Harmadszor is meghosszabbította a rendkívüli állapotot Párizs

Szabadon engedték a párizsi merényletek egyik gyanúsítottját

MH/MTI – 2016.05.19. 15:25

Jóváhagyta csütörtökön a francia parlament a tavaly novemberi, százharminc halálos áldozatot követelő párizsi merényletek után bevezetett rendkívüli állapot meghosszabbítását. Közben Brüsszelben szabadon engedtek egy, a párizsi merényletekkel kapcsolatban fogva tartott gyanúsítottat.

Bernard Cazeneuve francia belügyminiszter a „példátlan terrorfenyegetettséggel” indokolta a francia kormány javaslatát.

A rendkívüli állapotot harmadik alkalommal 46 igen, 2 tartózkodás és 20 nem szavazat mellett hosszabbította meg a törvényhozás július végéig.

Az intézkedés célja, hogy fokozott biztonsági intézkedések maradjanak érvényben a június 10. és július 10. között zajló labdarúgó Európa-bajnokság idején és a július 2. és július 24. között esedékes Tour de France kerékpáros körverseny idején is.

A rendkívüli állapot egyebek mellett lehetővé teszi, hogy a hatóságok házi őrizetben tartsanak állampolgárokat, továbbá bizonyos időre és bizonyos helyszíneken korlátozzák járművek és személyek szabad mozgását.

Baloldali pártok, jogvédő csoportok és a közvélemény korábban aggodalmát fejezte ki az átmenetinek szánt terrorellenes intézkedések lehetséges állandósulása miatt.

A szocialista Francois Hollande francia elnök korábban azt javasolta, hogy foglalják az alkotmányba e szabályozást, ezt azonban a politikai konszenzus hiánya miatt végül visszavonta.

A jobboldali ellenzék megszavazta a rendkívüli állapot meghosszabbítását, nehezményezte azonban, hogy hat hónap helyett csupán két hónapig marad érvényben a szabályozás. Szélsőbaloldali képviselők és a zöldek tagjai ellenezték a javaslatot, úgy vélték, ez a „rendkívüli állapot banalizálásához vezet”.

Szabadon engedték a párizsi merényletek egyik gyanúsítottját

A novemberi, Párizsban elkövetett terrortámadásokkal összefüggésben fogva tartott gyanúsítottat engedtek szabadon Brüsszelben - tájékoztatott a belga szövetségi ügyészség csütörtökön. Elmondták: a terrorista csoportban és terrorcselekményekben való részvétel vádjával előállított belga állampolgárságú Zakaria J.-t szigorú feltételek mellett helyezték szabadlábra.

A 29 éves fiatalembert a belga főváros Molenbeek nevű negyedében egy rendőrségi rajtaütés keretében fogták el társával, a marokkói állampolgárságú Mustafa E.-vel együtt. Elfogásukkor a hatóságok nem találtak sem fegyvert, sem robbanószert a gyanúsítottaknál. Mustafa E.-t már a letartóztatását követő héten szabadon bocsátották - közölte az ügyészség.

A tájékoztatás szerint a hatóságok nyilvántartásában az szerepelt, hogy a fiatalemberek kapcsolatban álltak a 130 ember halálával járó, november 13-i párizsi merényletsorozat elkövetőivel.

A La Libre Belgique francia nyelvű belga napilap csütörtökön arról tájékoztatott, hogy a belga Fenyegetésértékelési Elemző Testület (OCAM) javaslatára hat, feltehetően terrorista szervezetben harcoló belga állampolgár személyi igazolványát vonták vissza csütörtökön.

Belügyminiszteri információk szerint a hivatal már január elején kilátásba helyezte a külföldre távozott és bizonyíthatóan szélsőséges csoportokhoz csatlakozott belga állampolgárok igazolványának visszavonását, vagy érvénytelenítését.

A napilap arról tájékoztatott, hogy az első ilyen döntést március 18-án Verviers önkormányzata hozta, amikor Lotfi Aoumeur személyazonosító okmányait vonta vissza. A dzsihadista fiatalember az Iszlám Állam nevű terrorszervezet propagandavideójában tűnt fel, amelyben brüsszeli célpontok elleni terrortámadásokra szólított fel - írta a napilap.
http://magyarhirlap.hu/cikk/55768/Harmadszor_is_meghosszabbitotta_a_rendkivuli_allapotot_Parizs

Darák Péter: Az uniós jognak megkülönbözetett fontossága van Kelet-Közép-Európában

Trócsányi László szerint egyre gyakrabban merül fel az uniós jog elsőbbsége és a tagállamok alkotmányos identitása közötti konfliktus kérdése
MH/MTI – 2016.05.19. 14:15
Az uniós jognak megkülönböztetett fontossága van a kelet-közép-európai országok és jogászaik számára - mondta a Kúria elnöke, az Európai Jog Nemzetközi Szövetsége (FIDE) 27. kongresszusának megnyitó ünnepségén Budapesten csütörtökön.
Darák Péter kiemelte: a régió országaiban a demokratikus átmenet és a piacgazdaság megteremtése során már a rendszerváltás előtti években is alapvető referencia volt a közösségi jog.
A FIDE konferenciája kitűnő alkalom arra, hogy a résztvevők elmélyítsék ismereteiket az uniós és tagállami hatáskörök megosztása, az európai bankunió, az EU-n belüli intézményes egyensúly, valamint a közösségi versenyjog átalakulása terén - mondta a Kúria elnöke, aki 2015-2016-ban a FIDE soros elnöke.
Trócsányi László igazságügyi miniszter előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy mind gyakrabban merül fel az uniós jog elsőbbsége és a tagállamok alkotmányos identitása közötti konfliktus kérdése. Az EU-nak tiszteletben kell tartania a tagállamok nemzeti identitását, amely elválaszthatatlan része alapvető politikai és alkotmányos berendezkedésüknek. Ahogy az alkotmányos identitás tisztelete nem lehet abszolút, úgy az uniós jog elsőbbsége is korlátokba ütközik, éppen a tagállamok alkotmányos identitásának védelme miatt - fejtette ki.
Trócsányi László kitért az uniós jog elsődlegességének abszolút és korlátozott értelmezésére is. Arra hívta fel a figyelmet, hogy az uniós jog elsődlegességének elvét az Európai Unió Bírósága alakította ki még az 1960-as években, és később kimondta azt is, hogy ez az elsőbbség a nemzeti alkotmányos rendelkezésekkel szemben is érvényes. Az uniós jog elsőbbségéhez kapcsolódó lojális együttműködés elvét tartalmazza az uniós szerződés, ám a következetes luxembourgi bírósági gyakorlat ellenére az uniós jog elsőbbsége kifejezetten nem jelenik meg a hatályos uniós szerződésekben.
Az államok tehát nem akarták szerződési rangra emelni ezt az elvet, pedig a bírósági gyakorlatban kidolgozott más elvek esetén ezt megtették. Ezt az összetett problémát még a Lisszaboni Szerződés sem oldotta meg végérvényesen, mert az uniós jog elsőbbségének elve ellenállást váltott ki egyes alkotmánybíróságok részéről, és a francia, valamint a holland népszavazás is elvetette az európai alkotmányos szerződést. Egyes alkotmánybíróságok elfogadják ugyan az alkotmány alatt elhelyezkedő normákkal szemben az uniós jog elsőbbségét, de az alkotmány tekintetében nem - mondta a miniszter.
Trócsányi László szerint ez a tartózkodás, ellenállás az uniós jog elsőbbségének korlátlan érvényesítésével szemben azon alapul, hogy létezik egy bizonyos alkotmányos mag, amelyről egyetlen állam sem mondhat le, mert szuverenitásának részét képezi. Ez az alkotmányos identitás csak az adott állam sajátosságait figyelembe véve határozható meg.
Az uniós szerződések urai az államok, az EU esetében pedig államok uniójáról van szó, amelyben a hatáskörök nem a szerződésekből fakadnak, hanem a tagállami akaratból - fűzte hozzá a magyar miniszter.
A FIDE háromnapos budapesti kongresszusán az európai jog nemzetközi szakértői és gyakorló jogászai, valamint az Európai Unió Bírósága és a tagállamok legfelsőbb bíróságainak bírái vitatják meg az Európai Bankunió, a versenyjog és az uniós, illetve tagállami hatáskörök és szabályozás kérdéseit.
A FIDE 1961-ben jött létre Brüsszelben a közösségi és tagállami jog kölcsönhatásának kutatása céljából. Jelenleg 29 nemzeti tagozat vesz részt a szervezet munkájában, feladatuk, hogy hazájukban előmozdítsák az európai jogi kultúra tudatosítását és az uniós jog fejlesztését. A FIDE egyik legfontosabb eseménye a kétévente más és más tagállamban megrendezett kongresszus, melyet az Európai Unió is támogat.
A budapesti kongresszuson részt vesz Koen Lenaerts, az Európai Unió Bíróságának elnöke és Francisco Fonseca Morillo, az Európai Bizottság jogérvényesülési és fogyasztópolitikai főigazgatóságának igazgatója is.
http://magyarhirlap.hu/cikk/55758/Darak_Peter_Az_unios_jognak_megkulonbozetett_fontossaga_van_KeletKozepEuropaban

Súlyos belpolitikai válság fenyeget Horvátországban

MTI | 2016. május 16., hétfő

A horvát nemzetgyűlés harmadik hete egyetlen törvényt sem tud elfogadni, mert a szűk kormánytöbbség és a pártfegyelem hiánya miatt döntésképtelen volt a szavazásoknál.
Az ellenzéki pártok szerint új választásokat kell kiírni, mert a kormány láthatóan nem tudja biztosítani a parlamentben a többséget.

Súlyos belpolitikai válság fenyegeti Horvátországot, ha a hetek óta döntésképtelen parlament június 7-ig nem választja meg az új alkotmánybírókat, és emiatt előrehozott választásokat sem lehet majd megtartani.

A horvát alkotmánybíróság az alaptörvény rendelkezése szerint 13 tagú, és a bírákat nyolc évre választják meg. Korábban a parlamentben jelen lévő képviselők kétharmadának szavazata volt szükséges a megválasztásukhoz, de 2010-ben a nemzetgyűlés (szábor) módosította az alkotmányt, és szigorított a feltételeken: a taláros testület megválasztásához az összes megválasztott képviselő kétharmados többségére van szükség, vagyis a 151 fős parlamentben 101 szavazatra.

A bírák közül többnek a törvénnyel összhangban decemberben automatikusan hat hónapra meghosszabbodott a lejárt mandátuma - akkoriban a novemberi parlamenti választások után sem kormánya, sem parlamentje nem volt még Horvátországnak. Az alkotmánybíráknak június elején végleg lejár a megbízatása, és kétséges, hogy a szábor meg tudja-e választani addig az újakat.

A legnagyobb kormányzó párt, a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) és az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (SDP) megállapodásával összhangban a tíz alkotmánybírói helyre az illetékes parlamenti bizottság április 20-án írta ki a pályázatot. A megállapodás szerint öt helyre a HDZ, öt hely pedig az ellenzéki pártok, a SDP és Horvát Néppárt (HNS) javasolhatnak jelöltet. A pályázatra 46-an jelentkeztek, meghallgatásuk hétfőn kezdődik a parlamentben.

A választásokat felügyelő GONG civil szervezet szerint nem helyénvaló, hogy a politikai pártok egymás között "osztják fel" a megüresedett helyeket. Dragan Zelic, a GONG szóvivője úgy véli: az alkotmánybírák kiválasztásának átlátható folyamatnak kell lennie. A jelöltek életrajzát nyilvánosságra kell hozni. Zelic szerint az alkotmánybíróságba vetett hit visszaállításához a jelölteknek nemcsak kiemelkedő szakmai tudással kell rendelkezniük, hanem a legmagasabb etikai követelményeknek is meg kell felelniük.

Robert Podolnjak, a parlament alkotmányügyi és házbizottságának elnöke elutasította a vádat, hogy a bírák kiválasztása átpolitizált folyamat. Állítása szerint a taláros testület összetétele "ideológiailag kiegyensúlyozott" lesz, a konszenzus pedig megválasztásukat illetően létre fog jönni.

A horvát nemzetgyűlés azonban harmadik hete egyetlen törvényt sem tud elfogadni, mert a szűk kormánytöbbség és a pártfegyelem hiánya miatt döntésképtelen volt a szavazásoknál. Az ellenzéki pártok szerint új választásokat kell kiírni, mert a kormány láthatóan nem tudja biztosítani a parlamentben a többséget.

A horvát sajtó azonban felhívja a figyelmet arra, hogy nem lehet előrehozott választásokat tartani, ha nincs működőképes alkotmánybírósága Horvátországnak, amely el tudná dönteni, hogy a választások törvényesek voltak-e. A választások alkotmányosságáról és törvényességéről az alaptörvény szerint egyedül az alkotmánybíróság dönthet. Politikai elemzők szerint ha működőképes alkotmánybíróság nélkül bonyolítanák le választást, az ellentmondana a demokrácia alapelveinek, és elfogadhatatlan lenne az Európai Unió tagországában.

Peda Grbin szociáldemokrata országgyűlési képviselő, az alkotmányügyi bizottság alelnöke a sajtónak korábban úgy nyilatkozott: ha a kormányzó pártok nem tartják tiszteletben a megállapodást és nem választják meg a tíz alkotmánybírót vagy legalább egy részüket, hogy döntésképes legyen a testület, akkor alkotmányos válság lesz Horvátországban. Alkotmánybírósági kontroll híján a parlament alkotmánnyal ütköző törvényeket is hozhat, másrészt pedig az állampolgárok sem fordulhatnak a taláros testülethez, ha bírósági döntés folytán sérülnek alapvető jogaik.

Politikai szakértők szerint amennyiben nem működőképes a horvát alkotmánybíróság, és a kormány sem tudja biztosítani a parlamenti szavazáshoz szükséges többséget, úgy patthelyzet alakulhat ki: mert nem lehet majd kiírni előrehozott választást sem, amely egyetlen kiutat jelentene a súlyosbodó belpolitikai válságból.
http://kitekinto.hu/europa/2016/05/16/sulyos_belpolitikai_valsag_fenyeget_horvatorszagban/

Továbbra sem szavazhatnak az orosz rabok

Az orosz alkotmánybírák elutasították a strasbourgi bíróság ítéletének végrehajtását Oroszország szuverenitásának megsértésére hivatkozva, írja az MTI.

