Mi a probléma a módosítással?
A jelenlegi kormány végső csapást készül mérni a demokráciára. Álláspontunk szerint nem szabad olyan dolgokat beleírni egy Alaptörvénybe, amik bárkinek az emberi jogait sérti, márpedig ez az Alaptörvény gyakorlatilag minden társadalmi csoportnak megnehezítené az életét - mindazokét, akik demokráciában akarnak élni.
Ha ezt a módosítást megszavazzák, az Alaptörvény fogja kimondani:
- az egyetemi hallgatók röghöz kötésének lehetőségét;
- az egyetemek gazdasági autonómiájának felszámolását;
- a hajléktalan emberek hatósági üldözésének lehetőségét;
- az gyermektelen élettársak és az azonos nemű párok kirekesztését a család fogalmából;
- a szólásszabadság korlátozásának lehetőségét;
- a tisztességes választások korlátozását,
- a független igazságszolgáltatás további korlátozását;
- az állam és az egyház elválasztását sértő szabályozást, az egyházak közötti diszkriminációt;
- 22 év alkotmánybírósági döntéseinek érvénytelenítését;
- továbbá azt, hogy a kormánytöbbség bármit beleírhat az Alaptörvénybe, mert azt tartalmi szempontból az Alkotmánybíróság sem vizsgálhatja.
Részleteiben:
- Kizárja a gyermektelen élettársakat és az azonos nemű párokat a család fogalmából; (1. cikk)
Jelenleg: Magyarország védi a házasság intézményét mint férfi és nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját.
A módosítás: A családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony.
Az árva gyermek és az őt nevelő nagynéni vagy keresztapa együttélése nem élvezi a családnak járó alkotmányos védelmet. További információ
- Az állam és egyház elválasztását sértő szabályozást, az egyházak közötti diszkrimináció lehetőségét; (4. cikk)
Jelenleg: Az egyházakra vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.
A módosítás: “Az Országgyűlés sarkalatos törvényben egyházként ismerhet el egyes vallási tevékenységet végző szervezetet”, és “Az egyházakra vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg. A vallási tevékenységet végző szervezetek egyházként való elismerésének feltételeként sarkalatos törvény huzamosabb idejű működést és társadalmi támogatottságot írhat elő.”
Egy jövőbeli kétharmados parlamenti többség megfoszthatja egyházi státuszától akár a Magyar Katolikus Egyházat is, és ez ellen senki semmilyen jogorvoslattal nem élhet. További információ
- A tisztességes választások korlátozása; (5. cikk)
Jelenleg: A sajtószabadságra, valamint a médiaszolgáltatások, a sajtótermékek és a hírközlési piac felügyeletét ellátó szervre vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.
A módosítás: „A demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges megfelelő tájékoztatás, valamint az esélyegyenlőség biztosítása érdekében, politikai reklám médiaszolgáltatásban kizárólag ellenérték nélkül közölhető. Az országgyűlési képviselők általános választásán országos listát, illetve az európai parlamenti képviselők választásán listát állító jelölő szervezetek által és érdekében, az országgyűlési képviselők és az európai parlamenti képviselők választását megelőzően, kampányidőszakban politikai reklám - sarkalatos törvényben meghatározottak szerint kizárólag közszolgálati médiaszolgáltatások útján, egyenlő feltételek mellett tehető közzé.”
A Fidesz az alaptörvény negyedik módosításában alkotmányba rögzítené azokat a kampányt szabályozó rendelkezéseket, amiket Áder János küldött normakontrollra, és az alkotmánybíróság megsemmisített.
Ezek a szabályozások egyértelműen a Fidesznek kedveznének és a Simicska Lajos uralta plakátpiacon kívül gyakorlatilag minden hirdetési felületet korlátoznak. További információ
- A szólásszabadság korlátozásának lehetőségét; (5. cikk)
Módosítás: A véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem irányulhat a magyar nemzet, a
nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságának a megsértésére . Az ilyen közösséghez tartozó személyek — törvényben meghatározottak szerint — jogosultak a közösséget sértő véleménynyilvánítás ellen, emberi méltóságuk megsértése miatt igényeiket bíróság előtt érvényesíteni.
Alkotmányosan fel lehet majd lépni a magyar irodalmi alkotásokat, például Berzsenyi, Petőfi vagy Vörösmarty verseit szavalókkal és terjesztőkkel szemben, hiszen a hazafias költészet gyakran ostorozza a nemzetet, amit könnyen lehet a magyar nemzet méltóságának megsértéseként értelmezni. Olyan sorokkal szemben nyitják meg az alkotmányos fellépés lehetőségét, mint a “Mi a magyar most? – Rút sybarita váz.” (Berzsenyi Dániel), “Élt egy nép a Tisza táján, Századokig, lomhán, gyáván.” (Petőfi Sándor), “Neve szégyen, neve átok: Ezzé lett magyar hazátok.” (Vörösmarty Mihály). További információ
- Az egyetemek gazdasági autonómiájának felszámolását; (6. cikk)
Jelenleg: A felsőoktatási intézmények a kutatás és a tanítás tartalmát, módszereit illetően önállóak, szervezeti rendjüket és gazdálkodásukat törvény szabályozza.
A módosítás: "A felsőoktatási intézmények a kutatás és a tanítás tartalmát, módszereit illetően önállóak, szervezeti rendjüket törvény szabályozza . Az állami felsőoktatási intézmények gazdálkodási rendjét törvény keretei között a Kormány határozz a meg, gazdálkodásukat a Kormány felügyeli.”
- Az egyetemi hallgatók röghöz kötésének lehetőségét; (7. cikk)
A módosítás: Törvény a felsőfokú oktatásban való részesülés anyagi támogatását meghatározott időtartamú olyan foglalkoztatásban való részvételhez, illetve vállalkozási tevékenység gyakorlásához kötheti, amelyet a magyar jog szabályoz.
A legtehetségesebb, állami finanszírozásban részesült fiatalok akár egy évtizedre is el lennének zárva tudományos pályájuk érdemi folytatásától; pl. a bálnák életével, sarkkutatással vagy a mélytengeri biológiával, esetleg az egyiptomi régészettel foglalkozó tehetségek nem állhatnak majd külföldi egyetem alkalmazásában, így nem öregbíthetik a kiváló magyar felsőoktatás nemzetközi hírnevét. További információ
- A hajléktalan emberek hatósági üldözésének lehetőségét; (8. cikk)
Jelenleg: Magyarország törekszik arra, hogy az emberhez méltó lakhatás feltételeit és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést mindenki számára biztosítsa.
A módosítás: "Az emberhez méltó lakhatás feltételeinek a megteremtését az állam és a helyi önkormányzatok azzal is segítik, hogy törekszenek valamennyi hajlék nélkül élő személy számára szállást biztosítani. Törvény vagy helyi önkormányzat rendelete a közrend, a közbiztonság, a közegészség és a kulturális értékek védelme érdekében, a közterület meghatározott részére vonatkozóan jogellenessé minősítheti az életvitelszerűen megvalósuló közterületi tartózkodást.” További információ
- A kormánytöbbség bármit beleírhat az Alaptörvénybe, mert azt tartalmi szempontból az Alkotmánybíróság sem vizsgálhatja; (12. cikk)
Az Alkotmánybíróság az Alaptörvényt és az Alaptörvény módosítását csak a megalkotására és kihirdetésére vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelmények tekintetében vizsgálhatja felül. E vizsgálatot
a) az elfogadott, de még ki nem hirdetett Alaptörvény és Alaptörvény-módosítás tekintetében a köztársasági elnök,
b) a kihirdetéstől számított harminc napon belül a Kormány, az országgyűlési képviselők egynegyede, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész vagy az alapvető jogok biztosa kezdeményezheti.”
A hatalomban lévő politikai erő megfelelő többség birtokában bármit az Alaptörvénybe foglalhatna, akár azt is, hogy nem négy, hanem ötvenévente lesznek parlamenti választások, és ez ellen az Alkotmánybíróság képtelen lesz fellépni. További információ
- A független igazságszolgáltatás további korlátozását; (13. cikk)
Jelenleg: A bíróságok szervezetének és igazgatásának, a bírák jogállásának részletes szabályait, valamint a bírák javadalmazását sarkalatos törvény határozza meg.
A módosítás: Az Országos Bírósági Hivatal elnökét a bírák közül kilenc évre a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja. Az Országos Bírósági Hivatal elnökének megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
- A tisztességes bírósági eljárást sértő szabályozást (14. Cikk)
A módosítás: "Az ésszerű határidőn belüli bírói döntéshez való alapjog érvényesülése és a bíróságok kiegyensúlyozott ügyterhelése érdekében sarkalatos törvényben meghatározottak szerint az Országos Bírósági Hivatal elnöke sarkalatos törvényben meghatározott ügyek tárgyalására az általános illetékességű bíróságtól eltérő, azonos hatáskörű bíróságot jelölhet ki.”
- 22 év alkotmánybírósági döntéseinek érvénytelenítését; (19. cikk)
A módosítás: Az Alaptörvény hatálybalépése előtt meghozott alkotmánybírósági határozatok hatályukat vesztik.
2013. március 8., péntek
2013. március 7., csütörtök
„Komoly figyelmeztetés” Strasbourgból üzentek Orbánéknak
Levélben válaszolt az Európa Tanács főtitkárának Navracsics Tibor. A miniszterelnök-helyettes azt írta: az Alkotmánybíróság nem tartalmi okok miatt semmisítette meg az átmeneti rendelkezéseket, ezért az alaptörvény mostani változtatásai a vitatott passzusok beépítését célozzák. Thorbjorn Jagland egy német lapnak adott interjújában elmondta: Kövér Lászlóhoz és Navracsics Tiborhoz fordult annak érdekében, hogy az alaptörvény-módosítás hétfőre tervezett szavazását halasszák el.
Hétfőre tervezi az alaptörvény negyedik módosításáról szóló szavazást az országgyűlés. Többek között ez a dátum, és a változtatás módja váltotta ki az Európa Tanács főtitkárának aggodalmát, aki szerint a módosítás benyújtása és várható elfogadása között túl kevés idő telik el, így az Uniónak nincs elég ideje tanulmányozni a alkotmányos erőre emelkedő részeket. Thorbjorn Jagland azt is állította: aggályosnak tartja az alkotmánymódosítás összeegyeztethetőségét a jogállamiság elvével.
A kormánypárti javaslat a korábban az Alkotmánybíróság által megsemmisített átmeneti rendelkezések alaptörvénybe emelését javasolta, vagyis az alkotmány szerint a családi kapcsolat alapja a házasság, vagy a szülő gyermek viszony lenne, törvényre emelkedne az egyetemisták röghöz kötése és tilos lenne az utcán élni. A Financial Times szerkesztőségi cikkében arról írt: az uniónak kilátásba kellene helyeznie Magyarország szavazati jogának megvonását, hogy így ösztönözzék az Orbán-kormányt a demokratikus normák betartására. Kovács László uniós biztos szerint ez egy komoly figyelmeztetés.
„Én a Financial Times ilyesfajta cikkeit nagyon komolyan venném a kormány helyében, de hát a kormány ennék sokkal súlyosabb figyelmeztetéseket is figyelmen kívül hagy, sőt, akár ellenkezőjére fordítja” – mondta Kovács László, volt uniós biztos az ATV-ben.
Hasonló véleményen van az Európa Tanács főtitkárának az ügyben levelet küldő Magyar Helsinki Bizottság szakértője is, aki szerint annak azonban kicsi az esélye, hogy ez a szankció valóban megtörténik.
„Ennek a döntésnek a meghozatalához a Tanácsban egyhangú szavazatra van szükség, ennek a politikai realitása minimális” – fogalmazott Tóth Balázs, a Magyar Helsinki Bizottság programvezetője.
Navracsics Tibor csütörtökön levélben válaszolt az Európa Tanács főtitkárának. A miniszterelnök-helyettes szerint az Alkotmánybíróság formai okok miatt semmisítette meg a vitatott jogszabályokat, a mostani változtatások a rendelkezések beépítését szolgálják. Navracsics Tibor azt is jelezte: bármikor áll a főtitkár rendelkezésére a kérdések tisztázása érdekében.
atv.hu
Hétfőre tervezi az alaptörvény negyedik módosításáról szóló szavazást az országgyűlés. Többek között ez a dátum, és a változtatás módja váltotta ki az Európa Tanács főtitkárának aggodalmát, aki szerint a módosítás benyújtása és várható elfogadása között túl kevés idő telik el, így az Uniónak nincs elég ideje tanulmányozni a alkotmányos erőre emelkedő részeket. Thorbjorn Jagland azt is állította: aggályosnak tartja az alkotmánymódosítás összeegyeztethetőségét a jogállamiság elvével.
A kormánypárti javaslat a korábban az Alkotmánybíróság által megsemmisített átmeneti rendelkezések alaptörvénybe emelését javasolta, vagyis az alkotmány szerint a családi kapcsolat alapja a házasság, vagy a szülő gyermek viszony lenne, törvényre emelkedne az egyetemisták röghöz kötése és tilos lenne az utcán élni. A Financial Times szerkesztőségi cikkében arról írt: az uniónak kilátásba kellene helyeznie Magyarország szavazati jogának megvonását, hogy így ösztönözzék az Orbán-kormányt a demokratikus normák betartására. Kovács László uniós biztos szerint ez egy komoly figyelmeztetés.
„Én a Financial Times ilyesfajta cikkeit nagyon komolyan venném a kormány helyében, de hát a kormány ennék sokkal súlyosabb figyelmeztetéseket is figyelmen kívül hagy, sőt, akár ellenkezőjére fordítja” – mondta Kovács László, volt uniós biztos az ATV-ben.
Hasonló véleményen van az Európa Tanács főtitkárának az ügyben levelet küldő Magyar Helsinki Bizottság szakértője is, aki szerint annak azonban kicsi az esélye, hogy ez a szankció valóban megtörténik.
„Ennek a döntésnek a meghozatalához a Tanácsban egyhangú szavazatra van szükség, ennek a politikai realitása minimális” – fogalmazott Tóth Balázs, a Magyar Helsinki Bizottság programvezetője.
Navracsics Tibor csütörtökön levélben válaszolt az Európa Tanács főtitkárának. A miniszterelnök-helyettes szerint az Alkotmánybíróság formai okok miatt semmisítette meg a vitatott jogszabályokat, a mostani változtatások a rendelkezések beépítését szolgálják. Navracsics Tibor azt is jelezte: bármikor áll a főtitkár rendelkezésére a kérdések tisztázása érdekében.
atv.hu
Washington is aggódik a magyar alkotmánymódosítás miatt
Az Egyesült Államok osztja az Európa Tanács aggodalmát az előterjesztett magyar alkotmánymódosítással kapcsolatban - szögezte le a Washingtonban helyi idő szerint csütörtök délután kiadott közleményében Victoria Nuland amerikai külügyi szóvivő.
"Ezek a módosítások közelebbi vizsgálatot és a tudatosabb megfontolást érdemelnek, mert veszélyeztethetik az intézményi függetlenséget, valamint a fékeket és az egyensúlyokat, amelyek a demokratikus kormányzást fémjelzik" - hangzott a washingtoni közlemény.
"Az Egyesült Államok arra ösztönzi Magyarország kormányát és parlamentjét, biztosítsa, hogy az alkotmánymódosítások mérlegelésének folyamata tiszteletben tartsa a jogállamiságot és a bírósági felülvizsgálatot, nyitott legyen az egész magyar társadalom más érintettjeinek nézeteire, valamint hogy továbbra is fogékony legyen az Európa Tanács Velencei Bizottságának szakértelmére" - állt az amerikai külügyminisztérium szóvivője által kiadott kommünikében.
MTI
"Ezek a módosítások közelebbi vizsgálatot és a tudatosabb megfontolást érdemelnek, mert veszélyeztethetik az intézményi függetlenséget, valamint a fékeket és az egyensúlyokat, amelyek a demokratikus kormányzást fémjelzik" - hangzott a washingtoni közlemény.
"Az Egyesült Államok arra ösztönzi Magyarország kormányát és parlamentjét, biztosítsa, hogy az alkotmánymódosítások mérlegelésének folyamata tiszteletben tartsa a jogállamiságot és a bírósági felülvizsgálatot, nyitott legyen az egész magyar társadalom más érintettjeinek nézeteire, valamint hogy továbbra is fogékony legyen az Európa Tanács Velencei Bizottságának szakértelmére" - állt az amerikai külügyminisztérium szóvivője által kiadott kommünikében.
MTI
Kiábrándító adatokat közölt a KSH a magyarok helyzetéről
Szerző: hvg.hu
Közel másfél millióan nem tudták rendesen fűteni a lakásukat, hat és fél millió magyar nem engedheti meg magának a nyaralást, az emberek közel kétharmada szerint pedig csak romlani fog a helyzet – derül ki a KSH legfrissebb kiadványából, mely a 2011-es jövedelmi adatok mellett közölte azt is, az emberek tavaly hogyan élték meg helyzetüket.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) megvizsgálta, hogyan vélekedtek az emberek 2012-ben az alapvetőnek tekintett szükségleteik kielégítéséről. A KSH felméréséből kiderül, az összes háztartás csaknem egyhatoda nem tudta megfelelően fűteni lakását, ezekben a családokban 1 millió 422 ezer ember él. Általánosságban az elégtelenül fűtött otthon oka leginkább az alacsony jövedelem, ugyanis az alsó jövedelmi kategóriában élők harmada (mintegy 325 ezer személy) nélkülözte a fűtést, míg a leggazdagabbak közül csak 3,7 százalék (36 ezer fő).
A település típusát tekintve főként a vidéki városok háztartásai érintettek (21,3 százalék), és kevésbé vannak jelen a községek háztartásai (13,9 százalék). A gyermekes háztartások közül a három és annál több gyermeket nevelők között minden ötödik háztartásban gondot jelent a fűtési költségek előteremtése. Kiemelten veszélyeztetettnek tekinthetjük az egyedül élőket is (mivel a lakás fenntartása relatíve náluk jelenti a legnagyobb megterhelést), közülük majd minden negyedik (213 ezer fő) nyilatkozott úgy, hogy nem tudja lakását megfelelően fűteni.
A háztartások arról is nyilatkoztak, hogy volt-e az elmúlt 12 hónapban hátralékuk az egyes lakhatással kapcsolatos számláik fizetésével. Lakbérhátralékot az alsó jövedelmi tizedben a háztartások több mint fele halmozott fel, de még az alsó kétötödben is jelentős ez a kockázat. Nehéz helyzetben vannak a gyermeküket egyedül nevelő szülők is, e háztartások 48,3 százaléka késett már a fizetéssel. A közös költséget az érintett háztartások 11 százaléka nem tudta megfelelő időben fizetni.
Főként az alacsony jövedelműek és az aktív korú népesség fizetett késedelmesen, azokban a háztartásokban, ahol legalább egy 65 év feletti személy is él, a közös költséggel elmaradók aránya mindössze 3,4 százalékos.
Valamilyen közüzemi díjtartozása mintegy 759 ezer háztartásnak volt az elmúlt 12 hónapban. Ezekben a háztartásokban él a népesség 23,9 százaléka (2 millió 347 ezer fő). A késedelmes fizetésben lévők többsége (75 százaléka) jellemzően nem egyszer, hanem többször került pénzzavarba.
A KSH adatai szerint több mint 665 ezer háztartás volt érintett lakáshitelek törlesztésében 2012-ben. A lakáshitelesek 23,5 százaléka az utóbbi 12 hónapban legalább egy alkalommal nem tudta időben fizetni a hitel törlesztőrészletét. A három- és annál több gyermekesek között a késve fizetők aránya kiemelkedően magas (35,1 százalékos) volt, és e probléma több mint 19 ezer családot érintett.
A magyarok harmada nem engedheti magának a húsevést
A lakásfenntartás mellett jelentős kiadási tételt jelentenek az élelmiszerre fordított összegek. 2012-ben Magyarországon a lakosság közel harmada nem engedhette meg magának, hogy minden második nap húst (vegetáriánusok ezzel egyenértékű ételt) fogyasszon.
A depriváltak közé kerülésre annál nagyobb az esély, minél alacsonyabb jövedelmi tizedbe tartozik az adott háztartás. Ezekben a háztartásokban nagyságrendileg is többen élnek, mint a jobb módúakban.
A lakosság saját anyagi helyzetét nem csak az alapján minősíti, hogy az alapvető szükségleteit, az étkezést vagy a lakhatást ki tudja-e önmaga számára megfelelő mértékben és minőségben elégíteni, hanem például az alapján is, hogy anyagi lehetőségei lehetővé teszik-e számára, hogy a testi-lelki feltöltődéshez szükséges programokon részt vehessen, képes-e megfizetni évente legalább egy egyhetes nyaralást.
Hat és fél millió embernek luxus a nyaralás
2012 márciusában a megkérdezett háztartásokban élők több mint kétharmada (6 millió 579 ezer fő) nyilatkozott úgy, hogy pénzhiány miatt nem tud elmenni nyaralni évente egyszer, legalább egy hétre. A nyaralás költségeit az aktív háztartásokban élők 62,1 százaléka (4 millió 424 ezer fő) sem tudta jövedelméből kigazdálkodni.
A háztartások többségének megtakarítási nehézségeire utal, hogy egy váratlan, nagyobb összegű kiadást 73,4 százalékuk (2 millió 773 ezer háztartás) nem tud saját erőből megfizetni.
A háztartások jövedelemelvárásai szoros összefüggést mutatnak a háztartás tényleges jövedelmi helyzetével. Ennek megfelelően – a háztartások szubjektív megítélése alapján – a legalacsonyabb jövedelmi ötödbe tartozók az országos átlag 2/3-ából tudnának átlagosan megélni, míg a legfelső ötödbe tartozóknak az országos átlagnál egyharmaddal több jövedelemre lenne szükségük.
Az átlagos megélhetéshez a gyermekesek számára havonta fejenként 82 ezer forint, míg a gyermektelenek számára ugyanehhez a szinthez 140 ezer forint kellene. A gyermekesek a különböző megélhetési szintekhez mintegy 40 százalékkal kevesebb szükséges jövedelmet társítottak, mint a gyermektelenek.
59 százalék szerint csak romlik a helyzet
Az anyagi helyzet jövőbeni változásainak tekintetében meglehetősen pesszimista a lakosság: nagy többségük (58,6 százalék) úgy gondolja, hogy maga és családja pénzügyi helyzete romlani fog a kérdezést követő 12 hónapban, harmaduk szerint nem fog változni az eddigiekhez képest, és csak 7,5 százalékuk reménykedik helyzete jobbra fordulásában.
Területi szempontból a dél-dunántúliak a legpesszimistábbak (65,4 százalék), de még a legkedvezőbb arányt felmutató nyugat-dunántúli régió lakosai között is 45,5 százalék számolt anyagi helyzetük romlásával.
A fiatalok háztartásai – melyek csak 29 évesekből, vagy fiatalabbakból állnak – alkotják ma Magyarországon azt az egyetlen társadalmi csoportot, melynek többsége (52,5 százalék) nem várt lényeges változást, és amelynek tagjai a többiekhez képest nagyobb arányban bíztak a pozitív fordulatban (12,8 százalék).
Közel másfél millióan nem tudták rendesen fűteni a lakásukat, hat és fél millió magyar nem engedheti meg magának a nyaralást, az emberek közel kétharmada szerint pedig csak romlani fog a helyzet – derül ki a KSH legfrissebb kiadványából, mely a 2011-es jövedelmi adatok mellett közölte azt is, az emberek tavaly hogyan élték meg helyzetüket.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) megvizsgálta, hogyan vélekedtek az emberek 2012-ben az alapvetőnek tekintett szükségleteik kielégítéséről. A KSH felméréséből kiderül, az összes háztartás csaknem egyhatoda nem tudta megfelelően fűteni lakását, ezekben a családokban 1 millió 422 ezer ember él. Általánosságban az elégtelenül fűtött otthon oka leginkább az alacsony jövedelem, ugyanis az alsó jövedelmi kategóriában élők harmada (mintegy 325 ezer személy) nélkülözte a fűtést, míg a leggazdagabbak közül csak 3,7 százalék (36 ezer fő).
A település típusát tekintve főként a vidéki városok háztartásai érintettek (21,3 százalék), és kevésbé vannak jelen a községek háztartásai (13,9 százalék). A gyermekes háztartások közül a három és annál több gyermeket nevelők között minden ötödik háztartásban gondot jelent a fűtési költségek előteremtése. Kiemelten veszélyeztetettnek tekinthetjük az egyedül élőket is (mivel a lakás fenntartása relatíve náluk jelenti a legnagyobb megterhelést), közülük majd minden negyedik (213 ezer fő) nyilatkozott úgy, hogy nem tudja lakását megfelelően fűteni.
A háztartások arról is nyilatkoztak, hogy volt-e az elmúlt 12 hónapban hátralékuk az egyes lakhatással kapcsolatos számláik fizetésével. Lakbérhátralékot az alsó jövedelmi tizedben a háztartások több mint fele halmozott fel, de még az alsó kétötödben is jelentős ez a kockázat. Nehéz helyzetben vannak a gyermeküket egyedül nevelő szülők is, e háztartások 48,3 százaléka késett már a fizetéssel. A közös költséget az érintett háztartások 11 százaléka nem tudta megfelelő időben fizetni.
Főként az alacsony jövedelműek és az aktív korú népesség fizetett késedelmesen, azokban a háztartásokban, ahol legalább egy 65 év feletti személy is él, a közös költséggel elmaradók aránya mindössze 3,4 százalékos.
Valamilyen közüzemi díjtartozása mintegy 759 ezer háztartásnak volt az elmúlt 12 hónapban. Ezekben a háztartásokban él a népesség 23,9 százaléka (2 millió 347 ezer fő). A késedelmes fizetésben lévők többsége (75 százaléka) jellemzően nem egyszer, hanem többször került pénzzavarba.
A KSH adatai szerint több mint 665 ezer háztartás volt érintett lakáshitelek törlesztésében 2012-ben. A lakáshitelesek 23,5 százaléka az utóbbi 12 hónapban legalább egy alkalommal nem tudta időben fizetni a hitel törlesztőrészletét. A három- és annál több gyermekesek között a késve fizetők aránya kiemelkedően magas (35,1 százalékos) volt, és e probléma több mint 19 ezer családot érintett.
A magyarok harmada nem engedheti magának a húsevést
A lakásfenntartás mellett jelentős kiadási tételt jelentenek az élelmiszerre fordított összegek. 2012-ben Magyarországon a lakosság közel harmada nem engedhette meg magának, hogy minden második nap húst (vegetáriánusok ezzel egyenértékű ételt) fogyasszon.
A depriváltak közé kerülésre annál nagyobb az esély, minél alacsonyabb jövedelmi tizedbe tartozik az adott háztartás. Ezekben a háztartásokban nagyságrendileg is többen élnek, mint a jobb módúakban.
A lakosság saját anyagi helyzetét nem csak az alapján minősíti, hogy az alapvető szükségleteit, az étkezést vagy a lakhatást ki tudja-e önmaga számára megfelelő mértékben és minőségben elégíteni, hanem például az alapján is, hogy anyagi lehetőségei lehetővé teszik-e számára, hogy a testi-lelki feltöltődéshez szükséges programokon részt vehessen, képes-e megfizetni évente legalább egy egyhetes nyaralást.
