NOVEMBER 17. 15:40
Az LMP társelnöke szerint a négy alkotmánybíró-jelölt megválasztásával növekedhet az Alkotmánybíróság (Ab) azon tagjainak száma, akik a kormánytól függetlenül hozzák meg döntéseiket.
Hadházy Ákos csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón azt mondta, jelentős aggályok merültek fel az Alkotmánybíróság (Ab) jövőbeli munkája miatt.
Idén a 15-ből négy bírónak járt le a megbízatása – emlékeztetett. Elmondta, 11 alkotmánybíróval ugyan működképes az Ab, de az elmúlt hónapok tapasztalatai alapján „a testület elvesztette alkotmánybíróság-jellegét”.
Indoklásként elmondta, lelassult a testület működése, nem dönt olyan ügyekben, amelyekben a kormánypártoknak kellemetlen döntést hozna.
Azon vélemények is hangot adott, hogy ha az Ab a következő hónapokban a nyilvánosság ellen hoz döntéseket, azzal akár 10-20 évre is ellehetetleníti a korrupció felderítésében részt vevő újságírók, politikusok munkáját.
Hadházy Ákos tapasztalatokra, illetve jogászi véleményekre hivatkozva azt mondta, a jelenlegi 11 bíróból négyről lehet azt mondani, függetlenül hozza a döntéseit, a többi hét bíró kerüli a konfliktust a kormánnyal.
Véleménye szerint a jelenlegi helyzet csak a kormánynak jó, de remélik, a négy új bíró megválasztásával nyolcra nő azon bírák száma, akik a kormánytól függetlenül döntenek.
Felidézte, a jelöltekről tavaly decemberben még Schiffer András korábbi társelnök részvételével kezdődtek egyeztetések, februárra kialakult egy négyfős jelölti lista, de a tárgyalások „megszűntek”. Hozzátette: ezen a héten jelezte a Fidesz-frakció az LMP-nek, hogy elfogadják a jelöltjeiket. (A Fidesz, a KDNP és az LMP frakciója az Alkotmánybíróság hiányzó bírói helyeire Marosi Ildikót, Horváth Attilát, Schanda Balázst és Szabó Marcelt jelöli.)
Hadházy Ákos hangsúlyozta, az alkotmánybíró-jelöltek kiválasztásakor fontos szempontjuk volt, hogy nem zsákmányszerzésre törekedtek, támogatásukért nem kértek pozíciót.
A jelöltek kiválasztásának szempontjai között a függetlenség mellett a környezetvédelmet és azt említette, hogy legyen női jelölt.
Közölte, nem volt a feltételeik között és nem is vizsgálták a jelöltek vallásosságát.
Kérdésre válaszolva beszélt arról, hogy az LMP 15 jelöltet tudott volna elfogadni, de nem kívánta közölni, ki volt az, akit mindenképpen szerettek volna jelöltként látni. Mind a négy jelöltet elfogadhatónak, nagy tekintélyű szakembernek tartják – közölte.
Hadházy Ákos az ellenzéki kritikákra reagálva azt mondta, a pártoknak nem egymást kellene bírálni, de várható volt, hogy lesz kifogás. Az LMP-nek az ország érdekét kell figyelembe venni – mondta.
(MTI/LMP-sajtó)
2016. november 18., péntek
2016. november 1., kedd
retro: A KÚRIA ELNÖKÉNEK SAJTÓKÖZLEMÉNYE
retro:
A KÚRIA ELNÖKÉNEK SAJTÓKÖZLEMÉNYE
Dátum:
2013. március 13.
Az Alaptörvény 26. cikk (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatóak.
A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a felperesek kérelmére a Magyar Energia Hivatal rendszerhasználati díjakat érintő határozatait hatályon kívül helyezte, és a Hivatalt új eljárásra kötelezte. A bíróság a jogvitát véglegesen nem döntötte el. A Hivatal határozatát elsősorban azért helyezte hatályon kívül, mert a hatóság a felhívásában megjelölt határidőt megelőzően, a felek nyilatkozatának bevárása nélkül hozta meg a döntését.
Az elsőfokú ítélet ellen fellebbezésnek van helye, a jogorvoslat bejelentésére nyitva álló határidő még nem telt el. A bíróság ítéletének megalapozottságáról, jogszerűségéről az esetleges jogorvoslatok alapján a felsőbb bíróság dönthet. A felülvizsgálati kérelem elbírálására a Kúria jogosult.
A Kúria tiszteletben tartja az alsóbb fokú bíróságok döntéseit és tartózkodik attól, hogy azokról a jogorvoslati eljárás keretein kívül véleményt nyilvánítson.
A bíróságok iránti közbizalom csak akkor őrizhető meg, ha a bíróságok munkájával kapcsolatos véleménynyilvánítás tárgyilagos, szakszerű, és a tények pontos ismeretén nyugszik. Az eljárási kereteken kívüli reagálások, vélemények az ítélkezést nem befolyásolják.
Budapest, 2013. március 13.
Dr. Darák Péter
http://lb.hu/hu/sajto/kuria-elnokenek-sajtokozlemenye
A KÚRIA ELNÖKÉNEK SAJTÓKÖZLEMÉNYE
Dátum:
2013. március 13.
Az Alaptörvény 26. cikk (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatóak.
A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a felperesek kérelmére a Magyar Energia Hivatal rendszerhasználati díjakat érintő határozatait hatályon kívül helyezte, és a Hivatalt új eljárásra kötelezte. A bíróság a jogvitát véglegesen nem döntötte el. A Hivatal határozatát elsősorban azért helyezte hatályon kívül, mert a hatóság a felhívásában megjelölt határidőt megelőzően, a felek nyilatkozatának bevárása nélkül hozta meg a döntését.
Az elsőfokú ítélet ellen fellebbezésnek van helye, a jogorvoslat bejelentésére nyitva álló határidő még nem telt el. A bíróság ítéletének megalapozottságáról, jogszerűségéről az esetleges jogorvoslatok alapján a felsőbb bíróság dönthet. A felülvizsgálati kérelem elbírálására a Kúria jogosult.
A Kúria tiszteletben tartja az alsóbb fokú bíróságok döntéseit és tartózkodik attól, hogy azokról a jogorvoslati eljárás keretein kívül véleményt nyilvánítson.
A bíróságok iránti közbizalom csak akkor őrizhető meg, ha a bíróságok munkájával kapcsolatos véleménynyilvánítás tárgyilagos, szakszerű, és a tények pontos ismeretén nyugszik. Az eljárási kereteken kívüli reagálások, vélemények az ítélkezést nem befolyásolják.
Budapest, 2013. március 13.
Dr. Darák Péter
http://lb.hu/hu/sajto/kuria-elnokenek-sajtokozlemenye
Elfogult volt a Mahir-per bírója a főváros képviselete szerint
A Mahir fővárosi hirdetőoszlopainak ügyében indult elsőfokú perben a fővárosi önkormányzat jogi képviselője kétszer is indítványozta a bíró kizárását elfogultság miatt. Az ügyvéd szerint a határozat meghozatala elkapkodott volt, hiszen a bíró egyik félnek sem engedte, hogy igazát megpróbálja alaposan bebizonyítani a bíróság előtt.
A Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiuma első fokon a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Mahir Cityposter Kft.-nek adott igazat a fővárosi önkormányzattal szemben, azaz a bíróság szerint a szerződés felmondása hatálytalan volt, így a hirdetőoszlopok januári elbontására sem kerülhetett volna sor.
A bíróval szemben azonban kétszer is kizárási indítványt nyújtott be a főváros ügyvédje a törvényszékhez.
Ennek ellenére úgy hirdetett ítéletet a bíró szeptemberben, hogy nem adott lehetőséget egyik peres félnek sem az általuk indítványozott terjedelmes bizonyítási eljárásra, csak pár perces összefoglalásra. Az ügyvédek viszontkeresetét minden pontjában elutasította a bíróság, és ezzel összefüggésben nem folytatott le semmilyen bizonyítási indítványt. Összesen érdemben két tárgyalás volt a viszontkeresettel összefüggésben.
A főváros így azokat a bizonyítékokat sem tudta a bíróság előtt bemutatni, amelyek az ügyvéd szerint alátámasztják, hogy a Mahir nem teljesítette szerződéses kötelezettségét.
Például, hogy sosem tudta a cég biztosítani az évi közel 3000 külföldi reklámhelyet a főváros számára, és csak minimálisan felelt meg annak a szerződési feltételnek, hogy a fővárosi önkormányzat által működtetett színházaknak, művelődési házaknak és sportrendezvényeknek jelentős árkedvezményt biztosít – mondta az Origónak Csikós Csaba ügyvéd. A Mahir saját becslése alapján a külföldi reklámhelyek értéke évi 436 millió forint plusz áfa volt, míg a főváros a belföldi reklámkedvezmények révén évi nettó 144 millió forintos kedvezményre lett volna jogosult.
Szakemberek szállítják el darus kocsival a Mahir Cityposter Kft. hirdetőoszlopait a fővárosi közútkezelő megbízásából a XI. kerületi Bocskai úton 2016. január 2-án
Forrás: MTI/Balogh Zoltán
A főváros képviselője szerint ezeknek a szolgáltatásoknak az elmaradását iratokkal tudták volna bizonyítani, de a bíró nem engedte, hogy teljesen ellássa a képviseleti munkát, míg a Mahirtől nem követelte meg, hogy engedélyekkel, szerződésekkel bizonyítsa, hogy a szerződésben vállalt szolgáltatást biztosította. Csikós Csaba elmondta, hogy
több törvényességi kifogást is benyújtottak az eljárás alatt, mert a pervezetést és a peranyagok kézbesítési gyakorlatát is szabálytalannak találták.
A Mahir teljesen önkényesen változtatott az iratok kézbesítési rendjén, amit a bíró annak ellenére hagyott jóvá, hogy a főváros képviselője elfogadta volna ezt. Például volt, hogy a Mahir közvetlenül az ügyvédnek küldött el dokumentumokat, ahelyett, hogy a bíróságon keresztül postázták volna érkeztetéssel, és így a beérkezés pontos ideje, illetve az eredeti dokumentum és az elküldött változat egyezése teljes biztonsággal megállapítható lett volna. Ezenkívül a Mahir több olyan dokumentumot is visszatartott, ameddig jogi lehetősége volt rá, amelyek már évek óta a birtokában voltak – állítja az ügyvéd.
A MAHIR-ÜGGYEL AZ ORIGO KORÁBBAN TÖBBSZÖR IS FOGLALKOZOTT:
Első fokon pert nyert a Mahir
Újabb trükközések derültek ki Simicska Lajos cégéről
Simicska oszlopai engedély nélkül kerülhettek az utcára
Mahir-Budapest per: szinte semmit nem teljesített Simicska cége
Mindezen eljárási furcsaságok ellenére a bíró mégis a főváros jogi képviseletét vádolta meg rosszhiszemű pervitellel, vagyis azzal, hogy akadályozza a per lefolyását, majd amikor Csikós Csaba a kifogásait szóvá tette a bíróság előtt,
a bíró valótlanság állításával is megvádolta a sajtó nyilvánossága előtt.
Amikor pedig az ügyvéd visszakérdezett, hogy milyen valótlanságokat állított, a bíró a választ megtagadta, és ingerülten, illetve sértődötten nyilvánult meg a tárgyaláson a főváros irányába. Pedig az iratok bizonyítják, hogy ennek a vádnak semmilyen alapja nem volt.
Ezek miatt ítélte úgy a főváros képviselője, hogy indítványozza a bíró kizárását a perből elfogultság gyanújával.
Az első indítványát elutasította a Fővárosi Törvényszék, a másodikat pedig – amelyben már hangfelvételekkel is alátámasztották a bíró elfogultságát, és hogy hazugsággal vádolja a főváros képviselőjét, de alátámasztani nem akarja vádját – pár nappal az utolsó tárgyalás előtt bírálták csak el, és ezt a tárgyalásig nem kapta kézhez a főváros képviselője.
A főváros fellebbezett, az ügy másodfokon folytatódik. Kerestük a Fővárosi Törvényszéket is, ha válaszolnak, frissítjük a cikket.
http://www.origo.hu/itthon/20161031-elfogultsag-miatt-a-biro-kizarasat-kerte-a-fovaros-ugyvedje-a-mahir-perben.html
http://www.lokal.hu/2016-10-elfogultsaggal-vadolja-a-fovaros-a-mahir-per-birojat/
http://www.hirado.hu/2016/10/31/a-fovaros-ugyvedje-szerint-elfogult-volt-a-mahir-per-biroja/?source=hirkereso
http://pestisracok.hu/elfogultsaggal-vadoljak-mahir-per-birojat/
http://ripost.hu/cikk-torvenyserto-az-itelet-a-simicska-perben-kapkodott-a-sertodott-biro/?source=hirkereso
A Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiuma első fokon a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Mahir Cityposter Kft.-nek adott igazat a fővárosi önkormányzattal szemben, azaz a bíróság szerint a szerződés felmondása hatálytalan volt, így a hirdetőoszlopok januári elbontására sem kerülhetett volna sor.
A bíróval szemben azonban kétszer is kizárási indítványt nyújtott be a főváros ügyvédje a törvényszékhez.
Ennek ellenére úgy hirdetett ítéletet a bíró szeptemberben, hogy nem adott lehetőséget egyik peres félnek sem az általuk indítványozott terjedelmes bizonyítási eljárásra, csak pár perces összefoglalásra. Az ügyvédek viszontkeresetét minden pontjában elutasította a bíróság, és ezzel összefüggésben nem folytatott le semmilyen bizonyítási indítványt. Összesen érdemben két tárgyalás volt a viszontkeresettel összefüggésben.
A főváros így azokat a bizonyítékokat sem tudta a bíróság előtt bemutatni, amelyek az ügyvéd szerint alátámasztják, hogy a Mahir nem teljesítette szerződéses kötelezettségét.
Például, hogy sosem tudta a cég biztosítani az évi közel 3000 külföldi reklámhelyet a főváros számára, és csak minimálisan felelt meg annak a szerződési feltételnek, hogy a fővárosi önkormányzat által működtetett színházaknak, művelődési házaknak és sportrendezvényeknek jelentős árkedvezményt biztosít – mondta az Origónak Csikós Csaba ügyvéd. A Mahir saját becslése alapján a külföldi reklámhelyek értéke évi 436 millió forint plusz áfa volt, míg a főváros a belföldi reklámkedvezmények révén évi nettó 144 millió forintos kedvezményre lett volna jogosult.
Szakemberek szállítják el darus kocsival a Mahir Cityposter Kft. hirdetőoszlopait a fővárosi közútkezelő megbízásából a XI. kerületi Bocskai úton 2016. január 2-án
Forrás: MTI/Balogh Zoltán
A főváros képviselője szerint ezeknek a szolgáltatásoknak az elmaradását iratokkal tudták volna bizonyítani, de a bíró nem engedte, hogy teljesen ellássa a képviseleti munkát, míg a Mahirtől nem követelte meg, hogy engedélyekkel, szerződésekkel bizonyítsa, hogy a szerződésben vállalt szolgáltatást biztosította. Csikós Csaba elmondta, hogy
több törvényességi kifogást is benyújtottak az eljárás alatt, mert a pervezetést és a peranyagok kézbesítési gyakorlatát is szabálytalannak találták.
A Mahir teljesen önkényesen változtatott az iratok kézbesítési rendjén, amit a bíró annak ellenére hagyott jóvá, hogy a főváros képviselője elfogadta volna ezt. Például volt, hogy a Mahir közvetlenül az ügyvédnek küldött el dokumentumokat, ahelyett, hogy a bíróságon keresztül postázták volna érkeztetéssel, és így a beérkezés pontos ideje, illetve az eredeti dokumentum és az elküldött változat egyezése teljes biztonsággal megállapítható lett volna. Ezenkívül a Mahir több olyan dokumentumot is visszatartott, ameddig jogi lehetősége volt rá, amelyek már évek óta a birtokában voltak – állítja az ügyvéd.
A MAHIR-ÜGGYEL AZ ORIGO KORÁBBAN TÖBBSZÖR IS FOGLALKOZOTT:
Első fokon pert nyert a Mahir
Újabb trükközések derültek ki Simicska Lajos cégéről
Simicska oszlopai engedély nélkül kerülhettek az utcára
Mahir-Budapest per: szinte semmit nem teljesített Simicska cége
Mindezen eljárási furcsaságok ellenére a bíró mégis a főváros jogi képviseletét vádolta meg rosszhiszemű pervitellel, vagyis azzal, hogy akadályozza a per lefolyását, majd amikor Csikós Csaba a kifogásait szóvá tette a bíróság előtt,
a bíró valótlanság állításával is megvádolta a sajtó nyilvánossága előtt.
Amikor pedig az ügyvéd visszakérdezett, hogy milyen valótlanságokat állított, a bíró a választ megtagadta, és ingerülten, illetve sértődötten nyilvánult meg a tárgyaláson a főváros irányába. Pedig az iratok bizonyítják, hogy ennek a vádnak semmilyen alapja nem volt.
Ezek miatt ítélte úgy a főváros képviselője, hogy indítványozza a bíró kizárását a perből elfogultság gyanújával.
Az első indítványát elutasította a Fővárosi Törvényszék, a másodikat pedig – amelyben már hangfelvételekkel is alátámasztották a bíró elfogultságát, és hogy hazugsággal vádolja a főváros képviselőjét, de alátámasztani nem akarja vádját – pár nappal az utolsó tárgyalás előtt bírálták csak el, és ezt a tárgyalásig nem kapta kézhez a főváros képviselője.
A főváros fellebbezett, az ügy másodfokon folytatódik. Kerestük a Fővárosi Törvényszéket is, ha válaszolnak, frissítjük a cikket.
http://www.origo.hu/itthon/20161031-elfogultsag-miatt-a-biro-kizarasat-kerte-a-fovaros-ugyvedje-a-mahir-perben.html
http://www.lokal.hu/2016-10-elfogultsaggal-vadolja-a-fovaros-a-mahir-per-birojat/
http://www.hirado.hu/2016/10/31/a-fovaros-ugyvedje-szerint-elfogult-volt-a-mahir-per-biroja/?source=hirkereso
http://pestisracok.hu/elfogultsaggal-vadoljak-mahir-per-birojat/
http://ripost.hu/cikk-torvenyserto-az-itelet-a-simicska-perben-kapkodott-a-sertodott-biro/?source=hirkereso
2016. október 23., vasárnap
A német és a francia alkotmánybíróság elnöke aggódik a magyar és a lengyel folyamatok miatt
Aggodalmának adott hangot a magyarországi és lengyelországi politikai folyamatokkal kapcsolatban a német alkotmánybíróság és a francia alkotmánytanács elnöke egy német lapinterjúban.
Andreas Vosskuhle és Laurent Fabius a Süddeutsche Zeitung című lap hétvégi számában Veszélyben van a jogállamiság lényege címmel közölt páros interjúban beszélt Magyarországról és Lengyelországról. "Természetesen aggódunk amiatt, ami ott történik" - emelte ki Laurent Fabius az MTI összefoglalója szerint.
Mint mondta, Európában a jogállamiság nem lehetőség, hanem kötelesség, és a jogállamiság lényegét támadja meg, aki - "mint Lengyelország esetében" - korlátozza az alkotmánybíróság jogkörét.
Az igazságszolgáltatás függetlensége az "európai önazonosság része" - húzta alá Laurent Fabius. A jogállamiságnak pedig "az Európai Unió alapjának kell maradnia" - fűzte hozzá Andreas Vosskuhle.
Arra a kérdésre, hogy ha ennyire jól áll az európai jogközösség ügye, akkor miért ad páros interjút a német és a francia alkotmánybíróság vezetője, Andreas Vosskuhle elmondta, hogy a közös interjú mindenekelőtt a két ország mély barátságát jelzi, és az "aggasztó folyamatok miatt most különösen fontos megmutatni, hogy Németország és Franciaország az eltérő jogi hagyományok ellenére számos alapvető kérdésben nagyon közel áll egymáshoz".
Az EU "nincs jó állapotban, és alkotmányos szervként hozzá kell járulnunk ahhoz, hogy a jogközösség ismét megerősödjék" - tette hozzá.
A német alkotmánybíróság elnöke Lengyelországról szólva kifejezte reményét, hogy az uniós intézményeknek és tagállamoknak sikerül meggyőzniük a lengyel kormányt, hogy az alkotmánybírósággal kapcsolatban "tévúton" jár.
Laurent Fabius hozzáfűzte: "egyes országokat emlékeztetni kell arra is, hogy mire vállalkoztak, amikor csatlakoztak az unióhoz", hiszen az EU ugyan sok előnyt jelent tagjai számára, "de szabályai is vannak, amelyeket szellemüknek és céljuknak megfelelően kell betartani".
Arra a kérdésre, vajon az alkotmánybíróság nemcsak a jog, hanem a demokrácia védelmezője is, Andreas Vosskuhle azt mondta: "ahol nincs hatékony ellenzék, a választások nem szabadok és egyenlőek, nincs erős sajtó és gyülekezési szabadság, ott nem tud virágozni a demokrácia", ezért az alkotmánybíróságoknak a demokrácia ezen előfeltételeit is védelmezniük kell.
http://index.hu/kulfold/2016/10/23/a_nemet_es_a_francia_alkotmanybirosag_elnoke_aggodik_a_magyar_es_a_lengyel_folyamatok_miatt/
Andreas Vosskuhle és Laurent Fabius a Süddeutsche Zeitung című lap hétvégi számában Veszélyben van a jogállamiság lényege címmel közölt páros interjúban beszélt Magyarországról és Lengyelországról. "Természetesen aggódunk amiatt, ami ott történik" - emelte ki Laurent Fabius az MTI összefoglalója szerint.
Mint mondta, Európában a jogállamiság nem lehetőség, hanem kötelesség, és a jogállamiság lényegét támadja meg, aki - "mint Lengyelország esetében" - korlátozza az alkotmánybíróság jogkörét.
Az igazságszolgáltatás függetlensége az "európai önazonosság része" - húzta alá Laurent Fabius. A jogállamiságnak pedig "az Európai Unió alapjának kell maradnia" - fűzte hozzá Andreas Vosskuhle.
Arra a kérdésre, hogy ha ennyire jól áll az európai jogközösség ügye, akkor miért ad páros interjút a német és a francia alkotmánybíróság vezetője, Andreas Vosskuhle elmondta, hogy a közös interjú mindenekelőtt a két ország mély barátságát jelzi, és az "aggasztó folyamatok miatt most különösen fontos megmutatni, hogy Németország és Franciaország az eltérő jogi hagyományok ellenére számos alapvető kérdésben nagyon közel áll egymáshoz".
Az EU "nincs jó állapotban, és alkotmányos szervként hozzá kell járulnunk ahhoz, hogy a jogközösség ismét megerősödjék" - tette hozzá.
A német alkotmánybíróság elnöke Lengyelországról szólva kifejezte reményét, hogy az uniós intézményeknek és tagállamoknak sikerül meggyőzniük a lengyel kormányt, hogy az alkotmánybírósággal kapcsolatban "tévúton" jár.
Laurent Fabius hozzáfűzte: "egyes országokat emlékeztetni kell arra is, hogy mire vállalkoztak, amikor csatlakoztak az unióhoz", hiszen az EU ugyan sok előnyt jelent tagjai számára, "de szabályai is vannak, amelyeket szellemüknek és céljuknak megfelelően kell betartani".
Arra a kérdésre, vajon az alkotmánybíróság nemcsak a jog, hanem a demokrácia védelmezője is, Andreas Vosskuhle azt mondta: "ahol nincs hatékony ellenzék, a választások nem szabadok és egyenlőek, nincs erős sajtó és gyülekezési szabadság, ott nem tud virágozni a demokrácia", ezért az alkotmánybíróságoknak a demokrácia ezen előfeltételeit is védelmezniük kell.
http://index.hu/kulfold/2016/10/23/a_nemet_es_a_francia_alkotmanybirosag_elnoke_aggodik_a_magyar_es_a_lengyel_folyamatok_miatt/
2016. október 15., szombat
A német alkotmánybíróságnak sem tetszett a CETA
Elutasította a német alkotmánybíróság csütörtökön az Európai Unió és Kanada között tervezett szabadkereskedelmi megállapodás (CETA) elleni sürgősségi indítványokat, de feltételeket szabott a kormánynak a megállapodás aláírásához.
A karlsruhei bíróság szerint súlyos és helyrehozhatatlan károkat okozott volna Németországnak és az EU-nak, ha az indítványokat elfogadva megtiltották volna a kormánynak, hogy az október 27-re tervezett EU-Kanada csúcstalálkozón aláírja a megállapodást.
A bíróság szerint azonban Németország csak három feltétellel csatlakozhat a megállapodáshoz:
Először a kormánynak gondoskodnia kell arról, hogy egyelőre kizárólag az uniós hatáskörbe tartozó részek lépjenek érvénybe a CETA-ból. Ez a megkötés mindenekelőtt azt jelenti, hogy az EU és Kanada közötti kereskedelmet korlátozó vámokat el lehet törölni, de a beruházások körüli viták rendezésére szolgáló, széles körben kritizált választottbírósági rendszert csak azután lehet felépíteni, hogy a CETA-t valamennyi tagállamban ratifikálják, beemelik a nemzeti jogrendbe.
Másodszor a kormánynak gondoskodnia kell arról, hogy Németország bármikor egyoldalúan felmondhassa a megállapodást. Ezt a feltételt azért szabta az alkotmánybíróság, mert a sürgősségi indítványok mellett alkotmányossági panaszokat is vizsgál, ami hosszabb időt – várhatóan nagyjából egy évet – vesz igénybe, és meglehet, hogy arra a megállapításra jut majd, hogy a CETA, vagy bizonyos részei, ellentétesek az alaptörvénnyel.