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának 2013-as döntése értelmében Moszkvának biztosítania kellene a börtönbüntetésüket töltő elítéltek számára a választójog gyakorlását, az orosz alkotmánybíróság szerint azonban az ítélet ellentétes az orosz alaptörvénnyel, ezért annak végrehajtása nem lehetséges.

Az alkotmánybírák szerint az emberi jogi bíróság túllépte hatáskörét, mert az orosz alaptörvény az elítéltek számára megtiltja a szavazást, a strasbourgi testület pedig nem követelhet alkotmánymódosítást Oroszországtól. A moszkvai testület határozatában rámutatott, hogy Oroszország az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezmény jóváhagyásakor nem adta beleegyezését alkotmányának módosításához.

A határozat értelmében az egyezmény nagyobb jogi erővel bír ugyan az oroszországi szövetségi törvényeknél, ám az alaptörvénynél nem, és azzal nem is egyenlő. Rámutattak arra is, hogy azok esetében, akik nem börtönben, hanem büntető kolóniákban töltik büntetésüket, a szövetségi törvényhozás alkalmazhatja a büntetés alternatív formáit, így az érintettek visszanyerhetik a szavazójogukat. Ekképpen az EJEB határozata részben végrehajtható.

Az orosz igazságügyi minisztérium még februárban kérte az alkotmánybíróságtól az EJEB ítéletének mérlegelését, akkor az orosz törvényhozás mindkét háza, a kormány, az elnöki hivatal, a főügyészség és a központi választási bizottság is egyaránt azt kérte, hogy ne kelljen végrehajtani. Arra hivatkoztak, hogy John Hirst elítélt esetében Nagy-Britannia szintén nem hajtotta végre a strasbourgi bíróság egy hasonló határozatát.

Vlagyimir Putyin december közepén írta alá azt a törvényt, amelynek értelmében az alkotmánybíróság figyelmen kívül hagyhatja a nemzetközi bíróságok döntéseit. A jogszabály lehetővé teszi, hogy végrehajthatatlannak minősítsenek nemzetközi törvényszéki döntéseket, amennyiben azok ellentétesek az alkotmánnyal.

A legfrissebb adatok szerint Oroszországban jelenleg 650 ezer ember tölti a rá kiszabott szabadságvesztést.
http://index.hu/kulfold/2016/04/19/tovabbra_sem_szavazhatnak_az_orosz_rabok/

Működőképessége határán az alkotmánybíróság

Népszava|2016. ápr 11. 09:10
Működőképessége határán van az Alkotmánybíróság Andrej Danko házelnök, a Szlovák Nemzeti Párt elnöke szerint – írta az Új Szó a TASR hírügynökségre hivatkozva.
„Fontos, hogy konszenzust találjunk a parlament és az elnök elképzelései között” – mondta a parlament elnöke. Danko egyelőre nem írja ki a választásokat az üres alkotmánybírói helyekre. „Megvárjuk a kormányprogram elfogadását, illetve, hogy véglegesedjenek a parlamenti bizottságok” – mondta, ám reményének adott hangot, hogy a kompromisszum hamarosan létrejöhet. A távozó alkotmánybírák helyére a parlament új tagokat választott, ám Andrej Kiska államfő nem nevezte ki mindegyiket, mivel kifogásai támadtak a jelöltek szakmaiságával kapcsolatban.
http://nepszava.hu/cikk/1090888-mukodokepessege-hataran-az-alkotmanybirosag/

A magyar élsportban bármit lehet

Bede Márton
Miután a Kiss László által 55 évvel ezelőtt elkövetett nemi erőszak ügye rejtélyes módon hirtelen berobbant a közbeszédbe, az elemi felháborodás először magával a szexuális bűncselekménnyel foglalkozott. Hogy pontosan mi történt, megbűnhödött-e az úszóválogatott kapitánya, szabad-e őt sportolók közelébe engedni, ki hibázott az egész ügy furcsa, évtizedeken át tartó eltussolásával. Kiss ügye azonban nem kizárólag egy nővel erőszakoskodó férfi elszigetelt története, hanem sokkal inkább

a teljes magyar élsporté, Magyarország és az élsport különös kapcsolatáé.

A Kiss részvételével elkövetett csoportos nemi erőszak semmilyen szempontból sem különleges eset. Sok ilyen történt és történik Magyarországon, és még azt sem lehet mondani, hogy a világon nálunk különösen rossz lenne a helyzet. Áldozathibáztatás a „miért ment oda miniszoknyában”-tól az „igazából neki sem volt ellenére”-ig mindenhol előfordul. Ami viszont igenis különlegessé teszi Kiss ügyét, az a a jellegzetesen magyar sportközeg, amely évtizedeken át nem beszélt kifelé az ügyről, és most sem tudja eldönteni, hogy mit kezdjen a 75 éves edzővel.

Az élsport zárt világa azért gondolkodik így, mert a magyar társadalom évtizedek óta felhatalmazta arra, hogy bármit megtegyen a sikerért. Mint mindenhol a világon, a magyar nemzeti identitás a történelmi tragédiák mellett a sikerekre épül, és ezeket néhány, hazájából elüldözött Nobel-díjason kívül egy ideje szinte csak sportolók szállítják. A magyar élsport és a magyar társadalom közötti íratlan szerződés a sportsikerekért mindenre képes Rákosi-rendszer óta van kőbe vésve:

mi megnyerjük az aranyakat, ti ennek örültök, és nem kérdeztek semmit.

A szovjet blokk országaiban ez a szerződés mindenhol hasonlóan nézett ki, de a rendszerváltás után nem mindenhol tudott fennmaradni. Demokratikus keretek közt nem lehetett rabszolgákat tartani és teletömni őket mindenféle doppingszerekkel. Maguk a sportolók, családjuk, a sajtó, a közvélemény és végső soron a politika ezt nem engedhette tovább. Magyarországon sajnos nem sikerült teljesen megnyerni az előző rendszer elleni meccset, és így annak sok szelete szinte érintetlen maradhatott. Így van ez az élsport esetében is.

Magyarország balszerencséje, hogy a jóval korábbi hagyományokra építő vívás mellett a magyar élsport olyan sportágakra koncentrált, amelyek teljes odaadást igényeltek a sportolók részéről. Úszásban, kajakozásban, tornában, atlétikában csak úgy lehetett valaki olimpiai bajnok, ha nagyon korán kezdett el sportolni, és éveken, évtizedeken át aszkétaként csak a sportnak élt. Egy világklasszis focistának sokkal több szabadideje van, mint egy hasonló színvonalon úszónak, mert a különböző sportágak más minőségű és mennyiségű edzésmunkát kívánnak meg.

A szocialista Magyarországon kitalált, máig változatlan élsport-struktúrának így arra van szüksége, hogy a rendszerbe nagyon fiatal gyerekeket tudjanak beépíteni, akik aztán mindig azt tesznek zokszó és kérdés nélkül, amit a rendszer működtetői, az edzők és sportvezetők megkövetelnek tőlük. Egy ilyen rendszerbe, amelyben ráadásul nem kell semmiféle felelősségrevonástól tartani sem felettesek, sem a társadalom részéről, bele van kódolva a visszaélés lehetősége.

Magyarországon számtalan edző és sportvezető működött és működik, akikre soha, senki egy rossz szót nem szólt. Kiváló sportszakmai és pedagógiai munkájuknak köszönhetően sok olyan magyar sportoló nőtt fel, akik olimpiai érmeiken túl is példaképek tudtak lenni. Még az uszodából is ott a jó példa, a határozott, intelligens Gyurta Dániel. Viszont sajnos ez a közeg, amelyben teljesen szabad kezet, sok pénzt és hatalmat lehetett kapni, vonzotta az elég rossz minőségű embereket, a szadista állatoktól a szimpla tolvajokig.

Nem véletlenül lubickolhat kéjesen ebben a közegben egy Gyárfás Tamás-kaliberű ember is.

Sajnos ha a szadista állatok és a szimpla tolvajok szállították a nemzeti identitás sarokköveit, az olimpiai aranyakat, a magyar társadalom, különösen pedig annak széles, sportért rajongó szelete, előzékenyen félrenézett. Mit félrenézett - a nyilvánvaló tényekről sem hajlandó tudomást venni egészen a mai napig.

A volt szovjet blokkban szinte egyedülálló módon Magyarország máig nem nézett szembe azzal a kényelmetlen ténnyel, hogy annak a sok-sok olimpiai aranynak jelentős része minden bizonnyal doppingszereknek, központilag irányított teljesítményfokozó programnak köszönhető. Így volt ez az összes környező országban (és van Oroszországban ma is), de nálunk sem a közönség, sem a sportvezetők, sem a politika, sem az újságírók nem tették fel soha a kényelmetlen kérdést, hogy miért tudtak magyar sportolók annyival nagyobbat dobni, annyival gyorsabban úszni és evezni, annyival erősebbnek lenni, mint összes ellenfelük.

Ha egy edző vagy sportvezető úgy gondolta, hogy a sikerért bármit beadhat a rábízott, sokszor gyerekkorú sportolónak, nyilván ugyanezt gondolta a nevelő szándékú pofonokról is. Innét pedig már csak egy lépés volt a szexuális bántalmazás.

Kiss László egyszerűen csak kihasználta, hogy érinthetetlen egy olyan rendszerben, amely máig szinte változatlanul működik.

Amíg a magyar társadalom úgy gondolja, hogy olimpiai érmekért cserébe érdemes gyerekeit, lányokat és fiúkat egyaránt kitenni ennek a gépezetnek, addig nem is fog semmi változni. A holnap reggeli edzéseken talán nem erőszakolnak meg senkit az országban, de hogy számtalan reménybeli bajnokot aláznak meg, az egészen biztos.
http://444.hu/2016/04/07/a-magyar-elsportban-barmit-lehet

Magyar bíró: elfogadhatatlan, hogy a Velencei Bizottság megkülönböztet “régi” és “új” demokráciákat

Varsó – Elfogadhatatlan, hogy a Velencei Bizottság megkülönböztet “régi” és “új” demokráciákat – mondta el Varga Zs. András magyar alkotmánybíró, az Európa Tanács alkotmányjogi kérdésekkel foglalkozó szakértői testületének magyar tagja a Nasz Dziennik című lengyel napilapban hétfőn közölt interjúban.

A lengyel katolikus lap azután kereste meg Varga Zs. Andrást, hogy a jogászprofesszor a Velencei Bizottság egyetlen tagjaként nem támogatta a testület múlt héten elfogadott, Lengyelországgal kapcsolatos határozatát, amelyben kimondták: aláássák a demokráciát, az emberi jogokat és a jogállamiságot az alkotmánybíróság hatékonyságát korlátozó lengyel jogszabályváltozások.

A “Lengyelország ügyvédje vagyok” című interjúban a Velencei Bizottság magyar tagja kifejtette: az alkotmánybíróságról szóló lengyel törvénymódosításról nem lehet beszélni anélkül, hogy figyelembe vennék a taláros testület összetételét, valamint a jelenleg fennálló helyzetet okozó események időrendjét.

Varga ezzel arra utalt, hogy a 15 fős lengyel testületnek jelenleg 12 aktív tagja van, ebből tízet az előző, kettőt pedig a jelenlegi kormány idején iktattak be. Három bírói poszt betöltéséről, a hiányos összetételben kiadott ítéletek érvényességéről vita folyik a jelenlegi kormány, az ellenzék és az alkotmánybíróság között. A lengyel alkotmánybíróság, majd a Velencei Bizottság által megkérdőjelezett tavaly decemberi törvénymódosítást a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) az előző, a Polgári Platform vezette kormány által a választási ciklus legvégén végrehajtott személycserék ellensúlyozásául szánta.

A magyar alkotmánybíró kifejtette: a PiS törvénymódosítását alkotmányellenesnek minősítve, a lengyel alkotmánybíróság saját ügyében döntött, erre pedig nem lett volna jogosult. “Gondolom, ez ügyben önmagát korlátoznia, mérsékelnie kellene” – vélte Varga Zs.

A magyar bíró az egyik legproblematikusabb kérdésnek azt minősítette, hogy melyik évtől tekintik az országokat demokráciának. A Velencei Bizottság az Európa Tanács létrejöttének évét, 1949-et tartja mérvadónak, és ennek alapján megkülönböztet “régi” és “új” európai demokráciákat. Ezt a hozzáállást a magyar alkotmánybíró “tisztességtelennek, szabálytalannak és logikátlannak” minősíti, mert azt sugallja, hogy korábban egyetlen európai ország sem volt demokrácia.

Ez pedig nem igaz – állapítja meg. Lengyelország a második világháború után nem maga választotta a diktatórikus rezsimet, hanem azok az országok szolgáltatták ki Sztálinnak, amelyeket ma régi demokráciáknak tartanak. 1990-ben, amikor létrejött a Velencei Bizottság, ennek a megkülönböztetésnek még talán lett volna valami értelme, de ma már, 26 év elteltével, semmi. Annál inkább nem, hogy az egész rendszerváltást éppen Lengyelország indította el. Hogy jönnek ahhoz, hogy kioktassák Lengyelországot demokráciából? – teszi fel a kérdést.

Különösen nyugtalanítónak minősítette a magyar alkotmánybíró azt az újabb keletű jelenséget, hogy az európai jogalkotásban összemosódik a “kötelező” és a “lágy jog”. A Velencei Bizottság által kiadott szakértői útmutatások az utóbbihoz tartoznak. Az Európai Bizottság azonban, mely februárban a lengyel alkotmánybíróság helyzetére való tekintettel is jogállamisági mechanizmust indított el Lengyelországgal szemben, közölte, hogy ebben támaszkodni fog a Velencei Bizottság véleményére. “A lágy jog így kötelező erejűvé válik” – állapította meg Varga Zs. András.

