható az alapjogok ideiglenes korlátozása.

A fertőző betegségek elleni védekezés szabályait rögzítő szövetségi szintű törvény módosításaként bevezetett rendszer április 24-től június végéig működött, vagyis már öt hónapja nem hatályos. Az alkotmánybíróság ítéletének mégis kiemelt jelentőséget tulajdonítanak a döntéshozók. Úgy értelmezik, hogy a testület az ítélettel a jövőre vonatkozóan is kijelöli a járvány lassítását szolgáló szabályozás alakításnak határait.

Ezt jelzi, hogy az ügyvezető szövetségi kormány és a várhatóan december elején megalakuló új kormány vezetői kedd délután telefonkonferenciát tartanak a járványügyi védekezés gyakorlati megvalósításáért felelős tartományi kormányok vezetőivel arról, hogy az alkotmánybíróság ítélete után mit lehet tenni az első háromnál sokkal erősebb negyedik hullám ellen.

A vészfékrendszer az összes tartományban egyformán kötelező szabályokat írt elő a járvány erősödésének esetére. A többi között rögzítette, hogy korlátozni kell az éjszakai kijárást és az emberek fertőzésveszéllyel járó közvetlen érintkezését, a jelenléti oktatást pedig fel kell függeszteni minden tartományban, járásban vagy városban, ahol tartósan - egymás után három nap - száz fölött van az úgynevezett hétnapi fertőzésgyakoriság, vagyis a megelőző hét napon regisztrált új fertőződések százezer lakosra vetített száma.

A panaszosok között volt a kormányzásra készülő Szabad Demokrata Párt (FDP) is, amely aránytalanul szigorúnak és az egyéni szabadságjogokat alkotmánysértő módon korlátozónak értékelte a vészfékrendszer előírásait. A jobbközép irányultságú liberális párt egyebek mellett arra hivatkozott, hogy nincs szükség az alapjogok általános korlátozására, mert mindenkinek elérhető az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) okozta betegség (Covid-19) ellen védő oltás, és a beoltottak nem terjesztik a kórokozót.

Időközben kiderült, hogy az oltottak is fertőzhetnek, bár kevésbé, mint a nem beoltott vírushordozók. Azonban az FDP a negyedik hullám erősödésével párhuzamosan folytatott koalíciós tárgyalásokon is ellenezte az első három hullám idején alkalmazott szigorú korlátozásokat, lezárásokat. Így a fertőző betegségek elleni védekezésről szóló törvény új, októberben - a következő kormány megalakítására készülő koalíció, azaz a szociáldemokraták (SPD), a Zöldek és az FDP képviselőinek szavazataival - elfogadott módosítása más felfogást tükröz, a mindenkire egyformán vonatkozó korlátozások helyett az oltatlanok elszigetelésére összpontosít.

A negyedik hullám erejét jelzi, hogy a hétnapi fertőzésgyakoriság sokszorosan meghaladja a vészfékrendszerben rögzített százas határt, a Robert Koch országos közegészségügyi intézet (RKI) keddi adatai szerint 452,2-en áll. Az viszont nem várható, hogy a súlyos járványhelyzet és az alkotmánybírósági ítélet együttes hatására azonnali fordulat történik a védekezésben. Erre utal az ügyvezető kormány kancelláriaminisztere, Helge Braun egy keddi nyilatkozata, miszerint nem várhatók konkrét döntések, határozatok a szövetségi kormány és a tartományi kormányok vezetőinek tanácskozásán.

https://nepszava.hu/3139421_nem-alkotmanyellenesek-a-nemetek-alapjogait-korlatozo-jarvanyugyi-szabalyok

Nem kér az európai ítélkezésből a lengyel alkotmánybíróság

 Magyar Nemzet

A lengyel alaptörvénybe ütközőnek találta szerdán a varsói alkotmánybíróság azt, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) megvizsgálta és kétségbe vonta a lengyel alkotmánybírák megválasztásának jogszerűségét. A lengyel testület Zbigniew Ziobro főügyész, igazságügyi miniszter kezdeményezésére tűzte napirendre a témát. Ziobro annak felülvizsgálatát kérte, hogy az EJEB a lengyel alaptörvénnyel összhangban értelmezte-e az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény egyik előírását. Egy hozzá benyújtott ügy kapcsán az EJEB ugyanis éppen az említett előírásra hivatkozva májusban kétségbe vonta az egyik lengyel alkotmánybíró megválasztását, ennek nyomán pedig Lengyelország számára kedvezőtlen ítéletet hozott.

