Szabó Máté az MTI-nek nyilatkozva azt mondta, hogy a társadalmi katasztrófa veszélye csak összefogással hárítható el, ehhez pedig konszenzusra lenne szükség.
Az általános jogok biztosa szerint a társadalom egyre szélesebb csoportjai érzik úgy, hogy sérülnek alapvető jogaik, a szűkösség megannyi formája, a különböző társadalmi csoportokat eltérő módon, de egyaránt sújtó válság jól kitapintható a kilakoltatott adósokkal, az új Munka törvénykönyvével, vagy éppen a felsőoktatás átalakításával kapcsolatos panaszokban.
Az eredeti foglalkozását tekintve társadalomtudós, politológus egyetemi tanár úgy látja, hogy a negyedik éve tartó világválságnak, illetve a magyar kormányok erre adott kapkodó, esetenként egymásnak ellentmondó, hatásaiban végiggondolatlan intézkedéseinek kedvezőtlen hatásai összeadódnak, egymást felerősítik. A társadalom egyre szélesebb rétegeiben kialakuló akut válságjelenségek már össztársadalmi katasztrófával fenyegetnek, és ebben a kényszerhelyzetben a kormány mint valamiféle "szuper katasztrófavédelmi hivatal", próbálja az éppen legsürgősebb intézkedéseket meghozni, de hiába van meg a politikai felhatalmazás a radikális válságkezelő intézkedésekhez, a gyökeres átalakításhoz, "egyedül nem megy" - hangsúlyozta. A válságkezelés ezúttal csak a konszolidáció és a konszenzus mechanizmusain keresztül vezethet sikerre - fűzte hozzá.
Véleménye szerint a kormány és a kétharmados parlamenti többség "tűzoltómunkája" természeténél fogva óhatatlanul hibák sorozatához vezet. Ezt nemcsak a szakma, vagy a külföldön megfogalmazott kritikák jelzik, de maga a kormány is elismerte: számos korrekcióra szorul a jogalkotás. Általa mértékadónak nevezett vélemények szerint a 2011-ben megszületett mintegy 300 törvény harmada súlyos kodifikációs hibáktól szenved, ami csak növeli az ország gondjait. Az átfogó átalakításoknak pedig még koránt sincs vége: többek között zajlik a politikai szféra kereteit, az ország sorsát döntően meghatározó választási törvény és párttörvény előkészítése, vagy éppen az emberek mindennapjait ezernyi módon befolyásoló járások kialakítása.
Szükség van konszolidációra
Szabó Máté szerint éppen ezért van égető szüksége az országnak a konszolidációra. De nem csupán a rohanó, túlterhelt jogalkotás, jogalkalmazás terén, hanem ennél sokkal szélesebb értelemben is. Az elit különböző csoportjainak kell végre megtalálniuk a minimális konszenzust legalább az alapvető célokat, az alkotmányos intézmények rendeltetését és működtetését, a politikai verseny elemi szabályait és a társadalmi szolidaritás módozatait tekintve, mert széles körű összefogás nélkül a jelenlegi válság társadalmi katasztrófához vezethet és szétszakíthatja az országot - figyelmeztetett.
Az ombudsman szerint az adhat okot optimizmusra, hogy a magyarok sokasodó problémáik, romló, esetenként már-már kilátástalan helyzetük dacára még mindig itt akarnak élni, a hazájukban keresik boldogulásukat. Ez különösen abban az összehasonlításban örvendetes, hogy Közép-Kelet-Európa más országaiban mennyire teret nyertek az ezzel ellentétes életstratégiák. Bulgária, Románia, de még Lengyelország is, nem beszélve a volt Szovjetunió egykori tagköztársaságairól, milliós nagyságrendben veszti el a fiatal és középgeneráció vállalkozókedvű, innovatív csoportjait, akik ahelyett, hogy hazájuk gazdasági, társadalmi, közéleti folyamatait pezsdítenék fel, elindulnak, hogy másutt keressenek jobb életlehetőségeket és külföldről támogassák otthonmaradt, kiszolgáltatott helyzetű honfitársaikat.
Mint megjegyezte: Magyarországon az elvándorlás még csak egy-egy olyan versenyképes szakmában figyelhető meg, ahol nagyon drasztikus a hazai és a nyugat-európai anyagi, erkölcsi megbecsülés közti különbség. Az elitnek azonban addig kellene kezelnie a helyzetet, kialakítania soraiban az összefogáshoz szükséges minimális konszenzust, amíg a fiatal és középgeneráció túlnyomó többsége még az országhatárokon belül képzeli el jövőjét. Ez az ország az elmúlt száz év során annyiszor vesztette el hol szociális, hol politikai okokból az éppen aktuális történelmi helyzetben vesztes pozícióba került, de egyébként kreatív, mobil társadalmi csoportjait, hogy még egy ilyen érvágást nehezen heverne ki. Nem szabad hagyni, hogy a fiatal generációkban követendő életstratégiává váljon az anyagi, elhelyezkedési problémák miatti elvándorlás.
A válságból unortodox intézkedésekkel kitörni igyekvő ország iránti élénk nemzetközi érdeklődés az általános jogok biztosának hivatalában is érzékelhető. A biztos elmondta: az év első két hónapjában szinte egymásnak adták nála a kilincset az Európai Parlament Magyarországon vizsgálódó képviselői, de több nagykövet is személyesen tájékozódott. "Igyekszünk a valós összefüggéseket megismertetni, a kritikusnak tűnő pontokon tisztázni a félreértéseket, mert érezhető, hogy egyesek nem mindig pontos háttérismereteken alapuló, ámde annál erősebb meggyőződésekkel érkeznek Magyarországra" - fűzte hozzá.
A szaporodó panaszokról Szabó Máté elmondta: míg korábban négy biztosnak volt évi összesen mintegy nyolcezer ügye, addig idén az első két hónapban az egyetlen ombudsmani hivatalhoz mintegy ezer panasz érkezett. A segélykérések tartalmában is jelentős elmozdulás figyelhető meg a klasszikus szabadságjogokkal kapcsolatos területektől, mint például a gyülekezési jog, vagy a legkiszolgáltatottabb csoportok, például fogvatartottak, fogyatékosok helyzete, az olyan jellegű sérelmek felé, melyek az ország aktuális helyzetével szorosabban összefüggnek, mint például az adósok kilakoltatása, a munkaerőpiacról kiszorulók csökkenő szociális ellátása, a magán-nyugdíjpénztárak, és a korkedvezményes nyugdíjak ügye, az új munka törvénykönyve, vagy a felsőoktatás drasztikus, nagyarányú és az érintettek számára felkészülési időt nem hagyó átalakítása.
Szabó Máté az MTI-nek nyilatkozva azt mondta, hogy a társadalmi katasztrófa veszélye csak összefogással hárítható el, ehhez pedig konszenzusra lenne szükség.
"A szűkösség megannyi formája, a különböző társadalmi csoportokat eltérő módon, de egyaránt sújtó válság jól kitapintható az emberek panaszaiban" - jegyezte meg Szabó Máté.
A jelenlegi helyzetben a jogvédelem nehezen őrizheti meg pozícióit, ezért is fontos a hatékonyság javítása - fűzte hozzá az ombudsman, aki szerint erre jó lehetőséget biztosít a január elsejétől bővülő hatáskör és a modellváltás, az egyombudsmanos rendszerre való áttérés. Ennek keretében az adatvédelmi és információszabadsággal kapcsolatos kérdések egy új hivatalhoz, a Péterfalvi Attila vezette Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságához kerültek, két korábbi ombudsman, a kisebbségi területet felügyelő Kállai Ernő, valamint Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek biztosa pedig az Alapvető Jogok Biztosának hivatalában helyettesként tevékenykedik tovább. Mindkettőjüknek saját irodája van, feladatuk, hogy korábbi területeiket figyeljék és vizsgálatot kezdeményezzenek.
A két helyettes jelenleg keresi a helyét az új szabályok keretei között az egységes intézmény sikere érdekében - jegyezte meg Szabó Máté.
Megújult az ombudsmani rendszer
A biztos szerint az egyombudsmanos rendszer előnye, hogy közös szempontokat alakíthatnak ki a jogvédő munkában a vizsgálatok megindításától a statisztikai nyilvántartásig. Az általános jogok biztosa törekszik arra is, hogy javítsa a koordinációt más állami jogvédő szervezetekkel, például a Független Rendészeti Panasztestülettel, az oktatási jogok biztosával és az Egyenlő Bánásmód Hivatalával annak érdekében, hogy a párhuzamosságokat kiszűrjék és az erőforrásokat minél hatékonyabban használják fel.
Az ombudsmani rendszer nemcsak struktúrájában újult meg, de hatáskörei is jelentősen bővültek. Ez évtől már az állami szférán túl is vizsgálódhat, döntően a gazdasági szervezeteknél például környezetvédelmi, munkajogi, vagy akár az emberi méltósághoz fűződő ügyekben.
Az Alkotmánybírósághoz fordulás lehetősége jelentős mértékben átalakult a magyar jogrendben. Két évtized után megszűnt az actio populáris, azaz, hogy gyakorlatilag bármely állampolgár kérhesse bármely jogszabály utólagos normakontrollját az Ab-től. Januártól az országgyűlés egynegyede és a kormány mellett csak az ombudsmannak van lehetősége absztrakt, konkrét esettől, eljárástól független alkotmányossági felülvizsgálatot kérni, ami jelentősen felértékeli az ombudsman intézményét. Ezután a hivatal egyik kiemelt feladata lesz az emberek panaszaiból leszűrhető alkotmányos visszásságok egyes jogszabályokban meghúzódó okainak feltárása, és ez alapján az alkotmánybírósági indítványok kimunkálása - mondta Szabó Máté.
A hivatal első két hónapjában szinte naponta érkezett az Ab-hoz fordulásra okot adó állampolgári beadvány, például a felsőoktatási törvény, az egyesülési jog, a sztrájktörvény, a devizahitel-törlesztésről szóló jogszabály, a nyugdíj és a magánnyugdíjpénztári tagság, illetve adójogszabályok egyes rendelkezéseivel kapcsolatban - mondta az ombudsman, aki a napokban az alaptörvény tavaly év végén elfogadott átmeneti rendelkezései miatt fordult az Ab-hoz. Aggályosnak tartja ugyanis, hogy ezek a rendelkezések több ponton is "egyértelműen nem átmeneti jellegű" szabályokat tartalmaznak, és önmagukat az alaptörvény részének minősítik. Ez az első eset, hogy a biztos állampolgári beadvány alapján kezdeményez utólagos normakontrollt az Ab-n.
Az új alaptörvény átmeneti rendelkezései kimondják többek között azt, hogy a mai magyar jogállam nem épülhet a kommunista rendszer bűneire, az MSZP a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) jogutódjaként osztozik minden felelősségben, amellyel az állampárt terhelhető, valamint, hogy az Országos Bírósági Hivatal elnöke bármely ügyben kijelölheti az eljáró bíróságot, és a legfőbb ügyész is eldöntheti, hogy mely bíróság előtt emel vádat.
Fenntartja indítványait
Szabó Máté fenntartja korábbi alkotmánybírósági indítványait is, így például a jogszerű rendőri intézkedésnek való ellenszegülés, vagy a guberálás és a közterületek életvitelszerű használatának ügyében. Továbbá idén is tucatnyi vizsgálat indul hivatalból például az idősotthonokkal, a fogvatartottak helyzetével, a katasztrófavédelemmel, a fiatalok elhelyezkedési lehetőségeivel, az ügyvédséggel, a vörösiszap-katasztrófával és a paksi atomerőművel kapcsolatban.
Az ombudsmani vizsgálatok hatékonyságáról, a vizsgált területeket felügyelő állami szervek együttműködési készségéről szólva Szabó Máté elmondta: hagyományosan nagyobb a fogadókészség a szociális, egészségügyi, oktatási területen, ahol az ombudsman ajánlásainak hozzávetőleg a kétharmadát igyekeznek megfogadni, ugyanakkor például a belügyi szervek ennél kisebb nyitottsággal fogadják az ombudsman megkereséseit, holott például a 14-18 év közötti fiatalokat szabálysértés miatt sújtó szabadságelvonások hazai gyakorlata a nemzetközi egyezményekkel ellentétes és egy európai jogállamban teljességgel elfogadhatatlan.
A jogszabály-előkészítéssel kapcsolatban a biztos szóvá tette, hogy miközben egyeztetés címén technikai szabályok tömkelegét zúdítják más állami szervek a hivatalra, elmarad az érdemi konzultáció olyan nagy fontosságú, mindennapi életviszonyok tömegeit szabályozni hivatott törvények kodifikációjánál, mint például a Polgári törvénykönyv, vagy a járások kialakítása. Hozzátette: éves beszámolóit három éve nem tárgyalta meg a Parlament plenáris ülése, a tavalyi évről szólót várhatóan néhány hét múlva mutatja be a biztos. Szabó Máté 1980-ban diplomázott az ELTE jogi karán, 1984-től az egyetem politológia tanszékén dolgozott, 1990-től a tanszék egyetemi docense, 1995-től egyetemi tanára, 1999-től vezetője. Eközben a 2001-ben létrejött Politikatudományi Intézet első igazgatója is volt 9 éven át, 2010-ig. Szabó Mátét 2007 őszén az Országgyűlés hat évre az állampolgári jogok országgyűlési biztosává választotta.
http://www.hirado.hu/Hirek/2012/03/18/11/Ombudsman_tarsadalmi_katasztrofa_fenyeget.aspx?p=2
2012. március 18., vasárnap
2012. március 15., csütörtök
Alkotmánymódosítást vár Orbántól a Velencei Bizottság
2012. március 15., csütörtök, 19:03 • Utolsó frissítés: 1 órája
Szerző: Folk György / Brüsszel
A magyar kormánynak az alaptörvényt is módosítania kell az Európa Tanács Velencei Bizottságának igazságügyi reformunkról szóló véleménye szerint - olvasható ki a hvg.hu birtokába jutott tervezetből.
Az immár tíz magyar ügyben is vizsgálódó Velencei Bizottság (VB) pénteki ülésén fogadja el azt a jelentést, amely elismeri, szükség volt a magyar igazságügy reformjára, beleértve a bírók jogállásáról és javadalmazásáról és a bíróságok felépítéséről és adminisztrációs rendszeréről szóló törvényeket. Egyúttal jelzi, hogy vannak jó elemek is az átalakításokban, viszont nyomatékosan felhívja a figyelmet, hogy a reformok egésze az igazságügy függetlenségét fenyegeti. Többek között ezt tartalmazza a hvg.hu birtokába került jelentéstervezet.
A fő gondot a VB az Országos Bírói Hivatal (OBH) elnökének kezében koncentrálódó túlzott hatalomban látja, aki egy személyben hozhat döntéseket. Véleménye szerint nincs még egy olyan tagállama a 47 országot számláló nemzetközi alap- és emberjogi szervezetnek, ahol ennyire fontos hatalmak kerültek egy kézbe, beleértve a bírák és vezető igazságügyi tisztviselők kiválasztását. Ezért az, hogy az OBH vezetőjét a miniszterelnök választja ki, nem nyugtatja meg a Velencei Bizottságot. Kifogásolják továbbá a rendkívül hosszú, kilencéves mandátumát és azt, hogy megválasztását nem konzultálják meg a vezető bírói testület tagjaival, akik ráadásul nem is rendelkeznek semmilyen használható kontrollal az OBH vezetője felett.
Azt is kifogásolja a szervezet, hogy Handó Tünde OBH-elnöknek erős hatalma van a bírók kinevezésében. Nem megfelelő a vélemény szerint a bírókra vonatkozó ismétlődő próbaidők alkalmazása, és a durva következmények, ha egy bíró visszautasítja szintén az OBH vezetője által eldöntött áthelyezését. Komolyan aggódik végül a VB az OBH elnökének azon joga miatt, hogy saját hatáskörében dönthet az ügyek áthelyezéséről más bíróságokra.
Szemben Európával
Ez alapján a szervezet arra jutott, hogy a reform alapvető részei nemcsak ellentétesek az igazságügyre és különösen annak függetlenségére vonatkozó európai standardokkal, de az Európai Emberjogi Konvenció tisztességes eljáráshoz való jogról szóló hatodik cikkelyével is.
Az Európai Bizottságban növekvő aggodalommal és elégedetlenséggel figyelik Orbán Viktor kormányát
A jelentés megjegyzi, hogy már az új alkotmányról szóló véleményükben reményüket fejezték ki, hogy az ajánlásokat figyelembe veszi az Orbán-kormány. Erre egyébként nyomatékosan felhívta a magyar kormány figyelmét az unió alapjogi biztosa, Viviane Reding, és szintén erre szólított fel az Európai Parlament határozata. A VB továbbra is azon az állásponton van, hogy az igazságügy függetlensége, beleértve a vonatkozó törvényekbe beépített fékek és ellensúlyok rendszerét is, szükségessé teszi a törvények mellett az alkotmány módosítását is. Végül a Velencei Bizottság kijelenti, kész továbbra is segíteni a magyar kormányt a rossz intézkedések kijavításában.
Az ajánlás azért is különösen kellemetlen Orbán Viktor kormányának, mert a kormányfő március 15-i beszédében éppen azt mondta, hogy kiáll az alaptörvény mellett, és nem hagyja, hogy mások beleszóljanak.
Az egyházügyi törvényt is módosítani kellene
A Velencei Bizottság szintén elfogadja az egyházügyi törvényről szóló jelentést is, amelyben úgy fogalmaznak, hogy a törvény ugyan alapjaiban megfelel a vallásos gondolati szabadság európai alapelveinek, viszont számos eleme nincs összhangban a nemzetközi standardokkal. Mint írták, a jogszabály ugyanis számos önkényes feltételt támaszt a egyházként való elismeréshez, ráadásul a Velencei Bizottság az egyházak elfogadásának gyakorlatát mindenképpen felülvizsgálná. Kifogásolja a vélemény, ahogy minden átmenet nélkül hirtelen több száz egyház veszítette el egyházi státuszát, amely nehezen egyeztethető össze bármilyen nemzetközi normavilággal. A jogászok továbbá diszkriminatívnak tekintik az el nem ismert egyházakra vonatkozó, a törvényben meghatározott bánásmódot is. A Velencei Bizottság ezért az egyházakról szóló törvény módosítását is elvárja a magyar kormánytól.
További, az Európa Tanácsban vizsgált magyar törvények
A Velencei Bizottság és az Európa Tanács szervezetei az eddigi nyolc helyett immár tíz kérdésben vizsgálódnak. Eszerint az első körben vizsgált igazságügyi reform, az egyházügyi és a választási törvények, valamint a második körben kifogásolt információs szabadságról, alkotmánybíróságról, az ügyészségről, a kisebbségekről és a családvédelemről szóló rendelkezések mellett immár a médiatörvényt és az Alaptörvényhez fűzött átmeneti rendelkezéseket is górcső alá veszik.
Utóbbi kettő közül a médiaszabályozást az Európa Tanács (ET) jogi szolgálata vizsgálja. Az alkotmány átmeneti rendelkezései - amelyeket 2011 karácsonya előtt rohamtempóban fogadott el a magyar parlament és egyebek mellett a rendkívüli adó kivetését, a szocialistákat a korábbi kormányzati lépésekért bűnösnek kikiáltó passzusokat és az új alkotmányba rögzített eladósodottsági plafont két évre kiiktató kitételt tartalmazzák - vizsgálatát is kérte Navracsics Tibor igazságügy miniszter. Igaz, nem önként, forrásunk szerint az ET jelezte, amennyiben nem kéri önként a magyar kormány, ők indítják meg a vizsgálatot.
Az átmeneti rendelkezéseket egyébként Szabó Máté ombudsman is megtámadta az Alkotmánybíróságnál. Szerinte ugyanis törvénytelenek ezek a passzusok, mivel a régi alkotmány nem tette lehetővé alkotmányerejű rendelkezések elfogadását, miközben ezeket még annak érvénye alatt fogadta el a magyar parlament.
Változó ütemezés
Brüsszeli és hazai forrásaink szerint is jelentős változás állt be a dossziék vizsgálatának időzítésében és sürgősségében is. Informátoraink szerint a korábbi bizakodó légkör, amelyben az Európai Unió és az ET is gyors megoldást és kompromisszumkész magyar kormányzati hozzáállást remélt, elpárologni látszik. Emellett komoly aggodalmakat váltottak ki mind Brüsszelben, mind a strasbourgi székhelyű ET-ben a konzultáció nélkül, átláthatatlan módon előkészített a törvények és az alkotmány elfogadásának körülményei. Szintén aggódnak amiatt, hogy a döntések összességüket tekintve a jelenlegi kormány bebetonozását segítik az ellenzék és a civil szféra kárára. Emiatt átfogóan fogják vizsgálni a Fidesz tavalyi törvényalkotási hullámának hatásait.
Ezt erősíti, hogy a hvg.hu-nak nyilatkozó, az ET plenáris ülésein az MSZP színeiben Magyarországot képviselő Harangozó Gábor parlamenti képviselő szerint egyre valószínűbb, hogy csak az októberi ET-ülésen döntenek mind a tíz dosszié ismeretében arról, elinduljon-e a monitoring eljárás Magyarország ellen. Harangozó szerint mivel az unióhoz már csatlakozott tagállam ellen eddig soha nem indult az emberi és alapjogok súlyos megsértése esetén kezdeményezhető eljárás, egyedi esettel állnak szembe a szakértők, emiatt "nagyon óvatos megközelítést követel tőlük a feladat". A volt EP-képviselőként európai ügyekben jártas honatya szerint azonban bizalomkeltő, hogy az érintett nemzetközi szervezetek, így az EBESZ, az ET, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az EU rendkívül szorosan együttműködnek Magyarország ügyében.
http://hvg.hu/itthon/20120315_velencei_bizottsag_alkotmany#rss
Szerző: Folk György / Brüsszel
A magyar kormánynak az alaptörvényt is módosítania kell az Európa Tanács Velencei Bizottságának igazságügyi reformunkról szóló véleménye szerint - olvasható ki a hvg.hu birtokába jutott tervezetből.
Az immár tíz magyar ügyben is vizsgálódó Velencei Bizottság (VB) pénteki ülésén fogadja el azt a jelentést, amely elismeri, szükség volt a magyar igazságügy reformjára, beleértve a bírók jogállásáról és javadalmazásáról és a bíróságok felépítéséről és adminisztrációs rendszeréről szóló törvényeket. Egyúttal jelzi, hogy vannak jó elemek is az átalakításokban, viszont nyomatékosan felhívja a figyelmet, hogy a reformok egésze az igazságügy függetlenségét fenyegeti. Többek között ezt tartalmazza a hvg.hu birtokába került jelentéstervezet.
A fő gondot a VB az Országos Bírói Hivatal (OBH) elnökének kezében koncentrálódó túlzott hatalomban látja, aki egy személyben hozhat döntéseket. Véleménye szerint nincs még egy olyan tagállama a 47 országot számláló nemzetközi alap- és emberjogi szervezetnek, ahol ennyire fontos hatalmak kerültek egy kézbe, beleértve a bírák és vezető igazságügyi tisztviselők kiválasztását. Ezért az, hogy az OBH vezetőjét a miniszterelnök választja ki, nem nyugtatja meg a Velencei Bizottságot. Kifogásolják továbbá a rendkívül hosszú, kilencéves mandátumát és azt, hogy megválasztását nem konzultálják meg a vezető bírói testület tagjaival, akik ráadásul nem is rendelkeznek semmilyen használható kontrollal az OBH vezetője felett.
Azt is kifogásolja a szervezet, hogy Handó Tünde OBH-elnöknek erős hatalma van a bírók kinevezésében. Nem megfelelő a vélemény szerint a bírókra vonatkozó ismétlődő próbaidők alkalmazása, és a durva következmények, ha egy bíró visszautasítja szintén az OBH vezetője által eldöntött áthelyezését. Komolyan aggódik végül a VB az OBH elnökének azon joga miatt, hogy saját hatáskörében dönthet az ügyek áthelyezéséről más bíróságokra.
Szemben Európával
Ez alapján a szervezet arra jutott, hogy a reform alapvető részei nemcsak ellentétesek az igazságügyre és különösen annak függetlenségére vonatkozó európai standardokkal, de az Európai Emberjogi Konvenció tisztességes eljáráshoz való jogról szóló hatodik cikkelyével is.
Az Európai Bizottságban növekvő aggodalommal és elégedetlenséggel figyelik Orbán Viktor kormányát
A jelentés megjegyzi, hogy már az új alkotmányról szóló véleményükben reményüket fejezték ki, hogy az ajánlásokat figyelembe veszi az Orbán-kormány. Erre egyébként nyomatékosan felhívta a magyar kormány figyelmét az unió alapjogi biztosa, Viviane Reding, és szintén erre szólított fel az Európai Parlament határozata. A VB továbbra is azon az állásponton van, hogy az igazságügy függetlensége, beleértve a vonatkozó törvényekbe beépített fékek és ellensúlyok rendszerét is, szükségessé teszi a törvények mellett az alkotmány módosítását is. Végül a Velencei Bizottság kijelenti, kész továbbra is segíteni a magyar kormányt a rossz intézkedések kijavításában.