– MTI, Lucie Szymanowska – –

Nincs meg a jogok anyagi fedezete

A javak elosztásáról, a bíróságok működéséről és a jogtudósok szerepéről is szó volt Kaposváron
MH/MTI – 2016.03.18. 14:47
A javak egyenlőtlen globális elosztásáról, a bíróságok működéséről, a jogtudósok szerepéről, valamint az erkölcs és a jog kapcsolatáról is szóltak a Jogi beszélgetések elnevezésű fórum előadói pénteken Kaposváron.
A csütörtökön kezdődött fórum zárónapján Lenkovics Barnabás, az Alkotmánybíróság elnöke azt mondta: a materiális javak világában globálisan katasztrofális szociális szakadék alakult ki. A világon 3,5-4 milliárd ember nyomorban tengődik, és egyszerre jelentkezik a túlnépesedésnek, valamint a természeti javak kimerülésének és a klímaváltozásnak a problémája; mindez a jövőben százmilliós tömegeket késztethet otthona elhagyására.
Az ENSZ-dokumentumok és az Európai Unió emberi jogi dokumentumai ugyanakkor olyan jogokat garantál, amelyeknek nincs meg az anyagi fedezete, ezért gondolkodni kell a materiális és immateriális javak újraelosztásán - fogalmazott.
Rámutatott: ahogy Magyarország keresi az utat belső szociális gondjai megoldására, úgy törekszik a fenntarthatóságra az Európai Unió és a globális világ is.
Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke arról szólt, hogy a bírósági szervezet jelentős eredményeket ért el az elmúlt négy évben. Olyan kihívások ellenére tudta megőrizni működőképességét, mint amilyet a devizahiteles, a szabálysértési, vagy a migránsügyek nagy száma jelentett és jelent a mai napig.
Kitért arra, hogy az Európai Bizottság egy évvel ezelőtt megjelent igazságügyi eredménytáblája szerint a magyar igazságszolgáltatás az első harmadban szerepel Európában.
Handó Tünde nagy előrelépésnek nevezte több bírósági épület korszerűsítését, az igazságszolgáltatásban dolgozók munkájához szükséges infrastrukturális feltételek javítását, a bírósági szervezet átláthatóságának biztosítását.
Kiemelte, hogy országossá vált a tanúgondozási program, már több mint ezer ügyet oldottak meg bírósági közvetítéssel, és a nyitott bíróság programmal jelentős szerepet vállalnak az emberek jogi ismereteinek gyarapításában, a bíróságok iránti bizalom növelésében.
Darák Péter, a Kúria elnöke az alaptörvény hatályba lépését követően bevezetett alkotmányjogi panasz intézményének eddigi tapasztalatait osztotta meg a mintegy száztagú hallgatósággal, valamint németországi példákon keresztül a jogtudósoknak azon szerepeiről beszélt, amelyekkel segíthetik az igazságszolgáltatást abban, hogy megértessék az emberekkel a bíróságok gyakorlatát.
E témakörben Magyarországról elmondta: azok a hazai jogtudósok, akiket az elmúlt években, évtizedekben a társadalom megismerhetett, nem azért váltak ismertté és kedveltté, mert sokat szerepeltek a médiában, hanem mert fontos ügyekben megfontoltan, alkotmányos pozíciójuknak megfelelően nyilvánultak meg.
Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke az ügyvédi hivatás szempontjából sorsfordító évnek nevezte az ideit.
Elmondta: 2016-ban új polgári eljárási törvény születik, amely új alapokra helyezi a polgári perek bírósági előkészítését és tárgyalását, ősszel pedig várhatóan elfogadja az Országgyűlés az új büntetőeljárási törvényt, amely a védői és vádlotti jogokat érinti. Hozzátette, emellett tervben van a jogi szakvizsga megújítása, s jelentős változások várhatók az ügyvédi törvényben, azon belül a jogtanácsosok bírósági munkáját illetően.
Erdő Péter esztergom-budapesti érsek arról beszélt, hogy az emberiség történetében a jog sokáig szakrális jellegű normarendszer volt, amely az erkölcstől történelmileg viszonylag későn vált el, így a viselkedési szabályok megsértése is legfeljebb súlyosságában, de nem jellegében volt különböző.
A 12-13. századtól a kánonjogi gyűjtemények és az azokat magyarázó művek másutt tárgyalják a bűn témáját és másutt a büntetőjogot, a civiljog hatására a virágzó középkorban és a korai újkorban jelentősen finomodott a kánonjogi bűncselekmény elmélete.
Kiemelte, a két rendszer elválása nem jelentett merev elkülönülést, a jog igényt tartott az erkölcsi legitimációra, a közhatalom elvileg azt akarta büntetni, amit objektíve erkölcsileg is rossznak és a közösségre nézve különösen veszélyesnek ítéltek.
Az újkori természetjogi szemlélet még fenntartotta a világi büntetőjog és a természetes erkölcs közti kapcsolatot, ám ezt racionálisan az emberi megismerés és ésszerűség fogálmára szűkítve szemlélte.
Elmondta, a 19-20. századi szélsőséges pozitivizmus viszont megfosztotta a jogot attól a társadalmi erkölcsi alapjától, amit a normák etikus tartalmának követelménye biztosított, a legújabb idők relativizmusa pedig ezen túlmenően is súlyos problémákat vet fel az állam és a jog működése terén. A bűncselekmény és az erkölcsi bűn kategóriájának valamilyen kapcsolata ezért már a jog, illetve az állam és a társadalom viszonya szempontjából is komoly jelentőséggel bír.
A legújabb kori jogrendszerek sokszor olyan messze álltak a bármilyen világnézeti alapon meghatározott moralitástól, hogy a korábbi vélelem, amely szerint a törvényes világi hatalom jogszabályai erkölcsileg is köteleznek, az emberek tömegei számára elfogadhatatlannak látszott és látszik ma is - jegyezte meg Erdő Péter.
Szita Károly (Fidesz-KDNP), a somogyi megyeszékhely polgármestere örömének adott hangot, hogy a Jogi beszélgetések elnevezésű rendezvénynek immár 24. alkalommal adhat otthont Kaposvár. A városvezető Erdő Péterre utalva történelmi pillanatnak nevezte, hogy a világi mellett az egyházi jog szaktekintélye is elfogadta a szervezők meghívását.
http://magyarhirlap.hu/cikk/50397/Nincs_meg_a_jogok_anyagi_fedezete

A Velencei Bizottság magyar tagja nem támogatta a lengyeleket elmarasztaló jelentést

MTI
Varga Zs. András, az Európa Tanács alkotmányjogi kérdésekkel foglalkozó szakértői testülete, a Velencei Bizottság magyar tagja egyedüliként nem támogatta a tanács pénteki plenáris ülésén elfogadott, Lengyelországgal kapcsolatos határozatát, amelyben kimondták: aláássák a demokráciát, az emberi jogokat és a jogállamiságot az alkotmánybíróság hatékonyságát korlátozó lengyel jogszabályváltozások.

Varga Zs. András az MTI-nek szombaton azt mondta, azért nem támogatta a Velencei Bizottság határozatának elfogadását, mert a jelentést egyoldalúnak tartja. A magyar Alkotmánybíróság tagja arról is beszélt, hogy szerinte a kialakult helyzetben a lengyel köztársasági elnöknek van szerepe, de ezt a bizottság nem vette kellően figyelembe.

Kifejtette: a lengyel alkotmánybíróságnak 15 tagja van, és a törvényhozási választások előtt úgy módosították a szabályokat, hogy azokat a tagokat is megválasztották a testületbe, akiknek már lejárt a mandátumuk, és azokat is, akiknek a választások után járt volna le. Az új összetételű szejm viszont kimondta, nem fogadja el az alkotmánybírák választásának eredményét, és új választást tartanak. Így öt új tagot választottak a régi összetételű parlament idején, és ötöt már az új parlament megalakulása után.

A köztársasági elnök ezt követően a korábban megválasztottak közül mindenkinek elutasította az eskütételét, az újak közül mindenkiét elfogadta, az Alkotmánybíróság viszont csak kettőnek engedett meg, hogy alkotmánybíróként megkezdhesse a munkáját.

A bizottság szerint az Alkotmánybíróság saját összetételéről nyilvánított véleményt és ez a lényeges, nem pedig az, hogy a köztársasági elnök mit tett. Varga Zs. András ezt kifogásolta.

A Velencei Bizottság pénteki plenáris ülésén elfogadott dokumentumában a jogállamiság és a varsói alkotmánybíróság ítéleteinek tiszteletben tartására és végrehajtására szólította fel Lengyelországot. Ezzel arra utalhattak, hogy bár a lengyel alkotmánybíróság szerdán alkotmányellenesnek ítélte a róla szóló törvény sokat vitatott módosítását, a kormány azt közölte, hogy az ítéletet nem teszik közzé a jogi közlönyben, s így az nem is válhat hatályossá.

Az új lengyel parlament – a konzervatív Jog és Igazságosság (Pis) párt képviselőinek többségével – tavaly decemberben fogadta el az alkotmánybírósági törvény vitatott módosítását. A jogszabály kulcseleme, hogy nagy súlyú ügyekben a testület az eddiginél több bíró jelenlétében és kétharmados többséggel hozhat csak érvényes határozatokat.
http://magyaridok.hu/kulfold/velencei-bizottsag-magyar-tagja-nem-tamogatta-lengyeleket-elmarasztalo-jelentest-458212/

Tüntetnek a lengyelek, a szejm elé terjesztik a jelentést

A Velencei Bizottság pénteken ismertetett jelentését a szejm elé terjeszti a lengyel kormány, hogy az összes parlamenti párt közös, kompromisszumos álláspontot dolgozzon ki a fennálló alkotmánybírósági válság ügyében - közölte sajtóértekezletén Rafal Bochenek lengyel kormányszóvivő. A fő ellenzéki erő, a Polgári Platform utcai tüntetésekre és az Európai Parlament által elfogadandó határozat elkészítésére szólított fel.

Bochenek azután ismertette a lengyel kormány álláspontját, hogy az Európa Tanács (ET) alkotmányjogi kérdésekkel foglalkozó szakértői testülete, a Velencei Bizottság pénteken megállapította: az alkotmánybíróságot korlátozó lengyel jogszabály-változások alááshatják a demokráciát, az emberi jogokat és a jogállamiságot, és a taláros testület döntéseinek végrehajtására szólította fel a varsói kormányt.

A kormányszóvivő a Velencei Bizottság elnökének, Gianni Buquicchiónak pénteki nyilatkozatára utalt, mely szerint a bizottsági jelentés "világosan megállapítja, hogy a fennálló lengyel alkotmánybírósági válságért az előző és a jelenlegi kormány egyaránt felelős," ezért fontos, "hogy az összes politikai erő együtt keresse a helyzet konstruktív megoldását". Ezért - mondta Bochenek - az előző kormány idején keletkezett patthelyzetet "a parlamenti képviselők közös munkája révén kell megoldani".
Hirdetés

Buquicchio nyilatkozata arra vonatkozott, hogy a tavaly októberi parlamenti választások előtt a leköszönő, a Polgári Platform (PO) vezette kormány öt új alkotmánybíró megválasztásával megváltoztatta az alkotmánybíróság összetételét úgy, hogy a 15 tagú testület összes tagja PO-jelölt legyen. A Jog és Igazságosság (PiS) új kormánya érvénytelenítette a PO bírójelöltjeinek megválasztását és öt saját új bírót választott meg. Az alkotmánybíróság szerint a PO és a PiS többségű szejm döntése is legalább részben alkotmányellenes volt, ám az államfő mind az öt megválasztott bírót beiktatta, de a taláros testület csak kettejük beiktatását ismerte el, a többiek nem vesznek részt a tárgyalásokon.

Bochenek a sajtóértekezleten azt is bejelentette: a kormány - a Velencei Bizottság véleménye ellenére - nem hirdeti ki a hivatalos közlönyben, s így nem lépteti hatályba a PiS decemberi alkotmánybírósági törvénymódosítását megsemmisítő szerdai alkotmánybírósági ítéletet. A kormányszóvivő által említett jogszabály kulcseleme, hogy nagy súlyú ügyekben a 15 tagú testület legalább 13 bíró jelenlétében és kétharmados többséggel hozhat csak érvényes határozatokat. Eddig az ilyen esetekben elegendő volt 9 bíró jelenléte, és egyszerű többséggel dönthettek. A kormány a szerinte hiányos összetétel miatt eleve törvényellenesnek nyilvánította a bírói testületnek a törvénymódosítással foglalkozó tárgyalását.

Bochenek sajtóértekezletét kommentálva, az ellenzéki Nowoczesna (Modern) képviselői rámutattak: a Velencei Bizottság úgy találta, hogy a kormánynak ki kell hirdetnie az alkotmánybíróság szerdai döntését. A vitatott törvénymódosítást "nem az egész szejm, hanem a PiS fogadta el" - értékelték - így a Velencei Bizottság véleményének szejmbeli megvitatása nem jelent megoldást. "Az ellenzék számára ezért nincs más kiút, csak az utcai tüntetések" - szögezték le a Modern képviselői.

Az utcai tüntetéseken való részvételre buzdított a PO elnöke, Grzegorz Schetyna is, aki emellett kilátásba helyezte: pártja, "hangsúlyozva, hogy Lengyelország része az európai közösségnek", a lengyelországi fejleményekről az Európai Uniót fogja tájékoztatni. "Úgy érezzük magunkat Brüsszelben, mintha otthon volnánk, ez a mi otthonunk is, és ott fogunk minderről beszámolni" - jelentette ki. Elmondta: szeretné, hogy az Európai Parlament egy Lengyelországról szóló határozatot fogadjon el. "Tudnunk kell, hogy Európa nem helyesli a törvény- és alkotmányellenes lengyel lépéseket, mindazt, amit a PiS-kormány az utóbbi fél év alatt művelt" - mondta el Schetyna.

Schetyna már pénteken, a 2014-es ukrajnai fordulatra utalva, bejelentette: amennyiben az alkotmánybíróság helyzete nem oldódik meg, "a konfliktus utcára terelődik, és az összes aktivitást utcára kihelyezve, egy varsói Majdanról beszélhetünk majd". A Modern, a PO valamint más ellenzéki tömörülések kezdeményezésére szombat délben tüntetés kezdődött az alkotmánybíróság varsói épülete előtt.
http://privatbankar.hu/makro/tuntetnek-a-lengyelek-a-szejm-ele-terjesztik-a-jelentest-291359

Aláássa a demokráciát a lengyel alkotmánybíróság korlátozása

Index
2016.03.11. 16:27
Aláássák a demokráciát, az emberi jogokat és a jogállamiságot az alkotmánybíróság hatékonyságát korlátozó lengyel jogszabály-változások – állapította meg pénteken kiadott közleményében a Velencei Bizottság.
Az Európa Tanács alkotmányjogi kérdésekkel foglalkozó szakértői testülete február elején indított vizsgálatot a lengyel alkotmánybírósági törvény módosításáról, mégpedig magának a lengyel külügyminisztériumnak a kérésére, miután a reformot sok bírálat érte – írja az MTI.