Szerdai ítéletében a varsói alkotmánybíróság úgy találta: az EJEB nem jogosult az alkotmánybírák függetlenségének vizsgálatára.

Lengyelország, az európai emberi jogi egyezményhez csatlakozva, lehetővé tette az alacsonyabb szintű bíróságok és a legfelsőbb bíróság döntéseinek esetleges felülvizsgálatát, az alkotmánybíróság szervezését és ítélethozatalát illetően azonban nem vállalt ilyen kötelezettséget – indokolta meg az ítéletet Wojciech Sych, az ügyben döntő öt bíró egyike.

Az alkotmánybírák függetlenségét kizárólag a lengyel alkotmány és a vonatkozó törvények alapján lehet értékelni.

Függetlenségük ráadásul nem a megválasztásuk módján múlik, hanem azon, független módon járnak-e el hivataluk betöltése során – hangsúlyozta Sych.

A szerdai ítélettel a varsói taláros testület ismételten a lengyel alkotmány előírásainak elsőbbségét mondta ki a nemzetközi bíróságok ítéleteivel szemben. Október elején a lengyel joggal összeegyeztethetetlennek minősítette az uniós alapszerződés egyes előírásainak azon értelmezését, amely korábban az Európai Unió Bírósága bizonyos, a lengyel igazságügyi reformot érintő ítéleteiben jelent meg.

Borítókép: Zbigniew Ziobro lengyel igazságügyi miniszter sajtótájékoztatót tart Varsóban 2021. október 18-án (Fotó: MTI/EPA/PAP/Mateusz Marek)

https://magyarnemzet.hu/kulfold/2021/11/nem-ker-az-europai-itelkezesbol-a-lengyel-alkotmanybirosag

HVG Domány András

A lengyel alkotmánybírók szerint Strasbourgnak semmi köze hozzá, hogy tagjai függetlenek és pártatlanok-e

A varsói testület azt mondta ki, hogy rá nem vonatkozik a tisztességes eljárás kötelezettsége. Ezzel az Európai Unió után az Európa Tanácsnak is hadat üzent. Durva gesztus, de érdemi jelentősége nem sok.

Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszter, a kisebbik, radikális jobboldali lengyel kormánypárt elnöke – Andrzej Duda köztársasági elnök támogatását is élvezve – nyáron tett panaszt az alkotmánybíróságnál az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) egyik ítélete ellen. Ez ugyanis – amelynek nincs köze az Európai Unióhoz, hanem a 47 tagú Európa Tanács strasbourgi székhelyű intézménye – a közelmúltban céges és személyes jogvitákkal kapcsolatban három ügyben is elmarasztalta a lengyel igazságszolgáltatást. Az ítélet szerint a lengyel bíróságok nem kellően függetlenek, számos bíró kinevezése hibás volt, sőt az Alkotmánybíróságnak is vannak szabálytalanul kinevezett tagjai.

Az egyezmény, amely 1950-ben született, Magyarországon pedig a rendszerváltozás után, az 1993. évi XXXI. törvénnyel hirdették ki, ezt mondja: Mindenkinek joga van arra, hogy ügyét a törvény által létrehozott független és pártatlan bíróság tisztességesen nyilvánosan és észszerű időn belül tárgyalja.” A strasbourgi bíróság egyebek közt egy olyan varsói alkotmánybírósági döntést tartott e követelménnyel ellentétesnek, amelynek meghozatalában részt vett egy szabálytalanul – a korábbi összetételű alkotmánybíróság (végre nem hajtott) határozata szerint alkotmánysértően – kinevezett alkotmánybíró is.

