Szimbolikus törvényeket kaszált el az Alkotmánybíróság

Az új egyházügyi törvény megalkotásáig a jelenleg érvényes szabályozás marad hatályban. Az újságírót nem lehet arra kötelezni, hogy minden esetben felfedje a forrást, és az ügyész sem választhat bíróságot illetve bírót. Ezek a legfontosabb döntések. Változtatás nélkül közöljük az Alkotmánybíróság szerkesztőségünkhöz is eljuttatott dokumentumait. Pálffy: számítottunk rá, hogy a közérdek túl általános lesz Szinte száz százalékig biztos voltam abban, hogy a forrásvédelemmel kapcsolatos passzusok nem állják majd ki az alkotmányosság próbáját - mondta el lapunknak Pálffy István kereszténydemokrata országgyűlési képviselő. A politikus ugyanis egyet értett az AB érvelésével, miszerint túl általános a "közérdek" kifejezés a törvényben. Ha viszont precízen meghatározzuk, hogy az újságíró mikor köteles megnevezni a forrását, akkor ez a probléma is megoldódik - fogalmazott Pálffy, aki szerint abban az esetben kell majd kiadni a informátort, ha ahhoz nemzetbiztonsági, közbiztonsági vagy állambiztonsági érdek fűződik. A KDNP-s képviselő a médiabiztossal kapcsolatos AB-határozatot is indokoltnak találta. Személy szerint én nem csak azt kifogásoltam, hogy a Médiahatóságon belül hozzuk létre a médiabiztosi intézményt, hanem hogy egyáltalán létrehozzuk. Az általános ombudsman intézménye ugyanis alkalmas lehet arra, hogy kezelje ezeket a panaszokat - mutatott rá a képviselő, aki szerint ebben az esetben úgy hoztak létre egy posztot, hogy még nem tudták, pontosan milyen jogkörrel rendelkezik majd az általános ombudsman. Pálffy István arra is felhívta a figyelmet, hogy az Alkotmánybíróság egyetlen passzust sem semmisített meg azonnali hatállyal, ami azt mutatja, hogy nincs olyan része a médiatörvénynek, amely "már holnap lehetetlenné az egész rendszert". A kereszténydemokrata politikus szerint a tartalomszolgáltatással kapcsolatos megjegyzések is ezt támasztják alá: a mai médiatörvény ugyanis a tartalomszabályozás tekintetében is jó irányt mutat, az Alkotmánybíróság mindössze azt állapította meg, hogy nem lehet minden médiatípust egy kalap alá venni. A politikus azt is elmondta, hogy a kifogásolt passzusokat ráérnek május 31-ig, az AB által előírt időpontig megváltoztatni. Három törvényt is elkaszált az AB Alkotmányellenesnek ítélte az Alkotmánybíróság (Ab) a médiaszabályozás több olyan rendelkezését, amely az írott sajtó tartalomszabályozásával, az újságírók információforrásainak védelmével, az adatszolgáltatási kötelezettséggel, valamint a média- és hírközlési biztos intézményével függ össze. Az Ab a hétfői döntéséről közleményben tájékoztatta az MTI-t. Közlésük szerint az Alkotmánybírósághoz számos olyan indítvány érkezett, amely a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (Smtv.), valamint a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (Mttv.) rendelkezéseit támadta. Az Ab a hétfőn meghozott határozatában azokat az indítványokat bírálta el, amelyek elsősorban a nyomtatott és az internetes sajtótermékek, azaz az írott sajtó szabályozásának előírásait kifogásolták. Az Ab megállapította, hogy az Smtv. az írott sajtó esetében alkotmányellenesen szabta meg a médiahatóság által számon kérhető előírások körét. Mint írták, a hatósági tartalomfelügyelet lehetősége önmagában ugyan az írott sajtó esetében sem alkotmányellenes, de a jogalkotónak fokozott figyelemmel kell lennie arra, hogy a különböző médiumok szabályozását eltérő alkotmányossági mércék határozzák meg. A testület az emberi jogok, az emberi méltóság, a magánélet, illetve a nyilatkozatot tevő személy jogai érvényesülésének médiahatósági vizsgálatát - a jogrendszerben meglévő egyéb jogérvényesítési lehetőségek figyelembevételével - az írott sajtó esetében a sajtószabadság alkotmányellenes korlátozásának ítélte. Annak érdekében, hogy az alkotmányellenesség jogkövetkezménye az audiovizuális média felügyeletét ne érintse, az Alkotmánybíróság nem az érintett tartalmi szabályok, hanem az Smtv. hatályának részleges, az írott sajtóra kiterjedő részének megsemmisítése mellett döntött, a megsemmisítés időpontjaként 2012. május 31-ét határozta meg. Az Ab az újságírók információforrásainak védelmére vonatkozó szabályozást is alkotmányellenesnek ítélte. Egyrészt megsemmisítette az Smtv.-nek azt a rendelkezését, amely szerint az újságírót a bírósági és hatósági eljárásokban csak akkor illeti meg a forrásvédelem joga, ha az átadott információ közzétételéhez közérdek fűződött. A testület szerint ez a szabály alkotmányos indok nélkül nyitja tágra a sajtószabadság korlátozásának lehetőségét. Az Ab másrészt mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet állapított meg az információforrás felfedésére kötelezés egyébként alkotmányos indokaival összefüggésben. Az újságíró kötelezése ezekben az esetekben is csak kivételesen, bírói kontroll mellett és akkor alkotmányos, amikor a hatóság a szükséges információkhoz egyéb módon nem juthat hozzá. Mivel a szabályozás nem tartalmazza ezeket a megszorításokat, az Ab felhívta a törvényhozót, hogy a hiányosságokat mind a médiaszabályozásban, mind az egész jogrendben pótolja. A testület megvizsgálta a médiahatóság eljárásában a médiatartalom-szolgáltatókat terhelő adatszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó Mttv.-beli szabályozást is. Megállapította, hogy a szabályozás hiányosságai miatt a médiahatóság olyan védett információkat - például ügyvédi titoknak minősülő adatokat - is megszerezhet, amelyek előzetes bírói kontroll nélkül a sajtószabadság és a jogorvoslathoz való jog sérelmére vezetnek. Az Alkotmánybíróság az alkotmányellenes mulasztás orvoslására hívta fel a törvényalkotót. A testület ugyanakkor megsemmisítette az Mttv. 175. paragrafusát, amely az egyes hatósági eljárásokban meglévő adatszolgáltatási kötelezettségen túl önálló "adatszolgáltatási eljárás" lehetőségét intézményesítette a médiahatóság számára. A sajtószabadság szükségtelen korlátozásával jár az olyan speciális eljárási rend, amelynek kizárólagos célja a megszerzett adatok alapján további eljárás megindításának megfontolása a médiahatóság részéről - olvasható a közleményben. Az Ab végül az Mttv.-ben szabályozott média- és hírközlési biztos intézményét támadó indítványokat is elbírálta. A határozatban megállapította, hogy a médiahatóság részeként működő, nem jogsértéseket, hanem érdeksérelmeket vizsgáló biztos fellépése a sajtó tevékenységébe való jelentős állami beavatkozásnak minősül. Közleményük szerint nincs alkotmányos indoka annak, hogy a biztos "méltányolandó érdekek" sérelme vagy annak veszélye esetén fellépjen. A biztos intézményének létrehozása ezért a sajtószabadságot alkotmányellenesen korlátozza. Tekintettel arra, hogy a biztos a sajtószabadságot nem érintő körben, például hírközlési ügyekben is eljárhat, a rá vonatkozó szabályozást az Alkotmánybíróság 2012. május 31-ével semmisítette meg, így a jogalkotónak megfelelő idő áll rendelkezésére a jogintézmény esetleges újraszabályozására. A határozathoz Balsai István, Lenkovics Barnabás és Pokol Béla különvéleményt fűzött. KDNP: működik a jogállam Budapest, 2011. december 19., hétfő (MTI) - Működik a jogállam, ezt bizonyítják az Alkotmánybíróság (Ab) hétfői határozatai - mondta Harrach Péter az MTI-nek annak kapcsán, hogy az Ab megsemmisítette a büntetőeljárási törvény több rendelkezését és a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló, júliusban megszavazott törvényt, továbbá alkotmányellenesnek ítélte a médiaszabályozás egyes passzusait. A Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetője kiemelte: az egyházügyi törvény zárószavazása körüli jogalkotási szabálytalanságokat ki kell javítani. Ugyanakkor megjegyezte, ezen hibák az eredeti, a KDNP és az egyházügyi államtitkárság által kidolgozott törvényjavaslattal elkerülhetőek lettek volna. A büntetőeljárási törvényben kifogásolt intézkedések elsődleges célja az ítélkezés felgyorsítása volt, amely a polgárok jogos igénye - hangsúlyozta, példaként a Fővárosi Bíróság túlterheltségét említve. A médiatörvényről szólva kiemelte: az megteremti a szabad véleménynyilvánítás lehetőségét, ami szerinte a jelenlegi helyzetben meg is valósul. A kormány kompromisszumkészségét bizonyítja, hogy az uniós ajánlásokat beépítette a jogszabályba - tette hozzá. MSZP: az egyházügyi törvény oda került, ahová való, a szemétdombra Az MSZP szerint az Alkotmánybíróság (Ab) hétfői megsemmisítő döntésével az egyházügyi törvény oda került, ahová való: a szemétdombra. Nyakó István hétfőn sajtótájékoztatón reagált arra, hogy az Ab közjogi érvénytelenség miatt megsemmisítette a júliusban elfogadott egyházügyi törvényt, amely a szocialista politikus szerint a lelkiismereti és vallásszabadság korlátozására és a vallási közösségek jogfosztásra irányult. Elmondta: azzal, hogy az Alkotmánybíróság nemcsak egyes passzusokat helyezett hatályon kívül, hanem az elvileg 2012. január 1-jén életbe lépő törvény egészét megsemmisítette, lehetőséget adott egy más felfogású, a vallási közösségek véleményének figyelembe vételével megszülető jogszabály elfogadására. Nyakó István ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy az Ab az egyházügyi törvény elfogadásának módját ítélte - eljárási szabálytalanság miatt - alkotmánysértőnek. Az MSZP-s képviselő sürgette Szászfalvi László egyházügyi államtitkár leváltását, mondván, hogy a kereszténydemokrata politikus alkalmatlan a feladatra. Emellett arra szólította fel a kormányoldalt, hogy tegyen le a "lelkek gyarmatosításának" szándékáról és ne korlátozza a vallási közösségek működését. A szocialista politikus szerint egyébként az Ab hétfői döntése szimbolikus, mivel az egyházügyi törvény volt az első a parlament által elfogadott sarkalatos törvények közül, s a Ház jelenleg is több ilyet tárgyal. Tóbiás József, az MSZP frakcióvezető-helyettese a sajtótájékoztatón arra hívta fel a figyelmet, hogy január 1-jén megszűnnek az Ab folyamatban lévő eljárásai, ha a jogszabályok utólagos vizsgálatát nem a kormány, az ombudsman, vagy a parlamenti képviselők negyede kezdeményezte. LMP: elképzelhető, hogy a költségvetés is elbukik Az LMP szerint az Alkotmánybíróság (Ab) hétfőn napvilágot látott döntéseivel "egy elég átfogó pofonsorozatot kapott ma Orbán Viktor kormánya" - mondta Schiffer András. A képviselő elképzelhetőnek tartotta, hogy ezután a költségvetés is el fog bukni. A frakcióvezető hétfői sajtótájékoztatóján arra hívta fel a figyelmet, hogy az Ab azért semmisítette meg az egyházügyi törvényt, mert közjogi érvénytelenséget talált a jogalkotási folyamatban. Hozzátette, hogy a testület azt a folyamatot ítélte alkotmányellenesnek, amelynek során a kormánypártok zárószavazás előtti módosító indítványokkal "bombáznak szét majdnem teljesen kész törvényeket" vagy oda nem kapcsolódó szabályozású tárgyakat vesznek elő. Schiffer András ennek alapján úgy fogalmazott, hogy miután a költségvetéshez is "temérdek" zárószavazás előtti módosító javaslat érkezett, "bátran kijelenthetjük, hogy a kormány megbukott". A politikus szerint ha az Ab következetesen folytatja ezt a gyakorlatát, akkor hiába szavazza meg a parlament a költségvetést, a büdzsé is meg fog bukni, mert nemcsak gazdaságpolitikai, hanem alkotmányos szempontból is "futóhomokra épült". Az elmúlt másfél év igen jelentős jogalkotási elemeit semmisítették meg, ami előrevetíti, hogy a kormányváltás óta eltelt időszak "jogalkotási dömpingje is be fog dőlni" - foglalta össze véleményét a politikus. Hozzátette, hogy a Fidesz viszont ellenzékben nem készült fel az ország irányítására, és "így jár minden párt, amelyet a félelem tart össze" - adott hangot véleményének. Egyúttal arra is kitért, hogy az Ab két ügyben is alaposnak találta az LMP indítványát. Hangsúlyozta, hogy Dorosz Dáviddal együtt több ponton is támadta a büntetőeljárási törvényt, miközben , Karácsony Gergely frakcióvezető-helyettes médiatörvénnyel kapcsolatban fogalmazta meg aggályait. Álláspontját részletesen kifejtve külön felhívta a figyelmet a kiemelt büntetőügyekre vonatkozó alkotmánybírósági döntésre, amelyik alkotmányellenesnek és nemzetközi szerződésbe ütközőnek minősítette azt, hogy Polt Péter legfőbb ügyész és az Országos Bírósági Hivatal (OBH) élére megválasztott Handó Tünde "szabadon terelgethet ügyeket egyik bíróságról a másikra". Schiffer András azt mondta, hogy a kormánytöbbség jelenleg úgy próbálja kicselezni az Ab-t, hogy alkotmányos szintre emeli azt, amit a testület alkotmányellenesnek talál. Véleménye szerint a kabinet viszont már nem csak az Alkotmánybírósággal vagy az alaptörvény intézkedéseivel megy szembe, hanem nyíltan szembehelyezkedik az emberi jogok európai egyezményével is. A média illetve sajtószabályozásra vonatkozó döntések esetében a testült nagyrészt osztotta az LMP-nek az írott sajtó állami felügyeletére illetve a forrásvédelemre vonatkozó aggályait - mondta végül. Az Alkotmánybíróság közleménye a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi C. törvénnyel kapcsolatban hozott határozatáról Az Alkotmánybíróság 2011. december 19-én meghozott határozata megállapítja, hogy a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi C. törvény (Ehtv.) közjogi érvénytelenség miatt alkotmányellenes, ezért azt megsemmisíti. Az Ehtv. a határozatnak a Magyar Közlönyben történő közzétételét követő napon veszti hatályát; a már kihirdetett, de még hatályba nem lépett rendelkezései pedig nem lépnek hatályba. Az Alkotmánybírósághoz több indítvány érkezett - magánszemélyektől, jogi személyektől, valamint egyházaktól - az Ehtv. egésze, illetve egyes rendelkezései alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére. Az indítványok a vallásszabadság jogának, az állam és egyház elválasztása elvének, a jogállamiság elvének, a jogorvoslathoz való jognak, a tisztességes eljáráshoz való jognak, a belső és a nemzetközi jog összhangjának, a köz érdekében végzett képviselői tevékenységnek, a Kormány együttműködési kötelezettségét kimondó alkotmányi szabálynak és a hátrányos megkülönböztetés tilalmának sérelmét állították. Több indítvány azt is állította, hogy az Ehtv. megalkotására vonatkozó törvényhozási eljárás során megsértették a Magyar Köztársaság Országgyűlésének házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY. határozat (Házszabály) garanciális jelentőségű 107. §-át, amely a zárószavazás előtti módosító javaslatok benyújtásának feltételeit szabályozza, ezért a törvény közjogilag érvénytelen. Az Alkotmánybíróság ennek helyt adva csak ezt az indítványi elemet vizsgálta. A vizsgálat alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Ehtv. országgyűlési megalkotása során a T/3507/90. számú egységes javaslathoz képest a T/3507/98. számú zárószavazás előtti módosító javaslat elfogadása lényeges változásokat eredményezett az egyházi jogállás megszerzésének szabályozásában, mivel - többek között - az egyházi jogállás megszerzését (illetve a jelenleg egyháznak minősülő szervezetek többsége esetén annak megtartását) az országgyűlési képviselők kétharmadának támogató szavazatától tette függővé, míg az egységes javaslat szerint a nyilvántartásba vételről bíróság döntött volna. Bár a közösségi vallásgyakorlás joga önmagában nem függ az egyházi jogállástól, ahhoz az Ehtv. mégis olyan többletjogosultságokat kapcsol, amelyek lényegesek a vallási közösség élete szempontjából, ezért az egyházi jogállás megszerzésének szabályozása a törvényjavaslat keretében alapvető jelentőségű, elvi szabályozási kérdésnek minősül. Az Alkotmánybíróság korábbi joggyakorlatára is figyelemmel úgy ítélte meg, hogy a zárószavazás előtti módosító javaslat benyújtási lehetőségének a koherenciazavarra korlátozása azért is jelentős szabály, mert enélkül - illetve figyelmen kívül hagyása esetén - a törvényhozási eljárás legvégső szakaszában is sor kerülhet a törvényjavaslat koncepcionális, átfogó módosítására. Az ilyen gyakorlat azt eredményezheti, hogy részben vagy egészben kiüresedik a törvényhozási eljárás ezt megelőző szakasza (a törvényjavaslat általános és részletes vitája), ami pedig a megfontolt és minőségi törvényalkotást szolgáló biztosítékainak kiüresedését eredményezheti. Ez alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Házszabálynak a zárószavazás előtti módosító javaslatok benyújtására vonatkozó rendelkezése a demokratikus hatalomgyakorlás és a köz érdekében végzendő képviselői tevékenység garanciájának minősül, ezért megsértése olyan súlyos eljárási szabálytalanságnak tekintendő, amely a törvény részének vagy egészének közjogi érvénytelenségét idézi elő. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapította: az Ehtv. megalkotása során a T/3507/90. számú egységes javaslathoz képest koncepcionális változást tartalmazó T/3507/98. számú zárószavazás előtti módosító javaslat benyújtására és elfogadására a Házszabálynak - a közügyek érdemi megvitatásának, a köz érdekében végzendő képviselői tevékenységnek, ezáltal a demokratikus hatalomgyakorlásnak garanciáját képező, a jogalkotás ésszerű rendjének biztosítékául szolgáló - a 107. §-ával ellentétesen került sor, ami egyben az Alkotmány 2. § (1) és (2) bekezdésének, valamint 20. § (2) bekezdésének sérelmét eredményezte; ezért az Ehtv. megsemmisítéséről döntött. Az Alkotmánybíróság felhívja az Országgyűlés figyelmét arra, hogy - az Alaptörvény VII. cikkének megfelelő - új törvény elfogadásáig ne helyezze hatályon kívül a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvényt, amely jelenleg szabályozza a tárgykört. A határozathoz dr. Bragyova András és dr. Holló András alkotmánybírók párhuzamos indokolást, dr. Dienes-Oehm Egon, dr. Paczolay Péter, dr. Pokol Béla, dr. Szalay Péter és dr. Szívós Mária alkotmánybírók pedig különvéleményt fűztek. A határozat teljes szövege az Alkotmánybíróság honlapján olvasható (www.mkab.hu). Budapest, 2011. december 19. Az Alkotmánybíróság közleménye az új médiaszabályozást támadó egyes indítványok elbírálásáról Az Alkotmánybíróság 2011. december 19-én hozott határozatában az új médiaszabályozást támadó indítványok közül azokat bírálta el, amelyek elsősorban az írott sajtó szabályozásával kapcsolatos előírásokat kifogásolták. Az Alkotmánybíróság a tartalomszabályozással, az újságírók információforrásainak védelmével, az adatszolgáltatási kötelezettséggel, valamint a Média- és Hírközlési Biztos intézményével összefüggő több rendelkezést alkotmányellenesnek ítélt. Az Alkotmánybírósághoz számos indítvány érkezett, amely az új médiaszabályozás - a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (Smtv.), valamint a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (Mttv.) - rendelkezéseit támadta. Az Alkotmánybíróság a 2011. december 19-én hozott határozatában azokat az indítványokat bírálta el, amelyek elsősorban a nyomtatott és az internetes sajtótermékek, azaz az írott sajtó szabályozásának előírásait kifogásolták. 1. Tartalomszabályozás Az Alkotmánybíróság mindenekelőtt megállapította, hogy az Smtv. az írott sajtó esetében alkotmányellenesen szabta meg a médiahatóság által számon kérhető előírások körét. A hatósági tartalomfelügyelet lehetősége önmagában ugyan az írott sajtó esetében sem alkotmányellenes, de a jogalkotónak fokozott figyelemmel kell lennie arra, hogy a különböző médiumok szabályozását eltérő alkotmányossági mércék határozzák meg. Az Alkotmánybíróság az emberi jogok, az emberi méltóság, a magánélet, illetve a nyilatkozatot tevő személy jogai érvényesülésének médiahatósági vizsgálatát - a jogrendszerben meglévő egyéb jogérvényesítési lehetőségek figyelembevételével - az írott sajtó esetében a sajtószabadság alkotmányellenes korlátozásának ítélte. Annak érdekében, hogy az alkotmányellenesség jogkövetkezménye az audiovizuális média felügyeletét ne érintse, az Alkotmánybíróság nem az érintett tartalmi szabályok, hanem az Smtv. hatályának részleges, az írott sajtóra kiterjedő részének megsemmisítése mellett döntött. Tekintettel arra, hogy a megsemmisítéssel a nyomtatott és az internetes sajtótermékek az Smtv.-ben foglalt alkotmányos szabályok, köztük a sajtó-helyreigazítási eljárás hatálya alól is kikerülnek, az Alkotmánybíróság a megsemmisítés időpontjaként 2012. május 31-ét határozta meg, így a törvényhozónak megfelelő idő áll rendelkezésére a szükséges jogalkotási feladatok elvégzésére. 2. Forrásvédelem Az Alkotmánybíróság az újságírók információforrásainak védelmére vonatkozó szabályozást is alkotmányellenesnek ítélte. Az Alkotmánybíróság egyrészt megsemmisítette az Smtv.-nek azt a rendelkezését, amely szerint az újságírót a bírósági és hatósági eljárásokban csak akkor illeti meg a forrásvédelem joga, ha az átadott információ közzétételéhez közérdek fűződött. Ez a szabály alkotmányos indok nélkül nyitja tágra a sajtószabadság korlátozásának lehetőségét. Az Alkotmánybíróság másrészt mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet állapított meg az információforrás felfedésére kötelezés egyébként alkotmányos indokaival - minősített adatok illetéktelen kezelése, nemzetbiztonsági érdek, bűnmegelőzés és bűnüldözés - összefüggésben. Az újságíró kötelezése ezekben az esetekben is csak kivételesen, bírói kontroll mellett és akkor alkotmányos, amikor a hatóság a szükséges információkhoz egyéb módon nem juthat hozzá. Mivel a szabályozás nem tartalmazza ezeket a megszorításokat, ezért az Alkotmánybíróság felhívta a törvényhozót, hogy a hiányosságokat mind a médiaszabályozásban, mind az egész jogrendben pótolja. 3. Adatszolgáltatási kötelezettség Az Alkotmánybíróság megvizsgálta a médiahatóság eljárásában a médiatartalom-szolgáltatókat terhelő adatszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó Mttv.-beli szabályozást is. Az Alkotmánybíróság egyrészt megállapította, hogy a szabályozás hiányosságai miatt a médiahatóság olyan védett információkat - például ügyvédi titoknak minősülő adatokat - is megszerezhet, amelyek előzetes bírói kontroll nélkül a sajtószabadság és a jogorvoslathoz való jog sérelmére vezetnek. Az Alkotmánybíróság az alkotmányellenes mulasztás orvoslására hívta fel a törvényalkotót. Az Alkotmánybíróság másrészt megsemmisítette az Mttv. 175. §-át, amely az egyes hatósági eljárásokban meglévő adatszolgáltatási kötelezettségen túl önálló "adatszolgáltatási eljárás" lehetőségét intézményesítette a médiahatóság számára. A sajtószabadság szükségtelen korlátozásával jár az olyan speciális eljárási rend, amelynek kizárólagos célja a megszerzett adatok alapján további eljárás megindításának megfontolása a médiahatóság részéről. 4. Média- és Hírközlési Biztos Az Alkotmánybíróság végül az Mttv.-ben szabályozott Média- és Hírközlési Biztos intézményét támadó indítványokat is elbírálta. A határozat megállapította, hogy a médiahatóság részeként működő, nem jogsértéseket, hanem érdeksérelmeket vizsgáló Biztos fellépése a sajtó tevékenységébe való jelentős állami beavatkozásnak minősül. Az Alkotmánybíróság hangsúlyozta, hogy a sajtó tevékenységét részletes jogi előírások szabályozzák. E jogszabályi kötelezettségek érvényre juttatása érdekében különböző hatóságok által indítható eljárások mellett nincs alkotmányos indoka annak, hogy a Biztos - pontosabban meg nem határozott - "méltányolandó érdekek" sérelme vagy annak veszélye esetén fellépjen. A Biztos intézményének létrehozása ezért a sajtószabadságot alkotmányellenesen korlátozza. Tekintettel arra, hogy a Biztos a sajtószabadságot nem érintő körben, például hírközlési ügyekben is eljárhat, a rá vonatkozó szabályozást az Alkotmánybíróság 2012. május 31-ével semmisítette meg, így a jogalkotónak megfelelő idő áll rendelkezésére a jogintézmény esetleges újraszabályozására. A határozathoz dr. Balsai István, dr. Lenkovics Barnabás és dr. Pokol Béla alkotmánybírák különvéleményt fűztek. A határozat teljes szövege az Alkotmánybíróság honlapján olvasható (www.mkab.hu). Budapest, 2011. december 19. Az Alkotmánybíróság közleménye a kiemelt büntetőügyekre vonatkozó egyes büntetőeljárási szabályok alkotmányosságának vizsgálatáról Az Alkotmánybíróság 2011. december 19-én hozott határozatában megsemmisítette a büntetőeljárási törvény több rendelkezését. Alkotmányba ütköző, valamint nemzetközi egyezményt sért az az illetékességi szabály, amelynek értelmében egyes ügyekben az a bíróság jár el, ahol az ügyész vádat emel. Alkotmányellenes továbbá a tanú adatai zárt kezelésének mérlegeléstől függő elrendelése, a százhúsz óráig tartó őrizet, az őrizet első negyvennyolc órájában a védővel való kapcsolatfelvétel jogorvoslat nélküli megtilthatósága. Nem alkotmányos a törvénynek az a kiegészítése, amely a nyomozási bíró számára kötelezővé teszi, hogy nyomozástaktikai szempontokra is figyelemmel legyen az eljárásában, továbbá csak bizonyos feltételek teljesülése mellett alkotmányos az ismeretlen helyen tartózkodó terhelt távollétében történő büntetőeljárás lefolytatása. Az Alkotmánybíróság 2011. december 19-ei ülésén több indítványozó - közöttük a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának elnöke, két országgyűlési képviselő és a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke - kezdeményezésére a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény számos, 2011. július 13-án hatályba lépett módosító rendelkezésének alkotmányosságáról és nemzetközi szerződésbe ütközéséről döntött. Az Alkotmánybíróság vizsgálata során figyelemmel volt az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatára. Az Alkotmánybíróság megvizsgálta annak az illetékességi szabálynak az alkotmányosságát, amelynek értelmében a kiemelt jelentőségű büntetőügyekben az a bíróság jár el, ahol az ügyész - a legfőbb ügyész döntése alapján - az eljárás ésszerű időn belül való, illetve soron kívüli elbírálásának biztosítása végett vádat emel. Az Alkotmánybíróság szerint ez a szabály sérti az Alkotmánynak, valamint az Emberi Jogok Európai Egyezményének a pártatlan bírósághoz való (ezen belül különösen a pártatlanság látszatát megkövetelő) jogot, valamint a fair eljárás elvét (és ebben a fegyverek egyenlőségének követelményét) megfogalmazó rendelkezéseit. Az Alkotmánybíróság kiemelte, hogy az általános illetékességtől való eltérés csak akkor egyeztethető össze az Egyezménnyel, ha a döntés meghozatala a bíróságok intézményi struktúráin belül történik, valamint ha a jogalkotó az eltérés szabályait és előfeltételeit átláthatóan, előre és világosan rögzíti, és e tekintetben nem hagy teret diszkrecionális jogkörnek. Az Alkotmánybíróság korábban a 104/2010. (VI. 10.) AB határozatában döntött a tanú adatai zárt kezelésének mérlegeléstől függő elrendelését kifogásoló indítvány tárgyában, megállapítva a rendelkezés alkotmányellenességét. Mivel a most elbírált szabályozás ismét mérlegelés tárgyává tette a személyi adatok zárt kezelését, az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg, hogy ez szintén az információs önrendelkezési jog alkotmányellenes korlátozását jelenti. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy alkotmányellenes és az Egyezményt is sérti a büntetőeljárási törvény azon kiegészítése, amelynek következtében a nyomozási bíró - akkor, amikor az ítélkezésen kívül a váddal (nyomozásssal) kapcsolatos feladatokat is ellát - köteles figyelemmel lenni a nyomozó hatóság és az ügyész speciális, kizárólag a nyomozás során érvényesíthető nyomozástaktikai szempontjaira. Ez a rendelkezés az eljárási funkciómegosztás alkotmányi elvét és a pártatlan bírósághoz való jogot sérti. Az Alkotmánybíróság az ismeretlen helyen tartózkodó terhelt távollétében történő büntetőeljárás lefolytatásának alkotmányosságát a 14/2004. (V. 7.) AB határozatában már vizsgálta, és megállapította, hogy a terhelt távollétében történő kivételes eljárás csak akkor egyeztethető össze az Egyezménnyel és az Alkotmánnyal, ha megalapozottan lehet következtetni a terhelt rosszhiszemű, az igazságszolgáltatás elkerülését célzó magatartására, és az eljárás megindítására önmagában nem elég a terhelt felkutatására tett intézkedések sikertelensége. A jelen ügyben az Alkotmánybíróság megerősítette, hogy a külföldön, ismert helyen tartózkodó terhelt ellen távollétében csak akkor folytatható le büntetőeljárás, ha tudatosan vonja ki magát az igazságszolgáltatás alól, illetve ha lemondott a tárgyaláson való részvételi jogáról és az ítélettel szemben perújításnak van helye. Mivel a hatályos szabályozás ezeknek a feltételeknek nem tesz eleget, az Alkotmánybíróság mind az Alkotmány, mind az Egyezmény megsértését megállapította. A százhúsz óráig tartó őrizettel összefüggésben az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az ilyen mértékű szabadságelvonás - különös figyelemmel az Emberi Jogok Európai Bíróságának még a százkét órát is elfogadhatatlannak tartó esetjogára - nem tesz eleget a személyi szabadság korlátozásával szemben az Alkotmányba és az Egyezménybe foglalt "haladéktalanul", illetve "lehető legrövidebb időn belüli" szabadon bocsátás vagy bíró elé állítás garanciális követelményének. Az Alkotmánybíróság az őrizet első negyvennyolc órájában a védővel való kapcsolatfelvétel - jogorvoslat nélküli - megtilthatóságát az Alkotmánynak a védelemhez és a jogorvoslathoz való joga megsértésének minősítette. Az alkotmányellenesnek, illetőleg nemzetközi szerződésbe ütközőnek ítélt rendelkezéseket az Alkotmánybíróság megsemmisítette. A határozathoz dr. Balogh Elemér, dr. Bragyova András, dr. Dienes-Oehm Egon, dr. Holló András és dr. Lenkovics Barnabás alkotmánybírák párhuzamos indokolást, dr. Dienes-Oehm Egon, dr. Holló András, dr. Kiss László, dr. Lévay Miklós, dr. Pokol Béla és dr. Szívós Mária alkotmánybírák különvéleményt fűztek. A határozat teljes szövege az Alkotmánybíróság honlapján olvasható (www.mkab.hu). http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=502549#null