Az új lengyel parlament – a konzervatív Jog és Igazságosság (Pis) párt képviselőinek többségével – tavaly decemberben fogadta el az alkotmánybírósági törvény vitatott módosítását. A jogszabály kulcseleme, hogy nagy súlyú ügyekben a testület az eddiginél több bíró jelenlétében és kétharmados többséggel hozhat csak érvényes határozatokat.

Egyúttal a Velencei Bizottság az alkotmánybíróság ítéleteinek tiszteletben tartására is felszólította Lengyelországot. A testület ezzel arra utalhatott, hogy bár szerdán maga az alkotmánybíróság is alkotmányellenesnek ítélte a róla szóló törvény sokat vitatott módosítását, a kormány azt közölte, hogy az ítéletet nem teszik közzé a jogi közlönyben, így az nem is válhat hatályossá. A Velencei Bizottság szerint ez a példa nélküli lépés tovább mélyítené az alkotmányos válságot Lengyelországban.
http://index.hu/kulfold/2016/03/11/alaassa_a_demokraciat_a_lengyel_alkotmanybirosag_korlatozasa/

Új minőséget ütött meg a lengyel alkotmányos válság

Nem látszik a kiút a patthelyzetből: a lengyel alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette a munkáját megbénító új törvényt, a kormány viszont közölte: nem hajlandó ezt kihirdetni a hivatalos közlönyben, ami a hatálybalépés feltétele.

A szerdán meghozott határozat szerint az októberi választáson győztes Jog és Igazságosság párt (PiS) szavazataival elfogadott törvény „lehetetlenné teszi az alkotmánybíróság tisztességes és hatékony működését”. Sérti az alkotmányt egyebek közt az, hogy a 15 fős testület csak legalább 13 tag jelenlétében lenne határozatképes, és csak kétharmados többséggel hozhatna érvényes döntést. Ugyanezt mondták ki arról a pontról, amely szerint kötelező a beadványokat beérkezésük sorrendjében tárgyalni, vagyis az alkotmánybíróság nem vehetné előre a szerinte fontosabb ügyeket, amíg a régebbieket nem bírálta el, és arról, hogy a parlament megbízatási idejük lejárta előtt is leválthatna alkotmánybírókat. A törvény meghozatala során számos eljárási szabálytalanság is történt a bírák szerint.

Beata Szydlo miniszterelnök azonban már előre közölte: ez nem szabályos és alkotmányos alkotmánybírósági határozat, csak egy semmire nem kötelező politikai nyilatkozat, ezért nem jelenhet meg a hivatalos közlönyben. Igaz ugyan, hogy az alkotmány kötelezővé teszi az alkotmánybírósági határozatok kihirdetését, továbbá hogy nem a kormány minősítheti az alkotmánybíróság működésének alkotmányosságát, hanem éppen fordítva, de a közlöny kiadása gyakorlatilag a kormány kezében van.

Ki is lehet alkotmánybíró?

Az alkotmányos válság előzménye az, hogy az alkotmánybírók többségét az októberben megbukott jobbközép Polgári Platform kormányzása idején választották 2007 és 2015 között, és mivel a lengyel törvény nem ír ehhez elő minősített többséget, az új kormányerők szerint a testület tagjai velük szemben álló emberek, hiszen az ő ellenzékből javasolt jelöltjeiket annak idején nem fogadták el. Jaroslaw Kaczynski, a PiS elnöke ki is mondta: nem engedhető meg, hogy alkotmányosság ürügyén akadályozzák a kormányprogram végrehajtását. Ezért módosították a törvényt decemberben.

Emellett még az is vitatott, hogy egyáltalán kiket lehet alkotmánybírónak nevezni. Az előző parlament ugyanis öt új tagot választott, de ezek közül kettő olyan bíró utóda lett volna, akinek a megbízatása csak a választás után járt le. E helyek betöltéséről tehát már az új parlamentnek lett volna joga szavazni. Ezt maga az alkotmánybíróság is kimondta, megsemmisítve a két bíró választását megalapozó paragrafust. Ám az új parlament nem két, hanem öt új bírót választott. Bonyolítja a helyzetet, hogy a lengyel szabály szerint bár a parlament választja az alkotmánybírókat, esküt a köztársasági elnök előtt kell tenniük. A PiS jelöltjeként megválasztott és augusztusban hivatalba lépett Andrzej Duda államfő pedig a korábban választott ötök egyikét sem eskette fel – a szabályosan választottakat sem –, az új ötöt viszont azonnal.

Három széken hatan ülnek

Így most az a helyzet, hogy három széken hatan ülnek. Az alkotmánybíróság elnöke a korábban megválasztottakat tekinti legitimnek, de eskü hiányában nem dolgozhatnak. A három felesküdött új bírót viszont az elnök nem fogadja el. Ezért a 10 régi mellett csak a két nem vitatott státuszú új bíró vett részt a szerdai döntésben, ők nyújtottak be különvéleményt. Ez a helyzet tehát az előző parlament hibájából alakult ki, de kapóra jött az új többségnek, amely erre hivatkozva kétségbe vonja az alkotmánybíróság határozatát.

A Velencei Bizottságra fittyet hánynak

Közben az Európa Tanács Velencei Bizottsága – egyébként a varsói kormány felkérésére – megvizsgálta az új alkotmánybírósági törvényt. Miután kiszivárgott, hogy véleménye elmarasztaló, a kormány élesen bírálta a nemzetközi szakértői testületet. Ugyanilyen kemény hangon ítélte el azoknak a több tízezres tüntetéseknek a részvevőit is, amelyeken egyebek közt az Alkotmánybíróság mint a kormánytól független közjogi intézmény szétverése ellen tiltakoztak. Pillanatnyilag tehát patthelyzet van, amelyből nem látszik alkotmányos kiút.
http://hvg.hu/vilag/20160309_Fokozodik_a_lengyel_alkotmanyos_valsag

Botrány Lengyelországban

A lengyel külügyi tárca későbbre halasztatná a Velencei Bizottság végleges véleményének közlését - közölte szerdán a lengyel közszolgálati televízió azzal kapcsolatosan, hogy az Európa Tanács alkotmányjogi kérdésekben illetékes tanácsadó testülete vizsgálatot folytat az alkotmánybírósági törvényről, és nem végleges véleménytervezete kiszivárgott a sajtóban.

A vélemény előzetes, bizalmasan kezelendő változatát a Gazeta Wyborcza lengyel balliberális napilap tette közzé, ezt kedden a lengyel külügyminiszter, Witold Waszczykowski az eljárás politikai célú kihasználásának minősítette az Európa Tanács főtitkárának, Thorbjorn Jaglandnak címzett levélben.

A kiszivárgott változat több pontja kritikus a lengyel alkotmánybírósági reform iránt, megállapítja például, hogy ez "korlátozza az alkotmánybíróság munkáját, sértve így a demokrácia alapelveit". Waszczykowski kedden a lengyel sajtónak nyilatkozva elmondta: a tervezet "értékes, érdekes észrevételeket" tartalmaz, amelyekre az illetékes lengyel minisztériumok jelenleg fogalmazzák a választ. Aláhúzta: a testület véleménye nem kötelező érvényű. "Szuverén állam vagyunk, rajtunk múlik, hogyan járunk el" - mondta.

A lengyel kormánynak a kiszivárogtatásra vonatkozó álláspontját szerdán Aleksander Stepkowski külügyminiszter-helyettes mutatta be az Európa Tanács (ET) strasbourgi miniszteri tanácskozásán, és tárgyalt róla Jaglanddal is. "A kiszivárogtatás kétségtelenül komolyan megkérdőjelezte azt a bizalmat, amellyel az ET-hez, illetve a véleményező bizottsághoz fordultunk" - mondta a lengyel újságíróknak Stepkowski, aki "a bizalom visszaállítását célzó lépéseket" javasolt Jaglandnak. Szerinte ezek egyike lenne a végleges vélemény közlésének elhalasztása, ami szerinte megelőzhetné "a fokozott politikai harc légkörének" kialakulását.

Az ET elnöke a lengyel sajtó szerint szerdán közleményt adott ki, melyben "szerencsétlennek" minősítette a kiszivárogtatást, és arra kérte az érdekelt feleket, hogy várják meg a vélemény végleges változatát. Stepkowskival együtt arról számolt be, hogy Jagland korábban független testületnek minősítette a Velencei Bizottságot, amelyhez a lengyel kormány ezért közvetlenül is kénytelen folyamodni az eljárás meghosszabbításáért. A testület az eredeti tervek szerint március 12-én ismertetné a lengyelországi vizsgálat hivatalos eredményét.

A Velencei Bizottság a lengyel külügyminisztérium kérésére indított február elején vizsgálatot a múlt év végén módosított, sok vitát kiváltó alkotmánybírósági törvényről. Az új kormány által elfogadtatott jogszabály módosította az alkotmánybíróság tárgyalási módját, és részlegesen megváltoztatta a bírói testület összetételét, hogy abba az általa delegált emberek is bekerüljenek. Az Európai Bizottság emiatt előzetes vizsgálatot indított az uniós jogállamisági mechanizmus keretében.
http://inforadio.hu/hirek/kulfold/botrany-lengyelorszagban-802650

"Bőrfejűekkel" és egy nénivel versenyez az MSZP a vasárnapi boltzár miatt a Választási Irodánál

Egy ismeretlen, kigyúrt férfiakból álló csoport fogadta Lukács Zoltánt, az MSZP alelnökét és társait kedd reggel az NVI épületénél, mikor azért érkeztek, hogy ismét beadja a párt a vasárnap boltzárról szóló népszavazási kezdeményezését. A "bőrfejű" férfiak egy nénit kísértek el, aki szintén a kérdésben kíván beadvánnyal élni, de az NVI csak az első beadványt vizsgálhatja. A startpisztoly a Kúria ítélethirdetésekor dörren, ami után be lehet adni a kezdeményezéseket.

Lukács Zoltán a Klubrádió reggeli műsorfolyamában telefonon mondta el, hogy 15-20 "bőrfejű", Nagy-Magyarország jelképeket viselő csoport állta el kedd az NVI bejáratát az Alkotmány utcában. Korábban ismert volt, hogy a párt ma újra megpróbálja beadni a vasárnapi kötelező boltzárról szóló népszavazási javaslatát, erre készülhettek fel a férfiak, akik mind úgy nyilatkoztak, hogy ők is beadvánnyal kívánnak élni.

A népszavazási eljárásrend szerint amennyiben egy kérdésben több beadvány is érkezik, akkor a legelsővel kell foglalkoznia a bizottságnak, mely sokáig elhúzódhat. Korábban az MSZP népszavazási javaslatát egy értelmetlen kérdés előzte meg a boltzárról, így a párt kezdeményezését nem tárgyalta akkor az NVI. Lukács Zoltán és Nyakó István azért mentek már hajnalban, mert a Kúria várhatóan ma délelőtt hoz ítéletet a korábbi beadvánnyal kapcsolatban, így az ítélethirdetést követően már lehet élni új beadvánnyal - ezt az MSZP szerint állítólag 8 nappal előre jelezni kell az NVI-nél.

Tavaly az NVI elnöke, Pálffy Ilona az igazságügyi miniszterhez fordult, hogy szűntessék meg a párhuzamosságot tiltó gyakorlatot, azaz egy témában, de több kérdésben újra lehessen párhuzamosan aláírásokat gyűjteni. A gyakrolat azonban azóta sem változott.

Az NVI sajtóosztálya részéről Listár Dániel nem kívánt nyilatkozni, arra kérte a sajtót, hogy mindenki tájékozódjon a helyszínen, ő nem tartózkodik az épületnél. Listár hozzátette, hogy nem valós az MSZP állítása, miszerint előre jelezni kell új népszavazási kérdés beadását.

Lukács szerint reggel patthelyzet alakult ki, az MTI helyszínen tartózkodó fotósát is inzultálták. A Népszava értesülése szerint 7 óra körül már bejutottak az épületbe az MSZP képviselői, nyomukban a "bőrfejűekkel". Az MSZP-s politikus a helyszínen azt mondta, hogy "a hatalom szélsőjobboldaliakat küldhetett az NVI elé".

Kollégánk jelentése szerint az előtérben egy idősebb hölgy ül, úgy tűnik, hogy őt kísérik a férfiak. Az előtérben van egy gombnyomásos blokkoló berendezés, amely megnyomásával lehet jelezni, hogy ki adta be az első népszavazási kezdeményezést. Nyakó Istvánt végül odaengedték a berendezéshez, azonban még nem adhatta le papírját, ugyanis meg kell várni a Kúria ítélethirdetését. Ez a gyakorlatban azt jelentheti, hogy Nyakó és Lukács az ítélet hirdetésekor versenyt futnak majd az előtérben a gombnyomásért a hölggyel, várhatóan reggel 9-kor dönt a Kúria.

A zavart az is fokozza, hogy a férfiak is azt állítják, hogy népszavazási kezdeményezést kívánnak leadni.

Az MSZP előző beadványát Simonné Gercsényi Gabriella előzte meg, ezt támadta meg a MSZP a Kúrián. Az MSZP mellett akkor beadvánnyal kívánt élni a Demokratikus Koalíció, a Liga Szakszervezet és a Vállalkozók Országos Szövetsége is. Az előtérben ülő idős hölgy senkinek nem kívánt nyilatkozni - erről az MSZP egy videót is közzétett Facebook oldalán.

Közben Gőgös Zoltán (MSZP) is megjelent az NVI épületénél. A 444 értesülése szerint Gőgös a földárverések miatt kíván új népszavazási kezdeményezéssel élni. Gőgös állítólag megkérdezte az ajtóban álló férfiaktól, hogy akarják-e a vasárnapi boltzárat. "Diétázunk" - mondta erre az egyik férfi.