Az érintett testület most megállapította:

ő maga alkotmánybíróságként nem az igazságszolgáltatás része, tehát az EJEB nem vizsgálhatja, hogy független és pártatlan-e, illetve hogy tagjait szabályosan választották-e.

A fentebb idézett pont ottani értelmezése ellentétes a lengyel alkotmánnyal, tehát nem kell figyelembe venni. Nem szabad eltorzítani az emberi jogi egyezmény eredeti szándékát – érvelt Ziobro képviselője, helyettese pedig „a jogállam és a szuverenitás szép napjának” nevezte a mait. Igaz, az előadó bíró azért a vitatott pontot leszámítva méltatta is az EJEB szerepét az emberi jogok érvényesítésében.

Az Európa Tanácsnak Belarusz, Koszovó és a földrajzilag Európához sorolt Kazahsztán, valamint a csak megfigyelő Szentszék kivételével minden európai állam tagja. Az egyezmény aláírói vállalták, hogy tiszteletben tartják a strasbourgi bíróság ítéleteit – ez esetben ez még egyértelműbb, mint az Európai Uniónál, ahol a közösségi jog elsőbbségét bonyolultabb érveléssel bizonyítják. Ezen a szerdai varsói alkotmánybírósági határozat nem tud változtatni, csak még jobban szembeállítja az országot azokkal az államokkal, amelyek a jogállamiságot alapvető kérdésnek tartják.

https://hvg.hu/vilag/20211124_lengyelorszag_alkotmanybirosag_varso_ejeb

Megsértette az uniós jogot a Kúria és a legfőbb ügyész

 -KD-

A Kúria és Polt Péter legfőbb ügyész egyebek között azzal sértette meg az uniós jogot, hogy fegyelmi eljárást indítottak Vasvári Csaba, a Pesti Központi Kerületi Bíróság bírója ellen, miután egy előzetes döntéshozatali eljárás keretében szakmai kérdésekkel fordult az Európai Unió Bíróságához (EUB) még 2019-ben.

A bíró arról kérte ki az EUB véleményét, hogy vajon csorbát szenvedett-e annak a svéd gyanúsítottnak a védekezéshez való joga, akinek a magyar hatóságok nem biztosítottak tolmácsot. Csakhogy Vasvári Csaba az ügy apropóján más kérdéseket is feltett a Luxembourgban székelő testületnek – emlékeztet az EUrologus.

Vasvári arra is kíváncsi volt, összeegyeztethető-e a bírói függetlenség követelményével, ha a bírók előmenetelére és munkakörülményeire jelentős befolyással rendelkező bírósági elnököket önkényesen nevezheti ki egy, az Országgyűlés által választott és csak az Országgyűlés által számonkérhető személy.

A magyar bíró azt is aggályosnak tartotta, hogy a bírói fizetések jelentősen alacsonyabbak, mint amit az összevethető tapasztalattal rendelkező ügyészek kapnak, sőt a bírósági vezetők szabad kezet kapnak annak eldöntésében, hogy ezt az alacsony illetményt kinél egészítik ki jutalmazással.

Ez már sok volt Polt Péternek, és közbelépett. Megtámadta Vasvárit a Kúrián, a bíróság pedig a legfőbb ügyésznek adott igazat, kimondva: „az ügy eldöntése szempontjából nem releváns, az ügy kimenetelét nem érintő kérdéseket tett fel”.

A Kúria megállapította, hogy a bírói függetlenséggel kapcsolatos kérdéseket nem tartják olyannak, mint amelyek megválaszolása egy jogvita eldöntéséhez szükségesek. Sőt fegyelmi eljárást indítottak Vasvári Csaba ellen, amelyet időközben visszavontak.

Az Európai Unió Bírósága azonban pont a Kúriát marasztalta el. Megállapítása szerint

AZ UNIÓS RENDELKEZÉSEKKEL ELLENTÉTES, HA EGY NEMZETI LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG EGY ALACSONYABB FOKÚ BÍRÓSÁGNAK AZ UNIÓS BÍRÓSÁG FELÉ ELŐTERJESZTETT KÉRELMÉT AZON AZ ALAPON TÖRVÉNYSÉRTŐNEK MINŐSÍTI, HOGY AZ ELŐTERJESZTETT KÉRDÉSEK NEM RELEVÁNSAK ÉS SZÜKSÉGESEK AZ ALAPJOGVITA ELDÖNTÉSE SZEMPONTJÁBÓL.