Harmadszor gondoskodni kell a megállapodás végrehajtását és hatását felügyelő, illetve vizsgáló úgynevezett vegyes – az EU és Kanada képviselőiből álló – bizottság döntéseinek demokratikus legitimációjáról. Az alkotmánybíróság megoldási javaslatot is tett, elképzelése szerint a kormánynak fel kellene lépnie azért, hogy az EU-s delegáltak kizárólag az adott ügyben illetékes tagállami miniszteri tanács egyhangú döntésével rögzített álláspontot képviselhessék a CETA vegyesbizottságban.
A kormány szerint teljesíthetők az alkotmánybíróság feltételei, így Németország a jövő héten kedden az uniós külügyminiszterek tanácsának ülésén hozzájárulhat a megállapodás megkötéséről, aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról szóló határozat elfogadásához. Az alkotmánybíróságtól több civil szervezet és egy több mint 190 ezer állampolgárt összefogó kezdeményezés, valamint a szövetségi parlament (Bundestag) nagyobbik ellenzéki pártja, a Baloldal több képviselője kérte a CETA aláírásának megtiltását. A bíróság határozatával ők is elégedettek.
A CETA a támogatók várakozásai szerint a vámok, és a gazdasági kapcsolatok további mélyítését hátráltató nem vámjellegű akadályok lebontása révén hozzájárul a növekedés és a munkahelyteremtés ösztönzéséhez az EU-ban és Kanadában is. Az ellenzők szerint a megállapodás kiüresít demokratikus jogokat, környezet- és fogyasztóvédelmi előírásokat, és erősíti multinacionális óriásvállalatok befolyását.
Forrás: MTI
A karlsruhei bíróság szerint súlyos és helyrehozhatatlan károkat okozott volna Németországnak és az EU-nak, ha az indítványokat elfogadva megtiltották volna a kormánynak, hogy az október 27-re tervezett EU-Kanada csúcstalálkozón aláírja a megállapodást.
A bíróság szerint azonban Németország csak három feltétellel csatlakozhat a megállapodáshoz:
Először a kormánynak gondoskodnia kell arról, hogy egyelőre kizárólag az uniós hatáskörbe tartozó részek lépjenek érvénybe a CETA-ból. Ez a megkötés mindenekelőtt azt jelenti, hogy az EU és Kanada közötti kereskedelmet korlátozó vámokat el lehet törölni, de a beruházások körüli viták rendezésére szolgáló, széles körben kritizált választottbírósági rendszert csak azután lehet felépíteni, hogy a CETA-t valamennyi tagállamban ratifikálják, beemelik a nemzeti jogrendbe.
Másodszor a kormánynak gondoskodnia kell arról, hogy Németország bármikor egyoldalúan felmondhassa a megállapodást. Ezt a feltételt azért szabta az alkotmánybíróság, mert a sürgősségi indítványok mellett alkotmányossági panaszokat is vizsgál, ami hosszabb időt – várhatóan nagyjából egy évet – vesz igénybe, és meglehet, hogy arra a megállapításra jut majd, hogy a CETA, vagy bizonyos részei, ellentétesek az alaptörvénnyel.
Harmadszor gondoskodni kell a megállapodás végrehajtását és hatását felügyelő, illetve vizsgáló úgynevezett vegyes – az EU és Kanada képviselőiből álló – bizottság döntéseinek demokratikus legitimációjáról. Az alkotmánybíróság megoldási javaslatot is tett, elképzelése szerint a kormánynak fel kellene lépnie azért, hogy az EU-s delegáltak kizárólag az adott ügyben illetékes tagállami miniszteri tanács egyhangú döntésével rögzített álláspontot képviselhessék a CETA vegyesbizottságban.
A kormány szerint teljesíthetők az alkotmánybíróság feltételei, így Németország a jövő héten kedden az uniós külügyminiszterek tanácsának ülésén hozzájárulhat a megállapodás megkötéséről, aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról szóló határozat elfogadásához. Az alkotmánybíróságtól több civil szervezet és egy több mint 190 ezer állampolgárt összefogó kezdeményezés, valamint a szövetségi parlament (Bundestag) nagyobbik ellenzéki pártja, a Baloldal több képviselője kérte a CETA aláírásának megtiltását. A bíróság határozatával ők is elégedettek.
A CETA a támogatók várakozásai szerint a vámok, és a gazdasági kapcsolatok további mélyítését hátráltató nem vámjellegű akadályok lebontása révén hozzájárul a növekedés és a munkahelyteremtés ösztönzéséhez az EU-ban és Kanadában is. Az ellenzők szerint a megállapodás kiüresít demokratikus jogokat, környezet- és fogyasztóvédelmi előírásokat, és erősíti multinacionális óriásvállalatok befolyását.
Forrás: MTI
2016. október 8., szombat
egyik napról a másikra
Meddig csökkenhet még a nyomtatott lapok példányszáma?
2014. május 23., péntek
A kampányidőszak az nem az, amikor az emberek politikai-közéleti heti és napilapokat, értsd, nyomatott újságokat vásárolnak?
Hát nem. Illetve az sem.
Az mfor.hu összeállítást készített a magyar lappiac elmúlt negyedéves, MATESZ-es adataiból, és húzott páréves trendvonalakat is. Meghökkentő az eredmény.
A HVG zuhan
2008-ban a HVG értékesített példányszáma a 90 ezerhez volt közel. Most alig valamivel több 40 ezernél. Ez a tavalyi hasonló időszakhoz képest is 13,3 százalékkal kevesebb.
A Figyelő is majdnem 9 százalékot esett vissza egy év alatt, de eleve elég gynegén fogy, 7128 volt a heti átlaga az első negyedévben.
A Heti Válasz ugyanakkor növelni tudta a példányszámát az előző év hasonló időszakához képest 2,7 százalékkal. A 168 Órának ez a bravúr az előző negyedévhez képest sikerült, egész évre nézve ott is volt visszaesés.
Grafikon: mfor.hu/MATESZ
A Népszabadság is zuhan
A Népszabadság a 120 ezer vonal alatt állt hat éve, most 45 ezert adnak el a lapból. Egy év alatt is durva a csökkenés, 11 százalékkal kevesebb Népszabadság fogyott az első negyedévben. A Népszavától is elfordultak az olvasók, egy év alatt a példányszáma 8,8 százalékkal csökkent, 14 646 a napi átlag most.
A Magyar Nemzet egyéves példányszámvesztesége ehhez képest kicsi, de azért 3,4 százalékos. A Magyar Nemzetből még így is majdnem nyolcezerrel kevesebbet adnak el, mint Népszabadságból.
A Magyar Hírlap pedig szinte a teljes érdektelenségbe fullad, 7 625-öt adnak el Széles Gábor lapjából. Ami azt jelenti, hogy hiába a szabadságharc és a Békemenet, hiába a jól körülhatárolható, ezek szerint viszont nem kifejezetten nagy olvasóréteg, több mint tíz százalékkal kevesebbet vesznek a lapból, mint egy éve. Pedig akkor sem kapkodták szét az emberek.
A Blikk sem fogyott jól, sőt. Kilenc százalékkal kevesebbet vettek belőle, de a 137 291 eladott példány az több, mint a politikai napilapoké összesen. Azért pedig különösen szívhatják a fogukat a Blikknél, hogy közben a konkurens Borsból többet tudtak eladni, felmentek egy kicisvel 70 ezer fölé.
Grafikon: mfor.hu/MATESZ
A pletyka sem megy ám annyira
De nemcsak politikát nem olvasnak kinyomtatva az emberek, hanem pletykákat sem. A Hot! magazinből több fogy ugyan, mint a HVG-ből (59 920, szemben a 40 588-cal), de itt is 15 százalékos az éves veszteség. A Best és a Story is mínusz tíz százaléknál jár, bár azért a Story 155 ezres példányszáma önmagában több, mint a fenti politikai-közéleti hetilapoké. A Best is simán kenterbe ver mindenkit a komoly oldalról a 71 ezer fölötti eladott példányszámmal. A Nők Lapja még mindig 220 ezer föltött van, sőt, jobban fogy hat százalékkal, mint egy éve. És a Kiskegyedből is több fogy 190 ezernél, de itt csökkennek a példányszámok.
http://444.hu/2014/05/23/meddig-csokkenthet-meg-a-nyomatott-lapok-peldanyszama/
"a nagy múltú 7 Nap egyik napról a másikra, anélkül, hogy búcsút vehetett volna az olvasótól, megszűnt.
http://adattar.vmmi.org/fejezetek/1377/25_sajtopres.pdf
az újság címe véglegesen Demokrata lett. 1997 augusztusában, a választásokhoz közeledve a tulajdonosok egyik napról a másikra megszüntették a lapot.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_Demokrata
Fura véletlen, pont 75 éve zárta be kapuit a nagy hírű folyóirat. Mivel a lapengedélyek 1941-ben a szerkesztő nevére szóltak, Babits halálával egyik napról a másikra megszűnt. Illyés Gyula egy új lapban, Magyar Csillag néven vitte tovább a Nyugat szellemiségét, a jól ismert Mikes Kelemen-éremmel a borítóján.
http://www.unikornis.hu/kultura/20160729-nyugat-folyoirat-ignotus-osvat-erno-babits-mihaly-irodalom.html
Egyik napról a másikra eltűnt az újságosok standjairól az ország harmadik legnagyobb bulvár napilapja, a 10 éve létező Új Ász, írja a Bors.
http://index.hu/kultur/media/2014/04/23/megszunik_a_nyomtatott_uj_asz_bulvarlap/
A Kurír azonban baloldali-liberális lap volt. Kritizáltuk a kormányt Orbán előtt is, de amikor hatalomra jutott, akkor láttunk igazán neki ütni az ellenzéket. Ekkor következett a 100%-os tulajdonosunk, a Postabank csődje (1998. februárban), majd májusban nyert a Fidesz, aki összeveszett Prinzcel, és bezáratta a Postabankot. Szeptemberben – ezt nem tudom bizonyítani – Orbán írt egy levelet, miszerint „jövő héttől ne jelenjen meg a lap” és a mamelukjai végrehajtották a döntését: 1998. szeptember 30-án a lap egyik napról a másikra szűnt meg. Készült a másnapi szám, amikor a szerkesztőségben megjelent a Postabank vezérigazgató-helyettese [Németh Péter, korábbi Magyar Hírlap, későbbi Népszava-főszerkesztő] és közölte, hogy nincs tovább.
https://mediatortenet.wordpress.com/2014/11/30/kurir-1990-1998/
Kormánypárti lett a legnagyobb ellenzéki török újság
Így cserélte le Erdoğan elnök a legnagyobb ellenzéki török lap szerkesztőségét tavasszal.
Pontosan hét hónappal ezelőtt számolt be arról az Al Jazeera, hogyan cserélték le a „gülenista” ellenzéki újság szerkesztőségét Törökországban.
A Zaman hivatalos honlapján a következő üzenetet lehetett olvasni: „Önöknek, az olvasóinknak jobb minőségű és objektívebb szolgáltatást fogunk nyújtani, amint lehetséges.”
A lap főszerkesztőjét és rovatvezetőjét a rendőrök bilincsben vitték el, a hatóságok a lap „terrorista szervezetekkel való kapcsolataira” hivatkoztak. A Zaman az elnök rokonainak és minisztereinek korrupció ügyleteiről is beszámoltak korábban.
A lap hangneme egyik napról a másikra vett 180 fokos fordulatot. A szombati címlapon még az állt: az „alkotmányt felfüggesztették”, a vasárnapi címlapon pedig már Erdoğan elnök mosolygott és az épülő Boszporusz-hídról számoltak be.
http://media.mandiner.hu/cikk/20161008_kormanyparti_lett_a_legnagyobb_ellenzeki_torok_ujsag "
"Felfüggesztették a Népszabadság kiadását, a szerkesztőség puccsról beszél
belföld, média, Népszabadság, Mediaworks, Nol.hu.
2016. október 8. 10:26
A kiadó Mediaworks előzetes bejelentés nélkül felfüggesztette a Népszabadság kiadását szombat reggel. A kiadó a lap megújulására hivatkozik. Az Index szerint a lap munkatársait ezen a reggelen levélben értesítették arról, hogy nem kell tovább dolgozniuk. Az Index arról is ír, hogy kormánypárti tulajdonoscsere történhetett. A szerkesztőség a Facebookon megerősítette, hogy nem tudtak a lap bezárásáról és azt írták, hogy puccs történhetett. A Nol.hu-n a kiadó közleménye olvasható, mely szerint lemondott a Mediaworks vezérigazgatója.
A kiadó Mediaworks szombattól felfüggeszti a Népszabadság nyomtatott és internetes formában történő kiadását a lap új koncepciójának kialakításáig, illetve megvalósításáig azért, hogy „valamennyi érintett ezen kiemelt feladatra tudjon koncentrálni” – közölte a társaság szombaton az MTI-vel.
A Népszabadság szerkesztősége azt írta, a nyilvánossággal együtt tudták meg, hogy felfüggesztik a lapot és az alábbi posztot tették közzé Facebook oldalukon:
„Kedves követőink! A Népszabadság szerkesztősége a nyilvánossággal egyidőben értesült róla, hogy a lapot azonnali hatállyal bezárták. Első gondolatunk, hogy ez puccs. Hamarosan jelentkezünk.”
A Népszabadság szombati – és lehet, hogy utolsó – száma
Az Index szerint motoros futár vitte ki a Népszabadság munkatársainak az írásos értesítést arról, hogy felfüggesztették őket a munkavállalási kötelezettségeik alól.
A Mediaworks tájékoztatása szerint az érintett területekhez rendelt munkavállalókat felmentik a munkavégzés alól, a szerződéses partnerek szolgáltatásait pedig időlegesen felfüggesztik. Az előfizetőknek a Népszabadság helyett más kiadványukat, illetve az előfizetésből a felfüggesztés idejére eső rész visszafizetését ajánlja fel a kiadó.
A Népszabadság példányszáma az elmúlt tíz évben 74 százalékkal, azaz 100 ezer példányt meghaladó mértékben csökkent, aminek következtében a lap 2007 óta több mint 5 milliárd forint veszteséget termelt, és idén is jelentős veszteséget halmozott fel – közölték. Kiemelték, a kiadó arra összpontosít, hogy az iparági trendeknek leginkább megfelelő üzleti modellt találjon a Népszabadságnak, ennek érdekében pedig konzultációt kezdeményeznek az érintettekkel.
Az Index korábban arról írt, hogy kormányközeli tulajdonoscsere történhetett a Népszabadságot és 13 megyei lapot is kiadó Mediaworks-ben.
Frissítés: lemondott a Mediaworks vezérigazgatója
A Nol.hu-n jelenleg az alábbi közlemény látható. A közleményben a lap pénzügyi eredményességének hiányára hivatkoznak: „A bevételek növekedése és a menedzsment költségcsökkentési intézkedései ellenére a Népszabadság esetében ez idáig sajnos nem sikerült megteremteni a pénzügyi eredményességet. Ennek, a jövőbeli sikeres üzleti modell meghatározása útján történő elérése a menedzsment kiemelt feladatát kell, hogy képezze.”
„A Mediaworks Zrt. a Társaság megbízott vezérigazgatójává Katona Viktort nevezi ki, aki jelenlegi, pénzügyi vezérigazgató-helyettesi és operációs vezetői feladatköre mellett veszi át a vezérigazgatói pozícióból saját kérésére távozó Rónai Balázs feladatait” – írják a kiadó vezetőségének cseréjéről.
Frissítés: aprólékosan kitervelhették a lap bezárását
A Vastagbőrnek a Népszabadság egy névtelenül nyilatkozó munkatársa a következőket mondta:
„Nagy mesterterv volt. Ugye most költözünk, tegnap este 11-kor végeztünk. 11-re jöttek a költöztetők, szétszedtek mindent, az utolsó egerünket is széthúzgálták, és úgy volt, hogy vasárnap már a Bécsi útra kell mennünk dolgozni. Aztán szombat reggel motoros futárok érkeztek azzal a levéllel, hogy a Népszabadság kiadását felfüggesztette a kiadó, és további intézkedésig mentesítenek minket a munkavégzés alól.
Letiltották az email-ünket, és nem mehetünk be a munkahelyünkre. És ugye nem is tudunk mit csinálni, mert ahova bemehetünk, a régi irodába, ahova jó a belépőkártyánk, onnan elvitték a cuccainkat, az új helyre meg nem tudunk bemenni. Oda egyébként vasárnapra már megrendeltük a pizzát, hogy ott kezdjük újra a munkát. Nagyon okos puccs keretében végeztek ki minket.”"
http://mandiner.hu/cikk/20161008_felfuggesztettek_a_nepszabadsag_kiadasat_a_szerkesztoseg_puccsrol_beszel
2014. május 23., péntek
A kampányidőszak az nem az, amikor az emberek politikai-közéleti heti és napilapokat, értsd, nyomatott újságokat vásárolnak?
Hát nem. Illetve az sem.
Az mfor.hu összeállítást készített a magyar lappiac elmúlt negyedéves, MATESZ-es adataiból, és húzott páréves trendvonalakat is. Meghökkentő az eredmény.
A HVG zuhan
2008-ban a HVG értékesített példányszáma a 90 ezerhez volt közel. Most alig valamivel több 40 ezernél. Ez a tavalyi hasonló időszakhoz képest is 13,3 százalékkal kevesebb.
A Figyelő is majdnem 9 százalékot esett vissza egy év alatt, de eleve elég gynegén fogy, 7128 volt a heti átlaga az első negyedévben.
A Heti Válasz ugyanakkor növelni tudta a példányszámát az előző év hasonló időszakához képest 2,7 százalékkal. A 168 Órának ez a bravúr az előző negyedévhez képest sikerült, egész évre nézve ott is volt visszaesés.
Grafikon: mfor.hu/MATESZ
A Népszabadság is zuhan
A Népszabadság a 120 ezer vonal alatt állt hat éve, most 45 ezert adnak el a lapból. Egy év alatt is durva a csökkenés, 11 százalékkal kevesebb Népszabadság fogyott az első negyedévben. A Népszavától is elfordultak az olvasók, egy év alatt a példányszáma 8,8 százalékkal csökkent, 14 646 a napi átlag most.
A Magyar Nemzet egyéves példányszámvesztesége ehhez képest kicsi, de azért 3,4 százalékos. A Magyar Nemzetből még így is majdnem nyolcezerrel kevesebbet adnak el, mint Népszabadságból.
A Magyar Hírlap pedig szinte a teljes érdektelenségbe fullad, 7 625-öt adnak el Széles Gábor lapjából. Ami azt jelenti, hogy hiába a szabadságharc és a Békemenet, hiába a jól körülhatárolható, ezek szerint viszont nem kifejezetten nagy olvasóréteg, több mint tíz százalékkal kevesebbet vesznek a lapból, mint egy éve. Pedig akkor sem kapkodták szét az emberek.
A Blikk sem fogyott jól, sőt. Kilenc százalékkal kevesebbet vettek belőle, de a 137 291 eladott példány az több, mint a politikai napilapoké összesen. Azért pedig különösen szívhatják a fogukat a Blikknél, hogy közben a konkurens Borsból többet tudtak eladni, felmentek egy kicisvel 70 ezer fölé.
Grafikon: mfor.hu/MATESZ
A pletyka sem megy ám annyira
De nemcsak politikát nem olvasnak kinyomtatva az emberek, hanem pletykákat sem. A Hot! magazinből több fogy ugyan, mint a HVG-ből (59 920, szemben a 40 588-cal), de itt is 15 százalékos az éves veszteség. A Best és a Story is mínusz tíz százaléknál jár, bár azért a Story 155 ezres példányszáma önmagában több, mint a fenti politikai-közéleti hetilapoké. A Best is simán kenterbe ver mindenkit a komoly oldalról a 71 ezer fölötti eladott példányszámmal. A Nők Lapja még mindig 220 ezer föltött van, sőt, jobban fogy hat százalékkal, mint egy éve. És a Kiskegyedből is több fogy 190 ezernél, de itt csökkennek a példányszámok.
http://444.hu/2014/05/23/meddig-csokkenthet-meg-a-nyomatott-lapok-peldanyszama/
"a nagy múltú 7 Nap egyik napról a másikra, anélkül, hogy búcsút vehetett volna az olvasótól, megszűnt.
http://adattar.vmmi.org/fejezetek/1377/25_sajtopres.pdf
az újság címe véglegesen Demokrata lett. 1997 augusztusában, a választásokhoz közeledve a tulajdonosok egyik napról a másikra megszüntették a lapot.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_Demokrata
Fura véletlen, pont 75 éve zárta be kapuit a nagy hírű folyóirat. Mivel a lapengedélyek 1941-ben a szerkesztő nevére szóltak, Babits halálával egyik napról a másikra megszűnt. Illyés Gyula egy új lapban, Magyar Csillag néven vitte tovább a Nyugat szellemiségét, a jól ismert Mikes Kelemen-éremmel a borítóján.
http://www.unikornis.hu/kultura/20160729-nyugat-folyoirat-ignotus-osvat-erno-babits-mihaly-irodalom.html
Egyik napról a másikra eltűnt az újságosok standjairól az ország harmadik legnagyobb bulvár napilapja, a 10 éve létező Új Ász, írja a Bors.
http://index.hu/kultur/media/2014/04/23/megszunik_a_nyomtatott_uj_asz_bulvarlap/
A Kurír azonban baloldali-liberális lap volt. Kritizáltuk a kormányt Orbán előtt is, de amikor hatalomra jutott, akkor láttunk igazán neki ütni az ellenzéket. Ekkor következett a 100%-os tulajdonosunk, a Postabank csődje (1998. februárban), majd májusban nyert a Fidesz, aki összeveszett Prinzcel, és bezáratta a Postabankot. Szeptemberben – ezt nem tudom bizonyítani – Orbán írt egy levelet, miszerint „jövő héttől ne jelenjen meg a lap” és a mamelukjai végrehajtották a döntését: 1998. szeptember 30-án a lap egyik napról a másikra szűnt meg. Készült a másnapi szám, amikor a szerkesztőségben megjelent a Postabank vezérigazgató-helyettese [Németh Péter, korábbi Magyar Hírlap, későbbi Népszava-főszerkesztő] és közölte, hogy nincs tovább.
https://mediatortenet.wordpress.com/2014/11/30/kurir-1990-1998/
Kormánypárti lett a legnagyobb ellenzéki török újság
Így cserélte le Erdoğan elnök a legnagyobb ellenzéki török lap szerkesztőségét tavasszal.
Pontosan hét hónappal ezelőtt számolt be arról az Al Jazeera, hogyan cserélték le a „gülenista” ellenzéki újság szerkesztőségét Törökországban.
A Zaman hivatalos honlapján a következő üzenetet lehetett olvasni: „Önöknek, az olvasóinknak jobb minőségű és objektívebb szolgáltatást fogunk nyújtani, amint lehetséges.”
A lap főszerkesztőjét és rovatvezetőjét a rendőrök bilincsben vitték el, a hatóságok a lap „terrorista szervezetekkel való kapcsolataira” hivatkoztak. A Zaman az elnök rokonainak és minisztereinek korrupció ügyleteiről is beszámoltak korábban.
A lap hangneme egyik napról a másikra vett 180 fokos fordulatot. A szombati címlapon még az állt: az „alkotmányt felfüggesztették”, a vasárnapi címlapon pedig már Erdoğan elnök mosolygott és az épülő Boszporusz-hídról számoltak be.
http://media.mandiner.hu/cikk/20161008_kormanyparti_lett_a_legnagyobb_ellenzeki_torok_ujsag "
"Felfüggesztették a Népszabadság kiadását, a szerkesztőség puccsról beszél
belföld, média, Népszabadság, Mediaworks, Nol.hu.
2016. október 8. 10:26
A kiadó Mediaworks előzetes bejelentés nélkül felfüggesztette a Népszabadság kiadását szombat reggel. A kiadó a lap megújulására hivatkozik. Az Index szerint a lap munkatársait ezen a reggelen levélben értesítették arról, hogy nem kell tovább dolgozniuk. Az Index arról is ír, hogy kormánypárti tulajdonoscsere történhetett. A szerkesztőség a Facebookon megerősítette, hogy nem tudtak a lap bezárásáról és azt írták, hogy puccs történhetett. A Nol.hu-n a kiadó közleménye olvasható, mely szerint lemondott a Mediaworks vezérigazgatója.
A kiadó Mediaworks szombattól felfüggeszti a Népszabadság nyomtatott és internetes formában történő kiadását a lap új koncepciójának kialakításáig, illetve megvalósításáig azért, hogy „valamennyi érintett ezen kiemelt feladatra tudjon koncentrálni” – közölte a társaság szombaton az MTI-vel.
A Népszabadság szerkesztősége azt írta, a nyilvánossággal együtt tudták meg, hogy felfüggesztik a lapot és az alábbi posztot tették közzé Facebook oldalukon:
„Kedves követőink! A Népszabadság szerkesztősége a nyilvánossággal egyidőben értesült róla, hogy a lapot azonnali hatállyal bezárták. Első gondolatunk, hogy ez puccs. Hamarosan jelentkezünk.”
A Népszabadság szombati – és lehet, hogy utolsó – száma
Az Index szerint motoros futár vitte ki a Népszabadság munkatársainak az írásos értesítést arról, hogy felfüggesztették őket a munkavállalási kötelezettségeik alól.
A Mediaworks tájékoztatása szerint az érintett területekhez rendelt munkavállalókat felmentik a munkavégzés alól, a szerződéses partnerek szolgáltatásait pedig időlegesen felfüggesztik. Az előfizetőknek a Népszabadság helyett más kiadványukat, illetve az előfizetésből a felfüggesztés idejére eső rész visszafizetését ajánlja fel a kiadó.
A Népszabadság példányszáma az elmúlt tíz évben 74 százalékkal, azaz 100 ezer példányt meghaladó mértékben csökkent, aminek következtében a lap 2007 óta több mint 5 milliárd forint veszteséget termelt, és idén is jelentős veszteséget halmozott fel – közölték. Kiemelték, a kiadó arra összpontosít, hogy az iparági trendeknek leginkább megfelelő üzleti modellt találjon a Népszabadságnak, ennek érdekében pedig konzultációt kezdeményeznek az érintettekkel.