Egy titkárságvezető kiment a várakozókhoz, és mindenkit arra kért, hogy ne akadályozzák majd egymást abban, hogy beadhassák a népszavazási kérdéseiket - ezt követően visszatért az irodájába. Rendőrök továbbra sincsenek a helyszínen.

A szurkolókat tömörítő FradiMob állásfoglalása szerint a helyszínen megjelent férfiak nem tartoznak a szurkolók közé, hanem a Kubatov Gáborhoz kötődő Fradi Security biztonsági cég alkalmazottai lehetnek. A biztonsági szolgálatról felelevenítik, hogy az embereik tisztították meg a tiltakozóktól a Fidesz pártszékházát, mikor azok az alkotmánymódosítás ellen tüntettek 2013-ban.

Meglőzték az MSZP-t a Kúria nyilvánosságra hozott döntését követően, egyelőre vitatott, hogy az idős hölgy, vagy valamelyik férfi adta be elsőként népszavazási kezdeményezését Nyakó Istvánék előtt.

A 444 szerint az egyik férfi adhatta le először beadványát, Nyakó útját állták társai. Az idős hölgy is le tudta adni népszavazási kezdeményezését, azonban ezt követően távozott a helyszínről, senkinek sem nyilatkozott.
http://hvg.hu/itthon/20160223_Borfejuek_alltak_el_az_MSZP_utjat_az_OVBnel#

2017. január 20.
A népszavazási botrányban érintett összes kopasz büntetett előéletű
http://hvg.hu/itthon/20170119_minden_a_nepszavazasi_botranyban_erintett_kopasz_buntetett_eloeletu
Valamennyi, a Nyakó Istvánt tavaly a Nemzeti Választási Iroda épületénél akadályozó férfi büntetett előéletű a rendőrségi nyomozati anyagok szerint - írja a 24.hu.

Csaknem egy éve történt, hogy kopasz férfiak egy csoportja megakadályozta az MSZP-s Nyakó Istvánt abban, hogy elsőként férjen oda az időbélyegzőhöz a Nemzeti Választási Iroda épületében, így elsőként adhassa le a vasárnapi boltzárról szóló népszavazási kezdeményezését. Helyette Erdősi Lászlóné kérdéseit fogadta be az NVI.

Az ügyben a Budapesti Rendőr-főkapitányság március 4-én közölte, hogy nyomozást rendelt el az ügyben választás, népszavazás és európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény elkövetésének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen. Augusztusban azonban megszüntette az eljárást.

Nyakó István azonban novemberben pótmagánvád-indítványt adott be a bírósághoz, amely engedélyt adott arra, hogy a politikus és jogi képviselője betekintsen a nyomozati iratokba.

A 24.hu azt írja: Nyakóék ezekből azt olvasták ki, hogy az összes kopasz személyazonosságát és kapcsolatait feltérképezték a rendőrök, s kiderítették róluk, hogy valamennyien büntetett előéletűek.

Olyan is akad köztük, akit korábban fegyveres rablásért ítéltek el.

A 24.hu forrásai azt állítják, hogy a vizsgálatba bevonta az Alkotmányvédelmi Hivatal jelentésében a tíz személy nevét tartalmazó lista mellett az a kifejezés áll: ők „akadályozták meg Nyakó Istvánt” a népszavazási kezdeményezés leadásában.

A hatóságok ennek ellenére sem tartották jogellenesnek a csoport Nyakó elleni akcióját.

Német bíróság vizsgálja az ECB kötvényvásárlásait

Figyelő Online - Csepi Lajos
A német alkotmánybíróság kedden vizsgálatot kezd az Európai Központi Bank (ECB) kötvényvásárlási programja ügyében. Azt kívánják megállapítani, hogy az ECB alapító okirata feljogosítja-e a bankot korlátlan mennyiségű államkötvény felvásárlására.
A vizsgálat éppen akkor indul, amikor az ECB kötvényvásárlási programjának további bővítésére készül.

Az OMT-t, a Közvetlen Pénzügyi Tranzakciók Programját 2012-ben, az eurozóna adósság-válságának tetőpontján, az ECB hatékony eszközeként vezették be,azzal a céllal, hogy a befektetőket elriasszák az államkötvényekkel történő spekulációtól. A program nem valósult meg, azóta pedig egy sokkal nagyobb volumenű kötvény-vásárlási program, a QE-nek nevezett gazdaság-élénkítő projekt váltotta fel, bár ennek célja nem a spekuláció megelőzése, hanem az infláció élénkítése.

A legmagasabb szintű német bíróság vizsgálata a mára már valószínűleg céltalanná vált intézkedésre irányul, a döntés azonban minden bizonnyal komoly hatással lesz az ECB folyamatban lévő, 1,1 trillió euró értékű, 2017 márciusáig lebonyolítani tervezett kötvényvásárlási programjára.

A program bírálói azt állítják: az ilyen intézkedések gyakorlatilag nem jelentenek mást, mint az államadósságok frissen nyomtatott pénzzel történő kifizetését.

Az OMT ellen eredetileg 2014-ben, 37 ezer euro-szkeptikus aláírásával kezdeményeztek eljárást a legfelsőbb német bírói fórum előtt. Az alkotmánybíróság akkor részlegesen egyetértett a kezdeményezők aggodalmaival. Állásfoglalásában úgy fogalmazott, hogy „lényeges indokok utalnak arra, hogy a program túlmutat az ECB pénzügy-politikai felhatalmazásán, sérti a tagállamok hatáskörét és ellentmond a költségvetési hiány finanszírozását tilalmazó előírásnak.” A végső döntés előtt azonban megküldte az ügyet a luxemburgi Európai Bíróságnak (ECJ).

Az ECJ a múlt év júniusában félresöpörte a német bíróság aggályait és kimondta, hogy a program összeegyeztethető az EU jogával.

A német alkotmánybíróságnak ennek ismeretében kell kimondania a végső döntést. Erre néhány hónapon belül aligha lehet számítani.

Az adósságtól irtózó Németország különösen bizalmatlan az ilyen kötvényvásárlási programok sikerét illetően. Az ország központi bankjának vezetője, Jens Weidmann mind az OMT, mind pedig a QE esetében nemmel szavazott. Weidmann nem titkolta ellenvéleményét az ECB rendszeres pénzügy-politikai ülésein sem, amikor a Bank főnöke, Mario Draghi a kötvényvásárlási program további bővítését javasolta.

A Commerzbank elemzője, Michael Schubert úgy véli, hogy a német bíróság „valószínűleg az ECJ döntése után sem fogja megváltoztatni korábbi döntését. Szerinte a német bírák „bizonyára megpróbálnak egy kompromisszumot keresni”. Ez azt jelentheti, hogy elfogadják az ECJ következtetéseit, de visszautasítják annak indoklását, vagy egyszerűen fenntartják maguknak a jogot, hogy az új fejlemények fényében a helyzet ismételten áttekintsék.

Egy sor ismert német közgazdász, közöttük az Ifo Intézetet vezető Clemens Fuest arra figyelmeztetett: ha a német bíróság egyetért az ECJ-vel, az további, unortodox módszerek alkalmazásának sorát indíthatja el. „Attól a perctől kezdve, hogy az ECB beavatkozik a válság megoldásába, fennáll annak a veszélye, hogy az eurozónát rossz irányba indítjuk el” mondta Fuest, rámutatva, hogy az adóssággal küzdő országok ebben az esetben nem kényszerülnek érdemi gazdasági reformok megvalósítására és egyszerűen megvárják, hogy az ECB kihúzza őket a csávából.

Mario Draghi már utalt arra, hogy az ECB első, idei pénzügy-politikai ülésén a Bank újabb ösztönző intézkedéseket fogadhat el és további, kamatcsökkentő lépést tehet, hogy az alacsony szinten ragadó inflációt feljebb lökdösse.
http://figyelo.hu/cikkek/429383-nemet-birosag-vizsgalja-az-ecb-kotvenyvasarlasait

Meghalt az amerikai legfelsőbb bíróság főbírója – máris megkezdődött a vita

Barack Obama elnök és az Egyesült Államok volt elnökei, demokrata párti és republikánus politikusok fejezik ki részvétüket és méltatják Antonin Scaliát.

A konzervatív bíró halála órákkal a republikánus elnökjelölt-aspiránsok dél-karolinai országos tévévitája előtt történt, így a vita kezdetén a politikusoknak is ez volt a témájuk.

Vajon, ha elnök lenne, mit tenne Scalia bíró halála után: kinevezne azonnal valakit, annak ellenére, hogy választási év van, vagy ezt a felelősséget a következő elnökre hagyná? – kérdezte az elnökjelölt-aspiránsok vitáját szervező CBS televízió munkatársa a hat politikustól. Valamennyi résztvevő – miután méltatta Scaliát, és halálát az amerikai konzervatívok óriási veszteségének nevezte – azt válaszolta, hogy Obama elnöknek nem szabadna most kijelölnie az új főbírót.

Közben Barack Obama a nyilvánosság előtt méltatta az elhunyt Scaliát, aki a legfelsőbb bíróság leghosszabb ideje hivatalban lévő tagja volt, kinevezését még Ronald Reagan elnök javasolta 1986-ban. George W. Bush korábbi elnök briliáns jogásznak és nagyszerű amerikainak nevezte az elhunytat. Közleményben méltatta Antonin Scaliát valamennyi republikánus és demokrata elnökjelölt-aspiráns, s a szenátus mindkét csoportjának vezetője is.
Jelöljön vagy ne?

Ugyanakkor későbbi nagy vitát sejtető nyilatkozat is született. A szenátus republikánus többségének vezetője, Mitch McConnell nyilatkozatában leszögezte, hogy Obama elnöknek nem szabadna jelölnie új főbírót, ez majd legyen az új elnök feladata. A legfelsőbb bíróság tagjait az Egyesült Államok elnöke jelöli, és a szenátusnak kell jóváhagynia. A szenátusban jelenleg a republikánusok vannak többségben.

Közben Obama elnök – aki Kaliforniában tartózkodik, a délkelet-ázsiai országok vezetőinek csúcstalálkozóján -, miután részvétét fejezte ki és méltatta az elhunytat, újságíróknak nyilatkozva közölte, hogy alkotmányos kötelességének eleget téve megfelelő időben javaslatot tesz az új főbíró személyére.

Elemzők máris felhívják a figyelmet, hogy amennyiben Obama elnök főbírót jelöl az elnökválasztás előtt, ezzel jelentős mértékben megváltozhat a testület politikai összetétele, és a legfelsőbb bíróság a korábbiaknál jóval liberálisabb álláspontokat foglalhat el az amerikai társadalmat érintő egyes lényeges kérdésekben. A demokrata párt elnökjelölti posztjára pályázó Hillary Clinton egyébként, órákkal Scalia halála után, sürgette Obama elnököt, hogy minél előbb jelöljön új főbírót.
http://24.hu/kulfold/2016/02/14/meghalt-az-amerikai-legfelsobb-birosag-fobiroja-maris-megkezdodott-a-vita/

Ferenc pápa és Kirill pátriárka történelmi találkozója Kubában

Február 12-én Kuba fővárosában, Havannában találkozott Ferenc pápa és Kirill moszkvai pátriárka, az orosz ortodox egyház feje. Ez az egyháztörténetben az első alkalom, hogy a pápa és a moszkvai pátriárka találkozott egymással.

A két órás zárt ajtók mögött zajló megbeszélést a havannai José Martí Nemzetközi Repülőtéren tartották, melynek végén a felek közös nyilatkozatot írtak alá.

Az ünnepélyes aláírás után megölelték egymást, majd röviden beszámoltak tanácskozásuk eredményeiről. Ferenc pápa örömmel állapította meg, hogy megismerhették egymás álláspontját, és félszavakból is értették egymást. Számos kezdeményezést vitattak meg, amelyeket idővel meg lehet valósítani. Egyben köszönetet mondott a kubai népnek. Kirill pátriárka szerint a beszélgetés során bizonyossá vált, hogy a két egyház képes együttműködni a kereszténység védelmében, a háború elkerüléséért, azért, hogy az emberi életet megbecsüljék az egész világon.

Ferenc pápa és Kirill pátriárka kubai találkozójuk után egy 30 pontból álló közös nyilatkozatot írtak alá, mely Szent Pál apostoltól kapta mottóját: „Az Úr Jézus Krisztus kegyelme, Isten szeretete és a Szentlélek közössége legyen mindnyájatokkal! (2 Kor 13,13)

Elsőként hálát adnak találkozójukért Istennek, amelyre elsőként került sor a történelemben. A találkozó Kubában jöhetett létre „az Új Világ reményének” jelképes szigetén, Észak és Dél, Kelet és Nyugat kereszteződésében, a Régi Világ vitáitól távol.

Majd hálájukat fejezik ki a Krisztus által Istentől kapott ajándékokért: az első ezer év közös örökségéért: Szűz Mária és a szentek tiszteletéért, akik között megannyi a vértanú, a keresztények magvetése.

Ezután a különbségeket sorolják föl: az Eucharisztiában való közösség hiánya, a régi és új konfliktusok okozta sebek. Siratják „az egység elvesztését” is, amely emberi gyengeség és a bűn következményeként Krisztus főpapi imája ellenére – „hogy mindnyájan egy legyenek; ahogyan te, Atyám, bennem vagy, és én tebenned, úgy ők is egy legyenek mibennünk” – mégis megtörtént.

Tudatában, annak hogy számos akadály továbbra is fennmarad, azt remélik, találkozásuk közreműködhet az Istentől akart egység újjászületésében. „Találkozásunk megújult buzgalommal indítsa imára a világ minden keresztényét az Úrhoz minden tanítványa közötti teljes egységért. Egy olyan világban, amely nem csak szavakat vár tőlünk, hanem konkrét tetteket, ez a találkozó legyen a remény jele a jóakaratú emberek számára.”

Erőik egyesítésével szeretnének tanúságot tenni az első évezred közös örökségéről, Krisztus evangéliumáról közösen válaszolva a mai világ kihívásaira. „Lelkiismeretünk és lelkipásztori felelősségünk nem ad lehetőséget arra, hogy tétlenek maradjunk azon kihívások előtt, melyek közös választ kívánnak meg.”