Hat és fél millió embernek luxus a nyaralás
2012 márciusában a megkérdezett háztartásokban élők több mint kétharmada (6 millió 579 ezer fő) nyilatkozott úgy, hogy pénzhiány miatt nem tud elmenni nyaralni évente egyszer, legalább egy hétre. A nyaralás költségeit az aktív háztartásokban élők 62,1 százaléka (4 millió 424 ezer fő) sem tudta jövedelméből kigazdálkodni.
A háztartások többségének megtakarítási nehézségeire utal, hogy egy váratlan, nagyobb összegű kiadást 73,4 százalékuk (2 millió 773 ezer háztartás) nem tud saját erőből megfizetni.
A háztartások jövedelemelvárásai szoros összefüggést mutatnak a háztartás tényleges jövedelmi helyzetével. Ennek megfelelően – a háztartások szubjektív megítélése alapján – a legalacsonyabb jövedelmi ötödbe tartozók az országos átlag 2/3-ából tudnának átlagosan megélni, míg a legfelső ötödbe tartozóknak az országos átlagnál egyharmaddal több jövedelemre lenne szükségük.
Az átlagos megélhetéshez a gyermekesek számára havonta fejenként 82 ezer forint, míg a gyermektelenek számára ugyanehhez a szinthez 140 ezer forint kellene. A gyermekesek a különböző megélhetési szintekhez mintegy 40 százalékkal kevesebb szükséges jövedelmet társítottak, mint a gyermektelenek.
59 százalék szerint csak romlik a helyzet
Az anyagi helyzet jövőbeni változásainak tekintetében meglehetősen pesszimista a lakosság: nagy többségük (58,6 százalék) úgy gondolja, hogy maga és családja pénzügyi helyzete romlani fog a kérdezést követő 12 hónapban, harmaduk szerint nem fog változni az eddigiekhez képest, és csak 7,5 százalékuk reménykedik helyzete jobbra fordulásában.
Területi szempontból a dél-dunántúliak a legpesszimistábbak (65,4 százalék), de még a legkedvezőbb arányt felmutató nyugat-dunántúli régió lakosai között is 45,5 százalék számolt anyagi helyzetük romlásával.
A fiatalok háztartásai – melyek csak 29 évesekből, vagy fiatalabbakból állnak – alkotják ma Magyarországon azt az egyetlen társadalmi csoportot, melynek többsége (52,5 százalék) nem várt lényeges változást, és amelynek tagjai a többiekhez képest nagyobb arányban bíztak a pozitív fordulatban (12,8 százalék).
2013. március 6., szerda
ET-főtitkár: Halasszák el az alkotmánymódosítást!
Thorbjørn Jagland szerint aggályos, hogy az Alkotmánybíróság által megsemmisített átmeneti intézkedéseket akarja beemelni az alaptörvénybe a kormány, ami azt a benyomást kelti, hogy az Alkotmánybíróság felülbírálására használnák a kétharmadot.
Thorbjørn Jagland, a strasbourgi székhelyű Európa Tanács főtitkára szerdán felszólította a magyar kormányt, hogy halassza el a jövő hétfőre tervezett szavazást az alaptörvény módosításáról, és tegye lehetővé, hogy a javasolt módosításokat megvizsgálhassa a Velencei Bizottság.
„Aggályosnak tartom az alkotmánymódosítás összeegyeztethetőségét a jogállamiság elvével” – áll Jagland szerdai nyilatkozatában. A főtitkár szerint a magyar kormány újra be akarja vezetni azokat az átmeneti intézkedéseket, amelyeket az Alkotmánybíróság megsemmisített. „Ez azt a benyomást kelti, hogy a kormány az Alkotmánybíróság felülbírálására kívánja felhasználni kétharmados parlamenti többségét, és ez veszélyeztetheti a fékek és ellensúlyok demokráciákon belüli alapelvét” – fogalmazott Thorbjørn Jagland.
Thorbjørn Jagland, a strasbourgi székhelyű Európa Tanács főtitkára szerdán felszólította a magyar kormányt, hogy halassza el a jövő hétfőre tervezett szavazást az alaptörvény módosításáról, és tegye lehetővé, hogy a javasolt módosításokat megvizsgálhassa a Velencei Bizottság.
„Aggályosnak tartom az alkotmánymódosítás összeegyeztethetőségét a jogállamiság elvével” – áll Jagland szerdai nyilatkozatában. A főtitkár szerint a magyar kormány újra be akarja vezetni azokat az átmeneti intézkedéseket, amelyeket az Alkotmánybíróság megsemmisített. „Ez azt a benyomást kelti, hogy a kormány az Alkotmánybíróság felülbírálására kívánja felhasználni kétharmados parlamenti többségét, és ez veszélyeztetheti a fékek és ellensúlyok demokráciákon belüli alapelvét” – fogalmazott Thorbjørn Jagland.
2013. március 5., kedd
Az alkotmánymódosítás európai vizsgálatát kérik civil szervezetek
Az alaptörvény tervezett negyedik módosításának európai vizsgálatát kérte a Magyar Helsinki Bizottság, az Eötvös Károly Intézet (EKINT) és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), mert szerintük a tervezett módosítások sértik az európai értékeket, veszélyeztetik azok magyarországi érvényesülését és ellentétesek Magyarország uniós kötelezettségeivel.
A civil szervezetek az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményükben azt írták: levélben fordultak az Európa Tanács főtitkárához, illetve az Európai Unió alapjogi biztosához, és tájékoztatták az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének jelentéstevőit Magyarország alaptörvényének tervezett negyedik módosítása ügyében. A civilek elsősorban azt kérték, hogy a Velencei Bizottság véleményezze az alaptörvény tervezett módosítását.
A három szervezet szerint „a módosítások aláássák a jogállamot és az alkotmányosságot Magyarországon azzal, hogy tovább gyengítik az Alkotmánybíróságnak a parlament fölötti kontrollját, valamint azzal, hogy ismételten és tömegesen az alaptörvényben rögzítenék azokat a szabályokat, amelyeket az Alkotmánybíróság korábban alkotmányellenesnek, illetve az Emberi Jogok Európai Egyezményével ellentétesnek talált”. A három szervezet arra kérte Thorbjorn Jaglandot, az Európa Tanács főtitkárát, hogy a jogállamiság, valamint az Emberi Jogok Európai Egyezményében biztosított jogok magyarországi érvényesülése érdekében kérje fel a Velencei Bizottságot az alaptörvény tervezett negyedik módosításának véleményezésére. Viviane Redinget, az Európai Unió alapjogi biztosát pedig arra, hogy „minden rendelkezésére álló eszközzel” lépjen fel az Európai Unióról szóló szerződésben foglalt értékek magyar jogrendszerben való érvényesüléséért.
Közleményükben kitértek arra is, hogy az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének raportőreivel – magyarországi látogatásuk során – személyesen osztották meg fenntartásaikat a módosításokkal kapcsolatban. Mint írták, az Európa Tanács ezután dönt majd arról, hogy, indokolt-e eljárást indítani Magyarország ellen az emberi jogok egyezményében foglalt kötelezettségek súlyos megsértése miatt. A Fidesz és a KDNP képviselői azt követően terjesztették a parlament elé a negyedik módosítást, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) korábban megsemmisítette az átmeneti rendelkezések több passzusát; az előterjesztés ezek egy részét építené be az alaptörvénybe.
A kormánypártok az alaptörvényben rögzítenék a többi között a hallgatói szerződés lehetőségét, valamint azt, hogy az Ab az értelmezés során nem vehetné figyelembe az alaptörvény hatálybalépése előtt hozott Ab-határozatokat és azok indoklását. Az előterjesztés rögzíti, hogy a családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony, és megváltoztatná a véleménynyilvánításról szóló részt is. Ugyancsak az alaptörvénybe kerülne a választásokat megelőző kampány egyes elemeinek szabályozása. A hajléktalanok ügyét is alkotmányos szintre emelnék a kormánypártok.
http://mandiner.hu/cikk/20130305_az_alkotmanymodositas_europai_vizsgalatat_kerik_civil_szervezetek
A civil szervezetek az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményükben azt írták: levélben fordultak az Európa Tanács főtitkárához, illetve az Európai Unió alapjogi biztosához, és tájékoztatták az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének jelentéstevőit Magyarország alaptörvényének tervezett negyedik módosítása ügyében. A civilek elsősorban azt kérték, hogy a Velencei Bizottság véleményezze az alaptörvény tervezett módosítását.
A három szervezet szerint „a módosítások aláássák a jogállamot és az alkotmányosságot Magyarországon azzal, hogy tovább gyengítik az Alkotmánybíróságnak a parlament fölötti kontrollját, valamint azzal, hogy ismételten és tömegesen az alaptörvényben rögzítenék azokat a szabályokat, amelyeket az Alkotmánybíróság korábban alkotmányellenesnek, illetve az Emberi Jogok Európai Egyezményével ellentétesnek talált”. A három szervezet arra kérte Thorbjorn Jaglandot, az Európa Tanács főtitkárát, hogy a jogállamiság, valamint az Emberi Jogok Európai Egyezményében biztosított jogok magyarországi érvényesülése érdekében kérje fel a Velencei Bizottságot az alaptörvény tervezett negyedik módosításának véleményezésére. Viviane Redinget, az Európai Unió alapjogi biztosát pedig arra, hogy „minden rendelkezésére álló eszközzel” lépjen fel az Európai Unióról szóló szerződésben foglalt értékek magyar jogrendszerben való érvényesüléséért.
Közleményükben kitértek arra is, hogy az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének raportőreivel – magyarországi látogatásuk során – személyesen osztották meg fenntartásaikat a módosításokkal kapcsolatban. Mint írták, az Európa Tanács ezután dönt majd arról, hogy, indokolt-e eljárást indítani Magyarország ellen az emberi jogok egyezményében foglalt kötelezettségek súlyos megsértése miatt. A Fidesz és a KDNP képviselői azt követően terjesztették a parlament elé a negyedik módosítást, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) korábban megsemmisítette az átmeneti rendelkezések több passzusát; az előterjesztés ezek egy részét építené be az alaptörvénybe.
A kormánypártok az alaptörvényben rögzítenék a többi között a hallgatói szerződés lehetőségét, valamint azt, hogy az Ab az értelmezés során nem vehetné figyelembe az alaptörvény hatálybalépése előtt hozott Ab-határozatokat és azok indoklását. Az előterjesztés rögzíti, hogy a családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony, és megváltoztatná a véleménynyilvánításról szóló részt is. Ugyancsak az alaptörvénybe kerülne a választásokat megelőző kampány egyes elemeinek szabályozása. A hajléktalanok ügyét is alkotmányos szintre emelnék a kormánypártok.
http://mandiner.hu/cikk/20130305_az_alkotmanymodositas_europai_vizsgalatat_kerik_civil_szervezetek
2013. március 4., hétfő
Német külügyes kritizálja az Orbán-kormányt a FAZ-ban
Szerző: MTI
Aggasztóak az Alkotmánybíróság jogkörét érintő törvényjavaslatok - írta Michael Link, a német külügyminisztérium államminisztere a Frankfurter Allgemeine Zeitung című német konzervatív lap kedden megjelenő számában.
A Magyarországnak jogállamnak kell maradnia című írásában Michael Link az alaptörvény tervezett módosításával kapcsolatban kifejtette: "még a látszatát is el kell kerülni annak, hogy megkérdőjeleződik a hatalmi ágak szétválasztása".
"Kívánatos, hogy Magyarország bizonyítsa: rendelkezik a hatalmi ágak szétválasztására épülő hatékony ellenőrző mechanizmusokkal" - vélekedett a német külügyminisztérium államminisztere.
"Kívánatos továbbá, hogy a kormány "mértékkel" éljen kétharmados parlamenti többségével, és fogadja meg az Európai Bizottság és az Európa Tanács javaslatait" - tette hozzá Michael Link.
Aggasztóak az Alkotmánybíróság jogkörét érintő törvényjavaslatok - írta Michael Link, a német külügyminisztérium államminisztere a Frankfurter Allgemeine Zeitung című német konzervatív lap kedden megjelenő számában.
A Magyarországnak jogállamnak kell maradnia című írásában Michael Link az alaptörvény tervezett módosításával kapcsolatban kifejtette: "még a látszatát is el kell kerülni annak, hogy megkérdőjeleződik a hatalmi ágak szétválasztása".
"Kívánatos, hogy Magyarország bizonyítsa: rendelkezik a hatalmi ágak szétválasztására épülő hatékony ellenőrző mechanizmusokkal" - vélekedett a német külügyminisztérium államminisztere.
"Kívánatos továbbá, hogy a kormány "mértékkel" éljen kétharmados parlamenti többségével, és fogadja meg az Európai Bizottság és az Európa Tanács javaslatait" - tette hozzá Michael Link.
Egy jó döntés
Ugró Miklós
Magyar Nemzet
Kellő óvatossággal lehet kritizálni az Alkotmánybíróság (AB) döntéseit is – nyilatkozta a miniszterelnök, de ez ügyben mintha még legodaadóbb hívei sem hallgatnának rá, s meglehetős keresetlen szavakkal minősítgetik a testület némelyik határozatát.
Való igaz, a kormányt pártoló honpolgároknak nem sok örömük fakadt az AB legutóbbi döntései nyomán, ám azt nem az óvatosság mondatja velem, hogy ennek ellenére se keressünk holmi ellenzékiséget, pártos vagy ideológiai befolyást az ítéletek hátterében. Ellenben afféle kósza benyomásom támadt, hogy presztízsszempontok zavarják meg a bírák tárgyilagosságát. Kézenfekvő feltételezés lenne, hogy az AB a függetlenségét szeretné a törvényhozók magabiztosságát megtépázó állásfoglalásaival bizonygatni, de valóban független szellemiség és lelkület nem érzi szükségét saját önállósága folytonos propagálásának. Inkább azt a törekvést vélem felfedezni, hogy az AB kizárólagos kompetenciájának tartja, hogy eldönthesse, melyik határozatához melyik alkotmányt tartja mérvadónak. Egyáltalán, senki ne vitassa el a jogát, hogy a régi alkotmányt is érvényesnek tekintse, és ha érdeke úgy kívánja, az új alaptörvényt figyelmen kívül hagyja.
Ilyen felvezetés után talán nem lepődik meg a tisztelt olvasó, hogy ezúttal a feltétlen elismerés hangján kívánok szólni az AB legújabb, a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvénnyel kapcsolatos döntéséről. Nem semmisítette meg az egész törvényt, csak a gyenge pontokra mutatott rá, s küldte vissza a parlamentnek, gondolják újra s reparálják meg azokat. Az Alkotmánybíróság elismerte: az államnak joga van ahhoz, hogy meghatározza és eldöntse, milyen szervezeteket ismer el s támogat egyházként. Ez volt a törvény legkényesebb része, hiszen a valódi vallási közösségek szabadsága érdekében korlátozta az elvi vallásszabadságot. Ám ezért volt szükség az egész törvényre. A parttalan szabadság lehetőségeivel visszaélve százszámra alakulhattak magukat egyháznak nevező, gyakorta veszedelmes szerveződések, amelyek többnyire tisztázatlan célból igényelték az állami regisztrációt és legitimációt. A januárban lebukott, milliárdos áfacsalással vádolt színesfém-kereskedő maffia is egyházalapításon szorgoskodott, aligha a szegények támogatását és az elesettek gyámolítását tervezte. Az AB nem kifogásolta az egyházként való elismerésre és nyilvántartásba vételre vonatkozó szabályokat – ezek közül a legfontosabb: az adott felekezet legalább százéves nemzetközi vagy húszéves hazai múlttal rendelkezzék –, de követelményként szabta az ez irányú döntések indoklását és a jogorvoslati lehetőségek megteremtését.
Az igazi változást az jelenti, hogy az AB nem találta helyénvalónak azt a gyakorlatot, miszerint a parlament dönt egyes szervezetek egyházként való elismeréséről. Az alkotmánybírák úgy vélik: nem egyeztethető össze az alaptörvénnyel, hogy jogi mérlegelést kívánó alapjogi természetű ügyeket elvonjanak a független bíróságtól, és a döntést a politikai karakterű Országgyűlésre bízzák. Az ilyen eljárás ugyanis politikai jellegű állásfoglalásokhoz vezethet. Miként már vezetett is, tehetjük hozzá, hiszen az Iványi Gábor irányította közösség nyilvánvalóan politikai okból nem kapta meg az egyházi státust. Ugyanakkor a legkevésbé sem vagyok meggyőződve arról, hogy a független bíróság minden szempontból kifogástalan döntéseket hozna az egyházak elismerése tárgyában. A bíróságok a formai kritériumokat szokták vizsgálni, tartalmi kérdésekre kevésbé figyelnek, bár nem is várható tőlük, hogy értsenek hozzá. (A parlamenti képviselők többsége sem ért hozzá, igaz, máshoz sem.)
Nyilvánvaló, hogy az egyházak elismeréséről szóló döntést egy független tudományos grémiumra kellene bízni. Olyan meg állítólag nincs.
(Ugró Miklós)
Magyar Nemzet
Kellő óvatossággal lehet kritizálni az Alkotmánybíróság (AB) döntéseit is – nyilatkozta a miniszterelnök, de ez ügyben mintha még legodaadóbb hívei sem hallgatnának rá, s meglehetős keresetlen szavakkal minősítgetik a testület némelyik határozatát.
Való igaz, a kormányt pártoló honpolgároknak nem sok örömük fakadt az AB legutóbbi döntései nyomán, ám azt nem az óvatosság mondatja velem, hogy ennek ellenére se keressünk holmi ellenzékiséget, pártos vagy ideológiai befolyást az ítéletek hátterében. Ellenben afféle kósza benyomásom támadt, hogy presztízsszempontok zavarják meg a bírák tárgyilagosságát. Kézenfekvő feltételezés lenne, hogy az AB a függetlenségét szeretné a törvényhozók magabiztosságát megtépázó állásfoglalásaival bizonygatni, de valóban független szellemiség és lelkület nem érzi szükségét saját önállósága folytonos propagálásának. Inkább azt a törekvést vélem felfedezni, hogy az AB kizárólagos kompetenciájának tartja, hogy eldönthesse, melyik határozatához melyik alkotmányt tartja mérvadónak. Egyáltalán, senki ne vitassa el a jogát, hogy a régi alkotmányt is érvényesnek tekintse, és ha érdeke úgy kívánja, az új alaptörvényt figyelmen kívül hagyja.
Ilyen felvezetés után talán nem lepődik meg a tisztelt olvasó, hogy ezúttal a feltétlen elismerés hangján kívánok szólni az AB legújabb, a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvénnyel kapcsolatos döntéséről. Nem semmisítette meg az egész törvényt, csak a gyenge pontokra mutatott rá, s küldte vissza a parlamentnek, gondolják újra s reparálják meg azokat. Az Alkotmánybíróság elismerte: az államnak joga van ahhoz, hogy meghatározza és eldöntse, milyen szervezeteket ismer el s támogat egyházként. Ez volt a törvény legkényesebb része, hiszen a valódi vallási közösségek szabadsága érdekében korlátozta az elvi vallásszabadságot. Ám ezért volt szükség az egész törvényre. A parttalan szabadság lehetőségeivel visszaélve százszámra alakulhattak magukat egyháznak nevező, gyakorta veszedelmes szerveződések, amelyek többnyire tisztázatlan célból igényelték az állami regisztrációt és legitimációt. A januárban lebukott, milliárdos áfacsalással vádolt színesfém-kereskedő maffia is egyházalapításon szorgoskodott, aligha a szegények támogatását és az elesettek gyámolítását tervezte. Az AB nem kifogásolta az egyházként való elismerésre és nyilvántartásba vételre vonatkozó szabályokat – ezek közül a legfontosabb: az adott felekezet legalább százéves nemzetközi vagy húszéves hazai múlttal rendelkezzék –, de követelményként szabta az ez irányú döntések indoklását és a jogorvoslati lehetőségek megteremtését.
Az igazi változást az jelenti, hogy az AB nem találta helyénvalónak azt a gyakorlatot, miszerint a parlament dönt egyes szervezetek egyházként való elismeréséről. Az alkotmánybírák úgy vélik: nem egyeztethető össze az alaptörvénnyel, hogy jogi mérlegelést kívánó alapjogi természetű ügyeket elvonjanak a független bíróságtól, és a döntést a politikai karakterű Országgyűlésre bízzák. Az ilyen eljárás ugyanis politikai jellegű állásfoglalásokhoz vezethet. Miként már vezetett is, tehetjük hozzá, hiszen az Iványi Gábor irányította közösség nyilvánvalóan politikai okból nem kapta meg az egyházi státust. Ugyanakkor a legkevésbé sem vagyok meggyőződve arról, hogy a független bíróság minden szempontból kifogástalan döntéseket hozna az egyházak elismerése tárgyában. A bíróságok a formai kritériumokat szokták vizsgálni, tartalmi kérdésekre kevésbé figyelnek, bár nem is várható tőlük, hogy értsenek hozzá. (A parlamenti képviselők többsége sem ért hozzá, igaz, máshoz sem.)
Nyilvánvaló, hogy az egyházak elismeréséről szóló döntést egy független tudományos grémiumra kellene bízni. Olyan meg állítólag nincs.
(Ugró Miklós)
2013. március 3., vasárnap
Bihari: Működőképes a politikai rendszer
NT
Forrás: MTI
A rendszerváltást követő többpárti parlamentáris politika önmagában működőképes, a piacgazdaság és a nyilvános érdekegyeztetés rendszere vallott kudarcot – mondta az MTI-nek Bihari Mihály, aki 70. életévének betöltése miatt a napokban vonult nyugállományba az Alkotmánybíróságról (Ab), amelynek korábban elnöke is volt.
Bihari Mihály több mint négy évtizedes – a hazai politológiaoktatásban iskolateremtő egyetemi tanári pályafutása és alkotmánybírói tevékenysége mellett a rendszerváltás előkészítésében, majd a demokratikus jogállam kiépítésében játszott közéleti szerepét emelte ki pályafutásából.
Bihari: a gyenge gazdaság a demokratikus politika alapjait is alááshatja
Elmondta: megítélése szerint az egypártrendszerhez képest óriási előrelépés volt az ország életében a rendszerváltás, a demokratikus jogállam és piacgazdaság létrejötte. A politikai rendszer működőképes, az elmúlt két évtizedben nem voltak kormányválságok. Ám a gazdaság gyenge teljesítménye társadalmi instabilitáshoz vezet, ami végső soron a demokratikus politika alapjait is alááshatja. A piacgazdaság megerősödése az egyik legfontosabb feltétele annak, hogy végre a sikeres európai államok sorába tartozzon Magyarország.
Kiábrándító látni, hogy széles társadalmi csoportok szegényednek el, például tanárok, értelmiségiek, kétkezi munkások, és erősödik a kiúttalanság érzése – mondta Bihari Mihály, aki szerint a kapkodó, végig nem gondolt szakpolitikák nem csak a gazdaságot, de az egészségügyet és az oktatást is sújtják.
A rendszerváltás másik súlyos kudarca az érdekegyeztetésben érzékelhető. Szavakban minden kormány elismerte a párbeszéd szükségességét a munkáltatókkal és munkavállalókkal, kamarákkal és szakszervezetekkel, de igazi tárgyalásos megegyezés nem jött létre. Ugyanakkor igaz az is, hogy Európában a magyar munkavállalóknál az egyik legalacsonyabb a szervezettség, ami a szakszervezetek gyenge teljesítménye mellett a rossz, kommunista előzményeknek és a piacgazdaság körülményei között az elbocsátásoktól való félelemnek is betudható – fejtette ki.
Elbontották az érdekegyeztetési rendszert
A magyar pártok a rendszerváltás utáni gyenge érdekegyeztetési rendszert elbontották, holott más országokban jól működik, és a sikeres konfliktuskezelés, a társadalmi-gazdasági fejlődés egyik záloga, amely képes stabilizálni a munka világát, és kordában tartani a politikából kiinduló, négyévente „egymásnak szögesen ellentmondó, meggondolatlan reformokat, a gazdasági helyzet romlásával egyre hektikusabb válságmenedzselési kísérleteket” – mondta a szakember.
Bihari Mihály: 2005 novembere és 2008 júliusa között az Alkotmánybíróság elnöke. 2010 júliusa és 2013 februárja között ismét az Alkotmánybíróság tagja volt.
Fotó: mkab.hu
Alkotmánybírósági tevékenységéről szólva elmondta: elnökként belső átszervezésekkel racionálisabbá és hatékonyabbá kívánta tenni a munkavégzést, ennek eredményeként 2005-től 2008-ig tartó elnöki periódusa alatt évi 250-ről 600-ra emelkedett a döntések száma, az átlagos ügyintézés pedig 2,5 évről 1 évre csökkent.
A 2008-as szociális népszavazásról szólva Bihari Mihály elmondta: a szabályozás egyértelmű volt, az Országgyűlés hatáskörébe tartozó témák közül nem lehetett népszavazást tartani a költségvetési törvényben rögzített ügyekről, ám a tandíj és a vizitdíj nem szerepelt a hatályos költségvetési törvényben. A testület az ő elnöksége alatt túlnyomó többséggel 9:2, illetve 8:3-as arányban döntött arról, hogy ezek a kérdések feltehetők a népszavazáson, az ügy előadóbírája a jelenlegi elnök, Paczolay Péter volt. A népszavazáson részt vevők többsége elutasította a tandíjat és a vizitdíjat, ami súlyos politikai vereség volt az akkori kormánypártoknak, de ennek nem az Ab volt az oka.
Nem lehet szembemenni az európai elvekkel
A legutóbbi időszakban Bihari Mihály előadó bírája volt például az alaptörvény átmeneti rendelkezéseit megsemmisítő Ab-határozatnak. Mint mondta, ebben az ügyben is a hatályos alkotmányt védte a testület.
Nagy a befolyása a mindenkori alkotmányozó hatalomnak, de Európában nem mehet szembe a sztenderd alkotmányos elvekkel, amelyeket egyébként a hatályos alaptörvény is rögzít. Ez nem a láthatatlan alkotmány, hanem a jog uralma, az alkotmányosság, melynek magja, súlypontja néhány egymással összhangban álló különösen fontos alapelv, amely Európában történetileg alakult ki, de már évtizedek óta több fontos nemzetközi dokumentum is rögzíti, köztük az EU alapdokumentumai is. Ezek közé az alapvető alkotmányos értékek közé tartoznak az emberi jogok és néhány államszervezeti megoldás, például a hatalmi ágak megosztásának elve, és az alaptörvénybe írt szabályok – fejtette ki a szakember, aki szerint az Ab értelmező munkájánál elvárhatja és számon kérheti a jogalkotótól, az alkotmányozótól is az ellentmondás-mentességet és a kiszámíthatóságot.
Az Ab sokszor dönt politikához közel álló ügyekben, de soha nem politikai alapon – jegyezte meg. Hozzátette: egyes szocialista és szabad demokrata politikusok megmondták, hogy a szociális népszavazással kapcsolatos Ab-döntés miatt nem jelölik újra alkotmánybírónak 2008-ban.
Nem helyes az újraválasztás
Bihari Mihályt 2010-ben a Fidesz választotta meg újra alkotmánybírónak. Rajta kívül csak két alkotmánybírót választottak eddig újra, Kiss Lászlót és Holló Andrást, aki szintén volt az Ab elnöke, és mandátuma heteken belül lejár. Bihari Mihály szerint nem helyes az alkotmánybírák újraválaszthatósága, mert így feltételezhetik róluk, hogy döntéseikben igazodni próbálnak az őket esetleg újrajelölő majdani parlamenti többség elvárásaihoz. Bihari Mihály azonban ilyet soha nem tapasztalt, és amikor újraválasztása szóba került, úgy vélte: eddigi bírói munkájának elismeréseként juthatott vissza a testületbe.