Az Index korábban arról írt, hogy kormányközeli tulajdonoscsere történhetett a Népszabadságot és 13 megyei lapot is kiadó Mediaworks-ben.
Frissítés: lemondott a Mediaworks vezérigazgatója
A Nol.hu-n jelenleg az alábbi közlemény látható. A közleményben a lap pénzügyi eredményességének hiányára hivatkoznak: „A bevételek növekedése és a menedzsment költségcsökkentési intézkedései ellenére a Népszabadság esetében ez idáig sajnos nem sikerült megteremteni a pénzügyi eredményességet. Ennek, a jövőbeli sikeres üzleti modell meghatározása útján történő elérése a menedzsment kiemelt feladatát kell, hogy képezze.”
„A Mediaworks Zrt. a Társaság megbízott vezérigazgatójává Katona Viktort nevezi ki, aki jelenlegi, pénzügyi vezérigazgató-helyettesi és operációs vezetői feladatköre mellett veszi át a vezérigazgatói pozícióból saját kérésére távozó Rónai Balázs feladatait” – írják a kiadó vezetőségének cseréjéről.
Frissítés: aprólékosan kitervelhették a lap bezárását
A Vastagbőrnek a Népszabadság egy névtelenül nyilatkozó munkatársa a következőket mondta:
„Nagy mesterterv volt. Ugye most költözünk, tegnap este 11-kor végeztünk. 11-re jöttek a költöztetők, szétszedtek mindent, az utolsó egerünket is széthúzgálták, és úgy volt, hogy vasárnap már a Bécsi útra kell mennünk dolgozni. Aztán szombat reggel motoros futárok érkeztek azzal a levéllel, hogy a Népszabadság kiadását felfüggesztette a kiadó, és további intézkedésig mentesítenek minket a munkavégzés alól.
Letiltották az email-ünket, és nem mehetünk be a munkahelyünkre. És ugye nem is tudunk mit csinálni, mert ahova bemehetünk, a régi irodába, ahova jó a belépőkártyánk, onnan elvitték a cuccainkat, az új helyre meg nem tudunk bemenni. Oda egyébként vasárnapra már megrendeltük a pizzát, hogy ott kezdjük újra a munkát. Nagyon okos puccs keretében végeztek ki minket.”"
http://mandiner.hu/cikk/20161008_felfuggesztettek_a_nepszabadsag_kiadasat_a_szerkesztoseg_puccsrol_beszel
2016. október 7., péntek
Szétperelné volt dolgozóit a Zsolnay
- szalai - - SZALAI -
A pécsi önkormányzat nem tudta elvenni a nyáron a magántulajdonostól a Zsolnay Porcelánmanufaktúrát, de a dolgozók jelentős részét el tudta rémiszteni tőlük.
Egészen pontosan arról ír a Népszabadság, hogy az önkormányzat Zsolnayra alapított cége a Ledina Kerámia azzal támadta le júniusban a dolgozókat, hogy a szír származású svájci tulajdonos nem fizeti ki régóta gondban lévő cég tartozásait. A termelést pedig majd külföldre viszi, szóval meg fog szűnni a dolgozók munkahelye. A Ledina jogászai megírtak nekik egy felmondólevelet, akik megélhetésüket féltve belementek a dologba és átigazoltak a Ledinához.
A Zsolnay viszont kifizette a kérdéses tartozásait, és beperelte azt a 118 volt dolgozóját, akiket rendkívüli felmondással átvettek az önkormányzati céghez. Az első körben nyolc alkalmazott pere startolt el, közülük egy jött el, ő mondta el a felmondóleveles történetet a bíróságnak. Az alkalmazottakat átcsábító vezetők mondjuk azt is ígérték, hogy ha lesz büntetés, azt majd átvállalja a város.
A Ledina helyzete se rózsás, dacára, hoyg komolyan alávágtak a Zsolnaynak. A Ledina négy hónapja munka nélkül fizeti a dolgozóit, nemrég szeptemberben az egyik közvetett tulajdonos, Bozók János megpróbálta saját védjegyükké tenni a Zsolnay nevet. A Zsolnay viszont szintén lépett a jogászaival, hogy ne gyárthasson Zsolnay néven termékeket az önkormányzat cége, még nem világos, hogy ennek mi lesz a vége. A Zsolnay szerint az "offshore cégek alapításában jártas" Bozóki üzleti kapcsolatban is áll az önkormányzat Zsolnay elleni harcának az egyik fő vezetőjével, Szabó Iván ügyvéddel. Itt olvashat a csatározásokról bővebben.
Milliárdos cserepekért dúl a háború a Zsolnaynál
Óriási állami megbízások várhatnak a Zsolnay Porcelánmanufaktúrára, a kérdés csak az, hogy ki vezeti majd a céget, amikor ezeket kiírják. A tulajdonosok és Pécs városa nyílt háborúban állnak egymással, és már egy új vevő is megjelent a láthatáron.
Tovább
Nagy pénz van a dologban, a többek közt elképesztő adókedvezménnyel felpörgetett műemlékfelújítások miatt óriási állami megrendelések várnak arra, aki végül megkaparintja a Zsolnay márkanevet.
http://index.hu/gazdasag/allas/2016/10/07/szetperelne_volt_dolgozoit_a_zsolnay/
A pécsi önkormányzat nem tudta elvenni a nyáron a magántulajdonostól a Zsolnay Porcelánmanufaktúrát, de a dolgozók jelentős részét el tudta rémiszteni tőlük.
Egészen pontosan arról ír a Népszabadság, hogy az önkormányzat Zsolnayra alapított cége a Ledina Kerámia azzal támadta le júniusban a dolgozókat, hogy a szír származású svájci tulajdonos nem fizeti ki régóta gondban lévő cég tartozásait. A termelést pedig majd külföldre viszi, szóval meg fog szűnni a dolgozók munkahelye. A Ledina jogászai megírtak nekik egy felmondólevelet, akik megélhetésüket féltve belementek a dologba és átigazoltak a Ledinához.
A Zsolnay viszont kifizette a kérdéses tartozásait, és beperelte azt a 118 volt dolgozóját, akiket rendkívüli felmondással átvettek az önkormányzati céghez. Az első körben nyolc alkalmazott pere startolt el, közülük egy jött el, ő mondta el a felmondóleveles történetet a bíróságnak. Az alkalmazottakat átcsábító vezetők mondjuk azt is ígérték, hogy ha lesz büntetés, azt majd átvállalja a város.
A Ledina helyzete se rózsás, dacára, hoyg komolyan alávágtak a Zsolnaynak. A Ledina négy hónapja munka nélkül fizeti a dolgozóit, nemrég szeptemberben az egyik közvetett tulajdonos, Bozók János megpróbálta saját védjegyükké tenni a Zsolnay nevet. A Zsolnay viszont szintén lépett a jogászaival, hogy ne gyárthasson Zsolnay néven termékeket az önkormányzat cége, még nem világos, hogy ennek mi lesz a vége. A Zsolnay szerint az "offshore cégek alapításában jártas" Bozóki üzleti kapcsolatban is áll az önkormányzat Zsolnay elleni harcának az egyik fő vezetőjével, Szabó Iván ügyvéddel. Itt olvashat a csatározásokról bővebben.
Milliárdos cserepekért dúl a háború a Zsolnaynál
Óriási állami megbízások várhatnak a Zsolnay Porcelánmanufaktúrára, a kérdés csak az, hogy ki vezeti majd a céget, amikor ezeket kiírják. A tulajdonosok és Pécs városa nyílt háborúban állnak egymással, és már egy új vevő is megjelent a láthatáron.
Tovább
Nagy pénz van a dologban, a többek közt elképesztő adókedvezménnyel felpörgetett műemlékfelújítások miatt óriási állami megrendelések várnak arra, aki végül megkaparintja a Zsolnay márkanevet.
http://index.hu/gazdasag/allas/2016/10/07/szetperelne_volt_dolgozoit_a_zsolnay/
2016. szeptember 30., péntek
Tiltakoznak a szlovén bírák - Az igazságügyi miniszter kijelentése ellen lépnek fel
Jogi Fórum / MTI
Tiltakozásuknak adtak hangot és az igazságszolgáltatás ügyeibe történő beavatkozásként értékelték a szlovén bírák Goran Klemencic igazságügyi miniszter azon kijelentését, amely szerint "fejek fognak hullani", amennyiben nem születik hamarosan jogerős ítélet Igor Bavcar egykori belügyminiszter perében és az ügy elévül - jelentette a szlovén sajtó.
Bavcart hivatali visszaélésért és pénzmosásért hét év börtönre ítélte a ljubljanai bíróság 2013-ban az Istrabenz vállalatcsoport korábbi igazgatójaként tett több intézkedése miatt. Később az alkotmánybíróság megsemmisítette az ítéletet és az ügy újratárgyalását rendelte el. Két hónappal ezelőtt újabb ítélet született: öt év börtönre és 18 millió euró megfizetésére ítélte a bíróság Bavcart. Az ítéletet viszont még nem foglalták írásba és nem is kézbesítették az elítéltnek, így a fellebbezési idő sem kezdődött meg, az ügy pedig egy-két hónapon belül elévülhet.
A balközép szlovén kormány igazságügyi minisztere szerint félő, hogy újabb közéleti szereplő, politikus "úszhatja meg a börtönt", amiért a bírók nem végzik rendesen munkájukat. "Mindent meg fog tenni, hogy ez ne történhessen meg" - jelentette ki a POP TV-nek adott interjújában.
Elévülés miatt nem lehet újratárgyalni Janez Jansa volt jobbközép irányultságú miniszterelnök ügyét sem. A politikus és két társa állítólag törvényellenes üzletet kötöttek, és kenőpénzt fogadtak el a finn Patria cégtől páncélozott járművek beszerzésekor. A botrány kirobbanásakor Jansa volt a kormányfő. Az alkotmánybíróság tavaly áprilisban helyezte hatályon kívül a volt miniszterelnökre korábban kiszabott ítéletet, és újratárgyalást rendelt el, a bíróság azonban úgy döntött, hogy az ügy elévült, ezért nem tárgyalhatják újra.
Jansa - Bavcarral ellentétben - kétéves börtönbüntetésének felét letöltötte, és azután helyezték szabadlábra, hogy panasszal élt az alkotmánybíróságnál az eljárási hibák miatt. Bavcar viszont soha nem volt fegyintézetben egészségügyi okokra hivatkozva.
Marjan Pogacnik körzeti bíró a sajtónak úgy nyilatkozott: az igazságügyi miniszter olyannal fenyegetőzik, amely nem tartozik a hatáskörébe. "Klemencic kijelentése aggodalmat keltett a bírók között" - mondta, majd hozzátette: az ítéletet "ésszerű határidőn belül" írásba foglalják, és elküldik az elítéltnek és ügyvédeinek. A bírák szerint a kormánynak nem lehet semmilyen befolyása az igazságszolgáltatás működésére.
http://www.jogiforum.hu/hirek/36639
Tiltakozásuknak adtak hangot és az igazságszolgáltatás ügyeibe történő beavatkozásként értékelték a szlovén bírák Goran Klemencic igazságügyi miniszter azon kijelentését, amely szerint "fejek fognak hullani", amennyiben nem születik hamarosan jogerős ítélet Igor Bavcar egykori belügyminiszter perében és az ügy elévül - jelentette a szlovén sajtó.
Bavcart hivatali visszaélésért és pénzmosásért hét év börtönre ítélte a ljubljanai bíróság 2013-ban az Istrabenz vállalatcsoport korábbi igazgatójaként tett több intézkedése miatt. Később az alkotmánybíróság megsemmisítette az ítéletet és az ügy újratárgyalását rendelte el. Két hónappal ezelőtt újabb ítélet született: öt év börtönre és 18 millió euró megfizetésére ítélte a bíróság Bavcart. Az ítéletet viszont még nem foglalták írásba és nem is kézbesítették az elítéltnek, így a fellebbezési idő sem kezdődött meg, az ügy pedig egy-két hónapon belül elévülhet.
A balközép szlovén kormány igazságügyi minisztere szerint félő, hogy újabb közéleti szereplő, politikus "úszhatja meg a börtönt", amiért a bírók nem végzik rendesen munkájukat. "Mindent meg fog tenni, hogy ez ne történhessen meg" - jelentette ki a POP TV-nek adott interjújában.
Elévülés miatt nem lehet újratárgyalni Janez Jansa volt jobbközép irányultságú miniszterelnök ügyét sem. A politikus és két társa állítólag törvényellenes üzletet kötöttek, és kenőpénzt fogadtak el a finn Patria cégtől páncélozott járművek beszerzésekor. A botrány kirobbanásakor Jansa volt a kormányfő. Az alkotmánybíróság tavaly áprilisban helyezte hatályon kívül a volt miniszterelnökre korábban kiszabott ítéletet, és újratárgyalást rendelt el, a bíróság azonban úgy döntött, hogy az ügy elévült, ezért nem tárgyalhatják újra.
Jansa - Bavcarral ellentétben - kétéves börtönbüntetésének felét letöltötte, és azután helyezték szabadlábra, hogy panasszal élt az alkotmánybíróságnál az eljárási hibák miatt. Bavcar viszont soha nem volt fegyintézetben egészségügyi okokra hivatkozva.
Marjan Pogacnik körzeti bíró a sajtónak úgy nyilatkozott: az igazságügyi miniszter olyannal fenyegetőzik, amely nem tartozik a hatáskörébe. "Klemencic kijelentése aggodalmat keltett a bírók között" - mondta, majd hozzátette: az ítéletet "ésszerű határidőn belül" írásba foglalják, és elküldik az elítéltnek és ügyvédeinek. A bírák szerint a kormánynak nem lehet semmilyen befolyása az igazságszolgáltatás működésére.
http://www.jogiforum.hu/hirek/36639
2016. szeptember 12., hétfő
Elhalasztották az osztrák elnökválasztást
MG
Elhalasztják az osztrák államfőválasztás második fordulójának megismétlését – jelentette be hétfőn Wolfgang Sobotka osztrák belügyminiszter. Az október 2-ra tervezett fordulót december 4-én tartják meg a parlamenti pártok frakcióvezetőivel való megállapodás alapján – írja az MTI. Sobotka azzal indokolta a döntést, hogy "technikai hiba", vagyis számos hibás szavazócédula miatt nem lehetséges a szavazás jogszerű és kifogástalan lebonyolítása.
A probléma az, hogy a levélszavazatokhoz a szavazólapokkal kiküldött borítékok ragasztása elengedhet, és ha nyitott borítékban érkezik be a szavazólap a választási szervekhez, a voks érvénytelen. Sobotka már múlt héten elkezdte lebegtetni a csúszást.
Csúszhat a megismételt osztrák elnökválasztás
Szétválhat a boríték ragasztása, kicsúszhat a szavazólap, érvénytelen lehet a voks. Valamiért nagyon nem akar ez összejönni a sógoréknak.
Tovább
Az elnökválasztás második fordulóját azért kell megismételni, mert az alkotmánybíróság az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) indítványa alapján megsemmisítette a májusi második forduló eredményét. Akkor szoros küzdelemben Alexander Van der Bellen, a Zöldek által támogatott független államfőjelölt alig több mint 31 ezer szavazattal megelőzte Norbert Hofert, az FPÖ jelöltjét. Van der Bellen pont a levélszavazatokkal tudott fordítani, de a szavazatszámlálás során elkövetett hibák miatt az osztrák alkotmánybíróság utóbb érvénytelenítette az eredményt.
http://index.hu/kulfold/2016/09/12/elhalasztottak_az_osztrak_elnokvalasztast/
Elhalasztják az osztrák államfőválasztás második fordulójának megismétlését – jelentette be hétfőn Wolfgang Sobotka osztrák belügyminiszter. Az október 2-ra tervezett fordulót december 4-én tartják meg a parlamenti pártok frakcióvezetőivel való megállapodás alapján – írja az MTI. Sobotka azzal indokolta a döntést, hogy "technikai hiba", vagyis számos hibás szavazócédula miatt nem lehetséges a szavazás jogszerű és kifogástalan lebonyolítása.
A probléma az, hogy a levélszavazatokhoz a szavazólapokkal kiküldött borítékok ragasztása elengedhet, és ha nyitott borítékban érkezik be a szavazólap a választási szervekhez, a voks érvénytelen. Sobotka már múlt héten elkezdte lebegtetni a csúszást.
Csúszhat a megismételt osztrák elnökválasztás
Szétválhat a boríték ragasztása, kicsúszhat a szavazólap, érvénytelen lehet a voks. Valamiért nagyon nem akar ez összejönni a sógoréknak.
Tovább
Az elnökválasztás második fordulóját azért kell megismételni, mert az alkotmánybíróság az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) indítványa alapján megsemmisítette a májusi második forduló eredményét. Akkor szoros küzdelemben Alexander Van der Bellen, a Zöldek által támogatott független államfőjelölt alig több mint 31 ezer szavazattal megelőzte Norbert Hofert, az FPÖ jelöltjét. Van der Bellen pont a levélszavazatokkal tudott fordítani, de a szavazatszámlálás során elkövetett hibák miatt az osztrák alkotmánybíróság utóbb érvénytelenítette az eredményt.
http://index.hu/kulfold/2016/09/12/elhalasztottak_az_osztrak_elnokvalasztast/
2016. szeptember 11., vasárnap
Sulyok: Az alkotmánybíróság több feladatot lát el, mint korábban
Miskolc TV / minap.hu|
2016. szeptember 09. 16:01|
frissítve: 2016. szeptember 09. 17:33
Az új alaptörvény szerint az alkotmánybíróság más feladatokat is ellát, mint korábban – mondta a Miskolci Törvényszék bíráinak Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke. Az ítélkezés menete ettől nem lassul le.
Az Alkotmánybíróság elnöke szerint ilyen az alkotmányjogi panasz, aminek a bevezetésével az alkotmánybíróság a bírói hatalom felett is kontrollt gyakorol. És ilyen a bírói kezdeményezés is. Ebben az esetben ha a bírák úgy ítélik meg, hogy alkotmányellenes jogszabályt kellene alkalmazniuk, akkor felfüggeszthetik az eljárást. Az Alkotmánybíróság elnöke elmondta, az ítélkezés menete ettől nem lassul le.
– Maga az alaptörvény határoz meg az Alkotmánybíróság számára határidőt – mondta Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke. – Két eset van, amikor az alaptörvény ilyet tesz. Amikor a köztársasági elnök előzetes normakontrollal indítvánnyal fordul az Alkotmánybírósághoz, harminc nap határidőnk van, a másik pedig a bírói kezdeményezés, amire kilencven nap áll rendelkezésünkre. Ebből is látszik, hogy ezeknél az alkotmányozó nagyon fontosnak tartotta az ítélkezés időszerűségének szempontját – mondta az elnök.
http://minap.hu/cikkek/sulyok-az-alkotmanybirosag-tobb-feladatot-lat-el-mint-korabban
2016. szeptember 09. 16:01|
frissítve: 2016. szeptember 09. 17:33
Az új alaptörvény szerint az alkotmánybíróság más feladatokat is ellát, mint korábban – mondta a Miskolci Törvényszék bíráinak Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke. Az ítélkezés menete ettől nem lassul le.
Az Alkotmánybíróság elnöke szerint ilyen az alkotmányjogi panasz, aminek a bevezetésével az alkotmánybíróság a bírói hatalom felett is kontrollt gyakorol. És ilyen a bírói kezdeményezés is. Ebben az esetben ha a bírák úgy ítélik meg, hogy alkotmányellenes jogszabályt kellene alkalmazniuk, akkor felfüggeszthetik az eljárást. Az Alkotmánybíróság elnöke elmondta, az ítélkezés menete ettől nem lassul le.
– Maga az alaptörvény határoz meg az Alkotmánybíróság számára határidőt – mondta Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke. – Két eset van, amikor az alaptörvény ilyet tesz. Amikor a köztársasági elnök előzetes normakontrollal indítvánnyal fordul az Alkotmánybírósághoz, harminc nap határidőnk van, a másik pedig a bírói kezdeményezés, amire kilencven nap áll rendelkezésünkre. Ebből is látszik, hogy ezeknél az alkotmányozó nagyon fontosnak tartotta az ítélkezés időszerűségének szempontját – mondta az elnök.
http://minap.hu/cikkek/sulyok-az-alkotmanybirosag-tobb-feladatot-lat-el-mint-korabban
2016. augusztus 29., hétfő
Cáfolták a TTIP-tárgyalások bukását
MTI, 2016. augusztus 29., hétfő 12:37, frissítve: hétfő 16:49
Az EU főtárgyalója cáfolta, hogy megrekedtek volna a TTIP szabadkereskedelmi tárgyalások az Európai Unió és az Egyesült Államok között.
Sigmar Gabriel német gazdasági miniszter a hét végén egy tévéinterjúban kijelentette, hogy a TTIP (transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerség) tárgyalások gyakorlatilag zsákutcába jutottak.
„Véleményem szerint a tárgyalások de facto meghiúsultak” – mondta, megjegyezve, hogy „ez akkor is így van, ha senki nem hajlandó bevallani”. A miniszter rámutatott, hogy a tárgyalások eddigi tizennégy fordulója alatt a 27 fejezet egyikében sem sikerült megállapodásra jutni.
Ignacio Garcia Bercero az Európai Bizottság kereskedelmi igazgatósága, a DG Trade (Directorate General for Trade of the European Commission) vezetője, az EU főtárgyalója az AP hírügynökség Sigmar Gabriel kijelentését firtató kérdésére cáfolta, hogy valóban zsákutcába jutottak volna a tárgyalások. „Nem, nem, emlékezzünk csak Mark Twain szavaira” – mondta, utalva az írónak tulajdonított „a halálomról szóló híresztelések erősen túlzóak” kijelentésre.
„A labda még játékban van”
Hétfői sajtótájékoztatóján a bizottság vezető szóvivője is reagált Gabriel szavaira és kijelentette, hogy „a labda még játékban van” a TTIP ügyében. Margarítisz Szkínász újságírói kérdésre válaszolva hangsúlyozta, hogy a kereskedelmi tárgyalások hosszú időt vesznek igénybe, azonban sikerül haladást elérniük a folyamatban lévő megbeszéléseken.
Mint mondta, Brüsszel kész még az év vége előtt megegyezésre jutni, de nem minden áron, „az európai biztonsági, egészségügyi, társadalmi és adatvédelmi szabályok vagy a kulturális sokszínűség ugyanis nem áldozható fel a szabadkereskedelem oltárán”.
Hozzátette: a tárgyalások kritikus szakaszba értek, ezért fontosnak tartják, hogy Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a júliusi uniós csúcson friss felhatalmazást kapott az egyeztetések folytatására a tagállami vezetőktől.
„Vannak nézeteltérések”
Angela Merkel német kancellár továbbra is lehetségesnek tartja az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti szabadkereskedelmi megállapodás megkötését.
Steffen Seibert német kormányszóvivő hétfői hétindító sajtóértekezletén úgy fogalmazott, hogy egy dolog megvonni az ideiglenes mérleget, de a 2013 júliusában indult egyeztetések még nem értek véget. Bár „kétségtelenül vannak nézeteltérések” a két fél között olyan ügyekben mint például a környezetvédelem vagy a fogyasztói jogok, a helyes döntés a szabadkereskedelmi tárgyalások folytatása – jegyezte meg.
„Jelentős kérdésekben nagyon eltérnek” az álláspontok, és végső soron azt kell értékelni, hogy az előnyök felülmúlják-e a hátrányokat – mondta Seibert, hangsúlyozva, hogy a megállapodás aláírásával nem engednek az európai és német sztenderdekből.
Tanja Alemany, a minisztérium szóvivője ugyanezen a sajtóértekezleten megismételte, hogy a feleknek egyetlen tárgyalási fejezetben sem sikerült közös álláspontra jutniuk, fontos kérdésekben egy tapodtat sem mozdult el az Egyesült Államok. Ezért jutott a gazdasági minisztérium arra a következtetésre, hogy idén nem sikerül aláírni a szabadkereskedelmi megállapodást.
„Közösek az érdekeink“
A német gazdasági szervezetek bírálták Sigmar Gabriel TTIP-szkepticizmusát. Eric Schweitzer, a német kereskedelmi- és iparkamara (DIHK) elnöke kijelentette: a TTIP-tárgyalások kétség kívül kihívást jelentenek, de „közösek az érdekeink és az értékeink”, ezért változatlan energiával folytatni kell a megbeszéléseket az Egyesült Államokkal.
Ulrich Grillo, a német iparszövetség (BDI) elnöke meglepőnek nevezte Gabriel nyilatkozatát, és azt követelte, hogy a szövetségi kormány „jóval nagyobb erőbevetéssel” nyújtson nyilvános és politikai támogatást a megállapodás érdekében.
Thilo Brodtmann, a gépipari szövetség (VDMA) ügyvezetője szerint az exportorientált Németország gazdasági miniszterének feltétel nélkül ki kell állnia a szabadkereskedelem mellett. A szabadkereskedelem túl fontos, semhogy pártpolitikai érdekek oltárán feláldozzák – mondta.
Támogatást kapott viszont Gabriel a szakszervezeti világból.
„Mindaz, ami eddig nyilvánosságra került a megállapodásról, ellentmond az európai együttélésről vallott elképzelésünknek” – mondta Robert Feiger, az építőipari szakszervezet vezetője.