Az ajánlás azért is különösen kellemetlen Orbán Viktor kormányának, mert a kormányfő március 15-i beszédében éppen azt mondta, hogy kiáll az alaptörvény mellett, és nem hagyja, hogy mások beleszóljanak.
Az egyházügyi törvényt is módosítani kellene
A Velencei Bizottság szintén elfogadja az egyházügyi törvényről szóló jelentést is, amelyben úgy fogalmaznak, hogy a törvény ugyan alapjaiban megfelel a vallásos gondolati szabadság európai alapelveinek, viszont számos eleme nincs összhangban a nemzetközi standardokkal. Mint írták, a jogszabály ugyanis számos önkényes feltételt támaszt a egyházként való elismeréshez, ráadásul a Velencei Bizottság az egyházak elfogadásának gyakorlatát mindenképpen felülvizsgálná. Kifogásolja a vélemény, ahogy minden átmenet nélkül hirtelen több száz egyház veszítette el egyházi státuszát, amely nehezen egyeztethető össze bármilyen nemzetközi normavilággal. A jogászok továbbá diszkriminatívnak tekintik az el nem ismert egyházakra vonatkozó, a törvényben meghatározott bánásmódot is. A Velencei Bizottság ezért az egyházakról szóló törvény módosítását is elvárja a magyar kormánytól.
További, az Európa Tanácsban vizsgált magyar törvények
A Velencei Bizottság és az Európa Tanács szervezetei az eddigi nyolc helyett immár tíz kérdésben vizsgálódnak. Eszerint az első körben vizsgált igazságügyi reform, az egyházügyi és a választási törvények, valamint a második körben kifogásolt információs szabadságról, alkotmánybíróságról, az ügyészségről, a kisebbségekről és a családvédelemről szóló rendelkezések mellett immár a médiatörvényt és az Alaptörvényhez fűzött átmeneti rendelkezéseket is górcső alá veszik.
Utóbbi kettő közül a médiaszabályozást az Európa Tanács (ET) jogi szolgálata vizsgálja. Az alkotmány átmeneti rendelkezései - amelyeket 2011 karácsonya előtt rohamtempóban fogadott el a magyar parlament és egyebek mellett a rendkívüli adó kivetését, a szocialistákat a korábbi kormányzati lépésekért bűnösnek kikiáltó passzusokat és az új alkotmányba rögzített eladósodottsági plafont két évre kiiktató kitételt tartalmazzák - vizsgálatát is kérte Navracsics Tibor igazságügy miniszter. Igaz, nem önként, forrásunk szerint az ET jelezte, amennyiben nem kéri önként a magyar kormány, ők indítják meg a vizsgálatot.
Az átmeneti rendelkezéseket egyébként Szabó Máté ombudsman is megtámadta az Alkotmánybíróságnál. Szerinte ugyanis törvénytelenek ezek a passzusok, mivel a régi alkotmány nem tette lehetővé alkotmányerejű rendelkezések elfogadását, miközben ezeket még annak érvénye alatt fogadta el a magyar parlament.
Változó ütemezés
Brüsszeli és hazai forrásaink szerint is jelentős változás állt be a dossziék vizsgálatának időzítésében és sürgősségében is. Informátoraink szerint a korábbi bizakodó légkör, amelyben az Európai Unió és az ET is gyors megoldást és kompromisszumkész magyar kormányzati hozzáállást remélt, elpárologni látszik. Emellett komoly aggodalmakat váltottak ki mind Brüsszelben, mind a strasbourgi székhelyű ET-ben a konzultáció nélkül, átláthatatlan módon előkészített a törvények és az alkotmány elfogadásának körülményei. Szintén aggódnak amiatt, hogy a döntések összességüket tekintve a jelenlegi kormány bebetonozását segítik az ellenzék és a civil szféra kárára. Emiatt átfogóan fogják vizsgálni a Fidesz tavalyi törvényalkotási hullámának hatásait.
Ezt erősíti, hogy a hvg.hu-nak nyilatkozó, az ET plenáris ülésein az MSZP színeiben Magyarországot képviselő Harangozó Gábor parlamenti képviselő szerint egyre valószínűbb, hogy csak az októberi ET-ülésen döntenek mind a tíz dosszié ismeretében arról, elinduljon-e a monitoring eljárás Magyarország ellen. Harangozó szerint mivel az unióhoz már csatlakozott tagállam ellen eddig soha nem indult az emberi és alapjogok súlyos megsértése esetén kezdeményezhető eljárás, egyedi esettel állnak szembe a szakértők, emiatt "nagyon óvatos megközelítést követel tőlük a feladat". A volt EP-képviselőként európai ügyekben jártas honatya szerint azonban bizalomkeltő, hogy az érintett nemzetközi szervezetek, így az EBESZ, az ET, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az EU rendkívül szorosan együttműködnek Magyarország ügyében.
http://hvg.hu/itthon/20120315_velencei_bizottsag_alkotmany#rss
2012. március 14., szerda
Dr. Kiss László alkotmánybíró megírta az ügynökügy tanulságait
Beadvány a Szíriusz-3 csillagképből, ellensúlyok, fékek és ügynökösdi csak címszavakban a témák, melyekről a Pécsi Tudományegyetem oktatójával, az Alkotmánybíróság legrégebb óta, 14 éve hivatalban lévő bírájával, dr. Kiss Lászlóval beszélgettünk.
2012. március. 13. kedd | Szerző: Horváth-Balogh Attila
- Egyetemi tanárként hogy látja, szűkült az Alkotmánybíróság hatásköre, vagy sem az új alaptörvény hatályba lépésével?
- Bizonyos szempontból igen, másból nem - válaszolt diplomatikusan dr. Kiss László. - Mennyiségi értelemben inkább bővült, ezért nagyon pontosan ki kell dolgoznunk a hozzánk érkező beadványok és ügyek befogadási rendjét, mert különben magunkra szabadítunk akár évi 10-15 ezer ügyet is. Nekünk továbbra is csak azokkal a kérdésekkel kell foglalkoznunk, amelyek tényleges alkotmányossági, alkotmányjogi problémákat vetnek fel. Másképp szecskavágás lesz a dologból és nem jut elegendő idő az igazi, veretes határozatokra.
- Az új alaptörvény kapcsán szinte naponta elhangzik a politika oldaláról, hogy általa sikerült újjászervezni az országot, pontosabban az államot. Valóban így van?
- A politikai vetületekkel kapcsolatosan alkotmánybíróként, az Alaptörvény szolgájaként nem óhajtok állást foglalni, nem is tehetem. Egyetemi tanárként pedig egészen biztos vagyok a kormány jó szándékában. Az már más kérdés, hogy ez a jó szándék minden esetben megfelelően kiválasztott eszközökkel jut-e kifejezésre.
- A rendszerváltás óta eltelt bő 20 évben nemcsak az AB, hanem a köztársasági elnökök szerepe is változott...
- A köztársasági elnök fontos tényező a jogállam hatalommegosztási rendszerében. Szakmai meglátásom szerint az államfőnek legyen bármilyen politikai irányultsága is önálló hatalmi tényezőként kell szerepet viselnie, megszabadulva korábbi kötődéseitől, különben gond lesz az általa megjelenített közjogi fékekkel és az ellensúlyokkal.
Dr. Kiss László: A leghatározottabb véleményem az, hogy hozzák nyilvánosságra az ügynöklistákat, e nélkül nem lesz béke
Dr. Kiss László: A leghatározottabb véleményem az, hogy hozzák nyilvánosságra az ügynöklistákat, e nélkül nem lesz béke - Fotó: Szakony Attila
- Schmitt Pál hány esetben kért az AB-től normakontrollt?
- Legjobb tudomásom szerint egyszer sem.
- Más. Milyen furcsa ügyekkel találkozott alkotmánybírói pályafutása során?
- Hát ilyen rengeteg volt. A legemlékezetesebb talán, amikor az indítványozó a Szíriusz-3 csillagképben lakott. Mint írta, köztudomású, hogy aki ebben a csillagképben él, az sok olyan dologról tud, amiről az egyszerű földi halandó nem. Erre hivatkozva azt kérte az Alkotmánybíróságtól, hogy derítse ki, ki az a két ember, aki akkor éppen Kiskunfélegyháza és Kiskőrös között az út szélén közlekedett fekete nadrágban, fehér ingben, nyakkendőben és kalapban mert közük van Magyarország jövőjéhez.
- Nagy port vert fel 5 évvel ezelőtt, hogy Ungváry Krisztián történész több neves közéleti szereplővel egyetemben Önt is azzal vádolta meg, hogy jelentéseket készített az előző rendszerben az államhatalomnak. Mit gondol múltbeli szerepéről?
- Akkor én pert indítottam, ami már lezárult, és a történészt a bíróság velem szemben is elmarasztalta személyiségi jogsértés miatt. Nekem Ungváry és az írását közlő Élet és Irodalom közel 4 millió forintot fizetett ki, cserébe a kertemben egy kis réztábla örökíti meg a történetet a következőképpen: Ez a beruházás az Élet- és Irodalom (ÉS) és Ungváry Krisztián ügynöközésének köszönheti megvalósulását. Félreértés ne essék, a leghatározottabb véleményem az, hogy hozzák nyilvánosságra az ügynöklistákat. E nélkül nem lesz béke és nyugalom. Ha azonban a történész melléfog, legyen bátorság a bíróságokban ahhoz, hogy szigorú büntetéssel sújtsák. Igen komoly tanulsága volt az ügynek, már el is készült a róla szóló könyvem, mely megbízatásom leteltének másnapján kerülhet csak nyomdába. A címe az lesz: Ügynökmese. Az Ungváry-dosszié. Egyébként már 5 éve feltettem az Alkotmánybíróság honlapjára a következő szöveget: Történészek számára: 1983-1988-ig az MSZMP JPTE-i Bizottságának választott titkárhelyettese voltam. Ezt gondolom a múltbéli szerepemről. Ha valaki mást is, nyilván elmondja...
http://zalaihirlap.hu/kozelet/20120313_kiss_laszlo_interju#s=rss
2012. március. 13. kedd | Szerző: Horváth-Balogh Attila
- Egyetemi tanárként hogy látja, szűkült az Alkotmánybíróság hatásköre, vagy sem az új alaptörvény hatályba lépésével?
- Bizonyos szempontból igen, másból nem - válaszolt diplomatikusan dr. Kiss László. - Mennyiségi értelemben inkább bővült, ezért nagyon pontosan ki kell dolgoznunk a hozzánk érkező beadványok és ügyek befogadási rendjét, mert különben magunkra szabadítunk akár évi 10-15 ezer ügyet is. Nekünk továbbra is csak azokkal a kérdésekkel kell foglalkoznunk, amelyek tényleges alkotmányossági, alkotmányjogi problémákat vetnek fel. Másképp szecskavágás lesz a dologból és nem jut elegendő idő az igazi, veretes határozatokra.
- Az új alaptörvény kapcsán szinte naponta elhangzik a politika oldaláról, hogy általa sikerült újjászervezni az országot, pontosabban az államot. Valóban így van?
- A politikai vetületekkel kapcsolatosan alkotmánybíróként, az Alaptörvény szolgájaként nem óhajtok állást foglalni, nem is tehetem. Egyetemi tanárként pedig egészen biztos vagyok a kormány jó szándékában. Az már más kérdés, hogy ez a jó szándék minden esetben megfelelően kiválasztott eszközökkel jut-e kifejezésre.
- A rendszerváltás óta eltelt bő 20 évben nemcsak az AB, hanem a köztársasági elnökök szerepe is változott...
- A köztársasági elnök fontos tényező a jogállam hatalommegosztási rendszerében. Szakmai meglátásom szerint az államfőnek legyen bármilyen politikai irányultsága is önálló hatalmi tényezőként kell szerepet viselnie, megszabadulva korábbi kötődéseitől, különben gond lesz az általa megjelenített közjogi fékekkel és az ellensúlyokkal.
Dr. Kiss László: A leghatározottabb véleményem az, hogy hozzák nyilvánosságra az ügynöklistákat, e nélkül nem lesz béke
Dr. Kiss László: A leghatározottabb véleményem az, hogy hozzák nyilvánosságra az ügynöklistákat, e nélkül nem lesz béke - Fotó: Szakony Attila
- Schmitt Pál hány esetben kért az AB-től normakontrollt?
- Legjobb tudomásom szerint egyszer sem.
- Más. Milyen furcsa ügyekkel találkozott alkotmánybírói pályafutása során?
- Hát ilyen rengeteg volt. A legemlékezetesebb talán, amikor az indítványozó a Szíriusz-3 csillagképben lakott. Mint írta, köztudomású, hogy aki ebben a csillagképben él, az sok olyan dologról tud, amiről az egyszerű földi halandó nem. Erre hivatkozva azt kérte az Alkotmánybíróságtól, hogy derítse ki, ki az a két ember, aki akkor éppen Kiskunfélegyháza és Kiskőrös között az út szélén közlekedett fekete nadrágban, fehér ingben, nyakkendőben és kalapban mert közük van Magyarország jövőjéhez.
- Nagy port vert fel 5 évvel ezelőtt, hogy Ungváry Krisztián történész több neves közéleti szereplővel egyetemben Önt is azzal vádolta meg, hogy jelentéseket készített az előző rendszerben az államhatalomnak. Mit gondol múltbeli szerepéről?
- Akkor én pert indítottam, ami már lezárult, és a történészt a bíróság velem szemben is elmarasztalta személyiségi jogsértés miatt. Nekem Ungváry és az írását közlő Élet és Irodalom közel 4 millió forintot fizetett ki, cserébe a kertemben egy kis réztábla örökíti meg a történetet a következőképpen: Ez a beruházás az Élet- és Irodalom (ÉS) és Ungváry Krisztián ügynöközésének köszönheti megvalósulását. Félreértés ne essék, a leghatározottabb véleményem az, hogy hozzák nyilvánosságra az ügynöklistákat. E nélkül nem lesz béke és nyugalom. Ha azonban a történész melléfog, legyen bátorság a bíróságokban ahhoz, hogy szigorú büntetéssel sújtsák. Igen komoly tanulsága volt az ügynek, már el is készült a róla szóló könyvem, mely megbízatásom leteltének másnapján kerülhet csak nyomdába. A címe az lesz: Ügynökmese. Az Ungváry-dosszié. Egyébként már 5 éve feltettem az Alkotmánybíróság honlapjára a következő szöveget: Történészek számára: 1983-1988-ig az MSZMP JPTE-i Bizottságának választott titkárhelyettese voltam. Ezt gondolom a múltbéli szerepemről. Ha valaki mást is, nyilván elmondja...
http://zalaihirlap.hu/kozelet/20120313_kiss_laszlo_interju#s=rss
2012. március 6., kedd
A Velencei Bizottság korlátozná a főbíró hatalmát
A Velencei Bizottság szerint a magyar igazságszolgáltatási rendszer reformjának fő elemei nemcsak ellentmondanak az európai normáknak, hanem sértik a tisztességes eljáráshoz való jogot is. Az Európa Tanács testülete szerint ezért módosítani kellene az alaptörvényt - írja a Népszabadság.
"A fő gond az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének kezében összpontosuló hatalom. Bár a tagállamoknak széles mérlegelési jogkörük van az igazságszolgáltatás irányítási rendszerének kialakításában, az Európa Tanács egyetlen tagországában sem ruháztak fel egyetlen személyt ilyen jelentős hatalommal, beleértve a bírók vagy más vezető tisztségviselők kiválasztását" - írja a Velencei Bizottság a magyarországi bíróságokról szóló véleménytervezetében, amely a Népszabadság birtokába jutott.
A lap az ügy előzményeként megemlíti, hogy Martonyi János külügyminiszter még januárban kérte fel a bizottságot, hogy véleményezze a bíróságok függetlenségével, a vallásszabadsággal és a választásokkal kapcsolatos magyar jogszabályokat.
A Velencei Bizottság véleménye szerint Magyarországon az Országos Bírósági Hivatal elnöke a bírósági rendszer gyakorlatilag minden aspektusában kulcsfontosságú döntéshozóként lép fel, és korlátlan hatalma felett senki sem gyakorol pártatlan ellenőrzést. "Az elnököt a bírói testület tagjaival való konzultáció nélkül választják meg, ráadásul törvénysértés esetét leszámítva senki sem vonhatja őt felelősségre. Az aggodalmakat növeli a nagyon hosszú, kilencéves mandátum" - teszi hozzá a testület véleménytervezete.
A bizottság szerint e rendkívül erős hatalmat tovább súlyosbítják a következő elemek: ismétlődő próbaidőszakok, amelyek aláássák a bírók függetlenségét; a bírók áthelyezésének lehetősége, súlyos következményekkel arra az esetre, ha visszautasítanák a költözést; az OBH elnökének joga ügyek áthelyezésére egy másik bíróságra.
Ami a bírók korai nyugdíjazását illeti (ez ügyben az Európai Bizottság már kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen), a dokumentum leszögezi: a nyugdíjba vonulásra kényszerítésnek semmilyen anyagi, materiális oka nincs. A nyugdíjkorhatár hirtelen megváltoztatásával a bírók körülbelül egytizedének (sokan közülük vezető beosztásúak) távozniuk kell. Nem kellőképpen bizonyított az érvelés, hogy a több fiatal bíró növeli majd az igazságszolgáltatás hatékonyságát - fogalmaz a tervezet.
A Velencei Bizottság végül arra a következtetésre jut: az igazságszolgáltatási rendszer reformjának fő elemei nemcsak ellentmondanak az európai normáknak (főként a függetlenség terén), hanem sértik a tisztességes eljáráshoz való jogot is. Az igazságszolgáltatás függetlenségét, beleértve a fékek és egyensúlyok erős rendszerét, magában az alkotmányban kellene szabályozni, és ennek fényében az alaptörvény módosítása is szükséges lenne - hangsúlyozza az Európa Tanács testülete.
A Velencei Bizottság a strasbourgi székhelyű, negyvenhét tagállamot tömörítő Európa Tanács alkotmányos ügyekben illetékes tanácsadó testülete, nem EU-intézmény.
Origo
"A fő gond az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének kezében összpontosuló hatalom. Bár a tagállamoknak széles mérlegelési jogkörük van az igazságszolgáltatás irányítási rendszerének kialakításában, az Európa Tanács egyetlen tagországában sem ruháztak fel egyetlen személyt ilyen jelentős hatalommal, beleértve a bírók vagy más vezető tisztségviselők kiválasztását" - írja a Velencei Bizottság a magyarországi bíróságokról szóló véleménytervezetében, amely a Népszabadság birtokába jutott.
A lap az ügy előzményeként megemlíti, hogy Martonyi János külügyminiszter még januárban kérte fel a bizottságot, hogy véleményezze a bíróságok függetlenségével, a vallásszabadsággal és a választásokkal kapcsolatos magyar jogszabályokat.
A Velencei Bizottság véleménye szerint Magyarországon az Országos Bírósági Hivatal elnöke a bírósági rendszer gyakorlatilag minden aspektusában kulcsfontosságú döntéshozóként lép fel, és korlátlan hatalma felett senki sem gyakorol pártatlan ellenőrzést. "Az elnököt a bírói testület tagjaival való konzultáció nélkül választják meg, ráadásul törvénysértés esetét leszámítva senki sem vonhatja őt felelősségre. Az aggodalmakat növeli a nagyon hosszú, kilencéves mandátum" - teszi hozzá a testület véleménytervezete.
A bizottság szerint e rendkívül erős hatalmat tovább súlyosbítják a következő elemek: ismétlődő próbaidőszakok, amelyek aláássák a bírók függetlenségét; a bírók áthelyezésének lehetősége, súlyos következményekkel arra az esetre, ha visszautasítanák a költözést; az OBH elnökének joga ügyek áthelyezésére egy másik bíróságra.
Ami a bírók korai nyugdíjazását illeti (ez ügyben az Európai Bizottság már kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen), a dokumentum leszögezi: a nyugdíjba vonulásra kényszerítésnek semmilyen anyagi, materiális oka nincs. A nyugdíjkorhatár hirtelen megváltoztatásával a bírók körülbelül egytizedének (sokan közülük vezető beosztásúak) távozniuk kell. Nem kellőképpen bizonyított az érvelés, hogy a több fiatal bíró növeli majd az igazságszolgáltatás hatékonyságát - fogalmaz a tervezet.
A Velencei Bizottság végül arra a következtetésre jut: az igazságszolgáltatási rendszer reformjának fő elemei nemcsak ellentmondanak az európai normáknak (főként a függetlenség terén), hanem sértik a tisztességes eljáráshoz való jogot is. Az igazságszolgáltatás függetlenségét, beleértve a fékek és egyensúlyok erős rendszerét, magában az alkotmányban kellene szabályozni, és ennek fényében az alaptörvény módosítása is szükséges lenne - hangsúlyozza az Európa Tanács testülete.
A Velencei Bizottság a strasbourgi székhelyű, negyvenhét tagállamot tömörítő Európa Tanács alkotmányos ügyekben illetékes tanácsadó testülete, nem EU-intézmény.
Origo
2012. február 29., szerda
Paczolay: nem szűnt meg az utólagos normakontroll
Forrás: MTI | 2012. február 29. szerda 13:15 |
Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke szerint jogszabály elleni indítványozásra és bírói döntés elleni vizsgálatra is lesz lehetőség a továbbiakban.
Az Ab elnöke az Alkotmánybírósági Szemle konferenciáján szerdán, Budapesten rámutatott: az alkotmányjogi panasz intézményének jelenlegi hármas rendszerében létezik a "régi alkotmányjogi panasz", a valódi alkotmányjogi panasz, továbbá alkalmazható a "kivételes alkotmányjogi panasz" is, melynek során bírói döntés nélkül is kifogásolni lehet egy jogszabály alkotmányosságát.
Paczolay Péter közölte: az új szabályozás visszaszorította a jogi érdekeltséghez nem kötődő absztrakt normakontrollt, tehát már nem indíthat bárki eljárást az Ab előtt, ha joghézagot fedez fel, "de bárki az Ab döntését kérheti, aki egyéb jogorvoslat hiányában sérelmet szenved". Az elvont normakontroll tehát megmarad, melynek fő csatornája az ombudsman lesz - fogalmazott.
A civil jogvédő szervezeteknek továbbra is lesz lehetőségük indítványokat beadni az Ab-hez, mivel "minden jogsérelem esetén van legalább egy sértett, s ez megteremti az alkalmat arra, hogy a sérelem alkotmányos kontrollt nyerjen" - magyarázta. Paczolay Péter sajnálatát fejezte ki, hogy szakmai fórumokon is "megjelenik a hivatásos siratóasszonyok kórusa", amely előre elsiratja azt a jogintézményt, amely most még "embrionális állapotban van". Mint fogalmazott, "ezekből az intézményekből én a jót szeretném kihozni, és úgy gondolom, megvan a lehetőség erre" - fogalmazott.
Kifejtette, hogy a valódi alkotmányjogi panasz bevezetésével a Kúria és az Ab viszonyának új szakasza kezdődik. Meggyőződése szerint "az a minden országban konfliktusos viszony, amely a rendes bírói gyakorlat és (...) az Ab között fennáll, a valódi alkotmányjogi panasz bevezetésével nem szükségszerűen válik konfliktusosabbá, hanem (...) megteremtheti annak lehetőségét, hogy (...) kétféle jogértelmezés (...) helyett egy egységes, objektív, alkotmányos értelmezés hassa át a jogalkalmazás egészét". Emlékeztetett arra, hogy 1989-től a valódi alkotmányjogi panasz bevezetése többször napirenden volt.
Az Ab elnöke rámutatott: Magyarországon korábban az absztrakt utólagos normakontrollnak "olyan erőteljes jogköre jelent meg, amelyhez hasonlót máshol nem tapasztalhatunk", s amivel parttalanná tette a jogalkotó az indítványozók körét. Mint mondta, sok fontos indítvány született ennek keretében, azonban sokszor "értelmetlen, a testületet lealacsonyító szándékú indítványok özönlötték el az Ab-t". Előfordult, hogy egy indítványozó egy éjszaka 40-50 indítványt faxolt el éjszaka "közpénzen, állami intézményből" - jegyezte meg.
Paczolay Péter megemlítette: neves alkotmányjogászok sora érvelt amellett éveken keresztül, hogy be kell vezetni a valódi alkotmányjogi panaszt, mert szerintük "ez volna alkalmas a bírói joggyakorlat intenzívebb befolyásolására, az Ab depolitizálására és az alapjogi védelem rendes bírósági eljárásokban való (...) érvényesítésére". Beszélt arról is, hogy 2010 szeptemberében az Ab úgy foglalt állást, hogy a testület működjön önálló szervezeti keretek között, hatásköre terjedjen ki valamennyi jogszabály felülvizsgálatára, megsemmisíthesse az alkotmányos minősített törvényeket és jogszabályokat, illetve az alkotmányosság tárgyában hozott döntés mindenkire nézve kötelező legyen.
Véleménye szerint a valódi alkotmányjogi panasznak nem lesz olyan hatása, hogy depolitizálja az Ab eljárásait, de a testület "továbbra sem lesz tanácsadója a hatalomnak".
Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke szerint jogszabály elleni indítványozásra és bírói döntés elleni vizsgálatra is lesz lehetőség a továbbiakban.