Első helyen a közel-keleti, az észak-afrikai keresztényüldözésekről írnak, ahol a keresztényeket tömegesen űztek el otthonukból. A nemzetközi közösséget arra kérik, cselekedjenek sürgősen annak érdekében, hogy megelőzzék a keresztények további elűzését a Közel-Keletről. Ugyanakkor kifejezik együttérzésüket a polgárháborúk, a káosz és a terrorista erőszak más vallású áldozataival is.

A nyilatkozat külön kiemeli Irakot és Szíriát, ahol több ezer áldozat maradt otthon nélkül. Eme terrorral és erőszakkal szemben is a nemzetközi közösség fellépése szükséges; a szenvedő és menekülésre kényszerített embereknek pedig humanitárius segítségre van szüksége, de a fogva tartottak szabadon bocsátásáért is szükséges mindent megtenni.

A béke egyedül az igazságosság gyümölcse lehet, ezért elő kell segíteni a testvéri együttélést a különböző népcsoportok, egyházak, és vallások között, hogy a menekültek visszatérhessenek otthonaikba, a sebek begyógyuljanak, hogy az ártatlanul meggyilkoltak lelke békére lelhessen. Maguknak a háborúzó feleknek kell tehát jószándékot mutatva tárgyalásokat folytatnia.

Felhívják a terrorizmus elleni harcban elkötelezett országokat, hogy cselekedjenek felelősséggel és belátással. Imára buzdítják a keresztényeket „hogy a gondviselő Teremtő óvja meg teremtését a pusztulástól és ne engedjen újabb világháborút.”

Külön hangsúlyozza a nyilatkozat a vértanúk nagyságát, akik előtt a pápa és a pátriárka meghajtják fejüket, hiszen mindhalálig kitartottak Krisztusba vetett hitük mellet. Megerősítik azokat, akik jelenleg is szenvednek Krisztusért.

A vallásközi párbeszéd eme aggasztó korban továbbra is nélkülözhetetlen, hiszen a vallási igazságainkról alkotott különböző felfogásnak nem szabad megakadályoznia a különböző hitű embereket abban, hogy békében és egyetértésben éljenek. A vallási vezetőknek fontos szerepe van abban, hogy a híveiket mások tiszteletére neveljék. „Teljes mértékben elfogadhatatlanok azok a törekvések, amelyek a bűntetteket vallásos szlogenekkel akarják igazolni.”

Hálát adnak azért is, hogy Oroszországban és Kelet-Európa több országában, ahol ateista rezsim uralkodott évtizedeken át, állami megerősítést nyert ismét a vallásszabadság. Ma a harcos ateizmus béklyóját megtörve megannyi helyen szabadon vallhatják meg hitüket a keresztények. Negyed évszázad alatt több tízezer új templom épült, több száz kolostor és teológiai iskola létesült. Kiemeli a nyilatkozat, hogy ortodoxok és katolikusok sokszor kéz a kézben dolgoznak a karitatív vagy szociális tevékenységükben tanúságot téve az Evangélium értékeiről.

A nyilatkozat kitér a szekularizációra is: több országtól távol áll bármilyen hivatkozás Istenre vagy igazságára, és így ezeken a helyeken a kereszténység sokszor a közéletből is kiszorul.

Európáról is szót ejt a nyilatkozat, amelynek „hűnek kell maradnia keresztény gyökereihez”. Arra kérik Nyugat- és Kelet-Európa keresztényeit, hogy egyesüljenek a Krisztusról és az Evangéliumról adott tanúságtételben oly módon, hogy Európa megőrizhesse kétezer éves keresztény hagyománya által formált lelkét.

„Tekintetünk azokhoz fordul, aki nehéz helyzetben élnek, akik nagymértékű szükségben és szegénységben élnek, miközben az emberiség anyagi javai egyre gyarapodnak.” – fejezi ki Ferenc pápa és Kirill pátriárka együttérzésüket a több millió menekült és elvándorló láttán, akik a gazdag országok ajtaján kopogtatnak. A féktelen fogyasztás fokozatosan feléli a bolygó erőforrásait. Ezt a földi javak egyenlőtlen elosztása tetézi.

A keresztény egyházaknak az igazságosság védelmére kell kelniük: a népek hagyománya iránti tisztelettel és egy hiteles szolidaritással támogatniuk kell a szenvedőket.

Nekünk keresztényeknek nem szabad el feledkeznünk arról, hogy „ami a világ szerint oktalan, azt választotta ki Isten, hogy megszégyenítse a bölcseket, és ami a világ szerint gyönge, azt választotta ki Isten, hogy megszégyenítse az erőseket. Ami a világ szerint alacsonyrendű és megvetett, azt választotta ki Isten: azt, ami semmi, hogy azt, ami valami, megsemmisítse, hogy egy ember se dicsekedhessék Isten színe előtt. (1 Kor,27–29).”

Ezután a családról beszél a nyilatkozat, mely „az emberi élet és a társadalom természetes központja.” Sok országban válságban van a család. A katolikusok és ortodoxok közös családfogalomban gondolkodnak, ezért tanúságot kell tenniük arról, hogy a család az életszentségre vezető út, amely a házasok egymás iránti hűségéről tesz tanúságot, nyitottan az élet megfoganására és a gyermekek nevelésére, mindezt a nemzedékek közötti szolidaritásban és a leggyengébbeket tisztelve. A család a házasságon alapszik, egy férfi és egy nő szabadon odaajándékozott és hűséges szeretetén. „A szeretet egyesülésük pecsétje és arra tanítja őket, hogy kölcsönösen ajándékként fogadják el egymást” – folytatódik a nyilatkozat. A házasság a szeretet és a hűség iskolája. Sajnos más együttélési formák lassan egy szintre emelkednek a házassággal a közvélemény előtt, ahogyan az anyai és apai hivatás fogalma is átértékelődik.

A nyilatkozat utolsó harmadában elsőként az élet védelméről esik szó. A meg nem született gyermekek vére Istenhez kiált, az „eutanázia” elfogadása miatt pedig sok idős ember a családjuk és a társadalom nehezékeként tekint már magára. A mesterséges megtermékenyítés technikái is aggasztóak, mert az emberi élet manipulálása az emberi lét alapjait támadja.

A fiatalokról is külön passzus ír: „Ma kifejezetten szeretnénk szólni a fiatalokhoz. Ti, fiatalok azt a feladatot kaptátok, hogy ne rejtsétek el a föld alá talentumaitokat (vö. Mt 25,25), hanem minden Isten által nektek adott képességeteket használjátok föl arra, hogy megerősítsétek Krisztus igazságát a világban, hogy életetekben megtestesítsétek Isten és a felebarát szeretetének evangéliumi parancsait. Ne féljetek szembe menni az árral, Isten igazságát védve, amelyhez a mai szekuláris normák messze nem alkalmazkodnak már. Isten mindnyájatokat szereti és várja, hogy tanítványai és apostolai legyetek. Legyetek a világ világossága, hogy akik körül vesznek titeket látva jótetteiteket, dicsőítsék Atyátokat, aki a mennyekben van (vö. Mt 5,14.16). A keresztény hitben neveljétek gyermekeiteket, továbbadva nekik a hit értékes igazgyöngyét (vö. Mt 13,46), amelyet szüleitektől és elődeitektől kaptatok. Emlékezzetek, „nagy árat fizettek értetek” (1 Kor 6,20), az Isten-Ember Jézus Krisztus kereszthalálát.

A nyilatkozat az ökumenizmussal folytatódik. Az ortodoxok és a katolikusok közös küldetést kaptak Krisztus evangéliumának hirdetésére a mai világban. Ez a küldetés a kölcsönös tiszteletet követel meg a keresztény közösségek tagjai iránt és kizár mindenféle prozelitizmust. „Nem vetélytársak vagyunk, hanem testvérek.” A nyilatkozat arra buzdítja a katolikusokat és az ortodoxokat, hogy éljenek egymással békében és szeretetben, ezzel elfogadhatatlannak tartja tisztességtelen eszközök alkalmazását, hogy megnyerjünk az egyik egyház híveit a másik számára. Szent Pál előírását kell inkább valóra váltanunk: „Becsületbeli dolognak tartottam hirdetni az evangéliumot, de nem ott, ahol Krisztus neve már ismert volt, nehogy más által rakott alapra építsek” (Róm 15,20).

A görögkatolikusok és az ortodoxok kapcsolatánál külön említést tesz a nyilatkozat a kiengesztelődést és a feszültségek megoldását remélve és elítélve a múltbéli „uniatizmus” módszerét. „Az ortodoxoknak és a görögkatolikusoknak kiengesztelődésre van szükségük, s arra, hogy megtalálják az együttélés mindnyájuk számára elfogadható módjait.”

A sebektől tépázott, súlyos gazdasági és humanitárius válságtól szenvedő Ukrajnában az ortodox hívek között támadt szakadás megoldását támogatja a nyilatkozat a létező egyházjogi normák alapján. Azt szeretné, ha Ukrajnában minden ortodox keresztény békében és egyetértésben élne. A katolikus közösségektől testvéri hozzáállást vár.

A nyilatkozat ismét a közös keresztényi tanúságtételre hív fel a mai világban, ahol egyre nagyobb ütemben tűnnek el az emberi élet spirituális tartóoszlopai.

A nyilatkozat egyfajta hitvallással zárul: „Krisztus az öröm és a remény forrása. A Benne való hit átalakítja az emberi életet, jelentéssel tölti meg azt. Ez a meggyőződés azok tapasztalatából született, akikről Péter apostol így beszél: Ti pedig, „akik egykor »nem nép« voltatok, most Isten népe vagytok; akik számára azelőtt nem volt irgalom, most pedig irgalmat nyertetek” (1 Pt 2,10).

A közös nyilatkozat befejezésként a kölcsönös megértés ajándékáért hálát adva Isten Anyjához fordul az ősi imádság szavaival: „Oltalmad alá futunk, Istennek Szent Szülője”. Hogy a Boldogságos Szűz Mária közbenjárásával bátorítsa az őt tisztelőket a testvériességre, hogy az Isten által meghatározott időben újra egyek lehessenek, békében és egyetértésben Isten egyetlen népeként a legszentebb és oszthatatlan Szentháromság dicsőségére.

Forrás és fordítás: Korponai Gábor SJ
Fotó: News.va

Magyar Kurír

Német bírák a TTIP különbíróság ellen

Lovas István
A német bírók szövetsége hatalmas csapást mért az Európai Bizottságra azzal, hogy kiállt a transzatlanti kereskedelmi szerződés keretében javasolt befektetési bíróságok ellen. A bírák e tárgyban írt levele szerint „egy ilyen bíróságnak nincs törvényes alapja, és szükség sincs rá”. Cecilia Malmström kereskedelmi biztos szilárdan elkötelezett egy ilyen bíróság mellett, amelyet a befektetők aduászként tarthatnak a TTIP szabályait szerintük nem betartó szuverén államokkal szemben, jelenti az uniós ügyekre szakosodott portál. A német bírók hozzáteszik, tévedés az, hogy külön bíróságokat hozzanak létre bizonyos csoportok peres eljárására, és az ilyen bíróság elfogadhatatlan mértékben korlátozná mind a tagállamok, mind az EU törvénykezési hatalmát.
http://nemzeti.net/l.php?u=3767327

http://lovasistvan.hu/2016/02/05/nemet-birak-a-ttip-kulonbirosag-ellen-csapas-az-eu-ra-euractiv/

Kiska befűtött a taláros testületnek

POZSONY | Nem nevez ki új alkotmánybírót a választásokig Andrej Kiska köztársasági elnök, aki tegnap alkalmatlannak nevezte az Alkotmánybíróságot. Peter Pellegrini (Smer) házelnök szerint az államfő miatt működésképtelenné válhat a taláros testület.
Andrej Kiska államfő a márciusi parlamenti választásokig nem lép az alkotmánybíró-jelöltek ügyében. Kiska korábban alkalmatlannak minősített öt jelöltet, akik az Alkotmánybírósághoz (AB) fordultak. Az AB szóbeli és írásos indoklása eltérő volt. Közben decemberben a parlament egy újabb megüresedő helyre két smeres képviselőt, Mojmír Mamojkát és Jana Laššákovát jelölt. „Az Alkotmánybíróság nem viselkedhet úgy, mint egy megbízhatatlan politikai párt, mely mást mond, és mást cselekszik. Meg kell állapítanom, hogy a taláros testület alkalmatlan és elutasító” – közölte az államfő, aki szerint jómaga már mindent elkövetett azért, hogy működőképessé tegye az AB-t. Kiska úgy véli, az Alkotmánybíróság és az államfői jogkörök körüli bizonytalanságot csak az új parlament oldhatja meg. Ezt kétféleképpen teheti meg: vagy pontosan meghatározzák az államfő kompetenciáit az AB-vel kapcsolatban, vagy új jelölteket állít.
Peter Pellegrini házelnök érthetetlennek nevezte Kiska döntését. „Az alaptörvény a márciusi választások után sem változik. Ráadásul az AB egyértelműen állást foglalt a jelöltek kinevezésével kapcsolatban” – állítja Pellegrini, aki szerint Kiska lépése megbéníthatja az Alkotmánybíróságot. „Csak azért nem lehet módosítani az alkotmányt, mert az államfőnek vagy tanácsadóinak nem tetszenek egyes passzusai” – jelentette ki a házelnök. Pellegrini álláspontja változatlan: a plénum nem állít új jelölteket, Kiskának választania kell a korábbi alkotmánybíró-jelöltek közülük. Az AB egyébként február 28-tól 13 helyett 10 alkotmánybíróval működik, a három megüresedett hely továbbra is betöltetlen marad. (TASR, ie)
http://ujszo.com/online/kozelet/2016/02/05/kiska-befutott-a-talaros-testuletnek

MagyarHirlap: Jobbágyi Gábor: Bíróságaink

Az egyes ügyek részleteibe nem kívánok belebonyolódni, inkább néhány általános vonásra, és az okokra hívnám fel a figyelmet.

Jobbágyi Gábor – 2016.02.05. 01:01
Tábornokper, Hagyó-, Biszku-, Dopeman-ügy, iszapkatasztrófa-per – csak néhány a legutóbbi időszakból, amelyekben a meghozott ítélet, az eljárás nemcsak a közvéleményt, a pártokat, a sértetteket, de a hozzáértő jogászokat is megdöbbentette.