A megkötendő megállapodás, a Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Paktum nem csupán a már ma is viszonylag alacsony vámkorlátok lebontásáról szól a tervek szerint, hanem az áruk és szolgáltatások előállítására, illetve forgalmazására vonatkozó európai és amerikai szabályozás összehangolásáról is. A 2013 júliusában megkezdett tárgyalások egyelőre nem hoztak áttörést, aminek fő oka az, hogy az európai politikai közvélemény egy része aggodalommal tekint a tervezett ügyletre, attól tart, hogy az megnyitja majd az utat a tőkeerős, globális szerepet játszó amerikai nagyvállalatok – környezet-, illetve fogyasztóvédelmi szempontokon átgázoló – érdekeinek európai érvényesítése előtt.
http://mno.hu/gazdasag/cafoltak-a-ttip-targyalasok-bukasat-1359114
Az EU főtárgyalója cáfolta, hogy megrekedtek volna a TTIP szabadkereskedelmi tárgyalások az Európai Unió és az Egyesült Államok között.
Sigmar Gabriel német gazdasági miniszter a hét végén egy tévéinterjúban kijelentette, hogy a TTIP (transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerség) tárgyalások gyakorlatilag zsákutcába jutottak.
„Véleményem szerint a tárgyalások de facto meghiúsultak” – mondta, megjegyezve, hogy „ez akkor is így van, ha senki nem hajlandó bevallani”. A miniszter rámutatott, hogy a tárgyalások eddigi tizennégy fordulója alatt a 27 fejezet egyikében sem sikerült megállapodásra jutni.
Ignacio Garcia Bercero az Európai Bizottság kereskedelmi igazgatósága, a DG Trade (Directorate General for Trade of the European Commission) vezetője, az EU főtárgyalója az AP hírügynökség Sigmar Gabriel kijelentését firtató kérdésére cáfolta, hogy valóban zsákutcába jutottak volna a tárgyalások. „Nem, nem, emlékezzünk csak Mark Twain szavaira” – mondta, utalva az írónak tulajdonított „a halálomról szóló híresztelések erősen túlzóak” kijelentésre.
„A labda még játékban van”
Hétfői sajtótájékoztatóján a bizottság vezető szóvivője is reagált Gabriel szavaira és kijelentette, hogy „a labda még játékban van” a TTIP ügyében. Margarítisz Szkínász újságírói kérdésre válaszolva hangsúlyozta, hogy a kereskedelmi tárgyalások hosszú időt vesznek igénybe, azonban sikerül haladást elérniük a folyamatban lévő megbeszéléseken.
Mint mondta, Brüsszel kész még az év vége előtt megegyezésre jutni, de nem minden áron, „az európai biztonsági, egészségügyi, társadalmi és adatvédelmi szabályok vagy a kulturális sokszínűség ugyanis nem áldozható fel a szabadkereskedelem oltárán”.
Hozzátette: a tárgyalások kritikus szakaszba értek, ezért fontosnak tartják, hogy Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a júliusi uniós csúcson friss felhatalmazást kapott az egyeztetések folytatására a tagállami vezetőktől.
„Vannak nézeteltérések”
Angela Merkel német kancellár továbbra is lehetségesnek tartja az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti szabadkereskedelmi megállapodás megkötését.
Steffen Seibert német kormányszóvivő hétfői hétindító sajtóértekezletén úgy fogalmazott, hogy egy dolog megvonni az ideiglenes mérleget, de a 2013 júliusában indult egyeztetések még nem értek véget. Bár „kétségtelenül vannak nézeteltérések” a két fél között olyan ügyekben mint például a környezetvédelem vagy a fogyasztói jogok, a helyes döntés a szabadkereskedelmi tárgyalások folytatása – jegyezte meg.
„Jelentős kérdésekben nagyon eltérnek” az álláspontok, és végső soron azt kell értékelni, hogy az előnyök felülmúlják-e a hátrányokat – mondta Seibert, hangsúlyozva, hogy a megállapodás aláírásával nem engednek az európai és német sztenderdekből.
Tanja Alemany, a minisztérium szóvivője ugyanezen a sajtóértekezleten megismételte, hogy a feleknek egyetlen tárgyalási fejezetben sem sikerült közös álláspontra jutniuk, fontos kérdésekben egy tapodtat sem mozdult el az Egyesült Államok. Ezért jutott a gazdasági minisztérium arra a következtetésre, hogy idén nem sikerül aláírni a szabadkereskedelmi megállapodást.
„Közösek az érdekeink“
A német gazdasági szervezetek bírálták Sigmar Gabriel TTIP-szkepticizmusát. Eric Schweitzer, a német kereskedelmi- és iparkamara (DIHK) elnöke kijelentette: a TTIP-tárgyalások kétség kívül kihívást jelentenek, de „közösek az érdekeink és az értékeink”, ezért változatlan energiával folytatni kell a megbeszéléseket az Egyesült Államokkal.
Ulrich Grillo, a német iparszövetség (BDI) elnöke meglepőnek nevezte Gabriel nyilatkozatát, és azt követelte, hogy a szövetségi kormány „jóval nagyobb erőbevetéssel” nyújtson nyilvános és politikai támogatást a megállapodás érdekében.
Thilo Brodtmann, a gépipari szövetség (VDMA) ügyvezetője szerint az exportorientált Németország gazdasági miniszterének feltétel nélkül ki kell állnia a szabadkereskedelem mellett. A szabadkereskedelem túl fontos, semhogy pártpolitikai érdekek oltárán feláldozzák – mondta.
Támogatást kapott viszont Gabriel a szakszervezeti világból.
„Mindaz, ami eddig nyilvánosságra került a megállapodásról, ellentmond az európai együttélésről vallott elképzelésünknek” – mondta Robert Feiger, az építőipari szakszervezet vezetője.
A megkötendő megállapodás, a Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Paktum nem csupán a már ma is viszonylag alacsony vámkorlátok lebontásáról szól a tervek szerint, hanem az áruk és szolgáltatások előállítására, illetve forgalmazására vonatkozó európai és amerikai szabályozás összehangolásáról is. A 2013 júliusában megkezdett tárgyalások egyelőre nem hoztak áttörést, aminek fő oka az, hogy az európai politikai közvélemény egy része aggodalommal tekint a tervezett ügyletre, attól tart, hogy az megnyitja majd az utat a tőkeerős, globális szerepet játszó amerikai nagyvállalatok – környezet-, illetve fogyasztóvédelmi szempontokon átgázoló – érdekeinek európai érvényesítése előtt.
http://mno.hu/gazdasag/cafoltak-a-ttip-targyalasok-bukasat-1359114
2016. augusztus 25., csütörtök
Őrizetbe vették a török alkotmánybíróság egy tagját és két hadseregparancsnokot
2016-07-16 20:04:00
Őrizetbe vették a török alkotmánybíróság egy tagját és két hadseregparancsnokot
A török hatóságok őrizetbe vették az alkotmánybíróság egyik bíráját, a szíriai, iraki és iráni határ védelméért felelős második hadsereg vezetőjét, valamint Törökország legnagyobb hadtestének, a harmadik hadtestnek a parancsnokát a levert törökországi puccskísérletet követően - jelentette a CNN Türk hírtelevízió és az Anadolu török hírügynökség.
Őrizetbe vették a török alkotmánybíróság egy tagját és két hadseregparancsnokot
Alparslan Altan alkotmánybíró a legmagasabb rangú igazságügyi illetékes, Adem Huduti tábornok, a második hadsereg parancsnoka, illetve Erdal Öztürk tábornok, a harmadik hadtest parancsnoka pedig a legmagasabb rangú katonai vezetők az államcsínykísérlet nyomán őrizetbe vettek között.
Értesülések szerint Erdal Öztürk tábornokot hazaárulás vádjával perbe fogják.
Az Anadolu korábban arról számolt be, hogy a meghiúsított puccskísérletet követően az ország jogrendszerének felügyeleti szerve, a bírák és ügyészek legfőbb tanácsa (HSYK) 2745 bírót menesztett tisztségéből, valamint egyidejűleg a HSYK öt tagját is eltávolították.
Emellett a legfelsőbb közigazgatási bíróság, az államtanács 10 tagját is letartóztatták a puccskísérlet támogatásának vádjával, valamint a semmítőszék 140 tagja után nyomoznak a hatóságok.
A hadseregnek mindeddig mintegy 3 ezer tagját vették őrizetbe a puccs miatt.
MTI
Őrizetbe vették a török alkotmánybíróság egy tagját és két hadseregparancsnokot
A török hatóságok őrizetbe vették az alkotmánybíróság egyik bíráját, a szíriai, iraki és iráni határ védelméért felelős második hadsereg vezetőjét, valamint Törökország legnagyobb hadtestének, a harmadik hadtestnek a parancsnokát a levert törökországi puccskísérletet követően - jelentette a CNN Türk hírtelevízió és az Anadolu török hírügynökség.
Őrizetbe vették a török alkotmánybíróság egy tagját és két hadseregparancsnokot
Alparslan Altan alkotmánybíró a legmagasabb rangú igazságügyi illetékes, Adem Huduti tábornok, a második hadsereg parancsnoka, illetve Erdal Öztürk tábornok, a harmadik hadtest parancsnoka pedig a legmagasabb rangú katonai vezetők az államcsínykísérlet nyomán őrizetbe vettek között.
Értesülések szerint Erdal Öztürk tábornokot hazaárulás vádjával perbe fogják.
Az Anadolu korábban arról számolt be, hogy a meghiúsított puccskísérletet követően az ország jogrendszerének felügyeleti szerve, a bírák és ügyészek legfőbb tanácsa (HSYK) 2745 bírót menesztett tisztségéből, valamint egyidejűleg a HSYK öt tagját is eltávolították.
Emellett a legfelsőbb közigazgatási bíróság, az államtanács 10 tagját is letartóztatták a puccskísérlet támogatásának vádjával, valamint a semmítőszék 140 tagja után nyomoznak a hatóságok.
A hadseregnek mindeddig mintegy 3 ezer tagját vették őrizetbe a puccs miatt.
MTI
2016. július 7., csütörtök
Alkotmánybírósági válság: új törvényt szavaztak meg
MTI, 2016. július 7., csütörtök 17:28
Új alkotmánybírósági törvényt szavazott meg csütörtökön a lengyel parlament alsóháza az Európai Bizottság által kifogásolt jogszabály helyett.
Az újabb változat a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt szerint véget vet a fél éve húzódó alkotmánybírósági válságnak, az ellenzék szerint viszont tovább mélyíti ezt.
A jogszabályt a 460 tagú szejmben a kormánypárt 233 jelen lévő képviselője mellett 5 független honatya támogatta, az ellenzéki pártok összesen 173 képviselője ellene szavazott.
Az új jogszabály kulcseleme, hogy nagy súlyú ügyekben a 15 tagú testület legalább 11 bíró jelenlétében hozhat érvényes határozatokat. Az előző, tavaly decemberben elfogadott törvény – melyet maga a lengyel alkotmánybíróság alkotmányellenesnek, az Európai Bizottság és az ellenzék pedig a taláros testület munkáját megbénítónak minősített – 13-ban szabta meg a megkívánt minimális létszámot, emellett érvényes határozatot kétharmados többséggel lehetett csak hozni.
Az új változat szerint a szükséges összetételben hozott döntéseket akkor kell 3 hónapos szünet után újratárgyalni, ha legalább 4 jelen lévő bíró kifogást emel ellene. A következő tárgyaláson a kifogást emelő bírák saját megoldásaikat terjeszthetik elő. Amennyiben az újabb ülésen hozott döntést is kifogásolják, további 3 hónapos elnapolás következik, az ezt követő, harmadik tárgyaláson hozott döntés végleges.
Hatályba léptetnék a döntéseket
Emellett a kormány hatályba léptetné a március 10. után hozott alkotmánybírósági döntéseket. A taláros testület döntéseit március 9. óta nem hirdették ki a hivatalos közlönyben, ezért egyelőre nem hatályosak.
Így továbbá is érvénytelen maradna viszont a március 9-én hozott alkotmánybírósági döntés. Ez alkotmányellenesnek minősítette az alkotmánybíróságról szóló törvénynek a PiS által tavaly decemberben elfogadott módosítását. A kormány a taláros testület hiányos összetételére hivatkozva törvénytelennek tartja ezt az ítéletet.
Az új jogszabály előírja továbbá, hogy az államfő által beiktatott bírákat az alkotmánybíróság elnöke köteles bevonni a testület munkájába. Ez arra vonatkozik, hogy a PiS kormányra lépése után érvénytelenítette a Polgári Platform vezette előző kormány által megválasztott bírák jelöltségét, és öt új saját bírót választott. Az államfő mind az ötöt beiktatta, de az alkotmánybíróság csak kettejük beiktatását ismerte el, a többiek nem vesznek részt a tárgyalásokon.
Enyhítés
Az új jogszabály enyhít az előző törvény azon előírásán, miszerint az alkotmánybíróság érkezési sorrendben köteles dönteni a beadványokról. Ez az ellenzék és az Európa Tanács szakértői testülete, a Velencei Bizottság szerint az alkotmánybírósági munka megbénulásának egyik oka volt. Az új változat szerint az államfő által megvétózott törvényeket, a költségvetési törvényre és az alkotmánybírósági törvényre vonatkozó panaszokat előre kell venni.
Az új jogszabályok alkotmányosságáról a csütörtökön megszavazott törvény szerint a taláros testület úgynevezett szűkített, 5 tagú összetételben döntene.
A csütörtökön megszavazott törvény a PiS előterjesztése alapján készült, emellett két ellenzéki tervezetről, valamint a Demokráciavédelmi Bizottság (KOD) elnevezésű mozgalom polgári előterjesztéséről is tárgyaltak. A KOD azonban kedden visszavonta saját törvényjavaslatát.
Az ellenzék szerint a törvényhozási folyamat szabálytalan volt, az elfogadott jogszabály alkotmányellenes, és ahelyett hogy megoldaná az alkotmánybíróság ügyében fennálló patthelyzetet, tovább mélyíti azt.
Az alkotmánybíróság helyzete miatt az EB februárban jogállamisági mechanizmust indított el Lengyelországgal szemben, és az eljárás első szakaszának keretében június 1-jén bíráló véleményt fogadott el a lengyel jogállamiságról. A bizalmas tartalmú véleményre a lengyel külügyminisztérium június 27-én válaszolt, sajtóértesülések szerint a válasz többek között a törvényhozói munkálatokról tájékoztatta az uniós szervet.
http://mno.hu/kulfold/alkotmanybirosagi-valsag-uj-torvenyt-szavaztak-meg-1350819
Új alkotmánybírósági törvényt szavazott meg csütörtökön a lengyel parlament alsóháza az Európai Bizottság által kifogásolt jogszabály helyett.
Az újabb változat a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt szerint véget vet a fél éve húzódó alkotmánybírósági válságnak, az ellenzék szerint viszont tovább mélyíti ezt.
A jogszabályt a 460 tagú szejmben a kormánypárt 233 jelen lévő képviselője mellett 5 független honatya támogatta, az ellenzéki pártok összesen 173 képviselője ellene szavazott.
Az új jogszabály kulcseleme, hogy nagy súlyú ügyekben a 15 tagú testület legalább 11 bíró jelenlétében hozhat érvényes határozatokat. Az előző, tavaly decemberben elfogadott törvény – melyet maga a lengyel alkotmánybíróság alkotmányellenesnek, az Európai Bizottság és az ellenzék pedig a taláros testület munkáját megbénítónak minősített – 13-ban szabta meg a megkívánt minimális létszámot, emellett érvényes határozatot kétharmados többséggel lehetett csak hozni.
Az új változat szerint a szükséges összetételben hozott döntéseket akkor kell 3 hónapos szünet után újratárgyalni, ha legalább 4 jelen lévő bíró kifogást emel ellene. A következő tárgyaláson a kifogást emelő bírák saját megoldásaikat terjeszthetik elő. Amennyiben az újabb ülésen hozott döntést is kifogásolják, további 3 hónapos elnapolás következik, az ezt követő, harmadik tárgyaláson hozott döntés végleges.
Hatályba léptetnék a döntéseket
Emellett a kormány hatályba léptetné a március 10. után hozott alkotmánybírósági döntéseket. A taláros testület döntéseit március 9. óta nem hirdették ki a hivatalos közlönyben, ezért egyelőre nem hatályosak.
Így továbbá is érvénytelen maradna viszont a március 9-én hozott alkotmánybírósági döntés. Ez alkotmányellenesnek minősítette az alkotmánybíróságról szóló törvénynek a PiS által tavaly decemberben elfogadott módosítását. A kormány a taláros testület hiányos összetételére hivatkozva törvénytelennek tartja ezt az ítéletet.
Az új jogszabály előírja továbbá, hogy az államfő által beiktatott bírákat az alkotmánybíróság elnöke köteles bevonni a testület munkájába. Ez arra vonatkozik, hogy a PiS kormányra lépése után érvénytelenítette a Polgári Platform vezette előző kormány által megválasztott bírák jelöltségét, és öt új saját bírót választott. Az államfő mind az ötöt beiktatta, de az alkotmánybíróság csak kettejük beiktatását ismerte el, a többiek nem vesznek részt a tárgyalásokon.
Enyhítés
Az új jogszabály enyhít az előző törvény azon előírásán, miszerint az alkotmánybíróság érkezési sorrendben köteles dönteni a beadványokról. Ez az ellenzék és az Európa Tanács szakértői testülete, a Velencei Bizottság szerint az alkotmánybírósági munka megbénulásának egyik oka volt. Az új változat szerint az államfő által megvétózott törvényeket, a költségvetési törvényre és az alkotmánybírósági törvényre vonatkozó panaszokat előre kell venni.
Az új jogszabályok alkotmányosságáról a csütörtökön megszavazott törvény szerint a taláros testület úgynevezett szűkített, 5 tagú összetételben döntene.
A csütörtökön megszavazott törvény a PiS előterjesztése alapján készült, emellett két ellenzéki tervezetről, valamint a Demokráciavédelmi Bizottság (KOD) elnevezésű mozgalom polgári előterjesztéséről is tárgyaltak. A KOD azonban kedden visszavonta saját törvényjavaslatát.
Az ellenzék szerint a törvényhozási folyamat szabálytalan volt, az elfogadott jogszabály alkotmányellenes, és ahelyett hogy megoldaná az alkotmánybíróság ügyében fennálló patthelyzetet, tovább mélyíti azt.
Az alkotmánybíróság helyzete miatt az EB februárban jogállamisági mechanizmust indított el Lengyelországgal szemben, és az eljárás első szakaszának keretében június 1-jén bíráló véleményt fogadott el a lengyel jogállamiságról. A bizalmas tartalmú véleményre a lengyel külügyminisztérium június 27-én válaszolt, sajtóértesülések szerint a válasz többek között a törvényhozói munkálatokról tájékoztatta az uniós szervet.
http://mno.hu/kulfold/alkotmanybirosagi-valsag-uj-torvenyt-szavaztak-meg-1350819
2016. június 26., vasárnap
Nem lesz legális 4 millió illegális bevándorló az Egyesült Államokban
Az Egyesült Államokban az alkotmánybíróság szerepét betöltő szövetségi Legfelső Bíróság csütörtökön elutasította az amerikai elnök azon tervét, hogy mintegy négymillió illegális bevándorlónak automatikusan tartózkodási és munkavállalási engedélyt adjanak.
A Fehér Ház és személyesen Obama elnök számára nagy vereséget jelentő döntést a taláros testület 4:4 arányban hozta meg: a négy konzervatív bíró nemmel voksolt, a négy liberális pedig támogatta az elnök tervét.
Obama mintegy négymillió illegális bevándorlót óvott volna meg a kitoloncolástól, biztosítva nekik nemcsak a legális tartózkodást az Egyesült Államokban, hanem a munkavállalási lehetőséget és a szociális juttatásokat, köztük az orvosi ellátást is. A terv a 2010 után érkezett és büntetlen előéletű illegális bevándorlókra vonatkozott volna. Az Egyesült Államokban egyébként tizenegy milliónyira becsülik az illegális bevándorlók táborát.
A döntés következtében veszélybe került Obama elnöksége egyik fontosnak szánt öröksége, s egyúttal várhatóan fellángol az illegális bevándorlásról szóló vita a választási kampányban is.
Az első kommentárok a republikánusok elégedettségét jelzik. Paul Ryan, a képviselőház republikánus elnöke szerint a döntéssel a bevándorlásról szóló elnöki rendelet semmis. “Nagy győzelmet értünk el a hatalmi ágak szétválasztásának visszaállításáért folytatott harcunkban” – fogalmazott közleményében a házelnök.
Az ügyet most nem utalják vissza alsóbb bírósághoz felülvizsgálatra, esetleges módosításra, hanem a novemberi elnökválasztásig elnapolják. A Legfelső Bíróság más ügyekben is hozott döntést csütörtökön, de politikai jelentőségét és társadalmi következményeit tekintve kétségtelenül ez a legjelentősebb.
http://www.globoport.hu/164823/nem-lesz-legalis-4-millio-illegalis-bevandorlo-az-egyesult-allamokban/
A Fehér Ház és személyesen Obama elnök számára nagy vereséget jelentő döntést a taláros testület 4:4 arányban hozta meg: a négy konzervatív bíró nemmel voksolt, a négy liberális pedig támogatta az elnök tervét.
Obama mintegy négymillió illegális bevándorlót óvott volna meg a kitoloncolástól, biztosítva nekik nemcsak a legális tartózkodást az Egyesült Államokban, hanem a munkavállalási lehetőséget és a szociális juttatásokat, köztük az orvosi ellátást is. A terv a 2010 után érkezett és büntetlen előéletű illegális bevándorlókra vonatkozott volna. Az Egyesült Államokban egyébként tizenegy milliónyira becsülik az illegális bevándorlók táborát.
A döntés következtében veszélybe került Obama elnöksége egyik fontosnak szánt öröksége, s egyúttal várhatóan fellángol az illegális bevándorlásról szóló vita a választási kampányban is.
Az első kommentárok a republikánusok elégedettségét jelzik. Paul Ryan, a képviselőház republikánus elnöke szerint a döntéssel a bevándorlásról szóló elnöki rendelet semmis. “Nagy győzelmet értünk el a hatalmi ágak szétválasztásának visszaállításáért folytatott harcunkban” – fogalmazott közleményében a házelnök.
Az ügyet most nem utalják vissza alsóbb bírósághoz felülvizsgálatra, esetleges módosításra, hanem a novemberi elnökválasztásig elnapolják. A Legfelső Bíróság más ügyekben is hozott döntést csütörtökön, de politikai jelentőségét és társadalmi következményeit tekintve kétségtelenül ez a legjelentősebb.
http://www.globoport.hu/164823/nem-lesz-legalis-4-millio-illegalis-bevandorlo-az-egyesult-allamokban/
2016. június 21., kedd
Megszűnt az utolsó akadály is az atomfegyver bevetése előtt
A német alkotmánybíróság igazat adott az Európai Központi Banknak (ECB), így nem minősítette jogellenesnek a pénzügyi válság elleni harc egyik legfontosabb eszközének használatát. Ez nagy könnyebbséget jelent a piacok számára így a brit népszavazás előtt.
Az ECB nyíltpiaci kötvényvásárlási programja, az OMT került célkeresztbe Németországban, és az alkotmánybíróságnak azt kellett egy beadvány miatt vizsgálnia, hogy jogszerű-e ez a pénzügyi válság kezelésére használt monetáris eszköz. A keddi ítéletében a testület az OMT jogszerűsége mellett tette le a voksot. Az ítélet jelentős megkönnyebbülést jelent a piacok számára így a brit EU-tagságról szóló népszavazás előtt két nappal - írja a Financial Times (FT).
Az OMT programot az ECB még 2012-ben indította útjára az eurózóna válságának csúcspontján és annak ellenére, hogy a gyakorlatban soha nem vetette be a jegybank, komoly elismertséget szerzett, miután az valutaövezetet az összeomlás széléről rántotta vissza a bejelentés.
Bevethető a pénzügyi atomfegyver
Az alkotmánybíróság keddi ítéletében kimondta, hogy az OMT hatóköre korlátozott marad, bizonyos feltételek teljesülése esetén a program jelenleg nem gyengíti a Bundestag általános költségvetési felelősségét, a program pedig "nyilvánvalóan" nem haladja meg az ECB hatáskörét.
Az ítélet ezzel az utolsó akadályt is elmozdította az eszköz bevetése elől, melynek keretében az ECB-nek lehetősége van potenciálisan korlátlan mennyiségben vásárolnia kötvényeket a válságban lévő tagállamoktól.
A program kritikus pontja a rövid távú eurózónás államkötvények potenciálisan korlátlan vásárlása, amely az államkötvények jelentős hozamemelkedéseit hivatott kiküszöbölni. Az eszköz bevetése ellen több mint 35 ezer német akadémikus, üzletember és politikus tiltakozott, mondván ez sérti a német szövetségi jogot a kormányok monetáris finanszírozása révén.
Az Európai Bíróság már korábban rábólintott
Az Európai Bíróság már tavaly kimondta, hogy az OMT összhangban van az uniós alapszerződéssel. Ezzel összhangban most a német alkotmánybíróság is kimondta, hogy az Európai Bíróság által meghatározott kondíciók mindegyikének megfelelése esetén, az OMT nem minősül olyan "túllépésnek", amely sértené a német szövetségi jogot.
Az alkotmánybíróság hat betartandó feltételt határozott meg:
biztosítani kell, hogy bármilyen kötvényvásárlás volumenét előre korlátozzák,
a vásárlásokat ne jelentsék be előre,
meg kell határozni egy minimum időintervallumot az állampapír tagállami kibocsátása és az ECB kötvényvásárlása között,
csak olyan tagállamtól vásárolhat az ECB kötvényt, amelynek van hozzáférése a pénzpiacokhoz,
a kötvényeket csak kivételes esetekben lehet a lejáratig megtartani,
a kötvényeket azonnal piacra kell dobni, amint az intervenció már nem szükséges.
Tényleg nincs vele nagy baj
Az alkotmánybíróság most azt is kimondta, hogy az Európai Bíróság ítéletével összhangban értelmezve, az OMT program nem jelent alkotmányos fenyegetést a Bundestag költségvetés felett gyakorolt jogára, így jelenleg azt sem lehet megállapítani, hogy az OMT végrehajtása veszélyeztetné a költségvetés feletti általános felelősséget.
