Debrecen – A bíróság szerint a tolvajok maguk késztették a vádlottat a veszélyes berendezés elkészítésére.
Az elsőfokon kiszabott próbaidős fogházbüntetést enyhítve, jogerősen megrovásban részesítette a Debreceni Ítélőtábla dr. Balla Lajos vezette büntetőtanácsa hétfőn Szoboszlai Barnát.
A 70-es éveiben járó vádlott 2008 júniusában – megelégelve a sorozatos lopásokat – drótot feszített ki a konyhakertje köré Kesznyétenen, és 220 voltos váltóáramot vezetett bele éjszakánként. Néhány nap múlva három közelben lakó ittas férfi lopni próbált a veteményesből, de megütötte őket az áram; egyikük életét vesztette, egy súlyosan (két ujját amputálni kellett), egy pedig könnyebben megsérült.
Az idős ember azzal indokolta tettét, hogy többször lelopták a termést, legutoljára 20 kiló uborkát szüreteltek le ismeretlenek. Előtte kisfeszültségű villanypásztorral is próbálkozott, de abból az akkut vitték el… Még korábban kutyákat tartott, de azokat megmérgezték. Szögesdrótot is felszerelt, de a tolvajokat az sem akadályozta meg.
Az elsőfokon eljáró Borsod megyei bíróság több emberen elkövetett emberölés bűntettének kísérlete miatt 1 év – 2 év próbaidőre felfüggesztett – fogházzal sújtotta a férfit, akit az Összefogás Párt tavaly országgyűlési képviselőjelöltként indított.
Csak magukra számíthattak, hogy megvédjék tulajdonukat
A hétfői másodfokú ítélethirdetésen Balla Lajos tanácselnök hangsúlyozta: a vádlott többször jelezte a helyi rendőröknek a lopásokat, de nem kapott segítséget. Sőt, a tanúvallomások alapján a borsodi községben annyira elharapództak a vagyon elleni bűncselekmények, hogy sokan inkább nem is vetettek, mondván "ne más arassa le az elvetetteket". A bíró részletes indoklásában kifejtette: a jogtalanság talaján álló sértettek maguk késztették a vádlottat arra, hogy olyan berendezést hozzon létre, amely alkalmas tulajdona megvédésére. Maga az árammal oltalmazott veteményes az ingatlanon belül helyezkedett el, 1-3 méterre a kerítéstől, így csak az illetékteleneknek lehetett attól félnivalója. A férfi sokakkal tudatta, hogy milyen védművet készített, sőt figyelmeztető táblát is elhelyezett, igaz, ellopták azt is.
S bár nem menti fel, a vádlott abban a tudatban volt, hogy a drótban keringő áram nem halálos, azt maga is tesztelte kesztyűben, száraz időben, de csak bizsergést érzett (a tragédia éjszakáján esett, az elhunyt pedig közvetlenül a bőrével érintette a huzalt.
A bíróság értékelése szerint a bűncselekmény társadalomra való veszélyessége - figyelemmel annak körülményeire -csekély. www.boon.hu
RaL
2011. március 21., hétfő
2011. március 20., vasárnap
Alkotmányozásba kezd a parlament a héten
Az Országgyűlés a jövő héten ötnapos üléssel kezdi meg az ország új alaptörvényének megalkotását. A képviselők összesen több mint negyven órában szólalhatnak fel a Fidesz-KDNP, illetve a Szili Katalin által előterjesztett javaslatok összevont általános vitájában, de az MSZP és az LMP is jelezte, hogy távol marad. A Ház az új alkotmány április 18-án várható elfogadásáig nem tárgyal más előterjesztéseket, de hétfőn még döntés születhet a monetáris tanács két új tagjáról.
Az Országgyűléshez két alkotmányjavaslat érkezett a március 15-i határidőig. A kormánypártok által benyújtott, Magyarország Alkotmánya címet viselő törvényjavaslat - amelyet Lázár János Fidesz-frakcióvezető húsvéti alkotmányként aposztrofált - a Nemzeti hitvallás című fejezettel kezdődik. A Himnusz első sorával induló tervezet rögzíti: "hazánk neve Magyarország". Szili Katalin, a Szociális Unió elnöke, független képviselő a Magyar Köztársaság Alkotmánya néven terjesztette elő 18 fejezetes javaslatát, amely az államformát parlamentáris köztársaságként, a gazdasági berendezkedést pedig ökoszociális piacgazdaságként határozza meg.
A végleges javaslat április 18-ra tervezett elfogadásához az országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges; az államfő várhatóan április 25-én írja alá a szöveget ünnepélyes keretek között.
A Házbizottság döntése értelmében az általános vitában a kormánypártok együtt - az ellenzéki és a független képviselők összességéhez hasonlóan - 20-20 órában fejthetik ki véleményüket. Szili Katalin előterjesztőként félórás expozét tarthat, majd az általános vitában további 30 perc áll rendelkezésére. A további három független képviselő 10-10 percben szólalhat fel.
A hétfői tárgysorozatba vétel után kedden az összevont általános vitában az előterjesztői expozékra kerül sor, majd a képviselőcsoportok vezérszónokai mondhatják el beszédüket.
Az európai parlamenti képviselők a képviselőcsoportok időkeretének terhére szólalhatnak fel. Bokros Lajos EP-képviselő a 40 órás időkereten felül, a független képviselőket megillető 10 perces időkeretben szólalhat fel a választása szerinti ülésnapon. A házszabály szerinti állandó meghívottak 20-20 percben kaphatnak szót.
A Magyar Televízió a két javaslat teljes összevont általános vitáját közvetíti.
Az Országgyűlés - ha a gazdasági bizottság dönt a jelölésről - hétfőn megválaszthatja a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsának hiányzó két tagját is. A parlament a tagokról egyenként, egyszerű többséggel határoz, és hat évre választja meg őket.
MTI
Az Országgyűléshez két alkotmányjavaslat érkezett a március 15-i határidőig. A kormánypártok által benyújtott, Magyarország Alkotmánya címet viselő törvényjavaslat - amelyet Lázár János Fidesz-frakcióvezető húsvéti alkotmányként aposztrofált - a Nemzeti hitvallás című fejezettel kezdődik. A Himnusz első sorával induló tervezet rögzíti: "hazánk neve Magyarország". Szili Katalin, a Szociális Unió elnöke, független képviselő a Magyar Köztársaság Alkotmánya néven terjesztette elő 18 fejezetes javaslatát, amely az államformát parlamentáris köztársaságként, a gazdasági berendezkedést pedig ökoszociális piacgazdaságként határozza meg.
A végleges javaslat április 18-ra tervezett elfogadásához az országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges; az államfő várhatóan április 25-én írja alá a szöveget ünnepélyes keretek között.
A Házbizottság döntése értelmében az általános vitában a kormánypártok együtt - az ellenzéki és a független képviselők összességéhez hasonlóan - 20-20 órában fejthetik ki véleményüket. Szili Katalin előterjesztőként félórás expozét tarthat, majd az általános vitában további 30 perc áll rendelkezésére. A további három független képviselő 10-10 percben szólalhat fel.
A hétfői tárgysorozatba vétel után kedden az összevont általános vitában az előterjesztői expozékra kerül sor, majd a képviselőcsoportok vezérszónokai mondhatják el beszédüket.
Az európai parlamenti képviselők a képviselőcsoportok időkeretének terhére szólalhatnak fel. Bokros Lajos EP-képviselő a 40 órás időkereten felül, a független képviselőket megillető 10 perces időkeretben szólalhat fel a választása szerinti ülésnapon. A házszabály szerinti állandó meghívottak 20-20 percben kaphatnak szót.
A Magyar Televízió a két javaslat teljes összevont általános vitáját közvetíti.
Az Országgyűlés - ha a gazdasági bizottság dönt a jelölésről - hétfőn megválaszthatja a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsának hiányzó két tagját is. A parlament a tagokról egyenként, egyszerű többséggel határoz, és hat évre választja meg őket.
MTI
2011. március 19., szombat
"Hóbort" - Alkotmánybírói pofon Orbán alaptörvényének
Hírszerző
Élesen bírálta a kormánypártok alkotmány-tervezetét egy kaposvári konferencián az legfőbb bíró és az Alkotmánybíróság elnöke. A két közjogi méltóság hosszan elemezte a Fidesz-KDNP koncepcióját, azt állítva, hogy az több ponton visszalépést jelent a hatályban lévő alkotmányhoz képest. Az ügyvédi kamara elnöke pedig azt kifogásolta, hogy a szöveg meg sem említi az alapjogok védelmében fontos szerepet játszó ügyvédséget.
„A kérdés az, hogy az utcán járó vidéki ember életében mit jelent az új alkotmány, jobban érzik-e magukat” – mondta Szita Károly, Kaposvár fideszes polgármestere pénteken,hogy idén miért az alkotmányozás kérdéseit feszegeti a városban évente megrendezésre kerülő, Jogi beszélgetések című konferencia.
A polgármestert felvezető előadásában azt hangsúlyozta, hogy ő mindenképpen jobban érezte magát miután elolvasta a Fidesz-KDNP által hétfőn a parlament elé terjesztett alkotmány-tervezetet, mert szerinte jelentős előrelépés, hogy többek közöett belefoglalták szülők gyerekeik iránti nevelési, illetve a gyerekek idős szülők iránti kötelezettségeit. A meghívottak közül azonban egyedül Varga Zs. András, a legfőbb ügyész helyettese mondta azt, hogy elégedett a szöveg ügyészségre vonatkozó passzusaival, a főbíró, az Alkotmánybíróság, illetve az ügyvédi kamara elnöke élesen bírálta a kormánypártok koncepcióját.
A politika „cserbenhagyta” a bíróságokat
„Amikor az ügyészséget minden eddiginél függetlenebb helyzetben van – és ez politikai döntés eredménye –, akkor a bíróságokat kisebb önállóság illeti meg az ügyei menedzselésében és a személyek kinevezésében?” – bírálta a Fidesz-KDNP által hétfőn a parlament elé terjesztett alkotmánytervezetet Baka András, a Legfelsőbb Bíróság elnöke. Szerinte miközben túl gyors az alkotmányozás folyamata, számos alapvető kérdés még mindig nem tisztázott, csak találgatni lehet, miként fog átalakulni a sarkalatosnak nevezett törvényekkel a közjogi intézményrendszer.
A legfőbb bíró elsősorban azt kifogásolta, hogy a tervezetből nem lehet kiolvasni, hogy a szövegezői mit akarnak a bírói önigazgatás jelenlegi rendszerével. Mint mondta, a tervezet – a hatályos alkotmánnyal szemben – nem is említi az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot (OIT), csak azt, hogy a bíróságok bizonyos mértékben közreműködnek a szervezet igazgatásában.
Elismerte, hogy az OIT korábban nem volt kellően hatékony, de szerinte a kormánypártok által tavaly decemberben elfogadott, majd márciusban hatályba lépett törvénynek köszönhetően a tanács működése jobb lesz és időt kéne adni, hogy ennek hatásai megmutatkozzanak. Egyébként szerinte az OIT korábban azért nem működött megfelelően, mert a politika cserbenhagyta az igazságszolgáltatást, a bíróság nem kapott kellő támogatást az Országgyűléstől az ügyhátralék ledolgozásához.
Baka azt mondta, míg a hatályos alaptörvény felsorolja a bírósági szinteket, a mostani tervezet ezt nem teszi meg. Szerinte ennek két oka lehet: esetleg át akarják nevezni a helyi bíróságokat járásivá, vagy meg akarják szüntetni az 2003-2005-ben kialakított ítélőtáblákat. Azt mondta, ez komoly visszalépés lenne, mert jelenleg az ítélőtáblai szint a legszínvonalasabb része az igazságszolgáltatási rendszernek.
A főbíró szerint a Legfelsőbb Bíróság nevének Kúriára változtatása "nyelvi okokkal nem magyarázható" - hiszen a jelenlegi elnevezés nem magyartalan és sok országban ezt az elnevezést használják -, azt viszont elismerte, hogy hagyományok felélesztése miatt indokolt lehet.
„A törvény az törvény, a bíróságok végre fogják hajtani” – véleményezte a 2006-os zavargásokkal kapcsolatban született bírói határozatokat megsemmisítő és a tárgyalások újbóli lefolytatását előíró, a Fidesz-KDNP által megszavazott törvényt Baka András a konferenciát követő sajtótájékoztatón. A legfőbb bíró hangsúlyozta, amíg a törvény csak egy tervezet volt, kifejtette róla a véleményét, elfogadása után viszont már nem szeretné kommentálni.
Baka a Népszabadság pénteki lapszámában megjelent információkra reagált, mely szerint a bírók között szervezkedés indult a törvénnyel szembeni tiltakozást előkészítendő. A Legfelsőbb Bíróság elnöke ugyanakkor elismerte, teljesen jogszerű magatartás, ha a bírók úgy döntenek, hogy az Alkotmánybírósághoz fordulnak és a törvény felülvizsgálatát kérik. Baka szerint ez az adott ügyekben „eljáró bírák kompetenciájába” tartozik, és az igazságszolgáltatás vezetőinek ebbe nincs beleszólása.
Indokolatlan, elfogadhatatlan és példanélküli
„Számos részével nem értek egyet, de lehet, hogy idővel megváltozik a véleményem” – ezzel az idézettel kezdte az előadását Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság (Ab) elnöke, aki Bakához hasonlóan több ponton bírálta a Fidesz-KDNP által benyújtott alaptörvény-tervezetet. A hagyományok ápolására ő is kitért elődadásában: szerinte mostanság „archaizálási hóbortról” beszélhetünk.
Az Ab elnöke indokolatlannak, elfogadhatatlannak és példa nélkülinek nevezte, hogy a kormánypártok által még tavaly novemberben elfogadott hatáskörcsökkenés – azaz, hogy a költségvetési kérdéseket az Ab csak alapjogi szempontból vizsgálhatja – benne maradt az új alaptörvény tervezetébe.
Paczolay szerint újfajta alkotmánybíráskodás kezdődhet Magyarországon, ha a jövőben már nem fordulhat bárki utólagos normakontrollt kérve a testülethez, és csak konkrét ügyekhez, illetve a bírói ítéletekhez kapcsolódó egyéni jogsérelmeket lehet majd vizsgálni. Elismerte, az indítványozási jogkör átalakítását még a testület kérte a parlament alkotmány-előkészítő bizottságától tavaly szeptemberben, ám szerinte akkori kérésüket sokan félreértették és félremagyarázták.
Az Ab elnöke szerint az új alkotmány megszületése és hatályba lépése közötti fél éves átmeneti periódusban a testület "az alkotmányossági bigámia állapotában lesz", hiszen ebben az időszakban az Alkotmánybíróság a "magával hurcolt" közel kétezer ügyet még a régi alkotmány szerint fogja elbírálni, miközben pár hónappal vagy akár héttel a határozathirdetés után már egy teljesen más alaptörvény fogja meghatározni a mindennapi életet.
Cél a sikeres vádemelés
„A bíróság előtt az ügyész magányos függetlenül attól, hogy ki a főnöke vagy ki alá tartozik a vádhatóság” – mondta a konferencián Varga Zs. András, a legfőbb ügyész helyettese. Szerinte az ügyészek legfőbb célja a jogerős – lehetőleg elmarasztaló – ítélet, minden a sikeres vádemelés és a vádképviseleti tevékenységnek rendelődik alá, és ebből a szempontból másodlagos, hogy milyen a szervezet közjogi helyzete.
A főügyész helyettese szerint a parlamentnek hétfőn beterjesztett alkotmánytervezet összhangban van a tavalyi törvénymódosítással, amely szerinte megerősítette az ügyészség függetlenségét. Kiemelte, a tavalyi év lényeges változást hozott a legfőbb ügyész helyzetében: a parlament hat évről kilenc évre hosszabbította meg a mandátumát, kétharmados többséghez kötötte a megválasztását, illetve a jogállására vonatkozó jogszabályok megalkotását szintén minősített többséghez kötötte.
Ugyanakkor kritikusan viszonyult az ügyészségre vonatkozó egyes passzusokhoz, mert szerinte pontatlanul vannak megfogalmazva. Mint mondta, ha ez így lép hatályba, akkor több, az ügyészségi szervezetére vonatkozó törvény is kétharmados szintre fog emelkedni, ami nem biztos, hogy célszerű.
Varga felidézte, hogy amikor 10 évvel ezelőtt ezen a konferencián „a nyilvánosságban elkövetett túlkapásokat szabályozni akaró lex Répássy-ról beszélt, akkor többen figyelmeztették, hogy várja ki a végét (az Ab végül alkotmányellenesnek találta a jogszabályt - a szerk.), kérdés, hogy végül is kinek lett, lesz igaza.
Kifelejtett ügyvédek
"Az ügyvédség nem alkotmányos intézmény – az ügyészséggel, a bírósággal ellentétben nincs külön nevesítve az alaptörvényben –, de kétség sem férhet hozzá, hogy jogvédelmezőként alkotmányossági tényező" – mondta előadásában Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, aki szerint meglepő, hogy az ügyvéd szó említése teljesen kimaradt a tervezetből, ezért kezdeményezni fogja, hogy legalább két mondat erejéig kerüljön be az ügyvédség is a végleges szövegbe.
Ez Bánáti szerint azért fontos, mert az ügyvédek hídszerepet töltenek be a magán- és a közszféra között, fontos szerepük van az alapjogok, szabadságjogok védelmében. Az ügyvédi kamara elnöke azt mondta, reméli, hogy az ügyvédek, a védelem jogosítványait is megerősítik majd, ha már az ügyészség, az állam büntető hatalmát ennyire megerősítették. Példaként az előzetes letartoztatás intézményét említette, hangsúlyozva, hogy "pusztán iratok gyártásával", érdemi bizonyítási eljárás nélkül évekig meghosszabbítható a bírósági ítélet nélkül rács mögé került személyek fogvatartása - ezt szerinte sürgősen át kéne vizsgálni. Bánáti azt is megjegyezte, furcsa, hogy a tervezetben egyetlen paragrafusba sűrítették a büntetőeljárás összes elemét, pedig a kérdéskör jóval bonyolultabb ennél.
Az ügyvédi kamara elnöke kitért a médiatörvényre is előadásában, azt hangsúlyozva, hogy a decemberben a parlament által elfogadott jogszabály „teljesen áttöri az ügyvédi titkot”, azzal, hogy lehetővé teszi, hogy a médiahatóság bármilyen iratot – így ügyvédi dokumentumokat is – bekérhessen és megvizsgálhasson.
Élesen bírálta a kormánypártok alkotmány-tervezetét egy kaposvári konferencián az legfőbb bíró és az Alkotmánybíróság elnöke. A két közjogi méltóság hosszan elemezte a Fidesz-KDNP koncepcióját, azt állítva, hogy az több ponton visszalépést jelent a hatályban lévő alkotmányhoz képest. Az ügyvédi kamara elnöke pedig azt kifogásolta, hogy a szöveg meg sem említi az alapjogok védelmében fontos szerepet játszó ügyvédséget.
„A kérdés az, hogy az utcán járó vidéki ember életében mit jelent az új alkotmány, jobban érzik-e magukat” – mondta Szita Károly, Kaposvár fideszes polgármestere pénteken,hogy idén miért az alkotmányozás kérdéseit feszegeti a városban évente megrendezésre kerülő, Jogi beszélgetések című konferencia.
A polgármestert felvezető előadásában azt hangsúlyozta, hogy ő mindenképpen jobban érezte magát miután elolvasta a Fidesz-KDNP által hétfőn a parlament elé terjesztett alkotmány-tervezetet, mert szerinte jelentős előrelépés, hogy többek közöett belefoglalták szülők gyerekeik iránti nevelési, illetve a gyerekek idős szülők iránti kötelezettségeit. A meghívottak közül azonban egyedül Varga Zs. András, a legfőbb ügyész helyettese mondta azt, hogy elégedett a szöveg ügyészségre vonatkozó passzusaival, a főbíró, az Alkotmánybíróság, illetve az ügyvédi kamara elnöke élesen bírálta a kormánypártok koncepcióját.
A politika „cserbenhagyta” a bíróságokat
„Amikor az ügyészséget minden eddiginél függetlenebb helyzetben van – és ez politikai döntés eredménye –, akkor a bíróságokat kisebb önállóság illeti meg az ügyei menedzselésében és a személyek kinevezésében?” – bírálta a Fidesz-KDNP által hétfőn a parlament elé terjesztett alkotmánytervezetet Baka András, a Legfelsőbb Bíróság elnöke. Szerinte miközben túl gyors az alkotmányozás folyamata, számos alapvető kérdés még mindig nem tisztázott, csak találgatni lehet, miként fog átalakulni a sarkalatosnak nevezett törvényekkel a közjogi intézményrendszer.
A legfőbb bíró elsősorban azt kifogásolta, hogy a tervezetből nem lehet kiolvasni, hogy a szövegezői mit akarnak a bírói önigazgatás jelenlegi rendszerével. Mint mondta, a tervezet – a hatályos alkotmánnyal szemben – nem is említi az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot (OIT), csak azt, hogy a bíróságok bizonyos mértékben közreműködnek a szervezet igazgatásában.
Elismerte, hogy az OIT korábban nem volt kellően hatékony, de szerinte a kormánypártok által tavaly decemberben elfogadott, majd márciusban hatályba lépett törvénynek köszönhetően a tanács működése jobb lesz és időt kéne adni, hogy ennek hatásai megmutatkozzanak. Egyébként szerinte az OIT korábban azért nem működött megfelelően, mert a politika cserbenhagyta az igazságszolgáltatást, a bíróság nem kapott kellő támogatást az Országgyűléstől az ügyhátralék ledolgozásához.
Baka azt mondta, míg a hatályos alaptörvény felsorolja a bírósági szinteket, a mostani tervezet ezt nem teszi meg. Szerinte ennek két oka lehet: esetleg át akarják nevezni a helyi bíróságokat járásivá, vagy meg akarják szüntetni az 2003-2005-ben kialakított ítélőtáblákat. Azt mondta, ez komoly visszalépés lenne, mert jelenleg az ítélőtáblai szint a legszínvonalasabb része az igazságszolgáltatási rendszernek.
A főbíró szerint a Legfelsőbb Bíróság nevének Kúriára változtatása "nyelvi okokkal nem magyarázható" - hiszen a jelenlegi elnevezés nem magyartalan és sok országban ezt az elnevezést használják -, azt viszont elismerte, hogy hagyományok felélesztése miatt indokolt lehet.
„A törvény az törvény, a bíróságok végre fogják hajtani” – véleményezte a 2006-os zavargásokkal kapcsolatban született bírói határozatokat megsemmisítő és a tárgyalások újbóli lefolytatását előíró, a Fidesz-KDNP által megszavazott törvényt Baka András a konferenciát követő sajtótájékoztatón. A legfőbb bíró hangsúlyozta, amíg a törvény csak egy tervezet volt, kifejtette róla a véleményét, elfogadása után viszont már nem szeretné kommentálni.
Baka a Népszabadság pénteki lapszámában megjelent információkra reagált, mely szerint a bírók között szervezkedés indult a törvénnyel szembeni tiltakozást előkészítendő. A Legfelsőbb Bíróság elnöke ugyanakkor elismerte, teljesen jogszerű magatartás, ha a bírók úgy döntenek, hogy az Alkotmánybírósághoz fordulnak és a törvény felülvizsgálatát kérik. Baka szerint ez az adott ügyekben „eljáró bírák kompetenciájába” tartozik, és az igazságszolgáltatás vezetőinek ebbe nincs beleszólása.
Indokolatlan, elfogadhatatlan és példanélküli
„Számos részével nem értek egyet, de lehet, hogy idővel megváltozik a véleményem” – ezzel az idézettel kezdte az előadását Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság (Ab) elnöke, aki Bakához hasonlóan több ponton bírálta a Fidesz-KDNP által benyújtott alaptörvény-tervezetet. A hagyományok ápolására ő is kitért elődadásában: szerinte mostanság „archaizálási hóbortról” beszélhetünk.
Az Ab elnöke indokolatlannak, elfogadhatatlannak és példa nélkülinek nevezte, hogy a kormánypártok által még tavaly novemberben elfogadott hatáskörcsökkenés – azaz, hogy a költségvetési kérdéseket az Ab csak alapjogi szempontból vizsgálhatja – benne maradt az új alaptörvény tervezetébe.
Paczolay szerint újfajta alkotmánybíráskodás kezdődhet Magyarországon, ha a jövőben már nem fordulhat bárki utólagos normakontrollt kérve a testülethez, és csak konkrét ügyekhez, illetve a bírói ítéletekhez kapcsolódó egyéni jogsérelmeket lehet majd vizsgálni. Elismerte, az indítványozási jogkör átalakítását még a testület kérte a parlament alkotmány-előkészítő bizottságától tavaly szeptemberben, ám szerinte akkori kérésüket sokan félreértették és félremagyarázták.
Az Ab elnöke szerint az új alkotmány megszületése és hatályba lépése közötti fél éves átmeneti periódusban a testület "az alkotmányossági bigámia állapotában lesz", hiszen ebben az időszakban az Alkotmánybíróság a "magával hurcolt" közel kétezer ügyet még a régi alkotmány szerint fogja elbírálni, miközben pár hónappal vagy akár héttel a határozathirdetés után már egy teljesen más alaptörvény fogja meghatározni a mindennapi életet.
Cél a sikeres vádemelés
„A bíróság előtt az ügyész magányos függetlenül attól, hogy ki a főnöke vagy ki alá tartozik a vádhatóság” – mondta a konferencián Varga Zs. András, a legfőbb ügyész helyettese. Szerinte az ügyészek legfőbb célja a jogerős – lehetőleg elmarasztaló – ítélet, minden a sikeres vádemelés és a vádképviseleti tevékenységnek rendelődik alá, és ebből a szempontból másodlagos, hogy milyen a szervezet közjogi helyzete.
