A ’70-es években San Franciscóban fordult elő, hogy a rendőrség negyven százaléka a maffia zsoldjában állt. Az Egyesült Államokban a botrányokat követően a rendőrséget újra kellett alapítani. A Heteknek nyilatkozó kriminológus szerint a BRFK működését megrázó korrupciós botrány elvezethet idáig.
Dőlnek az információk a magyar sajtóhoz a rendőri vezetőket érintő korrupciós ügyben. A hírek szerint napi hatvan-százezer forintért zavartalanul dolgozhattak a kábítószer-kereskedők a fő gyanúsított érdekeltségi körébe tartozó szórakozóhelyeken, mert nem kellett tartaniuk a razziáktól. A néhány hónappal ezelőtt felszámolt kábítószer-hálózat tagjai állítólag vádalku keretében mondták el a nyomozóknak, hogyan működött a rendszer. A nyomozók emellett prostituáltakat is kihallgattak, akik tudhattak a szórakozóhelyeken folyó üzelmekről. Olyan feltételezések is napvilágot láttak miszerint a gyanúsított „diszkókirály” (akinél nem 300, hanem több mint 400 millió forintot foglaltak le) csupán stróman, valójában rendőrök által irányított fővárosi maffiáról lehet beszélni.
Olajmaffiózók emelték fel
Ezt erősítette meg egyik alvilági forrásunk is, egy húszkilós taxis kölyöknek aposztrofálva „Vizót”, akit a ’90-es évek olajos maffiózói húztak fel magukhoz, hogy tisztára mossa a pénzüket. A mulatómágnás kapcsolatai révén olyan tekintélyre tett szert rövid időn belül, hogy bizonyos körökben ki sem merték mondani a nevét, vagy ha kimondták, akkor mindenki szó nélkül fizetett. Az általa állítólagosan működtetett „pénzgyár” tarifái a rendőrségi hierarchiához igazodtak: havi százezertől a sokmillióig terjedt a haszonélvezők fizetése.
Azt azonban tudni kell – mondja a „nyelv” –, hogy minden bűnöző, akit rendőrök mozgatnak, valójában „vamzer”. Vagyis korábban már bevarrták és a rendőrség megdolgozta más bűncselekmények miatt, majd terepre került, és a szabad mozgástérért, illetve a konkurenciánál eszközölt razziákért cserébe fizetett, portásállásokat biztosított a szabadnapos és nyugállományú rendőröknek, illetve mozgatta a rendőri vezetők mögött álló politikusok pénzét. Ebből következően egy ilyen kaliberű „vállalkozónak” senkivel sem kellett megküzdeni az üzleti lehetőségekért, helyekért, első perctől kezdve védelemben részesítették. V. László állítólag annyira hitt érinthetetlenségében, hogy – miként korábban Tasnádi – ő maga volt a legjobban meglepődve letartóztatásán.
Vizoviczki László - kijött a fényre
Bukását forrásunk szerint tisztán gazdasági racionalitás alapján született döntés okozta: a piac újraosztása. Ha kíváncsiak vagyunk, ki indította el a műsort, azt kell megnézni, ki veszi át „Vizo” érdekeltségeit – tanácsolja nem is olyan távoli ismerőse. Abban ugyanis erősen kételkedik, hogy az igazán „nagykutyák” lebuknának. Szerinte a mostani botrány a másfél évtizedes rendszernek nagyjából a középrétegét érinti, a felső vezetésig sosem jutnak el a nyomozók. Pláne, hogy a nyomozás iránya jelenleg a kissebb kaliberű rendőrök felé halad.
Dosszié Orbán asztalán?
A hálózat bukásához mások szerint állítólag az vezetett, hogy a 2010-es választásokat követően Orbán Viktor asztalára letettek egy olyan dossziét, amely a budapesti éjszakai élet bűnügyi vonatkozásait tárta fel. Állítólag ez a momentum erőteljesen közrejátszott abban, hogy a mostani letartóztatásokhoz vezető titkos nyomozás elindult. Egy kompetens fideszes forrásunk szintén valószínűnek tartja, hogy a „nagyfőnök” igénye volt, hogy a budapesti éjszakai élet császárai ne működhessenek tovább zavartalanul. Hozzátette: a miniszterelnök a West Balkán ügy kapcsán is felháborodott azon, hogy a szülők nem engedhetik el félelem nélkül szórakozni a gyermekeiket a fővárosban.
Forrásunk meg van róla győződve, hogy a korrupciós botrány szálai „horizontális és vertikális irányba” is tovább fognak vezetni a rendőrség szervezetén belül, és újabb letartóztatásokra lehet számítani. „Egy ilyen rendszer működtetéséhez magasabb rangú, illetve több rendőr szükséges” – magyarázta. Szerinte kizárt, hogy a BRFK és az ORFK rivalizálása állna az ügy hátterében, a nyomozás pedig egyértelműen a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) sikere. „Ez azt jelzi, hogy a múlté az a komcsi szemlélet, hogy a holló a hollónak nem vájja kik a szemét” – fogalmazott, utalva arra, hogy szerinte eddig miért nem pattantak ki hasonló ügyek.
Mi lehet a magyarázata akkor annak, hogy – a hírek szerint – a megbukott BRFK-s rendőrvezetők felett álló Tóth Tamás budapesti rendőr-főkapitány széke megerősödött? A politikus szerint az, hogy részt vett a feltáró munkában. Ennek azonban ellentmondani látszik, hogy a rendőrségi kommunikáció szerint az NVSZ feljelentése alapján indult nyomozás két éven keresztül titkosan zajlott.
A honatya szerint az is izgalmas kérdés, hogy voltak-e politikai kapcsolatai V. Lászlónak, a szórakozóhelyek tulajdonosának. „Ekkora rendszert lehetetlen valamilyen szintű politikai védelem nélkül működtetni, és most nem csak az elmúlt nyolc évről beszélek. Nagyon érdekes, hogy V. László 2011 körül elkezdett kijönni a fényre, ország-világnak megmutatta az arcát. Vajon miért érezte magát ilyen erősnek? Kapott-e a politika bármelyik oldaláról bátorítást? Ha igen, akkor ez bföff volt, hogy kicsalogassák a barlangjából, vagy voltak igazi pártolói?” – vette át a kérdező szerepét forrásunk. Hozzátette: az érintett rendőrök nem a Fidesz-kormány alatt fonódtak össze az alvilággal, ám ha ezt az ügyet most nem csinálják végig, akkor rajtuk csattanhat az ostor.
Rendőrségi forrásunk szerint sem a mostani elit kezdett el kokettálni a szervezett bűnözéssel, hanem a rendszerváltás óta mindegyik. Ezért sem mutatkozott politikai akarat a rendőri védelemmel működő égbekiáltó törvénytelenségek felszámolására. A buli 12-15 éve indult az olajozással, az orosz maffia kiseprűzésével, és a létrejött vákuumba benyomuló, addigra már korrumpálódott rendőrségi vezetők piacfelosztásával. Aztán a csomagot egyik kormány örökölte meg a másiktól, és valahogy mindig lekerült a napirendről. „Orbán Viktor ugyanúgy járt ezzel a sztorival, mint Horn Gyula az olajügyekkel: kiadta a parancsot a rendrakásra, majd ráömlött a mocsok” – vallja a „belső ember”, aki szerint ma már azért nem gépfegyverrel osztják fel a területet egymás között a bandák, mert állami szintre emelkedett a bűnözés, és a fehérgallérosok diktálnak.
Kábító szervezet
„Nemcsak a rendőrség oldaláról kell megnyugtatóan kezelni a helyzetet, hanem társadalmi szempontból is. Ezek a szórakozóhelyek ugyanis kiestek az állam joghatósága alól, miközben a szülők jogos elvárása, hogy amikor elengedik a gyerekeiket szórakozni, ne kelljen attól rettegniük, hogy hazaérnek-e, vagy drogtúladagolásban meghalnak, illetve szervkereskedők áldozatai lesznek” – teszi hozzá a fideszes forrásunk.
Az egyik "szórakoztató kombinát" a Hajógyári-szigeten
Mindez jogos felvetés, annál is inkább, mert – ahogy Zacher Gábor főorvos, a Péterfy Sándor utcai Kórház klinikai toxikológiai osztályának vezetője a Heteknek elmondta – a becslések szerint hétvégenként mintegy 350 ezren használnak drogot, főként a nagyvárosokban. „Növekvő a tendencia, tavaly minden korábbinál több, mintegy kétezer páciens került hozzánk droghasználattal összefüggésben” – mondta a szakember, aki szerint az utóbbi években egyre népszerűbbé váló több ezres létszámú bulik – főleg az olyan „kombinát” jellegű szórakozóhelyeken, mint a Hajógyári-sziget – kedveznek a drogterjesztőknek.
Csintalan Sándor egykori MSZP alelnök, ma televíziós személyiség egy tévéműsorban azt állította, hogy saját szemével látta, hogy a hajógyári szigeten működő szórakozóhelyeken asztalra kitéve, nyíltan kínálták a kábítószereket. Csintalan szerint téma volt rendőrségi körökben a III. kerülethez tartozó szórakozóhelyek viselt ügyei, erről ugyanis egy rendőrkapitánnyal személyesen beszélgetett.
„Eddig csak külföldi példákban hallottunk hasonló szintű rendőrségi korrupciós ügyekről, amelyek az egész igazságszolgáltatásba vetett bizalmat megrendítették, és nem utolsó sorban a rendőrség újjászervezését eredményezték” – nyilatkozta lapunknak Finszter Géza kriminológusprofesszor.
A kutató példaként a ’70-es évek San Franciscóját említette, ahol a rendőrök 40 százaléka a helyi drogmaffia befolyása alatt állt, de említhetnénk a ’30-as évek Amerikáját is, ahol az éjszakai élet által megmozgatott hatalmas összegek sokszor jelentettek ellenállhatatlan kísértést a bűnüldözők számára. Finszter Géza hangsúlyozta: az ilyen és hasonló ügyek közös momentuma, hogy a titkos nyomozások során az alvilágba beépülő, azzal kontaktusba kerülő nyomozók a bűnözők eszközévé váltak. Ennek fő oka a kutató szerint az, hogy a titkos nyomozások felett nincsen külső kontroll, a rendőrök pedig jellemzően szeretik maguknak megtartani az ilyen módon beérkező információkat.
Megkapargatni a kiskirályokat
Egy ilyen korrupciós ügy egy bölcs államot a rendőrség szervezeti rendszerének átszervezésére késztet – jegyezte meg Finszter Géza. Erre rímel rendőrségi forrásunk ténymegállapítása is, aki azt állítja, hogy megtisztulás csak akkor várható a rendőrségen, ha mindent újravarrnak, és a totális személycsere-program indul be. A hal ugyanis a fejétől bűzlik, és a nagykutyák bátorságán felbátorodott alsóbb szintek ugyanúgy érintettek, csak éppen nem akkora fajsúlyú bűncselekményekben. Szerinte annyira fertőzött az állomány, hogy az is kevés lett volna, ha nem kettő, hanem negyven rendőri vezetőt helyeznek előzetes letartóztatásba a nyomozás során. Ráadásul a probléma nem lokális, fővárosi, hanem országos szinten is létezik. „Meg kell kapargatni a helyi kiskirályokat, mindegyik mögött ott lesz a védelmet biztosító rendőr” – állítja forrásunk.
Az átszervezéssel kapcsolatos javaslataikat a kutatók már több kormány asztalára letették, ám azok válasz nélkül maradtak. Ezekben megfogalmazták többek között, hogy a rendőrség bűnügyi szolgálatát szervezetileg is az ügyészség alá kellene rendelni, hogy a szétválasztott hatalmi ágak közül ne a végrehajtói (kormány) alá, hanem egy független alkotmányos státuszú szervezet alá tartozzék, a bírói hatalom szigorú kontrollja mellett. Ilyen módon erősíteni lehetne például a titkos nyomozások feletti kontrollt is. Ha ez nem történik meg, akkor nincs biztosíték arra, hogy a rendőrségi korrupció nem fog ugyanerre a szintre „felfejlődni”.
Megszólal az egyik ügyvéd
"Sajnálatosnak tartom, hogy egyes rendőrségi vezetők nyilatkozataikban semmibe veszik az ártatlanság vélelmét" - mondta a Vasárnapi Blikknek Arató György, az úgynevezett Vizoviczki-ügyben letartóztatott egyik rendőri vezető, Kalmár Tamás védője. Az ügyvéd szerint védence az ügyészség gyanújával szemben nem kapott havi fizetést az éjszakai szórakozóhelyeket üzemeltető Vizoviczki Lászlótól, sem más vállalkozótól.
Az ügyészség a védő szerint arra alapozza a gyanúját, hogy Kalmár jó ismerőse volt Vizoviczki egyik emberének, V. Istvánnak. Arató György szerint a letartóztatott főnyomozó közvetlenül is ismerte Vizoviczkit, két-három alkalommal találkoztak. A találkozók célja hivatalos munkamegbeszélés volt, ami Kalmár feladatkörében természetes (Vizoviczki nagy rendezvények szervezője volt, Kalmárnak mint a BRFK közrendvédelmi főosztályvezetőjének hivatalból fel kellett vennie vele a kapcsolatot).
Az ügyészség másik ütőkártyája az ügyvéd szerint a Kalmár zsebében talált pénz. Az a 219 ezer forint lett gyanús, ami szerintük bűncselekményből származhat. Arató György szerint viszont Kalmár néhány nappal a letartóztatása előtt a feleségével közös bankszámlájukról vette fel a pénzt, amely kettejük fizetéséből származott. A Blikk információi szerint a rendőr lakásában tartott házkutatás során lefoglalták bankkártyáit és bankszámlakivonatait is.
"A másik zsebében talált 6500 forintot viszont nem foglalták le. Azt jelenleg még nem tudjuk, a nyomozó hatóság milyen logika alapján gondolta, hogy az egyik összeg bűncselekményből származik, a másik pedig nem" - mondta az ügyvéd a lapnak.
HETEK / SI, SzZ / Blikk
2012. június 17., vasárnap
2012. június 14., csütörtök
Egyiptomban fel kell oszlatni a parlamentet
Az egyiptomi alkotmánybíróság elnökének értelmezése szerint fel kell oszlatni a parlament alsóházát, mert az alkotmányba ütközik az a törvény, amelynek alapján a választást megrendezték.
Az egyiptomi alkotmánybíróság két döntést is hozott a választásokkal kapcsolatban csütörtökön. Az egyik értelmében a pártoknak nem lett volna szabad saját jelölteket indítani az eredetileg függetleneknek fenntartott helyekért a tavaly novemberben megkezdett, és több szakaszban lebonyolított alsóházi választásokon.
Ezekre a helyekre pótválasztást kell kiírni, vagy - az alkotmánybíróság elnökének értelmezése szerint - az iszlamista irányzatok uralta egész parlamentet fel kell oszlatni, és újra kell választani.
A másik határozat alapján versenyben maradhat az elnökválasztáson Hoszni Mubarak utolsó kormányfője, vagyis szombat-vasárnap államfővé választhatják Ahmad Safikot, akit egy korábbi, most érvénytelennek nyilvánított törvény - a tavaly megdöntött Mubarak-rezsim más vezető személyiségeivel együtt - bizonyos ideig kizárt volna a politikai életből.
Az egyik elnökjelölt szerint hatalomátvétel zajlik
Politikai hatalomátvétel zajlik Egyiptomban - jelentette ki az elnökválasztás egyik jelöltje.
Abdel-Moneim Abul Futúh független iszlamista politikus szerint összességében ezt jelenti a parlamentet feloszlató csütörtöki alkotmánybírósági döntés, a hadsereg elnökjelöltjének versenyben tartása, és az, hogy szerdán ismét engedélyt adtak a katonai rendőrségnek és titkosszolgálatnak, hogy civileket vegyen őrizetbe.
Ez egy teljes puccs, de hiú reményekkel áltatja magát, aki azt gondolja, hogy a fiatalok milliói ezt hagyni fogják - mondta a politikus a brit hírügynökségnek.
MTI
Az egyiptomi alkotmánybíróság két döntést is hozott a választásokkal kapcsolatban csütörtökön. Az egyik értelmében a pártoknak nem lett volna szabad saját jelölteket indítani az eredetileg függetleneknek fenntartott helyekért a tavaly novemberben megkezdett, és több szakaszban lebonyolított alsóházi választásokon.
Ezekre a helyekre pótválasztást kell kiírni, vagy - az alkotmánybíróság elnökének értelmezése szerint - az iszlamista irányzatok uralta egész parlamentet fel kell oszlatni, és újra kell választani.
A másik határozat alapján versenyben maradhat az elnökválasztáson Hoszni Mubarak utolsó kormányfője, vagyis szombat-vasárnap államfővé választhatják Ahmad Safikot, akit egy korábbi, most érvénytelennek nyilvánított törvény - a tavaly megdöntött Mubarak-rezsim más vezető személyiségeivel együtt - bizonyos ideig kizárt volna a politikai életből.
Az egyik elnökjelölt szerint hatalomátvétel zajlik
Politikai hatalomátvétel zajlik Egyiptomban - jelentette ki az elnökválasztás egyik jelöltje.
Abdel-Moneim Abul Futúh független iszlamista politikus szerint összességében ezt jelenti a parlamentet feloszlató csütörtöki alkotmánybírósági döntés, a hadsereg elnökjelöltjének versenyben tartása, és az, hogy szerdán ismét engedélyt adtak a katonai rendőrségnek és titkosszolgálatnak, hogy civileket vegyen őrizetbe.
Ez egy teljes puccs, de hiú reményekkel áltatja magát, aki azt gondolja, hogy a fiatalok milliói ezt hagyni fogják - mondta a politikus a brit hírügynökségnek.
MTI
2012. június 9., szombat
Fene a gesztusukat!
A kormánytábor küldte be az Alkotmánybíróságba Pokol Béla jogtudort, aki éppenséggel legalizálni óhajtja a származási alapú kirekesztést.
„Egy politikai gesztusnak annyi az értéke, amekkora politikai árat – veszteséget, nehézséget, konfliktust – vállal vele az, aki megteszi. A Schweitzer József főrabbinak tett gesztusok ára nulla.
(...)
A kormánytábor küldte be az Alkotmánybíróságba Pokol Béla jogtudort, aki éppenséggel legalizálni óhajtja azt a származási alapú kirekesztést, amibe a debreceni ifjúnak beletört az orra. A kormánytábor sajtója állt ki a tiszavasvári apartheid mellett is, s ott mocskolják sűrűn és szenvedélyesen azt a civil szervezetet – a hozzá hasonlókkal együtt –, mely a pert végigvitte.
Egy sérelem annál súlyosabb, annál fenyegetőbb, minél nagyobb hatalom áll mögötte. Egy kósza antiszemita járókelő nem képvisel semmilyen hatalmat. De Schweitzer főrabbit komoly hatalmak részéről is érték már sérelmek. Az első Orbán-kormány a zsidóüldözések minden áldozatával együtt alázta meg őt, amikor csakis cinikus gúnynak tekinthető, névleges összeggel óhajtotta letudni a kárpótlást.”
http://mandiner.hu/cikk/20120609_revesz_sandor_fene_a_gesztusukat
NOL Révész Sándor: Fene a gesztusukat!
„Egy politikai gesztusnak annyi az értéke, amekkora politikai árat – veszteséget, nehézséget, konfliktust – vállal vele az, aki megteszi. A Schweitzer József főrabbinak tett gesztusok ára nulla.
(...)
A kormánytábor küldte be az Alkotmánybíróságba Pokol Béla jogtudort, aki éppenséggel legalizálni óhajtja azt a származási alapú kirekesztést, amibe a debreceni ifjúnak beletört az orra. A kormánytábor sajtója állt ki a tiszavasvári apartheid mellett is, s ott mocskolják sűrűn és szenvedélyesen azt a civil szervezetet – a hozzá hasonlókkal együtt –, mely a pert végigvitte.
Egy sérelem annál súlyosabb, annál fenyegetőbb, minél nagyobb hatalom áll mögötte. Egy kósza antiszemita járókelő nem képvisel semmilyen hatalmat. De Schweitzer főrabbit komoly hatalmak részéről is érték már sérelmek. Az első Orbán-kormány a zsidóüldözések minden áldozatával együtt alázta meg őt, amikor csakis cinikus gúnynak tekinthető, névleges összeggel óhajtotta letudni a kárpótlást.”
http://mandiner.hu/cikk/20120609_revesz_sandor_fene_a_gesztusukat
NOL Révész Sándor: Fene a gesztusukat!
2012. június 5., kedd
Újabb kritikák a Velencei Bizottságtól
MTI,Index
2012. június 5., kedd 23:52
A médiatörvény után az ügyészségről, a választásokról, az alkotmánybíróságról és a nemzetiségekről szóló jogszabályokat vizsgálta meg a Velencei Bizottság (VB), amely szakvéleményében több pozitívum mellett számos kritikus megjegyzést tett - írta a hvg.hu a szerkesztőség birtokába jutott jelentéstervezetekre hivatkozva.
A legtöbb kritikus megállapítást az ügyészségről szóló dokumentumban találta a hvg.hu. A cikk szerint a VB egyik legfontosabb ajánlása a magyar kormány számára, hogy ne lehessen egyharmados kisebbséggel blokkolni egy új főügyész megválasztását.
Mire jó az egyharmad?
Mint a jelentés fogalmaz, "nehéz lenne kritizálni" a mandátum hatról kilenc évre emelését, az azonban elfogadhatatlan, hogy ennek a kilenc évnek a lejártával - ha nem sikerül kétharmaddal megválasztani az utódot - a főügyész korlátlan ideig megtartsa mandátumát. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy egy egyharmados kisebbség kedvére hivatalában tarthatja az egykori Fidesz-tag Polt Pétert akkor is, ha a Fidesz már rég elvesztette a választásokat. A VB szerint a törvénybe legalább időintervallumot kellene meghatározni erre az időszakra, vagy egyszerűen kimondani, hogy az ügyész mandátumának lejártával megszűnik hivatala - fűzte hozzá a portál.
Ugyanezt a problémát fogalmazza meg a VB az Országos Bírói Hivatal elnöke mandátumának lejártával kapcsolatban is, ugyanakkor - mint azt az Alkotmánybíróságról (Ab) szóló jelentés megjegyzi - ez nem vonatkozik az Ab elnökére, hiszen ott kollektív döntéshozatal zajlik, és meg kell őrizni a határozatképességet, így a mandátum meghosszabbítása jó megoldás. Az Ab elnökét ugyanakkor a VB nem is a parlamenttel javasolja megválasztani, hanem azt látná jónak, ha a parlament által delegált tagok önállóan választanának maguk közül elnököt.
A hatályos jogszabályok a VB szerint nem fogalmaznak elég egyértelműen az Alkotmánybíróság függetlenségével kapcsolatban, ezt pontosan törvénybe kellene foglalni - áll a jelentésben.
A VB a túl széles ügyészségi jogköröket is kifogásolja: a jogszabály szerint az ügyészség bármely egymástól független adatkezelőtől beszerezhet személyes adatokat és azokat szabadon kezelhet. Kritikával illették az ügyészek mentelmi jogát, és azt, hogy házkutatási végzés nélkül is bemehetnek magánlakásokba.
A VB megállapítása szerint a főügyész és az ügyészség jogköre túl nagy (például bármely közigazgatási eljárásba beavatkozhat) és sokszor túl általánosan megfogalmazott.
Miért sarkalatos az átrajzolás?
A VB üdvözlendőnek tartja, hogy a parlament a választási törvényben - az Alkotmánybíróság határozatának megfelelően - újraalkotta a választási körzeteket, és csökkentette a korábbi egyenlőtlenségeket a lélekszámot tekintve, de ezt nem kellett volna úgynevezett sarkalatos törvénybe foglalni, mert így utólag nagyon nehéz lesz megváltoztatni.
A kisebbségi törvénnyel kapcsolatos jelentés - számos pozitívum, például a széles körű nyelvi, nemzetiségi, oktatási jogok gyakorlásának biztosítása mellett - néhány kisebb kifogást említ meg, de itt is megjegyzi, hogy felesleges olyan dolgokat sarkalatos törvénybe foglalni, melyek egyszerű feles törvényekkel is szabályozhatók.
Hallgatnak majd rájuk
A testület állásfoglalásait várhatóan az Európai Bizottság is figyelembe veszi majd Magyarországgal szemben. A jogászokból álló testület az Európa Tanács része, nem tartozik az Európai Unió intézményei közé, de - mint az az Európa Tanács és az Európai Bizottság vezetőinek nyilatkozataiból már többször kiderült - az EU Bizottsága alapvető fontosságot tulajdonít a testület állásfoglalásainak a magyar kormánnyal szemben folytatott vizsgálataiban, így a három kötelezettségszegési eljárásban is - jegyezte meg a portál.
2012. június 5., kedd 23:52
A médiatörvény után az ügyészségről, a választásokról, az alkotmánybíróságról és a nemzetiségekről szóló jogszabályokat vizsgálta meg a Velencei Bizottság (VB), amely szakvéleményében több pozitívum mellett számos kritikus megjegyzést tett - írta a hvg.hu a szerkesztőség birtokába jutott jelentéstervezetekre hivatkozva.
A legtöbb kritikus megállapítást az ügyészségről szóló dokumentumban találta a hvg.hu. A cikk szerint a VB egyik legfontosabb ajánlása a magyar kormány számára, hogy ne lehessen egyharmados kisebbséggel blokkolni egy új főügyész megválasztását.
Mire jó az egyharmad?
Mint a jelentés fogalmaz, "nehéz lenne kritizálni" a mandátum hatról kilenc évre emelését, az azonban elfogadhatatlan, hogy ennek a kilenc évnek a lejártával - ha nem sikerül kétharmaddal megválasztani az utódot - a főügyész korlátlan ideig megtartsa mandátumát. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy egy egyharmados kisebbség kedvére hivatalában tarthatja az egykori Fidesz-tag Polt Pétert akkor is, ha a Fidesz már rég elvesztette a választásokat. A VB szerint a törvénybe legalább időintervallumot kellene meghatározni erre az időszakra, vagy egyszerűen kimondani, hogy az ügyész mandátumának lejártával megszűnik hivatala - fűzte hozzá a portál.