Ennek fényében Luxembourgban megállapították:

VASVÁRI FIGYELMEN KÍVÜL HAGYHATJA A KÚRIAI DÖNTÉST, HISZEN AZ SÉRTI AZ UNIÓS JOGOT.

A fegyelmi eljárásra kitérve az Európai Unió Bírósága arra a döntésre jutott, hogy az sértheti a bírói függetlenséget, ráadásul „a fegyelmi eljárás alkalmas arra, hogy valamennyi nemzeti bíróságot visszatartsa előzetes döntéshozatal iránti kérelmek benyújtásától, ami veszélyeztethetné az uniós jog egységes alkalmazását”.

Ami magát az alapügyet illeti: az Európai Unió Bírósága osztja Vasvári Csaba aggodalmait a tolmácsolás hiányosságai kapcsán, és egyetért azzal, hogy amennyiben a tárgyalást a vádlott távollétében tartják meg, az sérti az uniós jogot.

(EUrologus)

https://index.hu/kulfold/2021/11/23/megsertette-az-unios-jogot-a-kuria-es-a-legfobb-ugyesz/

Reynders: Elfogadhatatlan, hogy az EU Bíróságának döntéseit figyelmen kívül hagyják

 

Magyari Péter

EU

november 15., hétfő 5:56

5

Didier Reynders az EU jogérvényesülésért felelős biztosa, és ilyen minőségében egyik kulcsfigurája a Magyarország elleni, jogállamisági témákat érintő uniós eljárásoknak.

A belga politikus húsz évig volt hazájában miniszter, vezette a pénzügyi, a külügyi és a védelmi tárcát is, összesen hat miniszterelnök kormányaiban.

Az ő felügyeletével készíti tavaly óta a Bizottság az úgynevezett jogállamisági jelentéseket, amelyeket minden tagállam megkap, benne az igazságügyi rendszer, a sajtószabadság, a korrupció elleni küzdelem, és a fékek és ellensúlyok intézményi helyzetének értékelésével.

A második jelentés megállapításairól tárgyalt két napon át Budapesten. Találkozott a magyar bíróságok vezetőivel, Varga Judit igazságügyi miniszterrel, Karácsony Gergely főpolgármesterrel, kormánypárti és ellenzéki képviselőkkel, kormánypárti és független civil szervezetekkel, és együtt vacsorázott csütörtökön Márki-Zay Péterrel, az ellenzék miniszterelnök-jelöltjével.

Péntek délután, nem sokkal elutazása előtt beszélgettünk vele a Bizottság jogállamiságot illető küzdelméről. Elmondta, hogy miben különbözik a lengyelekkel folytatott vita a magyarokkal vívotthoz képest, hogy mikor jut el a Bizottság odáig, hogy pénzbírságot kérjen egy kormány ellen, és hogy miért nem hagyták jóvá a magyar újjáépítési tervet eddig Brüsszelben.

HIRDETÉS

 

        Pénteken bejelentette az Európai Bizottság, hogy pénzbüntetés kiszabását kéri az EU Bíróságától a magyar kormányra, mert nem hajtott végre egy tavalyi ítéletet, ami alapján a menekültügyi törvényt kellett volna módosítani. Sőt, Varga Judit igazságügyi miniszter az Alkotmánybírósághoz fordult, hogy megtudja, tényleg végre kell-e hajtani az EU-s bíróság döntését. Ön csütörtökön tárgyalt a magyar Alkotmánybíróság elnökével és Varga Judit miniszterrel is. Ha a megbeszélései jobban sikerülnek, akkor másnap nem megy bíróságra a Bizottság?

