Joó Hajnalka
Az adatvédelmi biztos és a bírák nyugdíjazása után az [origo] információi szerint a múlt év végén létrehozott Országos Bírói Hivatal miatt is vizsgálatot indított Magyarország ellen az Európai Bizottság. Az első két ügyben kedden várhatóan megindul Magyarországgal szemben a kötelezettségszegési eljárás, a bírói hivatal ügyében egyelőre tájékozódó levélben puhatolózik a kormánynál a bizottság alapjogi biztosa.
Újabb ügyben kezd vizsgálatot Magyarország ellen az Európai Bizottság - értesült az [origo]. Viviane Reding, a bizottság igazságügyi kérdésekben illetékes alelnöke információink szerint hamarosan előzetes tájékozódó levelet ír a magyar kormánynak a január 1-jével létrehozott Országos Bírói Hivatal (OBH) elnökének hatáskörei miatt.
A megszüntetett Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) hatásköreit január 1-vel átvevő szervezetet érintő aggályait december 12-i, Navracsics Tibornak írt levelében egyszer már megemlítette Viviane Reding. (Az alapjogi biztos ugyanebben a levélben kért választ a minisztertől azzal a két másik jogszabállyal - az adatvédelmi biztos hivatalának megszüntetésével illetve a bírák idő előtti nyugdíjazását rögzítő törvénnyel - kapcsolatban is, amelyben kedden várhatóan megindítja a kötelezettség-szegési eljárást a bizottság.)
Viviane Reding elsősorban azt kifogásolta, hogy az új testület vezetője kizárólagos hatáskört kap a bírák kinevezésére illetve a bírósági rendszer igazgatására. "Az Országos Bírói Tanács a jelek szerint az Országos Bírói Hivatal elnökének konzultatív testületévé alakul át" - írta a biztos a levélben, hozzátéve, hogy ez "hatalomkoncentrációnak látszik" a hivatal elnöke kezében.
A biztos aggályaira válaszolva Navracsics Tibor decemberben azt írta, hogy "a kormány azért vetette el az eddigi testületi irányítást, mert a havonta egy alkalommal ülésező Országos Igazságszolgáltatási Tanács nem volt képes kezelni az azonnali döntést igénylő helyzeteket." A miniszter arra is hivatkozott, hogy az OIT-tagok egyéb tisztségük mellett látták el tagsági feladataikat, a tanács bíró tagjai pedig többnyire a bírósági vezetők közül kerültek ki, akik felett az ellenőrzést, a munkáltatói jogokat maga az OIT gyakorolta; tehát a vezetők önmagukat ellenőrizték.
A bizottság újabb, immár hivatalos megkeresése arra utal, hogy a miniszter válaszát a biztos nem találta kielégítőnek. Ha a kormány immár hivatalos válaszát sem találja annak a bizottság, akár ebben az ügyben is kötelezettség-szegési eljárás indulhat a későbbiekben Magyarországgal szemben.
Az országgyűlés - a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló sarkalatos törvény elfogadásával - november 28-án döntött arról, hogy januártól elválik a Kúria - mai nevén Legfelsőbb Bíróság - és a bírói igazgatási szerv vezetőjének személye, illetve, hogy az Országos Igazságszolgáltatási Tanács és elnökének igazgatási jogkörei az OBH elnökéhez kerülnek. Utóbbi szervezet vezetőjének hatáskörébe került a bírák és bírósági felsővezetők kinevezése is, a hivatal vezetője pedig Handó Tünde, a Fővárosi Munkaügyi Bíróság korábbi elnöke, a Fidesz EP-képviselője, Szájer Józsefnek felesége lett.
Az OBH elnökének hatáskörei miatt Orbán Viktornak írt decemberi levelében aggodalmát fejezte ki az amerikai külügyminiszter is. Hillary Clinton levelében utalt Viviane Reding észrevételeire is, illetve megjegyezte, hogy véleménye szerint a szabályozás "a bírói függetlenséget őrző nagyon fontos fékeket és ellensúlyokat iktat ki a rendszerből."
2012. január 17., kedd
Nem kegyelmezett Magyarországnak az EU
A jegybanktörvény, az adatvédelmi biztos hivatalának átalakítása és a bírói munka felső korhatárának csökkentése miatt is jogi eljárást indít Magyarország ellen az Európai Bizottság. Rossz hír a kormánynak, hogy napirendre vettek egy újabb ügyet is, megvizsgálják az igazságügyi rendszer átalakítását is. Egy hónapja van a kormánynak, hogy reagáljon az EU kifogásaira. A bizottság alelnöke szerint módosítani kell az alkotmányt, mielőtt tárgyalni kezd a kormány által kért pénzügyi segítségről az EU és az IMF.
Három kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen az Európai Bizottság - jelentette be José Manuel Durao Barroso elnök kedden Strasbourgban. Az eljárások a jegybanktörvény, a bírói tevékenység felső korhatára és az adatvédelmi hatóság függetlensége miatt indulnak. Döntött a bizottság arról is, hogy - amint arról korábban beszámoltunk - közelebbi tájékoztatást kér a kormánytól a bírói függetlenséget érintő egyes kérdésekről is.
Barroso a bizottság kedd kora délutáni ülése után kijelentette: az Európai Unió alapvető értékeit minden tagállamnak be kell tartania. "Nem akarjuk, hogy gyanú árnyéka vetüljön Magyarországra" amiatt, hogy esetleg nem tartja be az unió közös alapértékeit - mondta Barroso, aki szerint ezért "minél előbb oldódnak meg ezek az ügyek, annál jobb". Barroso szerint jövő kedden, január 24-én Brüsszelbe látogat Orbán Viktor miniszterelnök, hogy megvitassa az Európai Bizottság képviselőivel a felmerült aggályokat. Ezt később a kormányfő stábja is megerősítette.
A döntésről kiadott bizottsági közlemény szerint a kifogásolt magyar jogszabályok megkérdőjelezik a jegybank, az adatvédelmi hatóság és az igazságszolgáltatás függetlenségét. A közlemény kiemeli, hogy a bizottság az után döntött az eljárás megindításáról, hogy a kormány nem reagált érdemben korábbi megkereséseire, például Barroso levelére. A bizottság szerint csak a kifogásolt törvények azonnali gyors megváltoztatása vagy hatályon kívül helyezése adhat megnyugtató választ a problémára.
Olli Rehn, a bizottság alelnöke a közleményhez fűzött véleményében kijelentette: "Felszólítom a magyar kormányt, hogy biztosítsa a központi bank teljes függetlenségét. Ebből következik, hogy felül kell vizsgálni a vonatkozó jogszabályokat, beleértve az alkotmányt. Ennek irányt kell szabni, mielőtt elkezdődnek a tárgyalások az EU-tól és az IMF-től kért pénzügyi segítségről."
Mi az EU baja?
A közlemény részletesen ismerteti a bizottság kifogásait, ezek a következők:
- a jegybanktörvénnyel az a baja a bizottságnak, hogy több ponton sérti az EU alapelveit, amely előírja, hogy a tagállamoknak kötelező egyeztetniük minden, a központi bankjukat érintő jogszabályt az Európai Központi Bankkal. Ezt az alapelvet a bizottság szerint nem csak a jegybanktörvény, de az új alkotmány is sérti. A bizottság szerint probléma, hogy az új jegybanktörvény szerint a kormány közvetlenül befolyásolhatná a monetáris politikát. A jegybanki függetlenséget csorbítja a monetáris tanács tagjainak fizetéscsökkentése is.
- a bírák nyugdíjkorhatárának csökkentését azért kifogásolják, mert sérti a munkaerő diszkriminációjának uniós tilalmát. A bizottság szerint csak még zavarosabbá teszi a döntést, hogy miközben 70-ről 62 évre szállítják le a bírák nyugdíjkorhatárát, az általános korhatár egész Európában, így Magyarországon is emelkedik.
- az adatvédelmi hivatal átalakítása azért problémás a bizottság szerint, mert Jóri András korábbi adatvédelmi biztost hivatali idejének lejárta előtt váltották le, illetve az új szabályozás lehetővé teszi, hogy az új hatóság vezetőjét a miniszterelnök és az államfő bármikor kénye-kedve szerint menessze.
A bizottság egy hónapot adott Magyarországnak, hogy eloszlassa fenntartásait.
A közlemény megjelenése után a Kormányszóvivői Iroda annyit közölt: A magyar kormány tudomásul veszi, hogy a bizottság kollégiumi ülésén döntés született néhány magyar törvény EU-joggal való összeegyeztethetőségének az uniós szerződések által előírt eljárás keretében történő vizsgálatáról. Ez lehetőséget ad Magyarország számára, hogy a vitát szakmai alapon, a konkrétumok talajára helyezve folytassa le, mégpedig az arra hivatott fórummal, a szerződések őrének számító Európai Bizottsággal. Az Európai Bizottsághoz hasonlóan Magyarország is rendkívül fontosnak tartja a jegybank, az igazságszolgáltatás és az adatvédelmi hatóság függetlenségét. Így sem az alapelvek, sem a közös európai értékek és vívmányok jelentősége tekintetében nincs vitánk az Európai Unió intézményeivel. A Bizottság érveinek ismeretében megkezdődik az alapos vizsgálat. Célunk az, hogy a felvetett kérdésekre érdemi és teljes körű választ adjunk, illetve a problémás kérdésekre mielőbb, lehetőleg a teljes jogsértési eljárás lefolytatása nélkül megoldást találjunk.
Mi az a kötelezettségszegési eljárás?
Kötelezettségszegési eljárás azért indulhat az EU tagjai ellen, mert megsértik a közösségi jogot, az Európai Unió működését szabályozó alapelveket. Ilyen eljárást csak az Európai Bizottság indíthat vagy egy másik tagállam kezdeményezhet, de ebben az esetben is a bizottságnak kell eldöntenie, hogy a kifogásolt jogszabály sérti-e az uniós jogot. Ha eljárás indul, akkor a bizottság egy indoklással ellátott figyelmeztetésben felszólítja a tagállamot, hogy határidőre módosítsa a kifogásolt jogszabályt. Ez az első figyelmeztetés.
Ha a tagállam nem tesz eleget a felszólításnak, a határidő lejárta után a bizottság második, végső figyelmeztetést ad ki, amelyben újra jelzi aggályait, és újabb határidőt szab a renitens tagállamnak - általában ez két hónap. Ha ez sem vezet eredményre, akkor az ügy az Európai Bíróság elé kerül, amely jogsértés esetén előírhatja a kifogásolt szabály módosítását, és pénzbüntetést is kiszabhat a renitens tagállamra (részleteket itt, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 258-260. paragrafusában olvashat).
Magyarország ellen 2004-es uniós csatlakozásunk óta összesen 225 ilyen eljárást indított az Európai Bizottság, négy ügy el is jutott az Európai Bíróságra. Ítélet egy ügyben sem született, mivel az aktuális kormány végül mindig megváltoztatta a kifogásolt intézkedéseket az unió által elvárt módon, így a bíróság az eljárást minden esetben megszüntette. A Magyarország ellen közel nyolc év alatt indított ügyek száma egyáltalán nem tűnik magasnak, ha mellétesszük, hogy például Olaszország esetében csak 2010-ben 176, Belgium esetében 159, Görögország esetében 157 jogsértési eljárás volt folyamatban (farkasok és mesterséges megtermékenyítés miatt is berágott a bizottság - az eddigi kötelezettségszegési eljárásokról itt olvashat bővebben).
Másfél éve hadakozik a kormány az EU-val
A magyar kormány a 2010-es választások óta több ügyben is összeütközött az Európai Bizottsággal. Közvetlenül a választások után Orbán Viktor Brüsszelbe utazott, ahol megpróbálta meggyőzni a bizottság elnökét, José Manuel Barrosót, hogy járuljon hozzá a Bajnai-kormány által vállalt hiánycél lazításához. Orbán nem járt sikerrel.
A következő látványos vita a médiatörvény miatt robbant ki. Az Európai Bizottság médiáért is felelős biztosa 2010 decemberében Navracsics Tibor igazságügyi miniszternek írt levelében jelezte, hogy a bizottság aggályosnak tartja a magyar médiatörvényt. A kormány kezdetben mereven elutasította a bírálatokat, majd 2011 márciusában - a bizottság szakértőivel folytatott egyeztetések után - mégis megváltoztatta a kifogásolt pontokon a jogszabályt. A kormány azzal próbálta leplezni a fordulatot, hogy következetesen azt állította, ezek csak technikai jellegű módosítások, amelyek nem érintik a törvény lényegi részeit.
Tavaly decemberben már Barroso intette meg egy levélben a magyar kormányt. Az Országgyűlés 2011 utolsó ülésnapján fogadta el az új jegybanktörvényt, a bizottság elnöke a jogszabály elfogadása előtt a javaslat visszavonását kérte Orbán Viktornak írt levelében. Az Európai Bizottság szerint a törvény megváltoztatott formájában sérti azt az alapelvet, hogy a jegybanknak függetlennek kell lennie a kormánytól.
Az adatvédelmi biztos pozíciójának megszűnése és az igazságszolgáltatási rendszer reformja (többek között a bírák 62 éves kor utáni nyugdíjazása) miatt Viviane Reding alapjogi biztos pedig még december közepén írt levelet Navracsics Tibor igazságügyi és közigazgatási miniszternek, ebben kérdések formájában fogalmazta meg aggályait. Az ombudsman ügyében az [origo] korábbi értesülése szerint Reding informálisan már jelezte is a magyar kormánynak, hogy megindítja a kötelezettségszegési eljárást.
Mit lép a kormány ezután?
Barroso levelére Orbán karácsony előtt még azt válaszolta, "nincs mód, hogy halasztást engedjünk", illetve "a törvény nem tartalmaz semmi olyat, amit jogában vagy módjában állna kifogásolni". Az MTI-nek január 8-án mégis azt mondta, "amennyiben az IMF és az EU érvei megfontolandók, a kormány is kész azokat magáévá tenni, mert nem presztízskérdés a korábbi álláspontunk fenntartása vagy megváltoztatása". A múlt héten csütörtökön Brüsszelben újságírók előtt úgy fogalmazott, "ha az unió érvei meggyőzőek, a kormány fontolóra veszi a jogszabályok módosítását". Az elmúlt napokban Martonyi János külügyminiszter is megígérte több hazai és külföldi lapnak, hogy Magyarország kész módosítani a vitatott törvényeken.
Az [origo]-nak korábban nyilatkozó kormányzati források azt állítottak, ha valóban megindul a kötelezettségszegési eljárás, akkor a kormány úgy próbálhat védekezni, hogy módosítja a kifogásolt jogszabályokat, miközben azt kommunikálja, hogy ezek jogtechnikai módosítások, a jogszabályok érdemi pontjait nem érintik. A kormányzati stratégiáról itt olvashat részleteket.
Origo
Három kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen az Európai Bizottság - jelentette be José Manuel Durao Barroso elnök kedden Strasbourgban. Az eljárások a jegybanktörvény, a bírói tevékenység felső korhatára és az adatvédelmi hatóság függetlensége miatt indulnak. Döntött a bizottság arról is, hogy - amint arról korábban beszámoltunk - közelebbi tájékoztatást kér a kormánytól a bírói függetlenséget érintő egyes kérdésekről is.
Barroso a bizottság kedd kora délutáni ülése után kijelentette: az Európai Unió alapvető értékeit minden tagállamnak be kell tartania. "Nem akarjuk, hogy gyanú árnyéka vetüljön Magyarországra" amiatt, hogy esetleg nem tartja be az unió közös alapértékeit - mondta Barroso, aki szerint ezért "minél előbb oldódnak meg ezek az ügyek, annál jobb". Barroso szerint jövő kedden, január 24-én Brüsszelbe látogat Orbán Viktor miniszterelnök, hogy megvitassa az Európai Bizottság képviselőivel a felmerült aggályokat. Ezt később a kormányfő stábja is megerősítette.
A döntésről kiadott bizottsági közlemény szerint a kifogásolt magyar jogszabályok megkérdőjelezik a jegybank, az adatvédelmi hatóság és az igazságszolgáltatás függetlenségét. A közlemény kiemeli, hogy a bizottság az után döntött az eljárás megindításáról, hogy a kormány nem reagált érdemben korábbi megkereséseire, például Barroso levelére. A bizottság szerint csak a kifogásolt törvények azonnali gyors megváltoztatása vagy hatályon kívül helyezése adhat megnyugtató választ a problémára.
Olli Rehn, a bizottság alelnöke a közleményhez fűzött véleményében kijelentette: "Felszólítom a magyar kormányt, hogy biztosítsa a központi bank teljes függetlenségét. Ebből következik, hogy felül kell vizsgálni a vonatkozó jogszabályokat, beleértve az alkotmányt. Ennek irányt kell szabni, mielőtt elkezdődnek a tárgyalások az EU-tól és az IMF-től kért pénzügyi segítségről."
Mi az EU baja?
A közlemény részletesen ismerteti a bizottság kifogásait, ezek a következők:
- a jegybanktörvénnyel az a baja a bizottságnak, hogy több ponton sérti az EU alapelveit, amely előírja, hogy a tagállamoknak kötelező egyeztetniük minden, a központi bankjukat érintő jogszabályt az Európai Központi Bankkal. Ezt az alapelvet a bizottság szerint nem csak a jegybanktörvény, de az új alkotmány is sérti. A bizottság szerint probléma, hogy az új jegybanktörvény szerint a kormány közvetlenül befolyásolhatná a monetáris politikát. A jegybanki függetlenséget csorbítja a monetáris tanács tagjainak fizetéscsökkentése is.
- a bírák nyugdíjkorhatárának csökkentését azért kifogásolják, mert sérti a munkaerő diszkriminációjának uniós tilalmát. A bizottság szerint csak még zavarosabbá teszi a döntést, hogy miközben 70-ről 62 évre szállítják le a bírák nyugdíjkorhatárát, az általános korhatár egész Európában, így Magyarországon is emelkedik.
- az adatvédelmi hivatal átalakítása azért problémás a bizottság szerint, mert Jóri András korábbi adatvédelmi biztost hivatali idejének lejárta előtt váltották le, illetve az új szabályozás lehetővé teszi, hogy az új hatóság vezetőjét a miniszterelnök és az államfő bármikor kénye-kedve szerint menessze.
A bizottság egy hónapot adott Magyarországnak, hogy eloszlassa fenntartásait.
A közlemény megjelenése után a Kormányszóvivői Iroda annyit közölt: A magyar kormány tudomásul veszi, hogy a bizottság kollégiumi ülésén döntés született néhány magyar törvény EU-joggal való összeegyeztethetőségének az uniós szerződések által előírt eljárás keretében történő vizsgálatáról. Ez lehetőséget ad Magyarország számára, hogy a vitát szakmai alapon, a konkrétumok talajára helyezve folytassa le, mégpedig az arra hivatott fórummal, a szerződések őrének számító Európai Bizottsággal. Az Európai Bizottsághoz hasonlóan Magyarország is rendkívül fontosnak tartja a jegybank, az igazságszolgáltatás és az adatvédelmi hatóság függetlenségét. Így sem az alapelvek, sem a közös európai értékek és vívmányok jelentősége tekintetében nincs vitánk az Európai Unió intézményeivel. A Bizottság érveinek ismeretében megkezdődik az alapos vizsgálat. Célunk az, hogy a felvetett kérdésekre érdemi és teljes körű választ adjunk, illetve a problémás kérdésekre mielőbb, lehetőleg a teljes jogsértési eljárás lefolytatása nélkül megoldást találjunk.
Mi az a kötelezettségszegési eljárás?
Kötelezettségszegési eljárás azért indulhat az EU tagjai ellen, mert megsértik a közösségi jogot, az Európai Unió működését szabályozó alapelveket. Ilyen eljárást csak az Európai Bizottság indíthat vagy egy másik tagállam kezdeményezhet, de ebben az esetben is a bizottságnak kell eldöntenie, hogy a kifogásolt jogszabály sérti-e az uniós jogot. Ha eljárás indul, akkor a bizottság egy indoklással ellátott figyelmeztetésben felszólítja a tagállamot, hogy határidőre módosítsa a kifogásolt jogszabályt. Ez az első figyelmeztetés.
Ha a tagállam nem tesz eleget a felszólításnak, a határidő lejárta után a bizottság második, végső figyelmeztetést ad ki, amelyben újra jelzi aggályait, és újabb határidőt szab a renitens tagállamnak - általában ez két hónap. Ha ez sem vezet eredményre, akkor az ügy az Európai Bíróság elé kerül, amely jogsértés esetén előírhatja a kifogásolt szabály módosítását, és pénzbüntetést is kiszabhat a renitens tagállamra (részleteket itt, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 258-260. paragrafusában olvashat).
Magyarország ellen 2004-es uniós csatlakozásunk óta összesen 225 ilyen eljárást indított az Európai Bizottság, négy ügy el is jutott az Európai Bíróságra. Ítélet egy ügyben sem született, mivel az aktuális kormány végül mindig megváltoztatta a kifogásolt intézkedéseket az unió által elvárt módon, így a bíróság az eljárást minden esetben megszüntette. A Magyarország ellen közel nyolc év alatt indított ügyek száma egyáltalán nem tűnik magasnak, ha mellétesszük, hogy például Olaszország esetében csak 2010-ben 176, Belgium esetében 159, Görögország esetében 157 jogsértési eljárás volt folyamatban (farkasok és mesterséges megtermékenyítés miatt is berágott a bizottság - az eddigi kötelezettségszegési eljárásokról itt olvashat bővebben).
Másfél éve hadakozik a kormány az EU-val
A magyar kormány a 2010-es választások óta több ügyben is összeütközött az Európai Bizottsággal. Közvetlenül a választások után Orbán Viktor Brüsszelbe utazott, ahol megpróbálta meggyőzni a bizottság elnökét, José Manuel Barrosót, hogy járuljon hozzá a Bajnai-kormány által vállalt hiánycél lazításához. Orbán nem járt sikerrel.
A következő látványos vita a médiatörvény miatt robbant ki. Az Európai Bizottság médiáért is felelős biztosa 2010 decemberében Navracsics Tibor igazságügyi miniszternek írt levelében jelezte, hogy a bizottság aggályosnak tartja a magyar médiatörvényt. A kormány kezdetben mereven elutasította a bírálatokat, majd 2011 márciusában - a bizottság szakértőivel folytatott egyeztetések után - mégis megváltoztatta a kifogásolt pontokon a jogszabályt. A kormány azzal próbálta leplezni a fordulatot, hogy következetesen azt állította, ezek csak technikai jellegű módosítások, amelyek nem érintik a törvény lényegi részeit.
Tavaly decemberben már Barroso intette meg egy levélben a magyar kormányt. Az Országgyűlés 2011 utolsó ülésnapján fogadta el az új jegybanktörvényt, a bizottság elnöke a jogszabály elfogadása előtt a javaslat visszavonását kérte Orbán Viktornak írt levelében. Az Európai Bizottság szerint a törvény megváltoztatott formájában sérti azt az alapelvet, hogy a jegybanknak függetlennek kell lennie a kormánytól.
Az adatvédelmi biztos pozíciójának megszűnése és az igazságszolgáltatási rendszer reformja (többek között a bírák 62 éves kor utáni nyugdíjazása) miatt Viviane Reding alapjogi biztos pedig még december közepén írt levelet Navracsics Tibor igazságügyi és közigazgatási miniszternek, ebben kérdések formájában fogalmazta meg aggályait. Az ombudsman ügyében az [origo] korábbi értesülése szerint Reding informálisan már jelezte is a magyar kormánynak, hogy megindítja a kötelezettségszegési eljárást.
Mit lép a kormány ezután?
Barroso levelére Orbán karácsony előtt még azt válaszolta, "nincs mód, hogy halasztást engedjünk", illetve "a törvény nem tartalmaz semmi olyat, amit jogában vagy módjában állna kifogásolni". Az MTI-nek január 8-án mégis azt mondta, "amennyiben az IMF és az EU érvei megfontolandók, a kormány is kész azokat magáévá tenni, mert nem presztízskérdés a korábbi álláspontunk fenntartása vagy megváltoztatása". A múlt héten csütörtökön Brüsszelben újságírók előtt úgy fogalmazott, "ha az unió érvei meggyőzőek, a kormány fontolóra veszi a jogszabályok módosítását". Az elmúlt napokban Martonyi János külügyminiszter is megígérte több hazai és külföldi lapnak, hogy Magyarország kész módosítani a vitatott törvényeken.
Az [origo]-nak korábban nyilatkozó kormányzati források azt állítottak, ha valóban megindul a kötelezettségszegési eljárás, akkor a kormány úgy próbálhat védekezni, hogy módosítja a kifogásolt jogszabályokat, miközben azt kommunikálja, hogy ezek jogtechnikai módosítások, a jogszabályok érdemi pontjait nem érintik. A kormányzati stratégiáról itt olvashat részleteket.
Origo
2012. január 16., hétfő
Börtönbüntetést kapott a kerítésébe áramot vezető tiszalúci férfi
Debrecen – Két év börtönbüntetést szabott ki hétfőn jogerősen a tiszalúci kihelyezett tárgyalásán a Debreceni Ítélőtábla arra a férfira, aki a településen lévő házának kerítésébe 2009 szeptemberében áramot vezetett, hogy a szomszéd gyerekek ne másszanak át a telkére.