A főügyész helyettese szerint a parlamentnek hétfőn beterjesztett alkotmánytervezet összhangban van a tavalyi törvénymódosítással, amely szerinte megerősítette az ügyészség függetlenségét. Kiemelte, a tavalyi év lényeges változást hozott a legfőbb ügyész helyzetében: a parlament hat évről kilenc évre hosszabbította meg a mandátumát, kétharmados többséghez kötötte a megválasztását, illetve a jogállására vonatkozó jogszabályok megalkotását szintén minősített többséghez kötötte.
Ugyanakkor kritikusan viszonyult az ügyészségre vonatkozó egyes passzusokhoz, mert szerinte pontatlanul vannak megfogalmazva. Mint mondta, ha ez így lép hatályba, akkor több, az ügyészségi szervezetére vonatkozó törvény is kétharmados szintre fog emelkedni, ami nem biztos, hogy célszerű.
Varga felidézte, hogy amikor 10 évvel ezelőtt ezen a konferencián „a nyilvánosságban elkövetett túlkapásokat szabályozni akaró lex Répássy-ról beszélt, akkor többen figyelmeztették, hogy várja ki a végét (az Ab végül alkotmányellenesnek találta a jogszabályt - a szerk.), kérdés, hogy végül is kinek lett, lesz igaza.
Kifelejtett ügyvédek
"Az ügyvédség nem alkotmányos intézmény – az ügyészséggel, a bírósággal ellentétben nincs külön nevesítve az alaptörvényben –, de kétség sem férhet hozzá, hogy jogvédelmezőként alkotmányossági tényező" – mondta előadásában Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, aki szerint meglepő, hogy az ügyvéd szó említése teljesen kimaradt a tervezetből, ezért kezdeményezni fogja, hogy legalább két mondat erejéig kerüljön be az ügyvédség is a végleges szövegbe.
Ez Bánáti szerint azért fontos, mert az ügyvédek hídszerepet töltenek be a magán- és a közszféra között, fontos szerepük van az alapjogok, szabadságjogok védelmében. Az ügyvédi kamara elnöke azt mondta, reméli, hogy az ügyvédek, a védelem jogosítványait is megerősítik majd, ha már az ügyészség, az állam büntető hatalmát ennyire megerősítették. Példaként az előzetes letartoztatás intézményét említette, hangsúlyozva, hogy "pusztán iratok gyártásával", érdemi bizonyítási eljárás nélkül évekig meghosszabbítható a bírósági ítélet nélkül rács mögé került személyek fogvatartása - ezt szerinte sürgősen át kéne vizsgálni. Bánáti azt is megjegyezte, furcsa, hogy a tervezetben egyetlen paragrafusba sűrítették a büntetőeljárás összes elemét, pedig a kérdéskör jóval bonyolultabb ennél.
Az ügyvédi kamara elnöke kitért a médiatörvényre is előadásában, azt hangsúlyozva, hogy a decemberben a parlament által elfogadott jogszabály „teljesen áttöri az ügyvédi titkot”, azzal, hogy lehetővé teszi, hogy a médiahatóság bármilyen iratot – így ügyvédi dokumentumokat is – bekérhessen és megvizsgálhasson.
2011. március 15., kedd
Nem jogállami az új alkotmány tervezete
MG Index
A hétfőn benyújtott alkotmánytervezet nem felel meg azoknak az ígéreteknek, amelyekkel azt a kormánytöbbség az utolsó hetekben beharangozta. Az a szöveg, amit benyújtottak, a meglévő köztársasági alkotmányt nem véglegesíti, hanem alapjaiban forgatja fel. Az sem igaz, hogy nem változik az állam közjogi struktúrája. Erről Kis János filozófus, az SZDSZ egykori elnöke beszélt kedd délelőtt a Nyílt Társadalom Intézet Archívumának épületében.
Az új alkotmány tervezetéről szóló vita eddigi legkritikusabb kommentárját Kis János filozófus fejtette ki. Előadásából az derült ki, hogy a koalíciós alkotmányjavaslat antidemokratikus, és nem jogállami.
Kinek a nevében készül?
Kis szerint a készülő alkotmányt négy szempontból érdemes vizsgálni. Az első az, hogy kinek a nevében készül, kik azok, akik az államot közösen birtokolják.
hirdetés
Az alaptörvény Alapvetés című fejezete azt mondja, hogy a hatalom forrása a nép. Ez a népszuverenitás elvének tükrében azt jelenti, hogy a nép a törvények és az államhatalom hatálya alatt élők összessége, amelynek minden országlakos egyenlően tagja. A nép politikai fogalom, az állam és az alávetett egyének politikai viszonyát jelöli ki.
A kérdés az, hogy kinek a nevében folyik az alkotmányozás – mondja Kis. A Nemzeti hitvallás – mint mondta – nem a politikai, hanem az etnikai nemzetet jelöli meg az alkotmányozás alanyaként. Nem a magyar állam hatálya alatt élők összességéről, nem is a magyar állampolgárok közösségéréről beszél ugyanis, hanem a részekre szakadt nemzet egészéről. Az alapvetés D. cikkében leírt egységes nemzet fogalma mindenkire kiterjed, aki etnikailag magyar. Ők szellemi és lelki egységet alkotnak, legyenek bármilyen állampolgárságúak.
A preambulum Kis szerint elválaszthatatlanul összekapcsolja az alkotmányozó etnikai nemzetet a vallásossággal. Mindenkitől elvárja, hogy a szöveg élén álló fohásszal, a Himnusz első sorával is azonosuljon. Kis szerint azonban a himnusz olyan időben íródott, amikor a nyilvánosság nyelve a vallásosság volt, ezért akkor is és ma is mindenki számára elfogadható. Közel 200 évvel a Himnusz születése után egy világi állam új alkotmányának elején azonban ez a szöveg a szekularizáció tagadását jelenti. Olyan alkotmányt hoznak létre, amivel tudatosan megosztják a népet: az egyik részére szabják, a másikra viszont rákényszerítik.
Mit folytat az új alkotmány?
Minden alkotmány új, de ez a mostani mihez képest új, mit folytat és mivel szakít, mi az identitása? – ismertette a második, az alkotmány vizsgálatakor felmerülő szempontot Kis. A filozófus szerint jelentős különbség, hogy a törvénytervezet úgy szól: Magyarország államformája köztársaság. Ez a hatályos megfogalmazással ("Magyarország köztársaság") szemben már nem azt jelenti, hogy az ország szabad és egyenlő polgárok politikai közössége, hanem pusztán annyit, hogy a Sándor-palotában ülő úr történetesen éppen nem király.
Kis arra is felhívta a figyelmet, hogy a Nemzeti hitvallás megfogalmazása, értékrendje és fogalomrendszere azon Magyarország iránt fejez ki vonzalmat, amelyet a reformkor óta az ország progresszív erői igyekeznek meghaladni. Amikor az alaptörvény Magyarországról beszél, az a köztársaság előtti egész alkotmányos történelem folytatását jelenti – mondja Kis. Az alaptörvény szakít a hatályos köztársasági alkotmány történelemszemléletével, és a történeti alkotmányba illeszkedő alkotásként definiálja magát. Nem csatlakozik az 1944-ben (a német megszállással) véget ért korszak lezárásához, hanem azzal jelent be folytonosságot.
Az alaptörvény megalkotói nem törődnek azzal, hogy az e folytonosság jelképévé tett Szent Korona a nemesi alkotmány jelképe volt, az urak és szolgák Magyarországának szimbóluma – mondja Kis. Kis szerint is probléma, hogy a törzsszöveget az alapvetés Q. cikke szerint a preambulummal és a történelmi alkotmány vívmányaival összhangban kell értelmezni. Nem tudni azonban, mely vívmányokra gondolnak. Az sem tisztázott – véli a filozófus –, hogy az alaptörvény hogyan viszonyul az Alkotmánybíróság 1990–2010 közötti döntéseihez és az elmúlt húsz évben létrejött alkotmányos kultúrához.
Alapjogok és korlátozások
Az alkotmány készítői azt állítják, hogy az alapjogi rész készítésekor az Európai Unió Alapjogi Chartáját tekintették alapnak – kezdte Kis az új alaptörvény értelmezését a harmadik szempont alapján. Ez azt vizsgálja, hogy milyen közös elvek alapján rendeződik az állam, hogyan kell az egyénekkel bánni, és mit mond az alaptörvény a közhatalom forrásáról, a hatalomgyakorlás céljairól és korlátairól.
Kis szerint az alaptörvény alapjogi fejezete nem ezt a gondolkodást tükrözi: olyan alapvető kötelességeket vezet be, amiknek nincs helyük az alkotmányban. Ilyen a gyerekek taníttatása vagy a szülőkről való gondoskodás kötelessége: az alkotmány legitimálja az erre képtelenek majdani hatósági vegzálását. A Charta szellemében az alapvető jogaink eleve megilletnek bennünket, mivel erkölcsi státusszal rendelkező emberek vagyunk, és e jogok nem tehetők függővé attól, hogy teljesítjük-e alkotmányos kötelességeinket – mondja Kis.
Szerinte azzal, hogy a magzati élet védelmét az alkotmányba foglalták, az alapvető emberi jogokról szóló vita egyik legfontosabb (az abortuszról szóló) pontját az alaptörvény keretein belül rendezik. Csakhogy ez egyrészt szokatlan eljárás, másrészt a magzatok jogairól szóló politikai vita itthon még le sem zajlott, így elsietett és antidemokratikus az alkotmányos becikkelyezés. Ráadásul csak a legnaivabbak gondolhatják, hogy ezt az alkotmányos tételt a későbbiekben a (mostani vagy egy következő) jogalkotó nem fogja az abortuszt tiltó törvényi szabályozás alapjául használni.
Kis szerint érdekes, hogy az alaptörvény készítői mit hagytak ki az Alapjogi Chartából, és mit tettek hozzá. Kimaradt, hogy az alkotmány tiltja a szexuális irányultság szerinti hátrányos megkülönböztetést, bekerült viszont, hogy a házasság csak férfi és nő életközössége lehet.
Demokratikus-e az államrend?
A negyedik szempont az, hogy az államszerkezet megfelel-e az alkotmányban rögzített céloknak, megfelelően korlátozza-e a hatalom birtokosait, szolgálja-e valamelyik hatalmi csoport érdekeit. Kis úgy látja, hogy az új alaptörvény alapjaiban kezdi ki a köztársasági berendezkedést.
Szerinte a kormánytöbbség szisztematikusan elbontja a hatalmának intézményes fékeit és ellensúlyait, amivel betetőzi a háromnegyed éve tartó munkáját. Szabad kezet adtak maguknak, hogy a saját embereikkel töltsék be a kormányhatalom ellenőrzésre, korlátozására és ellensúlyául szolgáló szervek tisztségeit. Törölték az alkotmány előkészítéséhez szükséges négyötödös parlamenti többség korlátját, átírták az alkotmánybírók jelölési szabályait.
Most ez kiegészül azzal, hogy drasztikusan szűkítik az alkotmányossági vizsgálat kezdeményezésének lehetőségét. A három ellenzéki párt már csak együtt kérhet utólagos normakontrollt az Ab-től, és ezzel párhuzamosan megszűnt az actio popularis lehetősége, vagyis hogy bárki az Ab-hez fordulhat. Ez Kis szerint az alkotmányos kultúra fontos része lett.
A filozófus biztos benne, hogy az igazságszolgáltatás átalakításával (az Országos Igazságszolgáltatási Tanács megszüntetésével és a Legfelsőbb Bíróság Kúriává nevezésével, valamint vezetőjének 9 évre meghosszabbított mandátumával) a kormánytöbbség a bírói ág élére is a saját emberét készül kinevezni. Kritizálta továbbá az adatvédelmi ombudsman intézményének független hatósággá alakítását is. Az ellenzék gyengül, a kormány intézményes és demokratikus kontrollja megszűnik - fogalmazott összefoglalólag Kis.
Veszélyek
A filozófus arra a veszélyre is felhívta a figyelmet, hogy a független szervezetek élére hosszú időre kinevezett, a mostani hatalomhoz hű vezetők egy kormányváltás után akár az új többség ellen is mozgósíthatók lesznek. Ennek legékesebb példája az, ha a Költségvetési Tanács addig vétózza a költségvetést, amíg alapot nem teremt ahhoz, hogy a köztársasági elnök feloszlathassa a parlamentet.
Kis elismerte, ez rosszhiszemű olvasat, de szerinte az alkotmányozás klasszikusai szerint az alkotmányokat mindig rossz hiszemben kell megalkotni, mert aki óriási hatalmi csábítást érez, nem biztos hogy jóhiszeműen fog eljárni. A nemrég kinevezett, de a hivatalt korábban már betöltött legfőbb ügyésszel kapcsolatos tapasztalat alapján van okunk a kételkedésre – mondta Kis, aki szerint az alkotmányozási folyamat értékelésével meg kell várni a sarkalatos törvények megalkotását, amelyek majd tartalommal töltik meg az alkotmányozást.
Kis szerint az új alkotmány tervezete megosztó, drasztikusan leszállítja az alapvető jogok védelmi szintjét, mentesíti a hatalom gyakorlóit a kontrolltól, és roppant hatalmat ad a kezükbe.
Szebb jövő
A filozófus a sötét kép felrajzolása után mégis optimista hangnemben fejezte be előadását. Szerinte a magyar társadalom sokkal modernebb, felvilágosultabb és pluralistább, és nem lehet az alaptörvényből felsejlő ásatag konstrukcióba gyömöszölni. Az alkotmánynak nem lesz tekintélye, és azt nem a nemzet, hanem Orbán alkotmányának fogják tekinteni. A például a büntetőadók által keltett és állandósuló jogbizonytalanság elbizonytalanítja a befektetőket, munkavállalókat, fogyasztókat, senki nem fogja tudni, hogy mire számítson. A kormány magát fosztja meg a lehetőségtől, hogy rendet tegyen.
Kis szerint hiába tűnnek népszerűnek az eddigi intézkedések, a társadalom számára nem közömbös az alkotmányosság, "mely nélkül nincs se szabadság, se kenyér". Kis úgy véli, hogy az Orbán-alkotmány "nemcsak tőlünk idegen", a jobboldalon is van egy egyelőre szűk réteg, amely viszolyog az orbáni társadalomképtől és hatalomgyakorlástól.
Abban kell megegyezni – mondja Kis –, hogy a demokratikus jogállam elutasítása vagy elfogadása alapvetőbb törésvonal, mint a bal- és jobboldalt elválasztó. A lelkekért folyó kulturális küzdelmet ki kell vonni az alkotmányos berendezkedés alapjaiért folytatott küzdelemből. Ha sikerül ide eljutni, olyan széles lehet egy Orbán utáni kormány társadalmi alapja, amit az alaptörvény trükkjeivel nem lehet majd szétverni – rajzolt fel egy optimista jövőképet, majd "Éljen a köztársaság" felkiáltással zárta előadását.
A hétfőn benyújtott alkotmánytervezet nem felel meg azoknak az ígéreteknek, amelyekkel azt a kormánytöbbség az utolsó hetekben beharangozta. Az a szöveg, amit benyújtottak, a meglévő köztársasági alkotmányt nem véglegesíti, hanem alapjaiban forgatja fel. Az sem igaz, hogy nem változik az állam közjogi struktúrája. Erről Kis János filozófus, az SZDSZ egykori elnöke beszélt kedd délelőtt a Nyílt Társadalom Intézet Archívumának épületében.
Az új alkotmány tervezetéről szóló vita eddigi legkritikusabb kommentárját Kis János filozófus fejtette ki. Előadásából az derült ki, hogy a koalíciós alkotmányjavaslat antidemokratikus, és nem jogállami.
Kinek a nevében készül?
Kis szerint a készülő alkotmányt négy szempontból érdemes vizsgálni. Az első az, hogy kinek a nevében készül, kik azok, akik az államot közösen birtokolják.
hirdetés
Az alaptörvény Alapvetés című fejezete azt mondja, hogy a hatalom forrása a nép. Ez a népszuverenitás elvének tükrében azt jelenti, hogy a nép a törvények és az államhatalom hatálya alatt élők összessége, amelynek minden országlakos egyenlően tagja. A nép politikai fogalom, az állam és az alávetett egyének politikai viszonyát jelöli ki.
A kérdés az, hogy kinek a nevében folyik az alkotmányozás – mondja Kis. A Nemzeti hitvallás – mint mondta – nem a politikai, hanem az etnikai nemzetet jelöli meg az alkotmányozás alanyaként. Nem a magyar állam hatálya alatt élők összességéről, nem is a magyar állampolgárok közösségéréről beszél ugyanis, hanem a részekre szakadt nemzet egészéről. Az alapvetés D. cikkében leírt egységes nemzet fogalma mindenkire kiterjed, aki etnikailag magyar. Ők szellemi és lelki egységet alkotnak, legyenek bármilyen állampolgárságúak.
A preambulum Kis szerint elválaszthatatlanul összekapcsolja az alkotmányozó etnikai nemzetet a vallásossággal. Mindenkitől elvárja, hogy a szöveg élén álló fohásszal, a Himnusz első sorával is azonosuljon. Kis szerint azonban a himnusz olyan időben íródott, amikor a nyilvánosság nyelve a vallásosság volt, ezért akkor is és ma is mindenki számára elfogadható. Közel 200 évvel a Himnusz születése után egy világi állam új alkotmányának elején azonban ez a szöveg a szekularizáció tagadását jelenti. Olyan alkotmányt hoznak létre, amivel tudatosan megosztják a népet: az egyik részére szabják, a másikra viszont rákényszerítik.
Mit folytat az új alkotmány?
Minden alkotmány új, de ez a mostani mihez képest új, mit folytat és mivel szakít, mi az identitása? – ismertette a második, az alkotmány vizsgálatakor felmerülő szempontot Kis. A filozófus szerint jelentős különbség, hogy a törvénytervezet úgy szól: Magyarország államformája köztársaság. Ez a hatályos megfogalmazással ("Magyarország köztársaság") szemben már nem azt jelenti, hogy az ország szabad és egyenlő polgárok politikai közössége, hanem pusztán annyit, hogy a Sándor-palotában ülő úr történetesen éppen nem király.
Kis arra is felhívta a figyelmet, hogy a Nemzeti hitvallás megfogalmazása, értékrendje és fogalomrendszere azon Magyarország iránt fejez ki vonzalmat, amelyet a reformkor óta az ország progresszív erői igyekeznek meghaladni. Amikor az alaptörvény Magyarországról beszél, az a köztársaság előtti egész alkotmányos történelem folytatását jelenti – mondja Kis. Az alaptörvény szakít a hatályos köztársasági alkotmány történelemszemléletével, és a történeti alkotmányba illeszkedő alkotásként definiálja magát. Nem csatlakozik az 1944-ben (a német megszállással) véget ért korszak lezárásához, hanem azzal jelent be folytonosságot.
Az alaptörvény megalkotói nem törődnek azzal, hogy az e folytonosság jelképévé tett Szent Korona a nemesi alkotmány jelképe volt, az urak és szolgák Magyarországának szimbóluma – mondja Kis. Kis szerint is probléma, hogy a törzsszöveget az alapvetés Q. cikke szerint a preambulummal és a történelmi alkotmány vívmányaival összhangban kell értelmezni. Nem tudni azonban, mely vívmányokra gondolnak. Az sem tisztázott – véli a filozófus –, hogy az alaptörvény hogyan viszonyul az Alkotmánybíróság 1990–2010 közötti döntéseihez és az elmúlt húsz évben létrejött alkotmányos kultúrához.
Alapjogok és korlátozások
Az alkotmány készítői azt állítják, hogy az alapjogi rész készítésekor az Európai Unió Alapjogi Chartáját tekintették alapnak – kezdte Kis az új alaptörvény értelmezését a harmadik szempont alapján. Ez azt vizsgálja, hogy milyen közös elvek alapján rendeződik az állam, hogyan kell az egyénekkel bánni, és mit mond az alaptörvény a közhatalom forrásáról, a hatalomgyakorlás céljairól és korlátairól.
Kis szerint az alaptörvény alapjogi fejezete nem ezt a gondolkodást tükrözi: olyan alapvető kötelességeket vezet be, amiknek nincs helyük az alkotmányban. Ilyen a gyerekek taníttatása vagy a szülőkről való gondoskodás kötelessége: az alkotmány legitimálja az erre képtelenek majdani hatósági vegzálását. A Charta szellemében az alapvető jogaink eleve megilletnek bennünket, mivel erkölcsi státusszal rendelkező emberek vagyunk, és e jogok nem tehetők függővé attól, hogy teljesítjük-e alkotmányos kötelességeinket – mondja Kis.
Szerinte azzal, hogy a magzati élet védelmét az alkotmányba foglalták, az alapvető emberi jogokról szóló vita egyik legfontosabb (az abortuszról szóló) pontját az alaptörvény keretein belül rendezik. Csakhogy ez egyrészt szokatlan eljárás, másrészt a magzatok jogairól szóló politikai vita itthon még le sem zajlott, így elsietett és antidemokratikus az alkotmányos becikkelyezés. Ráadásul csak a legnaivabbak gondolhatják, hogy ezt az alkotmányos tételt a későbbiekben a (mostani vagy egy következő) jogalkotó nem fogja az abortuszt tiltó törvényi szabályozás alapjául használni.
Kis szerint érdekes, hogy az alaptörvény készítői mit hagytak ki az Alapjogi Chartából, és mit tettek hozzá. Kimaradt, hogy az alkotmány tiltja a szexuális irányultság szerinti hátrányos megkülönböztetést, bekerült viszont, hogy a házasság csak férfi és nő életközössége lehet.
Demokratikus-e az államrend?
A negyedik szempont az, hogy az államszerkezet megfelel-e az alkotmányban rögzített céloknak, megfelelően korlátozza-e a hatalom birtokosait, szolgálja-e valamelyik hatalmi csoport érdekeit. Kis úgy látja, hogy az új alaptörvény alapjaiban kezdi ki a köztársasági berendezkedést.
Szerinte a kormánytöbbség szisztematikusan elbontja a hatalmának intézményes fékeit és ellensúlyait, amivel betetőzi a háromnegyed éve tartó munkáját. Szabad kezet adtak maguknak, hogy a saját embereikkel töltsék be a kormányhatalom ellenőrzésre, korlátozására és ellensúlyául szolgáló szervek tisztségeit. Törölték az alkotmány előkészítéséhez szükséges négyötödös parlamenti többség korlátját, átírták az alkotmánybírók jelölési szabályait.
Most ez kiegészül azzal, hogy drasztikusan szűkítik az alkotmányossági vizsgálat kezdeményezésének lehetőségét. A három ellenzéki párt már csak együtt kérhet utólagos normakontrollt az Ab-től, és ezzel párhuzamosan megszűnt az actio popularis lehetősége, vagyis hogy bárki az Ab-hez fordulhat. Ez Kis szerint az alkotmányos kultúra fontos része lett.
A filozófus biztos benne, hogy az igazságszolgáltatás átalakításával (az Országos Igazságszolgáltatási Tanács megszüntetésével és a Legfelsőbb Bíróság Kúriává nevezésével, valamint vezetőjének 9 évre meghosszabbított mandátumával) a kormánytöbbség a bírói ág élére is a saját emberét készül kinevezni. Kritizálta továbbá az adatvédelmi ombudsman intézményének független hatósággá alakítását is. Az ellenzék gyengül, a kormány intézményes és demokratikus kontrollja megszűnik - fogalmazott összefoglalólag Kis.
Veszélyek
A filozófus arra a veszélyre is felhívta a figyelmet, hogy a független szervezetek élére hosszú időre kinevezett, a mostani hatalomhoz hű vezetők egy kormányváltás után akár az új többség ellen is mozgósíthatók lesznek. Ennek legékesebb példája az, ha a Költségvetési Tanács addig vétózza a költségvetést, amíg alapot nem teremt ahhoz, hogy a köztársasági elnök feloszlathassa a parlamentet.
Kis elismerte, ez rosszhiszemű olvasat, de szerinte az alkotmányozás klasszikusai szerint az alkotmányokat mindig rossz hiszemben kell megalkotni, mert aki óriási hatalmi csábítást érez, nem biztos hogy jóhiszeműen fog eljárni. A nemrég kinevezett, de a hivatalt korábban már betöltött legfőbb ügyésszel kapcsolatos tapasztalat alapján van okunk a kételkedésre – mondta Kis, aki szerint az alkotmányozási folyamat értékelésével meg kell várni a sarkalatos törvények megalkotását, amelyek majd tartalommal töltik meg az alkotmányozást.
Kis szerint az új alkotmány tervezete megosztó, drasztikusan leszállítja az alapvető jogok védelmi szintjét, mentesíti a hatalom gyakorlóit a kontrolltól, és roppant hatalmat ad a kezükbe.
Szebb jövő
A filozófus a sötét kép felrajzolása után mégis optimista hangnemben fejezte be előadását. Szerinte a magyar társadalom sokkal modernebb, felvilágosultabb és pluralistább, és nem lehet az alaptörvényből felsejlő ásatag konstrukcióba gyömöszölni. Az alkotmánynak nem lesz tekintélye, és azt nem a nemzet, hanem Orbán alkotmányának fogják tekinteni. A például a büntetőadók által keltett és állandósuló jogbizonytalanság elbizonytalanítja a befektetőket, munkavállalókat, fogyasztókat, senki nem fogja tudni, hogy mire számítson. A kormány magát fosztja meg a lehetőségtől, hogy rendet tegyen.
Kis szerint hiába tűnnek népszerűnek az eddigi intézkedések, a társadalom számára nem közömbös az alkotmányosság, "mely nélkül nincs se szabadság, se kenyér". Kis úgy véli, hogy az Orbán-alkotmány "nemcsak tőlünk idegen", a jobboldalon is van egy egyelőre szűk réteg, amely viszolyog az orbáni társadalomképtől és hatalomgyakorlástól.
Abban kell megegyezni – mondja Kis –, hogy a demokratikus jogállam elutasítása vagy elfogadása alapvetőbb törésvonal, mint a bal- és jobboldalt elválasztó. A lelkekért folyó kulturális küzdelmet ki kell vonni az alkotmányos berendezkedés alapjaiért folytatott küzdelemből. Ha sikerül ide eljutni, olyan széles lehet egy Orbán utáni kormány társadalmi alapja, amit az alaptörvény trükkjeivel nem lehet majd szétverni – rajzolt fel egy optimista jövőképet, majd "Éljen a köztársaság" felkiáltással zárta előadását.