Az Ab elnöke az Alkotmánybírósági Szemle konferenciáján szerdán, Budapesten rámutatott: az alkotmányjogi panasz intézményének jelenlegi hármas rendszerében létezik a "régi alkotmányjogi panasz", a valódi alkotmányjogi panasz, továbbá alkalmazható a "kivételes alkotmányjogi panasz" is, melynek során bírói döntés nélkül is kifogásolni lehet egy jogszabály alkotmányosságát.
Paczolay Péter közölte: az új szabályozás visszaszorította a jogi érdekeltséghez nem kötődő absztrakt normakontrollt, tehát már nem indíthat bárki eljárást az Ab előtt, ha joghézagot fedez fel, "de bárki az Ab döntését kérheti, aki egyéb jogorvoslat hiányában sérelmet szenved". Az elvont normakontroll tehát megmarad, melynek fő csatornája az ombudsman lesz - fogalmazott.
A civil jogvédő szervezeteknek továbbra is lesz lehetőségük indítványokat beadni az Ab-hez, mivel "minden jogsérelem esetén van legalább egy sértett, s ez megteremti az alkalmat arra, hogy a sérelem alkotmányos kontrollt nyerjen" - magyarázta. Paczolay Péter sajnálatát fejezte ki, hogy szakmai fórumokon is "megjelenik a hivatásos siratóasszonyok kórusa", amely előre elsiratja azt a jogintézményt, amely most még "embrionális állapotban van". Mint fogalmazott, "ezekből az intézményekből én a jót szeretném kihozni, és úgy gondolom, megvan a lehetőség erre" - fogalmazott.
Kifejtette, hogy a valódi alkotmányjogi panasz bevezetésével a Kúria és az Ab viszonyának új szakasza kezdődik. Meggyőződése szerint "az a minden országban konfliktusos viszony, amely a rendes bírói gyakorlat és (...) az Ab között fennáll, a valódi alkotmányjogi panasz bevezetésével nem szükségszerűen válik konfliktusosabbá, hanem (...) megteremtheti annak lehetőségét, hogy (...) kétféle jogértelmezés (...) helyett egy egységes, objektív, alkotmányos értelmezés hassa át a jogalkalmazás egészét". Emlékeztetett arra, hogy 1989-től a valódi alkotmányjogi panasz bevezetése többször napirenden volt.
Az Ab elnöke rámutatott: Magyarországon korábban az absztrakt utólagos normakontrollnak "olyan erőteljes jogköre jelent meg, amelyhez hasonlót máshol nem tapasztalhatunk", s amivel parttalanná tette a jogalkotó az indítványozók körét. Mint mondta, sok fontos indítvány született ennek keretében, azonban sokszor "értelmetlen, a testületet lealacsonyító szándékú indítványok özönlötték el az Ab-t". Előfordult, hogy egy indítványozó egy éjszaka 40-50 indítványt faxolt el éjszaka "közpénzen, állami intézményből" - jegyezte meg.
Paczolay Péter megemlítette: neves alkotmányjogászok sora érvelt amellett éveken keresztül, hogy be kell vezetni a valódi alkotmányjogi panaszt, mert szerintük "ez volna alkalmas a bírói joggyakorlat intenzívebb befolyásolására, az Ab depolitizálására és az alapjogi védelem rendes bírósági eljárásokban való (...) érvényesítésére". Beszélt arról is, hogy 2010 szeptemberében az Ab úgy foglalt állást, hogy a testület működjön önálló szervezeti keretek között, hatásköre terjedjen ki valamennyi jogszabály felülvizsgálatára, megsemmisíthesse az alkotmányos minősített törvényeket és jogszabályokat, illetve az alkotmányosság tárgyában hozott döntés mindenkire nézve kötelező legyen.
Véleménye szerint a valódi alkotmányjogi panasznak nem lesz olyan hatása, hogy depolitizálja az Ab eljárásait, de a testület "továbbra sem lesz tanácsadója a hatalomnak".
2012. február 28., kedd
Nem dönthet az EFSF-ről szűk körű parlamenti különbizottság Németországban
A német alkotmánybíróság kedden részben alaptörvény-ellenesnek ítélte az ideiglenes euróövezeti válságkezelési rendszer (EFSF) parlamenti ellenőrzésére vonatkozó szabályozást, amelynek alapján a sürgős és bizalmas kérdésekben a törvényhozás alsóházában (Bundestag) zárt ülésen tanácskozó különbizottság dönthet az egész Bundestag nevében.
Az ítélet szerint a csupán 9 tagú, titokban tanácskozó testület létrehozásával sérül a képviselők döntésekben való részvételhez fűződő joga. A különbizottságot ezért ki kell bővíteni, hogy pontosan tükrözze a parlamenti erőviszonyokat. Az indoklás szerint erre azért van szükség, mert a testület döntéseiért a Bundestag egésze viseli a felelősséget. A különbizottság a jelenlegi formájában csupán az EFSF állampapír-vásárlásaival kapcsolatban hozhat döntést.
A szűk körben történő döntéshozatal a pénzügyi piaci műveletek bizalmas természetével indokolható - fejtette ki az alkotmánybíróság. A karlsruhei bírói testület hangsúlyozta, hogy a törvényhozás plénuma ugyan átruházhatja döntési jogát kisebb testületre, de csak akkor, ha az a Bundestag "kicsinyített mása".
Az EFSF német költségvetési forrásokat is igénylő műveleteivel kapcsolatos sürgős és bizalmas kérdések eldöntésére hivatott kilenc fős testületet tavaly októberben hozták létre. A tagokat a Bundestag plénuma választja meg a 41 fős költségvetési bizottság tagjai közül. Az ellenzéki szociáldemokraták soraiból két képviselő azonnal az alkotmánybírósághoz fordult, kérve a vonatkozó döntés megsemmisítését. A politikusok arra hivatkoztak, hogy a döntési jog átruházása a különbizottságra kirekeszti őket ezekből a döntésekből, és ezzel sérülnek a parlamenti képviselőként élvezett jogaik. A karlsruhei bírák akkor alkotmányossági aggályokra hivatkozva elrendelték a testület működésének felfüggesztését.
Megfigyelők szerint a keddi alkotmánybírósági döntés újabb csapás Angela Merkel kancellárnak, aki legutóbb hétfőn vallott kudarcot, amikor nem kapott úgynevezett kancellári többséget a második görög mentőcsomagra vonatkozó kormányzati előterjesztés, amelyet így csak ellenzéki támogatással sikerült elfogadtatni a Bundestagban. (MTI)
Az ítélet szerint a csupán 9 tagú, titokban tanácskozó testület létrehozásával sérül a képviselők döntésekben való részvételhez fűződő joga. A különbizottságot ezért ki kell bővíteni, hogy pontosan tükrözze a parlamenti erőviszonyokat. Az indoklás szerint erre azért van szükség, mert a testület döntéseiért a Bundestag egésze viseli a felelősséget. A különbizottság a jelenlegi formájában csupán az EFSF állampapír-vásárlásaival kapcsolatban hozhat döntést.
A szűk körben történő döntéshozatal a pénzügyi piaci műveletek bizalmas természetével indokolható - fejtette ki az alkotmánybíróság. A karlsruhei bírói testület hangsúlyozta, hogy a törvényhozás plénuma ugyan átruházhatja döntési jogát kisebb testületre, de csak akkor, ha az a Bundestag "kicsinyített mása".
Az EFSF német költségvetési forrásokat is igénylő műveleteivel kapcsolatos sürgős és bizalmas kérdések eldöntésére hivatott kilenc fős testületet tavaly októberben hozták létre. A tagokat a Bundestag plénuma választja meg a 41 fős költségvetési bizottság tagjai közül. Az ellenzéki szociáldemokraták soraiból két képviselő azonnal az alkotmánybírósághoz fordult, kérve a vonatkozó döntés megsemmisítését. A politikusok arra hivatkoztak, hogy a döntési jog átruházása a különbizottságra kirekeszti őket ezekből a döntésekből, és ezzel sérülnek a parlamenti képviselőként élvezett jogaik. A karlsruhei bírák akkor alkotmányossági aggályokra hivatkozva elrendelték a testület működésének felfüggesztését.
Megfigyelők szerint a keddi alkotmánybírósági döntés újabb csapás Angela Merkel kancellárnak, aki legutóbb hétfőn vallott kudarcot, amikor nem kapott úgynevezett kancellári többséget a második görög mentőcsomagra vonatkozó kormányzati előterjesztés, amelyet így csak ellenzéki támogatással sikerült elfogadtatni a Bundestagban. (MTI)
2012. február 24., péntek
A német alkotmánybíróság elzárta a PIN-kódokat és jelszavakat a nyomozóhatóságok elől
Németországban az alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek ítélte pénteken azt a jogszabályt, amely hozzáférést biztosít a nyomozóhatóságoknak az állampolgárok PIN-kódjaihoz és különböző jelszavaihoz.
A karlsruhei testület szerint a távközlésről szóló törvény vonatkozó rendelkezése sérti az állampolgárok információs önrendelkezési jogát. Az ítélet alapján a hatóságok csak bírósági engedéllyel kérhetnek ki szolgáltatóktól PIN-kódot vagy jelszót - például mobiltelefonhoz vagy email-fiókhoz -, bírói felhatalmazás nélkül pedig kizárólag olyan esetben, amikor az előzetes engedély beszerzésével járó késedelem elháríthatatlan kárt vagy veszélyt okozhat.
A törvényhozásnak 2013 júniusáig kell az alkotmánybírósági döntésnek megfelelő új jogszabályt alkotni. A hatályos rendelkezés addig alkalmazható, azzal a korlátozással, hogy az adatokat csak abban az esetben szabad kikérni a szolgáltatótól, ha erre a büntető perrendtartásról szóló törvény vagy egyéb jogszabály is felhatalmazást biztosít.
Az eljárást adatvédelmi aktivisták kezdeményezték még 2005-ben. Az alkotmánybíróság a kifogásolt szabályok egy részét helybenhagyta, ennek alapján továbbra is kötelező a név, a lakcím és a születési idő megadása a kártyás előfizetéses rendszerben működő telefonszolgáltatás igénybe vételéhez.
MTI
A karlsruhei testület szerint a távközlésről szóló törvény vonatkozó rendelkezése sérti az állampolgárok információs önrendelkezési jogát. Az ítélet alapján a hatóságok csak bírósági engedéllyel kérhetnek ki szolgáltatóktól PIN-kódot vagy jelszót - például mobiltelefonhoz vagy email-fiókhoz -, bírói felhatalmazás nélkül pedig kizárólag olyan esetben, amikor az előzetes engedély beszerzésével járó késedelem elháríthatatlan kárt vagy veszélyt okozhat.
A törvényhozásnak 2013 júniusáig kell az alkotmánybírósági döntésnek megfelelő új jogszabályt alkotni. A hatályos rendelkezés addig alkalmazható, azzal a korlátozással, hogy az adatokat csak abban az esetben szabad kikérni a szolgáltatótól, ha erre a büntető perrendtartásról szóló törvény vagy egyéb jogszabály is felhatalmazást biztosít.
Az eljárást adatvédelmi aktivisták kezdeményezték még 2005-ben. Az alkotmánybíróság a kifogásolt szabályok egy részét helybenhagyta, ennek alapján továbbra is kötelező a név, a lakcím és a születési idő megadása a kártyás előfizetéses rendszerben működő telefonszolgáltatás igénybe vételéhez.
MTI
2012. február 16., csütörtök
„Az unió nem uralhatja a költségvetési politikát”
LM
Forrás: MTI
2012. február 15., szerda 23:46
A német szövetségi alkotmánybíróságnak garantálnia kell, hogy az EU-tag Németországban is a német törvényhozásnál legyen a politikai döntéshozatal súlypontja – mondta szerdán Paul Kirchhof nyugalmazott német alkotmánybíró a budapesti Andrássy Gyula Egyetemen. Arról is beszélt, hogy a testület hídszerepet tölt be a német állam és az EU között.
A jogászprofesszor előadásában hangsúlyozta, hogy a testület hidat képez a német állam és az EU között, csak a német parlament hozzájárulásával ellátott uniós törvényeket engedheti át.
Paul Kirchhof az eurózónát sújtó adósságválság kezelésével összefüggésben azt mondta a Konrad Adenauer Alapítvány rendezvényén, hogy az unió nem uralhatja a költségvetési politikát, amelynek nemzetállami hatáskörben kell maradnia. Úgy fogalmazott, a föderális Európai Egyesült Államok létrehozása forradalmi lépés lenne, és az államiság feladásával járna.
Paul Kirchhof szólt arról is, hogy ha minden tagállam betartotta volna a gazdasági játékszabályokat, Európa most nem itt tartana, s egyben méltatta, hogy Magyarország alaptörvényben rögzítette az államadósságfék követelményét. A professzor – aki 1987 és 1999 között volt a német szövetségi testület tagja – hozzátette: az adósságféket nem lesz könnyű átültetni a gyakorlatba, ugyanakkor véleménye szerint minden tagállamnak érdemes lenne átvennie.
A bajba jutott tagállamok érdekében megerősített uniós pénzügyi védőernyővel kapcsolatban arra figyelmeztetett, hogy nem terhelhetnek mindent a legnagyobb gazdasággal rendelkező Németországra, amelynek pénzügyi támogatása esetenként nem a megfelelő helyen köt ki. Kérdésre válaszolva, miszerint az Európai Stabilitási Mechanizmus életbelépésével Brüsszel beavatkozhat-e a német államkassza működtetésébe, a jogász kiemelte: az alkotmánybíróság döntése szerint minden ilyen esetben a német parlamentnek kell erről döntenie. „Még nem az Európai Egyesült Államokban élünk” – jegyezte meg.
A heidelbergi Ruprecht Karls Egyetem professzora elismerte ugyan a közösségi jog elsődlegességét, de hozzáfűzte, hogy a hatáskörök egy részének átadásával párhuzamosan védekezni is kell.
Forrás: MTI
2012. február 15., szerda 23:46
A német szövetségi alkotmánybíróságnak garantálnia kell, hogy az EU-tag Németországban is a német törvényhozásnál legyen a politikai döntéshozatal súlypontja – mondta szerdán Paul Kirchhof nyugalmazott német alkotmánybíró a budapesti Andrássy Gyula Egyetemen. Arról is beszélt, hogy a testület hídszerepet tölt be a német állam és az EU között.
A jogászprofesszor előadásában hangsúlyozta, hogy a testület hidat képez a német állam és az EU között, csak a német parlament hozzájárulásával ellátott uniós törvényeket engedheti át.
Paul Kirchhof az eurózónát sújtó adósságválság kezelésével összefüggésben azt mondta a Konrad Adenauer Alapítvány rendezvényén, hogy az unió nem uralhatja a költségvetési politikát, amelynek nemzetállami hatáskörben kell maradnia. Úgy fogalmazott, a föderális Európai Egyesült Államok létrehozása forradalmi lépés lenne, és az államiság feladásával járna.
Paul Kirchhof szólt arról is, hogy ha minden tagállam betartotta volna a gazdasági játékszabályokat, Európa most nem itt tartana, s egyben méltatta, hogy Magyarország alaptörvényben rögzítette az államadósságfék követelményét. A professzor – aki 1987 és 1999 között volt a német szövetségi testület tagja – hozzátette: az adósságféket nem lesz könnyű átültetni a gyakorlatba, ugyanakkor véleménye szerint minden tagállamnak érdemes lenne átvennie.
A bajba jutott tagállamok érdekében megerősített uniós pénzügyi védőernyővel kapcsolatban arra figyelmeztetett, hogy nem terhelhetnek mindent a legnagyobb gazdasággal rendelkező Németországra, amelynek pénzügyi támogatása esetenként nem a megfelelő helyen köt ki. Kérdésre válaszolva, miszerint az Európai Stabilitási Mechanizmus életbelépésével Brüsszel beavatkozhat-e a német államkassza működtetésébe, a jogász kiemelte: az alkotmánybíróság döntése szerint minden ilyen esetben a német parlamentnek kell erről döntenie. „Még nem az Európai Egyesült Államokban élünk” – jegyezte meg.
A heidelbergi Ruprecht Karls Egyetem professzora elismerte ugyan a közösségi jog elsődlegességét, de hozzáfűzte, hogy a hatáskörök egy részének átadásával párhuzamosan védekezni is kell.
2012. február 14., kedd
Több pénz jár a szlovákiai nyugdíjasoknak
BL
Forrás: MTI
2012. február 14., kedd 21:25
A cseh államnak továbbra is nyugdíj-kiegészítést kellene fizetnie azon állampolgárainak, akik a volt közös csehszlovák állam megszűnése (1992) után Szlovákiától alacsonyabb nyugdíjat kapnak – döntött kedden a brünni székhelyű cseh alkotmánybíróság egy érintett állampolgár beadványára reagálva.
A szövetségi Csehszlovákia megszűnése után nem egyformán alakult a nyugdíjrendszer: Csehországban magasabbak a nyugdíjak, mint Szlovákiában. Ennek következtében a korábban szlovák cégeknél dolgozó cseh állampolgárok is kisebb nyugdíjat kapnak, mint a cseh cégeknél dolgozó honfitársaik. Miután ezt sérelmezték, és a bíróság nekik adott igazat, a cseh állam tavalyig minden érintettnek kiegészítette nyugdíját.
Az Európai Unió bírósága tavaly júniusban azonban egy szlovákiai nyugdíjas beadványa alapján úgy döntött, hogy nyugdíj-kiegészítésre nemcsak a cseh állampolgárok, hanem minden olyan mai európai uniós állampolgár jogosult, akit az egykori Csehszlovákiában alkalmaztak, és bár csehszlovák nyugdíjjogosultságot szerzett, mai hazájában alacsonyabb nyugdíjat kap, mint amennyi a jelenlegi csehországi szabályok szerint megilletné.
A cseh kormány, nehogy esetleg milliárdokat kelljen fizetnie például az érintett szlovák állampolgároknak, tavaly ősszel úgy döntött, hogy nem folytatja tovább ezt a gyakorlatot, azaz már nem ad új nyugdíj-kiegészítéseket. Ezt sérelmezte Karel Holubec volt mozdonyvezető, aki az alkotmánybírósághoz fordult, amely igazat adott neki. Holubec hosszú évekig a csehszlovák vasutak pozsonyi kirendeltségén dolgozott, s amikor nemrégiben nyugdíjba vonult, alacsonyabb nyugdíjat kapott, mint amennyi a cseh szabályok szerint megillette volna.
A cseh alkotmánybíróság szerint az EU-bíróság teljes mértékben helytelenül értelmezte a helyzetet és tévedett, mert úgy kezelte az ügyet, mintha mindig két állam létezett volna, holott 1992-ig a csehek és a szlovákok egy államban éltek. A cseh alkotmánybíróság álláspontja szerint nyugdíj-kiegészítésre csak a mai cseh állampolgárok jogosultak, s az államnak irányukban fel kell újítania a korábbi gyakorlatot. Statisztikai kimutatások szerint jelenleg mintegy 70-80 eurós különbség van a szlovákiai és a csehországi nyugdíjak átlaga között, a cseh nyugdíjak javára.
Forrás: MTI
2012. február 14., kedd 21:25
A cseh államnak továbbra is nyugdíj-kiegészítést kellene fizetnie azon állampolgárainak, akik a volt közös csehszlovák állam megszűnése (1992) után Szlovákiától alacsonyabb nyugdíjat kapnak – döntött kedden a brünni székhelyű cseh alkotmánybíróság egy érintett állampolgár beadványára reagálva.
A szövetségi Csehszlovákia megszűnése után nem egyformán alakult a nyugdíjrendszer: Csehországban magasabbak a nyugdíjak, mint Szlovákiában. Ennek következtében a korábban szlovák cégeknél dolgozó cseh állampolgárok is kisebb nyugdíjat kapnak, mint a cseh cégeknél dolgozó honfitársaik. Miután ezt sérelmezték, és a bíróság nekik adott igazat, a cseh állam tavalyig minden érintettnek kiegészítette nyugdíját.
Az Európai Unió bírósága tavaly júniusban azonban egy szlovákiai nyugdíjas beadványa alapján úgy döntött, hogy nyugdíj-kiegészítésre nemcsak a cseh állampolgárok, hanem minden olyan mai európai uniós állampolgár jogosult, akit az egykori Csehszlovákiában alkalmaztak, és bár csehszlovák nyugdíjjogosultságot szerzett, mai hazájában alacsonyabb nyugdíjat kap, mint amennyi a jelenlegi csehországi szabályok szerint megilletné.
A cseh kormány, nehogy esetleg milliárdokat kelljen fizetnie például az érintett szlovák állampolgároknak, tavaly ősszel úgy döntött, hogy nem folytatja tovább ezt a gyakorlatot, azaz már nem ad új nyugdíj-kiegészítéseket. Ezt sérelmezte Karel Holubec volt mozdonyvezető, aki az alkotmánybírósághoz fordult, amely igazat adott neki. Holubec hosszú évekig a csehszlovák vasutak pozsonyi kirendeltségén dolgozott, s amikor nemrégiben nyugdíjba vonult, alacsonyabb nyugdíjat kapott, mint amennyi a cseh szabályok szerint megillette volna.
A cseh alkotmánybíróság szerint az EU-bíróság teljes mértékben helytelenül értelmezte a helyzetet és tévedett, mert úgy kezelte az ügyet, mintha mindig két állam létezett volna, holott 1992-ig a csehek és a szlovákok egy államban éltek. A cseh alkotmánybíróság álláspontja szerint nyugdíj-kiegészítésre csak a mai cseh állampolgárok jogosultak, s az államnak irányukban fel kell újítania a korábbi gyakorlatot. Statisztikai kimutatások szerint jelenleg mintegy 70-80 eurós különbség van a szlovákiai és a csehországi nyugdíjak átlaga között, a cseh nyugdíjak javára.
A kormány is szerepet játszott a Malév csődjében?
Varga Jenő, a Malév állami felszámoló által kijelölt vagyonfelügyelője állhat a nemzeti légitársaság elleni felszámolási eljárást elindító hitelező cég mögött, amely valójában egy mikrovállalkozás.
Törvényjavaslatok és kormányrendeletek időzítése az atlatszo.hu szerint arra utalhat, hogy a kormány is együttműködik a baloldalinak tartott pécsi milliárdossal. Tehát a felszámoló és a felszámolást elindító cég mögött ugyanaz a személy állhat a portál szerint.
A Fővárosi Bíróság közleményben tudata február 2-án, hogy a Malévvel szemben hitelezője, a Bellum 2000 Kft. felszámolási eljárás lefolytatási iránt kérelmet nyújtott be. Az említett cég azonban a Nemzeti Adó-és Vámhivatal online nyilvántartása szerint egyetlen alkalmazottal működik csupán a cég, alaptevékenysége pedig korábban még titkári-fordítói volt, később azonban „egyéb gazdasági tevékenységre” változott. Árbevétele pedig a 2010-es, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium által fenntartott online nyilvántartásban fellelhető beszámoló szerint minimális, hétmillió-hétszázezer forint volt.
Felmerül tehát a kérdés, hogy egy ilyen mikrovállalkozás hogyan rendelkezhet annyi követeléssel, ami a Malév elleni felszámolási eljáráshoz vezethet, a benyújtott kérelem után ugyanis a bíróság egy új törvény alapján rendkívüli vagyonfelügyelőként egy állami céget rendelt ki, majd másnap már nem szálltak fel a gépek.
Hova vezetnek a szálak?
A portál a Bellum 2010 hátterének feltárása során több ismert, az üzleti világ politikával összefonódott részében mozgó vállalkozó nevére bukkant. A feltételezett érdekkör kulcsfigurájának pedig éppen az a Varga Jenő tűnik, aki jelenleg a Malév feletti rendkívüli vagyonkezelői feladatokat valójában ellátja.
Varga a Pécsi újságnak adott korábbi interjújában elmondta, baloldalinak tartja magét, személyesen ismeri Gyurcsány Ferencet, de saját bevallása szerint hasonló viszonyt ápol számos jobboldali prominens személyles is. Az utóbbi időben neve többször is felmerült az országos sajtóban, először, amikor feleségét alkotmánybírónak javasolta a Magyar Szocialista Párt, másodszor pedig amikor korábbi alkalmazottja, Imhof Gábor a pécsi egyetem korrupciós botrányának központi figurája lett.
Varga Jenő cége, a Vectigalis Zrt. végezte a Baranya Megyei Tejipari Rt., a pécsi és a simontornyai bőrgyár felszámolását, továbbá a Kanizsa Bútorgyár Rt., a Zala Húsipari (Zalahús) Rt., a Styl Ruhagyár, a Fűzfői Papírgyár Rt., a Pápai Hús Zrt. vagy a Nitrokémia 2000 Rt. elleni hasonló eljárásokat is, továbbá Varga többször szerepelt a Napi Gazdaság leggazdagabb magyarokat bemutató listáján is.