 

Minden esetben a párbeszédet részesítjük előnyben, amikor az EU szerződéseinek betartását igyekszünk elérni. Úgyhogy nemcsak tegnap tárgyaltam erről (az interjú pénteken készült - szerk.), hanem már előtte is, számos alkalommal. Azt tegnap is világossá tettem, hogy a Bizottság számára elfogadhatatlan, hogy az EU Bíróságának döntéseit figyelmen kívül hagyják. Mindenképpen módosítani kell a törvényt, ha ezt írta elő az EU Bírósága. Ezt semmilyen nemzeti bíróság sem írhatja felül. Később azon vitatkozhatunk még, hogy a módosítás megfelelő volt-e.

Úgyhogy világossá tettem, ha nem történik semmi, akkor a Bizottság lépni fog, hiszen ez egy kötelezően végrehajtandó ítélet volt.

Ez a lépés most azt jelentette, hogy az EU Bíróságához fordultunk, hogy vessen ki naponta fizetendő pénzbüntetést. Ez az utolsó lehetőségünk, ha a tárgyalások teljesen eredménytelenek.

Nemrégiben ugyanerre jutottunk Lengyelország esetében is, hasonló helyzetben, és az EU Bírósága napi egymillió euró bírságot szabott ki akkor a lengyel kormányra.

 

 Didier Reynders, az Európai Bizottság jogérvényesülésért felelős biztosa.  Fotó: botost/444.hu

        Egy nappal ezelőtt még nyitott volt a pénzbüntetés kérdése? Mondhatott volna önnek olyat Varga Judit, aminek nyomán nem kérte volna a Bizottság pénzbüntetés kiszabását?

Természetesen. Ha a magyar kormány azt mondja, hogy teljesíti a Bíróság korábbi döntését, akkor nem kellene kérnünk a büntetés kiszabását. Nem azért vagyunk, hogy szankciókat vessünk ki, vagy hogy bíróságra járkáljunk, nem azért csináljuk, mert annyira akarjuk.

Van azonban két elv, amit mindenképpen be kell tartatnunk: az EU-s jog elsőbbségének elismertetése; illetve annak elismertetése, hogy az EU-s jog értelmezése kizárólag az EU bíróságának a kompetenciájába tartozik. Vagyis ha az EU Bírósága kimond valamit, akkor azt végre kell hajtani.

Tárgyaltunk tegnap az úgynevezett "gyermekvédelmi törvényről" is, amelyről meggyőződésünk, hogy egy diszkriminatív törvény, mert egyeseket szexuális orientációjuk alapján hátrányosan megkülönböztet. De elmondtam, hogy szerintünk lehetséges volna a törvényt úgy módosítani, hogy ne legyen kirekesztő, ha például a könyvekhez és bizonyos szolgáltatásokhoz való hozzáférést nem korlátoznák benne. Elmondtam, hogyha a szükséges módosítások megtörténnek, akkor ezzel a törvénnyel nem megyünk a bíróságra.

        Ön szerint a lengyel és a magyar kormányok általában vívnak háborút az Európai Bizottsággal, amikor nem hajtják végre az EU Bíróságának a határozatait, vagy pedig ezek a konkrét ügyek tényleg annyira fontosak a számukra, hogy napi egymillió eurót is megér nekik az ellenállás?

Lengyelország esetében egy nagyon jól körülhatárolható, speciális témáról van szó: az igazságszolgáltatási rendszer függetlenségéről. Ez a vita a lengyel kormánnyal már az előző (2019 előtti - szerk.) Bizottság idején megkezdődött, számos eljárás indult az ügyben már akkor, többek között a hetes cikkely szerinti eljárás is.

A lengyel bíróságok függetlenségének védelmében több esetben is az EU Bíróságához fordultunk már, számos per indult, amelyek végső soron mind ugyanerről szólnak. A problémát egyébként nemcsak mi érzékeljük, a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága is kimondta már, hogy Lengyelországban sérül a bírák függetlensége.

Ez a vita nemrégiben újabb fordulatot vett, amikor a lengyel alkotmánybíróság kihívást intézett az EU alapszerződése ellen. Korábban sosem fordult elő, hogy egy bíróság kimondja, hogy a nemzeti jog a szerződés felett áll.