Húsz éve született meg a rózsadombi paktum
Hírszerző Kiss Ádám, 2011. március 15.
1991. március 15-én írták alá a rendszerváltást, és az azt követő éveket máig befolyásoló, legnagyobb hatású titkos politikai megállapodást, az un. „Rózsadombi paktumot”. A magyar politikai élet, a két nagyhatalom illetve Izrael képviselője által összehozott húszpontos megállapodás rendezte többek közt a hatalmukat vesztett kommunisták helyzetét és meghatározta a szomszédos országokkal szemben kialakítandó magyar politikát. A paktum megkötésével a két világhatalom arra törekedett, hogy pacifikálja a vasfüggöny utáni Közép-Európát.
Máig sem tudni pontosan, hogy melyik rózsadombi villa adott helyt a titkos találkozónak. A helyszín ugyanakkor nem meglepő, hiszen mind az egykori szocialista elitnek - Kádár Jánosnak, Apró Antalnak -, mind az átmenetben érdekelt, a nyolcvanas évek végétől megerősödő gazdasági érdekcsoportok képviselőinek is itt voltak a villái.
A szimbolikus dátumra tett találkozón, és a paktum aláírásán tizenhárman vettek részt, a magyar rendszerváltásban érintett pártok, egyházi szervezetek valamint az érintett nagyhatalmak képviselői.
A rózsadombi villában ott volt Szergej Naumovics Szirotjuk, a szovjet hadsereg tábornoka és egy KGB-ezredes. A szovjetek ugyan ekkor már kivonulóban voltak az országról, azonban a teljes csapatkivonás csak a nyáron fejeződött be. Így a szovjet hadsereg még potenciális ütőerővel rendelkezett Magyarország területén, ezért őket nem lehetett kihagyni a tárgyalásokból.
A rendszerváltás folyamatában nagy szerepet játszó Egyesült Államok, 1989 nyarán George Bush személyesen látogatott Budapestre. Az USA képviselői így a rózsadombi találkozón is ott voltak. Az amerikai nagykövetség első titkára, Stanley Walker mellett a CIA egyik tisztje is részt vett a tárgyaláson. Ugyanakkor más országok – például Németország, melynek minden oka meglett volna rá – nem képviseltették magukat.
Jelen volt viszont az izraeli titkosszolgálat, a Moszad képviselője, aki a magyarországi zsidóság jogviszonyának és háborús kártérítésének rendezésére garanciákat akaró izraeli kormányt képviselte. Feltehetőleg azért titkosszolgálati tiszt és nem diplomata vett részt a találkozón, mert Jeruzsálem a poszt-szocialista országokban újjáéledő antiszemitizmus gyengítése érdekében mindenképpen el akarta kerülni a nyílt nyomásgyakorlás látszatát is bármilyen zsidósággal kapcsolatos kérdésben.
A találkozón a magyarországi zsidóságot képviselő MAZSIHISZ-es Zoltai Gusztáv is részt vett, valamint a katolikus püspöki kar vezetője, Paskai László bíboros. A reformátusokat és az evangélikusokat ugyanakkor senki sem képviselte.
Az Antall-kormány kénytelen volt engedni
A magyar politikai életből öt fontos személy vett részt a paktum aláírásában. Jelen volt a köztársasági elnök Göncz Árpád és Antall József miniszterelnök, Boross Péter az MDF-ből, és az SZDSZ-es Pető Iván. Az állampártból ellenzéki párttá átvedlő MSZP-t szintén egy későbbi miniszterelnök, Horn Gyula képviselte. Érdekesség, hogy a Fidesz nem vett részt a rózsadombi paktum megkötésében, ám valószínűsíthető, hogy tudtak róla. Érvnek ugyan kevés, de egyes vélekedések szerint bizonyíték, hogy rendszerváltás utáni politikájukban a paktum több pontja - például a volt kommunisták soraikba fogadása - visszaköszön a mai napig.
A húszpontos paktum első öt pontja a Szovjetunió és Magyarország viszonyát rendezte. Érződik rajtuk a fegyveres erővel még jelen lévő Szovjetunió erőfölénye. Ez alapján a következő pontok születtek: 1: A szovjet csapatok békés és barátságos kivonulása Magyarországról. 2: A Szovjetunió kárpótlása a hátrahagyott értékekért és javakért. 3: Barátságos politikai és gazdasági viszony kiépítése a Szovjetunió és Magyarország között. 4: Szovjetellenes tevékenységek megakadályozása. 5: A határok kölcsönös megnyitása a Szovjetunió és Magyarország között.
A második öt pont a volt kommunisták helyzetét konszolidálta. Bár a rendszerváltás meccsei addigra többnyire lezajlottak, azonban még nem volt lejátszva minden. Az új kormány kezében volt az igazságszolgáltatás, mely számon kérhette volna a múlt rendszer bűneit, ugyanakkor a volt kommunisták kezében lévő – többek közt a már megindított privatizáció során megszerzett – gazdasági erő és a szovjetek jelenléte olyan patthelyzetet eredményezett melyben mindkét félnek, de főleg az új kormánynak engednie kellett, legalábbis addig, amíg a szovjetek kivonulása le nem zárul. Így a következő megállapodások születtek: 6: A volt kommunista párttagok minden büntetés alól való mentesítése. 7: A volt kommunista titkosszolgálat, határőrség és rendőrség megvédése az esetleges megtorlásoktól. 8: A megbízható volt kommunisták más pártokban való indítása a választásokon. 9: Az államvagyon átmentése a volt kommunisták kezébe. 10: Az igazságszolgáltatás megtartása a volt kommunisták kezében.
Világpolitikai játszma középpontjában
A következő pontok olyan rendelkezéseket tartalmaznak, melyek a térség vasfüggöny utáni stabilitását próbálták megóvni az esetlegesen újjáéledő magyar nacionalizmus destabilizáló hatásaitól. Ennek érdekében ismét csak a kormánynak kellett engedményeket tennie. Ennek alapján a következő pontokról egyeztek meg: 11: Minden zsidóellenes megnyilatkozás, megmozdulás és szervezkedés megtorlása. 12: A jobboldali, szélsőjobboldali pártok indulásának és szervezkedésének megakadályozása. 13: Állandó hangoztatása annak, hogy a magyar határok véglegesek és azokon nem lehet változtatni. 14: Az új magyar kormány nem tarthat kapcsolatot jobboldali emigráns személyekkel, szervezetekkel, csoportokkal. 15: A románok, jugoszlávok és a szlovákok felé csak barátságos nyilatkozatok láthatnak napvilágot. 16: Az 1956-os eseményeket, mint a kommunizmus megjavítását célzó mozgalmat kell beállítani, és csak azokat szabad szóhoz juttatni, akik ezt így értelmezik. 17: A magyar hadsereget egyharmadára kell csökkenteni.
Ide kapcsolódik a 18. pont is, mely szerint a Szovjetunió az átmentett kommunistákon keresztül megtartja politikai befolyását Magyarországon, az Egyesült Államok viszont megerősíti gazdasági befolyását a magyar életben. Ezeknek a pontoknak a meghozatalában a két nagyhatalom kívánságai nyilvánultak meg. A szomszédos országok követeléseiről már csak ezért sem lehet szó, mivel azok képviselői nem vettek részt a paktum megkötésében, és a rendszerváltás miatt a politikai erővonalak ott is tisztázatlanok voltak.
Egyes történészi vélekedések szerint elképzelhető, hogy a két nagyhatalom a szomszédos országokban is hasonló paktumok meghozatalára törekedett, ám erre mindeddig egyetlen konkrét bizonyíték sem került elő, csupán nyilatkozatok, memoárok, például egy csehszlovák kommunista diplomata, Andrej Hríbek visszaemlékezései engednek következtetni.
A Rózsadombi Paktum utolsó két pontja a magyarországi kisebbségek jogait rendezte: 19: Magyarország teljes garanciát ad a magyarországi nemzetiségek nyelvi, népi, kulturális, politikai és gazdasági jogainak gyakorlására. 20: Magyarország teljesen kártalanítja a magyar zsidóságot a második világháború alatt elszenvedett veszteségeiért.
Rózsadombi Paktum - a magyar demokrácia Da Vinci-kódja
Természetesen a fent leírt szöveg szemenszedett kitaláció, a Rózsadombi Paktum „írott változata”, némi hozzáadott értékkel kiegészítve.
A paktum a rendszerváltás óta eltelt időszak legnépszerűbb összeesküvés-elmélete. Lényege, hogy a rendszerváltást előre lejátszották a zsidók, a kommunisták, a nagyhatalmak és magyarországi csatlósaik. Szimbolikusnak tekinthető a megkötés helyszíne is.
A paktum elmélete az elmúlt húsz évben rendre felbukkant a magyar közéletben, és elsősorban a szélsőjobboldal körében a mai napig igen népszerű, annak ellenére, hogy többen is bebizonyították a benne lévő logikai bukfenceket és történelmitlenségeket, melyek egyértelművé teszik kitalált voltát.
Ablonczy Balázs történész kutatásai azt is kiderítették, hogy az elmélet először 1992. február 20-án jelent meg az egyesült államokbeli Akronban kiadott Amerikai-Kanadai Magyar Életben, az írást Bakos Gyula néven Dömötör Tibor lelkész jegyezte. A református lelkész korábbi írásaiban már benne voltak azok az antiszemita és a rendszerváltás elmaradásáról szóló nézetek, melyek ebben az elméletben is megjelentek, bár azt nem tudni, hogy maga a rózsadombi paktum az ő kreálmánya-e.
1991. március 15-én írták alá a rendszerváltást, és az azt követő éveket máig befolyásoló, legnagyobb hatású titkos politikai megállapodást, az un. „Rózsadombi paktumot”. A magyar politikai élet, a két nagyhatalom illetve Izrael képviselője által összehozott húszpontos megállapodás rendezte többek közt a hatalmukat vesztett kommunisták helyzetét és meghatározta a szomszédos országokkal szemben kialakítandó magyar politikát. A paktum megkötésével a két világhatalom arra törekedett, hogy pacifikálja a vasfüggöny utáni Közép-Európát.
Máig sem tudni pontosan, hogy melyik rózsadombi villa adott helyt a titkos találkozónak. A helyszín ugyanakkor nem meglepő, hiszen mind az egykori szocialista elitnek - Kádár Jánosnak, Apró Antalnak -, mind az átmenetben érdekelt, a nyolcvanas évek végétől megerősödő gazdasági érdekcsoportok képviselőinek is itt voltak a villái.
A szimbolikus dátumra tett találkozón, és a paktum aláírásán tizenhárman vettek részt, a magyar rendszerváltásban érintett pártok, egyházi szervezetek valamint az érintett nagyhatalmak képviselői.
A rózsadombi villában ott volt Szergej Naumovics Szirotjuk, a szovjet hadsereg tábornoka és egy KGB-ezredes. A szovjetek ugyan ekkor már kivonulóban voltak az országról, azonban a teljes csapatkivonás csak a nyáron fejeződött be. Így a szovjet hadsereg még potenciális ütőerővel rendelkezett Magyarország területén, ezért őket nem lehetett kihagyni a tárgyalásokból.
A rendszerváltás folyamatában nagy szerepet játszó Egyesült Államok, 1989 nyarán George Bush személyesen látogatott Budapestre. Az USA képviselői így a rózsadombi találkozón is ott voltak. Az amerikai nagykövetség első titkára, Stanley Walker mellett a CIA egyik tisztje is részt vett a tárgyaláson. Ugyanakkor más országok – például Németország, melynek minden oka meglett volna rá – nem képviseltették magukat.
Jelen volt viszont az izraeli titkosszolgálat, a Moszad képviselője, aki a magyarországi zsidóság jogviszonyának és háborús kártérítésének rendezésére garanciákat akaró izraeli kormányt képviselte. Feltehetőleg azért titkosszolgálati tiszt és nem diplomata vett részt a találkozón, mert Jeruzsálem a poszt-szocialista országokban újjáéledő antiszemitizmus gyengítése érdekében mindenképpen el akarta kerülni a nyílt nyomásgyakorlás látszatát is bármilyen zsidósággal kapcsolatos kérdésben.
A találkozón a magyarországi zsidóságot képviselő MAZSIHISZ-es Zoltai Gusztáv is részt vett, valamint a katolikus püspöki kar vezetője, Paskai László bíboros. A reformátusokat és az evangélikusokat ugyanakkor senki sem képviselte.
Az Antall-kormány kénytelen volt engedni
A magyar politikai életből öt fontos személy vett részt a paktum aláírásában. Jelen volt a köztársasági elnök Göncz Árpád és Antall József miniszterelnök, Boross Péter az MDF-ből, és az SZDSZ-es Pető Iván. Az állampártból ellenzéki párttá átvedlő MSZP-t szintén egy későbbi miniszterelnök, Horn Gyula képviselte. Érdekesség, hogy a Fidesz nem vett részt a rózsadombi paktum megkötésében, ám valószínűsíthető, hogy tudtak róla. Érvnek ugyan kevés, de egyes vélekedések szerint bizonyíték, hogy rendszerváltás utáni politikájukban a paktum több pontja - például a volt kommunisták soraikba fogadása - visszaköszön a mai napig.
A húszpontos paktum első öt pontja a Szovjetunió és Magyarország viszonyát rendezte. Érződik rajtuk a fegyveres erővel még jelen lévő Szovjetunió erőfölénye. Ez alapján a következő pontok születtek: 1: A szovjet csapatok békés és barátságos kivonulása Magyarországról. 2: A Szovjetunió kárpótlása a hátrahagyott értékekért és javakért. 3: Barátságos politikai és gazdasági viszony kiépítése a Szovjetunió és Magyarország között. 4: Szovjetellenes tevékenységek megakadályozása. 5: A határok kölcsönös megnyitása a Szovjetunió és Magyarország között.
A második öt pont a volt kommunisták helyzetét konszolidálta. Bár a rendszerváltás meccsei addigra többnyire lezajlottak, azonban még nem volt lejátszva minden. Az új kormány kezében volt az igazságszolgáltatás, mely számon kérhette volna a múlt rendszer bűneit, ugyanakkor a volt kommunisták kezében lévő – többek közt a már megindított privatizáció során megszerzett – gazdasági erő és a szovjetek jelenléte olyan patthelyzetet eredményezett melyben mindkét félnek, de főleg az új kormánynak engednie kellett, legalábbis addig, amíg a szovjetek kivonulása le nem zárul. Így a következő megállapodások születtek: 6: A volt kommunista párttagok minden büntetés alól való mentesítése. 7: A volt kommunista titkosszolgálat, határőrség és rendőrség megvédése az esetleges megtorlásoktól. 8: A megbízható volt kommunisták más pártokban való indítása a választásokon. 9: Az államvagyon átmentése a volt kommunisták kezébe. 10: Az igazságszolgáltatás megtartása a volt kommunisták kezében.
Világpolitikai játszma középpontjában
A következő pontok olyan rendelkezéseket tartalmaznak, melyek a térség vasfüggöny utáni stabilitását próbálták megóvni az esetlegesen újjáéledő magyar nacionalizmus destabilizáló hatásaitól. Ennek érdekében ismét csak a kormánynak kellett engedményeket tennie. Ennek alapján a következő pontokról egyeztek meg: 11: Minden zsidóellenes megnyilatkozás, megmozdulás és szervezkedés megtorlása. 12: A jobboldali, szélsőjobboldali pártok indulásának és szervezkedésének megakadályozása. 13: Állandó hangoztatása annak, hogy a magyar határok véglegesek és azokon nem lehet változtatni. 14: Az új magyar kormány nem tarthat kapcsolatot jobboldali emigráns személyekkel, szervezetekkel, csoportokkal. 15: A románok, jugoszlávok és a szlovákok felé csak barátságos nyilatkozatok láthatnak napvilágot. 16: Az 1956-os eseményeket, mint a kommunizmus megjavítását célzó mozgalmat kell beállítani, és csak azokat szabad szóhoz juttatni, akik ezt így értelmezik. 17: A magyar hadsereget egyharmadára kell csökkenteni.
Ide kapcsolódik a 18. pont is, mely szerint a Szovjetunió az átmentett kommunistákon keresztül megtartja politikai befolyását Magyarországon, az Egyesült Államok viszont megerősíti gazdasági befolyását a magyar életben. Ezeknek a pontoknak a meghozatalában a két nagyhatalom kívánságai nyilvánultak meg. A szomszédos országok követeléseiről már csak ezért sem lehet szó, mivel azok képviselői nem vettek részt a paktum megkötésében, és a rendszerváltás miatt a politikai erővonalak ott is tisztázatlanok voltak.
Egyes történészi vélekedések szerint elképzelhető, hogy a két nagyhatalom a szomszédos országokban is hasonló paktumok meghozatalára törekedett, ám erre mindeddig egyetlen konkrét bizonyíték sem került elő, csupán nyilatkozatok, memoárok, például egy csehszlovák kommunista diplomata, Andrej Hríbek visszaemlékezései engednek következtetni.
A Rózsadombi Paktum utolsó két pontja a magyarországi kisebbségek jogait rendezte: 19: Magyarország teljes garanciát ad a magyarországi nemzetiségek nyelvi, népi, kulturális, politikai és gazdasági jogainak gyakorlására. 20: Magyarország teljesen kártalanítja a magyar zsidóságot a második világháború alatt elszenvedett veszteségeiért.
Rózsadombi Paktum - a magyar demokrácia Da Vinci-kódja
Természetesen a fent leírt szöveg szemenszedett kitaláció, a Rózsadombi Paktum „írott változata”, némi hozzáadott értékkel kiegészítve.
A paktum a rendszerváltás óta eltelt időszak legnépszerűbb összeesküvés-elmélete. Lényege, hogy a rendszerváltást előre lejátszották a zsidók, a kommunisták, a nagyhatalmak és magyarországi csatlósaik. Szimbolikusnak tekinthető a megkötés helyszíne is.
A paktum elmélete az elmúlt húsz évben rendre felbukkant a magyar közéletben, és elsősorban a szélsőjobboldal körében a mai napig igen népszerű, annak ellenére, hogy többen is bebizonyították a benne lévő logikai bukfenceket és történelmitlenségeket, melyek egyértelművé teszik kitalált voltát.
Ablonczy Balázs történész kutatásai azt is kiderítették, hogy az elmélet először 1992. február 20-án jelent meg az egyesült államokbeli Akronban kiadott Amerikai-Kanadai Magyar Életben, az írást Bakos Gyula néven Dömötör Tibor lelkész jegyezte. A református lelkész korábbi írásaiban már benne voltak azok az antiszemita és a rendszerváltás elmaradásáról szóló nézetek, melyek ebben az elméletben is megjelentek, bár azt nem tudni, hogy maga a rózsadombi paktum az ő kreálmánya-e.
Kádárizmus: fizetett tapsolók csápoltak Orbánnak (Videó)
Origo 2011. március 15. 13:14
Ezerötszáz forintot ígért egy titokzatos cég egyetemistáknak az Origo videóriportja szerint.
Egyetemistákat szerződtetett egy cég azért, hogy Orbán Viktor beszédét végighallgassák, és tapsoljanak – derül ki az Origó videóriportjából. A Nemzeti Múzeum oldalában megszólaltatott fiatalok elmondták laptársunknak, hogy egy cég 1500 forintot fizet nekik azért, hogy ott legyenek, és meghallgassák a beszédet, amit egyébként nem tennének meg.
A cég nevét egyik megkérdezett sem akarta elárulni, és azt is elmondták, hogy szerződést sem írtak alá velük a furcsa szolgáltatásról, így vélhetően a honoráriumot is számla nélkül, a hatályos adószabályok megsértésével fizetik majd ki nekik.
Az Origo riportját itt nézhetik meg.
Ezerötszáz forintot ígért egy titokzatos cég egyetemistáknak az Origo videóriportja szerint.
Egyetemistákat szerződtetett egy cég azért, hogy Orbán Viktor beszédét végighallgassák, és tapsoljanak – derül ki az Origó videóriportjából. A Nemzeti Múzeum oldalában megszólaltatott fiatalok elmondták laptársunknak, hogy egy cég 1500 forintot fizet nekik azért, hogy ott legyenek, és meghallgassák a beszédet, amit egyébként nem tennének meg.
A cég nevét egyik megkérdezett sem akarta elárulni, és azt is elmondták, hogy szerződést sem írtak alá velük a furcsa szolgáltatásról, így vélhetően a honoráriumot is számla nélkül, a hatályos adószabályok megsértésével fizetik majd ki nekik.
Az Origo riportját itt nézhetik meg.
2011. március 14., hétfő
Kidobta a kormánycsomagot a cseh Ab
FN.hu, MTI
A legfelsőbb bírói testület a takarékossági intézkedés-csomag tartalmát nem vizsgálta, de kifogásolta, hogy azt a kormányzat törvényalkotási szükséghelyzetben fogadta el.
Az ellenzéki Cseh Szociáldemokrata Párt szerint azonban Csehországban tavaly ősszel nem volt törvényalkotási szükséghelyzet, ezért az ügyet az alkotmánybíróság elé vitte, amely most igazat adott neki.
A bírósági döntés szerint a kormányzatnak az év végéig újra el kell fogadnia a törvénycsomagot, különben annak érvényessége december 31-én megszűnik.
A legfelsőbb bírói testület a takarékossági intézkedés-csomag tartalmát nem vizsgálta, de kifogásolta, hogy azt a kormányzat törvényalkotási szükséghelyzetben fogadta el.
Az ellenzéki Cseh Szociáldemokrata Párt szerint azonban Csehországban tavaly ősszel nem volt törvényalkotási szükséghelyzet, ezért az ügyet az alkotmánybíróság elé vitte, amely most igazat adott neki.
A bírósági döntés szerint a kormányzatnak az év végéig újra el kell fogadnia a törvénycsomagot, különben annak érvényessége december 31-én megszűnik.
Interjú Lánczi Andrással
... Az Alkotmánybíróság jogköreinek csökkentésével valóban a demokrácia leépítéséről beszélhetünk?
Ez is azok közé a kérdések közé tartozik, mint a preambulum, hogy egyelőre spekulatív vitát lehet erről is folytatni. Ha azt vesszük alapul, hogy mi volt az Alkotmánybíróság ’90-ben, mi volt 2000-ben és most 2011-ben milyen jogköre van és ebből levonni azt a következtetést, hogy itt tulajdonképpen a demokrácia folyamatának visszavonása zajlik, erre csak azt tudom mondani, hogy ez nem igaz. Azért nem igaz, mert az Alkotmánybíróság ugyan úgy a történelmi körülményeknek a terméke, és ugyanúgy vitákon keresztül született meg egy-egy országban, hogy mit tartalmazzon a hatáskör leírás, hogyan működjön, hogyan formálódjon a gyakorlata. Vagyis nincs olyan, hogy „a” demokrácia és nincs olyan hogy „az” Alkotmánybíróság. A magyar Alkotmánybíróságról konkrétan azt lehet elmondani, hogy Európában az egyik legeslegerősebb felhatalmazással bíró Alkotmánybíróság, aminek az indoka az volt, hogy biztosítsa a stabilitást. Garanciákat kellett nyújtania arra, hogy senkinek semmi bántódása nem esik, sőt olyan összetételű politikai élet alakul ki, amely plurális lesz - hisz ettől demokratikus –, és közben referencia pontként ott áll az Alkotmánybíróság és az Alkotmány, tulajdonképpen a végső garanciái annak, hogy a belső béke megmaradjon. De 20 évvel később, amikor elég sok tapasztalatot halmoztunk fel, kijelenteni azt, hogy egy ugyanolyan alkotmánybíróságra van szükség, mint ami 20 éve volt, erre nagyon sok érvet kellene felsorakoztatni, amellyel szemben legalább annyi érv sorakoztatható fel. Az Alkotmánybíróságnak nem kell feltétlenül annyi területet és olyan mélységben szabályoznia mint jelenleg, ami Európában is egyedülállóan erős beleszólási jogot biztosít számára a politikai életben. A változtatás nem ördögtől van, a történelmi körülmények ugyanúgy szükségessé tehetik az újragondolást, mint amikor 20 évvel ezelőtt megkezdte működését. Hogy mik az új történelmi körülmények? Az, amit a politikai szereplők megfogalmaznak és a tapasztalat. A politikai szereplőknek meghatározó része az elmúlt ¾ évben megfogalmaztak és keresztülvittek olyan változtatásokat, amelyeket szerintük a valósághoz való igazodás tett szükségessé. Az Alkotmánybíróság sem áll a valóság fölött, nincs és nem is lehet korlátlan autoritása. De természetesen nem vitatható, hogy az Alkotmánybíróság a jogállamiságnak egy nagyon fontos intézményi eleme. Ezt összekeverni azzal, hogy érinthetetlen az Alkotmánybíróság, ezt sem logikai, sem történeti érvvel nem lehet alátámasztani. Az is igaz ugyanakkor, hogy az Alkotmánybíróság a jelenlegi demokratikus rendszernek fontos eleme, de azt nem lehet mondani, hogy a demokrácia ettől vagy attól meg is szűnik, vagy a demokráciát fenyegeti, ha valamely állami intézménynek a jogkörét megváltoztatják. A demokráciának nincs ideális változata, amit szemlélni és csodálni kell. A demokráciának rengeteg intézményi kombinációja lehetséges. Ha csak néhány egyszerű dimenziót nézünk, hogy mitől demokratikus egy ország és hogy különböző megoldások lehetségesek egy-egy intézmény felállításában, működtetésében és a viszonyainak kialakításában a többi állami intézményrendszerrel, akkor azt látjuk, hogy a világon is van jelenleg 30-40 olyan intézményi kombináció, amelyben van erősebb alkotmánybíróság, van gyengébb alkotmánybíróság, még az sem biztos, hogy függetlennek kell lennie az igazságszolgáltatástól. Nagyon sokféle kombináció lehetséges, de hangsúlyoznám, az a 30-40, talán 50 berendezkedés, amit liberális demokráciának hívnak ma a világban az mind az, és csak azért, mert más összetételű, más kompozíciójú lesz egy állami intézményrendszer, ettől még nem lesz kevésbé demokratikus, mint egy másik. ...