Ugyanezt a problémát fogalmazza meg a VB az Országos Bírói Hivatal elnöke mandátumának lejártával kapcsolatban is, ugyanakkor - mint azt az Alkotmánybíróságról (Ab) szóló jelentés megjegyzi - ez nem vonatkozik az Ab elnökére, hiszen ott kollektív döntéshozatal zajlik, és meg kell őrizni a határozatképességet, így a mandátum meghosszabbítása jó megoldás. Az Ab elnökét ugyanakkor a VB nem is a parlamenttel javasolja megválasztani, hanem azt látná jónak, ha a parlament által delegált tagok önállóan választanának maguk közül elnököt.
A hatályos jogszabályok a VB szerint nem fogalmaznak elég egyértelműen az Alkotmánybíróság függetlenségével kapcsolatban, ezt pontosan törvénybe kellene foglalni - áll a jelentésben.
A VB a túl széles ügyészségi jogköröket is kifogásolja: a jogszabály szerint az ügyészség bármely egymástól független adatkezelőtől beszerezhet személyes adatokat és azokat szabadon kezelhet. Kritikával illették az ügyészek mentelmi jogát, és azt, hogy házkutatási végzés nélkül is bemehetnek magánlakásokba.
A VB megállapítása szerint a főügyész és az ügyészség jogköre túl nagy (például bármely közigazgatási eljárásba beavatkozhat) és sokszor túl általánosan megfogalmazott.
Miért sarkalatos az átrajzolás?
A VB üdvözlendőnek tartja, hogy a parlament a választási törvényben - az Alkotmánybíróság határozatának megfelelően - újraalkotta a választási körzeteket, és csökkentette a korábbi egyenlőtlenségeket a lélekszámot tekintve, de ezt nem kellett volna úgynevezett sarkalatos törvénybe foglalni, mert így utólag nagyon nehéz lesz megváltoztatni.
A kisebbségi törvénnyel kapcsolatos jelentés - számos pozitívum, például a széles körű nyelvi, nemzetiségi, oktatási jogok gyakorlásának biztosítása mellett - néhány kisebb kifogást említ meg, de itt is megjegyzi, hogy felesleges olyan dolgokat sarkalatos törvénybe foglalni, melyek egyszerű feles törvényekkel is szabályozhatók.
Hallgatnak majd rájuk
A testület állásfoglalásait várhatóan az Európai Bizottság is figyelembe veszi majd Magyarországgal szemben. A jogászokból álló testület az Európa Tanács része, nem tartozik az Európai Unió intézményei közé, de - mint az az Európa Tanács és az Európai Bizottság vezetőinek nyilatkozataiból már többször kiderült - az EU Bizottsága alapvető fontosságot tulajdonít a testület állásfoglalásainak a magyar kormánnyal szemben folytatott vizsgálataiban, így a három kötelezettségszegési eljárásban is - jegyezte meg a portál.
2012. június 2., szombat
Alkotmányellenes a felszámolás
Közalapítványok – A kormány sóval hintette be a filmes önkormányzat helyét, de az akár még fel is támadhat
Váratlanul és jócskán megkésve torpedózta meg egyes alapítványok 2010 utáni dömpingszerű kormányzati megszüntetését az Alkotmánybíróság (AB) nemrég hozott határozata. E döntés nem vonatkozik a bíróság által már kimondott több tucat megszűnésre, de néhány folyamatban levő ügy befejezését – például a Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMK) vagy az Alternatív Közgazdasági Gimnázium (AKG) esetében – még megakaszthatja.
Varsányi Gyula| Népszabadság| 2012. június 2. |
A kormányzat keresi a jogi megoldást akarata érvényesítésére. A Magyar Közlöny idei 60. számában megjelent AB-határozat szerint a taláros testület alaptörvény-ellenesnek tartja, ezért megsemmisíti az 1992. évi államháztartási törvény és az egyik 2006-ban hozott törvénymódosítás egyes rendelkezéseit. Ezek ugyanis lehetővé tették, hogy az állami alapító, például a kormány egyoldalúan kérje a bíróságtól a civil alapítókkal közösen létrehozott (köz)alapítvány megszüntetését azzal az indokkal, hogy a feladat más állami szervezet által hatékonyabban megvalósítható.
Az AB úgy ítéli meg, hogy ez súlyosan sérti a közös alapítású alapítvány és a társalapítók cselekvési autonómiáját – mert nem vehetnek részt a megszüntetési eljárásban –, továbbá sérti jogorvoslati és tulajdonosi jogaikat is.
A 2010-ben hatalomra került Orbán-kormány nem hagyott kétséget afelől, hogy úgy tekint az önkormányzattal bíró – jelentős részben kulturális feladatokat ellátó – (köz) alapítványokra, mint a rómaiak annak idején Karthágóra: el kell törölni őket a föld színéről, helyüket sóval kell behinteni – és ezért határozott lépéseket is tett. A mintegy hatvan szervezet többsége mára már nem létezik, mindössze néhány esetében tart még a megszüntetési procedúra.
Az „állatorvosi ló” kétségkívül a korábban filmes mecenatúrát ellátó Magyar Mozgókép Közalapítvány, amelynek vezetése még a Hiller István vezette kulturális tárcával kötött, elvben a jövő év végén lejáró támogatási szerződést. Ezt azonban az Orbán-kormány nem volt hajlandó tudomásul venni, az MMK-nál korábban vizsgálatot tartó Kormányzati Ellenőrzési Hivatal pedig úgy véli, a szerződés semmis, mert az államháztartási törvény tiltja, hogy a kormányzat ilyen költségvetési kötelezettséget vállaljon az adott éven túl. Az MMK állami támogatását 2010-ben zárolták, 2011-től pedig megvonták, a kormány a filmfinanszírozás céljából létrehozta az Andrew G. Vajna kormánybiztos által felügyelt Magyar Nemzeti Filmalapot (MNF).
Mivel az MMK megszüntetése a filmszakmai bankhitelek és a közalapítványi vagyon (Mafilm, Filmlabor) rendezése miatt elhúzódott, a szinte utolsó pillanatban megszületett AB-döntés miatt meghiúsult a kabinet eredeti menetrendje. Most már rendes, kétoldalú peres eljárásban kell kérni az MMK felszámolását, amelyben a közalapítvány vagy a filmszakmai szervezetek alperesként vitathatják a kormányzati indokokat.
Kérdés, megteszik-e, hiszen – tegyük fel –, ha a bíróság a mecénás szervezet fennmaradása mellett döntene is, az államot aligha kötelezheti arra, hogy pénzt is adjon. Márpedig ha az MMK jövőbeli működését nem tudják finanszírozni, az ügyészség azzal az indokkal kérheti a bíróságtól a közalapítvány megszüntetését, hogy lehetetlenné vált céljának megvalósítása. Elképzelhető, hogy a kormányzat éppen ezt a törvény adta utat fogja választani.
Úgy tűnik, az AB-döntés annyira váratlanul érkezett és annyira friss, hogy sem kormányzati, sem filmszakmai oldalon nem kristályosodtak ki még az elképzelések vele kapcsolatban. A filmművészszövetség egyik vezetője érdeklődésünkre mindössze annyit jegyzett meg, lehetetlennek tartja, hogy életre keltsék a „kómába” került MMK-t. Mindenesetre a szövetség választmánya közelgő ülésén feltehetően erről is véleményt alkot majd.
Megmaradhat az AKG háttere
Vélhetően elhárult annak a veszélye, hogy megszűnik az Alternatív Közgazdasági Gimnázium (AKG) alapítványa – tudtuk meg Horn György igazgatótól. Az intézmény működtetési jogait korábban át kellett adni egy nonprofit kft .-nek, amelyben a kormányzati ígéret szerint kisebbségi részesedést szerezhet az AKG egyesülete is. Az AKG tulajdonosi jogai változatlanul a magántámogatásokat gyűjtő alapítványnál vannak (az intézmény állami támogatást nem vesz igénybe). Az AB-döntéssel úgy tűnik, minden jogalap megszűnt ahhoz, hogy felszámolják az alapítványt, amelyben még a múlt század nyolcvanas éveitől az állam is alapítóként szerepel.
Váratlanul és jócskán megkésve torpedózta meg egyes alapítványok 2010 utáni dömpingszerű kormányzati megszüntetését az Alkotmánybíróság (AB) nemrég hozott határozata. E döntés nem vonatkozik a bíróság által már kimondott több tucat megszűnésre, de néhány folyamatban levő ügy befejezését – például a Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMK) vagy az Alternatív Közgazdasági Gimnázium (AKG) esetében – még megakaszthatja.
Varsányi Gyula| Népszabadság| 2012. június 2. |
A kormányzat keresi a jogi megoldást akarata érvényesítésére. A Magyar Közlöny idei 60. számában megjelent AB-határozat szerint a taláros testület alaptörvény-ellenesnek tartja, ezért megsemmisíti az 1992. évi államháztartási törvény és az egyik 2006-ban hozott törvénymódosítás egyes rendelkezéseit. Ezek ugyanis lehetővé tették, hogy az állami alapító, például a kormány egyoldalúan kérje a bíróságtól a civil alapítókkal közösen létrehozott (köz)alapítvány megszüntetését azzal az indokkal, hogy a feladat más állami szervezet által hatékonyabban megvalósítható.
Az AB úgy ítéli meg, hogy ez súlyosan sérti a közös alapítású alapítvány és a társalapítók cselekvési autonómiáját – mert nem vehetnek részt a megszüntetési eljárásban –, továbbá sérti jogorvoslati és tulajdonosi jogaikat is.
A 2010-ben hatalomra került Orbán-kormány nem hagyott kétséget afelől, hogy úgy tekint az önkormányzattal bíró – jelentős részben kulturális feladatokat ellátó – (köz) alapítványokra, mint a rómaiak annak idején Karthágóra: el kell törölni őket a föld színéről, helyüket sóval kell behinteni – és ezért határozott lépéseket is tett. A mintegy hatvan szervezet többsége mára már nem létezik, mindössze néhány esetében tart még a megszüntetési procedúra.
Az „állatorvosi ló” kétségkívül a korábban filmes mecenatúrát ellátó Magyar Mozgókép Közalapítvány, amelynek vezetése még a Hiller István vezette kulturális tárcával kötött, elvben a jövő év végén lejáró támogatási szerződést. Ezt azonban az Orbán-kormány nem volt hajlandó tudomásul venni, az MMK-nál korábban vizsgálatot tartó Kormányzati Ellenőrzési Hivatal pedig úgy véli, a szerződés semmis, mert az államháztartási törvény tiltja, hogy a kormányzat ilyen költségvetési kötelezettséget vállaljon az adott éven túl. Az MMK állami támogatását 2010-ben zárolták, 2011-től pedig megvonták, a kormány a filmfinanszírozás céljából létrehozta az Andrew G. Vajna kormánybiztos által felügyelt Magyar Nemzeti Filmalapot (MNF).
Mivel az MMK megszüntetése a filmszakmai bankhitelek és a közalapítványi vagyon (Mafilm, Filmlabor) rendezése miatt elhúzódott, a szinte utolsó pillanatban megszületett AB-döntés miatt meghiúsult a kabinet eredeti menetrendje. Most már rendes, kétoldalú peres eljárásban kell kérni az MMK felszámolását, amelyben a közalapítvány vagy a filmszakmai szervezetek alperesként vitathatják a kormányzati indokokat.
Kérdés, megteszik-e, hiszen – tegyük fel –, ha a bíróság a mecénás szervezet fennmaradása mellett döntene is, az államot aligha kötelezheti arra, hogy pénzt is adjon. Márpedig ha az MMK jövőbeli működését nem tudják finanszírozni, az ügyészség azzal az indokkal kérheti a bíróságtól a közalapítvány megszüntetését, hogy lehetetlenné vált céljának megvalósítása. Elképzelhető, hogy a kormányzat éppen ezt a törvény adta utat fogja választani.
Úgy tűnik, az AB-döntés annyira váratlanul érkezett és annyira friss, hogy sem kormányzati, sem filmszakmai oldalon nem kristályosodtak ki még az elképzelések vele kapcsolatban. A filmművészszövetség egyik vezetője érdeklődésünkre mindössze annyit jegyzett meg, lehetetlennek tartja, hogy életre keltsék a „kómába” került MMK-t. Mindenesetre a szövetség választmánya közelgő ülésén feltehetően erről is véleményt alkot majd.
Megmaradhat az AKG háttere
Vélhetően elhárult annak a veszélye, hogy megszűnik az Alternatív Közgazdasági Gimnázium (AKG) alapítványa – tudtuk meg Horn György igazgatótól. Az intézmény működtetési jogait korábban át kellett adni egy nonprofit kft .-nek, amelyben a kormányzati ígéret szerint kisebbségi részesedést szerezhet az AKG egyesülete is. Az AKG tulajdonosi jogai változatlanul a magántámogatásokat gyűjtő alapítványnál vannak (az intézmény állami támogatást nem vesz igénybe). Az AB-döntéssel úgy tűnik, minden jogalap megszűnt ahhoz, hogy felszámolják az alapítványt, amelyben még a múlt század nyolcvanas éveitől az állam is alapítóként szerepel.
Előbb-utóbb dönteni kell Hogyan tovább, Alkotmánybíróság?
Politikai túlélésre játszik az Alkotmánybíróság (AB), vagy az új jogszabályi környezetben, új személyi összetétellel még nem találja a helyét, de egyszer csak megtáltosodik? Ami biztos: több hónapos hallgatását épp a minap törte meg, amikor elutasította a Szabadság és Reform Intézet beadványát, mert „nem állapítható meg az indítványozó érintettsége”. LAMPÉ ÁGNES írása.
– Az nyilván nem lehet érintettség, hogy az adott jogszabályok a beadványozókra is vonatkoznak, mert akkor nem lenne értelme az új AB-törvénynek. Kiss László alkotmánybíró párhuzamos indoklásából viszont az következik, hogy az AB jelen keretek között nem lesz elég hatékony őre a jogállamnak – mondja Polyák Gábor, a Mérték Médiaelemző Műhely vezetője. És hozzáteszi: – Annyi már látszik, hogy az AB nem fogja túl aktívan értelmezni a mozgásterét, igaz, ez a törvényből következik.
A Szabadság és Reform Intézet a közelmúltban több jogszabály alkotmányos vizsgálatát kérte az Alkotmánybíróságtól, mert szerinte az Orbán-kormány a hatalom kizárólagos megragadására törekszik. A panaszt az AB formai és tartalmi okokra hivatkozva egyhangú döntéssel utasította vissza. Az indítvánnyal támadott konkrét rendelkezések tekintetében kimondta: „Nem állapítható meg az indítványozó személyes, közvetlen és tényleges érintettsége, ezért a beadvány alkotmányjogi panaszként nem bírálható el.”
Nem ez volt az első „passzív” eset, sőt.
„Nehéz nap volt, kicsit még a hatása alatt állok. Ha az utolsó percben is, de meg kellett volna oldani a nyugdíjpénztárügyet. Bíztam benne, hogy az év utolsó ülésén határozat születhet, de nem így történt. Ezt személyes kudarcként éltem meg” – nyilatkozta még december 27-én a Hvg.hunak Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke azután, hogy a testület tavaly év végén képtelen volt álláspontot kialakítani a magán-nyugdíjpénztári vagyont einstandoló törvényekről.
Mi is kérdeztük volna Paczolay elnök urat: bő egy éve kérünk tőle időpontot. Érdeklődésünkre rendre azt a választ kaptunk: várjunk még egy kicsit, hadd kristályosodjanak a dolgok. Hogy milyen dolgok? Először az új alkotmánybírói kinevezések, majd az AB átszabott jogosítványai, aztán fogalmunk sincs, hogy micsoda.
– Nem elegáns magatartás – mondja Polyák –, de ettől még tény, hogy jogilag egyetlen médium felé sincs interjúadási kötelezettségük a közszereplőknek. Paczolay elnök úr pedig egy átalakulóban lévő, rendkívül fontos intézmény élén áll, nyilván nem akar olyat mondani, amit később a fejére olvashatnak.
Néhány hónapig valóban nagy csend volt az Alkotmánybíróság körül.
Lövétei István: Késnek a lényeges döntések
– Ami nagy baj, ugyanis késnek a lényeges döntések – véli Lövétei István alkotmányjogász. – Az Alkotmánybíróság az új szerepértelmezés szerint már nem végső bírája a jog- és államrendnek. A testület szeretné elkerülni a látszatot, miszerint meghajol a kormány akarata előtt, de konfliktust sem vállal a hatalommal. Egyensúlyoz ebben az új politikai rendszerben.
Íme, néhány anomália, a teljesség igénye nélkül.
Emlékezetes a kilencvennyolc százalékos különadóról szóló törvényjavaslat, amelyet 2010 júliusában fogadott el a parlament, az Alkotmánybíróság viszont megsemmisítette a törvényt. Lázár János frakcióvezető pár órával az AB-határozat megszületése után kijelentette: semmi gond, újra benyújtják a javaslatot. Egyúttal közölte, alkotmánymódosítást kezdeményeznek annak érdekében, hogy a testület a jövőben ne dönthessen költségvetési és adótörvényeket érintő kérdésekben.
Így is történt.
Többek szerint a Fidesz azért ragaszkodott az AB korlátozásához, hogy előkészítse a talajt a bankadó és a magánnyugdíjpénztárak államosításáról szóló intézkedései védelmének. Ami pedig a különadóról szóló törvényt illeti: a kormánypártok másodszor is megszavazták, igaz, módosított formában. Ekkor az AB – mivel a kormány 2005-ig visszamenőleg adóztatta volna meg a végkielégítéseket – másodszor is megsemmisítette a törvényt. Erre a Fidesz harmadszor is beterjesztette a javaslatot, méghozzá úgy, hogy kizárólag a 2010-es adóévre vetette ki az extraadót.
Szintén az idei év elején kavart botrányt, hogy a testület több ítélettervezete kiszivárgott. Mindez annak kapcsán került felszínre, hogy a kormány számos törvényt – még az arra vonatkozó elmarasztaló AB-ítélet kihirdetése előtt – módosított vagy megsemmisített; ez történt a már említett különadó és az egyházügyi törvény esetében is.
Hasonlóan kínos a bírák korai nyugdíjazásának ügye. A kétharmados parlament döntött úgy, hogy rájuk is érvényes az általános öregségi nyugdíjkorhatár, a hatvankét év. Több bíró „életkori diszkriminációra” hivatkozva fordult az Alkotmánybírósághoz. Ez volt az első ügy, amelyről már az új szabályok szerint kezdett tárgyalni a csonkított jogkörű testület. Úgy tudni, heves vita zajlott az ülésen, s döntés sem akkor, sem azóta nem született.
Időközben felvetődött az új alkotmány és átmeneti rendelkezéseinek módosítása, miszerint Orbánék az alaptörvényben rögzítenék: a Magyarország alaptörvényének átmeneti rendelkezései (MAÁR) című jogszabály az alkotmány része. Így ezt már nem lehetne megtámadni az Alkotmánybíróságnál.
– Az nyilván nem lehet érintettség, hogy az adott jogszabályok a beadványozókra is vonatkoznak, mert akkor nem lenne értelme az új AB-törvénynek. Kiss László alkotmánybíró párhuzamos indoklásából viszont az következik, hogy az AB jelen keretek között nem lesz elég hatékony őre a jogállamnak – mondja Polyák Gábor, a Mérték Médiaelemző Műhely vezetője. És hozzáteszi: – Annyi már látszik, hogy az AB nem fogja túl aktívan értelmezni a mozgásterét, igaz, ez a törvényből következik.
A Szabadság és Reform Intézet a közelmúltban több jogszabály alkotmányos vizsgálatát kérte az Alkotmánybíróságtól, mert szerinte az Orbán-kormány a hatalom kizárólagos megragadására törekszik. A panaszt az AB formai és tartalmi okokra hivatkozva egyhangú döntéssel utasította vissza. Az indítvánnyal támadott konkrét rendelkezések tekintetében kimondta: „Nem állapítható meg az indítványozó személyes, közvetlen és tényleges érintettsége, ezért a beadvány alkotmányjogi panaszként nem bírálható el.”
Nem ez volt az első „passzív” eset, sőt.
„Nehéz nap volt, kicsit még a hatása alatt állok. Ha az utolsó percben is, de meg kellett volna oldani a nyugdíjpénztárügyet. Bíztam benne, hogy az év utolsó ülésén határozat születhet, de nem így történt. Ezt személyes kudarcként éltem meg” – nyilatkozta még december 27-én a Hvg.hunak Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke azután, hogy a testület tavaly év végén képtelen volt álláspontot kialakítani a magán-nyugdíjpénztári vagyont einstandoló törvényekről.
Mi is kérdeztük volna Paczolay elnök urat: bő egy éve kérünk tőle időpontot. Érdeklődésünkre rendre azt a választ kaptunk: várjunk még egy kicsit, hadd kristályosodjanak a dolgok. Hogy milyen dolgok? Először az új alkotmánybírói kinevezések, majd az AB átszabott jogosítványai, aztán fogalmunk sincs, hogy micsoda.
– Nem elegáns magatartás – mondja Polyák –, de ettől még tény, hogy jogilag egyetlen médium felé sincs interjúadási kötelezettségük a közszereplőknek. Paczolay elnök úr pedig egy átalakulóban lévő, rendkívül fontos intézmény élén áll, nyilván nem akar olyat mondani, amit később a fejére olvashatnak.
Néhány hónapig valóban nagy csend volt az Alkotmánybíróság körül.
Lövétei István: Késnek a lényeges döntések
– Ami nagy baj, ugyanis késnek a lényeges döntések – véli Lövétei István alkotmányjogász. – Az Alkotmánybíróság az új szerepértelmezés szerint már nem végső bírája a jog- és államrendnek. A testület szeretné elkerülni a látszatot, miszerint meghajol a kormány akarata előtt, de konfliktust sem vállal a hatalommal. Egyensúlyoz ebben az új politikai rendszerben.
Íme, néhány anomália, a teljesség igénye nélkül.
Emlékezetes a kilencvennyolc százalékos különadóról szóló törvényjavaslat, amelyet 2010 júliusában fogadott el a parlament, az Alkotmánybíróság viszont megsemmisítette a törvényt. Lázár János frakcióvezető pár órával az AB-határozat megszületése után kijelentette: semmi gond, újra benyújtják a javaslatot. Egyúttal közölte, alkotmánymódosítást kezdeményeznek annak érdekében, hogy a testület a jövőben ne dönthessen költségvetési és adótörvényeket érintő kérdésekben.
Így is történt.
Többek szerint a Fidesz azért ragaszkodott az AB korlátozásához, hogy előkészítse a talajt a bankadó és a magánnyugdíjpénztárak államosításáról szóló intézkedései védelmének. Ami pedig a különadóról szóló törvényt illeti: a kormánypártok másodszor is megszavazták, igaz, módosított formában. Ekkor az AB – mivel a kormány 2005-ig visszamenőleg adóztatta volna meg a végkielégítéseket – másodszor is megsemmisítette a törvényt. Erre a Fidesz harmadszor is beterjesztette a javaslatot, méghozzá úgy, hogy kizárólag a 2010-es adóévre vetette ki az extraadót.
Szintén az idei év elején kavart botrányt, hogy a testület több ítélettervezete kiszivárgott. Mindez annak kapcsán került felszínre, hogy a kormány számos törvényt – még az arra vonatkozó elmarasztaló AB-ítélet kihirdetése előtt – módosított vagy megsemmisített; ez történt a már említett különadó és az egyházügyi törvény esetében is.
Hasonlóan kínos a bírák korai nyugdíjazásának ügye. A kétharmados parlament döntött úgy, hogy rájuk is érvényes az általános öregségi nyugdíjkorhatár, a hatvankét év. Több bíró „életkori diszkriminációra” hivatkozva fordult az Alkotmánybírósághoz. Ez volt az első ügy, amelyről már az új szabályok szerint kezdett tárgyalni a csonkított jogkörű testület. Úgy tudni, heves vita zajlott az ülésen, s döntés sem akkor, sem azóta nem született.
Időközben felvetődött az új alkotmány és átmeneti rendelkezéseinek módosítása, miszerint Orbánék az alaptörvényben rögzítenék: a Magyarország alaptörvényének átmeneti rendelkezései (MAÁR) című jogszabály az alkotmány része. Így ezt már nem lehetne megtámadni az Alkotmánybíróságnál.
Alkotmánybíróság: Új egyensúly jött létre!
A Taláros Testület munkája depolitizálódott. Január óta a bírói döntések alkotmányosságát is felülvizsgálhatja. Több, mint harminc téma a napirenden. „Lázadók élén” az ombudsman: legújabb indítványaiban az új önkormányzati és a választási eljárásról szóló törvény passzusainak megsemmisítését indítványozta.
2012. június 2. 10:10
- Ezekben a hetekben dolgozza ki az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszok szűrésének rendszerét. Az Alkotmánybíróságot érintő változások eredményeként a testület munkája depolitizálódott, az egyéni jogsérelmek orvoslásának irányába mozdult el. Az Alkotmánybíróság ugyanakkor továbbra is a törvényhozás kontrollja maradt - mondotta volt Paloczay Péter, a Taláros Testület elnöke legutóbbi értékelésében, a XI. Magyar Jogászgyűlésen.
Részletezve az alkotmányjogi panaszok fajtáit, az ezekhez fűződő eljárásokat, valamint szankciókat, Paloczay Péter fontosnak nevezte: az Alkotmánybíróságnak legyen lehetősége arra, hogy a beadványokat gyakorlati tapasztalatok alapján előzetesen mennyiségi szűrés alá vegye, egy olyan szintre, amivel képes megbirkózni. Hozzáfűzte: a szűrés nem azt jelenti, hogy a beadvány alkotmányjogi bírálat nélkül marad. A szűrésre azért van szükség, mert az ügyáradat ellehetetleníti a testület munkáját.