A többi tagállammal viszont, így Magyarországgal is, különféle törvényekről vannak vitáink, amelyeket ha nem sikerül megoldanunk, akkor az EU Bíróságához fordulunk. Ezek egy része a jogállamisági ügyekhez kapcsolódik. Ilyen volt a civil szervezetek külföldi támogatásának korlátozása, vagy a külföldi egyetemek alapításának korlátozása (lex CEU - szerk.). Ezekben az ügyekben sikerült valamiféle megoldást találnunk. Az említett két példa esetében az EU bíróságának a döntése nyomán a magyar parlament módosította a kifogásolt törvényeket, és most elemezzük, hogy e módosítások megfelelnek-e az EU-s jognak, illetve a bírósági határozatnak. Összességében ezeket az eseteket pozitív kimenetelűnek tartjuk. Csak akkor kell tovább mennünk a büntetés irányába, ha nem történik semmilyen előrelépés sem, mint most a menekültügyi törvény esetében.

 

 Didier Reynders az Európai Bizottság jogérvényesülésért felelős biztosa.  Fotó: botost/444.hu

Jogállamisági ügyekben az összes tagállamban előfordulnak problémák. Az igazi gondot az jelenti, ha teljes ellenállásba ütközünk, és nem tudjuk elismertetni a fent említett, az EU-s jog elsőbbségét rögzítő két alapelvet.

Amikor tavaly kiadtuk az első jogállamisági jelentésünket, akkor a tagállamok nagy többsége javaslatokat, akcióterveket, reformokat készített, hogy javítsanak a feltárt problémákon. Csak akkor keresünk más eszközöket a beavatkozáshoz, ha a párbeszéd semmit sem halad.

        Sok szó van mostanában Magyarországon a Pegasus-ügyről. Ön arról beszélt a budapesti sajtótájékoztatóján, hogy tudnak arról, hogy a magyar kormány használta a kémszoftvert. Honnan tudtak erről?

Láttuk az interjút, amit a magyar parlamentben adott erről egy kormánypárti képviselő. Azt mondta, hogy a belügyminisztérium teljesen törvényesen használta a programot. Úgyhogy mi arról tárgyaltunk mindegyik oldal képviselőivel, hogy most meg kell várnunk a magyar adatvédelmi hatóság vizsgálatát. Ezt mint a GDPR-t felügyelő biztos, magam is érdeklődéssel várom. Úgy tudom, hogy már augusztus elején elindult ez a vizsgálat, úgyhogy jöhetnének már az eredmények, hogy kiderüljön, valóban törvényes volt-e a szoftver használata.

        Hogyan értékeli a jogállamisághoz kötődő, úgynevezett feltételességi mechanizmus történetét? Tavaly nyáron a Tanácsban eldőlt, hogy lesz ilyen, elvehetik a támogatást attól az országtól, ahol sérül a demokrácia. Aztán a német elnökség készített egy konkrét javaslatot, amit az EP nagyon gyengének talált, úgyhogy lett őszre egy szigorúbb változat, amit aztán magyar-lengyel nyomásra megint gyengítettek, sőt elhalasztották a bevezetését. De közben most a magyar kormány azt mondja, hogy mégis használják ellenünk, mert nem jön pénz az EU újjáépítési alapjából. Mit gondol erről a folyamatról?

Először is, szögezzük le, hogy a mechanizmus ötlete még 2018-ból, a Bizottságtól származik. A mostani Bizottság megalakulása óta két eszközt tettünk hozzá a jogállamisági eljárásokhoz:

Az egyik a minden tagállamról évente készülő jogállamisági jelentés, aminek a második kiadásának megbeszélése végett vagyok éppen Magyarországon. Ez egy nagyon hatékony eszköz, és fontos párbeszédeket indított el.

A másik pedig a feltételességi mechanizmus. Utóbbi létrejöttéhez szükség volt az Európai Parlament és az Európai Tanács megegyezésére 2020 végén. A döntés értelmében a mechanizmus érinti az újjáépítési alapot, és minden további kifizetést is.