A törvényhozás készült
Ahhoz, hogy Varga felügyeli a Malév vagyonát az atlatszo.hu cikke szerint nagyban hozzájárult Rogán Antal fideszes képviselő 2011 nyarán elfogadott törvényjavaslata, valamint a közigazgatási és igazságügyi miniszter, Navracsics Tibor által benyújtott és december 30-án kihirdetett pontosító törvényjavaslat; továbbá három, szintén 2011 december 30-án kihirdetett kormányrendelet. Az első megállapítja a stratégiai jelentőségű vállalatok felszámolásának néhány eljárási szabályát, a második minden ilyen esetre az állami tulajdonú Hitelintézeti Felszámoló Nonprofit kft.-t jelöli ki állami felszámolóként, a harmadik pedig a vállalatok stratégiaivá minősítésének módját szabályozza. Egy hónap múlva, január 30-án a Malévot stratégiailag kiemeltnek minősítő, és ezzel speciális eljárásra jogosító kormányrendeletet is kihirdették.
Mindezt –maga a felszámolás és a törvényhozási tempó összecsengését- a lap szerint jól mutatja, hogy a Bellum 2000 által benyújtott kérelem a rendelet kihirdetése után két nappal eljutott az illetékes bírósághoz, majd másnap kijelölték a vagyonfelügyelőt, majd a következő napon a Malév beszüntette működését.
http://hirek.msn.mainap.hu/gazdasag/a-kormany-is-szerepet-jatszott-a-malev-bedoleseben-9569/
Törvényjavaslatok és kormányrendeletek időzítése az atlatszo.hu szerint arra utalhat, hogy a kormány is együttműködik a baloldalinak tartott pécsi milliárdossal. Tehát a felszámoló és a felszámolást elindító cég mögött ugyanaz a személy állhat a portál szerint.
A Fővárosi Bíróság közleményben tudata február 2-án, hogy a Malévvel szemben hitelezője, a Bellum 2000 Kft. felszámolási eljárás lefolytatási iránt kérelmet nyújtott be. Az említett cég azonban a Nemzeti Adó-és Vámhivatal online nyilvántartása szerint egyetlen alkalmazottal működik csupán a cég, alaptevékenysége pedig korábban még titkári-fordítói volt, később azonban „egyéb gazdasági tevékenységre” változott. Árbevétele pedig a 2010-es, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium által fenntartott online nyilvántartásban fellelhető beszámoló szerint minimális, hétmillió-hétszázezer forint volt.
Felmerül tehát a kérdés, hogy egy ilyen mikrovállalkozás hogyan rendelkezhet annyi követeléssel, ami a Malév elleni felszámolási eljáráshoz vezethet, a benyújtott kérelem után ugyanis a bíróság egy új törvény alapján rendkívüli vagyonfelügyelőként egy állami céget rendelt ki, majd másnap már nem szálltak fel a gépek.
Hova vezetnek a szálak?
A portál a Bellum 2010 hátterének feltárása során több ismert, az üzleti világ politikával összefonódott részében mozgó vállalkozó nevére bukkant. A feltételezett érdekkör kulcsfigurájának pedig éppen az a Varga Jenő tűnik, aki jelenleg a Malév feletti rendkívüli vagyonkezelői feladatokat valójában ellátja.
Varga a Pécsi újságnak adott korábbi interjújában elmondta, baloldalinak tartja magét, személyesen ismeri Gyurcsány Ferencet, de saját bevallása szerint hasonló viszonyt ápol számos jobboldali prominens személyles is. Az utóbbi időben neve többször is felmerült az országos sajtóban, először, amikor feleségét alkotmánybírónak javasolta a Magyar Szocialista Párt, másodszor pedig amikor korábbi alkalmazottja, Imhof Gábor a pécsi egyetem korrupciós botrányának központi figurája lett.
Varga Jenő cége, a Vectigalis Zrt. végezte a Baranya Megyei Tejipari Rt., a pécsi és a simontornyai bőrgyár felszámolását, továbbá a Kanizsa Bútorgyár Rt., a Zala Húsipari (Zalahús) Rt., a Styl Ruhagyár, a Fűzfői Papírgyár Rt., a Pápai Hús Zrt. vagy a Nitrokémia 2000 Rt. elleni hasonló eljárásokat is, továbbá Varga többször szerepelt a Napi Gazdaság leggazdagabb magyarokat bemutató listáján is.
A törvényhozás készült
Ahhoz, hogy Varga felügyeli a Malév vagyonát az atlatszo.hu cikke szerint nagyban hozzájárult Rogán Antal fideszes képviselő 2011 nyarán elfogadott törvényjavaslata, valamint a közigazgatási és igazságügyi miniszter, Navracsics Tibor által benyújtott és december 30-án kihirdetett pontosító törvényjavaslat; továbbá három, szintén 2011 december 30-án kihirdetett kormányrendelet. Az első megállapítja a stratégiai jelentőségű vállalatok felszámolásának néhány eljárási szabályát, a második minden ilyen esetre az állami tulajdonú Hitelintézeti Felszámoló Nonprofit kft.-t jelöli ki állami felszámolóként, a harmadik pedig a vállalatok stratégiaivá minősítésének módját szabályozza. Egy hónap múlva, január 30-án a Malévot stratégiailag kiemeltnek minősítő, és ezzel speciális eljárásra jogosító kormányrendeletet is kihirdették.
Mindezt –maga a felszámolás és a törvényhozási tempó összecsengését- a lap szerint jól mutatja, hogy a Bellum 2000 által benyújtott kérelem a rendelet kihirdetése után két nappal eljutott az illetékes bírósághoz, majd másnap kijelölték a vagyonfelügyelőt, majd a következő napon a Malév beszüntette működését.
http://hirek.msn.mainap.hu/gazdasag/a-kormany-is-szerepet-jatszott-a-malev-bedoleseben-9569/
Paczolay: bezárult egy ajtó, de kinyílt egy kapu
Az Alkotmánybíróság elnöke, Paczolay Péter a testület jogköreinek idei változásáról is nyilatkozott a 180 percnek.
Megnyílt az út az egyéni jogsérelmek orvoslása előtt – mondta a Kossuth Rádióban Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság (Ab) elnöke a testület jogköreinek változása kapcsán. A testületi vezető a 180 percben azt is hangsúlyozta, az új szabályok továbbra is biztosítják, hogy a testület a törvényhozás kontrollja legyen.
Az Ab elnöke kifejtette: két évtizeden át bárki egyéni érintettség nélkül is kezdeményezhette a törvények alkotmányossági felülvizsgálatát, ezután erre csak a kormánynak, a törvényhozás egynegyedének és az ombudsmannak lesz lehetősége. Ugyanakkor a saját ügyében mindenki előtt nyitva áll a lehetőség, hogy az alapjogait sértő jogszabályok felülvizsgálatát kérje.
Az elnöknek a jövőben nagyobb ráhatása lesz az ügyek ütemezésére, ami hozzájárulhat a testületi munka hatékonyságának növeléséhez - tette hozzá az alkotmánybíróság elnöke.
Paczolay Péter azt is hangsúlyozta, hogy az Alkotmánybíróság jogkörének 2010 novemberében történt csorbítását, amely során a pénzügyi kérdésekben megvonták a testülettől a vizsgálat lehetőségét, továbbra is elfogadhatatlannak tartja. Az Ab elnöke azt remélte, ezt a jogkört visszakapja a testület, ám az új alaptörvény megtartotta a korlátozást.
A magánnyugdíj-pénztárak kapcsán Paczolay Péter azt mondta, azok ügyét vizsgálhatja az Ab, abban az esetben, ha egyéni érdeksérelem történt, ezért a kérdés visszakerülhet az Ab elé. Az alkotmányossági vizsgálat kezdeményezésére vonatkozó szabályozás változása miatt 1600 ügyből 1200 megszűnt. Értesítették azonban a kezdeményezőket, hogy ha a benyújtott probléma esetében kimutatható az egyéni jogsérelem, akkor az ügyet ismét az Ab elé lehet terjeszteni.
Bezárult egy ajtó, de kinyílt egy kapu - tette hozzá Paczolay Péter annak kapcsán, hogy egyéni jogsérelem nélkül már nem lehet megtámadni bármely szabályt, ugyanakkor egyéni jogsérelem esetén az állampolgárok nem csak alkotmányellenesnek vélt jogszabályok, hanem bírói döntések ellen is az Ab-hez fordulhatnak.
Forrás: Kossuth Rádió, 180 perc | 2012. február 14. kedd 08:56 |
Megnyílt az út az egyéni jogsérelmek orvoslása előtt – mondta a Kossuth Rádióban Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság (Ab) elnöke a testület jogköreinek változása kapcsán. A testületi vezető a 180 percben azt is hangsúlyozta, az új szabályok továbbra is biztosítják, hogy a testület a törvényhozás kontrollja legyen.
Az Ab elnöke kifejtette: két évtizeden át bárki egyéni érintettség nélkül is kezdeményezhette a törvények alkotmányossági felülvizsgálatát, ezután erre csak a kormánynak, a törvényhozás egynegyedének és az ombudsmannak lesz lehetősége. Ugyanakkor a saját ügyében mindenki előtt nyitva áll a lehetőség, hogy az alapjogait sértő jogszabályok felülvizsgálatát kérje.
Az elnöknek a jövőben nagyobb ráhatása lesz az ügyek ütemezésére, ami hozzájárulhat a testületi munka hatékonyságának növeléséhez - tette hozzá az alkotmánybíróság elnöke.
Paczolay Péter azt is hangsúlyozta, hogy az Alkotmánybíróság jogkörének 2010 novemberében történt csorbítását, amely során a pénzügyi kérdésekben megvonták a testülettől a vizsgálat lehetőségét, továbbra is elfogadhatatlannak tartja. Az Ab elnöke azt remélte, ezt a jogkört visszakapja a testület, ám az új alaptörvény megtartotta a korlátozást.
A magánnyugdíj-pénztárak kapcsán Paczolay Péter azt mondta, azok ügyét vizsgálhatja az Ab, abban az esetben, ha egyéni érdeksérelem történt, ezért a kérdés visszakerülhet az Ab elé. Az alkotmányossági vizsgálat kezdeményezésére vonatkozó szabályozás változása miatt 1600 ügyből 1200 megszűnt. Értesítették azonban a kezdeményezőket, hogy ha a benyújtott probléma esetében kimutatható az egyéni jogsérelem, akkor az ügyet ismét az Ab elé lehet terjeszteni.
Bezárult egy ajtó, de kinyílt egy kapu - tette hozzá Paczolay Péter annak kapcsán, hogy egyéni jogsérelem nélkül már nem lehet megtámadni bármely szabályt, ugyanakkor egyéni jogsérelem esetén az állampolgárok nem csak alkotmányellenesnek vélt jogszabályok, hanem bírói döntések ellen is az Ab-hez fordulhatnak.
Forrás: Kossuth Rádió, 180 perc | 2012. február 14. kedd 08:56 |
2012. február 9., csütörtök
Magyar nyelven intézhetik peres ügyeiket
WA
Forrás: MTI
2012. február 09., csütörtök 14:16
Az ukrán alkotmánybíróság decemberi döntése szerint nem alkotmányellenes a regionális vagy kisebbségi nyelveknek az államnyelvvel azonos szintű használata a bíróságokon, így a magyar nemzetiségű ukrán állampolgárok is anyanyelvükön intézhetik peres ügyeiket – írta csütörtöki számában az ungvári Kárpáti Igaz Szó című lap.
Az újság által megkérdezett Gaál Lajos, a Beregszászi Városi-Járási Bíróság elnöke szerint Beregszászon biztosítottak azok a feltételek, amelyek a törvény nyelvhasználatra vonatkozó rendelkezéseit szavatolják, hiszen az ukrán állampolgárok nem kizárólag ukrán nyelven kérhetnek jogorvoslást. A beregszászi bíróságon – tette hozzá – ezt magyarul vagy oroszul is megtehetik, s ezt az igazságszolgáltatásnak el kell fogadnia. Az érintettek a bírósági döntés ellen regionális vagy kisebbségi nyelven is fellebbezhetnek – mondta, megjegyezve, hogy a bíróság nyelvi alapon ezt nem utasíthatja el. Gaál azt is elmondta, hogy a beregszászi bíróságnak két tolmácsa van, az öt bíró közül pedig hárman jól beszélnek magyarul. A tárgyalások azonban csak államnyelven folynak, és ezen hozzák meg az ítéleteket is – fejtette ki. Ha a vádlott nem tud ukránul, tolmácsot biztosítanak számára a tárgyalás teljes idejére, s amennyiben magyar, az anyanyelvén kapja meg a bírósági ítéletet is – emlékeztetett.
A szakember úgy vélte, hogy a bíróságok „többnyelvűsítése” nem veszélyezteti a működésüket, jóllehet az ilyen tárgyalások időigényesebbek. A beregszászi bíróságon azonban ezt már megszokták, hiszen számtalan többnyelvű tárgyalást lefolytattak. Az ukrán perrendtartási törvény az egész országra érvényes, ezért a bíróságok szükség esetén mindenütt kötelesek tolmácsot biztosítani – mutatott rá egyebek mellett a beregszászi bíróság elnöke.
Ugyanakkor azt, hogy alkalmaznak-e tolmácsot a bírósági tárgyalásokon, mindig az adott ügyet tárgyaló bíró dönti el – tájékoztatta az újságot Mihajlo Kaminszkij, a Kárpátalja Megyei Fellebbviteli Bíróság titkárságvezetője. A fellebbviteli testület – tette hozzá – nem alkalmaz főállású fordítót, mivel csak ritkán van rá szükség, így a bíró rendelheti el azt is, ki legyen az alkalmi tolmács, akinek eskü alatt kell teljesítenie a vállalt feladatot.
Forrás: MTI
2012. február 09., csütörtök 14:16
Az ukrán alkotmánybíróság decemberi döntése szerint nem alkotmányellenes a regionális vagy kisebbségi nyelveknek az államnyelvvel azonos szintű használata a bíróságokon, így a magyar nemzetiségű ukrán állampolgárok is anyanyelvükön intézhetik peres ügyeiket – írta csütörtöki számában az ungvári Kárpáti Igaz Szó című lap.
Az újság által megkérdezett Gaál Lajos, a Beregszászi Városi-Járási Bíróság elnöke szerint Beregszászon biztosítottak azok a feltételek, amelyek a törvény nyelvhasználatra vonatkozó rendelkezéseit szavatolják, hiszen az ukrán állampolgárok nem kizárólag ukrán nyelven kérhetnek jogorvoslást. A beregszászi bíróságon – tette hozzá – ezt magyarul vagy oroszul is megtehetik, s ezt az igazságszolgáltatásnak el kell fogadnia. Az érintettek a bírósági döntés ellen regionális vagy kisebbségi nyelven is fellebbezhetnek – mondta, megjegyezve, hogy a bíróság nyelvi alapon ezt nem utasíthatja el. Gaál azt is elmondta, hogy a beregszászi bíróságnak két tolmácsa van, az öt bíró közül pedig hárman jól beszélnek magyarul. A tárgyalások azonban csak államnyelven folynak, és ezen hozzák meg az ítéleteket is – fejtette ki. Ha a vádlott nem tud ukránul, tolmácsot biztosítanak számára a tárgyalás teljes idejére, s amennyiben magyar, az anyanyelvén kapja meg a bírósági ítéletet is – emlékeztetett.
A szakember úgy vélte, hogy a bíróságok „többnyelvűsítése” nem veszélyezteti a működésüket, jóllehet az ilyen tárgyalások időigényesebbek. A beregszászi bíróságon azonban ezt már megszokták, hiszen számtalan többnyelvű tárgyalást lefolytattak. Az ukrán perrendtartási törvény az egész országra érvényes, ezért a bíróságok szükség esetén mindenütt kötelesek tolmácsot biztosítani – mutatott rá egyebek mellett a beregszászi bíróság elnöke.
Ugyanakkor azt, hogy alkalmaznak-e tolmácsot a bírósági tárgyalásokon, mindig az adott ügyet tárgyaló bíró dönti el – tájékoztatta az újságot Mihajlo Kaminszkij, a Kárpátalja Megyei Fellebbviteli Bíróság titkárságvezetője. A fellebbviteli testület – tette hozzá – nem alkalmaz főállású fordítót, mivel csak ritkán van rá szükség, így a bíró rendelheti el azt is, ki legyen az alkalmi tolmács, akinek eskü alatt kell teljesítenie a vállalt feladatot.
2012. február 6., hétfő
Újabb bökkenő az unió gépezetén
Gazdasági Rádió, MTI, 2012. február 6. 16:30
Népszavazást javasol uniós ügyekben, köztük az uniós szerződéseket és az eurót érintő kérdésekben a német alkotmánybíróság elnökhelyettese, akinek javaslatát kormánypárti és ellenzéki politikusok egyaránt üdvözölték.
Ferdinand Kirchhof szerint a közvetlen demokrácia eszközeinek gyakoribb alkalmazására van szükség, mert az Európai Unió (EU) eltávolodott a lakosságtól. Minél inkább mélyül az integráció, annál fontosabb a polgárok közvetlen részvétele, különben "elenyészik az európai eszme és vele az EU elfogadottsága is" - véli a német szövetségi alkotmánybíróság elnökhelyettese. Kirchhof javaslatát a legtöbb párt üdvözölte, az ellenzéki szociáldemokraták (SPD) pedig még tovább mennének - számolt be hétfőn a Die Welt című lap. A "népszavazás bevezetése nem lesz elég"- hangsúlyozta Thomas Oppermann, az SPD parlamenti frakciójának igazgatója, aki úgy véli, demokratikus deficit jellemzi az uniós döntéshozatalt, és ezt egy új jogintézmény, az úgynevezett európai polgári kezdeményezés révén kellene csökkenteni.
Az SPD szerint a közvetlen demokrácia mellett a parlamentáris elemeket is erősíteni kell. "Abszurd, hogy az Európai Parlament (EP) elnökének külön küzdelmet kell folytatni azért, hogy ott lehessen az uniós csúcstalálkozókon", az állam- és kormányfők pedig parlamenti közreműködés nélkül hoznak döntéseket - mondta a frakcióigazgató. A kormányzó uniópártok közül a hagyományosan euroszkeptikus CSU részéről is üdvözölték Kirchhof felvetését. "Nem lenne szabad eleve bizalmatlanul viszonyulni a népszavazás intézményéhez" - fejtette ki a Die Weltnek Thomas Silberhorn, a bajor kereszténypárt uniós ügyekben illetékes politikusa, aki szerint érdemes a nép "kollektív bölcsességére" hagyatkozni. Egyetértenek a javaslattal az ellenzéki Zöldek is. Az európai válság megoldásához "több, és európai léptékben megszervezett közvetlen demokrácia" kell - szögezte le Claudia Roth, a párt társelnöke.
Ugyanakkor a legnagyobb és a legkisebb kormánypárt, a kereszténydemokraták (CDU) és a liberálisok (FDP) soraiból többen visszafogottan nyilatkoztak az alkotmánybíróság helyettes vezetőjének felvetéséről. Kételyeinek adott hangot Norbert Lammert CDU-s parlamenti elnök és Rainer Brüderle, az FDP frakcióvezetője is, aki úgy véli, hogy az EP jogkörét ugyan szélesíteni kell, de pillanatnyilag "az adósságválságot kell a lehető leggyorsabban megoldani". Hasonlóan vélekedett Anton Börner, a német külkereskedelmi kamara (AHK) elnöke is. A közvetlen demokrácia nem orvosság a jelenlegi bajokra, hiszen "az adósságválság megoldásához gyors döntéseket kell hozni, erre pedig a parlament sokkal inkább alkalmas" intézmény - mondta Börner a Die Weltnek.
A lakosság többsége azonban nagyobb beleszólást kér az euróövezeti válság kezelésébe - idézett fel a lap egy tavaly novemberi felmérést, amely kimutatta, hogy a németek 71 százaléka szeretné, ha szavazhatna az uniót és az eurót érintő fontos kérdésekben, és csupán 27 százalék nem kíván élni a lehetőséggel.
Népszavazást javasol uniós ügyekben, köztük az uniós szerződéseket és az eurót érintő kérdésekben a német alkotmánybíróság elnökhelyettese, akinek javaslatát kormánypárti és ellenzéki politikusok egyaránt üdvözölték.
Ferdinand Kirchhof szerint a közvetlen demokrácia eszközeinek gyakoribb alkalmazására van szükség, mert az Európai Unió (EU) eltávolodott a lakosságtól. Minél inkább mélyül az integráció, annál fontosabb a polgárok közvetlen részvétele, különben "elenyészik az európai eszme és vele az EU elfogadottsága is" - véli a német szövetségi alkotmánybíróság elnökhelyettese. Kirchhof javaslatát a legtöbb párt üdvözölte, az ellenzéki szociáldemokraták (SPD) pedig még tovább mennének - számolt be hétfőn a Die Welt című lap. A "népszavazás bevezetése nem lesz elég"- hangsúlyozta Thomas Oppermann, az SPD parlamenti frakciójának igazgatója, aki úgy véli, demokratikus deficit jellemzi az uniós döntéshozatalt, és ezt egy új jogintézmény, az úgynevezett európai polgári kezdeményezés révén kellene csökkenteni.
Az SPD szerint a közvetlen demokrácia mellett a parlamentáris elemeket is erősíteni kell. "Abszurd, hogy az Európai Parlament (EP) elnökének külön küzdelmet kell folytatni azért, hogy ott lehessen az uniós csúcstalálkozókon", az állam- és kormányfők pedig parlamenti közreműködés nélkül hoznak döntéseket - mondta a frakcióigazgató. A kormányzó uniópártok közül a hagyományosan euroszkeptikus CSU részéről is üdvözölték Kirchhof felvetését. "Nem lenne szabad eleve bizalmatlanul viszonyulni a népszavazás intézményéhez" - fejtette ki a Die Weltnek Thomas Silberhorn, a bajor kereszténypárt uniós ügyekben illetékes politikusa, aki szerint érdemes a nép "kollektív bölcsességére" hagyatkozni. Egyetértenek a javaslattal az ellenzéki Zöldek is. Az európai válság megoldásához "több, és európai léptékben megszervezett közvetlen demokrácia" kell - szögezte le Claudia Roth, a párt társelnöke.
Ugyanakkor a legnagyobb és a legkisebb kormánypárt, a kereszténydemokraták (CDU) és a liberálisok (FDP) soraiból többen visszafogottan nyilatkoztak az alkotmánybíróság helyettes vezetőjének felvetéséről. Kételyeinek adott hangot Norbert Lammert CDU-s parlamenti elnök és Rainer Brüderle, az FDP frakcióvezetője is, aki úgy véli, hogy az EP jogkörét ugyan szélesíteni kell, de pillanatnyilag "az adósságválságot kell a lehető leggyorsabban megoldani". Hasonlóan vélekedett Anton Börner, a német külkereskedelmi kamara (AHK) elnöke is. A közvetlen demokrácia nem orvosság a jelenlegi bajokra, hiszen "az adósságválság megoldásához gyors döntéseket kell hozni, erre pedig a parlament sokkal inkább alkalmas" intézmény - mondta Börner a Die Weltnek.
A lakosság többsége azonban nagyobb beleszólást kér az euróövezeti válság kezelésébe - idézett fel a lap egy tavaly novemberi felmérést, amely kimutatta, hogy a németek 71 százaléka szeretné, ha szavazhatna az uniót és az eurót érintő fontos kérdésekben, és csupán 27 százalék nem kíván élni a lehetőséggel.
2012. február 5., vasárnap
Paczolay szerint az AB továbbra is kontrollja a törvényhozásnak
Az Alkotmánybíróság (Ab) elnöke szerint a testületre vonatkozó megváltozott szabályozás következtében munkájuk depolitizálódhat, és az egyéni jogsérelmek orvoslásának irányába terelődhet. Az új szabályok ugyanakkor továbbra is biztosítják, hogy az Ab a törvényhozás kontrollja legyen.
MTI| 2012. február 5.
A hatásköri változások nyomán az Ab tevékenységében új egyensúly jön létre: az actio popularis megszüntetésével radikálisan csökken az utólagos normakontroll absztrakt, sokszor átpolitizált formájának szerepe, és az alkotmányjogi panasz lehetőségeinek bővülésével a mindennapi jogsérelmek orvoslása, az egyéni alapjogvédelem kerül előtérbe. Ez a hangsúlyeltolódás összhangban áll az európai alkotmánybíráskodás fősodrával - mondta Paczolay Péter az MTI-nek.
Az elnök kifejtette: két évtizeden át bárki egyéni érintettség nélkül is kezdeményezhette a parlament által megalkotott törvények alkotmányossági felülvizsgálatát, ezután erre csak a kormánynak, a törvényhozás egynegyedének és az ombudsmannak lesz lehetősége. Ugyanakkor a saját ügyében mindenki előtt nyitva áll a lehetőség, hogy az alapjogait sértő jogszabályok felülvizsgálatát kérve az Ab-hoz forduljon. Egyrészt továbbra is alkotmányjogi panasszal élhet az, akinek az ügyében a bíróság alkotmányellenes jogszabályt alkalmazott, másrészt kivételes esetben akkor is benyújtható a normakontrollt kezdeményező panasz, ha bírói eljárás nélkül, közvetlenül következik be a jogsérelem. Fontos kérdés, hogy az utóbbi körben a testület miként alakítja ki joggyakorlatát.
Az alkotmányjogi panasz mellett a bírák számára is megmaradt a lehetőség, hogy a konkrét ügyben, amelyben eljárnak, az Ab-hoz forduljanak, ha úgy vélik, alkotmánysértő jogszabályt kellene alkalmazniuk.