Visszavágott az AB a kormánynak

MG A kormányoldalnak az elmúlt hetekben valaki súgott az Alkotmánybíróság készülő határozatairól, így a törvényhozást a készülő határozatokhoz kezdték igazítani. Cserébe az Ab a kétnapos ülést megszakítva már ma nyilvánosságra hozta a határozatokat. Pénteken számoltunk be be arról, hogy az Alkotmánybíróság napirendje és a parlamenti jogalkotás témái között érdekes párhuzamosságok figyelhetők meg. Az AB ma megsemmisítette az egyházügyi törvényt, a büntetőeljárás nyáron módosított rendelkezéseit és a tavalyi médiaalkotmány egyes rendelkezéseit. Ehhez képest az egyházügyi törvényt épp ma kívánja hatályon kívül helyezni az Országgyűlés, a legfőbb ügyész ma megsemmisített jogkörét egy múlt heti módosítás kibővített formában alkotmányos szintre emelné, így az AB arról már nem dönthetne. Értesülésünk szerint már készül a médiatörvény módosítása is. Valaki súgott Mint arra rávilágítottunk, a kormányoldal lépései egyértelműen arra utaltak, hogy az AB készülő határozatairól valaki előre tájékoztatta őket. A Fidesz tavaly megváltoztatta az alkotmánybírók korábban a parlamenti pártok egyetértéséhez kötött jelölését; így lehettek alkotmánybírók olyan jogászok is – Balsai István és Stumpf István – akiknek a politikai karrierje nagyon erősen kötődött a nagyobbik kormánypárthoz. Az AB eddigi határozatait mindig az ülések utolsó napján hozták nyilvánosságra. Ma a testület eltért ettől, és az első ülésnapot megszakítva jelentették be a határozatokat. Információink szerint nem véletlenül: a kiszivárogtató és a kormányoldal fent említett jogalkotási lépései rendkívül kellemetlen helyzetbe hozták a testületet. Csorbult az AB tekintélye Ha az egyházügyi törvényt előbb helyezik hatályon kívül, minthogy az AB azt megsemmisíti, az Alkotmánybíróság munkája és határozata súlytalanná és feleslegessé válik. Ha az AB tekintélyét rendkívüli mértékben romboló helyzet állandósul, a szervezet kulcsfontosságú jogállami intézmény helyett a kormánypárti jogalkotás előzetes konzultatív fórumává silányul. A történtek arra is rávilágítanak, hogy a büntetőeljárás gyorsítása keretében mi az igazán fontos a kormányoldal számára. A legfőbb ügyész most alkotmányellenesnek ítélt új jogkörét, mely szerint a kiemelt ügyekben ő dönti el, melyik bíróságon emel vádat az ügyészség, most valamennyi ügyre kiterjesztették. Nehézséget csak az okozott, hogy a nyári büntetőeljárási gyorsítócsomagot – az egyházügyi törvényhez hasonlóan – jogtechnikailag lehetetlen egyetlen tollvonással hatályon kívül helyezni. Hogy a dolog ne akadhasson el ismét az AB-n, az új ügyészi jogkört az Alaptörvény átmeneti intézkedéseiről szóló törvényjavaslatba foglalták bele. Lázár: A Fidesz semmiről se tudott A Fidesz frakcióvezetője nyilatkozatában leszögezte: az Ab hétfői döntéseit és azok előkészítését a Fidesz – „minden korábbi hírrel ellentétben" – nem ismerte. „Tiszteletben tartjuk az Ab integritását, semmiféle háttéregyeztetés, megbeszélés nem folyik az AB és a Fidesz-frakció között" – hangsúlyozta, hozzáfűzve, hogy a testület döntéseit is tiszteletben fogják tartani. Lázár szerint ”a Fidesz alkotmányos megoldásra fog törekedni az AB döntését tiszteletben tartva". A kormánypárt, mint mondta, nem mond le az igazságszolgáltatás hatékonyságának növeléséről, a többi büntetőeljárási passzust érintő AB-döntést is részletesen elemzik majd, mert "az igazság mihamarabbi kiderülése mindenki számára fontos Magyarországon". Ha további, most alkotmányellenesnek ítélt szabályokat kívánnak életbe léptetni, akkor azt a főügyész jogköreihez hasonlóan alkotmányos szintű becikkelyezésével, vagy – amire szintén volt példa – az Alkotmánybíróság jogkörének szűkítésével lehet elérni.

retro: "Áldozatok árán is az Alkotmánybíróság fennmaradását tartottam szem előtt"

- interjú Paczolay Péterrel ...