Az FT megjegyzi, hogy egy negatív ítélet korlátozta volna a Bundesbank szerepét az OMT-ben és megrengette volna a pénzpiacokat a brit népszavazás előtt. Ezzel azonban még nem ért véget a jogi huzavona az ECB mennyiségi lazítása körül - jegyzi meg a MarketWatch -, miután az alkotmánybírósági szóvivő szerint négy kifogást adtak be a testülethez az OMT-t érintően. Ezek időpontját viszont még később határozzák meg.
http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/megszunt_az_utolso_akadaly_is_az_atomfegyver_bevetese_elott.616498.html
Az ECB nyíltpiaci kötvényvásárlási programja, az OMT került célkeresztbe Németországban, és az alkotmánybíróságnak azt kellett egy beadvány miatt vizsgálnia, hogy jogszerű-e ez a pénzügyi válság kezelésére használt monetáris eszköz. A keddi ítéletében a testület az OMT jogszerűsége mellett tette le a voksot. Az ítélet jelentős megkönnyebbülést jelent a piacok számára így a brit EU-tagságról szóló népszavazás előtt két nappal - írja a Financial Times (FT).
Az OMT programot az ECB még 2012-ben indította útjára az eurózóna válságának csúcspontján és annak ellenére, hogy a gyakorlatban soha nem vetette be a jegybank, komoly elismertséget szerzett, miután az valutaövezetet az összeomlás széléről rántotta vissza a bejelentés.
Bevethető a pénzügyi atomfegyver
Az alkotmánybíróság keddi ítéletében kimondta, hogy az OMT hatóköre korlátozott marad, bizonyos feltételek teljesülése esetén a program jelenleg nem gyengíti a Bundestag általános költségvetési felelősségét, a program pedig "nyilvánvalóan" nem haladja meg az ECB hatáskörét.
Az ítélet ezzel az utolsó akadályt is elmozdította az eszköz bevetése elől, melynek keretében az ECB-nek lehetősége van potenciálisan korlátlan mennyiségben vásárolnia kötvényeket a válságban lévő tagállamoktól.
A program kritikus pontja a rövid távú eurózónás államkötvények potenciálisan korlátlan vásárlása, amely az államkötvények jelentős hozamemelkedéseit hivatott kiküszöbölni. Az eszköz bevetése ellen több mint 35 ezer német akadémikus, üzletember és politikus tiltakozott, mondván ez sérti a német szövetségi jogot a kormányok monetáris finanszírozása révén.
Az Európai Bíróság már korábban rábólintott
Az Európai Bíróság már tavaly kimondta, hogy az OMT összhangban van az uniós alapszerződéssel. Ezzel összhangban most a német alkotmánybíróság is kimondta, hogy az Európai Bíróság által meghatározott kondíciók mindegyikének megfelelése esetén, az OMT nem minősül olyan "túllépésnek", amely sértené a német szövetségi jogot.
Az alkotmánybíróság hat betartandó feltételt határozott meg:
biztosítani kell, hogy bármilyen kötvényvásárlás volumenét előre korlátozzák,
a vásárlásokat ne jelentsék be előre,
meg kell határozni egy minimum időintervallumot az állampapír tagállami kibocsátása és az ECB kötvényvásárlása között,
csak olyan tagállamtól vásárolhat az ECB kötvényt, amelynek van hozzáférése a pénzpiacokhoz,
a kötvényeket csak kivételes esetekben lehet a lejáratig megtartani,
a kötvényeket azonnal piacra kell dobni, amint az intervenció már nem szükséges.
Tényleg nincs vele nagy baj
Az alkotmánybíróság most azt is kimondta, hogy az Európai Bíróság ítéletével összhangban értelmezve, az OMT program nem jelent alkotmányos fenyegetést a Bundestag költségvetés felett gyakorolt jogára, így jelenleg azt sem lehet megállapítani, hogy az OMT végrehajtása veszélyeztetné a költségvetés feletti általános felelősséget.
Az FT megjegyzi, hogy egy negatív ítélet korlátozta volna a Bundesbank szerepét az OMT-ben és megrengette volna a pénzpiacokat a brit népszavazás előtt. Ezzel azonban még nem ért véget a jogi huzavona az ECB mennyiségi lazítása körül - jegyzi meg a MarketWatch -, miután az alkotmánybírósági szóvivő szerint négy kifogást adtak be a testülethez az OMT-t érintően. Ezek időpontját viszont még később határozzák meg.
http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/megszunt_az_utolso_akadaly_is_az_atomfegyver_bevetese_elott.616498.html
2016. június 19., vasárnap
Osztrák napilap: Meg kell ismételni az államfőválasztást
Az Österreich napilap belsős körökből úgy értesült, hogy az osztrák Alkotmánybíróság el fogja rendelni az elnökválasztás megismétlését. A testület a jövő héten tárgyalja az FPÖ beadványát, melyben megtámadták a választás eredményét. A jobboldali párt jelöltje csak hajszállal maradt le a Zöldek által támogatott Alexander van der Bellen mögött.
A jövő héten tárgyalja az osztrák Alkotmánybíróság az FPÖ beadványát, amelyben az elnökválasztás eredményét támadták meg. A jobboldali radikális párt jelöltje, Norbert Hofer az első kört megnyerte, ám a második körben végül hajszállal alulmaradt, így az elnökválasztást a Zöldek jelöltje, Alexander van der Bellen nyerte.
Az Österreich 24 belsős körökből származó értesülések alapján azt írja, hogy az Alkotmánybíróság kénytelen lesz megsemmisíteni az eredményt és új választást kiírni.
Az FPÖ ügyvédje 150 oldalas beadványban taglalja a választási szabálytalanságokat: a 117-ből 94 választási körzet érintett a párt szerint. Hét körzetben olyan személyek számoltak össze több mint 58 ezer szavazatot, akik erre nem is lettek volna jogosultak – állítja az FPÖ. Van der Bellen csak mintegy harmincezer szavazattal előzte meg Norbert Hofert, így már ennyi szavazat is lényeges lehet – teszi hozzá a portál.
Ha tényleg meg kell ismételni a választást, azt októberre írhatják ki.
Österreich24 Insider sagt: Hofburg-Wahl muss wiederholt werden!
Kronen Zeitung Nervosität steigt: Alle Zeichen auf Neuwahlen
http://mandiner.hu/cikk/20160616_osztrak_napilap_meg_kell_ismetelni_az_allamfovalasztast
A jövő héten tárgyalja az osztrák Alkotmánybíróság az FPÖ beadványát, amelyben az elnökválasztás eredményét támadták meg. A jobboldali radikális párt jelöltje, Norbert Hofer az első kört megnyerte, ám a második körben végül hajszállal alulmaradt, így az elnökválasztást a Zöldek jelöltje, Alexander van der Bellen nyerte.
Az Österreich 24 belsős körökből származó értesülések alapján azt írja, hogy az Alkotmánybíróság kénytelen lesz megsemmisíteni az eredményt és új választást kiírni.
Az FPÖ ügyvédje 150 oldalas beadványban taglalja a választási szabálytalanságokat: a 117-ből 94 választási körzet érintett a párt szerint. Hét körzetben olyan személyek számoltak össze több mint 58 ezer szavazatot, akik erre nem is lettek volna jogosultak – állítja az FPÖ. Van der Bellen csak mintegy harmincezer szavazattal előzte meg Norbert Hofert, így már ennyi szavazat is lényeges lehet – teszi hozzá a portál.
Ha tényleg meg kell ismételni a választást, azt októberre írhatják ki.
Österreich24 Insider sagt: Hofburg-Wahl muss wiederholt werden!
Kronen Zeitung Nervosität steigt: Alle Zeichen auf Neuwahlen
http://mandiner.hu/cikk/20160616_osztrak_napilap_meg_kell_ismetelni_az_allamfovalasztast
2016. június 2., csütörtök
Sorsdöntő hónap
A június sorsdöntő hónap lesz az EU számára. Június 21-én a német alkotmánybíróság az Európai Központi Bank (EKB) kötvényvásárlási programja elleni kereset ügyében hoz ítéletet, két nappal később pedig a brit szavazók arról döntenek, hogy országuk kilépjen-e az EU-ból. Mindkettőnek komoly következményei lesznek az EU hosszú távú politikai és gazdasági stabilitása szempontjából.
A két döntés közül a német alkotmánybíróság ítélete számít a kevésbé látványosnak, azonban az a maastrichti szerződés EKB általi interpretálásának lényegét érinti. A felperesek, akik között német parlamenti képviselők is vannak, azt a kérdést tették fel, hogy vajon a Bundesbanknak részt kell-e vennie az EKB közvetlen monetáris tranzakciós programjában (Outright Monetary Transactions, OMT), miután érvelésük szerint az sérti az EU-szerződés 123. és 125. cikkét, amelyek állításuk szerint tiltják a pénznyomda révén megvalósuló állami mentőcsomagokat. Különösképpen a válság által sújtott országok állampapírjainak vásárlására vonatkozó korlátlan EKB-kötelezettségvállalást kifogásolják, amelyet Mario Draghi EKB-elnök „bármi áron” kifejezéssel írt le.
Az OMT program értelmében azoknak a befektetőknek, akik ilyen államkötvényeket vesznek, nem kell aggódniuk egy potenciális csőd miatt; még a csődveszély bekövetkezte előtt az EKB felvásárolja a befektetőktől a veszélyeztetett állampapírokat. Csak annyira van szükség, hogy az Európai Stabilitási Mechanizmushoz forduljanak, a pénzügyi alap pedig gyors segítséget tud nyújtani az eurózóna összes tagállamának. Ennek eredményeképpen a kötvénytulajdonosoktól a gazdaságilag egészséges eurózóna-tagállamok adófizetőihez kerül át a csődkockázat vállalása.
A német alkotmánybíróság előtt lévő kérdés az, hogy vajon ez a mechanizmus, amelyet már jóváhagyott az Európai Bíróság, összeegyeztethető-e Németország alkotmányával; különösképpen azzal, hogy az OMT aláássa-e a Bundestag költségvetési jogköreit. Ebben a kérdésben az Európai Bíróság nem dönthet.
Két okból kifolyólag a bíróság várhatóan feltételekhez köti a Bundesbank OMT-ben való részvételét. Állítólag a Bundesbank már konzultált a bírósággal az EKB mennyiségi lazítási programjáról, és a bíróság a hírek szerint arra szólított fel, hogy vegyék ki a központi bankok közös kötelezettségére vonatkozó rendelkezéseket az államkötvény-vásárlásokat illetően. A bíróság előzetes véleménye azt is megfogalmazta, hogy az EKB túlléphette mandátumát.
Ha a bíróság ezt az érvelést követi, és ítéletében a Bundesbanknak az OMT-programban való részvétele ellen dönt, akkor a döntés az egészséges és a válság által sújtott gazdaságok közötti kamatfelárak növekedését okozza, ami tükrözi majd a valódi kockázatokat a befektetők felé. Ez véget vetne az álmodozásoknak, és egyben lépést jelentene az elszámoltathatóság erősítése felé, valamint az eurózónát visszahelyezné azon feszes költségvetési keretek közé, ami nélkül egyetlenegy gazdasági rendszer sem tud fennmaradni.
A második döntés, amely a brit EU-tagságra vonatkozik, még fontosabb következményekkel járhat. A népszavazás újabb megrázkódtatást jelent Nagy-Britannia Európa többi részével való viharos kapcsolatának hosszú történetében. Nagy-Britannia 1973-ban harmadik próbálkozásra tudott csatalakozni az EU elődjéhez, az Európai Gazdasági Közösséghez, miután Charles de Gaulle francia elnök 1963-ban és 1967-ben is megvétózta az ország belépését.
Nagy-Britannia és az EU kapcsolata kezdettől fogva feszült volt. A csatlakozási feltételekkel szembeni, Nagy-Britannián belül tapasztalt jelentős ellenkezés miatt már 1975-ben is népszavazást tartottak a tagságról. A brit szavazók többsége a benn maradás mellett voksolt. Azok után, hogy 1979-ben hatalomra került, Margaret Thatcher miniszterelnök lecsillapította a szkeptikusokat azzal, hogy speciális feltételeket tárgyalt ki az ország számára.
Az elmúlt években tapasztalt euróválság azonban felélesztette az Európával szembeni szkepticizmust. Habár Nagy-Britannia a gyakorlatban csak részlegesen vesz részt a válságot kezelő uniós intézkedések finanszírozásában, azonban a szigetországban egyre növekszik a félelem azzal kapcsolatban, hogy egy nap majd az országnak és adófizetőinek kell megmenteniük a dél-európai államokat és az uniós bankokat. Ezzel egy időben az európai menekültválság is elkezdte tépázni a britek idegeit. Thatcher, illetve az 1970 és 1974 között kormányzó Edward Heath miniszterelnök idejében Nagy-Britannia szigorította a Nemzetközösségből az országba irányuló bevándorlást. Ma pedig azzal kapcsolatban alakult ki félelem, hogy az EU-ból egy új bevándorlási hullám indul el az ország irányába.
Valószínűleg a Brexit kockázatai miatt a még bizonytalan szavazók jelentik majd azt a szavazati bázist, amelyre szükség lesz ahhoz, hogy az ország ne lépjen ki az EU-ból. A referendum azonban rávilágít az EU súlyos hiányosságaira, illetve arra, hogy vezetői képtelenek egy hihető és meggyőző stratégiát kidolgozni a kontinenst érő kihívások kezelésére.
Bármi lesz is a két júniusi döntés eredménye, egy dolog biztos: az EU és intézményei iránti feltétel nélküli bizalom ideje lejárt.
Copyright: Project Syndicate, 2016
www.project-syndicate.org
Szerző: Hans-Wernes Sinn, a Müncheni Egyetem közgazdászprofesszora, az Ifo gazdaságkutató intézet volt elnök
http://www.vg.hu/gazdasag/sorsdonto-honap-470792
A két döntés közül a német alkotmánybíróság ítélete számít a kevésbé látványosnak, azonban az a maastrichti szerződés EKB általi interpretálásának lényegét érinti. A felperesek, akik között német parlamenti képviselők is vannak, azt a kérdést tették fel, hogy vajon a Bundesbanknak részt kell-e vennie az EKB közvetlen monetáris tranzakciós programjában (Outright Monetary Transactions, OMT), miután érvelésük szerint az sérti az EU-szerződés 123. és 125. cikkét, amelyek állításuk szerint tiltják a pénznyomda révén megvalósuló állami mentőcsomagokat. Különösképpen a válság által sújtott országok állampapírjainak vásárlására vonatkozó korlátlan EKB-kötelezettségvállalást kifogásolják, amelyet Mario Draghi EKB-elnök „bármi áron” kifejezéssel írt le.
Az OMT program értelmében azoknak a befektetőknek, akik ilyen államkötvényeket vesznek, nem kell aggódniuk egy potenciális csőd miatt; még a csődveszély bekövetkezte előtt az EKB felvásárolja a befektetőktől a veszélyeztetett állampapírokat. Csak annyira van szükség, hogy az Európai Stabilitási Mechanizmushoz forduljanak, a pénzügyi alap pedig gyors segítséget tud nyújtani az eurózóna összes tagállamának. Ennek eredményeképpen a kötvénytulajdonosoktól a gazdaságilag egészséges eurózóna-tagállamok adófizetőihez kerül át a csődkockázat vállalása.
A német alkotmánybíróság előtt lévő kérdés az, hogy vajon ez a mechanizmus, amelyet már jóváhagyott az Európai Bíróság, összeegyeztethető-e Németország alkotmányával; különösképpen azzal, hogy az OMT aláássa-e a Bundestag költségvetési jogköreit. Ebben a kérdésben az Európai Bíróság nem dönthet.
Két okból kifolyólag a bíróság várhatóan feltételekhez köti a Bundesbank OMT-ben való részvételét. Állítólag a Bundesbank már konzultált a bírósággal az EKB mennyiségi lazítási programjáról, és a bíróság a hírek szerint arra szólított fel, hogy vegyék ki a központi bankok közös kötelezettségére vonatkozó rendelkezéseket az államkötvény-vásárlásokat illetően. A bíróság előzetes véleménye azt is megfogalmazta, hogy az EKB túlléphette mandátumát.
Ha a bíróság ezt az érvelést követi, és ítéletében a Bundesbanknak az OMT-programban való részvétele ellen dönt, akkor a döntés az egészséges és a válság által sújtott gazdaságok közötti kamatfelárak növekedését okozza, ami tükrözi majd a valódi kockázatokat a befektetők felé. Ez véget vetne az álmodozásoknak, és egyben lépést jelentene az elszámoltathatóság erősítése felé, valamint az eurózónát visszahelyezné azon feszes költségvetési keretek közé, ami nélkül egyetlenegy gazdasági rendszer sem tud fennmaradni.
A második döntés, amely a brit EU-tagságra vonatkozik, még fontosabb következményekkel járhat. A népszavazás újabb megrázkódtatást jelent Nagy-Britannia Európa többi részével való viharos kapcsolatának hosszú történetében. Nagy-Britannia 1973-ban harmadik próbálkozásra tudott csatalakozni az EU elődjéhez, az Európai Gazdasági Közösséghez, miután Charles de Gaulle francia elnök 1963-ban és 1967-ben is megvétózta az ország belépését.
Nagy-Britannia és az EU kapcsolata kezdettől fogva feszült volt. A csatlakozási feltételekkel szembeni, Nagy-Britannián belül tapasztalt jelentős ellenkezés miatt már 1975-ben is népszavazást tartottak a tagságról. A brit szavazók többsége a benn maradás mellett voksolt. Azok után, hogy 1979-ben hatalomra került, Margaret Thatcher miniszterelnök lecsillapította a szkeptikusokat azzal, hogy speciális feltételeket tárgyalt ki az ország számára.
Az elmúlt években tapasztalt euróválság azonban felélesztette az Európával szembeni szkepticizmust. Habár Nagy-Britannia a gyakorlatban csak részlegesen vesz részt a válságot kezelő uniós intézkedések finanszírozásában, azonban a szigetországban egyre növekszik a félelem azzal kapcsolatban, hogy egy nap majd az országnak és adófizetőinek kell megmenteniük a dél-európai államokat és az uniós bankokat. Ezzel egy időben az európai menekültválság is elkezdte tépázni a britek idegeit. Thatcher, illetve az 1970 és 1974 között kormányzó Edward Heath miniszterelnök idejében Nagy-Britannia szigorította a Nemzetközösségből az országba irányuló bevándorlást. Ma pedig azzal kapcsolatban alakult ki félelem, hogy az EU-ból egy új bevándorlási hullám indul el az ország irányába.
Valószínűleg a Brexit kockázatai miatt a még bizonytalan szavazók jelentik majd azt a szavazati bázist, amelyre szükség lesz ahhoz, hogy az ország ne lépjen ki az EU-ból. A referendum azonban rávilágít az EU súlyos hiányosságaira, illetve arra, hogy vezetői képtelenek egy hihető és meggyőző stratégiát kidolgozni a kontinenst érő kihívások kezelésére.
Bármi lesz is a két júniusi döntés eredménye, egy dolog biztos: az EU és intézményei iránti feltétel nélküli bizalom ideje lejárt.
Copyright: Project Syndicate, 2016
www.project-syndicate.org
Szerző: Hans-Wernes Sinn, a Müncheni Egyetem közgazdászprofesszora, az Ifo gazdaságkutató intézet volt elnök
http://www.vg.hu/gazdasag/sorsdonto-honap-470792
2016. május 20., péntek
A török parlament eltörölte a képviselők mentelmi jogát
NT
A török parlament pénteken elfogadta a képviselők mentelmi jogának eltörléséről szóló alkotmánymódosító javaslatot. A javaslat mellett 376 képviselő, míg ellene 140-en szavazott, írja az MTI. Mivel az 550 fős törvényhozásban az igenek kétharmados többséghez jutottak, a kérdést nem kell népszavazásra bocsátani.
A változtatást a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) kezdeményezte, mivel a tömörülés egykori alapítója, Recep Tayyip Erdogan államfő azzal vádolja a kurdbarát Népek Demokratikus Pártjának (HDP) vezetőit, hogy kapcsolatban állnak a szakadár Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) terrorszervezettel, amiért a politikusoknak a bíróság előtt felelniük kell. Erdogan pénteken, a titkos szavazással egy időben úgy nyilatkozott: "az én nemzetem nem szeretne a parlamentben olyan képviselőket látni, akik bűncselekményt követtek el. Nemhogy az áruló terrorszervezet támogatóit" - hangsúlyozta.
A változtatás azonban nemcsak a kurdbarát párt képviselőire érvényes, mindenkit érint, akiről bűncselekményre vonatkozó aktát tartanak nyilván. Jelenleg 138 ilyen képviselő van.
Bekir Bozdag igazságügyi miniszter a napokban nyilvánosságra hozta azoknak a bűncselekményeknek a listáját, amelyekért ezeket a képviselőket a közeljövőben felelősségre vonják. Terrorcselekménnyel kapcsolatos bűncselekmény elkövetése, sértés, bántalmazás, hamisítás, fenyegetés, adatvédelem áthágása, a bűnnek vagy a bűn elkövetőjének dicsérete, gyűlöletkeltés és ellenségeskedés, a gyülekezési törvény megszegése, a választási törvény megsértése, rágalmazás - olvasható a listán.
A Sözcü című kormánykritikus, kemalista napilap internetes oldala szerint az elfogadott javaslatot még a köztársasági elnöknek alá kell írnia, majd az alkotmánymódosítás a közlönyben való megjelenéssel lép életbe. Ezt követően a parlamentben található aktákat ügyészségeknek kézbesítik, amelyek eljárást indítanak és vádat emelnek.
A várható perek az AKP-ból 27 képviselőt, a legfőbb ellenzéki tömörülésből, a Köztársasági Néppártból (CHP) 51 személyt, a Nemzeti Mozgalom Pártjából (MHP) 9 embert, a HDP-ből 50 főt, valamint egy független képviselőt fenyegetnek. 47 képviselőnek, köztük Kemal Kilicdaroglunak, a CHP elnökének, illetve Selahattin Demirtasnak és Figen Yüksegdagnak, a HDP társelnökeinek egynél több aktája van.
A javaslatról az utóbbi hetekben heves vita folyt. Két alkalommal verekedés tört ki a parlamentben, ütötték, rúgták egymást a képviselők, többen megsebesültek, őket kórházba szállították.
Az alkotmánymódosítás további feszültséget kelt a török-kurd konfliktusban, amely 2 és fél év fegyverszünet után tavaly júliusban robbant ki újra. A török haderő tavaly december óta átfogó katonai akciót hajt végre a kurd autonómiáért küzdő felkelők ellen az ország délkeleti részében. Az összecsapások során július óta a biztonsági erők több mint 400 tagja vesztette életét, és a PKK mintegy 5400 lázadóját "tették ártalmatlanná". Az 1984 óta tartó konfliktusban már mintegy 40 ezren vesztették életüket.
Az Európai Parlament elnökének nem tetszik a török döntés
A demokráciára mért súlyos csapásként értékelte Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke, hogy a török törvényhozás elfogadta a képviselők mentelmi jogának eltörléséről szóló alkotmánymódosító javaslatot.
A legutóbbi választások óta szisztematikusan aláássák a jogállamot és bebetonozzák az egyszemélyes uralmat
- mondta Schulz a dpa német hírügynökségnek a török helyzetet értékelve. Schulz szerint
A képviselők mentelmi jogának, amelyet gyakran ér bírálat, mindenekelőtt az a célja, hogy megvédje a szabadon választott törvényhozókat a politikai üldöztetéstől
És Németországnak sem
A német kormány aggodalommal szemléli a törökországi belpolitikai fejleményeket, és ezt Angela Merkel kancellár személyesen is jelzi majd Recep Tayyip Erdogan török államfőnek hétfőn Isztambulban - mondta a német kormány szóvivője pénteken Berlinben azzal kapcsolatban, hogy a török parlament elfogadta a képviselők mentelmi jogának eltörléséről szóló alkotmánymódosító javaslatot, írja az MTI.
http://index.hu/kulfold/2016/05/20/torokorszagban_eltoroltek_a_kepviselok_mentelmi_jogat/
A török parlament pénteken elfogadta a képviselők mentelmi jogának eltörléséről szóló alkotmánymódosító javaslatot. A javaslat mellett 376 képviselő, míg ellene 140-en szavazott, írja az MTI. Mivel az 550 fős törvényhozásban az igenek kétharmados többséghez jutottak, a kérdést nem kell népszavazásra bocsátani.
A változtatást a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) kezdeményezte, mivel a tömörülés egykori alapítója, Recep Tayyip Erdogan államfő azzal vádolja a kurdbarát Népek Demokratikus Pártjának (HDP) vezetőit, hogy kapcsolatban állnak a szakadár Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) terrorszervezettel, amiért a politikusoknak a bíróság előtt felelniük kell. Erdogan pénteken, a titkos szavazással egy időben úgy nyilatkozott: "az én nemzetem nem szeretne a parlamentben olyan képviselőket látni, akik bűncselekményt követtek el. Nemhogy az áruló terrorszervezet támogatóit" - hangsúlyozta.
A változtatás azonban nemcsak a kurdbarát párt képviselőire érvényes, mindenkit érint, akiről bűncselekményre vonatkozó aktát tartanak nyilván. Jelenleg 138 ilyen képviselő van.
Bekir Bozdag igazságügyi miniszter a napokban nyilvánosságra hozta azoknak a bűncselekményeknek a listáját, amelyekért ezeket a képviselőket a közeljövőben felelősségre vonják. Terrorcselekménnyel kapcsolatos bűncselekmény elkövetése, sértés, bántalmazás, hamisítás, fenyegetés, adatvédelem áthágása, a bűnnek vagy a bűn elkövetőjének dicsérete, gyűlöletkeltés és ellenségeskedés, a gyülekezési törvény megszegése, a választási törvény megsértése, rágalmazás - olvasható a listán.