Paczolay elmondta, az actio popularis megszűnése után is számos útja van annak, hogy az alkotmányellenes jogszabály az Ab-hoz kerüljön, ezért biztos abban, hogy az Ab a jövőben is kontrollja lesz a törvényhozásnak. Hozzáfűzte: a pénzügyi tárgyú törvények esetében a testület lehetőségeit továbbra is korlátozza a 2010 végén elfogadott hatáskörcsökkentés, ami megindokolhatatlan szűkítése az alkotmányossági felülvizsgálatnak.
Új jogintézmény a valódi alkotmányjogi panasz, amellyel az új szabályozás a törvényhozás aktusain túlra is kibővítette az alkotmányjogi panaszok körét. A valódi alkotmányjogi panasz akkor nyújtható be, ha a bírói döntés az érintett személy alkotmányban biztosított jogát sérti, és az indítványozó a jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy a jogorvoslati lehetőség nem biztosított. A legnagyobb változás, hogy a valódi alkotmányjogi panasz alapján immár nemcsak az egyedi ügyben alkalmazott jogszabály, hanem a bírói döntés alaptörvénnyel való összhangját is vizsgálhatja az Ab, és az alkotmányellenesség megállapítása esetén meg is semmisítheti.
Az elnök elmondta: a valódi alkotmányjogi panaszok szűrése a nemzetközi tapasztalatok szerint azért kiemelkedően fontos, mert az ilyen ügyek áradata ellehetetlenítheti a testület munkáját. Ha az efajta eljárások elhúzódnak, az a konkrét jogviták megnyugtató lezárását hátráltatja, ami végül súlyos egyéni érdeksérelmeket okozhat, miközben éppen ezek elkerülését célozta az új jogintézmény.
A szabályozás lehetővé teszi, hogy az Ab az alkotmányjogi panaszok közül csak a valóban alapvető alkotmányossági kérdéseket érintő, illetve a súlyos egyéni jogsérelmeket okozó ügyekkel foglalkozzon érdemben. Ezzel a szűréssel az ügymennyiség ésszerű keretek között tartható - mondta.
Mint rámutatott, az elnöknek a jövőben nagyobb ráhatása lesz az ügyek ütemezésére, ami hozzájárulhat a testületi munka hatékonyságának növeléséhez. Az Ab január 1-jén életbe lépett új ügyrendje pedig a testület életében eddig szokatlan módon konkrét határidőt szab meg az ügyek, illetve az egyes eljárási szakaszok befejezésére. Az Ab-eljárások nem vezethetnek egy-egy konkrét jogvita elhúzódásához.
Hozzátette: a testületnek 22 éves fennállása során most először van szabályos, állandó ügyrendje, korábban ennek megalkotása az Országgyűlés hatáskörébe tartozott, az azonban ezt elmulasztotta.
A valódi alkotmányjogi panasz bevezetésével az Ab és a rendes bíróságok közti kapcsolat még inkább felértékelődik. Ezzel kapcsolatban Paczolay elmondta: egész eddigi elnöki működése során igyekezett jó kapcsolatokat kialakítani a bírói karral, és benyomása szerint az új bírósági vezetők is nyitottak az Ab-val való eredményes szakmai együttműködésre. Ennek során az Ab-nak az új hatásköri szabályok között is tiszteletben kell tartania a bíróságok szakmai függetlenségét, nem válhat az igazságszolgáltatás újabb fellebbviteli fórumává.
A zökkenőmentes együttműködés alapvetően a jogukat kereső állampolgárok érdekeit szolgálja. Jó példa erre a parkolási perek kapcsán bírói indítványokra meghozott tavalyi Ab-határozat. Ebben a vizsgált rendelkezések alkotmányellenessége mellett a testület azt is kimondta, hogy ezeknek a szabályoknak az alkalmazásától nemcsak az indítványukkal a testülethez forduló bírák tekinthetnek el pereikben, hanem mindazokban az ügyekben figyelembe vehető az alkotmánybírósági határozat, amelyekben megegyezik a jogi helyzet, és lényegében a tényállás is azonos. Az úgynevezett általános alkalmazási tilalom lehetősége bekerült az új törvényi szabályozásba is, ami jelentősen megkönnyítheti a bírói döntéseket, lerövidítheti az eljárásokat más sorozatperekben, például a lakásmaffiák elleni eljárásokban vagy a munkajog területén.
Az Ab elnöke kiemelte, hogy a bíróságok mellett nagy jelentőségű lesz az ombudsmannal való együttműködés is. Ez sem előzmények nélküli, legutóbb például a guberálást tiltó önkormányzati rendeletek alkotmányosságát vitató ombudsmani indítványnak adott helyt az Ab.
Az új szabályozás nyomán azonban szinte az alkotmánybírósági eljárás részévé válik az ombudsman eljárása, hiszen az állampolgároktól érkező absztrakt normakontroll-kezdeményezések rajta keresztül juthatnak el az Ab-ra. Az alapvető jogok biztosának kulcsszerepe lehet abban is, hogy a civil jogvédők tapasztalatait, valóságismeretét, kezdeményezéseit hasznosítsa és felkarolja.
Paczolay más okból is úgy véli, hogy az új szabályozás alapján az actio popularis megszüntetése ellenére sem vesznek majd el a civil jogvédők fontos indítványai. A törvény ugyanis lehetőséget nyújt arra, hogy az alkotmányjogipanasz-eljárásban jogvédő szervezet képviselője lássa el a kötelező jogi képviseletet. Ez fontossá válhat, mert a konkrét jogsértésekhez kapcsolódó eljárásokban a jogvédők az alkotmányos probléma konkrétabb bemutatásával a nagyközönség számára is átélhetővé tehetik azokat az elméleti kérdéseket, amelyek az adott ügyben megoldásra várnak.
Paczolay hároméves első elnöki periódusában, 2008 és 2011 között évente mintegy 1500-2000 új ügy érkezett az Ab-ra, számuk 2010-ben csaknem a harmadával növekedett, a korábbi ügyekkel együtt ebben az időszakban egyszerre 3-4 ezer ügy volt folyamatban. A befejezett ügyek száma 2008-2010-ben 1500 körül ingadozott, 2011-ben megközelítette a 2500-at. Az év végén folyamatban lévő ügyek száma 1700 és 2200 között váltakozott 2008-2010-ben, majd 2011-ben 1543-ra csökkent. Körülbelül minden negyedik ügy, azaz mintegy 400 maradt folyamatban a hatásköri változások után.
A testület 2012. január 1-jén folyamatban lévő eljárásai megszűntek, ha a jogszabály utólagos vizsgálatát nem a kormány, a parlamenti képviselők negyede vagy az ombudsman kezdeményezte. A korábbi indítványozók jelentős része ez év március végéig alkotmányjogi panasz formájában visszajuttathatja a testület elé alkotmányos aggályait, ha azok az új alaptörvény rendelkezéseivel összefüggésben is vizsgálhatók.
Január közepén már érkeztek ilyen panaszok a testülethez, a napokban pedig újra benyújtották többek között a 98 százalékos különadóval, a bírák nyugdíjazása és a távhőszolgáltatással kapcsolatos egyes önkormányzati rendeletek alkotmányosságának vizsgálatára vonatkozó indítványokat - mondta el.
Az Ab 2009-ben 1,434 milliárd forintból gazdálkodott, a válság miatt 2010-ben már csak 1,33 milliárd jutott a testületnek. Mindkét évben 111 dolgozója volt az intézménynek. 2011-ben az 1,335 milliárdos fejezet a 25 fős gyarapodással - köztük szeptembertől öt új alkotmánybíró érkezésével - összefüggésben 260 millió forintnyi többlethez jutott, a 2012-es költségvetése pedig 1,739 milliárd forint a 136 fős Ab-nek.
Az elnök kiemelte: a hatásköri módosítások szükségszerűen vezettek az Ab szervezetét, eljárását érintő változásokhoz. Az alkotmányjogi panaszok eljárásjogi feltételeinek, köztük a kötelező jogi képviseletnek a meglétét a főtitkár előkészítését követően egyetlen bíró vizsgálja, az érdemi befogadásról és az elbírálásról öttagú tanácsok döntenek majd. Ha azonban az ügyben törvény megsemmisítése is felmerül, illetve társadalmi vagy alkotmányjogi jelentősége indokolja, az ügy a teljes ülés elé kerül. A törvény lehetőséget nyújt nyilvános ülés tartására is, ott az érdeklődők jelenlétében az indítványozó, a rendes bírósági eljárásban szereplő felek, illetve ügyész is előadhatja majd érveit.
Az Ab átalakuló hatáskörei kapcsán az elnök üdvözölte, hogy a jövőben lehetőségük nyílik már elfogadott, kihirdetett, de még hatályba nem lépett törvények hatálybalépésének felfüggesztésére azzal, hogy rövid határidőn belül döntenek a kérdéses jogszabályhelyek alkotmányosságáról. Ennek létjogosultsága nyilvánvaló volt például a két éve megszavazott, de életbe nem lépett polgári törvénykönyv kapcsán, amikor különösen sok jogi érdeket sértett volna, hogy egy ennyire átfogó, rengeteg életviszonyt szabályozó törvény egyes pontjai néhány hónapig hatályban vannak, jogviszonyokat keletkeztetnek, majd az Ab megsemmisíti, és döntése nyomán nehezen kezelhető jogi helyzet alakul ki.
Az Ab-nak kivételes esetben lehetősége lesz arra is, hogy ha az alaptörvény megsértésének veszélyét látja, felhívja a bíróságot az alkotmányjogi panasszal támadott bírói döntés végrehajtásának felfüggesztésére.
Az Ab hatásköreinek átalakulását értékelő nemzetközi véleményekről szólva Paczolay elmondta: az Európa Tanács Velencei Bizottsága az actio popularis megszűnését nem tekintette az európai gyakorlat megsértésének, mivel azt kellőképpen kompenzálja a valódi alkotmányjogi panasz bevezetése. Fontos volt ugyanakkor, hogy a bizottság javaslatára a törvényhozás egynegyede és a kormány mellett az ombudsman is megkapta az utólagos normakontroll indítványozásának jogát.
Arra a felvetésre, hogy a Velencei Bizottság új alaptörvénnyel kapcsolatos véleményét az ellentétes politikai oldalak a magyar belpolitikában gyökeresen eltérő módon interpretálják, az Ab elnöke elmondta: a testület értékelése vegyes volt, az új alkotmány megszületését támogatta, ugyanakkor kritikai elemeket is megfogalmazott az alkotmányozás módját, tempóját, és bizonyos pontokon a tartalmát illetően is.
A történeti alkotmány alaptörvénybe kerülése kapcsán Paczolay fontosnak tartotta megjegyezni, hogy ennek értelmezési kereteit majd az Ab dolgozza ki.
Az elnök rámutatott: mivel Magyarország az EU tagja, az uniós alapszerződésekben is rögzített európai alkotmányos örökséghez kell illeszkednie. A demokratikus jogállam működését megteremtő 1989-90-es alkotmány vitathatatlanul hordozta ezt az örökséget, így természetes, hogy rendelkezései javarészt az új alaptörvényben is megtalálhatók, több esetben - például a hatalommegosztás rögzítésekor - az Ab alkotmányértelmezéseivel együtt. A hazai alkotmányosság fejlődésében tehát a folytonosságnak kell meghatározónak lennie.
MTI| 2012. február 5.
A hatásköri változások nyomán az Ab tevékenységében új egyensúly jön létre: az actio popularis megszüntetésével radikálisan csökken az utólagos normakontroll absztrakt, sokszor átpolitizált formájának szerepe, és az alkotmányjogi panasz lehetőségeinek bővülésével a mindennapi jogsérelmek orvoslása, az egyéni alapjogvédelem kerül előtérbe. Ez a hangsúlyeltolódás összhangban áll az európai alkotmánybíráskodás fősodrával - mondta Paczolay Péter az MTI-nek.
Az elnök kifejtette: két évtizeden át bárki egyéni érintettség nélkül is kezdeményezhette a parlament által megalkotott törvények alkotmányossági felülvizsgálatát, ezután erre csak a kormánynak, a törvényhozás egynegyedének és az ombudsmannak lesz lehetősége. Ugyanakkor a saját ügyében mindenki előtt nyitva áll a lehetőség, hogy az alapjogait sértő jogszabályok felülvizsgálatát kérve az Ab-hoz forduljon. Egyrészt továbbra is alkotmányjogi panasszal élhet az, akinek az ügyében a bíróság alkotmányellenes jogszabályt alkalmazott, másrészt kivételes esetben akkor is benyújtható a normakontrollt kezdeményező panasz, ha bírói eljárás nélkül, közvetlenül következik be a jogsérelem. Fontos kérdés, hogy az utóbbi körben a testület miként alakítja ki joggyakorlatát.
Az alkotmányjogi panasz mellett a bírák számára is megmaradt a lehetőség, hogy a konkrét ügyben, amelyben eljárnak, az Ab-hoz forduljanak, ha úgy vélik, alkotmánysértő jogszabályt kellene alkalmazniuk.
Paczolay elmondta, az actio popularis megszűnése után is számos útja van annak, hogy az alkotmányellenes jogszabály az Ab-hoz kerüljön, ezért biztos abban, hogy az Ab a jövőben is kontrollja lesz a törvényhozásnak. Hozzáfűzte: a pénzügyi tárgyú törvények esetében a testület lehetőségeit továbbra is korlátozza a 2010 végén elfogadott hatáskörcsökkentés, ami megindokolhatatlan szűkítése az alkotmányossági felülvizsgálatnak.
Új jogintézmény a valódi alkotmányjogi panasz, amellyel az új szabályozás a törvényhozás aktusain túlra is kibővítette az alkotmányjogi panaszok körét. A valódi alkotmányjogi panasz akkor nyújtható be, ha a bírói döntés az érintett személy alkotmányban biztosított jogát sérti, és az indítványozó a jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy a jogorvoslati lehetőség nem biztosított. A legnagyobb változás, hogy a valódi alkotmányjogi panasz alapján immár nemcsak az egyedi ügyben alkalmazott jogszabály, hanem a bírói döntés alaptörvénnyel való összhangját is vizsgálhatja az Ab, és az alkotmányellenesség megállapítása esetén meg is semmisítheti.
Az elnök elmondta: a valódi alkotmányjogi panaszok szűrése a nemzetközi tapasztalatok szerint azért kiemelkedően fontos, mert az ilyen ügyek áradata ellehetetlenítheti a testület munkáját. Ha az efajta eljárások elhúzódnak, az a konkrét jogviták megnyugtató lezárását hátráltatja, ami végül súlyos egyéni érdeksérelmeket okozhat, miközben éppen ezek elkerülését célozta az új jogintézmény.
A szabályozás lehetővé teszi, hogy az Ab az alkotmányjogi panaszok közül csak a valóban alapvető alkotmányossági kérdéseket érintő, illetve a súlyos egyéni jogsérelmeket okozó ügyekkel foglalkozzon érdemben. Ezzel a szűréssel az ügymennyiség ésszerű keretek között tartható - mondta.
Mint rámutatott, az elnöknek a jövőben nagyobb ráhatása lesz az ügyek ütemezésére, ami hozzájárulhat a testületi munka hatékonyságának növeléséhez. Az Ab január 1-jén életbe lépett új ügyrendje pedig a testület életében eddig szokatlan módon konkrét határidőt szab meg az ügyek, illetve az egyes eljárási szakaszok befejezésére. Az Ab-eljárások nem vezethetnek egy-egy konkrét jogvita elhúzódásához.
Hozzátette: a testületnek 22 éves fennállása során most először van szabályos, állandó ügyrendje, korábban ennek megalkotása az Országgyűlés hatáskörébe tartozott, az azonban ezt elmulasztotta.
A valódi alkotmányjogi panasz bevezetésével az Ab és a rendes bíróságok közti kapcsolat még inkább felértékelődik. Ezzel kapcsolatban Paczolay elmondta: egész eddigi elnöki működése során igyekezett jó kapcsolatokat kialakítani a bírói karral, és benyomása szerint az új bírósági vezetők is nyitottak az Ab-val való eredményes szakmai együttműködésre. Ennek során az Ab-nak az új hatásköri szabályok között is tiszteletben kell tartania a bíróságok szakmai függetlenségét, nem válhat az igazságszolgáltatás újabb fellebbviteli fórumává.
A zökkenőmentes együttműködés alapvetően a jogukat kereső állampolgárok érdekeit szolgálja. Jó példa erre a parkolási perek kapcsán bírói indítványokra meghozott tavalyi Ab-határozat. Ebben a vizsgált rendelkezések alkotmányellenessége mellett a testület azt is kimondta, hogy ezeknek a szabályoknak az alkalmazásától nemcsak az indítványukkal a testülethez forduló bírák tekinthetnek el pereikben, hanem mindazokban az ügyekben figyelembe vehető az alkotmánybírósági határozat, amelyekben megegyezik a jogi helyzet, és lényegében a tényállás is azonos. Az úgynevezett általános alkalmazási tilalom lehetősége bekerült az új törvényi szabályozásba is, ami jelentősen megkönnyítheti a bírói döntéseket, lerövidítheti az eljárásokat más sorozatperekben, például a lakásmaffiák elleni eljárásokban vagy a munkajog területén.
Az Ab elnöke kiemelte, hogy a bíróságok mellett nagy jelentőségű lesz az ombudsmannal való együttműködés is. Ez sem előzmények nélküli, legutóbb például a guberálást tiltó önkormányzati rendeletek alkotmányosságát vitató ombudsmani indítványnak adott helyt az Ab.
Az új szabályozás nyomán azonban szinte az alkotmánybírósági eljárás részévé válik az ombudsman eljárása, hiszen az állampolgároktól érkező absztrakt normakontroll-kezdeményezések rajta keresztül juthatnak el az Ab-ra. Az alapvető jogok biztosának kulcsszerepe lehet abban is, hogy a civil jogvédők tapasztalatait, valóságismeretét, kezdeményezéseit hasznosítsa és felkarolja.
Paczolay más okból is úgy véli, hogy az új szabályozás alapján az actio popularis megszüntetése ellenére sem vesznek majd el a civil jogvédők fontos indítványai. A törvény ugyanis lehetőséget nyújt arra, hogy az alkotmányjogipanasz-eljárásban jogvédő szervezet képviselője lássa el a kötelező jogi képviseletet. Ez fontossá válhat, mert a konkrét jogsértésekhez kapcsolódó eljárásokban a jogvédők az alkotmányos probléma konkrétabb bemutatásával a nagyközönség számára is átélhetővé tehetik azokat az elméleti kérdéseket, amelyek az adott ügyben megoldásra várnak.
Paczolay hároméves első elnöki periódusában, 2008 és 2011 között évente mintegy 1500-2000 új ügy érkezett az Ab-ra, számuk 2010-ben csaknem a harmadával növekedett, a korábbi ügyekkel együtt ebben az időszakban egyszerre 3-4 ezer ügy volt folyamatban. A befejezett ügyek száma 2008-2010-ben 1500 körül ingadozott, 2011-ben megközelítette a 2500-at. Az év végén folyamatban lévő ügyek száma 1700 és 2200 között váltakozott 2008-2010-ben, majd 2011-ben 1543-ra csökkent. Körülbelül minden negyedik ügy, azaz mintegy 400 maradt folyamatban a hatásköri változások után.
A testület 2012. január 1-jén folyamatban lévő eljárásai megszűntek, ha a jogszabály utólagos vizsgálatát nem a kormány, a parlamenti képviselők negyede vagy az ombudsman kezdeményezte. A korábbi indítványozók jelentős része ez év március végéig alkotmányjogi panasz formájában visszajuttathatja a testület elé alkotmányos aggályait, ha azok az új alaptörvény rendelkezéseivel összefüggésben is vizsgálhatók.
Január közepén már érkeztek ilyen panaszok a testülethez, a napokban pedig újra benyújtották többek között a 98 százalékos különadóval, a bírák nyugdíjazása és a távhőszolgáltatással kapcsolatos egyes önkormányzati rendeletek alkotmányosságának vizsgálatára vonatkozó indítványokat - mondta el.
Az Ab 2009-ben 1,434 milliárd forintból gazdálkodott, a válság miatt 2010-ben már csak 1,33 milliárd jutott a testületnek. Mindkét évben 111 dolgozója volt az intézménynek. 2011-ben az 1,335 milliárdos fejezet a 25 fős gyarapodással - köztük szeptembertől öt új alkotmánybíró érkezésével - összefüggésben 260 millió forintnyi többlethez jutott, a 2012-es költségvetése pedig 1,739 milliárd forint a 136 fős Ab-nek.
Az elnök kiemelte: a hatásköri módosítások szükségszerűen vezettek az Ab szervezetét, eljárását érintő változásokhoz. Az alkotmányjogi panaszok eljárásjogi feltételeinek, köztük a kötelező jogi képviseletnek a meglétét a főtitkár előkészítését követően egyetlen bíró vizsgálja, az érdemi befogadásról és az elbírálásról öttagú tanácsok döntenek majd. Ha azonban az ügyben törvény megsemmisítése is felmerül, illetve társadalmi vagy alkotmányjogi jelentősége indokolja, az ügy a teljes ülés elé kerül. A törvény lehetőséget nyújt nyilvános ülés tartására is, ott az érdeklődők jelenlétében az indítványozó, a rendes bírósági eljárásban szereplő felek, illetve ügyész is előadhatja majd érveit.
Az Ab átalakuló hatáskörei kapcsán az elnök üdvözölte, hogy a jövőben lehetőségük nyílik már elfogadott, kihirdetett, de még hatályba nem lépett törvények hatálybalépésének felfüggesztésére azzal, hogy rövid határidőn belül döntenek a kérdéses jogszabályhelyek alkotmányosságáról. Ennek létjogosultsága nyilvánvaló volt például a két éve megszavazott, de életbe nem lépett polgári törvénykönyv kapcsán, amikor különösen sok jogi érdeket sértett volna, hogy egy ennyire átfogó, rengeteg életviszonyt szabályozó törvény egyes pontjai néhány hónapig hatályban vannak, jogviszonyokat keletkeztetnek, majd az Ab megsemmisíti, és döntése nyomán nehezen kezelhető jogi helyzet alakul ki.
Az Ab-nak kivételes esetben lehetősége lesz arra is, hogy ha az alaptörvény megsértésének veszélyét látja, felhívja a bíróságot az alkotmányjogi panasszal támadott bírói döntés végrehajtásának felfüggesztésére.
Az Ab hatásköreinek átalakulását értékelő nemzetközi véleményekről szólva Paczolay elmondta: az Európa Tanács Velencei Bizottsága az actio popularis megszűnését nem tekintette az európai gyakorlat megsértésének, mivel azt kellőképpen kompenzálja a valódi alkotmányjogi panasz bevezetése. Fontos volt ugyanakkor, hogy a bizottság javaslatára a törvényhozás egynegyede és a kormány mellett az ombudsman is megkapta az utólagos normakontroll indítványozásának jogát.
Arra a felvetésre, hogy a Velencei Bizottság új alaptörvénnyel kapcsolatos véleményét az ellentétes politikai oldalak a magyar belpolitikában gyökeresen eltérő módon interpretálják, az Ab elnöke elmondta: a testület értékelése vegyes volt, az új alkotmány megszületését támogatta, ugyanakkor kritikai elemeket is megfogalmazott az alkotmányozás módját, tempóját, és bizonyos pontokon a tartalmát illetően is.
A történeti alkotmány alaptörvénybe kerülése kapcsán Paczolay fontosnak tartotta megjegyezni, hogy ennek értelmezési kereteit majd az Ab dolgozza ki.
Az elnök rámutatott: mivel Magyarország az EU tagja, az uniós alapszerződésekben is rögzített európai alkotmányos örökséghez kell illeszkednie. A demokratikus jogállam működését megteremtő 1989-90-es alkotmány vitathatatlanul hordozta ezt az örökséget, így természetes, hogy rendelkezései javarészt az új alaptörvényben is megtalálhatók, több esetben - például a hatalommegosztás rögzítésekor - az Ab alkotmányértelmezéseivel együtt. A hazai alkotmányosság fejlődésében tehát a folytonosságnak kell meghatározónak lennie.
2012. február 4., szombat
MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYÉNEK ÁTMENETI RENDELKEZÉSEI
Letölthető innen:
http://www.google.hu/url?sa=t&rct=j&q=alap%20t%C3%B6rv%C3%A9ny%20%C3%A1tmeneti%20rendelkez%C3%A9sei&source=web&cd=3&ved=0CDsQFjAC&url=http%3A%2F%2Fwww.magyarkozlony.hu%2Fpdf%2F11546&ei=w54tT7XiNYLl4QSxoL23Dg&usg=AFQjCNHgHTKtKZ0fSHc94YRFkvbDo-naGQ&sig2=cpEXOOYGtwiZG1K7EsLFWQ&cad=rja
és innen:
http://jogszabalykereso.mhk.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=143614.581342
innen is:
http://www.mklu.hu/repository/mkudok6162.pdf
http://www.google.hu/url?sa=t&rct=j&q=alap%20t%C3%B6rv%C3%A9ny%20%C3%A1tmeneti%20rendelkez%C3%A9sei&source=web&cd=3&ved=0CDsQFjAC&url=http%3A%2F%2Fwww.magyarkozlony.hu%2Fpdf%2F11546&ei=w54tT7XiNYLl4QSxoL23Dg&usg=AFQjCNHgHTKtKZ0fSHc94YRFkvbDo-naGQ&sig2=cpEXOOYGtwiZG1K7EsLFWQ&cad=rja
és innen:
http://jogszabalykereso.mhk.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=143614.581342
innen is:
http://www.mklu.hu/repository/mkudok6162.pdf
2012. február 1., szerda
Nem csitulnak a kedélyek Franciaországban a vitatott törvény miatt
Több mint 140 francia parlamenti képviselő fordult az alkotmánybíróság szerepét betöltő alkotmánytanácshoz amiatt a törvénymódosítás miatt, amely a holokauszt mellett immár az örmény népirtás tagadását is tiltja.