Hogy gyengébb lett, mint az eredeti javaslat? Szerintem csak egyetlen tekintetben gyengült, a minősített többség használatának módjában. A Bizottság és a Parlament azt javasolták, hogy a mechanizmus során kivetett szankciókat a Tanácsban a tagállamok minősített többséggel blokkolhassák, ha akarják. Ehelyett azonban a szankció kivetéséhez kell a minősített többség. De ez még így is jobb, mint a hetes cikkely szerinti eljárás (ahol a szankcióhoz teljes egyetértés kell - szerk), könnyebb így döntésre jutni.

A mechanizmus hatályba lépett idén január elsején. Azóta vizsgáljuk, hogy a költségvetéshez kapcsolódóan szükséges-e intézkednünk jogállamisági problémák miatt. Ugyanakkor a tavaly decemberi tanácsülésen az is eldőlt, hogy intézkedés nem történik, amíg az EU Bírósága el nem bírálja a mechanizmus jogszerűségét.

Az szerintem egy nagyon fontos fejlemény, hogy a magyar és a lengyel kormány kikérte ebben az ügyben az EU Bíróságának a véleményét, mert ez azt mutatja, hogy bíznak a Bíróságban. A mechanizmusról szóló döntést éppen úgy be kell majd tartania minden EU-s intézménynek, ahogy Magyarországnak is be kell tartania a menekültügyi törvényről hozott döntését.

Az újjáépítési alap jelenlegi helyzete azonban egy másik történet. Ott eleve az a döntés született, hogy a tagállamoknak terveket kell benyújtaniuk a pénz elköltéséről, és e terveknek 11 kritériumnak kell megfelelniük. Ezek között van, hogy a pénzből mennyit kell klímavédelmi célokra vagy éppen digitalizációra költeni, és az a feltételek között van még, hogy olyan reformokra is költeni kell belőle, amelyek az országspecifikus ajánlásokban szerepelnek. Ezeket az ajánlásokat minden tagállam minden évben megkapja.

 

 Didier Reynders  Fotó: botost/444.hu

Sőt, a tervek jóváhagyása után mérföldköveket fektetünk le, minden ország esetében, amelyeket el kell érniük ahhoz, hogy az alapból történő kifizetések folytatódjanak. Így mérjük, hogy a megígért reformok haladnak-e.

A múlt héten Olaszországban jártam, ahol komoly vitánk van a kormánnyal, hogyan állnak a bíróságok hatékonyságának növelését célzó mérföldkő elérésével. Ott már a tervet jóváhagytuk, előleghez is hozzájutottak, de folyamatosan vizsgáljuk a kifizetések folytatásának lehetőségeit.

Magyarország esetén ott tartunk, hogy szeretnénk, ha a tervbe bekerülnének azok a reformok, amelyeket az OLAF javasolt a korrupció-ellenes fellépés érdekében, és az EU-s alapok rossz felhasználásának elkerülésére. Ilyen értelemben az alap kifizetéseinek és a jogállamisági kritériumoknak van közük egymáshoz Magyarország esetében, de ez nem az új mechanizmus miatt van, hanem ez egy évek óta tartó folyamatból következik, ami kiolvasható a korábbi, Magyarország felé megfogalmazott országspecifikus ajánlásokból. Ez is mutatja, hogy az Európai Bizottság milyen sokféleképpen foglalkozik a jogállamisággal, az új mechanizmuson kívül is.

A mechanizmus alkalmazásához ráadásul nem lenne elég az EU Bíróságának jóváhagyása sem, hiszen ha szankciót akarnánk kivetni, akkor ahhoz az Európai Tanács minősített többségének támogatása is kellene. Ha ott nincs támogatás, akkor úgy járunk, mint a hetes cikkely szerinti eljárással, hogy csak politikai nyomást tudnánk kifejteni. Éppen ezért nagyon szilárd bizonyítékokat kell felmutatnunk, ha úgy véljük, hogy egy tagállammal szemben fel kell lépnünk, főleg annak tudatában, hogy az EU intézményei közül éppen a Tanácsot a legnehezebb rávenni arra, hogy fordítson figyelmet a jogállamisági ügyekre.