Koszta János, a táblabíróság sajtószóvivője az MTI-hez eljuttatott közleményében ismertette: a vádlottat több emberen, 14. életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett emberölés bűntettének kísérletében találta bűnösnek a Debreceni Ítélőtábla, helybenhagyva az első fokon eljáró Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság ítéletét.
Az akkor 60 éves vádlottat zavarta, hogy szomszédja rokonainak gyerekei rendszeresen bemásztak az udvarára, felmásztak a kerítés melletti disznóól tetejére, az ól tetejéről leszedték a cserepeket, és az udvarra dobálták.
A vádlott ezt megakadályozandó áramot vezetett a drótkerítésbe, erről értesítette szomszédját, és figyelemfelkeltés céljából egy izzót is felszerelt a feszültség alatt álló kerítésre. 2009 szeptemberében a két hétéves gyermek át akart mászni a kerítésen, de amikor megfogták a kerítést, áramütés érte őket, a kezükön égési sérüléseket szenvedtek. A bíróság elvetette a jogos védelmi helyzet fennállásának lehetőségét, hiszen a vádlott nem bűncselekmény megelőzése miatt vezetett áramot a kerítésbe, hanem a gyerekek csínytevésének megakadályozására.
A bíróság a büntetés kiszabásakor enyhítő körülményként értékelte többek közt a vádlott büntetlen előéletét, beismerő vallomását, súlyosan megromlott egészségi állapotát, enyhe fokú szellemi leépültségét és a sértettek megbocsátó nyilatkozatát.
A bíróság arra az álláspontra jutott, hogy a nagy számú és nyomatékos enyhítő körülményre tekintettel a vádlott esetében alkalmazható enyhítő rendelkezés, valamint, mivel a cselekmény kísérleti szakban maradt, a bíróság alkalmazhatónak találta a kétszeres enyhítés lehetőségét, és ennek megfelelően szabott ki büntetést. A vádlott büntetése felének letöltése után feltételes szabadságra bocsátható.
Tavaly márciusban a Debreceni Ítélőtábla jogerős ítélettel megrovásban részesített egy kesznyéteni férfit, aki szintén áramot vezetett a kerítésébe. A vádlott 2008 júniusában – azért, hogy megvédje veteményét a tolvajoktól – a portáján belüli területet körbekerítette, a kerítésbe áramot vezetett, ami az év június 30-án éjszaka egy ember halálát okozta, két másik behatoló pedig súlyos sérüléseket szenvedett.
MTI
Koszta János, a táblabíróság sajtószóvivője az MTI-hez eljuttatott közleményében ismertette: a vádlottat több emberen, 14. életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett emberölés bűntettének kísérletében találta bűnösnek a Debreceni Ítélőtábla, helybenhagyva az első fokon eljáró Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság ítéletét.
Az akkor 60 éves vádlottat zavarta, hogy szomszédja rokonainak gyerekei rendszeresen bemásztak az udvarára, felmásztak a kerítés melletti disznóól tetejére, az ól tetejéről leszedték a cserepeket, és az udvarra dobálták.
A vádlott ezt megakadályozandó áramot vezetett a drótkerítésbe, erről értesítette szomszédját, és figyelemfelkeltés céljából egy izzót is felszerelt a feszültség alatt álló kerítésre. 2009 szeptemberében a két hétéves gyermek át akart mászni a kerítésen, de amikor megfogták a kerítést, áramütés érte őket, a kezükön égési sérüléseket szenvedtek. A bíróság elvetette a jogos védelmi helyzet fennállásának lehetőségét, hiszen a vádlott nem bűncselekmény megelőzése miatt vezetett áramot a kerítésbe, hanem a gyerekek csínytevésének megakadályozására.
A bíróság a büntetés kiszabásakor enyhítő körülményként értékelte többek közt a vádlott büntetlen előéletét, beismerő vallomását, súlyosan megromlott egészségi állapotát, enyhe fokú szellemi leépültségét és a sértettek megbocsátó nyilatkozatát.
A bíróság arra az álláspontra jutott, hogy a nagy számú és nyomatékos enyhítő körülményre tekintettel a vádlott esetében alkalmazható enyhítő rendelkezés, valamint, mivel a cselekmény kísérleti szakban maradt, a bíróság alkalmazhatónak találta a kétszeres enyhítés lehetőségét, és ennek megfelelően szabott ki büntetést. A vádlott büntetése felének letöltése után feltételes szabadságra bocsátható.
Tavaly márciusban a Debreceni Ítélőtábla jogerős ítélettel megrovásban részesített egy kesznyéteni férfit, aki szintén áramot vezetett a kerítésébe. A vádlott 2008 júniusában – azért, hogy megvédje veteményét a tolvajoktól – a portáján belüli területet körbekerítette, a kerítésbe áramot vezetett, ami az év június 30-án éjszaka egy ember halálát okozta, két másik behatoló pedig súlyos sérüléseket szenvedett.
MTI
Fél év után kinevezte a volt ombudsman fiát Orbán
Majtényi György még áprilisban jelentkezett az egri Eszterházy Károly Főiskola főiskolai tanári pályázatára. A kinevezési jogkört formálisan birtokló miniszterelnök fél év után hétfőn írta alá a társadalomtörténész kinevezési okmányait.
A hétfőn megjelent Magyar Közlöny szerint január 15-ei hatállyal főiskolai tanárrá nevezte ki dr. Majtényi Györgyöt a miniszterelnök. Az Index a múlt héten írta meg, hogy a kormányt sokat bíráló Majtényi László korábbi adatvédelmi biztos fia még áprilisban pályázta meg az egri Eszterházy Károly Főiskola főiskolai tanári posztját, de a kormányfő mostanáig nem írta alá a kinevezést.
A főiskola szakmai és tudományos testületeinek előterjesztései alapján a szenátus egyhangúlag Majtényi pályázatát támogatta, amelyet továbbítottak is az oktatásért felelős Nemzeti Erőforrás Minisztériumba.
Az elutasításnak formális oka nem volt. Az Index úgy tudja, a miniszterelnök döntésének hátterében az állhatott, hogy a Kádár-korral foglalkozó történész apja Majtényi László alkotmányjogász, volt adatvédelmi biztos, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet elnöke, az Orbán-kormány jogalkotási tevékenységének egyik ismert kritikusa.
Az Index megpróbált utánajárni, hogy a Nemzeti Erőforrás Minisztériumban vagy a Miniszterelnökségen akadt-e el a kinevezés, és milyen okok miatt. A cikk megjelenése után Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő levélben közölte, hogy "vannak a tavalyi évről áthúzódó kinevezések, melyek hamarosan meg fognak történni."
Origo
A hétfőn megjelent Magyar Közlöny szerint január 15-ei hatállyal főiskolai tanárrá nevezte ki dr. Majtényi Györgyöt a miniszterelnök. Az Index a múlt héten írta meg, hogy a kormányt sokat bíráló Majtényi László korábbi adatvédelmi biztos fia még áprilisban pályázta meg az egri Eszterházy Károly Főiskola főiskolai tanári posztját, de a kormányfő mostanáig nem írta alá a kinevezést.
A főiskola szakmai és tudományos testületeinek előterjesztései alapján a szenátus egyhangúlag Majtényi pályázatát támogatta, amelyet továbbítottak is az oktatásért felelős Nemzeti Erőforrás Minisztériumba.
Az elutasításnak formális oka nem volt. Az Index úgy tudja, a miniszterelnök döntésének hátterében az állhatott, hogy a Kádár-korral foglalkozó történész apja Majtényi László alkotmányjogász, volt adatvédelmi biztos, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet elnöke, az Orbán-kormány jogalkotási tevékenységének egyik ismert kritikusa.
Az Index megpróbált utánajárni, hogy a Nemzeti Erőforrás Minisztériumban vagy a Miniszterelnökségen akadt-e el a kinevezés, és milyen okok miatt. A cikk megjelenése után Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő levélben közölte, hogy "vannak a tavalyi évről áthúzódó kinevezések, melyek hamarosan meg fognak történni."
Origo
Jön az ultimátum Brüsszelből, Merkel is Orbán ellen fordult
Az Európai Bizottság a héten szólítja fel hivatalosan a magyar kormányt arra, hogy hagyjon fel a jegybank függetlenségének veszélyeztetésével - írja a Financial Times.
Mi vár Magyarországra? Van-e élet az IMF-en kívül? - Napi Gazdaság makrogazdasági konferencia
Brüsszel a következő napokban formálisan is megdorgálja Magyarországot azért, mert álláspontja szerint a magyar kormány a jegybank függetlenségének veszélyeztetésével megsérti az uniós jogot - írja a Financial Times (FT). Ez lesz az első lépése a felek közötti jogi csatározásnak, aminek döntő hatása lesz az országnak nyújtandó nemzetközi segítségre.
Az Európai Bizottság világossá fogja tenni levelében, hogy ha Budapest nem változtat az új jogszabályon, akkor az Európai Bírósághoz fordul az ügyben. Az FT interpretálja Orbán Viktor miniszterelnök álláspontját, amely szerint a központi bank működésének új szabályozása elengedhetetlen támasztéka a január 1-jén életbe lépett új alaptörvénynek.
Az eddigi változtatás kevés
A magyar kormány ugyan engedve az Európai Központi Bank (ECB) bírálatainak módosított az eredeti törvényen, ám érvényben maradtak azok a rendelkezések, amelyek növelik a kormányfő szerepét a bank vezető tisztségviselőinek kinevezésében - emlékeztet az FT. Az MNB a magyar gazdaság stabilitását veszélyeztető jogszabályként írja le az új jegybanktörvényt - teszik hozzá.
A brüsszeli bizottság kedden küldi el a levelét, amely egyben első lépése lesz a Magyarország ellen induló kötelezettségszegési eljárásnak. Ebben felsorolja kifogásait és határidőt ad a kormánynak, hogy tegyen eleget az unió kéréseinek. Ennek elmulasztása esetén számíthat jog szankciókra.
Pergőtűz indulhat
Arról még nem született döntés, hogy az új bírósági törvényre, a bírók tömeges nyugdíjazására és az adatvédelmi jogszabályok módosítására is hasonló választ adjanak-e vagy ezzel várjanak. Az FT tudomása szerint erről ma döntenek a brüsszeli tisztviselők.
Angela Merkel német kancellár vasárnapi rádióinterjújában azt mondta, hogy Magyarország az EU tagja, ezért tartania kell magát azokhoz az alapelvekhez, amelyek egyesítik ezt az országközösséget. Ezek magukban foglalják a média szabadságát, a jegybank függetlenségét és az alkotmánybíróság jogát arra, hogy független döntéseket hozzon.
Orbán pénteki rádióinterjújában azt mondta, hogy bár el tudja fogadni az EU bírálatainak egy részét az új törvénnyel kapcsolatban, más pontokon messze vannak egymástól a felek álláspontjai - emelte ki az FT.
http://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/jon_az_ultimatum_brusszelbol_merkel_is_orban_ellen_fordult.507722.html
Mi vár Magyarországra? Van-e élet az IMF-en kívül? - Napi Gazdaság makrogazdasági konferencia
Brüsszel a következő napokban formálisan is megdorgálja Magyarországot azért, mert álláspontja szerint a magyar kormány a jegybank függetlenségének veszélyeztetésével megsérti az uniós jogot - írja a Financial Times (FT). Ez lesz az első lépése a felek közötti jogi csatározásnak, aminek döntő hatása lesz az országnak nyújtandó nemzetközi segítségre.
Az Európai Bizottság világossá fogja tenni levelében, hogy ha Budapest nem változtat az új jogszabályon, akkor az Európai Bírósághoz fordul az ügyben. Az FT interpretálja Orbán Viktor miniszterelnök álláspontját, amely szerint a központi bank működésének új szabályozása elengedhetetlen támasztéka a január 1-jén életbe lépett új alaptörvénynek.
Az eddigi változtatás kevés
A magyar kormány ugyan engedve az Európai Központi Bank (ECB) bírálatainak módosított az eredeti törvényen, ám érvényben maradtak azok a rendelkezések, amelyek növelik a kormányfő szerepét a bank vezető tisztségviselőinek kinevezésében - emlékeztet az FT. Az MNB a magyar gazdaság stabilitását veszélyeztető jogszabályként írja le az új jegybanktörvényt - teszik hozzá.
A brüsszeli bizottság kedden küldi el a levelét, amely egyben első lépése lesz a Magyarország ellen induló kötelezettségszegési eljárásnak. Ebben felsorolja kifogásait és határidőt ad a kormánynak, hogy tegyen eleget az unió kéréseinek. Ennek elmulasztása esetén számíthat jog szankciókra.
Pergőtűz indulhat
Arról még nem született döntés, hogy az új bírósági törvényre, a bírók tömeges nyugdíjazására és az adatvédelmi jogszabályok módosítására is hasonló választ adjanak-e vagy ezzel várjanak. Az FT tudomása szerint erről ma döntenek a brüsszeli tisztviselők.
Angela Merkel német kancellár vasárnapi rádióinterjújában azt mondta, hogy Magyarország az EU tagja, ezért tartania kell magát azokhoz az alapelvekhez, amelyek egyesítik ezt az országközösséget. Ezek magukban foglalják a média szabadságát, a jegybank függetlenségét és az alkotmánybíróság jogát arra, hogy független döntéseket hozzon.
Orbán pénteki rádióinterjújában azt mondta, hogy bár el tudja fogadni az EU bírálatainak egy részét az új törvénnyel kapcsolatban, más pontokon messze vannak egymástól a felek álláspontjai - emelte ki az FT.
http://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/jon_az_ultimatum_brusszelbol_merkel_is_orban_ellen_fordult.507722.html
2012. január 13., péntek
Nem a választásokról tervezett referendumra
Az olasz alkotmánybíróság elutasította a választási törvény módosításáról tervezett népszavazást, dacára az összegyűjtött 1,2 millió aláírásnak.
A hatályban levő választási törvény nem módosul, az olaszok e szerint voksolnak majd a 2013-ban esedékes parlamenti választáson is - határozott az Alfonso Quaranta elnökölte 15 fős alkotmánybíróság. A testület nemet mondott a törvény teljes és részleges megváltoztatására is. A 2011 nyarán összegyűjtött 1,2 millió aláírással szorgalmazta a 2006-ban bevezetett választási törvény megváltoztatását a referendum két kezdeményezője, Antonio Di Pietro, az Értékek Olaszországa párt (IdV) elnöke és Arturo Parisi, a Demokrata Párt (PD) képviselője. Nyilvános felhívással támogatta a népszavazás kiírását 115 olasz alkotmányjogász is. A "Porcellum" névvel ismert törvény értelmében szenátorok és képviselők arányos, többségi választási rendszerrel jutnak be a római parlamentbe a pártok listái szerint. A választók a pártokra és nem a jelöltekre szavaznak. "Disznóság" - állapította meg Roberto Calderoli, az Északi Liga politikusa, így lett porcellum (olaszul a disznó= porcello) a jogszabály neve. A népszavazás kezdeményezői az egyenes, jelöltek szerinti választási rendszer bevezetését szorgalmazták még a Mario Monti vezette kormány mandátumának 2013-as lejárta előtt. "A demokráciával ellentétes irányú sodrás veszélyének" nevezte az alkotmánybíróság döntését Di Pietro, hangoztatva, hogy a népszavazás elutasítása a jelenlegi nagy pártoknak kedvez.
Az alkotmánybíróság közleménye hangsúlyozza, hogy a parlament önállóan is módosíthatja a választási törvényt.
MTI
A hatályban levő választási törvény nem módosul, az olaszok e szerint voksolnak majd a 2013-ban esedékes parlamenti választáson is - határozott az Alfonso Quaranta elnökölte 15 fős alkotmánybíróság. A testület nemet mondott a törvény teljes és részleges megváltoztatására is. A 2011 nyarán összegyűjtött 1,2 millió aláírással szorgalmazta a 2006-ban bevezetett választási törvény megváltoztatását a referendum két kezdeményezője, Antonio Di Pietro, az Értékek Olaszországa párt (IdV) elnöke és Arturo Parisi, a Demokrata Párt (PD) képviselője. Nyilvános felhívással támogatta a népszavazás kiírását 115 olasz alkotmányjogász is. A "Porcellum" névvel ismert törvény értelmében szenátorok és képviselők arányos, többségi választási rendszerrel jutnak be a római parlamentbe a pártok listái szerint. A választók a pártokra és nem a jelöltekre szavaznak. "Disznóság" - állapította meg Roberto Calderoli, az Északi Liga politikusa, így lett porcellum (olaszul a disznó= porcello) a jogszabály neve. A népszavazás kezdeményezői az egyenes, jelöltek szerinti választási rendszer bevezetését szorgalmazták még a Mario Monti vezette kormány mandátumának 2013-as lejárta előtt. "A demokráciával ellentétes irányú sodrás veszélyének" nevezte az alkotmánybíróság döntését Di Pietro, hangoztatva, hogy a népszavazás elutasítása a jelenlegi nagy pártoknak kedvez.
Az alkotmánybíróság közleménye hangsúlyozza, hogy a parlament önállóan is módosíthatja a választási törvényt.
MTI
Érvénytelenítették a moldovai elnökválasztás első fordulóját
A moldovai alkotmánybíróság csütörtökön érvénytelenítette a törvényhozásban - még decemberben - lezajlott államfőválasztás első fordulóját.
A csütörtöki döntés indoklása értelmében a tavaly december 16-án tartott titkos szavazás során a képviselők a kamerák felé mutatták a kitöltött szavazócédulákat, és ezzel alkotmánysértést követtek el, ezért az alkotmánybírák elrendelték a forduló megismétlését. Ennek következtében a január 15-re kitűzött második fordulót nem tartják meg.
A volt szovjet tagköztársaságban a parlament nem tud úrra lenni a két és fél éve húzódó belpolitikai válságon, a képviselők képtelenek megválasztani az új államfőt.
A 101 tagú egykamarás parlamentben 61 szavazatra lenne szükség az államfő megválasztásához, a kormányzó hárompárti Szövetség az Európai Integrációért koalíció viszont csak 59 mandátummal rendelkezik.
MTI
A csütörtöki döntés indoklása értelmében a tavaly december 16-án tartott titkos szavazás során a képviselők a kamerák felé mutatták a kitöltött szavazócédulákat, és ezzel alkotmánysértést követtek el, ezért az alkotmánybírák elrendelték a forduló megismétlését. Ennek következtében a január 15-re kitűzött második fordulót nem tartják meg.
A volt szovjet tagköztársaságban a parlament nem tud úrra lenni a két és fél éve húzódó belpolitikai válságon, a képviselők képtelenek megválasztani az új államfőt.
A 101 tagú egykamarás parlamentben 61 szavazatra lenne szükség az államfő megválasztásához, a kormányzó hárompárti Szövetség az Európai Integrációért koalíció viszont csak 59 mandátummal rendelkezik.
MTI
2012. január 11., szerda
Alkotmányellenes a kóbor kutyák lemészárlása
Megmenekülnek a kegyes haláltól a kóbor kutyák Romániában, miután az alkotmánybíróság alaptörvénybe ütközőnek nyilvánította az erről szóló jogszabályt.
A román parlament november végén fogadta el azt a törvényt, amely szerint a városi hatóságok befoghatják és elpusztíthatják az ebeket, ha harminc napon belül senki sem fogadja be őket. A polgármesteri hivataloknak helyi népszavazással vagy közvélemény-kutatással kellett volna megbizonyosodniuk arról, hogy a polgárok egyetértenek-e ezzel a gyakorlattal.
Az alkotmánybíróság azonban a jogszabálynak éppen azt a két cikkelyét nyilvánította alaptörvénybe ütközőnek, amelyek a kutyák kegyes halál révén való elpusztítását szabályozták.
A román állatvédő egyesületek hónapok óta tiltakoznak az általuk "barbárnak" nevezett jogszabály ellen. Szerdán is tüntettek a román parlament épülete előtt, ahol az alkotmánybíróság is székel. A tiltakozók üdvrivalgással fogadták a talárosok döntését.
Az alkotmánybírósági határozatnak nem örülnek az ebek agresszivitásától tartó lakósok. Romániában, főleg Bukarestben okoznak gondot a gazdátlan kutyák, hiszen becslések szerint negyvenezer állat garázdálkodik az utcákon. Korábban befogták és ivartalanították őket, így egy ideig csökkent a számuk, de néhány éve ismét szaporodni kezdtek. Így továbbra is több ezer ember szorul kezelésre évente kutyaharapás miatt.
A most alkotmányellenesnek nyilvánított jogszabályban megfogalmazott radikális módszerrel legutóbb a 2000-es évek elején Traian Basescu volt bukaresti főpolgármester - Románia jelenlegi államfője - próbálkozott, de akkor is zátonyra futott a próbálkozás, miután olyan hírességek tiltakoztak a kutyák megölése ellen, mint Brigitte Bardot francia színésznő.
MTI
A román parlament november végén fogadta el azt a törvényt, amely szerint a városi hatóságok befoghatják és elpusztíthatják az ebeket, ha harminc napon belül senki sem fogadja be őket. A polgármesteri hivataloknak helyi népszavazással vagy közvélemény-kutatással kellett volna megbizonyosodniuk arról, hogy a polgárok egyetértenek-e ezzel a gyakorlattal.
Az alkotmánybíróság azonban a jogszabálynak éppen azt a két cikkelyét nyilvánította alaptörvénybe ütközőnek, amelyek a kutyák kegyes halál révén való elpusztítását szabályozták.
A román állatvédő egyesületek hónapok óta tiltakoznak az általuk "barbárnak" nevezett jogszabály ellen. Szerdán is tüntettek a román parlament épülete előtt, ahol az alkotmánybíróság is székel. A tiltakozók üdvrivalgással fogadták a talárosok döntését.
Az alkotmánybírósági határozatnak nem örülnek az ebek agresszivitásától tartó lakósok. Romániában, főleg Bukarestben okoznak gondot a gazdátlan kutyák, hiszen becslések szerint negyvenezer állat garázdálkodik az utcákon. Korábban befogták és ivartalanították őket, így egy ideig csökkent a számuk, de néhány éve ismét szaporodni kezdtek. Így továbbra is több ezer ember szorul kezelésre évente kutyaharapás miatt.
A most alkotmányellenesnek nyilvánított jogszabályban megfogalmazott radikális módszerrel legutóbb a 2000-es évek elején Traian Basescu volt bukaresti főpolgármester - Románia jelenlegi államfője - próbálkozott, de akkor is zátonyra futott a próbálkozás, miután olyan hírességek tiltakoztak a kutyák megölése ellen, mint Brigitte Bardot francia színésznő.
MTI
Súlyos plágiumgyanú Schmitt Pál doktori értekezése körül
Schmitt Pál köztársasági elnök 1992-ben írt doktori disszertációjának nagy része szinte szóról szóra megegyezik egy bolgár sportkutató által még a nyolcvanas években írt tanulmány szövegével – derítette ki a hvg.hu. A dolgozat ráadásul nem felel meg a doktori disszertáció alapvető követelményeinek sem, ennek ellenére summa cum laude minősítést kapott bírálóitól.
„Kisdoktorim van a Testnevelési Egyetemen. Soha senki sem kényszerített rá, nem is használom a titulust, a névjegyemen sem olvashatod. Csak néhány újságcikk tisztel meg vele” – idézi a jelenlegi köztársasági elnököt Kő András sportújságíró a 2005-ben megjelent Vendégségben: Schmitt Pál című könyvében. Az államfő megválasztása óta már használja a doktori címét, a dr. most is szerepel a neve előtt a hivatal honlapján, ahogy a Magyar Közlönyben is így jelenik meg a törvények alatti aláírása: Dr. Schmitt Pál s.k.
Ahogy a honlapon közzétett életrajzában is olvasható, a köztársasági elnök 1992-ben nyújtotta be Az újkori olimpiai játékok programjának elemzése című doktori értekezését a Testnevelési Egyetemen (TE, amely 2000-ben integrálódott a Semmelweis Egyetembe). A dolgozatra bírálói a legmagasabb, summa cum laude minősítést adták, később a TE címzetes egyetemi tanára lett, disszertációja jelenleg az Olimpizmus, illetve Az olimpiai játékok gazdasági kérdései című tárgyak ajánlott irodalmában is szerepel.
Ám Schmitt Pál 215 oldalas doktorijának legnagyobb része – a hvg.hu számításai szerint mintegy 180 oldal – egy bolgár sportkutató és -diplomata, Nyikolaj Georgijev francia nyelvű munkájának többnyire szó szerinti fordítása és átvétele, ami felveti a plágium gyanúját.
Egy régi kézirat újrafelhasználása
Georgijev 1987-ben fejezte be Lausanne-ban Analyse du programme olympique (des Jeux d’Olympiade) (Az olimpiai játékok programjának elemzése) című kétkötetes, 465 oldalas, több száz oldalnyi táblázatot, diagramot tartalmazó tanulmányát. A dolgozat írógéppel készült, bekötött példánya ma is megtalálható a lausanne-i Olimpiai Múzeum könyvtárában (raktári jelzete: MA 1949/1 és MA 1949/2).
Később a tanulmányt Georgijev az újabb fejleményekkel kiegészítette, az Olimpiai Múzeum pedig 1995-ban Analyse du programme des Jeux Olympiques 1896-1996 címmel (a könyv megjelenésekor már ismert volt az 1996-ban megrendezett atlantai játékok programja, ezért a szerző azt is feldolgozta – a szerk.) immár könyv formában is megjelentette. Egy évre rá a kötet angol fordításban is hozzáférhetővé vált. A bolgár kutató 1956-tól a Bolgár Olimpiai Bizottság munkatársa, később titkára, majd főtitkára volt. A sportdiplomata 2005-ben elhunyt.