A, mint Alkotmány 2011-03-11
http://alkotmany.postr.hu/interju-lanczi-andrassal
Ez is azok közé a kérdések közé tartozik, mint a preambulum, hogy egyelőre spekulatív vitát lehet erről is folytatni. Ha azt vesszük alapul, hogy mi volt az Alkotmánybíróság ’90-ben, mi volt 2000-ben és most 2011-ben milyen jogköre van és ebből levonni azt a következtetést, hogy itt tulajdonképpen a demokrácia folyamatának visszavonása zajlik, erre csak azt tudom mondani, hogy ez nem igaz. Azért nem igaz, mert az Alkotmánybíróság ugyan úgy a történelmi körülményeknek a terméke, és ugyanúgy vitákon keresztül született meg egy-egy országban, hogy mit tartalmazzon a hatáskör leírás, hogyan működjön, hogyan formálódjon a gyakorlata. Vagyis nincs olyan, hogy „a” demokrácia és nincs olyan hogy „az” Alkotmánybíróság. A magyar Alkotmánybíróságról konkrétan azt lehet elmondani, hogy Európában az egyik legeslegerősebb felhatalmazással bíró Alkotmánybíróság, aminek az indoka az volt, hogy biztosítsa a stabilitást. Garanciákat kellett nyújtania arra, hogy senkinek semmi bántódása nem esik, sőt olyan összetételű politikai élet alakul ki, amely plurális lesz - hisz ettől demokratikus –, és közben referencia pontként ott áll az Alkotmánybíróság és az Alkotmány, tulajdonképpen a végső garanciái annak, hogy a belső béke megmaradjon. De 20 évvel később, amikor elég sok tapasztalatot halmoztunk fel, kijelenteni azt, hogy egy ugyanolyan alkotmánybíróságra van szükség, mint ami 20 éve volt, erre nagyon sok érvet kellene felsorakoztatni, amellyel szemben legalább annyi érv sorakoztatható fel. Az Alkotmánybíróságnak nem kell feltétlenül annyi területet és olyan mélységben szabályoznia mint jelenleg, ami Európában is egyedülállóan erős beleszólási jogot biztosít számára a politikai életben. A változtatás nem ördögtől van, a történelmi körülmények ugyanúgy szükségessé tehetik az újragondolást, mint amikor 20 évvel ezelőtt megkezdte működését. Hogy mik az új történelmi körülmények? Az, amit a politikai szereplők megfogalmaznak és a tapasztalat. A politikai szereplőknek meghatározó része az elmúlt ¾ évben megfogalmaztak és keresztülvittek olyan változtatásokat, amelyeket szerintük a valósághoz való igazodás tett szükségessé. Az Alkotmánybíróság sem áll a valóság fölött, nincs és nem is lehet korlátlan autoritása. De természetesen nem vitatható, hogy az Alkotmánybíróság a jogállamiságnak egy nagyon fontos intézményi eleme. Ezt összekeverni azzal, hogy érinthetetlen az Alkotmánybíróság, ezt sem logikai, sem történeti érvvel nem lehet alátámasztani. Az is igaz ugyanakkor, hogy az Alkotmánybíróság a jelenlegi demokratikus rendszernek fontos eleme, de azt nem lehet mondani, hogy a demokrácia ettől vagy attól meg is szűnik, vagy a demokráciát fenyegeti, ha valamely állami intézménynek a jogkörét megváltoztatják. A demokráciának nincs ideális változata, amit szemlélni és csodálni kell. A demokráciának rengeteg intézményi kombinációja lehetséges. Ha csak néhány egyszerű dimenziót nézünk, hogy mitől demokratikus egy ország és hogy különböző megoldások lehetségesek egy-egy intézmény felállításában, működtetésében és a viszonyainak kialakításában a többi állami intézményrendszerrel, akkor azt látjuk, hogy a világon is van jelenleg 30-40 olyan intézményi kombináció, amelyben van erősebb alkotmánybíróság, van gyengébb alkotmánybíróság, még az sem biztos, hogy függetlennek kell lennie az igazságszolgáltatástól. Nagyon sokféle kombináció lehetséges, de hangsúlyoznám, az a 30-40, talán 50 berendezkedés, amit liberális demokráciának hívnak ma a világban az mind az, és csak azért, mert más összetételű, más kompozíciójú lesz egy állami intézményrendszer, ettől még nem lesz kevésbé demokratikus, mint egy másik. ...
A, mint Alkotmány 2011-03-11
http://alkotmany.postr.hu/interju-lanczi-andrassal
2011. március 13., vasárnap
A Fidesz alkotmánytervezete
...
M. Cikk
(1)Magyarország a kiegyensúlyozott, átlátható és fenntartható költségvetési gazdálkodás elve szerint működik.
(2)Ennek az elvnek a megvalósulásáért az Országgyűlés és a Kormány viseli az elsődleges felelősséget.
(3)Az Alkotmánybíróság, a bíróságok, a helyi önkormányzatok és más állami szervek feladatuk ellátása során e célokat kötelesek tiszteletben tartani.
...
a)
...
(2)Az Országgyűlés
...
e)megválasztja a köztársasági elnököt, az Alkotmánybíróság tagjait, a Kúria elnökét és a legfőbb ügyészt, az alapvető jogok biztosát, valamint az Állami Számvevőszék elnökét,
...
f)
(1)Törvényt a köztársasági elnök, a Kormány, országgyűlési bizottság vagy országgyűlési képviselő kezdeményezhet.
(2)Az Országgyűlés – a törvény kezdeményezője, a Kormány, illetve az Országgyűlés elnöke zárószavazás előtt megtett indítványára – az elfogadott törvényt alkotmányossági vizsgálatra megküldheti az Alkotmánybíróságnak. Az Országgyűlés az indítványról a zárószavazást követően határoz. Az indítvány elfogadása esetén az Országgyűlés elnöke az elfogadott törvényt alkotmányossági vizsgálatra az Alkotmánybíróságnak haladéktalanul megküldi.
(3)Az elfogadott törvényt az Országgyűlés elnöke öt napon belül aláírja és megküldi a köztársasági elnöknek. A köztársasági elnök a megküldött törvényt öt napon belül aláírja, és elrendeli annak kihirdetését. Ha az Országgyűlés a (2) bekezdés szerint a törvényt alkotmányossági vizsgálatra megküldte az Alkotmánybíróságnak, az Országgyűlés elnöke csak akkor írhatja azt alá, és küldheti meg a köztársasági elnöknek, ha az Alkotmánybíróság alkotmányellenességet nem állapított meg.
(4)Ha a köztársasági elnök a törvényt vagy annak valamely rendelkezését alkotmányellenesnek tartja és a (2) bekezdés szerint alkotmányossági vizsgálatra nem került sor – a törvényt alkotmányossági vizsgálatra az Alkotmánybíróságnak megküldi.
(5)Ha a köztársasági elnök a törvénnyel vagy annak valamely rendelkezésével nem ért egyet és a (4) bekezdés szerinti jogával nem élt, a törvényt az aláírás előtt, észrevételeinek közlésével egy alkalommal megfontolásra visszaküldheti az Országgyűlésnek. Az Országgyűlés a törvényt újra megtárgyalja, és elfogadásáról ismét határoz. A köztársasági elnök e jogával akkor is élhet, ha az Országgyűlés határozata alapján lefolytatott alkotmányossági vizsgálat során az Alkotmánybíróság nem állapított meg alkotmányellenességet.
(6)Az Alkotmánybíróság a (2) vagy (4) bekezdés szerinti indítványról soron kívül, de legkésőbb harminc napon belül határoz. Ha az Alkotmánybíróság alkotmányellenességet állapít meg, az Országgyűlés a törvényt az alkotmányellenesség megszüntetése érdekében újra megtárgyalja.
(7)Ha az Alkotmánybíróság alkotmányellenességet a köztársasági elnök kezdeményezésére lefolytatott alkotmányossági vizsgálat során nem állapít meg, a köztársasági elnök a törvényt haladéktalanul aláírja, és elrendeli annak kihirdetését.
(8)Az Országgyűlés által a (6) bekezdés szerint megtárgyalt és elfogadott törvény alkotmányossági vizsgálata a (2) és a (4) bekezdés szerint ismételten kérhető az Alkotmánybíróságtól. Az Alkotmánybíróság az ismételt indítványról soron kívül, de legkésőbb tíz napon belül dönt.
(9)Amennyiben a köztársasági elnök egyet nem értése folytán visszaküldött törvényt az Országgyűlés módosítja, úgy a (2), illetve (4) bekezdés szerinti jogosultság az Országgyűlést, illetve a köztársasági elnököt a módosított rendelkezések tekintetében illeti meg.
...
a)
1.Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett.
2.A köztársasági elnök a Magyar Honvédség főparancsnoka.
3.A köztársasági elnök
...
12.az elfogadott törvényt alkotmányossági vizsgálatra megküldheti az Alkotmánybíróságnak, illetve megfontolására visszaküldheti az Országgyűlésnek,
...
m)
(1) A köztársasági elnök ellen büntetőeljárást csak a megbízatásának megszűnése után lehet indítani.
(2) Az Alkotmányt vagy tisztsége gyakorlásával összefüggésben valamely más törvényt szándékosan megsértő, illetve szándékos bűncselekményt elkövető köztársasági elnökkel szemben az országgyűlési képviselők egyötöde indítványozhatja a tisztségtől való megfosztást.
(3) A megfosztási eljárás megindításához az országgyűlési képviselők kétharmadának a szavazata szükséges. A szavazás titkos.
(4) Az Országgyűlés határozatának meghozatalától kezdődően a megfosztási eljárás befejezéséig az elnök a hatáskörét nem gyakorolhatja.
(5) A cselekmény elbírálása az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik.
(6) Ha az Alkotmánybíróság az eljárás eredményeként a (2) bekezdés szerinti szándékos jogsértés tényét megállapítja, a köztársasági elnököt tisztségétől megfoszthatja.
...
e)
1.Az Alkotmánybíróság az alkotmányvédelem legfőbb szerve.
2.Az Alkotmánybíróság
3.alkotmányossági szempontból megvizsgálja az elfogadott, de ki nem hirdetett törvényeket,
4.bírói kezdeményezésre felülvizsgálja az egyedi ügyben alkalmazandó jogszabály alkotmányosságát,
5.alkotmányjogi panasz alapján felülvizsgálja az egyedi ügyben alkalmazott jogszabály vagy a bírói döntés alkotmányosságát,
6.a Kormány vagy az országgyűlési képviselők egynegyedének kezdeményezésére felülvizsgálja a jogszabályok alkotmányosságát,
7.vizsgálja a jogszabályok nemzetközi szerződésbe ütközését, valamint
8.az Alkotmányban, illetve sarkalatos törvényben meghatározott további feladat- és hatásköröket gyakorol.
9.Az Alkotmánybíróság a (2) bekezdés b)-d) pontjában foglalt hatáskörében megsemmisíti az alkotmányellenes jogszabályt vagy jogszabályi rendelkezést, illetve bírói döntést, a (2) bekezdés e) pontjában foglalt hatáskörében megsemmisítheti a nemzetközi szerződésbe ütköző jogszabályt vagy jogszabályi rendelkezést, illetve sarkalatos törvényben meghatározott további jogkövetkezményt állapít meg.
10.Az Alkotmánybíróság a (2) bekezdés c) és d) pontjában foglalt hatáskörében a központi költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről, az illetékekről és járulékokról, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvények alkotmányosságát kizárólag az élethez és emberi méltósághoz való joggal, a személyes adatok védelméhez való joggal, a gondolat, lelkiismeret és vallás szabadságához való joggal vagy a magyar állampolgársághoz kapcsolódó jogokkal összefüggésben vizsgálhatja felül, és ezek sérelme miatt semmisítheti meg. Az Alkotmánybíróság az e tárgykörbe tartozó törvényeket is korlátozás nélkül jogosult megsemmisíteni, ha a jogszabály megalkotására és kihirdetésére vonatkozó, Alkotmányban foglalt eljárási követelmények nem teljesültek.
11.Az Alkotmánybíróság tizenegy tagból álló testület, melynek tagjait az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával tizenkét évre választja. Az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával az Alkotmánybíróság tagjai közül elnököt választ, az elnök megbízatása az alkotmánybírói megbízatása megszűnéséig tart. Az Alkotmánybíróság tagjai nem lehetnek tagjai pártnak és nem folytathatnak politikai tevékenységet.
12.Az Alkotmánybíróság hatáskörének, szervezetének, működésének részletes szabályait sarkalatos törvény határozza meg.
...
f)
1.A bíróságok igazságszolgáltatási tevékenységet látnak el. A legfőbb bírósági szerv a Kúria.
2.A bíróság dönt büntetőügyben, magánjogi jogvitában, törvényben meghatározott egyéb ügyben, valamint dönt a közigazgatási határozatok törvényességéről.
3.A Kúria a (2) bekezdésben meghatározottak mellett
4.biztosítja a bíróságok jogalkalmazásának egységét, a bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz,
5.a fővárosi vagy vármegyei kormányhivatal kezdeményezésére határoz az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről az Alkotmányba ütközés kivételével; megsemmisíti a más jogszabályba ütköző önkormányzati rendeletet,
6.bírói kezdeményezésre határoz az egyedi ügyben alkalmazandó önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről az Alkotmányba ütközés kivételével; megsemmisíti a más jogszabályba ütköző önkormányzati rendeletet.
...
30.Cikk
...
(5)Az Országgyűlés a Kormánynak az Alkotmánybíróság véleményének kikérését követő indítványára feloszlatja az alkotmányellenesen működő képviselő-testületet.
...
47. cikk
...
(3) A köztársasági elnök jogosult a hadiállapot kinyilvánítására, a rendkívüli állapot kihirdetésére és a Honvédelmi Tanács létrehozására, továbbá a szükségállapot kihirdetésére, ha az Országgyűlés e döntések meghozatalában akadályoztatva van.
(4) Az Országgyűlés e döntések meghozatalában akkor van akadályoztatva, ha nem ülésezik, és összehívása az idő rövidsége, továbbá a hadiállapotot, a rendkívüli állapotot vagy a szükségállapotot kiváltó események miatt elháríthatatlan akadályba ütközik.
(5) Az akadályoztatás tényét, továbbá hadiállapot kinyilvánításának, a rendkívüli állapot vagy a szükségállapot kihirdetésének indokoltságát az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a miniszterelnök egybehangzóan állapítja meg.
...
53. Cikk
(1) Rendkívüli állapot, szükségállapot, megelőző védelmi helyzet és veszélyhelyzet esetén bevezetett különleges jogrendben az alapvető jogok gyakorlása – a II. és III. cikk, valamint a XXVI. cikk (2)–(5) bekezdésben megállapított alapvető jogok kivételével – felfüggeszthető vagy az I. cikk (3) bekezdés szerinti mértéken túl korlátozható.
(2) Különleges jogrendben az Alkotmány alkalmazása nem függeszthető fel, az Alkotmánybíróság működése nem korlátozható.
http://www.fn.hu/belfold/20110309/itt_fidesz_alkotmanytervezete/
https://www.fn.hu/files/Alkotmanytervezet.doc
M. Cikk
(1)Magyarország a kiegyensúlyozott, átlátható és fenntartható költségvetési gazdálkodás elve szerint működik.
(2)Ennek az elvnek a megvalósulásáért az Országgyűlés és a Kormány viseli az elsődleges felelősséget.
(3)Az Alkotmánybíróság, a bíróságok, a helyi önkormányzatok és más állami szervek feladatuk ellátása során e célokat kötelesek tiszteletben tartani.
...
a)
...
(2)Az Országgyűlés
...
e)megválasztja a köztársasági elnököt, az Alkotmánybíróság tagjait, a Kúria elnökét és a legfőbb ügyészt, az alapvető jogok biztosát, valamint az Állami Számvevőszék elnökét,
...
f)
(1)Törvényt a köztársasági elnök, a Kormány, országgyűlési bizottság vagy országgyűlési képviselő kezdeményezhet.
(2)Az Országgyűlés – a törvény kezdeményezője, a Kormány, illetve az Országgyűlés elnöke zárószavazás előtt megtett indítványára – az elfogadott törvényt alkotmányossági vizsgálatra megküldheti az Alkotmánybíróságnak. Az Országgyűlés az indítványról a zárószavazást követően határoz. Az indítvány elfogadása esetén az Országgyűlés elnöke az elfogadott törvényt alkotmányossági vizsgálatra az Alkotmánybíróságnak haladéktalanul megküldi.
(3)Az elfogadott törvényt az Országgyűlés elnöke öt napon belül aláírja és megküldi a köztársasági elnöknek. A köztársasági elnök a megküldött törvényt öt napon belül aláírja, és elrendeli annak kihirdetését. Ha az Országgyűlés a (2) bekezdés szerint a törvényt alkotmányossági vizsgálatra megküldte az Alkotmánybíróságnak, az Országgyűlés elnöke csak akkor írhatja azt alá, és küldheti meg a köztársasági elnöknek, ha az Alkotmánybíróság alkotmányellenességet nem állapított meg.
(4)Ha a köztársasági elnök a törvényt vagy annak valamely rendelkezését alkotmányellenesnek tartja és a (2) bekezdés szerint alkotmányossági vizsgálatra nem került sor – a törvényt alkotmányossági vizsgálatra az Alkotmánybíróságnak megküldi.
(5)Ha a köztársasági elnök a törvénnyel vagy annak valamely rendelkezésével nem ért egyet és a (4) bekezdés szerinti jogával nem élt, a törvényt az aláírás előtt, észrevételeinek közlésével egy alkalommal megfontolásra visszaküldheti az Országgyűlésnek. Az Országgyűlés a törvényt újra megtárgyalja, és elfogadásáról ismét határoz. A köztársasági elnök e jogával akkor is élhet, ha az Országgyűlés határozata alapján lefolytatott alkotmányossági vizsgálat során az Alkotmánybíróság nem állapított meg alkotmányellenességet.
(6)Az Alkotmánybíróság a (2) vagy (4) bekezdés szerinti indítványról soron kívül, de legkésőbb harminc napon belül határoz. Ha az Alkotmánybíróság alkotmányellenességet állapít meg, az Országgyűlés a törvényt az alkotmányellenesség megszüntetése érdekében újra megtárgyalja.
(7)Ha az Alkotmánybíróság alkotmányellenességet a köztársasági elnök kezdeményezésére lefolytatott alkotmányossági vizsgálat során nem állapít meg, a köztársasági elnök a törvényt haladéktalanul aláírja, és elrendeli annak kihirdetését.
(8)Az Országgyűlés által a (6) bekezdés szerint megtárgyalt és elfogadott törvény alkotmányossági vizsgálata a (2) és a (4) bekezdés szerint ismételten kérhető az Alkotmánybíróságtól. Az Alkotmánybíróság az ismételt indítványról soron kívül, de legkésőbb tíz napon belül dönt.
(9)Amennyiben a köztársasági elnök egyet nem értése folytán visszaküldött törvényt az Országgyűlés módosítja, úgy a (2), illetve (4) bekezdés szerinti jogosultság az Országgyűlést, illetve a köztársasági elnököt a módosított rendelkezések tekintetében illeti meg.
...
a)
1.Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett.
2.A köztársasági elnök a Magyar Honvédség főparancsnoka.
3.A köztársasági elnök
...
12.az elfogadott törvényt alkotmányossági vizsgálatra megküldheti az Alkotmánybíróságnak, illetve megfontolására visszaküldheti az Országgyűlésnek,
...
m)
(1) A köztársasági elnök ellen büntetőeljárást csak a megbízatásának megszűnése után lehet indítani.
(2) Az Alkotmányt vagy tisztsége gyakorlásával összefüggésben valamely más törvényt szándékosan megsértő, illetve szándékos bűncselekményt elkövető köztársasági elnökkel szemben az országgyűlési képviselők egyötöde indítványozhatja a tisztségtől való megfosztást.
(3) A megfosztási eljárás megindításához az országgyűlési képviselők kétharmadának a szavazata szükséges. A szavazás titkos.
(4) Az Országgyűlés határozatának meghozatalától kezdődően a megfosztási eljárás befejezéséig az elnök a hatáskörét nem gyakorolhatja.
(5) A cselekmény elbírálása az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik.
(6) Ha az Alkotmánybíróság az eljárás eredményeként a (2) bekezdés szerinti szándékos jogsértés tényét megállapítja, a köztársasági elnököt tisztségétől megfoszthatja.
...
e)
1.Az Alkotmánybíróság az alkotmányvédelem legfőbb szerve.
2.Az Alkotmánybíróság
3.alkotmányossági szempontból megvizsgálja az elfogadott, de ki nem hirdetett törvényeket,
4.bírói kezdeményezésre felülvizsgálja az egyedi ügyben alkalmazandó jogszabály alkotmányosságát,
5.alkotmányjogi panasz alapján felülvizsgálja az egyedi ügyben alkalmazott jogszabály vagy a bírói döntés alkotmányosságát,
6.a Kormány vagy az országgyűlési képviselők egynegyedének kezdeményezésére felülvizsgálja a jogszabályok alkotmányosságát,
7.vizsgálja a jogszabályok nemzetközi szerződésbe ütközését, valamint
8.az Alkotmányban, illetve sarkalatos törvényben meghatározott további feladat- és hatásköröket gyakorol.
9.Az Alkotmánybíróság a (2) bekezdés b)-d) pontjában foglalt hatáskörében megsemmisíti az alkotmányellenes jogszabályt vagy jogszabályi rendelkezést, illetve bírói döntést, a (2) bekezdés e) pontjában foglalt hatáskörében megsemmisítheti a nemzetközi szerződésbe ütköző jogszabályt vagy jogszabályi rendelkezést, illetve sarkalatos törvényben meghatározott további jogkövetkezményt állapít meg.
10.Az Alkotmánybíróság a (2) bekezdés c) és d) pontjában foglalt hatáskörében a központi költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről, az illetékekről és járulékokról, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvények alkotmányosságát kizárólag az élethez és emberi méltósághoz való joggal, a személyes adatok védelméhez való joggal, a gondolat, lelkiismeret és vallás szabadságához való joggal vagy a magyar állampolgársághoz kapcsolódó jogokkal összefüggésben vizsgálhatja felül, és ezek sérelme miatt semmisítheti meg. Az Alkotmánybíróság az e tárgykörbe tartozó törvényeket is korlátozás nélkül jogosult megsemmisíteni, ha a jogszabály megalkotására és kihirdetésére vonatkozó, Alkotmányban foglalt eljárási követelmények nem teljesültek.
11.Az Alkotmánybíróság tizenegy tagból álló testület, melynek tagjait az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával tizenkét évre választja. Az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával az Alkotmánybíróság tagjai közül elnököt választ, az elnök megbízatása az alkotmánybírói megbízatása megszűnéséig tart. Az Alkotmánybíróság tagjai nem lehetnek tagjai pártnak és nem folytathatnak politikai tevékenységet.
12.Az Alkotmánybíróság hatáskörének, szervezetének, működésének részletes szabályait sarkalatos törvény határozza meg.
...
f)
1.A bíróságok igazságszolgáltatási tevékenységet látnak el. A legfőbb bírósági szerv a Kúria.
2.A bíróság dönt büntetőügyben, magánjogi jogvitában, törvényben meghatározott egyéb ügyben, valamint dönt a közigazgatási határozatok törvényességéről.
3.A Kúria a (2) bekezdésben meghatározottak mellett
4.biztosítja a bíróságok jogalkalmazásának egységét, a bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz,
5.a fővárosi vagy vármegyei kormányhivatal kezdeményezésére határoz az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről az Alkotmányba ütközés kivételével; megsemmisíti a más jogszabályba ütköző önkormányzati rendeletet,
6.bírói kezdeményezésre határoz az egyedi ügyben alkalmazandó önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről az Alkotmányba ütközés kivételével; megsemmisíti a más jogszabályba ütköző önkormányzati rendeletet.
...
30.Cikk
...
(5)Az Országgyűlés a Kormánynak az Alkotmánybíróság véleményének kikérését követő indítványára feloszlatja az alkotmányellenesen működő képviselő-testületet.
...
47. cikk
...
(3) A köztársasági elnök jogosult a hadiállapot kinyilvánítására, a rendkívüli állapot kihirdetésére és a Honvédelmi Tanács létrehozására, továbbá a szükségállapot kihirdetésére, ha az Országgyűlés e döntések meghozatalában akadályoztatva van.
(4) Az Országgyűlés e döntések meghozatalában akkor van akadályoztatva, ha nem ülésezik, és összehívása az idő rövidsége, továbbá a hadiállapotot, a rendkívüli állapotot vagy a szükségállapotot kiváltó események miatt elháríthatatlan akadályba ütközik.
(5) Az akadályoztatás tényét, továbbá hadiállapot kinyilvánításának, a rendkívüli állapot vagy a szükségállapot kihirdetésének indokoltságát az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a miniszterelnök egybehangzóan állapítja meg.
...
53. Cikk
(1) Rendkívüli állapot, szükségállapot, megelőző védelmi helyzet és veszélyhelyzet esetén bevezetett különleges jogrendben az alapvető jogok gyakorlása – a II. és III. cikk, valamint a XXVI. cikk (2)–(5) bekezdésben megállapított alapvető jogok kivételével – felfüggeszthető vagy az I. cikk (3) bekezdés szerinti mértéken túl korlátozható.
(2) Különleges jogrendben az Alkotmány alkalmazása nem függeszthető fel, az Alkotmánybíróság működése nem korlátozható.
http://www.fn.hu/belfold/20110309/itt_fidesz_alkotmanytervezete/
https://www.fn.hu/files/Alkotmanytervezet.doc
2011. március 12., szombat
"Megfizettük az árát" - így farolt ki a Fidesz az AB jogkörének visszaadásából
Az utolsó pillanatban döntötte el a Fidesz legfőbb vezetése, hogy a korábbi ígéretekkel ellentétben az új alkotmányban is korlátozott marad az Alkotmánybíróság jogköre. A döntéshozatal részleteinek egyik ismerője az [origo]-nak azt mondta, ugyan tudják, hogy nem elegáns megoldást választottak, de egyrészt tartanak a költségvetés felborításától, másrészt úgy számoltak, hogy a tavaly ősszel nagy vihart kavaró korlátozás politikai árát egyszer már úgyis megfizették.