Bihari Mihály helyét Salamon László foglalja el, aki 23 évig volt tagja a parlamentnek, tavaly a parlament alkotmányügyi bizottságának kereszténydemokrata elnökeként választották meg alkotmánybírónak.
Forrás: MTI
A rendszerváltást követő többpárti parlamentáris politika önmagában működőképes, a piacgazdaság és a nyilvános érdekegyeztetés rendszere vallott kudarcot – mondta az MTI-nek Bihari Mihály, aki 70. életévének betöltése miatt a napokban vonult nyugállományba az Alkotmánybíróságról (Ab), amelynek korábban elnöke is volt.
Bihari Mihály több mint négy évtizedes – a hazai politológiaoktatásban iskolateremtő egyetemi tanári pályafutása és alkotmánybírói tevékenysége mellett a rendszerváltás előkészítésében, majd a demokratikus jogállam kiépítésében játszott közéleti szerepét emelte ki pályafutásából.
Bihari: a gyenge gazdaság a demokratikus politika alapjait is alááshatja
Elmondta: megítélése szerint az egypártrendszerhez képest óriási előrelépés volt az ország életében a rendszerváltás, a demokratikus jogállam és piacgazdaság létrejötte. A politikai rendszer működőképes, az elmúlt két évtizedben nem voltak kormányválságok. Ám a gazdaság gyenge teljesítménye társadalmi instabilitáshoz vezet, ami végső soron a demokratikus politika alapjait is alááshatja. A piacgazdaság megerősödése az egyik legfontosabb feltétele annak, hogy végre a sikeres európai államok sorába tartozzon Magyarország.
Kiábrándító látni, hogy széles társadalmi csoportok szegényednek el, például tanárok, értelmiségiek, kétkezi munkások, és erősödik a kiúttalanság érzése – mondta Bihari Mihály, aki szerint a kapkodó, végig nem gondolt szakpolitikák nem csak a gazdaságot, de az egészségügyet és az oktatást is sújtják.
A rendszerváltás másik súlyos kudarca az érdekegyeztetésben érzékelhető. Szavakban minden kormány elismerte a párbeszéd szükségességét a munkáltatókkal és munkavállalókkal, kamarákkal és szakszervezetekkel, de igazi tárgyalásos megegyezés nem jött létre. Ugyanakkor igaz az is, hogy Európában a magyar munkavállalóknál az egyik legalacsonyabb a szervezettség, ami a szakszervezetek gyenge teljesítménye mellett a rossz, kommunista előzményeknek és a piacgazdaság körülményei között az elbocsátásoktól való félelemnek is betudható – fejtette ki.
Elbontották az érdekegyeztetési rendszert
A magyar pártok a rendszerváltás utáni gyenge érdekegyeztetési rendszert elbontották, holott más országokban jól működik, és a sikeres konfliktuskezelés, a társadalmi-gazdasági fejlődés egyik záloga, amely képes stabilizálni a munka világát, és kordában tartani a politikából kiinduló, négyévente „egymásnak szögesen ellentmondó, meggondolatlan reformokat, a gazdasági helyzet romlásával egyre hektikusabb válságmenedzselési kísérleteket” – mondta a szakember.
Bihari Mihály: 2005 novembere és 2008 júliusa között az Alkotmánybíróság elnöke. 2010 júliusa és 2013 februárja között ismét az Alkotmánybíróság tagja volt.
Fotó: mkab.hu
Alkotmánybírósági tevékenységéről szólva elmondta: elnökként belső átszervezésekkel racionálisabbá és hatékonyabbá kívánta tenni a munkavégzést, ennek eredményeként 2005-től 2008-ig tartó elnöki periódusa alatt évi 250-ről 600-ra emelkedett a döntések száma, az átlagos ügyintézés pedig 2,5 évről 1 évre csökkent.
A 2008-as szociális népszavazásról szólva Bihari Mihály elmondta: a szabályozás egyértelmű volt, az Országgyűlés hatáskörébe tartozó témák közül nem lehetett népszavazást tartani a költségvetési törvényben rögzített ügyekről, ám a tandíj és a vizitdíj nem szerepelt a hatályos költségvetési törvényben. A testület az ő elnöksége alatt túlnyomó többséggel 9:2, illetve 8:3-as arányban döntött arról, hogy ezek a kérdések feltehetők a népszavazáson, az ügy előadóbírája a jelenlegi elnök, Paczolay Péter volt. A népszavazáson részt vevők többsége elutasította a tandíjat és a vizitdíjat, ami súlyos politikai vereség volt az akkori kormánypártoknak, de ennek nem az Ab volt az oka.
Nem lehet szembemenni az európai elvekkel
A legutóbbi időszakban Bihari Mihály előadó bírája volt például az alaptörvény átmeneti rendelkezéseit megsemmisítő Ab-határozatnak. Mint mondta, ebben az ügyben is a hatályos alkotmányt védte a testület.
Nagy a befolyása a mindenkori alkotmányozó hatalomnak, de Európában nem mehet szembe a sztenderd alkotmányos elvekkel, amelyeket egyébként a hatályos alaptörvény is rögzít. Ez nem a láthatatlan alkotmány, hanem a jog uralma, az alkotmányosság, melynek magja, súlypontja néhány egymással összhangban álló különösen fontos alapelv, amely Európában történetileg alakult ki, de már évtizedek óta több fontos nemzetközi dokumentum is rögzíti, köztük az EU alapdokumentumai is. Ezek közé az alapvető alkotmányos értékek közé tartoznak az emberi jogok és néhány államszervezeti megoldás, például a hatalmi ágak megosztásának elve, és az alaptörvénybe írt szabályok – fejtette ki a szakember, aki szerint az Ab értelmező munkájánál elvárhatja és számon kérheti a jogalkotótól, az alkotmányozótól is az ellentmondás-mentességet és a kiszámíthatóságot.
Az Ab sokszor dönt politikához közel álló ügyekben, de soha nem politikai alapon – jegyezte meg. Hozzátette: egyes szocialista és szabad demokrata politikusok megmondták, hogy a szociális népszavazással kapcsolatos Ab-döntés miatt nem jelölik újra alkotmánybírónak 2008-ban.
Nem helyes az újraválasztás
Bihari Mihályt 2010-ben a Fidesz választotta meg újra alkotmánybírónak. Rajta kívül csak két alkotmánybírót választottak eddig újra, Kiss Lászlót és Holló Andrást, aki szintén volt az Ab elnöke, és mandátuma heteken belül lejár. Bihari Mihály szerint nem helyes az alkotmánybírák újraválaszthatósága, mert így feltételezhetik róluk, hogy döntéseikben igazodni próbálnak az őket esetleg újrajelölő majdani parlamenti többség elvárásaihoz. Bihari Mihály azonban ilyet soha nem tapasztalt, és amikor újraválasztása szóba került, úgy vélte: eddigi bírói munkájának elismeréseként juthatott vissza a testületbe.
Bihari Mihály helyét Salamon László foglalja el, aki 23 évig volt tagja a parlamentnek, tavaly a parlament alkotmányügyi bizottságának kereszténydemokrata elnökeként választották meg alkotmánybírónak.
2013. március 2., szombat
Szeretnék az adókedvezményt a német homoszexuális párok
Erősen megosztja a német kormányt az alkotmánybíróság legutóbbi döntése, amely lehetővé tenné, hogy a regisztrált élettársi kapcsolatban élő meleg párok adoptálják egymás biológiai vagy már örökbefogadott gyermekeit. A meleg aktivisták már maguk előtt látják a házassághoz kapcsolt adókedvezmények megnyitását is a melegek számára, a sajtó viszont arra figyelmeztet, hogy több szavazat veszhet el a kérdésen, mint ahányat bal oldalról nyerhetnek a kormánypártok. A Hetek cikke.
A múlt hét kedden a német alkotmánybíróság határozatban kimondta, hogy élettársi kapcsolatban élő meleg párok a jövőben örökbe fogadhatják majd a partnerük által korábban már örökbefogadott gyermekeket, ami kiterjeszti a már meglévő jogaikat. Mindeddig ugyanis csak arra volt lehetőségük, hogy partnerük biológiai gyermekeit fogadhassák örökbe, ha regisztrált élettársi kapcsolatban élnek. Ezzel a lépéssel Németország kicsit faragott a „hátrányából” a többi „haladó gondolkodású” európai államhoz képest, ugyanis a melegek számára már Hollandiában, Belgiumban, Spanyolországban, Angliában, és a skandináv országokban is lehetőség az örökbefogadás. A franciák is bejelentették, hogy hamarosan náluk is lehetőséget kapnak a homoszexuális párok a családalapítás e formájára.
A döntést a melegek azonnal kitörő örömmel fogadták, a Kereszténydemokrata Unión belül működő aktivista csoport, az LSU (Lesben und Schwule in der Union - Leszbikusok és Melegek az Unióban) saját Facebook oldalán azonnal kifejezte, hogy „erre a döntésre számítottunk! Kiváló! A CDU-nak most felül kell vizsgálnia a pozícióját!” Jens Spahn kereszténydemokrata képviselő pedig, aki nyíltan meleg, ugyancsak közzétette Twitter-oldalán, hogy „a gyerekek jóléte a legfőbb prioritás. Ennek a jogi leképezése pedig az, hogy a szülők neme ebben a kérdésben teljesen mindegy.”
Ebből is látszik, hogy még a nagyobb kormánypárton belül is elég nagy a megosztottság a kérdésben, és ehhez jön hozzá az igen erős nyomás a melegek jogainak kiterjesztésére a többi területen is, amelynek az országot irányító konzervatív erő mindeddig sikeresen ellenállt. Most is erősen érezhető a sajtóból és a konzervatív politikusok nyilatkozataiból, hogy nagyon zavarja őket a hirtelen puhulás, és még a liberális nézőpontjukról híres újságok is arra figyelmeztetnek, hogy azért mindent nem kéne megengedni. Még ha igen jó is volna például a baloldali Tageszeitung szerint lehetővé tenni az örökbefogadást a melegeknek, arra azért fel kell készülni, hogy a hatóságok továbbra is a különnemű örökbefogadó szülőket fogják preferálni, a gyerekek számára ugyanis egy apa-anya felállásnál nincsen kedvezőbb környezet. A liberális Der Tagesspiegel szerint „egy apa sem lehet anyja a gyermeknek, és fordítva.” A Berliner Zeitung pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy egyelőre nem lehet felmérni a meleg párkapcsolatok hatását az ilyen környezetben élő gyermekek életében. „A meleg családokban élő kétezer gyermek közül Németországban mindössze 119-et vizsgáltak meg, ugyanis a többiek túl kicsik még ehhez.”
A törésvonal a párton belül is egyre nyilvánvalóbb, ami nem feltétlenül azért alakult ki, mert a melegek jogairól van szó, hanem azért, mert decemberben született egy párthatározat a kongresszuson, amely egyértelműen a melegházasság egyenrangúvá tétele ellen jött létre, és amelyet Merkel is teljesen nyíltan támogatott. Olyan nyíltan, hogy a kongresszus után a következőket nyilatkozta a Bild am Sonntag napilapnak: „én személy szerint mindenképpen fenn kívánom tartani a házasság kizárólagos előnyben részesítését az adókedvezmények terén, ugyanis az alkotmányunk a családot a házassággal azonosítja, és így mindkét intézményt különleges védelem alá helyezte.” Ehhez képest alig három hónap elteltével az látszik, hogy a kancellár álláspontja mégsem olyan szilárd a kérdésben, mint ahogy az decemberben látszott.
A kormánypártok most egyre-másra felszólaló tagjait a leginkább az zavarja, hogy az alkotmánybírósági határozat keresztülvitele olyan „védjegyeket” ás alá a konzervatív oldalon, mint a hagyományos házasság támogatása, amelyért a kereszténydemokrata-keresztényszocialista kormány mindig is nagy erővel kiállt. A Frankfurter Allgemeine Zeitung is pontosan azért „aggódik”, mert a kormánypártok törzsszavazóinak véleménye nem változott meg hipp-hopp csak azért, mert az alkotmánybíróság engedett az európai uniós meleglobbi nyomásának. „Senki nem vár el már a választás évében különleges meggyőződéseket vagy viszonyulásokat, de azért egy pillantást lehetne vetni az állítólagos törzsszavazói bázisra.”
A pártok tartományi vezetői is sorra kifejezik ellenvéleményüket a kérdésben, és azt mondják, hogy vannak bizonyos áthághatatlan vonalak a német kormány-unión belül, amelyek közé tartozik a hagyományos házasság védelme is. Sőt, arra is utalnak a kritikusok, hogy erre a felbolydulásra jelen pillanatban semmi szükség nincs. „Először is azt kellene megvizsgálni, hogy mely területeken van a jobbításra igény, és ezeket kellene nyugodt stílusban sorba venni,” mondja Hans-Peter Uhl keresztényszocialista képviselő.
Hetek / Rimaszombati Andrea
A múlt hét kedden a német alkotmánybíróság határozatban kimondta, hogy élettársi kapcsolatban élő meleg párok a jövőben örökbe fogadhatják majd a partnerük által korábban már örökbefogadott gyermekeket, ami kiterjeszti a már meglévő jogaikat. Mindeddig ugyanis csak arra volt lehetőségük, hogy partnerük biológiai gyermekeit fogadhassák örökbe, ha regisztrált élettársi kapcsolatban élnek. Ezzel a lépéssel Németország kicsit faragott a „hátrányából” a többi „haladó gondolkodású” európai államhoz képest, ugyanis a melegek számára már Hollandiában, Belgiumban, Spanyolországban, Angliában, és a skandináv országokban is lehetőség az örökbefogadás. A franciák is bejelentették, hogy hamarosan náluk is lehetőséget kapnak a homoszexuális párok a családalapítás e formájára.
A döntést a melegek azonnal kitörő örömmel fogadták, a Kereszténydemokrata Unión belül működő aktivista csoport, az LSU (Lesben und Schwule in der Union - Leszbikusok és Melegek az Unióban) saját Facebook oldalán azonnal kifejezte, hogy „erre a döntésre számítottunk! Kiváló! A CDU-nak most felül kell vizsgálnia a pozícióját!” Jens Spahn kereszténydemokrata képviselő pedig, aki nyíltan meleg, ugyancsak közzétette Twitter-oldalán, hogy „a gyerekek jóléte a legfőbb prioritás. Ennek a jogi leképezése pedig az, hogy a szülők neme ebben a kérdésben teljesen mindegy.”
Ebből is látszik, hogy még a nagyobb kormánypárton belül is elég nagy a megosztottság a kérdésben, és ehhez jön hozzá az igen erős nyomás a melegek jogainak kiterjesztésére a többi területen is, amelynek az országot irányító konzervatív erő mindeddig sikeresen ellenállt. Most is erősen érezhető a sajtóból és a konzervatív politikusok nyilatkozataiból, hogy nagyon zavarja őket a hirtelen puhulás, és még a liberális nézőpontjukról híres újságok is arra figyelmeztetnek, hogy azért mindent nem kéne megengedni. Még ha igen jó is volna például a baloldali Tageszeitung szerint lehetővé tenni az örökbefogadást a melegeknek, arra azért fel kell készülni, hogy a hatóságok továbbra is a különnemű örökbefogadó szülőket fogják preferálni, a gyerekek számára ugyanis egy apa-anya felállásnál nincsen kedvezőbb környezet. A liberális Der Tagesspiegel szerint „egy apa sem lehet anyja a gyermeknek, és fordítva.” A Berliner Zeitung pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy egyelőre nem lehet felmérni a meleg párkapcsolatok hatását az ilyen környezetben élő gyermekek életében. „A meleg családokban élő kétezer gyermek közül Németországban mindössze 119-et vizsgáltak meg, ugyanis a többiek túl kicsik még ehhez.”
A törésvonal a párton belül is egyre nyilvánvalóbb, ami nem feltétlenül azért alakult ki, mert a melegek jogairól van szó, hanem azért, mert decemberben született egy párthatározat a kongresszuson, amely egyértelműen a melegházasság egyenrangúvá tétele ellen jött létre, és amelyet Merkel is teljesen nyíltan támogatott. Olyan nyíltan, hogy a kongresszus után a következőket nyilatkozta a Bild am Sonntag napilapnak: „én személy szerint mindenképpen fenn kívánom tartani a házasság kizárólagos előnyben részesítését az adókedvezmények terén, ugyanis az alkotmányunk a családot a házassággal azonosítja, és így mindkét intézményt különleges védelem alá helyezte.” Ehhez képest alig három hónap elteltével az látszik, hogy a kancellár álláspontja mégsem olyan szilárd a kérdésben, mint ahogy az decemberben látszott.
A kormánypártok most egyre-másra felszólaló tagjait a leginkább az zavarja, hogy az alkotmánybírósági határozat keresztülvitele olyan „védjegyeket” ás alá a konzervatív oldalon, mint a hagyományos házasság támogatása, amelyért a kereszténydemokrata-keresztényszocialista kormány mindig is nagy erővel kiállt. A Frankfurter Allgemeine Zeitung is pontosan azért „aggódik”, mert a kormánypártok törzsszavazóinak véleménye nem változott meg hipp-hopp csak azért, mert az alkotmánybíróság engedett az európai uniós meleglobbi nyomásának. „Senki nem vár el már a választás évében különleges meggyőződéseket vagy viszonyulásokat, de azért egy pillantást lehetne vetni az állítólagos törzsszavazói bázisra.”
A pártok tartományi vezetői is sorra kifejezik ellenvéleményüket a kérdésben, és azt mondják, hogy vannak bizonyos áthághatatlan vonalak a német kormány-unión belül, amelyek közé tartozik a hagyományos házasság védelme is. Sőt, arra is utalnak a kritikusok, hogy erre a felbolydulásra jelen pillanatban semmi szükség nincs. „Először is azt kellene megvizsgálni, hogy mely területeken van a jobbításra igény, és ezeket kellene nyugodt stílusban sorba venni,” mondja Hans-Peter Uhl keresztényszocialista képviselő.
Hetek / Rimaszombati Andrea
Retro: Közös értékek kellenének egy új alaptörvényhez
Baranya Róbert- 2010. február 20., szombat
Az Alkotmánybíróság elnöke szerint a törvényhozás minősége, színvonala nagyot zuhant az elmúlt években
Jelenleg nem látok olyan egységes értékközösséget a magyar társadalomban, amely egy új alaptörvény megalkotását indokolná – jelentette ki a lapunknak adott interjúban Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság (AB) elnöke, az erre vonatkozó véleményekre reagálva.
Paczolay ezzel együtt szükségesnek tartja az alkotmányreformot.
A testület vezetője szerint a törvényhozás minősége és színvonala nagyot zuhant az elmúlt években.
– Kisebb vihart kavart legutóbbi döntésük, amelyben megsemmisítették az ingatlanadót. A kritikák arról szóltak, hogy miért pont a választások előtt hozták meg gyorsan ezt a döntést, illetve hogy a határozat egy társadalmi, politikai igényre reflektált, kedvezve ezzel az egyik oldalnak.
– Egyik kritika sem megalapozott. Nem a választások, hanem az adóbevallási határidő előtt döntöttünk. Január elsejétől lépett életbe a törvény, tehát ez előzte meg a választásokat, nem mi. Ritkán tudunk ilyen rövid határidővel döntést hozni, de tekintettel arra, hogy teljes volt az egyetértés az AB-n belül, gyakorlatilag három hét alatt lezártuk az ügyet. Természetesen minden olyan döntésnek, amely a kormányoldalnak vagy az ellenzéknek kedvez, elkerülhetetlenül politikai hatása van. A döntés bekerül egy politikai erőtérbe. Az alkotmánybíráskodás a politika és a jog határán helyezkedik el, de ez teljesen független attól, hogy van-e politikai szándék az alkotmánybíróban. Nekünk ezt ki kell zárnunk. Az, hogy politikai döntéseket befolyásolunk, velejárója az alkotmánybíráskodásnak, ahogy az is, hogy döntéseinknek politikai hatása van.
– Az adószakértők azt is nehezményezték, hogy adóügyekben nem egységes az AB döntési gyakorlata. Egyik nyilatkozatában, elismerve a bírálatokat, ígéretet tett arra, hogy a jövőben egységes gyakorlat megvalósítására törekszenek majd adóügyekben. Ezt hogyan érik el?
– Már a döntéseket megelőzően kialakult egy kampány az adószakértők részéről, hogy ellentmondásos a gyakorlatunk, és nem veszünk igénybe szakértőket. Pedig, ha szükséges, kikérjük a szakvéleményeket, most a Pénzügyminisztériumét kaptuk meg. Emellett vannak az adójogban képzett szakembereink. Ha szükség lesz rá, akkor ezen túlmenően is igénybe vehetünk szakértőket, de nekünk annak eldöntése a feladatunk, hogy alkotmányos-e az adójogszabály.
– A nemrég megjelent Az Alkotmány kommentárja című kötet szerkesztője, Jakab András a bíróságokkal kapcsolatban fogalmazta meg azt a kritikát, hogy a bíróságok, döntéseik meghozatalakor túlságosan is ragaszkodnak a törvények szövegéhez, nem elég rugalmasak, nem veszik figyelembe a társadalom elvárásait. Az AB döntéseit mennyire befolyásolhatja a társadalom véleménye?
– Direkt elvárásokra nem kell reagálnunk. Az ingatlanadó eltörlése például népszerű döntés volt, de én figyelmeztettem a bíró kollégáimat, hogy ez ne tévesszen meg bennünket. Nagyon sok ügyben az AB szembemegy nemcsak a parlamenti többség akaratával, hanem a társadalom egészének preferenciáival is. Ennek klasszikus esete a halálbüntetés. Ettől elválasztanám azt a kérdést, hogy a társadalom változik, és korábban nem létező problémák vetődtek fel, például az alkotmányos rendszer működésében vagy bizonyos értékek megítélésében. Ilyen a szólásszabadság, illetve a gyülekezési jog megítélése, amelyeket nagyban befolyásoltak a 2006 utáni események. Az alkotmány azért „élő”, mert bizonyos értelemben alkalmazkodik a társadalom elvárásaihoz. Ha nem így lenne, akkor nagyon gyakran kellene felülvizsgálni a szövegét. Húsz év alatt rengeteget változott a magyar társadalom. Ezt szerintem a jog és az alkotmány is követte.
– Említette az értékeket. Egyesek szerint az AB döntéseiből kiolvasható egyfajta értékorientáltság, mégpedig a hagyományos értékek védelme felé. Egyetért ezzel?
– Kétségtelen, hogy az Alkotmánybíróság az alkotmányt mint egy értékeket jogszabályi formába foglaló szöveget értelmezi, ezért ezek sokkal nagyobb szerepet játszanak döntéseinkben, mint a rendes bírói tevékenységben. De az értékorientáltság attól függ, hogy milyen területet nézünk. Például a házasság és az azonos neműek viszonyában valóban hagyományos értékként kezeli az előzőt, a házasságot az együttélés más formáihoz képest preferálja. Ahhoz képest viszont, hogy az azonos neműek kapcsolatának megítélése milyen volt húsz évvel ezelőtt, már éppen az általánosan terjedő irányzatot, a jogok bővítését követjük. Az alkotmánybíráskodás küldetése az emberi jogok kiszélesítése. Az alkotmánybíró elsősorban a jogok és nem a rend pártján áll.
– A döntések indoklásában sokszor hivatkoznak arra, hogy ezek levezethetők az alkotmányból. Valóban minden megmagyarázható a jelenlegi alaptörvényből kiindulva?
– A magyar alkotmány megfogalmazásai sokszor rettentő rövidek, ahogy maga az alaptörvény is. Vannak kérdések, amire nem ad egyértelmű választ. Éppen az értelmezés az AB feladata. Húsz éve következetesen abból indul ki a testület, hogy az alkotmány egységes egészet alkot. Az alaptörvény egészének értelmezéséből minden kérdésre levezethető a válasz. Az alkotmányban nincs joghézag. A döntésekhez emellett hozzátevődnek az AB korábbi határozatai, véleménye.
– Húsz éve tart a vita, hogy legyen-e új alkotmány vagy ne. Egy nyilatkozatában azt mondta, hogy az alkotmány kétharmados többséghez kötött módosítása óriási veszélyeket rejt magában. Ezek szerint egy ilyen mértékű többség előírása sem elég szigorú?
– Egyetlen pártnak nehezen elérhető a kétharmad, de egy ilyen többség biztosítása még erős politikai megosztottság mellett sem az. Számos kérdésben a parlament szinte egyhangúlag döntött az elmúlt években, akár alkotmányellenes törvényeket elfogadva. Ha egy pártnak megvan a kétharmados többsége, akkor persze könnyen változtathatja az alkotmányt. Más országokban szigorúbbak az előírások, például ugyanaz a parlament csak úgy módosíthatja az alkotmányt, hogy ezután feloszlatja magát. Hazánkban az elmúlt húsz évben sok módosítás történt, amelyek jelentős többségére szükség is volt. Nyilván abszurd lett volna, hogy minden ilyen eset után új választást tartsanak. Az alkotmány egészének revízióját azonban már csak hivatalból is elleneznem kell, hiszen a mi gyakorlatunk is a jelenlegi alaptörvényre épül. Reformokra azonban szükség van, például az alkotmánybírósági hatáskörök rendezéséhez is.
– A legnagyobb ellenzéki párt vezetője szerint ez egy olyan technokrata szabályhalmaz, amibe nincs semmi, amit az ember tisztelhetne. Nem ad összefogást a nemzetnek, nincs egy értékeket rögzítő tételsora.
– A jó alkotmánynak valóban a társadalom értékvilágát kell kifejeznie. Az új alaptörvény elfogadásának akadályát pont abban látom, hogy jelenleg nincs egy olyan értékközösség a magyar társadalomban, amely az 1989-eshez képest egy új alaptörvény után kiáltana. Nálunk egy erős értékmegosztottság figyelhető meg. Ez a társadalom pluralizmusa szempontjából érthető is, de bizonyos közös célokra valóban szükség van.
– Ebben a ciklusban huszonhárom törvényt semmisített meg az AB. Ez sok vagy kevés?
– Ezt a mutatót nem tartom mérvadónak, miután sok minden befolyásolja, hogy mikor döntünk egy törvényről. Inkább a tendenciákat emelném ki. Az egyik, hogy a törvényhozás minősége, színvonala nagyon hanyatlik. A másik bennünket érint. Jóval kevésbé törekszünk a mulasztásos alkotmánysértés megállapítására, mert nincs is sok értelme. Visszatértünk a legerősebb eszközünkhöz, a törvény megsemmisítéséhez.
– Többször előfordult az elmúlt időszakban, hogy az államfő által visszaküldött törvényeket a parlament többsége változtatás nélkül fogadta el ismét. Mit szól ehhez a gyakorlathoz?
– A kórháztörvény kapcsán 2003-ban volt példa arra, hogy meg sem fontolták az államfői érveket, néhány perces vita után a parlamenti többség demonstratíve változatlanul fogadta el a törvényt. Az AB közjogilag érvénytelennek nyilvánította ezt az eljárást. Azóta megváltozott a gyakorlat, úgy látom, az esetek többségében már igyekeznek figyelembe venni az államfői észrevételeket.