Kiemelte: az új szabályozás lehetővé teszi, hogy csak súlyos egyéni jogsérelmekkel és az alapvető alkotmányi kérdésekkel foglalkozzon a testület: ezekben a hetekben dolgozzák ki a panaszbefogadás elvrendszerét. Mint mondta: szakmai szempontból fontos, hogy 22 év után az Alkotmánybíróságnak van ügyrendje, mely konkrét határidőket szab az ügyek tárgyalására, egyes eljárási szakaszok befejezésére.
Hangsúlyozta: az Alkotmánybíróságnak tiszteletben kell tartania a bíróságok szakmai függetlenségét, a testület szigorúan csak alkotmányossági kérdésekben léphet fel. Régi vitát döntött el viszont a jogalkotó azzal, hogy lehetőséget ad a testületnek, annak vizsgálatára, hogy a jogegységi határozatok az alaptörvénnyel és a nemzetközi törvényekkel összhangban vannak-e.
Összegzése szerint a hatásköri változások nyomán az Alkotmánybíróság tevékenységében új egyensúly jött létre. Az actio popularis (a törvények egyéni érintettség nélkül, bárki által megindítható utólagos alkotmányossági felülvizsgálata) megszüntetésével radikálisan szűkült az utólagos normakontroll absztrakt, sokszor átpolitizált formájának szerepe, míg az alkotmányjogi panasz lehetőségének kibővítése két újfajta panasz megjelenésével a mindennapi jogsérelmek orvoslását állította előtérbe. Ez a hangsúlyeltolódás összhangban áll az európai alkotmánybíráskodás fő irányával.
„Lázadók élén” az ombudsman
Az alapvető jogok biztosa legújabb indítványában azt kérte a Taláros Testülettől, hogy semmisítse meg az új önkormányzati törvény azon rendelkezéseit, amelyek lehetőséget adnak az önkormányzatoknak a közösségellenes magatartások bírságolására. Szabó Máté álláspontja szerint ugyanis a megfelelő garanciák nélküli, széleskörű szankcionálásra adott biankó felhatalmazás ellentétes a jogállamiság elvével és a jogbiztonság követelményével.
Az ombudsman egy korábban benyújtott panaszát frissítette fel. Első alkalommal 2011 júliusában azt állapította meg, hogy az építési törvényben az önkormányzatoknak adott, indokolatlanul tág felhatalmazás a nem rendeltetésszerű közterület-használat szankcionálására sérti a jogállami követelményeket. Indoklása szerint a törvényi megoldás az önkényes jogalkalmazás melegágya mivel a felhatalmazás alapján születő heterogén jellegű önkormányzati rendeletek következtében nem követhető, hogy pontosan mely közterületi magatartások - „ életvitelszerű közterület-használat vagy a kövön ülés” minősülnek nem rendeltetésszerűnek, így pedig jogellenesnek és szankcionálhatónak.
Hangsúlyozta: a jogbiztonság követelményének csorbulása mellett az eleve kiszolgáltatott helyzetben lévők számára mindez a folyamatos jogi fenyegetettség légkörének kialakulásához vezethet, hiszen az érintettek nem képesek magatartásukat a bizonytalan tartalmú előírásokhoz igazítani. A törvény módosítására vonatkozó kezdeményezését az érintett szaktárcák vezetői nem találták megalapozottnak, ezért 2011 decemberében az Alkotmánybíróságtól kérte a kifogásolt szabályok felülvizsgálatát, indítványát pedig az Alaptörvény hatályba lépését követően is fenntartotta.
A Taláros Testület elmarasztalásától tartva az Országgyűlés esztendőnk áprilisának 15. napján hatályon kívül helyezte az építési törvény kifogásolt rendelkezését, így az ombudsmani indítványnak ez az eleme tárgytalanná vált. Szabó Máté szerint a probléma azonban nem oldódott meg. Sőt! Állítja: csak áthelyeződött, és még nagyobb lett! Továbbra is indokolatlanul tág szankcionálási felhatalmazást ad az önkormányzatoknak, ami sérti a jogállamiság elvét és jogbiztonság követelményét. Eleve kétséges, hogy az önkormányzatok mely, egyébként sem bűncselekménynek, sem szabálysértésnek nem minősülő magatartásokat nyilváníthatnak közösségellenes magatartásnak. Nem egyértelmű emellett az sem, hogy pontosan milyen eljárási garanciák mellett kerülhetne sor a felelősségre vonásra és a jelentős összegű bírságolásra. Ráadásul a minél szélesebb körű bírságolásban az önkormányzatok maguk is érdekeltté válnak, hiszen a bevételek a törvénynek köszönhetően teljes egészében őket illetik meg.
Mindezek alapján az alapvető jogok biztosa azt kérte, kéri az Alkotmánybíróságtól, hogy a már hatályon kívül helyezett építési törvényi szabályok helyett vizsgálja felül és semmisítse meg az új önkormányzati törvény felhatalmazó rendelkezéseit is.
***
Az alapvető jogok biztosa arra is kérte az Alkotmánybíróságot hogy vizsgálja meg a választási eljárásról szóló törvény azon rendelkezését, amely jelöltenként egymillió forintban maximálja az országgyűlési képviselők választása során felhasználható összeget. Szabó Máté szerint a demokrácia elvén alapuló népképviselet elengedhetetlen feltétele a jogszerű, stabil és kiszámítható választási rendszer. Ennek egyik alapvető eleme a kampány, amelynek fontos szerepe van abban, hogy a választópolgárok felelősen, tudatosan és megalapozottan dönthessenek a képviselő-jelöltek, illetve a politikai pártok támogatásáról.
Szabó Máté szerint a demokrácia elvén alapuló népképviselet elengedhetetlen feltétele a jogszerű, stabil és kiszámítható választási rendszer. Ennek egyik alapvető eleme a kampány, amelynek fontos szerepe van abban, hogy a választópolgárok felelősen, tudatosan és megalapozottan dönthessenek a képviselő-jelöltek, illetve a politikai pártok támogatásáról. A gazdasági racionalitástól elszakadt szabályozás azonban azzal a következménnyel járt, jár, hogy a pártok egy demokratikus jogállamban elfogadhatatlan döntési helyzetbe kerülnek.
Az ombudsman félreérthetetlenül utal arra, hogy az egymillió forintos felső határt nem tudják tartani a pártok, ha az Alaptörvényben előírt kötelezettségüknek eleget téve kívánnak közreműködni a választói akarat befolyásolásában. Mindez különösen hátrányosan érinti a parlamenten kívüli pártokat, mert akadályozza, hogy ledolgozhassák az Országgyűlésben képviselettel rendelkező és emiatt nagyobb ismertséggel bíró pártokkal szembeni versenyhátrányukat.
Álláspontja szerint azonban önmagában a választási célra fordítható összeg emelése sem biztosítja azt, hogy a pártok a jövőben nem fogják túllépni ezt a törvényi limitet. Szükséges tehát, hogy az állam megfelelő hatékonysággal ellenőrizze a kampánypénzek felhasználását.
Az alapvető jogok biztosa felhívta az Alkotmánybíróság figyelmét arra is, hogy vajon a választásra fordított pénzeszközök felhasználásának ellenőrzésével kapcsolatos szabályozás teljes körűen tartalmazza-e az alkotmányos garanciákat, vagy jogalkotói mulasztás áll-e fenn?
2012. június 2. 10:10
- Ezekben a hetekben dolgozza ki az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszok szűrésének rendszerét. Az Alkotmánybíróságot érintő változások eredményeként a testület munkája depolitizálódott, az egyéni jogsérelmek orvoslásának irányába mozdult el. Az Alkotmánybíróság ugyanakkor továbbra is a törvényhozás kontrollja maradt - mondotta volt Paloczay Péter, a Taláros Testület elnöke legutóbbi értékelésében, a XI. Magyar Jogászgyűlésen.
Részletezve az alkotmányjogi panaszok fajtáit, az ezekhez fűződő eljárásokat, valamint szankciókat, Paloczay Péter fontosnak nevezte: az Alkotmánybíróságnak legyen lehetősége arra, hogy a beadványokat gyakorlati tapasztalatok alapján előzetesen mennyiségi szűrés alá vegye, egy olyan szintre, amivel képes megbirkózni. Hozzáfűzte: a szűrés nem azt jelenti, hogy a beadvány alkotmányjogi bírálat nélkül marad. A szűrésre azért van szükség, mert az ügyáradat ellehetetleníti a testület munkáját.
Kiemelte: az új szabályozás lehetővé teszi, hogy csak súlyos egyéni jogsérelmekkel és az alapvető alkotmányi kérdésekkel foglalkozzon a testület: ezekben a hetekben dolgozzák ki a panaszbefogadás elvrendszerét. Mint mondta: szakmai szempontból fontos, hogy 22 év után az Alkotmánybíróságnak van ügyrendje, mely konkrét határidőket szab az ügyek tárgyalására, egyes eljárási szakaszok befejezésére.
Hangsúlyozta: az Alkotmánybíróságnak tiszteletben kell tartania a bíróságok szakmai függetlenségét, a testület szigorúan csak alkotmányossági kérdésekben léphet fel. Régi vitát döntött el viszont a jogalkotó azzal, hogy lehetőséget ad a testületnek, annak vizsgálatára, hogy a jogegységi határozatok az alaptörvénnyel és a nemzetközi törvényekkel összhangban vannak-e.
Összegzése szerint a hatásköri változások nyomán az Alkotmánybíróság tevékenységében új egyensúly jött létre. Az actio popularis (a törvények egyéni érintettség nélkül, bárki által megindítható utólagos alkotmányossági felülvizsgálata) megszüntetésével radikálisan szűkült az utólagos normakontroll absztrakt, sokszor átpolitizált formájának szerepe, míg az alkotmányjogi panasz lehetőségének kibővítése két újfajta panasz megjelenésével a mindennapi jogsérelmek orvoslását állította előtérbe. Ez a hangsúlyeltolódás összhangban áll az európai alkotmánybíráskodás fő irányával.
„Lázadók élén” az ombudsman
Az alapvető jogok biztosa legújabb indítványában azt kérte a Taláros Testülettől, hogy semmisítse meg az új önkormányzati törvény azon rendelkezéseit, amelyek lehetőséget adnak az önkormányzatoknak a közösségellenes magatartások bírságolására. Szabó Máté álláspontja szerint ugyanis a megfelelő garanciák nélküli, széleskörű szankcionálásra adott biankó felhatalmazás ellentétes a jogállamiság elvével és a jogbiztonság követelményével.
Az ombudsman egy korábban benyújtott panaszát frissítette fel. Első alkalommal 2011 júliusában azt állapította meg, hogy az építési törvényben az önkormányzatoknak adott, indokolatlanul tág felhatalmazás a nem rendeltetésszerű közterület-használat szankcionálására sérti a jogállami követelményeket. Indoklása szerint a törvényi megoldás az önkényes jogalkalmazás melegágya mivel a felhatalmazás alapján születő heterogén jellegű önkormányzati rendeletek következtében nem követhető, hogy pontosan mely közterületi magatartások - „ életvitelszerű közterület-használat vagy a kövön ülés” minősülnek nem rendeltetésszerűnek, így pedig jogellenesnek és szankcionálhatónak.
Hangsúlyozta: a jogbiztonság követelményének csorbulása mellett az eleve kiszolgáltatott helyzetben lévők számára mindez a folyamatos jogi fenyegetettség légkörének kialakulásához vezethet, hiszen az érintettek nem képesek magatartásukat a bizonytalan tartalmú előírásokhoz igazítani. A törvény módosítására vonatkozó kezdeményezését az érintett szaktárcák vezetői nem találták megalapozottnak, ezért 2011 decemberében az Alkotmánybíróságtól kérte a kifogásolt szabályok felülvizsgálatát, indítványát pedig az Alaptörvény hatályba lépését követően is fenntartotta.
A Taláros Testület elmarasztalásától tartva az Országgyűlés esztendőnk áprilisának 15. napján hatályon kívül helyezte az építési törvény kifogásolt rendelkezését, így az ombudsmani indítványnak ez az eleme tárgytalanná vált. Szabó Máté szerint a probléma azonban nem oldódott meg. Sőt! Állítja: csak áthelyeződött, és még nagyobb lett! Továbbra is indokolatlanul tág szankcionálási felhatalmazást ad az önkormányzatoknak, ami sérti a jogállamiság elvét és jogbiztonság követelményét. Eleve kétséges, hogy az önkormányzatok mely, egyébként sem bűncselekménynek, sem szabálysértésnek nem minősülő magatartásokat nyilváníthatnak közösségellenes magatartásnak. Nem egyértelmű emellett az sem, hogy pontosan milyen eljárási garanciák mellett kerülhetne sor a felelősségre vonásra és a jelentős összegű bírságolásra. Ráadásul a minél szélesebb körű bírságolásban az önkormányzatok maguk is érdekeltté válnak, hiszen a bevételek a törvénynek köszönhetően teljes egészében őket illetik meg.
Mindezek alapján az alapvető jogok biztosa azt kérte, kéri az Alkotmánybíróságtól, hogy a már hatályon kívül helyezett építési törvényi szabályok helyett vizsgálja felül és semmisítse meg az új önkormányzati törvény felhatalmazó rendelkezéseit is.
***
Az alapvető jogok biztosa arra is kérte az Alkotmánybíróságot hogy vizsgálja meg a választási eljárásról szóló törvény azon rendelkezését, amely jelöltenként egymillió forintban maximálja az országgyűlési képviselők választása során felhasználható összeget. Szabó Máté szerint a demokrácia elvén alapuló népképviselet elengedhetetlen feltétele a jogszerű, stabil és kiszámítható választási rendszer. Ennek egyik alapvető eleme a kampány, amelynek fontos szerepe van abban, hogy a választópolgárok felelősen, tudatosan és megalapozottan dönthessenek a képviselő-jelöltek, illetve a politikai pártok támogatásáról.
Szabó Máté szerint a demokrácia elvén alapuló népképviselet elengedhetetlen feltétele a jogszerű, stabil és kiszámítható választási rendszer. Ennek egyik alapvető eleme a kampány, amelynek fontos szerepe van abban, hogy a választópolgárok felelősen, tudatosan és megalapozottan dönthessenek a képviselő-jelöltek, illetve a politikai pártok támogatásáról. A gazdasági racionalitástól elszakadt szabályozás azonban azzal a következménnyel járt, jár, hogy a pártok egy demokratikus jogállamban elfogadhatatlan döntési helyzetbe kerülnek.
Az ombudsman félreérthetetlenül utal arra, hogy az egymillió forintos felső határt nem tudják tartani a pártok, ha az Alaptörvényben előírt kötelezettségüknek eleget téve kívánnak közreműködni a választói akarat befolyásolásában. Mindez különösen hátrányosan érinti a parlamenten kívüli pártokat, mert akadályozza, hogy ledolgozhassák az Országgyűlésben képviselettel rendelkező és emiatt nagyobb ismertséggel bíró pártokkal szembeni versenyhátrányukat.
Álláspontja szerint azonban önmagában a választási célra fordítható összeg emelése sem biztosítja azt, hogy a pártok a jövőben nem fogják túllépni ezt a törvényi limitet. Szükséges tehát, hogy az állam megfelelő hatékonysággal ellenőrizze a kampánypénzek felhasználását.
Az alapvető jogok biztosa felhívta az Alkotmánybíróság figyelmét arra is, hogy vajon a választásra fordított pénzeszközök felhasználásának ellenőrzésével kapcsolatos szabályozás teljes körűen tartalmazza-e az alkotmányos garanciákat, vagy jogalkotói mulasztás áll-e fenn?
2012. május 29., kedd
Kik támadják Magyarországot és miért? II. rész
... Az Alkotmánybíróság minden kétséget kizáróan őrzi magas tekintélyét s pártokfelettiségét az új tagok kinevezésével együtt is. Az új összetételű testület is szigorúan csak alkotmányossági szempontok szerint dönt az elé kerülő ügyekben, s sorozatban foglalt állást az Orbán-kormány jogalkotásával szemben is, és semmisített meg törvényeket. Bár működésének jogszabályi környezetét és hatáskörét megváltoztatta a kormány, az utóbbi esetben szűkítve azokat, ám eddig egyetlen esetben sem igazolódott, hogy elfogult döntést hozott volna a testület. Az AB egyik készülő döntésének a kormány felé való kiszivárogtatása - az AB egyébként egyházügyben épp megsemmisítette a Fidesz törvényét - volt eddig a legsúlyosabb vád az új tagok felé. Az esetet az AB elnöke, Paczolay Péter veszélyesnek, jogellenesnek és börtönnel büntetendőnek nevezte egy interjúban. A nagy tekintélyű jogtudós ezzel is üzent a kormányszolga kiszivárogtató bírónak, hogy nem tűri e magatartást a független, pusztán alkotmányosságot őrző taláros testületben, ami ezt követően többet nem fordult elő más határozatok kapcsán. Vagyis a közpolitikai pretorianizmus vádja e testületnél sem igazolódott. ...
Demokrata, Zárug Péter Farkas
2012.05.30.
http://www.demokrata.hu/ujsagcikk/tortenelmi_sodrasban_kik_tamadjak_magyarorszagot_es_miert_ii_resz/
Demokrata, Zárug Péter Farkas
2012.05.30.
http://www.demokrata.hu/ujsagcikk/tortenelmi_sodrasban_kik_tamadjak_magyarorszagot_es_miert_ii_resz/
2012. május 26., szombat
Finomhangolást szeretne az igazságszolgáltatásban a főbíró
MTI|2012. 05. 26., 17:48|
Érvényesüljenek az alkotmányos fékek és ellensúlyok, és az igazságszolgáltatás átalakításánál a jogalkotó hallgassa meg a bírói testületek véleményét - a többi között erről beszélt Darák Péter, a Kúria elnöke a XI. Magyar Jogászgyűlésen szombaton Balatonalmádiban. A főbíró kijelentette azt is, hogy az igazságszolgáltatási reformnál a gyorsaság helyett most már finomhangolásra lenne szükség.
A gyorsaságot váltsa fel a finomhangolás, történjen meg a megalkotott új intézmények felülvizsgálata - jelentette ki Darák Péter, a Kúria elnöke a XI. Magyar Jogászgyűlésen szombaton Balatonalmádiban. A Magyar Jogász Egylet szervezésében tizenegyedik alkalommal tartották meg május 24. és 26. között Balatonalmádiban a magyar jogásztársadalom országos szakmai fórumát jelentő konferenciát.
A gyűlést elnöklő Darák Péter hangsúlyozta: egy jelentős alkotmányos intézményi reformokat eredményező kormányzati ciklus első fele eltelt. "A törvények abból a politikai megfontolásból születtek meg, hogy a gyorsaság a válságkezelés miatt prioritást kellett, hogy élvezzen" - mondta Darák, aki kiemelte, hogy a jogászgyűlésen elhangzott előadásokból egyértelműen megfogalmazódott az az igény, hogy a gyorsaságot váltsa fel a finomhangolás, és "a nyugodtabb körülmények között a minőségi követelmények következetesen érvényesüljenek".
A Kúria elnöke szerint a "jó állam egyik jelét" akkor adja a jogalkotás, amikor a gazdasági válság egyes következményei alól jogi kiutakat keres. Példaként az eladósodott devizahitelesek, az elszegényedett rétegek lakhatási gondjainak megoldását célzó szabályozást említette. A jó állammal szemben a másik oldalról megfogalmazódó szempontok között az áttekinthetőség, átláthatóság, közbizalom és hitelesség kérdését említették a konferencia előadói, illetve megfogalmazták, hogy a jó állam kialakítása közben is érvényesüljenek az alkotmányos fékek és ellensúlyok - mondta, hozzátéve, hogy ezekhez hozzátartozik a megfontolt jogalkotás is.
Vegyék figyelembe a bírók véleményét
A tanácskozás zárásaként elmondott összegzésében Darák Péter azt mondta: 2008 óta a világ és Magyarország is nagyon nehéz gazdasági helyzetben van, és ez a válság kiváltja a jelentősebb állami szerepvállalást. A válsághelyzetben másként merül fel a köztulajdon, a költségvetési hiány, a jogbiztonság és a közrend problematikája is.
Azt javasolta, hogy az elkövetkező időszakban kapjanak még nagyobb hangsúlyt a jogállami elvek a válságkezelés jogintézményeinek megalkotásakor. Példaként az Alkotmánybíróság (Ab) helyzetét említette. "A konferencia ajánlásaként fogalmazható meg az, hogy fontolja meg a jogalkotó az Ab hatáskörét átmenetileg korlátozó szabály időbeli hatályát meghatározott időponthoz kösse" - fogalmazott Darák Péter. A hatékony igazságszolgáltatás esetében azt az ajánlást fogalmazta meg, hogy a további átalakításnál a bírói testületek szakmai véleményét "meghatározó módon" vegyék figyelembe.
Érvényesüljenek az alkotmányos fékek és ellensúlyok, és az igazságszolgáltatás átalakításánál a jogalkotó hallgassa meg a bírói testületek véleményét - a többi között erről beszélt Darák Péter, a Kúria elnöke a XI. Magyar Jogászgyűlésen szombaton Balatonalmádiban. A főbíró kijelentette azt is, hogy az igazságszolgáltatási reformnál a gyorsaság helyett most már finomhangolásra lenne szükség.
A gyorsaságot váltsa fel a finomhangolás, történjen meg a megalkotott új intézmények felülvizsgálata - jelentette ki Darák Péter, a Kúria elnöke a XI. Magyar Jogászgyűlésen szombaton Balatonalmádiban. A Magyar Jogász Egylet szervezésében tizenegyedik alkalommal tartották meg május 24. és 26. között Balatonalmádiban a magyar jogásztársadalom országos szakmai fórumát jelentő konferenciát.
A gyűlést elnöklő Darák Péter hangsúlyozta: egy jelentős alkotmányos intézményi reformokat eredményező kormányzati ciklus első fele eltelt. "A törvények abból a politikai megfontolásból születtek meg, hogy a gyorsaság a válságkezelés miatt prioritást kellett, hogy élvezzen" - mondta Darák, aki kiemelte, hogy a jogászgyűlésen elhangzott előadásokból egyértelműen megfogalmazódott az az igény, hogy a gyorsaságot váltsa fel a finomhangolás, és "a nyugodtabb körülmények között a minőségi követelmények következetesen érvényesüljenek".
A Kúria elnöke szerint a "jó állam egyik jelét" akkor adja a jogalkotás, amikor a gazdasági válság egyes következményei alól jogi kiutakat keres. Példaként az eladósodott devizahitelesek, az elszegényedett rétegek lakhatási gondjainak megoldását célzó szabályozást említette. A jó állammal szemben a másik oldalról megfogalmazódó szempontok között az áttekinthetőség, átláthatóság, közbizalom és hitelesség kérdését említették a konferencia előadói, illetve megfogalmazták, hogy a jó állam kialakítása közben is érvényesüljenek az alkotmányos fékek és ellensúlyok - mondta, hozzátéve, hogy ezekhez hozzátartozik a megfontolt jogalkotás is.
Vegyék figyelembe a bírók véleményét
A tanácskozás zárásaként elmondott összegzésében Darák Péter azt mondta: 2008 óta a világ és Magyarország is nagyon nehéz gazdasági helyzetben van, és ez a válság kiváltja a jelentősebb állami szerepvállalást. A válsághelyzetben másként merül fel a köztulajdon, a költségvetési hiány, a jogbiztonság és a közrend problematikája is.
Azt javasolta, hogy az elkövetkező időszakban kapjanak még nagyobb hangsúlyt a jogállami elvek a válságkezelés jogintézményeinek megalkotásakor. Példaként az Alkotmánybíróság (Ab) helyzetét említette. "A konferencia ajánlásaként fogalmazható meg az, hogy fontolja meg a jogalkotó az Ab hatáskörét átmenetileg korlátozó szabály időbeli hatályát meghatározott időponthoz kösse" - fogalmazott Darák Péter. A hatékony igazságszolgáltatás esetében azt az ajánlást fogalmazta meg, hogy a további átalakításnál a bírói testületek szakmai véleményét "meghatározó módon" vegyék figyelembe.
Tempót váltott az Alkotmánybíróság!
Bihari Mihályt helyettesítik. A Gyurcsány-párt ügyvédi képviseletet is biztosít azoknak, akik a Taláros Testülethez fordulnak. Soha ennyi döntést ily rövid idő alatt még nem hoztak. Íme a legfrissebbek.
2012. május 26. 10:47
Paczolay Péter az Alkotmánybíróság elnöke a tartósan akadályozott Bihari Mihály alkotmánybírónak, a 3. számú öttagú tanács tagjának helyettesítésére – a tanács négy tagjának javaslatára – az akadályoztatás időtartamára Balogh Elemér alkotmánybírót jelölte ki. Bihari Mihály a 3. számú öttagú tanács tanácsvezetőjének helyettesítésére – a tanács tagjainak javaslatára – pedig az akadályoztatás időtartalmára Lenkovics Barnabás alkotmánybírót jelölte ki.
Paczolay Péter az akadályoztatás és a helyettesítések megszűnéséről – ha aktuális lesz - külön elnöki utasításban rendelkezik.
2012. május 26. 10:47
Paczolay Péter az Alkotmánybíróság elnöke a tartósan akadályozott Bihari Mihály alkotmánybírónak, a 3. számú öttagú tanács tagjának helyettesítésére – a tanács négy tagjának javaslatára – az akadályoztatás időtartamára Balogh Elemér alkotmánybírót jelölte ki. Bihari Mihály a 3. számú öttagú tanács tanácsvezetőjének helyettesítésére – a tanács tagjainak javaslatára – pedig az akadályoztatás időtartalmára Lenkovics Barnabás alkotmánybírót jelölte ki.
Paczolay Péter az akadályoztatás és a helyettesítések megszűnéséről – ha aktuális lesz - külön elnöki utasításban rendelkezik.
2012. május 24., csütörtök
Paczolay: ezekben a hetekben dolgozza ki az Ab a panaszok szűrőrendszerét
Balatonalmádi, 2012. május 24., csütörtök (MTI) – Ezekben a hetekben dolgozza ki az Alkotmánybíróság (Ab) az alkotmányjogi panaszok szűrésének rendszerét – mondta Paloczay Péter, az Ab elnöke csütörtökön a XI. Magyar Jogászgyűlésen, Balatonalmádiban.