Az Alkotmánybíróság elnöke az [origo]-nak beszélt arról, hogy hogyan hatottak az elmúlt év eseményei, az intézmény hatáskörének korlátozása, és arról is, miért nem mondott le posztjáról. Kiderült, mennyiben lehetnek hasznosak a majdani vitákban az új bíró, Balsai István élményei, és az is, mikorra várható döntés a magánnyugdíjpénzek és a médiatörvény ügyében. Elmondta azt is: nincs háttéralku a mögött, hogy az átalakított rendszerben a parlament őt választotta meg az elnöki posztra.

Azt mondta néhány nappal ezelőtt, hogy új alkotmánybíráskodás kezdődik. Amit laikusnak is könnyű belátni, hiszen új alkotmány lesz. Látja már maga előtt, hogy a januári első munkanap mennyiben lesz más, mint a decemberi utolsó?

A nagy kontúrokat látom, a részleteket nem. Az új alkotmány, az alaptörvény átrendezte a hatásköröket és megnövelte a testület létszámát. Az összes többi részlet - így a bíróság szerkezeti-szervezeti struktúrája és eljárási rendje - az alkotmánybírósági törvényből fog kiderülni. A jelenlegi rendben van egy elvben tizenegy fős, jelenleg tíz fős testület, amely már szeptember 1-étől tizenöt fős lesz, tehát lesz egy átmeneti szakasz.

Nagy változást jelent a létszám növekedése?

Nagyot, és nagy a felelősség is a törvény meghatározásánál, mert nincs egyértelmű nemzetközi szervezeti példa arra, hogy ekkora bíróságot hogyan lehet kezelni. A másik nagy felelősség az eljárási rend, hiszen az eddigi elvont állampolgári indítványok helyett konkrét, és zömmel nyilván bírósági ítéletek elleni panaszok fognak érkezni. Amiben nem volt eddig gyakorlatunk.

Korábbi interjúiból, cikkeiből tudható, hogy ez a változás önnek kifejezetten kedvére való.

Valóban emellett érveltem korábban is, most nem azért dicsérem, mert így alakult. A szakma jelentős része támogatta annak idején, bizonyos értelemben kifejezetten sikerként élem meg az általános kontextuson belül, hogy az úgynevezett alkotmányjogi panasz bevezetésre került.

Számít arra, hogy az úgynevezett rendes bíróságokkal és a Legfelsőbb Bírósággal való, történetében nem kizárólag harmóniát mutató viszonyt tovább rontja, átalakítja az, hogy az Alkotmánybíróság januártól nemcsak törvényeket, hanem bírósági ítéleteket is megsemmisíthet?

Nyilvánvalóan meg fog változni a viszony, mert érvényesíteniük kell majd az alkotmányossági szempontot. Az ügyek végső soron ide kerülhetnek és az Alkotmánybíróság mondhatja meg, hogy a bírósági eljárás nem sértett-e alkotmányos jogot vagy egy alkotmányos alapjogot: mondjuk a gyülekezési jogot a rendes bírói fórum ugyanúgy értelmezte-e, mint az Alkotmánybíróság.

Most, ha egy ügy nem kerül napirendre, vagy nem kerül napirendre olyan tempóban, mint ahogy azt az indítványozó szeretné, attól még egy konkrét ember élete nem megy tönkre. Januártól tehát olyan ügyekben is kell majd döntenie az Alkotmánybíróságnak, hogy valakinek elvegyék-e mindenét, vagy börtönbe zárják-e örökre. Ez új felelősség.

Pontosan így látom én is, éppen ezért mindenképpen azt szeretnénk, ha a rendes bíróságokkal harmóniában történne az alkotmányjogi panasz bevezetése. Az elmúlt hetekben ebben már konkrét lépéseket tettünk. De a mi felelősségünk, ezen belül az elnök kiemelt felelőssége, hogy a perek nyomán idekerülő panaszok gyors orvoslást nyerjenek. Ehhez viszont új eljárási rend kell.

Fognak tudni garanciát vállalni erre, vagy azért az Alkotmánybíróság megtartja azt a jogát, hogy akkor dönt, amikor jónak látja?

Azt ezekben az esetekben nem tartom elfogadhatónak, de nem feltétlenül határidőre gondolok, mert az általában egy bíróságnál szinte lehetetlen; a rendes bíróságnál sincsenek határidők a perekre. Szükség lesz egy szűrőmechanizmusra, hogy ne kerüljön olyan mennyiségű ügy ide, ami eleve lehetetlenné teszi az ésszerű időn belüli elbírálást. Másodsorban olyan belső munkarendet és ehhez irányítási, igazgatási - ám a bírói függetlenséget nem érintő - jogkört kell biztosítani, akár az elnöknek, ami lehetővé teszi az ügyek gyors lezárását.

Lépjünk még vissza oda, hogy új emberek lépnek be az Alkotmánybíróságba. Ön nyilván nem a hagyományos értelemben főnökük, de mégiscsak ön az Alkotmánybíróság elnöke. Milyen eszközei vannak, hogyan fogják tudni az új bírák átvenni az Alkotmánybíróság kultúráját?

Ez mindenképpen kihívás lesz a testület számára, az újonnan belépő tagok számára, és az elnök számára is. Eddig egy-két, maximum három fő érkezett újonnan egyszerre a tizenegy fős testületbe, akik aztán elsajátították a munkamódszert és fölvették a ritmust. A létszám mostani, közel a jelenlegi felével való bővülése új munkamódszert igényel. Néhány napja zajlott le a bemutatkozás, az első közös találkozás, ott is arról beszéltem, hogy a türelemnek és a szolidaritási érzésnek nagy szerepe lesz mind a két oldalról.

Hogyan zajlott ez a bemutatkozás, elmentek sörözni vagy itt találkoztak, az Alkotmánybíróság épületében?

Itt, a teljes ülésen - egyelőre így mondhatom - vendégül láttuk a leendő tagokat, hogy megismerkedjenek az itt folyó munkával, hiszen négy hónapig tizenöten, de a régi keretek és eljárás szerint fogunk működni. Az én elnökségem első két évében kilencen voltunk csak, mivel két bírót nem választottak meg, így elég zárt közösség jött létre, ami látszott a sok közel egyhangú döntésből is.

Tegeződnek az üléseken?

Az üléseken magázódunk, egyébként tegeződünk.

Hogyan befolyásolhatja akár az emberi, akár a szakmai viszonyokat, akár a döntéseket, hogy az új tagok között legalább ketten vannak, akik vagy kritizálták az Alkotmánybíróság korábbi döntéseit, funkcióit, vélt vagy valós aktivizmusát, vagy aktívan részt vettek a testület hatáskörének szűkítéseiben?

Ez - főleg külső szemmel - érdekes és sokakat elgondolkoztató kérdés, ugyanakkor biztos vagyok benne, sőt, már tapasztaltam is, hogy az új tagok a testületbe kerülve magával az intézménnyel, a szervezettel rögtön azonosulnak. Nem azt mondom, hogy eddigi felfogásuk megváltozik, hiszen aki az aktivizmus bírálója, az várhatóan bíróként is az önmérsékletet akarja képviselni Az alkotmánybírósági törvény előkészítése kapcsán mind a két említett új tag jelezte már, hogy szeretne intenzíven közreműködni, sőt, az egyiküktől már anyagokat is kaptam ehhez a munkához.

Az azonosulásra van is már példa, amennyiben Stumpf bíró úr egyáltalán nem úgy mutatkozik a testületben, mint a kormány bábja, vagy valami hasonló. Nála is ez történt, erősebb volt az intézmény és a feladat, mint a feltételezett politikai kötődés?

Egyértelmű. Persze emberekről nem lehet teljesen általánosító véleményt adni, de a szakirodalom, amely a bírói magatartásokkal foglalkozik, nagyon határozottan állítja, hogy egy testületbe bekerülő bíró nem az őt jelölő politikai erőknek hálás - sőt, főszabályként kifejezetten hálátlan -, hanem a testülethez igyekszik igazodni, hiszen velük dolgozik együtt és előttük kell erkölcsileg és szakmailag igazolnia magát. Általános törvényszerűségként merték leírni, hogy a politika által a bírókkal szemben támasztott elvárások, illetve a közvélemény ezzel összefüggő esetleges várakozásai csak nagyon ritkán teljesülnek.

Több mint két évtizeden keresztül az a kép élhetett a közvéleményben az Alkotmánybíróságról, hogy rendkívül nagy hatalmú testület, amelyik, frivolan fogalmazva, adott esetben seggbe tudja rúgni a politikát. Az elmúlt hónapokban viszont ez a kép teljesen megváltozott, sokkal inkább az látszik, hogy a politika tudja rángatni az Alkotmánybíróságot. Hogyan befolyásolhatja ez a testület tekintélyét, az alkotmánybíráskodás jelentőségét?

Az Alkotmánybíróságnak az az alapvető jogköre, hogy a többség által elfogadott törvényeket megsemmisítheti, mindig is politikai viták tárgya volt, a különböző kormányok így is reagáltak erre az alapvető konfliktusra. A jelenlegi helyzet, nevezetesen, hogy egyetlen politikai erő alkotmánymódosító többséggel rendelkezik, nyilván új kontextusba helyezte az alkotmánybíráskodást. De mindent elkövettünk az elmúlt egy évben, hogy megőrizzük az alkotmánybíráskodás szellemét, és a közvélemény és a politikai erők is elfogadják azt, hogy az alkotmányos rend, a jogállamiság, a hatalommegosztás az alkotmánybírósági ellensúly nélkül nem működik. Kétségtelenül nehéz időszak volt, amelyet azonban én úgy értékelek, hogy sikerült megőrizni az Alkotmánybíróságnak azt a lehetőségét, hogy a többség által hozott döntéseket majd megsemmisítse. Azt gondolom, hosszú távon így végülis a jogállamiság működése biztosítható lesz.

Ennek az időszaknak az elején-közepén-végén mérlegelte, hogy lemondjon? Hogy nem az lenne-e a helyes üzenet a közvéleménynek, ha fölállna?

Több megoldást mérlegeltem. Átgondoltam, hogy milyen következményekkel jár az Alkotmánybíróság szerepének megváltozása, azok a konfliktusok, amelyekbe a hatalommal kerültünk, az új alaptörvény által az Alkotmánybíróságnak szánt szerep, az intézmény szükségessége, adott esetben akár megszűnése. Ezt nagyon erős morális kérdésként fogtam fel és fogom fel ma is. Visszatekintve erre az egy évre, úgy gondolom, jó döntést hoztam azzal, hogy ha áldozatok árán is, de az intézmény fennmaradását tartottam szem előtt. Úgy gondoltam, hogy ebben nekem tán személy szerint is nagy felelősségem van, mint olyan alkotmánybírónak, aki annak idején a parlament valamennyi pártjának konszenzusával került be. Jelenleg úgy ítélem meg, hogy az új alkotmányban megszabott új szerepre, az általam személyesen is szorgalmazott alkotmányjogi panaszra is figyelemmel helyesen döntöttem az elmúlt egy év során.

Van olyan pont amiről azt gondolja a jövőbe tekintve, hogy ha bizonyos dolgok így és így fognak alakulni, akkor szükség lehet egy olyan erős gesztusra, mint a lemondás? Ha például folyamatosan az történik majd, hogy az Alkotmánybíróság hoz egy határozatot, amire a parlamenti többség vagy még aznap estére módosítja az alkotmányt vagy másnap reggelre az Alkotmánybíróságot?

Számos konfliktus lehetősége rejlik a jövőben, biztosan lesz is ilyen. Elvi mércét, hogy mi az, amikor lemondok, nem tudok meghatározni, de még ha tudnék sem szívesen mondanám. A valóságban minden forgatókönyv bejöhet, sokszor a legabszurdabb elképzelések is valósággá válnak, úgyhogy konkrét mércét a jövőre vetítve nem tudok mondani.

De elképzelhetőnek tartja, hogy annak ellenére, hogy most bizakodó, baromi rosszul fognak alakulni a dolgok?

(Mosolyog.) Én bizakodó vagyok, különben nem is vállaltam volna ezt az újabb megbízatást.

Azzal kezdtük, milyen víziója lehet arról, hogy a jövő évben hogyan fog kinézni az alkotmánybírósági munka. Az amerikai alkotmányjogi vitákban rendszeresen előkerül, hogy vajon mire gondoltak az alkotmány szövegezői, amikor egy-egy paragrafust leírtak. Olyan tagjai is lesznek a bővülő bíróságnak, akik valamilyen módon részt vettek az új alkotmány elkészítésében. Elképzelhető, hogy ők, amikor vita zajlik az alkotmány értelmezéséről, azzal érvelnek majd, hogy a többieknél jobban ismerik a törvényalkotó szándékát?

Az "eredeti szándék" értelmezési elvként fölmerült a mi gyakorlatunkban is, és voltak is dokumentumok: a kerekasztal-tárgyalások jegyzőkönyvei, illetve a későbbiekben az alkotmánymódosítások mögött meghúzódó szándékok. Persze nem játszottak olyan jelentős szerepet, mint Amerikában, vagy akár az olasz és német alkotmányozó nemzetgyűlés szereplőinek véleménye, előkészítő anyagai. Abban a vitában nem kívánnék állást foglalni, hogy az új alaptörvény gyorsan vagy lassan készült-e, vagy hogy mennyiben épült rá az előző húsz év előkészítő anyagaira, amik valóban kötetekre rúgnak. Az kétségtelen tény, hogy az alkotmány vitája viszonylag gyorsan zajlott le és a zömmel a kormánytöbbség képviselői által tartott országgyűlési hozzászólásokon kívül nem lesz háttéranyag, amit föl lehetne használni. Azokhoz a változásokhoz, amelyeket különösebb nyilvános vita nem kísért, hanem sokszor egyik napról a másikra változtak a szövegek, ilyen segédeszközünk nem lesz. Az alkotmányjogásznak hiányozni fog, tehát szakmailag sajnálom.

Elképzelhetőnek tartja mondjuk, hogy a testületbe most bekerült Balsai István egy vitában azt mondja bírótársainak: "Higgyék el, ugyan nyilvános forrás nincs rá, de én ott ültem az előkészítő bizottságban, és itt erre és erre gondoltunk"?

Minden további nélkül előfordulhat és érdeklődve is várjuk, ahol tényleg voltak ilyen konkrét élményei. Persze ez csak az egyik értelmezési módszer,vagyis egyáltalán nem következik belőle, hogy aztán az Alkotmánybíróság értelmezése kizárólag erre a forrásra támaszkodjon. De a vitákban elég fontos elemnek tartom az eredeti szándék kutatását.

A közvéleményt, legalábbis az ilyesmi iránt érdeklődő részét meglepte, hogy ön lett a parlament által megválasztott elnök. Volt valamilyen háttérmeghallgatás, kommunikáció, ami az ön megválasztását eredményezte?

Viszonylag gyors volt a változás, tehát nekünk is és a közvéleménynek is nagyon sokáig abban a hitben kellett élnie, hogy a testület fog elnököt választani. Az elnökválasztás módjának megváltoztatása joggal ébreszthetett olyan vélekedéseket, hogy egy olyan sorba illeszkedik, ami az Alkotmánybíróság átpolitizálására, pontosabban egy politikai erőhöz való kötésére irányul. Ezzel a leírással én azonban nem értek egyet. Nem csak az elnökválasztás eredménye miatt, hanem azért sem, mert az, hogy az Alkotmánybíróság tevékenységének hangsúlya áthelyeződik az alkotmányjogi panaszra, azzal az előnnyel jár, hogy depolitizálja az alkotmánybíráskodást. Nem egy elfogadott törvényt támad meg az ellenzék, vagy akár magánszemélyek, hanem késleltetéssel, egyéni perek után fognak az ügyek a bíróság elé kerülni. Az elnökválasztásnak a parlamenthez való helyezése önmagában természetesen járhatott volna ellentétes hatással is, de őszintén szólva nem tudom, hogy miért ne merülhetett volna fel a jelölés során az elnöki pozícióra az, aki huszonegy éve kezdett az Alkotmánybíróságon dolgozni, szakmai kutatásainak egy része is arra irányul, három éve az Alkotmánybíróság elnöke...

Szerintem nincs vita azon, hogy ön jó helyen van-e. Inkább az lehetett a meglepő, hogy sok, a korábbiakhoz képest radikális megoldás után itt ez lett a kimenetele a jelölésnek, illetve a választásnak.

Nem akarok kitérni a kérdés elől: nem tudtam a dologról előre, semmilyen bíztatást, jelzést nem kaptam. Még felkérést sem olyan értelemben, hogy előzetesen megkérdezték volna, vállalom-e vagy sem. Erre nem is volt fórum, háttéralkuról éppen ezért végképp szó nem volt.