Az Alkotmánybíróság elnöke szerint a törvényhozás minősége, színvonala nagyot zuhant az elmúlt években
Jelenleg nem látok olyan egységes értékközösséget a magyar társadalomban, amely egy új alaptörvény megalkotását indokolná – jelentette ki a lapunknak adott interjúban Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság (AB) elnöke, az erre vonatkozó véleményekre reagálva.
Paczolay ezzel együtt szükségesnek tartja az alkotmányreformot.
A testület vezetője szerint a törvényhozás minősége és színvonala nagyot zuhant az elmúlt években.
– Kisebb vihart kavart legutóbbi döntésük, amelyben megsemmisítették az ingatlanadót. A kritikák arról szóltak, hogy miért pont a választások előtt hozták meg gyorsan ezt a döntést, illetve hogy a határozat egy társadalmi, politikai igényre reflektált, kedvezve ezzel az egyik oldalnak.
– Egyik kritika sem megalapozott. Nem a választások, hanem az adóbevallási határidő előtt döntöttünk. Január elsejétől lépett életbe a törvény, tehát ez előzte meg a választásokat, nem mi. Ritkán tudunk ilyen rövid határidővel döntést hozni, de tekintettel arra, hogy teljes volt az egyetértés az AB-n belül, gyakorlatilag három hét alatt lezártuk az ügyet. Természetesen minden olyan döntésnek, amely a kormányoldalnak vagy az ellenzéknek kedvez, elkerülhetetlenül politikai hatása van. A döntés bekerül egy politikai erőtérbe. Az alkotmánybíráskodás a politika és a jog határán helyezkedik el, de ez teljesen független attól, hogy van-e politikai szándék az alkotmánybíróban. Nekünk ezt ki kell zárnunk. Az, hogy politikai döntéseket befolyásolunk, velejárója az alkotmánybíráskodásnak, ahogy az is, hogy döntéseinknek politikai hatása van.
– Az adószakértők azt is nehezményezték, hogy adóügyekben nem egységes az AB döntési gyakorlata. Egyik nyilatkozatában, elismerve a bírálatokat, ígéretet tett arra, hogy a jövőben egységes gyakorlat megvalósítására törekszenek majd adóügyekben. Ezt hogyan érik el?
– Már a döntéseket megelőzően kialakult egy kampány az adószakértők részéről, hogy ellentmondásos a gyakorlatunk, és nem veszünk igénybe szakértőket. Pedig, ha szükséges, kikérjük a szakvéleményeket, most a Pénzügyminisztériumét kaptuk meg. Emellett vannak az adójogban képzett szakembereink. Ha szükség lesz rá, akkor ezen túlmenően is igénybe vehetünk szakértőket, de nekünk annak eldöntése a feladatunk, hogy alkotmányos-e az adójogszabály.
– A nemrég megjelent Az Alkotmány kommentárja című kötet szerkesztője, Jakab András a bíróságokkal kapcsolatban fogalmazta meg azt a kritikát, hogy a bíróságok, döntéseik meghozatalakor túlságosan is ragaszkodnak a törvények szövegéhez, nem elég rugalmasak, nem veszik figyelembe a társadalom elvárásait. Az AB döntéseit mennyire befolyásolhatja a társadalom véleménye?
– Direkt elvárásokra nem kell reagálnunk. Az ingatlanadó eltörlése például népszerű döntés volt, de én figyelmeztettem a bíró kollégáimat, hogy ez ne tévesszen meg bennünket. Nagyon sok ügyben az AB szembemegy nemcsak a parlamenti többség akaratával, hanem a társadalom egészének preferenciáival is. Ennek klasszikus esete a halálbüntetés. Ettől elválasztanám azt a kérdést, hogy a társadalom változik, és korábban nem létező problémák vetődtek fel, például az alkotmányos rendszer működésében vagy bizonyos értékek megítélésében. Ilyen a szólásszabadság, illetve a gyülekezési jog megítélése, amelyeket nagyban befolyásoltak a 2006 utáni események. Az alkotmány azért „élő”, mert bizonyos értelemben alkalmazkodik a társadalom elvárásaihoz. Ha nem így lenne, akkor nagyon gyakran kellene felülvizsgálni a szövegét. Húsz év alatt rengeteget változott a magyar társadalom. Ezt szerintem a jog és az alkotmány is követte.
– Említette az értékeket. Egyesek szerint az AB döntéseiből kiolvasható egyfajta értékorientáltság, mégpedig a hagyományos értékek védelme felé. Egyetért ezzel?
– Kétségtelen, hogy az Alkotmánybíróság az alkotmányt mint egy értékeket jogszabályi formába foglaló szöveget értelmezi, ezért ezek sokkal nagyobb szerepet játszanak döntéseinkben, mint a rendes bírói tevékenységben. De az értékorientáltság attól függ, hogy milyen területet nézünk. Például a házasság és az azonos neműek viszonyában valóban hagyományos értékként kezeli az előzőt, a házasságot az együttélés más formáihoz képest preferálja. Ahhoz képest viszont, hogy az azonos neműek kapcsolatának megítélése milyen volt húsz évvel ezelőtt, már éppen az általánosan terjedő irányzatot, a jogok bővítését követjük. Az alkotmánybíráskodás küldetése az emberi jogok kiszélesítése. Az alkotmánybíró elsősorban a jogok és nem a rend pártján áll.
– A döntések indoklásában sokszor hivatkoznak arra, hogy ezek levezethetők az alkotmányból. Valóban minden megmagyarázható a jelenlegi alaptörvényből kiindulva?
– A magyar alkotmány megfogalmazásai sokszor rettentő rövidek, ahogy maga az alaptörvény is. Vannak kérdések, amire nem ad egyértelmű választ. Éppen az értelmezés az AB feladata. Húsz éve következetesen abból indul ki a testület, hogy az alkotmány egységes egészet alkot. Az alaptörvény egészének értelmezéséből minden kérdésre levezethető a válasz. Az alkotmányban nincs joghézag. A döntésekhez emellett hozzátevődnek az AB korábbi határozatai, véleménye.
– Húsz éve tart a vita, hogy legyen-e új alkotmány vagy ne. Egy nyilatkozatában azt mondta, hogy az alkotmány kétharmados többséghez kötött módosítása óriási veszélyeket rejt magában. Ezek szerint egy ilyen mértékű többség előírása sem elég szigorú?
– Egyetlen pártnak nehezen elérhető a kétharmad, de egy ilyen többség biztosítása még erős politikai megosztottság mellett sem az. Számos kérdésben a parlament szinte egyhangúlag döntött az elmúlt években, akár alkotmányellenes törvényeket elfogadva. Ha egy pártnak megvan a kétharmados többsége, akkor persze könnyen változtathatja az alkotmányt. Más országokban szigorúbbak az előírások, például ugyanaz a parlament csak úgy módosíthatja az alkotmányt, hogy ezután feloszlatja magát. Hazánkban az elmúlt húsz évben sok módosítás történt, amelyek jelentős többségére szükség is volt. Nyilván abszurd lett volna, hogy minden ilyen eset után új választást tartsanak. Az alkotmány egészének revízióját azonban már csak hivatalból is elleneznem kell, hiszen a mi gyakorlatunk is a jelenlegi alaptörvényre épül. Reformokra azonban szükség van, például az alkotmánybírósági hatáskörök rendezéséhez is.
– A legnagyobb ellenzéki párt vezetője szerint ez egy olyan technokrata szabályhalmaz, amibe nincs semmi, amit az ember tisztelhetne. Nem ad összefogást a nemzetnek, nincs egy értékeket rögzítő tételsora.
– A jó alkotmánynak valóban a társadalom értékvilágát kell kifejeznie. Az új alaptörvény elfogadásának akadályát pont abban látom, hogy jelenleg nincs egy olyan értékközösség a magyar társadalomban, amely az 1989-eshez képest egy új alaptörvény után kiáltana. Nálunk egy erős értékmegosztottság figyelhető meg. Ez a társadalom pluralizmusa szempontjából érthető is, de bizonyos közös célokra valóban szükség van.
– Ebben a ciklusban huszonhárom törvényt semmisített meg az AB. Ez sok vagy kevés?
– Ezt a mutatót nem tartom mérvadónak, miután sok minden befolyásolja, hogy mikor döntünk egy törvényről. Inkább a tendenciákat emelném ki. Az egyik, hogy a törvényhozás minősége, színvonala nagyon hanyatlik. A másik bennünket érint. Jóval kevésbé törekszünk a mulasztásos alkotmánysértés megállapítására, mert nincs is sok értelme. Visszatértünk a legerősebb eszközünkhöz, a törvény megsemmisítéséhez.
– Többször előfordult az elmúlt időszakban, hogy az államfő által visszaküldött törvényeket a parlament többsége változtatás nélkül fogadta el ismét. Mit szól ehhez a gyakorlathoz?
– A kórháztörvény kapcsán 2003-ban volt példa arra, hogy meg sem fontolták az államfői érveket, néhány perces vita után a parlamenti többség demonstratíve változatlanul fogadta el a törvényt. Az AB közjogilag érvénytelennek nyilvánította ezt az eljárást. Azóta megváltozott a gyakorlat, úgy látom, az esetek többségében már igyekeznek figyelembe venni az államfői észrevételeket.
2013. február 28., csütörtök
Miranda-figyelmeztetés
Futó Barnabás: Áttörést hoz az Ab határozata
Forrás: M1/Ma reggel
Az ügyvéd elmondta: a jelenlegi gyakorlat szerint a gyanúsítottak nem tudtak élni a védelemhez való jogukkal.
Áttörést hozott az Alkotmánybíróság határozata, amely szerint a kirendelt védőt a kihallgatás helyéről és idejéről olyan időben kell értesíteni, hogy lehetősége legyen részt venni a kihallgatáson - mondta Futó Barnabás ügyvéd az M1 Ma reggel című műsorában csütörtökön.
Az ügyvéd közölte: a bírák Balsai István alkotmánybíró előterjesztése alapján egyhangúlag fogadták el a határozatot. A gyakorlat eddig sajnos az volt, hogy rendszeresen az éjszakai, illetve hajnali órákban küldték meg az ügyvédeknek a kirendelést - vázolta fel Futó Barnabás. Hozzátette, ezekben az esetekben csak másnap délelőtt tudták meglátogatni védenceiket, amikor a kihallgatás, esetleg az előzetes letartóztatás vagy az őrizetbe vétel már megtörtént.
Futó Barnabás hangsúlyozta: a határozat éppen ezt a gyakorlatot szünteti meg, hiszen előírja: olyan időben kell értesíteni a kirendelt ügyvédet, hogy legyen ideje felkészülni az ügyre, és tudja a kihallgatás pontos helyét és idejét.
Futó Barnabás egy éppen folyamatban lévő ügyet, S. Ábel ügyét hozta fel példaként. (S. Ábelt 22 rendbeli emberölés előkészületével és más bűncselekményekkel vádolták meg.). Az ügyvéd elmondása szerint az ügyvédi kirendelésről hajnalban érkezett meg a fax, sem a kihallgatás pontos ideje, sem a helye nem szerepelt rajta, és mire az ügyvéd megérkezett, a kihallgatás már lezajlott.
E szerint a gyakorlat szerint a gyanúsított nem tud élni jogaival, nem érvényesül a védelemhez való joga - hangsúlyozta az ügyvéd.
Futó Barnabás kifejtette, hogy bár a gyanúsítottat felvilágosítják a jogairól, mégis kiszolgáltatott, megfélemlített helyzetben van, és sokszor vallomást tesz az ügyvédje nélkül is, annak reményében, hogy előbb kiengedik.
Futó Barnabás szerit az Ab határozata ezen a ponton hoz áttörést, hiszen az ilyen módon tett vallomást, illetve a kihallgatáson elhangzottakat a jövőben nem lehet bizonyítékként felhasználni a bíróság előtt.
Forrás: M1/Ma reggel
Az ügyvéd elmondta: a jelenlegi gyakorlat szerint a gyanúsítottak nem tudtak élni a védelemhez való jogukkal.
Áttörést hozott az Alkotmánybíróság határozata, amely szerint a kirendelt védőt a kihallgatás helyéről és idejéről olyan időben kell értesíteni, hogy lehetősége legyen részt venni a kihallgatáson - mondta Futó Barnabás ügyvéd az M1 Ma reggel című műsorában csütörtökön.
Az ügyvéd közölte: a bírák Balsai István alkotmánybíró előterjesztése alapján egyhangúlag fogadták el a határozatot. A gyakorlat eddig sajnos az volt, hogy rendszeresen az éjszakai, illetve hajnali órákban küldték meg az ügyvédeknek a kirendelést - vázolta fel Futó Barnabás. Hozzátette, ezekben az esetekben csak másnap délelőtt tudták meglátogatni védenceiket, amikor a kihallgatás, esetleg az előzetes letartóztatás vagy az őrizetbe vétel már megtörtént.
Futó Barnabás hangsúlyozta: a határozat éppen ezt a gyakorlatot szünteti meg, hiszen előírja: olyan időben kell értesíteni a kirendelt ügyvédet, hogy legyen ideje felkészülni az ügyre, és tudja a kihallgatás pontos helyét és idejét.
Futó Barnabás egy éppen folyamatban lévő ügyet, S. Ábel ügyét hozta fel példaként. (S. Ábelt 22 rendbeli emberölés előkészületével és más bűncselekményekkel vádolták meg.). Az ügyvéd elmondása szerint az ügyvédi kirendelésről hajnalban érkezett meg a fax, sem a kihallgatás pontos ideje, sem a helye nem szerepelt rajta, és mire az ügyvéd megérkezett, a kihallgatás már lezajlott.
E szerint a gyakorlat szerint a gyanúsított nem tud élni jogaival, nem érvényesül a védelemhez való joga - hangsúlyozta az ügyvéd.
Futó Barnabás kifejtette, hogy bár a gyanúsítottat felvilágosítják a jogairól, mégis kiszolgáltatott, megfélemlített helyzetben van, és sokszor vallomást tesz az ügyvédje nélkül is, annak reményében, hogy előbb kiengedik.
Futó Barnabás szerit az Ab határozata ezen a ponton hoz áttörést, hiszen az ilyen módon tett vallomást, illetve a kihallgatáson elhangzottakat a jövőben nem lehet bizonyítékként felhasználni a bíróság előtt.
Tábornokper: a bizonyítékokat nem tudták figyelembe venni
JV
Forrás: Hír TV
2013. február 28., csütörtök 18:10
Első fokon a tábornokper valamennyi vádlottját felmentette a Kaposvári Törvényszék Katonai Tanácsa. Az indoklás szerint az ügyészség törvénytelen módon szerezte be a bizonyítékokat, ezért azokat nem lehet figyelembe venni. A vádirat szerint a 17 magas rangú tiszt és polgári személy kenőpénz fejében juttatott megrendeléseket cégeknek, összesen 201 millió forint kárt okozva a Honvédelmi Minisztériumnak. Az ítélet nem jogerős.
A több mint két éve indult eljárásban a Gyurcsány-kormány közigazgatási államtitkára mellett 3 dandártábornok, 6 ezredes, 2 alezredes, 1 őrnagy és 4 civil szerepelt. Az ügyészség szerint honvédségi intézmények vezetőiként és alkalmazottjaiként 2002 és 2010 között több mint kétszázmillió forintot kértek, kaptak a tárcának beszállító vagy arra pályázó cégektől.
A vádirat nagyrészt a tizenhatodrendű vádlott O. János dandártábornok vallomásán alapult. A bíróság szerint azonban ezt az ügyészség törvénytelen módon szerezte be, mert büntetlenséget ígértek neki, ha mindent elmond. A bíró szerint például feltűnő volt, hogy aki beismerő vallomást tett, azt nem vették őrizetbe, míg akik tagadtak, hónapokon keresztül előzetes letartóztatásban voltak.
„A törvényekkel, jogszabályokkal ellentétes és tiltott módon megszerzett bizonyíték olyan, mintha nem is létezne. Azokat a bizonyítékok köréből ki kell rekeszteni” – fejtette ki Ifkovics Béla bíró. A katonai tanács kimondta: a felmentések nem bűncselekmény, hanem bizonyítottság hiánya miatt születtek.
Az elsőrendű vádlott ügyvédje szerint az ítélet megalapozott, hiszen az ügyészség törvénytelen módon szerezte be a bizonyítékokat. Zamecsnik Péter úgy véli, az ügyészségen belül ennek még lesznek következményei.
„Most végre kimondatott, hogy semmilyen cél nem szentesítheti az eszközt, azokat a törvénytelen eszközöket, amelyet az ügyészség ebben az ügyben felhasznált. Én nagyon bízom benne, hogy ez egy megfelelő példa arra, hogy okuljon ebből az ügyészség, és abban is bízom, hogy ennek lesz folytatása” – fogalmazott a védő.
A másodrendű vádlott, Fapál László volt államtitkár védője is egyetértett kollégájával. „Azt gondolom, hogy olyan kritika érte az ügyészséget, ami viszonylag páratlan, és a bíróság egy nagyon bölcs és jogszerű döntést hozott” – mondta az ítélet után Dezső Antal.
A vádlottak ügyvédjeinek munkadíját, több mint 2 millió forintot a honvédelmi tárcának, a 2 milliós perköltséget pedig az államnak kell kifizetnie. Az ügyész valamennyi vádlott esetében bűnösségük megállapítása miatt fellebbezett, ezért az ítélet még nem jogerős.
Forrás: Hír TV
2013. február 28., csütörtök 18:10
Első fokon a tábornokper valamennyi vádlottját felmentette a Kaposvári Törvényszék Katonai Tanácsa. Az indoklás szerint az ügyészség törvénytelen módon szerezte be a bizonyítékokat, ezért azokat nem lehet figyelembe venni. A vádirat szerint a 17 magas rangú tiszt és polgári személy kenőpénz fejében juttatott megrendeléseket cégeknek, összesen 201 millió forint kárt okozva a Honvédelmi Minisztériumnak. Az ítélet nem jogerős.
A több mint két éve indult eljárásban a Gyurcsány-kormány közigazgatási államtitkára mellett 3 dandártábornok, 6 ezredes, 2 alezredes, 1 őrnagy és 4 civil szerepelt. Az ügyészség szerint honvédségi intézmények vezetőiként és alkalmazottjaiként 2002 és 2010 között több mint kétszázmillió forintot kértek, kaptak a tárcának beszállító vagy arra pályázó cégektől.
A vádirat nagyrészt a tizenhatodrendű vádlott O. János dandártábornok vallomásán alapult. A bíróság szerint azonban ezt az ügyészség törvénytelen módon szerezte be, mert büntetlenséget ígértek neki, ha mindent elmond. A bíró szerint például feltűnő volt, hogy aki beismerő vallomást tett, azt nem vették őrizetbe, míg akik tagadtak, hónapokon keresztül előzetes letartóztatásban voltak.
„A törvényekkel, jogszabályokkal ellentétes és tiltott módon megszerzett bizonyíték olyan, mintha nem is létezne. Azokat a bizonyítékok köréből ki kell rekeszteni” – fejtette ki Ifkovics Béla bíró. A katonai tanács kimondta: a felmentések nem bűncselekmény, hanem bizonyítottság hiánya miatt születtek.
Az elsőrendű vádlott ügyvédje szerint az ítélet megalapozott, hiszen az ügyészség törvénytelen módon szerezte be a bizonyítékokat. Zamecsnik Péter úgy véli, az ügyészségen belül ennek még lesznek következményei.
„Most végre kimondatott, hogy semmilyen cél nem szentesítheti az eszközt, azokat a törvénytelen eszközöket, amelyet az ügyészség ebben az ügyben felhasznált. Én nagyon bízom benne, hogy ez egy megfelelő példa arra, hogy okuljon ebből az ügyészség, és abban is bízom, hogy ennek lesz folytatása” – fogalmazott a védő.
A másodrendű vádlott, Fapál László volt államtitkár védője is egyetértett kollégájával. „Azt gondolom, hogy olyan kritika érte az ügyészséget, ami viszonylag páratlan, és a bíróság egy nagyon bölcs és jogszerű döntést hozott” – mondta az ítélet után Dezső Antal.
A vádlottak ügyvédjeinek munkadíját, több mint 2 millió forintot a honvédelmi tárcának, a 2 milliós perköltséget pedig az államnak kell kifizetnie. Az ügyész valamennyi vádlott esetében bűnösségük megállapítása miatt fellebbezett, ezért az ítélet még nem jogerős.
2013. február 27., szerda
Alkotmányellenes a román törvényhozók mentelmi jogáról szóló törvény
Forrás: MTI
A román alkotmánybíróság az alaptörvénybe ütközőnek minősítette szerdán a parlamenti képviselők és szenátorok jogállásáról szóló törvényt.
Korábban Traian Basescu államfő is visszaküldte megfontolásra a parlamentnek a törvényhozók mentelmi jogáról is rendelkező jogszabályt, amelyet a román sajtó a képviselők és szenátorok kiváltságainak erősítéseként értelmezett és a "szuperimmunitás" törvényeként emlegetett.
A taláros testület alkotmányellenesnek találta azt a cikkelyt, amely 45 napos fellebbezési határidőt biztosít az összeférhetetlennek nyilvánított törvényhozók számára, miközben a közhivatalnokoknak csak 15 nap áll rendelkezésükre, hogy az összeférhetetlenségi határozat ellen fellebbezzenek a bíróságon.
A román alkotmánybíróság az alaptörvénybe ütközőnek minősítette szerdán a parlamenti képviselők és szenátorok jogállásáról szóló törvényt.
Korábban Traian Basescu államfő is visszaküldte megfontolásra a parlamentnek a törvényhozók mentelmi jogáról is rendelkező jogszabályt, amelyet a román sajtó a képviselők és szenátorok kiváltságainak erősítéseként értelmezett és a "szuperimmunitás" törvényeként emlegetett.
A taláros testület alkotmányellenesnek találta azt a cikkelyt, amely 45 napos fellebbezési határidőt biztosít az összeférhetetlennek nyilvánított törvényhozók számára, miközben a közhivatalnokoknak csak 15 nap áll rendelkezésükre, hogy az összeférhetetlenségi határozat ellen fellebbezzenek a bíróságon.
2013. február 26., kedd
Az AB elbuktatta az egyházügyi törvényt
Index/MTI
2013. 02. 26 11:54:00 |
Az alkotmánybíróság az egyházi státusz megadásának szabályozását találta alaptörvény-ellenesnek: a kizárólag az Országgyűlés politikai döntésétől függő szabályozás helyett átlátható szabályozás kell, és biztosítani kell a jogorvoslat lehetőségét. A döntés visszamenőleges hatályú, az összes egyház visszakapja korábbi jogállását.
Az AB a 2011-es Egyházügyi törvényről (Ehtv) szóló mai határozatának indoklásában leszögezi, hogy az egyházi jogállás felülvizsgálatára irányuló eljárás során is alkotmányos követelmény a tisztességes eljárás és a jogorvoslati lehetőség biztosítása. Az Ehtv azonban nem ír elő részletes indokolási kötelezettséget, a parlament eljárása nincs határidőkhöz kötve, és nem biztosít jogorvoslatot.
Az AB arra is kitért, hogy az egyházi státusz parlamenti szavazás útján történő elismerése politikai döntésekhez vezethet. Határozatában a testület nem vitatja az Országgyűlés jogát, hogy részletezze az egyházként történő elismerés tartalmi feltételeit, csak az Országgyűlés által választott módszert tekintik alaptövény-ellenesnek. A testület hangsúlyozza, hogy a nem vallási tevékenységet végző szervezetek (azaz például a "bizniszegyházak") kiszűrésére, a törvénysértések orvoslására az Országgyűlésnek lehetősége van hatékonyabb jogi eszközöket alkotni.
Az egyházügyi törvény hatalmas politikai vitát váltott ki, elsősorban azért, mert a korábbi egyházak közül első körben csupán 14 , majd 2012-ben további 18 vallási közösségnek szavaztak meg egyházi jogállást a kormánypárti képviselők. A kisegyházak döntő többsége, több mint 300 gyülekezet egyesületté minősült vissza, és elveszítették a korábbi kedvezményeiket, a döntés ellen pedig nem volt jogorvoslati lehetőségük
Az AB az alaptörvény-ellenes rendelkezéseket hatálybalépésükre visszaható hatállyal semmisítette meg, illetve hatálybalépésüktől kezdődően alkalmazhatatlanságukat mondta ki. Ezért az alaptörvény-ellenes rendelkezések alapján elfogadott, az egyházként történő elismerés elutasításáról szóló 8/2012. (II.29.) országgyűlési határozathoz és az Ehtv. alaptörvény-ellenes rendelkezéseihez joghatás nem fűződhet, azok alapján az országgyűlési határozat mellékletében megjelölt (illetve az Alkotmánybírósághoz panaszt egyébként benyújtó) egyházak egyházi jogállásukat nem veszítették el, vallási egyesületté történő átalakulásuk nem kényszeríthető ki.
Az egyházi cím most megszüntetett szabályozását, azaz parlament általi adományozását közleményében a több érintett egyház alkotmánybírósági panaszát is kezelő Társaság a Szabadságjogokért önkényes, politikai akarattól függő, a tisztességes eljárás és a jogorvoslat lehetőségét nélkülözőnek nevezi. A jogvédő szervezet álláspontja szerint csak olyan bírósági eljárás lehet alkotmányos, amelynek nem tárgya a vallási közösség tanítása, hagyományai és története, és ahol az elutasító döntés ellen fellebbezni lehet.
2013. 02. 26 11:54:00 |
Az alkotmánybíróság az egyházi státusz megadásának szabályozását találta alaptörvény-ellenesnek: a kizárólag az Országgyűlés politikai döntésétől függő szabályozás helyett átlátható szabályozás kell, és biztosítani kell a jogorvoslat lehetőségét. A döntés visszamenőleges hatályú, az összes egyház visszakapja korábbi jogállását.
Az AB a 2011-es Egyházügyi törvényről (Ehtv) szóló mai határozatának indoklásában leszögezi, hogy az egyházi jogállás felülvizsgálatára irányuló eljárás során is alkotmányos követelmény a tisztességes eljárás és a jogorvoslati lehetőség biztosítása. Az Ehtv azonban nem ír elő részletes indokolási kötelezettséget, a parlament eljárása nincs határidőkhöz kötve, és nem biztosít jogorvoslatot.
Az AB arra is kitért, hogy az egyházi státusz parlamenti szavazás útján történő elismerése politikai döntésekhez vezethet. Határozatában a testület nem vitatja az Országgyűlés jogát, hogy részletezze az egyházként történő elismerés tartalmi feltételeit, csak az Országgyűlés által választott módszert tekintik alaptövény-ellenesnek. A testület hangsúlyozza, hogy a nem vallási tevékenységet végző szervezetek (azaz például a "bizniszegyházak") kiszűrésére, a törvénysértések orvoslására az Országgyűlésnek lehetősége van hatékonyabb jogi eszközöket alkotni.