Paczolay Péter előadásában leszögezte: az Alkotmánybíróságot érintő változások eredményeként a testület munkája depolitizálódott, valamint az egyéni jogsérelmek orvoslásának irányába mozdult el; az Ab ugyanakkor továbbra is a törvényhozás kontrollja maradt.
Az elnök szólt arról, hogy ezeket a változtatásokat a kétharmados parlamenti többség tette lehetővé, mint ahogy az Ab tagjai és a testület elnöke megválasztásának megváltoztatását is, valamint az Ab hatásköreinek “durva korlátozását”, például azt, hogy a költségvetési törvényeket az alkotmányossági kontroll alól – néhány kivételtől eltekintve – kivonták. Az alaptörvény e korábbi változásokat és a hatáskör-korlátozásokat fenntartotta – tette hozzá.
Paczolay Péter részletezte az alkotmányjogi panaszok fajtáit, az ezekhez fűződő eljárásokat, valamint szankciókat.
Leszögezte: az Ab-nek tiszteletben kell tartania a bíróságok szakmai függetlenségét, a testület szigorúan csak alkotmányossági kérdésekben léphet fel. Régi vitát döntött el viszont a jogalkotó azzal, hogy lehetőséget ad az Ab-nek annak vizsgálatára, hogy a jogegységi határozatok az alaptörvénnyel és a nemzetközi törvényekkel összhangban vannak-e – állapította meg.
Fontosnak nevezte, hogy az Alkotmánybíróságnak legyen lehetősége arra: a beadványokat gyakorlati tapasztalatok alapján előzetesen mennyiségi szűrés alá vegye, egy olyan szintre, amivel megbirkózik.
Hozzáfűzte: a szűrés nem azt jelenti, hogy a beadvány alkotmányjogi bírálat nélkül marad. A szűrésre azért van szükség, mert az ügyáradat ellehetetleníti a testület munkáját – magyarázta.
Paczolay Péter kiemelte, az új szabályozás lehetővé teszi, hogy csak súlyos egyéni jogsérelmekkel és az alapvető alkotmányi kérdésekkel foglalkozzon a testület: ezekben a hetekben dolgozzák ki a panaszbefogadás elvrendszerét.
Mint mondta, szakmai szempontból fontos, hogy 22 év után az Ab-nek van ügyrendje, mely konkrét határidőket szab az ügyek tárgyalására, egyes eljárási szakaszok befejezésére.
Paczolay Péter összegzése szerint a hatásköri változások nyomán az Alkotmánybíróság tevékenységében új egyensúly jött létre. Az actio popularis (a törvények egyéni érintettség nélkül, bárki által megindítható utólagos alkotmányossági felülvizsgálata) megszüntetésével radikálisan szűkült az utólagos normakontroll absztrakt, sokszor átpolitizált formájának szerepe, míg az alkotmányjogi panasz lehetőségének kibővítése két újfajta panasz megjelenésével a mindennapi jogsérelmek orvoslását állította előtérbe; ez a hangsúlyeltolódás összhangban áll az európai alkotmánybíráskodás fő irányával – tette hozzá az Ab elnöke.
- MTI -
Paczolay Péter előadásában leszögezte: az Alkotmánybíróságot érintő változások eredményeként a testület munkája depolitizálódott, valamint az egyéni jogsérelmek orvoslásának irányába mozdult el; az Ab ugyanakkor továbbra is a törvényhozás kontrollja maradt.
Az elnök szólt arról, hogy ezeket a változtatásokat a kétharmados parlamenti többség tette lehetővé, mint ahogy az Ab tagjai és a testület elnöke megválasztásának megváltoztatását is, valamint az Ab hatásköreinek “durva korlátozását”, például azt, hogy a költségvetési törvényeket az alkotmányossági kontroll alól – néhány kivételtől eltekintve – kivonták. Az alaptörvény e korábbi változásokat és a hatáskör-korlátozásokat fenntartotta – tette hozzá.
Paczolay Péter részletezte az alkotmányjogi panaszok fajtáit, az ezekhez fűződő eljárásokat, valamint szankciókat.
Leszögezte: az Ab-nek tiszteletben kell tartania a bíróságok szakmai függetlenségét, a testület szigorúan csak alkotmányossági kérdésekben léphet fel. Régi vitát döntött el viszont a jogalkotó azzal, hogy lehetőséget ad az Ab-nek annak vizsgálatára, hogy a jogegységi határozatok az alaptörvénnyel és a nemzetközi törvényekkel összhangban vannak-e – állapította meg.
Fontosnak nevezte, hogy az Alkotmánybíróságnak legyen lehetősége arra: a beadványokat gyakorlati tapasztalatok alapján előzetesen mennyiségi szűrés alá vegye, egy olyan szintre, amivel megbirkózik.
Hozzáfűzte: a szűrés nem azt jelenti, hogy a beadvány alkotmányjogi bírálat nélkül marad. A szűrésre azért van szükség, mert az ügyáradat ellehetetleníti a testület munkáját – magyarázta.
Paczolay Péter kiemelte, az új szabályozás lehetővé teszi, hogy csak súlyos egyéni jogsérelmekkel és az alapvető alkotmányi kérdésekkel foglalkozzon a testület: ezekben a hetekben dolgozzák ki a panaszbefogadás elvrendszerét.
Mint mondta, szakmai szempontból fontos, hogy 22 év után az Ab-nek van ügyrendje, mely konkrét határidőket szab az ügyek tárgyalására, egyes eljárási szakaszok befejezésére.
Paczolay Péter összegzése szerint a hatásköri változások nyomán az Alkotmánybíróság tevékenységében új egyensúly jött létre. Az actio popularis (a törvények egyéni érintettség nélkül, bárki által megindítható utólagos alkotmányossági felülvizsgálata) megszüntetésével radikálisan szűkült az utólagos normakontroll absztrakt, sokszor átpolitizált formájának szerepe, míg az alkotmányjogi panasz lehetőségének kibővítése két újfajta panasz megjelenésével a mindennapi jogsérelmek orvoslását állította előtérbe; ez a hangsúlyeltolódás összhangban áll az európai alkotmánybíráskodás fő irányával – tette hozzá az Ab elnöke.
- MTI -
2012. május 23., szerda
Az Ab elutasította az Orbánék egyeduralmától tartó beadványt
2012. május 22., kedd, 18:40
Szerző: MTI
Elutasította az Alkotmánybíróság a Szabadság és Reform Intézet beadványát, amelyben több jogszabály alkotmányos vizsgálatát kérte, mert álláspontja szerint az Orbán-kormány a hatalom kizárólagos megragadására törekszik.
Az Alkotmánybíróság (Ab) kedden formai és tartalmi okokból elutasította a Szabadság és Reform Intézet beadványát, amelyben több jogszabály alkotmányos vizsgálatát kérte, mert álláspontja szerint az Orbán-kormány a hatalom kizárólagos megragadására törekszik.
A végzés indokolása tartalmazza azt is, hogy "amennyiben az indítványozó az általa vitatott rendelkezések vonatkozásában a törvényben meghatározott formai és tartalmi feltételeknek megfelelő beadványt nyújt be, úgy az alapjául szolgálhat az Alkotmánybíróság érdemi eljárásának" - tudatta közleményében a taláros testület.
A Szabadság és Reform Intézet (a Demokratikus Koalíció nevű párt háttérintézménye) az alkotmányjogi panaszában többek között a jegybanktörvény, a médiatörvény, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény, a bírósági szervezeti törvény, az alkotmánybírósági törvény, a gazdasági stabilitásról szóló törvény, valamint az alaptörvény és az alaptörvény átmeneti rendelkezései egyes részeivel összefüggésben az alaptörvény-ellenesség megállapítását és a kifogásolt rendelkezések megsemmisítését kérte.
Az Ab a panaszt kedden egyhangú döntéssel visszautasította, mert az nem felel meg az alkotmánybírósági törvényben rögzített formai és tartalmi követelményeknek. Az indítvánnyal támadott konkrét rendelkezések tekintetében ugyanis nem állapítható meg az indítványozó személyes, közvetlen és tényleges érintettsége, ezért a beadvány alkotmányjogi panaszként nem bírálható el. Tartalmát illetően a benyújtott panasz absztrakt utólagos normakontrollra irányuló kérelem, amellyel azonban csak a kormány, az országgyűlési képviselők egynegyede és az alapvető jogok biztosa élhet. A testület által egyhangúlag meghozott végzéshez Kiss László alkotmánybíró párhuzamos indokolást fűzött.
Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke, volt szocialista miniszterelnök március 15-én "alkotmányos blokádot" hirdetett arra az esetre, ha az Ab harminc napon belül nem dönt a Szabadság és Reform Intézet beadványának megtárgyalásáról. Molnár Csaba, a DK alelnöke áprilisban jelezte, hogy tüntetéseik békések, tiszteletteljesek, törvényesek lesznek, a rendőrség is tudomásul vette azokat. A tüntetéssorozatot nem nyomásgyakorlásnak, hanem figyelemfelhívásnak szánják, nem az a céljuk, hogy sugallják, milyen döntést várnak az Ab-tól, csak azt kérik, tárgyalják meg a Szabadság és Reform Intézet beadványát, amely szerint a kormány egyes sarkalatos törvényekkel, személyi döntésekkel a hatalom kizárólagos megragadására törekszik, ami nemcsak a korábbi alkotmánnyal, hanem az új alaptörvénnyel is ellentétes. Molnár Csaba áprilisban arról is tájékoztatott, hogy a beadványt az Ab korábban már formai okok miatt, érdemi vizsgálat nélkül elutasította, ezért az intézet újból benyújtotta azt.
Egy feljelentés alapján az ügyészség is foglalkozott az Ab-hoz meghirdetett demonstrációk ügyével, de arra az álláspontra helyezkedett, hogy a feljelentésben hivatkozott cselekmények nem minősülnek bűncselekménynek. Az "alkotmányos blokád" sem személy elleni erőszakos, sem közveszélyt okozó, sem fegyverrel kapcsolatos bűncselekmény elkövetésével való fenyegetésként nem értékelhető.
A Szabadság és Reform Intézet megalakulását 2011. április 21-én jelentette be Bokros Lajos, aki az intézetet fenntartó alapítvány kuratóriumi elnöke lett. Bokros Lajos 2009 nyarán, az európai parlamenti választásokon az MDF listájának éléről került az EP-be, a 2010-es választásokon az MDF miniszterelnök-jelöltje volt, ám a párt nem szerzett parlamenti mandátumot. A konzervatív és szabadelvű nézeteket valló, közpolitikai kutatásokkal foglalkozó alapítvány ügyvezető igazgatója egy volt MDF-es politikus, Kerék-Bárczy Szabolcs.
Szerző: MTI
Elutasította az Alkotmánybíróság a Szabadság és Reform Intézet beadványát, amelyben több jogszabály alkotmányos vizsgálatát kérte, mert álláspontja szerint az Orbán-kormány a hatalom kizárólagos megragadására törekszik.
Az Alkotmánybíróság (Ab) kedden formai és tartalmi okokból elutasította a Szabadság és Reform Intézet beadványát, amelyben több jogszabály alkotmányos vizsgálatát kérte, mert álláspontja szerint az Orbán-kormány a hatalom kizárólagos megragadására törekszik.
A végzés indokolása tartalmazza azt is, hogy "amennyiben az indítványozó az általa vitatott rendelkezések vonatkozásában a törvényben meghatározott formai és tartalmi feltételeknek megfelelő beadványt nyújt be, úgy az alapjául szolgálhat az Alkotmánybíróság érdemi eljárásának" - tudatta közleményében a taláros testület.
A Szabadság és Reform Intézet (a Demokratikus Koalíció nevű párt háttérintézménye) az alkotmányjogi panaszában többek között a jegybanktörvény, a médiatörvény, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény, a bírósági szervezeti törvény, az alkotmánybírósági törvény, a gazdasági stabilitásról szóló törvény, valamint az alaptörvény és az alaptörvény átmeneti rendelkezései egyes részeivel összefüggésben az alaptörvény-ellenesség megállapítását és a kifogásolt rendelkezések megsemmisítését kérte.
Az Ab a panaszt kedden egyhangú döntéssel visszautasította, mert az nem felel meg az alkotmánybírósági törvényben rögzített formai és tartalmi követelményeknek. Az indítvánnyal támadott konkrét rendelkezések tekintetében ugyanis nem állapítható meg az indítványozó személyes, közvetlen és tényleges érintettsége, ezért a beadvány alkotmányjogi panaszként nem bírálható el. Tartalmát illetően a benyújtott panasz absztrakt utólagos normakontrollra irányuló kérelem, amellyel azonban csak a kormány, az országgyűlési képviselők egynegyede és az alapvető jogok biztosa élhet. A testület által egyhangúlag meghozott végzéshez Kiss László alkotmánybíró párhuzamos indokolást fűzött.
Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke, volt szocialista miniszterelnök március 15-én "alkotmányos blokádot" hirdetett arra az esetre, ha az Ab harminc napon belül nem dönt a Szabadság és Reform Intézet beadványának megtárgyalásáról. Molnár Csaba, a DK alelnöke áprilisban jelezte, hogy tüntetéseik békések, tiszteletteljesek, törvényesek lesznek, a rendőrség is tudomásul vette azokat. A tüntetéssorozatot nem nyomásgyakorlásnak, hanem figyelemfelhívásnak szánják, nem az a céljuk, hogy sugallják, milyen döntést várnak az Ab-tól, csak azt kérik, tárgyalják meg a Szabadság és Reform Intézet beadványát, amely szerint a kormány egyes sarkalatos törvényekkel, személyi döntésekkel a hatalom kizárólagos megragadására törekszik, ami nemcsak a korábbi alkotmánnyal, hanem az új alaptörvénnyel is ellentétes. Molnár Csaba áprilisban arról is tájékoztatott, hogy a beadványt az Ab korábban már formai okok miatt, érdemi vizsgálat nélkül elutasította, ezért az intézet újból benyújtotta azt.
Egy feljelentés alapján az ügyészség is foglalkozott az Ab-hoz meghirdetett demonstrációk ügyével, de arra az álláspontra helyezkedett, hogy a feljelentésben hivatkozott cselekmények nem minősülnek bűncselekménynek. Az "alkotmányos blokád" sem személy elleni erőszakos, sem közveszélyt okozó, sem fegyverrel kapcsolatos bűncselekmény elkövetésével való fenyegetésként nem értékelhető.
A Szabadság és Reform Intézet megalakulását 2011. április 21-én jelentette be Bokros Lajos, aki az intézetet fenntartó alapítvány kuratóriumi elnöke lett. Bokros Lajos 2009 nyarán, az európai parlamenti választásokon az MDF listájának éléről került az EP-be, a 2010-es választásokon az MDF miniszterelnök-jelöltje volt, ám a párt nem szerzett parlamenti mandátumot. A konzervatív és szabadelvű nézeteket valló, közpolitikai kutatásokkal foglalkozó alapítvány ügyvezető igazgatója egy volt MDF-es politikus, Kerék-Bárczy Szabolcs.
Korlátozzák az alkotmánybíróság hatáskörét (Romániában)
A román alkotmánybíróság a jövőben csak a törvények és a házszabályok alkotmányosságát ellenőrizhetné, a képviselők és a szenátorok által elfogadott határozatokét nem – ha elfogadják a kormánypárti képviselők frissen benyújtott törvénytervezetét.
Szőcs Levente, Bukarest| NOL| 2012. május 23.
A kezdeményezők előterjesztésük indoklásában arra hivatkoznak, hogy a taláros testület túlságosan gyakran játssza a döntőbíró szerepét az állam intézményei között, miközben a parlament határozatainak alkotmányossági vizsgálata túlzottan megterheli az alkotmánybíróságot. Valójában a Romániában tavaly alkotmányossági vizsgálatra került 1636 jogszabály közt mindössze négy parlamenti határozat volt, azokból is egy az előző évről maradt.
A valódi tét az Európai Tanácson való részvétel lehet. Victor Ponta miniszterelnök hétfőn kérte a parlamenttől, hogy döntse el: az elnöknek vagy a kormányfőnek kell képviselnie az országot az uniós csúcstalálkozókon? Ponta tarthat attól, hogy a parlamenti többség – vagyis a kormánypártok – ilyen irányú határozatát az alkotmánybíróság elmeszeli. A taláros testület elnöke ugyanis már korábban az államfő részvétele mellett foglalt állást.
A kormánypártok egy másik törvénytervezete megkönnyítené az államfő menesztését. Az e célból kiírandó referendumon mindössze a résztvevők többségének szavazatára lesz szükség az elnök eltávolításához.
Szőcs Levente, Bukarest| NOL| 2012. május 23.
A kezdeményezők előterjesztésük indoklásában arra hivatkoznak, hogy a taláros testület túlságosan gyakran játssza a döntőbíró szerepét az állam intézményei között, miközben a parlament határozatainak alkotmányossági vizsgálata túlzottan megterheli az alkotmánybíróságot. Valójában a Romániában tavaly alkotmányossági vizsgálatra került 1636 jogszabály közt mindössze négy parlamenti határozat volt, azokból is egy az előző évről maradt.
A valódi tét az Európai Tanácson való részvétel lehet. Victor Ponta miniszterelnök hétfőn kérte a parlamenttől, hogy döntse el: az elnöknek vagy a kormányfőnek kell képviselnie az országot az uniós csúcstalálkozókon? Ponta tarthat attól, hogy a parlamenti többség – vagyis a kormánypártok – ilyen irányú határozatát az alkotmánybíróság elmeszeli. A taláros testület elnöke ugyanis már korábban az államfő részvétele mellett foglalt állást.
A kormánypártok egy másik törvénytervezete megkönnyítené az államfő menesztését. Az e célból kiírandó referendumon mindössze a résztvevők többségének szavazatára lesz szükség az elnök eltávolításához.
2012. május 18., péntek
Megsemmisített az Ab egy alapítványmegszüntetési passzust - A KIM figyelembe veszi a döntést
MTI
Alaptörvény-ellenesnek minősítette, ezért megsemmisítette az Alkotmánybíróság (Ab) azt a törvényi passzust, amely szerint a bíróságnak meg kell szüntetnie az állami alapítványokat, ha az alapító ezt arra hivatkozással kéri, hogy az alapítvány feladatát más szervezet hatékonyabban tudja végezni.
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) erre reagálva azt közölte: a kormány figyelmet fordít a döntésben foglaltakra.
Az Ab határozatára reagálva a KIM az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményben azt írta: a kabinet tudomásul veszi a testület döntését, amelyre a jövőben az alapítványi átalakításokkal kapcsolatos intézkedései és döntései során kiemelt figyelmet fordít majd.
A tárca emlékeztet, hogy az alkotmánybírósági határozat értelmében az alapítványok és közalapítványok még jogerősen le nem zárt megszüntetési eljárásai során nem alkalmazható a törvény megsemmisített bekezdése.
A kabinet 2010 decemberében határozta meg azoknak az alapítványoknak a körét, amelyek egy része megszűnik, átszerveződik, vagy változatlan formában működik tovább.
A kormány a mostani Ab-döntés által érintett jogszabály rendelkezései alapján, a Magyary-program keretében - idézik fel - 39, jelentős részben költségvetési forrásból alapított és működtetett alapítvány és közalapítvány megszüntetéséről vagy nonprofit gazdasági társasággá alakításáról döntött. "Ennek következtében több mint 80 milliárd forintot vont vissza az állami közfeladatellátás rendszerébe, és gondoskodott annak további hatékonyabb felhasználásáról" - írta a KIM.
Alaptörvény-ellenesnek minősítette, ezért megsemmisítette az Alkotmánybíróság (Ab) azt a törvényi passzust, amely szerint a bíróságnak meg kell szüntetnie az állami alapítványokat, ha az alapító ezt arra hivatkozással kéri, hogy az alapítvány feladatát más szervezet hatékonyabban tudja végezni.
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) erre reagálva azt közölte: a kormány figyelmet fordít a döntésben foglaltakra.
Az Ab határozatára reagálva a KIM az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményben azt írta: a kabinet tudomásul veszi a testület döntését, amelyre a jövőben az alapítványi átalakításokkal kapcsolatos intézkedései és döntései során kiemelt figyelmet fordít majd.
A tárca emlékeztet, hogy az alkotmánybírósági határozat értelmében az alapítványok és közalapítványok még jogerősen le nem zárt megszüntetési eljárásai során nem alkalmazható a törvény megsemmisített bekezdése.
A kabinet 2010 decemberében határozta meg azoknak az alapítványoknak a körét, amelyek egy része megszűnik, átszerveződik, vagy változatlan formában működik tovább.
A kormány a mostani Ab-döntés által érintett jogszabály rendelkezései alapján, a Magyary-program keretében - idézik fel - 39, jelentős részben költségvetési forrásból alapított és működtetett alapítvány és közalapítvány megszüntetéséről vagy nonprofit gazdasági társasággá alakításáról döntött. "Ennek következtében több mint 80 milliárd forintot vont vissza az állami közfeladatellátás rendszerébe, és gondoskodott annak további hatékonyabb felhasználásáról" - írta a KIM.
Oroszország - Az alkotmánybíróság szerint nem büntethető, ha a vártnál többen tüntetnek
MTI 2012. május 18., péntek 22:04
Az orosz alkotmánybíróság álláspontja szerint nem büntethetőek a szervezők pusztán azért, mert a bejelentettnél többen jönnek el egy nyilvános rendezvényre.
A taláros testület honlapján pénteken közzétett határozat szerint a szervezőket csak abban az esetben lehet felelősségre vonni, ha az adott esemény résztvevőinek száma oly mértékben lépi túl a bejelentettet, hogy az már valós veszélyt jelent a közrendre, a résztvevők és/vagy a járókelők biztonságára, valamint a jogi és magánszemélyek vagyonára. Emellett a felelősségre vonáshoz feltétlenül be kell bizonyítani, hogy úgymond a szervezők a hibásak a túl nagy tömeg megjelenéséért.
Szergej Katkov tulai lakos fordult az alkotmánybírósághoz, és kérte a tüntetésekről szóló törvény és a szabálysértési kódex alkotmányossági vizsgálatát, mert a két jogszabály alapján gyakran bírságolják meg a tüntetések szervezőit a bejelentett létszám túllépéséért. Katkovot is megbírságolták, mert 2010 novemberében felvonulást szervezett, de a bejelentett 150 fő helyett kétszer annyian voltak a rendezvényen.
Az alkotmánybíróság ugyanakkor kimondta azt is, hogy a nyilvános események szervezőinek reálisan kell megbecsülniük a résztvevők várható számát, amikor engedélyt kérnek a hatóságoktól. "Ellenkező esetben a hatóságok nem tudják megítélni, hogy a tervezett helyszín megfelelő-e, illetve nem tudják megtenni a közbiztonság garantálásához szükséges intézkedéseket" - közölte Valerij Zorkin alkotmánybíró.
Az orosz parlament pénteken elhalasztotta a vitát a tüntetők és a szervezők által elkövetett jogsértésekért kiszabható bírság mértékének növeléséről. A politikusok nagyobb összegű bírságokat szorgalmaztak, miután az utóbbi két hétben ellenzéki csoportok engedély nélkül tartottak tüntetéseket Moszkvában, s egyes megmozdulások összecsapásokba torkollottak.
http://rusyappi.ru/povestka-dnja/2838-konstitutsionnyj-sud-zapretil-shtrafovat-za-prevyshenie-chisla-mitingujuschih
Az orosz alkotmánybíróság álláspontja szerint nem büntethetőek a szervezők pusztán azért, mert a bejelentettnél többen jönnek el egy nyilvános rendezvényre.
A taláros testület honlapján pénteken közzétett határozat szerint a szervezőket csak abban az esetben lehet felelősségre vonni, ha az adott esemény résztvevőinek száma oly mértékben lépi túl a bejelentettet, hogy az már valós veszélyt jelent a közrendre, a résztvevők és/vagy a járókelők biztonságára, valamint a jogi és magánszemélyek vagyonára. Emellett a felelősségre vonáshoz feltétlenül be kell bizonyítani, hogy úgymond a szervezők a hibásak a túl nagy tömeg megjelenéséért.
Szergej Katkov tulai lakos fordult az alkotmánybírósághoz, és kérte a tüntetésekről szóló törvény és a szabálysértési kódex alkotmányossági vizsgálatát, mert a két jogszabály alapján gyakran bírságolják meg a tüntetések szervezőit a bejelentett létszám túllépéséért. Katkovot is megbírságolták, mert 2010 novemberében felvonulást szervezett, de a bejelentett 150 fő helyett kétszer annyian voltak a rendezvényen.
Az alkotmánybíróság ugyanakkor kimondta azt is, hogy a nyilvános események szervezőinek reálisan kell megbecsülniük a résztvevők várható számát, amikor engedélyt kérnek a hatóságoktól. "Ellenkező esetben a hatóságok nem tudják megítélni, hogy a tervezett helyszín megfelelő-e, illetve nem tudják megtenni a közbiztonság garantálásához szükséges intézkedéseket" - közölte Valerij Zorkin alkotmánybíró.
Az orosz parlament pénteken elhalasztotta a vitát a tüntetők és a szervezők által elkövetett jogsértésekért kiszabható bírság mértékének növeléséről. A politikusok nagyobb összegű bírságokat szorgalmaztak, miután az utóbbi két hétben ellenzéki csoportok engedély nélkül tartottak tüntetéseket Moszkvában, s egyes megmozdulások összecsapásokba torkollottak.
http://rusyappi.ru/povestka-dnja/2838-konstitutsionnyj-sud-zapretil-shtrafovat-za-prevyshenie-chisla-mitingujuschih
2012. május 10., csütörtök
Új kiegyezést sürgetett beiktatásán Áder János
Csütörtökön hivatalba lépett Áder János köztársasági elnök, a Sándor-palota előtt rendezett ceremónián az új államfő arról beszélt, hogy Magyarországnak új kiegyezésre van szüksége. Képes lesz kifejezni a nemzet egységét, továbbá megvédeni az államszervezet demokratikus működését és a jogállam értékeit – mondta ünnepi beszédében Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke.