Tehát mondhatta volna azt is, hogy köszönöm, de inkább egyszerű alkotmánybíróként képzelem el a jövőmet?

Amikor megtörtént a hivatalos jelölés, amiről különösebben sokat tudni nem lehetett, rendkívül felgyorsultak az események: frakciódöntés, majd jelölő bizottság és meghallgatás. Az, hogy a jelölő bizottságban senki nem próbálta megakadályozni a jelölésemet, illetve a meghallgatást követően a kormánypártokénál szélesebb támogatottságot kaptam, úgy gondolom, önmagában is világossá teszi, hogy itt nem volt hátsó megfontolás vagy pláne valami nálam bekövetkezett, politikai irányba történő fordulat. Meggyőződésem, hogy itt a szakmai tevékenység volt a döntő érv. De hozzáteszem: ez az én spekulációm, ilyesmit senki sem közölt velem közvetlenül.

Elképzelhetőnek, illetve kívánatosnak tartaná egy olyan állapot létrejöttét, amiben az Alkotmánybíróságnak politikai szempontokat egyáltalán nem kell figyelembe vennie? Nem kell azzal törődni, hogy a beadványt ki adta be, ki mit fog mondani rá, kinek a törvénye volt, hanem a szöveg szerint lehet előremenni és a visszhang is ilyen lesz?

Nehezet kérdez. Nyilván az lenne az ideális, ha egy alkotmánybíróság csak a szorosan vett jogi szöveget venné figyelembe és joglogikai művelettel hozná meg a döntéseit. De ilyen helyzet soha nem alakult ki, egyik országban sem. Az alkotmánybíróság egy működő politikai és jogrendszer eleme, nem döntheti romba a politikai rendszert vagy az országot egy ítéletével. Ennél fogva két megoldás képzelhető el. Az egyik az, hogy az alkotmánybírók figyelembe vesznek olyan jogon túli tényezőket is, mint a szociológiai vagy gazdasági következmények. Vagyis követik azt az elvet, hogy az alapvető cél a demokratikus jogállam működőképességének megőrzése, illetve azt, hogy a különböző alkotmányos szervek között van együttműködési kötelezettség, még akkor is, ha az egyiknek az a feladata, hogy megsemmisítse, amit a másik helytelen módon alkotott meg. A másik megoldás az, hogy az alkotmánybíróság nem veszi figyelembe ezeket a szempontokat - ilyenkor viszont a politika azzal reagálhat, hogy felülírja az alkotmánybíróság döntését. Szándékosan külföldi példát hozok: Franciaországban az Alkotmányjogi Tanács egy ügyben utólag megsemmisítette a felvételi versenyvizsgák eredményét és gyakorlatilag annullálta évekre visszamenőleg a fölvetteket. Erre nem az volt a válasz, hogy több ezer vagy tízezer orvostanhallgatót elzavartak, hanem olyan jogalkotással válaszoltak, ami visszamenőleg legitimálta az egyébként szabálytalan felvételiket. A kérdés az, hogy melyik megoldás jelent kisebb presztízsveszteséget az alkotmánybíráskodásnak.

Tehát azt mondja, hogy éppen azért kell adott esetben a jogon kívülre is tekinteni, mert ezzel lehet megőrizni az Alkotmánybíróság jelentőségét és tekintélyét.

Így van. Az pedig csak esetenként dönthető el, hogy mikor és milyen szempontokat kell figyelembe venni.

Önt az évek alatt sok bírálattal nem találták meg, amivel igen, az a jelenlegi kormány idejéből való, a magánnyugdíj-pénztári vagyonra vonatkozó törvény és a médiatörvény ellen érkezett panaszok elbírálásának késlekedésére vonatkozó kritika. A konkrét dolog is érdekes, de az is, hogy egyáltalán min múlik, hogyan dől el, hogy egy-egy beadvány mikor kerül napirendre, mennyi idő telik el a döntésig.

Az elmúlt két évtizedben - bizonyos sürgősséggel tárgyalandó ügyeket leszámítva - általában nem lehetett szabályt mondani arra, hogy miért van olyan, akár fontos ügy is, ami már évek óta itt van, és mi az, ami heteken belül eldöntésre kerül. Mindkettőre volt példa az elnökségem alatt, utalok például a polgári törvénykönyv életbe lépésről szóló döntésre, amely úgy született meg, hogy megelőzze a tervezett hatálybalépést. Az elnök joga a szignálás, amire gyorsan sor is kerül. Utána azonban abba, hogy az adott bíró mikor készíti el a tervezetet, nincsen beleszólása - ezen talán lehetne változtatni. A magánnyugdíjpénztár-ügyben voltak már tárgyalásaink, volt előkészítő anyag, amit megvitattunk, volt meghallgatás is, ami viszonylag ritkán fordul elő. Nem árulok el titkot, van tervezet, elkezdjük tárgyalni a jövő héten.

Mi a helyzet a médiatörvénnyel?

Megmondom őszintén, rendkívül sok időt igényel. Az előkészítő munkához időre van szükség azzal együtt is, hogy várhatóan nem egyszerre tárgyaljuk majd a száznál több oldalra vonatkozó, több tucat indítványra a válaszokat, hanem részenként. Nem védekezésképp mondom, de az 1996-os médiatörvénnyel, ami legalább ekkora politikai vitákat váltott ki a maga idején, ha nem nagyobbakat, évekig nem foglalkozott az Alkotmánybíróság. Nekünk nincs olyan szándékunk, hogy ne kerüljön még idén terítékre.
1990-től, főtanácsosként, majd főtitkárként dolgozott az Alkotmánybíróságon Paczolay Péter, aki - miután a Köztársasági Elnöki Hivatalt is vezette - 2006 óta alkotmánybíró, 2008 óta pedig az Alkotmánybíróság elnöke. 2009-ben az Európa Tanács mellett működő alkotmányjogi szakértői testület, a Velencei Bizottság alelnöke lett. Annak idején a parlamenti pártok mindegyike egyetértett bíróvá választásával. 2011. július 4-én az új rendszerben - immár nem a bírák maguk, hanem az országgyűlés választja az elnököt - ismét ő kapta a megbizatást.
Origo, Nádori Péter|2011. 07. 08

"Az Ab legnagyobb szégyene"

... Az Ab lassúságát a nyugdíjügyben számtalan alkalommal bírálták a magánpénztárak, az ellenzéki pártok és alkotmányjogászok, de érthetetlennek nevezte a halogatást az [origo]-nak adott augusztusi interjúban Sólyom László korábbi köztársasági elnök is. Sólyom a döntés halogatásáról egy, az amerikai new deal időszakában született amerikai mondást idézett: amikor a legfelsőbb bíróság sorra alkotmányellenesnek nyilvánította a Roosevelt amerikai elnök gazdasági csomagjának több pontját, Roosevelt olyan törvényjavaslatot terjesztett a kongresszus elé, amely lehetővé tette volna, hogy a meglévő kilenc mellé új bírákat nevezzen ki, és ezzel a new dealt támogatók kerültek volna többségbe a testületben. Erre végül is nem volt szükség, mert a régi bírák egyike átállt. A testületet akkori formájában megmentő lépés később úgy híresült el, hogy "the switch in time that saved nine", vagyis "az időben történt váltás, amely megkímélte a kilencet". A magyar Ab-t megkímélő "switch" a mondást a hazai viszonyokra ültetve a döntés elmulasztása volt. Sólyom László ugyanakkor azt is hozzátette: ő nem hisz semmiféle összeesküvés-elméletben. ... http://www.origo.hu/itthon/20111215-az-alkotmanybirosag-dontese-a-magannyugdijpenztari-vagyonrol.html

retro: Orbán nem nyúlhat Simor pénzéhez

2010. július 13. Váratlanul gyorsan megszületett, de tartalmában semmilyen meglepetést nem hozott az Európai Központi Bank elvileg kötelező erejű véleménye az MNB-törvény módosításáról: mandátumuk lejártáig a hivatalban levő jegybanki vezetők bére nem csökkenthető - mondta ki sokadszorra, ezúttal a magyar megkeresésre az EKB. Így a Simor András jegybankelnök, illetve közvetve a jegybanki alelnökök és monetáris tanácsi tagok fizetésének csökkentésére vonatkozó törvényjavaslatot nem fogadhatja el a parlament, igaz, ahogy a frankfurti levélből kiderül, az egyeztetés előtt beterjeszteni sem kellett volna. Ha mégis megteszik, az EKB bírósághoz fordulhat. A módosítás csak a jövőre vonatkozhat, a törvényjavaslatnak kifejezetten tartalmaznia kell az erre irányuló rendelkezést, a hivatalban levő elnök és az MNB döntéshozó testületeinek tagjainak fizetését nem lehet csökkenteni - áll a frankfurti bank a magyar kormány megkeresésére készült véleményében. Az anyagot hétfőn tette ki honlapjára az Európai Központi Bank (magyarul itt olvasható [1], pdf formátumban). Bírósághoz mehet az EKB Ha a központi bank úgy ítéli meg, hogy az uniós jogot sértő megoldást tervez egy tagország (Magyarország az eurózónának nem, de az EU-nak és a központi bankok rendszerének tagja), figyelmeztet, felszólít. Ha pedig ezeknek nincs hatása, az Európai Bizottsághoz fordulhat, és a brüsszeli testületen keresztül az Európai Bíróság előtt támadhatja meg a jogszabályt.Az EKB-elnök Jean-Claude Trichet aláírásával kiadott vélemény - ahogy az ötoldalas anyag maga is utal rá - csak megerősítése az EKB hasonló ügyekben már többször megfogalmazott álláspontját. Eszerint a jegybanki függetlenségnek része a nemzeti bankok vezetőinek személyi függetlensége, amit egyebek közt éppen az véd, hogy nem lehet módosítani a kinevezésükkor érvényes feltételeken. A vélemény tovább megy ennél, kimondta azt is: a magyar hatóságok kötelesek biztosítani azt, hogy az MNB munkavállalóinak javadalmazására vonatkozó jogszabályok bármely módosításáról "az MNB-vel együttműködésben szülessen döntés, kellően figyelembe véve az MNB véleményét". Egyszerűsítve: a kormány maximum olyan törvényjavaslatot készíthet elő, ami a Simor Andrást 2013-ban követő új jegybankelnök fizetésére vonatkozik, de azt is csak az MNB-vel együttműködve. De nemcsak a jegybankelnök fizetését nem korlátozhatja a kormány, kizárólag az ő egyetértésével szólhatnak bele a jegybanki fizetésekbe is. A vélemény leszögezi: “amint azt az EKB 2008. és 2010. évi konvergenciajelentései megismételték és több EKB-vélemény is hangsúlyozta, a jegybank pénzügyi függetlenségének egyik vonatkozását alkotó, munkavállalókkal kapcsolatos kérdésekben fennálló autonómiát érintő kérdésekben a tagállamok nem csorbíthatják a jegybank feladatai független ellátásához szükséges, képesített munkavállalók alkalmazására és megtartására irányuló képességét.” Nem tetszett a kormány kapkodása "Az EKB nagyra értékelné, ha a Nemzetgazdasági Minisztérium a jövőben kellő módon tenne eleget az EKB-val való konzultációs kötelezettségének" - a vélemény ezen mondata már a kormány és az EKB közötti kötelező együttműködés gyakorlatára vonatkozik. Az EKB kritikusan megjegyzi: július 1-én kapta meg véleményezésre az MNB-törvény módosításáról szóló, jelenleg a parlament előtt levő törvénytervezetet. Leszögezik: még különlegesen sürgös esetekben is legalább egy hónapot kellene biztosítani az EKB véleményének kikérésére - ám a magyar törvénymódosítást nem is tartják ebbe a kategóriába tartozónak. Ráadásul információik szerint a kormány július 19-ig szeretné elfogadtatni a parlamenttel a törvénymódosítást. Az EKB leszögezi: a jogszabálytervezetről olyan időpotban kell konzultálni, ami lehetővé teszi a frankfurti vélemény figyelembe vételét, jelen esetben a javaslat törvényhozásbeli tárgyalását fel kellett volna függeszteni. Az előző Orbán-kormány döntött Simor mostani pénzéről Simor fizetésének csökkentése június 8-án, Orbán Viktor 29 pontos csomagjának [2] ismertetésekor került elő: ekkor jelentették be, hogy nemcsak a kormány közvetlen irányítása alá tartozó intézmények és cégek vonatkozásában vezetnek be kétmillió forintos bérplafont, hanem - mint a miniszterelnök külön is kiemelte - az MNB-nél is. A fizetéscsökkentés Simor esetében negyedelést jelentett volna, jelenleg havi több mint 8 millió forint bruttót kap. Érdekesség: az összeg, amit most az Orbán-kormány csökkenteni akar, az előző Orbán-kormánynak köszönhetően annyi, amennyi. A jegybanktörvényt még Járai Zsigmond nyújtotta be - nem sokkal jegybankelnökké választása előtt a parlamentnek. Ez rögzítette, hogy az akkori alapfizetést minden évben a konvergenciaprogramban szereplő várható inflációval kell növelni - azaz Simor ma éppen az inflációnak megfelelő mértékben keres többet, mint 2000 és 2006 között Járai Zsigmond, úgyis mondhatnánk, egyszerűen csak megőrizte keresete értékét. A fizetéscsökkentéshez a kormány több nyilatkozat [3] szerint annak ellenére ragaszkodott [4], hogy hamar kiderült: a törvénymódosításnak nincs reális esélye [5], hiszen az EKB több korábbi esetben vétót emelt hasonló tartalmú javaslatok ellen. Legutóbb a múlt hét végén a román jegybanki dolgozók fizetésének csökkentését utasította el az EKB [6]. A fizetéskérdés így egyértelműen olyan látszatot kapott, hogy az valójában csak egy eleme a kormány és a jegybank között már a választások estéjén kiújult háborúnak [7]. Az offshore-lovagként emlegetett Simor András mára a gazdaságirányítás egyetlen olyan szereplője maradt, [8] akit nem a jelenlegi kormány ültetett székébe, noha lecserélése teljesen egyértelmű szándéka volt a kabinetnek. -dg-

Vérfagyasztó az MNB-PSZÁF összevonás

Farkas István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) Felügyeleti Tanácsának volt elnöke szerint "vérfagyasztó", hogy egy "tízperces bizottsági vita" alapján, néhány nap alatt dőlhetnek el olyan súlyos kérdések, mint a jegybank és a felügyelet összevonása. A pénzügyi szakember előrebocsátva, hogy nem ismeri az előterjesztés indoklását, leszögezte: a világban sokféle megoldás van, előfordul, hogy a bankfelügyelet a jegybankokhoz tartozik. Viszont arra már nemigen akad példa, hogy olyan integrált típusú felügyelet, mint a magyar - ahol a bankokon kívül a tőkepiacok és a biztosítók is a felügyelethez tartoznak -, egy intézménybe szerveznének a jegybanki hatáskört gyakorló intézménnyel. Különösen igaz ez azokban az országokban, ahol a jegybankok aktív monetáris politikát folytatnak, köztük nyílt piaci műveleteket is. Ez utóbbi helyzetben ugyanis a szervezetnek saját magát kellene felügyelnie - mutatott rá. Emlékeztetett arra, hogy néhány éve már vizsgálták ezt a lehetőséget Magyarországon. Akkor egyebek között éppen ezen érvek alapján vetették el a szervezetek összevonását. A döntéshozók úgy ítélték meg, hogy egy ilyen intézkedés kevés hozadékkal járna, viszont annál több nehezen kezelhető problémát okozna. Természetesen az összevonás nem okozna fennakadást, ha a szervezetek az összevont új intézményben megőriznék önállóságukat, de akkor meg mi értelme lenne az összevonásnak - tette fel a kérdést Farkas István. A parlament alkotmányügyi bizottsága szerdán döntött egy módosító javaslat benyújtásáról az új alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti jogszabályhoz, amely szerint összevonnák a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) feladat- és hatásköreit, ellátásukra pedig egy új szervezet jönne létre. http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/verfagyaszto_az_mnb-pszaf_osszevonas.504987.html

Megint politizált az élcelődő botrányhős bíró

Cserni János, a fővárosi bíróság tanácsvezetője: lényegesen silányabb az új alkotmány, mint az előző A kormányt, az Alkotmánybíróságot és az új bírósági törvényt bírálta éles szavakkal az ATV-ben Cserni János. A pártatlanságát az etikai elmarasztalások ellenére újfent feladó bíró – Juszt Lászlóval teljes egyetértésben – silánynak és siralmasnak nevezte a kormány hozzáállását a jogállamhoz. A balliberális műsorvezető, Juszt László azzal indította a szombati Magánbeszélgetést az ATV-ben, hogy „Vannak olyan másodfokon ítélkező bírói tanácsok, ahol előre megjósolható, hogy milyen döntés születik”, majd úgy folytatta: „Amikor velem már nem tudtak mit kezdeni, kreáltak egy vadászati történetet, amiben egy bírónő, akinek a szobájában Nagy-Magyarország-térkép lóg, kerek perec kimondta, hogy most Cserni bíróra ne számítson.” Minderre Cserni János, aki ma a Fővárosi Bíróság tanácsvezetője, és olyan fontos büntetőperekben ítélkezik, mint például Geréb Ágnes ügye, megjegyezte: „Ez azt jelenti, hogy nem működik a rendszer tökéletesen.” Ezután Juszt azzal fűzte tovább a szót, hogy „Ennek nagyon rossz következményei lehetnek, ugye ebben egyetértünk?”. Mire Cserni azt felelte: „Teljesen.” A bíró ezek után egyetértett a műsorvezetővel abban is, hogy meghurcolták, amikor egy rágalmazási perben letöltendő börtönre ítélte Bencsik Andrást, a Demokrata főszerkesztőjét. Később Juszt a kormányra terelte a szót, de Cserni nem fogyott ki a kritikából. A kérdésre, hogy egy tízes skálán hányast adna az ország mai alkotmányosságának, a bíró kettest osztott, majd hozzátette: „lényegesen siralmasabb a helyzet”, mint az elmúlt években, az új alkotmány pedig „lényegesen silányabb”, mint az előző volt. Az új bírósági törvény fő vonalait támogató Magyar Bírói Egyesület Cserni szerint „borzalmas válaszokat ad” ezekre a kérdésekre, ugyanakkor olyan esetre nem emlékszik, hogy az elmúlt húsz évben „a baloldal javára döntött volna egy bíró”. A beszélgetésből kiderült, Cserni János szerint tisztogatásra készül a kormány a bíróságokon, hiszen 250 új bírót akar hirtelen munkába állítani, és „mindenki el tudja képzelni”, ők milyen döntéseket hoznak majd. Csernit egyébként azután vették le a médiaügyekről, hogy indulatosan bírálta a Legfelsőbb Bíróságot, amiért az pénzbírságra enyhítette Bencsik András börtönbüntetését. Később Cserni figyelmeztetésben, illetve fegyelmiben részesült, amiért egy petícióban kiállt Gyurcsány Ferenc mellett, és elítélte Sólyom Lászlót, majd a szélsőbaloldali Galamus internetes újságban Révész Máriusz nevén és összeverésén élcelődött, hiszen a törvények értelmében a bíró nem politizálhat. Huth Gergely

