A rengeteg nemzetközi bírálatra a Fidesz PR-offenzívával válaszol, ám érvei félrevezetőek – írja legújabb blogbejegyzésében a The New York Times internetes oldalán Kim Lane Scheppele. A Princeton egyetem alkotmányjog-professzora válaszol Gulyás Gergely levelére, és közben darabokra szedi a negyedik alkotmánymódosítást.
NOL| 2013. április 9.
Kim Lane Scheppele megírta válaszát – a nyilvánosságnak – Gulyás Gergely fideszes képviselő levelére. A levél ismét Paul Krugman Nobel-díjas közgazdásznak a New York Timesban vezetett, The Conscience of a Liberal című blogjában jelent meg – írja a Galamus, amely teljes terjedelmében közölte Scheppele cikkét és Krugman bevezetőjét.
„Ez princetoni kollégám, Kim Lane Scheppele újabb vendégposztja. A poszt kattintás után olvasható. Ám mielőtt még rátérnénk az írásra, engedjenek meg néhány szót Scheppeléről és erről a blogról, meg arról, hogy miért állok a munkája mellett. Nyilvánvalóan nem vagyok szakértő sem a jog, sem Magyarország kérdéseiben – ezért írja ezeket a posztokat Scheppele, és nem én! Azt viszont tudom, hogy néz ki egy komoly vizsgálódás. Scheppele és más kollégák folyamatosan tájékoztattak a munkájukról, arról, hogyan jutnak el a következtetéseikhez, és megnéztem a munkájukat alátámasztó anyagokat is. Ez az igazi, míg a kollégámat érő, gyakran durván sértő támadássorozatok nem azok.
És ezzel átadom a terepet.”
A PR-offenzíva
Kim Lane Scheppele
Princeton University
2013. április 8.
A minap levél érkezett a postafiókomba egy magyar parlamentben helyet foglaló ifjú jogásztól, aki igyekezett kiigazítani engem. Egyben, épülésemre, elküldte azt a levelet is, amelyet Martonyi János magyar külügyminiszter írt az EU-tagállamok külügyminisztereinek.
Biztos vagyok benne, hogy nem vagyok egyedül. A Fidesz-kormány átfogó PR-háborút folytat, kétségbeesetten próbál rokonszenvet kelteni, miközben egyre szilárdabb vele szemben a nemzetközi közvélemény. Mivel ez az egész kommunikáció többé-kevésbé ugyanazokat a pontokat ismétli, és beteríti a címzettek postafiókjait, a lapok szerkesztőségi oldalait és a diplomáciai találkozókat Európa- és Észak-Amerika szerte, én most azzal fogok válaszolni a Fidesz PR-offenzívájára, hogy megmagyarázom, mit is mondanak valójában az ő kormányuk törvényei. A Fidesz tisztségviselői a magyar nyelv mögé bújnak, amely kicsi és nehéz (mégis szép) nyelv, ezért a kívülállók hátrányban vannak, amikor a „tényekről” szóló állításaikra válaszolnak.
Ám szerencsére én évekig éltem Magyarországon, dolgoztam a magyar igazságügyi rendszerben, évtizedekig tanulmányoztam a magyar jogot, és kiismerem magamat a magyar jogi nyelvezetben. Ez az oka annak, hogy elég komolyan vesznek ahhoz, hogy megtámadjanak. Amióta elkezdtem Magyarországról írni, a gyűlöletmailek hegyeit kaptam, megtámadtak nem egyetemi és egyetemi szintű bírálattal, és annyi életveszélyes fenyegetést kaptam, hogy védelemre van szükségem, ha Budapestre látogatok. De nem veszem ezt személyes sértésnek. Csak történetesen az útjában állok annak, amit a Fidesz akar. Könyörtelenek és hajthatatlanok – de nem buták.
Paul Krugman, aki nagylelkűen megengedi, hogy írjak a blogjába, pontosan tudja, miről van szó. Látta a bizonyítékokat arra, amit mondok, és tudja, hogy a tényeket minden bejegyzésem minden részletét, adatát ellenőriztem. Jómagam, akárcsak ő, egy „realitáson alapuló közösségben” élek (ahogy ezt itt, az Egyesült Államokban mondjuk), ahol sokat ér az elkötelezettség az elméleti szakértelem által alátámasztott részletes bizonyítékok mellett. Paul gazdasági modelljei korrektül előre jelezték a jelenlegi pénzügyi válság hullámzásait, és az én jogi elemzéseimet – amelyek kezdettől fogva azt prognosztizálták, hogy a Fidesz hajlik rá, hogy a hatalmat az önmaga által elfogadott törvények alapján centralizálja – szintén megerősítették az események.
Ezzel ellentétben, mint látni fogják, a Fidesz szóvivői és kormányzati tisztségviselői másra vállalkoztak. Olyan dolgokat mondanak, amelyek technikailag pontosak, de félrevezetőek. Ebben a posztban azt fogom megmutatni, mi mindent tesznek új PR-offenzívájukban.
Emlékeztetőül azoknak, akik csak most kapcsolódnak be a történetbe: Magyarországot sokan bírálják a minap életbe lépett negyedik alkotmánymódosítás miatt, amely három és fél év egyéb aggasztó jogi fejleményeihez adódott hozzá. Korábban is írtam a negyedik módosításról, és azóta számos kormány és emberi jogi szervezet fejezte ki súlyos aggályait a negyedik módosítás különböző aspektusairól. Ezen kívül tanúskodtam a Helsinki Bizottságban, a washingtoni törvényhozás két házának közös bizottságában nemrég tartott meghallgatáson, amely felvetette a kérdést, Magyarország vajon a demokratikus úton jár-e még.
Miért védekezik ilyen hevesen a Fidesz épp most? Azért, mert mind az Európai Parlament, mind az Európai Unió Bizottságának egyre több tagja követeli a legsúlyosabb szankciókat most, hogy a magyar alkotmány negyedik módosítása még tetézte azt a panaszlitániát, amelyet Európa Magyarországgal szemben fogalmaz meg. Az Európai Parlament április 17-i, szerdai ülésén napirendi pontként szerepel Magyarország. Az Európai Parlament LIBE (polgári szabadságjogokkal foglalkozó) bizottsága négy – összesen hamarosan öt – élesen bíráló dokumentumot készített elő a magyar helyzetről. Ezek a dokumentumok szolgálnak majd a vita alapjául, és az összes frakció aláírta őket, köztük az Európai Néppárt frakciója is, amelyhez a Fidesz tartozik. Ezek a dokumentumok kiegészítik azt a sok kritikus hangú jelentést, amelyet az Európa Tanács Velencei Bizottsága készített.
Nem csoda, hogy Magyarország megpróbál visszaütni – keményen.
Mivel védekezik tehát a Fidesz?
A Fidesz szóvivői azzal érvelnek, hogy demokratikus felhatalmazásuk van rá, hogy azt tegyék, amit tesznek, és ezért a külvilágnak békén kellene hagyni őket. Gulyás Gergely ifjú magyar parlamenti képviselő nekem írt levelében állítja, hogy a 2010–2011-es alkotmányozó folyamat nyitott volt a nagyközönség hozzászólásaira, és hogy „az alkotmányt kidolgozó bizottság” kikérte a civil társadalom és az ellenzéki pártok tanácsait. Mint a Fidesz-PR sok más megnyilatkozása, ez is igaz, ha úgy vesszük, de félrevezető.
Gulyás nem említ meg valamit, amit fontos tudni: a 2010–2011-es alkotmányírási folyamat két, egymáshoz nem kötődő szakaszból állt. Egy következményekkel nem járó nyilvános, és egy következményekkel járó titkos szakaszból. Az első szakaszban a parlament alkotmányügyi bizottsága nyílt üléseket tartott, kikérte a civil társadalom véleményét, és felállította azon elvek listáját, amelyet az alkotmány az elképzelések szerint követett volna. A parlamenti bizottság által így összeállított elveket a Fidesz parlamenti frakciója 2011. március 7-én jóváhagyta.
A második szakaszban a Fidesz-frakció szavazataival parlamenti határozatot fogadtak el 2011. március 7-én, amely a parlamenti képviselőknek pontosan egy hetet adott rá, hogy teljes alkotmánytervezetekre tegyenek javaslatot 2011. március 14-ig. De a határozat leszögezte, hogy az alkotmánytervezetet be lehet terjeszteni a felvázolt elvek „figyelembe vételével, vagy anélkül”. Röviden: az első, részvételi szakasz teljességgel el volt választva a második, titkos szakasztól. Végül soha, senki nem ellenőrizte nyilvánosan a Fidesz alkotmánytervezetét azoknak az alapvető elveknek a szempontjából, amelyeknek a kidolgozásában állítólag részt vett a köz – ez lett volna az a közösségi hozzájárulás, amelyre hivatkozva Gulyás azt állítja, hogy az alkotmányozási folyamat nyitott volt a nyilvános részvételre.
Az alkotmányozási folyamat második szakasza teljesen titkos volt. A párton kívülálló emberek még ma sem tudják, valójában ki írta az alkotmányt. A vezető szerző, Szájer József azt állítja, hogy nagy részét maga írta az iPadjén. Miközben a párt egyes tagjai azt mondták, nekik is volt részük benne, nincs hivatalos dokumentum arról, hogy pontosan ki vett részt a folyamatban, kivel konzultáltak, kinek a véleményét vették figyelembe. Mindez titkos volt, és az is maradt. A Fidesz-alkotmányt kész dokumentumként mutatták be 2011. március 14-én. És bár a Fidesz-frakció szavazataival elfogadtak néhány, a részleteket finomító módosítást, miközben az alkotmány az elfogadás felé száguldott, az alapvető struktúra érintetlen maradt.
Gulyás azt állítja, hogy a magyar társadalommal konzultáltak az új alkotmányról, mert „egy kérdőívet küldtek minden állampolgárnak Magyarországon néhány olyan nemzeti kérdésről, amely az adott időpontban még nem volt eldöntve”. Betű szerint ez is igaz – és félrevezető.
2011. február végén és március elején a Fidesz minden szavazásra jogosult magyarnak kiküldött egy „társadalmi konzultációt”, egy 12 kérdésből álló kérdőívet, amelynek célja az volt, hogy támpontokat adjon az alkotmányozási folyamathoz. A kérdések lefordítottam, itt elolvashatók, így látható, hogy egyik sem foglalkozott az alkotmány tervezésének központi kérdéseivel.
Érintette-e ez a társadalmi konzultáció az alkotmányos folyamatot? Kizárt, hogy érinthette volna. A kérdőíveket kiküldték, mielőtt az alkotmánytervezet napvilágot látott – de a válaszok nem érkeztek be időben ahhoz, hogy befolyásolhatták volna a tervezetet. Ehelyett a kérdőívek abban a szűk, egyhónapos ablakban, illetve az előtt és az után érkeztek be, amelyben az alkotmány az elfogadása előtt közszemlén volt. A társadalmi konzultáció így nem adott inputot sem a folyamathoz, sem az eredmény ratifikálásához. Emellett tény, hogy a kormány a mai napig nem tette közzé a kérdőívek eredményét, noha Gulyás az állítja, hogy közel egymillió magyar küldte vissza a kérdőíveket. Így lehetetlen megtudni, hogy az alkotmánynak van-e bármi köze a társadalmi konzultáció eredményeihez, akár csak a kérdések azon fura gyűjteménye alapján is, amelyekre a kérdőívek választ kerestek.
A társadalmi konzultációkat a Fidesz gyakran használja annak hangoztatására, hogy neki demokratikus felhatalmazása van. A párt az elmúlt három évben többször küldött ki kérdőíveket, hogy felmérje a közhangulatot. De soha nem hozza nyilvánosságra az eredményeket. Tudjuk, hogy a kérdőívek anonimitást ígérnek, de mindegyiken van egy vonalkód, amely feltárja a válaszadó nevét és címét, ha letapogatják egy közönséges mobiltelefonnal. Amikor a független adatvédelmi biztos leleplezte a kódot, tisztségét a mandátuma letelte előtt megszüntették, és hivatalát a kormány alá rendelték, ahol már nem rendelkezik strukturális függetlenséggel. Az EU-nak most van folyamatban egy kötelezettségszegési eljárása az Európai Bíróság előtt az adatvédelmi tisztségviselő függetlenségének ügyében. A magyarországi bírálók úgy vélik, hogy a kormány a társadalmi konzultációk folyamatát arra használta fel, hogy meghatározza, ki van vele, és ki van ellene – de ezt kívülről természetesen nem lehet bebizonyítani, lévén egy teljesen zárt folyamatról szó.
Gulyás és a Fidesz más szóvivői állandóan azt mondják, hogy a Fidesznek „demokratikus felhatalmazása” van. Tény, hogy a Fidesz megnyerte a 2010-ben tartott, szabad és tisztességes választásokat a pártlistákra adott szavazatok 52,7 százalékával. De a Fidesz ezt az érvet, hogy ugyanis felhatalmazása van, arra a hibás állításra használja fel – különösen, amikor kívülállókkal beszél –, hogy a párt a választási kampányban az alkotmány megváltoztatását ígérte, és szerintük ezt az ígéretet a választásokon jóváhagyták. Gulyás azt állítja a levelében, hogy „a választások előtt Orbán Viktor [miniszterelnök] többször elmondta televíziós adásokban, és különféle nyilvános fórumokon, hogy Magyarországnak új, tartós alkotmányra van szüksége”. Ez az állítás így akár még igaz is lehet, de egész biztosan félrevezető. A 2010-es választások előtt a magyar politikai színpadon töltött több mint 20 éve alatt Orbán valóban mondhatta különböző alkalmakkor, hogy egy új alkotmány jó gondolat lenne. A Fidesz természetesen részt vett az 1995–96-os alkotmányozási folyamatban, amelyben szakértő tanácsadóként vettem részt. De Orbán a 2010-es választási kampányban nem követelt új alkotmányt, mint azt Gulyás állítja.
Megvan-e még a Fidesznek az a támogatottsága, amelyet „felhatalmazásnak” lehet minősíteni? Noha a Fidesz népszerűsége az utóbbi néhány hétben valamelyest növekedett, miután a kormány a rezsiárak letörését ígérte, mégis csupán a magyar szavazók negyede szavazna rá. Mint alább látható, a Fidesz rossz közvéleménykutatási adatai ismét beigazolódtak, amikor a portfolio.hu című gazdasági hírportál a múlt héten közölte a három nagy magyar közvélemény-kutató intézet átlagolt adatait. Az eredmények megerősítik, hogy most (2013 április) közel fele nem szavazna a pártra azoknak, akik a választások idején (2010 április) azt mondták, hogy a Fideszre szavaztak.
Természetesen Magyarország politikai rendszerének a tragédiája az, hogy a pártok egyike sem népszerű. A szavazók közele fele rendszeresen azt mondja, hogy nincs a kínálatban olyan párt, amelyre szavazna. Így a Fideszé marad az a kétes hírnév, hogy a legnépszerűbb párt egy olyan politikai rendszerben, ahol a társadalom többsége egyik pártot sem kedveli. De ez aligha ok az örömre.
Az erős nemzetközi kritika miatt a Fidesz tisztségviselőinek PR-hadviselése rutinszerűen magában foglalja a védekezést amiatt, amit a magyar egyházakkal tettek, hiszen egyházak százai vesztették el hivatalos státusukat egy törvény miatt, amely 2012. január 1-jén lépett hatályba. Most minden hivatalos elismerésre törekvő egyházat a parlament különleges, kétharmados szavazatával kell jóváhagyni. Amennyiben valamelyik egyház ezt nem tudja elnyerni, a civil egyesület jogi kategóriájába különítik el, nincs felmentve az adózás alól, feltéve, hogy át tud jutni a megterhelő új regisztrációs folyamaton. Az Alkotmánybíróság kétszer elutasította az egyházaknak ezt a regisztrációs rendszerét, egyszer eljárásrendi alapon (a 164/2011 [XII.20-i] alkotmánybírósági határozat), másodszor tartalmi alapon (6/2013 [III. 1]). A negyedik módosítás azonban ugyanezt az alkotmánysértő rendszer építi be ismét az alkotmányba.
A Fidesz azzal az állítással védi ezt a regisztrációt, hogy a most státusukat vesztett egyházak között sok volt a csalárd. Martonyi azonban az európai külügyminisztereknek kijelentette, hogy „a vallás gyakorlását és a hit megvallását [sic] nem korlátozza törvény”.
David Baer a texasi Lutheránus Egyetemről részletekbe menően tanulmányozta, mi történt ezekkel a törvényileg lefokozott egyházakkal, és eredményei élesen ellentmondanak Martonyi állításának. A katolikus egyház eltörölhette a pokol tornácát a hívei számára, de a magyar kormány helyreállította, méghozzá a jogbizonytalanság olyan formájában, amely közel 16 hónapon át szorongatott sok legitim egyházat. A jogi változások sokat közülük arra kényszerített, hogy elköltözzenek, bezárjanak vagy olyan feltételekbe egyezzenek bele, amelyek sértik a hitüket, hiszen olyan belső vezetési struktúrák elfogadására kényszerítették őket, amelyek a hitükkel ellentétesek.
Martonyi azonban ennek ellenére arról biztosította európai külügyminiszter kollégáit, hogy a negyedik módosítás eljárásrendi garanciákkal egészíti ki az egyházak regisztrálási folyamatát, és azt magyarázta, hogy „egy ilyen határozat egyedi felülvizsgálatát az Alkotmánybíróságtól lehet kérni”. Ám ha alaposan szemrevételezzük a dolgot, kiderül, hogy ez a felülvizsgálat csupán egy trükk.
Hogyan működik a trükk? A negyedik módosítás (4. cikk) úgy rendelkezik, hogy „az egyházak elismerésével összefüggő sarkalatos törvények rendelkezései alkotmányos panasz tárgyát képezhetik”. Jogi nyelvezetről köznyelvire lefordítva ez azt jelenti, hogy csak törvényeket lehet megtámadni az Alkotmánybíróság előtt, és csak azok által, akiket közvetlenül érintenek, tehát csakis ők élhetnek alkotmányos panasszal.
Ám ha egy egyház parlamenti elismerésért folyamodik, a törvény csak abban az esetben módosul, ha az egyház elnyeri az elismerést. Ilyen esetben a törvény módosítják, hiszen beleírják az elismert egyházakat név szerint felsoroló listába az újonnan elismert egyházat. Ám ha a folyamodó egyház nem nyeri el az elismerést, az elutasítás parlamenti határozat formájában jön létre, nem pedig a törvény módosításaként. A parlamenti határozatokat pedig nem lehet megtámadni az Alkotmánybíróság előtt. Így tehát ha egy egyházat sikeresen beírtak a hivatalosan elismertek listájába, rendelkezésére áll jogorvoslati lehetőség – amikor nincs szüksége rá. Ám amikor egy egyház kérelmét elutasítják, és szüksége lenne jogi felülvizsgálatra, el van zárva előtte a fellebbezés lehetősége. Ez olyan trükk, amely azt a látszatot kelti, mintha a kormány megnyitott volna a jogorvoslati utat azoknak az egyházaknak, amelyek elvesztették hivatalos elismerésüket. De nem nyitotta meg.
Ennek eredményeként a negyedik módosítás állandósít egy alkotmánysértő helyzetet, mert a parlament határozhatja meg bármely egyház sorsát, szabályok nélkül, bizonyítási normák nélkül, elutasítás esetén a fellebbezés lehetősége nélkül. A módosítás egyszerűen érvényteleníti az Alkotmánybíróság néhány héttel ezelőtti döntését, amennyiben nem biztosít valós jogorvoslati lehetőséget a bíróság által meghatározott problémára, hogy ugyanis az egyházak regisztrálási folyamatából hiányoznak az eljárásrendi tisztesség értelmes normái.
Gulyás és Martonyi az új, negyedik módosítás más aspektusait is a Fidesz iránt lojális személyek válaszkórusának tagjaként védelmezik. Gulyás azt állítja, hogy a Magyar Alkotmánybíróság „külön megbízta” a parlamentet a negyedik módosítás elfogadásával, hogy rendezzen egy alkotmánysértő helyzetet. Martonyi azt mondja, a negyedik módosítás valódi célja az, hogy végrehajtsa az Alkotmánybíróság döntését.
Igaz, hogy az Alkotmánybíróság 2012 decemberében egy sor állítólagos alkotmánymódosítást megsemmisített tisztán formai alapon az Átmeneti Rendelkezésekről szóló (45/2012 [XII.28]) döntésében, mert a tartós változtatásokat nem magában az alkotmányban hajtották végre, csupán csatolták az alkotmányhoz. De az Alkotmánybíróság nem kérte, hogy az alkotmányt újra módosítsák, s ezzel beleillesszék azokat a rendelkezéseket, amelyeket már megsemmisített a testület.
Gulyás azt állítja, hogy problémát okozott volna, ha nem foglalják újra törvénybe az alkotmánysértő alkotmányos rendelkezéseket, mert „a parlamentnek alkotmányos felelőssége, hogy újraszabályozza ezeket a kérdéseket, ellenkező esetben egy ex lex állapot teljes jogbizonytalanságot teremtett volna”.
Megható az aggodalom. De megintcsak félrevezető. Gulyás elmulasztja megemlíteni, hogy az átmeneti rendelkezések szinte valamennyi megsemmisített alkotmánysértő rendelkezése duplikálva volt létező sarkalatos törvényekben, így az alkotmánymódosítások megsemmisítése lényegében nagyon keveset változtatott a dolog érdemén, és bizonyosan nem okozott jogbizonytalanságot. Ha a parlament mélyen aggódott volna a jogbizonytalanság miatt, talán nem kellett volna egyik napról a másikra megsemmisítenie több mint 20 évnyi esetjogot a negyedik módosítással, ez ugyanis valóban jogbizonytalanságot okoz.
Amióta hatályba lépett az új alkotmány, az Alkotmánybíróság egy sor más törvényt is alkotmánysértőnek minősített, mert az új alkotmány elveivel inkonzisztensnek találta, közülük kettő a most megsemmisített korábbi módosításokból való. A negyedik módosítás azonban legkevésbé sem végrehajtotta az Alkotmánybíróságnak ezeket a döntéseit, hanem egyszerűen semmibe vette őket úgy, hogy az alkotmánysértő törvényeket beemelte az alkotmányba, anélkül, hogy kijavította volna őket. Igaz, amit Martonyi mond, a kormány valóban tartózkodott attól, hogy beemelje az alkotmányba azt a követelményt, hogy minden választónak minden választás előtt újra kelljen regisztráltatni magát, miután ez a követelmény alkotmánysértőnek minősült. Elmulasztja azonban megemlíteni az európai külügyminisztereknek azt, hogy a negyedik módosítás felülírta az Alkotmánybíróság legtöbb más, fontos döntését, amely az elmúlt 16 hónapban szembement a kormánnyal: ez a tény igencsak másfajta benyomást kelt az emberben.