Schmitt Pál 1992-es disszertációját Nyikolaj Georgijev dolgozatával összevetve jól látható, hogy a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) 1990 és 2010 közötti elnöke szinte szó szerint, vagy némileg módosítva vett át hosszú mondatokat, bekezdéseket (számításaink szerint összesen mintegy 180 oldalnyi terjedelemben). Sőt, Schmitt közel egyoldalnyi szöveget a bolgár sportkutató, Hristo Meranzov és Georgijev 1985-ben megjelent, Analysis of the Olympic Programme (Az olimpiai program elemzése) című munkájából emelt át.
A MOB akkori elnöke ismerte a két kötetet, dolgozatának irodalomjegyzékében mindkét művet meg is említette, a címüket azonban nem franciául, hanem magyar fordításban adta meg – holott a két kötet nincs magyarra fordítva –, ráadásul Georgijev 1987-es munkájának kiadási helyéül Lausanne helyett Bulgáriát jelöli meg. Viszont Schmitt 1992-es dolgozatában sem láb-, sem végjegyzetek nincsenek, így nem derül ki az sem, hogy idéz-e egyáltalán, és ha igen, mit idéz Georgijev könyvéből.
A MOB korábbi elnöke 1992-ben már kilencedik éve tagja volt a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak, 1991-ben pedig a Végrehajtó Bizottságba is beválasztották, ebben az időszakban többször megfordult a NOB lausanne-i székhelyén.
A „ju-jutsu” és a vívás
A következőkben részleteket közlünk Schmitt doktori disszertációjából és Georgijev 1987-es, az Olimpiai Múzeum könyvtárából kikölcsönzött tanulmányából. Elsőként a tartalomjegyzékeket, majd két sport (vívás, cselgáncs) elemzését hasonlítjuk össze. Végül a konklúziókat vetjük össze.
Schmitt disszertációja megtalálható a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának Könyvtárában, raktári jelzete: 4-4756. A dolgozatából vett részleteket betűhíven, a helyesírási, elütési hibákat megőrizve közöljük.
Mint az az összehasonlításból kiderül, a Schmitt dolgozatában található fordítások, átvételek néha rövidítenek, egyszerűsítik az eredeti francia szöveget, Schmitt sokszor részeket hagy el, esetenként összefoglal. Egyetlen egyszer sem hivatkozik azonban a forrásra. A szöveget 1992-ben írva több helyen kiegészíti a forrásul használt két kötet megjelenése óta eltelt idő eseményeinek adataival.
Schmitt disszertációjának fennmaradó részei – összesen kb. 35 oldal (az olimpiai mozgalom bemutatása, a televízió, illetve a gazdasági tényezők szerepe, végül a jövő olimpiai programja, illetve néhol egy-egy beszúrt megjegyzés) – nem a bolgár kutatók köteteiből való átvételek.
„Labdarugás” és „bírkózás”
A mostani államfőnek már a disszertáció megírásakor is meggyűlt a baja a helyesírással. A labdarúgás szót rendszerint rövid u-val írta, de a rövid vagy hosszú ékezetes betűk egyébként is sok gondot okoztak, rendszeresen felbukkan például a ’kűzdősport’, a ’vizilabda’, a ’bírkózás’, de ugyanígy problémát okoztak az egybe- és különírás egyszerűbb esetei is (’résztvesz’ vagy ’szervező bizottság’).
„Értékes, fontos alkotásnak értékelem”
„Amikor anyuka meghalt, megfogadtam, hogy doktori címet szerzek. »Minden szép, minden jó körülötted – mondta egyszer –, de úgy szeretném, ha dr. Schmitt Pál lennél.« Egyik fülemen bement, a másikon kijött. Gondoltam, ez úgyis lehetetlen, nekem sohasem lesz rá időm. De amikor meghalt, eldöntöttem, hogy le fogok doktorálni. Közben azonban már NOB-tagként, 1992-ben jött az első olimpiám, egy évvel korábban beválasztottak a végrehajtó bizottságba. Akkor neveztek ki spanyol nagykövetnek, és erre a megbízatásra készültem. A Magyar Olimpiai Bizottság elnökeként szintén akadt tennivalóm, és mindezek dacára ledoktoráltam filozófiatörténetből. Kisdoktorim van a Testnevelési Egyetemen” – olvasható a Vendégségben: Schmitt Pál című könyvben, hogyan szánta rá magát a jelenlegi államfő a disszertáció megírására.
Ám Schmitt a kötetben pontatlanul fogalmazott, hiszen a Testnevelési Egyetemre leadott dolgozatnak nincs köze a filozófiatörténethez, legfeljebb az olimpia történetéhez.
A disszertációt 1992-ben Takács Ferenc egyetemi tanár és Kertész István ókortörténész bírálta, a dolgozatra mindketten summa cum laude minősítést adtak. Takács opponensi véleményében néhány bíráló megjegyzés ellenére – így hiányolta többek között a forrásanyagok pontos megjelölését, az irodalmi apparátus korrekt rendszerezését – azzal méltatta a dolgozatot: „Külön felhívjuk a figyelmet arra, hogy ez a problémakör sem a hazai, sem a nemzetközi szakirodalomban eddig ilyen részletességgel nem diszkutált”.
Kertész – aki honlapján is megemlékezik szerepvállalásáról – már jóval kritikusabb, több helyen komoly hiányérzetét jelezte. „A megnevezett szakirodalom alapján aligha lehetett volna a sportágak ilyen részletes programelemzését elvégezni” – véleményezte a munkát a történész, ám ez végső ítéletét nem befolyásolta: „a disszertációt értékes, fontos alkotásnak értékelem. Megismétlem, hogy a dolgozat magas szinten tesz eleget az ilyenkor elvárható követelményeknek”.
„Intézkedik a személyi igazolványból való törlésről”
A Testnevelési Egyetem – 1989-ig Testnevelési Főiskola (TF) – 1985-ös doktori szabályzata szigorú feltételeket állapít meg arra vonatkozóan, hogy milyen disszertációt fogadhat el az intézmény, és mi történik, ha a disszertációról utólag kiderül valami. A 23. paragrafus leszögezi: „Amennyiben az egyetemi doktorátus odaítélését követően kiderül, hogy az értekezést más készítette vagy az más munkájának (eredményének) illetéktelen felhasználásával készült, az Egyetemi Tanács a doktorátust, s az ezt tanúsító oklevelet visszavonja, az egyetemi doktorátusra utaló névmegjelölés használatát megtiltja, intézkedik a személyi igazolványból való törlésről, s a visszavonás tényét a Művelődési Közlönyben, valamint az OTSH Közlönyben közzéteszi”. A Semmelweis Egyetem jelenleg hatályos doktori szabályzata nem rendezi a fokozat visszavonásának kérdését.
Ugyanakkor a TF 1985-ös szabályzata szerint az egyetemi doktorátus megszerzésének feltétele többek között „a tudományos munka módszereinek alkalmazásával készített, önálló kutatáson alapuló, új tudományos eredményt tartalmazó értekezés […] benyújtása”.
„Googleberg” nyomdokain
Karl-Theodor zu Guttenberg német védelmi miniszter 2011 márciusában lemondott a miniszterségről és a Bundestagban viselt képviselői mandátumáról, két héttel később pedig az utolsó politikai megbízatásától is megvált. A kereszténydemokrata miniszter doktori disszertációjával kapcsolatban múlt év február közepén merültek fel kételyek: vajon az egyik legnépszerűbb német politikus értekezése önálló tudományos kutatómunka eredménye-e?
Guttenberg báró – a gyorsan gyűlő és a nyilvánosság elé tárt bizonyítékok ellenére – néhány napig kategorikusan tagadott, állítva, hogy a dolgozat a saját munkája. Pár nappal később azonban a plágiumgyanú miatt "Googlebergnek" gúnyolt báró bejelentette, hogy ideiglenesen, mindaddig, amíg a Bayreuthi Egyetem nem tisztázza a kérdést, nem használja a doktori címet. Három napra rá, elismerve, hogy „súlyos hibákat” követett el, kénytelen volt véglegesen lemondani a címről, kérve egyúttal az egyetemet, hogy a summa cum laude minősítésű tudományos fokozatot vonja vissza. A Bayreuthi Egyetem saját vizsgálatára alapozva február 23-án a doktori szabályzat „széles körű megsértése” miatt visszavonta a fokozatot.
György Miklós
http://hvg.hu/itthon/20120111_Schmitt_doktori_disszertacio_plagium
„Kisdoktorim van a Testnevelési Egyetemen. Soha senki sem kényszerített rá, nem is használom a titulust, a névjegyemen sem olvashatod. Csak néhány újságcikk tisztel meg vele” – idézi a jelenlegi köztársasági elnököt Kő András sportújságíró a 2005-ben megjelent Vendégségben: Schmitt Pál című könyvében. Az államfő megválasztása óta már használja a doktori címét, a dr. most is szerepel a neve előtt a hivatal honlapján, ahogy a Magyar Közlönyben is így jelenik meg a törvények alatti aláírása: Dr. Schmitt Pál s.k.
Ahogy a honlapon közzétett életrajzában is olvasható, a köztársasági elnök 1992-ben nyújtotta be Az újkori olimpiai játékok programjának elemzése című doktori értekezését a Testnevelési Egyetemen (TE, amely 2000-ben integrálódott a Semmelweis Egyetembe). A dolgozatra bírálói a legmagasabb, summa cum laude minősítést adták, később a TE címzetes egyetemi tanára lett, disszertációja jelenleg az Olimpizmus, illetve Az olimpiai játékok gazdasági kérdései című tárgyak ajánlott irodalmában is szerepel.
Ám Schmitt Pál 215 oldalas doktorijának legnagyobb része – a hvg.hu számításai szerint mintegy 180 oldal – egy bolgár sportkutató és -diplomata, Nyikolaj Georgijev francia nyelvű munkájának többnyire szó szerinti fordítása és átvétele, ami felveti a plágium gyanúját.
Egy régi kézirat újrafelhasználása
Georgijev 1987-ben fejezte be Lausanne-ban Analyse du programme olympique (des Jeux d’Olympiade) (Az olimpiai játékok programjának elemzése) című kétkötetes, 465 oldalas, több száz oldalnyi táblázatot, diagramot tartalmazó tanulmányát. A dolgozat írógéppel készült, bekötött példánya ma is megtalálható a lausanne-i Olimpiai Múzeum könyvtárában (raktári jelzete: MA 1949/1 és MA 1949/2).
Később a tanulmányt Georgijev az újabb fejleményekkel kiegészítette, az Olimpiai Múzeum pedig 1995-ban Analyse du programme des Jeux Olympiques 1896-1996 címmel (a könyv megjelenésekor már ismert volt az 1996-ban megrendezett atlantai játékok programja, ezért a szerző azt is feldolgozta – a szerk.) immár könyv formában is megjelentette. Egy évre rá a kötet angol fordításban is hozzáférhetővé vált. A bolgár kutató 1956-tól a Bolgár Olimpiai Bizottság munkatársa, később titkára, majd főtitkára volt. A sportdiplomata 2005-ben elhunyt.
Schmitt Pál 1992-es disszertációját Nyikolaj Georgijev dolgozatával összevetve jól látható, hogy a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) 1990 és 2010 közötti elnöke szinte szó szerint, vagy némileg módosítva vett át hosszú mondatokat, bekezdéseket (számításaink szerint összesen mintegy 180 oldalnyi terjedelemben). Sőt, Schmitt közel egyoldalnyi szöveget a bolgár sportkutató, Hristo Meranzov és Georgijev 1985-ben megjelent, Analysis of the Olympic Programme (Az olimpiai program elemzése) című munkájából emelt át.
A MOB akkori elnöke ismerte a két kötetet, dolgozatának irodalomjegyzékében mindkét művet meg is említette, a címüket azonban nem franciául, hanem magyar fordításban adta meg – holott a két kötet nincs magyarra fordítva –, ráadásul Georgijev 1987-es munkájának kiadási helyéül Lausanne helyett Bulgáriát jelöli meg. Viszont Schmitt 1992-es dolgozatában sem láb-, sem végjegyzetek nincsenek, így nem derül ki az sem, hogy idéz-e egyáltalán, és ha igen, mit idéz Georgijev könyvéből.
A MOB korábbi elnöke 1992-ben már kilencedik éve tagja volt a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak, 1991-ben pedig a Végrehajtó Bizottságba is beválasztották, ebben az időszakban többször megfordult a NOB lausanne-i székhelyén.
A „ju-jutsu” és a vívás
A következőkben részleteket közlünk Schmitt doktori disszertációjából és Georgijev 1987-es, az Olimpiai Múzeum könyvtárából kikölcsönzött tanulmányából. Elsőként a tartalomjegyzékeket, majd két sport (vívás, cselgáncs) elemzését hasonlítjuk össze. Végül a konklúziókat vetjük össze.
Schmitt disszertációja megtalálható a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának Könyvtárában, raktári jelzete: 4-4756. A dolgozatából vett részleteket betűhíven, a helyesírási, elütési hibákat megőrizve közöljük.
Mint az az összehasonlításból kiderül, a Schmitt dolgozatában található fordítások, átvételek néha rövidítenek, egyszerűsítik az eredeti francia szöveget, Schmitt sokszor részeket hagy el, esetenként összefoglal. Egyetlen egyszer sem hivatkozik azonban a forrásra. A szöveget 1992-ben írva több helyen kiegészíti a forrásul használt két kötet megjelenése óta eltelt idő eseményeinek adataival.
Schmitt disszertációjának fennmaradó részei – összesen kb. 35 oldal (az olimpiai mozgalom bemutatása, a televízió, illetve a gazdasági tényezők szerepe, végül a jövő olimpiai programja, illetve néhol egy-egy beszúrt megjegyzés) – nem a bolgár kutatók köteteiből való átvételek.
„Labdarugás” és „bírkózás”
A mostani államfőnek már a disszertáció megírásakor is meggyűlt a baja a helyesírással. A labdarúgás szót rendszerint rövid u-val írta, de a rövid vagy hosszú ékezetes betűk egyébként is sok gondot okoztak, rendszeresen felbukkan például a ’kűzdősport’, a ’vizilabda’, a ’bírkózás’, de ugyanígy problémát okoztak az egybe- és különírás egyszerűbb esetei is (’résztvesz’ vagy ’szervező bizottság’).
„Értékes, fontos alkotásnak értékelem”
„Amikor anyuka meghalt, megfogadtam, hogy doktori címet szerzek. »Minden szép, minden jó körülötted – mondta egyszer –, de úgy szeretném, ha dr. Schmitt Pál lennél.« Egyik fülemen bement, a másikon kijött. Gondoltam, ez úgyis lehetetlen, nekem sohasem lesz rá időm. De amikor meghalt, eldöntöttem, hogy le fogok doktorálni. Közben azonban már NOB-tagként, 1992-ben jött az első olimpiám, egy évvel korábban beválasztottak a végrehajtó bizottságba. Akkor neveztek ki spanyol nagykövetnek, és erre a megbízatásra készültem. A Magyar Olimpiai Bizottság elnökeként szintén akadt tennivalóm, és mindezek dacára ledoktoráltam filozófiatörténetből. Kisdoktorim van a Testnevelési Egyetemen” – olvasható a Vendégségben: Schmitt Pál című könyvben, hogyan szánta rá magát a jelenlegi államfő a disszertáció megírására.
Ám Schmitt a kötetben pontatlanul fogalmazott, hiszen a Testnevelési Egyetemre leadott dolgozatnak nincs köze a filozófiatörténethez, legfeljebb az olimpia történetéhez.
A disszertációt 1992-ben Takács Ferenc egyetemi tanár és Kertész István ókortörténész bírálta, a dolgozatra mindketten summa cum laude minősítést adtak. Takács opponensi véleményében néhány bíráló megjegyzés ellenére – így hiányolta többek között a forrásanyagok pontos megjelölését, az irodalmi apparátus korrekt rendszerezését – azzal méltatta a dolgozatot: „Külön felhívjuk a figyelmet arra, hogy ez a problémakör sem a hazai, sem a nemzetközi szakirodalomban eddig ilyen részletességgel nem diszkutált”.
Kertész – aki honlapján is megemlékezik szerepvállalásáról – már jóval kritikusabb, több helyen komoly hiányérzetét jelezte. „A megnevezett szakirodalom alapján aligha lehetett volna a sportágak ilyen részletes programelemzését elvégezni” – véleményezte a munkát a történész, ám ez végső ítéletét nem befolyásolta: „a disszertációt értékes, fontos alkotásnak értékelem. Megismétlem, hogy a dolgozat magas szinten tesz eleget az ilyenkor elvárható követelményeknek”.
„Intézkedik a személyi igazolványból való törlésről”
A Testnevelési Egyetem – 1989-ig Testnevelési Főiskola (TF) – 1985-ös doktori szabályzata szigorú feltételeket állapít meg arra vonatkozóan, hogy milyen disszertációt fogadhat el az intézmény, és mi történik, ha a disszertációról utólag kiderül valami. A 23. paragrafus leszögezi: „Amennyiben az egyetemi doktorátus odaítélését követően kiderül, hogy az értekezést más készítette vagy az más munkájának (eredményének) illetéktelen felhasználásával készült, az Egyetemi Tanács a doktorátust, s az ezt tanúsító oklevelet visszavonja, az egyetemi doktorátusra utaló névmegjelölés használatát megtiltja, intézkedik a személyi igazolványból való törlésről, s a visszavonás tényét a Művelődési Közlönyben, valamint az OTSH Közlönyben közzéteszi”. A Semmelweis Egyetem jelenleg hatályos doktori szabályzata nem rendezi a fokozat visszavonásának kérdését.
Ugyanakkor a TF 1985-ös szabályzata szerint az egyetemi doktorátus megszerzésének feltétele többek között „a tudományos munka módszereinek alkalmazásával készített, önálló kutatáson alapuló, új tudományos eredményt tartalmazó értekezés […] benyújtása”.
„Googleberg” nyomdokain
Karl-Theodor zu Guttenberg német védelmi miniszter 2011 márciusában lemondott a miniszterségről és a Bundestagban viselt képviselői mandátumáról, két héttel később pedig az utolsó politikai megbízatásától is megvált. A kereszténydemokrata miniszter doktori disszertációjával kapcsolatban múlt év február közepén merültek fel kételyek: vajon az egyik legnépszerűbb német politikus értekezése önálló tudományos kutatómunka eredménye-e?
Guttenberg báró – a gyorsan gyűlő és a nyilvánosság elé tárt bizonyítékok ellenére – néhány napig kategorikusan tagadott, állítva, hogy a dolgozat a saját munkája. Pár nappal később azonban a plágiumgyanú miatt "Googlebergnek" gúnyolt báró bejelentette, hogy ideiglenesen, mindaddig, amíg a Bayreuthi Egyetem nem tisztázza a kérdést, nem használja a doktori címet. Három napra rá, elismerve, hogy „súlyos hibákat” követett el, kénytelen volt véglegesen lemondani a címről, kérve egyúttal az egyetemet, hogy a summa cum laude minősítésű tudományos fokozatot vonja vissza. A Bayreuthi Egyetem saját vizsgálatára alapozva február 23-án a doktori szabályzat „széles körű megsértése” miatt visszavonta a fokozatot.
György Miklós
http://hvg.hu/itthon/20120111_Schmitt_doktori_disszertacio_plagium
2012. január 10., kedd
Majtényi fia nem lehetett főiskolai tanár
Bár a főiskolai tanárok miniszterelnöki kinevezése formalitás, Orbán Viktor decemberben mégis megakasztott egy ilyen eljárást. A kivételes eset elszenvedője Majtényi György történész, a volt adatvédelmi ombudsman, Majtényi László fia. Évtizedek óta nem fordult elő, hogy formai indok nélkül hiúsuljon meg egy főiskolai tanár kinevezése.
A Kádár-korral foglalkozó társadalomtörténész, Majtényi György áprilisban jelentkezett az Egri Eszterházy Károly Főiskola főiskolai tanári pályázatára. Majtényi 2009 óta tanít Egerben, előtte a Corvinus Egyetemen volt oktató.
A posztról az intézmény dönt, nem a politika
A főiskola szakmai és tudományos testületeinek előterjesztései alapján az Eszterházy szenátusa egyhangúlag Majtényi pályázatát támogatta, amit továbbítottak az oktatásért felelős Nemzetierőforrás-minisztériumba. A felsőoktatási törvény szerint a főiskolai tanár kinevezésére vonatkozó javaslatot a miniszter megküldi a miniszterelnöknek, aki „a főiskolai tanári munkakör betöltéséhez szükséges munkaköri címről hozott döntésével kinevezi a főiskolai tanárt".
A főiskolai és egyetemi tanári beosztás közalkalmazotti jogviszony, az államigazgatás azonban nem hivatott megítélni a jelöltek szakmai-tudományos kvalitásait. Ennek megfelelően, bár a pozíció kiírása állami feladat, az azt betöltő személyről a felsőoktatási intézmény autonóm módon, maga dönt.
Kiből lehet az atomfizika egyetemi tanára?
A tanári címről szóló kinevezés egyetemek esetében a köztársasági elnök, főiskolákéban a miniszterelnök jogköre, de a döntés a magas társadalmi presztízst jelentő pozícióhoz kapcsolódó formális aktus csupán: egy politikus értelemszerűen nem tudhatja, ki alkalmas a szőlészet, az atomfizika vagy épp a személyiségpszichológia egyetemi, főiskolai tanárának.
Majtényi György (37)
2010-ben habilitált, történelem PhD-fokozatát 2004-ben szerezte, 2007-2010 között Bolyai ösztöndíjas volt.
Kutatási területe a Kádár-kor társadalmi berendezkedése. A társadalmi mobilitásról és a szocialista elit luxusáról jelentek meg könyvei, emellett rengeteg könyv, tanulmány és cikk szerzője, társszerzője és szerkesztője.
Ennek megfelelően a rendszerváltás óta nem fordult elő, hogy egy felsőoktatási intézmény által támogatott jelölt, ha a formai kritériumoknak megfelelt, ne kapta volna meg a kinevezést. Sőt az Index információi szerint erre a pártállam idején sem igen volt példa. Igaz, az egyetemek és főiskolák autonómiája akkor csak formális volt, nyíltan ellenzéki beállítottságú jelölt például nem kaphatott támogatást a tanári kinevezéshez.
Mivel közéleti témákban nem publikál, Majtényi György politikai nézeteiről legfeljebb a bizalmasai tudhatnak.
Az elutasítás oka ismeretlen
A Nefmi által szeptemberben előterjesztett főiskolai kinevezésekről szóló miniszterelnöki határozat (pdf) megjelenésére szokatlanul sokáig, december 14-ig kellett várni. A 64 fős listán Majtényi György neve nem szerepel. December 21-én még egyszer felcsillant a remény, mert a közlönyben újabb miniszterelnöki határozat (pdf) jelent meg, ám az nem az Eszterházy, hanem a Szent Atanáz Fõiskola új tanáráról és rektoráról szól.
A kinevezés elmaradásának okáról sem Majtényi György, sem a főiskola nem kapott értesítést. Mivel a szenátusnak nem volt oka a korábbi szakmai döntést visszavonni, Majtényi az év végén egyetemi docensi címet kapott a főiskolától.
Melyik sajtóosztály illetékes?
Az Index megpróbált utánajárni, hogy hol (a Nefmiben vagy a kormányfőnél), illetve miért akadt el a kinevezési procedúra, de nem kaptunk választ. A Miniszterelnökség sajtóosztályáról december végén a kormányszóvivői irodához irányítottak, a párhuzamosan a Nefmi sajtósainak is megküldött kérdések a szabadságolások miatt maradtak megválaszolatlanul.
Egy héttel később kiderült, hogy (logikus módon) mégis a Miniszterelnökség az illetékes, ott viszont cikkünk megjelenéséig nem közölték, hogy miért maradt el Majtényi kinevezése. Mivel utóbb kiderült, hogy végül a Nefminek küldött megkeresést is ide továbbították, egyértelmű, hogy nem a minisztériumban siklott félre Majtényi kinevezése. Ezt támasztja alá informális értesülésünk is, mely szerint a minisztérium rendben továbbküldte a kinevezési előterjesztést a miniszterelnöknek.
Apák és fiúk?
Az elutasításnak formális oka nem ismert, ezért a történteknek elvileg két magyarázata lehet. Előfordulhat, hogy a kinevezési okmány valamilyen fatális véletlen miatt elkeveredett a miniszterelnöki dolgozószobában. Vagy Orbán Viktornak konkrét oka volt rá, hogy ne írja alá Majtényi György kinevezését.
A miniszterelnök döntésének hátterében információink szerint az a tény állhat, hogy a történész apja Majtényi László alkotmányjogász, volt adatvédelmi biztos, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet elnöke, az Orbán-kormány jogalkotási tevékenységének egyik ismert kritikusa.
A hoppon maradt Majtényi az Indexnek nyilatkozva nem látott racionális okot a történtekre, „legalábbis ha a racionalitást abban a hagyományos értelmében vesszük, hogy például tudományos kérdésekben tudományos testületeknek kell dönteniük, mert ezekben ők járatosak, vagy egy pályázatnál az a lényeg, hogy a pályázó feleljen meg a pályázat feltételeinek, mert ezért van a pályázat".