"Magyarország többé nem nyugati típusú demokrácia"

Hazánk belpolitikai helyzete és Orbán Viktor brüsszeli szereplése volt terítéken a külföldi sajtóban. A The New York Times online kiadásában hétfőn megjelentetett írásában Charles Gati a magyar belpolitikával, a BBC online kiadása Orbán Viktor brüsszeli szereplésével foglalkozott. A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című német konzervatív napilap elemzést közölt kedden Magyarország szomszédsági kapcsolatairól, a Die Zeit című hetilap a magyar belpolitikai helyzetről írt online kiadásában. Sosemvolt aranykor A brüsszeli EU-csúcson tanúsított magyar magatartás apropóján fejtette ki a magyar politikával kapcsolatos véleményét Charles Gati. A Johns Hopkins Egyetem professzora szerint Magyarország ellenségekkel körülvett szigetnek képzeli magát. Az EU- és NATO-tagállam Magyarország miniszterelnöke "folyamatosan arról biztosítja a hazai közönséget, hogy a Nyugat végzetes hanyatlásban van". A professzor bírálta az új alaptörvényt, amely álláspontja szerint "a magyar történelem egy sosemvolt aranykorát rajzolja fel, és a régi Magyar Királyság által vallott értékeket visszhangozza." Gati a Magyarország visszacsúszása című publicisztikájában ennél "veszélyesebbnek" nevezete azt, hogy a "parlament megnyirbálta az alkotmánybíróság hatalmát. "A fékek és ellensúlyok nélkül maradt új alaptörvénnyel Magyarország többé nem nyugati típusú demokrácia" - írta Gati. Gati úgy látja, hogy noha a magyar ellenzék megosztott, Orbán Viktor támogatottsága is csökken. Gati úgy értékelte, hogy a Heti Válasz december 10-én először közölt "erőteljes vezércikket" a kormányfő brüsszeli teljesítményét firtatva, amelyet megítélése szerint a miniszterelnök "mérsékeltebb" és "csalódott" kollégái ösztönözhettek. Hűvösödő viszony Reinhard Olt, az FAZ Magyarországról rendszeresen tudósító munkatársa budapesti keltezésű, Túl a határokon című írásában kifejti: a magyar-szlovák kapcsolatok a még hivatalban lévő Radicová-kormány idején javultak, de "számos vitatott pont maradt, amelyek terhelik a két uniós tagország viszonyát." Ilyen az állampolgárságot szabályozó magyarországi törvény, illetve Esterházy János esete. Az arisztokrata rehabilitációját Szlovákia megtagadja, amit "Budapesten a szomszédsági kapcsolat jellemző tünetének tartanak" - írta Reinhard Olt. A magyar-román viszony az Orbán-kormány hivatalba lépésével "nem várt módon feszültségmentesen alakult, és az együttműködés egy korábban ismeretlen szelleme jellemezte", de e viszony is "kezd felhősödni. Ennek oka: a román kisebbségi politika." Ugyanakkor a problémák ellenére "románok és magyarok mégis egy véleményen vannak, amikor a kárpát-ukrajnai kisebbségeikről van szó" - írta Reinhard Olt. A magyar-szerb szomszédsági kapcsolatokról szólva a szerző megjegyzi: a kapcsolat Boris Tadic elnöksége alatt javulni, majd ismét romlani kezdett, ennek oka pedig a szerb jóvátételi törvény. "Ezzel szemben Budapest és Zágráb kapcsolatában alig játszik szerepet a kisebbségi kérdés" - írta az FAZ munkatársa, hozzátéve, hogy Szlovéniában pedig az alkotmány biztosítja a 8 ezer magyar törvényhozási képviseletét. "Ausztria miatt viszont bosszankodnak Budapesten", mert a magyarokat igen kevéssé vonták be az ausztriai népcsoportokról szóló törvény előkészítésébe - írta Reinhard Olt. Próbatétel A Die Zeit című német hetilap online kiadásában Demokratikus-e még Magyarország? címmel jelent meg írás. Jan-Werner Müller, a hetilap nyomtatott kiadásából átvett írás szerzője az euróövezeti válság kezelésére utalva megjegyzi: "ha Görögország Európa próbatétele a szolidaritásban, akkor Magyarország a demokráciában próbatétel Európa számára, de nem tűnik úgy, mintha ezt bárki is igazán látni akarná." Az alkotmányozásról és a kétharmados törvényekkel kapcsolatban Müller azt írja: "Magyarországon most alkotmányosítják mindazt, ami máshol Európában a teljesen normális, nyilvános politikai vita tárgya. A formálódó választójogi törvénnyel kapcsolatban a szerző úgy véli: a jogszabály "nyilvánvalóan egy kétpárti rendszer kialakítását" szolgálja. A rendszernek "játékban kell tartania a korrupciós botrányokban hiteltelenné vált szocialistákat, és meg kell akadályoznia új pártok kialakulását." A szerző szerint "erjedés indult meg a magyar civil társadalomban", ugyanakkor kérdéses, hogy "van-e alternatívája Orbánnak". Orbánra hallgat a Ház A múlt heti EU-csúccsal kapcsolatos magyarországi álláspontról írt értékelést a BBC budapesti tudósítója. Nick Thorpe szerint "rövid ideig úgy tűnt", hogy Magyarország csatlakozik az egyezménytervezetre határozott nemet mondó Nagy-Britanniához, ám a későbbi tisztázó nyilatkozatok nyomán már nincs érzékelhető különbség a magyar, valamint a svéd és a cseh álláspont között. Orbán Viktor miniszterelnök a magyar parlamentre bízza a döntést, ám Thorpe szerint "Magyarország esetében bizonyos, hogy a parlament azt teszi, amit (Orbán Viktor) mond neki". A BBC tudósítója szerint egyes kommentátorok úgy gondolják, hogy ha a magyar parlament elveti az EU-egyezményt, akkor egyben búcsút inthet az IMF-segítségnek is. Mások azonban nem osztják ezt a véleményt: a kormány védelmezői szerint jóllehet a Fidesz retorikája IMF-ellenes, sőt néha EU-ellenes, ám politikája nem az. Bod Péter Ákos, az MNB volt elnöke azt mondta a BBC tudósítójának, hogy "a magyar álláspont tartalmilag azonos mindenki máséval". Bod Péter Ákos véleménye szerint a kormány azt fogja javasolni a parlamentnek, hogy jövő márciusig hagyja jóvá az EU-megállapodást. Forrás: MTI/Hir24

Handó: nem szégyelltem az Orbán-családhoz fűződő kapcsolatomat

Nem fogja zavarni a munkában Handó Tündét, hogy jó kapcsolatot ápol az Orbán-családdal - ezt maga az Országos Bírósági Hivatal új vezetője nyilatkozta. Handó Tünde és Darák Péter, a Kúria elnöke is gyorsabb ügymenetet és érthetőbb ítélkezést ígért. „Soha nem volt titok, hogy milyen baráti és családi kapcsolataim vannak, nem szégyelltem, nem tagadtam” – mondta Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal élére kedden megválasztott elnök arra a kérdésre, hogy nem fogja-e zavarni munkájában, hogy Szájer József felesége és az Orbán-család jó barátja. Mint mondta, ezt a kérdést húsz évvel ezelőtt feltette magának, amikor bíró lett, majd akkor is, amikor a Fővárosi Munkaügyi Bíróság elnöke lett. Azt a választ adta magának, hogy képes pártatlanul és függetlenül ellátni feladatkörét. Handó Tünde ugyanis a mai napig közeli barátja a kormányfő családjának; Lévai Anikóval az elmúlt évtizedekben számos közös, nyilvános programon vett részt, többek között színházba is együtt járnak. A szoros családi kötelékre utal az is, hogy az Orbán- és a Szájer-házaspár gyermekei, Szájer Fanni és Orbán Ráhel együtt vettek részt az idei VOLT Fesztiválon az Európa Kemping szekciójának szervezőiként. Felgyorsítaná az ítélkezést A megválasztását követő sajtótájékoztatón Handó azt mondta, üdvözli a modellváltást, azaz hogy az igazgatási és a szakmai feladatokat és jogköröket kettéválasztotta az Országgyűlés, mert szerinte ez a két feladat másfajta készségeket követel meg. Fő feladatának azt tartja, hogy a lehető legteljesebb kiszolgálást biztosítsa a bírák és az ügyfelek részére egyaránt. Egyenlő munkafeltételeket kíván teremteni minden egyes bíróságnak, bírának, és elfogadhatatlannak nevezte, hogy egyes régiókban hat hónapot vagy egy évet kell várni egy per elindítására. Mint mondta, a bírói álláshelyek elosztását feltétlenül az ügyteherhez kell igazítani, mert fel kell gyorsítani az ítélkezést. Azt mondta, az informatikai rendszert is fejleszteni akarja, és szeretné, ha követhető és látható lenne a közvélemény számára is, hogy az egyes ügytípusok milyen hamar végződnek. A hivatal működéséről és kontrolljáról kifejtette, az Országos Bírói Tanács ellenőrizheti majd az ő munkáját, és az is fontos fejlemény, hogy ezentúl a köztársasági elnök akár a vezető jogfosztását is kezdeményezheti. Darák törekszik a közérthető ítéletekre Darák Péter, a Kúria megválasztott elnöke arra a kérdésre, mit szól ahhoz, hogy a szavazásnál az MSZP nem volt a teremben, és az ellenzéki pártok valószínűleg ellene szavaztak, azt mondta, nagyon örült volna annak, ha teljes felhatalmazást kapott volna az Országgyűléstől, és az ellenzéki pártok is támogatták volna a célkitűzéseit. Darák programját ismertetve azt mondta, nem tartja helyes útnak, ha a bíróknak utólag kell magyarázniuk az ítéleteket, mert ha egy ítélet nem érthető, akkor magával az ítélettel van baj. Ennek ellenére Darák szerint fontos a visszajelzés, éppen ezért fontosnak tartja, hogy az ítéletek sajtóban megjelenő kritikáit a bírók figyelembe vegyék és feldolgozzák. Arra a kérdésre, hogy a napokban is előfordult, hogy egy bíró politikai megnyilatkozást tett, azt mondta, ezt nem tartja helyesnek egy bíró nem avatkozhat politikai ügyekbe. Azt mondta, a modellváltás lehetővé teszi, hogy elegendő energia jusson ezen túl a Kúrián a szakmai ítélkezésre. Darák szerint egységessé, nyitottabbá és gyorsabbá kell tenni a bírói munkát, hogy az állampolgárok is elégedettek legyenek a bíróságokkal. Fontosnak nevezte a bírói szemléletmód folyamatos megújítását, példaként említette, hogy a Kúrián zajló szakmai munkába az ítélkezés elemzésébe külső szakembereket és alsó fokú bírókat is bevonjanak, és kilátásba helyezte egy olyan tanácsadói rendszer kialakítását, ami az Alkotmánybíróságon is létezik. Kiemelt ügy szerinte a bírói pálya megnyitása, a bírói korosztályok közelítése, a fiatalos lendület megteremtése. hvg.hu

Se fizetésemelés, se nyugdíjkiigazítás (Döntött az alkotmánybíróság)

Nem ütközik az alaptörvénybe a bérek és a nyugdíjak befagyasztásáról szóló jogszabály – döntötte el tegnap az alkotmánybíróság. Ez azt jelenti, hogy immár semmilyen jogi akadálya nincs a juttatások szinten tartásának annak ellenére, hogy a nyugdíjtörvény például a jövedelmek kiigazításáról rendelkezik. A taláros testülethez az ellenzék nyújtott be óvást a jövő évi fizetéseket és a nyugdíjpont értékét rögzítő törvény ellen. Az alkotmánybíróság döntése végleges és kötelez, azt közlik az államelnöki hivatallal, így már csak az államfőnek kell kihirdetnie a jövedelmek befagyasztásának jogi alapját megteremtő törvényt. A kormány sürgősségi rendeletét jóváhagyó dokumentum előírja, hogy az egységes bérezési törvényben szereplő fizetési rács esetében a referenciaérték változatlanul 600 lej marad, a nyugdíjpont értéke kiigazításának időpontját pedig 2012. január elsejéről 2013. január elsejére halasztják. A nyugdíjtörvény előírásai szerint 2012. január elsejétől az infláció és az átlagbér-növekedés ötven százalékának megfelelő arányban növelték volna az idősek járandóságait. Az ellenzéki pártok jelezték, arra kérik Traian Bă­sescut, ne hirdesse ki a jogszabályt, az államfő azonban már korábban leszögezte: mindegy, miként dönt az alkotmánybíróság, úgysincs pénz a juttatások emelésére. http://www.3szek.ro/load/cikk/44755

Vérszegény igazságtétel

Az igazságtétel első vitájára Magyarországon már 1990. január 12-én sor került. A résztvevők jóízűen nevetgéltek, hiszen a BM III.-as Politikai Főcsoportfőnökségének utolsó napi jelentése ezen a napon született, s február 14-én a főcsoportfőnökség is megszűnt. A felelősségre vonásról szóló 1992-es Balsai-jelentés azonban elsikkadt, a „lex Zétényi” pedig az alkotmánybírák kezei közt vált semmivé. Van a dolgoknak egy fura rendje nálunk – tényfeltáró bizottság ide vagy oda, az Antall-kormány idején dokumentumfilmek a magyar félmúltról (ÁVH, katpol, pufajkások) –, az állambiztonsági szervek iratait feltáró és kutathatóvá tevő Történeti Hivatal (ma: Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) csak 1997-ben lépett a nyilvánosság elé. Bár kiszivárgott, hogy a szocialisták 1989 során az Ellenzéki Kerekasztal minden lépéséről tudtak, s hogy az új, polgári rendszer „állambiztonsági” alapjainak lerakását, az NBH megszervezését a Németh-kormány három megbízható belső emberre, ifj. Apró Antalra, Dankó Lászlóra és Horváth Zoltánra bízta, az átmenet legfontosabb dokumentumairól az új politikai osztály a választások után is hallgatott. A nemzetbiztonsági szolgálatok a rendszerváltás előtti iratok minősítési jogát fenntartva, azok egy részét maguknál tartották, joggal, hiszen a megfigyelők és megfigyeltek közül 1989-ben sokan még fiatalok voltak, s az élet előttük állt. Kiszely Gábor Állambiztonság (1956–1990) című könyvében például lehozta a III.-as Főcsoportfőnökség leghírhedtebb csoportfőnökségének, a III/III.-asnak az utolsó szervezeti felépítését s akkori munkatársainak teljes listáját. Könyve siker lett, következmények nélkül. Az utolsó évek pártállami bűnözésének tetteseire egy ügyész se kérdezett rá, pedig még akkor is voltak politikai foglyok s börtönbe kerülhettek a katonai szolgálatot megtagadó fiatalok, nem is beszélve a tüntetések szétveréséről s a hivatali megfélemlítésről. (Ködösítés az államháztartás csődje, Csernobil, Tengiz, Nagymaros, a romániai helyzet, a Szolidaritás és a Charta ügyében.) Arra, hogy miért élünk olyan rendszerben, mint a mai, éppen ezért nem könnyű válaszolni. Két alapvető dologra nem derülhetett fény: az egyik a korabeli sajtó és az új titkosszolgálatok viszonya, a másik a nemzeti vagyon eladását előkészítő spontán privatizáció. A Németh-kormány taktikája ügyes volt: inkább ne csináljon semmit az ellenzék, amit kap, a kormányra kerülés viszont igazi ajándék lesz. Az MDF 1990-ben nagytakarítást ígért: a biztosíték bírta, de olyan zörejjel, hogy azt a hívek füllel már nem bírták. A politizáló tömegek jobbítást váró vágya kiábrándulásba fordult át, ami meglehetősen pusztító megrázkódtatás volt a jogállamiságban hinni akaró, a szocializmus lelki nyűgeitől szabadulni akaró állampolgárok számára. Csak ma, több mint húsz év után – amikor már aligha lesz tömeglélektani sikere – kerültünk abba a helyzetbe, hogy végre pontot tegyünk az egykori ígéretekre. Vérszegény igazságtétel ez, majdhogynem szükséges rossz: a pártállami múlt elítélése az elévülés határán mozog. Az egyszeri kis párttagot nem lehet felelősségre vonni, a párttitkárok pedig megkegyelmeztek maguknak. Baráti beszélgetések során rendszeresen felmerül a cseh példa. Ők, mint annyi más dologban, az igazságtételben is alaposan megelőztek minket. A brünni alkotmánybíróság 1993-ban a korabeli közvélemény értékítéletének megfelelően kimondta, hogy a cseh alkotmány nem az értéksemlegességen alapul, s a jogot a demokratikus társadalom, nem pedig a volt elit érdekeinek rendeli alá. „Csak a párt döntését hajtottam végre” – védekezett Kopriva, a csehszlovák állambiztonsági minisztérium egykori főnöke még a hatvanas-hetvenes évek vizsgálatai során: ő és társai gondolkodása semmiben nem különbözött a hasonló bűnökért felelősségre vont német tisztekétől és a náci tisztségviselőkétől – jegyezték meg az alkotmánybírák, elutasítva a parlament 41 fős képviselőcsoportjának javaslatát, hogy hatályon kívül helyezzék a kommunista rezsim jogellenességéről szóló törvényt. A törvény ugyanis kimondja, hogy a Csehszlovák Kommunista Párt bűnöző szervezet volt, s az uralma idején elkövetett bűntettekért teljes mértékben azok a felelősök, akik a rezsimet vezető funkcionáriusként, szervezőként, esetleg bujtogatóként (írástudók!) politikai vagy ideológiai mezben képviselték és kiszolgálták. Csehországban nem volt, nem lehetett 12 évre uralomra kerülő szocialista utódpárt, s mindenki szabadon megtekinthette a róla készült állambiztonsági jelentéseket. (Az egykori dossziék könnyen megismerhetők a kutatók számára, számtalan közülük felkerült az internetre is. A besúgók névsorát egyébként már a ’89-es bukás után közölni kezdte a Ruda Kráva, a Vörös Tehén című szatirikus lap, amelyet a Vencel téren úgy kapkodtak, mint a cukrot.) S ami még fontosabb a múlt elítélésénél, a csehek tisztességesebben privatizáltak, és jobban élnek, mint mi. Húsz éve húzódó igazságtevésünk igazi sorscsapás. Egy magára adó ország már rég belehalt volna. Tamáska Péter