A Sözcü című kormánykritikus, kemalista napilap internetes oldala szerint az elfogadott javaslatot még a köztársasági elnöknek alá kell írnia, majd az alkotmánymódosítás a közlönyben való megjelenéssel lép életbe. Ezt követően a parlamentben található aktákat ügyészségeknek kézbesítik, amelyek eljárást indítanak és vádat emelnek.
A várható perek az AKP-ból 27 képviselőt, a legfőbb ellenzéki tömörülésből, a Köztársasági Néppártból (CHP) 51 személyt, a Nemzeti Mozgalom Pártjából (MHP) 9 embert, a HDP-ből 50 főt, valamint egy független képviselőt fenyegetnek. 47 képviselőnek, köztük Kemal Kilicdaroglunak, a CHP elnökének, illetve Selahattin Demirtasnak és Figen Yüksegdagnak, a HDP társelnökeinek egynél több aktája van.
A javaslatról az utóbbi hetekben heves vita folyt. Két alkalommal verekedés tört ki a parlamentben, ütötték, rúgták egymást a képviselők, többen megsebesültek, őket kórházba szállították.
Az alkotmánymódosítás további feszültséget kelt a török-kurd konfliktusban, amely 2 és fél év fegyverszünet után tavaly júliusban robbant ki újra. A török haderő tavaly december óta átfogó katonai akciót hajt végre a kurd autonómiáért küzdő felkelők ellen az ország délkeleti részében. Az összecsapások során július óta a biztonsági erők több mint 400 tagja vesztette életét, és a PKK mintegy 5400 lázadóját "tették ártalmatlanná". Az 1984 óta tartó konfliktusban már mintegy 40 ezren vesztették életüket.
Az Európai Parlament elnökének nem tetszik a török döntés
A demokráciára mért súlyos csapásként értékelte Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke, hogy a török törvényhozás elfogadta a képviselők mentelmi jogának eltörléséről szóló alkotmánymódosító javaslatot.
A legutóbbi választások óta szisztematikusan aláássák a jogállamot és bebetonozzák az egyszemélyes uralmat
- mondta Schulz a dpa német hírügynökségnek a török helyzetet értékelve. Schulz szerint
A képviselők mentelmi jogának, amelyet gyakran ér bírálat, mindenekelőtt az a célja, hogy megvédje a szabadon választott törvényhozókat a politikai üldöztetéstől
És Németországnak sem
A német kormány aggodalommal szemléli a törökországi belpolitikai fejleményeket, és ezt Angela Merkel kancellár személyesen is jelzi majd Recep Tayyip Erdogan török államfőnek hétfőn Isztambulban - mondta a német kormány szóvivője pénteken Berlinben azzal kapcsolatban, hogy a török parlament elfogadta a képviselők mentelmi jogának eltörléséről szóló alkotmánymódosító javaslatot, írja az MTI.
http://index.hu/kulfold/2016/05/20/torokorszagban_eltoroltek_a_kepviselok_mentelmi_jogat/
Tudományos ülésen köszöntötték a hatvanéves Paczolay Pétert Szegeden
MTI
2016. május 20., péntek
Tudományos ülésen köszöntötték a hatvanéves Paczolay Pétert, az Alkotmánybíróság (Ab) korábbi elnökét, római nagykövetet a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) professzorát a Tisza-parti városban pénteken.
Trócsányi László igazságügyi miniszter az SZTE jogi kara által szervezett konferencián elmondta, Paczolay Péter 1956-ban született, a szabadság, a függetlenség, a demokrácia, a jogállamiság iránti vágyakozás évében. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) hallgatójaként kiváló oktatóktól tanulhatta a jogot. Jogászként mindig kettős érdeklődés jellemezte: egyszerre vonzódott a jog-, valamint a politika- és államtudományokhoz. A közügyek és közjó iránti elkötelezettsége is közismert, kész volt ezekben részt venni, érdekükben szerepet vállalni – tette hozzá.
Paczolay Péter neve – bár más felsőoktatási intézményeken is vállalt feladatokat – a Szegedi Tudományegyetemhez kötődik. Ő volt az, aki megszervezte helyben a politológia tanszéket, és négy éven át oktatási dékánhelyettesként is dolgozott a jogi karon, jelentősen előmozdítva az intézmény nemzetközi kapcsolatainak megújítását – méltatta professzortársa munkáját a miniszter.
A Sólyom László vezette Alkotmánybíróságon főtanácsadóként, majd főtitkárként Paczolay Péter az új közjogi kultúra kialakulásának, a legfontosabb döntések megszületésének szemtanúja lehetett. Fontos kitérőt jelentettek életében azok az esztendők, amelyeket előbb Mádl Ferenc, majd Sólyom László köztársasági elnök mellett töltött – közölte Trócsányi László.
Az igazságügyi tárca vezetője rámutatott, Paczolay Péter a Velencei Bizottság egyik meghatározó tagja volt, bölcs kompromisszumot kereső szavára a testület mindenkor odafigyelt. Politikailag is érzékeny rapportőri szerepet is rendszeresen kapott. Nem véletlen, hogy tagságának lezárultát követően a testület tiszteletbeli elnökévé nevezte ki.
Sulyok Tamás, az Ab elnökhelyettese hangsúlyozta, Paczolay Péter munkássága, személyisége örökre összefonódott a magyar alkotmánybíráskodással, a jogállam és az alapjogok tényleges érvényesülésének mindennapos védelmével. Tudományos munkássága is jól mutatja a következetes és megalkuvást nem ismerő elköteleződését a jogállamiság mellett.
Közölte: az, hogy az alaptörvény megőrizte, sőt a bírói hatalom feletti alkotmányos kontroll bevezetésével az egyéni jogvédelem területén bizonyos értelemben meg is erősítette a magyar alkotmánybíráskodást, nem kis mértékben Paczolay Péter szakmai tekintélyének, diplomáciai érzékének köszönhető.
Sulyok Tamás kitért arra, az Ab elnökeként Paczolay Péter meghatározó szerepet játszott az alaptörvény hatálybalépését követő időszak gyakorlatának kialakításában, ebben fontos szerepe volt a korábbi döntések hatályon kívül helyezéséről szóló értelmezésnek, amely méltán egyensúlyt teremtett az alkotmányozó szándéka és az alkotmánybírósági esetjog érvényesülése között. Az alaptörvény hatálybalépését követően előadóbíróként részt vett nagy alapjogvédelmi határozatok megszületésében, ezekben a testület lényegében megerősítette a korábbi alkotmány alapján meghozott döntéseit – közölte az elnökhelyettes.
A konferenciára kötet készült, amelyben Paczolay Péter pályatársai és egykori tanítványai közül félszázan írtak egy-egy tanulmányt.
http://szegedma.hu/hir/szeged/2016/05/tudomanyos-ulesen-koszontottek-a-hatvaneves-paczolay-petert-szegeden.html
2016. május 20., péntek
Tudományos ülésen köszöntötték a hatvanéves Paczolay Pétert, az Alkotmánybíróság (Ab) korábbi elnökét, római nagykövetet a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) professzorát a Tisza-parti városban pénteken.
Trócsányi László igazságügyi miniszter az SZTE jogi kara által szervezett konferencián elmondta, Paczolay Péter 1956-ban született, a szabadság, a függetlenség, a demokrácia, a jogállamiság iránti vágyakozás évében. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) hallgatójaként kiváló oktatóktól tanulhatta a jogot. Jogászként mindig kettős érdeklődés jellemezte: egyszerre vonzódott a jog-, valamint a politika- és államtudományokhoz. A közügyek és közjó iránti elkötelezettsége is közismert, kész volt ezekben részt venni, érdekükben szerepet vállalni – tette hozzá.
Paczolay Péter neve – bár más felsőoktatási intézményeken is vállalt feladatokat – a Szegedi Tudományegyetemhez kötődik. Ő volt az, aki megszervezte helyben a politológia tanszéket, és négy éven át oktatási dékánhelyettesként is dolgozott a jogi karon, jelentősen előmozdítva az intézmény nemzetközi kapcsolatainak megújítását – méltatta professzortársa munkáját a miniszter.
A Sólyom László vezette Alkotmánybíróságon főtanácsadóként, majd főtitkárként Paczolay Péter az új közjogi kultúra kialakulásának, a legfontosabb döntések megszületésének szemtanúja lehetett. Fontos kitérőt jelentettek életében azok az esztendők, amelyeket előbb Mádl Ferenc, majd Sólyom László köztársasági elnök mellett töltött – közölte Trócsányi László.
Az igazságügyi tárca vezetője rámutatott, Paczolay Péter a Velencei Bizottság egyik meghatározó tagja volt, bölcs kompromisszumot kereső szavára a testület mindenkor odafigyelt. Politikailag is érzékeny rapportőri szerepet is rendszeresen kapott. Nem véletlen, hogy tagságának lezárultát követően a testület tiszteletbeli elnökévé nevezte ki.
Sulyok Tamás, az Ab elnökhelyettese hangsúlyozta, Paczolay Péter munkássága, személyisége örökre összefonódott a magyar alkotmánybíráskodással, a jogállam és az alapjogok tényleges érvényesülésének mindennapos védelmével. Tudományos munkássága is jól mutatja a következetes és megalkuvást nem ismerő elköteleződését a jogállamiság mellett.
Közölte: az, hogy az alaptörvény megőrizte, sőt a bírói hatalom feletti alkotmányos kontroll bevezetésével az egyéni jogvédelem területén bizonyos értelemben meg is erősítette a magyar alkotmánybíráskodást, nem kis mértékben Paczolay Péter szakmai tekintélyének, diplomáciai érzékének köszönhető.
Sulyok Tamás kitért arra, az Ab elnökeként Paczolay Péter meghatározó szerepet játszott az alaptörvény hatálybalépését követő időszak gyakorlatának kialakításában, ebben fontos szerepe volt a korábbi döntések hatályon kívül helyezéséről szóló értelmezésnek, amely méltán egyensúlyt teremtett az alkotmányozó szándéka és az alkotmánybírósági esetjog érvényesülése között. Az alaptörvény hatálybalépését követően előadóbíróként részt vett nagy alapjogvédelmi határozatok megszületésében, ezekben a testület lényegében megerősítette a korábbi alkotmány alapján meghozott döntéseit – közölte az elnökhelyettes.
A konferenciára kötet készült, amelyben Paczolay Péter pályatársai és egykori tanítványai közül félszázan írtak egy-egy tanulmányt.
http://szegedma.hu/hir/szeged/2016/05/tudomanyos-ulesen-koszontottek-a-hatvaneves-paczolay-petert-szegeden.html
2016. május 19., csütörtök
Harmadszor is meghosszabbította a rendkívüli állapotot Párizs
Szabadon engedték a párizsi merényletek egyik gyanúsítottját
MH/MTI – 2016.05.19. 15:25
Jóváhagyta csütörtökön a francia parlament a tavaly novemberi, százharminc halálos áldozatot követelő párizsi merényletek után bevezetett rendkívüli állapot meghosszabbítását. Közben Brüsszelben szabadon engedtek egy, a párizsi merényletekkel kapcsolatban fogva tartott gyanúsítottat.
Bernard Cazeneuve francia belügyminiszter a „példátlan terrorfenyegetettséggel” indokolta a francia kormány javaslatát.
A rendkívüli állapotot harmadik alkalommal 46 igen, 2 tartózkodás és 20 nem szavazat mellett hosszabbította meg a törvényhozás július végéig.
Az intézkedés célja, hogy fokozott biztonsági intézkedések maradjanak érvényben a június 10. és július 10. között zajló labdarúgó Európa-bajnokság idején és a július 2. és július 24. között esedékes Tour de France kerékpáros körverseny idején is.
A rendkívüli állapot egyebek mellett lehetővé teszi, hogy a hatóságok házi őrizetben tartsanak állampolgárokat, továbbá bizonyos időre és bizonyos helyszíneken korlátozzák járművek és személyek szabad mozgását.
Baloldali pártok, jogvédő csoportok és a közvélemény korábban aggodalmát fejezte ki az átmenetinek szánt terrorellenes intézkedések lehetséges állandósulása miatt.
A szocialista Francois Hollande francia elnök korábban azt javasolta, hogy foglalják az alkotmányba e szabályozást, ezt azonban a politikai konszenzus hiánya miatt végül visszavonta.
A jobboldali ellenzék megszavazta a rendkívüli állapot meghosszabbítását, nehezményezte azonban, hogy hat hónap helyett csupán két hónapig marad érvényben a szabályozás. Szélsőbaloldali képviselők és a zöldek tagjai ellenezték a javaslatot, úgy vélték, ez a „rendkívüli állapot banalizálásához vezet”.
Szabadon engedték a párizsi merényletek egyik gyanúsítottját
A novemberi, Párizsban elkövetett terrortámadásokkal összefüggésben fogva tartott gyanúsítottat engedtek szabadon Brüsszelben - tájékoztatott a belga szövetségi ügyészség csütörtökön. Elmondták: a terrorista csoportban és terrorcselekményekben való részvétel vádjával előállított belga állampolgárságú Zakaria J.-t szigorú feltételek mellett helyezték szabadlábra.
A 29 éves fiatalembert a belga főváros Molenbeek nevű negyedében egy rendőrségi rajtaütés keretében fogták el társával, a marokkói állampolgárságú Mustafa E.-vel együtt. Elfogásukkor a hatóságok nem találtak sem fegyvert, sem robbanószert a gyanúsítottaknál. Mustafa E.-t már a letartóztatását követő héten szabadon bocsátották - közölte az ügyészség.
A tájékoztatás szerint a hatóságok nyilvántartásában az szerepelt, hogy a fiatalemberek kapcsolatban álltak a 130 ember halálával járó, november 13-i párizsi merényletsorozat elkövetőivel.
A La Libre Belgique francia nyelvű belga napilap csütörtökön arról tájékoztatott, hogy a belga Fenyegetésértékelési Elemző Testület (OCAM) javaslatára hat, feltehetően terrorista szervezetben harcoló belga állampolgár személyi igazolványát vonták vissza csütörtökön.
Belügyminiszteri információk szerint a hivatal már január elején kilátásba helyezte a külföldre távozott és bizonyíthatóan szélsőséges csoportokhoz csatlakozott belga állampolgárok igazolványának visszavonását, vagy érvénytelenítését.
A napilap arról tájékoztatott, hogy az első ilyen döntést március 18-án Verviers önkormányzata hozta, amikor Lotfi Aoumeur személyazonosító okmányait vonta vissza. A dzsihadista fiatalember az Iszlám Állam nevű terrorszervezet propagandavideójában tűnt fel, amelyben brüsszeli célpontok elleni terrortámadásokra szólított fel - írta a napilap.
http://magyarhirlap.hu/cikk/55768/Harmadszor_is_meghosszabbitotta_a_rendkivuli_allapotot_Parizs
MH/MTI – 2016.05.19. 15:25
Jóváhagyta csütörtökön a francia parlament a tavaly novemberi, százharminc halálos áldozatot követelő párizsi merényletek után bevezetett rendkívüli állapot meghosszabbítását. Közben Brüsszelben szabadon engedtek egy, a párizsi merényletekkel kapcsolatban fogva tartott gyanúsítottat.
Bernard Cazeneuve francia belügyminiszter a „példátlan terrorfenyegetettséggel” indokolta a francia kormány javaslatát.
A rendkívüli állapotot harmadik alkalommal 46 igen, 2 tartózkodás és 20 nem szavazat mellett hosszabbította meg a törvényhozás július végéig.
Az intézkedés célja, hogy fokozott biztonsági intézkedések maradjanak érvényben a június 10. és július 10. között zajló labdarúgó Európa-bajnokság idején és a július 2. és július 24. között esedékes Tour de France kerékpáros körverseny idején is.
A rendkívüli állapot egyebek mellett lehetővé teszi, hogy a hatóságok házi őrizetben tartsanak állampolgárokat, továbbá bizonyos időre és bizonyos helyszíneken korlátozzák járművek és személyek szabad mozgását.
Baloldali pártok, jogvédő csoportok és a közvélemény korábban aggodalmát fejezte ki az átmenetinek szánt terrorellenes intézkedések lehetséges állandósulása miatt.
A szocialista Francois Hollande francia elnök korábban azt javasolta, hogy foglalják az alkotmányba e szabályozást, ezt azonban a politikai konszenzus hiánya miatt végül visszavonta.
A jobboldali ellenzék megszavazta a rendkívüli állapot meghosszabbítását, nehezményezte azonban, hogy hat hónap helyett csupán két hónapig marad érvényben a szabályozás. Szélsőbaloldali képviselők és a zöldek tagjai ellenezték a javaslatot, úgy vélték, ez a „rendkívüli állapot banalizálásához vezet”.
Szabadon engedték a párizsi merényletek egyik gyanúsítottját
A novemberi, Párizsban elkövetett terrortámadásokkal összefüggésben fogva tartott gyanúsítottat engedtek szabadon Brüsszelben - tájékoztatott a belga szövetségi ügyészség csütörtökön. Elmondták: a terrorista csoportban és terrorcselekményekben való részvétel vádjával előállított belga állampolgárságú Zakaria J.-t szigorú feltételek mellett helyezték szabadlábra.
A 29 éves fiatalembert a belga főváros Molenbeek nevű negyedében egy rendőrségi rajtaütés keretében fogták el társával, a marokkói állampolgárságú Mustafa E.-vel együtt. Elfogásukkor a hatóságok nem találtak sem fegyvert, sem robbanószert a gyanúsítottaknál. Mustafa E.-t már a letartóztatását követő héten szabadon bocsátották - közölte az ügyészség.
A tájékoztatás szerint a hatóságok nyilvántartásában az szerepelt, hogy a fiatalemberek kapcsolatban álltak a 130 ember halálával járó, november 13-i párizsi merényletsorozat elkövetőivel.
A La Libre Belgique francia nyelvű belga napilap csütörtökön arról tájékoztatott, hogy a belga Fenyegetésértékelési Elemző Testület (OCAM) javaslatára hat, feltehetően terrorista szervezetben harcoló belga állampolgár személyi igazolványát vonták vissza csütörtökön.
Belügyminiszteri információk szerint a hivatal már január elején kilátásba helyezte a külföldre távozott és bizonyíthatóan szélsőséges csoportokhoz csatlakozott belga állampolgárok igazolványának visszavonását, vagy érvénytelenítését.
A napilap arról tájékoztatott, hogy az első ilyen döntést március 18-án Verviers önkormányzata hozta, amikor Lotfi Aoumeur személyazonosító okmányait vonta vissza. A dzsihadista fiatalember az Iszlám Állam nevű terrorszervezet propagandavideójában tűnt fel, amelyben brüsszeli célpontok elleni terrortámadásokra szólított fel - írta a napilap.
http://magyarhirlap.hu/cikk/55768/Harmadszor_is_meghosszabbitotta_a_rendkivuli_allapotot_Parizs
Darák Péter: Az uniós jognak megkülönbözetett fontossága van Kelet-Közép-Európában
Trócsányi László szerint egyre gyakrabban merül fel az uniós jog elsőbbsége és a tagállamok alkotmányos identitása közötti konfliktus kérdése
MH/MTI – 2016.05.19. 14:15
Az uniós jognak megkülönböztetett fontossága van a kelet-közép-európai országok és jogászaik számára - mondta a Kúria elnöke, az Európai Jog Nemzetközi Szövetsége (FIDE) 27. kongresszusának megnyitó ünnepségén Budapesten csütörtökön.
Darák Péter kiemelte: a régió országaiban a demokratikus átmenet és a piacgazdaság megteremtése során már a rendszerváltás előtti években is alapvető referencia volt a közösségi jog.
A FIDE konferenciája kitűnő alkalom arra, hogy a résztvevők elmélyítsék ismereteiket az uniós és tagállami hatáskörök megosztása, az európai bankunió, az EU-n belüli intézményes egyensúly, valamint a közösségi versenyjog átalakulása terén - mondta a Kúria elnöke, aki 2015-2016-ban a FIDE soros elnöke.
Trócsányi László igazságügyi miniszter előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy mind gyakrabban merül fel az uniós jog elsőbbsége és a tagállamok alkotmányos identitása közötti konfliktus kérdése. Az EU-nak tiszteletben kell tartania a tagállamok nemzeti identitását, amely elválaszthatatlan része alapvető politikai és alkotmányos berendezkedésüknek. Ahogy az alkotmányos identitás tisztelete nem lehet abszolút, úgy az uniós jog elsőbbsége is korlátokba ütközik, éppen a tagállamok alkotmányos identitásának védelme miatt - fejtette ki.
Trócsányi László kitért az uniós jog elsődlegességének abszolút és korlátozott értelmezésére is. Arra hívta fel a figyelmet, hogy az uniós jog elsődlegességének elvét az Európai Unió Bírósága alakította ki még az 1960-as években, és később kimondta azt is, hogy ez az elsőbbség a nemzeti alkotmányos rendelkezésekkel szemben is érvényes. Az uniós jog elsőbbségéhez kapcsolódó lojális együttműködés elvét tartalmazza az uniós szerződés, ám a következetes luxembourgi bírósági gyakorlat ellenére az uniós jog elsőbbsége kifejezetten nem jelenik meg a hatályos uniós szerződésekben.
Az államok tehát nem akarták szerződési rangra emelni ezt az elvet, pedig a bírósági gyakorlatban kidolgozott más elvek esetén ezt megtették. Ezt az összetett problémát még a Lisszaboni Szerződés sem oldotta meg végérvényesen, mert az uniós jog elsőbbségének elve ellenállást váltott ki egyes alkotmánybíróságok részéről, és a francia, valamint a holland népszavazás is elvetette az európai alkotmányos szerződést. Egyes alkotmánybíróságok elfogadják ugyan az alkotmány alatt elhelyezkedő normákkal szemben az uniós jog elsőbbségét, de az alkotmány tekintetében nem - mondta a miniszter.
Trócsányi László szerint ez a tartózkodás, ellenállás az uniós jog elsőbbségének korlátlan érvényesítésével szemben azon alapul, hogy létezik egy bizonyos alkotmányos mag, amelyről egyetlen állam sem mondhat le, mert szuverenitásának részét képezi. Ez az alkotmányos identitás csak az adott állam sajátosságait figyelembe véve határozható meg.
Az uniós szerződések urai az államok, az EU esetében pedig államok uniójáról van szó, amelyben a hatáskörök nem a szerződésekből fakadnak, hanem a tagállami akaratból - fűzte hozzá a magyar miniszter.
A FIDE háromnapos budapesti kongresszusán az európai jog nemzetközi szakértői és gyakorló jogászai, valamint az Európai Unió Bírósága és a tagállamok legfelsőbb bíróságainak bírái vitatják meg az Európai Bankunió, a versenyjog és az uniós, illetve tagállami hatáskörök és szabályozás kérdéseit.
A FIDE 1961-ben jött létre Brüsszelben a közösségi és tagállami jog kölcsönhatásának kutatása céljából. Jelenleg 29 nemzeti tagozat vesz részt a szervezet munkájában, feladatuk, hogy hazájukban előmozdítsák az európai jogi kultúra tudatosítását és az uniós jog fejlesztését. A FIDE egyik legfontosabb eseménye a kétévente más és más tagállamban megrendezett kongresszus, melyet az Európai Unió is támogat.
A budapesti kongresszuson részt vesz Koen Lenaerts, az Európai Unió Bíróságának elnöke és Francisco Fonseca Morillo, az Európai Bizottság jogérvényesülési és fogyasztópolitikai főigazgatóságának igazgatója is.
http://magyarhirlap.hu/cikk/55758/Darak_Peter_Az_unios_jognak_megkulonbozetett_fontossaga_van_KeletKozepEuropaban
MH/MTI – 2016.05.19. 14:15
Az uniós jognak megkülönböztetett fontossága van a kelet-közép-európai országok és jogászaik számára - mondta a Kúria elnöke, az Európai Jog Nemzetközi Szövetsége (FIDE) 27. kongresszusának megnyitó ünnepségén Budapesten csütörtökön.
Darák Péter kiemelte: a régió országaiban a demokratikus átmenet és a piacgazdaság megteremtése során már a rendszerváltás előtti években is alapvető referencia volt a közösségi jog.
A FIDE konferenciája kitűnő alkalom arra, hogy a résztvevők elmélyítsék ismereteiket az uniós és tagállami hatáskörök megosztása, az európai bankunió, az EU-n belüli intézményes egyensúly, valamint a közösségi versenyjog átalakulása terén - mondta a Kúria elnöke, aki 2015-2016-ban a FIDE soros elnöke.
Trócsányi László igazságügyi miniszter előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy mind gyakrabban merül fel az uniós jog elsőbbsége és a tagállamok alkotmányos identitása közötti konfliktus kérdése. Az EU-nak tiszteletben kell tartania a tagállamok nemzeti identitását, amely elválaszthatatlan része alapvető politikai és alkotmányos berendezkedésüknek. Ahogy az alkotmányos identitás tisztelete nem lehet abszolút, úgy az uniós jog elsőbbsége is korlátokba ütközik, éppen a tagállamok alkotmányos identitásának védelme miatt - fejtette ki.
Trócsányi László kitért az uniós jog elsődlegességének abszolút és korlátozott értelmezésére is. Arra hívta fel a figyelmet, hogy az uniós jog elsődlegességének elvét az Európai Unió Bírósága alakította ki még az 1960-as években, és később kimondta azt is, hogy ez az elsőbbség a nemzeti alkotmányos rendelkezésekkel szemben is érvényes. Az uniós jog elsőbbségéhez kapcsolódó lojális együttműködés elvét tartalmazza az uniós szerződés, ám a következetes luxembourgi bírósági gyakorlat ellenére az uniós jog elsőbbsége kifejezetten nem jelenik meg a hatályos uniós szerződésekben.