A katonai tiszteletadás mellett megrendezett rendezvényen jelen voltak jelenlegi és volt közjogi méltóságok, köztük például Schmitt Pál és Sólyom László volt köztársasági elnökök és Boross Péter korábbi kormányfő. A meghívottak között ott volt többek között a legfőbb ügyész, valamint az Állami Számvevőszék, a Magyar Nemzeti Bank és a Magyar Tudományos Akadémia elnöke is. Az ünnepségre meghívást kapott valamennyi országgyűlési képviselő és miniszter.
A beiktatási ceremónia a Himnusz közös eléneklésével kezdődött, majd Tiba István, az Országgyűlés jegyzője ismertette az Áder Jánost köztársasági elnökké választó parlamenti határozatot. Ezt követően Blaskó Péter színművész szavalta el József Attila A Dunánál című versét, a négy történelmi egyház vezetője pedig közösen kért áldást Magyarországra. Az ünnepség Áder János beiktatási beszédét követően a Szózattal zárult.
Áder: új kiegyezésre van szükség
Áder János szerint Deák Ferenc korához hasonlóan ma is szükség van kiegyezésre, amelynek ezúttal arról kell szólnia, hogy "mi magyarok kiegyezzünk végre önmagunkkal". Az Országgyűlés által május 2-án államfővé választott politikus erről köztársasági elnöki hivatalba lépése alkalmából, a Sándor-palota előtt elmondott beszédében szólt.
Áder János úgy fogalmazott, a belső békét megteremtő kiegyezéshez egyikünknek sem kell erejét meghaladó nagy tetteket véghezvinnie. "Elég, ha egyenlő mércével mérünk. Elég, ha tisztelettel viseltetünk egymás iránt. Ha megbecsüljük, és követendő példának tekintjük a teljesítményt, amit sohasem valami elérhetetlen ideálhoz, hanem mindig kinek-kinek a személyes képességeihez viszonyítunk" - fejtette ki Magyarország új, ötödik államfője, hangsúlyozva egyúttal: készen áll az előtte álló feladatra, arra, hogy a magyarok érdekeit és értékeit képviselje.
Szerinte az új magyar kiegyezésnek ez a XXI. századi útja szolgálja "hazánk nyugatos polgárosodását". Úgy értékelte, elsősorban a magyarok jóra való nyitottsága tette a magyar népet államalkotó, és államiságát megtartó politikai nemzetté. "Ez élteti kultúránkat, ez gondolkodásunk alapja, ez tehetségünk és változtatni akarásunk forrása" - mondta. Az államfő szerint az 1956-os forradalommal, a vasfüggöny lebontásával, a szabadság békés kivívásával Magyarország gyakran példát mutatott a kontinens népeinek.
Beszédében az új államfő kitért arra, hogy eddigi pályája során megismerte a kétkezi munkát, a tudományos műhelyek világát, a hazai és az európai politikát. Mint mondta, tanulni számára annyit jelent, mint megérteni önmagunkat és a körülöttünk lévő világot. "Felfogni és elfogadni, hogy bár szabadon gondolkodhatunk és cselekedhetünk, még sem élhetünk kizárólag saját törvényeink szerint" - fejtette ki.
Paczolay: Áder képes kifejezni a nemzet egységét
Áder János ezután Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László házelnök társaságában a Sándor-palota Tükörtermébe vonult, ahol Magyarország új köztársasági elnöke a Magyar Érdemrend nagykeresztje a lánccal és az arany sugaras csillaggal kitüntetést vette át az Országgyűlés elnökétől. A meghívottak ezalatt a Sándor-palota kertjében rendezett fogadásra érkeztek, ahol - Áder János csatlakozása után - az Alkotmánybíróság elnöke mondott köszöntőt. Paczolay Péter hangsúlyozta, meggyőződése, hogy Áder János személyében kiváló államfője lesz Magyarországnak, olyan, aki feladatainak megfelelően képes lesz kifejezni a nemzet egységét, továbbá megvédeni az államszervezet demokratikus működését és a jogállam értékeit. Az Alkotmánybíróság elnöke beszéde végén szerdai születésnapja alkalmából is köszöntette az új államfőt.
https://hirkozpont.magyarorszag.hu/hirek/aderjanos20120510.html
A katonai tiszteletadás mellett megrendezett rendezvényen jelen voltak jelenlegi és volt közjogi méltóságok, köztük például Schmitt Pál és Sólyom László volt köztársasági elnökök és Boross Péter korábbi kormányfő. A meghívottak között ott volt többek között a legfőbb ügyész, valamint az Állami Számvevőszék, a Magyar Nemzeti Bank és a Magyar Tudományos Akadémia elnöke is. Az ünnepségre meghívást kapott valamennyi országgyűlési képviselő és miniszter.
A beiktatási ceremónia a Himnusz közös eléneklésével kezdődött, majd Tiba István, az Országgyűlés jegyzője ismertette az Áder Jánost köztársasági elnökké választó parlamenti határozatot. Ezt követően Blaskó Péter színművész szavalta el József Attila A Dunánál című versét, a négy történelmi egyház vezetője pedig közösen kért áldást Magyarországra. Az ünnepség Áder János beiktatási beszédét követően a Szózattal zárult.
Áder: új kiegyezésre van szükség
Áder János szerint Deák Ferenc korához hasonlóan ma is szükség van kiegyezésre, amelynek ezúttal arról kell szólnia, hogy "mi magyarok kiegyezzünk végre önmagunkkal". Az Országgyűlés által május 2-án államfővé választott politikus erről köztársasági elnöki hivatalba lépése alkalmából, a Sándor-palota előtt elmondott beszédében szólt.
Áder János úgy fogalmazott, a belső békét megteremtő kiegyezéshez egyikünknek sem kell erejét meghaladó nagy tetteket véghezvinnie. "Elég, ha egyenlő mércével mérünk. Elég, ha tisztelettel viseltetünk egymás iránt. Ha megbecsüljük, és követendő példának tekintjük a teljesítményt, amit sohasem valami elérhetetlen ideálhoz, hanem mindig kinek-kinek a személyes képességeihez viszonyítunk" - fejtette ki Magyarország új, ötödik államfője, hangsúlyozva egyúttal: készen áll az előtte álló feladatra, arra, hogy a magyarok érdekeit és értékeit képviselje.
Szerinte az új magyar kiegyezésnek ez a XXI. századi útja szolgálja "hazánk nyugatos polgárosodását". Úgy értékelte, elsősorban a magyarok jóra való nyitottsága tette a magyar népet államalkotó, és államiságát megtartó politikai nemzetté. "Ez élteti kultúránkat, ez gondolkodásunk alapja, ez tehetségünk és változtatni akarásunk forrása" - mondta. Az államfő szerint az 1956-os forradalommal, a vasfüggöny lebontásával, a szabadság békés kivívásával Magyarország gyakran példát mutatott a kontinens népeinek.
Beszédében az új államfő kitért arra, hogy eddigi pályája során megismerte a kétkezi munkát, a tudományos műhelyek világát, a hazai és az európai politikát. Mint mondta, tanulni számára annyit jelent, mint megérteni önmagunkat és a körülöttünk lévő világot. "Felfogni és elfogadni, hogy bár szabadon gondolkodhatunk és cselekedhetünk, még sem élhetünk kizárólag saját törvényeink szerint" - fejtette ki.
Paczolay: Áder képes kifejezni a nemzet egységét
Áder János ezután Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László házelnök társaságában a Sándor-palota Tükörtermébe vonult, ahol Magyarország új köztársasági elnöke a Magyar Érdemrend nagykeresztje a lánccal és az arany sugaras csillaggal kitüntetést vette át az Országgyűlés elnökétől. A meghívottak ezalatt a Sándor-palota kertjében rendezett fogadásra érkeztek, ahol - Áder János csatlakozása után - az Alkotmánybíróság elnöke mondott köszöntőt. Paczolay Péter hangsúlyozta, meggyőződése, hogy Áder János személyében kiváló államfője lesz Magyarországnak, olyan, aki feladatainak megfelelően képes lesz kifejezni a nemzet egységét, továbbá megvédeni az államszervezet demokratikus működését és a jogállam értékeit. Az Alkotmánybíróság elnöke beszéde végén szerdai születésnapja alkalmából is köszöntette az új államfőt.
https://hirkozpont.magyarorszag.hu/hirek/aderjanos20120510.html
2012. május 9., szerda
Ragaszkodnak az alkotmánybírák Sólyom László elveihez
Kovács Áron|2012. 05. 09., 18:08|
A kormány alaptörvény-értelmezési kérelme adott lehetőséget az Alkotmánybíróságnak, hogy kimondja: továbbra is érvényesek és használni kell a régi alkotmány alapján hozott határozatokat. A testület szerint meg kell vizsgálni, tartalmilag azonosak-e az alaptörvény és a régi alkotmány rendelkezései, és ha igen, csak külön indoklással lehet figyelmen kívül hagyni a régi alapelveket.
Továbbra is érvényesnek tekinti és használja az Alkotmánybíróság (AB) a jelenlegi alaptörvény hatályba lépése előtt, a régi alkotmány alapján született határozatainak zömét - derül ki a testület kedden meghozott határozatának indoklásából. Az AB kimondta, hogy az 1989 óta született nagyszámú határozat közül minden érvényes marad, ami olyan alapelvekre és intézményekre vonatkozik, amely a korábbi alkotmányhoz képest nem változott meg alapvetően.
Ezzel az alkotmánybíróság kimondta, hogy az új alaptörvény hatályba lépése ellenére is folytonos az 1989 óta tartó tevékenysége, nem nyitnak tiszta lapot 2012. január 1-jénél. "Ez azonban nem jelenti az előző Alkotmányon alapuló határozatokban kifejtettek vizsgálódás nélküli, mechanikus átvételét" - áll a határozat indoklásában. E szerint össze kell vetni az alkotmány és az alaptörvény szabályait, és ha a szabályozás "változatlan vagy jelentős mértékben hasonló", nincs akadálya a korábbi határozatok használatának.
Az AB kimondta azt is, hogy "a megfelelő rendelkezések tartalmi egyezősége esetén" nem csak lehetőség a korábbi határozatokban jogelvek határozatok alkalmazása, hanem éppen azt kell külön indokolni, ha figyelmen kívül akarják hagyni azokat. A legalapvetőbb jogok megfogalmazását szó szerint vette át az új alaptörvény a régi alkotmányból: védi az életet és az emberi méltóságot, illetve rögzíti, hogy Magyarország "független, demokratikus jogállam".
Érvényes a láthatatlan alkotmány
Az új alaptörvény, illetve az annak átmeneti rendelkezéseiről szóló jogszabály nem rendelkezett arról, hogy mi legyen az 1989 óta felgyülemlett, hatalmas mennyiségű határozat sorsa. Pedig a testület korábban rendszeresen használta ezeket, saját precedensjogot alkotott a régebbi határozatokból. Bár volt már rá példa, hogy az Ab változtatott korábbi gyakorlatán, a legtöbb határozat - főként a nagyobb nyilvánosságot nem kapó, napi ügyek - szinte automatikusan a korábbiak alapján születtek.
Az Alkotmánybíróság keddi döntésével tovább alkalmazza a testület első elnöke, Sólyom László által lefektetett úgynevezett láthatatlan alkotmány elvét. Ezt Sólyom még 1989-ben, a halálbüntetés eltörléséről szóló határozat párhuzamos indoklásában fogalmazta meg: "Az Alkotmánybíróságnak folytatnia kell azt a munkáját, hogy értelmezéseiben megfogalmazza az alkotmány és a benne foglalt jogok elvi alapjait, és ítéleteivel koherens rendszert alkot."
A láthatatlan alkotmány egyik legnagyobb kritikusa Pokol Béla egyetemi tanár volt, aki ma már alkotmánybíró, és maga is megszavazta a keddi határozatot. Pokol 2010 augusztusában azt írta a Magyar Nemzetben megjelent cikkében, hogy "ha komolyan alkotmányozni akar az Országgyűlés, akkor valamilyen módon meg kell törnie a régi döntési anyag hatályban tartását", vagyis nem lenne szabad engedni, hogy az új rendszerben is használják a régi határozatokat.
Kétharmados a fiskális paktum
Az AB a kormány kérésére értelmezte az új, január 1-től hatályba lépett alaptörvény EU-s szerződésekre vonatkozó rendelkezéseit, az úgynevezett fiskális paktummal kapcsolatban. Az alaptörvény kimondja, hogy Magyarország egyes jogait "a többi tagállammal közösen, az Európai Unió intézményei útján gyakorolhatja", de azt is kiköti, hogy az erről szóló nemzetközi szerződés "kötelező hatályának elismerésére" az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatára van szükség.
Az Ab megállapította, hogy a kért értelmezés közvetlenül levezethető az alaptörvényből, ezért az indítványt érdemben megválaszolta. A határozat kimondja, hogy a kétharmadosság követelménye nem csak a csatlakozási szerződésre és az alapító szerződésekre vagy ezek módosítására vonatkozik, hanem minden olyan szerződésre, amelynek kidolgozásában Magyarország már tagállamként vesz részt - így tehát a fiskális paktumra is. Nem szükséges ugyanakkor kétharmados többség, ha egy nemzetközi szerződés nem von el alaptörvényben rögzített jogokat a magyar államtól.
A kormány az értelmezést kérő indítványban maga utalt arra, hogy az AB korábban már értelmezett az alaptörvény kérdéses cikkéhez hasonló alkotmányos előírást. Ez adott alkalmat az Alkotmánybíróságnak, hogy kifejtse, hogyan tekint a jövőben a korábbi, még a régi alkotmány alapján hozott határozataira.
A kormány alaptörvény-értelmezési kérelme adott lehetőséget az Alkotmánybíróságnak, hogy kimondja: továbbra is érvényesek és használni kell a régi alkotmány alapján hozott határozatokat. A testület szerint meg kell vizsgálni, tartalmilag azonosak-e az alaptörvény és a régi alkotmány rendelkezései, és ha igen, csak külön indoklással lehet figyelmen kívül hagyni a régi alapelveket.
Továbbra is érvényesnek tekinti és használja az Alkotmánybíróság (AB) a jelenlegi alaptörvény hatályba lépése előtt, a régi alkotmány alapján született határozatainak zömét - derül ki a testület kedden meghozott határozatának indoklásából. Az AB kimondta, hogy az 1989 óta született nagyszámú határozat közül minden érvényes marad, ami olyan alapelvekre és intézményekre vonatkozik, amely a korábbi alkotmányhoz képest nem változott meg alapvetően.
Ezzel az alkotmánybíróság kimondta, hogy az új alaptörvény hatályba lépése ellenére is folytonos az 1989 óta tartó tevékenysége, nem nyitnak tiszta lapot 2012. január 1-jénél. "Ez azonban nem jelenti az előző Alkotmányon alapuló határozatokban kifejtettek vizsgálódás nélküli, mechanikus átvételét" - áll a határozat indoklásában. E szerint össze kell vetni az alkotmány és az alaptörvény szabályait, és ha a szabályozás "változatlan vagy jelentős mértékben hasonló", nincs akadálya a korábbi határozatok használatának.
Az AB kimondta azt is, hogy "a megfelelő rendelkezések tartalmi egyezősége esetén" nem csak lehetőség a korábbi határozatokban jogelvek határozatok alkalmazása, hanem éppen azt kell külön indokolni, ha figyelmen kívül akarják hagyni azokat. A legalapvetőbb jogok megfogalmazását szó szerint vette át az új alaptörvény a régi alkotmányból: védi az életet és az emberi méltóságot, illetve rögzíti, hogy Magyarország "független, demokratikus jogállam".
Érvényes a láthatatlan alkotmány
Az új alaptörvény, illetve az annak átmeneti rendelkezéseiről szóló jogszabály nem rendelkezett arról, hogy mi legyen az 1989 óta felgyülemlett, hatalmas mennyiségű határozat sorsa. Pedig a testület korábban rendszeresen használta ezeket, saját precedensjogot alkotott a régebbi határozatokból. Bár volt már rá példa, hogy az Ab változtatott korábbi gyakorlatán, a legtöbb határozat - főként a nagyobb nyilvánosságot nem kapó, napi ügyek - szinte automatikusan a korábbiak alapján születtek.
Az Alkotmánybíróság keddi döntésével tovább alkalmazza a testület első elnöke, Sólyom László által lefektetett úgynevezett láthatatlan alkotmány elvét. Ezt Sólyom még 1989-ben, a halálbüntetés eltörléséről szóló határozat párhuzamos indoklásában fogalmazta meg: "Az Alkotmánybíróságnak folytatnia kell azt a munkáját, hogy értelmezéseiben megfogalmazza az alkotmány és a benne foglalt jogok elvi alapjait, és ítéleteivel koherens rendszert alkot."
A láthatatlan alkotmány egyik legnagyobb kritikusa Pokol Béla egyetemi tanár volt, aki ma már alkotmánybíró, és maga is megszavazta a keddi határozatot. Pokol 2010 augusztusában azt írta a Magyar Nemzetben megjelent cikkében, hogy "ha komolyan alkotmányozni akar az Országgyűlés, akkor valamilyen módon meg kell törnie a régi döntési anyag hatályban tartását", vagyis nem lenne szabad engedni, hogy az új rendszerben is használják a régi határozatokat.
Kétharmados a fiskális paktum
Az AB a kormány kérésére értelmezte az új, január 1-től hatályba lépett alaptörvény EU-s szerződésekre vonatkozó rendelkezéseit, az úgynevezett fiskális paktummal kapcsolatban. Az alaptörvény kimondja, hogy Magyarország egyes jogait "a többi tagállammal közösen, az Európai Unió intézményei útján gyakorolhatja", de azt is kiköti, hogy az erről szóló nemzetközi szerződés "kötelező hatályának elismerésére" az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatára van szükség.
Az Ab megállapította, hogy a kért értelmezés közvetlenül levezethető az alaptörvényből, ezért az indítványt érdemben megválaszolta. A határozat kimondja, hogy a kétharmadosság követelménye nem csak a csatlakozási szerződésre és az alapító szerződésekre vagy ezek módosítására vonatkozik, hanem minden olyan szerződésre, amelynek kidolgozásában Magyarország már tagállamként vesz részt - így tehát a fiskális paktumra is. Nem szükséges ugyanakkor kétharmados többség, ha egy nemzetközi szerződés nem von el alaptörvényben rögzített jogokat a magyar államtól.
A kormány az értelmezést kérő indítványban maga utalt arra, hogy az AB korábban már értelmezett az alaptörvény kérdéses cikkéhez hasonló alkotmányos előírást. Ez adott alkalmat az Alkotmánybíróságnak, hogy kifejtse, hogyan tekint a jövőben a korábbi, még a régi alkotmány alapján hozott határozataira.
Paczolay: a jogállamon kívül csak diktatúra létezik
A válságból nem lehet kijutni a jogállami kritériumok mellőzésével - mondta Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság (Ab) elnöke kedden Budapesten.
Az ifjúság jövője - trendek és remények elnevezésű, az Európa-nap alkalmából szervezett rendezvényen tartott előadásában Paczolay Péter kifejtette, hogy a korábbi és a jelenlegi alaptörvényben egyaránt rögzített jogállamiság fogalma az Ab két évtizeddel ezelőtti, de ma is érvényes megfogalmazása szerint egyszerre leíró és előíró jellegű, azaz fennálló tény és megvalósítandó program egyaránt.
A jogállamiság formálisan joghoz kötött állami működést, tartalmilag pedig alapjogi követelményeket, erkölcsi megfontolásokat fejez ki, mint például a szabadság, az egyenlőség és az emberi méltóság és autonómia - mondta a jogtudós, aki arra is felhívta a figyelmet: az európai hagyományban a jogállamiság hordozza többi között a törvényesség és az átlátható, számon kérhető, demokratikus jogalkotás követelményét, az önkényesség és a diszkrimináció tilalmát, illetve a független, pártatlan igazságszolgáltatást. Egy jogállamban a jog határt szab a politikának - jelentette ki Paczolay Péter.
A jogtudós megjegyezte: manapság kihívások érik a jogállamot. Az egyik a "hatékony állam sürgetői" részéről, akik szerint például az Ab a többségi demokrácia akaratával szemben hátráltatja a jól működő állam kiépítését. Ám az Ab elnöke szerint például a jogalkotás olyan gyorsítása, amely lemond a széles körű társadalmi, sőt még a parlamenti vitáról is, plurális demokráciában nem hozhat időtálló eredményeket, sérti a résztvevők jogait és a tisztességes eljárás követelményét.
A jogállamot a gazdasági válsággal összefüggésben érő kritikákkal kapcsolatban Paczolay Péter kifejtette: egyesek szerint ilyen körülmények között nincs idő a jogállami követelmények tiszteletben tartására, totális felhatalmazásra van szükség, amit nem egyszer a kiszolgáltatott tömegek is vonzónak tartanak. Az Ab elnöke szerint azonban kérdéses, hogy születhetnek-e így időtálló jogalkotási eredmények, megszilárdulhat-e az állam működésébe vetett bizalom.
A globális biztonsági kihívások jogállamra gyakorolt hatását illetően az Ab elnöke Benjamin Franklint, a XVIII. század végének nagy amerikai gondolkodóját idézve úgy fogalmazott: aki kész feláldozni szabadságát a biztonságért, előbb-utóbb mindkettőt elveszíti. A jogállamon kívül csak a diktatúrák önkényuralmi hatalomgyakorlása létezik, aki ez utóbbit elutasítja, annak számára csak a jogállam lehet követendő - hangsúlyozta az Ab elnöke.
Paczolay Péter arra is figyelmeztetett: a jogállamiság programjának sikere kulturális feltételeken is múlik. A jogállam nincs sikerre ítélve, sorsa ráutalt mindazokra, akik működtetik, és ha intézményei meggyengülnek, a belé vetett bizalom megrendül, az állam a tekintélyuralmi kísérletek táptalajává válhat. Az Alpbach Magyarország rendezésében tartott konferencián mások mellett felszólalt Martonyi János külügyminiszter, illetve Balázs Péter egyetemi tanár, volt külügyminiszter is.
Az Alpbach Magyarországot, az 1945-ben alakult Európai Alpbach Fórum tagszervezetét az egységes Európa, a demokrácia, valamint a szabad piacgazdaság gondolata iránt elkötelezett fiatalok hozták létre 2011-ben, azzal a céllal, hogy hozzájáruljanak ezen eszmék terjesztéséhez Magyarországon és a határon túli magyarok lakta településeken. A május 9-e, az Európa-nap alkalmából szervezett konferencia középpontjában a fiatalokat érintő kihívások és az Európai Unió által kínált lehetőségek álltak. Az Európa-napot annak emlékére ünneplik az Európai Unió tagországaiban, hogy Robert Schuman egykori francia külügyminiszter 1950-ben ezen a napon vetette fel a mai EU elődjének tekinthető nemzetközi szervezet létrehozását.
MTI
Az ifjúság jövője - trendek és remények elnevezésű, az Európa-nap alkalmából szervezett rendezvényen tartott előadásában Paczolay Péter kifejtette, hogy a korábbi és a jelenlegi alaptörvényben egyaránt rögzített jogállamiság fogalma az Ab két évtizeddel ezelőtti, de ma is érvényes megfogalmazása szerint egyszerre leíró és előíró jellegű, azaz fennálló tény és megvalósítandó program egyaránt.
A jogállamiság formálisan joghoz kötött állami működést, tartalmilag pedig alapjogi követelményeket, erkölcsi megfontolásokat fejez ki, mint például a szabadság, az egyenlőség és az emberi méltóság és autonómia - mondta a jogtudós, aki arra is felhívta a figyelmet: az európai hagyományban a jogállamiság hordozza többi között a törvényesség és az átlátható, számon kérhető, demokratikus jogalkotás követelményét, az önkényesség és a diszkrimináció tilalmát, illetve a független, pártatlan igazságszolgáltatást. Egy jogállamban a jog határt szab a politikának - jelentette ki Paczolay Péter.
A jogtudós megjegyezte: manapság kihívások érik a jogállamot. Az egyik a "hatékony állam sürgetői" részéről, akik szerint például az Ab a többségi demokrácia akaratával szemben hátráltatja a jól működő állam kiépítését. Ám az Ab elnöke szerint például a jogalkotás olyan gyorsítása, amely lemond a széles körű társadalmi, sőt még a parlamenti vitáról is, plurális demokráciában nem hozhat időtálló eredményeket, sérti a résztvevők jogait és a tisztességes eljárás követelményét.
A jogállamot a gazdasági válsággal összefüggésben érő kritikákkal kapcsolatban Paczolay Péter kifejtette: egyesek szerint ilyen körülmények között nincs idő a jogállami követelmények tiszteletben tartására, totális felhatalmazásra van szükség, amit nem egyszer a kiszolgáltatott tömegek is vonzónak tartanak. Az Ab elnöke szerint azonban kérdéses, hogy születhetnek-e így időtálló jogalkotási eredmények, megszilárdulhat-e az állam működésébe vetett bizalom.
A globális biztonsági kihívások jogállamra gyakorolt hatását illetően az Ab elnöke Benjamin Franklint, a XVIII. század végének nagy amerikai gondolkodóját idézve úgy fogalmazott: aki kész feláldozni szabadságát a biztonságért, előbb-utóbb mindkettőt elveszíti. A jogállamon kívül csak a diktatúrák önkényuralmi hatalomgyakorlása létezik, aki ez utóbbit elutasítja, annak számára csak a jogállam lehet követendő - hangsúlyozta az Ab elnöke.
Paczolay Péter arra is figyelmeztetett: a jogállamiság programjának sikere kulturális feltételeken is múlik. A jogállam nincs sikerre ítélve, sorsa ráutalt mindazokra, akik működtetik, és ha intézményei meggyengülnek, a belé vetett bizalom megrendül, az állam a tekintélyuralmi kísérletek táptalajává válhat. Az Alpbach Magyarország rendezésében tartott konferencián mások mellett felszólalt Martonyi János külügyminiszter, illetve Balázs Péter egyetemi tanár, volt külügyminiszter is.