Rekordösszegű óvadék ellenében kerül szabadlábra Ivo Sanader

Hat hónap vizsgálati fogság után kerül szabadlábra a korrupcióval vádolt volt horvát miniszterelnök, ezért azonban horvátországi rekordnak számító összeget, 1,65 millió eurót kell letennie óvadékként. Horvátország történetének legnagyobb, 1,65 millió eurónak megfelelő óvadékáért kerül szabadlábra Ivo Sanader volt miniszterelnök a zágrábi megyei bíróság döntése értelmében. Azt, hogy Sanadert - csaknem hat hónapi vizsgálati fogság után - óvadék ellenében szabadon kell bocsátani, még kedden eldöntötte a horvát alkotmánybíróság, amely december 12-ig adott haladékot a határozat végrehajtására. A politikusnak le kell adnia útlevelét, és nem hagyhatja el a lakóhelyét. Sanader ellen háborús nyerészkedés miatt folyik per, valamint azért, mert állítólag csaknem félmillió kuna kenőpénzt kapott az osztrák Hypo Banktól, hogy segítsen egy horvátországi kölcsönszerződés megkötésében. A volt kormányfőt ezen kívül azzal gyanúsítják, hogy 10 millió eurót kapott Hernádi Zsolttól, a Mol elnök-vezérigazgatójától, és ezért lehetővé tette, hogy a Mol irányítói jogot szerezzen az INA horvát állami olajipari cég fölött. Vizsgálat folyik ellene azzal a gyanúval is, hogy a Fimi reklámügynökségen keresztül állami vállalatoktól és minisztériumoktól pénzt juttatott a Horvát Demokratikus Közösség pártkasszájába. Sanader tagadja a vádakat. MTI

Alkotmányellenes a román levéltári törvény

Alaptörvénybe ütközőnek nyilvánította a román alkotmánybíróság a bukaresti parlament által elfogadott levéltári törvényt, amely lehetővé tette volna az egyházi levéltári anyagok visszaszolgáltatását. A román képviselőház november elején fogadta el az új levéltári törvényt, amelynek az 1996-os jogszabály helyett kellett volna hatályba lépnie. Az új törvény egyebek között lehetővé tette volna az egyházi levéltári anyagok visszaszolgáltatását. Az erre vonatkozó módosító indítványt a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) három parlamenti képviselője nyújtotta be. A javaslatuk számos vitát váltott ki, de végül bekerült a jogszabályba, hogy az egyházaknak visszaadható a kommunizmus idején tőlük elkobzott levéltári anyag. A jogszabály szerint a visszaszolgáltatandó iratokról mikrofilmes másolatot készített volna a levéltár, amely a tulajdonában marad. A törvénynek ez az előírása főként az erdélyi magyar történelmi egyházakat érintette volna, amelyek már tizenöt éve kérik az elkobzott levéltári anyagaik visszaszolgáltatását. Az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) fordult az alkotmánybírósághoz, s egyebek között a visszaszolgáltatás miatt is kérte a törvény alkotmányellenesnek nyilvánítását. A taláros testület végül formai hibát talált. A grémium egyhangúlag úgy határozott, hogy a jogszabály elfogadása révén sérült a parlament kétházas törvényhozási jogalkotási elve, mivel a jogszabály jelentős változáson esett át a képviselőházban, amiről a szenátusnak nem volt alkalma véleményt nyilvánítani. MTI

Újabb "hamisítási botrány" a köztévénél

Daniel Cohn-Bendit után Lomnici Zoltánt, a Legfelsőbb Bíróság egykori elnökét is kiretusálták a híradókból. Úgy tudni, "nem kívánatos személy" lett a köztévénél. Elismerte a "súlyos etikai vétséget", egyúttal fegyelmi eljárást helyezett kilátásba a hamisítás felelőseivel szemben Szabó László, a közmédiumok tulajdonos alapjának kommunikációs igazgatója azt követően, hogy az index.hu megírta: a Duna TV szombati esti 6 órás és az MTV fél nyolcas Híradójában kitakarták Lomnici Zoltánt, a Legfelsőbb Bíróság egykori elnökét arról a felvételről, ahol Tőkés László nyilatkozik. Tőkés és Lomnici az Emberi Méltóság Tanácsa vezetőiként arról tartottak sajtótájékoztatót, milyen következményekkel járhat az, hogy Szlovákiában két magyar állampolgárságát felvett embertől is elvették a szlovák állampolgárságát. Az emberi jogi ügyekben nyilatkozó közszereplőkről szóló képi anyagban csak pár másodpercre mutatták félprofilból a Tőkés Lászlótól a képernyőn jobbra ülő Lomnici Zoltánt, majd amikor Tőkés nyilatkozik az MTI Hírcentrum riporterének, a háttérben beszélgető Lomnici arcát a bűnelkövetéssel vádolt emberek személyiségi jogainak megvédésére használt technikával kimaszkolták. A nol.hu belső köztévés forrásból úgy tudja, hogy van egy olyan főnöki "iránymutatás”, hogy Lomnici "nem kívánatos” személy a hírműsorokban. Ráadásul az eredeti, adásba került, kitakart felvételt is meghamisították, az MTV videótárában ugyanis már a kitakarás nélküli verzió látható az MTV-s és a Dunás Híradónál, de mivel azt a részt nem az élő adásból, hanem az eredeti musterkazettáról vágták be újra, így nincs rajtuk MTV-s, illetve Duna TV-s logó. nol

Schmitt elfogadta Lázár János javaslatát

A köztársasági elnök elfogadta a Fidesz frakcióvezetőjének javaslatát és várhatóan még a héten megteszi jelölését a Kúria, valamint az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének személyére. Erről Lázár János számolt be az államfővel folytatott keddi megbeszélését követően újságíróknak. A Fidesz frakcióvezetője korábbi közlését megerősítve hozzátette, a csütörtöki házbizottsági ülésen azt fogja javasolni, hogy az alkotmányügyi bizottság jövő hétfőn hallgassa meg a jelölteket, majd az Országgyűlés december 13-án, kedden szavazzon is a jelöltekről. Lázár János elmondta: Schmitt Pál államfő több személyt is megnevezett az egyeztetésen, és ő is ismertette a Fidesz-frakció jelöltjeit. A kormánypárti politikus ugyanakkor konkrét nevekről nem nyilatkozott. "A köztársasági elnök döntését tudomásul fogjuk venni" - fogalmazott. 80 Lázár János szerint a Kúria elnökének döntő szerepe lesz az igazságszolgáltatás újjászervezésében, így olyan jelöltre van szükség, aki "a változtatásra késznek és képesnek érzi magát". Az OBH élére pedig olyan jelöltre lenne szükség a Fidesz szerint, aki képes egy ekkora szervezetet üzemeltetni és működtetni, aki egyébként a bírói társadalom támogatását is bírja és képes a bírók szempontjait érvényesíteni a társadalom és a kormányzat berkeiben. Paczolay: nagy jelentősége lesz a Kúria és az Ab közötti együttműködésnek Az Alkotmánybíróság elnöke szerint nagy jelentősége lesz az új alaptörvény értelmében a Kúria és az Alkotmánybíróság közötti együttműködésnek az állampolgárok alapvető jogainak védelmében - emelte ki Paczolay Péter a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal elnökének személyéről Schmitt Pál államfővel folytatott keddi megbeszélésen. Paczolay Péter a találkozó után az MTI-vel közölte: elfogadta a köztársasági elnök meghívását, bár nincs alkotmányos szerepe a Legfelsőbb Bíróság helyébe lépő Kúria elnökének kiválasztásában. Az egyeztetésen hangsúlyozta, hogy a bíróságok rendszerének stabilitása különösen fontos jogállami érték, amelyet a Velencei Bizottság és más európai intézmények is alapvető követelményként kezelnek. Schmitt Pál köztársasági elnök kedden minden parlamenti párt képviselőjével, Paczolay Péterrel, az Alkotmánybíróság elnökével, Polt Péter legfőbb ügyésszel és Navracsics Tibor igazságügyi miniszterrel is egyeztet hivatalában a Kúria és az újonnan létrejövő OBH elnökének személyéről. A Fidesz azt javasolta, hogy ha az államfő a héten javaslatot tesz, akkor december 13-án szavazzon a személyekről az Országgyűlés. Forrás: MTI | STOP

Pénz csak 2016-ban

Az Alkotmánybíróság jogerősen elutasította a Szociálliberális Unió (SZLU) keresetét, amelyben kifogásolta, hogy a közalkalmazottak csak 2016-ban kapják meg a bíróságon visszanyert pénzüket. Az SZLU azt nehezményezte, hogy a sürgősségi kormányrendelet korlátozza az igazságszolgáltatáshoz való szabad hozzáférés jogát, és sérti a magántulajdont. A jelenlegi törvény szerint a közalkalmazottak pénzük öt százalékát jövőre, tízet 2013-ban, 25–25 százalékát 2014-ben és 2015-ben, a maradék 35 százalékot pedig 2016-ban kapnák meg. A kormány szerint azért van szükség a kifizetések elodázására, mert különben nem tartható a megállapított költségvetési hiánycél. http://www.3szek.ro/load/cikk/44548

Bolgár lusztráció

... Érdekesség, hogy az Alkotmánybíróság időközben elkaszálta a kormány törvénytervezetét, mely megtiltotta volna a kommunista rezsim titkosszolgálatának (DSz) dolgozó ügynökök számára diplomáciai tisztségek betöltését. Nem meglepő az Alkotmánybíróság döntése, ugyanis idáig minden lusztrációs törekvést megakadályozott. A döntés ellenére a kormány lehet a nyertes, ugyanis a mindenkori köztársasági elnök joga, hogy kinevezze vagy visszahívja a külföldön dolgozó tisztségviselőket. A január 22-ig tisztségben lévő Georgi Parvanov államfőt, aki maga is titkos ügynöki múlttal rendelkezik, a kormánypárti Roszen Plevneliev követi a poszton. ... http://kitekinto.hu/europa/2011/11/26/szocialis_reformok_es_vasutassztrajk_bulgariaban/

Közjogi méltósággá emelik a legfőbb ügyészt

Jelentősen növeli a legfőbb ügyész hatalmát és méltóságát az új ügyészségi törvény. A legfőbb ügyész még a Legfelsőbb Bíróságról Kúriára keresztelt bíróság ülésein is részt vehet, ami már csak azért is furcsa, mert a bíróság az ügyészség indítványairól dönt. A legfőbb ügyész részt vehet a Kúria ülésein és kiemelt ügyekben eldöntheti, az ügyészség mely bíróságon emel vádat - rögzíti az ügyészségről szóló sarkalatos törvény, amelyet hétfőn fogadott el az Országgyűlés. A jogszabályt 258 igen szavazattal, 99 nem ellenében hagyta jóvá a parlament, majd elfogadta az ügyészek jogállásáról, illetve az ügyészi életpályáról szóló törvényjavaslatot is. Bár régóta újra és újra felmerül, hogy az ügyészséget a nyugati demokráciák gyakorlatához hasonlóan a kormány alá kéne rendelni, az új ügyészségi törvény még fokozza is az ügyészség szovjet mintára kialakított függetlenségét. A most elfogadott törvény önálló alkotmányos szervként definiálja az ügyészséget, így a legfőbb ügyész státusában a főbíróval egyenértékű közjogi méltóság lehet. A törvény alapján a legfőbb ügyész kiemelten védett vezetőnek minősül, hivatalos és magánprogramjain is védelemre jogosult. Nem csak ebben hasonlít majd az öt legfőbb közjogi méltóság közé sorolt főbíróhoz, hanem abban is, hogy tanácskozási joggal részt vehet a Kúria ülésein - ami azért különös, mert a bíróságok feladata épp az ügyészségek által összeállított vádiratok elbírálása. Érdekessége a törvénynek, hogy az eredeti tervezetet maguk az ügyészek írták - talán ezért is javasoltak eredetileg még a bíráknál is magasabb fizetést maguknak. Ez a végleges változatban már módosult, nem lesz jobb a fizetésük. A törvény másik sajátossága, hogy a Velencei Bizottság ajánlásával szemben a legfőbb ügyész kiválasztásában nincs szerepük a szakmai szervezeteknek, nem ők tesznek javaslatot személyére. A legfőbb ügyészt ugyan kétharmados többséggel kell választani, ám mivel ez most a Fidesznek önmagában is megvolt, így saját jelöltjét választhatta meg a posztra 12 évre. Amennyiben megbízatása lejárta után nem sikerül kétharmaddal új legfőbb ügyészt választani, Polt továbbra is legfőbb ügyész maradhat, így a kétharmados szabállyal most gyakorlatilag bebetonozták posztjára. A legfőbb ügyész az új törvény szerint is az ügyészség mindenható ura, nem tisztázták az ügyészek felvételének és előléptetésének normatív kritériumrendszerét. Fontos újítása a törvénynek, hogy felszámolja az önálló katonai ügyészséget, mely szervezetileg beolvad az ügyészségbe. A kiemelt ügyek vizsgálatára külön nyomozóügyészséget hoznak létre - kiemelt ügyekben pedig az ügyészségnek a büntetőeljárásról szóló törvény szerint joga van magának kiválasztania az eljáró bíróságot. Index

Pártkatonát jelöltek alkotmánybírónak

Hideg zuhany: Ismét a saját emberét tette pozícióba a kormány Nem meglepő, ám sokak számára elfogadhatatlan döntés született Németországban. A német Szövetségi Alkotmánybíróságban ugyanis Udo Di Fabio bonni közjogászt nem egy hasonlóan elismert szaktekintély, hanem egy pártpolitikus fogja váltani. A német Bundesrat egyhangúlag szavazta be az alkotmánybíróság második szenátusába Peter Müllert, Saarvidék korábbi kereszténydemokrata miniszterelnökét. A német gyakorlat szerint a pártok tehetnek javaslatot az alkotmánybírák személyére, akiket a Bundestag és a Bundesrat együttesen választ tizenkét évre. A mandátum – éppen, hogy a bírák függetlensége garantált legyen – nem hosszabbítható meg. Udo Di Fabioról közismert volt, hogy konzervatív nézeteket vall – a bonni professzor számos államelméleti könyvében fejtette ki ezeket –, de egyetlen párthoz sem tartozott, szakmai tudása pedig megkérdőjelezhetetlen. Ezzel szemben Peter Müller CDU-párttag – Németország nem tilos, hogy egy alkotmánybíró párttag legyen –, tudományos munkát sohasem végzett, és bíróságon is csak nagyon rövid ideig dolgozott. Ugyan a bírói feladatok ellátásához szükséges ún. második államvizsgát letette, de valójában mindig is politikusként tevékenykedett, így többen mind a szakmai rátermettségét, mint a politikai függetlenségét megkérdőjelezik. Ettől függetlenül valamennyi párt támogatta Müller alkotmánybíróvá jelölését, és csak a parlamenten kívüli Kalózpárt tiltakozott az új bíró személye ellen. Heti Válasz, T. P.