Az egyes ügyek részleteibe nem kívánok belebonyolódni, inkább néhány általános vonásra, és az okokra hívnám fel a figyelmet. Pályám kezdetén közel egy évtizedig gyakorló jogász-ügyvéd-jogtanácsos voltam. Belső információink alapján akkor is tudtunk botrányos történésekről – amelyekről a közvélemény nem tudhatott.

Ennek egyik jellemzője a párt és állami vezetők törvény feletti, –kívüli állása volt. Ha a nómenklatúra felső szintjein bűncselekményt követtek el, az eljárás megindításához a központi vezetőség engedélye kellett – ami a legtöbbször nem érkezett meg –, így a cselekmény következmény nélkül maradt. Csak nagyon szűk körben, suttogva beszéltünk arról, hogy a Központi Bizottság illusztris tagja ittas vezetéssel két ember halálát okozta. Nem tudhattunk a szovjet katonák bűncselekményeiről, károkozásairól – már csak azért sem, mert ezekre a magyar bíróságoknak nem volt illetékességük. Így homályban maradt az is, hogy egy hadgyakorlatról hazatérő szovjet tank legénysége szétlőtt egy falusi kocsmát, mert nem akarták ingyen kiszolgálni őket, vagy a Badacsonyba csapódó és felrobbant katonai repülőről sem hallottunk, s a katonák által okozott közlekedési balesetek szintén ismeretlenek maradtak. Következmény nélkül maradt a világháború alatt megerőszakolt több százezer magyar nő halálos áldozatokkal is járó tragédiája.

A nómenklatúra alsóbb szintjén állók is különleges eljárásra számíthattak akár polgári, akár büntetőügyekben. Az ilyen ügyeket a bírósági elnök a meghatározott bíróra osztotta, így ha ezt észleltük, mi ügyvédek máris tudtuk, hogy nem sok jóra számíthatunk. Megemlíthetem azt az ügyet, amelynek nagy szerepe volt abban, hogy elhagytam az ügyvédi pályát. Tizenhat éves ügyfelem kegyetlen nagy pofont kapott – nyolc napon belül gyógyuló könnyű testi sértést elszenvedve –, mint később kiderült, egy munkásőrtől. Aki a tárgyaláson viszonvádat emelt, mert a gyerek állítólag nekilökte nyom nélkül a biciklijét. Ügyfelemet elítélték, a munkásőrt felmentették jogos védelem címén, én meg elhagytam az ügyvédi pályát.

Azt reméltük, hogy a rendszerváltás után jön a jogegyenlőség és jogbiztonság, megszűnik az Orwell Állatfarmjában leírt állapot, miszerint mindenki egyenlő, de vannak egyenlőbbek.

Csalódásaink

Csalódtunk. Először a sortűzperekben. Felidéződött emlékeimben, hogy a hetvenes évek elején hallgatóként részt vehettem az Újvidék melletti Csurogon elkövetett háborús bűncselekmények elkövetőinek perén. Emiatt a fővádlottakat már a negyvenes években elítélték, ekkor a konkrét végrehajtók közül ítéltek el tizenötöt, összesen kétszázharminc év végrehajtható börtönbüntetésre. A sortűzperekben két ügyben három ember kapott összesen kilenc évet ugyanazon nemzetközi jogszabályok alapján. A döntéseket hozók, a parancsot kiadók felelősségéről nem volt szó.

Ez történt többek közt a Tocsik-, a Postabank-, a Kulcsár- és a moszkvai ingatlanügyben a bevezetőben említettek mellett. Ezek hosszú évek után a jogerős ítéletben vagy felmentéssel vagy jelképes, enyhe ítélettel zárultak. Annak ellenére történt ez, hogy mindegyik ügyben hatalmas nyilvánossággal indult a nyomozás – és a közvélemény hihette, hogy súlyos következményei lesznek a cselekményeknek.

Visszatartó erő

A valóban bonyolult ügyekben hosszú nyomozási és ügyészségi szakasz előzi meg a vádemelést, amelynek a végén súlyos bűncselekmények miatt emelnek vádat. A nyomozóhatóságoknál ma már jól képzett rendőrök, az ügyészségeknél nagy számban jól képzett jogászok dolgoznak. Így a vádemelés előtt többszörös szűrőn mennek át az ügyek, s közben a hatóságoknak lehetőségük van leállítani az eljárást, vagy enyhe cselekmény miatt vádat emelni. Ezért érthetetlen, hogy folyamatosan eltér a nagy ügyekben a bíróságok és az ügyészségek álláspontja. (Ebből nem következik, hogy ebben a szakaszban nem fordulhat elő hiba, lásd például a móri ügyet.) Hogyan hozzák bíróságaink ezeket a határozatokat? Nehezen döntenek mind az első-, mind másodfokon. Tény, hogy egy sokvádlottas, bonyolult ügyben a legnehezebb rész az ítélet meghozatala és írásba foglalása. Nemegyszer több száz oldalas az írásba foglalt ítélet, így a feladattól való húzódozás érthető – bár nem elfogadható.

S itt esik egybe a bíróság szándéka a perelhúzásra törekvő sztárügyvédek módszereivel, a gyakran háromhavonta vagy félévente tartott tárgyalásokon újabb és újabb indítványok előterjesztésével, betegség miatti távolmaradásokkal, elfogultsági kifogással. S ha felkerül a vaskos iratcsomag több év után a másodfokra – nemegyszer itt is az egyszerűbb megoldást választják, hatályon kívül helyezik az ítéletet, olyan esetleges hibák miatt, amelyek orvosolhatók lennének másodfokon is. Ekkor első fokon újrakezdődik az eljárás. Ez az ide-oda tologatás némely ügyekben többször is előfordul (például a tescós rablás ügyében már tíz éve). Az idő múlása azonban kedvező a vádlottaknak, ez enyhítő körülmény, másrészt bizonytalanabbá válnak a bizonyítékok.

Szintén új vonás, hogy a bírósági eljárásban vádlottak és tanúk visszavonják a nyomozás során tett terhelő vallomásaikat. Ezért sokszor összeomlik vagy erősen gyengül a vád helyzete. Tudomásom szerint a bíráink és ügyészeink ezt következmény nélkül tudomásul veszik, holott ez a magatartás kimerítheti a hamis vád, vagy a hatóság félrevezetésének súlyos bűncselekményét. Ilyen vádemelésekről nincs tudomásunk – pedig ennek komoly visszatartó ereje lenne.

Nómenklatúra-ítélkezés

Problémát jelent a szakértői tevékenység is. A hatóságoknak szinte minden ügyben szükségük van szakértőkre. A vélemények elkészítésének elhúzódása szintén az egyik oka a hosszú eljárásoknak. A vádlottaknak viszont joguk van új szakértőt igényelni, és ilyenkor szokott bekövetkezni egy nehezen érthető fordulat: a szakértői vélemények lényeges pontokban eltérnek. Ez a helyzet szinte olyan, mintha nem létezne szakértői vélemény, a bíróságnak nehéz és problematikus a választás.

Csak néhányat említettem a súlyosan problematikus ítéletek okai közül. Lehetne ezen változtatni? Igen, de nehezen. A bíróságok függetlensége alapvető demokratikus érték, ebbe a politikának, a többi hatalmi ágnak beavatkozási lehetősége nincs.

Komoly eljárásjogi változtatások enyhíthetnek a helyzeten. (Ennek egyik eszközét vezették be a közelmúltban: a Legfőbb Ügyész indítványa alapján a Kúria öt, másodfokon hatályon kívül helyezett ügyből négyben megállapította, hogy hibás, indokolatlan volt a hatályon kívül helyező másodfokú döntés, a kisebb hibát – ha volt – a másodfokú bíróságnak orvosolnia kellett volna.) A bírók, bíróságok a törvényeknek alárendeltek, vagyis jogalkalmazók, és nem helyezhetik magukat törvényen felül és kívül. Ezért ha a tényeknek, jogszabályoknak ellentmondó ítélet születik, és ezt a felsőbb bíróságok észlelik, ennek egy kontrollrendszer nyomán hatása lehet a nagyot tévedő bíró pályájára. (Nem valószínű, hogy felmerült a Dopeman-ügy bírájában, hogy ha a felmentő ítélete jogszerű, akkor minden állampolgárnak alanyi joga számára kedvezőtlen döntés esetén bírák műanyag fejével futballozni a Kossuth téren, rendőri biztosítással.) A bíróságok sokszor nem veszik figyelembe az ítéleteik társadalmi hatását. Egy „következmények nélküli országban” eluralkodhat a jogi anarchia, az önbíráskodás.

Arról nem beszélve, hogy az ítéleteknek gyakran sokmilliós perköltség- és kártérítési vonzatuk is van, amelyet az állam (az adófizető) visel. Nem lenne célszerű, ha a közvéleményben rögzülne, hogy visszatérőben van a kádári nómenklatúra-bíráskodás, vagyis vagyunk mi egyenlők, de vannak nálunk egyenlőbbek.

Az elmondottak nem érintik azt, hogy a bíráink többsége megnyugtató, igazságos ítéletet hoz, amely már első fokon jogerőre emelkedik.
http://magyarhirlap.hu/cikk/46912/Birosagaink

Tízezrek zarándokolhatnak 2020-ban Magyarországra

Spirk József
Kolozsi Ádám
2016.01.31. 11:31
2020-ban Magyarországon tartják a katolikusok legnagyobb világeseményét. A Nemzetközi Eucharisztikus Világkongresszus rendezéséről szóló bejelentés a Fülöp-szigeteken hangzott el a pápa videóüzenetében. Világkongresszus utoljára a II. világháború előtt, 1938-ban volt Magyarországon.

Az 51. Nemzetközi Eucharisztikus Világkongresszust a héten zajlott le a Fülöp-szigetekhez tartozó Cebu szigetén. Az eseményen 200 bíboros és püspök, valamint a világ 73 országából mintegy 12 ezer küldött vett részt.

Magyarországot tízfős delegáció képviselte. Az eseményen Erdő Péter bíboros, Esztergom-budapesti érsek mellett részt vett Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár, Palánki Ferenc Debrecen-nyíregyházi püspök és Székely János Esztergom-budapesti segédpüspök.

Az záró szentmisét százezres tömeg előtt tartották Cebu városában. A misén bemutatták Ferenc pápa videóüzenetét is. A pápa ebben jelentette be, hogy a következő világkongresszus helyszíne Magyarország lesz.

2020-ban várhatóan több tízezer hívő zarándokol majd Magyarországra, hogy ott lehessen az eseménysorozaton, az előző Európában tartott kongresszusra, amelyet Dublinban tartottak, 50 ezer küldött regisztrált.

Eucharisztikus Kongresszusokat a XIX. század második fele óta tartanak, ez az egyik legnagyobb és legjelentősebb nemzetközi egyházi esemény a katolikusoknál.

Az egy-két hetes eseménysorozat többek között nagy tömegek előtt tartott szabadtéri szentmisékből, közös imádságokból, körmenetekből és előadásokból áll, melyre sok országból érkeznek bíborosok és más egyházi méltóságok, de több százezren vesznek részt rajta egyszerű hívők és zarándokok is.

Az Eucharisztia az oltáriszentség ünnepe, a katolikus hit szerint a kenyér és a bor színe alatt Jézus valóságosan jelen van - az esemény legfőképpen ennek a kinyilvánítása. Az ellenreformáció terjesztette el az oltáriszentséget körbehordozó díszes körmeneteket, de a nagy nemzetközi találkozók csak a modern korban kezdődtek. Az első 1881-ben volt, az eleinte Franciaországban tartott rendezvények egyben a szekularizáció elleni konzervatív demonstrációk is voltak, melyek azt akarták megmutatni, hogy a katolikus egyház továbbra is ott van a világban, a hitnek helye van a nagyvárosi hétköznapokban.

A két világháború közötti Magyarország nagy eseménye volt, amikor 1938-ban Budapesten tartották a 34. Világkongresszust. Ez akkor valóban tömegeket mozgatott meg: 50 ezren jöttek külföldről és 250 ezren utaztak a fővárosba vidékről. A Szent István király halálának 900. évfordulóján tartott eseményen volt 150 ezres éjféli mise férfiaknak, ugyanennyi elsőáldozó, a záró szentmisén pedig közel félmillióan voltak ott a Hősök terén. Ezen az egyházi és a világi méltóságok a Szépművészeti és a Műcsarnok lépcsőjén foglaltak helyet, de még a Városligeti tavat is lecsapolták ideiglenesen, hogy ott is legyen hely a híveknek. A Hősök terén a római Szent Péter Bazilika oltárának mását építették fel, a dunai hidak díszkivilágítást kaptak, 14 templomot erre az alkalomra újítottak fel. Köztük volt a Bazilika, ahol még külön rendőrmisét is tartottak 3000 egyenruhásnak.

Az 1938-as Világkongresszus a Horthy-rendszer számára politikai demonstráció is volt, a külföld felé és itthon egyaránt. Horthy hivatalos pápai kihallgatásán vette át a megbízatást, a Szent István év fővédnöke is a református kormányzó volt, a katolikus eseményen felesége töltötte be ezt a tisztet. A megnyitó ünnepségen az állam részéről Hóman Bálint köszöntötte a jelenlévőket, egyébként főleg Imrédy Béla miniszterelnök volt a magyar politikusok közül leginkább a Világkongresszus arca.

“Ez nemzetünk rendkívüli megbecsülését jelenti” - írta Serédi Jusztinián bíboros-hercegprímás, és “páratlanul nagyszerű, nemzeti életünkben talán soha vissza nem térő alkalomnak” nyilvánította a Világkongresszust. Az akkori pápa, XI. Piusz rádión keresztül köszöntötte a Hősök terén összegyűlteket. Megbízottja, Eugenio Pacelli bíboros volt a legnagyobb rangú egyházi méltóság - egy évvel később pedig már ő ült a pápai trónon XII. Piusz néven. A pápai legátus megnyitó beszédében Magyarországról mint a keresztség régi védőbástyájáról beszélt; azt mondta, a legfőbb cél, hogy “megvédjék az Egyházat és a keresztény kultúrát a hittagadás és a társadalmi forradalom vezetői ellen.” Szavait a bolsevizmussal és a nácizmussal szembeni üzenetként szokták értelmezni: az egyházzal szemben ellenséges Hitler már nem engedte meg a német katolikusoknak, hogy részt vegyenek a budapesti találkozón, “az istentagadó kommunizmus” ellen pedig nyíltan hirdetett harcot a keresztény Európa nevében Pacelli.