Update! A cikk megjelenése után Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő levélben közölte, hogy "vannak a tavalyi évről áthúzódó kinevezések, melyek hamarosan meg fognak történni."
Index Miklósi Gábor
A Kádár-korral foglalkozó társadalomtörténész, Majtényi György áprilisban jelentkezett az Egri Eszterházy Károly Főiskola főiskolai tanári pályázatára. Majtényi 2009 óta tanít Egerben, előtte a Corvinus Egyetemen volt oktató.
A posztról az intézmény dönt, nem a politika
A főiskola szakmai és tudományos testületeinek előterjesztései alapján az Eszterházy szenátusa egyhangúlag Majtényi pályázatát támogatta, amit továbbítottak az oktatásért felelős Nemzetierőforrás-minisztériumba. A felsőoktatási törvény szerint a főiskolai tanár kinevezésére vonatkozó javaslatot a miniszter megküldi a miniszterelnöknek, aki „a főiskolai tanári munkakör betöltéséhez szükséges munkaköri címről hozott döntésével kinevezi a főiskolai tanárt".
A főiskolai és egyetemi tanári beosztás közalkalmazotti jogviszony, az államigazgatás azonban nem hivatott megítélni a jelöltek szakmai-tudományos kvalitásait. Ennek megfelelően, bár a pozíció kiírása állami feladat, az azt betöltő személyről a felsőoktatási intézmény autonóm módon, maga dönt.
Kiből lehet az atomfizika egyetemi tanára?
A tanári címről szóló kinevezés egyetemek esetében a köztársasági elnök, főiskolákéban a miniszterelnök jogköre, de a döntés a magas társadalmi presztízst jelentő pozícióhoz kapcsolódó formális aktus csupán: egy politikus értelemszerűen nem tudhatja, ki alkalmas a szőlészet, az atomfizika vagy épp a személyiségpszichológia egyetemi, főiskolai tanárának.
Majtényi György (37)
2010-ben habilitált, történelem PhD-fokozatát 2004-ben szerezte, 2007-2010 között Bolyai ösztöndíjas volt.
Kutatási területe a Kádár-kor társadalmi berendezkedése. A társadalmi mobilitásról és a szocialista elit luxusáról jelentek meg könyvei, emellett rengeteg könyv, tanulmány és cikk szerzője, társszerzője és szerkesztője.
Ennek megfelelően a rendszerváltás óta nem fordult elő, hogy egy felsőoktatási intézmény által támogatott jelölt, ha a formai kritériumoknak megfelelt, ne kapta volna meg a kinevezést. Sőt az Index információi szerint erre a pártállam idején sem igen volt példa. Igaz, az egyetemek és főiskolák autonómiája akkor csak formális volt, nyíltan ellenzéki beállítottságú jelölt például nem kaphatott támogatást a tanári kinevezéshez.
Mivel közéleti témákban nem publikál, Majtényi György politikai nézeteiről legfeljebb a bizalmasai tudhatnak.
Az elutasítás oka ismeretlen
A Nefmi által szeptemberben előterjesztett főiskolai kinevezésekről szóló miniszterelnöki határozat (pdf) megjelenésére szokatlanul sokáig, december 14-ig kellett várni. A 64 fős listán Majtényi György neve nem szerepel. December 21-én még egyszer felcsillant a remény, mert a közlönyben újabb miniszterelnöki határozat (pdf) jelent meg, ám az nem az Eszterházy, hanem a Szent Atanáz Fõiskola új tanáráról és rektoráról szól.
A kinevezés elmaradásának okáról sem Majtényi György, sem a főiskola nem kapott értesítést. Mivel a szenátusnak nem volt oka a korábbi szakmai döntést visszavonni, Majtényi az év végén egyetemi docensi címet kapott a főiskolától.
Melyik sajtóosztály illetékes?
Az Index megpróbált utánajárni, hogy hol (a Nefmiben vagy a kormányfőnél), illetve miért akadt el a kinevezési procedúra, de nem kaptunk választ. A Miniszterelnökség sajtóosztályáról december végén a kormányszóvivői irodához irányítottak, a párhuzamosan a Nefmi sajtósainak is megküldött kérdések a szabadságolások miatt maradtak megválaszolatlanul.
Egy héttel később kiderült, hogy (logikus módon) mégis a Miniszterelnökség az illetékes, ott viszont cikkünk megjelenéséig nem közölték, hogy miért maradt el Majtényi kinevezése. Mivel utóbb kiderült, hogy végül a Nefminek küldött megkeresést is ide továbbították, egyértelmű, hogy nem a minisztériumban siklott félre Majtényi kinevezése. Ezt támasztja alá informális értesülésünk is, mely szerint a minisztérium rendben továbbküldte a kinevezési előterjesztést a miniszterelnöknek.
Apák és fiúk?
Az elutasításnak formális oka nem ismert, ezért a történteknek elvileg két magyarázata lehet. Előfordulhat, hogy a kinevezési okmány valamilyen fatális véletlen miatt elkeveredett a miniszterelnöki dolgozószobában. Vagy Orbán Viktornak konkrét oka volt rá, hogy ne írja alá Majtényi György kinevezését.
A miniszterelnök döntésének hátterében információink szerint az a tény állhat, hogy a történész apja Majtényi László alkotmányjogász, volt adatvédelmi biztos, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet elnöke, az Orbán-kormány jogalkotási tevékenységének egyik ismert kritikusa.
A hoppon maradt Majtényi az Indexnek nyilatkozva nem látott racionális okot a történtekre, „legalábbis ha a racionalitást abban a hagyományos értelmében vesszük, hogy például tudományos kérdésekben tudományos testületeknek kell dönteniük, mert ezekben ők járatosak, vagy egy pályázatnál az a lényeg, hogy a pályázó feleljen meg a pályázat feltételeinek, mert ezért van a pályázat".
Update! A cikk megjelenése után Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő levélben közölte, hogy "vannak a tavalyi évről áthúzódó kinevezések, melyek hamarosan meg fognak történni."
Index Miklósi Gábor
2012. január 7., szombat
Majtényi László: alkotmányos válság van
Majtényi László alkotmányjogász, volt adatvédelmi biztos szerint a korábbi morális, politikai válság a kormányváltás után alkotmányos válsággá alakult.
A Szabadság és Reform Intézet Alaptörvény és/vagy jogállam című konferenciáján Majtényi László szerint a nemzeti együttműködés állama nem nevezhető jogalkotó államnak, mert a mai korszerű jogfelfogásban a jog az önkénnyel szembeni védelmet jelenti.
Hozzátette: sok alkotmányjogász hirdeti, hogy bár szakmailag megkérdőjelezhető az új alaptörvény, de az alkotmányosság a rossz teret is jó tartalommal tudja kitölteni.
Erre azonban szerinte ez az alkotmány nem alkalmas, mert konzultáció nélkül, a magyar társadalom felének megalázásával jött létre. Szerzőségét nem vállalja senki, csak annyit tudunk, hogy Szájer József iPadjén készült.
Ma sikeres alkotmánynak csak azt nevezzük, amely a politikai közösség egészének támogatását bírja. Ezért hiába rokonszenves gondolat, hogy belenőhet az alkotmányosság, ez nem valószínű – mondta.
Majtényi szerint „az alkotmányos baloldalnak és az alkotmányos jobboldalnak” kellene egy új alkotmányt létrehozni a 89-es elveknek megfelelő szabályozást elfogadva.
Solt Pál, a Legfelsőbb Bíróság egykori elnöke a bírókat érintő változásokkal kapcsolatban elmondta, hogy nyugdíjkorhatáruk 62 évre szállítása „a legnagyobb, legdrasztikusabb merénylet a bírói kar ellen”. Megbocsáthatatlanul durva lépés, a bírói karok lefejezése ugyanis normális országokban nem szokott megtörténni – tette hozzá.
http://hirek.msn.mainap.hu/itthon/majtenyi-laszlo-alkotmanyos-valsag-van-7234/
A Szabadság és Reform Intézet Alaptörvény és/vagy jogállam című konferenciáján Majtényi László szerint a nemzeti együttműködés állama nem nevezhető jogalkotó államnak, mert a mai korszerű jogfelfogásban a jog az önkénnyel szembeni védelmet jelenti.
Hozzátette: sok alkotmányjogász hirdeti, hogy bár szakmailag megkérdőjelezhető az új alaptörvény, de az alkotmányosság a rossz teret is jó tartalommal tudja kitölteni.
Erre azonban szerinte ez az alkotmány nem alkalmas, mert konzultáció nélkül, a magyar társadalom felének megalázásával jött létre. Szerzőségét nem vállalja senki, csak annyit tudunk, hogy Szájer József iPadjén készült.
Ma sikeres alkotmánynak csak azt nevezzük, amely a politikai közösség egészének támogatását bírja. Ezért hiába rokonszenves gondolat, hogy belenőhet az alkotmányosság, ez nem valószínű – mondta.
Majtényi szerint „az alkotmányos baloldalnak és az alkotmányos jobboldalnak” kellene egy új alkotmányt létrehozni a 89-es elveknek megfelelő szabályozást elfogadva.
Solt Pál, a Legfelsőbb Bíróság egykori elnöke a bírókat érintő változásokkal kapcsolatban elmondta, hogy nyugdíjkorhatáruk 62 évre szállítása „a legnagyobb, legdrasztikusabb merénylet a bírói kar ellen”. Megbocsáthatatlanul durva lépés, a bírói karok lefejezése ugyanis normális országokban nem szokott megtörténni – tette hozzá.
http://hirek.msn.mainap.hu/itthon/majtenyi-laszlo-alkotmanyos-valsag-van-7234/
A bírák fenyegetésével vádolják az MSZP-t
A Magyar Bírói Egyesület (Mabie) a leghatározottabban visszautasítja az MSZP-s Bárándy Gergely pénteki közleményében foglaltakat, amelyben a politikus "későbbi retorziókkal, pozícióból történő elmozdítással és számonkéréssel fenyegeti Magyarország független bíráit". A Fidesz is példátlannak tartja Bárándy Gergely nyilatkozatát.
Bárándy Gergely pénteki közleményében azt írta: az Orbán-kormány bukása után az MSZP minden erejét, befolyását és tudását latba veti majd azért, hogy a független intézmények élére és vezetőségébe delegált "pártkomisszárokat" eltávolítsa posztjukról, bármeddig is tartson hivatalosan mandátumuk; aki pedig közülük bizonyíthatóan politikai megrendelések alapján végzi munkáját, nem kerülheti el a felelősségre vonást.
A Magyar Bírói Egyesület közleményében erre reagálva azt írta: "a magyar demokrácia több mint húsz éve alatt példátlan eset, hogy egy országgyűlési képviselő, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács volt tagja az igazságszolgáltatás védelmének ürügyén, a törvény erejénél fogva független bírákat politikai komisszároknak nevezze és számonkéréssel fenyegesse meg".
A Mabie egyúttal felhívta az országgyűlési képviselőket, utasítsák vissza Bárándy Gergely nyilatkozatát, és szólítsák fel, hogy tartózkodjon "a bírói függetlenséget sértő és a bírói karral szembeni hangulatkeltő" megnyilvánulásoktól.
Közleményükben felidézték azt is, hogy a Mabie - amely a 2800 magyar bíróból több mint 1600-at a tagjai között tudó reprezentatív érdek-képviseleti szervezet - az igazságszolgáltatási reform során a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvények koncepciójának kidolgozásában, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériummal kötött stratégiai megállapodás alapján, aktívan vett részt. "Ugyan a törvényhozó nem minden tekintetben vette át a Mabie javaslatait, az elfogadott igazságszolgáltatási törvények a jogállamiság kritériumainak megfelelnek" - írják, hozzátéve: felkérik a Nemzetközi Bírói Egyesületet, és kezdeményezik az Európai Unió tagállamainál, valamint az Európai Bizottságnál is, hogy "a magyar bírák elleni nyílt politikai támadásokat" ítéljék el.
A közlemény megjelenése után Gulyás Gergely, a Fidesz országgyűlési képviselője az azt mondta: üdvözlik a Magyar Bírói Egyesület "korrekt és tényszerű nyilatkozatát". Hozzátette, Bárándy Gergely közlését a Fidesz is egy olyan "fenyegetéssel megvalósuló, példátlan befolyásolási kísérletnek" tartja, amilyen az elmúlt két évtizedben nem történt.
MTI
Bárándy Gergely pénteki közleményében azt írta: az Orbán-kormány bukása után az MSZP minden erejét, befolyását és tudását latba veti majd azért, hogy a független intézmények élére és vezetőségébe delegált "pártkomisszárokat" eltávolítsa posztjukról, bármeddig is tartson hivatalosan mandátumuk; aki pedig közülük bizonyíthatóan politikai megrendelések alapján végzi munkáját, nem kerülheti el a felelősségre vonást.
A Magyar Bírói Egyesület közleményében erre reagálva azt írta: "a magyar demokrácia több mint húsz éve alatt példátlan eset, hogy egy országgyűlési képviselő, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács volt tagja az igazságszolgáltatás védelmének ürügyén, a törvény erejénél fogva független bírákat politikai komisszároknak nevezze és számonkéréssel fenyegesse meg".
A Mabie egyúttal felhívta az országgyűlési képviselőket, utasítsák vissza Bárándy Gergely nyilatkozatát, és szólítsák fel, hogy tartózkodjon "a bírói függetlenséget sértő és a bírói karral szembeni hangulatkeltő" megnyilvánulásoktól.
Közleményükben felidézték azt is, hogy a Mabie - amely a 2800 magyar bíróból több mint 1600-at a tagjai között tudó reprezentatív érdek-képviseleti szervezet - az igazságszolgáltatási reform során a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvények koncepciójának kidolgozásában, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériummal kötött stratégiai megállapodás alapján, aktívan vett részt. "Ugyan a törvényhozó nem minden tekintetben vette át a Mabie javaslatait, az elfogadott igazságszolgáltatási törvények a jogállamiság kritériumainak megfelelnek" - írják, hozzátéve: felkérik a Nemzetközi Bírói Egyesületet, és kezdeményezik az Európai Unió tagállamainál, valamint az Európai Bizottságnál is, hogy "a magyar bírák elleni nyílt politikai támadásokat" ítéljék el.
A közlemény megjelenése után Gulyás Gergely, a Fidesz országgyűlési képviselője az azt mondta: üdvözlik a Magyar Bírói Egyesület "korrekt és tényszerű nyilatkozatát". Hozzátette, Bárándy Gergely közlését a Fidesz is egy olyan "fenyegetéssel megvalósuló, példátlan befolyásolási kísérletnek" tartja, amilyen az elmúlt két évtizedben nem történt.
MTI
2012. január 6., péntek
Ne érhesse el a rendőrség a mobilozási adatokat
Túlságosan is könnyen jutott eddig a cseh rendőrség a mobilhasználati adatokhoz – véli a cseh alkotmánybíróság, amely ezért szeptember végi időponttal hatályon kívül helyezte a büntetőtörvénykönyv vonatkozó cikkelyét.
A testület csütörtökön nyilvánosságra hozott döntése értelmében a cseh parlamentnek szeptember végéig módosítania kell a büntetőtörvénykönyv megfelelő paragrafusát. Ez a cikkely a hatóságoknak lehetővé tette, hogy hozzájussanak olyan adatokhoz, hogy a mobiltelefon-tulajdonosok mikor, hol és hogyan használták készülékeiket, kivel telefonáltak vagy váltottak üzenetet. Az alkotmánybíróság szerint az eddigi szabályozás túlságosan is szabados, s esetleg visszaélésekre is alkalmat adhat.
A vitatott paragrafus módosítását egy prágai kerületi bíróság kérte, amely egy ügy vizsgálata kapcsán szembesült a témával. A kerületi bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a szabályozás túlságosan szabados, megengedő és nincs összhangban a magánélet védelmével, illetve a telefonon és más hírközlő eszközön keresztüli információátvitel titkosságának biztosításával.
Megállapították, hogy a hatóságok ezen az úton nagyon könnyen és nagy mennyiségű magánéletet érintő bizalmas információhoz juthatnak. A bíróság úgy véli: ezt a témát is hasonlóan részletesen kell szabályozni, mint a lehallgatásokat.
A mobilhálózatokat üzemeltető társaságok a hatályos törvények szerint legalább egy évig kötelesek megőrizni a forgalmi adatokat, s azokat a törvényes szabályozás alapján indokolt esetekben kötelesek kiadni a hatóságoknak. Ezek az adatok a rendőrség és a bűnüldöző szervek számára rendkívül értékesek, lehetővé teszik például annak megállapítását, hogy egy vizsgált személy az adott időben hol tartózkodott.
Ez a szabályozás is viták tárgya. Egy tavaszi alkotmánybírósági döntés alapján ez a cikkely kikerült az elektronikus kommunikációt szabályozó törvényből, de a büntetőtörvénykönyv továbbra is tartalmazza. A testület szerint az elektronikus kommunikációs törvényt is át kell dolgozni, s pontosítani kell, milyen esetekben kell a társaságoknak megőrizniük és kiadniuk a rendőrségnek a mobilkommunikáció adatait.
A prágai kerületi bíróság ugyanakkor több tucatnyi ügyben leállította a kommunikációs adatok kiadását.
A cseh kormány közölte: tudomásul vette az alkotmánybíróság döntését, s a törvények érintett paragrafusait átdolgozza.
MTI
A testület csütörtökön nyilvánosságra hozott döntése értelmében a cseh parlamentnek szeptember végéig módosítania kell a büntetőtörvénykönyv megfelelő paragrafusát. Ez a cikkely a hatóságoknak lehetővé tette, hogy hozzájussanak olyan adatokhoz, hogy a mobiltelefon-tulajdonosok mikor, hol és hogyan használták készülékeiket, kivel telefonáltak vagy váltottak üzenetet. Az alkotmánybíróság szerint az eddigi szabályozás túlságosan is szabados, s esetleg visszaélésekre is alkalmat adhat.
A vitatott paragrafus módosítását egy prágai kerületi bíróság kérte, amely egy ügy vizsgálata kapcsán szembesült a témával. A kerületi bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a szabályozás túlságosan szabados, megengedő és nincs összhangban a magánélet védelmével, illetve a telefonon és más hírközlő eszközön keresztüli információátvitel titkosságának biztosításával.
Megállapították, hogy a hatóságok ezen az úton nagyon könnyen és nagy mennyiségű magánéletet érintő bizalmas információhoz juthatnak. A bíróság úgy véli: ezt a témát is hasonlóan részletesen kell szabályozni, mint a lehallgatásokat.
A mobilhálózatokat üzemeltető társaságok a hatályos törvények szerint legalább egy évig kötelesek megőrizni a forgalmi adatokat, s azokat a törvényes szabályozás alapján indokolt esetekben kötelesek kiadni a hatóságoknak. Ezek az adatok a rendőrség és a bűnüldöző szervek számára rendkívül értékesek, lehetővé teszik például annak megállapítását, hogy egy vizsgált személy az adott időben hol tartózkodott.
Ez a szabályozás is viták tárgya. Egy tavaszi alkotmánybírósági döntés alapján ez a cikkely kikerült az elektronikus kommunikációt szabályozó törvényből, de a büntetőtörvénykönyv továbbra is tartalmazza. A testület szerint az elektronikus kommunikációs törvényt is át kell dolgozni, s pontosítani kell, milyen esetekben kell a társaságoknak megőrizniük és kiadniuk a rendőrségnek a mobilkommunikáció adatait.
A prágai kerületi bíróság ugyanakkor több tucatnyi ügyben leállította a kommunikációs adatok kiadását.
A cseh kormány közölte: tudomásul vette az alkotmánybíróság döntését, s a törvények érintett paragrafusait átdolgozza.
MTI
2012. január 4., szerda
Sólyom László: Az alkotmányosság esélyei
Alkotmányos kultúrában a hatáskör nem a nyers erő szabadsága – hangsúlyozza Sólyom László, az előző köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság egykori elnöke. Az e heti HVG Dosszié rovatának alaptörvény-összeállításában megjelenő írásában leszögezi: az alkotmánybírósági kontroll teljességének megcsonkítása alapvető rendszerhiba az új alaptörvényben, a parlamenti szuverenitás mindenhatóságából kiindulva pedig a kétharmados többség a politika korlátjából a szolgálójává tette.
„A parlamenti szuverenitás mindenhatósága azzal a szocialista tétellel rokon, amely szerint az Országgyűlés a legfőbb államhatalmi szerv. Az alkotmányos kultúra teljesítménye ezzel szemben a hatalom (ön)korlátozása, továbbá a hatalommegosztás alapján érzékeny egyensúlyi rendszer működtetése – a klasszikus megfogalmazás szerint a többség zsarnokságának kivédésére. Jogosítványokkal alátámasztott egyensúly a hatalmi ágak között, és azokon belül is. A hatalmi ágak elkülönülnek, az államhatalom megosztott; viszont az állami szervek együttműködése alkotmányos kötelesség – szögezte le többször is az Alkotmánybíróság” - áll Sólyom László írásában, amely teljes egészében az e heti HVG-ben olvasható.
Az előző köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság egykori elnöke szerint „ezzel az alaptétellel nem egyeztethető össze például, ha az alkotmány alapjait érintő olyan kérdésben, mint a bírósági szervezet teljes átalakítása, a törvényhozás egyedül, azaz anélkül dönt, hogy a törvény előkészítésébe a bíróságokat bevonta volna. Még csak nem is tájékoztatta az alkotmányban is megnevezett bírósági szerveket – helyette egy érdekvédelmi egyletben gondolt legitimációt találni. Az országgyűlési többség a súlyát, a befolyását folyamatosan növeli a többi szerv kárára. Így például már a kezében van az alkotmánybíró-jelölés, az alkotmánybíróság elnökének megválasztása és az előzetes normakontroll (e jellegzetesen ellenzéki jogosítvány!) feletti döntés.
A törvényhozás eljárása – a hatástanulmányokon vagy az érintettek bevonásán túl – magán a parlamenten belül is a demokratikus akaratképzés biztosítékait írja elő. A rendes eljárással szemben is vannak alkotmányossági követelmények. Kivételesnek szánt eljárások esetén – mint az egyéni képviselő által kezdeményezett törvény – egy sor garanciális lépés kiesik. Ezt az eljárás kivételessége teszi elfogadhatóvá. Ezért az alkotmányos kultúra számára elviselhetetlen, ha a kivételt szabállyá teszik. Márpedig rendszeressé vált, hogy nemcsak tárgyuk miatt fontos, de sarkalatos törvényeket, sőt még alkotmánymódosítást is egyéni képviselői indítványként bocsátanak eljárásra, s így a rendes törvényhozás garanciáitól főszabályként megszabadulnak.
Ugyancsak rendszerré vált a visszaélés a koherenciazavarral, vagyis az érdemi módosítások bevitele a Házba a zárószavazás előtt. S ha ezt a gyakorlatot házszabályba is foglalják, attól az még nem lesz alkotmányos. Ezzel összefüggésben viszont szintén garanciális kérdés, hogy az Alkotmánybíróságnak legyen joga a házszabály vizsgálatára. A törvényhozás nem működik rendeltetésszerűen, ha a kormánytöbbség döntésére sommás eljárásban szavazzák meg a törvényeket”.
Sólyom László írásának teljes szövege a csütörtöki HVG-ben olvasható.
http://hvg.hu/itthon/20120104_solyom_laszlo_hvg
„A parlamenti szuverenitás mindenhatósága azzal a szocialista tétellel rokon, amely szerint az Országgyűlés a legfőbb államhatalmi szerv. Az alkotmányos kultúra teljesítménye ezzel szemben a hatalom (ön)korlátozása, továbbá a hatalommegosztás alapján érzékeny egyensúlyi rendszer működtetése – a klasszikus megfogalmazás szerint a többség zsarnokságának kivédésére. Jogosítványokkal alátámasztott egyensúly a hatalmi ágak között, és azokon belül is. A hatalmi ágak elkülönülnek, az államhatalom megosztott; viszont az állami szervek együttműködése alkotmányos kötelesség – szögezte le többször is az Alkotmánybíróság” - áll Sólyom László írásában, amely teljes egészében az e heti HVG-ben olvasható.
Az előző köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság egykori elnöke szerint „ezzel az alaptétellel nem egyeztethető össze például, ha az alkotmány alapjait érintő olyan kérdésben, mint a bírósági szervezet teljes átalakítása, a törvényhozás egyedül, azaz anélkül dönt, hogy a törvény előkészítésébe a bíróságokat bevonta volna. Még csak nem is tájékoztatta az alkotmányban is megnevezett bírósági szerveket – helyette egy érdekvédelmi egyletben gondolt legitimációt találni. Az országgyűlési többség a súlyát, a befolyását folyamatosan növeli a többi szerv kárára. Így például már a kezében van az alkotmánybíró-jelölés, az alkotmánybíróság elnökének megválasztása és az előzetes normakontroll (e jellegzetesen ellenzéki jogosítvány!) feletti döntés.