Az államok tehát nem akarták szerződési rangra emelni ezt az elvet, pedig a bírósági gyakorlatban kidolgozott más elvek esetén ezt megtették. Ezt az összetett problémát még a Lisszaboni Szerződés sem oldotta meg végérvényesen, mert az uniós jog elsőbbségének elve ellenállást váltott ki egyes alkotmánybíróságok részéről, és a francia, valamint a holland népszavazás is elvetette az európai alkotmányos szerződést. Egyes alkotmánybíróságok elfogadják ugyan az alkotmány alatt elhelyezkedő normákkal szemben az uniós jog elsőbbségét, de az alkotmány tekintetében nem - mondta a miniszter.
Trócsányi László szerint ez a tartózkodás, ellenállás az uniós jog elsőbbségének korlátlan érvényesítésével szemben azon alapul, hogy létezik egy bizonyos alkotmányos mag, amelyről egyetlen állam sem mondhat le, mert szuverenitásának részét képezi. Ez az alkotmányos identitás csak az adott állam sajátosságait figyelembe véve határozható meg.
Az uniós szerződések urai az államok, az EU esetében pedig államok uniójáról van szó, amelyben a hatáskörök nem a szerződésekből fakadnak, hanem a tagállami akaratból - fűzte hozzá a magyar miniszter.
A FIDE háromnapos budapesti kongresszusán az európai jog nemzetközi szakértői és gyakorló jogászai, valamint az Európai Unió Bírósága és a tagállamok legfelsőbb bíróságainak bírái vitatják meg az Európai Bankunió, a versenyjog és az uniós, illetve tagállami hatáskörök és szabályozás kérdéseit.
A FIDE 1961-ben jött létre Brüsszelben a közösségi és tagállami jog kölcsönhatásának kutatása céljából. Jelenleg 29 nemzeti tagozat vesz részt a szervezet munkájában, feladatuk, hogy hazájukban előmozdítsák az európai jogi kultúra tudatosítását és az uniós jog fejlesztését. A FIDE egyik legfontosabb eseménye a kétévente más és más tagállamban megrendezett kongresszus, melyet az Európai Unió is támogat.
A budapesti kongresszuson részt vesz Koen Lenaerts, az Európai Unió Bíróságának elnöke és Francisco Fonseca Morillo, az Európai Bizottság jogérvényesülési és fogyasztópolitikai főigazgatóságának igazgatója is.
http://magyarhirlap.hu/cikk/55758/Darak_Peter_Az_unios_jognak_megkulonbozetett_fontossaga_van_KeletKozepEuropaban
2016. május 17., kedd
Súlyos belpolitikai válság fenyeget Horvátországban
MTI | 2016. május 16., hétfő
A horvát nemzetgyűlés harmadik hete egyetlen törvényt sem tud elfogadni, mert a szűk kormánytöbbség és a pártfegyelem hiánya miatt döntésképtelen volt a szavazásoknál.
Az ellenzéki pártok szerint új választásokat kell kiírni, mert a kormány láthatóan nem tudja biztosítani a parlamentben a többséget.
Súlyos belpolitikai válság fenyegeti Horvátországot, ha a hetek óta döntésképtelen parlament június 7-ig nem választja meg az új alkotmánybírókat, és emiatt előrehozott választásokat sem lehet majd megtartani.
A horvát alkotmánybíróság az alaptörvény rendelkezése szerint 13 tagú, és a bírákat nyolc évre választják meg. Korábban a parlamentben jelen lévő képviselők kétharmadának szavazata volt szükséges a megválasztásukhoz, de 2010-ben a nemzetgyűlés (szábor) módosította az alkotmányt, és szigorított a feltételeken: a taláros testület megválasztásához az összes megválasztott képviselő kétharmados többségére van szükség, vagyis a 151 fős parlamentben 101 szavazatra.
A bírák közül többnek a törvénnyel összhangban decemberben automatikusan hat hónapra meghosszabbodott a lejárt mandátuma - akkoriban a novemberi parlamenti választások után sem kormánya, sem parlamentje nem volt még Horvátországnak. Az alkotmánybíráknak június elején végleg lejár a megbízatása, és kétséges, hogy a szábor meg tudja-e választani addig az újakat.
A legnagyobb kormányzó párt, a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) és az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (SDP) megállapodásával összhangban a tíz alkotmánybírói helyre az illetékes parlamenti bizottság április 20-án írta ki a pályázatot. A megállapodás szerint öt helyre a HDZ, öt hely pedig az ellenzéki pártok, a SDP és Horvát Néppárt (HNS) javasolhatnak jelöltet. A pályázatra 46-an jelentkeztek, meghallgatásuk hétfőn kezdődik a parlamentben.
A választásokat felügyelő GONG civil szervezet szerint nem helyénvaló, hogy a politikai pártok egymás között "osztják fel" a megüresedett helyeket. Dragan Zelic, a GONG szóvivője úgy véli: az alkotmánybírák kiválasztásának átlátható folyamatnak kell lennie. A jelöltek életrajzát nyilvánosságra kell hozni. Zelic szerint az alkotmánybíróságba vetett hit visszaállításához a jelölteknek nemcsak kiemelkedő szakmai tudással kell rendelkezniük, hanem a legmagasabb etikai követelményeknek is meg kell felelniük.
Robert Podolnjak, a parlament alkotmányügyi és házbizottságának elnöke elutasította a vádat, hogy a bírák kiválasztása átpolitizált folyamat. Állítása szerint a taláros testület összetétele "ideológiailag kiegyensúlyozott" lesz, a konszenzus pedig megválasztásukat illetően létre fog jönni.
A horvát nemzetgyűlés azonban harmadik hete egyetlen törvényt sem tud elfogadni, mert a szűk kormánytöbbség és a pártfegyelem hiánya miatt döntésképtelen volt a szavazásoknál. Az ellenzéki pártok szerint új választásokat kell kiírni, mert a kormány láthatóan nem tudja biztosítani a parlamentben a többséget.
A horvát sajtó azonban felhívja a figyelmet arra, hogy nem lehet előrehozott választásokat tartani, ha nincs működőképes alkotmánybírósága Horvátországnak, amely el tudná dönteni, hogy a választások törvényesek voltak-e. A választások alkotmányosságáról és törvényességéről az alaptörvény szerint egyedül az alkotmánybíróság dönthet. Politikai elemzők szerint ha működőképes alkotmánybíróság nélkül bonyolítanák le választást, az ellentmondana a demokrácia alapelveinek, és elfogadhatatlan lenne az Európai Unió tagországában.
Peda Grbin szociáldemokrata országgyűlési képviselő, az alkotmányügyi bizottság alelnöke a sajtónak korábban úgy nyilatkozott: ha a kormányzó pártok nem tartják tiszteletben a megállapodást és nem választják meg a tíz alkotmánybírót vagy legalább egy részüket, hogy döntésképes legyen a testület, akkor alkotmányos válság lesz Horvátországban. Alkotmánybírósági kontroll híján a parlament alkotmánnyal ütköző törvényeket is hozhat, másrészt pedig az állampolgárok sem fordulhatnak a taláros testülethez, ha bírósági döntés folytán sérülnek alapvető jogaik.
Politikai szakértők szerint amennyiben nem működőképes a horvát alkotmánybíróság, és a kormány sem tudja biztosítani a parlamenti szavazáshoz szükséges többséget, úgy patthelyzet alakulhat ki: mert nem lehet majd kiírni előrehozott választást sem, amely egyetlen kiutat jelentene a súlyosbodó belpolitikai válságból.
http://kitekinto.hu/europa/2016/05/16/sulyos_belpolitikai_valsag_fenyeget_horvatorszagban/
A horvát nemzetgyűlés harmadik hete egyetlen törvényt sem tud elfogadni, mert a szűk kormánytöbbség és a pártfegyelem hiánya miatt döntésképtelen volt a szavazásoknál.
Az ellenzéki pártok szerint új választásokat kell kiírni, mert a kormány láthatóan nem tudja biztosítani a parlamentben a többséget.
Súlyos belpolitikai válság fenyegeti Horvátországot, ha a hetek óta döntésképtelen parlament június 7-ig nem választja meg az új alkotmánybírókat, és emiatt előrehozott választásokat sem lehet majd megtartani.
A horvát alkotmánybíróság az alaptörvény rendelkezése szerint 13 tagú, és a bírákat nyolc évre választják meg. Korábban a parlamentben jelen lévő képviselők kétharmadának szavazata volt szükséges a megválasztásukhoz, de 2010-ben a nemzetgyűlés (szábor) módosította az alkotmányt, és szigorított a feltételeken: a taláros testület megválasztásához az összes megválasztott képviselő kétharmados többségére van szükség, vagyis a 151 fős parlamentben 101 szavazatra.
A bírák közül többnek a törvénnyel összhangban decemberben automatikusan hat hónapra meghosszabbodott a lejárt mandátuma - akkoriban a novemberi parlamenti választások után sem kormánya, sem parlamentje nem volt még Horvátországnak. Az alkotmánybíráknak június elején végleg lejár a megbízatása, és kétséges, hogy a szábor meg tudja-e választani addig az újakat.
A legnagyobb kormányzó párt, a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) és az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (SDP) megállapodásával összhangban a tíz alkotmánybírói helyre az illetékes parlamenti bizottság április 20-án írta ki a pályázatot. A megállapodás szerint öt helyre a HDZ, öt hely pedig az ellenzéki pártok, a SDP és Horvát Néppárt (HNS) javasolhatnak jelöltet. A pályázatra 46-an jelentkeztek, meghallgatásuk hétfőn kezdődik a parlamentben.
A választásokat felügyelő GONG civil szervezet szerint nem helyénvaló, hogy a politikai pártok egymás között "osztják fel" a megüresedett helyeket. Dragan Zelic, a GONG szóvivője úgy véli: az alkotmánybírák kiválasztásának átlátható folyamatnak kell lennie. A jelöltek életrajzát nyilvánosságra kell hozni. Zelic szerint az alkotmánybíróságba vetett hit visszaállításához a jelölteknek nemcsak kiemelkedő szakmai tudással kell rendelkezniük, hanem a legmagasabb etikai követelményeknek is meg kell felelniük.
Robert Podolnjak, a parlament alkotmányügyi és házbizottságának elnöke elutasította a vádat, hogy a bírák kiválasztása átpolitizált folyamat. Állítása szerint a taláros testület összetétele "ideológiailag kiegyensúlyozott" lesz, a konszenzus pedig megválasztásukat illetően létre fog jönni.
A horvát nemzetgyűlés azonban harmadik hete egyetlen törvényt sem tud elfogadni, mert a szűk kormánytöbbség és a pártfegyelem hiánya miatt döntésképtelen volt a szavazásoknál. Az ellenzéki pártok szerint új választásokat kell kiírni, mert a kormány láthatóan nem tudja biztosítani a parlamentben a többséget.
A horvát sajtó azonban felhívja a figyelmet arra, hogy nem lehet előrehozott választásokat tartani, ha nincs működőképes alkotmánybírósága Horvátországnak, amely el tudná dönteni, hogy a választások törvényesek voltak-e. A választások alkotmányosságáról és törvényességéről az alaptörvény szerint egyedül az alkotmánybíróság dönthet. Politikai elemzők szerint ha működőképes alkotmánybíróság nélkül bonyolítanák le választást, az ellentmondana a demokrácia alapelveinek, és elfogadhatatlan lenne az Európai Unió tagországában.
Peda Grbin szociáldemokrata országgyűlési képviselő, az alkotmányügyi bizottság alelnöke a sajtónak korábban úgy nyilatkozott: ha a kormányzó pártok nem tartják tiszteletben a megállapodást és nem választják meg a tíz alkotmánybírót vagy legalább egy részüket, hogy döntésképes legyen a testület, akkor alkotmányos válság lesz Horvátországban. Alkotmánybírósági kontroll híján a parlament alkotmánnyal ütköző törvényeket is hozhat, másrészt pedig az állampolgárok sem fordulhatnak a taláros testülethez, ha bírósági döntés folytán sérülnek alapvető jogaik.
Politikai szakértők szerint amennyiben nem működőképes a horvát alkotmánybíróság, és a kormány sem tudja biztosítani a parlamenti szavazáshoz szükséges többséget, úgy patthelyzet alakulhat ki: mert nem lehet majd kiírni előrehozott választást sem, amely egyetlen kiutat jelentene a súlyosbodó belpolitikai válságból.
http://kitekinto.hu/europa/2016/05/16/sulyos_belpolitikai_valsag_fenyeget_horvatorszagban/
2016. április 19., kedd
Továbbra sem szavazhatnak az orosz rabok
Az orosz alkotmánybírák elutasították a strasbourgi bíróság ítéletének végrehajtását Oroszország szuverenitásának megsértésére hivatkozva, írja az MTI.
Az Emberi Jogok Európai Bíróságának 2013-as döntése értelmében Moszkvának biztosítania kellene a börtönbüntetésüket töltő elítéltek számára a választójog gyakorlását, az orosz alkotmánybíróság szerint azonban az ítélet ellentétes az orosz alaptörvénnyel, ezért annak végrehajtása nem lehetséges.
Az alkotmánybírák szerint az emberi jogi bíróság túllépte hatáskörét, mert az orosz alaptörvény az elítéltek számára megtiltja a szavazást, a strasbourgi testület pedig nem követelhet alkotmánymódosítást Oroszországtól. A moszkvai testület határozatában rámutatott, hogy Oroszország az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezmény jóváhagyásakor nem adta beleegyezését alkotmányának módosításához.
A határozat értelmében az egyezmény nagyobb jogi erővel bír ugyan az oroszországi szövetségi törvényeknél, ám az alaptörvénynél nem, és azzal nem is egyenlő. Rámutattak arra is, hogy azok esetében, akik nem börtönben, hanem büntető kolóniákban töltik büntetésüket, a szövetségi törvényhozás alkalmazhatja a büntetés alternatív formáit, így az érintettek visszanyerhetik a szavazójogukat. Ekképpen az EJEB határozata részben végrehajtható.
Az orosz igazságügyi minisztérium még februárban kérte az alkotmánybíróságtól az EJEB ítéletének mérlegelését, akkor az orosz törvényhozás mindkét háza, a kormány, az elnöki hivatal, a főügyészség és a központi választási bizottság is egyaránt azt kérte, hogy ne kelljen végrehajtani. Arra hivatkoztak, hogy John Hirst elítélt esetében Nagy-Britannia szintén nem hajtotta végre a strasbourgi bíróság egy hasonló határozatát.
Vlagyimir Putyin december közepén írta alá azt a törvényt, amelynek értelmében az alkotmánybíróság figyelmen kívül hagyhatja a nemzetközi bíróságok döntéseit. A jogszabály lehetővé teszi, hogy végrehajthatatlannak minősítsenek nemzetközi törvényszéki döntéseket, amennyiben azok ellentétesek az alkotmánnyal.
A legfrissebb adatok szerint Oroszországban jelenleg 650 ezer ember tölti a rá kiszabott szabadságvesztést.
http://index.hu/kulfold/2016/04/19/tovabbra_sem_szavazhatnak_az_orosz_rabok/
Az Emberi Jogok Európai Bíróságának 2013-as döntése értelmében Moszkvának biztosítania kellene a börtönbüntetésüket töltő elítéltek számára a választójog gyakorlását, az orosz alkotmánybíróság szerint azonban az ítélet ellentétes az orosz alaptörvénnyel, ezért annak végrehajtása nem lehetséges.
Az alkotmánybírák szerint az emberi jogi bíróság túllépte hatáskörét, mert az orosz alaptörvény az elítéltek számára megtiltja a szavazást, a strasbourgi testület pedig nem követelhet alkotmánymódosítást Oroszországtól. A moszkvai testület határozatában rámutatott, hogy Oroszország az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezmény jóváhagyásakor nem adta beleegyezését alkotmányának módosításához.
A határozat értelmében az egyezmény nagyobb jogi erővel bír ugyan az oroszországi szövetségi törvényeknél, ám az alaptörvénynél nem, és azzal nem is egyenlő. Rámutattak arra is, hogy azok esetében, akik nem börtönben, hanem büntető kolóniákban töltik büntetésüket, a szövetségi törvényhozás alkalmazhatja a büntetés alternatív formáit, így az érintettek visszanyerhetik a szavazójogukat. Ekképpen az EJEB határozata részben végrehajtható.
Az orosz igazságügyi minisztérium még februárban kérte az alkotmánybíróságtól az EJEB ítéletének mérlegelését, akkor az orosz törvényhozás mindkét háza, a kormány, az elnöki hivatal, a főügyészség és a központi választási bizottság is egyaránt azt kérte, hogy ne kelljen végrehajtani. Arra hivatkoztak, hogy John Hirst elítélt esetében Nagy-Britannia szintén nem hajtotta végre a strasbourgi bíróság egy hasonló határozatát.
Vlagyimir Putyin december közepén írta alá azt a törvényt, amelynek értelmében az alkotmánybíróság figyelmen kívül hagyhatja a nemzetközi bíróságok döntéseit. A jogszabály lehetővé teszi, hogy végrehajthatatlannak minősítsenek nemzetközi törvényszéki döntéseket, amennyiben azok ellentétesek az alkotmánnyal.
A legfrissebb adatok szerint Oroszországban jelenleg 650 ezer ember tölti a rá kiszabott szabadságvesztést.
http://index.hu/kulfold/2016/04/19/tovabbra_sem_szavazhatnak_az_orosz_rabok/
2016. április 11., hétfő
Működőképessége határán az alkotmánybíróság
Népszava|2016. ápr 11. 09:10
Működőképessége határán van az Alkotmánybíróság Andrej Danko házelnök, a Szlovák Nemzeti Párt elnöke szerint – írta az Új Szó a TASR hírügynökségre hivatkozva.
„Fontos, hogy konszenzust találjunk a parlament és az elnök elképzelései között” – mondta a parlament elnöke. Danko egyelőre nem írja ki a választásokat az üres alkotmánybírói helyekre. „Megvárjuk a kormányprogram elfogadását, illetve, hogy véglegesedjenek a parlamenti bizottságok” – mondta, ám reményének adott hangot, hogy a kompromisszum hamarosan létrejöhet. A távozó alkotmánybírák helyére a parlament új tagokat választott, ám Andrej Kiska államfő nem nevezte ki mindegyiket, mivel kifogásai támadtak a jelöltek szakmaiságával kapcsolatban.
http://nepszava.hu/cikk/1090888-mukodokepessege-hataran-az-alkotmanybirosag/
Működőképessége határán van az Alkotmánybíróság Andrej Danko házelnök, a Szlovák Nemzeti Párt elnöke szerint – írta az Új Szó a TASR hírügynökségre hivatkozva.
„Fontos, hogy konszenzust találjunk a parlament és az elnök elképzelései között” – mondta a parlament elnöke. Danko egyelőre nem írja ki a választásokat az üres alkotmánybírói helyekre. „Megvárjuk a kormányprogram elfogadását, illetve, hogy véglegesedjenek a parlamenti bizottságok” – mondta, ám reményének adott hangot, hogy a kompromisszum hamarosan létrejöhet. A távozó alkotmánybírák helyére a parlament új tagokat választott, ám Andrej Kiska államfő nem nevezte ki mindegyiket, mivel kifogásai támadtak a jelöltek szakmaiságával kapcsolatban.
http://nepszava.hu/cikk/1090888-mukodokepessege-hataran-az-alkotmanybirosag/
2016. április 7., csütörtök
A magyar élsportban bármit lehet
Bede Márton
Miután a Kiss László által 55 évvel ezelőtt elkövetett nemi erőszak ügye rejtélyes módon hirtelen berobbant a közbeszédbe, az elemi felháborodás először magával a szexuális bűncselekménnyel foglalkozott. Hogy pontosan mi történt, megbűnhödött-e az úszóválogatott kapitánya, szabad-e őt sportolók közelébe engedni, ki hibázott az egész ügy furcsa, évtizedeken át tartó eltussolásával. Kiss ügye azonban nem kizárólag egy nővel erőszakoskodó férfi elszigetelt története, hanem sokkal inkább
a teljes magyar élsporté, Magyarország és az élsport különös kapcsolatáé.
A Kiss részvételével elkövetett csoportos nemi erőszak semmilyen szempontból sem különleges eset. Sok ilyen történt és történik Magyarországon, és még azt sem lehet mondani, hogy a világon nálunk különösen rossz lenne a helyzet. Áldozathibáztatás a „miért ment oda miniszoknyában”-tól az „igazából neki sem volt ellenére”-ig mindenhol előfordul. Ami viszont igenis különlegessé teszi Kiss ügyét, az a a jellegzetesen magyar sportközeg, amely évtizedeken át nem beszélt kifelé az ügyről, és most sem tudja eldönteni, hogy mit kezdjen a 75 éves edzővel.
Az élsport zárt világa azért gondolkodik így, mert a magyar társadalom évtizedek óta felhatalmazta arra, hogy bármit megtegyen a sikerért. Mint mindenhol a világon, a magyar nemzeti identitás a történelmi tragédiák mellett a sikerekre épül, és ezeket néhány, hazájából elüldözött Nobel-díjason kívül egy ideje szinte csak sportolók szállítják. A magyar élsport és a magyar társadalom közötti íratlan szerződés a sportsikerekért mindenre képes Rákosi-rendszer óta van kőbe vésve:
mi megnyerjük az aranyakat, ti ennek örültök, és nem kérdeztek semmit.
A szovjet blokk országaiban ez a szerződés mindenhol hasonlóan nézett ki, de a rendszerváltás után nem mindenhol tudott fennmaradni. Demokratikus keretek közt nem lehetett rabszolgákat tartani és teletömni őket mindenféle doppingszerekkel. Maguk a sportolók, családjuk, a sajtó, a közvélemény és végső soron a politika ezt nem engedhette tovább. Magyarországon sajnos nem sikerült teljesen megnyerni az előző rendszer elleni meccset, és így annak sok szelete szinte érintetlen maradhatott. Így van ez az élsport esetében is.
Magyarország balszerencséje, hogy a jóval korábbi hagyományokra építő vívás mellett a magyar élsport olyan sportágakra koncentrált, amelyek teljes odaadást igényeltek a sportolók részéről. Úszásban, kajakozásban, tornában, atlétikában csak úgy lehetett valaki olimpiai bajnok, ha nagyon korán kezdett el sportolni, és éveken, évtizedeken át aszkétaként csak a sportnak élt. Egy világklasszis focistának sokkal több szabadideje van, mint egy hasonló színvonalon úszónak, mert a különböző sportágak más minőségű és mennyiségű edzésmunkát kívánnak meg.
A szocialista Magyarországon kitalált, máig változatlan élsport-struktúrának így arra van szüksége, hogy a rendszerbe nagyon fiatal gyerekeket tudjanak beépíteni, akik aztán mindig azt tesznek zokszó és kérdés nélkül, amit a rendszer működtetői, az edzők és sportvezetők megkövetelnek tőlük. Egy ilyen rendszerbe, amelyben ráadásul nem kell semmiféle felelősségrevonástól tartani sem felettesek, sem a társadalom részéről, bele van kódolva a visszaélés lehetősége.
Magyarországon számtalan edző és sportvezető működött és működik, akikre soha, senki egy rossz szót nem szólt. Kiváló sportszakmai és pedagógiai munkájuknak köszönhetően sok olyan magyar sportoló nőtt fel, akik olimpiai érmeiken túl is példaképek tudtak lenni. Még az uszodából is ott a jó példa, a határozott, intelligens Gyurta Dániel. Viszont sajnos ez a közeg, amelyben teljesen szabad kezet, sok pénzt és hatalmat lehetett kapni, vonzotta az elég rossz minőségű embereket, a szadista állatoktól a szimpla tolvajokig.
Nem véletlenül lubickolhat kéjesen ebben a közegben egy Gyárfás Tamás-kaliberű ember is.
Sajnos ha a szadista állatok és a szimpla tolvajok szállították a nemzeti identitás sarokköveit, az olimpiai aranyakat, a magyar társadalom, különösen pedig annak széles, sportért rajongó szelete, előzékenyen félrenézett. Mit félrenézett - a nyilvánvaló tényekről sem hajlandó tudomást venni egészen a mai napig.
A volt szovjet blokkban szinte egyedülálló módon Magyarország máig nem nézett szembe azzal a kényelmetlen ténnyel, hogy annak a sok-sok olimpiai aranynak jelentős része minden bizonnyal doppingszereknek, központilag irányított teljesítményfokozó programnak köszönhető. Így volt ez az összes környező országban (és van Oroszországban ma is), de nálunk sem a közönség, sem a sportvezetők, sem a politika, sem az újságírók nem tették fel soha a kényelmetlen kérdést, hogy miért tudtak magyar sportolók annyival nagyobbat dobni, annyival gyorsabban úszni és evezni, annyival erősebbnek lenni, mint összes ellenfelük.
Ha egy edző vagy sportvezető úgy gondolta, hogy a sikerért bármit beadhat a rábízott, sokszor gyerekkorú sportolónak, nyilván ugyanezt gondolta a nevelő szándékú pofonokról is. Innét pedig már csak egy lépés volt a szexuális bántalmazás.
Kiss László egyszerűen csak kihasználta, hogy érinthetetlen egy olyan rendszerben, amely máig szinte változatlanul működik.
Amíg a magyar társadalom úgy gondolja, hogy olimpiai érmekért cserébe érdemes gyerekeit, lányokat és fiúkat egyaránt kitenni ennek a gépezetnek, addig nem is fog semmi változni. A holnap reggeli edzéseken talán nem erőszakolnak meg senkit az országban, de hogy számtalan reménybeli bajnokot aláznak meg, az egészen biztos.
http://444.hu/2016/04/07/a-magyar-elsportban-barmit-lehet
Miután a Kiss László által 55 évvel ezelőtt elkövetett nemi erőszak ügye rejtélyes módon hirtelen berobbant a közbeszédbe, az elemi felháborodás először magával a szexuális bűncselekménnyel foglalkozott. Hogy pontosan mi történt, megbűnhödött-e az úszóválogatott kapitánya, szabad-e őt sportolók közelébe engedni, ki hibázott az egész ügy furcsa, évtizedeken át tartó eltussolásával. Kiss ügye azonban nem kizárólag egy nővel erőszakoskodó férfi elszigetelt története, hanem sokkal inkább
a teljes magyar élsporté, Magyarország és az élsport különös kapcsolatáé.