"Úgy gondolom, arra van reális esély, hogy ne tekintsük kőbe vésettnek azt a szabályt, amit az Országgyűlés novemberben elfogadott" - mondta még februárban, egy tévés interjúban az Alkotmánybíróság (AB) jogkörének korlátozásáról Gulyás Gergely fideszes képviselő, aki fontos szerepet játszott az új alaptörvény kidolgozásában. Hasonlóan fogalmazott Szájer József fideszes EP-képviselő, az alkotmányszövegező bizottság vezetője, aki a Hírszerzőnek február végén azt mondta, hogy az AB jogkörének korlátozása csak átmeneti szabály.
Az ígéretek ellenére a szerdán este nyilvánosságra hozott alkotmánytervezetben is szerepel a tavaly novemberben elfogadott alkotmánymódosítás, amely szerint az AB nem vizsgálhat és semmisíthet meg költségvetésről, adókról, illetékekről és járulékokról szóló jogszabályokat. Engedményként szerepelt a módosításban, hogy kivételt jelent, ha a jogszabályok sértik az élethez, emberi méltósághoz való jogot, a személyes adatok védelmét, a lelkiismereti és vallásszabadsághoz, illetve a magyar állampolgársághoz fűződő jogokat.
Az a döntés, hogy végül az AB korlátozása bekerült az új alkotmányba is, a Fidesz elnökségének szerda délutáni ülésén született meg - erősítette meg az [origo]-nak az ülés több, névtelenséget kérő résztvevője. Szerintük több javaslat is napirendre került ebben a témában, Szájer és Gulyás, illetve Répássy Róbert igazságügyi államtitkár is készített alternatívákat, de végül úgy döntöttek, megtartják a tavaly novemberi szöveget, amelyet akkor Lázár János Fidesz-frakcióvezető nyújtott be.
Három a magyar igazság
Az elnökségi ülés egyik résztvevője az [origo]-nak azt mondta, hogy a döntés három különböző megfontolás alapján született. Az első, hogy jelenleg is konkrét ügyekben fenyeget a közvetlen veszély, hogy az AB megsemmisít jelentős költségvetési hatású jogszabályokat, például a magán-nyugdíjpénztári rendszer átalakítását, vagy az energiaszolgáltatókat, telekommunikációs cégeket és kereskedelmi láncokat érintő különadókat.
A második ok egy általánosabb megfontolás volt - mondta a névtelenséget kérő képviselő, aki szerint a Fidesz vezetői úgy értékelték, hogy az Alkotmánybíróságot a jelenlegi alkotmány sok tekintetben a választott képviselőkből álló parlament fölé helyezi, és ezen változtatni szeretnének. Úgy vélik, lehetetlen helyzeteket okozhat, ha az AB utólag semmisít meg pénzügyi törvényeket, felborítva ezzel a költségvetést.
A harmadik megfontolás politikai kommunikációs jellegű volt. Az [origo] által megkérdezett képviselő is azt mondta, hogy a Lázár-féle korlátozás nem elegáns, és annál ki lehetne találni sokkal finomabb, mégis ugyanazt a hatást elérő jogi megoldásokat, de szerinte ennek előnye, hogy ez már ismert javaslat. "Ennek már megfizettük a politikai árát, presztízsveszteség formájában" - mondta a politikus, aki szerint egy új megoldással csak újra megnyitnák az AB jogköreiről szóló vitát.
Volt, amikor még örültek
Az alkotmánymódosítást - amely reakció volt arra, hogy az AB alkotmányellenesnek találta a nagy összegű végkielégítésekre kivetett 98 százalékos különadót - tavaly ősszel heves tiltakozások kísérték. Bírálta az ellenzék, szakmai- és civil szervezetek, de még a Fidesz támogatói közt is megszólaltak kritikus hangok. A második Orbán-kormány hivatalba lépése óta az AB korlátozása miatt volt először jelentősebb tüntetés.
Korábban többször is volt rá példa, hogy az Alkotmánybíróság költségvetést érintő törvényeket semmisített meg: például az 1995-ös Bokros-csomag egyes elemeit (akkor a kétharmados többséggel rendelkező Horn-kormány támadta a testületet, a Fidesz pedig védelmébe vette), vagy az ingatlanadó eltörlése 2010 januárjában. "Akkor persze örültünk ennek" - jegyezte meg egy fideszes politikus, de szerinte ma jóval feszítettebb a költségvetés helyzete, sokkal nagyobb kárt okozna egy hasonló döntés.
A Fidesz változó hozzáállását jelzi, hogy Orbán Viktor kormányfő még ellenzéki vezetőként, 2007 nyarán úgy kommentálta az AB egyik, pártja számára kedvező döntését: "Magyarország olyan ország, ahol az Alkotmánybíróság döntései mindenkire kötelezőek. Nincs kibúvó, kiskapu, ez a magyar demokrácia egyik vastörvénye." 2010 őszén viszont már az LMP képviselői emelték a magasba a parlamenti ülésteremben ezt az idézetet, hogy tiltakozzanak az AB korlátozása ellen.
Nadrágtartó az öv mellé
Az AB korábbi döntései alapján ugyanakkor nem feltétlenül kellene tartania a Fidesznek a testület költségvetést érintő határozataitól. A testület már 1992-ben kimondta: "a jogalkotó széles keretek között mérlegelhet akkor, amikor a közteher mértékét megállapítja", és nagy szabadsága van abban a kérdésben is, hogy mit határoz meg a közteher tárgyaként. Ez a szabadság persze nem korlátlan: az adóknak a jelenlegi alkotmány szerint meg kell felelniük annak a követelménynek, hogy mindenki "jövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelelően" viseli a közterheket.
Az új alkotmány tervezete ezt nem tartalmazza, a közterhekről csak egy mondat szerepel a szövegben, amely szerint sarkalatos (kétharmados) törvény rendelkezik "a közteherviselésről és a nyugdíjrendszer alapvető szabályairól". Lázár csütörtökön az [origo] érdeklődésére nem fejtette ki, hogy ez pontosan mit jelent, csak annyit mondott, hogy nem az éves adótörvényeket akarják kétharmadossá tenni, hanem "a jövőért való felelősségvállalás kérdését" rendeznék.
A kormány bebiztosította magát a magánnyugdíjpénztárak esetleges visszaállítása ellen is. Beleírták az alkotmánytervezetbe, hogy a nyugdíjrendszer két pilléren áll: "a társadalmi szolidaritáson alapuló egységes állami nyugdíjrendszer" mellett megteremtik a lehetőséget "önkéntesen létrehozott társadalmi intézmények" működésére is. Valószínűleg erre utalt Orbán, amikor azt mondta február elején: "Ez a vita lezárult, alkotmánybírósági döntéssel sem megváltoztatható a most kialakult nyugdíjrendszer."
Lenne más megoldás
A tervezet Alapvetés című részében is szerepel egy olyan rész, amely megkötheti az AB kezét. Eszerint: "Magyarország a kiegyensúlyozott, átlátható és fenntartható költségvetési gazdálkodás elve szerint működik" és "az Alkotmánybíróság, a bíróságok, a helyi önkormányzatok és más állami szervek feladatuk ellátása során e célokat kötelesek tiszteletben tartani." Ennek az általános rendelkezésnek az alapján az AB-nek óvatosan kellene eljárnia a költségvetést is érintő kérdésekben, figyelemmel arra, hogy ne borítsa a büdzsé egyensúlyát.
Jakab András, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense korábban az [origo]-nak azt mondta, hogy bár más országokban is vannak költségvetési problémák, a magyarhoz hasonló hatáskörszűkítésre sehol a világon nincs példa. A jogász szerint a problémát meg lehetne oldani egy átmeneti rendelkezéssel is, hogy az AB helyreállított hatásköre csak a jövőben megszülető jogszabályokra vonatkozzon.
Megoldás lehetne még a Lengyelországban alkalmazott módszer - mondta Jakab. Ott az a megoldás, hogy az alkotmányosság és a költségvetés esetleges ütközése esetén, hogy ha költségvetési kihatása lenne egy megsemmisítésnek, a kormány szakvéleménye alapján az Alkotmánybíróság felkészülési időt ad, és csak későbbi hatállyal semmisíti meg a törvényt.
Kovács Áron
http://www.origo.hu/itthon/20110311-az-uj-alkotmanyban-is-fenntartana-a-fidesz-az-alkotmanybirosag-jogkorenek.html
"Úgy gondolom, arra van reális esély, hogy ne tekintsük kőbe vésettnek azt a szabályt, amit az Országgyűlés novemberben elfogadott" - mondta még februárban, egy tévés interjúban az Alkotmánybíróság (AB) jogkörének korlátozásáról Gulyás Gergely fideszes képviselő, aki fontos szerepet játszott az új alaptörvény kidolgozásában. Hasonlóan fogalmazott Szájer József fideszes EP-képviselő, az alkotmányszövegező bizottság vezetője, aki a Hírszerzőnek február végén azt mondta, hogy az AB jogkörének korlátozása csak átmeneti szabály.
Az ígéretek ellenére a szerdán este nyilvánosságra hozott alkotmánytervezetben is szerepel a tavaly novemberben elfogadott alkotmánymódosítás, amely szerint az AB nem vizsgálhat és semmisíthet meg költségvetésről, adókról, illetékekről és járulékokról szóló jogszabályokat. Engedményként szerepelt a módosításban, hogy kivételt jelent, ha a jogszabályok sértik az élethez, emberi méltósághoz való jogot, a személyes adatok védelmét, a lelkiismereti és vallásszabadsághoz, illetve a magyar állampolgársághoz fűződő jogokat.
Az a döntés, hogy végül az AB korlátozása bekerült az új alkotmányba is, a Fidesz elnökségének szerda délutáni ülésén született meg - erősítette meg az [origo]-nak az ülés több, névtelenséget kérő résztvevője. Szerintük több javaslat is napirendre került ebben a témában, Szájer és Gulyás, illetve Répássy Róbert igazságügyi államtitkár is készített alternatívákat, de végül úgy döntöttek, megtartják a tavaly novemberi szöveget, amelyet akkor Lázár János Fidesz-frakcióvezető nyújtott be.
Három a magyar igazság
Az elnökségi ülés egyik résztvevője az [origo]-nak azt mondta, hogy a döntés három különböző megfontolás alapján született. Az első, hogy jelenleg is konkrét ügyekben fenyeget a közvetlen veszély, hogy az AB megsemmisít jelentős költségvetési hatású jogszabályokat, például a magán-nyugdíjpénztári rendszer átalakítását, vagy az energiaszolgáltatókat, telekommunikációs cégeket és kereskedelmi láncokat érintő különadókat.
A második ok egy általánosabb megfontolás volt - mondta a névtelenséget kérő képviselő, aki szerint a Fidesz vezetői úgy értékelték, hogy az Alkotmánybíróságot a jelenlegi alkotmány sok tekintetben a választott képviselőkből álló parlament fölé helyezi, és ezen változtatni szeretnének. Úgy vélik, lehetetlen helyzeteket okozhat, ha az AB utólag semmisít meg pénzügyi törvényeket, felborítva ezzel a költségvetést.
A harmadik megfontolás politikai kommunikációs jellegű volt. Az [origo] által megkérdezett képviselő is azt mondta, hogy a Lázár-féle korlátozás nem elegáns, és annál ki lehetne találni sokkal finomabb, mégis ugyanazt a hatást elérő jogi megoldásokat, de szerinte ennek előnye, hogy ez már ismert javaslat. "Ennek már megfizettük a politikai árát, presztízsveszteség formájában" - mondta a politikus, aki szerint egy új megoldással csak újra megnyitnák az AB jogköreiről szóló vitát.
Volt, amikor még örültek
Az alkotmánymódosítást - amely reakció volt arra, hogy az AB alkotmányellenesnek találta a nagy összegű végkielégítésekre kivetett 98 százalékos különadót - tavaly ősszel heves tiltakozások kísérték. Bírálta az ellenzék, szakmai- és civil szervezetek, de még a Fidesz támogatói közt is megszólaltak kritikus hangok. A második Orbán-kormány hivatalba lépése óta az AB korlátozása miatt volt először jelentősebb tüntetés.
Korábban többször is volt rá példa, hogy az Alkotmánybíróság költségvetést érintő törvényeket semmisített meg: például az 1995-ös Bokros-csomag egyes elemeit (akkor a kétharmados többséggel rendelkező Horn-kormány támadta a testületet, a Fidesz pedig védelmébe vette), vagy az ingatlanadó eltörlése 2010 januárjában. "Akkor persze örültünk ennek" - jegyezte meg egy fideszes politikus, de szerinte ma jóval feszítettebb a költségvetés helyzete, sokkal nagyobb kárt okozna egy hasonló döntés.
A Fidesz változó hozzáállását jelzi, hogy Orbán Viktor kormányfő még ellenzéki vezetőként, 2007 nyarán úgy kommentálta az AB egyik, pártja számára kedvező döntését: "Magyarország olyan ország, ahol az Alkotmánybíróság döntései mindenkire kötelezőek. Nincs kibúvó, kiskapu, ez a magyar demokrácia egyik vastörvénye." 2010 őszén viszont már az LMP képviselői emelték a magasba a parlamenti ülésteremben ezt az idézetet, hogy tiltakozzanak az AB korlátozása ellen.
Nadrágtartó az öv mellé
Az AB korábbi döntései alapján ugyanakkor nem feltétlenül kellene tartania a Fidesznek a testület költségvetést érintő határozataitól. A testület már 1992-ben kimondta: "a jogalkotó széles keretek között mérlegelhet akkor, amikor a közteher mértékét megállapítja", és nagy szabadsága van abban a kérdésben is, hogy mit határoz meg a közteher tárgyaként. Ez a szabadság persze nem korlátlan: az adóknak a jelenlegi alkotmány szerint meg kell felelniük annak a követelménynek, hogy mindenki "jövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelelően" viseli a közterheket.
Az új alkotmány tervezete ezt nem tartalmazza, a közterhekről csak egy mondat szerepel a szövegben, amely szerint sarkalatos (kétharmados) törvény rendelkezik "a közteherviselésről és a nyugdíjrendszer alapvető szabályairól". Lázár csütörtökön az [origo] érdeklődésére nem fejtette ki, hogy ez pontosan mit jelent, csak annyit mondott, hogy nem az éves adótörvényeket akarják kétharmadossá tenni, hanem "a jövőért való felelősségvállalás kérdését" rendeznék.
A kormány bebiztosította magát a magánnyugdíjpénztárak esetleges visszaállítása ellen is. Beleírták az alkotmánytervezetbe, hogy a nyugdíjrendszer két pilléren áll: "a társadalmi szolidaritáson alapuló egységes állami nyugdíjrendszer" mellett megteremtik a lehetőséget "önkéntesen létrehozott társadalmi intézmények" működésére is. Valószínűleg erre utalt Orbán, amikor azt mondta február elején: "Ez a vita lezárult, alkotmánybírósági döntéssel sem megváltoztatható a most kialakult nyugdíjrendszer."
Lenne más megoldás
A tervezet Alapvetés című részében is szerepel egy olyan rész, amely megkötheti az AB kezét. Eszerint: "Magyarország a kiegyensúlyozott, átlátható és fenntartható költségvetési gazdálkodás elve szerint működik" és "az Alkotmánybíróság, a bíróságok, a helyi önkormányzatok és más állami szervek feladatuk ellátása során e célokat kötelesek tiszteletben tartani." Ennek az általános rendelkezésnek az alapján az AB-nek óvatosan kellene eljárnia a költségvetést is érintő kérdésekben, figyelemmel arra, hogy ne borítsa a büdzsé egyensúlyát.
Jakab András, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense korábban az [origo]-nak azt mondta, hogy bár más országokban is vannak költségvetési problémák, a magyarhoz hasonló hatáskörszűkítésre sehol a világon nincs példa. A jogász szerint a problémát meg lehetne oldani egy átmeneti rendelkezéssel is, hogy az AB helyreállított hatásköre csak a jövőben megszülető jogszabályokra vonatkozzon.
Megoldás lehetne még a Lengyelországban alkalmazott módszer - mondta Jakab. Ott az a megoldás, hogy az alkotmányosság és a költségvetés esetleges ütközése esetén, hogy ha költségvetési kihatása lenne egy megsemmisítésnek, a kormány szakvéleménye alapján az Alkotmánybíróság felkészülési időt ad, és csak későbbi hatállyal semmisíti meg a törvényt.
Kovács Áron
http://www.origo.hu/itthon/20110311-az-uj-alkotmanyban-is-fenntartana-a-fidesz-az-alkotmanybirosag-jogkorenek.html
2011. március 4., péntek
Az alkotmányos rend lényegi biztosítéka a testület teljes felülvizsgálati jogkörének visszaállítása.
Navracsics Tibor az alkotmányosságba vetett hit megrendülésével, Szájer József a jelenlegi alaptörvény ideiglenességével és a XXI. század kihívásaival indokolta az új alkotmány elfogadásának szükségességét egy nemzetközi szakértői konferencián pénteken. Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság (Ab) elnöke ugyanott azt mondta: az alkotmányos rend lényegi biztosítéka a testület teljes felülvizsgálati jogkörének visszaállítása. ...
Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke az alkotmányos rend lényegi biztosítékának nevezte, hogy az új alkotmány visszaállítsa az Ab teljes felülvizsgálati jogkörét. Mint mondta, "hírek, interjúkban elejtett gondolatok, megjegyzések" alapján bízni lehet abban, hogy - a testület hatáskörének tavaly novemberi szűkítése után - a parlament helyreállítja a minden jogszabályra kiterjedő alkotmánybírósági normakontroll lehetőségét.
Paczolay azt mondta, az Ab nem ragaszkodik ahhoz, hogy bárki utólagos normakontrollt kezdeményezhessen a testületnél, sőt, indokoltnak tartja, hogy annak lehetőségét jogi érdekhez kössék. "A lényeg az, hogy az európai elvárásoknak megfelelően azok a természetes személyek, akik alkotmányos jogaik megsértését érzékelik, az Alkotmánybírósághoz fordulhassanak valamilyen módon" – mondta az Ab elnöke.
A jelenleg csak a köztársasági elnök előtt nyitva álló előzetes normakontroll kiterjesztésének ötletéről Paczolay Péter közölte: az alkotmányozó döntésének tartják, hogy mely tárgyakban és mely indítványozóknak teszi lehetővé az előzetes normakontroll kezdeményezését. Fölvetette viszont a fontos nemzetközi szerződések előzetes vizsgálatának kötelezővé tételét, mert - folytatta - azt szűrték le, hogy például a Lisszaboni Szerződés esetében célszerűbb lett volna előzetes normakontrollt végezni.
MTI - Hírszerző
Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke az alkotmányos rend lényegi biztosítékának nevezte, hogy az új alkotmány visszaállítsa az Ab teljes felülvizsgálati jogkörét. Mint mondta, "hírek, interjúkban elejtett gondolatok, megjegyzések" alapján bízni lehet abban, hogy - a testület hatáskörének tavaly novemberi szűkítése után - a parlament helyreállítja a minden jogszabályra kiterjedő alkotmánybírósági normakontroll lehetőségét.
Paczolay azt mondta, az Ab nem ragaszkodik ahhoz, hogy bárki utólagos normakontrollt kezdeményezhessen a testületnél, sőt, indokoltnak tartja, hogy annak lehetőségét jogi érdekhez kössék. "A lényeg az, hogy az európai elvárásoknak megfelelően azok a természetes személyek, akik alkotmányos jogaik megsértését érzékelik, az Alkotmánybírósághoz fordulhassanak valamilyen módon" – mondta az Ab elnöke.
A jelenleg csak a köztársasági elnök előtt nyitva álló előzetes normakontroll kiterjesztésének ötletéről Paczolay Péter közölte: az alkotmányozó döntésének tartják, hogy mely tárgyakban és mely indítványozóknak teszi lehetővé az előzetes normakontroll kezdeményezését. Fölvetette viszont a fontos nemzetközi szerződések előzetes vizsgálatának kötelezővé tételét, mert - folytatta - azt szűrték le, hogy például a Lisszaboni Szerződés esetében célszerűbb lett volna előzetes normakontrollt végezni.
MTI - Hírszerző
Az új alkotmány elfogadása nemzeti ügy
Szájer József szerint az új alkotmány elfogadása nemzeti ügy, de egyben világraszóló vállalkozás is, amellyel szeretnének példát mutatni arra, milyen egy XXI. századi, a környezeti értékeket és a fenntartható gazdasági fejlődést is szem előtt tartó alkotmány. Navracsics Tibor szerint az új alaptörvény elfogadását elsősorban az alkotmányosságba vetett hit megrendülése teszi szükségessé, ezért az politikai és erkölcsi kötelesség.
Az új alaptörvény előkészítésével foglalkozó nemzeti konzultációs testület és a Fidesz-KDNP alkotmányszövegező bizottságának vezetője a Magyar Tudományos Akadémián rendezett nemzetközi szakértői konferencián pénteken Budapesten azt mondta: az új alkotmánynak reagálnia kell a kor kihívásaira, meg kell akadályoznia a jövő feléléséhez vezető eladósodást és segítenie kell a környezet megóvását, tekintettel a jövő nemzedékekre. Ezzel kapcsolatban Szájer József hangsúlyozta, hogy a közép-kelet európai térségben Magyarország az egyetlen, amely a több mint húsz éve bekövetkezett rendszerváltások óta nem alkotott új alkotmányt, a hatályos alaptörvényt így számozása a kommunista diktatúrához láncolja. Elmondta: a 2011-es alkotmány nyilvánvalóan nem egyezhet meg azzal, amit 1990-ben fogadtak volna el, megalkotásakor fel kell használni az elmúlt húsz év tapasztalatait, ami alkalmat ad arra is, hogy Magyarország irányt mutasson azoknak a nemzeteknek, amelyek ezután készülnek az alkotmányozásra.
Szólt arról, az ország legfontosabb dokumentuma nem kezdődhet azzal, hogy kinyilvánítja ideiglenességét. A politikai elit az elmúlt húsz évben képtelen volt az új alkotmány elfogadására vonatkozó igénynek eleget tenni - tette hozzá, megjegyezve: "még szerencse, hogy volt egy kiváló Alkotmánybíróság, amely elvégezte azt a feladatot, amelyet a politikusok nem végeztek el, s az alkotmányértelmezés és az alkotmányvédelem keretében biztosította, hogy Magyarország alkotmányos rendszerű országként működhessen".
A fideszes politikus hangsúlyozta, hogy a készülő alaptörvény lesz Magyarország első demokratikus kartális alkotmánya, amelyet a nemzeti konzultáció eredményeként "minden eddiginél szélesebb" társadalmi egyeztetés után fogadhatnak el.
Az alkotmány kívánatos rendelkezéseivel kapcsolatban elmondta: nem maradhat ki közülük, hogy olyan bilincset tegyenek a kormányok kezére, amely lehetetlenné teszi a jövő felélését, az újabb adósságválságot. Magyarországnak, a világ egyik legeladósodottabb államaként e garancia tekintetében sokkal szigorúbbnak kell lennie, mint sok más országnak - jelentette ki.
Kitért arra is, hogy az emberi jogok fejlődése szintén módosításokat tesz indokolttá, ezért az új magyar alkotmány emberi jogi katalógusának alapját az Európai Unió Alapjogi Chartája, "a XXI. század első nagy emberi jogi dokumentuma" fogja képezni.
Szájer József ugyanakkor elmondta: az államszervezet vonatkozásában a dokumentum konzervatív lesz, nem szándéka "felborítani" a jelenlegi alkotmányos intézményrendszert, hanem arra épül majd.
Navracsics: erkölcsi és politikai kötelesség az alkotmányozás
A közigazgatási és igazságügyi miniszter az új alkotmány elfogadásáról a Magyar Tudományos Akadémián rendezett nemzetközi szakértői konferencián pénteken kifejtette: a 2006 őszi rendőri erőszak és az államadósság elmúlt nyolc évben bekövetkezett hihetetlen mértékű növekedése megingatta az emberek alkotmányosságba vetett hitét, amelyet helyre kell állítani.
Navracsics Tibor elmondta: az alkotmányozás igénye 2006 őszéig a közvélemény részéről sürgetően nem vetődött fel. De miután a rendőrök erőszakot alkalmaztak a tüntetőkkel szemben, békésen emlékező emberekre támadtak rá, szétverve megemlékezésüket, és gumilövedéket vetettek be, az az érzület erősödött meg, hogy az alkotmányosság nem érvényesül, a kormány megsérti az alkotmányt, ha annak tételes szövegét nem is, szellemiségét mindenképpen - magyarázta.
A miniszterelnök-helyettes szerint hozzájárult az alkotmányosságba vetett hit megrendüléséhez az államadósság 2002 és 2010 közötti növekedése is, azaz hogy nincs olyan korlátozó rendszer, amely megálljt parancsolhatna az országot eladósító uralkodó politikai elitnek. Ezért a kormánypártok meggyőződése, hogy az alkotmányosságba vetett hit megerősítése egy új alkotmánnyal erkölcsi és politikai kötelesség - jelentette ki. Ezzel kapcsolatban elmondta: az új alaptörvényben az Európai Unió Alapjogi Chartája nyomán új emberi jogi katalógust fogalmaznának meg és "adósságféket" vezetnének be. Ez utóbbi azt jelenti, hogy várhatóan az 50 százalékos államadóssági szint elérésekor "automatikusan" az adósságot mérséklő intézkedések lépnek életbe - mondta, megjegyezve, ehhez előbb felülről el kell érni ezt a szintet.