A törvényhozás eljárása – a hatástanulmányokon vagy az érintettek bevonásán túl – magán a parlamenten belül is a demokratikus akaratképzés biztosítékait írja elő. A rendes eljárással szemben is vannak alkotmányossági követelmények. Kivételesnek szánt eljárások esetén – mint az egyéni képviselő által kezdeményezett törvény – egy sor garanciális lépés kiesik. Ezt az eljárás kivételessége teszi elfogadhatóvá. Ezért az alkotmányos kultúra számára elviselhetetlen, ha a kivételt szabállyá teszik. Márpedig rendszeressé vált, hogy nemcsak tárgyuk miatt fontos, de sarkalatos törvényeket, sőt még alkotmánymódosítást is egyéni képviselői indítványként bocsátanak eljárásra, s így a rendes törvényhozás garanciáitól főszabályként megszabadulnak.
Ugyancsak rendszerré vált a visszaélés a koherenciazavarral, vagyis az érdemi módosítások bevitele a Házba a zárószavazás előtt. S ha ezt a gyakorlatot házszabályba is foglalják, attól az még nem lesz alkotmányos. Ezzel összefüggésben viszont szintén garanciális kérdés, hogy az Alkotmánybíróságnak legyen joga a házszabály vizsgálatára. A törvényhozás nem működik rendeltetésszerűen, ha a kormánytöbbség döntésére sommás eljárásban szavazzák meg a törvényeket”.
Sólyom László írásának teljes szövege a csütörtöki HVG-ben olvasható.
http://hvg.hu/itthon/20120104_solyom_laszlo_hvg
EU-felszólítást kapott a magyar kormány
Az Európai Bizottság felszólította szerdán a magyar kormányt, hogy ugyanolyan gyorsan és hatékonyan biztosítsa a médiatörvénnyel kapcsolatos alkotmánybírósági döntés tiszteletben tartását, mint ahogyan tavaly az uniós javaslattevő-végrehajtó testületnek az EU-joggal kapcsolatban tett felvetéseire reagált.
Ezt Neelie Kroesnak, a brüsszeli bizottság digitális és médiaügyekkel foglalkozó, alelnöki rangú biztosának a szóvivője, Ryan Heath jelentette be szerdán, a testület napi sajtótájékoztatóján. A szóvivő emlékeztetett arra, hogy a magyar Alkotmánybíróság tavaly december 19-én kimondta: a magyar médiatörvény alkotmányellenes módon korlátozta az írott sajtó szabadságát. Szerinte e megállapítás következményei ma is érvényesek. E vonatkozásban utalt az újságírók forrásvédelmére, valamint a nyilatkozatok idézhetőségének engedélyhez kötésével kapcsolatos problémakörre. Az EU alapjogi chartája világosan leszögezi, hogy a média szabadságát és pluralizmusát tiszteletben kell tartani, az EU pedig mindig fellépett a médiaszabadság és pluralizmus mellett - mondta Heath.
A szóvivő felidézte, hogy Kroes biztos tavaly négy ponton emelt kifogást az uniós jogba ütköző médiatörvény-szöveg ellen, és e vonatkozásban el is ért kedvező változtatásokat. Az Európai Bizottság - folytatta Heath - tavaly októberben magas szintű munkacsoportot hozott létre Vika Freiberga volt lett államfő vezetésével a médiapluralizmus gyakorlati elősegítése érdekében. Ez a munkacsoport január 25-én tartja következő ülését, és Magyarország szerepel a napirenden - közölte Kroes szóvivője.
Ryan Heath kitért a Klubrádió ügyére is. Leszögezte, hogy az EU-jog értelmében a kormányok megszabhatják a rádiófrekvenciák kiosztásának feltételeit. Függetlenül attól, hogy az adott ügyben van-e jogi alapja a döntés elleni fellebbezésnek, az Európai Bizottság tudatában van annak, hogy ezt a kérdést nem lehet a Magyarországon tágabb összefüggésben zajló vitáktól elszakítva szemlélni - fogalmazott.
"Kroes alelnök hisz abban, hogy minél több a versengés, annál jobb, és arra bátorítja a magyar hatóságokat, hogy vegyék fontolóra további rádióengedélyek kiadását" - mondta szerdán az uniós szóvivő. Mint hozzátette, a bizottság bízik abban, hogy az eddigi és jövőbeli eredménytelen pályázók sikeresek lesznek internetes rádióállomásként.
Brüsszelben 30 új magyar törvényt vizsgálnak
Eközben a brüsszeli média nagy terjedelemben foglalkozott azzal, hogy az Európai Bizottság a magyar jegybanktörvény ügye miatt egyelőre nem kíván foglalkozni a magyar pénzügyi támogatáskéréssel. Többen intézték emellett Olivier Baillyt, az Európai Bizottság szóvivőjét, aki elmondta, hogy az uniós testület jelenleg mintegy harminc olyan magyar törvényt tanulmányoz az uniós joggal való összeegyeztethetőség szempontjából, amely az alkotmányozáshoz kapcsolódik.
Bailly kedden arról beszélt, hogy a magyar jogszabályok uniós értékelése még e hét vége előtt elkészülhet.
A biztosok testülete a jövő szerdán, január 11-én tart ülést, és akkor uniós források szerint valószínűleg megvitatják a Magyarországgal kapcsolatos további lépéseket. Egy névtelenséget kérő uniós tisztségviselő szerint abban az esetben, ha a magyar jogszabályoknak az uniós joggal való ütközését állapítják meg, elképzelhető a kötelezettségszegési eljárás megindítása Magyarországgal szemben. Az Európai Bizottság ugyanakkor testületileg dönthet úgy, hogy politikai párbeszédet kíván folytatni a magyar féllel - hangzott el szintén egy uniós tisztségviselő részéről.
Szerdán viszont Jörg Leichtfried, az osztrák szociáldemokraták európai parlamenti delegációjának vezetője olyan nyilatkozatot tett, amelyben "egyre drámaibbnak" nevezte a magyarországi helyzetet, és Orbán Viktor miniszterelnök lemondását követelte.
MTI
Ezt Neelie Kroesnak, a brüsszeli bizottság digitális és médiaügyekkel foglalkozó, alelnöki rangú biztosának a szóvivője, Ryan Heath jelentette be szerdán, a testület napi sajtótájékoztatóján. A szóvivő emlékeztetett arra, hogy a magyar Alkotmánybíróság tavaly december 19-én kimondta: a magyar médiatörvény alkotmányellenes módon korlátozta az írott sajtó szabadságát. Szerinte e megállapítás következményei ma is érvényesek. E vonatkozásban utalt az újságírók forrásvédelmére, valamint a nyilatkozatok idézhetőségének engedélyhez kötésével kapcsolatos problémakörre. Az EU alapjogi chartája világosan leszögezi, hogy a média szabadságát és pluralizmusát tiszteletben kell tartani, az EU pedig mindig fellépett a médiaszabadság és pluralizmus mellett - mondta Heath.
A szóvivő felidézte, hogy Kroes biztos tavaly négy ponton emelt kifogást az uniós jogba ütköző médiatörvény-szöveg ellen, és e vonatkozásban el is ért kedvező változtatásokat. Az Európai Bizottság - folytatta Heath - tavaly októberben magas szintű munkacsoportot hozott létre Vika Freiberga volt lett államfő vezetésével a médiapluralizmus gyakorlati elősegítése érdekében. Ez a munkacsoport január 25-én tartja következő ülését, és Magyarország szerepel a napirenden - közölte Kroes szóvivője.
Ryan Heath kitért a Klubrádió ügyére is. Leszögezte, hogy az EU-jog értelmében a kormányok megszabhatják a rádiófrekvenciák kiosztásának feltételeit. Függetlenül attól, hogy az adott ügyben van-e jogi alapja a döntés elleni fellebbezésnek, az Európai Bizottság tudatában van annak, hogy ezt a kérdést nem lehet a Magyarországon tágabb összefüggésben zajló vitáktól elszakítva szemlélni - fogalmazott.
"Kroes alelnök hisz abban, hogy minél több a versengés, annál jobb, és arra bátorítja a magyar hatóságokat, hogy vegyék fontolóra további rádióengedélyek kiadását" - mondta szerdán az uniós szóvivő. Mint hozzátette, a bizottság bízik abban, hogy az eddigi és jövőbeli eredménytelen pályázók sikeresek lesznek internetes rádióállomásként.
Brüsszelben 30 új magyar törvényt vizsgálnak
Eközben a brüsszeli média nagy terjedelemben foglalkozott azzal, hogy az Európai Bizottság a magyar jegybanktörvény ügye miatt egyelőre nem kíván foglalkozni a magyar pénzügyi támogatáskéréssel. Többen intézték emellett Olivier Baillyt, az Európai Bizottság szóvivőjét, aki elmondta, hogy az uniós testület jelenleg mintegy harminc olyan magyar törvényt tanulmányoz az uniós joggal való összeegyeztethetőség szempontjából, amely az alkotmányozáshoz kapcsolódik.
Bailly kedden arról beszélt, hogy a magyar jogszabályok uniós értékelése még e hét vége előtt elkészülhet.
A biztosok testülete a jövő szerdán, január 11-én tart ülést, és akkor uniós források szerint valószínűleg megvitatják a Magyarországgal kapcsolatos további lépéseket. Egy névtelenséget kérő uniós tisztségviselő szerint abban az esetben, ha a magyar jogszabályoknak az uniós joggal való ütközését állapítják meg, elképzelhető a kötelezettségszegési eljárás megindítása Magyarországgal szemben. Az Európai Bizottság ugyanakkor testületileg dönthet úgy, hogy politikai párbeszédet kíván folytatni a magyar féllel - hangzott el szintén egy uniós tisztségviselő részéről.
Szerdán viszont Jörg Leichtfried, az osztrák szociáldemokraták európai parlamenti delegációjának vezetője olyan nyilatkozatot tett, amelyben "egyre drámaibbnak" nevezte a magyarországi helyzetet, és Orbán Viktor miniszterelnök lemondását követelte.
MTI
2012. január 3., kedd
Visszatérhetnek posztjukra a besúgó nagykövetek
Csatát nyertek a kommunista spiclik Bulgáriában
A bolgár konzervatív kormány vereséget szenvedett a besúgói múltjuk miatt visszahívott nagykövetek ügyében: miután az alkotmánybíróság megsemmisítette a vonatkozó törvényt, a legfelsőbb bíróság keddi ítéletében visszahelyezett posztjára három nagykövetet.
Az állami rádió jelentése szerint visszatérhet állomáshelyére Bulgária hágai, athéni és belgrádi nagykövete.
Az alkotmánybíróság által megsemmisített törvénnyel akarták megakadályozni, hogy az egykori kommunista titkosszolgálat volt ügynökei képviselhessék országukat külföldön. Nikolaj Mladenov külügyminiszter tavaly elkezdte leváltani az érintett diplomatákat, akik szám szerint 37-en vannak, köztük hazájukat az Európai Uniónál, a Vatikánnál és az ENSZ-nél képviselő nagykövetek.
Georgi Parvanov szocialista államfő - akiről szintén kiderült, hogy együttműködött a volt titkosszolgálattal - megtagadta a nagykövetek visszahívását. Utódja, Roszen Plevneliev, aki január 22-én foglalja el hivatalát, megígérte, első dolga lesz a nagykövetek leváltása, hogy javítson Bulgária külföldi hírnevén.
http://kulfold.ma.hu/tart/cikk/b/0/118965/1/kulfold/Csatat_nyertek_a_kommunista_spiclik_Bulgariaban?place=srss
A bolgár konzervatív kormány vereséget szenvedett a besúgói múltjuk miatt visszahívott nagykövetek ügyében: miután az alkotmánybíróság megsemmisítette a vonatkozó törvényt, a legfelsőbb bíróság keddi ítéletében visszahelyezett posztjára három nagykövetet.
Az állami rádió jelentése szerint visszatérhet állomáshelyére Bulgária hágai, athéni és belgrádi nagykövete.
Az alkotmánybíróság által megsemmisített törvénnyel akarták megakadályozni, hogy az egykori kommunista titkosszolgálat volt ügynökei képviselhessék országukat külföldön. Nikolaj Mladenov külügyminiszter tavaly elkezdte leváltani az érintett diplomatákat, akik szám szerint 37-en vannak, köztük hazájukat az Európai Uniónál, a Vatikánnál és az ENSZ-nél képviselő nagykövetek.
Georgi Parvanov szocialista államfő - akiről szintén kiderült, hogy együttműködött a volt titkosszolgálattal - megtagadta a nagykövetek visszahívását. Utódja, Roszen Plevneliev, aki január 22-én foglalja el hivatalát, megígérte, első dolga lesz a nagykövetek leváltása, hogy javítson Bulgária külföldi hírnevén.
http://kulfold.ma.hu/tart/cikk/b/0/118965/1/kulfold/Csatat_nyertek_a_kommunista_spiclik_Bulgariaban?place=srss
2012. január 1., vasárnap
Paczolay: „Meg kellett volna oldani a nyugdíjpénztárügyet”
Meg kellett volna oldani a nyugdíjpénztárügyet – mondta a hvg.hu-nak adott interjúban Paczolay Péter. Az Alkotmánybíróság elnöke személyes kudarcként élte meg, hogy nem született határozat az ügyben.
„Nehéz nap volt, kicsit még a hatása alatt állok. Ha az utolsó percben is, de meg kellett volna oldani a nyugdíjpénztárügyet. Bíztam benne, hogy az év utolsó ülésén határozat születhet, de nem így történt. Ezt személyes kudarcként éltem meg” – fogalmazott Paczolay a hvg.hu-nak.
"Kudarcként élem meg" - az Ab elnöke a nyugdíjügyről és a kétharmados törvényekről
2012. január 02., hétfő, 06:30 • Utolsó frissítés: 2 perce
Szerző: M. László Ferenc
Teljesen új helyzetbe került az Alkotmánybíróság a kétharmados többség mellett, amely 2010-2011-ben többször is megnehezítette a testület munkáját, volt olyan időszak, amikor az intézmény önállósága és fennmaradása volt a tét. A parlament működése az utóbbi másfél évben az alkotmányos kultúra hiányáról tanúskodik, de ez a kulturálatlanság már az AB falai közé is beszivárgott. Az elnök szerette volna, ha még 2011-ben le tudják zárni a nyugdíjügyet, de a testületben nem alakult ki a döntéshez szükséges többség: a 15 főre bővített AB más ügyekben is nehezebben dönt. Paczolay Péter több mint fél év után először adott interjút, a hvg.hu-nak kudarcélményeiről és reményeiről beszélt.
hvg.hu: Kemény vita volt a tegnapi? (Interjúnk december 29-én délután készült. Az előző napon az AB újra tárgyalta a magánnyugdíjvagyont érintő törvényeket, de továbbra sem hozott döntést – a szerk.)
Paczolay Péter: Nehéz nap volt, kicsit még a hatása alatt állok. Ha az utolsó percben is, de meg kellett volna oldani a nyugdíjpénztárügyet. Bíztam benne, hogy az év utolsó ülésén határozat születhet, de nem így történt. Ezt személyes kudarcként éltem meg.
hvg.hu: Közel egy éve foglalkozik az üggyel az Alkotmánybíróság, nyáron már az alkotmányellenességet kimondó határozattervezet is elkészült, a szeptemberben öt új taggal kibővült testület is többször visszatért rá. Miért nem sikerült a bírák többsége számára elfogadható határozatot hozni?
P. P.: Nem akarok kifogásokat keresni, de tény, hogy a döntés meghozatalát több tényező is nehezítette. A bírák egy részének az a határozott álláspontja, hogy a tavalyi hatáskörcsökkentés miatt nincs is lehetőségünk foglalkozni ezzel az üggyel. Az év elején először ezt kellett tisztázni, amiben végül a többség úgy foglalt állást, hogy az AB-nek joga van vizsgálni az ügyet. Aztán év közben voltak személyi változások a testületben, és folyamatosan változott a jogszabályi környezet is, amit figyelembe kellett vennünk. Novemberben a nyugdíj-hozzájárulást szociális hozzájárulási adóvá alakította át a parlament. (A parlament már tavaly úgy döntött, hogy idén decembertől a munkáltatói nyugdíjjárulékot nyugdíj-hozzájárulássá nevezi át, ugyanakkor egy 2010-es alkotmánymódosítás szerint az AB nem foglakozhat adóügyi és költségvetési kérdésekkel – a szerk.) Karácsony előtt született egy, eddig még ki nem hirdetett törvénymódosítás, amely a 102 ezer pénztártag helyzetét kívánja valamilyen szinten rendezni. Ez a két jogi változás nyomatékkal szerepelt a vitában.
Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság (AB) elnöke
Fotó: Stiller Ákos
hvg.hu: Az 1990-es évek első felében többször foglalkozott a tulajdonvédelemmel a testület. Így kezelte 1995-ben a társadalombiztosítási járadékok ügyét is. Miért nem vették figyelembe ezt az érvkészletet?
P. P.: Természetesen figyelembe vettük. Ezek a korábbi döntések nyilvánvalóan jelentőséggel bírtak a testületi vitákban. Éppen ezért terelődött a vizsgálat mindenekelőtt arra a szabályra, amely kizárta a magánnyugdíjpénztárban maradókat az állami nyugellátásból. Az említett karácsony előtti törvénymódosítás egyébként pont ebben a körben jelent új szabályozást.
hvg.hu: A stabilitási törvénybe valóban beillesztette a parlament azt a passzust, amely lehetővé teszi, hogy 2012. január 1-től azok is kaphassanak állami nyugdíjat, akik kasszatagok maradtak, de ezt az AB-ülés napján még nem alá írta az államfő, így az alkotmánybírák nem is lehettek volna tekintettel rá.
P. P.: Nyilván foglalkoznunk kellett vele, még akkor is, ha januártól teljesen más jogi helyzet áll majd elő. Másfelől viszont a törvénymódosítás a döntés gyakorlati jelentőségét nagymértékben csökkentette, hiszen az alkotmányellenesség megállapítása így valójában egyetlen hónapra vonatkozott volna: december 1-től december 31-ig. (A tavaly elfogadott törvény szerint 2011 decemberétől nem szereznek jogosultságot a pénztáraknál maradók, a stabilitási törvény ezt a jogosultságot januártól adná vissza nekik – a szerk.) De persze az ügy más tekintetben ettől nem vált kevésbé fontossá.
hvg.hu: Az Alkotmánybíróságról szóló új sarkalatos törvény szerint a 2012 előtt beadott indítványokkal nem foglalkozhat a testület. Lát rá lehetőséget, hogy erre a kérdésre jövőre is visszatérjen az AB?
P. P.: Az érintettek, vagyis az indítványozók nevében nem beszélhetek, de 2012 első három hónapjában számukra is nyitva áll majd az a lehetőség, hogy nemcsak egy sérelmes bírói döntés esetén, hanem pusztán jogi érdek igazolása mellett az utólagos normakontrollra irányuló kérelmüket megújítsák. Ebben az esetben nyilvánvaló, hogy van egy széles kör, akiknek a jogi érdeke igen könnyen bizonyítható. Arra számítok, hogy ezek az ügyek vissza fognak jönni. Márciusig kiderül.
hvg.hu: Nehezítette-e a testületen belüli kompromisszumkeresést, hogy a nyáron kidolgozott határozattervezetet szeptembertől már a kibővült Alkotmánybíróság vitatta meg?
P. P.: Ennek kétségtelenül volt szerepe, és nem csak ebben az ügyben. Az AB 15 tagúvá bővítése az egész működésünkre kihatott. Egy ekkora testületet sokkal nehezebb összefogni, akár az ülést vezetni. Ez lassítja az ügyeket. A létszámemelés az egyik olyan probléma, ami 2011-ben az AB-t sújtotta, és ez nem az érkezett új bírák személye miatt van így. Jóval divergálóbbak a nézetek a 15 fős testületben, sokkal nehezebb a döntéshez szükséges kompromisszumot megkötni.
hvg.hu: A szeptemberben bekerült öt új tag közül nem mindenki alkotmányjogász. Ismerik és használják már az AB 22 év alatt született precedensértékű döntéseit, az érvkészletet?
P. P.: Ezen a téren jó tapasztalatokról tudok beszámolni. Ambiciózus stábokat állítottak össze – 25 fővel bővült a bírákat segítő jogászszakértők száma. Eleve úgy beszéltük meg az új tagokkal, hogy az első, mondhatni tanulási időszakban nem a legjelentősebb ügyeket szignálom rájuk. Amikor eldőlt, hogy 15 főre emelik a létszámot, egyetlen kérésem volt az Országgyűléshez: lehetőleg válasszanak női tagot és küldjenek rendes bírót is. Ezt egy személyben teljesítette a parlament (Szívós Mária megválasztása előtt a Fővárosi Bíróság Büntető Kollégiumának tanácselnöke volt – a szerk.), örültem volna, ha több női és rendes bíró kollégát kapunk.
hvg.hu: Hozhat-e szemléletbeli változást, hogy Pokol Béla személyében egy olyan tag került az Ab-re, aki élesen bírálta a testület tevékenységét, és a korábban született határozatok többségét nem tekinti precedensértékűnek, sőt, 2010-ben még azt javasolta, hogy semmisítsék meg őket?
P. P.: A markáns alkotmányjogi nézetei jól ismertek. 20 éve konzekvensen képviseli a nézeteit, és látható az eddig megírt, viszonylag nagy számú különvéleményből, hogy ezeket a testületen belül is fenntartja. A különvéleményekből kitűnik, hogy egy radikális demokrácia-felfogást képvisel, amely a nép által választott országgyűlési többség primátusára épít.
hvg.hu: Mennyire befolyásolja a határozattervezetet kidolgozó előadóbírót – a médiatörvény vizsgálata esetén önt –, hogy tudja, a tagok nézetei miatt egy sor kérdésben nehéz lesz kompromisszumot teremteni?
P. P.: A médiatörvényhez érkezett nagyszámú indítványt kettéválasztottuk. Az általam alkotmányjogilag egyik legfontosabbnak tartott kérdéskört – a sajtószabadságot, az írott sajtó eltérő kezelését, az újságírók forrásainak védelmét – érintő indítványokat előbbre vettem. A vita során aztán változtatni kellett a tervezeten, hogy meglegyen az elfogadáshoz szükséges támogatás. Végül a tagok meghatározó többsége a határozattervezet mellé állt.
hvg.hu: Tudna példákat mondani az engedményekre?
P. P.: Ilyen volt a megsemmisítés hatályának megállapítása. (Az AB a kifogásolt törvényi rendelkezéseket 2012. május 31-vel semmisítette meg, azaz közel fél évet adott a parlamentnek, hogy új jogszabályt alkosson – a szerk.) A korábbi tervezetben azonnali hatályú megsemmisítés szerepelt. De ez nem puszta meghátrálás volt részemről, hanem azoknak az érveknek az elfogadása, amit aztán a jogász szakma is visszaigazolt. Egy azonnali hatályú megsemmisítés oda vezetett volna, hogy a nyomtatott és az internetes újságoknál nem lehetne a sajtó-helyreigazítás lehetőségével élni, amíg ezt a kérdést meg nem oldja az Országgyűlés.
hvg.hu: Nem túl hosszú a több mint öt hónapos határidő akkor, amikor egy törvényjavaslat vitáját a parlament mostanság pár nap alatt lezavarja?
P. P.: Normál ütemű törvényhozás mellett ilyen határidőkben szoktunk gondolkodni. Kétségtelen tény, hogy a jelenlegi törvényalkotási kultúra hetek alatt is tud törvényeket alkotni, de az a helyes, ha az AB nem ezt tekinti a jogalkotás normál menetének. Azt is látni kell, hogy számos fontos sarkalatos törvény nem született meg az idén.
hvg.hu: Mi lesz azokkal az indítványokkal, melyekkel még nem foglakozott az AB? Ezek olyan kényes politikai kérdéseket is érintenek, mint a Médiatanács egypártisága vagy a közmédia központosítása.
P. P.: Biztos vagyok benne, hogy ezek a kifogások is visszajutnak az AB-hez január 1-jét követően. Egyébként messze nem értek egyet azokkal az AB-vel szemben megfogalmazott kritikákkal, hogy az új médiaszabályozást támadó indítványok összességét egy átlagos képzettségű jogász pár nap alatt megválaszolná. Pusztán az indítványok feldolgozására egy önálló tanulmányt kellett készíteni, amit külön napirendre véve tárgyaltunk meg. Az érvek és ellenérvek ütköztetése, az új és új tervezetek készítése rengeteg időt vett igénybe, tehát a híresztelések ellenére nem tétlenkedett az Alkotmánybíróság. Nekem személy szerint rengeteg időmet elvették az AB változó hatáskörével kapcsolatos teendők vagy az új alkotmánybírósági törvénytervezet elemzése és véleményezése, végül pedig a 22 éve késő ügyrend megalkotása. Ráadásul a médiajog egy lendületesen fejlődő terület: amit 10-15 évvel ezelőtt médiajogként oktattam az egyetemen, mára teljesen elavult.
Az AB a kétharmados többség mellett teljesen új helyzetbe került.
Fotó: Stiller Ákos
hvg.hu: Két lényeges döntése van az AB-nek a média feletti kontrollról. 1992-ben a testület úgy foglalt állást, hogy senki – még az Országgyűlés sem, a pártok meg különösen – nem szerezhet a műsorok tartalmát befolyásolni képes szervezetben meghatározó befolyás. 2007-ben viszont megelégedett azzal az AB, hogy az akkori médiatörvény leszögezte: a hatóság tagjait megválasztásuk után nem lehet utólag utasítani, tehát függetlennek. Ön szerint a mai helyzetben melyik precedensértékű?