A Kiss részvételével elkövetett csoportos nemi erőszak semmilyen szempontból sem különleges eset. Sok ilyen történt és történik Magyarországon, és még azt sem lehet mondani, hogy a világon nálunk különösen rossz lenne a helyzet. Áldozathibáztatás a „miért ment oda miniszoknyában”-tól az „igazából neki sem volt ellenére”-ig mindenhol előfordul. Ami viszont igenis különlegessé teszi Kiss ügyét, az a a jellegzetesen magyar sportközeg, amely évtizedeken át nem beszélt kifelé az ügyről, és most sem tudja eldönteni, hogy mit kezdjen a 75 éves edzővel.
Az élsport zárt világa azért gondolkodik így, mert a magyar társadalom évtizedek óta felhatalmazta arra, hogy bármit megtegyen a sikerért. Mint mindenhol a világon, a magyar nemzeti identitás a történelmi tragédiák mellett a sikerekre épül, és ezeket néhány, hazájából elüldözött Nobel-díjason kívül egy ideje szinte csak sportolók szállítják. A magyar élsport és a magyar társadalom közötti íratlan szerződés a sportsikerekért mindenre képes Rákosi-rendszer óta van kőbe vésve:
mi megnyerjük az aranyakat, ti ennek örültök, és nem kérdeztek semmit.
A szovjet blokk országaiban ez a szerződés mindenhol hasonlóan nézett ki, de a rendszerváltás után nem mindenhol tudott fennmaradni. Demokratikus keretek közt nem lehetett rabszolgákat tartani és teletömni őket mindenféle doppingszerekkel. Maguk a sportolók, családjuk, a sajtó, a közvélemény és végső soron a politika ezt nem engedhette tovább. Magyarországon sajnos nem sikerült teljesen megnyerni az előző rendszer elleni meccset, és így annak sok szelete szinte érintetlen maradhatott. Így van ez az élsport esetében is.
Magyarország balszerencséje, hogy a jóval korábbi hagyományokra építő vívás mellett a magyar élsport olyan sportágakra koncentrált, amelyek teljes odaadást igényeltek a sportolók részéről. Úszásban, kajakozásban, tornában, atlétikában csak úgy lehetett valaki olimpiai bajnok, ha nagyon korán kezdett el sportolni, és éveken, évtizedeken át aszkétaként csak a sportnak élt. Egy világklasszis focistának sokkal több szabadideje van, mint egy hasonló színvonalon úszónak, mert a különböző sportágak más minőségű és mennyiségű edzésmunkát kívánnak meg.
A szocialista Magyarországon kitalált, máig változatlan élsport-struktúrának így arra van szüksége, hogy a rendszerbe nagyon fiatal gyerekeket tudjanak beépíteni, akik aztán mindig azt tesznek zokszó és kérdés nélkül, amit a rendszer működtetői, az edzők és sportvezetők megkövetelnek tőlük. Egy ilyen rendszerbe, amelyben ráadásul nem kell semmiféle felelősségrevonástól tartani sem felettesek, sem a társadalom részéről, bele van kódolva a visszaélés lehetősége.
Magyarországon számtalan edző és sportvezető működött és működik, akikre soha, senki egy rossz szót nem szólt. Kiváló sportszakmai és pedagógiai munkájuknak köszönhetően sok olyan magyar sportoló nőtt fel, akik olimpiai érmeiken túl is példaképek tudtak lenni. Még az uszodából is ott a jó példa, a határozott, intelligens Gyurta Dániel. Viszont sajnos ez a közeg, amelyben teljesen szabad kezet, sok pénzt és hatalmat lehetett kapni, vonzotta az elég rossz minőségű embereket, a szadista állatoktól a szimpla tolvajokig.
Nem véletlenül lubickolhat kéjesen ebben a közegben egy Gyárfás Tamás-kaliberű ember is.
Sajnos ha a szadista állatok és a szimpla tolvajok szállították a nemzeti identitás sarokköveit, az olimpiai aranyakat, a magyar társadalom, különösen pedig annak széles, sportért rajongó szelete, előzékenyen félrenézett. Mit félrenézett - a nyilvánvaló tényekről sem hajlandó tudomást venni egészen a mai napig.
A volt szovjet blokkban szinte egyedülálló módon Magyarország máig nem nézett szembe azzal a kényelmetlen ténnyel, hogy annak a sok-sok olimpiai aranynak jelentős része minden bizonnyal doppingszereknek, központilag irányított teljesítményfokozó programnak köszönhető. Így volt ez az összes környező országban (és van Oroszországban ma is), de nálunk sem a közönség, sem a sportvezetők, sem a politika, sem az újságírók nem tették fel soha a kényelmetlen kérdést, hogy miért tudtak magyar sportolók annyival nagyobbat dobni, annyival gyorsabban úszni és evezni, annyival erősebbnek lenni, mint összes ellenfelük.
Ha egy edző vagy sportvezető úgy gondolta, hogy a sikerért bármit beadhat a rábízott, sokszor gyerekkorú sportolónak, nyilván ugyanezt gondolta a nevelő szándékú pofonokról is. Innét pedig már csak egy lépés volt a szexuális bántalmazás.
Kiss László egyszerűen csak kihasználta, hogy érinthetetlen egy olyan rendszerben, amely máig szinte változatlanul működik.
Amíg a magyar társadalom úgy gondolja, hogy olimpiai érmekért cserébe érdemes gyerekeit, lányokat és fiúkat egyaránt kitenni ennek a gépezetnek, addig nem is fog semmi változni. A holnap reggeli edzéseken talán nem erőszakolnak meg senkit az országban, de hogy számtalan reménybeli bajnokot aláznak meg, az egészen biztos.
http://444.hu/2016/04/07/a-magyar-elsportban-barmit-lehet
2016. március 22., kedd
Magyar bíró: elfogadhatatlan, hogy a Velencei Bizottság megkülönböztet “régi” és “új” demokráciákat
Varsó – Elfogadhatatlan, hogy a Velencei Bizottság megkülönböztet “régi” és “új” demokráciákat – mondta el Varga Zs. András magyar alkotmánybíró, az Európa Tanács alkotmányjogi kérdésekkel foglalkozó szakértői testületének magyar tagja a Nasz Dziennik című lengyel napilapban hétfőn közölt interjúban.
A lengyel katolikus lap azután kereste meg Varga Zs. Andrást, hogy a jogászprofesszor a Velencei Bizottság egyetlen tagjaként nem támogatta a testület múlt héten elfogadott, Lengyelországgal kapcsolatos határozatát, amelyben kimondták: aláássák a demokráciát, az emberi jogokat és a jogállamiságot az alkotmánybíróság hatékonyságát korlátozó lengyel jogszabályváltozások.
A “Lengyelország ügyvédje vagyok” című interjúban a Velencei Bizottság magyar tagja kifejtette: az alkotmánybíróságról szóló lengyel törvénymódosításról nem lehet beszélni anélkül, hogy figyelembe vennék a taláros testület összetételét, valamint a jelenleg fennálló helyzetet okozó események időrendjét.
Varga ezzel arra utalt, hogy a 15 fős lengyel testületnek jelenleg 12 aktív tagja van, ebből tízet az előző, kettőt pedig a jelenlegi kormány idején iktattak be. Három bírói poszt betöltéséről, a hiányos összetételben kiadott ítéletek érvényességéről vita folyik a jelenlegi kormány, az ellenzék és az alkotmánybíróság között. A lengyel alkotmánybíróság, majd a Velencei Bizottság által megkérdőjelezett tavaly decemberi törvénymódosítást a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) az előző, a Polgári Platform vezette kormány által a választási ciklus legvégén végrehajtott személycserék ellensúlyozásául szánta.
A magyar alkotmánybíró kifejtette: a PiS törvénymódosítását alkotmányellenesnek minősítve, a lengyel alkotmánybíróság saját ügyében döntött, erre pedig nem lett volna jogosult. “Gondolom, ez ügyben önmagát korlátoznia, mérsékelnie kellene” – vélte Varga Zs.
A magyar bíró az egyik legproblematikusabb kérdésnek azt minősítette, hogy melyik évtől tekintik az országokat demokráciának. A Velencei Bizottság az Európa Tanács létrejöttének évét, 1949-et tartja mérvadónak, és ennek alapján megkülönböztet “régi” és “új” európai demokráciákat. Ezt a hozzáállást a magyar alkotmánybíró “tisztességtelennek, szabálytalannak és logikátlannak” minősíti, mert azt sugallja, hogy korábban egyetlen európai ország sem volt demokrácia.
Ez pedig nem igaz – állapítja meg. Lengyelország a második világháború után nem maga választotta a diktatórikus rezsimet, hanem azok az országok szolgáltatták ki Sztálinnak, amelyeket ma régi demokráciáknak tartanak. 1990-ben, amikor létrejött a Velencei Bizottság, ennek a megkülönböztetésnek még talán lett volna valami értelme, de ma már, 26 év elteltével, semmi. Annál inkább nem, hogy az egész rendszerváltást éppen Lengyelország indította el. Hogy jönnek ahhoz, hogy kioktassák Lengyelországot demokráciából? – teszi fel a kérdést.
Különösen nyugtalanítónak minősítette a magyar alkotmánybíró azt az újabb keletű jelenséget, hogy az európai jogalkotásban összemosódik a “kötelező” és a “lágy jog”. A Velencei Bizottság által kiadott szakértői útmutatások az utóbbihoz tartoznak. Az Európai Bizottság azonban, mely februárban a lengyel alkotmánybíróság helyzetére való tekintettel is jogállamisági mechanizmust indított el Lengyelországgal szemben, közölte, hogy ebben támaszkodni fog a Velencei Bizottság véleményére. “A lágy jog így kötelező erejűvé válik” – állapította meg Varga Zs. András.
– MTI, Lucie Szymanowska – –
A lengyel katolikus lap azután kereste meg Varga Zs. Andrást, hogy a jogászprofesszor a Velencei Bizottság egyetlen tagjaként nem támogatta a testület múlt héten elfogadott, Lengyelországgal kapcsolatos határozatát, amelyben kimondták: aláássák a demokráciát, az emberi jogokat és a jogállamiságot az alkotmánybíróság hatékonyságát korlátozó lengyel jogszabályváltozások.
A “Lengyelország ügyvédje vagyok” című interjúban a Velencei Bizottság magyar tagja kifejtette: az alkotmánybíróságról szóló lengyel törvénymódosításról nem lehet beszélni anélkül, hogy figyelembe vennék a taláros testület összetételét, valamint a jelenleg fennálló helyzetet okozó események időrendjét.
Varga ezzel arra utalt, hogy a 15 fős lengyel testületnek jelenleg 12 aktív tagja van, ebből tízet az előző, kettőt pedig a jelenlegi kormány idején iktattak be. Három bírói poszt betöltéséről, a hiányos összetételben kiadott ítéletek érvényességéről vita folyik a jelenlegi kormány, az ellenzék és az alkotmánybíróság között. A lengyel alkotmánybíróság, majd a Velencei Bizottság által megkérdőjelezett tavaly decemberi törvénymódosítást a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) az előző, a Polgári Platform vezette kormány által a választási ciklus legvégén végrehajtott személycserék ellensúlyozásául szánta.
A magyar alkotmánybíró kifejtette: a PiS törvénymódosítását alkotmányellenesnek minősítve, a lengyel alkotmánybíróság saját ügyében döntött, erre pedig nem lett volna jogosult. “Gondolom, ez ügyben önmagát korlátoznia, mérsékelnie kellene” – vélte Varga Zs.
A magyar bíró az egyik legproblematikusabb kérdésnek azt minősítette, hogy melyik évtől tekintik az országokat demokráciának. A Velencei Bizottság az Európa Tanács létrejöttének évét, 1949-et tartja mérvadónak, és ennek alapján megkülönböztet “régi” és “új” európai demokráciákat. Ezt a hozzáállást a magyar alkotmánybíró “tisztességtelennek, szabálytalannak és logikátlannak” minősíti, mert azt sugallja, hogy korábban egyetlen európai ország sem volt demokrácia.
Ez pedig nem igaz – állapítja meg. Lengyelország a második világháború után nem maga választotta a diktatórikus rezsimet, hanem azok az országok szolgáltatták ki Sztálinnak, amelyeket ma régi demokráciáknak tartanak. 1990-ben, amikor létrejött a Velencei Bizottság, ennek a megkülönböztetésnek még talán lett volna valami értelme, de ma már, 26 év elteltével, semmi. Annál inkább nem, hogy az egész rendszerváltást éppen Lengyelország indította el. Hogy jönnek ahhoz, hogy kioktassák Lengyelországot demokráciából? – teszi fel a kérdést.
Különösen nyugtalanítónak minősítette a magyar alkotmánybíró azt az újabb keletű jelenséget, hogy az európai jogalkotásban összemosódik a “kötelező” és a “lágy jog”. A Velencei Bizottság által kiadott szakértői útmutatások az utóbbihoz tartoznak. Az Európai Bizottság azonban, mely februárban a lengyel alkotmánybíróság helyzetére való tekintettel is jogállamisági mechanizmust indított el Lengyelországgal szemben, közölte, hogy ebben támaszkodni fog a Velencei Bizottság véleményére. “A lágy jog így kötelező erejűvé válik” – állapította meg Varga Zs. András.
– MTI, Lucie Szymanowska – –
2016. március 20., vasárnap
Nincs meg a jogok anyagi fedezete
A javak elosztásáról, a bíróságok működéséről és a jogtudósok szerepéről is szó volt Kaposváron
MH/MTI – 2016.03.18. 14:47
A javak egyenlőtlen globális elosztásáról, a bíróságok működéséről, a jogtudósok szerepéről, valamint az erkölcs és a jog kapcsolatáról is szóltak a Jogi beszélgetések elnevezésű fórum előadói pénteken Kaposváron.
A csütörtökön kezdődött fórum zárónapján Lenkovics Barnabás, az Alkotmánybíróság elnöke azt mondta: a materiális javak világában globálisan katasztrofális szociális szakadék alakult ki. A világon 3,5-4 milliárd ember nyomorban tengődik, és egyszerre jelentkezik a túlnépesedésnek, valamint a természeti javak kimerülésének és a klímaváltozásnak a problémája; mindez a jövőben százmilliós tömegeket késztethet otthona elhagyására.
Az ENSZ-dokumentumok és az Európai Unió emberi jogi dokumentumai ugyanakkor olyan jogokat garantál, amelyeknek nincs meg az anyagi fedezete, ezért gondolkodni kell a materiális és immateriális javak újraelosztásán - fogalmazott.
Rámutatott: ahogy Magyarország keresi az utat belső szociális gondjai megoldására, úgy törekszik a fenntarthatóságra az Európai Unió és a globális világ is.
Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke arról szólt, hogy a bírósági szervezet jelentős eredményeket ért el az elmúlt négy évben. Olyan kihívások ellenére tudta megőrizni működőképességét, mint amilyet a devizahiteles, a szabálysértési, vagy a migránsügyek nagy száma jelentett és jelent a mai napig.
Kitért arra, hogy az Európai Bizottság egy évvel ezelőtt megjelent igazságügyi eredménytáblája szerint a magyar igazságszolgáltatás az első harmadban szerepel Európában.
Handó Tünde nagy előrelépésnek nevezte több bírósági épület korszerűsítését, az igazságszolgáltatásban dolgozók munkájához szükséges infrastrukturális feltételek javítását, a bírósági szervezet átláthatóságának biztosítását.
Kiemelte, hogy országossá vált a tanúgondozási program, már több mint ezer ügyet oldottak meg bírósági közvetítéssel, és a nyitott bíróság programmal jelentős szerepet vállalnak az emberek jogi ismereteinek gyarapításában, a bíróságok iránti bizalom növelésében.
Darák Péter, a Kúria elnöke az alaptörvény hatályba lépését követően bevezetett alkotmányjogi panasz intézményének eddigi tapasztalatait osztotta meg a mintegy száztagú hallgatósággal, valamint németországi példákon keresztül a jogtudósoknak azon szerepeiről beszélt, amelyekkel segíthetik az igazságszolgáltatást abban, hogy megértessék az emberekkel a bíróságok gyakorlatát.
E témakörben Magyarországról elmondta: azok a hazai jogtudósok, akiket az elmúlt években, évtizedekben a társadalom megismerhetett, nem azért váltak ismertté és kedveltté, mert sokat szerepeltek a médiában, hanem mert fontos ügyekben megfontoltan, alkotmányos pozíciójuknak megfelelően nyilvánultak meg.
Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke az ügyvédi hivatás szempontjából sorsfordító évnek nevezte az ideit.
Elmondta: 2016-ban új polgári eljárási törvény születik, amely új alapokra helyezi a polgári perek bírósági előkészítését és tárgyalását, ősszel pedig várhatóan elfogadja az Országgyűlés az új büntetőeljárási törvényt, amely a védői és vádlotti jogokat érinti. Hozzátette, emellett tervben van a jogi szakvizsga megújítása, s jelentős változások várhatók az ügyvédi törvényben, azon belül a jogtanácsosok bírósági munkáját illetően.
Erdő Péter esztergom-budapesti érsek arról beszélt, hogy az emberiség történetében a jog sokáig szakrális jellegű normarendszer volt, amely az erkölcstől történelmileg viszonylag későn vált el, így a viselkedési szabályok megsértése is legfeljebb súlyosságában, de nem jellegében volt különböző.
A 12-13. századtól a kánonjogi gyűjtemények és az azokat magyarázó művek másutt tárgyalják a bűn témáját és másutt a büntetőjogot, a civiljog hatására a virágzó középkorban és a korai újkorban jelentősen finomodott a kánonjogi bűncselekmény elmélete.
Kiemelte, a két rendszer elválása nem jelentett merev elkülönülést, a jog igényt tartott az erkölcsi legitimációra, a közhatalom elvileg azt akarta büntetni, amit objektíve erkölcsileg is rossznak és a közösségre nézve különösen veszélyesnek ítéltek.
Az újkori természetjogi szemlélet még fenntartotta a világi büntetőjog és a természetes erkölcs közti kapcsolatot, ám ezt racionálisan az emberi megismerés és ésszerűség fogálmára szűkítve szemlélte.
Elmondta, a 19-20. századi szélsőséges pozitivizmus viszont megfosztotta a jogot attól a társadalmi erkölcsi alapjától, amit a normák etikus tartalmának követelménye biztosított, a legújabb idők relativizmusa pedig ezen túlmenően is súlyos problémákat vet fel az állam és a jog működése terén. A bűncselekmény és az erkölcsi bűn kategóriájának valamilyen kapcsolata ezért már a jog, illetve az állam és a társadalom viszonya szempontjából is komoly jelentőséggel bír.
A legújabb kori jogrendszerek sokszor olyan messze álltak a bármilyen világnézeti alapon meghatározott moralitástól, hogy a korábbi vélelem, amely szerint a törvényes világi hatalom jogszabályai erkölcsileg is köteleznek, az emberek tömegei számára elfogadhatatlannak látszott és látszik ma is - jegyezte meg Erdő Péter.
Szita Károly (Fidesz-KDNP), a somogyi megyeszékhely polgármestere örömének adott hangot, hogy a Jogi beszélgetések elnevezésű rendezvénynek immár 24. alkalommal adhat otthont Kaposvár. A városvezető Erdő Péterre utalva történelmi pillanatnak nevezte, hogy a világi mellett az egyházi jog szaktekintélye is elfogadta a szervezők meghívását.
http://magyarhirlap.hu/cikk/50397/Nincs_meg_a_jogok_anyagi_fedezete
MH/MTI – 2016.03.18. 14:47
A javak egyenlőtlen globális elosztásáról, a bíróságok működéséről, a jogtudósok szerepéről, valamint az erkölcs és a jog kapcsolatáról is szóltak a Jogi beszélgetések elnevezésű fórum előadói pénteken Kaposváron.
A csütörtökön kezdődött fórum zárónapján Lenkovics Barnabás, az Alkotmánybíróság elnöke azt mondta: a materiális javak világában globálisan katasztrofális szociális szakadék alakult ki. A világon 3,5-4 milliárd ember nyomorban tengődik, és egyszerre jelentkezik a túlnépesedésnek, valamint a természeti javak kimerülésének és a klímaváltozásnak a problémája; mindez a jövőben százmilliós tömegeket késztethet otthona elhagyására.
Az ENSZ-dokumentumok és az Európai Unió emberi jogi dokumentumai ugyanakkor olyan jogokat garantál, amelyeknek nincs meg az anyagi fedezete, ezért gondolkodni kell a materiális és immateriális javak újraelosztásán - fogalmazott.
Rámutatott: ahogy Magyarország keresi az utat belső szociális gondjai megoldására, úgy törekszik a fenntarthatóságra az Európai Unió és a globális világ is.
Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke arról szólt, hogy a bírósági szervezet jelentős eredményeket ért el az elmúlt négy évben. Olyan kihívások ellenére tudta megőrizni működőképességét, mint amilyet a devizahiteles, a szabálysértési, vagy a migránsügyek nagy száma jelentett és jelent a mai napig.
Kitért arra, hogy az Európai Bizottság egy évvel ezelőtt megjelent igazságügyi eredménytáblája szerint a magyar igazságszolgáltatás az első harmadban szerepel Európában.
Handó Tünde nagy előrelépésnek nevezte több bírósági épület korszerűsítését, az igazságszolgáltatásban dolgozók munkájához szükséges infrastrukturális feltételek javítását, a bírósági szervezet átláthatóságának biztosítását.
Kiemelte, hogy országossá vált a tanúgondozási program, már több mint ezer ügyet oldottak meg bírósági közvetítéssel, és a nyitott bíróság programmal jelentős szerepet vállalnak az emberek jogi ismereteinek gyarapításában, a bíróságok iránti bizalom növelésében.
Darák Péter, a Kúria elnöke az alaptörvény hatályba lépését követően bevezetett alkotmányjogi panasz intézményének eddigi tapasztalatait osztotta meg a mintegy száztagú hallgatósággal, valamint németországi példákon keresztül a jogtudósoknak azon szerepeiről beszélt, amelyekkel segíthetik az igazságszolgáltatást abban, hogy megértessék az emberekkel a bíróságok gyakorlatát.
E témakörben Magyarországról elmondta: azok a hazai jogtudósok, akiket az elmúlt években, évtizedekben a társadalom megismerhetett, nem azért váltak ismertté és kedveltté, mert sokat szerepeltek a médiában, hanem mert fontos ügyekben megfontoltan, alkotmányos pozíciójuknak megfelelően nyilvánultak meg.
Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke az ügyvédi hivatás szempontjából sorsfordító évnek nevezte az ideit.
Elmondta: 2016-ban új polgári eljárási törvény születik, amely új alapokra helyezi a polgári perek bírósági előkészítését és tárgyalását, ősszel pedig várhatóan elfogadja az Országgyűlés az új büntetőeljárási törvényt, amely a védői és vádlotti jogokat érinti. Hozzátette, emellett tervben van a jogi szakvizsga megújítása, s jelentős változások várhatók az ügyvédi törvényben, azon belül a jogtanácsosok bírósági munkáját illetően.
Erdő Péter esztergom-budapesti érsek arról beszélt, hogy az emberiség történetében a jog sokáig szakrális jellegű normarendszer volt, amely az erkölcstől történelmileg viszonylag későn vált el, így a viselkedési szabályok megsértése is legfeljebb súlyosságában, de nem jellegében volt különböző.
A 12-13. századtól a kánonjogi gyűjtemények és az azokat magyarázó művek másutt tárgyalják a bűn témáját és másutt a büntetőjogot, a civiljog hatására a virágzó középkorban és a korai újkorban jelentősen finomodott a kánonjogi bűncselekmény elmélete.
Kiemelte, a két rendszer elválása nem jelentett merev elkülönülést, a jog igényt tartott az erkölcsi legitimációra, a közhatalom elvileg azt akarta büntetni, amit objektíve erkölcsileg is rossznak és a közösségre nézve különösen veszélyesnek ítéltek.
Az újkori természetjogi szemlélet még fenntartotta a világi büntetőjog és a természetes erkölcs közti kapcsolatot, ám ezt racionálisan az emberi megismerés és ésszerűség fogálmára szűkítve szemlélte.
Elmondta, a 19-20. századi szélsőséges pozitivizmus viszont megfosztotta a jogot attól a társadalmi erkölcsi alapjától, amit a normák etikus tartalmának követelménye biztosított, a legújabb idők relativizmusa pedig ezen túlmenően is súlyos problémákat vet fel az állam és a jog működése terén. A bűncselekmény és az erkölcsi bűn kategóriájának valamilyen kapcsolata ezért már a jog, illetve az állam és a társadalom viszonya szempontjából is komoly jelentőséggel bír.
A legújabb kori jogrendszerek sokszor olyan messze álltak a bármilyen világnézeti alapon meghatározott moralitástól, hogy a korábbi vélelem, amely szerint a törvényes világi hatalom jogszabályai erkölcsileg is köteleznek, az emberek tömegei számára elfogadhatatlannak látszott és látszik ma is - jegyezte meg Erdő Péter.
Szita Károly (Fidesz-KDNP), a somogyi megyeszékhely polgármestere örömének adott hangot, hogy a Jogi beszélgetések elnevezésű rendezvénynek immár 24. alkalommal adhat otthont Kaposvár. A városvezető Erdő Péterre utalva történelmi pillanatnak nevezte, hogy a világi mellett az egyházi jog szaktekintélye is elfogadta a szervezők meghívását.
http://magyarhirlap.hu/cikk/50397/Nincs_meg_a_jogok_anyagi_fedezete
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)