Íme az Alkotmánybíróság azon döntései, amelyeket kifejezetten megmásított a negyedik módosítás:
– Az alkotmánybíróság döntése alkotmánysértőnek minősítette azt a törvényt, amely a családot úgy határozta meg, hogy az egy heteroszexuális párból és a leszármazottaiból áll (43/2012 [XII. 20.] sz. határozat). Ezt a döntést azonban felülírta a negyedik módosítás 1. cikke.
– Az Alkotmánybíróság döntése alkotmánysértőnek minősítette azt az eljárást, amelynek keretében a parlament szavaz minden egyház hivatalos státusáról (6/2013 [III. 1] sz. határozat). Ezt a döntést azonban felülírta a negyedik módosítás 4 (1) cikke.
– Az Alkotmánybíróság döntése alkotmánysértőnek minősítette a szólásszabadsághoz való jog alapján a politikai hirdetések korlátozását a választási kampányok idején (1/2013 [I.7.] sz. határozat). Ezt a döntést azonban felülírta a negyedik módosítás 5 (1) cikke.
– Az Alkotmánybíróság döntése alkotmánysértőnek minősítette a szabad mozgáshoz való jog alapján azt a követelményt, hogy az egyetemi hallgatókat kötelezik: amennyiben az állam fizette a tanulmányaikat, a diploma megszerzése után kizárólag Magyarországon keressenek munkahelyet (32/2012 [VII. 4.] sz. határozat). Ezt a döntést azonban felülírta a negyedik módosítás 7. cikke.
– Az Alkotmánybíróság döntése alkotmánysértőnek minősítette azt a törvényt, amely a hajléktalanság adminisztratív bírságolásának rendszerét teremti meg, mert sérti a nagyon szegények emberi méltóságát. Ezt a döntést azonban felülírta a negyedik módosítás 8. cikke.
(Arra az esetre, ha Önök ellenőrizni akarnák mindezt, itt olvasható a negyedik módosítás hivatalos angol fordítása, amely azonban csak akkor érthető teljesen, ha összevetik az alkotmánnyal, amely itt olvasható. Sajnos az Alkotmánybíróság döntései csak magyar nyelven állnak rendelkezésre.)
És természetese a negyedik módosítás válogatás nélkül megsemmisíti az ÖSSZES döntést, amelyet az Alkotmánybíróság 1990 és 2011 között hozott.
A Fidesz tisztségviselői azt mondják, hogy a bírálók eltúlozták az Alkotmánybíróság összes korábbi döntésének a megsemmisítését, mert amint Martonyi megjegyzi, a korábbi döntések „joghatása érvényben maradna”. Meg kell azonban érteni a „joghatás” értelmét ahhoz, hogy lássuk, mennyire korlátozott ez az állítás. Amikor a Magyar Alkotmánybíróság alkotmánysértőnek minősít egy törvényt, azt megsemmisítik. Martonyi bizonygatása mindössze annyit jelent, hogy a korábban megsemmisített törvények nem lépnek hatályba automatikusan, amikor a törvényt megsemmisítő döntést magát semmisítik meg. Ám minden más, ami a magyar alkotmányjog stabilitását adta, méghozzá érveléssel alátámasztott alkotmánybírósági döntésekkel – például a felhatalmazások ellenőrzésének garanciái, a jogok kidolgozottsága, illetve a magyar alkotmányjog valamint az emberi jogokról szóló európai jogszabályok viszonyának kifejtése – mind eltűnt azzal, hogy a kormány megsemmisítette az esetjogot. És ez az, amit a bírálók kifogásolnak.
Martonyi magyarázata szerint az összes korábbi eseti döntés törvényes eltűnése „erősíti az Alkotmánybíróság szabadságát és autonómiáját”, mert „az Alkotmánybíróságnak mostantól szabadságában áll, hogy válasszon: tekintetbe veszi-e saját korábbi döntéseit, hivatkozik-e rájuk, vagy egyszerűen ignorálja őket”. Pontosan. De furcsa dolog ezt előnynek nevezni.
Felteszem a kérdést azoknak az olvasóimnak, akik egy Legfelső Bíróság vagy egy Alkotmánybíróság alatt élnek Magyarországon kívül: Önök mit éreznének, ha az Önök legfelső bíróságát „szabadítanák fel” ilyen módon – úgy, hogy egyik napról a másikra, válogatás nélkül megsemmisítenék az összes korábbi döntését? Mint Janis Joplin énekelte Én és Bobby McGee című híres dalában: „A szabadság csak egy másik szó arra, ha az embernek már nincs vesztenivalója”. Amikor az Egyesült Államok elfogadta az alkotmányát, az amerikai állampolgárok jogainak többségét egyszerű törvények garantálták, amelyeket – érintetlenül – a gyarmati korból emeltek át. Valójában ez jellemző az alkotmányreformokra szerte a világon: minden pontosan ugyanúgy marad, kivéve azt a viszonylag kevés dolgot, amelyet kifejezetten megváltoztatnak. Magyarországon ez most nem így van.
A bírálók azt mondják, hogy a negyedik módosítás korlátozza az Alkotmánybíróság hatáskörét, de a kormány kitart amellett, hogy a negyedik módosítás bővíti ezt a hatáskört, mert az alkotmány most első ízben engedi meg, amit a bíróság már eddig is tett – hogy ugyanis alkotmánymódosításokat alkotmánysértőnek minősítsen, amennyiben nem megfelelő eljárásban fogadták el őket. Lehetséges, hogy a kormány úgy gondolja, az a hatáskör bővítése, ha megad az Alkotmánybíróságnak egy olyan lehetőséget, amellyel eddig is élt, de ez a „bővítés” szónak nem a megszokott jelentése. A kormány nem tagadhatja, hogy egyben el is vesz egy felhatalmazást, amelyet az Alkotmánybíróság néhány bírája is követelt (a 45/2012 [XII. 28] sz. határozatban), nevezetesen azt, hogy az alkotmánymódosításokat a testület vizsgálhassa az alkotmányos elvekkel való tartalmi konfliktus szempontjából. Ezzel a felhatalmazással az Alkotmánybíróság még nem élt, de nyilvánvaló volt, hogy a testületen belül gyűlt a támogatás ahhoz, hogy ezt megtegye. A testület megfosztása attól a lehetőségtől, hogy az alkotmánymódosítások tartalmát vizsgálja, egyszerűen annyit jelent, hogy nincs akadálya annak, hogy a kormány teljesen ellentmondó rendelkezéseket emeljen be a szövegbe, vagy hogy a kormány felülbírálja az Alkotmánybíróság bármely döntését, amely nem tetszik neki. A kormány már mindkettőt meg is tette a negyedik módosítással.
Egy alkotmánysértő alkotmánymódosítás gondolata furcsának tűnhet. Olyan országokban, mint az Egyesült Államok és más országok, ahol az alkotmány módosításának a folyamata hosszú és végig számos ellenőrzéssel terhes, talán nem szükséges, hogy a legfelső bíróságnak lehetősége legyen a módosítások vizsgálatára. Ám amikor az alkotmányt szinte minden héten módosítják, és a kormány rendszeresen arra használja a szupertöbbségét, hogy az ellenmondásos törvényeket bármiféle ellenőrzésen kívül helyezze, valamilyen hatalomnak ellenőrizni kellene, mit tesz a kormány, ellenkező esetben a kormány egyszerűen szétrobbantja a jog uralmának kereteit. Ha a bíróságnak nincs meg ez a felhatalmazása, akkor kell lennie valahol máshol a rendszerben valami másféle ellenőrzésnek, például egy parlamenti felsőháznak vagy egy parlamenti eljárásnak, amely garantálja, hogy a többségnek figyelembe kell vennie a kisebbség aggályait – vagy az alkotmánymódosításokat népszavazással kell jóváhagyatni. Magyarországon azonban ezekből a lehetőségekből egy sincs meg. Magyarországnak egykamarás parlamenti rendszere van, más erős ellenőrzési lehetőségek nélkül. Ezért lenne szükséges, hogy az Alkotmánybíróság rendelkezzen ezzel a felhatalmazással, különben az alkotmányos rendszer komédiává válik – és most komédiává is vált.
Gulyás azt állítja, az Alkotmánybíróság kérte, hogy a hatáskörét alapjaiban korlátozzák az „actio popularis” bíráskodás megszüntetésével, amely bárki számára lehetővé tette, hogy valamely törvényt megtámadjon a testület előtt. Igaz, de félrevezető. Az alkotmánybírák a kilencvenes évek eleje óta panaszkodtak a homályos és nem a megfelelő helyre beterjesztett panaszokra, amelyeket „actio popularis” panaszként kapnak. Ám a testület bírái (az e kormány által kinevezettek érkezése előtt) soha nem mentek volna bele hatáskörük túlnyomó részének kizsigerelésébe – ez lett ugyanis az új rendszer összesített hatása. (A részleteket lásd a Helsinki Bizottság előtt tett vallomásomban. Noha a nyitott panaszrendszer nem az egyetlen módja volt annak, hogy a bíróság fel legyen hatalmazva fontos törvények vizsgálatára, ennek eltörlése megfelelő helyettesítés nélkül lyukakat vágott a bíróság alkotmányos rendről alkotott áttekintésébe.
De mindannyiunknak óvatosnak kell lenni a tekintetben, hogy mit kívánunk. Ebben a hónapban a Fidesz kétharmados szupertöbbsége által megválasztott kilencedik bíró is csatlakozik a 15 fős Alkotmánybírósághoz. (Ő azon kevesek egyike, aki több párt szavazatait elnyerte, minthogy a szélsőjobboldali Jobbik is támogatta megválasztását.) A nyolcadik a múlt hónapban csatlakozott. Most, hogy a kormány számára biztosítva van a barátságos többség, a Fidesz talán felajánlja majd, hogy helyreállít valamennyit a bíróság felhatalmazásaiból, hogy megmutassa, mennyire rugalmas. Egy Alkotmánybíróság, amelyben kilenc olyan bíró foglal helyet, aki a karrierjét egyetlen pártnak köszönheti, és akit 12 évre választottak meg, bármely nem-Fidesz kormány számára megnehezítheti a kormányzást, még akkor is, ha netán sikerülne is új kormányt választani az ellenzék elé állított új és újabb választási akadályok folyamatosan változó térképe ellenére. Igen, az alkotmánybírák hosszú mandátuma azt jelenti, hogy a Fidesz bírái függetlenek lehetnének (és függetlennek kellene is lenniük), de mindeddig a Fidesz csupán egyetlen bírája mutatott figyelemre méltó függetlenséget a Fidesz pártálláspontjaitól.
Gulyás azt mondja nekem, hogy nem lehet egyszerre állítani valamit és annak az ellenkezőjét is – ő ugyanis azt állítja, egyszerre érveltem amellett, hogy egyetlen intézmény sem tudja ellenőrizni ennek a kormánynak a hatalmát, és egyben azt is állítottam, hogy egy majdani kormányt viszont akadályozni fog majd a kormányzásban ezeknek az intézményeknek a lehetősége a kormány megbuktatására. Ám én nem ezt állítottam. A Fidesz a magyar kormány minden intézményében egy kétágú stratégiával ragadta meg a hatalmat: igyekezett megnyirbálni azoknak az intézményeknek a jogköreit, amelyeket még nem tudott ellenőrzése alá vonni – mint az Alkotmánybíróság, vagy a központi bank. Egyidejűleg pedig megnövelte azoknak az intézményeknek a hatalmát, amelyek már megbízható kezekben voltak – mint az Országos Bírói Hivatal, a Médiatanács, az ügyészség, az Állami Számvevőszék és a Költségvetési Tanács.
Az eredmény: a Fidesz olyan intézmények személyi állománya felett szerez ellenőrzést, amelyeket előzőleg meggyengített, majd gyakran „kiegyezik” a bírálókkal, és újra megerősíti ezeknek az intézményeknek a felhatalmazásait. Ugyanez érvényes azokra az intézményekre is, amelyek elfoglalására, bizonyos célok elérése érdekében, csak rövid időre van szükség (mint például a bírák 10 százalékának, ezen belül a bírósági vezetők nagy részének lecserélése egyszerre). Aztán beleegyezik a központosított hatalom felosztásába. Így már a Fidesz nagyon együttműködő lehet nemzetközi partnereivel: beleegyezhet akár egy olyan hivatal hatalmának a szűkítésébe is, amelyet már nem szükséges ellenőriznie, akár egy olyan intézmény látszólagos függetlenségének a megerősítésébe, amely már biztosan a kezében van. Egyébként épp ez az, az erős felhatalmazások megbízható kezekbe helyezése, amit a kormány megvalósított. És mindaddig, amíg kellően erős hatalom van kellően megbízható kezekben, a Fidesz-szupertöbbség megzabolázhat bármely jövendő ellenzéki kormányt, amely letér a Fidesz-ösvényről. Ugyanis éppen a Fidesz által megszelídített intézmények válhatnak újra vaddá, amikor nem a Fidesz lesz hatalmon. Ahhoz, hogy az ember megértse, mit tesz ez a kormány, mindig együtt kell megnézni a hivatalok betöltőinek párthátterét és az adott hivatal felhatalmazásait. Én vagyok az, aki két ellentétes dolgot akar, vagy a Fidesz?
Ennek a fideszes PR-villámháborúnak sok más pontjával is foglalkozni kellene, és részletesen foglalkoztam is velük más írásaimban és interjúimban, amelyek itt olvashatók.
Minthogy Gulyás megkérdőjelezte a képzettségemet és a függetlenségemet, hadd magyarázzam el a hátteremet. Magyarországon éltem 1994 és 1998 között, kutatóként dolgoztam az Alkotmánybíróságon, ahol keletkezése közben ismertem meg a magyar alkotmányjogot. Részem volt az 1995–96-os alkotmányozási folyamatban, a szöveget tervező parlamenti bizottság szakértő tanácsadójaként. Voltam az Egyesült Államokban a jog professzora, politikatudós és szociológus. Szakterületem az összehasonlító alkotmányjog, amelyet több mint húsz évig tanítottam. Az Összehasonlító Jog Nemzetközi Akadémiájának választott tagja vagyok.
Noha Gulyás azzal vádolt, hogy valamelyik ellenzéki párt ügynöke lennék, soha nem fogadtam el pénzt kutatásaimért és írásaimért, kivéve tudományos vizsgálatokért vagy egyetemi kutatási alapokból. Kilencvenes évekbeli, Magyarországra vonatkozó kutatásaimat az Amerikai Nemzeti Tudományos Alapítvány versenyben elnyert két, szakmailag ellenőrzött ösztöndíja finanszírozta. Akkor sem, és azóta sem álltam soha semmilyen kormányzati szerv vagy politikai párt alkalmazásában Magyarországon, és egyébként semmilyen más kormányéban sem, a sajátomat is beleértve. Minden publikációm, ezen belül minden blogbejegyzésem minden tényét és állítását a lehető legalaposabban ellenőriztem, és örömmel bocsátom rendelkezésre minden kijelentésemhez az őket alátámasztó dokumentációt. Mindig beszélgettem a magyarországi politikai spektrum minden részének képviselőivel, hogy megértsem az érveiket, de mindig megőriztem a függetlenségemet bármiféle pártos szervezettől.
A Fidesz azzal próbálkozik, hogy minden bírálóját a „másik oldal” ügynökévé változtassa. Ez azonban PR-trükk. Amikor egy párt a kormány minden intézményét saját ellenőrzése alá vonja, és megtámadja a független igazságszolgáltatást, akkor már nem a normális pártpolitika világában vagyunk. Hanem olyan világban, ahol kétségessé válik magának Magyarországnak a léte a jog uralma alatt élő államként. Ez az, amiért részesévé váltam ennek az egésznek. Azt tervezem, hogy amint a magyarok visszaszerzik képességüket, hogy teljesen demokratikus társadalomban éljenek, depolitizált bíróságokkal, visszatérek a tudomány csendes világába, ahonnan jöttem.
2013. április 9., kedd
2013. április 8., hétfő
Milliárdokat kaszálhatnának a magyar bankbetéteken
2013.03.18. 13:25
Cipruson minden tizedik eurót leemeli a kormány az emberek számláiról. Ha nálunk is bevezetnék, milliárdokat buknánk rajta.
Kilométeres sorokban vártak az emberek a bankautomaták előtt a hétvégén Cipruson, miután kiderült, hogy a bajba jutott kormány az uniós segélycsomagért cserébe 10 százalékos adót vet ki a bankbetétekre.
A feltételekből körülbelül az derül ki, hogy az adóval a ciprusi offshore számlákon parkoló pénzeket akarták bevonni a közteherviselésbe: a 100 ezer euró feletti betétekre vetik ki a 9,9 százalékos adót. „Azt mondtuk: azoknak az embernek is hozzá kell járulniuk Ciprus megmentéséhez, akik ottani bankokban tartják a pénzüket” – magyarázta az unió követelésének hátterét Angela Merkel német kancellár.
Az adó bevezetésének hírére az európai befektetők is sokkot kaptak. Nem véletlenül: precedenst teremthet más bajban lévő országok számára is, ami kiszámíthatatlanná teszi, hogy mennyi pénzt lehet a pénzzel keresni. (Egyebek között emiatt dőlt be már megint a forint is.)
Mi jól állunk
Magyarország pillanatnyilag nincs a nagy bajban lévő országok között, mivel már eladott annyi dollárkötvényt, ami az ország idei pénzügyi stabilitásához nagyjából elég lehet (sok forintkötvény kibocsátása mellett). Ráadásul már most is van adó a bankszámlákon, tranzakciós illetéknek hívják.
De vajon mi történne, ha a kormány úgy döntene, hogy itt is egy hasonló adóra van szükség, s tíz százalékos adót vetne ki a 30 millió forint feletti bankbetétekre, például a kiterjedt feketegazdaságra hivatkozva?
Durva összegek
Az biztos, hogy sok pénzre tehetne szert. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének előzetes adatai szerint Magyarországon összesen 14,6 ezer milliárd forintnyi bankbetét volt tavaly év végén.
De ennek mekkora része lehetett 30 millió forint feletti?
A betétek zöme nyilván 30 millió forint alatti. A német Allianz biztosító Global Wealth Reportja szerint Magyarországon az egy főre jutó pénzügyi vagyon 3 millió forint alatt van (ami a felét sem éri el a globális átlagnak.) Ám a bankok becslései szerint több százezer olyan háztartás van Magyarországon, amelynek 5-50 millió forint közötti, pénzben tartott (tehát nem például ingatlanban fekvő) vagyona van.
Ha azonban csak a leggazdagabbakat (a private banking ügyfeleket) nézzük, a bankok becslései szerint akkor is több ezer emberről beszélhetünk, az Erste szerint körülbelül 2 ezer milliárd forintnyi vagyonnal.
Tehát ha csak ezt adóztatná meg a kormány, akkor 200 milliárd forintnyi bevételre tenne szert, s „csupán” pár ezer ember felbőszítésével. Ez bőven elég lenne a milliókat sújtó tranzakciós adó kiváltására.
Hangsúlyozzuk: ez csak egy elvi számítás, nem mondta sem a kormány, sem más, hogy lenne ilyen terv Magyarországon.
Forrás: FN24
Cipruson minden tizedik eurót leemeli a kormány az emberek számláiról. Ha nálunk is bevezetnék, milliárdokat buknánk rajta.
Kilométeres sorokban vártak az emberek a bankautomaták előtt a hétvégén Cipruson, miután kiderült, hogy a bajba jutott kormány az uniós segélycsomagért cserébe 10 százalékos adót vet ki a bankbetétekre.
A feltételekből körülbelül az derül ki, hogy az adóval a ciprusi offshore számlákon parkoló pénzeket akarták bevonni a közteherviselésbe: a 100 ezer euró feletti betétekre vetik ki a 9,9 százalékos adót. „Azt mondtuk: azoknak az embernek is hozzá kell járulniuk Ciprus megmentéséhez, akik ottani bankokban tartják a pénzüket” – magyarázta az unió követelésének hátterét Angela Merkel német kancellár.
Az adó bevezetésének hírére az európai befektetők is sokkot kaptak. Nem véletlenül: precedenst teremthet más bajban lévő országok számára is, ami kiszámíthatatlanná teszi, hogy mennyi pénzt lehet a pénzzel keresni. (Egyebek között emiatt dőlt be már megint a forint is.)
Mi jól állunk
Magyarország pillanatnyilag nincs a nagy bajban lévő országok között, mivel már eladott annyi dollárkötvényt, ami az ország idei pénzügyi stabilitásához nagyjából elég lehet (sok forintkötvény kibocsátása mellett). Ráadásul már most is van adó a bankszámlákon, tranzakciós illetéknek hívják.
De vajon mi történne, ha a kormány úgy döntene, hogy itt is egy hasonló adóra van szükség, s tíz százalékos adót vetne ki a 30 millió forint feletti bankbetétekre, például a kiterjedt feketegazdaságra hivatkozva?
Durva összegek
Az biztos, hogy sok pénzre tehetne szert. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének előzetes adatai szerint Magyarországon összesen 14,6 ezer milliárd forintnyi bankbetét volt tavaly év végén.
De ennek mekkora része lehetett 30 millió forint feletti?
A betétek zöme nyilván 30 millió forint alatti. A német Allianz biztosító Global Wealth Reportja szerint Magyarországon az egy főre jutó pénzügyi vagyon 3 millió forint alatt van (ami a felét sem éri el a globális átlagnak.) Ám a bankok becslései szerint több százezer olyan háztartás van Magyarországon, amelynek 5-50 millió forint közötti, pénzben tartott (tehát nem például ingatlanban fekvő) vagyona van.
Ha azonban csak a leggazdagabbakat (a private banking ügyfeleket) nézzük, a bankok becslései szerint akkor is több ezer emberről beszélhetünk, az Erste szerint körülbelül 2 ezer milliárd forintnyi vagyonnal.
Tehát ha csak ezt adóztatná meg a kormány, akkor 200 milliárd forintnyi bevételre tenne szert, s „csupán” pár ezer ember felbőszítésével. Ez bőven elég lenne a milliókat sújtó tranzakciós adó kiváltására.
Hangsúlyozzuk: ez csak egy elvi számítás, nem mondta sem a kormány, sem más, hogy lenne ilyen terv Magyarországon.
Forrás: FN24
2013. április 6., szombat
Alkotmánymódosítás - Schöpflin György válasza Guy Verhofstadt bírálatára
Schöpflin György fideszes európai parlamenti (EP-) képviselő a magyar alkotmánymódosítás szövegét idézte, hogy cáfolja az EP liberális frakcióját vezető Guy Verhofstadtnak az alkotmánymódosítással kapcsolatban kifejtett elítélő nézeteit. Az EUObserver brüsszeli hírportálon megjelent pénteki írásában tévesnek nevezi az európai alapértékek súlyos magyarországi veszélyeztetettségére vonatkozó állítást.
mti
A magyar néppárti EP-képviselő válaszcikket jelentetett meg az uniós témákkal foglalkozó brüsszeli hírportálon, amelyen március 21-én Guy Verhofstadt fejtette ki a magyar alkotmánymódosítással kapcsolatos - és az azt megelőző napon az EP plenáris ülésén is hangoztatott - elítélő nézeteit.