Érdekesség, hogy az 1938-as budapesti kongresszus előtt ugyanúgy a Fülöp-szigeteken volt a megelőző esemény, mint most. Az utóbbi évtizedekben négyévente van Eucharisztikus Világkongresszus, Európában utoljára 2012-ben Írországban volt. Minden alkalommal van egy előre meghirdetett témakör, a most záruló, Cebun tartott Világkongresszusé a remény volt.
http://index.hu/belfold/2016/01/31/nyolcvanket_ev_utan_megint_budapesten_lesz_az_eucharisztikus_vilagkongresszus/

Péterfalvi tisztázásokat vár

Adatvédelmi ajánlások a terrorveszélyhelyzethez
Kacsoh Dániel – 2016.01.30. 01:17
Nem indokolt a terrorveszélyhelyzet önálló tényállását rögzítő, a kormány által kezdeményezett alaptörvény-módosítás „nem nyilvános” minősítése – egyebek mellett erre jutott hivatalból lefolytatott vizsgálatában az adatvédelmi hatóság.

Közzétette állásfoglalását a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) arról, hogy különleges jogrend esetén mit tehet a kormány. Ismeretes, a kabinet kezdeményezi az alaptörvény módosítását annak érdekében, hogy indokolt esetben ki tudja hirdetni a terrorveszélyhelyzetet. Az ellenzék támadja az elképzelést, mondván, az túlhatalmat adna a kormánynak. A Fidesz részéről egyelőre azt közölték, változatlan tartalommal kívánják benyújtani javaslatukat a Ház elé, ahol februárban akár már szavazhatnak is róla. Mivel azonban az elfogadáshoz kétharmad kell, mindenképp szükség lesz pluszvoksokra.

A Péterfalvi Attila NAIH-elnök által jegyzett ajánlás szerint mivel közügyről van szó, nem indokolt a tervezett módosítás „nem nyilvánossá minősítése”, azt fel kell oldani. Továbbá azt kéri a jogalkotóktól: a honvédelmi törvényben rögzítsék a terrorveszélyhelyzet lényegi meghatározását, egyértelműen meghatározva ezen helyzet kezdetét és végét. Rámutatott, jelenleg különleges jogrend a rendkívüli állapot, a szükségállapot, a megelőző védelmi helyzet, a váratlan támadás és a veszélyhelyzet – és idetartozna a tervezett terrorveszélyhelyzet is. Ilyen esetekben pedig az Alkotmánybíróság határozata az irányadó, amely szerint az alapjogokkal csak közvetett és távoli kapcsolatban lévő szabályozási tárgyköröket is jogszabályban kell rendezni.

A hatóság szerint nem elégséges, ha a sarkalatos törvény csak elnagyolt, keretjellegű szabályozást tartalmaz, és a részletes szabályokat rendeletek írják elő, továbbá a különleges jogrend idején alkotott rendeletek nem irányulhatnak a jogrendszer hosszú távú megváltoztatására. Vagyis tisztázni kell, ezek az intézkedések nem lesznek érvényben, miután lejár az említett jogrend ideje. További felvetések: visszamenőlegesen lehetővé kell tenni a rendkívüli helyzet után az utólagos jogérvényesítést vagy jogorvoslatot, és rendelkezni kell a NAIH szerint arról is, mi történjék a különleges jogrendben gyűjtött személyes adatokkal. Annak tisztázását pedig, hogy mit jelent az „egyes alapvető jogok különleges jogrend idején lehetővé váló, a feltétlenül szükséges mértéken túli korlátozása”, az Alkotmánybíróság értelmezésétől várná Péterfalvi.
http://magyarhirlap.hu/cikk/46452/Peterfalvi_tisztazasokat_var

Az Ab elnöke már tudja, hogyan döntene kvótaügyben

MG
Magyarország behódolt a globális kapitalizmus ideológiai szentháromságának, mondja az Alkotmánybíróság elnöke. Nagyon azért nem kell megijedni, mert Lenkovics Barnabás a Heti Válasznak adott interjúban nem arról beszél, hogy ez mostanában történt volna. A privatizáció, dereguláció és a liberalizáció hármasa a rendszerváltás után vált meghatározóvá Magyarországon, 2010-re pedig fenntarthatatlan lett a helyzet. Mint mondja, ez a felismerés szülte azt a társadalmi folyamatot, ami a kétharmadhoz, az új Alaptörvényhez és az Ab "újraszabott" hatásköreihez vezetett.
Bár tavaly, amikor az Ab elnökévé választották, Lenkovics kijelentette, hogy nem hosszabbítja meg hamarosan lejáró mandátumát, időközben mégis meggondolta magát (ezt a múlt héten jelentette be). Hogy miért? Mert úgy érzi, olyan elemi változások zajlanak Európában, hogy mégis szükség lehet a tapasztalataira. Főleg, mert a civilizációk összecsapása a menekültkvótákról szóló, idén esedékes döntés révén mára az Ab-t is elérte (a kvótarendszer ügyében decemberben az ombudsman fordult a testülethez).
De miért is lenne jó, ha Lenkovics alkotmánybíró, és lehetőség szerint a testület elnöke maradna? Mert az elnök "közvetít egy értékrendet és tapasztalati tudást, amellyel meggyőzheti a bírák többségét". Nehogy például az történjen, mint az amerikai Legfelsőbb Bíróságon, ahol a melegházasságról szóló döntés 5:4-es szavazataránnyal ment át, és szerinte ez a megosztottság elbizonytalanodást okozott. "Az egyhangú döntésnek van meggyőző ereje."
Lenkovics megértő a Fidesz-féle egypárti alkotmányos átalakítás egyik legvitatottabb elemével, az Ab hatáskörének csökkentésével. 1989-ben ugyanis szerinte példátlanul nagy hatalmat kapott az Alkotmánybíróság, hogy ellensúlyt képezzen a baloldal várható választási győzelmének következményei és az itt maradó orosz csapatok ellenében. A félelmek megalapozatlanok voltak, ezért Lenkovics természetesneknevezte, hogy csökkenteni kellett az Ab hatásköreit. Igaz, ő ezt átmenetinek gondolta, ami szintén tévedésnek bizonyult.
Lenkovics válaszaiból az interjú második felében egyértelműen kiderül, hogy a formális, tisztán jogi alapú alkotmánybíráskodást meghaladottnak tartja. Ugyanakkor korántsem a Sólyom-féle, a politikusok által sokat szidott "láthatatlan alkotmányra", tehát a normaszöveg értelmezéséből és a korábbi határozatokból kialakuló alkotmányos szemléletre hivatkozott, hanem egyéb szempontokra.
Az alkotmánybírók fiskális lelkiismeretére. Azzal érvelt az Ab hatáskörének visszaállítása mellett, hogy ismeri kollégáit, és biztos benne, a többi alkotmánybíró se hozna a költségvetés fenntarthatóságát veszélyeztető döntést.
A fogyasztóvédelemre. Elismerte, hogy tisztán jogi alapon a bankoknak kellett volna nyerni a devizahitelesek ellen, hiszen felelőtlenség volt annyi pénzt felvenni, amennyit nem biztos hogy vissza tudtak fizetni. Csakhogy az alulinformált fogyasztók védelme felülírta a jogi szempontokat.
A józan észre. Hiába áll ki az Alaptörvény a magzati élet védelme mellett, Lenkovics szerint ez "nem jogi kérdés", "évi 33 ezer abortuszt nem lehet büntetőjogi eszközökkel megtiltani" (magyarul ezeket a magzatokat akár jogellenesen is elvetetnék, ami senkinek se lenne jó).
Az interjú leginformatívabb része a vége, amikor Lenkovics szavaiból kiderül, hogy osztja a kormány álláspontját az uniós menekültkvóták elfogadhatatlanságáról, és ha rajta múlik, az Ab ennek megfelelő döntést fog hozni.
A migrációs kvóták esetében hiába kötik Magyarországot nemzetközi szerződések, azok más körülmények között születtek, a menekültekről szóló szabály "most bizonyosan nem alkalmazható".
"A nemzetállam nem meghaladott, bár néhány brüsszeli bürokrata tesz ilyen kijelentéseket."
"Olyan korszakot élünk, amikor az ENSZ és az Unió bőkezűen osztogathatja az emberi jogokat, a globális pénzügyi rendszer viszont kizsebeli a világot. A nemzetállamoknak jogi választ kell találniuk erre, s ez egyaránt felértékeli a személyiségeket és az alkotmányos intézményeket".
http://index.hu/belfold/2016/01/28/lenkovics_barnabas_interju_ujravalasztas/

Gesetz zur Behebung der Not von Volk und Reich

Törvény a nép és az állam ínségének megszüntetésére
(Felhatalmazási törvény)
1933. március 24.

[Nyugat-Európa és az Egyesült Államok 1918-1939. Új- és legújabbkori egyetemes történeti szöveggyűjtemény 2/1. kötet. Szerkesztette: Almási János, Girus Károly, Kis Aladár. Tankönyvkiadó, Budapest, 1976. 188. p.]

(Részlet)

1. cikkely. Birodalmi törvényeket a birodalmi alkotmány által előírt eljárásokon kívül a birodalmi kormány is hozhat. Ez vonatkozik a birodalmi alkotmány 65. cikkelyének 2. és 87. bekezdésében említett törvényekre is.
2. cikkely. A birodalmi kormány által hozott törvények eltérhetnek a birodalmi alkotmánytól, amennyiben tárgyuk nem a Reichstag vagy a birodalmi tanács valamely intézkedése. A birodalmi elnök jogai érintetlenül maradnak.
3. cikkely. A birodalmi kormány által hozott törvényeket a birodalmi kancellár parafálja és teszi közzé a birodalom hivatalos lapjában. Amennyiben nincs másképp meghatározva, a közzétételt követő napon lépnek életbe. A birodalmi alkotmány 68-77-ig terjedő cikkelyei nem nyernek alkalmazást a birodalmi kormány által hozott törvényekre.
4. cikkely. A birodalom idegen államokkal kötött olyan szerződéseihez, amelyek birodalmi törvényhozás tárgyaira vonatkoznak, a jelen törvény érvényességi tartama alatt nem szükséges a törvényhozásban részt vevő testületek hozzájárulása. A birodalmi kormány bocsátja ki az ilyen szerződések megvalósításához szükséges aláírásokat.
5. cikkely. Ez a törvény közzététele napján lép életbe. 1937. április elsején veszti hatályát, vagy akkor, ha a jelenlegi birodalmi kormányt egy másik váltja le.

Börtönbe menne az alaptörvény-módosítás miatt a jobbikos

Spirk József

30 évre titkosították ezt a kormányjavaslatot, s most ennek közzétételéért 3 éves szabadságvesztést is kaphatok

- írta Facebook-oldalára Novák Előd, a Jobbik képviselője, miután kiposztolta az Alaptörvény hatodik módosításának tervezetét, azt a tervezetet, amely elfogadása esetén a terrorveszélyhelyzet elrendelését szabályozná.
Novák Előd a Jobbik alelnöke nyilatkozik a honvédelmi miniszter által kezdeményezett ötpárti egyeztetést követően a Honvédelmi Minisztérium aulájában 2016. január 12-én.
Novák Előd a Jobbik alelnöke nyilatkozik a honvédelmi miniszter által kezdeményezett ötpárti egyeztetést követően a Honvédelmi Minisztérium aulájában 2016. január 12-én.

A Honvédelmi Minisztérium által készített előterjesztés szerint a kormány jelentős terrorfenyegetettség vagy terrortámadás esetén hirdetheti ki a terrorveszélyhelyzetet, és ezzel egy időben a sarkalatos törvényekben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be: egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat, és bevetheti a honvédséget is.

Az alaptörvény-módosítás részletei lényegében már egy hete ismertté váltak, a múlt napokban négypárti egyeztetést is tartottak az ügyben a parlamenti pártok, így a tervezet pontos szövege új információt nem tartalmazott.

Novák Elődöt is leginkább a tervezet fejlécén olvasható „30 évig NEM NYILVÁNOS” felirat hozta izgalomba.

Ezért jelentette be, hogy hajlandó börtönbe is vonulni: „a polgári engedetlenség eszközéhez nyúlva (s mentelmi jogomról lemondva) akkor is felhívom a figyelmet rá, hogy abszurd módon titkosítják még ezt az Alaptörvény-módosító javaslatot is”.

A törvényalkotási kérdésekben jártas forrásaink szerint azonban felesleges a jobbikos képviselő hősies ajánlkozása, a minősítés ugyanis itt nem államtitkot, titkosítást jelent, hiszen a szöveg – amennyiben valamelyik ellenzéki párt is támogatni fogja – hamarosan a parlament elé kerülhet. A HM-ben készült tervezet döntés-előkészítő anyag, ezért nem adható ki. A nyilvánosságot érintő korlátozás a döntés előkészítésében résztvevőkre vonatkozik.

A HM előterjesztésével kapcsolatban az ellenzék és a kormányoldal között az egyik fő vitapont az, hogy a kormány mit érthet a kivételes helyzet elrendelésénél terrorveszélyen, és miért tarthatja fenn a terrorveszélyhelyzetet 60 napig miközben ez az úgynevezett veszélyhelyzet esetén csak 15 nap.

Novák szerint jelenlegi formájában „bemondásra” lehetne elrendelni terrorveszélyhelyzetet, amelyben „a kormány szinte bármit megtehetne, kontroll nélkül: az egész országban lekapcsolhatnák az internetet, beszüntethetnék az általuk kívánt médiumokat, felfüggeszthetnék a gyülekezési jogot, kijárási tilalmat rendelhetnének el, kitelepíthetnék az ország valamely részén élőket, akárhogy korlátozhatnák a járműforgalmat, elkobozhatnák „a biztonságot veszélyeztetők” vagyonát, bevezethetnék a jegyrendszert”.
http://index.hu/belfold/2016/01/20/bortonbe_menne_az_alaptorveny-modositas_miatt_a_jobbikos/