Navracsics Tibor közölte: azzal kapcsolatban, hogy az unió alapjogi chartájának mely rendelkezéseit vegyék át, vagy használják fel, nemzetközi segítséget is kértek. "Levelet írtam a Velencei Bizottságnak, hogy ebben a kérdésben és az Alkotmánybíróság hatáskörét illetően konzultáljunk, mondják el a véleményüket" - mondta a közigazgatási és igazságügyi miniszter, hozzáfűzve, hogy az európai alkotmányos örökség érvényesítésében meghatározó szerepet játszó testület delegációja várhatóan jövő héten érkezik Magyarországra.
Szólt arról is, fontos, hogy a bevált alkotmányjogi megoldásokon ne változtassanak, így a kancellárdemokrácia intézményrendszere - a miniszterelnök erős pozíciójával és a konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal - érintetlen marad.
A további célok közül kiemelte a családok "nemcsak absztrakt védelmét", vagyis a többi között azt, hogy a gyermeknevelés költségeit adómentesként ismerjék el az alkotmányban. A miniszterelnök-helyettes ugyanakkor kifejtette: a kormány az alkotmányozási folyamatban a jogalkotásban megszokott módon nem vesz részt. Újból hangot adott annak a reménynek, hogy a frakciók közül március közepéig minél több benyújtja alkotmánykoncepcióját az Országgyűlésnek, hiszen - mint mondta - ilyennel a Jobbik kivételével minden parlamenti párt rendelkezik, s ez izgalmas vitát tehetne lehetővé. Hozzátette, a kormány az alkotmánykoncepciók ismeretében fejti ki hivatalos álláspontját.
Pálinkás: Ideiglenes helyett végleges jogállami alkotmány
Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, a nemzeti konzultációs testület tagja a konferenciát megnyitva arról beszélt: a felhatalmazását szabad választáson elnyerő Országgyűlés szükséges többsége kinyilvánította, hogy "Magyarország ideiglenes, jogállami alkotmánya helyett végleges jogállami alkotmányt kíván megalkotni".
fidesz.hu nyomán
http://gondola.hu/cikkek/75497-Az_uj_alkotmany_elfogadasa_nemzeti_ugy.html
Az új alaptörvény előkészítésével foglalkozó nemzeti konzultációs testület és a Fidesz-KDNP alkotmányszövegező bizottságának vezetője a Magyar Tudományos Akadémián rendezett nemzetközi szakértői konferencián pénteken Budapesten azt mondta: az új alkotmánynak reagálnia kell a kor kihívásaira, meg kell akadályoznia a jövő feléléséhez vezető eladósodást és segítenie kell a környezet megóvását, tekintettel a jövő nemzedékekre. Ezzel kapcsolatban Szájer József hangsúlyozta, hogy a közép-kelet európai térségben Magyarország az egyetlen, amely a több mint húsz éve bekövetkezett rendszerváltások óta nem alkotott új alkotmányt, a hatályos alaptörvényt így számozása a kommunista diktatúrához láncolja. Elmondta: a 2011-es alkotmány nyilvánvalóan nem egyezhet meg azzal, amit 1990-ben fogadtak volna el, megalkotásakor fel kell használni az elmúlt húsz év tapasztalatait, ami alkalmat ad arra is, hogy Magyarország irányt mutasson azoknak a nemzeteknek, amelyek ezután készülnek az alkotmányozásra.
Szólt arról, az ország legfontosabb dokumentuma nem kezdődhet azzal, hogy kinyilvánítja ideiglenességét. A politikai elit az elmúlt húsz évben képtelen volt az új alkotmány elfogadására vonatkozó igénynek eleget tenni - tette hozzá, megjegyezve: "még szerencse, hogy volt egy kiváló Alkotmánybíróság, amely elvégezte azt a feladatot, amelyet a politikusok nem végeztek el, s az alkotmányértelmezés és az alkotmányvédelem keretében biztosította, hogy Magyarország alkotmányos rendszerű országként működhessen".
A fideszes politikus hangsúlyozta, hogy a készülő alaptörvény lesz Magyarország első demokratikus kartális alkotmánya, amelyet a nemzeti konzultáció eredményeként "minden eddiginél szélesebb" társadalmi egyeztetés után fogadhatnak el.
Az alkotmány kívánatos rendelkezéseivel kapcsolatban elmondta: nem maradhat ki közülük, hogy olyan bilincset tegyenek a kormányok kezére, amely lehetetlenné teszi a jövő felélését, az újabb adósságválságot. Magyarországnak, a világ egyik legeladósodottabb államaként e garancia tekintetében sokkal szigorúbbnak kell lennie, mint sok más országnak - jelentette ki.
Kitért arra is, hogy az emberi jogok fejlődése szintén módosításokat tesz indokolttá, ezért az új magyar alkotmány emberi jogi katalógusának alapját az Európai Unió Alapjogi Chartája, "a XXI. század első nagy emberi jogi dokumentuma" fogja képezni.
Szájer József ugyanakkor elmondta: az államszervezet vonatkozásában a dokumentum konzervatív lesz, nem szándéka "felborítani" a jelenlegi alkotmányos intézményrendszert, hanem arra épül majd.
Navracsics: erkölcsi és politikai kötelesség az alkotmányozás
A közigazgatási és igazságügyi miniszter az új alkotmány elfogadásáról a Magyar Tudományos Akadémián rendezett nemzetközi szakértői konferencián pénteken kifejtette: a 2006 őszi rendőri erőszak és az államadósság elmúlt nyolc évben bekövetkezett hihetetlen mértékű növekedése megingatta az emberek alkotmányosságba vetett hitét, amelyet helyre kell állítani.
Navracsics Tibor elmondta: az alkotmányozás igénye 2006 őszéig a közvélemény részéről sürgetően nem vetődött fel. De miután a rendőrök erőszakot alkalmaztak a tüntetőkkel szemben, békésen emlékező emberekre támadtak rá, szétverve megemlékezésüket, és gumilövedéket vetettek be, az az érzület erősödött meg, hogy az alkotmányosság nem érvényesül, a kormány megsérti az alkotmányt, ha annak tételes szövegét nem is, szellemiségét mindenképpen - magyarázta.
A miniszterelnök-helyettes szerint hozzájárult az alkotmányosságba vetett hit megrendüléséhez az államadósság 2002 és 2010 közötti növekedése is, azaz hogy nincs olyan korlátozó rendszer, amely megálljt parancsolhatna az országot eladósító uralkodó politikai elitnek. Ezért a kormánypártok meggyőződése, hogy az alkotmányosságba vetett hit megerősítése egy új alkotmánnyal erkölcsi és politikai kötelesség - jelentette ki. Ezzel kapcsolatban elmondta: az új alaptörvényben az Európai Unió Alapjogi Chartája nyomán új emberi jogi katalógust fogalmaznának meg és "adósságféket" vezetnének be. Ez utóbbi azt jelenti, hogy várhatóan az 50 százalékos államadóssági szint elérésekor "automatikusan" az adósságot mérséklő intézkedések lépnek életbe - mondta, megjegyezve, ehhez előbb felülről el kell érni ezt a szintet.
Navracsics Tibor közölte: azzal kapcsolatban, hogy az unió alapjogi chartájának mely rendelkezéseit vegyék át, vagy használják fel, nemzetközi segítséget is kértek. "Levelet írtam a Velencei Bizottságnak, hogy ebben a kérdésben és az Alkotmánybíróság hatáskörét illetően konzultáljunk, mondják el a véleményüket" - mondta a közigazgatási és igazságügyi miniszter, hozzáfűzve, hogy az európai alkotmányos örökség érvényesítésében meghatározó szerepet játszó testület delegációja várhatóan jövő héten érkezik Magyarországra.
Szólt arról is, fontos, hogy a bevált alkotmányjogi megoldásokon ne változtassanak, így a kancellárdemokrácia intézményrendszere - a miniszterelnök erős pozíciójával és a konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal - érintetlen marad.
A további célok közül kiemelte a családok "nemcsak absztrakt védelmét", vagyis a többi között azt, hogy a gyermeknevelés költségeit adómentesként ismerjék el az alkotmányban. A miniszterelnök-helyettes ugyanakkor kifejtette: a kormány az alkotmányozási folyamatban a jogalkotásban megszokott módon nem vesz részt. Újból hangot adott annak a reménynek, hogy a frakciók közül március közepéig minél több benyújtja alkotmánykoncepcióját az Országgyűlésnek, hiszen - mint mondta - ilyennel a Jobbik kivételével minden parlamenti párt rendelkezik, s ez izgalmas vitát tehetne lehetővé. Hozzátette, a kormány az alkotmánykoncepciók ismeretében fejti ki hivatalos álláspontját.
Pálinkás: Ideiglenes helyett végleges jogállami alkotmány
Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, a nemzeti konzultációs testület tagja a konferenciát megnyitva arról beszélt: a felhatalmazását szabad választáson elnyerő Országgyűlés szükséges többsége kinyilvánította, hogy "Magyarország ideiglenes, jogállami alkotmánya helyett végleges jogállami alkotmányt kíván megalkotni".
fidesz.hu nyomán
http://gondola.hu/cikkek/75497-Az_uj_alkotmany_elfogadasa_nemzeti_ugy.html
Polgárháború Heves megyében? - "Rasszistákká tettetek bennünket….
Egy gyöngyöspatai férfi öngyilkossága miatt többezres demonstrációt szervez vasárnapra a Heves megyei községbe az Új Magyar Gárdával felvonuló Jobbik, amelyen a pártelnök is beszédet mond. A haláleset a helyiek szerint a cigányok folyamatos zaklatásaival függ össze. A romák visszautasítják a vádakat. STOP-körkép.
... Az előzmény, hogy egy patai lakos, nevezett Józsi bácsi, a közelmúltban önkezével vetett véget az életének, mert a helyi nem roma lakosok állítása szerint nem volt képes elviselni, hogy cigány legyen az összes szomszédja. Mint a BarikádTV február végi filmjében látható, a főutcán megszólaltatott asszonyok könnyeikkel küszködve mesélik, hogy Józsi bácsit a halála napján is kővel dobálták és megköpdösték a cigányok. Állítólag a férfi azt hangoztatta, hogy elpusztítja magát.
Józsi bácsi önakasztása arra ösztönözte a félelmeiknek hangot adó nem cigány lakosokat, hogy a Jobbik és a Magyar Gárda segítségét kérjék. "Rasszistákká tettek bennünket a viselkedésükkel" - fakadt ki egy asszony a körülötte állók egyetértésétől övezve, a cigányokra utalva. Tábi László polgármester filmbeli véleménye szerint a faluban mindennaposak a bűncselekmények, amelyeket "a rendőrség nem tud földolgozni látszatosabb eredménnyel." Mint mondta: "teljes joggal egyetértek az ott lakókkal".
A STOP kérdésére viszont már azt nyilatkozta Tábi, hogy nem volt előzménye a Jobbik vasárnapi demonstrációjának, vagyis nem kísérték etnikai konfliktusok a helyiek mindennapjait. A maga részéről az öngyilkosság és a romák zaklatásai közti "összefonódástól elhatárolódik", és reméli, hogy a rendőrök kellő módon biztosítják a hétvégi rendezvény békés lebonyolítását, ami "nem jó reklám a községnek".
Hogy vannak konfliktusok a településen, az látható a már idézett filmből is. A tévéseknek panaszkodó asszonyok mellett elhaladó roma fiatalok előbb az operatőrnek szóltak be ("Ne kamerázzá', te!"), majd a nőknek ("Estére húsz betörés lesz!"). Juhász Oszkár helyi jobbikos elnök szerint ezeknél gyávább embert nem hordott hátán a föld, és miattuk "Heves megye a polgárháború szélén áll". Az egyik asszony még hozzátette: "ezeket soha nem fogják beintegrálni".
Valószínűleg hasonló véleményen van a Jobbik vezetése is. A párt országgyűlési képviselője és szóvivője, Dúró Dóra a STOP-nak elmondta, a tragikus öngyilkosság is jelzi számukra, hogy Gyöngyöspatán már tarthatatlan a "cigánybűnözés" miatti helyzet. Az említett riportfilmre is hivatkozva állította, a helyiek hívták pártját és a gárdát a rendcsinálásra. Mint mondta, nem a betiltott Magyar Gárda, hanem a betiltatlan Új Magyar Gárda kíséri el a rendezvényre a fölszólaló Vona Gábor pártelnököt és Sneider Tamás alelnököt. ...
Farkas János, a helyi Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke visszautasítja, hogy a teljes cigány lakosságot bűnözőnek láttatják, a készülő demonstrációt közösség elleni izgatásnak minősítette. Nem tagadta a romák és nem romák közti konfliktusok tényét, de mint mondta, "a kiindulópontból kell kiindulni", ami szerinte a január végi árvízkárosultaknak nyújtott segítséggel függ össze, vagyis hogy cigányokat akartak nem cigányok közé költöztetni. Állítása szerint azóta mérgesedett el a viszony a két etnikum között. ...
... Az előzmény, hogy egy patai lakos, nevezett Józsi bácsi, a közelmúltban önkezével vetett véget az életének, mert a helyi nem roma lakosok állítása szerint nem volt képes elviselni, hogy cigány legyen az összes szomszédja. Mint a BarikádTV február végi filmjében látható, a főutcán megszólaltatott asszonyok könnyeikkel küszködve mesélik, hogy Józsi bácsit a halála napján is kővel dobálták és megköpdösték a cigányok. Állítólag a férfi azt hangoztatta, hogy elpusztítja magát.
Józsi bácsi önakasztása arra ösztönözte a félelmeiknek hangot adó nem cigány lakosokat, hogy a Jobbik és a Magyar Gárda segítségét kérjék. "Rasszistákká tettek bennünket a viselkedésükkel" - fakadt ki egy asszony a körülötte állók egyetértésétől övezve, a cigányokra utalva. Tábi László polgármester filmbeli véleménye szerint a faluban mindennaposak a bűncselekmények, amelyeket "a rendőrség nem tud földolgozni látszatosabb eredménnyel." Mint mondta: "teljes joggal egyetértek az ott lakókkal".
A STOP kérdésére viszont már azt nyilatkozta Tábi, hogy nem volt előzménye a Jobbik vasárnapi demonstrációjának, vagyis nem kísérték etnikai konfliktusok a helyiek mindennapjait. A maga részéről az öngyilkosság és a romák zaklatásai közti "összefonódástól elhatárolódik", és reméli, hogy a rendőrök kellő módon biztosítják a hétvégi rendezvény békés lebonyolítását, ami "nem jó reklám a községnek".
Hogy vannak konfliktusok a településen, az látható a már idézett filmből is. A tévéseknek panaszkodó asszonyok mellett elhaladó roma fiatalok előbb az operatőrnek szóltak be ("Ne kamerázzá', te!"), majd a nőknek ("Estére húsz betörés lesz!"). Juhász Oszkár helyi jobbikos elnök szerint ezeknél gyávább embert nem hordott hátán a föld, és miattuk "Heves megye a polgárháború szélén áll". Az egyik asszony még hozzátette: "ezeket soha nem fogják beintegrálni".
Valószínűleg hasonló véleményen van a Jobbik vezetése is. A párt országgyűlési képviselője és szóvivője, Dúró Dóra a STOP-nak elmondta, a tragikus öngyilkosság is jelzi számukra, hogy Gyöngyöspatán már tarthatatlan a "cigánybűnözés" miatti helyzet. Az említett riportfilmre is hivatkozva állította, a helyiek hívták pártját és a gárdát a rendcsinálásra. Mint mondta, nem a betiltott Magyar Gárda, hanem a betiltatlan Új Magyar Gárda kíséri el a rendezvényre a fölszólaló Vona Gábor pártelnököt és Sneider Tamás alelnököt. ...
Farkas János, a helyi Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke visszautasítja, hogy a teljes cigány lakosságot bűnözőnek láttatják, a készülő demonstrációt közösség elleni izgatásnak minősítette. Nem tagadta a romák és nem romák közti konfliktusok tényét, de mint mondta, "a kiindulópontból kell kiindulni", ami szerinte a január végi árvízkárosultaknak nyújtott segítséggel függ össze, vagyis hogy cigányokat akartak nem cigányok közé költöztetni. Állítása szerint azóta mérgesedett el a viszony a két etnikum között. ...
Szájer szerint soha nem volt ilyen széleskörű egyeztetés az alkotmányról
MTI
A fideszes Szájer József szerint Magyarország az egyetlen ország a közép-kelet-európai térségben, amely a több mint húsz éve bekövetkezett rendszerváltások óta nem alkotott új alkotmányt. Hozzátette, hogy az új magyar alkotmány emberi jogi katalógusának alapját az Európai Unió Alapjogi Chartája fogja képezni.
Szájer József, az új alaptörvény előkészítésével foglalkozó nemzeti konzultációs testület és a Fidesz-KDNP alkotmányszövegező bizottságának vezetője szerint az új alkotmánynak reagálnia kell a kor kihívásaira, meg kell akadályoznia a jövő feléléséhez vezető eladósodást és segítenie kell a környezet megóvását, tekintettel a jövő nemzedékeire.
A fideszes politikus egy Budapesten rendezett nemzetközi szakértői konferencián beszélt, és azt hangsúlyozta, hogy a közép-kelet-európai térségben Magyarország az egyetlen, amely a több mint húsz éve bekövetkezett rendszerváltások óta nem alkotott új alkotmányt. Szájer József szólt arról, az ország legfontosabb dokumentuma nem kezdődhet azzal, hogy kinyilvánítja ideiglenességét. Hangsúlyozta, hogy a készülő alaptörvény lesz Magyarország első demokratikus "kartális" alkotmánya, amelyet a nemzeti konzultáció eredményeként "minden eddiginél szélesebb" társadalmi egyeztetés után fogadhatnak el.
Szájer József szerint az alkotmányból nem maradhatnak ki azok a rendelkezések, amelyek megakadályozzák a jövő felélését és az újabb adósságválságot. Magyarországnak, a világ egyik legeladósodottabb államaként, e garancia tekintetében sokkal szigorúbbnak kell lennie, mint sok más országnak - jelentette ki.
Kitért arra is, hogy az emberi jogok fejlődése szintén módosításokat tesz indokolttá, ezért az új magyar alkotmány emberi jogi katalógusának alapját az Európai Unió Alapjogi Chartája, "a XXI. század első nagy emberi jogi dokumentuma" fogja képezni. Szájer József ugyanakkor elmondta: az államszervezet vonatkozásában a dokumentum konzervatív lesz, nem szándéka "felborítani" a jelenlegi alkotmányos intézményrendszert, hanem arra épül majd.
Navracsics Tibor igazságügyminiszter szerint azért van szükség új alkotmányra, mert az elmúlt időszakban meggyengült a magyarok alkotmányba vetett hite. Ezt a 2006-os rendőri erőszakra és az eladósodásra vezette vissza.
Az új alaptörvény elfogadását elsősorban az alkotmányosságba vetett hit megrendülése teszi szükségessé, ezért az politikai és erkölcsi kötelesség - mondta Navracsics Tibor az új alkotmány elfogadásáról rendezett nemzetközi szakértői konferencián.
A közigazgatási és igazságügyi miniszter azt mondta, hogy a 2006 őszi rendőri erőszak és az államadósság elmúlt nyolc évben bekövetkezett hihetetlen mértékű növekedése megingatta az emberek alkotmányosságba vetett hitét, amit helyre kell állítani.
A kormánypártok ezért az új alaptörvényben - az Európai Unió Alapjogi Chartája nyomán - új emberi jogi katalógust fogalmaznának meg és "adósságféket" vezetnének be - tette hozzá.
A miniszterelnök-helyettes ugyanakkor kiemelte: a kormány nem vesz részt a jogalkotásban megszokott módon az alkotmányozási folyamatban, hivatalos álláspontját csak az alkotmánykoncepciók ismeretében fejti ki. Ezzel kapcsolatban újból annak a reménynek adott hangot, hogy minél több frakció beterjeszti saját koncepcióját az Országgyűlésnek, hiszen ilyennel - mint mondta - a Jobbik kivételével minden parlamenti párt rendelkezik.
A fideszes Szájer József szerint Magyarország az egyetlen ország a közép-kelet-európai térségben, amely a több mint húsz éve bekövetkezett rendszerváltások óta nem alkotott új alkotmányt. Hozzátette, hogy az új magyar alkotmány emberi jogi katalógusának alapját az Európai Unió Alapjogi Chartája fogja képezni.
Szájer József, az új alaptörvény előkészítésével foglalkozó nemzeti konzultációs testület és a Fidesz-KDNP alkotmányszövegező bizottságának vezetője szerint az új alkotmánynak reagálnia kell a kor kihívásaira, meg kell akadályoznia a jövő feléléséhez vezető eladósodást és segítenie kell a környezet megóvását, tekintettel a jövő nemzedékeire.
A fideszes politikus egy Budapesten rendezett nemzetközi szakértői konferencián beszélt, és azt hangsúlyozta, hogy a közép-kelet-európai térségben Magyarország az egyetlen, amely a több mint húsz éve bekövetkezett rendszerváltások óta nem alkotott új alkotmányt. Szájer József szólt arról, az ország legfontosabb dokumentuma nem kezdődhet azzal, hogy kinyilvánítja ideiglenességét. Hangsúlyozta, hogy a készülő alaptörvény lesz Magyarország első demokratikus "kartális" alkotmánya, amelyet a nemzeti konzultáció eredményeként "minden eddiginél szélesebb" társadalmi egyeztetés után fogadhatnak el.
Szájer József szerint az alkotmányból nem maradhatnak ki azok a rendelkezések, amelyek megakadályozzák a jövő felélését és az újabb adósságválságot. Magyarországnak, a világ egyik legeladósodottabb államaként, e garancia tekintetében sokkal szigorúbbnak kell lennie, mint sok más országnak - jelentette ki.
Kitért arra is, hogy az emberi jogok fejlődése szintén módosításokat tesz indokolttá, ezért az új magyar alkotmány emberi jogi katalógusának alapját az Európai Unió Alapjogi Chartája, "a XXI. század első nagy emberi jogi dokumentuma" fogja képezni. Szájer József ugyanakkor elmondta: az államszervezet vonatkozásában a dokumentum konzervatív lesz, nem szándéka "felborítani" a jelenlegi alkotmányos intézményrendszert, hanem arra épül majd.
Navracsics Tibor igazságügyminiszter szerint azért van szükség új alkotmányra, mert az elmúlt időszakban meggyengült a magyarok alkotmányba vetett hite. Ezt a 2006-os rendőri erőszakra és az eladósodásra vezette vissza.
Az új alaptörvény elfogadását elsősorban az alkotmányosságba vetett hit megrendülése teszi szükségessé, ezért az politikai és erkölcsi kötelesség - mondta Navracsics Tibor az új alkotmány elfogadásáról rendezett nemzetközi szakértői konferencián.
A közigazgatási és igazságügyi miniszter azt mondta, hogy a 2006 őszi rendőri erőszak és az államadósság elmúlt nyolc évben bekövetkezett hihetetlen mértékű növekedése megingatta az emberek alkotmányosságba vetett hitét, amit helyre kell állítani.
A kormánypártok ezért az új alaptörvényben - az Európai Unió Alapjogi Chartája nyomán - új emberi jogi katalógust fogalmaznának meg és "adósságféket" vezetnének be - tette hozzá.
A miniszterelnök-helyettes ugyanakkor kiemelte: a kormány nem vesz részt a jogalkotásban megszokott módon az alkotmányozási folyamatban, hivatalos álláspontját csak az alkotmánykoncepciók ismeretében fejti ki. Ezzel kapcsolatban újból annak a reménynek adott hangot, hogy minél több frakció beterjeszti saját koncepcióját az Országgyűlésnek, hiszen ilyennel - mint mondta - a Jobbik kivételével minden parlamenti párt rendelkezik.
2011. március 3., csütörtök
29 év börtön a szavakért, amiket nem szabad kimondani
Plankó Gergő, Index.hu
Mind a hét vádlottat elítélte a bíróság közösség tagja elleni erőszak bűnéért egy Józsefvárosban megvert diák ügyében. Az ítélet szerint a támadás oka egyértelműen a sértett származása volt. A védelem azzal érvelt, szó sem volt előre eltervezett támadásról. Az egyik elítélt maga sem roma. ...
A közösség tagja elleni erőszak esetében a büntetés 2 és 8 év között lehet. Tavaly ősszel Miskolcon szintén ezen a jogcímen ítéltek el tizenegy miskolci romát [1]. Ugyanez a vád a sajóbábonyi romák [2] perében is.
Mind a hét vádlottat elítélte a bíróság közösség tagja elleni erőszak bűnéért egy Józsefvárosban megvert diák ügyében. Az ítélet szerint a támadás oka egyértelműen a sértett származása volt. A védelem azzal érvelt, szó sem volt előre eltervezett támadásról. Az egyik elítélt maga sem roma. ...
A közösség tagja elleni erőszak esetében a büntetés 2 és 8 év között lehet. Tavaly ősszel Miskolcon szintén ezen a jogcímen ítéltek el tizenegy miskolci romát [1]. Ugyanez a vád a sajóbábonyi romák [2] perében is.
2011. március 2., szerda
Alkotmányozás: összecsaptak az álláspontok
A kormánypártok képviselője az alkotmányozás szükségességét, az ellenzéki politikusok pedig főként az alkotmányozási folyamatban való részvételük feltételeit hangoztatták szerdán Pécsett egy, a témában tartott vitafórumon.
Hargitai János (KDNP) országgyűlési képviselő hangsúlyozta: nincs alkotmányozási kényszer, a kormánypártok mégis fontosnak tartják az alkotmányozást, már csak azért is, mert az Európai Unióban Magyarország az egyetlen közép-kelet-európai ország, amely a rendszerváltás óta képtelen volt egy új alkotmányt megfogalmazni. Utalt rá, hogy a normaszöveget március 15-tel nyújtják be az Országgyűlésnek, a zárószavazást április 18-ra tervezik. "Bár az ellenzék gyorsnak tartja a folyamatot, az alkotmányozás tíz hónapig tart, és ezzel szemben a német alaptörvény nyolc, a francia hat hónap alatt készült el" - tette hozzá a politikus.
Hargitai János kitért rá: az új alaptörvény szikár és tömör lesz. Koncepciójából kiemelte a közpénzügyi fejezetet, melynek lényege, hogy egy szint felett megakadályozza az ország eladósodását. Utalt arra, hogy Magyarország adóssága jelenleg a GDP 80 százaléka, ezt a jövőben 60 százalék alá tervezik csökkenteni.