Verhofstadt szerint Magyarország ellen meg kell indítani az uniós szerződés hetes cikke szerinti eljárást, amit az európai alapértékek súlyos veszélyeztetettsége indokolhat, és ami azzal járhat, hogy az eljárás alá vont tagállam szavazati jogát felfüggesztik az EU-ban.
Schöpflin szerint a liberális politikus - volt belga miniszterelnök - politikai töltetű állításai nem tartalmaznak bizonyítékot. Verhofstadt több vádpontjával az elfogadott alkotmánymódosítás idézeteit állította szembe.
Verhofstadt szerint a módosítás például lehetővé teszi a hajléktalanság kriminalizálását, restriktív módon határozza meg a család fogalmát, szigorú állami ellenőrzést valósít meg az egyházi intézmények fölött, korlátozza a kereskedelmi médiában a politikai hirdetéseket, valamint megnyirbálja az Alkotmánybíróság jogkörét.
Schöpflin ezzel szemben arra a következtetésre jutott, hogy nincs szó támadásról a hajléktalanok ellen, a módosítás nem zárja ki a férfi-nő kapcsolattól eltérő alapú családmodell védelmét, az egyházi intézményeket az állam nem ellenőrzi, hanem támogatja, a kampányszabályozás "aligha" értelmezhető tilalomként, az alkotmánybíróság jogkörének szabályozása pedig - a költségvetési kérdések felülvizsgálhatóságának tilalmát leszámítva - nem tartalmaz korlátozást.
mti
A magyar néppárti EP-képviselő válaszcikket jelentetett meg az uniós témákkal foglalkozó brüsszeli hírportálon, amelyen március 21-én Guy Verhofstadt fejtette ki a magyar alkotmánymódosítással kapcsolatos - és az azt megelőző napon az EP plenáris ülésén is hangoztatott - elítélő nézeteit.
Verhofstadt szerint Magyarország ellen meg kell indítani az uniós szerződés hetes cikke szerinti eljárást, amit az európai alapértékek súlyos veszélyeztetettsége indokolhat, és ami azzal járhat, hogy az eljárás alá vont tagállam szavazati jogát felfüggesztik az EU-ban.
Schöpflin szerint a liberális politikus - volt belga miniszterelnök - politikai töltetű állításai nem tartalmaznak bizonyítékot. Verhofstadt több vádpontjával az elfogadott alkotmánymódosítás idézeteit állította szembe.
Verhofstadt szerint a módosítás például lehetővé teszi a hajléktalanság kriminalizálását, restriktív módon határozza meg a család fogalmát, szigorú állami ellenőrzést valósít meg az egyházi intézmények fölött, korlátozza a kereskedelmi médiában a politikai hirdetéseket, valamint megnyirbálja az Alkotmánybíróság jogkörét.
Schöpflin ezzel szemben arra a következtetésre jutott, hogy nincs szó támadásról a hajléktalanok ellen, a módosítás nem zárja ki a férfi-nő kapcsolattól eltérő alapú családmodell védelmét, az egyházi intézményeket az állam nem ellenőrzi, hanem támogatja, a kampányszabályozás "aligha" értelmezhető tilalomként, az alkotmánybíróság jogkörének szabályozása pedig - a költségvetési kérdések felülvizsgálhatóságának tilalmát leszámítva - nem tartalmaz korlátozást.
2013. április 5., péntek
Megszorításokat fúrtak meg az alkotmánybírák
Megvétózta a portugál alkotmánybíróság a kormány által tervbe vett megszorító intézkedések egy részét, így Pedro Passos Coelho miniszterelnöknek más módot kell találnia a költségvetési hiány lefaragására. A döntés nyomán szombaton rendkívüli ülést tart a kormány.
Az alkotmánybíróság péntek késő este ismertté vált ítéletében a megszorító csomag néhány eleméről mondta ki, hogy alkotmányellenes, de az ötmilliárd eurós megszorító csomag fontosabb elemeihez nem nyúlt hozzá. Az ország vezetésének így 860 milliós, más források szerint viszont ennél nagyobb, 1,2-1,3 milliárd eurós lyukat kell betömnie más intézkedések révén.
A bírák több mint három hónapig tárgyalták az ügyet, a testület végül úgy határozott, alkotmányellenes megvonni a közalkalmazottak és a köztisztviselők 14. havi fizetését, mint ahogy alkotmányellenesnek találták a már nyugalmazott közalkalmazottak 14. havi nyugdíjának eltörlését. Törvénytelen a munkanélkülieknek járó juttatások 6 százalékos, valamint a betegszabadság idejére járó összeg 5 százalékos csökkentése is. A 2013-as évre szóló költségvetésben szereplő megszorítások közül így összesen négy pontot találtak alkotmányellenesnek. A bírák döntése visszamenőleges hatállyal bír.
Portugália 2011-ben 78 milliárd eurós hitelcsomagot kapott a "trojkától", azaz az Európai Központi Banktól, az Európai Uniótól és a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF). Ennek fejében a dél-európai állam az államháztartási hiány lefaragását célzó drasztikus intézkedések mellett kötelezte el magát Brüsszel felé.
Az alkotmánybíróság tavaly a 2012-es költségvetésben szereplő takarékossági intézkedések között is talált alkotmányellenes pontokat. A kormány idén még szigorúbb intézkedéseket akart foganatosítani, ami ellen nemcsak a baloldali ellenzék, hanem a kormányfővel egy pártban, a konzervatív-liberális Szociáldemokrata Pártban (PSD) politizáló Anibal Cavaco Silva államfő is tiltakozott. Ő volt az, aki az alkotmánybírósághoz fordult a megszorítások vizsgálatát kérve.
MTI
Az alkotmánybíróság péntek késő este ismertté vált ítéletében a megszorító csomag néhány eleméről mondta ki, hogy alkotmányellenes, de az ötmilliárd eurós megszorító csomag fontosabb elemeihez nem nyúlt hozzá. Az ország vezetésének így 860 milliós, más források szerint viszont ennél nagyobb, 1,2-1,3 milliárd eurós lyukat kell betömnie más intézkedések révén.
A bírák több mint három hónapig tárgyalták az ügyet, a testület végül úgy határozott, alkotmányellenes megvonni a közalkalmazottak és a köztisztviselők 14. havi fizetését, mint ahogy alkotmányellenesnek találták a már nyugalmazott közalkalmazottak 14. havi nyugdíjának eltörlését. Törvénytelen a munkanélkülieknek járó juttatások 6 százalékos, valamint a betegszabadság idejére járó összeg 5 százalékos csökkentése is. A 2013-as évre szóló költségvetésben szereplő megszorítások közül így összesen négy pontot találtak alkotmányellenesnek. A bírák döntése visszamenőleges hatállyal bír.
Portugália 2011-ben 78 milliárd eurós hitelcsomagot kapott a "trojkától", azaz az Európai Központi Banktól, az Európai Uniótól és a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF). Ennek fejében a dél-európai állam az államháztartási hiány lefaragását célzó drasztikus intézkedések mellett kötelezte el magát Brüsszel felé.
Az alkotmánybíróság tavaly a 2012-es költségvetésben szereplő takarékossági intézkedések között is talált alkotmányellenes pontokat. A kormány idén még szigorúbb intézkedéseket akart foganatosítani, ami ellen nemcsak a baloldali ellenzék, hanem a kormányfővel egy pártban, a konzervatív-liberális Szociáldemokrata Pártban (PSD) politizáló Anibal Cavaco Silva államfő is tiltakozott. Ő volt az, aki az alkotmánybírósághoz fordult a megszorítások vizsgálatát kérve.
MTI
2013. április 3., szerda
Hajléktalanügy: összekülönbözött a kormány az ENSZ-szel
A kormány visszautasítja az ENSZ jelentéstevőinek a magyar alaptörvénynek a hajléktalanügyhöz kapcsolatos módosítására vonatkozó "alaptalan bírálatát" - közölte a Külügyminisztérium szerdán az MTI-vel. A tárca egyúttal tudatta azt is, hogy a megfogalmazott aggályokra a kabinet részletes választ készít.
Közleményében a Külügyminisztérium arra reagált, hogy az ENSZ két megbízott jelentéstevője bírálta a magyar alaptörvény módosítását, azt állítva, hogy "kriminalizálja" a mintegy 30 ezer hajléktalant.
Magdalena Sepúlveda, a világszervezet rendkívüli szegénységgel foglalkozó jelentéstevője úgy vélekedett, hogy "a kormány intézményesíti a hajléktalanok kriminalizálását és előmozdítja a megbélyegzésüket". Szerinte a módosítás előítéleteket szít, és megakadályozza a hajléktalanokat abban, hogy éljenek alapvető jogaikkal.
A méltó lakhely ügyében illetékes jelentéstevő, Raquel Rolnik felhívta a figyelmet, hogy "ellenkezik az egyenlőség és a nem diszkriminálás emberi jogával" a közterületen való alvás tilalma, mivel korlátozottak a szálláslehetőségek a hajléktalanok és a szűkös forrásokkal rendelkezők számára.
A külügyi kommüniké hangsúlyozza: a szegénység és hajléktalanság globális probléma, és megszüntetése mellett valamennyi felelős kormány, köztük a magyar is elkötelezett. Magyarországon több kormányzati intézkedést tettek az ellátórendszer fejlesztésére és hatékonyabbá tételére. Jelenleg több ellátóhely van, mint hajléktalan - teszik hozzá.
Rámutatnak: az alaptörvény alkotmányos kötelezettségként írja elő az államnak és az önkormányzatoknak, hogy az emberhez méltó lakhatás feltételeit mindenkinek biztosítsa, ennek érdekében az állam és a helyi önkormányzatok törekednek arra, hogy valamennyi hajlék nélkül élő embernek szállást adjanak.
A tárca idézi az alaptörvény vonatkozó rendelkezését, amely felhatalmazást ad arra, hogy a közrend, a közbiztonság, a közegészségügy és a kulturális értékek védelméért törvényben vagy önkormányzati rendeletben korlátozni lehessen az életvitelszerű tartózkodást a közterület meghatározott részén, és feljogosítja a hatóságot arra, hogy a korlátozott övezetből távozásra szólítson fel. Hangsúlyozzák, az alaptörvény erre ad felhatalmazást, nem pedig arra, hogy büntethetővé tegyék a hajléktalanok életvitelét. "Nem igaz tehát az állítás, hogy Magyarország kriminalizálná a hajléktalanságot" - írják.
Kitérnek arra is: a kormány nyitott az érdemi együttműködésre az ENSZ emberi jogi rendszerével, beleértve az ENSZ megbízott jelentéstevőit, valamint folyamatos párbeszédet folytat az emberi jogi főbiztos hivatalával is, hogy tényszerű tájékoztatást adjon a magyar jogrendszer alapvető átalakításáról.
A Külügyminisztérium diplomáciai csatornákon keresztül jelezte a két ENSZ-jelentéstevőnek: az általuk felvetett aggályokra a kormány részletes választ készít - olvasható a közleményben.
A nap folyamán a Fidesz is közleményben reagált az ENSZ jelentéstevőinek a hajléktalanügyhöz kapcsolódó bírálatára. A kormánypárt egyebek között hangsúlyozta: az alaptörvény a rendszerváltás óta először tartalmaz a hajléktalan emberek ellátását ösztönző rendelkezést, és - összhangban az Európai Parlament előírásával - törekszik a közterületi hajléktalanság felszámolására.
MTI
Közleményében a Külügyminisztérium arra reagált, hogy az ENSZ két megbízott jelentéstevője bírálta a magyar alaptörvény módosítását, azt állítva, hogy "kriminalizálja" a mintegy 30 ezer hajléktalant.
Magdalena Sepúlveda, a világszervezet rendkívüli szegénységgel foglalkozó jelentéstevője úgy vélekedett, hogy "a kormány intézményesíti a hajléktalanok kriminalizálását és előmozdítja a megbélyegzésüket". Szerinte a módosítás előítéleteket szít, és megakadályozza a hajléktalanokat abban, hogy éljenek alapvető jogaikkal.
A méltó lakhely ügyében illetékes jelentéstevő, Raquel Rolnik felhívta a figyelmet, hogy "ellenkezik az egyenlőség és a nem diszkriminálás emberi jogával" a közterületen való alvás tilalma, mivel korlátozottak a szálláslehetőségek a hajléktalanok és a szűkös forrásokkal rendelkezők számára.
A külügyi kommüniké hangsúlyozza: a szegénység és hajléktalanság globális probléma, és megszüntetése mellett valamennyi felelős kormány, köztük a magyar is elkötelezett. Magyarországon több kormányzati intézkedést tettek az ellátórendszer fejlesztésére és hatékonyabbá tételére. Jelenleg több ellátóhely van, mint hajléktalan - teszik hozzá.
Rámutatnak: az alaptörvény alkotmányos kötelezettségként írja elő az államnak és az önkormányzatoknak, hogy az emberhez méltó lakhatás feltételeit mindenkinek biztosítsa, ennek érdekében az állam és a helyi önkormányzatok törekednek arra, hogy valamennyi hajlék nélkül élő embernek szállást adjanak.
A tárca idézi az alaptörvény vonatkozó rendelkezését, amely felhatalmazást ad arra, hogy a közrend, a közbiztonság, a közegészségügy és a kulturális értékek védelméért törvényben vagy önkormányzati rendeletben korlátozni lehessen az életvitelszerű tartózkodást a közterület meghatározott részén, és feljogosítja a hatóságot arra, hogy a korlátozott övezetből távozásra szólítson fel. Hangsúlyozzák, az alaptörvény erre ad felhatalmazást, nem pedig arra, hogy büntethetővé tegyék a hajléktalanok életvitelét. "Nem igaz tehát az állítás, hogy Magyarország kriminalizálná a hajléktalanságot" - írják.
Kitérnek arra is: a kormány nyitott az érdemi együttműködésre az ENSZ emberi jogi rendszerével, beleértve az ENSZ megbízott jelentéstevőit, valamint folyamatos párbeszédet folytat az emberi jogi főbiztos hivatalával is, hogy tényszerű tájékoztatást adjon a magyar jogrendszer alapvető átalakításáról.
A Külügyminisztérium diplomáciai csatornákon keresztül jelezte a két ENSZ-jelentéstevőnek: az általuk felvetett aggályokra a kormány részletes választ készít - olvasható a közleményben.
A nap folyamán a Fidesz is közleményben reagált az ENSZ jelentéstevőinek a hajléktalanügyhöz kapcsolódó bírálatára. A kormánypárt egyebek között hangsúlyozta: az alaptörvény a rendszerváltás óta először tartalmaz a hajléktalan emberek ellátását ösztönző rendelkezést, és - összhangban az Európai Parlament előírásával - törekszik a közterületi hajléktalanság felszámolására.
MTI
Elutasították az ESM elleni alkotmányossági panaszt Ausztriában
Az osztrák alkotmánybíróság döntése szerint nem ellentétes az osztrák alaptörvénnyel az ESM-szerződés.
A testület szerdán kihirdetett határozatában elutasította az euróövezeti tagországok pénzügyi megsegítését célzó Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM), illetve az ahhoz való csatlakozás elleni alkotmányossági panaszt, amelyet a korábbi karintiai tartományi kormány nyújtott be. A bíróság kimondta, hogy az ESM-szerződés nem ellentétes az osztrák alaptörvénnyel.
Az osztrák parlament tavaly júliusban több hónapos belpolitikai vitát követően hagyta jóvá a csatlakozást az ESM-hez.
Az alkotmánybíróság most egyebek között megállapította, hogy a szerződés nem jár az állam szuverenitását érintő jogok meg nem engedett átruházásával, és a beadvány szerzőinek véleményével ellentétben korlátlan utólagos hozzájárulásra sem kötelezi az osztrák államot. Az ESM-hez való hozzájárulást a szerződés 19,4 milliárd euróban állapítja meg.
A karintiai beadvány - állt a bíróság közleményében - lényegében azt az állítást tartalmazza, hogy helyesebb lett volna más politikai megoldás, mint amit a szövetségi kormány és a parlament az ESM megszavazásával választott. Ez azonban jogpolitikai kérdés, és ezért kívül esik az alkotmánybíróság hatáskörén - szögezte le a testület.
Az ESM ratifikálásához szükséges kétharmados szavazatarányt a kormányzó koalíció szavazatai mellett egy kis ellenzéki párt, a Zöldek szinte az utolsó pillanatban elnyert támogatása biztosította Ausztriában.
A Zöldek azzal a feltétellel álltak a szociáldemokrata-konzervatív (SPÖ-ÖVP) kormány által aláírt ESM-szerződés mögé, hogy a parlament több beleszólást kap az ESM-et érintő jövőbeli változtatásokba, és hogy a kormány határozottan kiáll a tranzakciós adó mellett az EU-ban.
A Karintiában akkor kormányon lévő Karintiai Szabadságpárttal (FPK) pártszövetséget alkotó Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) az ESM ellen szavazott.
A márciusi tartományi választások után hárompárti, SPÖ-ÖVP-Zöld kormány alakult Karintiában.
http://www.hirado.hu/Hirek/2013/04/03/13/Elutasitottak_az_ESM_elleni_alkotmanyossagi_panaszt_Ausztriaban_.aspx?
A testület szerdán kihirdetett határozatában elutasította az euróövezeti tagországok pénzügyi megsegítését célzó Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM), illetve az ahhoz való csatlakozás elleni alkotmányossági panaszt, amelyet a korábbi karintiai tartományi kormány nyújtott be. A bíróság kimondta, hogy az ESM-szerződés nem ellentétes az osztrák alaptörvénnyel.
Az osztrák parlament tavaly júliusban több hónapos belpolitikai vitát követően hagyta jóvá a csatlakozást az ESM-hez.
Az alkotmánybíróság most egyebek között megállapította, hogy a szerződés nem jár az állam szuverenitását érintő jogok meg nem engedett átruházásával, és a beadvány szerzőinek véleményével ellentétben korlátlan utólagos hozzájárulásra sem kötelezi az osztrák államot. Az ESM-hez való hozzájárulást a szerződés 19,4 milliárd euróban állapítja meg.
A karintiai beadvány - állt a bíróság közleményében - lényegében azt az állítást tartalmazza, hogy helyesebb lett volna más politikai megoldás, mint amit a szövetségi kormány és a parlament az ESM megszavazásával választott. Ez azonban jogpolitikai kérdés, és ezért kívül esik az alkotmánybíróság hatáskörén - szögezte le a testület.
Az ESM ratifikálásához szükséges kétharmados szavazatarányt a kormányzó koalíció szavazatai mellett egy kis ellenzéki párt, a Zöldek szinte az utolsó pillanatban elnyert támogatása biztosította Ausztriában.
A Zöldek azzal a feltétellel álltak a szociáldemokrata-konzervatív (SPÖ-ÖVP) kormány által aláírt ESM-szerződés mögé, hogy a parlament több beleszólást kap az ESM-et érintő jövőbeli változtatásokba, és hogy a kormány határozottan kiáll a tranzakciós adó mellett az EU-ban.
A Karintiában akkor kormányon lévő Karintiai Szabadságpárttal (FPK) pártszövetséget alkotó Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) az ESM ellen szavazott.
A márciusi tartományi választások után hárompárti, SPÖ-ÖVP-Zöld kormány alakult Karintiában.
http://www.hirado.hu/Hirek/2013/04/03/13/Elutasitottak_az_ESM_elleni_alkotmanyossagi_panaszt_Ausztriaban_.aspx?
Ausztria korlátozza a DNS-adatok rendőrségi használatát
Túlságosan megengedő az osztrák szabályozás a DNS-adatok bűnügyi nyomozásban való felhasználása terén - állapította meg az osztrák alkotmánybíróság egy szerdán közzétett határozatában.
A testület egyrészt egyértelműnek találta, hogy a DNS-profil alapján való nyomozás hasznos a bűnüldözésben. Alkotmányellenesnek minősítette viszont, hogy a jelenlegi osztrák jogszabályi rendelkezések kisebb súlyú, vagyon elleni bűncselekmények gyanúja esetén is lehetővé teszik, hogy a bűnüldöző szervek a DNS-adatok alapján is kutassanak az elkövetők után. "A DNS-profil különlegesen érzékeny adat, ezért az ilyen eljárás túllépi az alkotmányosság kereteit" - fogalmaztak az alkotmánybíróság sajtóközleményében.
Az érzékeny adat esetében a törvényhozónak "pontosabban és korlátozott jelleggel" kell meghatároznia a felhasználás körét - mondta Gerhart Holzinger, az alkotmánybíróság elnöke egy sajtótájékoztatón. A testület alkotmányellenesnek minősítette és hatályon kívül helyezte a bűnügyi rendőrségről szóló törvény egyes részeit és jövő év júniusának végéig adott időt a parlamentnek a szükséges törvénymódosításra.
http://www.sg.hu/cikkek/96445/ausztria_korlatozza_a_dns_adatok_rendorsegi_hasznalatat
A testület egyrészt egyértelműnek találta, hogy a DNS-profil alapján való nyomozás hasznos a bűnüldözésben. Alkotmányellenesnek minősítette viszont, hogy a jelenlegi osztrák jogszabályi rendelkezések kisebb súlyú, vagyon elleni bűncselekmények gyanúja esetén is lehetővé teszik, hogy a bűnüldöző szervek a DNS-adatok alapján is kutassanak az elkövetők után. "A DNS-profil különlegesen érzékeny adat, ezért az ilyen eljárás túllépi az alkotmányosság kereteit" - fogalmaztak az alkotmánybíróság sajtóközleményében.
Az érzékeny adat esetében a törvényhozónak "pontosabban és korlátozott jelleggel" kell meghatároznia a felhasználás körét - mondta Gerhart Holzinger, az alkotmánybíróság elnöke egy sajtótájékoztatón. A testület alkotmányellenesnek minősítette és hatályon kívül helyezte a bűnügyi rendőrségről szóló törvény egyes részeit és jövő év júniusának végéig adott időt a parlamentnek a szükséges törvénymódosításra.
http://www.sg.hu/cikkek/96445/ausztria_korlatozza_a_dns_adatok_rendorsegi_hasznalatat
2013. március 29., péntek
Ombudsmani álláspont a nemzetbiztonsági ellenőrzés tervezett új szabályairól
1565/2013
Az alapvető jogok biztosa hivatalból véleményezte a nemzetbiztonsági ellenőrzés új szabályairól szóló törvényjavaslatot. Szabó Máté szerint az átvilágítás során is tiszteletben kell tartani a magánszférát, és be kell tartani az Alaptörvényből következő szükségességi és arányossági követelményeket.
Kormánypárti képviselők törvényjavaslatot nyújtottak be, amellyel átfogóan kívánják módosítani a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény nemzetbiztonsági ellenőrzésre vonatkozó rendelkezéseit. Újítás, hogy nem csupán a jogviszony létrejöttét megelőzően, hanem azt követően, folyamatosan is helye lenne a nemzetbiztonsági ellenőrzésnek, amelynek keretében titkosszolgálati eszközök (pl. az érintett megfigyelése, lehallgatása) is alkalmazhatók volnának. A javaslat szerint az ellenőrzés megismétléséhez nem lenne szükség bármilyen újabb okra vagy gyanúra; az ombudsman szerint viszont a puszta tény, hogy az érintettel szemben egyszer már folyt nemzetbiztonsági ellenőrzés, nem elegendő a titkosszolgálati eszközök viszonylag hosszú távú alkalmazására.