P. P.: Mind a két határozat nagyon fontos. Ugyanakkor lehet, hogy ebben az új helyzetben felülértékelődnek ezek a precedensek. Az 1992-es egy olyan mércét szabott meg, amelyre később a rádióról és televízióról szóló törvény tekintettel volt. Megjegyzem, az előző médiatörvényt érintő indítványok elbírálására tíz év után került sor (az előző médiatörvény 1997-ben lépett hatályba – a szerk.), úgy, ahogy azt a kérdésében jelezte. Most egy év alatt döntés született az új médiaszabályozás lényeges elemeiről. Egy biztos: ha a korábbi határozatoktól most ellépünk, azt indokolni kell, azaz tisztázni kell, hogy miért és mennyiben változott a helyzet. Viszont nem szaladnék előre, várjuk meg az ezzel kapcsolatos határozatot.
hvg.hu: December 19-én a büntetőeljárási törvény egyes passzusait és a teljes egyházügyi törvényt is alkotmányellenesnek találta az AB. Mit szól ahhoz, hogy szinte változtatás nélkül újra visszakerültek a parlament elé ezek a jogszabályok, ráadásul úgy, hogy az egyes rendelkezéseket az alaptörvény átmeneti rendelkezései közé iktatták, szűkítve az Alkotmánybíróság mozgásterét?
P. P.: Az AB a kétharmados többség mellett teljesen új helyzetbe került. Magam – más alkotmányjogászokhoz hasonlóan – még 2010 előtt többször jeleztem, nem helyes, hogy az 1989-es alkotmány a kétharmad számára megadja a korlátlan cselekvési lehetőséget, ám ez a felvetés – lévén, hogy nehezen lehet kétharmadot szerezni a választásokon, illetve az 1994-1998 közötti többség önmagát korlátozta – visszhangtalan maradt. A mostani parlamenti többség kétségtelenül él a kétharmados felhatalmazással: új alkotmányt fogadott el, és folyamatosan módosítgatja a minősített többséget igénylő törvényeket. Az első ilyen módosítások egyike az volt, ami az AB működését nehezítette: 2011 őszén korlátozták a hatáskörünket, ami ellen én minden fórumon tiltakoztam. De előtte változtattak a bíróválasztás rendszerén is (korábban az ellenzék javaslatait is figyelembe vevő jelölőbizottság működött, az új ciklusban a jelölés is kétharmadossá alakult, így csak olyan bírók kerültek be a testületbe, akiket a Fidesz-KDNP nominált – a szerk.), ami a politika egyetlen közvetlen beavatkozási lehetősége az alkotmánybíráskodásba.
A kétharmados parlamenti többség működése az alkotmányos kultúra hiányáról tanúskodik. Ebben a helyzetben az alkotmánybíráskodással szembeni elvárások sem lehetnek ugyanazok, mint feles többség esetén. Az elmúlt időszakban számos olyan eszközzel élt az alkotmányozó hatalommal bíró többség, amelyek az alkotmánybíráskodás ellehetetlenítését, az egyes alkotmánybírósági döntések következményeinek elhárítását, megkerülését szolgálták. Ezek közül csak az egyik, és nem is a legsúlyosabb, hogy versenyfutásszerűen igyekeznek megelőzni a mi döntéseinket. Legutóbb néhány óra alatt fogadták el, íratták alá a köztársasági elnökkel és tették ki a Magyar Közlönyben az egyházügyi törvény visszavonását, csak hogy megelőzzék az AB döntésének hatályosulását. Aztán látjuk, miként kerül az alkotmányba az a büntetőeljárási szabály, amelynek alkotmányellenességét előző héten mondta ki a testület. És persze mindenekelőtt ebbe a körbe sorolandó a hatáskör csökkentése is – megint csak egy AB-döntésre adott válaszként. Ugyanakkor mindez csak megerősíti az alkotmánybíráskodásba vetett hitemet: legalább van egy intézmény, amely próbálja megőrizni az alkotmányos kultúrát és értékeket. Továbbviheti egy olyan korszakba, amikor a kétharmados többség jelentette körülmény megszűnik.
hvg.hu: A nyáron kikerült a sajtóba a nyugdíjról szóló határozattervezet. A parlament fideszes többsége folyamatosan beelőzi az AB-t; úgy tűnik, valaki informálja őket, mire készül a testület.
P. P.: Súlyos jelenségnek tartom. Szivárogtatás mindig volt, de ami a nyáron történt, az túlment minden határon: arra még nem volt példa, hogy teljes határozattervezet kerüljön a szerkesztőségekhez, minisztériumokhoz.
hvg.hu: Az Origo esetét ismerjük, de az is előfordult, hogy a kormány is kapott a határozattervezetekből?
P. P.: Hallottam ilyen esetről is.
hvg.hu: Az adott minisztériumtól, a kormányból valaki beszélt önnek erről?
P. P.: Maradjunk abban, hogy ezekről a kiszivárogtatásokról hozzám is eljutnak információk. De nemcsak a tervezetek kikerülése döbbentett meg, hanem az is, hogy az üléseken elhangzottak órákon belül megjelentek az online médiában. Félre ne értse, nem a sajtót hibáztatom, hiszen magam is az újságírói forrásvédelem nagy támogatója vagyok. Sajnos az előbb említett alkotmányos kulturálatlanság beszivárgott az Alkotmánybíróság falai közé is.
hvg.hu: Tudja, hogy ki vagy kik a szivárogtatók?
P. P.: Akárki legyen is a szivárogtató, az esküjét szegi meg, aminek akár büntetőjogi következményei is lehetnek, hiszen titoksértésről beszélünk. A legfőbb probléma, hogy akik ezt csinálják, az Alkotmánybíróság ethoszát, tekintélyét rombolják. Sajnos azt tapasztalom, hogy a mostani politikai helyzetben egyre többen gondolják úgy, hogy bármilyen eszközt be lehet vetni a vélt igazságuk védelmében.
hvg.hu: Az Alkotmánybíróság első elnöke, Sólyom László azt mondta, hogy még egy sajtpapírra írt indítványt is kész elbírálni. Ön tavaly a parlament alkotmányelőkészítő bizottságának azt javasolta, fontolja meg a bárki előtt nyitva álló indítványozási jogkör korlátozását. Miért szorgalmazta az úgynevezett actio popularis korlátozását?
P. P.: Az alkotmányjogi panasz bevezetését és az actio popularis szűkítését egyáltalán nem tartom a hatáskör csorbításának, inkább átrendezésének – és ezt az álláspontot már hosszú évek óta képviselem. A minden jogi érdek nélküli indítványozás teljesen egyedülálló a világon. Bár az actio popularis hat országban létezik, ezekben az államokban sem ennyire tág a jogkör, mint nálunk. Lényeges, hogy az AB az új alkotmány előkészítésekor a jogi érdekhez kötést javasolta, nem pedig az actio popularis teljes megszüntetését. A testület ezt is megvitatta, és a többség nem támogatta az indítványozói kör ilyen mértékű szűkítését (a törvénytervezet csakis a kormánynak, a parlamenti képviselők negyedének adta volna meg a lehetőséget – a szerk.). Végül a Velencei Bizottság javaslatára bekerült a törvénybe, hogy az alapvető jogok biztosa is kérhet normakontrollt. Az alkotmányjogi panasz egy egyént érő adott jogsérelem esetén kerül majd elénk, de az is normakontroll, azaz egy törvény vagy az adott paragrafusok megsemmisítését eredményezheti. Nagyon fontos, hogy az új törvény szerint bizonyos esetekben bírói eljárás nélkül is lehet panasszal az AB-hoz fordulni.
hvg.hu: Felmérték már, hogy januártól hány régi indítvány kerül a kukába?
P. P.: 1600-nál több ügy van előttünk, ebből durván 1200 szűnik meg. A különbség azokból az indítványokból adódik, amelyek alkotmányjogi panaszként, rendes bíróktól vagy az ombudsmantól érkeztek, ezek maradhatnak. Egyébként az 1200 ügy sem kerül a kukába: mint említettem, jogi érdek igazolása mellett a következő 90 napban újra be lehet őket nyújtani. Egyébként már találkoztam olyan hirdetésekkel a sajtóban, ahol jogászok ajánlják fel a segítségüket, még iratmintákat is kínálnak. Mi azt javasoljuk az állampolgároknak, hogy a honlapunkról tájékozódjanak a beadványok benyújtásának módjáról, feltételeiről.
hvg.hu: Vannak olyan nagy port felkevert ügyek, amik szintén kukába kerülnek?
P. P.: A nyugdíjpénztárügy talán a legismertebb. Álláspontom szerint az egyházügyi törvényt érdemben is kellett volna vizsgálni (a törvényt az AB formai okok, a zárószavazás előtti módosítók miatt semmisítette meg, tartalmát nem elemezte – a szerk.). Viszont fennmaradnak a rendes bírók indítványaira ideérkezett azon ügyek, amelyek a 2006-os őszi eseményekkel, illetve az ehhez kapcsolódó semmiségi törvénnyel kapcsolatosak.
hvg.hu: Az AB-t az elmúlt húsz évben sokszor bírálták, hogy elitista, megközelíthetetlen szervezet. Nem tart attól, hogy az actio popularis megszüntetése után még jobban eltávolodik az átlagembertől?
P. P.: Kétségtelen, hogy ennek a vádnak van valóságalapja. Ez az intézmény különleges szerepet tölt be, ami megkívánja a távolságtartást a politikától, a napi eseményektől. De én úgy gondolom, hogy az AB a jövőben közelebb fog kerülni az igazságszolgáltatáshoz, így az emberek napi ügyeihez. Nem abban a formában, hogy bárki bármit írogathat nekünk, hanem úgy, hogy ide fognak kerülni a bíróságokról az ügyek. Úgy hallom szakmai körökben, hogy főleg a büntetőügyekben az ügyvédek már ugrásra készen várják az alkotmányjogi panasz bevezetését. Az előzetes letartóztatással kapcsolatos ügyekben számítok nagy dömpingre. Tehát közelebb fogunk kerülni a napi valósághoz, nemcsak elvontan vizsgálunk majd bizonyos alapjogi kérdéseket. Meglesz a lehetősége a nyilvános, úgynevezett kontradiktórius tárgyalásoknak is, azaz a felek kifejthetik majd álláspontjukat az alkotmánybírák előtt.
hvg.hu: Jól értem, hogy az amerikai Legfelsőbb Bírósághoz hasonlóan a Donáti utcai épületbe is beülhet majd a közönség, és figyelheti a vitát?
P. P.: Igen, szeretném, ha lenne ilyen is. A mostani nyilvános ülés semmi más, mint hogy kivonulunk talárban és monoton hangon felolvassuk a határozatot.
hvg.hu: A júliusi újraválasztásakor azt nyilatkozta, bizakodó az AB jövőjét illetően. Most viszont az alkotmányos kultúra hiányáról beszél, sőt, azt állította, hogy ez a kulturálatlanság még a testületbe is beszivárgott. Továbbra is optimista?
P. P.: Bár a megválasztásom óta eltelt időben értek kudarcok, továbbra is bizakodó vagyok. Úgy gondolom, hogy az alkotmányos kultúra megőrzése érdekében fontos a testület fennmaradása.
hvg.hu: Ennyire rossz lenne a helyzet, hogy még a fennmaradás is ilyen nagy eredmény?
P. P.: Azért egy évvel ezelőtt napirenden volt az AB teljes átszabása, lényegében a mostani működési forma felszámolása. Az alaptörvény előkészítése idején készültek olyan dokumentumok, amelyek felvetették az Alkotmánybíróság beolvasztását a Legfelsőbb Bíróságba. Az is felmerült, hogy ne legyen törvénymegsemmisítési joga a testületnek. Említhetném azt az ötletet is, mely szerint csak előzetes normakontrollt végző tanács lett volna az Ab-ból. Erre mondta azt Sólyom László, hogy ilyen lefokozás csak Kazahsztánban volt. Ehhez képest nagy eredmény, hogy a testület megőrizte az önállóságát, a törvénymegsemmisítő jogát, és az év folyamán többször is éltünk ezzel a lehetőségünkkel. Politikailag érzékeny ügyekben is, de még több olyan ügyben, amely a jogrendet, a mindennapokat a közélet nagyobb figyelme nélkül határozza meg és tereli az alkotmányosság irányába. Említhetném példaként a parkolási ügyeket vagy a MÁV-ÁBE biztosító ügyét. Közben az Alkotmánybíróságról szóló törvény kidolgozásakor több szakmailag fontos dolgot is elértünk a jogalkotónál. Ilyen többek között a bírói ítéletek alkotmányossági felülvizsgálatát is lehetővé tevő, úgynevezett valódi alkotmányjogi panasz bevezetése, a még hatályba nem lépett törvények felfüggesztésének a lehetősége, a bírósági döntések felfüggesztésének a lehetősége és az ügyrendünk megalkotása. Az elmúlt hónapokból én tehát nemcsak a kritikákra okot adó körülményeket látom, hanem az eredményeket is, amelyeket egy példa nélkülien nehéz időszakban sikerült elérni.
„Nehéz nap volt, kicsit még a hatása alatt állok. Ha az utolsó percben is, de meg kellett volna oldani a nyugdíjpénztárügyet. Bíztam benne, hogy az év utolsó ülésén határozat születhet, de nem így történt. Ezt személyes kudarcként éltem meg” – fogalmazott Paczolay a hvg.hu-nak.
"Kudarcként élem meg" - az Ab elnöke a nyugdíjügyről és a kétharmados törvényekről
2012. január 02., hétfő, 06:30 • Utolsó frissítés: 2 perce
Szerző: M. László Ferenc
Teljesen új helyzetbe került az Alkotmánybíróság a kétharmados többség mellett, amely 2010-2011-ben többször is megnehezítette a testület munkáját, volt olyan időszak, amikor az intézmény önállósága és fennmaradása volt a tét. A parlament működése az utóbbi másfél évben az alkotmányos kultúra hiányáról tanúskodik, de ez a kulturálatlanság már az AB falai közé is beszivárgott. Az elnök szerette volna, ha még 2011-ben le tudják zárni a nyugdíjügyet, de a testületben nem alakult ki a döntéshez szükséges többség: a 15 főre bővített AB más ügyekben is nehezebben dönt. Paczolay Péter több mint fél év után először adott interjút, a hvg.hu-nak kudarcélményeiről és reményeiről beszélt.
hvg.hu: Kemény vita volt a tegnapi? (Interjúnk december 29-én délután készült. Az előző napon az AB újra tárgyalta a magánnyugdíjvagyont érintő törvényeket, de továbbra sem hozott döntést – a szerk.)
Paczolay Péter: Nehéz nap volt, kicsit még a hatása alatt állok. Ha az utolsó percben is, de meg kellett volna oldani a nyugdíjpénztárügyet. Bíztam benne, hogy az év utolsó ülésén határozat születhet, de nem így történt. Ezt személyes kudarcként éltem meg.
hvg.hu: Közel egy éve foglalkozik az üggyel az Alkotmánybíróság, nyáron már az alkotmányellenességet kimondó határozattervezet is elkészült, a szeptemberben öt új taggal kibővült testület is többször visszatért rá. Miért nem sikerült a bírák többsége számára elfogadható határozatot hozni?
P. P.: Nem akarok kifogásokat keresni, de tény, hogy a döntés meghozatalát több tényező is nehezítette. A bírák egy részének az a határozott álláspontja, hogy a tavalyi hatáskörcsökkentés miatt nincs is lehetőségünk foglalkozni ezzel az üggyel. Az év elején először ezt kellett tisztázni, amiben végül a többség úgy foglalt állást, hogy az AB-nek joga van vizsgálni az ügyet. Aztán év közben voltak személyi változások a testületben, és folyamatosan változott a jogszabályi környezet is, amit figyelembe kellett vennünk. Novemberben a nyugdíj-hozzájárulást szociális hozzájárulási adóvá alakította át a parlament. (A parlament már tavaly úgy döntött, hogy idén decembertől a munkáltatói nyugdíjjárulékot nyugdíj-hozzájárulássá nevezi át, ugyanakkor egy 2010-es alkotmánymódosítás szerint az AB nem foglakozhat adóügyi és költségvetési kérdésekkel – a szerk.) Karácsony előtt született egy, eddig még ki nem hirdetett törvénymódosítás, amely a 102 ezer pénztártag helyzetét kívánja valamilyen szinten rendezni. Ez a két jogi változás nyomatékkal szerepelt a vitában.
Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság (AB) elnöke
Fotó: Stiller Ákos
hvg.hu: Az 1990-es évek első felében többször foglalkozott a tulajdonvédelemmel a testület. Így kezelte 1995-ben a társadalombiztosítási járadékok ügyét is. Miért nem vették figyelembe ezt az érvkészletet?
P. P.: Természetesen figyelembe vettük. Ezek a korábbi döntések nyilvánvalóan jelentőséggel bírtak a testületi vitákban. Éppen ezért terelődött a vizsgálat mindenekelőtt arra a szabályra, amely kizárta a magánnyugdíjpénztárban maradókat az állami nyugellátásból. Az említett karácsony előtti törvénymódosítás egyébként pont ebben a körben jelent új szabályozást.
hvg.hu: A stabilitási törvénybe valóban beillesztette a parlament azt a passzust, amely lehetővé teszi, hogy 2012. január 1-től azok is kaphassanak állami nyugdíjat, akik kasszatagok maradtak, de ezt az AB-ülés napján még nem alá írta az államfő, így az alkotmánybírák nem is lehettek volna tekintettel rá.
P. P.: Nyilván foglalkoznunk kellett vele, még akkor is, ha januártól teljesen más jogi helyzet áll majd elő. Másfelől viszont a törvénymódosítás a döntés gyakorlati jelentőségét nagymértékben csökkentette, hiszen az alkotmányellenesség megállapítása így valójában egyetlen hónapra vonatkozott volna: december 1-től december 31-ig. (A tavaly elfogadott törvény szerint 2011 decemberétől nem szereznek jogosultságot a pénztáraknál maradók, a stabilitási törvény ezt a jogosultságot januártól adná vissza nekik – a szerk.) De persze az ügy más tekintetben ettől nem vált kevésbé fontossá.
hvg.hu: Az Alkotmánybíróságról szóló új sarkalatos törvény szerint a 2012 előtt beadott indítványokkal nem foglalkozhat a testület. Lát rá lehetőséget, hogy erre a kérdésre jövőre is visszatérjen az AB?
P. P.: Az érintettek, vagyis az indítványozók nevében nem beszélhetek, de 2012 első három hónapjában számukra is nyitva áll majd az a lehetőség, hogy nemcsak egy sérelmes bírói döntés esetén, hanem pusztán jogi érdek igazolása mellett az utólagos normakontrollra irányuló kérelmüket megújítsák. Ebben az esetben nyilvánvaló, hogy van egy széles kör, akiknek a jogi érdeke igen könnyen bizonyítható. Arra számítok, hogy ezek az ügyek vissza fognak jönni. Márciusig kiderül.
hvg.hu: Nehezítette-e a testületen belüli kompromisszumkeresést, hogy a nyáron kidolgozott határozattervezetet szeptembertől már a kibővült Alkotmánybíróság vitatta meg?
P. P.: Ennek kétségtelenül volt szerepe, és nem csak ebben az ügyben. Az AB 15 tagúvá bővítése az egész működésünkre kihatott. Egy ekkora testületet sokkal nehezebb összefogni, akár az ülést vezetni. Ez lassítja az ügyeket. A létszámemelés az egyik olyan probléma, ami 2011-ben az AB-t sújtotta, és ez nem az érkezett új bírák személye miatt van így. Jóval divergálóbbak a nézetek a 15 fős testületben, sokkal nehezebb a döntéshez szükséges kompromisszumot megkötni.
hvg.hu: A szeptemberben bekerült öt új tag közül nem mindenki alkotmányjogász. Ismerik és használják már az AB 22 év alatt született precedensértékű döntéseit, az érvkészletet?
P. P.: Ezen a téren jó tapasztalatokról tudok beszámolni. Ambiciózus stábokat állítottak össze – 25 fővel bővült a bírákat segítő jogászszakértők száma. Eleve úgy beszéltük meg az új tagokkal, hogy az első, mondhatni tanulási időszakban nem a legjelentősebb ügyeket szignálom rájuk. Amikor eldőlt, hogy 15 főre emelik a létszámot, egyetlen kérésem volt az Országgyűléshez: lehetőleg válasszanak női tagot és küldjenek rendes bírót is. Ezt egy személyben teljesítette a parlament (Szívós Mária megválasztása előtt a Fővárosi Bíróság Büntető Kollégiumának tanácselnöke volt – a szerk.), örültem volna, ha több női és rendes bíró kollégát kapunk.
hvg.hu: Hozhat-e szemléletbeli változást, hogy Pokol Béla személyében egy olyan tag került az Ab-re, aki élesen bírálta a testület tevékenységét, és a korábban született határozatok többségét nem tekinti precedensértékűnek, sőt, 2010-ben még azt javasolta, hogy semmisítsék meg őket?
P. P.: A markáns alkotmányjogi nézetei jól ismertek. 20 éve konzekvensen képviseli a nézeteit, és látható az eddig megírt, viszonylag nagy számú különvéleményből, hogy ezeket a testületen belül is fenntartja. A különvéleményekből kitűnik, hogy egy radikális demokrácia-felfogást képvisel, amely a nép által választott országgyűlési többség primátusára épít.
hvg.hu: Mennyire befolyásolja a határozattervezetet kidolgozó előadóbírót – a médiatörvény vizsgálata esetén önt –, hogy tudja, a tagok nézetei miatt egy sor kérdésben nehéz lesz kompromisszumot teremteni?
P. P.: A médiatörvényhez érkezett nagyszámú indítványt kettéválasztottuk. Az általam alkotmányjogilag egyik legfontosabbnak tartott kérdéskört – a sajtószabadságot, az írott sajtó eltérő kezelését, az újságírók forrásainak védelmét – érintő indítványokat előbbre vettem. A vita során aztán változtatni kellett a tervezeten, hogy meglegyen az elfogadáshoz szükséges támogatás. Végül a tagok meghatározó többsége a határozattervezet mellé állt.
hvg.hu: Tudna példákat mondani az engedményekre?
P. P.: Ilyen volt a megsemmisítés hatályának megállapítása. (Az AB a kifogásolt törvényi rendelkezéseket 2012. május 31-vel semmisítette meg, azaz közel fél évet adott a parlamentnek, hogy új jogszabályt alkosson – a szerk.) A korábbi tervezetben azonnali hatályú megsemmisítés szerepelt. De ez nem puszta meghátrálás volt részemről, hanem azoknak az érveknek az elfogadása, amit aztán a jogász szakma is visszaigazolt. Egy azonnali hatályú megsemmisítés oda vezetett volna, hogy a nyomtatott és az internetes újságoknál nem lehetne a sajtó-helyreigazítás lehetőségével élni, amíg ezt a kérdést meg nem oldja az Országgyűlés.
hvg.hu: Nem túl hosszú a több mint öt hónapos határidő akkor, amikor egy törvényjavaslat vitáját a parlament mostanság pár nap alatt lezavarja?
P. P.: Normál ütemű törvényhozás mellett ilyen határidőkben szoktunk gondolkodni. Kétségtelen tény, hogy a jelenlegi törvényalkotási kultúra hetek alatt is tud törvényeket alkotni, de az a helyes, ha az AB nem ezt tekinti a jogalkotás normál menetének. Azt is látni kell, hogy számos fontos sarkalatos törvény nem született meg az idén.
hvg.hu: Mi lesz azokkal az indítványokkal, melyekkel még nem foglakozott az AB? Ezek olyan kényes politikai kérdéseket is érintenek, mint a Médiatanács egypártisága vagy a közmédia központosítása.
P. P.: Biztos vagyok benne, hogy ezek a kifogások is visszajutnak az AB-hez január 1-jét követően. Egyébként messze nem értek egyet azokkal az AB-vel szemben megfogalmazott kritikákkal, hogy az új médiaszabályozást támadó indítványok összességét egy átlagos képzettségű jogász pár nap alatt megválaszolná. Pusztán az indítványok feldolgozására egy önálló tanulmányt kellett készíteni, amit külön napirendre véve tárgyaltunk meg. Az érvek és ellenérvek ütköztetése, az új és új tervezetek készítése rengeteg időt vett igénybe, tehát a híresztelések ellenére nem tétlenkedett az Alkotmánybíróság. Nekem személy szerint rengeteg időmet elvették az AB változó hatáskörével kapcsolatos teendők vagy az új alkotmánybírósági törvénytervezet elemzése és véleményezése, végül pedig a 22 éve késő ügyrend megalkotása. Ráadásul a médiajog egy lendületesen fejlődő terület: amit 10-15 évvel ezelőtt médiajogként oktattam az egyetemen, mára teljesen elavult.
Az AB a kétharmados többség mellett teljesen új helyzetbe került.
Fotó: Stiller Ákos
hvg.hu: Két lényeges döntése van az AB-nek a média feletti kontrollról. 1992-ben a testület úgy foglalt állást, hogy senki – még az Országgyűlés sem, a pártok meg különösen – nem szerezhet a műsorok tartalmát befolyásolni képes szervezetben meghatározó befolyás. 2007-ben viszont megelégedett azzal az AB, hogy az akkori médiatörvény leszögezte: a hatóság tagjait megválasztásuk után nem lehet utólag utasítani, tehát függetlennek. Ön szerint a mai helyzetben melyik precedensértékű?