Az egyházügyi törvény hatalmas politikai vitát váltott ki, elsősorban azért, mert a korábbi egyházak közül első körben csupán 14 , majd 2012-ben további 18 vallási közösségnek szavaztak meg egyházi jogállást a kormánypárti képviselők. A kisegyházak döntő többsége, több mint 300 gyülekezet egyesületté minősült vissza, és elveszítették a korábbi kedvezményeiket, a döntés ellen pedig nem volt jogorvoslati lehetőségük
Az AB az alaptörvény-ellenes rendelkezéseket hatálybalépésükre visszaható hatállyal semmisítette meg, illetve hatálybalépésüktől kezdődően alkalmazhatatlanságukat mondta ki. Ezért az alaptörvény-ellenes rendelkezések alapján elfogadott, az egyházként történő elismerés elutasításáról szóló 8/2012. (II.29.) országgyűlési határozathoz és az Ehtv. alaptörvény-ellenes rendelkezéseihez joghatás nem fűződhet, azok alapján az országgyűlési határozat mellékletében megjelölt (illetve az Alkotmánybírósághoz panaszt egyébként benyújtó) egyházak egyházi jogállásukat nem veszítették el, vallási egyesületté történő átalakulásuk nem kényszeríthető ki.
Az egyházi cím most megszüntetett szabályozását, azaz parlament általi adományozását közleményében a több érintett egyház alkotmánybírósági panaszát is kezelő Társaság a Szabadságjogokért önkényes, politikai akarattól függő, a tisztességes eljárás és a jogorvoslat lehetőségét nélkülözőnek nevezi. A jogvédő szervezet álláspontja szerint csak olyan bírósági eljárás lehet alkotmányos, amelynek nem tárgya a vallási közösség tanítása, hagyományai és története, és ahol az elutasító döntés ellen fellebbezni lehet.
2013. február 25., hétfő
OGY – Megmaradna az alkotmánybírósági határozatok joghatása
Budapest, 2013. február 25., hétfő (MTI) – Az alkotmányügyi bizottság hétfőn benyújtott módosító javaslata nem zárná ki a lehetőségét, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) az alaptörvény rendelkezéseinek vizsgálatakor korábbi határozatával megegyező döntésre jusson.
A bizottság az alaptörvény negyedik módosításához beterjesztett indítványa megtartaná azt a szabályt, hogy az alaptörvény hatálybalépése előtt meghozott alkotmánybírósági határozatok hatályukat vesztik, viszont kivenné a javaslatból azt a rendelkezést, hogy a határozatok indoklása az alaptörvény értelmezése során nem vehető figyelembe. Ehelyett a bizottság azt rögzítené, hogy a hatályvesztés nem érinti a határozatok által kifejtett joghatásokat.
Az indoklás szerint, így a módosítás továbbra sem zárja ki azt a lehetőséget, hogy az Alkotmánybíróság az alaptörvény egyes rendelkezéseinek értelmezésekor egy korábbi határozatával megegyező következtetésre jusson, ahogyan azt a lehetőséget is biztosítja, hogy a korábbi döntésekkel ellentétes megállapításokat tegyen. Az indoklás szerint így ez a rendelkezés “nem korlátozza, hanem éppen ellenkezőleg, kiszélesíti az Alkotmánybíróság szabadságát az alaptörvény értelmezése tekintetében”.
Az alkotmányügyi bizottság módosítója az indoklás szerint emellett egyértelművé teszi, hogy az Országgyűlés elnöke is öt napon belül köteles aláírni az alaptörvényt és módosítását.
A módosító javaslat büntetőeljárásra vonatkozó szabályokat is érinti, és kimondja, hogy a legfőbb ügyész nem lenne jogosult arra, hogy az általános illetékességű bíróságtól eltérő, azonos hatáskörű bíróság előtti vádemelésre adjon utasítást törvényben meghatározott ügyekben.
Az alaptörvény negyedik módosításáról szóló törvényjavaslatot múlt héten kezdte tárgyalni az Országgyűlés. A kormánypárti javaslat döntően az alaptörvény Ab által megsemmisített átmeneti rendelkezéseit igyekszik alkotmányba foglalni.
- MTI -
A bizottság az alaptörvény negyedik módosításához beterjesztett indítványa megtartaná azt a szabályt, hogy az alaptörvény hatálybalépése előtt meghozott alkotmánybírósági határozatok hatályukat vesztik, viszont kivenné a javaslatból azt a rendelkezést, hogy a határozatok indoklása az alaptörvény értelmezése során nem vehető figyelembe. Ehelyett a bizottság azt rögzítené, hogy a hatályvesztés nem érinti a határozatok által kifejtett joghatásokat.
Az indoklás szerint, így a módosítás továbbra sem zárja ki azt a lehetőséget, hogy az Alkotmánybíróság az alaptörvény egyes rendelkezéseinek értelmezésekor egy korábbi határozatával megegyező következtetésre jusson, ahogyan azt a lehetőséget is biztosítja, hogy a korábbi döntésekkel ellentétes megállapításokat tegyen. Az indoklás szerint így ez a rendelkezés “nem korlátozza, hanem éppen ellenkezőleg, kiszélesíti az Alkotmánybíróság szabadságát az alaptörvény értelmezése tekintetében”.
Az alkotmányügyi bizottság módosítója az indoklás szerint emellett egyértelművé teszi, hogy az Országgyűlés elnöke is öt napon belül köteles aláírni az alaptörvényt és módosítását.
A módosító javaslat büntetőeljárásra vonatkozó szabályokat is érinti, és kimondja, hogy a legfőbb ügyész nem lenne jogosult arra, hogy az általános illetékességű bíróságtól eltérő, azonos hatáskörű bíróság előtti vádemelésre adjon utasítást törvényben meghatározott ügyekben.
Az alaptörvény negyedik módosításáról szóló törvényjavaslatot múlt héten kezdte tárgyalni az Országgyűlés. A kormánypárti javaslat döntően az alaptörvény Ab által megsemmisített átmeneti rendelkezéseit igyekszik alkotmányba foglalni.
- MTI -
2013. február 24., vasárnap
Retro: XVI. Benedek pápa a jogalkotásról beszélt a Bundestagban
2011. szeptember 23, péntek
A Szentatya nagy érdeklődéssel várt beszédére 22-én, csütörtökön délután került sor a német országgyűlés képviselőinek jelenlétében. XVI. Benedek az alkalomnak megfelelően politikai és jogi szempontokra világított rá felszólalásában, utalással a pozitivista és a keresztény világnézetre. Túlmutatva Németország határain, elemezte az egész Európát jellemző aktuális helyzetet.
Megállapította: a politika legyen elkötelezettség az igazságosságra és ezáltal teremtse meg a béke alapvető feltételeit. A politikus rendelje alá személyes sikerét az igazságosság szempontjának, törekedjen a jog gyakorlati megvalósítására. A siker lehet egyfajta kísértés is, amely megnyitja az utat a jog meghamisítása, az igazságosság felszámolása felé. Ebben a történelmi pillanatban, amikor az ember mindezidáig elképzelhetetlenül nagy hatalomra tett szert, az igazságosság megvalósítása különösen sürgető feladattá vált.Az embernek ugyanis hatalmában áll a világ elpusztítása.
A pápa feltette a kérdést: hogyan tehetünk különbséget a jó és a rossz, a valódi és a látszólagos jog között? Számtalan esetben elegendő kritérium lehet a többség véleménye. A jog alapvető kérdéseiben, amelyekben szerepet játszik az ember és az emberiség méltósága, nem elegendő a többség elve. Az ellenállók, akik a nácizmus és más totalitárius rezsimek ellen harcoltak, a jogot és az egész emberiséget szolgálták. Azonban az, hogy mi a helyes és milyen jog léphet életbe az alapvető antropológiai kérdéseket illetően, ma egyáltalán nem önmagától értődő. Ma ez a kérdés még bonyolultabbá vált – hangsúlyozta a Bundestagban mondott beszédében a Szentatya.
A történelem során a kereszténység soha nem kényszerített az államra és a társadalomra egy olyan jogrendszert, amely a kinyilatkoztatásból származik. Ehelyett a természetre és az értelemre, mint a jog valódi forrásaira hivatkozott. Felhívta a figyelmet az objektív és szubjektív értelem közötti összhangra, amely azonban feltételezi, hogy mindkettő a teremtő Isten Értelmén alapul. Ebben az összefüggésben született meg a nyugati világ jogi kultúrája, amely mind a mai napig az emberiség jogkultúrájának döntő fontosságú részét alkotja.
A jog és a filozófia kereszténység előtti kapcsolatából indul ki az az út, amely a keresztény középkoron át elvezet a jog fejlődéséhez a felvilágosodás korában, egészen az Emberi Jogok Nyilatkozatáig és a német alaptörvényig. Ezzel a német nép 1949-ben elismerte, hogy minden emberi közösség, a béke és a világban megvalósuló igazságosság alapja az emberi jogok sérthetetlensége és elidegeníthetetlensége.
Az utóbbi fél évszázadban a helyzet drámai módon megváltozott. A természetjogot olyan sajátos katolikus tanításnak tekintik, amelyről nem érdemes katolikus körökön kívül beszélni, már szinte szégyellik megemlíteni magát a kifejezést is.
A Szentatya beszédében rámutatott: a ma uralkodó pozitivista felfogás a természetet pusztán funkcionális szempontból tekinti, amely nem épít hidat az ethosz és a jog felé. A pozitivisták szerint az értelem jelentheti az egyedüli tudományos világnézet alapját. Mindaz, ami nem verifikálható, nem igazolható, nem tartozik szorosan véve az értelem körébe. Ma ez jellemzi a legtöbb esetben a köztudatot. Olyan drámai helyzetről van szó, amely mindenkit érint, ezért nyilvános vitát kell tartani a kérdésről. Ennek a beszédnek is alapvető célkitűzése, hogy erre a közéleti vitára serkentsen.
A pozitivista világnézet a maga egészében az emberi ismeret nagyszerű része, amelyről nem mondhatunk le. Azonban nem jelent egy olyan kultúrát, amely kielégítő választ ad az emberiség nagy kérdéseire, sőt inkább korlátozza az ember nagyságát, fenyegeti humanizmusát.
Európában számos területen csak a pozitivizmust ismerik el, mint kultúrát, és mint a jogalkotás alapját. Az egyéb nézeteket szubkultúrának tekintik. Ezáltal Európa a világ többi kultúrájával szemben hiányos kultúraként jelenik meg. Ugyanakkor szélsőséges és radikális irányzatok tűnnek fel. A pozitivista gondolkodás, amely kizárólagosnak tartja magát, nem képes arra, hogy megsejtsen valamint a funkcionálison túl. Olyan vasbeton épülethez hasonlítható, amelynek nincsenek ablakai – állapította meg XVI. Benedek pápa a Bundestagban mondott beszédében.
Ismét szélesre kell tárnunk az ablakokat, hogy felfedezzük a világ hatalmas kiterjedését, az eget és a földet, és megtanuljunk helyesen gazdálkodni a teremtett világgal.
Az anyag, a matéria magában hordozza méltóságát, és követnünk kell útmutatásait. A környezetvédelem ma már vitán felüli kérdés. Azonban létezik egy emberi ökológia is. Az ember lélek és akarat, de egyben természet is. Akarata akkor helyes, ha hallgat természetére, azt tiszteletben tartja és elfogadja önmagát, vagyis azt, hogy nem saját maga teremtése. Csak így lehet megvalósítani a valódi emberi szabadságot.
Európa kulturális öröksége azt mutatja, hogy az emberi jogok, a törvény előtti egyenlőség, a minden egyes ember sérthetetlen méltósága olyan elvek, amelyek a teremtő Isten létezését hirdető meggyőződés alapján fejlődtek ki. Az európai kultúra Jeruzsálem, Athén és Róma találkozásából született meg. Találkozott egymással az Izrael Istenébe vetett hit, a görög filozófia és a római jog. Ez a hármas találkozás alakította ki Európa önazonosságát. Ez a találkozás leszögezte a jog kritériumait, amelyek védelme nagy feladatunk ebben a történelmi pillanatban – állapította meg a Bundestagban mondott beszédében XVI. Benedek pápa.
Vatikáni Rádió
2011. szeptember 23, péntek
A Szentatya nagy érdeklődéssel várt beszédére 22-én, csütörtökön délután került sor a német országgyűlés képviselőinek jelenlétében. XVI. Benedek az alkalomnak megfelelően politikai és jogi szempontokra világított rá felszólalásában, utalással a pozitivista és a keresztény világnézetre. Túlmutatva Németország határain, elemezte az egész Európát jellemző aktuális helyzetet.
Megállapította: a politika legyen elkötelezettség az igazságosságra és ezáltal teremtse meg a béke alapvető feltételeit. A politikus rendelje alá személyes sikerét az igazságosság szempontjának, törekedjen a jog gyakorlati megvalósítására. A siker lehet egyfajta kísértés is, amely megnyitja az utat a jog meghamisítása, az igazságosság felszámolása felé. Ebben a történelmi pillanatban, amikor az ember mindezidáig elképzelhetetlenül nagy hatalomra tett szert, az igazságosság megvalósítása különösen sürgető feladattá vált.Az embernek ugyanis hatalmában áll a világ elpusztítása.
A pápa feltette a kérdést: hogyan tehetünk különbséget a jó és a rossz, a valódi és a látszólagos jog között? Számtalan esetben elegendő kritérium lehet a többség véleménye. A jog alapvető kérdéseiben, amelyekben szerepet játszik az ember és az emberiség méltósága, nem elegendő a többség elve. Az ellenállók, akik a nácizmus és más totalitárius rezsimek ellen harcoltak, a jogot és az egész emberiséget szolgálták. Azonban az, hogy mi a helyes és milyen jog léphet életbe az alapvető antropológiai kérdéseket illetően, ma egyáltalán nem önmagától értődő. Ma ez a kérdés még bonyolultabbá vált – hangsúlyozta a Bundestagban mondott beszédében a Szentatya.
A történelem során a kereszténység soha nem kényszerített az államra és a társadalomra egy olyan jogrendszert, amely a kinyilatkoztatásból származik. Ehelyett a természetre és az értelemre, mint a jog valódi forrásaira hivatkozott. Felhívta a figyelmet az objektív és szubjektív értelem közötti összhangra, amely azonban feltételezi, hogy mindkettő a teremtő Isten Értelmén alapul. Ebben az összefüggésben született meg a nyugati világ jogi kultúrája, amely mind a mai napig az emberiség jogkultúrájának döntő fontosságú részét alkotja.
A jog és a filozófia kereszténység előtti kapcsolatából indul ki az az út, amely a keresztény középkoron át elvezet a jog fejlődéséhez a felvilágosodás korában, egészen az Emberi Jogok Nyilatkozatáig és a német alaptörvényig. Ezzel a német nép 1949-ben elismerte, hogy minden emberi közösség, a béke és a világban megvalósuló igazságosság alapja az emberi jogok sérthetetlensége és elidegeníthetetlensége.
Az utóbbi fél évszázadban a helyzet drámai módon megváltozott. A természetjogot olyan sajátos katolikus tanításnak tekintik, amelyről nem érdemes katolikus körökön kívül beszélni, már szinte szégyellik megemlíteni magát a kifejezést is.
A Szentatya beszédében rámutatott: a ma uralkodó pozitivista felfogás a természetet pusztán funkcionális szempontból tekinti, amely nem épít hidat az ethosz és a jog felé. A pozitivisták szerint az értelem jelentheti az egyedüli tudományos világnézet alapját. Mindaz, ami nem verifikálható, nem igazolható, nem tartozik szorosan véve az értelem körébe. Ma ez jellemzi a legtöbb esetben a köztudatot. Olyan drámai helyzetről van szó, amely mindenkit érint, ezért nyilvános vitát kell tartani a kérdésről. Ennek a beszédnek is alapvető célkitűzése, hogy erre a közéleti vitára serkentsen.
A pozitivista világnézet a maga egészében az emberi ismeret nagyszerű része, amelyről nem mondhatunk le. Azonban nem jelent egy olyan kultúrát, amely kielégítő választ ad az emberiség nagy kérdéseire, sőt inkább korlátozza az ember nagyságát, fenyegeti humanizmusát.
Európában számos területen csak a pozitivizmust ismerik el, mint kultúrát, és mint a jogalkotás alapját. Az egyéb nézeteket szubkultúrának tekintik. Ezáltal Európa a világ többi kultúrájával szemben hiányos kultúraként jelenik meg. Ugyanakkor szélsőséges és radikális irányzatok tűnnek fel. A pozitivista gondolkodás, amely kizárólagosnak tartja magát, nem képes arra, hogy megsejtsen valamint a funkcionálison túl. Olyan vasbeton épülethez hasonlítható, amelynek nincsenek ablakai – állapította meg XVI. Benedek pápa a Bundestagban mondott beszédében.
Ismét szélesre kell tárnunk az ablakokat, hogy felfedezzük a világ hatalmas kiterjedését, az eget és a földet, és megtanuljunk helyesen gazdálkodni a teremtett világgal.
Az anyag, a matéria magában hordozza méltóságát, és követnünk kell útmutatásait. A környezetvédelem ma már vitán felüli kérdés. Azonban létezik egy emberi ökológia is. Az ember lélek és akarat, de egyben természet is. Akarata akkor helyes, ha hallgat természetére, azt tiszteletben tartja és elfogadja önmagát, vagyis azt, hogy nem saját maga teremtése. Csak így lehet megvalósítani a valódi emberi szabadságot.
Európa kulturális öröksége azt mutatja, hogy az emberi jogok, a törvény előtti egyenlőség, a minden egyes ember sérthetetlen méltósága olyan elvek, amelyek a teremtő Isten létezését hirdető meggyőződés alapján fejlődtek ki. Az európai kultúra Jeruzsálem, Athén és Róma találkozásából született meg. Találkozott egymással az Izrael Istenébe vetett hit, a görög filozófia és a római jog. Ez a hármas találkozás alakította ki Európa önazonosságát. Ez a találkozás leszögezte a jog kritériumait, amelyek védelme nagy feladatunk ebben a történelmi pillanatban – állapította meg a Bundestagban mondott beszédében XVI. Benedek pápa.
Vatikáni Rádió
2011. szeptember 23, péntek
2013. február 21., csütörtök
Nem nyúlnak az ügynökaktákhoz
HM, Index.hu
2013. február 22., péntek 06:49 |
Legalábbis egyelőre. Lázár János 2012 nyarára, majd Pintér Sándor tavaly év végére ígérte meg, hogy feláll a Nemzeti Emlékezet Bizottsága, ami többek között az ügynökakták feltárására talált volna megoldást. De a szervezetről egyelőre semmi hír. A Miniszterelnökség szerint Szabó Máté ombudsman kérésére az Alkotmánybíróság normakontrollja elgáncsolta a NEB-et, de ez nem magyarázza meg, miért ne állhatna fel egy bizottság.
Sok év után tavaly februárban újra előkerült a kommunizmus ügynökeinek ügye a parlamentben. Akkor szavaztak az LMP-s Schiffer András az ügynökakták nyilvánosságra hozásáról szóló javaslatáról, amit a kormánypártok elleneztek, és az ellenzéki pártok támogattak.
Miután a Fidesz az államra tolta az ügy rendezését, Lázár János viszont azt ígérte, hogy 2012. májusra feláll a Nemzeti Emlékezet Bizottsága, ami majd megoldást talál arra, hogyan tárják fel az ügynökmúltat. Novemberben pedig Pintér Sándor mondta azt a Parlamentben, hogy reményeik szerint még 2012-ben befejezhetik a munkát, és felállhat a bizottság.
A Fidesz ennek ellenére újra nemmel szavazott, amikor decemberben Schiffer újra benyújtotta gyakorlatilag ugyanazt a javaslatát, bár a párton belül sem mindenki értette, hogy miért. Télen már Bajnai Gordon is arról beszélt, hogy nyilvánosan zárná az ügynökügyet.
Van, aki szerint az ügynökkérdést egy óra alatt le lehetne zárni egy törvénymódosítással, és Ungváry Krisztián történész is szkeptikus egy bizottság munkájával kapcsolatban, mert szerinte volt már egy hasonló szervezet, ami az ügynökmúlt feltárásával foglalkozott (ez volt az 1956-os Intézet Közalapítvány, amit a kormány szüntetett meg).
Mégsem volt változás az utóbbi egy évben, a NEB-ről pedig továbbra sincs semmi hír.
Változott a kommunizmus megítélése
Megkerestük a Miniszterelnökséget, hogy hol tart a bizottság felállítása, ahol azt a választ adták, hogy „az Alaptörvény Átmeneti Rendelkezései létrehozták a Nemzeti Emlékezet Bizottságát, melynek célja, hogy felkutassa a kommunista diktatúra alatt elkövetett bűnöket, és tájékoztassa a nyilvánosságot munkája eredményeiről”.
De mint azt közölték, „Szabó Máté ombudsman kérésére az Alkotmánybíróság normakontrollt gyakorolt, és 2012. december 28-ai döntése értelmében közjogi érvénytelenségre hivatkozva megsemmisítette a kommunista diktatúráról szóló cikkeket, köztük a Bizottság felállítását megalapozó pontokat is.” A bizottság létrehozását az alaptörvény átmeneti rendelkezéseiről szóló, 2011 végén elfogadott törvény említette meg. A preambulumban az volt olvasható, hogy a „kommunista diktatúrával kapcsolatos emlékezet állami megőrzése érdekében Nemzeti Emlékezet Bizottsága működik”. A jogszabály szerint a NEB tárja fel a kommunista diktatúra működését, a vizsgálatok eredményeit pedig a bizottság átfogó jelentésben teszi közzé. Ez a törvény vált az év végén semmissé.
Kádár titkosszolgái
A sztálinista múlttal való szakítás a rendvédelmi szerveknél sem volt teljes körű, sokan megtarthatták a pozíciójukat, és az elbocsájtott ÁVH-sok kezét sem engedték el. Az elnyomó szervek pártirányítás alá vonásával Kádár csökkentette a Rákosira jellemző egyszemélyes kézi vezérlést, de az ellenőrzést így is megtartotta.. Ötven éve jött létre a III/III-as csoportfőnökség.
Ahhoz, hogy a bizottság felállhasson, az Országgyűlésnek újra meg kell teremtenie a Bizottság felállításához és működéséhez szükséges jogszabályi kereteket, a kormány ezután tehet újabb lépéseket azért, hogy a kommunizmus eddig még ismeretlen részeit fel tudják tárni – írta a Miniszterelnökség. Azt, hogy erre mikor kerülhet sor, a Miniszterelnökség nem közölte.
A kormány addig is kárpótolja a kommunizmus áldozatait, így a Szovjetunióba kényszermunkára elhurcoltak, a rendőrhatósági őrizet mellett munkatáborban fogva tartottak, az 1956-os forradalomban résztvevők és az 1945 és 1963 közötti koncepciós perek elítéltjei juttatása idén 50 százalékkal nőtt, 2014-ben pedig további 50 százalékkal emelik majd – írták.
Nem kell alkotmányba írni egy bizottságot
Ahhoz viszont, hogy egy bizottság felálljon, nem kell külön rendelkezni róla az alaptörvényben. Ahhoz sem szükséges alkotmányt módosítani, hogy a bizottság megvizsgálhassa az ügynökaktákat.
Ahhoz tényleg alkotmánymódosítás kéne, hogy meg lehessen nevezni az ügynököket, mert most még a közszereplőket sem lehet. Egy besúgó akár pert is nyerhet rágalmazásért, hiába derül ki az aktákból, hogy ügynök volt. Gulyás Gergely fideszes képviselő tavaly azt mondta, hogy az ügynökkérdés rendezésének főszabályaként lehetővé kell tenni az iratok nagyobb nyilvánosságát, és ez alól csak a személyes, illetve a különleges személyes adatok élvezhetnek kivételt.
Az Alkotmánybíróság decemberi döntése óta eltelt két hónapban viszont semmi jel nem utalt arra, hogy a kormány foglalkozni akarna az ügynökkérdéssel.
2013. február 22., péntek 06:49 |
Legalábbis egyelőre. Lázár János 2012 nyarára, majd Pintér Sándor tavaly év végére ígérte meg, hogy feláll a Nemzeti Emlékezet Bizottsága, ami többek között az ügynökakták feltárására talált volna megoldást. De a szervezetről egyelőre semmi hír. A Miniszterelnökség szerint Szabó Máté ombudsman kérésére az Alkotmánybíróság normakontrollja elgáncsolta a NEB-et, de ez nem magyarázza meg, miért ne állhatna fel egy bizottság.
Sok év után tavaly februárban újra előkerült a kommunizmus ügynökeinek ügye a parlamentben. Akkor szavaztak az LMP-s Schiffer András az ügynökakták nyilvánosságra hozásáról szóló javaslatáról, amit a kormánypártok elleneztek, és az ellenzéki pártok támogattak.
Miután a Fidesz az államra tolta az ügy rendezését, Lázár János viszont azt ígérte, hogy 2012. májusra feláll a Nemzeti Emlékezet Bizottsága, ami majd megoldást talál arra, hogyan tárják fel az ügynökmúltat. Novemberben pedig Pintér Sándor mondta azt a Parlamentben, hogy reményeik szerint még 2012-ben befejezhetik a munkát, és felállhat a bizottság.
A Fidesz ennek ellenére újra nemmel szavazott, amikor decemberben Schiffer újra benyújtotta gyakorlatilag ugyanazt a javaslatát, bár a párton belül sem mindenki értette, hogy miért. Télen már Bajnai Gordon is arról beszélt, hogy nyilvánosan zárná az ügynökügyet.
Van, aki szerint az ügynökkérdést egy óra alatt le lehetne zárni egy törvénymódosítással, és Ungváry Krisztián történész is szkeptikus egy bizottság munkájával kapcsolatban, mert szerinte volt már egy hasonló szervezet, ami az ügynökmúlt feltárásával foglalkozott (ez volt az 1956-os Intézet Közalapítvány, amit a kormány szüntetett meg).
Mégsem volt változás az utóbbi egy évben, a NEB-ről pedig továbbra sincs semmi hír.
Változott a kommunizmus megítélése
Megkerestük a Miniszterelnökséget, hogy hol tart a bizottság felállítása, ahol azt a választ adták, hogy „az Alaptörvény Átmeneti Rendelkezései létrehozták a Nemzeti Emlékezet Bizottságát, melynek célja, hogy felkutassa a kommunista diktatúra alatt elkövetett bűnöket, és tájékoztassa a nyilvánosságot munkája eredményeiről”.
De mint azt közölték, „Szabó Máté ombudsman kérésére az Alkotmánybíróság normakontrollt gyakorolt, és 2012. december 28-ai döntése értelmében közjogi érvénytelenségre hivatkozva megsemmisítette a kommunista diktatúráról szóló cikkeket, köztük a Bizottság felállítását megalapozó pontokat is.” A bizottság létrehozását az alaptörvény átmeneti rendelkezéseiről szóló, 2011 végén elfogadott törvény említette meg. A preambulumban az volt olvasható, hogy a „kommunista diktatúrával kapcsolatos emlékezet állami megőrzése érdekében Nemzeti Emlékezet Bizottsága működik”. A jogszabály szerint a NEB tárja fel a kommunista diktatúra működését, a vizsgálatok eredményeit pedig a bizottság átfogó jelentésben teszi közzé. Ez a törvény vált az év végén semmissé.
Kádár titkosszolgái
A sztálinista múlttal való szakítás a rendvédelmi szerveknél sem volt teljes körű, sokan megtarthatták a pozíciójukat, és az elbocsájtott ÁVH-sok kezét sem engedték el. Az elnyomó szervek pártirányítás alá vonásával Kádár csökkentette a Rákosira jellemző egyszemélyes kézi vezérlést, de az ellenőrzést így is megtartotta.. Ötven éve jött létre a III/III-as csoportfőnökség.