Más szabályok mellett az alapvető jogok biztosa azt is kifogásolta, hogy kormányrendelet határozná meg, milyen jogviszonyok esetében szükséges az átvilágítás. A javaslat nem támaszt objektív kritériumokat a kormányrendelettel szemben, így akár aránytalanul is bővíthető volna a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá esők köre.
Az ombudsman – nemzetközi fórumokra hivatkozva – szükségesnek tartotta annak lehetővé tételét is, hogy ha az érintettek úgy érzik, hogy a nemzetbiztonsági ellenőrzés során feleslegesen megsértették vagy figyelmen kívül hagyták a jogaikat, legyen lehetőségük bírósághoz vagy más jogi testülethez fordulni.
Mindezekre tekintettel az ombudsman az Országgyűlés illetékes bizottságaihoz fordult, kérve, hogy vegyék figyelembe az észrevételeit a jogalkotási eljárás során.
Az állásfoglalás a 201301565Jv.rtf oldalon olvasható.
Az alapvető jogok biztosa hivatalból véleményezte a nemzetbiztonsági ellenőrzés új szabályairól szóló törvényjavaslatot. Szabó Máté szerint az átvilágítás során is tiszteletben kell tartani a magánszférát, és be kell tartani az Alaptörvényből következő szükségességi és arányossági követelményeket.
Kormánypárti képviselők törvényjavaslatot nyújtottak be, amellyel átfogóan kívánják módosítani a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény nemzetbiztonsági ellenőrzésre vonatkozó rendelkezéseit. Újítás, hogy nem csupán a jogviszony létrejöttét megelőzően, hanem azt követően, folyamatosan is helye lenne a nemzetbiztonsági ellenőrzésnek, amelynek keretében titkosszolgálati eszközök (pl. az érintett megfigyelése, lehallgatása) is alkalmazhatók volnának. A javaslat szerint az ellenőrzés megismétléséhez nem lenne szükség bármilyen újabb okra vagy gyanúra; az ombudsman szerint viszont a puszta tény, hogy az érintettel szemben egyszer már folyt nemzetbiztonsági ellenőrzés, nem elegendő a titkosszolgálati eszközök viszonylag hosszú távú alkalmazására.
Más szabályok mellett az alapvető jogok biztosa azt is kifogásolta, hogy kormányrendelet határozná meg, milyen jogviszonyok esetében szükséges az átvilágítás. A javaslat nem támaszt objektív kritériumokat a kormányrendelettel szemben, így akár aránytalanul is bővíthető volna a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá esők köre.
Az ombudsman – nemzetközi fórumokra hivatkozva – szükségesnek tartotta annak lehetővé tételét is, hogy ha az érintettek úgy érzik, hogy a nemzetbiztonsági ellenőrzés során feleslegesen megsértették vagy figyelmen kívül hagyták a jogaikat, legyen lehetőségük bírósághoz vagy más jogi testülethez fordulni.
Mindezekre tekintettel az ombudsman az Országgyűlés illetékes bizottságaihoz fordult, kérve, hogy vegyék figyelembe az észrevételeit a jogalkotási eljárás során.
Az állásfoglalás a 201301565Jv.rtf oldalon olvasható.
2013. március 28., csütörtök
Kövér László nem felejt, de nem is tanul
*Vérségi kapcsolatot már nem feltételez, de továbbra is sértegeti a tüntetőket a házelnök
Felemás bocsánatkérést engedett meg magának Kövér László, amiért a Fidesz-szék-házat elfoglalók kommunista apu-káit emlegette. A házelnök belátta: fogalma sincs, kik az ott tüntetők felmenői, ugyanakkor úgy vélte, "ez ugyanaz a levitézlett társaság, amely SZDSZ-nek és MSZP-nek nevezve magát többször is tönkretette az országot. Ha vérségi kapcsolat nincs is, a szellemi-politikai rokonság egyértelműnek tűnik." Kövér a Fidesz 25. születésnapja alkalmából, majd szerda este Baján, a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének rendezvényén is a tőle megszokott stílusban beszélt: eladósítással, bűnözéssel és nemzetárulással jellemezte például a Medgyessy-Gyurcsány-Bajnai-kormányokat. A Fidesz választmányi elnöke tehát az utóbbi hetekben sem hazudtolta meg magát, ezúttal azonban az MSZP szerint túllépett azon a határon, amit egy magára valamit is adó politikus megengedhet magának. Kövér ugyanakkor nem a meglepetések embere: már az első Orbán-kormány idején is köteles beszédéről híresült el.
A Fidesz megmondóembere már nem ismer a maga számára határokat
Kövér nem felejt, de nem is tanul
*A házelnök szerint a Medgyessy-Gyurcsány-Bajnai kormányok tevékenységét az eladósítás, a bűnözés, a nemzetárulás jellemezte
Eladósítás, bűnözés, nemzetárulás. Kövér László szerint ez jellemezte a Medgyessy-Gyurcsány-Bajnai kormányokat. A házelnök erről szerda este Baján, a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének (KÉSZ) rendezvényén beszélt. Közvetlenül azelőtt, hogy megjelent a Heti Válasz, amelyben egyebek mellett azt fejtegette, "az elmúlt 23 évben soha nem mi léptünk át először korábban létezett íratlan szabályokat, a jogállam és demokrácia írott szabályait pedig mindig betartottuk".
"A külvilág számára ez azt jelentené, hogy a demokráciát számoltuk fel - akkor is, ha vannak országok, amelyek elég demokratikusan működnek alkotmánybíróság nélkül" - mondta Kövér László a Heti Válasz azon kérdésére, hogy miért nem törölték el az Alkotmánybíróságot (Ab). A házelnök a lapnak adott interjúban egyebek mellett kifejti, hogy a Stumpf István alkotmánybíró "által képviselt önhatalmú és parttalan jogászkodás nélkül ugyanakkor jól meglennénk". Kövér szerint ugyanis ha valami, akkor az a Stumpf által megfogalmazott ötlet tényleg az alkotmányos jogállam és a demokrácia halálát jelentené, ha az Ab vizsgálhatná az alkotmány rendelkezéseit is. Kijelentette: igazságtalan és megalapozatlan volt, amikor a Fidesz-székházat elfoglalók kommunista apukáit emlegette, hiszen fogalma sincs, kik az ott tüntetők felmenői. Ugyanakkor úgy vélte, "ez ugyanaz a levitézlett társaság, amely SZDSZ-nek és MSZP-nek nevezve magát többször is tönkretette az országot. Ha vérségi kapcsolat nincs is, a szellemi-politikai rokonság egyértelműnek tűnik." A közelmúltban további elképesztő kijelentéseket tett, ezekből is szemezgetünk.
- "De miért gondoljuk, hogy azok, akiket pártok jelölnek alkotmánybírónak, jellemesebbek, okosabbak és függetlenebbek az őket jelölőknél? Miért gondoljuk, hogy csak négyévente megválasztott politikusok vannak kitéve a kísértésnek, hogy túlterjeszkedjenek a hatáskörükön?"
- "Ki is a demokrata? Én, aki szerint a nép szabad döntésén múlik az ország iránya, aztán négy év múlva lehet korrigálni, vagy az, aki a nép iránti bizalmatlanságában egy szűk grémiumtól várja, hogy a csillagok állásából, belekből és madárcsontokból olvassa ki, hogy alkotmányosságisten mit üzen a földi halandóknak?"
- "Eszünkbe nem jutott, hogy el kellene mennünk innen, pedig akkor diktatúra volt. Akik ma a röghöz kötés ellen tiltakoznak, átgondolni sem képesek, mi ellen menetelnek, nemhogy olyan morális alapról tennék ezt, mint mi annak idején."
- "A mai baloldal nagyobbik része sajnos abba a kategóriába esik, amely hagyományként ápolja a hazaárulást."
- "(...) 1989-ben nem a társadalom belső erői vetették le magukról a diktatúra működtetőit, hanem külső nyomásra kénytelenek lettek paktumokat kötni velük. A későbbi paktumkötésekből azután a Fideszt ki is hagyták."
- "Az elmúlt 23 évben soha nem mi léptünk át először korábban létezett íratlan szabályokat, a jogállam és demokrácia írott szabályait pedig mindig betartottuk."
- "Nem gondolom, hogy vállalhatatlan cselekedeteket kellene mosogatnunk csak azért, hogy eggyel több ikont tudjunk felmutatni a másik oldallal szemben. Annak viszont, hogy mindig onnan diktálják, ki vállalható, jelentem, vége van."
- "Magyarországon szellemi és politikai értelemben vett hideg polgárháború zajlik, melynek jegyében a baloldali értelmiség az emberekben lévő rosszra apellál, és próbálja kikezdeni azokat az értékeket, amelyek összetartják a társadalmat. Az egymás iránti bizalmat, az együvé tartozást, a jövőbe vetett hitet" - mondta ezt már a Hír Tv-ben.
- "Mára összeomlóban van a II. világháború után liberális dogmára épült világ, melynek főszereplői nem szeretnének csak úgy letakarodni a porondról."
- "Bajnai Gordonnak azt kellett volna mondania, hogy szégyellem a pofámat, (...) el is megyek a fészkes fenébe."
- "Ha mi befognánk a szánkat, aztán csinálnánk ugyanazt, mint amit a Bajnaiék csináltak, akkor mi mintademokrácia lehetnénk, a kutya nem ugatná meg a kétharmados törvényeinket és az alaptörvényünket" - ezt az M1 Lényeg című műsorában mondta a házelnök.
Európában "szabályos antikeresztes háború" folyik a keresztény értékekkel szemben. "Itt aki nem akarja föladni hitbéli meggyőződését, nem akarja föladni nemzeti kultúráját, nem lelkesedik eléggé a multikulti meg a minden normát félresöprő új világrend iránt, az előbb-utóbb valamilyen bélyeget kap a homlokára."
- "Az alaptörvény negyedik módosítása újabb ürügyet adott az Orbán-kormány elleni nemzetközi puccskísérletre, az ingerültséget azonban nem ez a korábbiakhoz képest jelentéktelen változásokat hozó módosítás, hanem a rezsicsökkentés váltotta ki".
Kövér László szerda este, közvetlenül az interjú megjelenése előtt Baján, a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének (KÉSZ) rendezvényén azt fejtegette, hogy a Medgyessy-Gyurcsány-Bajnai kormányok tevékenységét az eladósítás, a bűnözés, a nemzetárulás jellemezte, aminek következtében működésképtelen helyzetbe sodorták Magyarországot. Kijelentette: "ötszázmilliárd forint hiány tátongott abban a költségvetésben, amelyet a szakértő Bajnai-kormány hagyott örökül." Hozzátette, az Európai Unió illetékesei "cinkosak voltak abban a hazugságban", amelyet a Bajnai-kormány a költségvetéssel kapcsolatban állított. Arról is beszélt, hogy Matolcsy György irányításával nem ortodox gazdaságpolitikát vezettek be, nem az emberektől akartak elvenni további milliárdokat, hanem a monopolhelyzetben lévő szolgáltatóktól, "akik annyit vittek ki előtte az országból, amennyit nem szégyelltek". Szerinte "negatív gazdaságpolitikai és kifejezetten ellenséges politikai környezetben" dolgozik a kormány. Ennek ellenére jobb eséllyel indulnak a kormánypártok a következő választásnak, mint az előző ciklusokban bármikor. Hogy ebből mi lesz 2014-ben, az "a jövő zenéje", mivel egyáltalán nem gondolja, hogy "a következő választásokat eldöntöttnek lehet tekinteni".
Kötél, strigák, idióták
- Az első Orbán-kormány részben Kövér "köteles beszéde" miatt bukott meg. A Fidesz választmányi elnöke 2002. március 23-án, egy békéscsabai kampányrendezvényen az olimpia hazai megrendezése kapcsán kijelentette: "Sokan vannak ma Magyarországon olyanok, akik nem tudnak örülni a kormány intézkedéseinek. Ezért azt ajánlom nekik: vegyenek egy kalapácsot, egy szöget és egy kötelet, menjenek le az alagsorba, és a szögre, vagy ha találnak jó gerendát, akkor arra kössék fel magukat." Hozzátette: "Lehet, hogy egy kicsit messzire mentem. Akkor azt javaslom nekik, maradjanak életben, az lesz a legnagyobb büntetésük, hogy látják megvalósulni a céljainkat, legfeljebb koloncként magunkkal cipeljük őket." A beszédet némi változtatással Szombathelyen is megismételte, ez alkalommal azonban azt ajánlotta: "járjanak elő jó példával. És ha ők már mind végeztek, akkor mi meg mégiscsak gondolkodjunk el azon, hátha nélkülük többre mennénk."
- Kövér a Fidesz 2002. februári kongresszusán strigákról - emberből állattá változó lényekről - beszélt. Mint mondta: "Ezen a kongresszuson a továbbiakban strigákról s egyéb ártó lényekről, honkupecekről és szellemi hajléktalanokról szó ne essék. Nem azért, mert ilyenek nincsenek, hanem azért, mert napjaik meg vannak számlálva."
- 2011 novemberében a Hír Tv-ben a strasbourgi emberi jogi bíróságnak a vörös csillag viselésével kapcsolatban hozott ítélete után közölte, hogy "Strasbourgban néhány idióta, fogalma sem lévén arról, hogy az országban mi zajlott ötven éven keresztül (...), úgy gondolja, hogy a szabadságjogokhoz tartozik, hogy valaki a vörös csillaggal demonstráljon".
- "Méltatlan", hogy a "tőlem balra" helyet foglaló képviselők egyáltalán ott ülhetnek az Országgyűlésben - mondta a házelnöki pulpitusról azon a parlamenti ülésen, amelyen Schmitt Pál köztársasági elnök lemondott.
- A Hír Tv-ben úgy fogalmazott, az MSZP jól teszi, ha nem vesz részt Áder János köztársasági elnökké választásában, "mert legalább nem rontja el a látványa az ünnepet". Hozzátette, az lenne jó, ha a szocialisták "egyáltalán nem lennének a parlamentben (...) Morális értelemben egy botrány, hogy ők ott vannak."
Fazekas Ágnes
Népszava
2013.03.29.
Felemás bocsánatkérést engedett meg magának Kövér László, amiért a Fidesz-szék-házat elfoglalók kommunista apu-káit emlegette. A házelnök belátta: fogalma sincs, kik az ott tüntetők felmenői, ugyanakkor úgy vélte, "ez ugyanaz a levitézlett társaság, amely SZDSZ-nek és MSZP-nek nevezve magát többször is tönkretette az országot. Ha vérségi kapcsolat nincs is, a szellemi-politikai rokonság egyértelműnek tűnik." Kövér a Fidesz 25. születésnapja alkalmából, majd szerda este Baján, a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének rendezvényén is a tőle megszokott stílusban beszélt: eladósítással, bűnözéssel és nemzetárulással jellemezte például a Medgyessy-Gyurcsány-Bajnai-kormányokat. A Fidesz választmányi elnöke tehát az utóbbi hetekben sem hazudtolta meg magát, ezúttal azonban az MSZP szerint túllépett azon a határon, amit egy magára valamit is adó politikus megengedhet magának. Kövér ugyanakkor nem a meglepetések embere: már az első Orbán-kormány idején is köteles beszédéről híresült el.
A Fidesz megmondóembere már nem ismer a maga számára határokat
Kövér nem felejt, de nem is tanul
*A házelnök szerint a Medgyessy-Gyurcsány-Bajnai kormányok tevékenységét az eladósítás, a bűnözés, a nemzetárulás jellemezte
Eladósítás, bűnözés, nemzetárulás. Kövér László szerint ez jellemezte a Medgyessy-Gyurcsány-Bajnai kormányokat. A házelnök erről szerda este Baján, a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének (KÉSZ) rendezvényén beszélt. Közvetlenül azelőtt, hogy megjelent a Heti Válasz, amelyben egyebek mellett azt fejtegette, "az elmúlt 23 évben soha nem mi léptünk át először korábban létezett íratlan szabályokat, a jogállam és demokrácia írott szabályait pedig mindig betartottuk".
"A külvilág számára ez azt jelentené, hogy a demokráciát számoltuk fel - akkor is, ha vannak országok, amelyek elég demokratikusan működnek alkotmánybíróság nélkül" - mondta Kövér László a Heti Válasz azon kérdésére, hogy miért nem törölték el az Alkotmánybíróságot (Ab). A házelnök a lapnak adott interjúban egyebek mellett kifejti, hogy a Stumpf István alkotmánybíró "által képviselt önhatalmú és parttalan jogászkodás nélkül ugyanakkor jól meglennénk". Kövér szerint ugyanis ha valami, akkor az a Stumpf által megfogalmazott ötlet tényleg az alkotmányos jogállam és a demokrácia halálát jelentené, ha az Ab vizsgálhatná az alkotmány rendelkezéseit is. Kijelentette: igazságtalan és megalapozatlan volt, amikor a Fidesz-székházat elfoglalók kommunista apukáit emlegette, hiszen fogalma sincs, kik az ott tüntetők felmenői. Ugyanakkor úgy vélte, "ez ugyanaz a levitézlett társaság, amely SZDSZ-nek és MSZP-nek nevezve magát többször is tönkretette az országot. Ha vérségi kapcsolat nincs is, a szellemi-politikai rokonság egyértelműnek tűnik." A közelmúltban további elképesztő kijelentéseket tett, ezekből is szemezgetünk.
- "De miért gondoljuk, hogy azok, akiket pártok jelölnek alkotmánybírónak, jellemesebbek, okosabbak és függetlenebbek az őket jelölőknél? Miért gondoljuk, hogy csak négyévente megválasztott politikusok vannak kitéve a kísértésnek, hogy túlterjeszkedjenek a hatáskörükön?"
- "Ki is a demokrata? Én, aki szerint a nép szabad döntésén múlik az ország iránya, aztán négy év múlva lehet korrigálni, vagy az, aki a nép iránti bizalmatlanságában egy szűk grémiumtól várja, hogy a csillagok állásából, belekből és madárcsontokból olvassa ki, hogy alkotmányosságisten mit üzen a földi halandóknak?"
- "Eszünkbe nem jutott, hogy el kellene mennünk innen, pedig akkor diktatúra volt. Akik ma a röghöz kötés ellen tiltakoznak, átgondolni sem képesek, mi ellen menetelnek, nemhogy olyan morális alapról tennék ezt, mint mi annak idején."
- "A mai baloldal nagyobbik része sajnos abba a kategóriába esik, amely hagyományként ápolja a hazaárulást."
- "(...) 1989-ben nem a társadalom belső erői vetették le magukról a diktatúra működtetőit, hanem külső nyomásra kénytelenek lettek paktumokat kötni velük. A későbbi paktumkötésekből azután a Fideszt ki is hagyták."
- "Az elmúlt 23 évben soha nem mi léptünk át először korábban létezett íratlan szabályokat, a jogállam és demokrácia írott szabályait pedig mindig betartottuk."
- "Nem gondolom, hogy vállalhatatlan cselekedeteket kellene mosogatnunk csak azért, hogy eggyel több ikont tudjunk felmutatni a másik oldallal szemben. Annak viszont, hogy mindig onnan diktálják, ki vállalható, jelentem, vége van."
- "Magyarországon szellemi és politikai értelemben vett hideg polgárháború zajlik, melynek jegyében a baloldali értelmiség az emberekben lévő rosszra apellál, és próbálja kikezdeni azokat az értékeket, amelyek összetartják a társadalmat. Az egymás iránti bizalmat, az együvé tartozást, a jövőbe vetett hitet" - mondta ezt már a Hír Tv-ben.
- "Mára összeomlóban van a II. világháború után liberális dogmára épült világ, melynek főszereplői nem szeretnének csak úgy letakarodni a porondról."
- "Bajnai Gordonnak azt kellett volna mondania, hogy szégyellem a pofámat, (...) el is megyek a fészkes fenébe."
- "Ha mi befognánk a szánkat, aztán csinálnánk ugyanazt, mint amit a Bajnaiék csináltak, akkor mi mintademokrácia lehetnénk, a kutya nem ugatná meg a kétharmados törvényeinket és az alaptörvényünket" - ezt az M1 Lényeg című műsorában mondta a házelnök.
Európában "szabályos antikeresztes háború" folyik a keresztény értékekkel szemben. "Itt aki nem akarja föladni hitbéli meggyőződését, nem akarja föladni nemzeti kultúráját, nem lelkesedik eléggé a multikulti meg a minden normát félresöprő új világrend iránt, az előbb-utóbb valamilyen bélyeget kap a homlokára."
- "Az alaptörvény negyedik módosítása újabb ürügyet adott az Orbán-kormány elleni nemzetközi puccskísérletre, az ingerültséget azonban nem ez a korábbiakhoz képest jelentéktelen változásokat hozó módosítás, hanem a rezsicsökkentés váltotta ki".
Kövér László szerda este, közvetlenül az interjú megjelenése előtt Baján, a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének (KÉSZ) rendezvényén azt fejtegette, hogy a Medgyessy-Gyurcsány-Bajnai kormányok tevékenységét az eladósítás, a bűnözés, a nemzetárulás jellemezte, aminek következtében működésképtelen helyzetbe sodorták Magyarországot. Kijelentette: "ötszázmilliárd forint hiány tátongott abban a költségvetésben, amelyet a szakértő Bajnai-kormány hagyott örökül." Hozzátette, az Európai Unió illetékesei "cinkosak voltak abban a hazugságban", amelyet a Bajnai-kormány a költségvetéssel kapcsolatban állított. Arról is beszélt, hogy Matolcsy György irányításával nem ortodox gazdaságpolitikát vezettek be, nem az emberektől akartak elvenni további milliárdokat, hanem a monopolhelyzetben lévő szolgáltatóktól, "akik annyit vittek ki előtte az országból, amennyit nem szégyelltek". Szerinte "negatív gazdaságpolitikai és kifejezetten ellenséges politikai környezetben" dolgozik a kormány. Ennek ellenére jobb eséllyel indulnak a kormánypártok a következő választásnak, mint az előző ciklusokban bármikor. Hogy ebből mi lesz 2014-ben, az "a jövő zenéje", mivel egyáltalán nem gondolja, hogy "a következő választásokat eldöntöttnek lehet tekinteni".
Kötél, strigák, idióták
- Az első Orbán-kormány részben Kövér "köteles beszéde" miatt bukott meg. A Fidesz választmányi elnöke 2002. március 23-án, egy békéscsabai kampányrendezvényen az olimpia hazai megrendezése kapcsán kijelentette: "Sokan vannak ma Magyarországon olyanok, akik nem tudnak örülni a kormány intézkedéseinek. Ezért azt ajánlom nekik: vegyenek egy kalapácsot, egy szöget és egy kötelet, menjenek le az alagsorba, és a szögre, vagy ha találnak jó gerendát, akkor arra kössék fel magukat." Hozzátette: "Lehet, hogy egy kicsit messzire mentem. Akkor azt javaslom nekik, maradjanak életben, az lesz a legnagyobb büntetésük, hogy látják megvalósulni a céljainkat, legfeljebb koloncként magunkkal cipeljük őket." A beszédet némi változtatással Szombathelyen is megismételte, ez alkalommal azonban azt ajánlotta: "járjanak elő jó példával. És ha ők már mind végeztek, akkor mi meg mégiscsak gondolkodjunk el azon, hátha nélkülük többre mennénk."