A francia elemzők most azt találgatják, milyen döntést hoz majd a média által gyakran "bölcseknek" nevezett testület, melynek egykori politikusokból, kabinetfőnökökből és más tanácsadókból álló tagjait egyenlő arányban az államfő, a Szenátus és a Nemzetgyűlés elnökei nevezik ki, de hivatalból a volt köztársasági elnökök is helyet kapnak benne.
Továbbra sem csillapodnak a kedélyek Franciaországban az örmények ellen elkövetett népirtás tagadását is tiltó törvénymódosítás elfogadása óta. A januári szenátusi végszavazást követően ugyan egy év börtön- és 45 ezer eurós, mintegy 14 millió forintnak megfelelő pénzbüntetéssel sújthatók az Oszmán Birodalom által 1915 és 1917 között elkövetett örmény mészárlás tagadói, a törvény hatályba lépését azonban kormánypárti és ellenzéki honatyák egy jelentős csoportja most azzal próbálja megakadályozni, hogy alkotmányossági felülvizsgálatot kérnek a kérdésben az alkotmánytanácstól.
A török kormány örömmel üdvözölte a kezdeményezést, hangsúlyozva, hogy ezzel oldódhatnak a két ország között a törvénymódosítás miatt kialakult feszültségek, az alkotmánytanács pedig többek szerint nem kizárt, hogy elsősorban nem jogi, hanem politikai döntést hoz majd az ügyben. Ez azért lehetséges forgatókönyv, mert a testület összetétele lényegesen eltér például a német vagy a magyar alkotmánybíróságétól.
A francia alkotmánytanács tagjainak kinevezése ugyanis elsősorban politikai aktus. Három tagját, köztük az elnököt a mindenkori államfő nevezi ki, további három-három tagról pedig a Szenátus és a Nemzetgyűlés elnökei döntenek. Mivel a testületnek hivatalból a volt köztársasági elnökök is tagjai, ezért jelenleg tizenegyen székelnek az Alkotmánytanácsban.
A tagok végzettségét vizsgálva észrevehető, bár nem előírás, a jelölők figyeltek arra, hogy a bölcsek rendelkezzenek jogi végzettséggel. Igaz, Jacques Chirac és Valéry Giscard d'Estaing egykori államfők mindössze közigazgatási egyetemet végeztek, és a kilenc professzionálisnak tekinthető tag közül csupán ketten rendelkeznek bírói képesítéssel is.
A többieknek ugyan van jogi diplomájuk, sőt Jean-Louis Debré, az alkotmánytanács elnöke a doktori fokozatot is megszerezte, legfőbb vonásuk mégis az, hogy valamely párt színeiben politizáltak vagy miniszterek mellett töltöttek be kabinetfőnöki vagy más szakértői funkciókat.
A már említett Debré elsősorban jobboldali politikusként ismert, 1995 és 1997 között belügyminiszter volt, 2002 és 2007 között pedig a parlament alsóházának elnöki tisztét töltötte be.
S. Ráduly János, Franciaország
A francia elemzők most azt találgatják, milyen döntést hoz majd a média által gyakran "bölcseknek" nevezett testület, melynek egykori politikusokból, kabinetfőnökökből és más tanácsadókból álló tagjait egyenlő arányban az államfő, a Szenátus és a Nemzetgyűlés elnökei nevezik ki, de hivatalból a volt köztársasági elnökök is helyet kapnak benne.
Továbbra sem csillapodnak a kedélyek Franciaországban az örmények ellen elkövetett népirtás tagadását is tiltó törvénymódosítás elfogadása óta. A januári szenátusi végszavazást követően ugyan egy év börtön- és 45 ezer eurós, mintegy 14 millió forintnak megfelelő pénzbüntetéssel sújthatók az Oszmán Birodalom által 1915 és 1917 között elkövetett örmény mészárlás tagadói, a törvény hatályba lépését azonban kormánypárti és ellenzéki honatyák egy jelentős csoportja most azzal próbálja megakadályozni, hogy alkotmányossági felülvizsgálatot kérnek a kérdésben az alkotmánytanácstól.
A török kormány örömmel üdvözölte a kezdeményezést, hangsúlyozva, hogy ezzel oldódhatnak a két ország között a törvénymódosítás miatt kialakult feszültségek, az alkotmánytanács pedig többek szerint nem kizárt, hogy elsősorban nem jogi, hanem politikai döntést hoz majd az ügyben. Ez azért lehetséges forgatókönyv, mert a testület összetétele lényegesen eltér például a német vagy a magyar alkotmánybíróságétól.
A francia alkotmánytanács tagjainak kinevezése ugyanis elsősorban politikai aktus. Három tagját, köztük az elnököt a mindenkori államfő nevezi ki, további három-három tagról pedig a Szenátus és a Nemzetgyűlés elnökei döntenek. Mivel a testületnek hivatalból a volt köztársasági elnökök is tagjai, ezért jelenleg tizenegyen székelnek az Alkotmánytanácsban.
A tagok végzettségét vizsgálva észrevehető, bár nem előírás, a jelölők figyeltek arra, hogy a bölcsek rendelkezzenek jogi végzettséggel. Igaz, Jacques Chirac és Valéry Giscard d'Estaing egykori államfők mindössze közigazgatási egyetemet végeztek, és a kilenc professzionálisnak tekinthető tag közül csupán ketten rendelkeznek bírói képesítéssel is.
A többieknek ugyan van jogi diplomájuk, sőt Jean-Louis Debré, az alkotmánytanács elnöke a doktori fokozatot is megszerezte, legfőbb vonásuk mégis az, hogy valamely párt színeiben politizáltak vagy miniszterek mellett töltöttek be kabinetfőnöki vagy más szakértői funkciókat.
A már említett Debré elsősorban jobboldali politikusként ismert, 1995 és 1997 között belügyminiszter volt, 2002 és 2007 között pedig a parlament alsóházának elnöki tisztét töltötte be.
S. Ráduly János, Franciaország
2012. január 30., hétfő
Háromszoros áron árvereztek el egy Hitler-festményt Szlovákiában
A kikiáltási ár háromszorosáért kelt el egy Adolf Hitlernek tulajdonított festmény egy internetes árverésen vasárnap.
A Darte aukciósház közleménye szerint a Tengeri noktürn című vászonért, amelyet 1913-ban festett a későbbi diktátor, a 10 ezer eurós kikiáltási ár helyett 32 ezer eurót fizetett egy meg nem nevezett külföldi vevő. A festmény értékét szakértők 25 ezer euróra becsülték.
Az árverezőház szerint a tengeri tájképet egy szlovák festő családja bocsátotta áruba; egykori tulajdonosa valószínűleg személyesen is találkozott Hitlerrel, amikor az hajdan Bécsben festőművészként próbált érvényesülni. A család nem kívánta felfedni kilétét, az aukción pedig csak kiválasztottak szűk köre vehetett részt.
A vegyes technikával készült 60 x 48 centiméteres festményen egy telihold tükröződik vissza az éjszakai tenger csillogó víztükrén.
Ugyanez az aukciósház már tavaly is elárverezett egy Hitler-festményt, az 1915-ben készült Titkos találkozót, amely akkor 10 200 euróért kelt el.
(MTI)
A Darte aukciósház közleménye szerint a Tengeri noktürn című vászonért, amelyet 1913-ban festett a későbbi diktátor, a 10 ezer eurós kikiáltási ár helyett 32 ezer eurót fizetett egy meg nem nevezett külföldi vevő. A festmény értékét szakértők 25 ezer euróra becsülték.
Az árverezőház szerint a tengeri tájképet egy szlovák festő családja bocsátotta áruba; egykori tulajdonosa valószínűleg személyesen is találkozott Hitlerrel, amikor az hajdan Bécsben festőművészként próbált érvényesülni. A család nem kívánta felfedni kilétét, az aukción pedig csak kiválasztottak szűk köre vehetett részt.
A vegyes technikával készült 60 x 48 centiméteres festményen egy telihold tükröződik vissza az éjszakai tenger csillogó víztükrén.
Ugyanez az aukciósház már tavaly is elárverezett egy Hitler-festményt, az 1915-ben készült Titkos találkozót, amely akkor 10 200 euróért kelt el.
(MTI)
EU-csúcs - Jóváhagyták az uniós kormányfők a pénzügyi stabilitási mechanizmusról szóló szerződést
Mint a csúcstalálkozó helyszínén uniós források megerősítették, a mechanizmus - a hasonló célokat szolgáló ideiglenes eszközzel (EFSF) eleinte párhuzamosan működve - idén júliusban kezdi meg működését, várhatóan 500 milliárd eurós hitelezési és garanciakerettel. Utóbbit azonban az életbe lépés előtt még egyszer felülvizsgálják. Az elnöklő Herman Van Rompuy egy internetes üzenetben azt is bejelentette, hogy egyetértettek abban: korábban fel nem használt uniós forrásokat csoportosítanak át a fiatalok foglalkoztatásának ösztönzésére, valamint a kis- és középvállalkozások további támogatására. Utóbbi témáról kiadott közlemény szerint az uniós vezetők a gazdasági stabilizálódás jeleit látják az unióban, ugyanakkor a piacokon továbbra is feszültség és bizonytalanság tapasztalható. A tagországok komoly erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy kiegyenlítsék államháztartásuk egyenlőtlenségeit, és fenntartható módon konszolidálják pénzügyeiket, de a növekedés és foglalkoztatás terén is további erőfeszítésekre van szükség - áll a közleményben. A nyilatkozat megerősítette, hogy három területen sürgős előrelépést tartanak fontosnak: a fiatal korosztályok munkanélkülisége elleni fellépésben, az egységes uniós belső piac kiterjesztésében, valamint a kis- és közepes vállalkozások segítésében. Megállapodtak a tagországok vezetői abban is, hogy minden tagállamban külön programokat állítanak össze a fiatal korosztályok foglalkoztatási gondjainak enyhítésére. José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke a kormányfői tanács előtt ezzel kapcsolatban egyebek között azt hangoztatta, hogy az uniós adatbázisban jelenleg is több mint egymillió üres állás található, amelyre ezekből a csoportokból keresnek jelentkezőket. A bizottsági elnök felsorolta azokat az országokat, ahol a fiatalkori munkanélküliség magasan az uniós átlag fölött van: Spanyolország, Görögország, Szlovákia, Lettország, Olaszország, Portugália, Litvánia, Írország.
(c) mti Magyar Távirati Iroda Zrt.
(c) mti Magyar Távirati Iroda Zrt.
2012. január 29., vasárnap
Majtényi: Ez egy kuruc beszédű és labanc viselkedésű ország
Soha nem gondoltam volna, hogy egyszer forradalmi hangulatú beszédet kell mondanom, de nem bántam meg – mondja Majtényi László, aki szerint az ország megalázásával elfogadott fideszes alkotmány kártyavárként fog összeomlani. Csak akkor lehet tartós alkotmányt adni, ha a politikai közösség egészének az értékeit fejezi ki.
Ónody-Molnár Dóra| NOL| 2012. január 29. |
– Ön szerint miért csak most lehet gratulálni a fia kinevezéséhez? Malőr volt ez a csúszás vagy politikai bosszú, esetleg fenyegetés?
– A kérdés személyesen érint, ezért ebben a tekintetben érzékeny, mert egyfelől nyilvánvalóan közügy, hogy valakinek a fiát nem nevezik ki, így nem volt ellenemre, hogy az Index újságírója a történetet megírta. Ugyanakkor a magánéletemet szeretem távol tartani a közszerepléseimtől. Tucatnyi újságíró kért nyilatkozatot György fiamtól és tőlem is, de az összes megkeresést elhárítottuk, egyikünknek sem tetszik, amikor valaki a személyes sérelmeivel másokat terhel. Mindössze annyit tudok mondani: ha a miniszterelnök nem ír alá valamit, az nem véletlen. De ennél sokkal súlyosabb dolgok is történnek, például ezer újságírót a közmédiumból elküldtek, ez összemérhetetlenül súlyosabb sérelem. A fiam kinevezésének elmaradását karácsony előtt tudtam meg, amit akkor elmeséltem egy főrendűnek született barátomnak, aki megélte kamaszkorában, hogy neve miatt érik sérelmek, és belesápadt. Ez már hála istennek évtizedek óta ismeretlen Magyarországon.
– A szabadság melletti kiállás volt a központi gondolata az Operaház előtt elmondott beszédének. Ilyen politikai szónoklattal ritkán állnak elő tudósok. Mondana hasonlót a parlamentben is?
– Ez azért valószínűtlen, mert nem leszek parlamenti képviselő. Egészen más műfaj egyetemi katedrán előadást tartani, és más egy tömeggyűlésen beszélni. Az Opera előtt a nulla fokban toporgó több tízezer ember érdeklődését kellett felkelteni, de olyan szöveggel, amely másnap is vállalható, amikor idézik. Amit elmondtam, vállalom. Abban az értelemben ez nem politikai szerepvállalás volt, hogy nincs semmilyen pártpolitikai dimenziója. Nem teljesen kizárt, hogy hasonló szituációban még fellépek, de nem is valószínű.
– Gondolt arra valaha, hogy ellenzéki tüntetésen forradalmi hangulatú beszédet fog tartani?
– Nem, nem gondoltam. Soha nem gondoltam volna, hogy erre szükség lesz. A barátaim nagyon meg voltak döbbenve, mert engem nem ilyennek ismertek. Nem bántam meg, de ez semmiképpen nem jelenti azt, hogy politikai szerepvállalásra bármilyen formában is készülnék.
– Beszédében volt egy sokat idézett mondat: „Sokkal jobb sors egy demokratikus jogállam bukott miniszterelnökéé, mint egy tekintélyelvű országban a népharag által eltávolított nem legitim vezetőé, és a bukott diktátoré”. Egyesek ezt fenyegetésként értelmezték, mások jövendölésnek.
– Inkább tanács volt vagy figyelmeztetés. Nem minősítettem a miniszterelnököt, csak egy veszélyre hívtam fel a figyelmét. Azt is mondtam, hogy még egy hónappal ezelőtt is tartózkodtam volna ennek a mondatnak a kimondásától, mert nem tartottam volna indokoltnak. Aznap azt gondoltam, eljött az ideje ennek a figyelmeztetésnek. Nem mondom, hogy nagyon baráti, de az érintett javát szolgálja.
– És tudósként hogyan határozná meg a rendszert, amelyben élünk? Annyi definíció elhangzik: onnantól, hogy ez még demokrácia, hiszen a kormány elméletileg leváltható, a putyini demokrácián át a féldiktatúráig...
– Ez fontos felvetés. Egyrészt nagyon elégedetlen vagyok az erről szóló elemzésekkel, de önkritikusan azt is meg kell mondanom, hogy nem tudom meghatározni. Az nyilvánvaló, hogy a rendszer önképe – külsőségeiben, vonzódásaiban – hangsúlyosan a Horthy-rendszerre épül. Csakhogy, ha valaki Hoffmann Rózsát és Klebelsberg Kunót, Navracsicsot és Bethlent, esetleg Telekit, vagy Szalai Annamáriát és Kozma Miklóst összehasonlítja, jól láthatja a politikusi formátum nyomasztó fölényét, és nem e mostaniak javára. Az Eötvös Károly Intézetben kiadtunk egy kötetet az Elveszejtett alkotmány címmel, amely ezt a pusztítást végigelemzi, és tökéletesen rendelkezésünkre állt az a fogalmi nyelv, ami a jogállam lebontását nagyon precízen és plasztikusan leírja. Arra, hogy a nemzeti együttműködési rendszerét leírjuk, viszont még nincsenek fogalmaink. Azaz a valóság sokkal gazdagabb, mint az azt leíró nyelv. Az új jelenségekre ez általánosan jellemző. A proletárdiktatúrának nevezett valamivel sem tudtak az elemzők sokáig mit kezdeni, amíg aztán létrejött arra is egy fogalmi nyelv.
– A jogállamot akkor lehet lebontani, ha a társadalom tudomásul veszi. Az egyetemi oktatók, a bírók, a magánnyugdíjpénztár-tagok sem lázadtak fel. Nem mondhatja ezért joggal a kormány, hogy a nép jóváhagyásával cselekszik, tehát demokrácia van?
– Ez egy kuruc beszédű és labanc viselkedésű ország, már nagyon régóta. Lehetne azt mondani, hogy ha a magyar népnek ennyi szabadság elég, akkor nekem még sok is. De ez hamisság, mivel a magyar nép soha nem adott olyan választ, hogy ennyi szabadság neki elég. Belesétáltunk egy csapdába. Az előző kormányzat abszolút megérdemelte azt a csúfos bukást, amely az osztályrésze lett. Ez az egyik része, a másik, hogy a magyar politikai elit rendkívül tehetségtelen. Azt kell mondjam, ismerem is őket, sokan valahol a gyengeelméjűség határán vannak. De ez mind nem ad magyarázatot arra a különbségre, hogy például a szlovén bírák eredményes testületi ellenállást fejtettek ki, amikor támadás érte őket. Az nekem is meglepetés volt, hogy a magyar bírói kar egy obskúrus bírói egyesület hangos támogatásával elfogadta azt, ami történt. Nem lett volna szabad elfogadniuk, és ez nem csak rájuk vonatkozik.
– Sólyom László mégis kifejtette, hogy az elmúlt húsz évben az alkotmányos kultúra meghonosodott annyira, hogy az új alkotmány ellenére is érvényesülni fog. Az AB passzivitását, az ügyészség felemás aktivitását vagy a bírósági átalakításokat látva, nem túl optimista ez a nézet?
– Ez egy nagyon szép és rokonszenves gondolat. Lényegében azt mondja, hogy egy csúf kancsóba is lehet jó bort tölteni, a csúnya Nemzeti Színházban is lehet jó előadást csinálni. Az alkotmányosság belenő a keretekbe. Én kevésbé vagyok optimista. Viszont amiben én szeretek bízni, az az, hogy felnőtt legalább két olyan nemzedék, amelyik nem ismeri az állami elnyomást. Eltelt egy történelmi korszak, amelyikben a fiatal nemzedék keserű tapasztalatokat ugyan szerzett, de szabadságban élt. Nem hiszem, hogy eltűrné azt, amibe sajnos az előttük járók hajlamosak lennének belenyugodni. A Fideszben is rádöbbenhetnek egyesek arra, hogy nincs szentebb feladat, mint az alkotmányos demokrácia megvédése a mostani főnökkel szemben. Politikai értelemben ez hasznos fordulat lenne, még ha a személyeket ismerve, morálisan visszataszító egy ilyen pálfordulás. Bármilyen keserű igazság, de úgy tűnik, ezt az országot a fideszes elit bizonyos csoportjai nélkül valószínűleg nem lehet konszolidálni.
– Nyilván arra gondol, hogy a baloldallal közösen történik ez a konszolidáció. De ott a Jobbik, amelyik szintén a Fidesz-kormány utáni világot várja.
– Magyarországon a szélsőjobb társadalmi befolyása mindig jelentékeny, de korlátozott volt. Saját erejéből a szélsőjobb nem tudott hatalomra kerülni. Az uniós zászló égetése ebből a szempontból nagyon fontos határ. A magyar társadalom, ide értve a legelesettebbeket is, nem képzelheti el a jövőjét az Európai Unión kívül.
– „Az erő előtt hajlunk meg, nem pedig az érvek előtt” – nyilatkozta a miniszterelnök Brüsszelben. Tehát eltiportak minket. Ez a retorika nem éppen az unióellenes indulatokat, azaz a Jobbikot erősíti?
– Nyilvánvalóan a törzsközönségnek szólt ez a mondat. A politika rettenetesen hasonlít a sakkjátékra. Vannak olyan állások, amikor szinte nem lehet rosszat lépni. Vannak olyan állások, amikor nem lehet jót lépni. Ez a mondat is egy ilyen rossz lépés. Amikor beléptünk ebbe a közösségbe, ismertük és helyeseltük a szabályait. Ha a túlerő előtt hajlunk meg, az önfeladás, de miféle önkép van mögötte?
– A kormány mellett a napokban százezres tömeg mozdult meg, Ön szerint mi ennek a jelentősége?
– Fontos és van jelentése, jelentősége. Orbán, aki láthatatlan résztvevője volt ennek a tüntetésnek, ezúttal is megmutatta a tehetségét, amit rosszra használ. De azért hazugságra nem épülhet politika. Bármit hirdessenek a transzparensek, nem vagyunk gyarmat, sőt bármikor ott is hagyhatjuk az európai integrációt, és állítólagos keleti rokonainkhoz, az üzbégekhez vagy a türkménekhez is fordulhatunk. Az Európai Unió pedig nem szipolyoz minket, ellenkezőleg, finanszíroz. És nem felel sem Mohácsért, sem Nagymajtényért, sem Világosért, Trianonért sem. Ellenkezőleg, az Európai Unióban a lebomló határok folyamatosan közelítik a trianoni határokkal szétválasztott közösségeinket. A jövőnkért mi felelünk. Bízzunk talán a százezer kormánypárti felvonulóban is.
– A morális válság alkotmányos válsággá mélyült – mondta egy konferencián…
– Lényegében Kis Jánost idéztem, aki úgy fogalmazott, a politikai válság alkotmányossá mélyült. Egyrészt ugyanígy látom, és elfogadom, amit a baloldalon nem szívesen fogadnak el, hogy volt egy súlyos morális válság.
– Most is van?
– Fennáll, persze. Elviselhetetlen a korrupció ebben az országban, és a közjó, mint olyan, a pártokat nagyon kevéssé érdekli. De teljesen nyilvánvaló, hogy mindez alkotmányos válsággá mélyült. Hiszen olyan alaptörvényről beszélünk, amelyet az ország egyik felének megalázásával fogadtak el. Valójában azt gondolom, hogy az ország egészének a megalázásával, mert ehhez az alkotmányhoz az ország népének semmi köze nem volt.
– Sokan vélik úgy, hogy a 89-eshez sem.
– A 89-esnek is voltak legitimációs problémái, hiszen még a pártállami parlament fogadta el, de egy szabad választás legitimálta azt a döntést. Az Antall–Tölgyessy-paktumnak nevezett üdvözlendő közjogi megállapodást később a választók szintén legitimálták, és Európa egyik legjobban működő alkotmánybírósága erre a vázra szépen felrakta a húst. Nekünk Mohács óta soha nem volt olyan gránitsziklánk, amelyre fel lehetett volna építeni egy jó országot. Azt a torz történelemszemléletet, ami az alaptörvényben megnyilvánul, nem is tudom felfogni. „Nem ismerjük el az ország idegen hatalmak általi megszállását”, és az 1944 március utáni korszakot. Ez teljesen értelmetlen, mert attól még megtörtént velünk, ez a mi történelmünk. Az életem első közel negyven éve ebben az időszakban telt el. Mi az, hogy nem ismerjük el? A szárazságot se ismerjük el! És ne legyünk kispályások, a tatárjárást se ismerjük el, és a mohácsi vészt se! Olyan fokú butaságról van szó, ami racionálisan értékelhetetlen. Ez belengi az egész alaptörvényt. Ezért gondolom azt, hogy ebbe nem fog az alkotmány belenőni, hanem mint egy kártyavár összeomlik, és valamit a helyén létre kell hoznunk.
– Hogyan?
– Nem engedünk a 89-ből. Az ideális az lenne, ha visszaállítanánk a Fidesz-provizórium előtti alkotmányszöveget, de ennek a lépésnek is lennének vesztesei, ezért nem a szöveghez, hanem a 89-es elvi alapokhoz kellene visszamenni, és aszerint elkészíteni az új alkotmányt, amely az alkotmánytisztelő jobb- és baloldal közös műve kell hogy legyen. Még akkor is, ha a következő választás után a parlament összes helyét megszerezné a most még nem látható ellenzék. Csak akkor lehet tartós alkotmányt adni, ha a politikai közösség egészének az értékeit fejezi ki, ami másképp nem jöhet létre, csak alkuval, amelyben jobb- és baloldal megegyezik. Ráadásul nem is lenne nehéz megegyezni. Az alkotmánytisztelő jobboldalnak és az alkotmánytisztelő baloldalnak a dolgok 95 százalékáról ugyanazt kell gondolnia.
– Ez van olyan optimista gondolat, mint a Sólyom-féle.
– Petőfi Sándor A magyar nemzet című versénél elkeseredettebben Vörösmartyn kívül alig írt magyar költő. Mit fognak a magyarokról a történelemkönyvekbe írni? – teszi fel a kérdést Petőfi. „Élt egy nép a Tisza táján,/ Századokig, lomhán, gyáván” – mondja kétségbeesetten. Alig több mint egy évvel a március 15-i forradalom, a legnagyobb nemzeti dicsőség előtt.