Bárándy Gergely (MSZP) azt mondta: a szocialisták elkészítették koncepciójukat az alkotmányozáshoz. Az abban megfogalmazott értékek bárki számára megismerhetők és az alkotmányozásban felhasználhatók attól függetlenül, hogy a párt képviselői részt vesznek-e munkában, vagy sem. Utalt rá, hogy az MSZP az Alkotmánybíróság hatáskörének megnyirbálása miatt lépett ki az alkotmányozási folyamatból, és akkor tér vissza oda, ha azt a mainál jóval szélesebb társadalmi vita kíséri, és az új alkotmánykoncepciót csak négyötödös többséggel lehet elfogadni, valamint, ha az alkotmányt két egymást követő parlament erősíti meg.
"Az alkotmányt formálisan legitim módon egy kétharmados parlamenti többség elfogadhatja, de ahhoz, hogy társadalmi értelemben is legitim legyen, az kell, hogy tükröződjön benne a baloldali, a liberális, a radikális és keresztény-konzervatív értékrend is" - közölte. Hangsúlyozta: ha abban kizárólag a keresztény-konzervatív értékek tükröződnek, akkor nem lesz minden magyar alaptörvénye.
Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) országgyűlési képviselő arról szólt, hogy pártja határozott, egyértelmű elvárása a Szent Korona értékrendjének érvényre juttatása az alkotmányban. Úgy vélte: szükséges a nemzeti vagyon, a nemzeti önrendelkezés védelme, a köztársasági elnök szerepének közvetlen választással való erősítése.
Schiffer András, az LMP parlamenti frakcióvezetője szerint nincs alkotmányozási szükséghelyzet, de a rendelkezésre álló rövid idő alatt nem lehet alkotmányt csinálni, illetve lehet, de sérül az alaptörvény minősége. "Amit nagyon fontosnak tartunk, az a jogállami fordulat vívmánya, a hatalommegosztáson alapuló parlamentáris demokrácia, a többpártrendszer, az emberi élet és az emberi méltóság védelme. Ebből nem kellene kilépni akkor sem, ha itt fülkeforradalmat hirdetnek" - mondta. Hangsúlyozta: a demokratikus alkotmányozás feltétele Orbán Viktor kormányfő azon korábbi ígérete, miszerint az alaptörvény 2012 közepére, végére készülne el. A frakcióvezető úgy vélte, a nagy sietség oka az lehet, hogy az alkotmányozási folyamatot "fügefalevélként lehessen tartani a megszorító csomag elé". Schiffer András hozzátette: szeretnék, ha az alkotmányt jövőre népszavazás erősítené meg, vagy az új alaptörvényről a 2014-ben megalakuló országgyűlés döntene.
MTI
Hargitai János (KDNP) országgyűlési képviselő hangsúlyozta: nincs alkotmányozási kényszer, a kormánypártok mégis fontosnak tartják az alkotmányozást, már csak azért is, mert az Európai Unióban Magyarország az egyetlen közép-kelet-európai ország, amely a rendszerváltás óta képtelen volt egy új alkotmányt megfogalmazni. Utalt rá, hogy a normaszöveget március 15-tel nyújtják be az Országgyűlésnek, a zárószavazást április 18-ra tervezik. "Bár az ellenzék gyorsnak tartja a folyamatot, az alkotmányozás tíz hónapig tart, és ezzel szemben a német alaptörvény nyolc, a francia hat hónap alatt készült el" - tette hozzá a politikus.
Hargitai János kitért rá: az új alaptörvény szikár és tömör lesz. Koncepciójából kiemelte a közpénzügyi fejezetet, melynek lényege, hogy egy szint felett megakadályozza az ország eladósodását. Utalt arra, hogy Magyarország adóssága jelenleg a GDP 80 százaléka, ezt a jövőben 60 százalék alá tervezik csökkenteni.
Bárándy Gergely (MSZP) azt mondta: a szocialisták elkészítették koncepciójukat az alkotmányozáshoz. Az abban megfogalmazott értékek bárki számára megismerhetők és az alkotmányozásban felhasználhatók attól függetlenül, hogy a párt képviselői részt vesznek-e munkában, vagy sem. Utalt rá, hogy az MSZP az Alkotmánybíróság hatáskörének megnyirbálása miatt lépett ki az alkotmányozási folyamatból, és akkor tér vissza oda, ha azt a mainál jóval szélesebb társadalmi vita kíséri, és az új alkotmánykoncepciót csak négyötödös többséggel lehet elfogadni, valamint, ha az alkotmányt két egymást követő parlament erősíti meg.
"Az alkotmányt formálisan legitim módon egy kétharmados parlamenti többség elfogadhatja, de ahhoz, hogy társadalmi értelemben is legitim legyen, az kell, hogy tükröződjön benne a baloldali, a liberális, a radikális és keresztény-konzervatív értékrend is" - közölte. Hangsúlyozta: ha abban kizárólag a keresztény-konzervatív értékek tükröződnek, akkor nem lesz minden magyar alaptörvénye.
Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) országgyűlési képviselő arról szólt, hogy pártja határozott, egyértelmű elvárása a Szent Korona értékrendjének érvényre juttatása az alkotmányban. Úgy vélte: szükséges a nemzeti vagyon, a nemzeti önrendelkezés védelme, a köztársasági elnök szerepének közvetlen választással való erősítése.
Schiffer András, az LMP parlamenti frakcióvezetője szerint nincs alkotmányozási szükséghelyzet, de a rendelkezésre álló rövid idő alatt nem lehet alkotmányt csinálni, illetve lehet, de sérül az alaptörvény minősége. "Amit nagyon fontosnak tartunk, az a jogállami fordulat vívmánya, a hatalommegosztáson alapuló parlamentáris demokrácia, a többpártrendszer, az emberi élet és az emberi méltóság védelme. Ebből nem kellene kilépni akkor sem, ha itt fülkeforradalmat hirdetnek" - mondta. Hangsúlyozta: a demokratikus alkotmányozás feltétele Orbán Viktor kormányfő azon korábbi ígérete, miszerint az alaptörvény 2012 közepére, végére készülne el. A frakcióvezető úgy vélte, a nagy sietség oka az lehet, hogy az alkotmányozási folyamatot "fügefalevélként lehessen tartani a megszorító csomag elé". Schiffer András hozzátette: szeretnék, ha az alkotmányt jövőre népszavazás erősítené meg, vagy az új alaptörvényről a 2014-ben megalakuló országgyűlés döntene.
MTI
2011. február 26., szombat
Zlinszky János: "Nem az a lényeg, hogy melyik napra készül el, hanem hogy jó legyen!"
Zlinszky János volt alkotmánybíró támogatja az alkotmányozást, de a szakemberek eddiginél szélesebb körének bevonását várja, és ellenez mindenfajta sietséget, kapkodást.
MTI
A jelenlegi ideiglenes alaptörvény helyett nyilvánvalóan szükség van egy állandóra, az alkotmányozásnak pedig most vannak meg a politikai feltételei, de figyelemmel kell lenni arra, hogy az ország problémái nem elsősorban a jelenlegi alkotmány hibáiból fakadnak, sokkal inkább abból, hogy azt nem tartják be. Például a házasság intézményének és a gyermekek védelmének alkotmányos rendelkezésével szemben áll a ténylegesen megvalósuló szociálpolitika. De a jelenlegi alkotmánnyal ellentétes az a gyakorlat is, ahogy a jelzálog fejében megfosztják otthonuktól és utcára küldik az adósokat, vagy éppen ami a hajléktalanok ügyében megfigyelhető - fejtette ki a professzor.
Zlinszky János szerint a politika az elmúlt nyolc évben sorozatosan, de időnként napjainkban is túlteszi magát az alkotmányon, pedig a jelenlegi sem nevezhető sztálinistának. Sok helyeselhető rendelkezés van benne, például az emberi jogokkal, a szociális szolidaritással kapcsolatban, de erősíteni kellene többek között a köztulajdon védelmét vagy a véleménynyilvánítás szabadságát.
Kifejezetten hiányzik a jelenlegi alaptörvényből a köztisztviselői kötelességteljesítés és a közvagyonnal való gazdálkodás hatékony ellenőrzése, amire az önálló, megerősített közigazgatási bíráskodás lenne alkalmas, melyet 1949-ben megszüntették. Ezért is támogatható, hogy az új alkotmány koncepciójában szerepel ennek az intézménynek a visszaállítása - mondta a volt alkotmánybíró.
Salamon László (KDNP) személyében egy igazán megfelelő szakember irányította a koncepció kialakítását, ám az új alaptörvény szövegezésekor is a jelenleginél szélesebb körben kellene bevonni a szakembereket a munkába - hangsúlyozta Zlinszky János, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy nem szabad sietni az alkotmányozással.
"Nem az a lényeg, hogy melyik napra készül el, hanem hogy jó legyen! Állítólag hosszú időre készül" - jegyezte meg az új alkotmányra célozva a professzor.
Zlinszky János arra is rámutatott, hogy a kormány számos, egyébként teljes mértékben helyeselhető elképzelése futhat zátonyra azért, mert nem veszik figyelembe kellő súllyal az alkotmányjogász szakma véleményét, holott lenne alkotmányos megoldás ezekre a kormányzati szándékokra. Ettől lehet tartani például az elmúlt nyolc év felháborítóan nagy mértékű végkielégítései, vagy a magánnyugdíjpénztárak ügyében.
A "láthatatlan alkotmányt" pedig nem kell félteni: az Alkotmánybíróság határozataiban láthatóvá vált és a jogász szakma túlnyomó többsége elfogadta azokat az alapvető elveket, amelyek a jog hierarchiájának, ellentmondásmentességének vagy az igazságosságnak a szabályait rögzítik - mondta a professzor ifjabb Lomnici Zoltán pénteki nyilatkozatára utalva, melyben az alkotmányjogász azt tette szóvá, hogy egyes volt alkotmánybírák ma megkérdőjelezik az alkotmányozást, miközben másfél évtizede egy egyhangú határozatukban szinte útmutatást adtak a szocialista-szabad demokrata többségű parlamentnek az új alaptörvény megalkotásához.
"Tőlünk nem kell félteni sem az alkotmányt, sem az alkotmányozást, mindig pozitívan szóltunk róla! Bár lenne már egy erős alkotmányos rendszer Magyarországon! Az Alkotmánybíróság pedig sosem alkotmányoz, a baj éppen az, hogy a törvényhozás sem, pedig néha kéne" - szögezte le Zlinszky János volt alkotmánybíró.
MTI
A jelenlegi ideiglenes alaptörvény helyett nyilvánvalóan szükség van egy állandóra, az alkotmányozásnak pedig most vannak meg a politikai feltételei, de figyelemmel kell lenni arra, hogy az ország problémái nem elsősorban a jelenlegi alkotmány hibáiból fakadnak, sokkal inkább abból, hogy azt nem tartják be. Például a házasság intézményének és a gyermekek védelmének alkotmányos rendelkezésével szemben áll a ténylegesen megvalósuló szociálpolitika. De a jelenlegi alkotmánnyal ellentétes az a gyakorlat is, ahogy a jelzálog fejében megfosztják otthonuktól és utcára küldik az adósokat, vagy éppen ami a hajléktalanok ügyében megfigyelhető - fejtette ki a professzor.
Zlinszky János szerint a politika az elmúlt nyolc évben sorozatosan, de időnként napjainkban is túlteszi magát az alkotmányon, pedig a jelenlegi sem nevezhető sztálinistának. Sok helyeselhető rendelkezés van benne, például az emberi jogokkal, a szociális szolidaritással kapcsolatban, de erősíteni kellene többek között a köztulajdon védelmét vagy a véleménynyilvánítás szabadságát.
Kifejezetten hiányzik a jelenlegi alaptörvényből a köztisztviselői kötelességteljesítés és a közvagyonnal való gazdálkodás hatékony ellenőrzése, amire az önálló, megerősített közigazgatási bíráskodás lenne alkalmas, melyet 1949-ben megszüntették. Ezért is támogatható, hogy az új alkotmány koncepciójában szerepel ennek az intézménynek a visszaállítása - mondta a volt alkotmánybíró.
Salamon László (KDNP) személyében egy igazán megfelelő szakember irányította a koncepció kialakítását, ám az új alaptörvény szövegezésekor is a jelenleginél szélesebb körben kellene bevonni a szakembereket a munkába - hangsúlyozta Zlinszky János, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy nem szabad sietni az alkotmányozással.
"Nem az a lényeg, hogy melyik napra készül el, hanem hogy jó legyen! Állítólag hosszú időre készül" - jegyezte meg az új alkotmányra célozva a professzor.
Zlinszky János arra is rámutatott, hogy a kormány számos, egyébként teljes mértékben helyeselhető elképzelése futhat zátonyra azért, mert nem veszik figyelembe kellő súllyal az alkotmányjogász szakma véleményét, holott lenne alkotmányos megoldás ezekre a kormányzati szándékokra. Ettől lehet tartani például az elmúlt nyolc év felháborítóan nagy mértékű végkielégítései, vagy a magánnyugdíjpénztárak ügyében.
A "láthatatlan alkotmányt" pedig nem kell félteni: az Alkotmánybíróság határozataiban láthatóvá vált és a jogász szakma túlnyomó többsége elfogadta azokat az alapvető elveket, amelyek a jog hierarchiájának, ellentmondásmentességének vagy az igazságosságnak a szabályait rögzítik - mondta a professzor ifjabb Lomnici Zoltán pénteki nyilatkozatára utalva, melyben az alkotmányjogász azt tette szóvá, hogy egyes volt alkotmánybírák ma megkérdőjelezik az alkotmányozást, miközben másfél évtizede egy egyhangú határozatukban szinte útmutatást adtak a szocialista-szabad demokrata többségű parlamentnek az új alaptörvény megalkotásához.
"Tőlünk nem kell félteni sem az alkotmányt, sem az alkotmányozást, mindig pozitívan szóltunk róla! Bár lenne már egy erős alkotmányos rendszer Magyarországon! Az Alkotmánybíróság pedig sosem alkotmányoz, a baj éppen az, hogy a törvényhozás sem, pedig néha kéne" - szögezte le Zlinszky János volt alkotmánybíró.
Pikáns kérdések a "láthatatlan alkotmány" körül
A "láthatatlan alkotmányt" féltik egyes volt alkotmánybírák a most folyó alkotmányozástól, miközben 15 éve, a szocialista-szabad demokrata kormány idején szabad utat, mi több, útmutatást adtak egy új alaptörvény elkészítéséhez - mondta el ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász pénteken az MTI-nek.
A szakember arra hívta fel a figyelmet, hogy Sólyom László, az Alkotmánybíróság (Ab) első elnöke, illetve Lábady Tamás és Zlinszky János volt alkotmánybírák az utóbbi hónapokban szakmai fórumokon és a nyilvánosságban rendre védelmükbe vették a hatályos alkotmányt, és megkérdőjelezték az alkotmányozás célszerűségét, időszerűségét, mi több, legitimációját.
Sólyom László például a közelmúltban arról beszélt, hogy nincs alkotmányozási kényszer Magyarországon, a jelenlegi alkotmány esetleges hiányosságai alkotmánymódosításokkal is orvosolhatóak lennének. Lábady Tamás nem tud más indokot elképzelni mint, hogy "ez az egész az új hatalom szimbolikus tette, amivel az újrakezdést, a nagytakarítást kívánják érzékeltetni". Zlinszky János pedig úgy vélte: a tartalom nagy része megtartandó lenne, "rendre cáfolhatók az új melletti érvek".
Ifjabb Lomnici Zoltán szerint "pikáns", hogy a jelenleg vitatott kérdésekkel másfél évtizede már foglalkozott az Alkotmánybíróság, és akkor egyhangú határozatban - tehát a fenti három akkori alkotmánybíró egyetértésével -, egyenesen útmutatást adott az új alkotmány létrehozásának szabályaira nézve, holott lettek volna eszközeik ahhoz, hogy a szocialista-szabad demokrata többségű parlament alkotmányozása elé jogállami akadályokat gördítsenek. Ugyanezek az alkotmányjogászok viszont ma már védik az 1989-es alkotmányt - hívta fel a figyelmet az alkotmányjogász.
Az 1996. évi 39-es határozatában az Alkotmánybíróság elutasította a parlamenti házszabállyal kapcsolatos, alkotmány-előkészítéssel összefüggő indítványokat, és szempontokat adott az alkotmányozás menetéhez - emlékeztetett a szakember.
Ifjabb Lomnici Zoltán szerint érdekes kérdés, hogy mi lehet az oka annak a csaknem 180 fokos fordulatnak, ami egyes volt alkotmánybíráknál az alkotmányozáshoz való viszonyulásban manapság megfigyelhető 15 évvel ezelőtti álláspontjukhoz képest. Magyarázatként szerinte felmerülhet többek között: 15 éve érezhető volt, hogy nincs realitása az alkotmányozásnak, a matematikailag meglévő kétharmados parlamenti többség ellenére hiányoztak a politikai feltételek, ma azonban nem ez a helyzet - mondta a szakember, aki szerint az alkotmányozás ellen hangolhatja az alkotmányjogász szakma egy részét az Ab hatásköreinek megnyirbálása, vagy éppen a "láthatatlan alkotmány", tehát az alkotmánybírósági határozatok összességéből kiolvasható jogállami alapvetés megóvásának szándéka. Hiszen egy új alkotmány megszületése nem csak a régi alaptörvényt teszi a jogtörténet részévé, de az ahhoz fűzött alkotmánybírósági határozatok egy jelentős részét is.
"A jelenlegi alaptörvény körüli vita kapcsán a régi rend őrei és az új rend képviselői vívják harcukat" - fogalmazott ifjabb Lomnici Zoltán.
http://www.privatbankar.hu/cikk/hircentrum/pikans_kerdesek_a_lathatatlan_alkotmany_korul_41563
A szakember arra hívta fel a figyelmet, hogy Sólyom László, az Alkotmánybíróság (Ab) első elnöke, illetve Lábady Tamás és Zlinszky János volt alkotmánybírák az utóbbi hónapokban szakmai fórumokon és a nyilvánosságban rendre védelmükbe vették a hatályos alkotmányt, és megkérdőjelezték az alkotmányozás célszerűségét, időszerűségét, mi több, legitimációját.
Sólyom László például a közelmúltban arról beszélt, hogy nincs alkotmányozási kényszer Magyarországon, a jelenlegi alkotmány esetleges hiányosságai alkotmánymódosításokkal is orvosolhatóak lennének. Lábady Tamás nem tud más indokot elképzelni mint, hogy "ez az egész az új hatalom szimbolikus tette, amivel az újrakezdést, a nagytakarítást kívánják érzékeltetni". Zlinszky János pedig úgy vélte: a tartalom nagy része megtartandó lenne, "rendre cáfolhatók az új melletti érvek".
Ifjabb Lomnici Zoltán szerint "pikáns", hogy a jelenleg vitatott kérdésekkel másfél évtizede már foglalkozott az Alkotmánybíróság, és akkor egyhangú határozatban - tehát a fenti három akkori alkotmánybíró egyetértésével -, egyenesen útmutatást adott az új alkotmány létrehozásának szabályaira nézve, holott lettek volna eszközeik ahhoz, hogy a szocialista-szabad demokrata többségű parlament alkotmányozása elé jogállami akadályokat gördítsenek. Ugyanezek az alkotmányjogászok viszont ma már védik az 1989-es alkotmányt - hívta fel a figyelmet az alkotmányjogász.
Az 1996. évi 39-es határozatában az Alkotmánybíróság elutasította a parlamenti házszabállyal kapcsolatos, alkotmány-előkészítéssel összefüggő indítványokat, és szempontokat adott az alkotmányozás menetéhez - emlékeztetett a szakember.
Ifjabb Lomnici Zoltán szerint érdekes kérdés, hogy mi lehet az oka annak a csaknem 180 fokos fordulatnak, ami egyes volt alkotmánybíráknál az alkotmányozáshoz való viszonyulásban manapság megfigyelhető 15 évvel ezelőtti álláspontjukhoz képest. Magyarázatként szerinte felmerülhet többek között: 15 éve érezhető volt, hogy nincs realitása az alkotmányozásnak, a matematikailag meglévő kétharmados parlamenti többség ellenére hiányoztak a politikai feltételek, ma azonban nem ez a helyzet - mondta a szakember, aki szerint az alkotmányozás ellen hangolhatja az alkotmányjogász szakma egy részét az Ab hatásköreinek megnyirbálása, vagy éppen a "láthatatlan alkotmány", tehát az alkotmánybírósági határozatok összességéből kiolvasható jogállami alapvetés megóvásának szándéka. Hiszen egy új alkotmány megszületése nem csak a régi alaptörvényt teszi a jogtörténet részévé, de az ahhoz fűzött alkotmánybírósági határozatok egy jelentős részét is.
"A jelenlegi alaptörvény körüli vita kapcsán a régi rend őrei és az új rend képviselői vívják harcukat" - fogalmazott ifjabb Lomnici Zoltán.
http://www.privatbankar.hu/cikk/hircentrum/pikans_kerdesek_a_lathatatlan_alkotmany_korul_41563
2011. február 23., szerda
Visszakapja hatáskörét az AB, ha Orbán Viktor is rábólint
Visszakaphatja teljes hatáskörét az Alkotmánybíróság, de erről a politikai döntést Orbán Viktornak és a Fidesz-elnökségnek kell meghoznia. Megszűnik az „actio popularis”, nem fordulhat mindenki „csak úgy az utcáról” az AB-hez. Kérdés: a költségvetésről lehet-e előzetes normakontrollt kérni?
Csuhaj Ildikó| Népszabadság| 2011. február 23.
Semmilyen hatáskörszűkítést nem kell megtartani az Alkotmánybíróság hatáskörét illetően – erősítette meg lapunknak Gulyás Gergely. A fideszes politikus – aki az új alkotmány normaszöveg-tervezetét fogalmazó Fidesz–KDNP-bizottság tagja – tegnap reggel a Duna Televíziónak azt nyilatkozta: „Az LMP egy olyan feltételt is szabott az alkotmányozásba való visszatéréséhez, ami szerintem teljesülni is fog: ez pedig az alkotmánybírósági jogkör csorbítás előtti helyzetének visszaállítása. Úgy gondolom, arra van reális esély, hogy ne tekintsük kőbe vésettnek azt a szabályt, amit az Országgyűlés novemberben elfogadott. Ez az egyetlen tartalmi felvetése az ellenzéknek – ha garanciát nem is tudok adni rá, de jó eséllyel teljesülni fog.”
A jogkörök szűkítése egy gazdasági szükséghelyzetben hozott megoldás volt – tette hozzá. Tegnap a fi deszes politikus lapunknak nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a személyes véleményét fogalmazta meg „feltételes módban”. Az Alkotmánybíróság teljes hatáskörének a visszaállításásról a politikai döntést a Fidesz elnöksége, illetve Orbán Viktor miniszterelnök hozza meg.
Fideszes források szerint azért is van jó esély az AB hatáskörének a visszaállítására, mert az új alkotmány elfogadása az egyik legfontosabb eleme a miniszterelnök szerint Magyarország újjászervezésének. „És ki kell szűrni belőle mindent, aminek kedvezőtlen európai visszhangja lenne. Elég volt, ami a médiatörvény körül történt” – mutatott rá egyik forrásunk. Az Országgyűlés november 16-án szűkítette az AB hatáskörét azért, hogy a testület ne semmisíthesse meg másodszorra is a 98 százalékos különadótörvényt. Ezért a Fidesz–KDNP elvonta az AB döntési jogkörét a népszavazási tilalmi listán szereplő kérdésekben. Ilyen a költségvetést, az adókat és járulékokat érintő törvények, valamint a nemzetközi szerződések. Jelenleg az AB akkor vizsgálhatja a tilalmi listán lévő törvények és szerződések alkotmányosságát, ha azok alapjogokat – például az élethez, emberi méltósághoz, vallásszabadsághoz való jogot – sértenek. A felsorolásból kimaradt a magántulajdon sérthetetlensége, így az AB nem vizsgálhatta sem a végkielégítések különadójáról, sem a magánnyugdíjpénztári járulékok elvonásáról szóló törvényt.
Gulyás Gergely lapunk kérdésére elmondta, hogy természetesen figyelembe veszik az Alkotmánybíróság javaslatát is, amikor a hatásköréről döntenek. Maga az AB javasolta például, hogy ne tartozzon a hatásköréhez az önkormányzati rendeletek felülvizsgálata, ez átkerül a közigazgatási bíróságokhoz. És valószínűleg a népszavazás és az Országos Választási Bizottság határozatainak felülvizsgálata sem AB-kompetencia lesz.
A fideszes politikus tájékoztatása szerint a jogszabályok utólagos normakontrollját illetően maga az AB is indokoltnak tartja, hogy ne legyen érvényes az „actio popularis”, azaz ne fordulhasson mindenki „az utcáról” Alkotmánybírósághoz, ha vélelmezi egy törvény alkotmányellenességét. Az elképzelések szerint csak konkrét jogsérelem esetén az érintettek, illetve a bíróságok fordulhatnának az Alkotmánybírósághoz. Ezt erősítette meg Szájer József, a Fidesz–KDNP alkotmányszövegező bizottságának vezetője is, a Hírszerzőnek adott interjúban.
Az előzetes normakontrollt kérők körét viszont szélesítenék, „ami egyébként hátráltathatja majd a kormány működését, hiszen lassítja a törvényalkotás ütemét” – mondta Szájer. A köztársasági elnök, a miniszterelnök, és meghatározott számú képviselő kérhetné az AB-t előzetes vizsgálatra, harmincnapos határidővel. Az egyik kompetens fideszes forrás viszont lapunknak azt mondta: amikor határoznak az AB hatásköréről, „azt mindenképpen mérlegelni kell, hogy az ellenzéknek ne legyen lehetősége előzetes normakontroll-kérelmekkel elodázni, ellehetetleníteni a költségvetési törvény elfogadását”.