Ahhoz, hogy a bizottság felállhasson, az Országgyűlésnek újra meg kell teremtenie a Bizottság felállításához és működéséhez szükséges jogszabályi kereteket, a kormány ezután tehet újabb lépéseket azért, hogy a kommunizmus eddig még ismeretlen részeit fel tudják tárni – írta a Miniszterelnökség. Azt, hogy erre mikor kerülhet sor, a Miniszterelnökség nem közölte.
A kormány addig is kárpótolja a kommunizmus áldozatait, így a Szovjetunióba kényszermunkára elhurcoltak, a rendőrhatósági őrizet mellett munkatáborban fogva tartottak, az 1956-os forradalomban résztvevők és az 1945 és 1963 közötti koncepciós perek elítéltjei juttatása idén 50 százalékkal nőtt, 2014-ben pedig további 50 százalékkal emelik majd – írták.
Nem kell alkotmányba írni egy bizottságot
Ahhoz viszont, hogy egy bizottság felálljon, nem kell külön rendelkezni róla az alaptörvényben. Ahhoz sem szükséges alkotmányt módosítani, hogy a bizottság megvizsgálhassa az ügynökaktákat.
Ahhoz tényleg alkotmánymódosítás kéne, hogy meg lehessen nevezni az ügynököket, mert most még a közszereplőket sem lehet. Egy besúgó akár pert is nyerhet rágalmazásért, hiába derül ki az aktákból, hogy ügynök volt. Gulyás Gergely fideszes képviselő tavaly azt mondta, hogy az ügynökkérdés rendezésének főszabályaként lehetővé kell tenni az iratok nagyobb nyilvánosságát, és ez alól csak a személyes, illetve a különleges személyes adatok élvezhetnek kivételt.
Az Alkotmánybíróság decemberi döntése óta eltelt két hónapban viszont semmi jel nem utalt arra, hogy a kormány foglalkozni akarna az ügynökkérdéssel.
Dúl a hatalmi harc Magyarországon, a kormányon belül is – külföldi lapszemle
Az Alkotmánybíróság döntéséről cikkezik számos külföldi lap. A testület ugyanis eltörölte a fasiszta és kommunista jelképek használatának betiltását. A Bloomberg újabb kamatvágástól tart, a hírügynökség szerint ezért csökkent a rövid lejáratú magyar államkötvények hozama. Egy német internetes portál pedig L. Simon László kulturális államtitkár leváltása kapcsán megjegyzi, hogy a Duna mentén dúl a kultúrharc. ÉS szóba kerül a HÖK körüli listázós botrány is.
Wall Street Journal
Általános felzúdulást váltott ki, hogy az Alkotmánybíróság eltörölte a fasiszta és kommunista jelképek használatának betiltását, ideértve a vörös csillagot és a horogkeresztet – olvasható a Wall Street Journal című újságban. A kormány most alternatív megoldást keres a tilalom érvényesítésére. Zsidó szervezetek úgy nyilatkoztak, hogy a határozat sérti az összes magyar zsidót. A Mazsihisz elnöke kijelentette, hogy az eset megvilágítja, miért fontos eltérően kezelni a törvényen belül a fasiszta és a kommunista jelképeket. A kommunisták szerint ugyanakkor a testület lépése nem visz közelebb a párt céljainak eléréséhez, például a munkanélküliség csökkentéséhez. Mint alelnökük rámutatott: bizarr, hogy a testület engedélyezte a fasiszta szimbólumok alkalmazását, mivel a horogkeresztes zászlók alatt felvonuló emberek mások meggyilkolásán gondolkodnak.
Az Alkotmánybíróság döntéséről ír a Bloomberg is.
Die Presse
A magyar Alkotmánybíróság hatályon kívül helyezte a tilalmat és így májustól egyelőre büntetés nélkül lehet viselni a vörös csillagot, a horogkeresztet, valamint az SS-jelvényt. A testület egyidejűleg azonban időt adott a politikusoknak, hogy április végéig az alaptörvénnyel összhangban szabályozzák a kérdést a BTK-ban.
Der Standard
Az Alkotmánybíróság feloldotta az önkényuralmi jelképek viselésének tilalmát, ily módon a horogkereszt és az újabban a Magyar Gárda által hordott nyilaskereszt is megengedetté vált. Májusig azonban új törvényt kell hozni. Halmai Gábor szokatlannak nevezi, hogy a taláros testület a horogkereszt tilalmát is újraértékelte, jóllehet a kereset csupán a vörös csillagra vonatkozott. Utóbbiról az Európai Emberi Jogi bíróság kimondta, hogy az nem kizárólag a kommunista diktatúrához kötődik, hanem egyben a munkásmozgalom szimbóluma is. Simon Éva polgári jogi képviselő szerint most az eddigihez hasonló, de kevésbé általános tilalom várható a Parlament részéről, ideértve azonban, hogy ezúttal sem tesznek különbséget a náci és a kommunista jelképek között. A tudósítás kitér arra, hogy néhány tagállam megpróbált uniós tilalmat kimondatni a szovjet és a náci emblémákra, ám a kísérlet főként a britek és a dánok liberális álláspontja miatt sikertelen maradt. Olyannyira, hogy Szlovéniában, ahol bizonyos mértékben ápolják a jugoszláv nosztalgiát, két év óta van olyan kéteurós érme, amelyen egy híres partizán képe látható, mellén a vörös csillaggal.
Kurier
A magyar politika idáig nem foglalt állást nyilvánosan az ügyben, hogy az Alkotmánybíróság hatályon kívül helyezte az önkényuralmi jelképek tilalmát, így májustól büntetlenül megússza bárki, ha horogkeresztet visel, feltéve, hogy addig az Országgyűlés nem alkot új jogszabályt a kérdésben – írja a Kurier. Az idő rendkívül kevés, mivel olyan törvényre van szükség, amely szankcionálja, ha valaki horogkereszt hord, de nem korlátozza a véleményszabadságot. Ám ha nem sikerül, akkor onnantól kezdve bárki szabadon lengethet SS-halálfejes, vagy sarló-kalapácsos zászlót az utcákon. Magyarországon az ítélet elsősorban a szélsőjobbos csoportok miatt okoz aggodalmat. Közülük ugyanis egyik-másik radikálisabb, mint a Jobbik. És ezek a szerveződések alighanem az eddiginél jóval masszívabban mutatkoznának a közterületeken, méghozzá olyan náci jelképekkel, amelyek idáig tilalom alá estek. A britek egyébként annak idején, nyolc éve, főként azért ágáltak a horogkereszt betiltása ellen, mert a svasztika a hinduk második legszentebb szimbólumának számít, csak a nácik kisajátították a maguk céljaira.
Le Figaro
A Mazsihisz azt javasolta, hogy a kormány tiltsa meg, hogy a nácikkal szövetséges Horthyról nevezzenek el utcákat vagy tereket Magyarországon – írja a Le Figaro. Előzőleg a kunhegyesi fideszes polgármester úgy határozott, hogy a jövőben a település egyik utcája a kormányzó nevét viselje. Horthy alatt 1920-tól kezdve, de főként 1938-tól zsidóellenes törvényeket léptettek életbe. A holokauszt során azután több mint félmillió magyar zsidó pusztult el. Magyarországon újabban a Jobbik ösztönzésére egyfajta Horthy-reneszánsz dívik, de a folyamatot a Fidesz több vezetője is támogatja, miközben megszaporodtak az antiszemita incidensek. A Mazsihisz szerint a kormányzó több százezer zsidó haláláért felelős. A magyar törvényhozás által tavaly hozott tilalom, miszerint nem lehet olyan történelmi alakokról közterületet elnevezni, akik önkényuralmi rezsimekhez kötődtek, nem vonatkozik Horthyra, mert őt nem tekintik diktátornak. A lap is beszámol arról, hogy az Alkotmánybíróság hatályon kívül helyezte az önkényuralmi jelképek használatának tilalmát, mivel a BTK idevágó passzusát túl általánosnak és nem eléggé körülhatároltnak minősítette.
Bloomberg
Esett a rövid lejáratú magyar államkötvények hozama, mivel egyre inkább az a vélemény, hogy a jövő héten ismét kamatot vág a Monetáris Tanács, hogy ellensúlyozza a recessziót. Erről közöl cikket a Bloomberg. A 2017 februárjában esedékes papírok kamata csaknem három év óta a legalacsonyabb szintet érte el a hírügynökség adatai szerint. Az EKB-tól kiáramló extra pénz a befektetőket a jól jövedelmező magyar kötvények felé tereli, míg pénzpiaci kereskedők növekvő mértékben teszik tétjeiket a monetáris könnyítésre, mivel a negyedik negyedévben erősödött a visszaesés, januárban viszont lassult az infláció üteme. Karvalits Ferenc kifejtette, hogy a rövid távú árnyomás jelentősen lazulhat. Kontrát Zsolt az MKB-tól jogosnak tartja az újabb kamatmérséklést. Ő nagy pénzbőséggel, illetve azzal számol, hogy nem romlik jelentősen a befektetői hangulat, amiből az következik, hogy viszonylag stabil maradhat a forint jegyzése, illetve hogy még lejjebb mehet az irányadó kamat. Szerinte utóbbi június végére valószínűleg 4,5 % lesz. A Barclay’s szakértője, Daniel Hewitt ugyanakkor úgy gondolja, hogy 25 bázispontokként egészen 4 %-ig süllyed a magyar kamatszint.
Europeonline (Forrás: Galamus)
A német internetes portál „Hatalmi harc Magyarországon – leváltották L. Simon kulturális államtitkárt” címmel közölt írást. A cikk úgy látja, hogy a Duna mentén dúl a kultúrharc. Nem csupán a jobboldali kormány és ellenfelei között, hanem a vezető csapaton belül is. Az illetékes államtitkár az első előkelő áldozat. Utódját, Halász Jánost, alkalmazkodó karrieristának tartják, aki L. Simonnal ellentétben elkerüli a párton belüli konfrontációkat. Az előd viszont legutóbb bírálta, hogy az ultrakonzervatív MMA tág jogköröket kapott a kulturális államtitkárság rovására. Végzetét az okozta, hogy az Akadémia elnöke élvezi Orbán Viktor feltétlen bizalmát. A kormányfő akarata pedig mérce és törvény a kabinet és a hatalmon lévő párt számára. Az írás idézi Fekete György kijelentését Konrád Györgyről, miszerint megítélése szerint nem biztos, hogy az író egyáltalán magyar-e. A megjegyzést a lap úgy dekódolja, hogy annak csapásiránya: antiszemita.
Wiener Zeitung (Forrás: Galamus)
Diáklisták – náci stílusban a budapesti bölcsészkaron. – “Csúnya zsidó fej”. Ezzel a címmel számol be az újság a HÖK körüli botrányról. A szervezet ugyan cáfolta, hogy évek óta rasszista, szexista és politikailag minősítő listákat vezet az egyetemistákról, Silhavy Máté azonban megerősítette, hogy valóban vannak adatsorok a hallgatókról, ám azt ő is tagadta, hogy a drasztikus jellemzéseket a Hallgatói Önkormányzat írta volna. A skandalum megerősíti, hogy Magyarországon a diákképviseletek szélsőségesen jobbra hajlanak, illetve hogy magyar földön a szélsőjobboldaliság nem a képzetlen, szegény rétegekben, hanem a fiatal értelmiségi közegben gyökeredzik. A jelenség igencsak feltűnő a Jobbik rendezvényein. Az viszont újdonság, hogy ezek a fiatalok, akik még meg sem születtek a rendszerváltás előtt, olyan módszereket alkalmaznak a gondolat-ellenőrzésre, amelyek igencsak közel állnak egy diktatúra praktikáihoz. Azt mondhatni, hogy a bölcsészkaron a HÖK vezetésében dívik denunciálás, miután Garbai Ádám a rektornál feljelentett több oktatót, akik támogatják a független diákcsoportok tüntetéseit a felsőoktatási reform ellen.
Közben az Alkotmánybíróság döntése nyomán várhatóan új vita indul a horogkereszt és az SS-jelvény nyilvános használatáról. Ha májusig nem születik meg a tilalmat kimondó új jogszabály, utána nem lehet büntetni senkit sem e szimbólumok viseléséért. A magyarok 1989 óta heves vitákat folytattak arról, miként viszonyuljanak a rasszista uszításhoz és a diktatúra jelképeihez. Főként a liberális politikusok mindig a tiltás ellen szólaltak fel. A holokauszt tagadása hossza kötélhúzás után csupán 3 éve számít jogsértőnek. Orbán Viktor jobboldali, nacionalista kormánya alig néhány héttel a hatalomra kerülés után egyik első hivatalos dolgaként betiltotta a vörös csillagot és a sarló-kalapácsot is.
(Klubrádió/Szelestey Lajos)
Wall Street Journal
Általános felzúdulást váltott ki, hogy az Alkotmánybíróság eltörölte a fasiszta és kommunista jelképek használatának betiltását, ideértve a vörös csillagot és a horogkeresztet – olvasható a Wall Street Journal című újságban. A kormány most alternatív megoldást keres a tilalom érvényesítésére. Zsidó szervezetek úgy nyilatkoztak, hogy a határozat sérti az összes magyar zsidót. A Mazsihisz elnöke kijelentette, hogy az eset megvilágítja, miért fontos eltérően kezelni a törvényen belül a fasiszta és a kommunista jelképeket. A kommunisták szerint ugyanakkor a testület lépése nem visz közelebb a párt céljainak eléréséhez, például a munkanélküliség csökkentéséhez. Mint alelnökük rámutatott: bizarr, hogy a testület engedélyezte a fasiszta szimbólumok alkalmazását, mivel a horogkeresztes zászlók alatt felvonuló emberek mások meggyilkolásán gondolkodnak.
Az Alkotmánybíróság döntéséről ír a Bloomberg is.
Die Presse
A magyar Alkotmánybíróság hatályon kívül helyezte a tilalmat és így májustól egyelőre büntetés nélkül lehet viselni a vörös csillagot, a horogkeresztet, valamint az SS-jelvényt. A testület egyidejűleg azonban időt adott a politikusoknak, hogy április végéig az alaptörvénnyel összhangban szabályozzák a kérdést a BTK-ban.
Der Standard
Az Alkotmánybíróság feloldotta az önkényuralmi jelképek viselésének tilalmát, ily módon a horogkereszt és az újabban a Magyar Gárda által hordott nyilaskereszt is megengedetté vált. Májusig azonban új törvényt kell hozni. Halmai Gábor szokatlannak nevezi, hogy a taláros testület a horogkereszt tilalmát is újraértékelte, jóllehet a kereset csupán a vörös csillagra vonatkozott. Utóbbiról az Európai Emberi Jogi bíróság kimondta, hogy az nem kizárólag a kommunista diktatúrához kötődik, hanem egyben a munkásmozgalom szimbóluma is. Simon Éva polgári jogi képviselő szerint most az eddigihez hasonló, de kevésbé általános tilalom várható a Parlament részéről, ideértve azonban, hogy ezúttal sem tesznek különbséget a náci és a kommunista jelképek között. A tudósítás kitér arra, hogy néhány tagállam megpróbált uniós tilalmat kimondatni a szovjet és a náci emblémákra, ám a kísérlet főként a britek és a dánok liberális álláspontja miatt sikertelen maradt. Olyannyira, hogy Szlovéniában, ahol bizonyos mértékben ápolják a jugoszláv nosztalgiát, két év óta van olyan kéteurós érme, amelyen egy híres partizán képe látható, mellén a vörös csillaggal.
Kurier
A magyar politika idáig nem foglalt állást nyilvánosan az ügyben, hogy az Alkotmánybíróság hatályon kívül helyezte az önkényuralmi jelképek tilalmát, így májustól büntetlenül megússza bárki, ha horogkeresztet visel, feltéve, hogy addig az Országgyűlés nem alkot új jogszabályt a kérdésben – írja a Kurier. Az idő rendkívül kevés, mivel olyan törvényre van szükség, amely szankcionálja, ha valaki horogkereszt hord, de nem korlátozza a véleményszabadságot. Ám ha nem sikerül, akkor onnantól kezdve bárki szabadon lengethet SS-halálfejes, vagy sarló-kalapácsos zászlót az utcákon. Magyarországon az ítélet elsősorban a szélsőjobbos csoportok miatt okoz aggodalmat. Közülük ugyanis egyik-másik radikálisabb, mint a Jobbik. És ezek a szerveződések alighanem az eddiginél jóval masszívabban mutatkoznának a közterületeken, méghozzá olyan náci jelképekkel, amelyek idáig tilalom alá estek. A britek egyébként annak idején, nyolc éve, főként azért ágáltak a horogkereszt betiltása ellen, mert a svasztika a hinduk második legszentebb szimbólumának számít, csak a nácik kisajátították a maguk céljaira.
Le Figaro
A Mazsihisz azt javasolta, hogy a kormány tiltsa meg, hogy a nácikkal szövetséges Horthyról nevezzenek el utcákat vagy tereket Magyarországon – írja a Le Figaro. Előzőleg a kunhegyesi fideszes polgármester úgy határozott, hogy a jövőben a település egyik utcája a kormányzó nevét viselje. Horthy alatt 1920-tól kezdve, de főként 1938-tól zsidóellenes törvényeket léptettek életbe. A holokauszt során azután több mint félmillió magyar zsidó pusztult el. Magyarországon újabban a Jobbik ösztönzésére egyfajta Horthy-reneszánsz dívik, de a folyamatot a Fidesz több vezetője is támogatja, miközben megszaporodtak az antiszemita incidensek. A Mazsihisz szerint a kormányzó több százezer zsidó haláláért felelős. A magyar törvényhozás által tavaly hozott tilalom, miszerint nem lehet olyan történelmi alakokról közterületet elnevezni, akik önkényuralmi rezsimekhez kötődtek, nem vonatkozik Horthyra, mert őt nem tekintik diktátornak. A lap is beszámol arról, hogy az Alkotmánybíróság hatályon kívül helyezte az önkényuralmi jelképek használatának tilalmát, mivel a BTK idevágó passzusát túl általánosnak és nem eléggé körülhatároltnak minősítette.
Bloomberg
Esett a rövid lejáratú magyar államkötvények hozama, mivel egyre inkább az a vélemény, hogy a jövő héten ismét kamatot vág a Monetáris Tanács, hogy ellensúlyozza a recessziót. Erről közöl cikket a Bloomberg. A 2017 februárjában esedékes papírok kamata csaknem három év óta a legalacsonyabb szintet érte el a hírügynökség adatai szerint. Az EKB-tól kiáramló extra pénz a befektetőket a jól jövedelmező magyar kötvények felé tereli, míg pénzpiaci kereskedők növekvő mértékben teszik tétjeiket a monetáris könnyítésre, mivel a negyedik negyedévben erősödött a visszaesés, januárban viszont lassult az infláció üteme. Karvalits Ferenc kifejtette, hogy a rövid távú árnyomás jelentősen lazulhat. Kontrát Zsolt az MKB-tól jogosnak tartja az újabb kamatmérséklést. Ő nagy pénzbőséggel, illetve azzal számol, hogy nem romlik jelentősen a befektetői hangulat, amiből az következik, hogy viszonylag stabil maradhat a forint jegyzése, illetve hogy még lejjebb mehet az irányadó kamat. Szerinte utóbbi június végére valószínűleg 4,5 % lesz. A Barclay’s szakértője, Daniel Hewitt ugyanakkor úgy gondolja, hogy 25 bázispontokként egészen 4 %-ig süllyed a magyar kamatszint.
Europeonline (Forrás: Galamus)
A német internetes portál „Hatalmi harc Magyarországon – leváltották L. Simon kulturális államtitkárt” címmel közölt írást. A cikk úgy látja, hogy a Duna mentén dúl a kultúrharc. Nem csupán a jobboldali kormány és ellenfelei között, hanem a vezető csapaton belül is. Az illetékes államtitkár az első előkelő áldozat. Utódját, Halász Jánost, alkalmazkodó karrieristának tartják, aki L. Simonnal ellentétben elkerüli a párton belüli konfrontációkat. Az előd viszont legutóbb bírálta, hogy az ultrakonzervatív MMA tág jogköröket kapott a kulturális államtitkárság rovására. Végzetét az okozta, hogy az Akadémia elnöke élvezi Orbán Viktor feltétlen bizalmát. A kormányfő akarata pedig mérce és törvény a kabinet és a hatalmon lévő párt számára. Az írás idézi Fekete György kijelentését Konrád Györgyről, miszerint megítélése szerint nem biztos, hogy az író egyáltalán magyar-e. A megjegyzést a lap úgy dekódolja, hogy annak csapásiránya: antiszemita.
Wiener Zeitung (Forrás: Galamus)
Diáklisták – náci stílusban a budapesti bölcsészkaron. – “Csúnya zsidó fej”. Ezzel a címmel számol be az újság a HÖK körüli botrányról. A szervezet ugyan cáfolta, hogy évek óta rasszista, szexista és politikailag minősítő listákat vezet az egyetemistákról, Silhavy Máté azonban megerősítette, hogy valóban vannak adatsorok a hallgatókról, ám azt ő is tagadta, hogy a drasztikus jellemzéseket a Hallgatói Önkormányzat írta volna. A skandalum megerősíti, hogy Magyarországon a diákképviseletek szélsőségesen jobbra hajlanak, illetve hogy magyar földön a szélsőjobboldaliság nem a képzetlen, szegény rétegekben, hanem a fiatal értelmiségi közegben gyökeredzik. A jelenség igencsak feltűnő a Jobbik rendezvényein. Az viszont újdonság, hogy ezek a fiatalok, akik még meg sem születtek a rendszerváltás előtt, olyan módszereket alkalmaznak a gondolat-ellenőrzésre, amelyek igencsak közel állnak egy diktatúra praktikáihoz. Azt mondhatni, hogy a bölcsészkaron a HÖK vezetésében dívik denunciálás, miután Garbai Ádám a rektornál feljelentett több oktatót, akik támogatják a független diákcsoportok tüntetéseit a felsőoktatási reform ellen.
Közben az Alkotmánybíróság döntése nyomán várhatóan új vita indul a horogkereszt és az SS-jelvény nyilvános használatáról. Ha májusig nem születik meg a tilalmat kimondó új jogszabály, utána nem lehet büntetni senkit sem e szimbólumok viseléséért. A magyarok 1989 óta heves vitákat folytattak arról, miként viszonyuljanak a rasszista uszításhoz és a diktatúra jelképeihez. Főként a liberális politikusok mindig a tiltás ellen szólaltak fel. A holokauszt tagadása hossza kötélhúzás után csupán 3 éve számít jogsértőnek. Orbán Viktor jobboldali, nacionalista kormánya alig néhány héttel a hatalomra kerülés után egyik első hivatalos dolgaként betiltotta a vörös csillagot és a sarló-kalapácsot is.
(Klubrádió/Szelestey Lajos)
2013. február 20., szerda
Erősödnek az azonos nemű párok örökbefogadáshoz fűződő jogai Németországban
Forrás: MTI
A német alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek minősítette azt a szabályt, miszerint tilos örökbe fogadni a partner korábban örökbe fogadott gyermekét.
Kiterjesztette a német alkotmánybíróság a bejegyzett élettársi kapcsolatban élő azonos nemű párok örökbefogadáshoz fűződő jogait egy keddi döntésével, amelyben alaptörvény-ellenesnek minősítette azt a szabályt, miszerint tilos örökbe fogadni a partner korábban örökbe fogadott gyermekét.
A szabály sérti az egyenlő elbánás elvét az érintett gyermek és az örökbefogadásból kizárt személy esetében is - indokolta a testület a döntést.
A különböző nemű és az azonos nemű párok megkülönböztetése az úgynevezett szukcesszív - egymás utáni - örökbefogadás esetében sem indokolt, mert a partner örökbe fogadott gyermekének örökbefogadása mindenképpen a gyermek javát szolgálja, elsősorban jogi értelemben, és mindenekelőtt az öröklési jog területén - közölte a német alkotmánybíróság, hozzátéve, hogy az egymás utáni örökbefogadás még "fejlődés-lélektanilag is stabilizáló hatást fejthet ki" a gyermekre.
A döntés értelmében a törvényhozónak 2014. június 30-áig kell az ítélethez igazítania a szabályokat. Az illetékes hatóságok azonban addig sem tilthatják meg az örökbefogadásnak ezt a formáját a bejegyzett élettársi kapcsolatban élő azonos nemű pároknak.
Az alkotmánybíróság egy münsteri nő alkotmányjogi panaszával kapcsolatban hozta az ítéletet. A panaszos partnere örökbe fogadott gyermekét kívánta örökbe fogadni, de ezt a hatályos jogszabályokra hivatkozva mindegyik bíróság elutasította.
A német alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek minősítette azt a szabályt, miszerint tilos örökbe fogadni a partner korábban örökbe fogadott gyermekét.
Kiterjesztette a német alkotmánybíróság a bejegyzett élettársi kapcsolatban élő azonos nemű párok örökbefogadáshoz fűződő jogait egy keddi döntésével, amelyben alaptörvény-ellenesnek minősítette azt a szabályt, miszerint tilos örökbe fogadni a partner korábban örökbe fogadott gyermekét.
A szabály sérti az egyenlő elbánás elvét az érintett gyermek és az örökbefogadásból kizárt személy esetében is - indokolta a testület a döntést.
A különböző nemű és az azonos nemű párok megkülönböztetése az úgynevezett szukcesszív - egymás utáni - örökbefogadás esetében sem indokolt, mert a partner örökbe fogadott gyermekének örökbefogadása mindenképpen a gyermek javát szolgálja, elsősorban jogi értelemben, és mindenekelőtt az öröklési jog területén - közölte a német alkotmánybíróság, hozzátéve, hogy az egymás utáni örökbefogadás még "fejlődés-lélektanilag is stabilizáló hatást fejthet ki" a gyermekre.
A döntés értelmében a törvényhozónak 2014. június 30-áig kell az ítélethez igazítania a szabályokat. Az illetékes hatóságok azonban addig sem tilthatják meg az örökbefogadásnak ezt a formáját a bejegyzett élettársi kapcsolatban élő azonos nemű pároknak.
Az alkotmánybíróság egy münsteri nő alkotmányjogi panaszával kapcsolatban hozta az ítéletet. A panaszos partnere örökbe fogadott gyermekét kívánta örökbe fogadni, de ezt a hatályos jogszabályokra hivatkozva mindegyik bíróság elutasította.
Hazug megállapításokat használt a cseh elnök stábja?
TK
Forrás: MTI
Jóváhagyta a januári államfőválasztás eredményét a cseh alkotmánybíróság – közölték szerdán hivatalosan Brünnben, a testület székhelyén.
A választás eredményét, illetve törvényességét megkérdőjelező összesen 109 beadványt és panaszt a legfelsőbb taláros testület elutasította. Ugyanakkor megállapította, hogy Milos Zeman megválasztott köztársasági elnök és stábja a kampány során hazug megállapításokat használt.
„A határozatban három valóban hazug állításra mutattunk rá. Az adott esetekben azt a megnevezést használtuk, amelyet helyesnek véltünk. Nem folyamodtunk olyan szavakhoz, mint »nem felel meg a valóságnak«, hanem azt mondtuk, »hazugság«” – nyilatkozta Vojtech Simácek, az ügyről döntő alkotmánybírósági szenátus elnöke a Mladá Fronta Dnes című napilapnak.
Az alkotmánybíróság megállapította: hazug volt Zeman stábjának az az állítása, hogy Karel Schwarzenberg, a másik elnökjelölt családi székhelyén náci jelképek vannak kiakasztva a falakra. Zeman azt mondta, hogy ezt az értesülést nyilvános hírforrásokból szerezték, és később a valótlan állításért elnézést kért.