- Kövér a Fidesz 2002. februári kongresszusán strigákról - emberből állattá változó lényekről - beszélt. Mint mondta: "Ezen a kongresszuson a továbbiakban strigákról s egyéb ártó lényekről, honkupecekről és szellemi hajléktalanokról szó ne essék. Nem azért, mert ilyenek nincsenek, hanem azért, mert napjaik meg vannak számlálva."
- 2011 novemberében a Hír Tv-ben a strasbourgi emberi jogi bíróságnak a vörös csillag viselésével kapcsolatban hozott ítélete után közölte, hogy "Strasbourgban néhány idióta, fogalma sem lévén arról, hogy az országban mi zajlott ötven éven keresztül (...), úgy gondolja, hogy a szabadságjogokhoz tartozik, hogy valaki a vörös csillaggal demonstráljon".
- "Méltatlan", hogy a "tőlem balra" helyet foglaló képviselők egyáltalán ott ülhetnek az Országgyűlésben - mondta a házelnöki pulpitusról azon a parlamenti ülésen, amelyen Schmitt Pál köztársasági elnök lemondott.
- A Hír Tv-ben úgy fogalmazott, az MSZP jól teszi, ha nem vesz részt Áder János köztársasági elnökké választásában, "mert legalább nem rontja el a látványa az ünnepet". Hozzátette, az lenne jó, ha a szocialisták "egyáltalán nem lennének a parlamentben (...) Morális értelemben egy botrány, hogy ők ott vannak."
Fazekas Ágnes
Népszava
2013.03.29.
2013. március 23., szombat
Gyermekhíradó Kiírjuk magunkat Európából
Inotai Edit, Népszabadság, 2013. március 23., 8. oldal
Jókora reklámot csapott a német Kika gyermekadónak a magyar kormány. A német közszolgálati televízió, a ZDF gyermekcsatornája híradót is sugároz a gyerekeknek, amelyben óvatosan politikai hírekről tájékoztatja őket. Ebben az összeállításban szerepelt Magyarország is, mint olyan állam, amely esetleg - a szabályok be nem tartása miatt - piros lapot kaphat az Európai Uniótól. A rajzfilm narrátora leszögezi: a magyar kormányt az állampolgárok választották meg, de mióta hatalomra került, sokak szerint olyan dolgokat tesz, amelyek az Európai Unióban nem megengedettek. Az újságírók például nem mindig tudósíthatnak szabadon, van olyan rádióadó, amely azért nem kapott tartós sugárzási engedélyt, mert a vezetői nincsenek jó véleménnyel a kormányról, és ezt meg is mondják. A kormány ezzel szemben azt szeretné, hogy az emberek csak jó híreket kapjanak. Nemrég arról is döntöttek, hogy a legbefolyásosabb bíróság (értsd: alkotmánybíróság) kisebb jogkörrel rendelkezzen. Ebből úgy tűnik, hogy a magyar politikusok néha nem tartják magukat az uniós szabályokhoz - hangzott el a mintegy egyperces bejátszásban.
A Magyarországról szóló rövidfilmet elítélte és "gusztustalannak" minősítette Kumin Ferenc, a kormány nemzetközi kommunikációért felelős helyettes államtitkára. A budapesti német nagykövetnél tiltakozott a Külügyminisztérium is, Orbán Viktor kormányfő pedig a tegnap reggeli rádióinterjúban a következőket mondta: sajnálja a német gyermekeket, Magyarországon elképzelhetetlen lenne, hogy "hazugságokat és valótlan tényeket gyermekműsorrá alakítsanak. Ha ez előfordulna a Magyar Televízióban, itt mindenki repülne egyetlen perc alatt, ugyanis a gyermekek nem arra valók, hogy mindenfajta politikai agymosásnak vessük őket alá" - fogalmazott. Még a "piros lapos" futballhasonlat sem hatotta meg a kormányfőt, aki nem hagyott kétséget afelől, hogy szerinte hogy kellene működnie a közmédiának (Németországban is).
Az üggyel kapcsolatban Hendrik Zörner, a német sajtószakszervezet (DJV) szóvivője lapunknak elmondta:
más kormányok is panaszkodnak néha a német sajtóra, de ezek nem európai országok élén állnak. Az orosz és a kínai vezetés szokta olykor sérelmezni, hogy miket írnak vagy mondanak róla. A német külügyminisztérium ezektől a vitáktól távol tartja magát, hangsúlyozván, hogy Németországban sajtószabadság van, a média pedig függetlenséget élvez a politikától.
Németországban is előfordul természetesen, hogy egy-egy politikus vagy párt úgy véli: az újságíró nem elég kiegyensúlyozottan tudósított.
Ilyenkor lehet panasszal élni a médiatanácsnál (ebben a testületben pártok, egyházak, nagy társadalmi szervezetek delegáltjai és újságírók ülnek), vagy bírósághoz lehet fordulni. "A politikus egy dolgot nem tehet: nem rúgathat ki újságírót a közszolgálati médiától, még kevésbé a magánkiadóktól. A közszolgálati média felügyelőbizottságában ülő politikusok ugyanis személyi döntéseket nem hozhatnak: kompetenciájuk a programok minőségének ellenőrzésére vagy gazdálkodási kérdésekre terjed ki" - mondta lapunknak Zörner.
Jókora reklámot csapott a német Kika gyermekadónak a magyar kormány. A német közszolgálati televízió, a ZDF gyermekcsatornája híradót is sugároz a gyerekeknek, amelyben óvatosan politikai hírekről tájékoztatja őket. Ebben az összeállításban szerepelt Magyarország is, mint olyan állam, amely esetleg - a szabályok be nem tartása miatt - piros lapot kaphat az Európai Uniótól. A rajzfilm narrátora leszögezi: a magyar kormányt az állampolgárok választották meg, de mióta hatalomra került, sokak szerint olyan dolgokat tesz, amelyek az Európai Unióban nem megengedettek. Az újságírók például nem mindig tudósíthatnak szabadon, van olyan rádióadó, amely azért nem kapott tartós sugárzási engedélyt, mert a vezetői nincsenek jó véleménnyel a kormányról, és ezt meg is mondják. A kormány ezzel szemben azt szeretné, hogy az emberek csak jó híreket kapjanak. Nemrég arról is döntöttek, hogy a legbefolyásosabb bíróság (értsd: alkotmánybíróság) kisebb jogkörrel rendelkezzen. Ebből úgy tűnik, hogy a magyar politikusok néha nem tartják magukat az uniós szabályokhoz - hangzott el a mintegy egyperces bejátszásban.
A Magyarországról szóló rövidfilmet elítélte és "gusztustalannak" minősítette Kumin Ferenc, a kormány nemzetközi kommunikációért felelős helyettes államtitkára. A budapesti német nagykövetnél tiltakozott a Külügyminisztérium is, Orbán Viktor kormányfő pedig a tegnap reggeli rádióinterjúban a következőket mondta: sajnálja a német gyermekeket, Magyarországon elképzelhetetlen lenne, hogy "hazugságokat és valótlan tényeket gyermekműsorrá alakítsanak. Ha ez előfordulna a Magyar Televízióban, itt mindenki repülne egyetlen perc alatt, ugyanis a gyermekek nem arra valók, hogy mindenfajta politikai agymosásnak vessük őket alá" - fogalmazott. Még a "piros lapos" futballhasonlat sem hatotta meg a kormányfőt, aki nem hagyott kétséget afelől, hogy szerinte hogy kellene működnie a közmédiának (Németországban is).
Az üggyel kapcsolatban Hendrik Zörner, a német sajtószakszervezet (DJV) szóvivője lapunknak elmondta:
más kormányok is panaszkodnak néha a német sajtóra, de ezek nem európai országok élén állnak. Az orosz és a kínai vezetés szokta olykor sérelmezni, hogy miket írnak vagy mondanak róla. A német külügyminisztérium ezektől a vitáktól távol tartja magát, hangsúlyozván, hogy Németországban sajtószabadság van, a média pedig függetlenséget élvez a politikától.
Németországban is előfordul természetesen, hogy egy-egy politikus vagy párt úgy véli: az újságíró nem elég kiegyensúlyozottan tudósított.
Ilyenkor lehet panasszal élni a médiatanácsnál (ebben a testületben pártok, egyházak, nagy társadalmi szervezetek delegáltjai és újságírók ülnek), vagy bírósághoz lehet fordulni. "A politikus egy dolgot nem tehet: nem rúgathat ki újságírót a közszolgálati médiától, még kevésbé a magánkiadóktól. A közszolgálati média felügyelőbizottságában ülő politikusok ugyanis személyi döntéseket nem hozhatnak: kompetenciájuk a programok minőségének ellenőrzésére vagy gazdálkodási kérdésekre terjed ki" - mondta lapunknak Zörner.
2013. március 22., péntek
BruxInfo: magához vonta Barroso a magyar ügyeket
HVG
Az Európai Bizottság elnöke magához vonta a magyar alkotmánymódosítással kapcsolatos dossziék ellenőrzését, a magyar ügy ismét olyannyira érzékennyé vált ugyanis politikailag – írja a BruxInfo.
Andor László magyar uniós tájékoztatása szerint a hallgatói szerződések rendszerével kapcsolatos uniós aggályok kezelése is átkerült a bizottság foglalkoztatáspolitikai főigazgatóságától Jose Manuel Barroso elnökhöz.
A testület tisztviselői már múlt héten is valószínűnek mondták, hogy a magyar alkotmány negyedik módosításának vizsgálata után az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárásokat indíthat.
Az AFP francia hírügynökség ezzel összefüggésben úgy értesült, hogy a testület majdani reakciója továbbnövelheti a feszültséget Brüsszel és a magyar kormány között.
Ugyancsak a francia hírügynökség jelentette, hogy április végére készülhet el a jogi szakvélemény, és José Manuel Barroso mellett Viviane Reding alapvető jogokért és igazságügyért felelős uniós biztos is felügyeli a magyar dossziékat.
Andor László foglalkoztatáspolitikai EU-biztos azt mondta újságíróknak, hogy az április 17-re tervezett, Magyarországról szóló strasbourgi EP-vitára készülhet el az Európai Bizottság jogi szakvéleménye az alkotmány negyedik módosításáról.
Források szerint nem kizárt, hogy megismétlődik a tavaly januári forgatókönyv, amikor is az Európai Parlament Strasbourgban plenáris ülésen tárgyalt Magyarországról, majd az ezzel egyidőben, ugyancsak Strasbourgban ülésező Európai Bizottság három kötelezettségszegési eljárást is indított Magyarország ellen a jegybanktörvény, a bírók nyugdíjkorhatára, valamint a korábbi adatvédelmi biztos mandátumának megszüntetése miatt – olvasható a BruxInfón.
Az Európai Bizottság elnöke magához vonta a magyar alkotmánymódosítással kapcsolatos dossziék ellenőrzését, a magyar ügy ismét olyannyira érzékennyé vált ugyanis politikailag – írja a BruxInfo.
Andor László magyar uniós tájékoztatása szerint a hallgatói szerződések rendszerével kapcsolatos uniós aggályok kezelése is átkerült a bizottság foglalkoztatáspolitikai főigazgatóságától Jose Manuel Barroso elnökhöz.
A testület tisztviselői már múlt héten is valószínűnek mondták, hogy a magyar alkotmány negyedik módosításának vizsgálata után az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárásokat indíthat.
Az AFP francia hírügynökség ezzel összefüggésben úgy értesült, hogy a testület majdani reakciója továbbnövelheti a feszültséget Brüsszel és a magyar kormány között.
Ugyancsak a francia hírügynökség jelentette, hogy április végére készülhet el a jogi szakvélemény, és José Manuel Barroso mellett Viviane Reding alapvető jogokért és igazságügyért felelős uniós biztos is felügyeli a magyar dossziékat.
Andor László foglalkoztatáspolitikai EU-biztos azt mondta újságíróknak, hogy az április 17-re tervezett, Magyarországról szóló strasbourgi EP-vitára készülhet el az Európai Bizottság jogi szakvéleménye az alkotmány negyedik módosításáról.
Források szerint nem kizárt, hogy megismétlődik a tavaly januári forgatókönyv, amikor is az Európai Parlament Strasbourgban plenáris ülésen tárgyalt Magyarországról, majd az ezzel egyidőben, ugyancsak Strasbourgban ülésező Európai Bizottság három kötelezettségszegési eljárást is indított Magyarország ellen a jegybanktörvény, a bírók nyugdíjkorhatára, valamint a korábbi adatvédelmi biztos mandátumának megszüntetése miatt – olvasható a BruxInfón.
2013. március 20., szerda
Az Európai Bizottság tanulmányozza a rokkantnyugdíjasok helyzetét
Az Európai Bizottság készítsen valamennyi tagállamra kiterjedő tanulmányt arról, hogyan érintik a megszorítások a társadalom legkiszolgáltatottabb csoportjait, köztük a megváltozott munkaképességű embereket, döntöttek az Európai Parlament Petíciós Bizottságában a meghallgatáson, amelyet egy magyar állampolgár petíciója nyomán tűzött napirendre a testület. A szocialisták közleménye szerint a vitában Göncz Kinga szocialista EP-képviselő kifejtette: a jogbiztonság, a jogállamiság elveivel ütközik az eljárás, ahogyan a Fidesz-kormány szinte egyik napról a másikra megszüntette rokkantak tömegeinek nyugellátását.
Az Európai Parlamenthez benyújtott petíciójában a magyar I.T. azt sérelmezte, hogy a 2012. január 1-jén életbe lépett törvény értelmében széles tömegektől vonták meg az addig alkotmányos garanciákkal védett rokkantsági nyugdíjat, és szociális ellátássá alakították át. A panaszos szerint az új törvény azzal a céllal készült, hogy az addig hatályos jogszabályok alapján járó nyugdíjak helyébe egy bármikor csökkenthető, elvonható ellátást vezessenek be.
Göncz Kinga bizottsági hozzászólásában kifejtette: A törvényt a megszokott rohamtempóban fogadta el és léptette hatályba a magyar Országgyűlés, időt sem hagyva emberek százezreinek, hogy felkészüljenek a változásokra. Az érintetteket levélben értesítették az átalakításról, így nem volt lehetőségük jogorvoslatra sem.
Göncz Kinga a Bizottság ülésén elhangzott kormánypárti hozzászólásra reagálva, mi szerint a rokkantsági nyugdíjak megszüntetése hozzájárult a leszázalékolással egybekötött csalások leleplezéséhez, elmondta: ezek az érvek illeszkednek a magyar kormány politikájához, amellyel a legsérülékenyebb társadalmi rétegeket, a csökkent munkaképességűeket, a fogyatékossággal élőket, a hajléktalanokat bünteti.
A meghallgatás végén a Petíciós Bizottság úgy döntött, megbízza a tagállamok szociális rendszerének bírálatától ódzkodó Európai Bizottságot, hogy készítsen tanulmányt arról, hogyan érintik a megszorítások a társadalom kiszolgáltatott csoportjait, köztük a megváltozott munkaképességű embereket, olvasható az MSZP közleményében.
Index
Az Európai Parlamenthez benyújtott petíciójában a magyar I.T. azt sérelmezte, hogy a 2012. január 1-jén életbe lépett törvény értelmében széles tömegektől vonták meg az addig alkotmányos garanciákkal védett rokkantsági nyugdíjat, és szociális ellátássá alakították át. A panaszos szerint az új törvény azzal a céllal készült, hogy az addig hatályos jogszabályok alapján járó nyugdíjak helyébe egy bármikor csökkenthető, elvonható ellátást vezessenek be.
Göncz Kinga bizottsági hozzászólásában kifejtette: A törvényt a megszokott rohamtempóban fogadta el és léptette hatályba a magyar Országgyűlés, időt sem hagyva emberek százezreinek, hogy felkészüljenek a változásokra. Az érintetteket levélben értesítették az átalakításról, így nem volt lehetőségük jogorvoslatra sem.
Göncz Kinga a Bizottság ülésén elhangzott kormánypárti hozzászólásra reagálva, mi szerint a rokkantsági nyugdíjak megszüntetése hozzájárult a leszázalékolással egybekötött csalások leleplezéséhez, elmondta: ezek az érvek illeszkednek a magyar kormány politikájához, amellyel a legsérülékenyebb társadalmi rétegeket, a csökkent munkaképességűeket, a fogyatékossággal élőket, a hajléktalanokat bünteti.
A meghallgatás végén a Petíciós Bizottság úgy döntött, megbízza a tagállamok szociális rendszerének bírálatától ódzkodó Európai Bizottságot, hogy készítsen tanulmányt arról, hogyan érintik a megszorítások a társadalom kiszolgáltatott csoportjait, köztük a megváltozott munkaképességű embereket, olvasható az MSZP közleményében.
Index
2013. március 15., péntek
Bírálat: "Magyarország korlátozza az alapvető jogokat"
Az ENSZ Emberjogi Bizottsága élesen bírálta a magyar alaptörvény módosítását, az igazságszolgáltatás függetlenségére mért csapásnak minősítve a legutóbbi lépéseket.
Rupert Colville, a bizottság szóvivője pénteken Genfben kijelentette: A módosításokra az elvárható nyilvános vita nélkül került sor, azok tartalma pedig "mélyreható változásokat vonhat maga után a magyar nép emberi jogainak gyakorlása" szempontjából. A változtatások az igazságszolgáltatás függetlenségét, az alkotmánybíróság tekintélyét és magát a jogállamot fenyegetik - fogalmazott Colville, akit a francia hírügynökség idézett.
Az Európai Parlamenten belüli bajor CSU-képviselőcsoport elnöke, Markus Ferber pénteken kijelentette: Magyarország ismételten korlátozza az alapvető jogokat, és olyan alkotmánymódosításokat hajt végre, amelyek nem egyeztethetők össze az Európai Unió demokratikus jogértelmezésével. Ferber felszólította az Európai Bizottságot, vizsgálja meg, vajon az alkotmány módosítása összeegyeztethető-e az európai szabályokkal.
MTI
Rupert Colville, a bizottság szóvivője pénteken Genfben kijelentette: A módosításokra az elvárható nyilvános vita nélkül került sor, azok tartalma pedig "mélyreható változásokat vonhat maga után a magyar nép emberi jogainak gyakorlása" szempontjából. A változtatások az igazságszolgáltatás függetlenségét, az alkotmánybíróság tekintélyét és magát a jogállamot fenyegetik - fogalmazott Colville, akit a francia hírügynökség idézett.
Az Európai Parlamenten belüli bajor CSU-képviselőcsoport elnöke, Markus Ferber pénteken kijelentette: Magyarország ismételten korlátozza az alapvető jogokat, és olyan alkotmánymódosításokat hajt végre, amelyek nem egyeztethetők össze az Európai Unió demokratikus jogértelmezésével. Ferber felszólította az Európai Bizottságot, vizsgálja meg, vajon az alkotmány módosítása összeegyeztethető-e az európai szabályokkal.
MTI
2013. március 14., csütörtök
Külföldi sajtó Magyarországról - Német, svájci, belga és cseh lapok az alkotmánymódosításról
Szerdán is jelentős figyelmet szentelt a német, a svájci, a belga és a cseh sajtó a hétfői magyar alkotmánymódosításnak.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című német konzervatív lapban A Magyarország barátai is című írás szerzője kifejtette: fájhat Orbán Viktornak, hogy jó barátok is eltávolodnak tőle. Ugyanakkor nem kell minden kritikus, "esetenként hisztérikus" ellenvetést komolyan venni - tette hozzá, megjegyezve, hogy a külföldi bírálatok "nem ritkán" az ellenzéki szocialisták támogatását szolgálják. A színjáték azonban nemcsak a "bátor és ártatlan" Orbánról szól, hanem a kormányfőnek "az uralkodó pozíció kiépítésére és a hatalom bebetonozására" irányuló "hideg törekvéséről", amellyel "a saját képére akarja formálni az államot". http://www.faz.net/aktuell/politik/ausland/europa/kommentar-auch-freunde-ungarns-12112232.html
A FAZ Nyomás alatt a forint című írásban kifejtették: a forint gyengülésének egyik oka a "vitatott alkotmányreform" elfogadása. Az árfolyam "mélyrepülésének" a friss inflációs adatok is lendületet adtak - tette hozzá.
A Die Welt című konzervatív lap Így harcol Orbán Viktor a liberális demokrácia ellen című elemzésében kifejtette: Orbán a kormányváltás után azért nem akarta, hogy Sólyom László maradjon az államfő, mert "egyfajta +alkotmányos forradalomra+, az egész nemzetet új alapokra helyező, igazi nagy dobásra készült", ezen az úton pedig Sólyom "akadály" volt, hiszen "soha nem engedte volna lerombolni életművét", a rendszerváltás idején kidolgozott alkotmányt.
A Spiegel Online hírportál a Vitatott alkotmányreform: Merkel óvja Magyarországot attól, hogy megfosszák hatalmuktól az alkotmánybírókat című beszámolójában kiemelte: az alkotmánymódosítás körüli vita "megterheli Magyarország és Németország viszonyát". http://www.spiegel.de/politik/deutschland/orbans-regierung-merkel-kritisiert-verfassungsaenderung-in-ungarn-a-888403.html
A Handelsblatt című német gazdasági lap Elszigeteltségbe sodródik Magyarország című írásának szerzői kifejtették: egyre több európai teszi fel a kérdést, hogy merre tart Magyarország, a válasz pedig az aktuális politikai fejlemények tükrében nem lehet más, mint az, hogy elszigeteltségbe sodródik.
A Neue Zürcher Zeitung című svájci lap Orbán missziója című jegyzete szerint a kormány egyik érve az, hogy az 1989-es rendszerváltás után is fogadtak el hasonló módon, kétharmados többséggel törvényeket. A lap szerint az alkotmánybíróság ilyen "megkerülése" a jogállami alapelvek megsértését jelenti és csapást mér a hatalmi ágak elválasztására. Lehetséges, hogy sok alkotmányos rendelkezés tartalmilag megfelel a demokratikus elvárásoknak, problémás azonban, hogy vitatott politikai törekvéseket előszeretettel nyilvánítanak a kétharmaddal élve alkotmányos törvényekké, hogy később már aligha lehessen megváltoztatni azokat. http://www.nzz.ch/meinung/kommentare/orbans- mission-1.18045529
A svájci lap Gyengéd berlini intések címmel számolt be Áder János berlini találkozóiról. Az európai fővárosokban még élénken, de vegyes érzelmekkel emlékeznek Brüsszel Béccsel szembeni akkori fellépésére, amikor az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) bekerült a kormányba. Ennek megfelelően nagy ma a visszafogottság, és óvatosan fejezte ki magát Merkel kancellár, amikor Áderrel találkozva a kétharmados többséggel való körültekintő bánásmódért emelt szót - írta a szerző.