Tüntetések a sajtószabadság korlátozása miatt Dél-Afrikában

Drákói szigorral büntetik a titkos információk nyilvánosságra hozatalát Polgárjogi harcosok, szakszervezeti aktivisták és újságírók tüntettek a Dél-afrikai Köztársaságban a kedden elfogadott új tájékoztatási törvény ellen. A fokvárosi parlament a kormányzó Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) nagy többségével fogadta el kedden a délutáni órákban a törvényt, amely drákói szigorral bünteti a bizalmas és titkos információk nyilvánosságra hozatalát. Az "állami információk védelméről szóló törvényt" bírálói a sajtószabadság durva megsértésének tekintik. A jövőben a média nem leplezheti le büntetlenül a kormány vagy egyéb állami intézmények által elkövetett korrupciós és más botrányos ügyeket bizalmas értesülések segítségével. A törvény "az alkotmányban rögzített sajtószabadság végének kezdetét" jelentené - hirdeti a Dél-afrikai Köztársaság 15 legfontosabb újságában kedden megjelent tiltakozás. "Szomorú napja ez Dél-Afrikának" - mondta Fokváros polgármestere, Patricia de Lille, aki az ellenzéki Demokratikus Szövetség (DA) tagjaként csatlakozott a több száz tüntetőhöz. Az újságírók szövetségének felhívására a résztvevők feketébe öltözve jelentek meg a tömegdemonstráción. Hasonló megmozdulások voltak Johannesburgban, Durbanben, Pretoriában és más városokban is. Ellenzéki csoportok már bejelentették, hogy az alkotmánybíróságon támadják meg a törvényt. A tiltakozókhoz csatlakozott Desmond Tutu Nobel-békedíjas egykori érsek és az irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett Nadine Gordimer, valamint a szintén Nobel-békedíjas Nelson Mandela volt elnök hivatala is közleményben fejezte ki nemtetszését. MTI

Választás: mindent vinne a Fidesz

Még a választói akaratot is felülírná a Fidesz választási koncepciója. A javaslat szinte minden eleme a mai kormánypártnak kedvez; a legproblematikusabb pontok a győztes egyéni mandátum után járó kompenzáció, illetve az új választókerületi térkép. A tervezett szisztéma általában is bünteti a kis pártokat és aránytalanul jutalmazza a nagyobbakat. Semmiben sem engedett a Fidesz az ellenzéki pártoknak, az új választási törvényben (is) kizárólag a saját pillanatnyi érdekei vezérlik. A Lázár János frakcióvezető által jegyzett javaslat a hatályos rendszer módosítását szorgalmazó elképzelésekhez képest drámaian torz választási eredményeket hozna létre, míg a valós problémákat nem kezeli. A tervezet alapján a választás a jövőben már csak egyfordulós lesz, ráadásul nem lesz eredményességi küszöb, azaz nem lesz szükséges a választók rögzített - ma 50 százalékos - arányának részvétele a szavazáson. Az eredetileg tervezett 200 helyett 199 fős lesz a parlament, aminek oka az lehet, hogy páratlan számú képviselővel könnyebb elkerülni az esetleges szavazategyenlőséget. Összesen 106 egyéni képviselői, és 93 listás mandátumot lehet majd elnyerni az országgyűlési választásokon. A tervezet szerint az esetleges nemzetiségi képviselők nem növelnék a parlament létszámát, ahány nemzetiség képviselője kedvezményes mandátumot szerez, annyival kevesebb listás helyet osztanak ki. Ahogy az már korábban kiderült, a területi listák megszűnnek, országos listát pedig az a párt állíthat majd, amely minimum 27 egyéni választókerületben - azaz legalább 9 megyében és Budapesten - önállóan jelöltet állít. Ehhez választókerületenként 1500 ajánlószelvényt kell majd gyűjteni, azaz kétszer annyit, mint a hatályos szabályok szerint, noha bő másfélszer nagyobb választókerületekben. Csakhogy, míg ma 35 nap alatt csak 750 szelvény szükséges, a benyújtott indítvány nem rendezi, hogy a jövőben mennyi idő áll rendelkezésre a gyűjtéshez. Korábban lehetett arról hallani, hogy az LMP kérésére a Fidesz enged az ajánlószelvények számából, ám úgy tűnik, a kormánypárt nagyon komoly szűrővé teszi a szakértők szerint a korrupciót eleve magában hordozó rendszert. A koncepció egyik legproblémásabb része, hogy a Fidesz más pártok bevonása nélkül rajzolt teljesen új választási térképet. A javaslat szerint az egyéni választókerületeket úgy kell kialakítani, hogy azok ne lépjék át a megyék, valamint a főváros határát; összefüggő területet alkossanak, valamint a választásra jogosultak száma megközelítően azonos legyen, nagyjából mindenhol 75 ezer. A választókerületek beosztását jelenleg egy minisztertanácsi rendelet szabályozza, amelyet ez év végi hatállyal az Alkotmánybíróság megsemmisített, így a határokat még idén törvényben kell meghatározni. Nem tudni, a Fidesz - a lakosságszámon kívül - milyen szempontok alapján döntött a 106 egyéni választókerület kialakításáról. Például a fővárosban 32-ről 18-ra csökken a választókerületek száma, a jövőben egy körzethez tartozik majd az I. és az V. kerület a VIII. és a IX. kerület egy részével együtt. Az új választókerületi határokat valószínűleg az előző három országgyűlési választás szavazóköri adatai alapján alakították ki, ezek viszont két és fél év múlva nem biztos, hogy tükrözik majd a pártok helyi támogatottságát - mondta lapunknak László Róbert. A Political Capital elemzője szerint a körzethatárokkal való manipulációra inkább a nagyobb városokban és Budapesten van mozgástér, de ezek is csak szorosabb választási helyzetben lehetnek döntőek. Míg a legtöbb érintett nagyvárost (például Miskolcot, Szegedet, Pécset) úgy osztották több kerületre, hogy mindegyikhez hozzácsaptak agglomerációs településeket is (hol többet, hol kevesebbet), addig Debrecenből vagy Székesfehérvárból olyan kerületeket is sikerült kivágni, amelyek mentesek a kistelepülésektől. "A térképrajzolók ceruzáját itt már akár az elmúlt választások szavazóköri lebontású adatbázisa is mozgathatta" - fogalmazott László, aki szerint miután 12 megyében mindössze 2-4 egyéni kerület lesz, a Fidesznek meglehetősen kevés lehetősége maradt a körzethatárokkal való érdemi manipulációra, "Budapesten és a nagyvárosokban azonban már bőven van játéktér". Erről árulkodik például a fővárosi XIII. kerület északi részének a IV. kerülethez csatolása is. "A feltűnően girbegurba határvonal megoldaná, hogy a 2010-es eredmények mellett ne két, hanem csak egy szocialista egyéni mandátum szülessen" - figyelmeztetett a szakértő. A kerülethatárok mellett a koncepció másik elképesztő ötlete, hogy a győztes egyéni mandátum után is járna kompenzáció, azaz "a mandátumot szerző jelölt szavazataiból a második legtöbb szavazatot elérő jelölt eggyel növelt szavazatainak kivonása után fennmaradó szavazatszám." Ma az egyéniben győztes képviselők az arányosság elve miatt nem viszik tovább szavazataikat a kompenzációs listára, ezentúl kivonnák a győztes eredményéből a második legtöbb szavazatot szerző jelölt voksainak számát, és a maradékot a győztes párt listáján számolnák be. Például, ha a győztesre 40 ezren, a második helyezettre pedig 19.999-en szavaztak az egyéni választókerületben, akkor a már mandátumot szerző politikus után 20 ezer töredékszavazat is járna pártjának az országos listán. A példabeli második helyezett pártja pedig kevesebb töredékszavazatot - 19.999-et - kapna, mint a győztes. Bebiztosíthatja-e magát a Fidesz a most javasolt választási körzethatárokkal? László Róbert, a Political Capital választási szakértője: Nem biztosíthatja, de ez a szándéka. Látszik, hogy a Fidesz kedvezni igyekszik magának, de a politikai erőviszonyok sokat változhatnak 2014-ig. A javaslat bizonyos részei, például az új kompenzációs rendszer könnyen visszafelé sülhetnek el a párt számára, mivel a Fidesz népszerűsége folyamatosan csökken, a Jobbiké pedig - különösen Kelet-Magyarországon - emelkedik, illetve a ma még nem látható balközép ellenzéki jelöltek is sok körzetben esélyesek lehetnek a győzelemre. MSZP: vonják vissza Szélsőségesen aránytalan a Fidesz választási rendszere - mondta Molnár Zsolt. Az MSZP szervezési igazgatója úgy vélte, a törvénytervezet az egypárti diktatúrát tükrözi, a választói akaratot azonban nem. Ha ennek alapján tartották volna a tavalyi országgyűlési választást, a Fidesz 53 százalékos szavazati aránnyal a mandátumok legalább 80-85 százalékát megszerezte volna meg. Abszurdnak nevezte, hogy a javaslat a győztest jutalmazná. Molnár kijelentette, a választási rendszerekben a kompenzáció hagyományosan a veszteseket segíti, a fideszes módosítás viszont olyan, mintha "a bankigazgatóknak adnának szociális segélyt". Szerinte a tervezet az egyenlő választójog elvét is sérti, mivel a lakóhellyel nem rendelkező határon túli magyarok csak pártlistára adhatnák le szavazatukat, egyéni jelöltre nem. A nemzetiségek pedig az országos pártlisták helyett csupán a nemzetiségi listákra voksolhatnának. Beszélt arról, hogy a javaslat nem rendelkezik a regisztrációról, nem mondja ki, hogy a választói névjegyzékbe való felvétel automatikus, így azt később előzetes kérelemhez köthetik. Támogathatónak nevezete, hogy továbbra is titkos választást akar a Fidesz, helyesnek tartotta az Országgyűlés létszámának csökkentését, a parlamentbe jutási küszöböt, az ajánlási rendszert és az egyfordulós választást is. A tervezett választókerületi beosztást azonban pártja nevében elutasította, példaként hozva, hogy egy körzetet alkotna a fővárosban az I. és V. kerület a szociokulturális értelemben rendkívül különböző VIII. és IX. kerület egy részével. Miután a tervezettel a Fidesz a hatalmát igyekszik bebetonozni, a szocialisták visszavonására szólították fel a kormánypártot. Molnár újra tárgyalná a koncepciót a parlamenti pártokkal - szakértők bevonásával. A beadott javaslatot ugyanis módosító indítványokkal nem lehet javítani. Megismételte, hogy a szocialisták egyfordulós arányos, listás választási rendszert szorgalmaznak, amely pontosan tükrözi a választói akaratot. NÉPSZAVA-összeállítás /

Rejtett aknák a salátatörvényben

Jogszabályi csapdákat rejtett a Fidesz az alaptörvény átmeneti rendelkezési közé. Az MSZMP bűneiért a szocialista pártot büntetni kívánó passzusok mellett a salátatörvény lehetővé tenné, hogy extra adót vessen ki a kormány például arra az esetre, ha az Európai Bíróság döntése nyomán a költségvetésnek kellene helytállnia a mindenkori kormányok "unortodox" gazdasági lépéseiért. Ide rejtették azt a passzust is, amely végleg elvenné az Alkotmánybíróság jogkörét költségvetési kérdésekben. Mintha csupán "elterelő hadművelet" lett volna, hogy a januártól életbe lépő alaptörvény úgynevezett átmeneti rendelkezéseiről szóló jogszabálycsomag első fejezte hosszan taglalja az egykori állampárt "bűneit" és azokért az MSZP-t teszi felelőssé. A javaslat kimondja, hogy az MSZP a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) jogutódjaként osztozik minden felelősségben, amellyel az állampárt terhelhető. A szöveg kitér arra is, hogy a szocialista párt az MSZMP jogutódaként, valamint a régi és az új pártot összefűző, "személyi folytonosság okán" is osztozik az egykori állampárt felelősségében. Ezzel akaratlanul is kiosztanának néhány "kokit és sallert" a jelenleg is az Orbán-kormányban továbbá a Fidesz környékén szerepet vállaló egykori MSZMP-tagoknak is. Az Orbán-kormányból az egykori állampárt tagja volt Fónagy János államtitkár, Matolcsy György gazdasági-, Martonyi János külügy-, Pintér Sándor belügyminiszter és Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár. Az alkotmányozást pedig Pozsgay Imre, az MSZMP Politikai Bizottságának volt tagja segítette, ő korábban tagja volt Orbán Viktor úgynevezett konzultációs testületének is. A javaslatot Mesterházy Attila tegnap bűnbakképzésnek nevezte. Az MSZP elnök-frakcióvezetője megbélyegzőnek és "agymenésének" minősítette az abszurd ötletet, amely a kollektív bűnösség elfogadhatatlan elvéből indul ki, de valójában nem a múltról, hanem a jelenről és a jövőről szól. Kijelentette, azért nyújtották be a parlamentnek a javaslatot, mert a kormányoldal az MSZP-t tekinti valódi kihívójának, nem a Jobbikot. Ezért akarják a szocialista pártot jogi és adminisztratív eszközökkel ellehetetleníteni - tette hozzá. Az időzítés sem véletlen - mondta Mesterházy. Úgy vélte, a kormány gazdaságpolitikája összeomlott, ezért ültek le Orbánék a bankokkal illetve az IMF-fel tárgyalni. Pedig a kormányfő napokkal korábban még azt hangoztatta, ha az IMF jön, ő el! De Mesterházy szerint Orbán nem vonta le a következtetéseket, ezért van szüksége a szimbolikus politizálásra. Több jogszabályi aknát ugyanakkor csak a salátatörvény későbbi fejezeteiben, kevésbé hangsúlyosnak tűnő, néhány mondatos passzusokban rejtettek el. Csak aki figyelmesen tovább olvassa a salátatörvényt, az bukkan rá például arra a kitételre, amely lehetővé tenné a kormánynak, hogy extra adót vethessen ki azoknak a váratlan kötelezettségeknek a megfizetésére, melyek az Alkotmánybíróság vagy az Európai Bíróság döntése miatt a költségvetést sújtanák. Ilyen lehet például az egyösszegű végtörlesztés miatt a bankokat ért veszteség - erre szakemberek már a kezdetekkor figyelmeztettek, de az összes, az Orbán-kormány által bevezetett ágazati különadó is újabb terhet jelenthet majd az adófizetőknek. Az MSZP szerint a Fidesz az egész országra kivetett különadókkal fizettetné meg "a matolcsyzmus nem szokványos gazdaságpolitikai lépéseinek árát". Az ár pedig akár több százmilliárd forintos összeg is lehet. A törvényszöveg a hatályos alkotmánynak azt a mondatát, amely szerint az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően folyósított nyugellátás törvényben meghatározottak szerint csökkenthető és szociális ellátássá alakítható, munkavégző képesség esetén pedig megszüntethető, a jövő év végéig alkalmazná. Mesterházy ezzel kapcsolatban tegnap azt közölte: név szerinti szavazást kérnek majd a korhatár előtti nyugdíjak megszüntetéséről szóló kormányjavaslatról. Hozzátette: az MSZP nem támogatja, hogy a nyugdíjemelés módját megváltoztassák, kizárva, hogy - 3 százalék feletti gazdasági növekedés esetén - a nyugdíjak reálértéke emelkedjen. A salátatörvény azt az alkotmányos passzust, hogy helyi önkormányzati tulajdon az államnak vagy más helyi önkormányzatnak ingyenesen átadható, csak 2013. december 31-ig tartaná hatályba. Sőt, a javaslat szerint az Alkotmánybíróság akkor sem kaphatná vissza jogköreit költségvetési ügyekben, ha közben az államadósság a teljes hazai össztermék felére csökken - legalábbis azokat a hatályos törvényeket, amelyeket még ezt megelőzően hirdettek ki, semmiképpen sem tárgyalhatnák. NÉPSZAVA-információ /

Adóemelés az EU-s büntetésekre is?

Amennyiben a gazdasági szabadságharc győztes csatáit jogellenesnek minősítené az EU, az ebből fakadó büntetésekre, visszafizetési kötelezettségekre különadókat vethetne ki a kormány – derül ki egy, a kommunizmus alatti bűnök jogkövetkezményeiről szóló, az alkotmányhoz benyújtott módosítóból. A kormány alkotmánymódosítási javaslatot nyújtott be, amely szerint ha az EU vagy az Alkotmánybíróság jogellenesnek ítél egy törvényt, és emiatt az államnak bármit is fizetni kell, akkor ennek érdekében különadókat vethet ki. Teheti ezt addig, amíg az államadósságunk a GDP 50 százaléka fölött van, ám attól nem kell félnünk, hogy ez még nyolc-tíz évig ne maradna így. Mindez lazán kapcsolódik a kommunizmus alatt elkövetett bűnök jogkövetkezményivel foglalkozó „Magyarország Alaptörvényének Átmeneti Rendelkezései [1]” nevű javaslathoz, aminek a 28. cikkelyében az egész elbújt. A Lázár János (Fidesz) és Harrach Péter (KDNP) által beadott alkotmánymódosító lehet az egyik legnagyobb mértékű nem tankönyvbe illő gazdaságpolitikai húzás. Ha végignézzük, csak a folyamatban lévő ügyek több, mint 1000 milliárd forinttal terhelnék meg az elkövetkező évek költségvetéseit. A most elveszített áfaperben [2] a NAV adatai szerint nagyjából 270 milliárd forintot kell visszaadni a cégeknek, ennek a legnagyobb része valószínűleg már idén esedékes. A szektorális válságadók közül az évi 61 milliárdos telekomadó ügye a legveszélyesebb – Brüsszel már kérte [3] a módosítást, a magyar kormány viszont jelezte, áll a per elébe [4], ez újabb százmilliárdos tétel lehet. A végtörlesztés ügyében az Európai Bizottság éppen most kért magyarázatot a kormánytól [5], ha azt nem fogadják el, és jogsértőnek ítélik a törvényt, pert indíthatnak. A bankok teljes vesztesége a végtörlesztés kapcsán, és így a lehetséges kártérítés szintén százmilliárdos tétel lehet. Ide kapcsolódhat még az évek során a Malévnek juttatott körülbelül 100 milliárd forintnyi tiltott támogatás is. A közlekedésfejlesztésre szánt uniós pénzek [6] helytelen felhasználása az előző kormány hagyatéka, ez nagyjából 300 milliárd forintot érint, és két eljárásban már alulmaradtunk Brüsszellel szemben. Összességében tehát akár ezer milliárd forint közeli összege is rúghat az új „adóalap”. A nagyságrendek érzékeltetéséhez: ez több mint 80 új Fradi-stadion [7] ára. A mostani adóemelések nyomán a kormány 700-750 milliárd forintot vér, az idei teljes szja-bevétel 1300 milliárd forint, a sokat vitatott sorsú evából még – az átlagos évi 180 milliárdos bevétellel számolva – ötévnyire lenne szükség, ha minden ügyben bukunk. Index