Az Alpbach Magyarországot, az 1945-ben alakult Európai Alpbach Fórum tagszervezetét az egységes Európa, a demokrácia, valamint a szabad piacgazdaság gondolata iránt elkötelezett fiatalok hozták létre 2011-ben, azzal a céllal, hogy hozzájáruljanak ezen eszmék terjesztéséhez Magyarországon és a határon túli magyarok lakta településeken. A május 9-e, az Európa-nap alkalmából szervezett konferencia középpontjában a fiatalokat érintő kihívások és az Európai Unió által kínált lehetőségek álltak. Az Európa-napot annak emlékére ünneplik az Európai Unió tagországaiban, hogy Robert Schuman egykori francia külügyminiszter 1950-ben ezen a napon vetette fel a mai EU elődjének tekinthető nemzetközi szervezet létrehozását.
MTI
2012. május 7., hétfő
Eltávolodhat az Alkotmánybíróság a napi politikától
WL
Forrás: MTI
2012. május 07., hétfő 19:37
Az úgynevezett valódi alkotmányjogi panasz intézménye eltávolítja az Alkotmánybíróságot a napi politikától, és a politikamentes, semleges bírói szervezetek irányába mozdítja el a testületet – fejtette ki az Alkotmánybíróság (Ab) elnöke hétfőn a németországi Potsdamban.
A potsdami egyetem jogtudományi kara, a szegedi tudományegyetem és a berlini magyar nagykövetség közös rendezésű tudományos tanácskozásán Paczolay Péter elmondta: az úgynevezett actio popularis – az egyéni érintettség nélkül, bárki által megindítható utólagos normakontroll – megszüntetésével csökken az utólagos normakontroll „gyakran átpolitizált” formájának a jelentősége, az alkotmányjogi panasz lehetőségeinek bővülésével pedig a mindennapi egyéni jogsérelmek orvoslása kerül előtérbe.
Utólagos normakontrollt csak a kormány, a parlamenti képviselők egynegyede és az ombudsman kezdeményezhet, ugyanakkor a saját ügyével összefüggésben mindenki kérheti törvények felülvizsgálatát, és bírói döntés megsemmisítésére is irányulhat az eljárás. Ezek a lehetőségek az Ab javaslatára nyíltak meg.
Az új alaptörvény következtében beállt legnagyobb változás, hogy a valódi alkotmányjogi panasz alapján már nemcsak az adott jogszabály alkotmányosságát, de a bírói döntés alaptörvénnyel való összhangját is vizsgálhatja az Ab, és az alkotmányellenesség megállapítása esetén meg is semmisítheti - fejtette ki.
Az alkotmányozás a 2006 óta tartó válság meghaladását szolgálta, de csak hosszabb távon derülhet ki, hogy a lakosság elfogadja-e az új alaptörvényt – fejtette ki Trócsányi László volt alkotmánybíró, Magyarország franciaországi nagykövete hétfőn a Potsdamban tartott konferencián. Bővebben>>>
A konferencián, amelyen nagyjából 100 fős - többnyire német jogászokból és újságírókból álló - közönség jelent meg, az alkotmánybíráskodás és bíráskodás kérdéseit tárgyaló szekcióban az előadások után kibontakozott beszélgetés során Paczolay elmondta: az Ab a valódi alkotmányjogi panasz alapján bírósági ítélettel kapcsolatban egyelőre nem hozott döntést, de már 200 olyan ügy került eléje, amely az általa javasolt új jogintézmény révén keletkezett. Az eljárási rend a beérkező ügyek alapján formálódik, egyelőre minden üggyel a teljes, 15 fős testület foglalkozik.
Kérdésre válaszolva Paczolay szorgalmazta a pénzügyi, gazdasági jellegű törvényekre vonatkozó hatásköri korlátozások megszüntetését. Mint mondta, „mozgástér most is van", hiszen az Ab az emberi méltóság sérelmére hivatkozva is meg tudta semmisíteni a 2005-2009. közötti időszakban szerzett bevételeket terhelő 98 százalékos különadót, de „az alkotmányos megoldás mégiscsak a korlátozások eltörlése lenne".
Az Ab elnöke után felszólaló Darák Péter, a Kúria elnöke előadásában kifejtette: pozitív fejlemény a valódi alkotmányossági panasz megjelenése, egyebek mellett azért, mert az ilyen panaszok elbírálása nyomán adódó tennivalók révén a bírák nemcsak a szokásos jogi normákat, de az alaptörvényt is napi szinten alkalmazzák.
Darák hangsúlyozta: a Kúria nemcsak a régi nevét kapta vissza, hanem új hatáskörökkel is felruházták, így például megsemmisíthet magasabb jogszabályokba ütköző helyi önkormányzati rendeleteket, dönt arról, hogy az önkormányzatok eleget tettek-e rendeletalkotási kötelezettségeiknek, és a referendumok ügyében benyújtott jogorvoslati kérelmekről is dönt.
Herbert Küpper, a kelet-európai joggal foglalkozó müncheni kutatóintézet (Institut für Ostrecht), a budapesti Andrássy Gyula Német Nyelvű Egyetem oktatója előadásában egyebek között aláhúzta: a magyar alaptörvény korántsem hibátlan, „de sokkal rosszabb a sajtója, mint amit megérdemel”. Az Ab-t például felszabadítja sok „értelmetlen teher alól”, és ugyancsak pozitív, hogy az Ab immár bírósági ítéletek alkotmányosságát is vizsgálhatja az alkotmány felhatalmazása alapján. Negatívumként szólt viszont az Ab személyi összetételéről, mondván, hogy a testület nem maga választja meg elnökét, a tagokat pedig a kormány javaslatára választják meg.
Feladatkörének átalakítását követően a korábbi elvont szerep helyett a való élethez került közelebb az Alkotmánybíróság munkája – jelentette ki Paczolay Péter csütörtökön Szegeden. Bővebben>>>
MNO
Forrás: MTI
2012. május 07., hétfő 19:37
Az úgynevezett valódi alkotmányjogi panasz intézménye eltávolítja az Alkotmánybíróságot a napi politikától, és a politikamentes, semleges bírói szervezetek irányába mozdítja el a testületet – fejtette ki az Alkotmánybíróság (Ab) elnöke hétfőn a németországi Potsdamban.
A potsdami egyetem jogtudományi kara, a szegedi tudományegyetem és a berlini magyar nagykövetség közös rendezésű tudományos tanácskozásán Paczolay Péter elmondta: az úgynevezett actio popularis – az egyéni érintettség nélkül, bárki által megindítható utólagos normakontroll – megszüntetésével csökken az utólagos normakontroll „gyakran átpolitizált” formájának a jelentősége, az alkotmányjogi panasz lehetőségeinek bővülésével pedig a mindennapi egyéni jogsérelmek orvoslása kerül előtérbe.
Utólagos normakontrollt csak a kormány, a parlamenti képviselők egynegyede és az ombudsman kezdeményezhet, ugyanakkor a saját ügyével összefüggésben mindenki kérheti törvények felülvizsgálatát, és bírói döntés megsemmisítésére is irányulhat az eljárás. Ezek a lehetőségek az Ab javaslatára nyíltak meg.
Az új alaptörvény következtében beállt legnagyobb változás, hogy a valódi alkotmányjogi panasz alapján már nemcsak az adott jogszabály alkotmányosságát, de a bírói döntés alaptörvénnyel való összhangját is vizsgálhatja az Ab, és az alkotmányellenesség megállapítása esetén meg is semmisítheti - fejtette ki.
Az alkotmányozás a 2006 óta tartó válság meghaladását szolgálta, de csak hosszabb távon derülhet ki, hogy a lakosság elfogadja-e az új alaptörvényt – fejtette ki Trócsányi László volt alkotmánybíró, Magyarország franciaországi nagykövete hétfőn a Potsdamban tartott konferencián. Bővebben>>>
A konferencián, amelyen nagyjából 100 fős - többnyire német jogászokból és újságírókból álló - közönség jelent meg, az alkotmánybíráskodás és bíráskodás kérdéseit tárgyaló szekcióban az előadások után kibontakozott beszélgetés során Paczolay elmondta: az Ab a valódi alkotmányjogi panasz alapján bírósági ítélettel kapcsolatban egyelőre nem hozott döntést, de már 200 olyan ügy került eléje, amely az általa javasolt új jogintézmény révén keletkezett. Az eljárási rend a beérkező ügyek alapján formálódik, egyelőre minden üggyel a teljes, 15 fős testület foglalkozik.
Kérdésre válaszolva Paczolay szorgalmazta a pénzügyi, gazdasági jellegű törvényekre vonatkozó hatásköri korlátozások megszüntetését. Mint mondta, „mozgástér most is van", hiszen az Ab az emberi méltóság sérelmére hivatkozva is meg tudta semmisíteni a 2005-2009. közötti időszakban szerzett bevételeket terhelő 98 százalékos különadót, de „az alkotmányos megoldás mégiscsak a korlátozások eltörlése lenne".
Az Ab elnöke után felszólaló Darák Péter, a Kúria elnöke előadásában kifejtette: pozitív fejlemény a valódi alkotmányossági panasz megjelenése, egyebek mellett azért, mert az ilyen panaszok elbírálása nyomán adódó tennivalók révén a bírák nemcsak a szokásos jogi normákat, de az alaptörvényt is napi szinten alkalmazzák.
Darák hangsúlyozta: a Kúria nemcsak a régi nevét kapta vissza, hanem új hatáskörökkel is felruházták, így például megsemmisíthet magasabb jogszabályokba ütköző helyi önkormányzati rendeleteket, dönt arról, hogy az önkormányzatok eleget tettek-e rendeletalkotási kötelezettségeiknek, és a referendumok ügyében benyújtott jogorvoslati kérelmekről is dönt.
Herbert Küpper, a kelet-európai joggal foglalkozó müncheni kutatóintézet (Institut für Ostrecht), a budapesti Andrássy Gyula Német Nyelvű Egyetem oktatója előadásában egyebek között aláhúzta: a magyar alaptörvény korántsem hibátlan, „de sokkal rosszabb a sajtója, mint amit megérdemel”. Az Ab-t például felszabadítja sok „értelmetlen teher alól”, és ugyancsak pozitív, hogy az Ab immár bírósági ítéletek alkotmányosságát is vizsgálhatja az alkotmány felhatalmazása alapján. Negatívumként szólt viszont az Ab személyi összetételéről, mondván, hogy a testület nem maga választja meg elnökét, a tagokat pedig a kormány javaslatára választják meg.
Feladatkörének átalakítását követően a korábbi elvont szerep helyett a való élethez került közelebb az Alkotmánybíróság munkája – jelentette ki Paczolay Péter csütörtökön Szegeden. Bővebben>>>
MNO
2012. május 1., kedd
Életjelet adott magáról az Alkotmánybíróság
HVG.HU \ HVG HETILAP \ 2012\17. SZÁM
Életjelet adott magáról az Alkotmánybíróság
2012. május 01., kedd
Szerző: Babus Endre
A hatalom kizárólagos birtoklására irányuló kormányzás címén a hónapokon át önmagával elfoglalt Alkotmánybíróság aktivizálódását kívánja elérni Gyurcsány Ferenc pártja.
Életjelet adott átszervezése után három és fél hónappal az Alkotmánybíróság (AB): a médiabiztos ügyében a múlt héten közzétett határozat ugyanazon a nyomvonalon halad, mint a testület 2010 előtt hozott sok száz ítélete. Nyoma sincs benne tehát holmi félelemnek vagy taktikázásnak, pedig a jelenlegi koalíció köztudottan többször is térdre kényszerítette már a bíróságot, amelynek egy ideig az önállósága, sőt a puszta léte is veszélyben látszott lenni.
Ehhez képest az AB most pontosan ugyanúgy visszadobta a labdát a kabinetnek, mint régen, amikor a korábbi kormányok akarták kicsikarni belőle az alkotmány valamelyik rendelkezésének előzetes értelmezését. A testület mindig is megszorítóan alkalmazta alkotmányértelmezési hatáskörét, olvasható az új határozatban, „mert úgy ítélte meg, hogy a jogalkotást megelőző alkotmányértelmezések annak a veszélyével fenyegetnek, hogy az AB magára vállalja a törvényhozó, sőt a végrehajtó hatalom felelősségét is, és ezáltal (...) egyfajta alkotmánybírósági kormányzás alakulna ki” – emlékeztette sokat idézett 1990. decemberi szentenciájára a testület a kabinetet. Röviden és kevésbé elegánsan ezt alighanem úgy kell lefordítani, hogy a bíróság továbbra sem óhajt a kormány tanácsadó szerve lenni.
A mostani döntés előzménye a Donáti utcai ítélőszék egyik tavaly karácsonyi verdiktje volt, amely alkotmányellenesnek nyilvánította a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény néhány pontját. Például azt, amelyik a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak (NMHH) alárendelve állami sajtóombudsman, úgynevezett média- és hírközlési biztos munkába állítását írta elő Magyarországon. Az AB úgy látta, hogy az írott és az elektronikus sajtó működését felügyelő, a kormányváltás után életre hívott NMHH-val párhuzamosan külön ombudsman foglalkoztatása óhatatlanul a sajtószabadság indokolatlan korlátozásához vezetne. A bírák ezért 2012. május 31-ei dátummal megsemmisítették az időközben médiaszószólóvá már ki is nevezett exügyvéd, Bodonovich Jenő státusát.
A kormány azonban tovább próbálkozik. A közigazgatási és igazságügyi miniszter március elején az alaptörvény sajtószabadságot deklaráló IX. cikkének újabb értelmezését kérte a bíráktól. Navracsics Tibor azt tudakolta, hogy az eredetileg tervezettnél szűkebb felhatalmazással vajon hivatalban maradhatna-e az állam médiabiztosnak titulált hivatalnoka. E kérdésre az AB akár kategorikus „nemmel” is válaszolhatott volna, ehelyett azonban inkább a már idézett dodonai határozatot hozta.
Mindez nem okvetlenül jelenti azt, hogy az AB tagjai passzív rezisztenciára kívánnának berendezkedni. A Donáti utcai ítélőszék, amely alkotmányossági ügyekben voltaképpen ötödfokú bírósággá lépett elő (a Kúria egyedi ügyekben hozott döntéseit is jogosult immár felülvizsgálni), az utóbbi hónapokban – az új feladatokra tekintettel – alaposan átalakította belső szervezetét. A mai AB-elnök és még alkotmánybíró elődeinek vezetésével három ötfős tanácsot állított fel a konkrét jogsértések, például az úgynevezett alkotmányjogi panaszok elbírálására. E kis grémiumok közül a Holló András vezette tanácsban a baloldal által jelölt bírák vannak 3:2 arányban többségben, míg a Paczolay Péter, illetve a Bihari Mihály-féle testületeket 5:0, illetve 4:1 arányban a jelenlegi koalíció által delegált tagok uralják. Hogy a három tanács ítélkezési gyakorlata a későbbiekben lehetőleg ne kerüljön szembe egymással, az új ügyrend kimondja: az egyes ítéletek tervezetét minden bíró köteles előzetesen 14 kollégája rendelkezésére bocsátani. A 15 tagú teljes ülés pedig bármelyik ügy elbírálását magához vonja, ha azt az elnök vagy legalább öt bíró indítványozza. Az ötfős tanácsok összetétele egyébként háromévente, a tanácselnökök személye pedig évente változik; az ítélkezési hierarchia túlzott megmerevedése ellen itt is szervezeti biztosítékokkal próbál védekezni tehát az AB.
Az alkotmányvédelem legfontosabb jogorvoslati fóruma persze továbbra is az AB 15 fős „nagytanácsa” marad, amely ezentúl (a kistanácsokhoz hasonlóan) kvázi bírósági tárgyalásokat is jogosult tartani. A teljes ülésnek kell majd állást foglalnia előbb vagy utóbb például arról, hogy a tavaly áprilisban kihirdetett új alaptörvénynek részét képezi-e a Magyarország Alaptörvényének átmeneti rendelkezései (ÁR) című, 2011 decemberében megszavazott jogszabály. Az Orbán-kormány által a helyén hagyott egyetlen önálló parlamenti ombudsman, Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa formai okokra hivatkozva élénken vitatja ezt. Az AB-hoz intézett beadványa szerint az ÁR pusztán önmagáról állítja, hogy integráns része a hatályos alaptörvénynek, ezt azonban az utóbbinak kellene deklarálnia. Súlyos közjogi érvénytelenségben szenved a szószóló szerint az inkriminált jogszabály azért is, mert szerkezete és szóhasználata nem illeszkedik az alaptörvény normaszövegéhez sem.
Szabó észrevételei láthatóan aggodalmat keltettek a kabineten belül. Az MSZP-t „bűnöző szervezetté” minősítő karácsonyi „pótalaptörvény” formai fogyatékosságait a kormány most utólag próbálja reparálni, módosítva az alig száz napja hatályba lépett közjogi alapdokumentumot. E kapkodó kiegészítés ódiumát a kormányfő jobbkeze, a közgazdász Matolcsy György volt hajlandó a jelek szerint magára vállalni (formálisan ő nyújtotta be az alaptörvény első módosításának tervezetét), holott a 11 fős kormányban nem kevesebb mint hat jogász miniszter ül.
Mozgásba próbálja hozni az AB lelassult gépezetét a parlament legkisebb pártja, a Demokratikus Koalíció (DK) is. A Gyurcsány Ferenc vezette alakulat az alaptörvény ellenállási jogot deklaráló C/2 cikke alapján azt állítja, hogy a jelenlegi kormánykoalíció tevékenysége a hatalom kizárólag birtoklására irányul, amivel szemben „törvényes úton mindenki jogosult és köteles fellépni”. Még március 15-én a DK vezére egy hónapot adott az AB-nak arra, hogy állást foglaljon a kormányt a hatalom monopolizálásával vádoló beadvány ügyében, amit a Bokros Lajos-féle Szabadság és Reform Intézet (SZRI) nyújtott be a Donáti utcai testületnek. A Gyurcsány által meghirdetett alkotmányos blokád új politikai műfaj idehaza. Az AB székháza előtt kedden már tüntető DK azonban bejelentette: nem óhajtja azt sugallni, milyen döntést hozzanak a bírák, csupán azt várja el, hogy a testület tárgyalja meg az SZRI beadványát.
BABUS ENDRE
Életjelet adott magáról az Alkotmánybíróság
2012. május 01., kedd
Szerző: Babus Endre
A hatalom kizárólagos birtoklására irányuló kormányzás címén a hónapokon át önmagával elfoglalt Alkotmánybíróság aktivizálódását kívánja elérni Gyurcsány Ferenc pártja.
Életjelet adott átszervezése után három és fél hónappal az Alkotmánybíróság (AB): a médiabiztos ügyében a múlt héten közzétett határozat ugyanazon a nyomvonalon halad, mint a testület 2010 előtt hozott sok száz ítélete. Nyoma sincs benne tehát holmi félelemnek vagy taktikázásnak, pedig a jelenlegi koalíció köztudottan többször is térdre kényszerítette már a bíróságot, amelynek egy ideig az önállósága, sőt a puszta léte is veszélyben látszott lenni.
Ehhez képest az AB most pontosan ugyanúgy visszadobta a labdát a kabinetnek, mint régen, amikor a korábbi kormányok akarták kicsikarni belőle az alkotmány valamelyik rendelkezésének előzetes értelmezését. A testület mindig is megszorítóan alkalmazta alkotmányértelmezési hatáskörét, olvasható az új határozatban, „mert úgy ítélte meg, hogy a jogalkotást megelőző alkotmányértelmezések annak a veszélyével fenyegetnek, hogy az AB magára vállalja a törvényhozó, sőt a végrehajtó hatalom felelősségét is, és ezáltal (...) egyfajta alkotmánybírósági kormányzás alakulna ki” – emlékeztette sokat idézett 1990. decemberi szentenciájára a testület a kabinetet. Röviden és kevésbé elegánsan ezt alighanem úgy kell lefordítani, hogy a bíróság továbbra sem óhajt a kormány tanácsadó szerve lenni.
A mostani döntés előzménye a Donáti utcai ítélőszék egyik tavaly karácsonyi verdiktje volt, amely alkotmányellenesnek nyilvánította a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény néhány pontját. Például azt, amelyik a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak (NMHH) alárendelve állami sajtóombudsman, úgynevezett média- és hírközlési biztos munkába állítását írta elő Magyarországon. Az AB úgy látta, hogy az írott és az elektronikus sajtó működését felügyelő, a kormányváltás után életre hívott NMHH-val párhuzamosan külön ombudsman foglalkoztatása óhatatlanul a sajtószabadság indokolatlan korlátozásához vezetne. A bírák ezért 2012. május 31-ei dátummal megsemmisítették az időközben médiaszószólóvá már ki is nevezett exügyvéd, Bodonovich Jenő státusát.
A kormány azonban tovább próbálkozik. A közigazgatási és igazságügyi miniszter március elején az alaptörvény sajtószabadságot deklaráló IX. cikkének újabb értelmezését kérte a bíráktól. Navracsics Tibor azt tudakolta, hogy az eredetileg tervezettnél szűkebb felhatalmazással vajon hivatalban maradhatna-e az állam médiabiztosnak titulált hivatalnoka. E kérdésre az AB akár kategorikus „nemmel” is válaszolhatott volna, ehelyett azonban inkább a már idézett dodonai határozatot hozta.
Mindez nem okvetlenül jelenti azt, hogy az AB tagjai passzív rezisztenciára kívánnának berendezkedni. A Donáti utcai ítélőszék, amely alkotmányossági ügyekben voltaképpen ötödfokú bírósággá lépett elő (a Kúria egyedi ügyekben hozott döntéseit is jogosult immár felülvizsgálni), az utóbbi hónapokban – az új feladatokra tekintettel – alaposan átalakította belső szervezetét. A mai AB-elnök és még alkotmánybíró elődeinek vezetésével három ötfős tanácsot állított fel a konkrét jogsértések, például az úgynevezett alkotmányjogi panaszok elbírálására. E kis grémiumok közül a Holló András vezette tanácsban a baloldal által jelölt bírák vannak 3:2 arányban többségben, míg a Paczolay Péter, illetve a Bihari Mihály-féle testületeket 5:0, illetve 4:1 arányban a jelenlegi koalíció által delegált tagok uralják. Hogy a három tanács ítélkezési gyakorlata a későbbiekben lehetőleg ne kerüljön szembe egymással, az új ügyrend kimondja: az egyes ítéletek tervezetét minden bíró köteles előzetesen 14 kollégája rendelkezésére bocsátani. A 15 tagú teljes ülés pedig bármelyik ügy elbírálását magához vonja, ha azt az elnök vagy legalább öt bíró indítványozza. Az ötfős tanácsok összetétele egyébként háromévente, a tanácselnökök személye pedig évente változik; az ítélkezési hierarchia túlzott megmerevedése ellen itt is szervezeti biztosítékokkal próbál védekezni tehát az AB.
Az alkotmányvédelem legfontosabb jogorvoslati fóruma persze továbbra is az AB 15 fős „nagytanácsa” marad, amely ezentúl (a kistanácsokhoz hasonlóan) kvázi bírósági tárgyalásokat is jogosult tartani. A teljes ülésnek kell majd állást foglalnia előbb vagy utóbb például arról, hogy a tavaly áprilisban kihirdetett új alaptörvénynek részét képezi-e a Magyarország Alaptörvényének átmeneti rendelkezései (ÁR) című, 2011 decemberében megszavazott jogszabály. Az Orbán-kormány által a helyén hagyott egyetlen önálló parlamenti ombudsman, Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa formai okokra hivatkozva élénken vitatja ezt. Az AB-hoz intézett beadványa szerint az ÁR pusztán önmagáról állítja, hogy integráns része a hatályos alaptörvénynek, ezt azonban az utóbbinak kellene deklarálnia. Súlyos közjogi érvénytelenségben szenved a szószóló szerint az inkriminált jogszabály azért is, mert szerkezete és szóhasználata nem illeszkedik az alaptörvény normaszövegéhez sem.
Szabó észrevételei láthatóan aggodalmat keltettek a kabineten belül. Az MSZP-t „bűnöző szervezetté” minősítő karácsonyi „pótalaptörvény” formai fogyatékosságait a kormány most utólag próbálja reparálni, módosítva az alig száz napja hatályba lépett közjogi alapdokumentumot. E kapkodó kiegészítés ódiumát a kormányfő jobbkeze, a közgazdász Matolcsy György volt hajlandó a jelek szerint magára vállalni (formálisan ő nyújtotta be az alaptörvény első módosításának tervezetét), holott a 11 fős kormányban nem kevesebb mint hat jogász miniszter ül.
Mozgásba próbálja hozni az AB lelassult gépezetét a parlament legkisebb pártja, a Demokratikus Koalíció (DK) is. A Gyurcsány Ferenc vezette alakulat az alaptörvény ellenállási jogot deklaráló C/2 cikke alapján azt állítja, hogy a jelenlegi kormánykoalíció tevékenysége a hatalom kizárólag birtoklására irányul, amivel szemben „törvényes úton mindenki jogosult és köteles fellépni”. Még március 15-én a DK vezére egy hónapot adott az AB-nak arra, hogy állást foglaljon a kormányt a hatalom monopolizálásával vádoló beadvány ügyében, amit a Bokros Lajos-féle Szabadság és Reform Intézet (SZRI) nyújtott be a Donáti utcai testületnek. A Gyurcsány által meghirdetett alkotmányos blokád új politikai műfaj idehaza. Az AB székháza előtt kedden már tüntető DK azonban bejelentette: nem óhajtja azt sugallni, milyen döntést hozzanak a bírák, csupán azt várja el, hogy a testület tárgyalja meg az SZRI beadványát.
BABUS ENDRE
2012. április 24., kedd
Uszításra nem vonatkozik a szólás szabadsága
2009. Szeptember 24. csütörtök, 19:22
A német Alkotmánybíróság gyors és egyértelmű határozatban utasította vissza a német neonáci párt az NPD egyik beadványát, amelyben sérelmezte, hogy egy bíróság népellenes uszítás vádjával betiltotta azt a plakátját, amelynek szövege az volt, hogy „Állítsuk meg a lengyel inváziót”, amivel a párt nyilván a szomszéd országból érkező munkavállalók tömegeire utalt.