Kim Lane Scheppele, a Princetoni Egyetem jogászprofesszora a Paul Krugman Nobel-díjas közgazdász The New York Times-blogján megjelent, újabb vendégpublikációjában "ködösítésnek" nevezte, hogy a magyar kormány pusztán technikainak minősíti az alaptörvénynek a halasztási kérelmek ellenére végrehajtott módosítását. Szerinte a módosítás "erős hatásköröket emelt az alkotmányba, miközben az ezekkel a hatáskörökkel kapcsolatban megígért korlátozásokat alacsonyabb szintű törvényekben hagyta". Scheppele úgy véli, hogy Magyarország szövetségeseinek át kell látniuk ezen, mert "mostanra világossá kellett válni, hogy Orbán Viktor miniszterelnök és pártja, a Fidesz nem ismer el korlátozásokat hatalmi törekvéseiben".
A La Libre Belgique című belga lap szerint úgy interpretálhatja Orbán Viktor miniszterelnök a kormányát ért bírálatokat, hogy az árral szemben evez, a széllel szemben hajózik Magyarország az Európai Parlamentben. Hozzáfűzték, Joseph Daul, a Fideszt is tagjai között tudó Európai Néppárt EP-frakciójának vezetője kizártnak nevezte, hogy magyar tagjaikat kizárják a csoportból, és arra számít, hogy az Európai Bizottság és a tanács jelzi majd a magyar miniszterelnöknek "milyen megfelelő módosításokat" javasol, továbbá biztos abban, hogy a magyar kormány együttműködőnek mutatkozik majd. A lap hozzáfűzte, hogy a szintén néppárti, francia Jean-Paul Gauzes leszögezte: "Magyarország jogállam, mivel a döntéseket a többség hozza" - amely annak a veszélynek teszi ki magát, hogy gúnyt űz a jogállamiság elveiből - teszi hozzá a cikk szerzője.
A Mladá Fronta Dnes című liberális cseh lap Orbán győz, a magyarok szenvednek című írásában megállapította, miután az alkotmányt eddig már négyszer módosították, minden jel arra vall, hogy az alaptörvény még sincs gránitba vésve, mint ahogy azt a Fidesz hangoztatta. A cikkíró szerint a legújabb alkotmánymódosítás "a bosszúállás és a kicsinyesség megnyilvánulása" és csak a Fidesz hatalmának a hosszú távú bebiztosítására szolgál.
http://hir3.hu/magazin/2/104316/kulfoldi_sajto_magyarorszagrol_nemet_svajci_belga_es_cseh_lapok_az_alkotmanymodositasrol
A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című német konzervatív lapban A Magyarország barátai is című írás szerzője kifejtette: fájhat Orbán Viktornak, hogy jó barátok is eltávolodnak tőle. Ugyanakkor nem kell minden kritikus, "esetenként hisztérikus" ellenvetést komolyan venni - tette hozzá, megjegyezve, hogy a külföldi bírálatok "nem ritkán" az ellenzéki szocialisták támogatását szolgálják. A színjáték azonban nemcsak a "bátor és ártatlan" Orbánról szól, hanem a kormányfőnek "az uralkodó pozíció kiépítésére és a hatalom bebetonozására" irányuló "hideg törekvéséről", amellyel "a saját képére akarja formálni az államot". http://www.faz.net/aktuell/politik/ausland/europa/kommentar-auch-freunde-ungarns-12112232.html
A FAZ Nyomás alatt a forint című írásban kifejtették: a forint gyengülésének egyik oka a "vitatott alkotmányreform" elfogadása. Az árfolyam "mélyrepülésének" a friss inflációs adatok is lendületet adtak - tette hozzá.
A Die Welt című konzervatív lap Így harcol Orbán Viktor a liberális demokrácia ellen című elemzésében kifejtette: Orbán a kormányváltás után azért nem akarta, hogy Sólyom László maradjon az államfő, mert "egyfajta +alkotmányos forradalomra+, az egész nemzetet új alapokra helyező, igazi nagy dobásra készült", ezen az úton pedig Sólyom "akadály" volt, hiszen "soha nem engedte volna lerombolni életművét", a rendszerváltás idején kidolgozott alkotmányt.
A Spiegel Online hírportál a Vitatott alkotmányreform: Merkel óvja Magyarországot attól, hogy megfosszák hatalmuktól az alkotmánybírókat című beszámolójában kiemelte: az alkotmánymódosítás körüli vita "megterheli Magyarország és Németország viszonyát". http://www.spiegel.de/politik/deutschland/orbans-regierung-merkel-kritisiert-verfassungsaenderung-in-ungarn-a-888403.html
A Handelsblatt című német gazdasági lap Elszigeteltségbe sodródik Magyarország című írásának szerzői kifejtették: egyre több európai teszi fel a kérdést, hogy merre tart Magyarország, a válasz pedig az aktuális politikai fejlemények tükrében nem lehet más, mint az, hogy elszigeteltségbe sodródik.
A Neue Zürcher Zeitung című svájci lap Orbán missziója című jegyzete szerint a kormány egyik érve az, hogy az 1989-es rendszerváltás után is fogadtak el hasonló módon, kétharmados többséggel törvényeket. A lap szerint az alkotmánybíróság ilyen "megkerülése" a jogállami alapelvek megsértését jelenti és csapást mér a hatalmi ágak elválasztására. Lehetséges, hogy sok alkotmányos rendelkezés tartalmilag megfelel a demokratikus elvárásoknak, problémás azonban, hogy vitatott politikai törekvéseket előszeretettel nyilvánítanak a kétharmaddal élve alkotmányos törvényekké, hogy később már aligha lehessen megváltoztatni azokat. http://www.nzz.ch/meinung/kommentare/orbans- mission-1.18045529
A svájci lap Gyengéd berlini intések címmel számolt be Áder János berlini találkozóiról. Az európai fővárosokban még élénken, de vegyes érzelmekkel emlékeznek Brüsszel Béccsel szembeni akkori fellépésére, amikor az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) bekerült a kormányba. Ennek megfelelően nagy ma a visszafogottság, és óvatosan fejezte ki magát Merkel kancellár, amikor Áderrel találkozva a kétharmados többséggel való körültekintő bánásmódért emelt szót - írta a szerző.
Kim Lane Scheppele, a Princetoni Egyetem jogászprofesszora a Paul Krugman Nobel-díjas közgazdász The New York Times-blogján megjelent, újabb vendégpublikációjában "ködösítésnek" nevezte, hogy a magyar kormány pusztán technikainak minősíti az alaptörvénynek a halasztási kérelmek ellenére végrehajtott módosítását. Szerinte a módosítás "erős hatásköröket emelt az alkotmányba, miközben az ezekkel a hatáskörökkel kapcsolatban megígért korlátozásokat alacsonyabb szintű törvényekben hagyta". Scheppele úgy véli, hogy Magyarország szövetségeseinek át kell látniuk ezen, mert "mostanra világossá kellett válni, hogy Orbán Viktor miniszterelnök és pártja, a Fidesz nem ismer el korlátozásokat hatalmi törekvéseiben".
A La Libre Belgique című belga lap szerint úgy interpretálhatja Orbán Viktor miniszterelnök a kormányát ért bírálatokat, hogy az árral szemben evez, a széllel szemben hajózik Magyarország az Európai Parlamentben. Hozzáfűzték, Joseph Daul, a Fideszt is tagjai között tudó Európai Néppárt EP-frakciójának vezetője kizártnak nevezte, hogy magyar tagjaikat kizárják a csoportból, és arra számít, hogy az Európai Bizottság és a tanács jelzi majd a magyar miniszterelnöknek "milyen megfelelő módosításokat" javasol, továbbá biztos abban, hogy a magyar kormány együttműködőnek mutatkozik majd. A lap hozzáfűzte, hogy a szintén néppárti, francia Jean-Paul Gauzes leszögezte: "Magyarország jogállam, mivel a döntéseket a többség hozza" - amely annak a veszélynek teszi ki magát, hogy gúnyt űz a jogállamiság elveiből - teszi hozzá a cikk szerzője.
A Mladá Fronta Dnes című liberális cseh lap Orbán győz, a magyarok szenvednek című írásában megállapította, miután az alkotmányt eddig már négyszer módosították, minden jel arra vall, hogy az alaptörvény még sincs gránitba vésve, mint ahogy azt a Fidesz hangoztatta. A cikkíró szerint a legújabb alkotmánymódosítás "a bosszúállás és a kicsinyesség megnyilvánulása" és csak a Fidesz hatalmának a hosszú távú bebiztosítására szolgál.
http://hir3.hu/magazin/2/104316/kulfoldi_sajto_magyarorszagrol_nemet_svajci_belga_es_cseh_lapok_az_alkotmanymodositasrol
2013. március 13., szerda
A KÚRIA ELNÖKÉNEK SAJTÓKÖZLEMÉNYE
Az Alaptörvény 26. cikk (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatóak.
A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a felperesek kérelmére a Magyar Energia Hivatal rendszerhasználati díjakat érintő határozatait hatályon kívül helyezte, és a Hivatalt új eljárásra kötelezte. A bíróság a jogvitát véglegesen nem döntötte el. A Hivatal határozatát elsősorban azért helyezte hatályon kívül, mert a hatóság a felhívásában megjelölt határidőt megelőzően, a felek nyilatkozatának bevárása nélkül hozta meg a döntését.
Az elsőfokú ítélet ellen fellebbezésnek van helye, a jogorvoslat bejelentésére nyitva álló határidő még nem telt el. A bíróság ítéletének megalapozottságáról, jogszerűségéről az esetleges jogorvoslatok alapján a felsőbb bíróság dönthet. A felülvizsgálati kérelem elbírálására a Kúria jogosult.
A Kúria tiszteletben tartja az alsóbb fokú bíróságok döntéseit és tartózkodik attól, hogy azokról a jogorvoslati eljárás keretein kívül véleményt nyilvánítson.
A bíróságok iránti közbizalom csak akkor őrizhető meg, ha a bíróságok munkájával kapcsolatos véleménynyilvánítás tárgyilagos, szakszerű, és a tények pontos ismeretén nyugszik. Az eljárási kereteken kívüli reagálások, vélemények az ítélkezést nem befolyásolják.
Budapest, 2013. március 13.
Dr. Darák Péter
A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a felperesek kérelmére a Magyar Energia Hivatal rendszerhasználati díjakat érintő határozatait hatályon kívül helyezte, és a Hivatalt új eljárásra kötelezte. A bíróság a jogvitát véglegesen nem döntötte el. A Hivatal határozatát elsősorban azért helyezte hatályon kívül, mert a hatóság a felhívásában megjelölt határidőt megelőzően, a felek nyilatkozatának bevárása nélkül hozta meg a döntését.
Az elsőfokú ítélet ellen fellebbezésnek van helye, a jogorvoslat bejelentésére nyitva álló határidő még nem telt el. A bíróság ítéletének megalapozottságáról, jogszerűségéről az esetleges jogorvoslatok alapján a felsőbb bíróság dönthet. A felülvizsgálati kérelem elbírálására a Kúria jogosult.
A Kúria tiszteletben tartja az alsóbb fokú bíróságok döntéseit és tartózkodik attól, hogy azokról a jogorvoslati eljárás keretein kívül véleményt nyilvánítson.
A bíróságok iránti közbizalom csak akkor őrizhető meg, ha a bíróságok munkájával kapcsolatos véleménynyilvánítás tárgyilagos, szakszerű, és a tények pontos ismeretén nyugszik. Az eljárási kereteken kívüli reagálások, vélemények az ítélkezést nem befolyásolják.
Budapest, 2013. március 13.
Dr. Darák Péter
2013. március 11., hétfő
Orbán: a rezsicsökkentésről szóló bírósági döntés maga a botrány
Botrányosnak nevezte a rezsicsökkentés ügyében hozott bírósági ítéletet Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn, napirend előtt a parlamentben. Jelezte, a kormány újabb javaslattal áll elő, amelynek nyomán a rezsicsökkentés a korábbinál is nagyobb mértékű lehet.
A napokban a Fővárosi Törvényszék a Magyar Energia Hivatal rendszerhasználati díjakat meghatározó rendeletével szemben indított bírósági felülvizsgálat során a gázszolgáltatóknak adott igazat első fokon - értesült a Napi Gazdaság. Az energiahivatal a jogerős ítélet megszületéséig nem kívánta kommentálni a lap értesülését.
Erre reagálva Orbán Viktor az Országgyűlésben azt mondta: a milliárdokat kereső cégek összefogtak a magyar családok ellen, hogy megakadályozzák az igazságos tehercsökkentést. A cégek azzal az indítvánnyal fordultak bírósághoz, hogy "vissza akarnak térni a magasabb gáz- és villanyárhoz", a bíróság pedig a vállalatoknak adott igazat a kabinettel szemben - mondta a miniszterelnök, megjegyezve továbbá, hogy a döntés a gázcégekre vonatkozik, de a közeljövőben ítélet várható az áramellátást biztosító vállalatok hasonló indítványa ügyében is.
A kormány azonban harcolni fog, azonnal új javaslattal áll elő, és ha azt a parlament elfogadja, a rezsicsökkentés mértéke még nagyobb lesz, így a cégek még kevesebbet fognak keresni - jelentette ki. Ez nehéz küzdelem lesz, amelyhez minden magyar támogatására szükség van, "hogy megmutassuk ezeknek a gátlástalan és telhetetlen vállalatoknak: ez itt Magyarország. Meg kell mutassuk, Magyarország nem hagyja magát, itt a magyar állampolgárok érdeke érvényesül" - hangsúlyozta. Hozzáfűzte, a tisztességes profitot elfogadja a kabinet, azt viszont nem, hogy családok milliói kerüljenek lehetetlen szociális helyzetbe.
A miniszterelnök ismét elmondta, hogy a 2002-2010 közötti rezsiemelések, valamint a bér-, nyugdíj- és családtámogatás-csökkentések miatt 2010-ben a háztartások mintegy 20 százaléka költötte jövedelme több mint egyharmadát lakásának fenntartására. Hozzátette azt is, hogy 2011-ben az egész Európai Uniót nézve Magyarországon voltak a legmagasabbak a rezsiköltségek.
Felhívta a figyelmet továbbá arra, hogy az érintett cégek éveken át óriási profitokat termeltek, és tízmilliárdokat kerestek a magyar embereken.
Ennek ismeretében a bíróság döntése maga a botrány - értékelte a kormányfő, jelezve ugyanakkor, hogy Magyarország ma már elég erős a magyarok érdekeinek érvényesítéséhez.
Felszólalása végén arra szólított fel mindenkit, akit szintén felháborít "a szolgáltatók botrányos viselkedése", hogy hallassa hangját, "üzenjük meg együtt ezeknek a cégeknek, nem a magyar kormánnyal állnak szemben, hanem minden magyar emberrel".
Orbán Viktor beszéde közben a Demokratikus Koalícióhoz tartozó független képviselő, Vadai Ágnes többször is bekiabált, miközben párttársaival együtt egy "önkényuralom" feliratú lepedőt tartottak. Erre reagálva az ülést vezető Kövér László házelnök kérte a képviselők munkáját segítő személyzetet, hogy "egy pohár vizet hozzanak a képviselő asszonynak, mert rosszul van".
A gáz, az áram és a távhő ára tíz százalékkal csökkent január 1-jétől.
MTI
A napokban a Fővárosi Törvényszék a Magyar Energia Hivatal rendszerhasználati díjakat meghatározó rendeletével szemben indított bírósági felülvizsgálat során a gázszolgáltatóknak adott igazat első fokon - értesült a Napi Gazdaság. Az energiahivatal a jogerős ítélet megszületéséig nem kívánta kommentálni a lap értesülését.
Erre reagálva Orbán Viktor az Országgyűlésben azt mondta: a milliárdokat kereső cégek összefogtak a magyar családok ellen, hogy megakadályozzák az igazságos tehercsökkentést. A cégek azzal az indítvánnyal fordultak bírósághoz, hogy "vissza akarnak térni a magasabb gáz- és villanyárhoz", a bíróság pedig a vállalatoknak adott igazat a kabinettel szemben - mondta a miniszterelnök, megjegyezve továbbá, hogy a döntés a gázcégekre vonatkozik, de a közeljövőben ítélet várható az áramellátást biztosító vállalatok hasonló indítványa ügyében is.
A kormány azonban harcolni fog, azonnal új javaslattal áll elő, és ha azt a parlament elfogadja, a rezsicsökkentés mértéke még nagyobb lesz, így a cégek még kevesebbet fognak keresni - jelentette ki. Ez nehéz küzdelem lesz, amelyhez minden magyar támogatására szükség van, "hogy megmutassuk ezeknek a gátlástalan és telhetetlen vállalatoknak: ez itt Magyarország. Meg kell mutassuk, Magyarország nem hagyja magát, itt a magyar állampolgárok érdeke érvényesül" - hangsúlyozta. Hozzáfűzte, a tisztességes profitot elfogadja a kabinet, azt viszont nem, hogy családok milliói kerüljenek lehetetlen szociális helyzetbe.
A miniszterelnök ismét elmondta, hogy a 2002-2010 közötti rezsiemelések, valamint a bér-, nyugdíj- és családtámogatás-csökkentések miatt 2010-ben a háztartások mintegy 20 százaléka költötte jövedelme több mint egyharmadát lakásának fenntartására. Hozzátette azt is, hogy 2011-ben az egész Európai Uniót nézve Magyarországon voltak a legmagasabbak a rezsiköltségek.
Felhívta a figyelmet továbbá arra, hogy az érintett cégek éveken át óriási profitokat termeltek, és tízmilliárdokat kerestek a magyar embereken.
Ennek ismeretében a bíróság döntése maga a botrány - értékelte a kormányfő, jelezve ugyanakkor, hogy Magyarország ma már elég erős a magyarok érdekeinek érvényesítéséhez.
Felszólalása végén arra szólított fel mindenkit, akit szintén felháborít "a szolgáltatók botrányos viselkedése", hogy hallassa hangját, "üzenjük meg együtt ezeknek a cégeknek, nem a magyar kormánnyal állnak szemben, hanem minden magyar emberrel".
Orbán Viktor beszéde közben a Demokratikus Koalícióhoz tartozó független képviselő, Vadai Ágnes többször is bekiabált, miközben párttársaival együtt egy "önkényuralom" feliratú lepedőt tartottak. Erre reagálva az ülést vezető Kövér László házelnök kérte a képviselők munkáját segítő személyzetet, hogy "egy pohár vizet hozzanak a képviselő asszonynak, mert rosszul van".
A gáz, az áram és a távhő ára tíz százalékkal csökkent január 1-jétől.
MTI
Sólyom László: Áder vétója az egyetlen lehetőség
A volt köztársasági elnök "A hatalommegosztás vége Magyarországon" című írását változtatás nélkül közöljük.
"1. Ezeknek a napoknak a politikai napirendjét a negyedik alaptörvény-módosítás uralja. Hullámverése, főleg a nemzetközi szervezetekben, még sokáig el fog tartani. Érthetően a jogszabály szövegéről, a módosítással az Alaptörvénybe felveendő egyes rendelkezésekről van szó. Ezekre korlátozódnak a kifogások és az önigazoló magyarázatok is. Ennek az írásnak azonban nem ez a tárgya. Legyen elég, hogy az Alaptörvénybe szánt szabályok szinte mindegyikét az Alkotmánybíróság korábban alapos vizsgálat alapján az Alaptörvénnyel ellentétesnek minősítette és megsemmisítette. A jelen alaptörvény-módosítás csak elvétve, és akkor is csak részben van tekintettel az Alkotmánybíróság kifogásaira. Nem mondható tehát, hogy most, amikor egyes szabályokat az átmeneti rendelkezések helyett az alkotmány szövegébe illesztenek, csupán az Alkotmánybíróság határozatait követő, a formai hibákat orvosoló "kijavításról" van szó. A probléma gyökere ugyanis éppen az, ahogyan és amiért ezek a szabályok az Alaptörvény átmeneti rendelkezéseibe kerültek.
Ebből is látszik, hogy az alkotmányosságot nem lehet csak az alkotmány szövege alapján megítélni. Az alkotmányossághoz hozzátartozik az Alaptörvény élete: követése, kikényszeríthetősége, elfogadottsága, tekintélye, és főleg a szilárdsága. Hosszú, és párbeszédben alakuló folyamat vezet odáig, hogy az alkotmány a nemzeti identitás részét képezze. Bármilyen indokolt is a kérdés, hogy a mostani alkotmánymódosítás mennyiben korlátoz egyes alapjogokat és intézmények függetlenségét, fontosabb megérteni, hogy a jelen helyzet sokkal átfogóbb és súlyosabb problémákat vet fel nemcsak az alkotmány érvényre juttatása, hanem önazonosságának fennmaradása és az alkotmánymódosításra jogosult többség működési módja szempontjából is.
2. "Hazánk új demokráciája és alkotmányos rendje" kezdettől fogva, vagyis az Alaptörvény szerint 1990. május másodika óta a hatalom megosztásán, a hatalmi ágak elválasztásán, azok egyensúlyán és együttműködésén alapul. Ezt rögzítette Magyarország rendszerváltó új alkotmánya, majd a 2011-ben elfogadott Alaptörvény is. Ebben a rendszerben az Alkotmánybíróság az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve; az Országgyűlés pedig Magyarország legfőbb népképviseleti szerve. Mindegyikük "legfőbb" a maga területén. Fontos, hogy az Alaptörvény nem minősíti az Országgyűlést népképviseleti funkciója mellett még általában is az "államhatalom" legfőbb szervének. A parlament mindenek fölötti jogállása Magyarországon a kommunista egypártrendszer jellemzője volt.
Természetesen vannak demokratikus rendszerek, amelyekben a parlament valóban egyedüli főhatalmat gyakorol. Itt azonban más, tradicionális és politikai ellensúlyok érvényesülnek, mint például Nagy-Britanniában vagy Svájcban. Magyarország történelmében azonban úgy jött létre először alkotmányos demokrácia, hogy abban az alkotmánybíráskodás lényeges szerepet játszott. A korlátlan parlamenti uralom rendszerei nálunk, éppúgy, mint általában Közép-Európában, sosem voltak demokratikusak, s igen rossz történelmi emlékeket idéznek.
3. A 2010-es választások a FIDESZ-nek kétharmadot meghaladó parlamenti többséget hoztak. Ez egyben az alkotmányozáshoz illetve az alkotmánymódosításhoz is elegendő többség. A választások után rögtön tapasztalható volt a törekvés az országgyűlési többség hatalmának kiterjesztésére főleg a bírói hatalmi ág és az alkotmánybíráskodás kárára. Ez az alkotmányban először személyi intézkedések szabályozásaként jelent meg. Ilyen volt a bírák kényszernyugdíjazása, a Legfelsőbb Bíróság elnökének eltávolítása a kúriai elnök választási szabálya révén. Az alkotmánybíróság korlátozása is először (és a választások után azonnal) mint a bíróság létszámának felemelése, továbbá mint az alkotmánybírák és az elnök választásának megváltoztatása került be az alkotmányba, s biztosította a parlamenti többség befolyását a bíróság összetételére.