Ónody-Molnár Dóra| NOL| 2012. január 29. |
– Ön szerint miért csak most lehet gratulálni a fia kinevezéséhez? Malőr volt ez a csúszás vagy politikai bosszú, esetleg fenyegetés?
– A kérdés személyesen érint, ezért ebben a tekintetben érzékeny, mert egyfelől nyilvánvalóan közügy, hogy valakinek a fiát nem nevezik ki, így nem volt ellenemre, hogy az Index újságírója a történetet megírta. Ugyanakkor a magánéletemet szeretem távol tartani a közszerepléseimtől. Tucatnyi újságíró kért nyilatkozatot György fiamtól és tőlem is, de az összes megkeresést elhárítottuk, egyikünknek sem tetszik, amikor valaki a személyes sérelmeivel másokat terhel. Mindössze annyit tudok mondani: ha a miniszterelnök nem ír alá valamit, az nem véletlen. De ennél sokkal súlyosabb dolgok is történnek, például ezer újságírót a közmédiumból elküldtek, ez összemérhetetlenül súlyosabb sérelem. A fiam kinevezésének elmaradását karácsony előtt tudtam meg, amit akkor elmeséltem egy főrendűnek született barátomnak, aki megélte kamaszkorában, hogy neve miatt érik sérelmek, és belesápadt. Ez már hála istennek évtizedek óta ismeretlen Magyarországon.
– A szabadság melletti kiállás volt a központi gondolata az Operaház előtt elmondott beszédének. Ilyen politikai szónoklattal ritkán állnak elő tudósok. Mondana hasonlót a parlamentben is?
– Ez azért valószínűtlen, mert nem leszek parlamenti képviselő. Egészen más műfaj egyetemi katedrán előadást tartani, és más egy tömeggyűlésen beszélni. Az Opera előtt a nulla fokban toporgó több tízezer ember érdeklődését kellett felkelteni, de olyan szöveggel, amely másnap is vállalható, amikor idézik. Amit elmondtam, vállalom. Abban az értelemben ez nem politikai szerepvállalás volt, hogy nincs semmilyen pártpolitikai dimenziója. Nem teljesen kizárt, hogy hasonló szituációban még fellépek, de nem is valószínű.
– Gondolt arra valaha, hogy ellenzéki tüntetésen forradalmi hangulatú beszédet fog tartani?
– Nem, nem gondoltam. Soha nem gondoltam volna, hogy erre szükség lesz. A barátaim nagyon meg voltak döbbenve, mert engem nem ilyennek ismertek. Nem bántam meg, de ez semmiképpen nem jelenti azt, hogy politikai szerepvállalásra bármilyen formában is készülnék.
– Beszédében volt egy sokat idézett mondat: „Sokkal jobb sors egy demokratikus jogállam bukott miniszterelnökéé, mint egy tekintélyelvű országban a népharag által eltávolított nem legitim vezetőé, és a bukott diktátoré”. Egyesek ezt fenyegetésként értelmezték, mások jövendölésnek.
– Inkább tanács volt vagy figyelmeztetés. Nem minősítettem a miniszterelnököt, csak egy veszélyre hívtam fel a figyelmét. Azt is mondtam, hogy még egy hónappal ezelőtt is tartózkodtam volna ennek a mondatnak a kimondásától, mert nem tartottam volna indokoltnak. Aznap azt gondoltam, eljött az ideje ennek a figyelmeztetésnek. Nem mondom, hogy nagyon baráti, de az érintett javát szolgálja.
– És tudósként hogyan határozná meg a rendszert, amelyben élünk? Annyi definíció elhangzik: onnantól, hogy ez még demokrácia, hiszen a kormány elméletileg leváltható, a putyini demokrácián át a féldiktatúráig...
– Ez fontos felvetés. Egyrészt nagyon elégedetlen vagyok az erről szóló elemzésekkel, de önkritikusan azt is meg kell mondanom, hogy nem tudom meghatározni. Az nyilvánvaló, hogy a rendszer önképe – külsőségeiben, vonzódásaiban – hangsúlyosan a Horthy-rendszerre épül. Csakhogy, ha valaki Hoffmann Rózsát és Klebelsberg Kunót, Navracsicsot és Bethlent, esetleg Telekit, vagy Szalai Annamáriát és Kozma Miklóst összehasonlítja, jól láthatja a politikusi formátum nyomasztó fölényét, és nem e mostaniak javára. Az Eötvös Károly Intézetben kiadtunk egy kötetet az Elveszejtett alkotmány címmel, amely ezt a pusztítást végigelemzi, és tökéletesen rendelkezésünkre állt az a fogalmi nyelv, ami a jogállam lebontását nagyon precízen és plasztikusan leírja. Arra, hogy a nemzeti együttműködési rendszerét leírjuk, viszont még nincsenek fogalmaink. Azaz a valóság sokkal gazdagabb, mint az azt leíró nyelv. Az új jelenségekre ez általánosan jellemző. A proletárdiktatúrának nevezett valamivel sem tudtak az elemzők sokáig mit kezdeni, amíg aztán létrejött arra is egy fogalmi nyelv.
– A jogállamot akkor lehet lebontani, ha a társadalom tudomásul veszi. Az egyetemi oktatók, a bírók, a magánnyugdíjpénztár-tagok sem lázadtak fel. Nem mondhatja ezért joggal a kormány, hogy a nép jóváhagyásával cselekszik, tehát demokrácia van?
– Ez egy kuruc beszédű és labanc viselkedésű ország, már nagyon régóta. Lehetne azt mondani, hogy ha a magyar népnek ennyi szabadság elég, akkor nekem még sok is. De ez hamisság, mivel a magyar nép soha nem adott olyan választ, hogy ennyi szabadság neki elég. Belesétáltunk egy csapdába. Az előző kormányzat abszolút megérdemelte azt a csúfos bukást, amely az osztályrésze lett. Ez az egyik része, a másik, hogy a magyar politikai elit rendkívül tehetségtelen. Azt kell mondjam, ismerem is őket, sokan valahol a gyengeelméjűség határán vannak. De ez mind nem ad magyarázatot arra a különbségre, hogy például a szlovén bírák eredményes testületi ellenállást fejtettek ki, amikor támadás érte őket. Az nekem is meglepetés volt, hogy a magyar bírói kar egy obskúrus bírói egyesület hangos támogatásával elfogadta azt, ami történt. Nem lett volna szabad elfogadniuk, és ez nem csak rájuk vonatkozik.
– Sólyom László mégis kifejtette, hogy az elmúlt húsz évben az alkotmányos kultúra meghonosodott annyira, hogy az új alkotmány ellenére is érvényesülni fog. Az AB passzivitását, az ügyészség felemás aktivitását vagy a bírósági átalakításokat látva, nem túl optimista ez a nézet?
– Ez egy nagyon szép és rokonszenves gondolat. Lényegében azt mondja, hogy egy csúf kancsóba is lehet jó bort tölteni, a csúnya Nemzeti Színházban is lehet jó előadást csinálni. Az alkotmányosság belenő a keretekbe. Én kevésbé vagyok optimista. Viszont amiben én szeretek bízni, az az, hogy felnőtt legalább két olyan nemzedék, amelyik nem ismeri az állami elnyomást. Eltelt egy történelmi korszak, amelyikben a fiatal nemzedék keserű tapasztalatokat ugyan szerzett, de szabadságban élt. Nem hiszem, hogy eltűrné azt, amibe sajnos az előttük járók hajlamosak lennének belenyugodni. A Fideszben is rádöbbenhetnek egyesek arra, hogy nincs szentebb feladat, mint az alkotmányos demokrácia megvédése a mostani főnökkel szemben. Politikai értelemben ez hasznos fordulat lenne, még ha a személyeket ismerve, morálisan visszataszító egy ilyen pálfordulás. Bármilyen keserű igazság, de úgy tűnik, ezt az országot a fideszes elit bizonyos csoportjai nélkül valószínűleg nem lehet konszolidálni.
– Nyilván arra gondol, hogy a baloldallal közösen történik ez a konszolidáció. De ott a Jobbik, amelyik szintén a Fidesz-kormány utáni világot várja.
– Magyarországon a szélsőjobb társadalmi befolyása mindig jelentékeny, de korlátozott volt. Saját erejéből a szélsőjobb nem tudott hatalomra kerülni. Az uniós zászló égetése ebből a szempontból nagyon fontos határ. A magyar társadalom, ide értve a legelesettebbeket is, nem képzelheti el a jövőjét az Európai Unión kívül.
– „Az erő előtt hajlunk meg, nem pedig az érvek előtt” – nyilatkozta a miniszterelnök Brüsszelben. Tehát eltiportak minket. Ez a retorika nem éppen az unióellenes indulatokat, azaz a Jobbikot erősíti?
– Nyilvánvalóan a törzsközönségnek szólt ez a mondat. A politika rettenetesen hasonlít a sakkjátékra. Vannak olyan állások, amikor szinte nem lehet rosszat lépni. Vannak olyan állások, amikor nem lehet jót lépni. Ez a mondat is egy ilyen rossz lépés. Amikor beléptünk ebbe a közösségbe, ismertük és helyeseltük a szabályait. Ha a túlerő előtt hajlunk meg, az önfeladás, de miféle önkép van mögötte?
– A kormány mellett a napokban százezres tömeg mozdult meg, Ön szerint mi ennek a jelentősége?
– Fontos és van jelentése, jelentősége. Orbán, aki láthatatlan résztvevője volt ennek a tüntetésnek, ezúttal is megmutatta a tehetségét, amit rosszra használ. De azért hazugságra nem épülhet politika. Bármit hirdessenek a transzparensek, nem vagyunk gyarmat, sőt bármikor ott is hagyhatjuk az európai integrációt, és állítólagos keleti rokonainkhoz, az üzbégekhez vagy a türkménekhez is fordulhatunk. Az Európai Unió pedig nem szipolyoz minket, ellenkezőleg, finanszíroz. És nem felel sem Mohácsért, sem Nagymajtényért, sem Világosért, Trianonért sem. Ellenkezőleg, az Európai Unióban a lebomló határok folyamatosan közelítik a trianoni határokkal szétválasztott közösségeinket. A jövőnkért mi felelünk. Bízzunk talán a százezer kormánypárti felvonulóban is.
– A morális válság alkotmányos válsággá mélyült – mondta egy konferencián…
– Lényegében Kis Jánost idéztem, aki úgy fogalmazott, a politikai válság alkotmányossá mélyült. Egyrészt ugyanígy látom, és elfogadom, amit a baloldalon nem szívesen fogadnak el, hogy volt egy súlyos morális válság.
– Most is van?
– Fennáll, persze. Elviselhetetlen a korrupció ebben az országban, és a közjó, mint olyan, a pártokat nagyon kevéssé érdekli. De teljesen nyilvánvaló, hogy mindez alkotmányos válsággá mélyült. Hiszen olyan alaptörvényről beszélünk, amelyet az ország egyik felének megalázásával fogadtak el. Valójában azt gondolom, hogy az ország egészének a megalázásával, mert ehhez az alkotmányhoz az ország népének semmi köze nem volt.
– Sokan vélik úgy, hogy a 89-eshez sem.
– A 89-esnek is voltak legitimációs problémái, hiszen még a pártállami parlament fogadta el, de egy szabad választás legitimálta azt a döntést. Az Antall–Tölgyessy-paktumnak nevezett üdvözlendő közjogi megállapodást később a választók szintén legitimálták, és Európa egyik legjobban működő alkotmánybírósága erre a vázra szépen felrakta a húst. Nekünk Mohács óta soha nem volt olyan gránitsziklánk, amelyre fel lehetett volna építeni egy jó országot. Azt a torz történelemszemléletet, ami az alaptörvényben megnyilvánul, nem is tudom felfogni. „Nem ismerjük el az ország idegen hatalmak általi megszállását”, és az 1944 március utáni korszakot. Ez teljesen értelmetlen, mert attól még megtörtént velünk, ez a mi történelmünk. Az életem első közel negyven éve ebben az időszakban telt el. Mi az, hogy nem ismerjük el? A szárazságot se ismerjük el! És ne legyünk kispályások, a tatárjárást se ismerjük el, és a mohácsi vészt se! Olyan fokú butaságról van szó, ami racionálisan értékelhetetlen. Ez belengi az egész alaptörvényt. Ezért gondolom azt, hogy ebbe nem fog az alkotmány belenőni, hanem mint egy kártyavár összeomlik, és valamit a helyén létre kell hoznunk.
– Hogyan?
– Nem engedünk a 89-ből. Az ideális az lenne, ha visszaállítanánk a Fidesz-provizórium előtti alkotmányszöveget, de ennek a lépésnek is lennének vesztesei, ezért nem a szöveghez, hanem a 89-es elvi alapokhoz kellene visszamenni, és aszerint elkészíteni az új alkotmányt, amely az alkotmánytisztelő jobb- és baloldal közös műve kell hogy legyen. Még akkor is, ha a következő választás után a parlament összes helyét megszerezné a most még nem látható ellenzék. Csak akkor lehet tartós alkotmányt adni, ha a politikai közösség egészének az értékeit fejezi ki, ami másképp nem jöhet létre, csak alkuval, amelyben jobb- és baloldal megegyezik. Ráadásul nem is lenne nehéz megegyezni. Az alkotmánytisztelő jobboldalnak és az alkotmánytisztelő baloldalnak a dolgok 95 százalékáról ugyanazt kell gondolnia.
– Ez van olyan optimista gondolat, mint a Sólyom-féle.
– Petőfi Sándor A magyar nemzet című versénél elkeseredettebben Vörösmartyn kívül alig írt magyar költő. Mit fognak a magyarokról a történelemkönyvekbe írni? – teszi fel a kérdést Petőfi. „Élt egy nép a Tisza táján,/ Századokig, lomhán, gyáván” – mondja kétségbeesetten. Alig több mint egy évvel a március 15-i forradalom, a legnagyobb nemzeti dicsőség előtt.
Paczolay Péter előadása: Annyira nem új az alkotmány
Nem lehet mindent kidobni egy új alkotmánnyal - mondta Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke az ELTE jogi karának és a Max Planck Intézet alkotmányjogi konferenciáján. Az európai alkotmányjogi alapelvekről, standardokról és a nemzeti alkotmányozás összefüggéseiről tartott előadásában Paczolay úgy fogalmazott, új alkotmányok elfogadásánál szokás hivatkozni egy új korszak kezdetére, mégis meghatározó a folyamatosság: ott vannak az alkotmányos hagyományok, a nemzetközi standardok, kötelezettségek és ajánlások, a keret tehtá változatlan, ahogy az Alkotmánybíróság korábbi döntései, alkotmányértelmezései is érvényesek maradnak. Bármennyire is "új" tehát egy alkotmány, részese marad a közös európai hagyományoknak, így az új magyar alaptörvény is megfelel az európai standardoknak.
(Ny. M.)
Népszabadság, 2012. január 28.,
(Ny. M.)
Népszabadság, 2012. január 28.,
Sólyom: Nem tragikus az alaptörvény
Nem temeti az alkotmányosságot, az új alaptörvény szövege alapján azért még van remény – többek között ez derült ki Sólyom László, az Alkotmánybíróság első elnöke budapesti előadásából.
A Fidesz 2010-es földcsuszamlás-szerű győzelme és kormányra kerülése után Sólyom László szerint alapvetően változott az alkotmányossághoz való hozzáállás: a kormány feladta, kudarcnak bélyegezte az elmúlt húsz év alkotmányos kultúráját.
Az alkotmányos kultúra és a realitás harmóniája a volt AB-elnök előadása szerint 2010-zel tört meg, amikor az elmúlt húsz év "kudarca" után a kormány a forradalmi változás szimbólumaként új alkotmányt hirdetett. De még a hatályos alkotmányt is harmincszor módosították fél év alatt, hatalmuk koncentrálása érdekében gyengítve az alkotmányos fékeket és ellensúlyokat.
Sólyom többségi arroganciának nevezte azt a kormánypárti hozzáállást, miszerint még az alkotmány sem állhat a kétharmad fölött, és azt, hogy az alkotmányt leginkább a napi politikai eszközükként, személyes ügyek elintézéséhez (a jegybank, vagy a Legfelsőbb Bíróság elnöke eltávolítására) is használják. Tipikusnak mondta Sólyom László azt a kormánypárti hozzáállást, hogy egy alkotmányellenes törvényt beemelnek az alkotmányba, így már nem lehet felülvizsgálni.
Ezek alapján Sólyom feltette a kérdést, egy ilyen alaptörvény talaján túlélhet-e az alkotmányos kultúra Magyarországon. A helyzet szerinte nem reménytelen, még ha rendszerszintű hibákat lát is az új alaptörvényben. Az egyik ilyen hibának az Alkotmánybíróság hatásköreinek korlátozását tartja. Viszont maga az alaptörvény szövege nem tragikus. Túl van terhelve ugyan ideológiai elemekkel, de az alapok ugyanúgy megfelelnek az európai standardoknak, mint a korábbi alkotmány. Ez megfelelő alapot ad szerinte az alkotmányos kultúra túlélésére, ezért Sólyom László azt javasolja: "reménykedjünk a szövegben".
http://msn.mainap.hu/itthon/solyom-nem-tragikus-az-alaptorveny-8527/
A Fidesz 2010-es földcsuszamlás-szerű győzelme és kormányra kerülése után Sólyom László szerint alapvetően változott az alkotmányossághoz való hozzáállás: a kormány feladta, kudarcnak bélyegezte az elmúlt húsz év alkotmányos kultúráját.
Az alkotmányos kultúra és a realitás harmóniája a volt AB-elnök előadása szerint 2010-zel tört meg, amikor az elmúlt húsz év "kudarca" után a kormány a forradalmi változás szimbólumaként új alkotmányt hirdetett. De még a hatályos alkotmányt is harmincszor módosították fél év alatt, hatalmuk koncentrálása érdekében gyengítve az alkotmányos fékeket és ellensúlyokat.
Sólyom többségi arroganciának nevezte azt a kormánypárti hozzáállást, miszerint még az alkotmány sem állhat a kétharmad fölött, és azt, hogy az alkotmányt leginkább a napi politikai eszközükként, személyes ügyek elintézéséhez (a jegybank, vagy a Legfelsőbb Bíróság elnöke eltávolítására) is használják. Tipikusnak mondta Sólyom László azt a kormánypárti hozzáállást, hogy egy alkotmányellenes törvényt beemelnek az alkotmányba, így már nem lehet felülvizsgálni.
Ezek alapján Sólyom feltette a kérdést, egy ilyen alaptörvény talaján túlélhet-e az alkotmányos kultúra Magyarországon. A helyzet szerinte nem reménytelen, még ha rendszerszintű hibákat lát is az új alaptörvényben. Az egyik ilyen hibának az Alkotmánybíróság hatásköreinek korlátozását tartja. Viszont maga az alaptörvény szövege nem tragikus. Túl van terhelve ugyan ideológiai elemekkel, de az alapok ugyanúgy megfelelnek az európai standardoknak, mint a korábbi alkotmány. Ez megfelelő alapot ad szerinte az alkotmányos kultúra túlélésére, ezért Sólyom László azt javasolja: "reménykedjünk a szövegben".
http://msn.mainap.hu/itthon/solyom-nem-tragikus-az-alaptorveny-8527/
2012. január 26., csütörtök
Törvénytelen lehet a macedón átvilágítás
A macedón alkotmánybíróság átmenetileg leállította az újságírók, egykori politikusok, ügyvédek és papok január óta folyó átvilágítását - jelentette csütörtökön az APA osztrák hírügynökség.
Az alkotmánybíróság azzal indokolta döntését, hogy ezek a személyek nem töltenek be közhivatalt. A végleges ítélet pár hónap múlva születhet meg.
A néhány évvel ezelőtt elfogadott átvilágítási törvény értelmében újságírókat is arra köteleztek, hogy 2012 februárjáig közjegyzőileg hitelesített okiratban nyilatkozzanak arról, hogy 1944 augusztusa után nem voltak tagjai az egykori jugoszláv titkosszolgálatnak. Az alkotmánybíróság most megerősítette azt a korábbi álláspontját is, hogy az átvilágítás nem terjedhet ki a Macedónia 1991-ben elnyert függetlenségét követő időszakra.
A balkáni ország média érdekvédői az elmúlt hónapokban ismételten hivatkozta arra, hogy a hatóságok az újságírók átvilágítását a sajtóra gyakorolt nyomás eszközeként használták fel. A Riporterek Határok Nélkül szervezet 173 országot felsoroló, idén publikált sajtószabadság rangsorában Macedónia a 94. helyen áll.
MTI
Az alkotmánybíróság azzal indokolta döntését, hogy ezek a személyek nem töltenek be közhivatalt. A végleges ítélet pár hónap múlva születhet meg.
A néhány évvel ezelőtt elfogadott átvilágítási törvény értelmében újságírókat is arra köteleztek, hogy 2012 februárjáig közjegyzőileg hitelesített okiratban nyilatkozzanak arról, hogy 1944 augusztusa után nem voltak tagjai az egykori jugoszláv titkosszolgálatnak. Az alkotmánybíróság most megerősítette azt a korábbi álláspontját is, hogy az átvilágítás nem terjedhet ki a Macedónia 1991-ben elnyert függetlenségét követő időszakra.
A balkáni ország média érdekvédői az elmúlt hónapokban ismételten hivatkozta arra, hogy a hatóságok az újságírók átvilágítását a sajtóra gyakorolt nyomás eszközeként használták fel. A Riporterek Határok Nélkül szervezet 173 országot felsoroló, idén publikált sajtószabadság rangsorában Macedónia a 94. helyen áll.
MTI
2012. január 25., szerda
További magyar törvényeket tekint át a Velencei Bizottság
További magyar sarkalatos törvényeket tekint át az Európa Tanács (ET) égisze alatt működő, Velencei Bizottság nevű független jogi szakértői testület - közölte szerdán az MTI-vel Harangozó Gábor szocialista országgyűlési képviselő, aki részt vesz az ET parlamenti közgyűlésének strasbourgi plenáris ülésszakán.
Az ET figyelme - azon túl, hogy a Velencei Bizottság már korábban szakvéleményt mondott az új magyar alaptörvényről, de akkor kilátásba helyezte, hogy szükség lesz a később megszülető sarkalatos törvények áttekintésére is - eddig három, kiemelkedően fontos törvényre irányult: az egyházakról szóló, a választási, valamint a bírák jogállásáról szóló törvényre.
Harangozó Gábor közlése szerint a parlamenti közgyűlés úgynevezett monitoring bizottsága úgy döntött: a Velencei Bizottság górcső alá veszi az információs szabadságról, az alkotmánybíróságról, az ügyészségről, valamint a család- és a kisebbségvédelemről szóló törvényt is.
A monitoring bizottság február 16-17-én két tagú jelentéstevő küldöttséget meneszt Magyarországra - mondta Harangozó.
http://inforadio.hu/hir/kulfold/hir-478825
Az ET figyelme - azon túl, hogy a Velencei Bizottság már korábban szakvéleményt mondott az új magyar alaptörvényről, de akkor kilátásba helyezte, hogy szükség lesz a később megszülető sarkalatos törvények áttekintésére is - eddig három, kiemelkedően fontos törvényre irányult: az egyházakról szóló, a választási, valamint a bírák jogállásáról szóló törvényre.
Harangozó Gábor közlése szerint a parlamenti közgyűlés úgynevezett monitoring bizottsága úgy döntött: a Velencei Bizottság górcső alá veszi az információs szabadságról, az alkotmánybíróságról, az ügyészségről, valamint a család- és a kisebbségvédelemről szóló törvényt is.
A monitoring bizottság február 16-17-én két tagú jelentéstevő küldöttséget meneszt Magyarországra - mondta Harangozó.
http://inforadio.hu/hir/kulfold/hir-478825
2012. január 24., kedd
Ötévi börtönnel is büntethető Ukrajnában az az újságíró, aki politikus magánéletéről ír
Egy kijevi alkotmánybírósági döntés értelmében pénzbüntetéssel, elzárással, illetve javító-nevelő munkával büntethetők azok az ukrán újságírók, akik politikusok és üzletemberek magánéletéről írnak az érintettek beegyezése nélkül.
Az ukrán alkotmánybíróság megállapította, hogy a magán- és a családi életbe való beavatkozásnak minősül, ha valakiről a hozzájárulása nélkül bizalmas adatokat gyűjtenek, tárolnak, felhasználnak és közzétesznek. A törvény ezt kizárólag nemzetbiztonsági okokból, a gazdasági jólét, valamint az emberi jogok érdekében teszi lehetővé.
A döntést az alkotmánybíróság elnöke, Anatolij Holovin jelentette be kedden. A testület a Cserkaszi megyei Zsaszkiv járási tanács beadványára értelmezte az alkotmány egyes rendelkezéseit, amely arra volt kíváncsi, mi számít magán- és családi életnek, és bizalmasak-e az ilyen információk.
Az alkotmánybírósági döntés után két évig terjedő javító-nevelő munka, hat hónaptól három évig terjedő elzárás, továbbá 1000-2000 dollárnak megfelelő pénzbüntetés fenyegeti a politikusok és üzletemberek magánéletéről a beleegyezésük nélkül gyakran író ukrán újságírókat. "Bűnismétlés" esetén 5 évi börtön is kiszabható.