Még idén leváltják Baka Andrást

Alkotmánymódosítással még az idén új főbírót választana a Fidesz. Az igazságszolgáltatási reform részeként hétfőn elfogadandó bírósági törvény alapján a Legfelsőbb Bíróság elnöke, Baka András mandátuma megszűnik a bíróság Kúriává alakításával. Az alkotmánymódosítással pedig az is eldől, hogy az új elnököt még december 31-ig meg kell választani. "Bakának mennie kell?" - tettük fel a kérdést a bíróságok átalakításáról szóló törvény beterjesztésekor, és egyre valószínűbb, hogy a válasz igen. Pénteken a fideszes Gulyás Gergely, az új alaptörvény egyik megfogalmazója pénteken módosítást nyújtott be az év végéig hatályos alkotmányhoz, melynek értelmében 2011. december 31-ig meg kell választani a Kúriára átkeresztelt Legfelsőbb Bíróság elnökét. A javaslat indoklása szerint az új alaptörvény és az átmeneti rendelkezések értelmében biztosítani kell a Kúria feladatainak folytonos ellátását és a gördülékeny átmenetet, ezért a Kúria január 1-én hivatalba lépő elnökét 2011. december 31-ig meg kell választani. hirdetés Az új bírósági törvény egyik sajátossága, hogy szinte valamennyi bíró kinevezését meghosszabítja, kivéve a Legfelsőbb Bíróság elnökéét, akinek a megbízása a Kúriává alakulással lejár. Baka Andrást régóta támadják a Fideszben, nem véletlen, hogy ő volt a bírósági reform egyik legfőbb kritikusa is. Baka András 2009. júniusában, Sólyom László javaslatára harmadik nekifutásra választotta főbírónak, pedig másodjára a Fidesz és az MSZP is támogatásáról biztosította. Baka 1990-ben az MDF színeiben, de pártonkívüliként parlamenti mandátumot nyert. Képviselőségéről 1991-ben mondott le, amikor a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának bírájává választották. 2008-ig volt európai bíró, helyét Sajó András vette át. Ezután a Fővárosi Ítélőtábla elnöki bírája lett. Király András

Alkotmányos adósságféket vezethetnek be Ausztriában

Ausztriában alkotmányos szinten szabályoznák az államháztartási hiány felső határát, és csökkentik az államadósságot – erről állapodott meg kedden az osztrák kormánykoalíció. Az osztrák kormány Németország példáját követve döntött arról, hogy a strukturális deficit 2017-ig fokozatosan csökken, és ettől az évtől nem haladhatja meg a bruttó hazai termék (GDP) 0,35 százalékát. A GDP-arányos államadósságot 2020-21-re az euróövezeti előírás, vagyis 60 százalék alá csökkentik, de ezt a strukturális deficittel ellentétben nem rögzítik számszerűsítve a jogszabályban. A kormány javaslata szerint az "adósságféknek" is nevezett előírás teljesítése alól a parlament adhat majd felmentést a képviselők többségének szavazatával, gazdasági válság vagy természeti katasztrófa esetén. Ekkor a kormány túllépheti a hiánycélt, de csak átmenetileg. A két kormánypárt, az Osztrák Néppárt és az Osztrák Szociáldemokrata Párt együtt többséggel rendelkezik a parlamentben, de alkotmányos törvény megszavazásához kétharmados többségre, így legalább egy ellenzéki párt támogatására van szükség. Az első reakciók alapján az ellenzék feltételekkel támogatná az előterjesztést. A pénzügyminisztérium eredetileg a 60 százalékos államadósság-határ alkotmányba iktatását javasolta. A számszerű meghatározás helyett a közös javaslatba végül az került bele, a szövetségi állam, a tartományok és a települések kötelesek biztosítani, hogy Ausztria ne szegje meg az Európai Unió államháztartási fegyelemre vonatkozó előírásait. Bernhard Felderer osztrák közgazdász, az IHS bécsi kutatóintézet vezetője múlt héten ugyancsak az államadósság rögzítését szorgalmazta. A közgazdász úgy vélte: veszélybe kerülhet a kiváló ("Aaa" minősítésű) osztrák adósbesorolás az olaszországi problémák miatt, és egy "adósságfék" jelzés lenne a pénzügyi piacok felé. Maria Fekter pénzügyminiszter visszautasította, hogy Ausztriát leminősítés veszélyeztetné. A Die Presse című osztrák lap értesülése szerint a következő hetekben Ausztriába látogatnak a Moody's és a Standard and Poors hitelminősítő intézet munkatársai is, egy figyelmeztetés nélküli leminősítés azonban nagyon valószínűtlen. Az "adósságfék" további takarékoskodást követel meg az államtól - mondta Werner Faymann kancellár (SPÖ) a keddi kormányülés után. A megtakarításokat az államigazgatásban és az előre hozott nyugdíjak területén akarják megvalósítani. Az SPÖ emellett továbbra is javasolja a vagyonadó bevezetését. A 0,35 százalék feletti esetleges többletet külön számlán tartják nyilván. Ha meghaladja a küszöbértéket a strukturális hiány, akkor az alkotmánybíróság kimondhatja, hogy a költségvetési törvény alkotmányba ütközik. Várhatóan ellenállásba ütközik majd a javaslatnak az a része, amely szerint a tartományoknak és a települési önkormányzatoknak is kiegyenlített gazdálkodást kell folytatniuk. A kormány egyúttal az úgynevezett "stabilitási paktum" újratárgyalását javasolta már 2012-ben, vagyis várhatóan további takarékosságra akarja kényszeríteni a tartományokat. A szövetségi állam, a kilenc tartomány és a települések közötti, gazdálkodásuk sarokszámait és a szövetségi források felhasználását szabályozó megállapodás eredetileg 2014-ben járna le. Az Osztrák Nemzeti Bank üdvözölte a tervezett intézkedést. A javaslat hozzájárul a tartós államháztartási stabilitás megteremtéséhez és a költségvetési politika hitelességéhez - vélte Ewald Nowotny a jegybank kormányzója. Nowotny döntő fontosságúnak nevezte, hogy a tartományok és a települések is részt vegyenek benne. Hangsúlyozta: minél előbb el kell fogadnia a parlamentnek az alkotmányos törvényt, hogy biztosított legyen a pénzügyi piacok bizalma. A nemzeti bank vezetője "strukturális reformokra" is kérte a kormányt. MTI

Átalakul az Alkotmánybíróság hatásköre

Az új alaptörvény rendelkezéseihez igazodik az Alkotmánybíróságról (Ab) szóló sarkalatos törvény, amelyet hétfőn fogadott el az Országgyűlés. A jogszabályok utólagos vizsgálatára irányuló Ab-eljárások nagy része megszűnik január 1-jén. A 252 igen szavazattal, 105 nem ellenében elfogadott jogszabály a 2012. január 1-jén hatályba lépő új alkotmánynak megfelelően alakítja az Ab hatáskörét. A legnagyobb változás, hogy az Ab alkotmányjogi panasz alapján az egyedi ügyben alkalmazott jogszabály mellett a bírói döntések alaptörvénnyel való összhangját is vizsgálhatja majd. Szintén hatáskörébe tartozik januártól, hogy bírói kezdeményezésre megítélje az egyedi ügyben alkalmazandó jogszabály alkotmányosságát. Az utólagos normakontroll ma mindenki előtt nyitva álló lehetőségét az új alaptörvény csak a kormánynak, a parlamenti képviselők negyedének és az alapvető jogok biztosának tartja fenn, azaz véget ér az a gyakorlat, hogy bárki jogi érdek nélkül az Alkotmánybírósághoz fordulhat. A Ház arról is döntött, hogy megszűnnek az Ab jövő év január 1-jén folyamatban lévő eljárásai, ha a kifogásolt jogszabály utólagos vizsgálatát nem a kabinet, a képviselők negyede vagy az ombudsman kezdeményezte. Ugyanakkor az így megszűnő eljárás indítványozói egyes esetekben alkotmányjogi panaszt nyújthatnak be a testületnek 2012. március 31-ig. MTI

Döntött az Alkotmánybíróság a MÁV biztosító ügyfeleiről

Az Alkotmánybíróság (Ab) keddi határozatában felszólította az Országgyűlést, hogy 2012. június 30-ig jogszabályban rendezze a MÁV Általános Biztosítási Egyesületnél (ÁBE) biztosítottak ügyét. A testület szerint az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet idézett elő azzal, hogy nem szabályozta a 2010. január 1-je előtt felszámolás alá került biztosítóval kötött kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésen alapuló kártérítési igényeknek a kockázatközösség elvén alapuló érvényesíthetőségét. Az Ab kedden hozott határozatot a MÁV biztosítási egyesületnél kötött kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások ügyével kapcsolatban. E szerint ugyan nem alkotmányellenes, hogy a Kártalanítási Alap nem rendezi visszaható hatállyal egy fizetésképtelenné vált biztosító ügyfelei által okozott károkat, de a károsultaknak és a károkozóknak hatékony jogvédelemben kell részesülniük. A testület úgy vélte: a biztosítókra és a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításra vonatkozó jogszabályok megalkotásával, valamint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) ellenőrzési és felügyeleti jogosítványainak megteremtésével a jogalkotó eleget tett a jogbiztonság követelményének. Önmagában az, hogy ezek az eszközök nem bizonyultak elegendőnek egy biztosító egyesület fizetésképtelenségének elkerüléséhez, nem minősíthető alkotmányellenes súlyú mulasztásnak. Az Ab ezért elutasította a Kártalanítási Alap visszamenőleges hatályát hiányoló indítványt. Az Ab ugyanakkor a konkrét esetben a MÁV ÁBE-nél biztosított károkozók és az általuk okozott károkkal érintett károsultak szempontjait külön mérlegelte a határozat meghozatalakor. Hivatalból eljárva kimondta: a gépjármű-felelősségbiztosítás kötelező jellege miatt a biztosítottak alapos okkal számíthattak arra, hogy a károkat nem nekik, hanem a biztosítónak kell megtérítenie. Emellett a közlekedés minden résztvevője - így a károsultak is - bízhattak abban, hogy baleset esetén a biztosítók megtérítik a kárukat. Az okozott kár megtérítése nem függhet a károkozó vagyoni helyzetétől, a kötelező felelősségbiztosítás zárt rendszere éppen ennek az elkerülésére hivatott - olvasható a közleményben. Az Ab hangsúlyozta, hogy amikor a jogalkotó több millió üzemben tartót érintő szerződéskötési kötelezettséget ír elő, akkor a jogbiztonság követelményéből fakadóan olyan szabályozást kell alkotnia, amely kellő törvényi garanciákat tartalmaz egy biztosító fizetésképtelenné válása esetére is. Minderre tekintettel az Ab megállapította, hogy ebben a konkrét esetben a jog utólag sem nyújtott kellően hatékony védelmet a károsultaknak és a károkozóknak. Ezért a testület hivatalból eljárva a jogalkotó mulasztását állapította meg, és felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának 2012. június 30-ig tegyen eleget. Ezzel összefüggésben az Ab rámutatott arra, hogy a jogalkotó többféle módon is orvosolhatja a mulasztást: például egy, a felelősségbiztosítók által erre az esetre képzett másik pénzalapból kielégítést lehetővé tevő szabályozással, vagy valamennyi volt MÁV ÁBE-biztosított számára előírt pótbefizetési kötelezettséggel, avagy saját elhatározása alapján az állam közvetlen helytállása útján, esetleg ezeket kombinálva. A határozathoz Bragyova András alkotmánybíró párhuzamos indokolást, míg Balsai István, Holló András, Lévay Miklós és Pokol Béla alkotmánybíró különvéleményt fűzött. HVG

Szociális adó: üzenet az Alkotmánybíróságnak?

A 27%-os szociális adót akár üzenetként is értelmezhetik az alkotmánybírák, akik 11 hónapja döntésképtelenek a 100 ezer magánnyugdíjpénztárnál maradó tag állami nyugdíjának ügyében. Az adóbevételek után ugyanis nem járna automatikusan járadék minden befizetőnek. Nomen est omen Az egészségbiztosítási járulék, a munkaerő-piaci járulék és a nyugdíj-hozzájárulás helyét a Rogán Antal által benyújtott módosítóindítvány értelmében egy 27%-os szociális adó veheti át a jövőben. Csakhogy ennek a 27%-nak megfelelő terhet jelent az előző 3 adónem is, így tehát pusztán átnevezésről is beszélhetnénk - a háttérben azonban ennél többről van szó. A szociális adó egyik nagy előnye lehet a kormányzat számára, hogy elnevezésében véletlenül sem utal arra, hogy az valamiféle járulék lenne - mint eddig. A három részből összeálló adó két eleme járulék volt eddig is, a harmadik, a nyugdíj-hozzájárulás pedig egy keresztelőn már átesett. És pont ez a lényeg. A nyugdíjrendszer átalakításakor a nyugdíjjárulékból nyugdíj-hozzájárulás lett hirtelen, ez pedig azért volt fontos, mert a magánnyugdíjpénztáraknál maradó nagyjából 100 ezer tag járadékát a kormány így vissza tudja tartani. Vagyis ezek a tagok fizetik továbbra is a hozzájárulást, de abból járadékot később nem kapnak, hiszen, akik a pénztáruknál maradtak, azoknak 2011 után nem bővül a szolgálati ideje. Vagyis 100 ezren továbbra is fizetnek a nyugdíjkasszába, de onnan pénzt nem fognak majd látni. Járulékkal ezt nem lehetett volna kivitelezni, hiszen az alapból járadékfizetést von maga után. Egy szolidaritáson nyugvó adóra viszont bármikor mondhatja a jogalkotó, hogy abból kifizetés (vagyis járadékszerű ellátás) nem jár automatikusan az összes befizetőnek. Sőt, a félreértések elkerülése végett a Rogán Antal által jegyzet módosító erre külön is felhívja a figyelmet (az eredeti salátatörvény-tervezetben is volt erre utalás). Az indítvány így fogalmaz: "a törvény a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetését egészben vagy részben megillető olyan fizetési kötelezettséget is megállapíthat, amelynek megfizetése társadalombiztosítási ellátásra való jogot nem keletkeztet". Tehát a befizetés után nem jár automatikusan kifizetés - ez főleg az egykori nyugdíjjárulék, vagyis a nyugdíj-hozzájárulás miatt érdekes. Üzenet az Alkotmánybíróságnak? Továbbra is az Alkotmánybíróság előtt van ugyanis több olyan beadvány - többek között a Stabilitás Pénztárszövetségé -, amely azt kifogásolja, hogy az egykori járulék átnevezése nem jelenti azt, hogy annak "járulék" minősége megszűnt. Magyarul, azok a pénztártagoknak is kapniuk kellene állami nyugdíjat, akik nem léptek vissza a tb-be. Az új adótörvények azonban megágyazhatnak annak a jogi háttérnek, ami alapján a kormány még jobban bebiztosíthatja magát, hogy ne kelljen 100 ezer embernek később járadékot fizetnie. A kormányzat eddig is azon az állásponton volt, hogy a kérdéses 100 ezer pénztártag "kiírta magát" az állami nyugdíj rendszeréből. A pénztártagok, vagyis a "maradók" befizetése alacsonyabb, mint az állami rendszerbe visszalépőké, de összességében hatalmas terhet jelenthet a költségvetésnek, ha a jövőben nekik is nyugdíjat kellene fizetniük. Most pedig épp a nyugdíjkassza két lábra állításának idejét éljük - sőt, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szerint a következő év lesz az első, amikor a nyugdíjkasszát sikerül bezárni: vagyis annak bevételeiből tudják majd finanszírozni a kiadásokat. Ehhez persze kellett egy kis "fazonigazítás" is, hiszen a kabinet a korhatár előtti kifizetéseket a jövőben nem tekinti nyugdíjszerű ellátásnak, vagyis nem a nyugdíjalapból fogja azokat finanszírozni. Ugyanakkor a költségvetés tervezetéből az is kitűnik, hogy a kormányzat a különböző nagy ellátórendszerek mögötti kasszákat szeretné letisztítani, így átláthatóbb lenne az Egészségügyi Alap és például a nyugdíjkassza működése is. Az elv pedig pofon egyszerű volt: a kiadásokat összekötötték a bevételekkel. Az átláthatóság azonban nyilván sérül, ha egy közös, 27%-os adóból fedeznek több fajta célt: legalább is játékteret enged a kormánynak, hogy bizonyos célterületekre elvonjon összegeket, vagy hozzáadjon bizonyos kasszákhoz. Az E-Alapnak erre jövőre akár szüksége is lehet, hiszen a mostani tervek szerint annak csak 70%-a lesz "önellátó", vagyis a maradékot a költségvetésből kell majd kipótolni. Könnyen meglehet tehát, hogy a kormány üzenetet rejtett a módosító javaslatokba, ugyanis ha a Ház elfogadja Rogán szociális adóját, akkor az nagy nyomás alá helyezheti az Alkotmánybíróságot, amely már 11 hónapja ül az említett beadványokon. Információink szerint a taláros testület nyár végén igen közel volt hozzá, hogy alkotmányellenesnek mondja ki, hogy a hozzájárulást fizetők nem kapnak később állami nyugdíjat. A régi összetételű testület végül mégis meghátrált és a döntést a már 15 főre kiegészülő Ab-re hagyta. http://www.privatbankar.hu/cikk/ongondoskodas_biztositas/szocialis_ado_uzenet_az_alkotmanybirosagnak_45992