Az alkotmányban meghatározott politikai és jogi rendszer betűje és gyakorlata távolodni kezdett egymástól. Megkezdődött az alkotmány eszközként való használata a napi politikai célok szolgálatában: az alkotmányt gyakran módosították, egyéni képviselői indítványra, gyakorlatilag érdemi vita nélkül. Az Alaptörvény hatálybalépéséig (2012. január 1.) 13 alkotmánymódosító törvény kétszer ennyi változtatást hajtott végre. Ez rombolta az alkotmány szilárdságát és tekintélyét; de a változások az alkotmány rendszerének alapjait még nem írták át. Súlyos - és figyelmeztető - kivétel volt mégis az alkotmánybíróság hatáskörének megcsonkítása, amely 2010 őszétől kezdve megszüntette az alkotmányos kontrollt az állami pénzügyeket érintő törvények fölött. Az alkotmányellenes törvények lehetővé tétele már az alkotmány rendszerén ejtett súlyos seb. Hasonlóan súlyos, hogy itt nem személyi kérdésről, hanem magának az alkotmánybíróság intézménynek korlátozásáról volt szó. A hatáskör elvételével a kormánytöbbség egy számára propagandisztikus okból fontos törvény megsemmisítését torolta meg. Egyben gazdaságpolitikája számára az alkotmány korlátaitól szabad kezet adott magának. Az ügy konkrét mellékszála, ti. hogy a végkielégítés visszamenőleges megadóztatását kétszer is beírták az alkotmányba, ugyanezt a hozzáállást mutatja: egy rendelkezés alkotmányba emelésével kizárni annak alkotmánybírósági vizsgálatát és esetleges megsemmisítését. Más konkrét ügyben is történt ilyesmi: a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés alkotmányba emelése. Ez megelőző jelleggel történt, ugyanis az ilyen büntetés alkotmányossága az Alkotmánybíróságon várta elbírálását.
Ez volt az alkotmányos korlátoktól és az alkotmánybírósági kontrolltól való szabadulás nyitánya.
4. A 2011 áprilisában meghozott Alaptörvény eredeti szövege fenntartotta a korábbi alkotmány államszervezeti és alapjogi rendszerét. Az alkotmányosság védelme továbbra is az Alkotmánybíróság feladata maradt. (Az állami pénzügyeket érintő hatásköri korlátozás fennmaradt.) Ám éppen ettől kezdve - főleg az új Alaptörvény által előírt kétharmados törvények kapcsán - elszabadult az a gyakorlat, hogy a parlament az Alkotmánybíróság által alkotmányellenesnek nyilvánított törvényi rendelkezéseket beírta az Alaptörvénybe, azzal a céllal, hogy azokat az Alkotmánybíróság többé ne vizsgálhassa, és ne semmisíthesse meg. Az Alaptörvénybe ütköző rendelkezéseket az Alaptörvény átmeneti rendelkezéseibe vette fel a parlament. Amikor az ombudsman indítványozta az Alkotmánybíróságnak az átmeneti rendelkezések vizsgálatát, az Országgyűlés külön kimondta, hogy azok az Alaptörvény részét képezik - így akarta annak vizsgálatát bizonyosan kizárni.
5. Ezzel a rutinná vált eljárással az Országgyűlés kormánytöbbsége az Alaptörvénnyel ellenkező módon átalakította az alkotmányos rendszert. Az Alkotmánybíróság mindenkire kötelező határozatát nem fogadta el, hanem felülbírálta, s magának tartotta fenn a jogot, hogy az alkotmányosság kérdésében a végső szót kimondja. Ez a rendszer ismerős az alkotmánybíráskodás korai szocialista előképeiből, ahol - a parlament minden más szerv fölött álló voltának szocialista doktrínájából következően - az alkotmányjogi tanácsok vagy akár alkotmánybíróságnak nevezett szervek a törvényeket nem semmisíthették meg, hanem végső soron a parlament döntött. Azonban a magyar demokrácia alkotmány éppen ezzel a rendszerrel szemben hozta létre a valódi alkotmánybíróságot, amelynek az alkotmányosságot a törvényhozóval szemben is garantáló szerepét és jogállását az Alaptörvény kifejezetten fönntartotta.
6. Abban a rendkívülivé vált helyzetben, amikor az Országgyűlés gyakorlata az alkotmányellenesnek bizonyult rendelkezések alaptörvénybe foglalása révén szembefordult az Alaptörvénnyel, az Alkotmánybíróság erőfeszítéseket tett, hogy elláthassa alkotmányos feladatát, és megvédje az Alaptörvényt. Több határozatában kifogásolta az egyéni képviselői indítványokra, rövid eljárásban meghozott alkotmánymódosítások gyakorlatát, és fejtette ki ennek veszélyeit a jogállamiságra.
Végső soron az Alkotmánybíróság az alkotmányellenes alkotmánymódosítás problémájával szembesült. Hogy a kialakult rendkívüli helyzetben feladatát elláthassa, el kellett mozdulnia arról a korábbi - normális viszonyokra szabott - álláspontjáról, hogy az alkotmánymódosító törvényt nem vizsgálja. Ennek a felismerésnek az állomásait nyomon követhetjük a határozatokban. Érthető, hogy ahol lehetett, az Alkotmánybíróság formai alkotmányellenességet állapított meg; hiszen ennek lehetősége általánosan elfogadott. A legutóbbi erre vonatkozó határozatában jutott a legtovább, amelyben az Átmeneti rendelkezéseket vizsgálta. Itt az Alkotmánybíróság már tartalmi követelményeket is megállapított az alkotmánymódosítások alkotmányosságára. Kimondta, hogy vannak a demokratikus jogállamban állandó és csökkenthetetlen tartalmi kritériumok, s ezek érvényesülését az Alkotmánybíróság alkotmánymódosításkor is vizsgálhatja; leszögezte, hogy az alkotmánymódosítások nem eredményezhetnek feloldhatatlan ellentmondást az Alaptörvényben. Fellépett továbbá az Alkotmánybíróság hatáskörét elvonó alkotmánymódosító gyakorlattal szemben.
7. Az Alaptörvény az Országgyűlés jogköreit felsorolva nem különbözteti meg az alkotmányozó és az alkotmánymódosító hatalmat. Az alkotmánymódosításokat az Országgyűlés magát alkotmányozó hatalomnak nevezve hozza meg. A kétféle hatalom összemosása arra a felfogásra vezethet, hogy a kettő ugyanaz, s főleg, hogy így az alkotmánymódosító hatalom is korlátlan, jóllehet ezek természete és terjedelme is más. Sok alkotmány egyértelművé teszi, hogy az alkotmánymódosító hatalomnak korlátai vannak. Ezért meghatározza, hogy mely rendelkezéseit nem lehet alkotmánymódosítással megváltoztatni ("megváltoztathatatlansági", "örökkévalósági" klauzulák). Ez biztosítja az Alkotmány önazonosságát. Sok példát ismerünk azonban arra is, hogy ha maga az alkotmány nem tartalmaz ilyen rendelkezést, alkotmányos válság idején, amikor az alkotmánymódosítás az alkotmány identitásának megváltozásával fenyeget, az alkotmánybíróság vette magára az alkotmány azonossága megőrzésének feladatát, és kimondta az alkotmánymódosítás alkotmányellenességét. Ehhez természetesen azonosítani kell az alkotmány azonosságát adó rendelkezéseket, azaz világos hierarchiát felállítani az alkotmány rendelkezései között. Az Alkotmánybíróság mindig is rangsorolta például az alapjogokat (az emberi méltóság és élet sérthetetlenségével az élen, de meghatározott más "anyajogokat"is). Most pedig az Alkotmánybíróság a helyzet és alkotmányos kötelessége kényszere alatt megindult arrafelé, hogy a módosítások felülvizsgálatával megőrizze az Alaptörvény önazonosságát.
8. A negyedik alaptörvény-módosítás éppen ezt az utat zárja el. Kifejezetten kimondja, hogy az Alkotmánybíróság az Alaptörvényt és az Alaptörvény módosítását csak a megalkotására és kihirdetésére vonatkozó eljárási követelmények tekintetében vizsgálhatja felül. Ennek megfelelően kizárólag az eljárási követelményekre korlátozza a köztársasági elnök alkotmánybírósághoz fordulásának jogát is. Ezzel lehetősége van a kétharmados többségnek arra, hogy alaptörvény-módosításnak nevezve bármely rendelkezést meghozzon, legyen az akár szöges ellentétben az Alaptörvény más rendelkezéseivel. Az Alaptörvény negyedik módosítása szentesíti azt az állapotot, amikor az Alkotmánybíróság alkotmányvédő tevékenységét az Országgyűlés felülbírálja, s ezzel együtt a szakadékot az Alaptörvényben írt alkotmányos rendszer, és a tényleges helyzet között: ugyanis így - az Alaptörvényben lefektetett államszervezeti struktúrával ellentétesen - az Alkotmánybíróság már nem a legfőbb szerve az Alaptörvény védelmének. Az alkotmány identitásának megváltoztatása a pillanatnyi hatalmi pozíció kihasználása érdekében azonban magában hordja büntetését: ezt az állapotot minden jövőbeli kétharmados többség örökölni fogja.
Az Alaptörvénnyel ellentétes rendszer bebetonozása tehát csakis tiltó hatásköri szabályokkal történik. Az alkotmányszöveg nem mondja ki a változás lényegét, az Alkotmánybíróság papíron továbbra is az Alkotmány legfőbb őre. E tekintetben tehát a rendszer megváltozása láthatatlan marad. Ez a kétharmados többség láthatatlan alkotmánya, amely a kormánypártok magatartásában él. Csupán a korrekciót kizáró, az alkotmány szerinti állapothoz visszatérést lehetetlenné tévő hatásköri szabályok jelennek meg az írott Alaptörvényben. Értelmüket csak az tudhatja, aki az alkotmány életét egészében, gyakorlati alkalmazásával együtt nézi.
9. Ehhez a veszteséghez képest kicsinek tűnik, hogy a módosítás hatályon kívül helyezi az Alaptörvény hatálybalépése előtt hozott alkotmánybírósági határozatokat. Természetesen a hatályon kívül helyezett jogszabályok ettől nem élednek fel. Azonban a határozatok nemcsak a megsemmisítéseket tartalmazták, annál sokkal többet és az alkotmányos rend szempontjából fontosabbat foglaltak magukba: alkotmányos követelményeket a jövendő törvényhozással szemben, elvi tételeket, fogalmak értelmezését és tisztázását, egy elvi alapon nyugvó rendszert. Több mint szimbolikus csapás ez "hazánk új demokráciája" két évtizedes alkotmányfejlődésére. Ezzel az alkotmánybírósági határozatokba foglalt hatályos magyar alkotmányjog nagy része elveszti kötelező erejét. Ahhoz, hogy formailag ismét hatályos legyen, újra fel kell fedezni, ismét ki kell mondania az Alkotmánybíróságnak. Csak abban bízhatunk, hogy az egyszer elgondolt gondolat elpusztíthatatlan. Hogy alkotmányos kultúránk folyamatossága még sokáig kitart.
10. Mielőtt a kapu bezárulna, és gyakorlatilag visszavonhatatlanul rögzülne az eredeti Alaptörvénynek ellentmondó állapot, egy lehetőség maradt: a köztársasági elnök vétója. Az Alaptörvény pozitivista értelmezésével lehet érvelni amellett, hogy ez a lehetőség az alkotmánymódosításra nem áll fenn. Szólnak érvek azonban amellett is, hogy az alkotmány identitásának gyakorlati megváltoztatását, az alkotmányszöveg és a parlamenti többség gyakorlata közötti ellentmondást és ennek orvosolhatatlanná tételét a köztársasági elnök az Alkotmánybíróság elé vigye. Hiszen ami történik, valójában nem alkotmánymódosítás, hanem egy más identitású, új alkotmány lopakodó bevezetésével ér fel. A köztársasági elnök olyan döntés előtt áll, amelyben értelmeznie kell hivatalát és a hivatását: az államszervezet demokratikus működése feletti őrködést. A végső döntés, az Alaptörvény kötelező értelmezése pedig ma még az Alkotmánybíróság lehetősége és kötelessége, mind a köztársasági elnök hatásköréről, mind pedig az adott alkotmánymódosítás alkotmányosságáról."
Forrás: MTI
"1. Ezeknek a napoknak a politikai napirendjét a negyedik alaptörvény-módosítás uralja. Hullámverése, főleg a nemzetközi szervezetekben, még sokáig el fog tartani. Érthetően a jogszabály szövegéről, a módosítással az Alaptörvénybe felveendő egyes rendelkezésekről van szó. Ezekre korlátozódnak a kifogások és az önigazoló magyarázatok is. Ennek az írásnak azonban nem ez a tárgya. Legyen elég, hogy az Alaptörvénybe szánt szabályok szinte mindegyikét az Alkotmánybíróság korábban alapos vizsgálat alapján az Alaptörvénnyel ellentétesnek minősítette és megsemmisítette. A jelen alaptörvény-módosítás csak elvétve, és akkor is csak részben van tekintettel az Alkotmánybíróság kifogásaira. Nem mondható tehát, hogy most, amikor egyes szabályokat az átmeneti rendelkezések helyett az alkotmány szövegébe illesztenek, csupán az Alkotmánybíróság határozatait követő, a formai hibákat orvosoló "kijavításról" van szó. A probléma gyökere ugyanis éppen az, ahogyan és amiért ezek a szabályok az Alaptörvény átmeneti rendelkezéseibe kerültek.
Ebből is látszik, hogy az alkotmányosságot nem lehet csak az alkotmány szövege alapján megítélni. Az alkotmányossághoz hozzátartozik az Alaptörvény élete: követése, kikényszeríthetősége, elfogadottsága, tekintélye, és főleg a szilárdsága. Hosszú, és párbeszédben alakuló folyamat vezet odáig, hogy az alkotmány a nemzeti identitás részét képezze. Bármilyen indokolt is a kérdés, hogy a mostani alkotmánymódosítás mennyiben korlátoz egyes alapjogokat és intézmények függetlenségét, fontosabb megérteni, hogy a jelen helyzet sokkal átfogóbb és súlyosabb problémákat vet fel nemcsak az alkotmány érvényre juttatása, hanem önazonosságának fennmaradása és az alkotmánymódosításra jogosult többség működési módja szempontjából is.
2. "Hazánk új demokráciája és alkotmányos rendje" kezdettől fogva, vagyis az Alaptörvény szerint 1990. május másodika óta a hatalom megosztásán, a hatalmi ágak elválasztásán, azok egyensúlyán és együttműködésén alapul. Ezt rögzítette Magyarország rendszerváltó új alkotmánya, majd a 2011-ben elfogadott Alaptörvény is. Ebben a rendszerben az Alkotmánybíróság az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve; az Országgyűlés pedig Magyarország legfőbb népképviseleti szerve. Mindegyikük "legfőbb" a maga területén. Fontos, hogy az Alaptörvény nem minősíti az Országgyűlést népképviseleti funkciója mellett még általában is az "államhatalom" legfőbb szervének. A parlament mindenek fölötti jogállása Magyarországon a kommunista egypártrendszer jellemzője volt.
Természetesen vannak demokratikus rendszerek, amelyekben a parlament valóban egyedüli főhatalmat gyakorol. Itt azonban más, tradicionális és politikai ellensúlyok érvényesülnek, mint például Nagy-Britanniában vagy Svájcban. Magyarország történelmében azonban úgy jött létre először alkotmányos demokrácia, hogy abban az alkotmánybíráskodás lényeges szerepet játszott. A korlátlan parlamenti uralom rendszerei nálunk, éppúgy, mint általában Közép-Európában, sosem voltak demokratikusak, s igen rossz történelmi emlékeket idéznek.
3. A 2010-es választások a FIDESZ-nek kétharmadot meghaladó parlamenti többséget hoztak. Ez egyben az alkotmányozáshoz illetve az alkotmánymódosításhoz is elegendő többség. A választások után rögtön tapasztalható volt a törekvés az országgyűlési többség hatalmának kiterjesztésére főleg a bírói hatalmi ág és az alkotmánybíráskodás kárára. Ez az alkotmányban először személyi intézkedések szabályozásaként jelent meg. Ilyen volt a bírák kényszernyugdíjazása, a Legfelsőbb Bíróság elnökének eltávolítása a kúriai elnök választási szabálya révén. Az alkotmánybíróság korlátozása is először (és a választások után azonnal) mint a bíróság létszámának felemelése, továbbá mint az alkotmánybírák és az elnök választásának megváltoztatása került be az alkotmányba, s biztosította a parlamenti többség befolyását a bíróság összetételére.
Az alkotmányban meghatározott politikai és jogi rendszer betűje és gyakorlata távolodni kezdett egymástól. Megkezdődött az alkotmány eszközként való használata a napi politikai célok szolgálatában: az alkotmányt gyakran módosították, egyéni képviselői indítványra, gyakorlatilag érdemi vita nélkül. Az Alaptörvény hatálybalépéséig (2012. január 1.) 13 alkotmánymódosító törvény kétszer ennyi változtatást hajtott végre. Ez rombolta az alkotmány szilárdságát és tekintélyét; de a változások az alkotmány rendszerének alapjait még nem írták át. Súlyos - és figyelmeztető - kivétel volt mégis az alkotmánybíróság hatáskörének megcsonkítása, amely 2010 őszétől kezdve megszüntette az alkotmányos kontrollt az állami pénzügyeket érintő törvények fölött. Az alkotmányellenes törvények lehetővé tétele már az alkotmány rendszerén ejtett súlyos seb. Hasonlóan súlyos, hogy itt nem személyi kérdésről, hanem magának az alkotmánybíróság intézménynek korlátozásáról volt szó. A hatáskör elvételével a kormánytöbbség egy számára propagandisztikus okból fontos törvény megsemmisítését torolta meg. Egyben gazdaságpolitikája számára az alkotmány korlátaitól szabad kezet adott magának. Az ügy konkrét mellékszála, ti. hogy a végkielégítés visszamenőleges megadóztatását kétszer is beírták az alkotmányba, ugyanezt a hozzáállást mutatja: egy rendelkezés alkotmányba emelésével kizárni annak alkotmánybírósági vizsgálatát és esetleges megsemmisítését. Más konkrét ügyben is történt ilyesmi: a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés alkotmányba emelése. Ez megelőző jelleggel történt, ugyanis az ilyen büntetés alkotmányossága az Alkotmánybíróságon várta elbírálását.
Ez volt az alkotmányos korlátoktól és az alkotmánybírósági kontrolltól való szabadulás nyitánya.
4. A 2011 áprilisában meghozott Alaptörvény eredeti szövege fenntartotta a korábbi alkotmány államszervezeti és alapjogi rendszerét. Az alkotmányosság védelme továbbra is az Alkotmánybíróság feladata maradt. (Az állami pénzügyeket érintő hatásköri korlátozás fennmaradt.) Ám éppen ettől kezdve - főleg az új Alaptörvény által előírt kétharmados törvények kapcsán - elszabadult az a gyakorlat, hogy a parlament az Alkotmánybíróság által alkotmányellenesnek nyilvánított törvényi rendelkezéseket beírta az Alaptörvénybe, azzal a céllal, hogy azokat az Alkotmánybíróság többé ne vizsgálhassa, és ne semmisíthesse meg. Az Alaptörvénybe ütköző rendelkezéseket az Alaptörvény átmeneti rendelkezéseibe vette fel a parlament. Amikor az ombudsman indítványozta az Alkotmánybíróságnak az átmeneti rendelkezések vizsgálatát, az Országgyűlés külön kimondta, hogy azok az Alaptörvény részét képezik - így akarta annak vizsgálatát bizonyosan kizárni.
5. Ezzel a rutinná vált eljárással az Országgyűlés kormánytöbbsége az Alaptörvénnyel ellenkező módon átalakította az alkotmányos rendszert. Az Alkotmánybíróság mindenkire kötelező határozatát nem fogadta el, hanem felülbírálta, s magának tartotta fenn a jogot, hogy az alkotmányosság kérdésében a végső szót kimondja. Ez a rendszer ismerős az alkotmánybíráskodás korai szocialista előképeiből, ahol - a parlament minden más szerv fölött álló voltának szocialista doktrínájából következően - az alkotmányjogi tanácsok vagy akár alkotmánybíróságnak nevezett szervek a törvényeket nem semmisíthették meg, hanem végső soron a parlament döntött. Azonban a magyar demokrácia alkotmány éppen ezzel a rendszerrel szemben hozta létre a valódi alkotmánybíróságot, amelynek az alkotmányosságot a törvényhozóval szemben is garantáló szerepét és jogállását az Alaptörvény kifejezetten fönntartotta.
6. Abban a rendkívülivé vált helyzetben, amikor az Országgyűlés gyakorlata az alkotmányellenesnek bizonyult rendelkezések alaptörvénybe foglalása révén szembefordult az Alaptörvénnyel, az Alkotmánybíróság erőfeszítéseket tett, hogy elláthassa alkotmányos feladatát, és megvédje az Alaptörvényt. Több határozatában kifogásolta az egyéni képviselői indítványokra, rövid eljárásban meghozott alkotmánymódosítások gyakorlatát, és fejtette ki ennek veszélyeit a jogállamiságra.
Végső soron az Alkotmánybíróság az alkotmányellenes alkotmánymódosítás problémájával szembesült. Hogy a kialakult rendkívüli helyzetben feladatát elláthassa, el kellett mozdulnia arról a korábbi - normális viszonyokra szabott - álláspontjáról, hogy az alkotmánymódosító törvényt nem vizsgálja. Ennek a felismerésnek az állomásait nyomon követhetjük a határozatokban. Érthető, hogy ahol lehetett, az Alkotmánybíróság formai alkotmányellenességet állapított meg; hiszen ennek lehetősége általánosan elfogadott. A legutóbbi erre vonatkozó határozatában jutott a legtovább, amelyben az Átmeneti rendelkezéseket vizsgálta. Itt az Alkotmánybíróság már tartalmi követelményeket is megállapított az alkotmánymódosítások alkotmányosságára. Kimondta, hogy vannak a demokratikus jogállamban állandó és csökkenthetetlen tartalmi kritériumok, s ezek érvényesülését az Alkotmánybíróság alkotmánymódosításkor is vizsgálhatja; leszögezte, hogy az alkotmánymódosítások nem eredményezhetnek feloldhatatlan ellentmondást az Alaptörvényben. Fellépett továbbá az Alkotmánybíróság hatáskörét elvonó alkotmánymódosító gyakorlattal szemben.