Az alkotmánybíróság szerint a jelszó alkalmas arra, hogy vele a Németországban élő lengyelek ellen lehessen uszítani, ezért nem védi a szólás, és vélemény szabadságot garantáló törvény.
A plakáttal egyébként az NDP a német-lengyel határon tapasztalható tömeges népmozgás ellen akart hangulatot kelteni az újfasiszta párt. A térségben ugyanis lengyelek százai költöznek a határ menti német településekre, ahol olcsó üres lakások maradtak a Németország nyugati felébe vándorolt németek után.
http://azta.hu/bnt-tettek/8180-az-uszitasra-nem-vonatkozik-a-szolas-szabadsaga-
A német Alkotmánybíróság gyors és egyértelmű határozatban utasította vissza a német neonáci párt az NPD egyik beadványát, amelyben sérelmezte, hogy egy bíróság népellenes uszítás vádjával betiltotta azt a plakátját, amelynek szövege az volt, hogy „Állítsuk meg a lengyel inváziót”, amivel a párt nyilván a szomszéd országból érkező munkavállalók tömegeire utalt.
Az alkotmánybíróság szerint a jelszó alkalmas arra, hogy vele a Németországban élő lengyelek ellen lehessen uszítani, ezért nem védi a szólás, és vélemény szabadságot garantáló törvény.
A plakáttal egyébként az NDP a német-lengyel határon tapasztalható tömeges népmozgás ellen akart hangulatot kelteni az újfasiszta párt. A térségben ugyanis lengyelek százai költöznek a határ menti német településekre, ahol olcsó üres lakások maradtak a Németország nyugati felébe vándorolt németek után.
http://azta.hu/bnt-tettek/8180-az-uszitasra-nem-vonatkozik-a-szolas-szabadsaga-
2012. április 20., péntek
Sólyom: van, ahol nem a politika parancsol
A 70 éves Sólyom Lászlónak, az Alkotmánybíróság első elnökének és volt köztársasági elnöknek a szerepét méltatták tisztelői pénteken Budapesten, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen tartott ünnepségen. Sólyom szerint az egyetem ünnepelt, nem a hivatalosság, ami azt mutatja, hogy "van olyan szféra, amelynek nem a politika parancsol".
Sólyom László amellett, hogy államfő volt és megalkotta, majd nemzetközi hírűvé tette a magyar alkotmánybíráskodást, megújította a polgári jog tudományát, a magyarországi környezetvédelem egyik úttörője volt és elévülhetetlen érdemeket szerzett az emberi jogok és a jogállamiság terén - mondta köszöntőjében Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke. "A betű öl, a szellem éltet" - mondta Sólyom László szellemiségét jellemezve Paczolay Péter, aki az ünnepelt mindenkori kiállását "a magyar jogállamiság örök mércéjének" nevezte.
Lábady Tamás, a Pécsi Ítélőtábla elnöke, korábbi alkotmánybíró, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem doktori iskolájának tanára köszöntőjében modern kori Odüsszeuszként jellemezte Sólyom Lászlót, aki a politika és a tudomány, jogtudós szakma zátonyai között meg nem értettségtől, az áltudomány és az áljogállamiság képviselőinek támadásaitól kísérve a magyar jogrend európai lehorgonyzásánál is többre tekintett, és megkísérelte Európának megtalálni Európát.
Ez a kérdés egyre aktuálisabb, Sólyom László pedig több területen is az egész kontinens számára képes volt példát mutatni, így többek között az adatvédelemben vagy a környezetvédelemben - mondta a tudós jogász. "Tovább harcoltál államelnökként, (...) ám ez sem volt aranykor. Reméltük, hogy eszményeidet valóra válthatod, nem így történt" - tette hozzá a pályatárs, aki Sólyom László eszményét akként foglalta össze: az igazi demokrácia és jogállamiság lényege a humanizmus, az egyes ember méltósága, önállósága és sérthetetlensége, amely nélkül megroppan a jogállam és az erkölcs rendje. "Minden törvény vak, látóvá csak a bíró teszi" - fogalmazott Lábady Tamás az ünnepelt szellemiségét jellemezve.
Sólyom László meghatottan mondott köszönetet tisztelőinek. "Nem hittem volna, hogy nem vagyok annyira egyedül, mint amennyire mindig is éreztem" - mondta, majd az ünneplést "helyénvalónak" nevezte. A hallgatóság derültsége nyomán Sólyom László ezzel kapcsolatban azt emelte ki: az egyetem ünnepel, nem a hivatalosság, ami azt mutatja, hogy van olyan szféra, amelynek nem a politika parancsol. A volt alkotmánybírósági és köztársasági elnök, egyetemi tanár elmondta: saját helyzetével kapcsolatban mindig is volt egy "külsős" érzése, és a mostani ünneplés "gyengéd figyelmeztetés, hogy én hol vagyok otthon".
A rendezvényen bemutatták a 70 éves Sólyom László tiszteletére összeállított tanulmánykötetet, amelyben csaknem félszáz szerző, köztük tucatnyi külföldi szaktekintély szerepel. Az ünnepségen jelen volt Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, több jelenlegi és volt alkotmánybíró, többek között Stumpf István, Bragyova András, Kovács Péter, illetve Kukorelli István, Zlinszky János, továbbá Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, Solt Pál, aki rövid ideig az első Alkotmánybíróság tagja volt, majd két cikluson át a Legfelsőbb Bíróság elnöke, illetve Baka András, a Legfelsőbb Bíróság utolsó elnöke, Majtényi László és Péterfalvi Attila volt adatvédelmi biztos, Schiffer András LMP-s politikus, valamint Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója.
MTI
(2012. április 20., péntek, 16:28 • Utolsó frissítés: 53 perce, hvg.hu)
http://hvg.hu/itthon/20120420_solyom_laszlo_unneples
Sólyom László amellett, hogy államfő volt és megalkotta, majd nemzetközi hírűvé tette a magyar alkotmánybíráskodást, megújította a polgári jog tudományát, a magyarországi környezetvédelem egyik úttörője volt és elévülhetetlen érdemeket szerzett az emberi jogok és a jogállamiság terén - mondta köszöntőjében Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke. "A betű öl, a szellem éltet" - mondta Sólyom László szellemiségét jellemezve Paczolay Péter, aki az ünnepelt mindenkori kiállását "a magyar jogállamiság örök mércéjének" nevezte.
Lábady Tamás, a Pécsi Ítélőtábla elnöke, korábbi alkotmánybíró, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem doktori iskolájának tanára köszöntőjében modern kori Odüsszeuszként jellemezte Sólyom Lászlót, aki a politika és a tudomány, jogtudós szakma zátonyai között meg nem értettségtől, az áltudomány és az áljogállamiság képviselőinek támadásaitól kísérve a magyar jogrend európai lehorgonyzásánál is többre tekintett, és megkísérelte Európának megtalálni Európát.
Ez a kérdés egyre aktuálisabb, Sólyom László pedig több területen is az egész kontinens számára képes volt példát mutatni, így többek között az adatvédelemben vagy a környezetvédelemben - mondta a tudós jogász. "Tovább harcoltál államelnökként, (...) ám ez sem volt aranykor. Reméltük, hogy eszményeidet valóra válthatod, nem így történt" - tette hozzá a pályatárs, aki Sólyom László eszményét akként foglalta össze: az igazi demokrácia és jogállamiság lényege a humanizmus, az egyes ember méltósága, önállósága és sérthetetlensége, amely nélkül megroppan a jogállam és az erkölcs rendje. "Minden törvény vak, látóvá csak a bíró teszi" - fogalmazott Lábady Tamás az ünnepelt szellemiségét jellemezve.
Sólyom László meghatottan mondott köszönetet tisztelőinek. "Nem hittem volna, hogy nem vagyok annyira egyedül, mint amennyire mindig is éreztem" - mondta, majd az ünneplést "helyénvalónak" nevezte. A hallgatóság derültsége nyomán Sólyom László ezzel kapcsolatban azt emelte ki: az egyetem ünnepel, nem a hivatalosság, ami azt mutatja, hogy van olyan szféra, amelynek nem a politika parancsol. A volt alkotmánybírósági és köztársasági elnök, egyetemi tanár elmondta: saját helyzetével kapcsolatban mindig is volt egy "külsős" érzése, és a mostani ünneplés "gyengéd figyelmeztetés, hogy én hol vagyok otthon".
A rendezvényen bemutatták a 70 éves Sólyom László tiszteletére összeállított tanulmánykötetet, amelyben csaknem félszáz szerző, köztük tucatnyi külföldi szaktekintély szerepel. Az ünnepségen jelen volt Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, több jelenlegi és volt alkotmánybíró, többek között Stumpf István, Bragyova András, Kovács Péter, illetve Kukorelli István, Zlinszky János, továbbá Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, Solt Pál, aki rövid ideig az első Alkotmánybíróság tagja volt, majd két cikluson át a Legfelsőbb Bíróság elnöke, illetve Baka András, a Legfelsőbb Bíróság utolsó elnöke, Majtényi László és Péterfalvi Attila volt adatvédelmi biztos, Schiffer András LMP-s politikus, valamint Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója.
MTI
(2012. április 20., péntek, 16:28 • Utolsó frissítés: 53 perce, hvg.hu)
http://hvg.hu/itthon/20120420_solyom_laszlo_unneples
2012. április 19., csütörtök
Matolcsy az alkotmányt is módosítaná
Az alkotmányba írná Matolcsy György, hogy az új alaptörvény átmeneti rendelkezései is az alaptörvény részét képezik. Az év eleje óta hatályos alaptörvény első módosítását kedden kezdeményezte a nemzetgazdasági miniszter.
Az átmeneti rendelkezéseket tavaly december 30-án fogadta el a parlament. És bár ezek között szerepel, hogy a jogszabály a január 1-jétől hatályos alaptörvény része, maga az új alkotmány nem deklarálta ezt. A többi között erre hivatkozva kezdeményezte az Alkotmánybíróság (Ab) vizsgálatát márciusban az alapvető jogok biztosa.
Szabó Máté szerint az átmeneti rendelkezések súlyosan sértik a jogállamiság elvét, s azok több esetben egyértelműen nem átmeneti jellegű szabályokat tartalmaznak. Hangsúlyozta, hogy problémás az átmeneti rendelkezések bizonytalan jogforrási státusza, jogrendszerbeli helye. Gondot jelent ugyanis, hogy az átmeneti rendelkezések - az alaptörvényi felhatalmazáson túllépve - önmagukat az alaptörvény részének minősítik - írta akkor az ombudsmani hivatal.
A Matolcsy György kezdeményezte a változtatás elfogadásával viszont már az alkotmány is alaptörvény-erejűnek határozná meg az átmeneti rendelkezéseket. Az Ab pedig alkotmányos szabályokat nem vizsgálhat felül.
Az átmeneti rendelkezések között található, hogy az Országos Bírósági Hivatal elnöke bármely ügyben kijelölheti az eljáró bíróságot, és ugyanígy a legfőbb ügyész is eldöntheti, hogy mely bíróság előtt emel vádat az ügyészség. A név szerinti szavazással elfogadott átmeneti törvény mondta ki, hogy 2012. január 1-jével megszűnik Baka András, a Legfelsőbb Bíróság elnökének megbízatása, valamint Jóri András adatvédelmi biztos mandátuma.
Az átmeneti rendelkezések között rögzítette a parlament azt is, hogy a következő önkormányzati választást 2014 októberében tartják, azután viszont ötévente, az európai parlamenti képviselők nyári választásával egy napon. Szintén ez mondja ki, hogy az MSZP a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) jogutódjaként osztozik minden felelősségben, amellyel az állampárt terhelhető.
Az átmeneti törvény elfogadásával az Országgyűlés alkotmányos alapot teremtett arra is, hogy később összevonják a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete feladat- és hatásköreit, s ellátásukra új szervezet jöjjön létre. Ezt a lehetőséget azonban Matolcsy György mostani alkotmánymódosító javaslatával megszüntetné, amit az európai uniós joggal való összhang megteremtésével magyaráz.
MTI
Az átmeneti rendelkezéseket tavaly december 30-án fogadta el a parlament. És bár ezek között szerepel, hogy a jogszabály a január 1-jétől hatályos alaptörvény része, maga az új alkotmány nem deklarálta ezt. A többi között erre hivatkozva kezdeményezte az Alkotmánybíróság (Ab) vizsgálatát márciusban az alapvető jogok biztosa.
Szabó Máté szerint az átmeneti rendelkezések súlyosan sértik a jogállamiság elvét, s azok több esetben egyértelműen nem átmeneti jellegű szabályokat tartalmaznak. Hangsúlyozta, hogy problémás az átmeneti rendelkezések bizonytalan jogforrási státusza, jogrendszerbeli helye. Gondot jelent ugyanis, hogy az átmeneti rendelkezések - az alaptörvényi felhatalmazáson túllépve - önmagukat az alaptörvény részének minősítik - írta akkor az ombudsmani hivatal.
A Matolcsy György kezdeményezte a változtatás elfogadásával viszont már az alkotmány is alaptörvény-erejűnek határozná meg az átmeneti rendelkezéseket. Az Ab pedig alkotmányos szabályokat nem vizsgálhat felül.
Az átmeneti rendelkezések között található, hogy az Országos Bírósági Hivatal elnöke bármely ügyben kijelölheti az eljáró bíróságot, és ugyanígy a legfőbb ügyész is eldöntheti, hogy mely bíróság előtt emel vádat az ügyészség. A név szerinti szavazással elfogadott átmeneti törvény mondta ki, hogy 2012. január 1-jével megszűnik Baka András, a Legfelsőbb Bíróság elnökének megbízatása, valamint Jóri András adatvédelmi biztos mandátuma.
Az átmeneti rendelkezések között rögzítette a parlament azt is, hogy a következő önkormányzati választást 2014 októberében tartják, azután viszont ötévente, az európai parlamenti képviselők nyári választásával egy napon. Szintén ez mondja ki, hogy az MSZP a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) jogutódjaként osztozik minden felelősségben, amellyel az állampárt terhelhető.
Az átmeneti törvény elfogadásával az Országgyűlés alkotmányos alapot teremtett arra is, hogy később összevonják a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete feladat- és hatásköreit, s ellátásukra új szervezet jöjjön létre. Ezt a lehetőséget azonban Matolcsy György mostani alkotmánymódosító javaslatával megszüntetné, amit az európai uniós joggal való összhang megteremtésével magyaráz.
MTI
2012. április 18., szerda
Emelkednek az átlagon felüli nyugdíjak egy alkotmánybírósági döntés miatt Romániában
MTI
2012.04.18., 10:00 Frissítve: ma, 10:02 3021
Romániában enyhén nőnek az átlagon felüli nyugdíjak, miután egy alkotmánybírósági döntés szerint az elmúlt csaknem másfél évben a hatóságok jogtalanul tartották vissza az öregségi járandóságokra kivetett egészségbiztosítási járulékot.
A román tömegtájékoztatási eszközök keddi jelentése szerint az alkotmánybíróság kedden tette közzé az indoklását egy korábbi határozatának, amelyben kimondta, hogy a hatóságok jogtalanul tartották vissza az egészségbiztosítási járulékot azon nyugdíjasok esetében, akiknek járandósága meghaladta a 740 lejt (50.320 forint).
2011 elejétől ugyanis a hatóságok úgy számolták ki a járulék után fizetendő összeget, hogy a teljes nyugdíjra vetették ki az 5,5 százalékos járulékot, és nem a 740 lej minimális adózandó nyugdíjérték, valamint a nyugdíj közötti különbözetre. Az alkotmánybíróság döntése szerint azonban ez a számítási mód hátrányosan megkülönböztette a 740 lej feletti nyugdíjjal rendelkezőket azokkal szemben, akik ez összeg alatti járandósággal rendelkeznek.
A román országos nyugdíjpénztár kedden közleményt adott ki, amelyben leszögezte, hogy az alkotmánybíróság döntése nem visszamenőleges hatályú, így az államnak nem kell visszaadnia az eddig visszatartott járulék értékét. A nyugdíjpénztár az alkotmánybíróság döntését azonnal alkalmazni fogja, mihelyt az megjelenik a román közlönyben - tették hozzá.
Az alkotmánybírósági döntés így azt jelenti, hogy az átlagon felüli nyugdíjjal rendelkező személyek járandósága enyhén nőni fog. Így például 1000 lej (68 ezer forint) nyugdíjjal rendelkező személytől eddig 55 lej (3740 forint) járulékot tartottak vissza, az új számítási módszer szerint viszont már csak 14,3 lejt (972 forint) vonnak majd le.
Romániában 5,364 millió nyugdíjast tartanak nyilván, az átlagnyugdíj értéke 722 lej (49.096 forint). Csaknem két és fél éve be vannak fagyasztva az öregségi járandóságok, miután a román kormány 2010-ben drasztikus megszorító intézkedéseket vezetett be.
2012.04.18., 10:00 Frissítve: ma, 10:02 3021
Romániában enyhén nőnek az átlagon felüli nyugdíjak, miután egy alkotmánybírósági döntés szerint az elmúlt csaknem másfél évben a hatóságok jogtalanul tartották vissza az öregségi járandóságokra kivetett egészségbiztosítási járulékot.
A román tömegtájékoztatási eszközök keddi jelentése szerint az alkotmánybíróság kedden tette közzé az indoklását egy korábbi határozatának, amelyben kimondta, hogy a hatóságok jogtalanul tartották vissza az egészségbiztosítási járulékot azon nyugdíjasok esetében, akiknek járandósága meghaladta a 740 lejt (50.320 forint).
2011 elejétől ugyanis a hatóságok úgy számolták ki a járulék után fizetendő összeget, hogy a teljes nyugdíjra vetették ki az 5,5 százalékos járulékot, és nem a 740 lej minimális adózandó nyugdíjérték, valamint a nyugdíj közötti különbözetre. Az alkotmánybíróság döntése szerint azonban ez a számítási mód hátrányosan megkülönböztette a 740 lej feletti nyugdíjjal rendelkezőket azokkal szemben, akik ez összeg alatti járandósággal rendelkeznek.
A román országos nyugdíjpénztár kedden közleményt adott ki, amelyben leszögezte, hogy az alkotmánybíróság döntése nem visszamenőleges hatályú, így az államnak nem kell visszaadnia az eddig visszatartott járulék értékét. A nyugdíjpénztár az alkotmánybíróság döntését azonnal alkalmazni fogja, mihelyt az megjelenik a román közlönyben - tették hozzá.
Az alkotmánybírósági döntés így azt jelenti, hogy az átlagon felüli nyugdíjjal rendelkező személyek járandósága enyhén nőni fog. Így például 1000 lej (68 ezer forint) nyugdíjjal rendelkező személytől eddig 55 lej (3740 forint) járulékot tartottak vissza, az új számítási módszer szerint viszont már csak 14,3 lejt (972 forint) vonnak majd le.
Romániában 5,364 millió nyugdíjast tartanak nyilván, az átlagnyugdíj értéke 722 lej (49.096 forint). Csaknem két és fél éve be vannak fagyasztva az öregségi járandóságok, miután a román kormány 2010-ben drasztikus megszorító intézkedéseket vezetett be.
2012. április 12., csütörtök
Exkluzív: íme, a kőkemény feltételek Orbánéknak
Az Európai Bizottsággal egyeztetve öt pontban összegzett, egyértelmű és nem alkuképes feltételt fogalmazott meg a magyar bírósági reformmal kapcsolatban a Velencei Bizottság. Erről március végén a magyar kormány illetékesei is értesültek, ezt igazolja az ATV birtokába került dokumentum, és ezt erősítették meg brüsszeli forrásaink is. A kifogást úgynevezett „non paper” útján közölték, ezt szintén dokumentum igazolja. A konkrét kifogásokat Robák Ferenc brüsszeli magyar nagykövettel is közölték, aki levélben tájékoztatta a magyar kormányt a kedvezőtlen fejleményekről, és gyors megoldást sürgetett.
Az öt kifogásolt pont a „non paper” szerint nem alkuképes. Az első három pont, amely az Országos Bírói Hivatal működésére vonatkozik, úgynevezett „vörös vonal”, vagyis a magyar kormánynak semmilyen mozgástere nincs, míg a negyedik és az ötödik pont ugyan szintén „kötelező”, de a magyar kormánynak maradt mozgástere a megoldást illetően. A magyar kormány egyértelmű figyelmeztetést kapott, hogy a kifogásolt öt pont „nem képezi alku tárgyát”, nem teljesítése esetén pedig „az Európai Bizottság a maga eszközeivel fel fog lépni”.
Amennyiben a magyar kormány az öt kifogásolt pontot elfogadja, és elvégzi a reform korrekcióját, a Velencei Bizottság álláspontja szerint „kihúzza a nemzetközi kritikák méregfogát”. A közlést diplomáciai forrásunk démarche-ként, vagyis hivatalos diplomáciai tiltakozásként is értelmezi.
Politikai nyomásról beszéltek
Az ügy előzménye, hogy Martonyi János külügyminiszter január végén az Európa Tanács, ezen belül a legnagyobb presztízsű tagállami jogászokból álló Velencei Bizottság (tagja például Hanna Suchocka volt lengyel jobboldali kormányfő, Lech Wałęsa harcostársa) állásfoglalását kérte a magyar igazságszolgáltatás átalakításáról. A Bizottság a maga oldaláról a mintegy harminc oldalas véleményben a bírósági reform eredményét úgy összegzi, hogy: “az új bírósági rendszer a maga egészében fenyegeti az igazságszolgáltatás függetlenségét”. Ezen túl a Velencei Bizottság véleménye nem csak rendkívül súlyos következtetéseket, de konkrét kifogásokat is tartalmazott. A bírósági szervezetről és a bírák jogállásáról szóló törvényekről kialakított vélemény szerint ugyanis az Európában példa nélkül álló új rendszer veszélyezteti a bíróság függetlenségét és sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot.
A bírói függetlenség sérelmét okozó rendszerszerű problémákat a kormány által benyújtott módosító javaslat sem orvosolta. A kormány módosításai sem az Európai Bizottság kifogásait, sem a Velencei Bizottság által megfogalmazott kritikákat nem kezelték érdemben, többségében szimbolikus lépéseket tesznek csupán, legalábbis így értékelték az elmúlt hónapokat Brüsszelben. Mindezekkel szemben az Orbán-kormány hivatalos kommunikációja mostanáig arra hivatkozott, hogy a kormánynak konkrét jogi kifogásokról nincs tudomása, a politikai véleményhez pedig nem kíván igazodni. Legutóbb Pelczné Gáll Ildikó, fideszes EP-képviselő fogalmazott az IMF-tárgyalások kapcsán úgy, hogy „rejtélyes, hogy milyen feltételeket támaszt a bizottság hazánkkal szemben a tárgyalások megkezdéséhez”.
Az ATV birtokába került irat ezzel szemben azt bizonyítja, hogy a Velencei Bizottság és az Európai Bizottság olyan egyértelmű elvárásokat fogalmazott meg, amelyek tekintetében a magyar kormánynak nincs kimentési lehetősége, és amelyek teljesítése további egyeztetések tárgyát sem képezhetik.
Újabb démarche?
Brüsszeli forrásaink szerint a magyar kormány által „technikai problémaként” kommunikált egyértelmű tartalmi követelményeket a kormány március óta pontosan ismeri, ám azok teljesítésétől mind a mai napig elzárkózik. A magyar kormány illetékesei írásos feljegyzést is kaptak a „non paper” formájában közölt figyelmeztetésről.
Az Európai Bizottság szóvivője, Olivier Bailly sajtótájékoztatón megerősítette, hogy az Európai Bizottság azt várja Magyarországtól, hogy tegyen meg minden szükséges lépést a befektetői bizalom visszaszerzésére, a megfelelő jogi környezet biztosításával csökkentse a magyar gazdaságra nehezedő nyomást. Ehhez az Orbán-kormánynak az igazságszolgáltatás területén elengedhetetlenül végre kell hajtania a legszükségesebbnek ítélt módosításokat.
Az öt követelmény a bírósági törvény módosítására:
1. Az OBH elnökének döntéseit indokolni kell, ellenük jogorvoslatot kell biztosítani (a német szabályozási minta alapján),
2. Ki kell zárni az OBH elnökének a kilencéves mandátum lejártát követő újraválaszthatóságát, és egyidejűleg meg kell szüntetni annak lehetőségét, hogy a mandátuma lejártát követően tovább folytathassa a tevékenységét; az elnök megbízatása megszűnése esetére a törvénynek biztosítania kell a megfelelő helyettesítés az új elnök megválasztásáig.
3. Sem az OBH elnöke, sem más bírósági vezető nem kaphat jogot arra, hogy ügyeket más bírósághoz áttehessen, mert ez sérti a törvényes bíróhoz való jogon keresztül a tisztességes eljáráshoz való alapvető jogot.
4. Meg kell szüntetni azt a lehetőséget, hogy a bírákat több alkalommal határozott időre nevezhesse ki a köztársasági elnök, sem a bírák, sem a bírósági titkárok esetében nem tartható fenn az „ismételt próbaidő” gyakorlata.
5. Emellett nem tartható fenn a bírák akaratuktól független áthelyezésének lehetősége, valamint a bírói szolgálati viszony ezzel összefüggő automatikus megszüntetésének lehetősége sem.
Mi az a non paper?
Az atv.hu megkérdezte Kerék-Bárczy Szabolcsot, Magyarország volt Los Angeles-i főkonzulját, hogy a diplomáciában mit jelent a „non paper”. A volt diplomata hangsúlyozta: az elnevezés általában megtévesztő. A non paper ugyanis egy olyan, fejléccel ellátott jegyzék, amelyben az egyik ország – illetve jelen esetben az Európai Unió – kifejti az álláspontját a másik országnak.