Ugyancsak hazugnak találta a bíróság azt az állítást, hogy Bernd Posselt, az egykori Csehszlovákiából kitelepített szudétanémetek szövetségének mai vezetője gratulált Schwarzenbergnek a szudétanémetek kitelepítését bíráló nyilatkozatáért. Ezt az információt szintén a kampánystáb hozta nyilvánosságra.
A harmadik hazug állítás a bíróság szerint az volt, hogy Schwarzenberg, miután a restitúcióban visszakapta családja egykori kastélyát Cimelicében, eltávolította onnan az addig ott működő gyermekotthont. Ezt maga Zeman mondta, de Schwarzenberg azonnal cáfolta, és később maga az érintett gyermekotthon vezetője is hazugnak minősítette a felvetést.
A januári cseh államfőválasztást Milos Zeman nyerte meg. Zeman ellenfele a második, döntő fordulóban Schwarzenberg volt. Az új cseh köztársasági elnök hivatalos beiktatására március 8-án kerül sor.
Forrás: MTI
Jóváhagyta a januári államfőválasztás eredményét a cseh alkotmánybíróság – közölték szerdán hivatalosan Brünnben, a testület székhelyén.
A választás eredményét, illetve törvényességét megkérdőjelező összesen 109 beadványt és panaszt a legfelsőbb taláros testület elutasította. Ugyanakkor megállapította, hogy Milos Zeman megválasztott köztársasági elnök és stábja a kampány során hazug megállapításokat használt.
„A határozatban három valóban hazug állításra mutattunk rá. Az adott esetekben azt a megnevezést használtuk, amelyet helyesnek véltünk. Nem folyamodtunk olyan szavakhoz, mint »nem felel meg a valóságnak«, hanem azt mondtuk, »hazugság«” – nyilatkozta Vojtech Simácek, az ügyről döntő alkotmánybírósági szenátus elnöke a Mladá Fronta Dnes című napilapnak.
Az alkotmánybíróság megállapította: hazug volt Zeman stábjának az az állítása, hogy Karel Schwarzenberg, a másik elnökjelölt családi székhelyén náci jelképek vannak kiakasztva a falakra. Zeman azt mondta, hogy ezt az értesülést nyilvános hírforrásokból szerezték, és később a valótlan állításért elnézést kért.
Ugyancsak hazugnak találta a bíróság azt az állítást, hogy Bernd Posselt, az egykori Csehszlovákiából kitelepített szudétanémetek szövetségének mai vezetője gratulált Schwarzenbergnek a szudétanémetek kitelepítését bíráló nyilatkozatáért. Ezt az információt szintén a kampánystáb hozta nyilvánosságra.
A harmadik hazug állítás a bíróság szerint az volt, hogy Schwarzenberg, miután a restitúcióban visszakapta családja egykori kastélyát Cimelicében, eltávolította onnan az addig ott működő gyermekotthont. Ezt maga Zeman mondta, de Schwarzenberg azonnal cáfolta, és később maga az érintett gyermekotthon vezetője is hazugnak minősítette a felvetést.
A januári cseh államfőválasztást Milos Zeman nyerte meg. Zeman ellenfele a második, döntő fordulóban Schwarzenberg volt. Az új cseh köztársasági elnök hivatalos beiktatására március 8-án kerül sor.
Döntött az Ab: jöhet a kötelező óvoda a hároméveseknek
Szerző: Kovács Áron
Nem alaptörvény-ellenes, hogy a rendőrök bevihetik a lógós diákokat az igazgatóhoz, ahogy a köznevelési törvénynek az a paragrafusa is kiállta az Alkotmánybíróság próbáját, amely minden hároméves gyerek számára kötelezővé teszi az óvodát. A gyermekeket érintő rendelkezéseket az ombudsman támadta meg, de az alkotmánybírók többsége szerint az államnak fontos szerepe van a gyerekek fejlődésének biztosításában.
Hiába kérte Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa, az Alkotmánybíróság (Ab) nem semmisítette meg a köznevelési törvénynek azt az előírását, amely szerint 2014-től kötelező lesz óvodába járni minden három évnél idősebb gyereknek. Az Ab kedden meghozott, szerdán nyilvánosságra hozott határozata szerint az sem ellentétes az alaptörvénnyel, hogy nem a szülő, hanem az óvoda vezetője, illetve a szakértői bizottság dönti el, iskolaérett-e egy hatéves gyerek.
Az ombudsman arra hivatkozva kérte – még tavaly júliusban – a rendelkezések megsemmisítését, hogy az korlátozza a szülőknek az alaptörvény, illetve a Magyarország által is aláírt Gyermekjogi Egyezményben biztosított neveléshez való jogát. Szabó Máté szerint az óvodának ugyan nagyon fontos szerepe van a gyerekek fejlődésében, de az egységes, kötelező korhatár nem veszi figyelembe, hogy ebben az életkorban még igen jelentős különbségek lehetnek a gyerekek közt.
Az Ab szerint viszont a szülő jogai mellett az alaptörvény arról is rendelkezik, hogy kötelességük gondoskodni a kiskorú gyermekről, illetve taníttatni. A neveléshez való jog a határozat indoklása szerint nem is értelmezhető a kötelességektől elvonatkoztatva. Az államnak pedig megfelelő intézményi háttér biztosításával segítséget kell nyújtania a szülőknek ahhoz, hogy ennek megfeleljenek. Az alkotmány pedig „igen tág szabályozási teret ad a gyermekvédelmi rendszer kialakításában”.
Szintén kedden született döntés Szabó Máté egy másik, szintén gyermekeket érintő beadványáról: az Ab nem találta alaptörvény-ellenesnek a köznevelési, illetve a rendőrségi törvénynek azt a rendelkezését, amely szerint a rendőröknek joguk van bekísérni az igazgatóhoz az utcán vagy a plázákban csellengő, az iskolából igazolatlanul hiányzó diákokat. Az ombudsman szerint ugyan ez a gyerekek emberi méltóságát sérti, de az Ab úgy találta, a tankötelezettség teljesítése nem kizárólag a tanuló és a szülő magánügye, abban az államnak is van szerepe.
Nem alaptörvény-ellenes, hogy a rendőrök bevihetik a lógós diákokat az igazgatóhoz, ahogy a köznevelési törvénynek az a paragrafusa is kiállta az Alkotmánybíróság próbáját, amely minden hároméves gyerek számára kötelezővé teszi az óvodát. A gyermekeket érintő rendelkezéseket az ombudsman támadta meg, de az alkotmánybírók többsége szerint az államnak fontos szerepe van a gyerekek fejlődésének biztosításában.
Hiába kérte Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa, az Alkotmánybíróság (Ab) nem semmisítette meg a köznevelési törvénynek azt az előírását, amely szerint 2014-től kötelező lesz óvodába járni minden három évnél idősebb gyereknek. Az Ab kedden meghozott, szerdán nyilvánosságra hozott határozata szerint az sem ellentétes az alaptörvénnyel, hogy nem a szülő, hanem az óvoda vezetője, illetve a szakértői bizottság dönti el, iskolaérett-e egy hatéves gyerek.
Az ombudsman arra hivatkozva kérte – még tavaly júliusban – a rendelkezések megsemmisítését, hogy az korlátozza a szülőknek az alaptörvény, illetve a Magyarország által is aláírt Gyermekjogi Egyezményben biztosított neveléshez való jogát. Szabó Máté szerint az óvodának ugyan nagyon fontos szerepe van a gyerekek fejlődésében, de az egységes, kötelező korhatár nem veszi figyelembe, hogy ebben az életkorban még igen jelentős különbségek lehetnek a gyerekek közt.
Az Ab szerint viszont a szülő jogai mellett az alaptörvény arról is rendelkezik, hogy kötelességük gondoskodni a kiskorú gyermekről, illetve taníttatni. A neveléshez való jog a határozat indoklása szerint nem is értelmezhető a kötelességektől elvonatkoztatva. Az államnak pedig megfelelő intézményi háttér biztosításával segítséget kell nyújtania a szülőknek ahhoz, hogy ennek megfeleljenek. Az alkotmány pedig „igen tág szabályozási teret ad a gyermekvédelmi rendszer kialakításában”.
Szintén kedden született döntés Szabó Máté egy másik, szintén gyermekeket érintő beadványáról: az Ab nem találta alaptörvény-ellenesnek a köznevelési, illetve a rendőrségi törvénynek azt a rendelkezését, amely szerint a rendőröknek joguk van bekísérni az igazgatóhoz az utcán vagy a plázákban csellengő, az iskolából igazolatlanul hiányzó diákokat. Az ombudsman szerint ugyan ez a gyerekek emberi méltóságát sérti, de az Ab úgy találta, a tankötelezettség teljesítése nem kizárólag a tanuló és a szülő magánügye, abban az államnak is van szerepe.
2013. február 19., kedd
Megsemmisítette az önkényuralmi jelképek használatát tiltó paragrafust az Ab
Forrás: MTI
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az önkényuralmi jelképek használatát tiltó büntetőtörvényi tényállás sérti a jogbiztonság követelményét, és ezzel összefüggésben a véleménynyilvánítás szabadságát.
Az Alkotmánybíróság megsemmisítette az önkényuralmi - nemzetiszocialista és kommunista diktatúrákkal kapcsolatos - jelképek használatát tiltó büntető törvénykönyvi (Btk.) paragrafust kedden.
Az Ab MTI-hez eljuttatott közleménye szerint az önkényuralmi jelképek büntetőjogi fenyegetettsége az emberi méltóság és az alkotmányos értékrend védelme érdekében indokolt lehet, ám a jelenlegi Btk.-szabályozás túl tág, nem kellően világos és körülhatárolt, mivel a jelképhasználatot általában rendeli büntetni, jóllehet a célzatnak, az elkövetés módjának, vagy a kiváltott eredménynek a figyelembevétele az egyes szimbólumok esetében elengedhetetlen lehet.
A szabályozásnak ezek a jellegzetességei sértik a jogbiztonság követelményét, és aránytalanul korlátozzák a véleménynyilvánítás szabadságát - olvasható a közleményben, amely kitér arra is, hogy az alaptörvény-ellenes rendelkezést az Ab 2013. április 30-i hatállyal semmisítette meg, és döntése kiterjed az új Btk. még hatályba nem lépett rendelkezésére is.
Az Ab keddi határozatával eltért saját, 2000-ben meghozott határozatától, amelyben még alkotmányosnak találta a Btk.-paragrafust. Ennek kapcsán a testület hivatkozott a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatára.
A határozathoz dr. Bragyova András, dr. Dienes-Oehm Egon, dr. Holló András, dr. Kiss László és dr. Pokol Béla alkotmánybírók párhuzamos indokolást, dr. Paczolay Péter, illetve dr. Balsai István, dr. Lenkovics Barnabás és dr. Szívós Mária alkotmánybírók különvéleményt csatoltak.
A határozat teljes szövege ITT olvashat.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az önkényuralmi jelképek használatát tiltó büntetőtörvényi tényállás sérti a jogbiztonság követelményét, és ezzel összefüggésben a véleménynyilvánítás szabadságát.
Az Alkotmánybíróság megsemmisítette az önkényuralmi - nemzetiszocialista és kommunista diktatúrákkal kapcsolatos - jelképek használatát tiltó büntető törvénykönyvi (Btk.) paragrafust kedden.
Az Ab MTI-hez eljuttatott közleménye szerint az önkényuralmi jelképek büntetőjogi fenyegetettsége az emberi méltóság és az alkotmányos értékrend védelme érdekében indokolt lehet, ám a jelenlegi Btk.-szabályozás túl tág, nem kellően világos és körülhatárolt, mivel a jelképhasználatot általában rendeli büntetni, jóllehet a célzatnak, az elkövetés módjának, vagy a kiváltott eredménynek a figyelembevétele az egyes szimbólumok esetében elengedhetetlen lehet.
A szabályozásnak ezek a jellegzetességei sértik a jogbiztonság követelményét, és aránytalanul korlátozzák a véleménynyilvánítás szabadságát - olvasható a közleményben, amely kitér arra is, hogy az alaptörvény-ellenes rendelkezést az Ab 2013. április 30-i hatállyal semmisítette meg, és döntése kiterjed az új Btk. még hatályba nem lépett rendelkezésére is.
Az Ab keddi határozatával eltért saját, 2000-ben meghozott határozatától, amelyben még alkotmányosnak találta a Btk.-paragrafust. Ennek kapcsán a testület hivatkozott a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatára.
A határozathoz dr. Bragyova András, dr. Dienes-Oehm Egon, dr. Holló András, dr. Kiss László és dr. Pokol Béla alkotmánybírók párhuzamos indokolást, dr. Paczolay Péter, illetve dr. Balsai István, dr. Lenkovics Barnabás és dr. Szívós Mária alkotmánybírók különvéleményt csatoltak.
A határozat teljes szövege ITT olvashat.
2013. február 17., vasárnap
AZ ALKOTMÁNY ÉRTÉKTARTALMA ÉS A MAI POLITIKA
Székfoglaló 2005. október 24.
„… hogy életük legyen és teljes legyen!”
Értékek keresése
1989. október 23-án – a rendszerváltás első alkotásaként – elfeledett történelmi Alkotmányunk helyébe kihirdetésre került a Magyar Köztársaság Alkotmánya, hogy alaptörvényül szolgáljon a független demokratikus jogállamnak mindaddig, amíg a legitim népképviselet, avagy népszavazáson az ország egésze a végleges Alkotmányt el nem fogadja. 1990-ben az Alkotmánybíróság1 alkotmányellenesnek találta és megsemmisítette a választási törvény azon szakaszát, amely a választásokon való részvétel alkotmányos jogát korlátozta,azt a választás időpontjában Magyarországon való tartózkodáshoz kötötte. Ezt követőn az Országgyűlés az Alkotmányt módosítva e rendelkezést beemelte az Alkotmányba. Ezzel, közvetve, megkérdőjelezte az Alkotmány alaptörvényi jellegét, besorolva azt a többi, minősített többséggel módosítható törvény közé.
ZLINSZKY JÁNOS
„… hogy életük legyen és teljes legyen!”
Értékek keresése
1989. október 23-án – a rendszerváltás első alkotásaként – elfeledett történelmi Alkotmányunk helyébe kihirdetésre került a Magyar Köztársaság Alkotmánya, hogy alaptörvényül szolgáljon a független demokratikus jogállamnak mindaddig, amíg a legitim népképviselet, avagy népszavazáson az ország egésze a végleges Alkotmányt el nem fogadja. 1990-ben az Alkotmánybíróság1 alkotmányellenesnek találta és megsemmisítette a választási törvény azon szakaszát, amely a választásokon való részvétel alkotmányos jogát korlátozta,azt a választás időpontjában Magyarországon való tartózkodáshoz kötötte. Ezt követőn az Országgyűlés az Alkotmányt módosítva e rendelkezést beemelte az Alkotmányba. Ezzel, közvetve, megkérdőjelezte az Alkotmány alaptörvényi jellegét, besorolva azt a többi, minősített többséggel módosítható törvény közé.
ZLINSZKY JÁNOS
2013. február 16., szombat
Hajléktalanok
Hiába találta alkotmányellenesnek a hajléktalanok kitiltására vonatkozó helyi rendeletalkotásnak megágyazó jogszabályokat is az AB, ez a lehetőség szintén bekerül az Alaptörvénybe.
A Máltai Szeretszolgálat levele az országgyűlési képviselőknek
Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Képviselő Úr!
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat huszonhárom éve gondoskodik a legelesettebbekről, köztük a hajléktalan emberekről. Ez idő alatt évről évre minden télen hatalmas vitát kavart az utcán megfagyó (és a fűtetlen otthonokban kihűlő) emberek tragédiája. A rendszerváltás óta egy kisváros lakosságát, több mint ötezer társunkat veszítettük el ily módon.
A nyomor világában dolgozó szakemberek életében a siker mértékegysége más, mint az üzleti életben, az oktatásban vagy akár az közigazgatásban. A hajléktalanság súlyos társadalmi betegség, amelynek tünetei rémisztőek, a hétköznapi emberek inkább elfordítják tőle az arcukat. Mi azonban nem a hajléktalant látjuk az aluljáróban kuporgó kortalan férfiakban és asszonyokban, hanem a jövőkép nélküli embert, a segítségre szoruló pszichiátriai beteget, a kapcsolatait veszített társunkat. A teljes gyógyulás sokaknak soha nem adódik meg, de mindig vannak, akik visszatérnek a társadalomba, és a közösség befogadja őket. Ezt nevezzük valódi rehabilitációnak.
Támogatunk minden olyan gondolatot, amely összeegyeztethetetlennek tartja az utcai létezést az emberi méltósággal, és minden olyan kezdeményezésben partnerek leszünk, amely az emberi élet szolgálatában áll. Az elmúlt napokban hangossá vált viták sajnos nem hoztak igazi párbeszédet, nem a megoldást keresték. Megértjük az indulatokat, amelyeket a tehetetlenség szül, a tehetetlenség érzését mi is jól ismerjük.
Ugyanakkor vannak olyan felelősségteljes döntések, amelyeket csak hozzáértők bevonásával lehet meghozni. Veszélyes útnak tartjuk, ha a társadalommal konzultálunk arról, mi legyen a sorból kilógó emberekkel.
Úgy gondoljuk, a Kormány által megszabott irány jó. Meg kell szüntetni a hajléktalanságot! Meg kell erősíteni a lakhatás biztonságát, meg kell védeni a családokat! A döntéshozóktól azt kérjük, vegyék figyelembe, hogy a társadalmi üzenetekbe foglalt kérdések csak a megfelelő eszközökkel válaszolhatók meg. A fővárosi hajléktalan ellátás elmúlt éveinek tapasztalatai azt mutatják, hogy elszánt akarattal, türelmes együttműködéssel a korábban kilátástalannak tűnő problémák is megoldhatók.
Az emberi élet mentésében közreműködők jól tudják, hogy gyakran a legapróbb sikerért is hatalmas utat kell bejárni. Ahogyan mindenki természetesnek tekinti, ha egy súlyos beteg kezelése során az orvosok személyre szabott gyógymódot keresnek, úgy egyéni megoldásokat kell keresnünk a legsúlyosabb társadalmi betegségre, a hajléktalanságra is.
Ehhez ajánljuk fel segítségünket.
Üdvözlettel:
Vecsei Mikós, Kozma Imre,
Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke, elnöke
Budapest, 2012. december 15.
A Máltai Szeretszolgálat levele az országgyűlési képviselőknek
Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Képviselő Úr!
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat huszonhárom éve gondoskodik a legelesettebbekről, köztük a hajléktalan emberekről. Ez idő alatt évről évre minden télen hatalmas vitát kavart az utcán megfagyó (és a fűtetlen otthonokban kihűlő) emberek tragédiája. A rendszerváltás óta egy kisváros lakosságát, több mint ötezer társunkat veszítettük el ily módon.
A nyomor világában dolgozó szakemberek életében a siker mértékegysége más, mint az üzleti életben, az oktatásban vagy akár az közigazgatásban. A hajléktalanság súlyos társadalmi betegség, amelynek tünetei rémisztőek, a hétköznapi emberek inkább elfordítják tőle az arcukat. Mi azonban nem a hajléktalant látjuk az aluljáróban kuporgó kortalan férfiakban és asszonyokban, hanem a jövőkép nélküli embert, a segítségre szoruló pszichiátriai beteget, a kapcsolatait veszített társunkat. A teljes gyógyulás sokaknak soha nem adódik meg, de mindig vannak, akik visszatérnek a társadalomba, és a közösség befogadja őket. Ezt nevezzük valódi rehabilitációnak.
Támogatunk minden olyan gondolatot, amely összeegyeztethetetlennek tartja az utcai létezést az emberi méltósággal, és minden olyan kezdeményezésben partnerek leszünk, amely az emberi élet szolgálatában áll. Az elmúlt napokban hangossá vált viták sajnos nem hoztak igazi párbeszédet, nem a megoldást keresték. Megértjük az indulatokat, amelyeket a tehetetlenség szül, a tehetetlenség érzését mi is jól ismerjük.
Ugyanakkor vannak olyan felelősségteljes döntések, amelyeket csak hozzáértők bevonásával lehet meghozni. Veszélyes útnak tartjuk, ha a társadalommal konzultálunk arról, mi legyen a sorból kilógó emberekkel.
Úgy gondoljuk, a Kormány által megszabott irány jó. Meg kell szüntetni a hajléktalanságot! Meg kell erősíteni a lakhatás biztonságát, meg kell védeni a családokat! A döntéshozóktól azt kérjük, vegyék figyelembe, hogy a társadalmi üzenetekbe foglalt kérdések csak a megfelelő eszközökkel válaszolhatók meg. A fővárosi hajléktalan ellátás elmúlt éveinek tapasztalatai azt mutatják, hogy elszánt akarattal, türelmes együttműködéssel a korábban kilátástalannak tűnő problémák is megoldhatók.
Az emberi élet mentésében közreműködők jól tudják, hogy gyakran a legapróbb sikerért is hatalmas utat kell bejárni. Ahogyan mindenki természetesnek tekinti, ha egy súlyos beteg kezelése során az orvosok személyre szabott gyógymódot keresnek, úgy egyéni megoldásokat kell keresnünk a legsúlyosabb társadalmi betegségre, a hajléktalanságra is.
Ehhez ajánljuk fel segítségünket.
Üdvözlettel:
Vecsei Mikós, Kozma Imre,
Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke, elnöke
Budapest, 2012. december 15.
Orbán Viktor, a Magyar Köztársaság Miniszterelnökének köszöntő beszéde
Tisztelt Hölgyeim és Uraim !
Évfordulók és korszakváltások idejét éljük, melyből nem hiányozhatnak a számvetések, az összegzések sem.
Mára lezárult a rendszerváltoztatás egy évtizedet felölelő megfeszített munkája, mely a polgárokra és az Országgyűlésre egyaránt óriási terhet rótt. Magyarország a kétezredik évben, államalapításunk millenniumi évében régi eszmével új korszakba lépett. Hazatalált Szent István örökségéhez, amely erős gyökereivel ezer éven át táplálta a magyar nemzetet, a magyar államot.
Országunkról pillanatfelvételt adnak ünnepeink. Az Alkotmány többet mutat meg: a rendszerváltozás céljairól és eredményeiről, fiatal demokráciánk lényegéről, működési elveiről ad röntgenképet.
Mindannyian emlékszünk rá, akik ott bábáskodtunk parlamenti demokráciánk születésénél, hogy fontos törekvésünk volt az Alkotmánybíróság létrehozása. Megalakulása az alkotmányos kultúra újjáteremtésének kezdetét jelezte.
Az elmúlt tíz esztendő során az Alkotmánybíróság olyan testületként épült a polgári Magyarország intézményrendszerébe, mely magas szintű szakmai fölkészültségével, elfogulatlanságával, mind itthon, mind külföldön, a magyar alkotmányos kultúra újjászületésének egyik tekintélyes képviselőjévé vált.
Felelősségteljes munkájukért köszönet illeti mindazokat, akik a rendszerváltoztatás nehéz időszakában alkotmánybíróként dolgoztak a testületben. A magyar polgárok tudatában az Alkotmánybíróság ma már a jogbiztonság egyik záloga, s ezáltal jelképe a megújuló Magyarországnak.
Budapest, 2000. január 13.
"Tíz éves az Alkotmánybíróság - Tudományos-szakmai konferencia"
Évfordulók és korszakváltások idejét éljük, melyből nem hiányozhatnak a számvetések, az összegzések sem.
Mára lezárult a rendszerváltoztatás egy évtizedet felölelő megfeszített munkája, mely a polgárokra és az Országgyűlésre egyaránt óriási terhet rótt. Magyarország a kétezredik évben, államalapításunk millenniumi évében régi eszmével új korszakba lépett. Hazatalált Szent István örökségéhez, amely erős gyökereivel ezer éven át táplálta a magyar nemzetet, a magyar államot.
Országunkról pillanatfelvételt adnak ünnepeink. Az Alkotmány többet mutat meg: a rendszerváltozás céljairól és eredményeiről, fiatal demokráciánk lényegéről, működési elveiről ad röntgenképet.
Mindannyian emlékszünk rá, akik ott bábáskodtunk parlamenti demokráciánk születésénél, hogy fontos törekvésünk volt az Alkotmánybíróság létrehozása. Megalakulása az alkotmányos kultúra újjáteremtésének kezdetét jelezte.
Az elmúlt tíz esztendő során az Alkotmánybíróság olyan testületként épült a polgári Magyarország intézményrendszerébe, mely magas szintű szakmai fölkészültségével, elfogulatlanságával, mind itthon, mind külföldön, a magyar alkotmányos kultúra újjászületésének egyik tekintélyes képviselőjévé vált.
Felelősségteljes munkájukért köszönet illeti mindazokat, akik a rendszerváltoztatás nehéz időszakában alkotmánybíróként dolgoztak a testületben. A magyar polgárok tudatában az Alkotmánybíróság ma már a jogbiztonság egyik záloga, s ezáltal jelképe a megújuló Magyarországnak.
Budapest, 2000. január 13.
"Tíz éves az Alkotmánybíróság - Tudományos-szakmai konferencia"
2013. február 15., péntek
Alkotmánybíróság Oroszországban
Anton Bendarzsevszkij
2009. december 10., csütörtök
...
Alkotmánybíróság Oroszországban
Az orosz Alkotmánybíróságot 1991-ben állították fel, eredetileg 15 alkotmánybíróval, melynek elnöke akkor (és most is) Valerij Zorjkin lett. 1993-ban Borisz Jelcin feloszlatta az Alkotmánybíróságot, miután az alkotmányellenesnek minősítette Jelcin rendelkezéseit, és a kialakuló konfliktusban a parlament mellé állt. Ezek után 2 évig nem volt Oroszországnak Alkotmánybírósága, 1995-ben alakult újjá, immár 19 alkotmánybíróval és elnöke is más lett (Zorjkin 2003-ban már Putyin alatt nyerte vissza az alkotmánybírói elnökséget).
Az Alkotmánybíróság eredetileg Moszkvában székelt, 2008-ban költözött át Szentpétervárra. A jelenleg érvényben lévő alkotmánymódosítás szerint (2005) az alkotmánybírókat határozatlan időre választják, de legfeljebb amíg el nem érik a 70 éves életkort. ...
2009. december 10., csütörtök
...
Alkotmánybíróság Oroszországban
Az orosz Alkotmánybíróságot 1991-ben állították fel, eredetileg 15 alkotmánybíróval, melynek elnöke akkor (és most is) Valerij Zorjkin lett. 1993-ban Borisz Jelcin feloszlatta az Alkotmánybíróságot, miután az alkotmányellenesnek minősítette Jelcin rendelkezéseit, és a kialakuló konfliktusban a parlament mellé állt. Ezek után 2 évig nem volt Oroszországnak Alkotmánybírósága, 1995-ben alakult újjá, immár 19 alkotmánybíróval és elnöke is más lett (Zorjkin 2003-ban már Putyin alatt nyerte vissza az alkotmánybírói elnökséget).
Az Alkotmánybíróság eredetileg Moszkvában székelt, 2008-ban költözött át Szentpétervárra. A jelenleg érvényben lévő alkotmánymódosítás szerint (2005) az alkotmánybírókat határozatlan időre választják, de legfeljebb amíg el nem érik a 70 éves életkort. ...