P. P.: Mind a két határozat nagyon fontos. Ugyanakkor lehet, hogy ebben az új helyzetben felülértékelődnek ezek a precedensek. Az 1992-es egy olyan mércét szabott meg, amelyre később a rádióról és televízióról szóló törvény tekintettel volt. Megjegyzem, az előző médiatörvényt érintő indítványok elbírálására tíz év után került sor (az előző médiatörvény 1997-ben lépett hatályba – a szerk.), úgy, ahogy azt a kérdésében jelezte. Most egy év alatt döntés született az új médiaszabályozás lényeges elemeiről. Egy biztos: ha a korábbi határozatoktól most ellépünk, azt indokolni kell, azaz tisztázni kell, hogy miért és mennyiben változott a helyzet. Viszont nem szaladnék előre, várjuk meg az ezzel kapcsolatos határozatot.
hvg.hu: December 19-én a büntetőeljárási törvény egyes passzusait és a teljes egyházügyi törvényt is alkotmányellenesnek találta az AB. Mit szól ahhoz, hogy szinte változtatás nélkül újra visszakerültek a parlament elé ezek a jogszabályok, ráadásul úgy, hogy az egyes rendelkezéseket az alaptörvény átmeneti rendelkezései közé iktatták, szűkítve az Alkotmánybíróság mozgásterét?
P. P.: Az AB a kétharmados többség mellett teljesen új helyzetbe került. Magam – más alkotmányjogászokhoz hasonlóan – még 2010 előtt többször jeleztem, nem helyes, hogy az 1989-es alkotmány a kétharmad számára megadja a korlátlan cselekvési lehetőséget, ám ez a felvetés – lévén, hogy nehezen lehet kétharmadot szerezni a választásokon, illetve az 1994-1998 közötti többség önmagát korlátozta – visszhangtalan maradt. A mostani parlamenti többség kétségtelenül él a kétharmados felhatalmazással: új alkotmányt fogadott el, és folyamatosan módosítgatja a minősített többséget igénylő törvényeket. Az első ilyen módosítások egyike az volt, ami az AB működését nehezítette: 2011 őszén korlátozták a hatáskörünket, ami ellen én minden fórumon tiltakoztam. De előtte változtattak a bíróválasztás rendszerén is (korábban az ellenzék javaslatait is figyelembe vevő jelölőbizottság működött, az új ciklusban a jelölés is kétharmadossá alakult, így csak olyan bírók kerültek be a testületbe, akiket a Fidesz-KDNP nominált – a szerk.), ami a politika egyetlen közvetlen beavatkozási lehetősége az alkotmánybíráskodásba.
A kétharmados parlamenti többség működése az alkotmányos kultúra hiányáról tanúskodik. Ebben a helyzetben az alkotmánybíráskodással szembeni elvárások sem lehetnek ugyanazok, mint feles többség esetén. Az elmúlt időszakban számos olyan eszközzel élt az alkotmányozó hatalommal bíró többség, amelyek az alkotmánybíráskodás ellehetetlenítését, az egyes alkotmánybírósági döntések következményeinek elhárítását, megkerülését szolgálták. Ezek közül csak az egyik, és nem is a legsúlyosabb, hogy versenyfutásszerűen igyekeznek megelőzni a mi döntéseinket. Legutóbb néhány óra alatt fogadták el, íratták alá a köztársasági elnökkel és tették ki a Magyar Közlönyben az egyházügyi törvény visszavonását, csak hogy megelőzzék az AB döntésének hatályosulását. Aztán látjuk, miként kerül az alkotmányba az a büntetőeljárási szabály, amelynek alkotmányellenességét előző héten mondta ki a testület. És persze mindenekelőtt ebbe a körbe sorolandó a hatáskör csökkentése is – megint csak egy AB-döntésre adott válaszként. Ugyanakkor mindez csak megerősíti az alkotmánybíráskodásba vetett hitemet: legalább van egy intézmény, amely próbálja megőrizni az alkotmányos kultúrát és értékeket. Továbbviheti egy olyan korszakba, amikor a kétharmados többség jelentette körülmény megszűnik.
hvg.hu: A nyáron kikerült a sajtóba a nyugdíjról szóló határozattervezet. A parlament fideszes többsége folyamatosan beelőzi az AB-t; úgy tűnik, valaki informálja őket, mire készül a testület.
P. P.: Súlyos jelenségnek tartom. Szivárogtatás mindig volt, de ami a nyáron történt, az túlment minden határon: arra még nem volt példa, hogy teljes határozattervezet kerüljön a szerkesztőségekhez, minisztériumokhoz.
hvg.hu: Az Origo esetét ismerjük, de az is előfordult, hogy a kormány is kapott a határozattervezetekből?
P. P.: Hallottam ilyen esetről is.
hvg.hu: Az adott minisztériumtól, a kormányból valaki beszélt önnek erről?
P. P.: Maradjunk abban, hogy ezekről a kiszivárogtatásokról hozzám is eljutnak információk. De nemcsak a tervezetek kikerülése döbbentett meg, hanem az is, hogy az üléseken elhangzottak órákon belül megjelentek az online médiában. Félre ne értse, nem a sajtót hibáztatom, hiszen magam is az újságírói forrásvédelem nagy támogatója vagyok. Sajnos az előbb említett alkotmányos kulturálatlanság beszivárgott az Alkotmánybíróság falai közé is.
hvg.hu: Tudja, hogy ki vagy kik a szivárogtatók?
P. P.: Akárki legyen is a szivárogtató, az esküjét szegi meg, aminek akár büntetőjogi következményei is lehetnek, hiszen titoksértésről beszélünk. A legfőbb probléma, hogy akik ezt csinálják, az Alkotmánybíróság ethoszát, tekintélyét rombolják. Sajnos azt tapasztalom, hogy a mostani politikai helyzetben egyre többen gondolják úgy, hogy bármilyen eszközt be lehet vetni a vélt igazságuk védelmében.
hvg.hu: Az Alkotmánybíróság első elnöke, Sólyom László azt mondta, hogy még egy sajtpapírra írt indítványt is kész elbírálni. Ön tavaly a parlament alkotmányelőkészítő bizottságának azt javasolta, fontolja meg a bárki előtt nyitva álló indítványozási jogkör korlátozását. Miért szorgalmazta az úgynevezett actio popularis korlátozását?
P. P.: Az alkotmányjogi panasz bevezetését és az actio popularis szűkítését egyáltalán nem tartom a hatáskör csorbításának, inkább átrendezésének – és ezt az álláspontot már hosszú évek óta képviselem. A minden jogi érdek nélküli indítványozás teljesen egyedülálló a világon. Bár az actio popularis hat országban létezik, ezekben az államokban sem ennyire tág a jogkör, mint nálunk. Lényeges, hogy az AB az új alkotmány előkészítésekor a jogi érdekhez kötést javasolta, nem pedig az actio popularis teljes megszüntetését. A testület ezt is megvitatta, és a többség nem támogatta az indítványozói kör ilyen mértékű szűkítését (a törvénytervezet csakis a kormánynak, a parlamenti képviselők negyedének adta volna meg a lehetőséget – a szerk.). Végül a Velencei Bizottság javaslatára bekerült a törvénybe, hogy az alapvető jogok biztosa is kérhet normakontrollt. Az alkotmányjogi panasz egy egyént érő adott jogsérelem esetén kerül majd elénk, de az is normakontroll, azaz egy törvény vagy az adott paragrafusok megsemmisítését eredményezheti. Nagyon fontos, hogy az új törvény szerint bizonyos esetekben bírói eljárás nélkül is lehet panasszal az AB-hoz fordulni.
hvg.hu: Felmérték már, hogy januártól hány régi indítvány kerül a kukába?
P. P.: 1600-nál több ügy van előttünk, ebből durván 1200 szűnik meg. A különbség azokból az indítványokból adódik, amelyek alkotmányjogi panaszként, rendes bíróktól vagy az ombudsmantól érkeztek, ezek maradhatnak. Egyébként az 1200 ügy sem kerül a kukába: mint említettem, jogi érdek igazolása mellett a következő 90 napban újra be lehet őket nyújtani. Egyébként már találkoztam olyan hirdetésekkel a sajtóban, ahol jogászok ajánlják fel a segítségüket, még iratmintákat is kínálnak. Mi azt javasoljuk az állampolgároknak, hogy a honlapunkról tájékozódjanak a beadványok benyújtásának módjáról, feltételeiről.
hvg.hu: Vannak olyan nagy port felkevert ügyek, amik szintén kukába kerülnek?
P. P.: A nyugdíjpénztárügy talán a legismertebb. Álláspontom szerint az egyházügyi törvényt érdemben is kellett volna vizsgálni (a törvényt az AB formai okok, a zárószavazás előtti módosítók miatt semmisítette meg, tartalmát nem elemezte – a szerk.). Viszont fennmaradnak a rendes bírók indítványaira ideérkezett azon ügyek, amelyek a 2006-os őszi eseményekkel, illetve az ehhez kapcsolódó semmiségi törvénnyel kapcsolatosak.
hvg.hu: Az AB-t az elmúlt húsz évben sokszor bírálták, hogy elitista, megközelíthetetlen szervezet. Nem tart attól, hogy az actio popularis megszüntetése után még jobban eltávolodik az átlagembertől?
P. P.: Kétségtelen, hogy ennek a vádnak van valóságalapja. Ez az intézmény különleges szerepet tölt be, ami megkívánja a távolságtartást a politikától, a napi eseményektől. De én úgy gondolom, hogy az AB a jövőben közelebb fog kerülni az igazságszolgáltatáshoz, így az emberek napi ügyeihez. Nem abban a formában, hogy bárki bármit írogathat nekünk, hanem úgy, hogy ide fognak kerülni a bíróságokról az ügyek. Úgy hallom szakmai körökben, hogy főleg a büntetőügyekben az ügyvédek már ugrásra készen várják az alkotmányjogi panasz bevezetését. Az előzetes letartóztatással kapcsolatos ügyekben számítok nagy dömpingre. Tehát közelebb fogunk kerülni a napi valósághoz, nemcsak elvontan vizsgálunk majd bizonyos alapjogi kérdéseket. Meglesz a lehetősége a nyilvános, úgynevezett kontradiktórius tárgyalásoknak is, azaz a felek kifejthetik majd álláspontjukat az alkotmánybírák előtt.
hvg.hu: Jól értem, hogy az amerikai Legfelsőbb Bírósághoz hasonlóan a Donáti utcai épületbe is beülhet majd a közönség, és figyelheti a vitát?
P. P.: Igen, szeretném, ha lenne ilyen is. A mostani nyilvános ülés semmi más, mint hogy kivonulunk talárban és monoton hangon felolvassuk a határozatot.
hvg.hu: A júliusi újraválasztásakor azt nyilatkozta, bizakodó az AB jövőjét illetően. Most viszont az alkotmányos kultúra hiányáról beszél, sőt, azt állította, hogy ez a kulturálatlanság még a testületbe is beszivárgott. Továbbra is optimista?
P. P.: Bár a megválasztásom óta eltelt időben értek kudarcok, továbbra is bizakodó vagyok. Úgy gondolom, hogy az alkotmányos kultúra megőrzése érdekében fontos a testület fennmaradása.
hvg.hu: Ennyire rossz lenne a helyzet, hogy még a fennmaradás is ilyen nagy eredmény?
P. P.: Azért egy évvel ezelőtt napirenden volt az AB teljes átszabása, lényegében a mostani működési forma felszámolása. Az alaptörvény előkészítése idején készültek olyan dokumentumok, amelyek felvetették az Alkotmánybíróság beolvasztását a Legfelsőbb Bíróságba. Az is felmerült, hogy ne legyen törvénymegsemmisítési joga a testületnek. Említhetném azt az ötletet is, mely szerint csak előzetes normakontrollt végző tanács lett volna az Ab-ból. Erre mondta azt Sólyom László, hogy ilyen lefokozás csak Kazahsztánban volt. Ehhez képest nagy eredmény, hogy a testület megőrizte az önállóságát, a törvénymegsemmisítő jogát, és az év folyamán többször is éltünk ezzel a lehetőségünkkel. Politikailag érzékeny ügyekben is, de még több olyan ügyben, amely a jogrendet, a mindennapokat a közélet nagyobb figyelme nélkül határozza meg és tereli az alkotmányosság irányába. Említhetném példaként a parkolási ügyeket vagy a MÁV-ÁBE biztosító ügyét. Közben az Alkotmánybíróságról szóló törvény kidolgozásakor több szakmailag fontos dolgot is elértünk a jogalkotónál. Ilyen többek között a bírói ítéletek alkotmányossági felülvizsgálatát is lehetővé tevő, úgynevezett valódi alkotmányjogi panasz bevezetése, a még hatályba nem lépett törvények felfüggesztésének a lehetősége, a bírósági döntések felfüggesztésének a lehetősége és az ügyrendünk megalkotása. Az elmúlt hónapokból én tehát nemcsak a kritikákra okot adó körülményeket látom, hanem az eredményeket is, amelyeket egy példa nélkülien nehéz időszakban sikerült elérni.
Mennyire gyávák vagy bátrak az alkotmánybírók?
A mérleg azonban most sem annyira rossz Sokaknak nagy csalódást okozott, hogy az Alkotmánybíróság nem döntött a magánnyugdíjpénztárak államosítása miatt beadott indítványokról. Sokan gyávasággal és elfogultsággal vádolták a bírákat. Nézzük, mi a helyzet! Lencsés Károly| Népszabadság| 2011. december 29. Nem döntött a magánnyugdíjpénztárak államosítása miatt benyújtott számos indítványról idei utolsó teljes ülésén az Alkotmánybíróság (AB). A testület az üggyel kapcsolatban mindenféle nyilatkozattól elzárkózott. Az újabb halasztás azért is meglepő, mert a határozattervezet állítólag már a nyár végére összeállt, de a hivatalos tájékoztatás szerint újabb – soha nem részletezett – szempontok kerültek elő. Sajtóhírek szerint viszont inkább arról lehetett szó, hogy a döntéssel be akarták várni az új – kizárólag a kormánypártok által jelölt – bírákat. Az ő hivatalba lépésük előtt egyébként még egy rendkívüli teljes ülésen tárgyaltak az ügyről, majd a kérdés egy időre lekerült a napirendről. Akkor sokan az alkotmánybírók szemére vetették, hogy a nemzeti együttműködés kormányának megalakulása óta elbátortalanodtak a bírák. Ami annyiban igaz lehet, hogy például a Bokros-csomag elfogadása után igen határozottan és gyorsan felléptek a gyermekek után járó juttatások, a családi pótlék és a táppénz lefaragása miatt, tehát a szerzett jogok védelmében. Tény ugyanakkor, hogy a döntések más jogszabályi környezetben születtek, amikor még az AB mozgástere jóval nagyobb volt. Az akkori határozatok egyébként összességében negyven milliárdot vettek ki a költségvetésből. A mérleg azonban most sem annyira rossz: a testület nemegyszer kifejezésre juttatta, hogy komolyan veszi a hatalommegosztás elvét, és súlyos alkotmánysértést észlelve kész a végrehajtó hatalom valódi ellensúlyaként fellépni. Ez akkor is igaz, ha a döntés újabb halogatása miatt az a látszat keletkezhet, hogy ezúttal nem akarnak szembemenni a kormánnyal. Pedig már nemegyszer szembementek. Megsemmisítették többek között a kormánytisztviselők indokolás nélküli felmentéséről szóló passzust, a végkielégítéseket visszamenőleg sújtó különadóról rendelkező törvényt – ez utóbbit kétszer is –, és szokatlanul éles kritikát fogalmaztak meg az egyéni képviselői indítványok alapján elfogadott sorozatos alkotmánymódosítások kapcsán is. Az erre vonatkozó beadványokat hatáskör hiányára hivatkozva nem vizsgálták ugyan, de leszögezték: „Az alkotmány sorozatos, aktuálpolitikai érdekek és célok megvalósítása (…) érdekében történő módosítása rendkívül aggályos a demokratikus jogállam követelményei, különösen a jogrend stabilitása, kiszámíthatósága” szempontjából. Legutóbb a már kifejezetten kormánypártinak minősíthető tagokkal kiegészült testület a médiatörvény, a büntetőeljárási törvény és az egyházügyi törvény kapcsán hozott a hatalom számára kínos döntéseket. Előbbi kettőnek számos pontját alkotmányellenesnek minősítették, az egyházakra vonatkozó szabályozást pedig közjogi érvénytelenség okán – elfogadása során megsértették a házszabályt – teljes egészében megsemmisítették. Egyébként korábban úgy tűnt, hogy ezekben sem születik idén határozat. Mindezek után kevéssé érthető, hogy a magánnyugdíjpénztárak ügyében miért ódzkodnak a döntéstől. A pénztártagok már biztosan futhatnak a pénzük után, mert annak nagyobb részét elköltötték, s az AB ebben a helyzetben – de részben hatásköreinek megnyirbálása miatt is – aligha mondhatja ki, hogy az államosított befizetések visszajárnak. Ettől kezdve a határozatnak már jóval kisebb a tétje. A verdikt legfeljebb arról szólhat, hogy azok a pénztártagok sem veszíthetik el nyugdíjjogosultságukat, akik nem léptek át az állami nyugdíjrendszerbe. Csakhogy időközben benyújtottak egy módosító indítványt, amely szerint mindenkinek jár az állami nyugdíj, aki megfizeti a egyéni közterhet. Tehát a pénztárban maradóknak is, igaz, nekik nem a teljes összeg. A képet kuszálja, hogy a parlament a korábbi döntéseivel a kötött felhasználású járulék helyett más definíciókat vezetett be a közterhekre. Az adóként vagy hozzájárulásként beszedett pénz után –mint például a munkaadó tb-járuléka helyett bevezetett hozzájárulás – nem jár automatikusan semmilyen ellenszolgáltatás, tehát nyugdíj sem. Egy alkotmánymódosítással azonban az adóügyeket szinte teljesen kivették a hatáskörükből. Ezt a kérdést így kizárólag olyan összefüggésben vizsgálhatják, hogy a szabályozás okozhatja-e az emberi méltóság sérelmét. Valószínűleg okozhatja – aki nem kap nyugdíjat, annak az emberi méltóságát ez a körülmény elég súlyosan érinti –, de ezt most az AB valamiért nem mondta ki. Inkább a kivárásra játszanak – legalábbis ez a következtetés adódik. Jövőre ugyanis automatikusan ki kell dobni a beadványok zömét, és e körbe tartoznak a nyugdíjrendszer átalakítását támadó indítványok is. Kétségtelen ugyanakkor, hogy az AB néhány más esetben is vitatható döntéseket hozott. Tudomásul vették például a visszamenőleges törvényhozás tilalmának alkotmányba foglalt feloldását. Ezzel kapcsolatban egyik-másik alkotmánybíró maga is azt az álláspontot képviselte, hogy az erre vonatkozó beadványokat érdemben vizsgálni kellett volna, mert az alaptörvénybe a jogállamiság elemi normáinak ellentmondó rendelkezés került. Ugyanez felvetődött a sorozatos alkotmánymódosítások és az AB hatásköreinek csorbítása kapcsán is. Jogászok sora máig úgy gondolja, hogy ezekben a kérdésekben lényegesen nagyobb határozottságot kellett volna mutatni. Kevesebb lesz a kereset Január 1-jétől lényegesen megváltoznak az AB hatáskörei: absztrakt normakontrollt magánszemély többé nem kezdeményezhet. Az úgynevezett aktio popularis joga tehát megszűnik, és a jogszabály alkotmányossági felülvizsgálatát csak a kormány, a parlamenti képviselők legalább negyede, illetve az alapvető jogok biztosa kérheti. Előzetes normakontrollt viszont már nemcsak a köztársasági elnök, hanem – a törvény kezdeményezője, a kormány vagy a házelnök indítványa alapján – az Országgyűlés is indítványozhatja. Emellett bárki beterjeszthet alapjogi panaszt, ha úgy véli, hogy egyedi ügyében, illetve a bírósági ítéletek meghozatala során alkotmányellenes jogszabályt alkalmaztak. Az eddig beérkezett beadványokról a testület jövőre már nem dönt, ám azokat – ha valaki igazolni tudja, hogy a kifogásolt törvény személyében érinti és az ellentétes az új alaptörvénnyel is – 2013 márciusának végéig ismét benyújthatják. A testület osztozik a felelősségben Az MSZP szerint az Alkotmánybíróság egy évig asszisztált az öngondoskodáson alapuló magán-nyugdíjpénztári rendszer felszámolásához, így osztozik az ezért viselt felelősségben is. A párt képviselője, Korózs Lajos tegnap az AB-ülésen történtek nyilvánosságra kerülése előtt tartott sajtótájékoztatóján jelezte, hogy amennyiben az Alkotmánybíróság úgy dönt, nem jár állami nyugdíj annak a több mint százezer magán-nyugdíjpénztári tagnak, akitől levonják a járulékot, az MSZP az érintettek képviselőivel együtt a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordul. A KDNP úgy véli, a közelmúltban végrehajtott módosításoknak köszönhetően nyugdíjügyben senkinek nem veszett el a jogosultsága, az AB döntése pedig ehhez a jogi környezethez illeszkedik a legmegfelelőbben. Az LMP szerint a döntés elmaradása azt üzeni, hogy mostantól a kormány „a nemzeti cinizmus jegyében” bárkinek a vagyonára és tulajdonára ráteheti a kezét.
Így változik meg az ország 2012 első napján
Hazánk neve Magyarország - olvasható az új alaptörvényben, amely 2012. január elsején lép életbe, és az ország új elnevezése mellett több újítást is tartalmaz. Az alaptörvény és a több mint harminc új sarkalatos törvény az önkormányzatiságtól kezdve a bírósági rendszeren át az Alkotmánybíróság és az egyházak működését is több ponton megváltoztatja. Összegyűjtöttük, mi változik január elsejétől.
Forrás: MTI/Krizsán Csaba
Magyar Köztársaságról Magyarországra változik az ország hivatalos elnevezése január 1-jén. A kormány már minden egyes törvényt egyenként módosított, és átírta bennük a Magyar Köztársaság kifejezést. A hatóságok a már legyártott hatósági bizonyítványokat és igazolványokat (például az útlevél, a személyazonosító igazolvány, a jogosítványokat) előreláthatóan még egy évig felhasználják, és ezután adják ki az új okmányokat, igazolványokat. A kiadott személyazonosító okmányok cseréjére és visszavonására nem lesz szükség.
Állami kézben a kórházak és a megyei iskolák
Az ország neve mellett azonban még sok minden más is megváltozik. Az alaptörvény írja elő például az új önkormányzati törvény elfogadását. Az új jogszabály egyik legnagyobb újdonsága, hogy állami fenntartásba kerülnek az iskolák és a kórházak. Január elsejétől a megyei oktatási és egészségügyi intézmények, köztük a kórházak és a szakrendelők kerülnek állami tulajdonba. 19 megyében összesen 131 szociális, gyermek-, illetve ifjúságvédelmi feladatokat ellátó intézményt vesz át az állam, a hozzájuk kapcsolódó közfeladatok ellátásával és a nagyjából 180 milliárd forintos adósságállományával együtt. A megyék intézményfenntartó szerepe tehát teljesen megszűnik, a jövőben területfejlesztési és a területrendezési feladatokat látnak el.
A változások közé tartozik, hogy a törvény lehetőséget ad arra, hogy a települések helyi adókkal növeljék bevételeiket. A fővárosban nem változik meg az eddigi kétszintű önkormányzati rendszer, megmaradnak a kerületek, de az eddigi feladatokat és hatásköröket megváltoztatja a törvény. Például a hajléktalanellátás felelőssége a jövőben a főváros helyett a kerületeké lesz.
Az összes önkormányzati iskolát 2013-tól veszi át az állam, és szintén csak 2013-tól lép hatályba az a rendelkezés, hogy a kétezer alatti lakosságszámú településeken nem működhet majd önálló önkormányzati hivatal. Ez nagyjából négyszáz települést érint majd.
Csak egykulcsos lehet az szja
A gazdasági stabilitási törvény - amely eredetileg a pénzügyi stabilitás címet viselte, ám egy fideszes módosító indítvány megváltoztatta - rögzíti a nyugdíjrendszer alapvető szabályait. A törvény szerint januártól az állami nyugdíjrendszerben az ellátási jogosultság alapja a nyugdíjjárulék fizetése, az állam pedig garantálja a nyugdíjak kifizetését, és biztosítania kell a reálértéküket. Ez a törvény rendelkezik egyebek mellett arról, hogyan kell számolni az államadósság reálértékét, amely csak rendkívüli helyzetben növekedhetne (a számításra vonatkozó szabályt azonban csak 2015-ben kellene alkalmazni).
A stabilitási törvény előírja azt is, hogy csak egykulcsos lehet a személyi jövedelemadó és a társasági adó is 2015-től (az adóalapot ettől még lehet eltérően számolni, ahogyan ez 2012-ben is történik az szja esetén). Ebbe a jogszabályba kerültek bele azok a módosítások, amelyekkel végleg megszüntetik a magánnyugdíjpénztárakat, ezzel párhuzamosan ismét megteremtik a lehetőséget az állami rendszerbe való visszalépésre.
Korábban José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke egy levélben azt kérte Orbán Viktor miniszterelnöktől, hogy vonják vissza a törvényt (a jegybanktörvénnyel együtt), és csak a velük folytatott egyeztetés után terjesszék be újra. A kormányfő erre nemet mondott.