Az újságírók abban az esetben mentesülnek a büntetés elől a tájékoztatásról szóló törvény 29. paragrafusa értelmében, ha bizonyítani tudják, hogy az adott információ társadalmi jelentőségű, vagy esetleges károkozást lehet vele megelőzni.
MTI
Az ukrán alkotmánybíróság megállapította, hogy a magán- és a családi életbe való beavatkozásnak minősül, ha valakiről a hozzájárulása nélkül bizalmas adatokat gyűjtenek, tárolnak, felhasználnak és közzétesznek. A törvény ezt kizárólag nemzetbiztonsági okokból, a gazdasági jólét, valamint az emberi jogok érdekében teszi lehetővé.
A döntést az alkotmánybíróság elnöke, Anatolij Holovin jelentette be kedden. A testület a Cserkaszi megyei Zsaszkiv járási tanács beadványára értelmezte az alkotmány egyes rendelkezéseit, amely arra volt kíváncsi, mi számít magán- és családi életnek, és bizalmasak-e az ilyen információk.
Az alkotmánybírósági döntés után két évig terjedő javító-nevelő munka, hat hónaptól három évig terjedő elzárás, továbbá 1000-2000 dollárnak megfelelő pénzbüntetés fenyegeti a politikusok és üzletemberek magánéletéről a beleegyezésük nélkül gyakran író ukrán újságírókat. "Bűnismétlés" esetén 5 évi börtön is kiszabható.
Az újságírók abban az esetben mentesülnek a büntetés elől a tájékoztatásról szóló törvény 29. paragrafusa értelmében, ha bizonyítani tudják, hogy az adott információ társadalmi jelentőségű, vagy esetleges károkozást lehet vele megelőzni.
MTI
2012. január 22., vasárnap
Nyugdíjba ment a bíró a felelősségre vonás elől
A Transparency International és az MSN Mai Nap sorozata a magyar gazdasági élet egyik legproblémásabb terültéről.
Bírák is érintettek lehetnek a korrupciós ügyekben (Reuters)
A felszámoló cégek legnagyobbjai mind részt vettek a magyar gazdasági rendszer átalakításában. A kapitalizmusra való áttérést, a közvagyon magánkezekbe juttatását a többség kizárólag a privatizációs folyamattal azonosította éveken át, de ma már látszik, hogy a második, hosszabban elhúzódó fázist felszámolásokon keresztül vitték véghez a közvagyon felett diszponálni képes személyek.
Közös vonás a nagy felszámoló cégekben, hogy kiterjedt, a rendszerváltás előtti időkre is visszanyúló kapcsolati hálójuk, és mivel ők a vagyonelosztók, sok barátjuk és lekötelezettjük van, és sok pénzük, hogy további szövetségeseket szerezzenek. Közös még bennük az is, hogy az egyszerű ember nem tud velük szemben érdeket érvényesíteni, mert ezen a területen az igazságszolgáltatás döcög.
Az alábbi felsorolással bepillanthatnak más felszámolási ügyek abszurdba hajló eseményvázába. Mind egy-egy megtörtént eseményen alapszik:
- Ötmillió forintos festékszámla miatt borítottak be egy bútorgyárat, ami külföldi megrendelésre dolgozott, szakmunkásképzést is folytatott. A tulajdonos kifizette a számlát, szaladt a bíróságra ezt bemutatni, hogy a felszámolást leállíttassa. Ekkor a bíró egy 40 milliós követelést mutatott a tulajnak, aki értetlenül állt a helyzet előtt. Évekkel később bebizonyosodott, hogy a negyvenmilliós tétel eleve valótlan volt. A céget a felszámolás alatt darabjaira cincálták, a termelést leállították, a munkások az utcára kerültek.
- Egy bíró a felszámoló kérésének megfelelően hozta meg végzéseit. Lebukott, de nem lett belőle országos botrány. Csendben nyugdíjba vonult. Az érintett felszámoló ténykedik tovább. Az ügyben eljáró hatóság azzal zárta le az ügyet, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal által rögzített telefonbeszélgetések jegyzőkönyveit nem lehet felhasználni az eljárásban.
- Egy állami vállalat beapportálta egyik ingatlanát egy újonnan alapított magánvállalkozásba. A vállalkozás részét képező ingatlanról azonban az állami vállalat másodszor is rendelkezett, pedig az akkor már nem tartozott a vállalathoz. Lassan húsz éve pereskednek miatta. Az igazságszolgáltatás pedig ahelyett, hogy egy téves döntést korrigálna, egyre durvább eszközökkel próbálja védeni a védhetetlent.
A fenti történetek iskolapéldái a joggal való visszaélésnek, amit azok a szereplők követtek el, akikre a gazdasági rendszer folyamatos megújítását bíztuk, és ami fölött azok a szereplők hunytak szemet, akiktől a tisztességes jogszolgáltatást várjuk.
Havas Gábor volt ügyvéd közel húsz éves tapasztalattal bír a felszámolási ágazat visszaéléseivel kapcsolatban.
Sokat támadta felszámolócégek általa jogsértőnek vélt gyakorlatát, ám ezeket nem vizsgálták ki, ellene viszont fegyelmi eljárást indított az ügyvédi kamara, ahonnan végül kilépett, és ma már jogtanácsosként, találmányok szabadalmi ügyeivel tölti ideje jelentős részét.
Havas a felszámolási visszaéléseket három nagy csoportba sorolja. Az első nagy csoport az, amikor az adós keres egy szívének kedves felszámolót, hogy elkenjék a disznóságait. Ez a fajta eljárás teszi ki az ügyek kilencven százalékát, mondja.
Az ilyen felszámoló nem megy utána a dolgoknak, nem indítja meg a százhúsz napon belül megindítható pert, ha az adós a hitelezők elől igyekszik kimenteni a vagyonát. A következő csoportban valamilyen vagyontárgy megszerzéséért egyébként normálisan működő cégeket nyomnak felszámolás alá – ezt láthattuk például Zseliéknél.
A harmadik típusú felszámolásban az előző rendszer nagy állami vállalatai (állami építőipari vállalatok, mezőgazdasági termelőszövetkezetek, kisszövetkezetek stb.) kerülnek kalapács alá, ez a privatizáció időszakában, és azt követően volt jellemző.
Vankó László, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal bűnügyi főigazgatója szerint ma már ritka a jelentős vagyonnal bíró cégek felszámolása. A problémás felszámolások kilencven százaléka kisebb-nagyobb háttérvállalkozások felszámolásáról szól, amelyeket eldobnak, mint egy használt papír zsebkendőt, ha kiszolgálta a célt, amire létrejött – ez lehet áfacsalás, vámcsalás, jelzálog-csalás, sikkasztás vagy pénzmosás is. Az ilyen kis „strómancégeken” keresztül megvalósított adócsalások teszik ki az éves ügyforgalmuk 40 százalékát. Az államnak okozott kár a nyomozók plusz munkája mellett anyagiakban is rendkívül jelentős.
Folytatása következik
Felszámolással kapcsolatban törölt APEH-követelések 1991 – 2010 között
1991 – 1995 8.138 millió forint
1996 – 2000 419.379 millió forint
2001 – 2005 710.843 millió forint
2006 – 2010 1.724.793 millió forint
(1999-től TB-járulék követeléseket, 2007-től illeték követeléseket is tartalmaz)
Forrás: Nemzeti Adó- és Vámhivatal
http://hirek.msn.mainap.hu/oknyomozo/borton-helyett-nyugdijba-ment-a-biro-8057/
Bírák is érintettek lehetnek a korrupciós ügyekben (Reuters)
A felszámoló cégek legnagyobbjai mind részt vettek a magyar gazdasági rendszer átalakításában. A kapitalizmusra való áttérést, a közvagyon magánkezekbe juttatását a többség kizárólag a privatizációs folyamattal azonosította éveken át, de ma már látszik, hogy a második, hosszabban elhúzódó fázist felszámolásokon keresztül vitték véghez a közvagyon felett diszponálni képes személyek.
Közös vonás a nagy felszámoló cégekben, hogy kiterjedt, a rendszerváltás előtti időkre is visszanyúló kapcsolati hálójuk, és mivel ők a vagyonelosztók, sok barátjuk és lekötelezettjük van, és sok pénzük, hogy további szövetségeseket szerezzenek. Közös még bennük az is, hogy az egyszerű ember nem tud velük szemben érdeket érvényesíteni, mert ezen a területen az igazságszolgáltatás döcög.
Az alábbi felsorolással bepillanthatnak más felszámolási ügyek abszurdba hajló eseményvázába. Mind egy-egy megtörtént eseményen alapszik:
- Ötmillió forintos festékszámla miatt borítottak be egy bútorgyárat, ami külföldi megrendelésre dolgozott, szakmunkásképzést is folytatott. A tulajdonos kifizette a számlát, szaladt a bíróságra ezt bemutatni, hogy a felszámolást leállíttassa. Ekkor a bíró egy 40 milliós követelést mutatott a tulajnak, aki értetlenül állt a helyzet előtt. Évekkel később bebizonyosodott, hogy a negyvenmilliós tétel eleve valótlan volt. A céget a felszámolás alatt darabjaira cincálták, a termelést leállították, a munkások az utcára kerültek.
- Egy bíró a felszámoló kérésének megfelelően hozta meg végzéseit. Lebukott, de nem lett belőle országos botrány. Csendben nyugdíjba vonult. Az érintett felszámoló ténykedik tovább. Az ügyben eljáró hatóság azzal zárta le az ügyet, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal által rögzített telefonbeszélgetések jegyzőkönyveit nem lehet felhasználni az eljárásban.
- Egy állami vállalat beapportálta egyik ingatlanát egy újonnan alapított magánvállalkozásba. A vállalkozás részét képező ingatlanról azonban az állami vállalat másodszor is rendelkezett, pedig az akkor már nem tartozott a vállalathoz. Lassan húsz éve pereskednek miatta. Az igazságszolgáltatás pedig ahelyett, hogy egy téves döntést korrigálna, egyre durvább eszközökkel próbálja védeni a védhetetlent.
A fenti történetek iskolapéldái a joggal való visszaélésnek, amit azok a szereplők követtek el, akikre a gazdasági rendszer folyamatos megújítását bíztuk, és ami fölött azok a szereplők hunytak szemet, akiktől a tisztességes jogszolgáltatást várjuk.
Havas Gábor volt ügyvéd közel húsz éves tapasztalattal bír a felszámolási ágazat visszaéléseivel kapcsolatban.
Sokat támadta felszámolócégek általa jogsértőnek vélt gyakorlatát, ám ezeket nem vizsgálták ki, ellene viszont fegyelmi eljárást indított az ügyvédi kamara, ahonnan végül kilépett, és ma már jogtanácsosként, találmányok szabadalmi ügyeivel tölti ideje jelentős részét.
Havas a felszámolási visszaéléseket három nagy csoportba sorolja. Az első nagy csoport az, amikor az adós keres egy szívének kedves felszámolót, hogy elkenjék a disznóságait. Ez a fajta eljárás teszi ki az ügyek kilencven százalékát, mondja.
Az ilyen felszámoló nem megy utána a dolgoknak, nem indítja meg a százhúsz napon belül megindítható pert, ha az adós a hitelezők elől igyekszik kimenteni a vagyonát. A következő csoportban valamilyen vagyontárgy megszerzéséért egyébként normálisan működő cégeket nyomnak felszámolás alá – ezt láthattuk például Zseliéknél.
A harmadik típusú felszámolásban az előző rendszer nagy állami vállalatai (állami építőipari vállalatok, mezőgazdasági termelőszövetkezetek, kisszövetkezetek stb.) kerülnek kalapács alá, ez a privatizáció időszakában, és azt követően volt jellemző.
Vankó László, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal bűnügyi főigazgatója szerint ma már ritka a jelentős vagyonnal bíró cégek felszámolása. A problémás felszámolások kilencven százaléka kisebb-nagyobb háttérvállalkozások felszámolásáról szól, amelyeket eldobnak, mint egy használt papír zsebkendőt, ha kiszolgálta a célt, amire létrejött – ez lehet áfacsalás, vámcsalás, jelzálog-csalás, sikkasztás vagy pénzmosás is. Az ilyen kis „strómancégeken” keresztül megvalósított adócsalások teszik ki az éves ügyforgalmuk 40 százalékát. Az államnak okozott kár a nyomozók plusz munkája mellett anyagiakban is rendkívül jelentős.
Folytatása következik
Felszámolással kapcsolatban törölt APEH-követelések 1991 – 2010 között
1991 – 1995 8.138 millió forint
1996 – 2000 419.379 millió forint
2001 – 2005 710.843 millió forint
2006 – 2010 1.724.793 millió forint
(1999-től TB-járulék követeléseket, 2007-től illeték követeléseket is tartalmaz)
Forrás: Nemzeti Adó- és Vámhivatal
http://hirek.msn.mainap.hu/oknyomozo/borton-helyett-nyugdijba-ment-a-biro-8057/
2012. január 20., péntek
NOL: Nincs érvényes alkotmánya Magyarországnak?
Az egyházügyi törvényhez hasonló okkal, a közvetlenül a zárószavazása előtt benyújtott módosító indítványok miatt semmisíthetné meg az új magyar alkotmányt az Alkotmánybíróság – állítja Kolláth György alkotmányjogász és Sólyom László volt köztársasági elnök.
Erősen valószínűsíthető az új alaptörvény közjogi érvénytelensége – állítja Kolláth György alkotmányjogász, aki szerint a parlament az alaptörvény elfogadásakor az Alkotmánybíróság által megsemmisített egyházügyi törvényéhez hasonló eljárási hibákat követett el. Az egyházügyi törvény kapcsán közvetlenül a zárószavazása előtt módosító indítványokat nyújtottak be. A Házszabály szerint ilyen esetben kizárólag adott előterjesztés belső ellentmondásainak vagy más jogszabályokkal való ütközésének feloldását célozhatja, e törvény esetében azonban koncepcionális kérdésekről volt szó.
A NOL összegző cikkéből kiderül, Kolláth Györgyével azonos véleményen van Sólyom László: a volt köztársasági elnök a HVG-ben januárban megjelent írása szerint „a zárószavazás előtti módosítás szégyene is megesett” már az alaptörvénnyel. Sólyom ezzel a bírák nyugdíjazásával kapcsolatos szabályok módosítására utalt, amelyhez szintén közvetlenül a zárószavazás előtt nyújtottak be egyéni képviselői indítványt.
Bár az alaptörvény esetén a zárószavazás előtti módosító indítványok talán kisebb jelentőségű változásokat eredményeztek, az Ab azonban határozatában kimondta, hogy az efféle eljárás a törvény közjogi érvénytelenségéhez vezet – állítja Kolláth. A NOL ennek alapján felteszi a kérdést: ha a közjogi érvénytelenség kritériumai az új alaptörvény esetében is megállapíthatók, és a súlyos eljárási szabálysértés miatt az minden érdemi vizsgálat nélkül semmisnek tekintendő, akkor nincs érvényes alkotmánya Magyarországnak?
http://mandiner.hu/cikk/20120120_nol_nincs_ervenyes_alkotmanya_magyarorszagnak
Erősen valószínűsíthető az új alaptörvény közjogi érvénytelensége – állítja Kolláth György alkotmányjogász, aki szerint a parlament az alaptörvény elfogadásakor az Alkotmánybíróság által megsemmisített egyházügyi törvényéhez hasonló eljárási hibákat követett el. Az egyházügyi törvény kapcsán közvetlenül a zárószavazása előtt módosító indítványokat nyújtottak be. A Házszabály szerint ilyen esetben kizárólag adott előterjesztés belső ellentmondásainak vagy más jogszabályokkal való ütközésének feloldását célozhatja, e törvény esetében azonban koncepcionális kérdésekről volt szó.
A NOL összegző cikkéből kiderül, Kolláth Györgyével azonos véleményen van Sólyom László: a volt köztársasági elnök a HVG-ben januárban megjelent írása szerint „a zárószavazás előtti módosítás szégyene is megesett” már az alaptörvénnyel. Sólyom ezzel a bírák nyugdíjazásával kapcsolatos szabályok módosítására utalt, amelyhez szintén közvetlenül a zárószavazás előtt nyújtottak be egyéni képviselői indítványt.
Bár az alaptörvény esetén a zárószavazás előtti módosító indítványok talán kisebb jelentőségű változásokat eredményeztek, az Ab azonban határozatában kimondta, hogy az efféle eljárás a törvény közjogi érvénytelenségéhez vezet – állítja Kolláth. A NOL ennek alapján felteszi a kérdést: ha a közjogi érvénytelenség kritériumai az új alaptörvény esetében is megállapíthatók, és a súlyos eljárási szabálysértés miatt az minden érdemi vizsgálat nélkül semmisnek tekintendő, akkor nincs érvényes alkotmánya Magyarországnak?
http://mandiner.hu/cikk/20120120_nol_nincs_ervenyes_alkotmanya_magyarorszagnak
2012. január 19., csütörtök
Kende: Egy ügyben nem világos Brüsszel érvelése
A bírák korábbi nyugdíjazásának ügyében kérdéses, hogy létezik-e olyan uniós jogszabály, amelyet Magyarország megsértett, és ami miatt - két másik ügy mellett - az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított - mondta az InfoRádiónak Kende Tamás nemzetközi jogász. Hozzátette, a törvények vizsgálatára minden esetben joga van a bizottságnak.
Az Európai Bizottságnak feladata és hatásköre is van arra, hogy azt vizsgálja, a tagállamok betartják-e az uniós jogot. Az a kérdés, hogy a kifogásolt ügyekben van-e valamilyen uniós jogszabály, amelynek a megsértését a bizottság állíthatja - mondta az InfoRádió által megkérdezett nemzetközi jogász annak kapcsán, hogy három ügyben kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a brüsszeli testület.
Kende Tamás kifejtette: a jegybanki függetlenség esetében egyértelműen úgy tűnik, hogy van olyan szabály, amivel kapcsolatban felmerül az, hogy sérti a magyar törvény, valamint az adatvédelmi ombudsman esetében is van olyan szabály, amihez kötődően a bizottság érvel, de az jogértelmezési kérdés, hogy a magyar fél megsértette-e ezt.
A nemzetközi jogász a harmadik kifogásolt ügyet, a bírói tevékenység felső korhatárát látja a leggyengébbnek, szerinte nem világos, mi az alapja a bizottság érvelésének.
A három ügy eljuthat az Európai Bíróságra is, de ez egy hosszabb folyamat, és Kende Tamás úgy véli, egyik félnek sem ez az érdeke. Valószínű, hogy a hitelfelvételi tárgyalások előfeltételeként a jegybanki ügyben való megállapodást fogja megfogalmazni Brüsszel - emelte ki.
A nemzetközi jogász közölte: a magyar államnak egy hónapja lesz arra, hogy ismertesse részletes jogi álláspontját és egyeztessen az Európai Bizottsággal. Ha nem tudnak kompromisszumos megoldásban megegyezni, akkor a Bizottság indoklással ellátott véleménnyel lezárja a folyamatnak ezt a részét, és egy szigorú jogalkalmazási fázis indul. Ha a bizottság úgy látja, hogy a magyar állam nem felel meg az indokolt véleményben foglaltaknak, akkor bírósághoz fordul - tette hozzá.
http://inforadio.hu/hir/belfold/hir-477412
Az Európai Bizottságnak feladata és hatásköre is van arra, hogy azt vizsgálja, a tagállamok betartják-e az uniós jogot. Az a kérdés, hogy a kifogásolt ügyekben van-e valamilyen uniós jogszabály, amelynek a megsértését a bizottság állíthatja - mondta az InfoRádió által megkérdezett nemzetközi jogász annak kapcsán, hogy három ügyben kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a brüsszeli testület.
Kende Tamás kifejtette: a jegybanki függetlenség esetében egyértelműen úgy tűnik, hogy van olyan szabály, amivel kapcsolatban felmerül az, hogy sérti a magyar törvény, valamint az adatvédelmi ombudsman esetében is van olyan szabály, amihez kötődően a bizottság érvel, de az jogértelmezési kérdés, hogy a magyar fél megsértette-e ezt.
A nemzetközi jogász a harmadik kifogásolt ügyet, a bírói tevékenység felső korhatárát látja a leggyengébbnek, szerinte nem világos, mi az alapja a bizottság érvelésének.
A három ügy eljuthat az Európai Bíróságra is, de ez egy hosszabb folyamat, és Kende Tamás úgy véli, egyik félnek sem ez az érdeke. Valószínű, hogy a hitelfelvételi tárgyalások előfeltételeként a jegybanki ügyben való megállapodást fogja megfogalmazni Brüsszel - emelte ki.
A nemzetközi jogász közölte: a magyar államnak egy hónapja lesz arra, hogy ismertesse részletes jogi álláspontját és egyeztessen az Európai Bizottsággal. Ha nem tudnak kompromisszumos megoldásban megegyezni, akkor a Bizottság indoklással ellátott véleménnyel lezárja a folyamatnak ezt a részét, és egy szigorú jogalkalmazási fázis indul. Ha a bizottság úgy látja, hogy a magyar állam nem felel meg az indokolt véleményben foglaltaknak, akkor bírósághoz fordul - tette hozzá.
http://inforadio.hu/hir/belfold/hir-477412
2012. január 18., szerda
Alkotmánybírósági beadványok javaslatai az ombudsman hivatalában
Budapest, 2012. január 18., szerda (OS) - Befejeződött az Alapvető Jogok Biztosa Hivatalának átszervezése, az iroda fogadja az állampolgárok panaszait. Eddig nyolcan kérték, hogy az ombudsman a január 1. óta életben lévő szabályozás alapján lépjen fel az Alkotmánybíróságon.
A magánnyugdíj-pénztári járulékok átirányításával, a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről és a szolgálati járandóságról szóló törvénnyel, az orvosi kezelés visszautasításának lehetőségével, az alkotmányjogi panasz benyújtásának feltételeivel, egy kárenyhítési ügy visszamenőleges törvényi szabályozásával kapcsolatos beadványok mellett érkezett olyan javaslat is, amelynek témájában Szabó Máté ombudsman már korábban az Alkotmánybírósághoz fordult. A biztos tavaly októberben kezdeményezte a guberálást tiltó józsefvárosi önkormányzati rendelet megsemmisítését. Határozat eddig még nem született. Egy hasonló ügyben azonban - szintén az ombudsman kezdeményezésére - az Alkotmánybíróság tavaly év végén alkotmányellenesnek ítélte, hogy a kaposvári önkormányzat szabálysértésnek minősítette a guberálást.
2012. január 1. óta az országgyűlési képviselők egynegyede, valamint a kormány mellett az alapvető jogok biztosának van lehetősége, hogy az Alkotmánybírságtól kérje, állapítsa meg egy jogszabály alkotmányellenességét. Az ombudsman eljárását az is kezdeményezheti, aki ugyan nem közvetlenül érintett, de valamilyen szempontból alkotmányellenesnek lát egy jogszabályt. Ezeket a beadványokat a biztos megvizsgálja és ha indokoltnak találja, az Alkotmánybírósághoz fordul. Aki viszont úgy véli, hogy egy jogszabály az alapvető jogaiban sérti, és jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette - vagy nincs más jogorvoslati lehetősége - továbbra is benyújthatja indítványát az Alkotmánybíróságnak.
Országos Sajtószolgálat
Kiadó: Alapvető Jogok Biztosának Hivatala
A magánnyugdíj-pénztári járulékok átirányításával, a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről és a szolgálati járandóságról szóló törvénnyel, az orvosi kezelés visszautasításának lehetőségével, az alkotmányjogi panasz benyújtásának feltételeivel, egy kárenyhítési ügy visszamenőleges törvényi szabályozásával kapcsolatos beadványok mellett érkezett olyan javaslat is, amelynek témájában Szabó Máté ombudsman már korábban az Alkotmánybírósághoz fordult. A biztos tavaly októberben kezdeményezte a guberálást tiltó józsefvárosi önkormányzati rendelet megsemmisítését. Határozat eddig még nem született. Egy hasonló ügyben azonban - szintén az ombudsman kezdeményezésére - az Alkotmánybíróság tavaly év végén alkotmányellenesnek ítélte, hogy a kaposvári önkormányzat szabálysértésnek minősítette a guberálást.
2012. január 1. óta az országgyűlési képviselők egynegyede, valamint a kormány mellett az alapvető jogok biztosának van lehetősége, hogy az Alkotmánybírságtól kérje, állapítsa meg egy jogszabály alkotmányellenességét. Az ombudsman eljárását az is kezdeményezheti, aki ugyan nem közvetlenül érintett, de valamilyen szempontból alkotmányellenesnek lát egy jogszabályt. Ezeket a beadványokat a biztos megvizsgálja és ha indokoltnak találja, az Alkotmánybírósághoz fordul. Aki viszont úgy véli, hogy egy jogszabály az alapvető jogaiban sérti, és jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette - vagy nincs más jogorvoslati lehetősége - továbbra is benyújthatja indítványát az Alkotmánybíróságnak.
Országos Sajtószolgálat
Kiadó: Alapvető Jogok Biztosának Hivatala
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)