        Miért ilyen fontos a Bizottságnak a jogállamisági téma, hogy újabb eszközöket kell kitalálnia, jelentéseket írnia, bizonyítékokat gyűjtenie az utóbbi években? Kifejezetten a magyar és a lengyel kormány miatt lett ez ennyire fontos?

Nem kifejezetten miattuk, sok megoldandó ügyet látunk számos tagállamban.

Sok figyelmet szenteltünk eddig a tagállami költségvetések helyzetére, a strukturális reformjaikra, de az uniós szerződések őreként a gazdasági szempontokon túl a politikaiakra is figyelnünk kell. Nem elég csak a maastrichti szerződést betartatni, a koppenhágait is be kell (előbbi 1992-ben elsősorban gazdasági, utóbbi 1993-ban jogállamisági kritériumokat írt elő a tagállamoknak - szerk.).

Az utóbbi években láttunk bizonyos feszültségeket a jogállamiság körül, és ez felerősítette a törekvésünket, hogy védjük meg polgáraink alapvető jogait.

A jogállamiság érvényesülésének első és legfontosabb kritériuma az igazságszolgáltatási rendszer függetlensége. Ez konkrétan benne van az EU alapszerződésében, azaz ezt a tagállamok maguk nyilvánították ki. Az EU-ba való belépés feltétele volt ennek elfogadása.

A szabadságjogokat csak akkor lehet érvényesíteni, ha minden állampolgárnak egyforma lehetősége van elfogulatlan bíró elé kerülni. Ha egy másik polgárral, üzleti partnerrel vagy egy hatósággal problémád van, és nem bízol a bíróságban, akkor tehetetlenné válsz. A független igazságszolgáltatás a legfontosabb értéke Európának, és ezért ennyire fontos számunkra a lengyel ügy megoldása. A jövő héten Varsóba utazom, és nagyon remélem, hogy sikerül előrelépnünk, bár ennek egyelőre csak halvány jeleit látom.

        El tudja képzelni, hogy az EU fejlődése új irányt vegyen, úgy, ahogy azt Orbán Viktor idén nyáron javasolta, hogy oszlassák fel az Európai Parlamentet, illetve csökkentsék az Európai Bizottság hatalmát?

Teljesen megértem, hogy sok probléma van a szabályozások elfogadtatásával kapcsolatban. Például látszik, hogy mennyire nehéz közös szabályokat alkotni a migrációról, nagyon nehezen haladunk ezzel és más ügyekkel is. De nem tisztességes e nehézségek miatt a Bizottságot hibáztatni, hiszen mi csak a meglévő szabályokat tartatjuk be. Ha valaki ezeket a szabályokat szeretné megváltoztatni, az forduljon a kollégáihoz a Tanácsban és a Parlamentben.

De hogy mit hoz a jövő, azt nem tudhatjuk. Nemrégiben indítottuk az Európa jövőjéről szóló konferencia-sorozatot, ahol nagyon sokféleképpen lehet alakítani az EU jövőjét. Felszólítottuk tehát az európai polgárokat, hogy álljanak elő a javaslataikkal.

Egyelőre azt látjuk, hogy őket kevésbé foglalkoztatják az intézményi reformok, a többséget inkább a klímaváltozás, a közös értékek és persze a járvány elleni védekezés érdekli. De természetesen Orbán úr is megteheti a javaslatait, és próbálhat többséget teremteni melléjük, bár úgy látom, hogy az ellenkező irányba tartó javaslatok is szép számmal érkeznek, amelyek éppen az Európai Parlament megerősítésének igényével fogalmazódtak meg. Van például olyan elképzelés is, ami valódi föderációvá alakítaná az EU-t, ahol a közvetlenül választott Európai Parlament töltené be az alsóház, míg a tagállamok kormányait tömörítő Tanács a szenátus szerepét. Szóval sokféle javaslat van, kérdés az, hogy a többség melyiket támogatja majd.

https://444.hu/2021/11/15/reynders-elfogadhatatlan-hogy-az-eu-birosaganak-donteseit-figyelmen-kivul-hagyjak