2013. február 12., kedd
Az Alkotmánybíróság kiállt a gyülekezési jog mellett
MTI
Visszaélt a joggal a főpolgármesteri hivatal, amikor tavaly március 15-én minden olyan helyszínt lefoglalt Budapesten, ahol nagyobb tüntetést, megemlékezést lehetett volna tartani - mondta ki az Alkotmánybíróság egy keddi határozatban. Az AB-nél az LMP tett panaszt, miután nem engedélyezték a gyűlésüket a Hősök terére, a fellebbezésüket pedig a bíróság azzal utasította el, hogy nincs jogkörük dönteni. Most először fordult elő, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisített egy bírósági döntést.
Az Alkotmánybíróság kedden hozott határozatában alaptörvény-ellenesnek ítélte és megsemmisítette az LMP 2012. március 15-ei rendezvényének bejelentéséről szóló fővárosi törvényszéki döntést. A határozat előzménye az a per, amelyet a Lehet Más a Politika (LMP)indított, miután 2012. március 15-ére időzített ünnepi megemlékezéséhez nem tudta lefoglalni a Hősök terét, mert a Főpolgármesteri Hivatal lefoglalta a környéket.
Az LMP a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) végzésével szemben bírósághoz fordult, az ügyben eljáró Fővárosi Törvényszék azonban megállapította, hogy nincs lehetősége a kérdés érdemi elbírálására, ezért az ügyet fellebbezésként áttette az Országos Rendőr-főkapitánysághoz. Az LMP a Fővárosi Törvényszék döntésével szemben, majd az ORFK végzését felülvizsgáló bírói döntéssel szemben alkotmányjogi panaszt nyújtott be.
Az Alkotmánybíróság a 2013. február 12-én hozott határozatában kimondta: a békés gyülekezéshez való jogot sértette, hogy a bíróság nem vizsgálta érdemben azt a végzést, amelyben a Budapesti Rendőr-főkapitányság a Fővárosi Polgármesteri Hivatal közterület-használati megállapodása miatt a hatásköre hiányát állapította meg. Az AB szerint a bíróságnak a konkrét ügyben figyelembe kellett volna vennie, hogy a közterület-használati megállapodás jogszerűsége és indokoltsága is kérdéses volt.
Visszaélt a joggal a főpolgármesteri hivatal, amikor tavaly március 15-én minden olyan helyszínt lefoglalt Budapesten, ahol nagyobb tüntetést, megemlékezést lehetett volna tartani - mondta ki az Alkotmánybíróság egy keddi határozatban. Az AB-nél az LMP tett panaszt, miután nem engedélyezték a gyűlésüket a Hősök terére, a fellebbezésüket pedig a bíróság azzal utasította el, hogy nincs jogkörük dönteni. Most először fordult elő, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisített egy bírósági döntést.
Az Alkotmánybíróság kedden hozott határozatában alaptörvény-ellenesnek ítélte és megsemmisítette az LMP 2012. március 15-ei rendezvényének bejelentéséről szóló fővárosi törvényszéki döntést. A határozat előzménye az a per, amelyet a Lehet Más a Politika (LMP)indított, miután 2012. március 15-ére időzített ünnepi megemlékezéséhez nem tudta lefoglalni a Hősök terét, mert a Főpolgármesteri Hivatal lefoglalta a környéket.
Az LMP a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) végzésével szemben bírósághoz fordult, az ügyben eljáró Fővárosi Törvényszék azonban megállapította, hogy nincs lehetősége a kérdés érdemi elbírálására, ezért az ügyet fellebbezésként áttette az Országos Rendőr-főkapitánysághoz. Az LMP a Fővárosi Törvényszék döntésével szemben, majd az ORFK végzését felülvizsgáló bírói döntéssel szemben alkotmányjogi panaszt nyújtott be.
Az Alkotmánybíróság a 2013. február 12-én hozott határozatában kimondta: a békés gyülekezéshez való jogot sértette, hogy a bíróság nem vizsgálta érdemben azt a végzést, amelyben a Budapesti Rendőr-főkapitányság a Fővárosi Polgármesteri Hivatal közterület-használati megállapodása miatt a hatásköre hiányát állapította meg. Az AB szerint a bíróságnak a konkrét ügyben figyelembe kellett volna vennie, hogy a közterület-használati megállapodás jogszerűsége és indokoltsága is kérdéses volt.
2013. február 11., hétfő
Magyarország: Orbán tovább akarja csökkenteni az alkotmánybíróság hatalmát
Egy alkotmánymódosító törvény korlátozná az alkotmánybíróság hatáskörét.
A véleményszabadság szintén korlátozva lesz. Orbán pártjának megvan a szükséges kétharmados többsége.
A magyar alkotmánybíróság hatalmát a jobboldali, konzervatív miniszterelnök Orbán Viktor akarata szerint tovább kell csökkenteni. A parlament, amelyben Orbán kormánypártja kétharmados többségnél többel rendelkezik, kedden az alkotmány-novelláról szóló vitával fog kezdeni. Ez a novella az alkotmánybíróság hatáskörének korlátozását irányozza elő, jelentették a médiák vasárnap Budapesten. Az alkotmánybíróság az elmúlt hónapokban több törvényt, amelyet a Fidesz határozott el, mint alkotmányellenest, megsemmisített.
A novella javaslata többek között azt tervezi, hogy az alkotmánybíróság a továbbiakban a joggyakorlatára nem támaszkodhatna, ha az az előző évben hatályba lépett új alaptörvény hatályba lépése előtti időből származik.
Szakértők szerint ez megnehezíti, hogy az alkotmánybíróság az emberi jogokat sértő törvényeket megakadályozza.
A novella néhány további, az alkotmánybíróság által nem régen megsemmisített szabályt is tartalmaz, ezek között a hajléktalanok eltiltását attól, hogy az utcán éljenek. Ennek a szabálynak az alkotmány szövegébe való felvételével egy ismételt alkotmánybírósági felülvizsgálat lehetőségét vonják el.
A véleményszabadság korlátozhatóvá válik.
Ezen kívül a novella előirányozza, hogy a "magyar nemzet továbbá a nemzetiségek ... és vallási közösségek" méltósága védelme érdekében a véleményszabadság korlátozható. Ugyanakkor nem lesz része az alaptörvénynek a vitatott kötelező választási regisztráció. Ezt a szabályozást az alkotmánybíróság az elmúlt év végén semmisítette meg.
Az alaptörvénybe beleírják annak lehetőségét is, hogy a magántelevíziókban a választási reklámok tilthatók. Ezt a rendelkezést is a választójogi novella felülvizsgálatakor az alkotmánybíróság megsemmisítette.
Orbán, aki 2010 óta kormányoz, autokrata törekvéseivel állandóan feszegeti azt a határt, amelyet számára az alkotmánybíróság kijelöl.
Az alkotmánybíróság hatásköreit már korábban szűkítették. Az új Orbán-i alaptörvény a bárki általi alkotmánybírósághoz fordulást már megszüntette, ami a lehetőségét korlátozza annak, hogy alkotmánybírósági eljárás induljon. Már 2010. végén alkotmánymódosítás írta elő, hogy az alkotmánybíróság nem vizsgálhat gazdaságpolitikailag jelentős törvényeket.
APA/dpa
A véleményszabadság szintén korlátozva lesz. Orbán pártjának megvan a szükséges kétharmados többsége.
A magyar alkotmánybíróság hatalmát a jobboldali, konzervatív miniszterelnök Orbán Viktor akarata szerint tovább kell csökkenteni. A parlament, amelyben Orbán kormánypártja kétharmados többségnél többel rendelkezik, kedden az alkotmány-novelláról szóló vitával fog kezdeni. Ez a novella az alkotmánybíróság hatáskörének korlátozását irányozza elő, jelentették a médiák vasárnap Budapesten. Az alkotmánybíróság az elmúlt hónapokban több törvényt, amelyet a Fidesz határozott el, mint alkotmányellenest, megsemmisített.
A novella javaslata többek között azt tervezi, hogy az alkotmánybíróság a továbbiakban a joggyakorlatára nem támaszkodhatna, ha az az előző évben hatályba lépett új alaptörvény hatályba lépése előtti időből származik.
Szakértők szerint ez megnehezíti, hogy az alkotmánybíróság az emberi jogokat sértő törvényeket megakadályozza.
A novella néhány további, az alkotmánybíróság által nem régen megsemmisített szabályt is tartalmaz, ezek között a hajléktalanok eltiltását attól, hogy az utcán éljenek. Ennek a szabálynak az alkotmány szövegébe való felvételével egy ismételt alkotmánybírósági felülvizsgálat lehetőségét vonják el.
A véleményszabadság korlátozhatóvá válik.
Ezen kívül a novella előirányozza, hogy a "magyar nemzet továbbá a nemzetiségek ... és vallási közösségek" méltósága védelme érdekében a véleményszabadság korlátozható. Ugyanakkor nem lesz része az alaptörvénynek a vitatott kötelező választási regisztráció. Ezt a szabályozást az alkotmánybíróság az elmúlt év végén semmisítette meg.
Az alaptörvénybe beleírják annak lehetőségét is, hogy a magántelevíziókban a választási reklámok tilthatók. Ezt a rendelkezést is a választójogi novella felülvizsgálatakor az alkotmánybíróság megsemmisítette.
Orbán, aki 2010 óta kormányoz, autokrata törekvéseivel állandóan feszegeti azt a határt, amelyet számára az alkotmánybíróság kijelöl.
Az alkotmánybíróság hatásköreit már korábban szűkítették. Az új Orbán-i alaptörvény a bárki általi alkotmánybírósághoz fordulást már megszüntette, ami a lehetőségét korlátozza annak, hogy alkotmánybírósági eljárás induljon. Már 2010. végén alkotmánymódosítás írta elő, hogy az alkotmánybíróság nem vizsgálhat gazdaságpolitikailag jelentős törvényeket.
APA/dpa
2013. február 10., vasárnap
Itt az újabb Alaptörvény-módosítás - az Ab-t is korlátozzák
Nemcsak az Alaptörvény átmeneti rendelkezéseinek megsemmisített szabályait, de egy sor egyéb, az Alkotmánybíróság (Ab) által korábban törölt jogszabályt az Alaptörvénybe ágyaz a Fidesz-KDNP. Úgy tűnik, a parlamenti többség tart az Ab-tól, mert azt is megszabják, hogy a testület mostantól milyen szempontok szerint vizsgálódhat - írta az Index. Alkotmányban rögzítik a röghöz kötés lehetőségét.
Péntek délután az Országgyűlés honlapjára felkerült az Alaptörvény negyedik módosításáról szóló kormánykoalíciós törvényjavaslat. A hosszú jogszabály legnagyobb része az Alkotmánybíróság által decemberben formai okok miatt megsemmisített átmeneti rendelkezések alaptörvénybe ágyazásáról szól, de szerepelnek benne új elemek is - ismerteti az Index.
Rövidített formában visszakerül az Alaptörvénybe a pártállami múltról szóló rész, immár az MSZP nevének említése nélkül, és a diktatúra működtetőinek jogainak korlátozásáról szóló szabályok. Az alkotmány szövege kiegészül az Országos Bírói Hivatal elnökének a perek áthelyezését biztosító jogkörével, és az illetékestől eltérő bíróságon történő legfőbb ügyészi vádemelés lehetőségével.
Ugyanez vonatkozik az egyházi és a nemzetiségi törvények sarkalatos (kétharmados) voltára, a kormányhivatalok bírósághoz fordulási jogkörére, az EU vagy az Ab és más szervezetek döntései miatt bevezethető különadó lehetőségére is. Az Alaptörvény fog rendelkezni az ügyészek nyugdíjkorhatáráról, a bíróké viszont már nem szerepel a jogszabályban.
Újdonság, hogy az alkotmánymódosító törvényjavaslat nem csak a decemberben megszüntetett átmeneti rendelkezésekre vonatkozik. A törvényjavaslatban több, az Ab által korábban alkotmányellenesnek nevezett törvény is visszaköszön.
Szülő-gyerek, röghöz kötés, gyűlöletbeszéd
Bekerül az Alaptörvénybe, hogy nem csak a házasság, de a szülő-gyermek viszony is családi kapcsolatot jelent. Ugyanez a helyzet a hallgatói szerződésekkel: a részben vagy egészben államilag finanszírozott felsőfokú képzésben részvevők röghöz kötésének lehetősége bekerül az Alaptörvénybe. A vonatkozó szabályokat az Ab korábban alkotmányellenesnek találta.
Hiába találta alkotmányellenesnek a hajléktalanok kitiltására vonatkozó helyi rendeletalkotásnak megágyazó jogszabályokat is az Ab, ez a lehetőség szintén bekerül az Alaptörvénybe. Újdonság, hogy államigazgatási feladat- és jogkört kaphatnak a megyei képviselő-testületi hivatalok vezetői és ügyintézői.
Az Alkotmánybíróság korábban akárhányszor vizsgálta, minden egyes esetben alkotmányellenesnek találta a gyűlöletbeszéd szabályozását: most ennek tilalma is bekerül az Alaptörvénybe. A választási eljárási törvény vizsgálatakor januárban a testület a választási kampány médiaszabályozására vonatkozó részeket is megsemmisítette, most ezek is alkotmányos védelmet kapnak.
Érdekesség, hogy a koalíció az Országgyűlési Őrség létezését és irányítását is alaptörvényi szinten kívánja garantálni.
A kormány koalíció fél az Ab-tól
Az Ab-re vonatkozó szabályozás is jelentősen megváltozik. A testületnek 30 napon belül kell majd döntenie a bírói kezdeményezésre induló és a soron kívüli eljárásokban. Az önkormányzati rendeletek alkotmányosságát az AB a fővárosi és megyei kormányhivatalok indítványára vizsgálhatja, és a testülethez fordulhat a legfőbb ügyész, valamint a Kúria elnöke is. Kötelezővé teszik, hogy az eljárás során a testület meghallgassa a vizsgált jogszabály előterjesztőjét.
Fontosabb változás, hogy az Ab a módosítás értelmében az Alaptörvény hatálybalépése előtt meghozott alkotmánybírósági határozatokat és indokolásukat az eljárásaiban nem veheti majd figyelembe. A koalíció azt is kikötné, hogy az Ab csak akkor vizsgálhassa egy jogszabály azon részét, ami az elé kerülő indítványban nem szerepel, ha az szoros tartalmi összefüggésben van a kifogásolt szakaszokkal.
Nagyon jelentős és váratlan módosítás az is, hogy az alkotmánymódosítás kifejezetten kiköti, hogy az Ab csakis formai, eljárási szempontból vizsgálhatja majd az Alaptörvény módosításait. Ezzel a jogalkotó nyilvánvalóan arra reagál, hogy az Ab a korábbi dogmatikán változtatva a határára jutott, hogy az Alaptörvény módosításait tartalmi szempontból vizsgálja.
http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/itt_az_ujabb_alaptorveny-modositas_az_ab-t_is_korlatozzak.544731.html
Péntek délután az Országgyűlés honlapjára felkerült az Alaptörvény negyedik módosításáról szóló kormánykoalíciós törvényjavaslat. A hosszú jogszabály legnagyobb része az Alkotmánybíróság által decemberben formai okok miatt megsemmisített átmeneti rendelkezések alaptörvénybe ágyazásáról szól, de szerepelnek benne új elemek is - ismerteti az Index.
Rövidített formában visszakerül az Alaptörvénybe a pártállami múltról szóló rész, immár az MSZP nevének említése nélkül, és a diktatúra működtetőinek jogainak korlátozásáról szóló szabályok. Az alkotmány szövege kiegészül az Országos Bírói Hivatal elnökének a perek áthelyezését biztosító jogkörével, és az illetékestől eltérő bíróságon történő legfőbb ügyészi vádemelés lehetőségével.
Ugyanez vonatkozik az egyházi és a nemzetiségi törvények sarkalatos (kétharmados) voltára, a kormányhivatalok bírósághoz fordulási jogkörére, az EU vagy az Ab és más szervezetek döntései miatt bevezethető különadó lehetőségére is. Az Alaptörvény fog rendelkezni az ügyészek nyugdíjkorhatáráról, a bíróké viszont már nem szerepel a jogszabályban.
Újdonság, hogy az alkotmánymódosító törvényjavaslat nem csak a decemberben megszüntetett átmeneti rendelkezésekre vonatkozik. A törvényjavaslatban több, az Ab által korábban alkotmányellenesnek nevezett törvény is visszaköszön.
Szülő-gyerek, röghöz kötés, gyűlöletbeszéd
Bekerül az Alaptörvénybe, hogy nem csak a házasság, de a szülő-gyermek viszony is családi kapcsolatot jelent. Ugyanez a helyzet a hallgatói szerződésekkel: a részben vagy egészben államilag finanszírozott felsőfokú képzésben részvevők röghöz kötésének lehetősége bekerül az Alaptörvénybe. A vonatkozó szabályokat az Ab korábban alkotmányellenesnek találta.
Hiába találta alkotmányellenesnek a hajléktalanok kitiltására vonatkozó helyi rendeletalkotásnak megágyazó jogszabályokat is az Ab, ez a lehetőség szintén bekerül az Alaptörvénybe. Újdonság, hogy államigazgatási feladat- és jogkört kaphatnak a megyei képviselő-testületi hivatalok vezetői és ügyintézői.
Az Alkotmánybíróság korábban akárhányszor vizsgálta, minden egyes esetben alkotmányellenesnek találta a gyűlöletbeszéd szabályozását: most ennek tilalma is bekerül az Alaptörvénybe. A választási eljárási törvény vizsgálatakor januárban a testület a választási kampány médiaszabályozására vonatkozó részeket is megsemmisítette, most ezek is alkotmányos védelmet kapnak.
Érdekesség, hogy a koalíció az Országgyűlési Őrség létezését és irányítását is alaptörvényi szinten kívánja garantálni.
A kormány koalíció fél az Ab-tól
Az Ab-re vonatkozó szabályozás is jelentősen megváltozik. A testületnek 30 napon belül kell majd döntenie a bírói kezdeményezésre induló és a soron kívüli eljárásokban. Az önkormányzati rendeletek alkotmányosságát az AB a fővárosi és megyei kormányhivatalok indítványára vizsgálhatja, és a testülethez fordulhat a legfőbb ügyész, valamint a Kúria elnöke is. Kötelezővé teszik, hogy az eljárás során a testület meghallgassa a vizsgált jogszabály előterjesztőjét.
Fontosabb változás, hogy az Ab a módosítás értelmében az Alaptörvény hatálybalépése előtt meghozott alkotmánybírósági határozatokat és indokolásukat az eljárásaiban nem veheti majd figyelembe. A koalíció azt is kikötné, hogy az Ab csak akkor vizsgálhassa egy jogszabály azon részét, ami az elé kerülő indítványban nem szerepel, ha az szoros tartalmi összefüggésben van a kifogásolt szakaszokkal.
Nagyon jelentős és váratlan módosítás az is, hogy az alkotmánymódosítás kifejezetten kiköti, hogy az Ab csakis formai, eljárási szempontból vizsgálhatja majd az Alaptörvény módosításait. Ezzel a jogalkotó nyilvánvalóan arra reagál, hogy az Ab a korábbi dogmatikán változtatva a határára jutott, hogy az Alaptörvény módosításait tartalmi szempontból vizsgálja.
http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/itt_az_ujabb_alaptorveny-modositas_az_ab-t_is_korlatozzak.544731.html
2013. február 5., kedd
Sólyom: "veszedelmes visszalépés" zajlik Magyarországon
A magyar alkotmányos kultúra hanyatlásáról, az alkotmánybíróság jogköreinek megnyirbálásáról, valamint az alaptörvény politikai célú módosításáról beszélt Sólyom László volt államfő a berni egyetemen mondott német nyelvű beszédében kedden.
Sólyom László felidézte, a magyarországi alkotmányos demokrácia felépítésében oroszlánrésze volt az Alkotmánybíróságnak, amely az új politikai berendezkedés fő bizalomerősítő tényezője lett. Emlékeztetett arra, hogy Magyarország - ellentétben például Svájccal - nem lassú történelmi fejlődés révén, hanem a rendszerváltozás nyomán hozta létre alkotmánybíróságát.
Utalt arra, hogy a kelet-európai országokban megalapozott bizalmatlanság élt a népképviseleti szervekkel szemben, amelyek korábban lejáratták magukat. Az alkotmánybíróságokat viszont a fordulat után hozták létre, így azokat nem fogadták előítélettel az emberek. Hozzátette, ezek az új testületek különös felelősséget viseltek az új, alkotmányos rend megszilárdításáért olyan társadalmakban, amelyek már régen elfeledték, hogy bármely politikai célkitűzés csakis az alkotmány keretein belül valósítható meg.
Sólyom László a magyarországi helyzetről azt mondta, hogy most megy végbe a rendszer eltolódása a jogi alkotmányozástól a politikai alkotmányozás felé, amit "fájdalmas és veszedelmes visszalépésnek" minősített. Szerinte természetesen nem áll küszöbön diktatúra bevezetése.
2010 óta a kormány alkotmányozó többséggel rendelkezik, és gyakran napi politikai szükségletei szerint módosítja az alkotmányt. Azért emel be egyes rendelkezéseket az alkotmányba, hogy kivonja azokat az Alkotmánybíróság ellenőrzése alól - fogalmazott a volt köztársasági elnök.
Sólyom László azt mondta, hogy a Roosevelt amerikai elnök idején még puszta fenyegetésnek számító court packing, vagyis a legfőbb bírói testület kibővítése saját emberekkel, Magyarországon megvalósult, méghozzá megelőző jelleggel. Felidézte, hogy nyomban a választások után az új parlamenti többség növelte az Alkotmánybíróság létszámát, és hat saját jelöltjét választotta bírónak.
Az Országgyűlés az Alkotmánybíróság jogköreit megnyirbálta: az államháztartást érintő törvényeket a testület nem vizsgálhatja felül - mutatott rá Sólyom László. A szónok összehasonlította Magyarország és Svájc jogrendjének egyes elemeit. Megemlítette, hogy a jogi alkotmányozás megmaradt és ellenállóképes elemei - az Alkotmánybíróság vagy az ombudsman intézménye - mellett a nemzetközi jog nyújtotta garanciák és az európai uniós jog garanciái ugyanazt a szerepet töltik be mindkét országban.
A strasbourgi és a luxembourgi bíróságok ítéletei fontos esetekben járultak hozzá alapvető jogok érvényesítéséhez - állapította meg a volt államfő. Hozzátette, Svájcban az alkotmányos valóság több elemét mutatja a jogi alkotmányozásnak, mint az a svájci alkotmány szövegéből következne, Magyarországon viszont fordított a helyzet.
Az alkotmányos valóság azt mutatja, hogy az ország letért a jogi alkotmányozás eddigi útjáról. Ez a változás az alkotmánynak napi politikai célok érdekében történő alkalmazásában nyilvánul meg, valamint abban, hogy a hatalom a parlamenti többség, gyakorlatilag a miniszterelnök kezében összpontosul - állapította meg Sólyom László.
Szerinte Magyarországon ma joggal lehet a felduzzasztott alkotmányos kultúra tartalmi hanyatlásáról beszélni, és ugyanilyen jogos az a kijelentés is, hogy ma a húsz év alatt kialakult jogállami kultúra próbája zajlik. "Véleményem szerint a rendszerváltozás óta az alkotmányos gondolkodás ereje kellő tartalékot képezett. Bízom tehát alkotmányos kultúránk rugalmasságában" - hangoztatta svájci előadása végén Sólyom László.
http://hvg.hu/itthon/20130205_Solyom_veszedelmes_visszalepes_zajlik_Mag
Sólyom László felidézte, a magyarországi alkotmányos demokrácia felépítésében oroszlánrésze volt az Alkotmánybíróságnak, amely az új politikai berendezkedés fő bizalomerősítő tényezője lett. Emlékeztetett arra, hogy Magyarország - ellentétben például Svájccal - nem lassú történelmi fejlődés révén, hanem a rendszerváltozás nyomán hozta létre alkotmánybíróságát.
Utalt arra, hogy a kelet-európai országokban megalapozott bizalmatlanság élt a népképviseleti szervekkel szemben, amelyek korábban lejáratták magukat. Az alkotmánybíróságokat viszont a fordulat után hozták létre, így azokat nem fogadták előítélettel az emberek. Hozzátette, ezek az új testületek különös felelősséget viseltek az új, alkotmányos rend megszilárdításáért olyan társadalmakban, amelyek már régen elfeledték, hogy bármely politikai célkitűzés csakis az alkotmány keretein belül valósítható meg.
Sólyom László a magyarországi helyzetről azt mondta, hogy most megy végbe a rendszer eltolódása a jogi alkotmányozástól a politikai alkotmányozás felé, amit "fájdalmas és veszedelmes visszalépésnek" minősített. Szerinte természetesen nem áll küszöbön diktatúra bevezetése.
2010 óta a kormány alkotmányozó többséggel rendelkezik, és gyakran napi politikai szükségletei szerint módosítja az alkotmányt. Azért emel be egyes rendelkezéseket az alkotmányba, hogy kivonja azokat az Alkotmánybíróság ellenőrzése alól - fogalmazott a volt köztársasági elnök.
Sólyom László azt mondta, hogy a Roosevelt amerikai elnök idején még puszta fenyegetésnek számító court packing, vagyis a legfőbb bírói testület kibővítése saját emberekkel, Magyarországon megvalósult, méghozzá megelőző jelleggel. Felidézte, hogy nyomban a választások után az új parlamenti többség növelte az Alkotmánybíróság létszámát, és hat saját jelöltjét választotta bírónak.
Az Országgyűlés az Alkotmánybíróság jogköreit megnyirbálta: az államháztartást érintő törvényeket a testület nem vizsgálhatja felül - mutatott rá Sólyom László. A szónok összehasonlította Magyarország és Svájc jogrendjének egyes elemeit. Megemlítette, hogy a jogi alkotmányozás megmaradt és ellenállóképes elemei - az Alkotmánybíróság vagy az ombudsman intézménye - mellett a nemzetközi jog nyújtotta garanciák és az európai uniós jog garanciái ugyanazt a szerepet töltik be mindkét országban.
A strasbourgi és a luxembourgi bíróságok ítéletei fontos esetekben járultak hozzá alapvető jogok érvényesítéséhez - állapította meg a volt államfő. Hozzátette, Svájcban az alkotmányos valóság több elemét mutatja a jogi alkotmányozásnak, mint az a svájci alkotmány szövegéből következne, Magyarországon viszont fordított a helyzet.
Az alkotmányos valóság azt mutatja, hogy az ország letért a jogi alkotmányozás eddigi útjáról. Ez a változás az alkotmánynak napi politikai célok érdekében történő alkalmazásában nyilvánul meg, valamint abban, hogy a hatalom a parlamenti többség, gyakorlatilag a miniszterelnök kezében összpontosul - állapította meg Sólyom László.
Szerinte Magyarországon ma joggal lehet a felduzzasztott alkotmányos kultúra tartalmi hanyatlásáról beszélni, és ugyanilyen jogos az a kijelentés is, hogy ma a húsz év alatt kialakult jogállami kultúra próbája zajlik. "Véleményem szerint a rendszerváltozás óta az alkotmányos gondolkodás ereje kellő tartalékot képezett. Bízom tehát alkotmányos kultúránk rugalmasságában" - hangoztatta svájci előadása végén Sólyom László.
http://hvg.hu/itthon/20130205_Solyom_veszedelmes_visszalepes_zajlik_Mag
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)