Kerék-Bárczy közölte: a non paper nincs aláírva és lepecsételve, illetve nincs fejléce. Hangsúlyozta: adott esetbe a non paper lehet teljesen szóbeli, de alapvetően írásos műfaj. Azt mondta: a démarche is lehet non paper. A közlés formáját az információt közölni akaró fél választja meg – tette hozzá a volt Los Angeles-i főkonzul.
Az ATV beszélt Prőhle Gergellyel, a Külügyminisztérium államtitkárával, aki írásban kérte kérdéseinket és hamarosan reagálni fog cikkünk állításaira. Beszéltünk Győri Enikő uniós ügyekért felelős államtitkár sajtóosztályával is, ahonnan szintén visszajelzést ígértek. Amennyiben megkapjuk, a kormányzati álláspontról azonnal beszámolunk.
Üdvözlik Répássy bejelentését
A Velencei Bizottság egyébként üdvözli, hogy Répássy Róbert igazságügyért felelős államtitkár Velencében bejelentette, hogy a kormány az Alkotmánybíróság elé terjeszti a jogegységi eljárás ügyét, különös tekintettel a bírák felügyeleti rendszerére, ahol a bírósági elnököknek jelentéstételi kötelezettségük van a magasabb szintű bíróságok felé, az olyan meghozott ítéletek tekintetében, amelyek eltérnek az addigi bírói gyakorlattól.
Véleményében a Velencei Bizottság elismerte, hogy a korábbi rendszer a hatékonyság növelése érdekében reformra szorult. Annak érdekében, hogy elérjék ezt a célt, a Bizottság azt javasolja, hogy ne csak bírákból álljon az Országos Bírói Tanács, hanem a bírósági rendszer és civil társadalom más elemeiből is.
Végezetül, a magyar hatóságokat arra bátorítják, hogy kérjék ki a Velencei Bizottság véleményét a soron következő évben, hogy értékelje a módosított rendszer működését a gyakorlatban.
Németh Szilárd / Szegő Péter / ml / atv.hu
Az öt kifogásolt pont a „non paper” szerint nem alkuképes. Az első három pont, amely az Országos Bírói Hivatal működésére vonatkozik, úgynevezett „vörös vonal”, vagyis a magyar kormánynak semmilyen mozgástere nincs, míg a negyedik és az ötödik pont ugyan szintén „kötelező”, de a magyar kormánynak maradt mozgástere a megoldást illetően. A magyar kormány egyértelmű figyelmeztetést kapott, hogy a kifogásolt öt pont „nem képezi alku tárgyát”, nem teljesítése esetén pedig „az Európai Bizottság a maga eszközeivel fel fog lépni”.
Amennyiben a magyar kormány az öt kifogásolt pontot elfogadja, és elvégzi a reform korrekcióját, a Velencei Bizottság álláspontja szerint „kihúzza a nemzetközi kritikák méregfogát”. A közlést diplomáciai forrásunk démarche-ként, vagyis hivatalos diplomáciai tiltakozásként is értelmezi.
Politikai nyomásról beszéltek
Az ügy előzménye, hogy Martonyi János külügyminiszter január végén az Európa Tanács, ezen belül a legnagyobb presztízsű tagállami jogászokból álló Velencei Bizottság (tagja például Hanna Suchocka volt lengyel jobboldali kormányfő, Lech Wałęsa harcostársa) állásfoglalását kérte a magyar igazságszolgáltatás átalakításáról. A Bizottság a maga oldaláról a mintegy harminc oldalas véleményben a bírósági reform eredményét úgy összegzi, hogy: “az új bírósági rendszer a maga egészében fenyegeti az igazságszolgáltatás függetlenségét”. Ezen túl a Velencei Bizottság véleménye nem csak rendkívül súlyos következtetéseket, de konkrét kifogásokat is tartalmazott. A bírósági szervezetről és a bírák jogállásáról szóló törvényekről kialakított vélemény szerint ugyanis az Európában példa nélkül álló új rendszer veszélyezteti a bíróság függetlenségét és sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot.
A bírói függetlenség sérelmét okozó rendszerszerű problémákat a kormány által benyújtott módosító javaslat sem orvosolta. A kormány módosításai sem az Európai Bizottság kifogásait, sem a Velencei Bizottság által megfogalmazott kritikákat nem kezelték érdemben, többségében szimbolikus lépéseket tesznek csupán, legalábbis így értékelték az elmúlt hónapokat Brüsszelben. Mindezekkel szemben az Orbán-kormány hivatalos kommunikációja mostanáig arra hivatkozott, hogy a kormánynak konkrét jogi kifogásokról nincs tudomása, a politikai véleményhez pedig nem kíván igazodni. Legutóbb Pelczné Gáll Ildikó, fideszes EP-képviselő fogalmazott az IMF-tárgyalások kapcsán úgy, hogy „rejtélyes, hogy milyen feltételeket támaszt a bizottság hazánkkal szemben a tárgyalások megkezdéséhez”.
Az ATV birtokába került irat ezzel szemben azt bizonyítja, hogy a Velencei Bizottság és az Európai Bizottság olyan egyértelmű elvárásokat fogalmazott meg, amelyek tekintetében a magyar kormánynak nincs kimentési lehetősége, és amelyek teljesítése további egyeztetések tárgyát sem képezhetik.
Újabb démarche?
Brüsszeli forrásaink szerint a magyar kormány által „technikai problémaként” kommunikált egyértelmű tartalmi követelményeket a kormány március óta pontosan ismeri, ám azok teljesítésétől mind a mai napig elzárkózik. A magyar kormány illetékesei írásos feljegyzést is kaptak a „non paper” formájában közölt figyelmeztetésről.
Az Európai Bizottság szóvivője, Olivier Bailly sajtótájékoztatón megerősítette, hogy az Európai Bizottság azt várja Magyarországtól, hogy tegyen meg minden szükséges lépést a befektetői bizalom visszaszerzésére, a megfelelő jogi környezet biztosításával csökkentse a magyar gazdaságra nehezedő nyomást. Ehhez az Orbán-kormánynak az igazságszolgáltatás területén elengedhetetlenül végre kell hajtania a legszükségesebbnek ítélt módosításokat.
Az öt követelmény a bírósági törvény módosítására:
1. Az OBH elnökének döntéseit indokolni kell, ellenük jogorvoslatot kell biztosítani (a német szabályozási minta alapján),
2. Ki kell zárni az OBH elnökének a kilencéves mandátum lejártát követő újraválaszthatóságát, és egyidejűleg meg kell szüntetni annak lehetőségét, hogy a mandátuma lejártát követően tovább folytathassa a tevékenységét; az elnök megbízatása megszűnése esetére a törvénynek biztosítania kell a megfelelő helyettesítés az új elnök megválasztásáig.
3. Sem az OBH elnöke, sem más bírósági vezető nem kaphat jogot arra, hogy ügyeket más bírósághoz áttehessen, mert ez sérti a törvényes bíróhoz való jogon keresztül a tisztességes eljáráshoz való alapvető jogot.
4. Meg kell szüntetni azt a lehetőséget, hogy a bírákat több alkalommal határozott időre nevezhesse ki a köztársasági elnök, sem a bírák, sem a bírósági titkárok esetében nem tartható fenn az „ismételt próbaidő” gyakorlata.
5. Emellett nem tartható fenn a bírák akaratuktól független áthelyezésének lehetősége, valamint a bírói szolgálati viszony ezzel összefüggő automatikus megszüntetésének lehetősége sem.
Mi az a non paper?
Az atv.hu megkérdezte Kerék-Bárczy Szabolcsot, Magyarország volt Los Angeles-i főkonzulját, hogy a diplomáciában mit jelent a „non paper”. A volt diplomata hangsúlyozta: az elnevezés általában megtévesztő. A non paper ugyanis egy olyan, fejléccel ellátott jegyzék, amelyben az egyik ország – illetve jelen esetben az Európai Unió – kifejti az álláspontját a másik országnak.
Kerék-Bárczy közölte: a non paper nincs aláírva és lepecsételve, illetve nincs fejléce. Hangsúlyozta: adott esetbe a non paper lehet teljesen szóbeli, de alapvetően írásos műfaj. Azt mondta: a démarche is lehet non paper. A közlés formáját az információt közölni akaró fél választja meg – tette hozzá a volt Los Angeles-i főkonzul.
Az ATV beszélt Prőhle Gergellyel, a Külügyminisztérium államtitkárával, aki írásban kérte kérdéseinket és hamarosan reagálni fog cikkünk állításaira. Beszéltünk Győri Enikő uniós ügyekért felelős államtitkár sajtóosztályával is, ahonnan szintén visszajelzést ígértek. Amennyiben megkapjuk, a kormányzati álláspontról azonnal beszámolunk.
Üdvözlik Répássy bejelentését
A Velencei Bizottság egyébként üdvözli, hogy Répássy Róbert igazságügyért felelős államtitkár Velencében bejelentette, hogy a kormány az Alkotmánybíróság elé terjeszti a jogegységi eljárás ügyét, különös tekintettel a bírák felügyeleti rendszerére, ahol a bírósági elnököknek jelentéstételi kötelezettségük van a magasabb szintű bíróságok felé, az olyan meghozott ítéletek tekintetében, amelyek eltérnek az addigi bírói gyakorlattól.
Véleményében a Velencei Bizottság elismerte, hogy a korábbi rendszer a hatékonyság növelése érdekében reformra szorult. Annak érdekében, hogy elérjék ezt a célt, a Bizottság azt javasolja, hogy ne csak bírákból álljon az Országos Bírói Tanács, hanem a bírósági rendszer és civil társadalom más elemeiből is.
Végezetül, a magyar hatóságokat arra bátorítják, hogy kérjék ki a Velencei Bizottság véleményét a soron következő évben, hogy értékelje a módosított rendszer működését a gyakorlatban.
Németh Szilárd / Szegő Péter / ml / atv.hu
2012. március 30., péntek
Paczolay: a való élethez került közelebb az Alkotmánybíróság munkája
MTI
2012. március 29., csütörtök
Feladatkörének átalakítását követően a korábbi elvont szerep helyett a való élethez került közelebb az Alkotmánybíróság (Ab) munkája – jelentette ki Paczolay Péter, a testület elnöke csütörtökön Szegeden.
Az idén eddig 450 panasz, indítvány érkezett az Alkotmánybírósághoz, ebből mintegy száz olyan beadvány, amelyben az indítványozó személyes érintettség okán kezdeményezte annak megállapítását, hogy egy adott jogszabály ellentétes az alaptörvénnyel – mondta az elnök az Új kihívások a jogalkalmazásban című konferencián.
Az ilyen ügyek közül Paczolay Péter megemlítette a bírói nyugdíjkorhatárral kapcsolatos beadványt, illetve a nagy energetikai cégeknek a távhő árszabályozásáról rendelkező jogszabály alkotmányosságát vitató keresetét.
Hozzátette: az alkotmányossági panasz, amely így bírói eljárás nélkül is lehetővé teszi a jogalkotói tevékenység kontrollját, bizonyos értelemben helyettesítheti azt a korábbi lehetőséget, hogy az állampolgárok korlátozás nélkül fordulhattak beadványaikkal az Ab-hez.
A keresetek közül 320 olyan, korábban már a testülethez érkezett ügy, amelyet a január 1-je után rendelkezésre álló három hónapos időszak alatt személyes érintettség okán panaszként beadhattak a korábban normakontrollt kérő ügyfelek – tudatta az elnök.
Eddig harminc olyan panasz érkezett a testülethez, amely bírósági döntések alkotmányosságát vitatja. Néhány ügyvéd már szakosodott erre a témára, tőlük sorozatban érkeznek az ilyen indítványok. Az ügyek többsége az előzetes várakozással szemben nem büntetőügy, hanem magánjogi peres ügyekben született bírói döntést kifogásol, illetve a polgári peres eljárás alkotmányellenes alkalmazását állítja – közölte Paczolay Péter.(...)
2012. március 29., csütörtök
Feladatkörének átalakítását követően a korábbi elvont szerep helyett a való élethez került közelebb az Alkotmánybíróság (Ab) munkája – jelentette ki Paczolay Péter, a testület elnöke csütörtökön Szegeden.
Az idén eddig 450 panasz, indítvány érkezett az Alkotmánybírósághoz, ebből mintegy száz olyan beadvány, amelyben az indítványozó személyes érintettség okán kezdeményezte annak megállapítását, hogy egy adott jogszabály ellentétes az alaptörvénnyel – mondta az elnök az Új kihívások a jogalkalmazásban című konferencián.
Az ilyen ügyek közül Paczolay Péter megemlítette a bírói nyugdíjkorhatárral kapcsolatos beadványt, illetve a nagy energetikai cégeknek a távhő árszabályozásáról rendelkező jogszabály alkotmányosságát vitató keresetét.
Hozzátette: az alkotmányossági panasz, amely így bírói eljárás nélkül is lehetővé teszi a jogalkotói tevékenység kontrollját, bizonyos értelemben helyettesítheti azt a korábbi lehetőséget, hogy az állampolgárok korlátozás nélkül fordulhattak beadványaikkal az Ab-hez.
A keresetek közül 320 olyan, korábban már a testülethez érkezett ügy, amelyet a január 1-je után rendelkezésre álló három hónapos időszak alatt személyes érintettség okán panaszként beadhattak a korábban normakontrollt kérő ügyfelek – tudatta az elnök.
Eddig harminc olyan panasz érkezett a testülethez, amely bírósági döntések alkotmányosságát vitatja. Néhány ügyvéd már szakosodott erre a témára, tőlük sorozatban érkeznek az ilyen indítványok. Az ügyek többsége az előzetes várakozással szemben nem büntetőügy, hanem magánjogi peres ügyekben született bírói döntést kifogásol, illetve a polgári peres eljárás alkotmányellenes alkalmazását állítja – közölte Paczolay Péter.(...)
A Velencei Bizottság felértékelődik
mti - 2012. 03. 30. 13:48:57
Az utóbbi hetekben érzékelhető, hogy az unió intézményei, például az Európai Bizottság is jogi szakvéleményként kívánják használni a Velencei Bizottság véleményét - mondta Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke, a testület egyik magyar tagja pénteken Szegeden.
A szegedi politológia és nemzetközi tanulmányok képzés indulásának ötödik évfordulója alkalmából rendezett konferencián a professzor kifejtette, az Európa Tanács (ET) égisze alatt működő Velencei Bizottság célja a tagállamok jogrendszerének vizsgálata.
A tagállamok által delegált független szakemberekből álló, évente négyszer ülésező testület saját kezdeményezésre tanulmányokat készíthet, az ET intézményei, vagy a strasbourgi szervezet egyik tagállamának felkérésére véleményt fogalmazhat meg arról, hogy egy-egy jogszabály megfelel-e az európai, illetve a nemzetközi normáknak - közölte a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) politológia szakját is vezető szakember.
Emlékeztetett, hogy a magyar kormány először 1995-ben, az alkotmánykoncepció elkészítésekor kérte ki a bizottság álláspontját. Az utóbbi időben pedig több alkalommal is foglalkozott a testület Magyarországgal, az alaptörvénnyel összefüggő egyes kérdésekkel, a bírósági törvénnyel, valamint a vallásszabadságról alkotott jogszabállyal, további négy-öt vélemény elkészítése pedig jelenleg is folyamatban van.
Trócsányi László, Magyarország párizsi nagykövete, az SZTE Európa-tanulmányok Központ igazgatója, a Velencei Bizottság Magyarországot képviselő másik, (pót)tagja előadásában elmondta, az utóbbi időszakban az információs és kommunikációs forradalom következtében egyre felértékelődik a társadalmi diplomácia, a nem kormányzati szervezetek és a média szerepe.
A civil diplomácia részesei lehetnek az egyetemek is, amelyek bár nem hivatalos állami szervek, széles körű nemzetközi oktatási kapcsolataik révén fontos szerepet tölthetnek be - közölte a professzor.
Az utóbbi hetekben érzékelhető, hogy az unió intézményei, például az Európai Bizottság is jogi szakvéleményként kívánják használni a Velencei Bizottság véleményét - mondta Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke, a testület egyik magyar tagja pénteken Szegeden.
A szegedi politológia és nemzetközi tanulmányok képzés indulásának ötödik évfordulója alkalmából rendezett konferencián a professzor kifejtette, az Európa Tanács (ET) égisze alatt működő Velencei Bizottság célja a tagállamok jogrendszerének vizsgálata.
A tagállamok által delegált független szakemberekből álló, évente négyszer ülésező testület saját kezdeményezésre tanulmányokat készíthet, az ET intézményei, vagy a strasbourgi szervezet egyik tagállamának felkérésére véleményt fogalmazhat meg arról, hogy egy-egy jogszabály megfelel-e az európai, illetve a nemzetközi normáknak - közölte a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) politológia szakját is vezető szakember.
Emlékeztetett, hogy a magyar kormány először 1995-ben, az alkotmánykoncepció elkészítésekor kérte ki a bizottság álláspontját. Az utóbbi időben pedig több alkalommal is foglalkozott a testület Magyarországgal, az alaptörvénnyel összefüggő egyes kérdésekkel, a bírósági törvénnyel, valamint a vallásszabadságról alkotott jogszabállyal, további négy-öt vélemény elkészítése pedig jelenleg is folyamatban van.
Trócsányi László, Magyarország párizsi nagykövete, az SZTE Európa-tanulmányok Központ igazgatója, a Velencei Bizottság Magyarországot képviselő másik, (pót)tagja előadásában elmondta, az utóbbi időszakban az információs és kommunikációs forradalom következtében egyre felértékelődik a társadalmi diplomácia, a nem kormányzati szervezetek és a média szerepe.
A civil diplomácia részesei lehetnek az egyetemek is, amelyek bár nem hivatalos állami szervek, széles körű nemzetközi oktatási kapcsolataik révén fontos szerepet tölthetnek be - közölte a professzor.
2012. március 28., szerda
Mi maradhat Obama reformjából?
Megmaradhat Barack Obama elnök egészségügyi törvénycsomagjának egy része, annak ellenére is, hogy a bírói kérdések irányultságából sejthető: a törvény központi elemét, a kötelező egészségbiztosítást valószínűleg el fogja véreztetni az amerikai legfelsőbb bíróság.
Ez derült ki szerdán, a legfelsőbb bíróság tárgyalásának harmadik napján, amelyen az Obama-elnökség legfontosabb vívmányának tartott egészségügyi reform alkotmányosságát vizsgálták.
A testület várhatóan június végén hozza majd meg ítéletét a 2700 oldalas, mintegy csaknem félezer rendelkezést tartalmazó törvénycsomagról. A verdikt nemcsak az elnök újraválasztására lehet majd hatással, de jogi szakértők szerint nemzedékekre meghatározza majd a szövetségi kongresszus hatáskörét.
A 2010-ben elfogadott törvény a betegek védelméről és megfizethető ellátásáról teljes egészében 2014-ben lépne életbe, de annak rendelkezéseit az Egyesült Államok 50 tagállamából 26 megtámadta, és a felperesek között szerepel a Független Üzleti Nemzeti Szövetség és több magánszemély.
A legfelsőbb bíróságnak 4 liberális és 5 konzervatív tagja van. Az utóbbiak kérdéseiből arra lehetett következtetni: ezek a bírók határozottan elvetik, hogy a szövetségi kormányzatnak és a kongresszusnak joga lenne bármilyen kereskedelmi termék - így betegbiztosítás - megvásárlására kötelezni az amerikaiakat. A kormány álláspontja szerint viszont az egészségbiztosítás különleges termék, mert élete valamely szakaszában minden amerikainak óhatatlanul igénybe kell vennie az egészségügyi ellátást.
A testület ugyanakkor nem adta jelét annak, hogy teljes egészében vissza kívánná vonatni a csomagot. A törvény a kormány eredeti szándékai szerint a mintegy 50 millió biztosítással nem rendelkező amerikai közül mintegy 30 millióra terjesztette volna ki a megfizethető egészségügyi ellátást, a biztosítóknak pedig egyúttal megtiltotta volna, hogy azoktól, akiknek egészségügyi problémájuk van, magasabb díjat szedjen, mint az egészségesektől.
A legfelsőbb bíróság háromnapos, "történelmi" tárgyalássorozata után kérdésessé vált, hogy a kötelező biztosítás bevezetésének elvetése után miből lehet majd finanszírozni a csomag számos rendelkezését. A testület egyebek mellett nem volt antagonisztikus azzal szemben, hogy jelentősen - becslések szerin 17 millió fővel - növekedjen azoknak a száma, akiket jogosultak lehetnek a legszegényebbek betegellátását célzó Medicaid program szolgáltatásaira.
Josh Earnest fehér házi szóvivő szerdán kijelentette: az Obama-kormányzat továbbra is bizonyos benne, hogy az egészségügyi törvény megfelel az alkotmánynak és óvott attól, hogy a bírói kérdések alapján vonjanak le következtetést a várható ítélet tartalmáról. Rámutatott, hogy az igazságügyi minisztérium jogászainak az alsóbb szintű bíróságokon hasonlóan szigorú kérdésekre kellett megfelelniük, mint amilyeneket most a legfelső bírói testület megfogalmazott, a törvényszékek mégis a csomag javára ítéltek.
Az egészségügyi csomaggal kapcsolatban eddig hat körzeti szövetségi bíró foglalt állást; ebből három támogatta, ugyanennyi pedig alkotmányellenesnek minősítette a törvényt. Másodfokon egy szövetségi fellebbviteli bíróság igazat adott a felpereseknek, kettő ellenük döntött, egy pedig elutasította az ügy tárgyalását.
Forrás: MTI
Ez derült ki szerdán, a legfelsőbb bíróság tárgyalásának harmadik napján, amelyen az Obama-elnökség legfontosabb vívmányának tartott egészségügyi reform alkotmányosságát vizsgálták.
A testület várhatóan június végén hozza majd meg ítéletét a 2700 oldalas, mintegy csaknem félezer rendelkezést tartalmazó törvénycsomagról. A verdikt nemcsak az elnök újraválasztására lehet majd hatással, de jogi szakértők szerint nemzedékekre meghatározza majd a szövetségi kongresszus hatáskörét.
A 2010-ben elfogadott törvény a betegek védelméről és megfizethető ellátásáról teljes egészében 2014-ben lépne életbe, de annak rendelkezéseit az Egyesült Államok 50 tagállamából 26 megtámadta, és a felperesek között szerepel a Független Üzleti Nemzeti Szövetség és több magánszemély.
A legfelsőbb bíróságnak 4 liberális és 5 konzervatív tagja van. Az utóbbiak kérdéseiből arra lehetett következtetni: ezek a bírók határozottan elvetik, hogy a szövetségi kormányzatnak és a kongresszusnak joga lenne bármilyen kereskedelmi termék - így betegbiztosítás - megvásárlására kötelezni az amerikaiakat. A kormány álláspontja szerint viszont az egészségbiztosítás különleges termék, mert élete valamely szakaszában minden amerikainak óhatatlanul igénybe kell vennie az egészségügyi ellátást.
A testület ugyanakkor nem adta jelét annak, hogy teljes egészében vissza kívánná vonatni a csomagot. A törvény a kormány eredeti szándékai szerint a mintegy 50 millió biztosítással nem rendelkező amerikai közül mintegy 30 millióra terjesztette volna ki a megfizethető egészségügyi ellátást, a biztosítóknak pedig egyúttal megtiltotta volna, hogy azoktól, akiknek egészségügyi problémájuk van, magasabb díjat szedjen, mint az egészségesektől.
A legfelsőbb bíróság háromnapos, "történelmi" tárgyalássorozata után kérdésessé vált, hogy a kötelező biztosítás bevezetésének elvetése után miből lehet majd finanszírozni a csomag számos rendelkezését. A testület egyebek mellett nem volt antagonisztikus azzal szemben, hogy jelentősen - becslések szerin 17 millió fővel - növekedjen azoknak a száma, akiket jogosultak lehetnek a legszegényebbek betegellátását célzó Medicaid program szolgáltatásaira.
Josh Earnest fehér házi szóvivő szerdán kijelentette: az Obama-kormányzat továbbra is bizonyos benne, hogy az egészségügyi törvény megfelel az alkotmánynak és óvott attól, hogy a bírói kérdések alapján vonjanak le következtetést a várható ítélet tartalmáról. Rámutatott, hogy az igazságügyi minisztérium jogászainak az alsóbb szintű bíróságokon hasonlóan szigorú kérdésekre kellett megfelelniük, mint amilyeneket most a legfelső bírói testület megfogalmazott, a törvényszékek mégis a csomag javára ítéltek.
Az egészségügyi csomaggal kapcsolatban eddig hat körzeti szövetségi bíró foglalt állást; ebből három támogatta, ugyanennyi pedig alkotmányellenesnek minősítette a törvényt. Másodfokon egy szövetségi fellebbviteli bíróság igazat adott a felpereseknek, kettő ellenük döntött, egy pedig elutasította az ügy tárgyalását.
Forrás: MTI
Alkotmányellenes a román kommunistatörvény
Alkotmányellenesnek mondta a román lusztrációs törvényt a román alkotmánybíróság. Ez a törvény a kommunista tisztségviselőket tiltotta volna el öt évre a közélettől, a legfelsőbb bíróság azonban megóvta azt. Az óvásnak helyt adott az alkotmánybíróság.
A legfelső bíróság a bírák és ügyészek szakmai szervezetének javaslatára kért normakontrolt.
A képviselőház február végén fogadott el törvényt a volt kommunista tisztségviselők átvilágításáról. A jogszabály öt évre eltiltja a közélettől azokat, akik a Román Kommunista Pártban vezető funkciókat töltöttek be központi és megyei szinten. A parlament már 2010-ben megszavazta ezt a törvényt, ám azt is visszautasította az alkotmánybíróság.
MTI
A legfelső bíróság a bírák és ügyészek szakmai szervezetének javaslatára kért normakontrolt.
A képviselőház február végén fogadott el törvényt a volt kommunista tisztségviselők átvilágításáról. A jogszabály öt évre eltiltja a közélettől azokat, akik a Román Kommunista Pártban vezető funkciókat töltöttek be központi és megyei szinten. A parlament már 2010-ben megszavazta ezt a törvényt, ám azt is visszautasította az alkotmánybíróság.
MTI
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)