7. Az Alaptörvény az Országgyűlés jogköreit felsorolva nem különbözteti meg az alkotmányozó és az alkotmánymódosító hatalmat. Az alkotmánymódosításokat az Országgyűlés magát alkotmányozó hatalomnak nevezve hozza meg. A kétféle hatalom összemosása arra a felfogásra vezethet, hogy a kettő ugyanaz, s főleg, hogy így az alkotmánymódosító hatalom is korlátlan, jóllehet ezek természete és terjedelme is más. Sok alkotmány egyértelművé teszi, hogy az alkotmánymódosító hatalomnak korlátai vannak. Ezért meghatározza, hogy mely rendelkezéseit nem lehet alkotmánymódosítással megváltoztatni ("megváltoztathatatlansági", "örökkévalósági" klauzulák). Ez biztosítja az Alkotmány önazonosságát. Sok példát ismerünk azonban arra is, hogy ha maga az alkotmány nem tartalmaz ilyen rendelkezést, alkotmányos válság idején, amikor az alkotmánymódosítás az alkotmány identitásának megváltozásával fenyeget, az alkotmánybíróság vette magára az alkotmány azonossága megőrzésének feladatát, és kimondta az alkotmánymódosítás alkotmányellenességét. Ehhez természetesen azonosítani kell az alkotmány azonosságát adó rendelkezéseket, azaz világos hierarchiát felállítani az alkotmány rendelkezései között. Az Alkotmánybíróság mindig is rangsorolta például az alapjogokat (az emberi méltóság és élet sérthetetlenségével az élen, de meghatározott más "anyajogokat"is). Most pedig az Alkotmánybíróság a helyzet és alkotmányos kötelessége kényszere alatt megindult arrafelé, hogy a módosítások felülvizsgálatával megőrizze az Alaptörvény önazonosságát.
8. A negyedik alaptörvény-módosítás éppen ezt az utat zárja el. Kifejezetten kimondja, hogy az Alkotmánybíróság az Alaptörvényt és az Alaptörvény módosítását csak a megalkotására és kihirdetésére vonatkozó eljárási követelmények tekintetében vizsgálhatja felül. Ennek megfelelően kizárólag az eljárási követelményekre korlátozza a köztársasági elnök alkotmánybírósághoz fordulásának jogát is. Ezzel lehetősége van a kétharmados többségnek arra, hogy alaptörvény-módosításnak nevezve bármely rendelkezést meghozzon, legyen az akár szöges ellentétben az Alaptörvény más rendelkezéseivel. Az Alaptörvény negyedik módosítása szentesíti azt az állapotot, amikor az Alkotmánybíróság alkotmányvédő tevékenységét az Országgyűlés felülbírálja, s ezzel együtt a szakadékot az Alaptörvényben írt alkotmányos rendszer, és a tényleges helyzet között: ugyanis így - az Alaptörvényben lefektetett államszervezeti struktúrával ellentétesen - az Alkotmánybíróság már nem a legfőbb szerve az Alaptörvény védelmének. Az alkotmány identitásának megváltoztatása a pillanatnyi hatalmi pozíció kihasználása érdekében azonban magában hordja büntetését: ezt az állapotot minden jövőbeli kétharmados többség örökölni fogja.
Az Alaptörvénnyel ellentétes rendszer bebetonozása tehát csakis tiltó hatásköri szabályokkal történik. Az alkotmányszöveg nem mondja ki a változás lényegét, az Alkotmánybíróság papíron továbbra is az Alkotmány legfőbb őre. E tekintetben tehát a rendszer megváltozása láthatatlan marad. Ez a kétharmados többség láthatatlan alkotmánya, amely a kormánypártok magatartásában él. Csupán a korrekciót kizáró, az alkotmány szerinti állapothoz visszatérést lehetetlenné tévő hatásköri szabályok jelennek meg az írott Alaptörvényben. Értelmüket csak az tudhatja, aki az alkotmány életét egészében, gyakorlati alkalmazásával együtt nézi.
9. Ehhez a veszteséghez képest kicsinek tűnik, hogy a módosítás hatályon kívül helyezi az Alaptörvény hatálybalépése előtt hozott alkotmánybírósági határozatokat. Természetesen a hatályon kívül helyezett jogszabályok ettől nem élednek fel. Azonban a határozatok nemcsak a megsemmisítéseket tartalmazták, annál sokkal többet és az alkotmányos rend szempontjából fontosabbat foglaltak magukba: alkotmányos követelményeket a jövendő törvényhozással szemben, elvi tételeket, fogalmak értelmezését és tisztázását, egy elvi alapon nyugvó rendszert. Több mint szimbolikus csapás ez "hazánk új demokráciája" két évtizedes alkotmányfejlődésére. Ezzel az alkotmánybírósági határozatokba foglalt hatályos magyar alkotmányjog nagy része elveszti kötelező erejét. Ahhoz, hogy formailag ismét hatályos legyen, újra fel kell fedezni, ismét ki kell mondania az Alkotmánybíróságnak. Csak abban bízhatunk, hogy az egyszer elgondolt gondolat elpusztíthatatlan. Hogy alkotmányos kultúránk folyamatossága még sokáig kitart.
10. Mielőtt a kapu bezárulna, és gyakorlatilag visszavonhatatlanul rögzülne az eredeti Alaptörvénynek ellentmondó állapot, egy lehetőség maradt: a köztársasági elnök vétója. Az Alaptörvény pozitivista értelmezésével lehet érvelni amellett, hogy ez a lehetőség az alkotmánymódosításra nem áll fenn. Szólnak érvek azonban amellett is, hogy az alkotmány identitásának gyakorlati megváltoztatását, az alkotmányszöveg és a parlamenti többség gyakorlata közötti ellentmondást és ennek orvosolhatatlanná tételét a köztársasági elnök az Alkotmánybíróság elé vigye. Hiszen ami történik, valójában nem alkotmánymódosítás, hanem egy más identitású, új alkotmány lopakodó bevezetésével ér fel. A köztársasági elnök olyan döntés előtt áll, amelyben értelmeznie kell hivatalát és a hivatását: az államszervezet demokratikus működése feletti őrködést. A végső döntés, az Alaptörvény kötelező értelmezése pedig ma még az Alkotmánybíróság lehetősége és kötelessége, mind a köztársasági elnök hatásköréről, mind pedig az adott alkotmánymódosítás alkotmányosságáról."
Forrás: MTI
2013. március 9., szombat
Lista
- egy évre visszaható hatályú különadó, amely törvényben garantált juttatásokat államosított (alkotmányellenessé nyilvánítva)
- adótörvények alkotmánybírósági felülvizsgálatának kizárása, kivéve, ha az az emberi méltóságot sérti
- a különadó újbóli elfogadása, öt évre visszaható hatállyal (alkotmányellenessé nyilvánítva)
- a különadó harmadik elfogadása egy évre visszaható hatállyal (alkotmányos; 2013. május 14-én nemzetközi egyezménybe ütközővé nyilvánítva, a mérték miatt), nemzetközi szerződésbe ütközés megállapítása és alkalmazási tilalom elrendelése bármely bíróság előtt folyamatban lévő ugyanilyen ügyben
- indokolás nélküli felmentés bevezetése a közszférában (alkotmányellenessé nyilvánítva)
- a 62 év feletti, eredetileg 70. éves korukig tisztségben maradható bírók, ügyészek, közjegyzők leváltása (a bírókat illetően alaptörvény-ellenessé nyilvánítva, nemzetközi bíróság által eu-jog ellenessé nyilvánítva)
- a legfelső bíróság elnökének leváltása átszervezéssel, nemzetközi egyezménybe ütközővé nyilvánítva
- a választójog gyakorlásának korlátozása előzetes bejelentkezéshez kötéssel (alaptörvény-ellenessé nyilvánítva)
- a választási kampány megszüntetése a kereskedelmi televíziókban (alaptörvény-ellenessé nyilvánítva)
- a hajléktalanok kriminalizálása (alaptörvény-ellenessé nyilvánítva)
- a kötelező óvodai nevelés bevezetése a gyermek három éves korától (alkotmányos)
- a parlament magánrendőrségének felállítása
- nem-kormánybarát rádióadó frekvencia-használati jogának megvonása az ezt jogellenessé nyilvánító bírósági ítéletek ellenére
- a terheltek elvonása törvényes bírájuktól a legfőbb ügyész általi vádemeléssel tetszőleges helyen (alkotmányellenessé nyilvánítva, nemzetközi egyezménybe ütközővé nyilvánítva)
- több mint háromszáz bejegyzett vallási közösség egyházi jogi státuszának közvetlenül a parlament általi megszüntetése, egyesületté nyilvánítása (egyszer alkotmányellenessé nyilvánítva, egyszer alaptörvény-ellenessé nyilvánítva)
- az új Alaptörvény szövegén kívüli, párhuzamos alkotmány-törvények elfogadása (alaptörvény-ellenessé nyilvánítva)
- a fegyveres testületek már nyugdíjas, de 62. életévet be nem töltött, volt tagjai törvényes nyugdíjának 16 %-os csökkentése (alkotmányos)
- a 2010-es választásokon a parlamentből kiesett volt képviselők kedvezményes nyugdíjának 16 %-os csökkentése (alkotmányos)
- az alkotmánybíróság 11 fős létszámának növelése 15-re egyoldalú politikai meghatározottságú, konszenzus nélkül jelölt és választott 4 alkotmánybíróval
- két kormánypárti frakcióvezető alkotmánybíróvá választása
- az alkotmánybíróság elnöke parlament általi választása bevezetése az alkotmánybíróság tagjai által való választás helyett
- a parlament belső szabályzatának módosítása annak érdekében, hogy a frakcióalapítás eredeti, 1998 óta fennállt szabályainak megfelelő képviselők frakcióalapítását megakadályozzák (alkotmányos)
- a rádióra és televízióra vonatkozó, korlátozó szabályok (hatósági tartalomfelügyelet) kiterjesztése az írott sajtóra (alkotmányellenessé nyilvánítva)
- az újságírók információforrásainak védelmére vonatkozó szabályozásban a forrásvédelem kiiktatása (alkotmányellenessé nyilvánítva)
- a benyújtástól számítva másfél hét alatt, június 10-én elfogadott törvény az új fővárosi önkormányzati választási rendszerről, a május 25-i EP-választást követően, amely az akkori eredmények ismeretében egyértelműen a Fidesznek kedvez, néhány hónappal az őszi önkormányzati választások előtt
- Az élelmiszerlánc-felügyeleti díj és a dohánytermék-értékesítést terhelő adó is sérti az uniós szabályokat az Európai Bizottság döntése szerint.
- a rokkantnyugdíjak megszüntetése http://propeller.hu/nagyvilag/3256026-pert-nyert-rokkantnyugdijas-magyar-allammal-szemben
- ...
Lista 2. - államosítás
pénznyerő gépek
http://hvg.hu/itthon/20121002_Demjan_ceget_segitve_tiltottak_be_Kadarek
dohányárudák
http://nol.hu/belfold/mszp__a_trafiktorveny_modositasa_leleplezi_a_trafikmutyit
termőföld
http://www.alon.hu/uj-foldtorveny-es-botranyos-jelenetek-parlamentben-angyan-jozsef-kilepett-fideszbol-reszletes
pártiratok
http://nol.hu/belfold/20120426-einstandolt_partiratok
kórházellátók
http://hvg.hu/itthon/20130211_Megszuntethetnek_28_korhazi_ceget
http://hvg.hu/gazdasag/20121017_Tarlos_maig_nem_szignalta_a_korhazak_alla
szövetkezeti hitelintézetek
http://tenytar.blog.hu/2013/08/29/takarekszovetkezetek_allamositasa_trafikmutyi_deluxe
http://www.origo.hu/gazdasag/20130626-az-allam-atveszi-a-hatalmat-a-takarekszovetkezetek-folott.html
E.ON gázüzletága
http://nol.hu/gazdasag/cimkek/%C3%A1llamos%C3%ADt%C3%A1s
magánnyugdíj pénztárak
http://hvg.hu/gazdasag/20131003_Alig_maradt_az_allamositott_nyugdijpenzek
a Mol többségi tulajdonában lévő, stratégiai gáztárolócég
http://nol.hu/gazdasag/totalis_allamositas
a dunai vasmű megvásárlásának szándéka
http://www.napi.hu/magyar_vallalatok/megszoritasok_jonnek_a_dunaferr-allamositas_miatt.562729.html
jogdíjak
http://index.hu/bloghu/hacsaknem/2013/10/05/jogdijmutyi_a_magyar_kultura_szegyene
patikák
http://index.hu/gazdasag/penzbeszel/2013/10/03/kiknek_lesz_jo_a_patikak_allamositasa/
tankönyvterjesztés és kiadás
http://index.hu/belfold/2013/08/09/az_allam_belep_a_tankonyvpiacra/
iskolák
http://hvg.hu/velemeny/20130205_iskolaallamositas_Rado
Tigáz egyetemes gázszolgáltató kiszorítása a piacról
http://index.hu/gazdasag/2013/10/31/kuszobon_a_tigaz_allamositasa/
http://www.origo.hu/gazdasag/20150615-a-tigaz-is-kivonul-a-lakossagi-gazszolgaltatasbol.html
Lista 3. - alkotmánybíráskodás
- az alkotmánybíróság tagjai jelölésének és megválasztásának módosítása oly módon, hogy a parlamentben képviselettel rendelkező pártok között ez előtte megkövetelt minimális konszenzuskényszer megszűnjék
- az alkotmánybíróság tagjai létszámának növelése 11-ről 15 főre
- a majdnem két éve a 11 tag helyett - a korábbi konszenzuskényszer hiányában blokkolt jelölés és megválasztás miatt - 9 taggal működő alkotmánybíróság feltöltése 5 új, egyoldalúan jelölt és választott bíróval
- három olyan személy alkotmánybíróvá választása, akik a kormánypárt parlamenti képviselői, fontos parlamenti bizottság vezetői voltak
- hat olyan személy alkotmánybíróvá választása, akik megválasztásukkor előre láthatóan hivatali idejüket életkoruknál fogva a 70. éves felső korhatár miatt nem tölthetik ki
- az egyoldalúan megválasztott bírók megbízatási idejének felemelése 9 évről 12-évre
- a 70. éves felső korhatár eltörlése azt követően, hogy két - korábban még a parlamenti pártok egyetértésével jelölt és megválasztott - alkotmánybíró megbízatása ebből az okból járt le
- az alkotmánybíróság folyamatos működése alapvető garanciáját jelentő, az Alaptörvény hatályba lépését követően megalkotott annak a szabálynak a hatályon kívül helyezése, amely előírta, hogy az alkotmánybíró mindaddig gyakorolja hivatását, amíg utódját nem választják meg
- az Alkotmánybíróság négy tagja megválasztásának elmulasztása (egy tagnak 2015. februárjában, még egynek 2016. márciusában, még kettőnek 2016. áprilisában járt le a mandátuma) 2016. április 21-től
- az Alkotmánybíróság elnöke megválasztásának elmulasztása 2016. április 21-től
- adótörvények alkotmánybírósági felülvizsgálatának kizárása, kivéve, ha az az emberi méltóságot sérti
- a különadó újbóli elfogadása, öt évre visszaható hatállyal (alkotmányellenessé nyilvánítva)
- a különadó harmadik elfogadása egy évre visszaható hatállyal (alkotmányos; 2013. május 14-én nemzetközi egyezménybe ütközővé nyilvánítva, a mérték miatt), nemzetközi szerződésbe ütközés megállapítása és alkalmazási tilalom elrendelése bármely bíróság előtt folyamatban lévő ugyanilyen ügyben
- indokolás nélküli felmentés bevezetése a közszférában (alkotmányellenessé nyilvánítva)
- a 62 év feletti, eredetileg 70. éves korukig tisztségben maradható bírók, ügyészek, közjegyzők leváltása (a bírókat illetően alaptörvény-ellenessé nyilvánítva, nemzetközi bíróság által eu-jog ellenessé nyilvánítva)
- a legfelső bíróság elnökének leváltása átszervezéssel, nemzetközi egyezménybe ütközővé nyilvánítva
- a választójog gyakorlásának korlátozása előzetes bejelentkezéshez kötéssel (alaptörvény-ellenessé nyilvánítva)
- a választási kampány megszüntetése a kereskedelmi televíziókban (alaptörvény-ellenessé nyilvánítva)
- a hajléktalanok kriminalizálása (alaptörvény-ellenessé nyilvánítva)
- a kötelező óvodai nevelés bevezetése a gyermek három éves korától (alkotmányos)
- a parlament magánrendőrségének felállítása
- nem-kormánybarát rádióadó frekvencia-használati jogának megvonása az ezt jogellenessé nyilvánító bírósági ítéletek ellenére
- a terheltek elvonása törvényes bírájuktól a legfőbb ügyész általi vádemeléssel tetszőleges helyen (alkotmányellenessé nyilvánítva, nemzetközi egyezménybe ütközővé nyilvánítva)
- több mint háromszáz bejegyzett vallási közösség egyházi jogi státuszának közvetlenül a parlament általi megszüntetése, egyesületté nyilvánítása (egyszer alkotmányellenessé nyilvánítva, egyszer alaptörvény-ellenessé nyilvánítva)
- az új Alaptörvény szövegén kívüli, párhuzamos alkotmány-törvények elfogadása (alaptörvény-ellenessé nyilvánítva)
- a fegyveres testületek már nyugdíjas, de 62. életévet be nem töltött, volt tagjai törvényes nyugdíjának 16 %-os csökkentése (alkotmányos)
- a 2010-es választásokon a parlamentből kiesett volt képviselők kedvezményes nyugdíjának 16 %-os csökkentése (alkotmányos)
- az alkotmánybíróság 11 fős létszámának növelése 15-re egyoldalú politikai meghatározottságú, konszenzus nélkül jelölt és választott 4 alkotmánybíróval
- két kormánypárti frakcióvezető alkotmánybíróvá választása
- az alkotmánybíróság elnöke parlament általi választása bevezetése az alkotmánybíróság tagjai által való választás helyett
- a parlament belső szabályzatának módosítása annak érdekében, hogy a frakcióalapítás eredeti, 1998 óta fennállt szabályainak megfelelő képviselők frakcióalapítását megakadályozzák (alkotmányos)
- a rádióra és televízióra vonatkozó, korlátozó szabályok (hatósági tartalomfelügyelet) kiterjesztése az írott sajtóra (alkotmányellenessé nyilvánítva)
- az újságírók információforrásainak védelmére vonatkozó szabályozásban a forrásvédelem kiiktatása (alkotmányellenessé nyilvánítva)
- a benyújtástól számítva másfél hét alatt, június 10-én elfogadott törvény az új fővárosi önkormányzati választási rendszerről, a május 25-i EP-választást követően, amely az akkori eredmények ismeretében egyértelműen a Fidesznek kedvez, néhány hónappal az őszi önkormányzati választások előtt
- Az élelmiszerlánc-felügyeleti díj és a dohánytermék-értékesítést terhelő adó is sérti az uniós szabályokat az Európai Bizottság döntése szerint.
- a rokkantnyugdíjak megszüntetése http://propeller.hu/nagyvilag/3256026-pert-nyert-rokkantnyugdijas-magyar-allammal-szemben
- ...
Lista 2. - államosítás
pénznyerő gépek
http://hvg.hu/itthon/20121002_Demjan_ceget_segitve_tiltottak_be_Kadarek
dohányárudák
http://nol.hu/belfold/mszp__a_trafiktorveny_modositasa_leleplezi_a_trafikmutyit
termőföld
http://www.alon.hu/uj-foldtorveny-es-botranyos-jelenetek-parlamentben-angyan-jozsef-kilepett-fideszbol-reszletes
pártiratok
http://nol.hu/belfold/20120426-einstandolt_partiratok
kórházellátók
http://hvg.hu/itthon/20130211_Megszuntethetnek_28_korhazi_ceget
http://hvg.hu/gazdasag/20121017_Tarlos_maig_nem_szignalta_a_korhazak_alla
szövetkezeti hitelintézetek
http://tenytar.blog.hu/2013/08/29/takarekszovetkezetek_allamositasa_trafikmutyi_deluxe
http://www.origo.hu/gazdasag/20130626-az-allam-atveszi-a-hatalmat-a-takarekszovetkezetek-folott.html
E.ON gázüzletága
http://nol.hu/gazdasag/cimkek/%C3%A1llamos%C3%ADt%C3%A1s
magánnyugdíj pénztárak
http://hvg.hu/gazdasag/20131003_Alig_maradt_az_allamositott_nyugdijpenzek
a Mol többségi tulajdonában lévő, stratégiai gáztárolócég
http://nol.hu/gazdasag/totalis_allamositas
a dunai vasmű megvásárlásának szándéka
http://www.napi.hu/magyar_vallalatok/megszoritasok_jonnek_a_dunaferr-allamositas_miatt.562729.html
jogdíjak
http://index.hu/bloghu/hacsaknem/2013/10/05/jogdijmutyi_a_magyar_kultura_szegyene
patikák
http://index.hu/gazdasag/penzbeszel/2013/10/03/kiknek_lesz_jo_a_patikak_allamositasa/
tankönyvterjesztés és kiadás
http://index.hu/belfold/2013/08/09/az_allam_belep_a_tankonyvpiacra/
iskolák
http://hvg.hu/velemeny/20130205_iskolaallamositas_Rado
Tigáz egyetemes gázszolgáltató kiszorítása a piacról
http://index.hu/gazdasag/2013/10/31/kuszobon_a_tigaz_allamositasa/
http://www.origo.hu/gazdasag/20150615-a-tigaz-is-kivonul-a-lakossagi-gazszolgaltatasbol.html
Lista 3. - alkotmánybíráskodás
- az alkotmánybíróság tagjai jelölésének és megválasztásának módosítása oly módon, hogy a parlamentben képviselettel rendelkező pártok között ez előtte megkövetelt minimális konszenzuskényszer megszűnjék
- az alkotmánybíróság tagjai létszámának növelése 11-ről 15 főre
- a majdnem két éve a 11 tag helyett - a korábbi konszenzuskényszer hiányában blokkolt jelölés és megválasztás miatt - 9 taggal működő alkotmánybíróság feltöltése 5 új, egyoldalúan jelölt és választott bíróval
- három olyan személy alkotmánybíróvá választása, akik a kormánypárt parlamenti képviselői, fontos parlamenti bizottság vezetői voltak
- hat olyan személy alkotmánybíróvá választása, akik megválasztásukkor előre láthatóan hivatali idejüket életkoruknál fogva a 70. éves felső korhatár miatt nem tölthetik ki
- az egyoldalúan megválasztott bírók megbízatási idejének felemelése 9 évről 12-évre
- a 70. éves felső korhatár eltörlése azt követően, hogy két - korábban még a parlamenti pártok egyetértésével jelölt és megválasztott - alkotmánybíró megbízatása ebből az okból járt le
- az alkotmánybíróság folyamatos működése alapvető garanciáját jelentő, az Alaptörvény hatályba lépését követően megalkotott annak a szabálynak a hatályon kívül helyezése, amely előírta, hogy az alkotmánybíró mindaddig gyakorolja hivatását, amíg utódját nem választják meg
- az Alkotmánybíróság négy tagja megválasztásának elmulasztása (egy tagnak 2015. februárjában, még egynek 2016. márciusában, még kettőnek 2016. áprilisában járt le a mandátuma) 2016. április 21-től
- az Alkotmánybíróság elnöke megválasztásának elmulasztása 2016. április 21-től
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)