Az ügyész választhat bíróságot
Az új alaptörvény átmeneti rendelkezéseiről szóló jogszabály megadja a lehetőséget, hogy januártól egy intézménybe vonják össze a Magyar Nemzeti Bankot (MNB) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét (PSZÁF). A javaslatot éles kritika érte az Európai Központi Bank (EKB) részéről, hiszen megadná a lehetőséget arra, hogy eltávolítsák a jegybank éléről Simor Andrást, az MNB elnökét. A Fidesz több politikusa is jelezte, hogy egyelőre nem akarják összevonni a két intézményt, csak a lehetőséget foglalják az alaptörvénybe.
Ez a jogszabály biztosítja azt is, hogy a legfőbb ügyésznek januártól joga van az általa választott, tehát nem a területileg illetékes bíróságon vádat emelni, és a jogszabály rendelkezik arról, hogy az MSZP az MSZMP utódpártjaként maga is felelős az előző rendszer bűneiért. A legfőbb ügyészre vonatkozó rendelkezést az után emelték be ebbe a jogszabályba, hogy az Alkotmánybíróság ezt a büntetőeljárási törvényben szereplő tételt alkotmányellenesnek minősítette. Miután a kormánytöbbség az új alaptörvényhez kötötte a szabályt, az Alkotmánybíróság nem vizsgálhatja felül.
Forrás: MTI/Máthé Zoltán
Darák Péter, a Kúria és Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal vezetője
Megalakul a Kúria és az új bírói hivatal
A bírósági rendszer is átalakul január elsejétől. A novemberben elfogadott törvény szerint például januártól elválik egymástól a Kúria - mai nevén Legfelsőbb Bíróság (LB) - és a bírói igazgatási szerv vezetőjének a személye. A Kúria vezetője Darák Péter lesz, az Országos Bírósági Hivatal élére pedig Handó Tündét, a Fővárosi Munkaügyi bíróság vezetőjét, a Fidesz európai parlamenti frakcióját vezető Szájer József feleségét választotta meg december közepén a kormánytöbbség.
A bírósági rendszer négyszintű maradt, ugyanakkor a Kúria és az ítélőtáblák alatt megyei és városi bíróságok helyett törvényszékek és 2013-tól járásbíróságok lesznek. A bírók jogállását érintő újdonság, hogy háromévenként egy évre ki lehet rendelni őket másik bíróságra a hozzájárulásuk nélkül, és 62 éves korban kötelezően nyugdíjba kell vonulniuk.
Megváltozik az országgyűlési biztosok rendszere is: az eddigi négy országgyűlési biztos helyett január elsejétől csak az alapvető jogok országgyűlési biztosához lehet fordulni.
Nem fordulhat bárki az Alkotmánybírósághoz
Az új alaptörvény januári életbe lépésével jelentősen megváltozik az Alkotmánybíróság hatásköre, illetve az, hogy ki kezdeményezheti az eljárásokat. A testület alkotmányjogi panasz alapján a bírói döntések alaptörvénnyel való összhangját is vizsgálhatja. A jogszabályok előzetes normakontrollját ezután a köztársasági elnök mellett az Országgyűlés is kérheti.
Nem mindenki kérheti azonban egy jogszabály utólagos vizsgálatát: utólagos normakontrollt csak a kormány, a parlamenti képviselők negyede és az alapvető jogok biztosa kérhet majd, míg eddig az Alkotmánybíróság eljárását törvényben meghatározott esetekben bárki kezdeményezhette. Ez azt is jelenti, hogy megszűnnek az Ab folyamatban lévő eljárásai, ha a kifogásolt jogszabály vizsgálatát nem a kormány, a parlamenti képviselők negyede vagy az ombudsman kezdeményezte. Ilyen ügy például a magán-nyugdíjpénztári vagyon államosításáról szóló törvény, amelyről az utolsó ülésén sem döntött az Ab.
14 egyház lesz
A december 30-án megszavazott új egyházügyi törvény szerint 14 elismert egyház működik Magyarországon január elsejétől. A többi vallási közösségnek egyesületként kell működnie, és az Országgyűléstől ezer aláírás benyújtásával kérheti az egyházzá nyilvánítását, ha megfelel bizonyos feltételeknek.
Az egyesület akkor kérheti az egyházzá nyilvánítását, ha vele szemben "nemzetbiztonsági kockázat nem merült fel", illetve csak az a szervezet lehet egyház, amelynek van a "tanításának lényegét tartalmazó hitvallása és rítusa", illetve nyilatkozik arról, hogy működése nem ellentétes az alkotmánnyal. Ha az Országgyűlés kétharmados többsége nem ismeri el egyházként a kérelmező egyesületet, akkor a közösség egy évig nem próbálkozhat újra.
Szent István Rend és Corvin-lánc
Január elsejétől a Magyar Szent István Rend, a Magyar Corvin-lánc, a Magyar Becsület Rend valamint a Magyar Érdemrend és a Magyar Érdemkereszt alkotja az állami kitüntetéseket. Az előbbi sorrend az elismerések hierarchiáját is jelenti. A jogszabály a Kossuth- és Széchenyi-díjakat nem érinti.
Az állami kitüntetéseket a miniszterelnök előterjesztésére a köztársasági elnök adományozza. A törvény melléklete szerint Magyarország köztársasági elnöke a Szent István Rend és a Magyar Érdemrend nagykereszt a lánccal és az arany sugaras csillaggal osztályának kitüntetettje. A sarkalatos törvény szerint a köztársasági elnök ezentúl a két pajzstartó angyallal ellátott címer, a miniszterelnök pedig a cserfaággal és olajággal övezett címer használatára is jogosult.
Forrás: MTI/Földi Imre
2012-től 27 százalékra emelkedik az áfa
Megszűnik a rokkantnyugdíj
Megszűnik a rokkantsági nyugdíj, a megváltozott munkaképességűek két típusú ellátást kaphatnak: rehabilitációs vagy rokkantsági ellátást. Az előbbiben azok részesülhetnek - legfeljebb három évig -, akik rehabilitáció után újra dolgozni tudnak, az utóbbit pedig azok kaphatják, akiknek a rehabilitációja nem javasolt.
A jogszabály szerint annak, aki rehabilitációs ellátást kap - ennek összege a 93 ezer forintos minimálbér 30 és 50 százaléka között lehet -, együttműködési kötelezettsége van. Vagyis munkahelyet kell keresnie, a felajánlott képzési vagy munkaerő-piaci programban részt kell vennie, illetve a rehabilitációs hatóság által felajánlott munkalehetőséget el kell fogadnia. A rokkantsági ellátás legkevesebb a minimálbér 30 százaléka lehet, maximum pedig annak 150 százaléka. A szabályok szerint meg kell szüntetni a rokkantsági ellátást, ha az ellátott nem megy el felülvizsgálatra.
Január elsejétől tehát nem állapítható meg rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék, rendszeres szociális járadék, átmeneti járadék és a bányászok egészségkárosodási járadéka. A következő évtől az lesz jogosult a megváltozott munkaképességűek ellátásaira, akinek az egészségi állapota - a rehabilitációs hatóság minősítése alapján - hatvanszázalékos vagy kisebb mértékű. (Vagyis az egészségkárosodás mértékének mostani meghatározása szerint ez azt jelenti, hogy az ellátásokra a legalább negyven százalékban egészségkárosodottak szerezhetnek jogosultságot.)
Forrás: MTI/H. Szabó Sándor
Megszűnik a rokkantnyugdíj
Zárt helyen tilos a dohányzás
2012-ben számos jogszabályváltozás érinti majd a dohányzókat. Január elsejétől lényegében minden zárt légterű helyen tilos lesz a dohányzás, így a munkahelyen, az éttermekben, a kocsmákban, a közösségi közlekedési eszközökön és a megállókban, az aluljárókban, a játszótereken, valamint a megállóhelyek és a játszóterek ötméteres környezetében sem szabad rágyújtani.
Dohányzóhelyet csak szabad levegőn, a bejárattól öt méterre lehet kijelölni, kivéve azokat a vendéglátóhelyeket, ahol erre kizárólag közvetlenül a bejárat előtt van lehetőség. Szabadtéren sem jelölhető ki dohányzóhely közoktatási, gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézményekben, továbbá egészségügyi szolgáltatónál.
A bírságolás három hónap türelmi idő után, 2012 áprilisában kezdődik. A népegészségügyi szakigazgatási szervek magánszemélyek esetében 50 ezer forintig, intézmények esetében akár 2,5 millió forintig terjedő bírságot is kiszabhatnak szabályszegés esetén. Februárban és júliusban emelkedik a dohánytermékek jövedéki adója, szeptembertől pedig a cigisdobozokon megjelennek a képes egészségvédelmi figyelmeztetések.
Dolgozni kell a börtönben
2012-ben életbe lép több büntetőjogi változás is. Például nem kaphatnak pénzt az elítélt bűnözők azért, ha az elkövetett bűncselekményekről nyilatkozatot adnak, és januártól kötelezően dolgozniuk is kell. Ugyanakkor a munkaképteleneknek, a tanköteles korúaknak, a nyugdíjkorhatárt betöltőknek, a terhességük hatodik hónapját elérő nőknek és a gyermeküket gondozóknak nem kell dolgozniuk a büntetés-végrehajtási intézményekben.
Mostantól nem elég a kifogástalan magatartás ahhoz, hogy egy elítélt büntetésén enyhítsenek, a társadalomba való beilleszkedési készséget is figyelembe veszik majd. Ilyen például a sértettnek okozott kár megtérítése, vagy az elítéltek önkéntes szervezetében való részvétele.
A jogszabályváltozás szerint januártól egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, aki kiszolgáltatott embert, például hajléktalant aláz meg. A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés lehet abban az esetben, ha az elkövető a magát megalázó emberről felvételt készít, vagy ilyen felvételt hozzáférhetővé tesz nagy nyilvánosság előtt. Önálló bűncselekménynek számít a külföldi feketemunkások alkalmazása is, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntethetik.
Egységes formaruhát kapnak a polgárőrök
Januártól új törvény szabályozza a polgárőrségek tevékenységét. A jövőben azok az egyesületek működhetnek, amelyek tagjai az Országos Polgárőr Szövetségnek (OPSZ), valamint ha a polgárőrök országosan egységes formaruhát viselnek. A polgárőr-egyesületeknek együttműködési megállapodást kell kötniük az illetékes megyei vagy fővárosi rendőr-főkapitánysággal is.
Az új jogszabály szerint 2012 januárjától a polgárőrszervezetek nem folytathatnak politikai tevékenységet, és polgárőrök kizárólag a közterületi járőrszolgálatot, a figyelőszolgálatot és a jelzőőri feladatokat végezhetnek. Szintén újdonság, hogy a polgárőrök az országosan egységes formaruhán kívül hatósági jellegre utaló, megtévesztésre alkalmas egyéb jelzést vagy címet, rendfokozati jelzést nem használhatnak.
http://www.origo.hu/itthon/20111230-valtozasok-magyarorszagon-2012-januar-elsejetol.html
Forrás: MTI/Krizsán Csaba
Magyar Köztársaságról Magyarországra változik az ország hivatalos elnevezése január 1-jén. A kormány már minden egyes törvényt egyenként módosított, és átírta bennük a Magyar Köztársaság kifejezést. A hatóságok a már legyártott hatósági bizonyítványokat és igazolványokat (például az útlevél, a személyazonosító igazolvány, a jogosítványokat) előreláthatóan még egy évig felhasználják, és ezután adják ki az új okmányokat, igazolványokat. A kiadott személyazonosító okmányok cseréjére és visszavonására nem lesz szükség.
Állami kézben a kórházak és a megyei iskolák
Az ország neve mellett azonban még sok minden más is megváltozik. Az alaptörvény írja elő például az új önkormányzati törvény elfogadását. Az új jogszabály egyik legnagyobb újdonsága, hogy állami fenntartásba kerülnek az iskolák és a kórházak. Január elsejétől a megyei oktatási és egészségügyi intézmények, köztük a kórházak és a szakrendelők kerülnek állami tulajdonba. 19 megyében összesen 131 szociális, gyermek-, illetve ifjúságvédelmi feladatokat ellátó intézményt vesz át az állam, a hozzájuk kapcsolódó közfeladatok ellátásával és a nagyjából 180 milliárd forintos adósságállományával együtt. A megyék intézményfenntartó szerepe tehát teljesen megszűnik, a jövőben területfejlesztési és a területrendezési feladatokat látnak el.
A változások közé tartozik, hogy a törvény lehetőséget ad arra, hogy a települések helyi adókkal növeljék bevételeiket. A fővárosban nem változik meg az eddigi kétszintű önkormányzati rendszer, megmaradnak a kerületek, de az eddigi feladatokat és hatásköröket megváltoztatja a törvény. Például a hajléktalanellátás felelőssége a jövőben a főváros helyett a kerületeké lesz.
Az összes önkormányzati iskolát 2013-tól veszi át az állam, és szintén csak 2013-tól lép hatályba az a rendelkezés, hogy a kétezer alatti lakosságszámú településeken nem működhet majd önálló önkormányzati hivatal. Ez nagyjából négyszáz települést érint majd.
Csak egykulcsos lehet az szja
A gazdasági stabilitási törvény - amely eredetileg a pénzügyi stabilitás címet viselte, ám egy fideszes módosító indítvány megváltoztatta - rögzíti a nyugdíjrendszer alapvető szabályait. A törvény szerint januártól az állami nyugdíjrendszerben az ellátási jogosultság alapja a nyugdíjjárulék fizetése, az állam pedig garantálja a nyugdíjak kifizetését, és biztosítania kell a reálértéküket. Ez a törvény rendelkezik egyebek mellett arról, hogyan kell számolni az államadósság reálértékét, amely csak rendkívüli helyzetben növekedhetne (a számításra vonatkozó szabályt azonban csak 2015-ben kellene alkalmazni).
A stabilitási törvény előírja azt is, hogy csak egykulcsos lehet a személyi jövedelemadó és a társasági adó is 2015-től (az adóalapot ettől még lehet eltérően számolni, ahogyan ez 2012-ben is történik az szja esetén). Ebbe a jogszabályba kerültek bele azok a módosítások, amelyekkel végleg megszüntetik a magánnyugdíjpénztárakat, ezzel párhuzamosan ismét megteremtik a lehetőséget az állami rendszerbe való visszalépésre.
Korábban José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke egy levélben azt kérte Orbán Viktor miniszterelnöktől, hogy vonják vissza a törvényt (a jegybanktörvénnyel együtt), és csak a velük folytatott egyeztetés után terjesszék be újra. A kormányfő erre nemet mondott.
Az ügyész választhat bíróságot
Az új alaptörvény átmeneti rendelkezéseiről szóló jogszabály megadja a lehetőséget, hogy januártól egy intézménybe vonják össze a Magyar Nemzeti Bankot (MNB) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét (PSZÁF). A javaslatot éles kritika érte az Európai Központi Bank (EKB) részéről, hiszen megadná a lehetőséget arra, hogy eltávolítsák a jegybank éléről Simor Andrást, az MNB elnökét. A Fidesz több politikusa is jelezte, hogy egyelőre nem akarják összevonni a két intézményt, csak a lehetőséget foglalják az alaptörvénybe.
Ez a jogszabály biztosítja azt is, hogy a legfőbb ügyésznek januártól joga van az általa választott, tehát nem a területileg illetékes bíróságon vádat emelni, és a jogszabály rendelkezik arról, hogy az MSZP az MSZMP utódpártjaként maga is felelős az előző rendszer bűneiért. A legfőbb ügyészre vonatkozó rendelkezést az után emelték be ebbe a jogszabályba, hogy az Alkotmánybíróság ezt a büntetőeljárási törvényben szereplő tételt alkotmányellenesnek minősítette. Miután a kormánytöbbség az új alaptörvényhez kötötte a szabályt, az Alkotmánybíróság nem vizsgálhatja felül.
Forrás: MTI/Máthé Zoltán
Darák Péter, a Kúria és Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal vezetője
Megalakul a Kúria és az új bírói hivatal
A bírósági rendszer is átalakul január elsejétől. A novemberben elfogadott törvény szerint például januártól elválik egymástól a Kúria - mai nevén Legfelsőbb Bíróság (LB) - és a bírói igazgatási szerv vezetőjének a személye. A Kúria vezetője Darák Péter lesz, az Országos Bírósági Hivatal élére pedig Handó Tündét, a Fővárosi Munkaügyi bíróság vezetőjét, a Fidesz európai parlamenti frakcióját vezető Szájer József feleségét választotta meg december közepén a kormánytöbbség.
A bírósági rendszer négyszintű maradt, ugyanakkor a Kúria és az ítélőtáblák alatt megyei és városi bíróságok helyett törvényszékek és 2013-tól járásbíróságok lesznek. A bírók jogállását érintő újdonság, hogy háromévenként egy évre ki lehet rendelni őket másik bíróságra a hozzájárulásuk nélkül, és 62 éves korban kötelezően nyugdíjba kell vonulniuk.
Megváltozik az országgyűlési biztosok rendszere is: az eddigi négy országgyűlési biztos helyett január elsejétől csak az alapvető jogok országgyűlési biztosához lehet fordulni.
Nem fordulhat bárki az Alkotmánybírósághoz
Az új alaptörvény januári életbe lépésével jelentősen megváltozik az Alkotmánybíróság hatásköre, illetve az, hogy ki kezdeményezheti az eljárásokat. A testület alkotmányjogi panasz alapján a bírói döntések alaptörvénnyel való összhangját is vizsgálhatja. A jogszabályok előzetes normakontrollját ezután a köztársasági elnök mellett az Országgyűlés is kérheti.
Nem mindenki kérheti azonban egy jogszabály utólagos vizsgálatát: utólagos normakontrollt csak a kormány, a parlamenti képviselők negyede és az alapvető jogok biztosa kérhet majd, míg eddig az Alkotmánybíróság eljárását törvényben meghatározott esetekben bárki kezdeményezhette. Ez azt is jelenti, hogy megszűnnek az Ab folyamatban lévő eljárásai, ha a kifogásolt jogszabály vizsgálatát nem a kormány, a parlamenti képviselők negyede vagy az ombudsman kezdeményezte. Ilyen ügy például a magán-nyugdíjpénztári vagyon államosításáról szóló törvény, amelyről az utolsó ülésén sem döntött az Ab.
14 egyház lesz
A december 30-án megszavazott új egyházügyi törvény szerint 14 elismert egyház működik Magyarországon január elsejétől. A többi vallási közösségnek egyesületként kell működnie, és az Országgyűléstől ezer aláírás benyújtásával kérheti az egyházzá nyilvánítását, ha megfelel bizonyos feltételeknek.
Az egyesület akkor kérheti az egyházzá nyilvánítását, ha vele szemben "nemzetbiztonsági kockázat nem merült fel", illetve csak az a szervezet lehet egyház, amelynek van a "tanításának lényegét tartalmazó hitvallása és rítusa", illetve nyilatkozik arról, hogy működése nem ellentétes az alkotmánnyal. Ha az Országgyűlés kétharmados többsége nem ismeri el egyházként a kérelmező egyesületet, akkor a közösség egy évig nem próbálkozhat újra.
Szent István Rend és Corvin-lánc
Január elsejétől a Magyar Szent István Rend, a Magyar Corvin-lánc, a Magyar Becsület Rend valamint a Magyar Érdemrend és a Magyar Érdemkereszt alkotja az állami kitüntetéseket. Az előbbi sorrend az elismerések hierarchiáját is jelenti. A jogszabály a Kossuth- és Széchenyi-díjakat nem érinti.
Az állami kitüntetéseket a miniszterelnök előterjesztésére a köztársasági elnök adományozza. A törvény melléklete szerint Magyarország köztársasági elnöke a Szent István Rend és a Magyar Érdemrend nagykereszt a lánccal és az arany sugaras csillaggal osztályának kitüntetettje. A sarkalatos törvény szerint a köztársasági elnök ezentúl a két pajzstartó angyallal ellátott címer, a miniszterelnök pedig a cserfaággal és olajággal övezett címer használatára is jogosult.
Forrás: MTI/Földi Imre
2012-től 27 százalékra emelkedik az áfa
Megszűnik a rokkantnyugdíj
Megszűnik a rokkantsági nyugdíj, a megváltozott munkaképességűek két típusú ellátást kaphatnak: rehabilitációs vagy rokkantsági ellátást. Az előbbiben azok részesülhetnek - legfeljebb három évig -, akik rehabilitáció után újra dolgozni tudnak, az utóbbit pedig azok kaphatják, akiknek a rehabilitációja nem javasolt.
A jogszabály szerint annak, aki rehabilitációs ellátást kap - ennek összege a 93 ezer forintos minimálbér 30 és 50 százaléka között lehet -, együttműködési kötelezettsége van. Vagyis munkahelyet kell keresnie, a felajánlott képzési vagy munkaerő-piaci programban részt kell vennie, illetve a rehabilitációs hatóság által felajánlott munkalehetőséget el kell fogadnia. A rokkantsági ellátás legkevesebb a minimálbér 30 százaléka lehet, maximum pedig annak 150 százaléka. A szabályok szerint meg kell szüntetni a rokkantsági ellátást, ha az ellátott nem megy el felülvizsgálatra.
Január elsejétől tehát nem állapítható meg rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék, rendszeres szociális járadék, átmeneti járadék és a bányászok egészségkárosodási járadéka. A következő évtől az lesz jogosult a megváltozott munkaképességűek ellátásaira, akinek az egészségi állapota - a rehabilitációs hatóság minősítése alapján - hatvanszázalékos vagy kisebb mértékű. (Vagyis az egészségkárosodás mértékének mostani meghatározása szerint ez azt jelenti, hogy az ellátásokra a legalább negyven százalékban egészségkárosodottak szerezhetnek jogosultságot.)
Forrás: MTI/H. Szabó Sándor
Megszűnik a rokkantnyugdíj
Zárt helyen tilos a dohányzás
2012-ben számos jogszabályváltozás érinti majd a dohányzókat. Január elsejétől lényegében minden zárt légterű helyen tilos lesz a dohányzás, így a munkahelyen, az éttermekben, a kocsmákban, a közösségi közlekedési eszközökön és a megállókban, az aluljárókban, a játszótereken, valamint a megállóhelyek és a játszóterek ötméteres környezetében sem szabad rágyújtani.
Dohányzóhelyet csak szabad levegőn, a bejárattól öt méterre lehet kijelölni, kivéve azokat a vendéglátóhelyeket, ahol erre kizárólag közvetlenül a bejárat előtt van lehetőség. Szabadtéren sem jelölhető ki dohányzóhely közoktatási, gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézményekben, továbbá egészségügyi szolgáltatónál.
A bírságolás három hónap türelmi idő után, 2012 áprilisában kezdődik. A népegészségügyi szakigazgatási szervek magánszemélyek esetében 50 ezer forintig, intézmények esetében akár 2,5 millió forintig terjedő bírságot is kiszabhatnak szabályszegés esetén. Februárban és júliusban emelkedik a dohánytermékek jövedéki adója, szeptembertől pedig a cigisdobozokon megjelennek a képes egészségvédelmi figyelmeztetések.
Dolgozni kell a börtönben
2012-ben életbe lép több büntetőjogi változás is. Például nem kaphatnak pénzt az elítélt bűnözők azért, ha az elkövetett bűncselekményekről nyilatkozatot adnak, és januártól kötelezően dolgozniuk is kell. Ugyanakkor a munkaképteleneknek, a tanköteles korúaknak, a nyugdíjkorhatárt betöltőknek, a terhességük hatodik hónapját elérő nőknek és a gyermeküket gondozóknak nem kell dolgozniuk a büntetés-végrehajtási intézményekben.
Mostantól nem elég a kifogástalan magatartás ahhoz, hogy egy elítélt büntetésén enyhítsenek, a társadalomba való beilleszkedési készséget is figyelembe veszik majd. Ilyen például a sértettnek okozott kár megtérítése, vagy az elítéltek önkéntes szervezetében való részvétele.
A jogszabályváltozás szerint januártól egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, aki kiszolgáltatott embert, például hajléktalant aláz meg. A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés lehet abban az esetben, ha az elkövető a magát megalázó emberről felvételt készít, vagy ilyen felvételt hozzáférhetővé tesz nagy nyilvánosság előtt. Önálló bűncselekménynek számít a külföldi feketemunkások alkalmazása is, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntethetik.
Egységes formaruhát kapnak a polgárőrök
Januártól új törvény szabályozza a polgárőrségek tevékenységét. A jövőben azok az egyesületek működhetnek, amelyek tagjai az Országos Polgárőr Szövetségnek (OPSZ), valamint ha a polgárőrök országosan egységes formaruhát viselnek. A polgárőr-egyesületeknek együttműködési megállapodást kell kötniük az illetékes megyei vagy fővárosi rendőr-főkapitánysággal is.
Az új jogszabály szerint 2012 januárjától a polgárőrszervezetek nem folytathatnak politikai tevékenységet, és polgárőrök kizárólag a közterületi járőrszolgálatot, a figyelőszolgálatot és a jelzőőri feladatokat végezhetnek. Szintén újdonság, hogy a polgárőrök az országosan egységes formaruhán kívül hatósági jellegre utaló, megtévesztésre alkalmas egyéb jelzést vagy címet, rendfokozati jelzést nem használhatnak.
http://www.origo.hu/itthon/20111230-valtozasok-magyarorszagon-2012-januar-elsejetol.html
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)