Gulyás Gergely a Duna Televízióban azt is elmondta, hogy pénteken az alkotmányelőkészítő bizottság ülésén egy jobbikos módosító indítvány elfogadásával elvetették, hogy két egymást követő parlament kétharmada változtathatná csak meg az új alaptörvényt. Ezzel az ellenzék egy másik kifogása is okafogyottá vált – közölte a fideszes politikus. Erre Schiffer András, az LMP frakcióvezetője úgy reagált: két feltételnek a szempontjából egészen konstruktívnak tűnik a kormányerők jelenlegi hozzáállása, habár csak olyan ígéretet kaptak, „amely köszönő viszonyban sincs azzal, amit az LMP kért”. Ha mindhárom feltétel teljesülni fog, akkor visszatérnének az alkotmányozási folyamatba, de addig biztosan nem. Az LMP harmadik feltétele az volt, hogy az új alkotmány elfogadására csak év végén kerüljön sor. Az LMP-feltételekkel kapcsolatos javaslatokat az alkotmánykoncepcióról szóló határozati javaslathoz terjesztették elő, illetve egy alkotmánymódosító javaslatot tettek, és kezdeményezték az alkotmánybírósági törvény módosítását is.
Csuhaj Ildikó| Népszabadság| 2011. február 23.
Semmilyen hatáskörszűkítést nem kell megtartani az Alkotmánybíróság hatáskörét illetően – erősítette meg lapunknak Gulyás Gergely. A fideszes politikus – aki az új alkotmány normaszöveg-tervezetét fogalmazó Fidesz–KDNP-bizottság tagja – tegnap reggel a Duna Televíziónak azt nyilatkozta: „Az LMP egy olyan feltételt is szabott az alkotmányozásba való visszatéréséhez, ami szerintem teljesülni is fog: ez pedig az alkotmánybírósági jogkör csorbítás előtti helyzetének visszaállítása. Úgy gondolom, arra van reális esély, hogy ne tekintsük kőbe vésettnek azt a szabályt, amit az Országgyűlés novemberben elfogadott. Ez az egyetlen tartalmi felvetése az ellenzéknek – ha garanciát nem is tudok adni rá, de jó eséllyel teljesülni fog.”
A jogkörök szűkítése egy gazdasági szükséghelyzetben hozott megoldás volt – tette hozzá. Tegnap a fi deszes politikus lapunknak nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a személyes véleményét fogalmazta meg „feltételes módban”. Az Alkotmánybíróság teljes hatáskörének a visszaállításásról a politikai döntést a Fidesz elnöksége, illetve Orbán Viktor miniszterelnök hozza meg.
Fideszes források szerint azért is van jó esély az AB hatáskörének a visszaállítására, mert az új alkotmány elfogadása az egyik legfontosabb eleme a miniszterelnök szerint Magyarország újjászervezésének. „És ki kell szűrni belőle mindent, aminek kedvezőtlen európai visszhangja lenne. Elég volt, ami a médiatörvény körül történt” – mutatott rá egyik forrásunk. Az Országgyűlés november 16-án szűkítette az AB hatáskörét azért, hogy a testület ne semmisíthesse meg másodszorra is a 98 százalékos különadótörvényt. Ezért a Fidesz–KDNP elvonta az AB döntési jogkörét a népszavazási tilalmi listán szereplő kérdésekben. Ilyen a költségvetést, az adókat és járulékokat érintő törvények, valamint a nemzetközi szerződések. Jelenleg az AB akkor vizsgálhatja a tilalmi listán lévő törvények és szerződések alkotmányosságát, ha azok alapjogokat – például az élethez, emberi méltósághoz, vallásszabadsághoz való jogot – sértenek. A felsorolásból kimaradt a magántulajdon sérthetetlensége, így az AB nem vizsgálhatta sem a végkielégítések különadójáról, sem a magánnyugdíjpénztári járulékok elvonásáról szóló törvényt.
Gulyás Gergely lapunk kérdésére elmondta, hogy természetesen figyelembe veszik az Alkotmánybíróság javaslatát is, amikor a hatásköréről döntenek. Maga az AB javasolta például, hogy ne tartozzon a hatásköréhez az önkormányzati rendeletek felülvizsgálata, ez átkerül a közigazgatási bíróságokhoz. És valószínűleg a népszavazás és az Országos Választási Bizottság határozatainak felülvizsgálata sem AB-kompetencia lesz.
A fideszes politikus tájékoztatása szerint a jogszabályok utólagos normakontrollját illetően maga az AB is indokoltnak tartja, hogy ne legyen érvényes az „actio popularis”, azaz ne fordulhasson mindenki „az utcáról” Alkotmánybírósághoz, ha vélelmezi egy törvény alkotmányellenességét. Az elképzelések szerint csak konkrét jogsérelem esetén az érintettek, illetve a bíróságok fordulhatnának az Alkotmánybírósághoz. Ezt erősítette meg Szájer József, a Fidesz–KDNP alkotmányszövegező bizottságának vezetője is, a Hírszerzőnek adott interjúban.
Az előzetes normakontrollt kérők körét viszont szélesítenék, „ami egyébként hátráltathatja majd a kormány működését, hiszen lassítja a törvényalkotás ütemét” – mondta Szájer. A köztársasági elnök, a miniszterelnök, és meghatározott számú képviselő kérhetné az AB-t előzetes vizsgálatra, harmincnapos határidővel. Az egyik kompetens fideszes forrás viszont lapunknak azt mondta: amikor határoznak az AB hatásköréről, „azt mindenképpen mérlegelni kell, hogy az ellenzéknek ne legyen lehetősége előzetes normakontroll-kérelmekkel elodázni, ellehetetleníteni a költségvetési törvény elfogadását”.
Gulyás Gergely a Duna Televízióban azt is elmondta, hogy pénteken az alkotmányelőkészítő bizottság ülésén egy jobbikos módosító indítvány elfogadásával elvetették, hogy két egymást követő parlament kétharmada változtathatná csak meg az új alaptörvényt. Ezzel az ellenzék egy másik kifogása is okafogyottá vált – közölte a fideszes politikus. Erre Schiffer András, az LMP frakcióvezetője úgy reagált: két feltételnek a szempontjából egészen konstruktívnak tűnik a kormányerők jelenlegi hozzáállása, habár csak olyan ígéretet kaptak, „amely köszönő viszonyban sincs azzal, amit az LMP kért”. Ha mindhárom feltétel teljesülni fog, akkor visszatérnének az alkotmányozási folyamatba, de addig biztosan nem. Az LMP harmadik feltétele az volt, hogy az új alkotmány elfogadására csak év végén kerüljön sor. Az LMP-feltételekkel kapcsolatos javaslatokat az alkotmánykoncepcióról szóló határozati javaslathoz terjesztették elő, illetve egy alkotmánymódosító javaslatot tettek, és kezdeményezték az alkotmánybírósági törvény módosítását is.
2011. február 22., kedd
Visszakaphatja jogköreit az Alkotmánybíróság!
A fideszes politikus szerint már biztosan nem kell két, egymást követő parlament jóváhagyása az új, elfogadandó alaptörvény módosításához- egyetlen parlament is módosíthat majd az új alaptörvényen
Két ponton eleget tesz az ellenzék kérésének a kormánykoalíció az alkotmányozás vonatkozásában. Jó esély van rá, hogy az Alkotmánybíróság visszakapja tavaly ősszel elvett jogköreit, illetve az új alkotmány módosításához biztosan elég lesz csupán az adott Országgyűlés kétharmados többsége, nem kötik azt két egymást követő parlament jóváhagyásához a kormányerők - derült ki Gulyás Gergely fideszes országgyűlési képviselő, a parlament alkotmány-előkészítő eseti bizottsága alelnökének Duna Televízióban adott kedd reggeli interjújából. A Hattól nyolcig című műsornak nyilatkozó politikus az ellenzék többi feltételéről azt mondta: azokat nem teljesítik, de szerinte már az ellenzék is azzal a céllal jelölte meg ezeket, hogy a kormányoldal ne is teljesítse őket.
“Az LMP egy olyan feltételt is szabott az alkotmányozásba való visszatéréséhez, ami szerintem teljesülni is fog: ez pedig az alkotmánybírósági jogkör csorbítás előtti helyzetének visszaállítása. Úgy gondolom, arra van reális esély, hogy ne tekintsük kőbe vésettnek azt a szabályt, amit az Országgyűlés novemberben elfogadott” – nyilatkozta Gulyás Gergely a Duna Televízió reggeli műsorában. Az ellenzéki pártok egyéb feltételeit azonban nem tudja teljesíteni a Fidesz, de ezeket az ellenzéki erők szerinte azért is szabták meg így, hogy a kormánypártok ne teljesítsék azokat.
Ez azt jelenti, hogy fontos volt a magán-nyugdíjpénztári törvény elfogadása és az is, hogy az Alkotmánybíróság ne tudja azt megvétózni, ezért szűkítették a testület jogkörét, most pedig vissza lehet adni azt? - vetette fel a Hattól nyolcig.
Úgy gondolom, hogy a jogkörök szűkítése egy gazdasági szükséghelyzetben hozott megoldás volt – reagált Gulyás Gergely, hozzátéve, szerinte a magán-nyugdíjpénztári törvény teljesen alkotmányos, és személy szerint azok közé tartozott, akik azt mondták: az AB eredeti jogköreinek megléte esetén sem kellene attól tartani, hogy a törvény lényegi részével kapcsolatban az alkotmányellenesség problémája vetődne fel.
“Ez az egyetlen tartalmi felvetése az ellenzéknek – ha garanciát nem is tudok adni rá – de jó eséllyel teljesülni fog” - mondta a fideszes képviselő az AB-jogkörök visszaállításáról. ...
http://www.vg.hu/kozelet/politika/visszakaphatja-jogkoreit-az-alkotmanybirosag-341601
Két ponton eleget tesz az ellenzék kérésének a kormánykoalíció az alkotmányozás vonatkozásában. Jó esély van rá, hogy az Alkotmánybíróság visszakapja tavaly ősszel elvett jogköreit, illetve az új alkotmány módosításához biztosan elég lesz csupán az adott Országgyűlés kétharmados többsége, nem kötik azt két egymást követő parlament jóváhagyásához a kormányerők - derült ki Gulyás Gergely fideszes országgyűlési képviselő, a parlament alkotmány-előkészítő eseti bizottsága alelnökének Duna Televízióban adott kedd reggeli interjújából. A Hattól nyolcig című műsornak nyilatkozó politikus az ellenzék többi feltételéről azt mondta: azokat nem teljesítik, de szerinte már az ellenzék is azzal a céllal jelölte meg ezeket, hogy a kormányoldal ne is teljesítse őket.
“Az LMP egy olyan feltételt is szabott az alkotmányozásba való visszatéréséhez, ami szerintem teljesülni is fog: ez pedig az alkotmánybírósági jogkör csorbítás előtti helyzetének visszaállítása. Úgy gondolom, arra van reális esély, hogy ne tekintsük kőbe vésettnek azt a szabályt, amit az Országgyűlés novemberben elfogadott” – nyilatkozta Gulyás Gergely a Duna Televízió reggeli műsorában. Az ellenzéki pártok egyéb feltételeit azonban nem tudja teljesíteni a Fidesz, de ezeket az ellenzéki erők szerinte azért is szabták meg így, hogy a kormánypártok ne teljesítsék azokat.
Ez azt jelenti, hogy fontos volt a magán-nyugdíjpénztári törvény elfogadása és az is, hogy az Alkotmánybíróság ne tudja azt megvétózni, ezért szűkítették a testület jogkörét, most pedig vissza lehet adni azt? - vetette fel a Hattól nyolcig.
Úgy gondolom, hogy a jogkörök szűkítése egy gazdasági szükséghelyzetben hozott megoldás volt – reagált Gulyás Gergely, hozzátéve, szerinte a magán-nyugdíjpénztári törvény teljesen alkotmányos, és személy szerint azok közé tartozott, akik azt mondták: az AB eredeti jogköreinek megléte esetén sem kellene attól tartani, hogy a törvény lényegi részével kapcsolatban az alkotmányellenesség problémája vetődne fel.
“Ez az egyetlen tartalmi felvetése az ellenzéknek – ha garanciát nem is tudok adni rá – de jó eséllyel teljesülni fog” - mondta a fideszes képviselő az AB-jogkörök visszaállításáról. ...
http://www.vg.hu/kozelet/politika/visszakaphatja-jogkoreit-az-alkotmanybirosag-341601
2011. február 21., hétfő
Semmi szükség Alkotmánybíróságra
A magyar Alkotmánybíróság semmiképpen sem adhatott volna a maga által alkotmányellenesnek minősített cselekedetre még három hónap haladékot.
http://gondola.hu/cikkek/75316-Semmi_szukseg_Alkotmanybirosagra.html
Az Alkotmánybíróság minapi döntése nyomán jutott eszembe kedves közgazdászom, Róna Péter egyik mondata, miszerint a Nemzeti Bankkal nem az a baj, hogy független, hanem hogy hülye.
Nemrégiben alkotmánybíráink még közleményben mondogattak oda jogalkotóinknak, hogy húzzanak a vérbe, mert az Alkotmánybíróság független és nem rángathatja kény-kedvre őket senki fia-borja. No, ez vagy változott azóta, vagy meghülyültek. A 2010. évi LVIII. törvény vizsgálata során a kormánytisztviselők indoklás nélküli elbocsátása kapcsán hozott verdiktjük maga a jogászati rémálom.
Először is leszögezhetjük, hogy a köztisztviselőkből kormánytisztviselőkké avanzsált munkavállalók annak idején azért választották a közszférát, és a vele járó folyamatos tanulást, meg alap-, szak-, és versenyvizsgákat, mert viszonylag kényelmes keretek között, viszonylag normális bérért, tökéletes biztonsággal tervezhették karrierjüket, életüket. Ezt a biztonságot jogalkotóink egyetlen tollvonással elvették tőlük, mert mint már Gyurcsánytól is hallottuk, a közszférában senki sem dolgozik, ezért az alkalmatlanokat el kell távolítani.
Egy huszárvágással ezt most megoldották. Természetesen joggal gondolhatunk egyoldalú szerződés módosításra a kormány részéről, hiszen amikor ezek a munkavállalók felesküdtek, akkor a biztonságukat garantálva tudták. Nagy kérdés, ha most egyik napról a másikra elvennék rendőreinktől, tűzoltóinktól az eddig biztosított korai nyugdíjba vonulás lehetőségét, vajon hányan maradnának kötelékben?
Természetesen a világ változik és a jogszabályokat a változásokhoz kell alakítani, de tegye a szívére a kezét, aki biztos abban, hogy a helycserés támadásnál valóban csak az alkalmatlanoktól szabadultak meg. Nem beszélve arról a pikáns, ám tömeges jelenségről, hogy az egyik helyről alkalmatlanság jogcímén elbocsátott kormánytisztviselőt azonnal alkalmazza egy másik kormányhivatal.
Mindenesetre az Alkotmánybíróság hozott egy döntést, amelynek értelmében ezek az elbocsátások alkotmányellenesek, ezért a 2010. évi LVIII. törvény 8. § (1) bekezdését 2011. május 31-i hatállyal megsemmisíti. Az Alkotmánybíróság nyilván több szempontból is vizsgálta a kérdést és nyilván arra a következtetésre jutott, hogy óriási zűrzavart okozhat, ha visszamenőlegesen is megsemmisíti az inkriminált bekezdést. Érdekes jogászati kérdés, hogy a több éves, évtizedes törvények vizsgálatával hozott megalapozott döntésüket miért csak május 31-től léptetik hatályba, hiszen ezek a most felülvizsgált törvényi alapok már tavaly nyáron is ugyanolyan alkotmányellenességet eredményeztek volna. Ehhez képest még van három teljes hónap az immáron egészen biztosan alkotmányellenes elbocsátásokra.
Ennek lehet, hogy kormányzati berkekben örülnek, de ne tegyék, ugyanis elég valószínűtlen, hogy az imigyen elbocsátott kormányhivatalnokok ezzel az alkotmánybírósági végzéssel felvértezve, visszamenőlegesen nem vesznek elégtételt maguknak a magyar munkaügyi vagy az európai bíróságokon.
Az Alkotmánybíróságnak két lehetősége lett volna, vagy visszamenőleges hatállyal helyreállítja az alkotmányosságot, vagy alkotmányosnak nyilvánítja az ügyet. De a magyar Alkotmánybíróság semmiképpen sem adhatott volna a saját maga által alkotmányellenesnek minősített cselekedetre még három hónap haladékot. Ennyi erővel akár tíz évet is megállapíthatott volna, ezért ettől a döntéstől kezdve értelmezhetetlen fogalom az alkotmányellenesség, semmi jelentősége az Alkotmánynak, és semmi szükség Alkotmánybíróságra.
Koronics Márton
http://gondola.hu/cikkek/75316-Semmi_szukseg_Alkotmanybirosagra.html
Az Alkotmánybíróság minapi döntése nyomán jutott eszembe kedves közgazdászom, Róna Péter egyik mondata, miszerint a Nemzeti Bankkal nem az a baj, hogy független, hanem hogy hülye.
Nemrégiben alkotmánybíráink még közleményben mondogattak oda jogalkotóinknak, hogy húzzanak a vérbe, mert az Alkotmánybíróság független és nem rángathatja kény-kedvre őket senki fia-borja. No, ez vagy változott azóta, vagy meghülyültek. A 2010. évi LVIII. törvény vizsgálata során a kormánytisztviselők indoklás nélküli elbocsátása kapcsán hozott verdiktjük maga a jogászati rémálom.
Először is leszögezhetjük, hogy a köztisztviselőkből kormánytisztviselőkké avanzsált munkavállalók annak idején azért választották a közszférát, és a vele járó folyamatos tanulást, meg alap-, szak-, és versenyvizsgákat, mert viszonylag kényelmes keretek között, viszonylag normális bérért, tökéletes biztonsággal tervezhették karrierjüket, életüket. Ezt a biztonságot jogalkotóink egyetlen tollvonással elvették tőlük, mert mint már Gyurcsánytól is hallottuk, a közszférában senki sem dolgozik, ezért az alkalmatlanokat el kell távolítani.
Egy huszárvágással ezt most megoldották. Természetesen joggal gondolhatunk egyoldalú szerződés módosításra a kormány részéről, hiszen amikor ezek a munkavállalók felesküdtek, akkor a biztonságukat garantálva tudták. Nagy kérdés, ha most egyik napról a másikra elvennék rendőreinktől, tűzoltóinktól az eddig biztosított korai nyugdíjba vonulás lehetőségét, vajon hányan maradnának kötelékben?
Természetesen a világ változik és a jogszabályokat a változásokhoz kell alakítani, de tegye a szívére a kezét, aki biztos abban, hogy a helycserés támadásnál valóban csak az alkalmatlanoktól szabadultak meg. Nem beszélve arról a pikáns, ám tömeges jelenségről, hogy az egyik helyről alkalmatlanság jogcímén elbocsátott kormánytisztviselőt azonnal alkalmazza egy másik kormányhivatal.
Mindenesetre az Alkotmánybíróság hozott egy döntést, amelynek értelmében ezek az elbocsátások alkotmányellenesek, ezért a 2010. évi LVIII. törvény 8. § (1) bekezdését 2011. május 31-i hatállyal megsemmisíti. Az Alkotmánybíróság nyilván több szempontból is vizsgálta a kérdést és nyilván arra a következtetésre jutott, hogy óriási zűrzavart okozhat, ha visszamenőlegesen is megsemmisíti az inkriminált bekezdést. Érdekes jogászati kérdés, hogy a több éves, évtizedes törvények vizsgálatával hozott megalapozott döntésüket miért csak május 31-től léptetik hatályba, hiszen ezek a most felülvizsgált törvényi alapok már tavaly nyáron is ugyanolyan alkotmányellenességet eredményeztek volna. Ehhez képest még van három teljes hónap az immáron egészen biztosan alkotmányellenes elbocsátásokra.
Ennek lehet, hogy kormányzati berkekben örülnek, de ne tegyék, ugyanis elég valószínűtlen, hogy az imigyen elbocsátott kormányhivatalnokok ezzel az alkotmánybírósági végzéssel felvértezve, visszamenőlegesen nem vesznek elégtételt maguknak a magyar munkaügyi vagy az európai bíróságokon.
Az Alkotmánybíróságnak két lehetősége lett volna, vagy visszamenőleges hatállyal helyreállítja az alkotmányosságot, vagy alkotmányosnak nyilvánítja az ügyet. De a magyar Alkotmánybíróság semmiképpen sem adhatott volna a saját maga által alkotmányellenesnek minősített cselekedetre még három hónap haladékot. Ennyi erővel akár tíz évet is megállapíthatott volna, ezért ettől a döntéstől kezdve értelmezhetetlen fogalom az alkotmányellenesség, semmi jelentősége az Alkotmánynak, és semmi szükség Alkotmánybíróságra.
Koronics Márton
2011. február 20., vasárnap
Fordult a kocka: Orbán hőssé vált Nyugaton
A Der Spiegel már referenciaként használja Orbán nevét - írja blogjában Kóczián Péter.
© AFP
A liberálisnak tartott újságíró legfrissebb blogbejegyzésében arra hívja föl a figyelmet, hogy Nyugaton most azok a vezető politikusok tapsolnak legjobban Orbánnak, akik nem sokkal korábban még komolyan támadták, például a médiatörvény kapcsán.
Kóczián Péter a Der Spiegel című tekintélyes német lap írását elemezve megállapítja: az újság a magyar miniszterelnök nevét már egyenesen referenciaként használja. A hetilap a német kancellár elleni európai lázadás egyik kulcsfigurájának mondja a magyar miniszterelnököt.
A Spiegel felidézi azt az eseményt, ahol az európai jobbközép pártok vezetői és a többszáz küldött vastapssal fogadták Orbán beszédét, jelezve, hogy mennyire nem értenek egyet Merkel kancellár tervével, amely a "kétsebességes" gazdasági együttműködésről és az egész unióra érvényes makrogazdasági szabályozásról szól.
Kóczián Péter idézi a lapból, hogy Orbán még Angela Merkel politikai szövetségeseit is maga mellé tudta állítani, ráaádsul nem csak a CDU-s poltikusokagt, hanem még a kancellár pártjának a CDU-nak a tagait is.
Forrás: http://koczianpeter.blog.hu
© AFP
A liberálisnak tartott újságíró legfrissebb blogbejegyzésében arra hívja föl a figyelmet, hogy Nyugaton most azok a vezető politikusok tapsolnak legjobban Orbánnak, akik nem sokkal korábban még komolyan támadták, például a médiatörvény kapcsán.
Kóczián Péter a Der Spiegel című tekintélyes német lap írását elemezve megállapítja: az újság a magyar miniszterelnök nevét már egyenesen referenciaként használja. A hetilap a német kancellár elleni európai lázadás egyik kulcsfigurájának mondja a magyar miniszterelnököt.
A Spiegel felidézi azt az eseményt, ahol az európai jobbközép pártok vezetői és a többszáz küldött vastapssal fogadták Orbán beszédét, jelezve, hogy mennyire nem értenek egyet Merkel kancellár tervével, amely a "kétsebességes" gazdasági együttműködésről és az egész unióra érvényes makrogazdasági szabályozásról szól.
Kóczián Péter idézi a lapból, hogy Orbán még Angela Merkel politikai szövetségeseit is maga mellé tudta állítani, ráaádsul nem csak a CDU-s poltikusokagt, hanem még a kancellár pártjának a CDU-nak a tagait is.
Forrás: http://koczianpeter.blog.hu
2011. február 19., szombat
Stumpf István: Az Alkotmánybíróság kontrollja kulcsfontosságú
InfoRádió
Az Alkotmánybíróságnak a mostani időszakban továbbra is kulcsfontosságú szerepet kell betöltenie - mondta Stumpf István alkotmánybíró. Az alkotmányozás dilemmái című konferencián azt mondta, a világtrend az, hogy a törvényhozó és a végrehajtó hatalom összeolvad, ezért a bírói kontroll szerepe felerősödik.
Stumpf István alkotmánybíró szerint nem véletlen, hogy az alkotmányozásban az Alkotmánybíróság körül van a legnagyobb vita. Az alkotmányozás dilemmái című pénteki konferencián azt mondta, a világtrend az, hogy a törvényhozó és a végrehajtó hatalom összeolvad, ezért a bírói kontroll szerepe felerősödik.
"A bírói hatalom, és benne az Alkotmánybíróság, és az általa gyakorolt kontroll szerepe, az alapjogvédő szerepe nélkülözhetetlen. Az Alkotmánybíróság a mostani időszakban továbbra is kulcsfontosságú szerepet kell hogy betöltsön. Fontos szerepe van a jogállamiság továbbépítésében, és ennek a kiolvasztásában, de ettől nem vonhatja el, nem teheti meg, hogy a törvényhozás jogkörét elvonja" - fejtette ki Stumpf István.
Azt mondta, sikerült azt a képet kialakítani, hogy a demokráciának egy fontos biztosítéka, hogy működik-e az alkotmánybíróság. Stumpf István beszélt arról is, az alkotmánybíróság és az igazságszolgáltatás reformja kulcskérdés, de erre nem lát elég politikai szándékot. A 21. századi alaptörvényben a természeti kincsek megőrzéséért is felelősséget kell vállalni. Stumpf István sajnálja, hogy a politika, ahelyett, hogy a különböző felvetéseket továbbgondolná, - idézem - azon szórakozik, hogy ki vonul ki előbb az alkotmányozásból és miért.
"Nem jó, ha az alkotmányozás olyan törésvonal mentén van pusztán fölvázolva, hogy akik a 89-es alkotmány megváltoztatását akarják, azok a demokrácia ellenfelei, akik pedig meg akarják ezt tartani, akik meg meg akarják tartani, a demokrácia barátai, jogállamiság védelmezői. Szerintem nem itt húzódnak a törésvonalak" - vélekedett az alkotmánybíró.
Az új alkotmány elfogadása csak egy állomás - hiszen hátravannak a sarkalatos törvények, ezek teszik teljessé az alkotmányosságot. A kormánypártok korábban több kérdésről mondták azt, hogy az alkotmányban lényegében csak utalnának egy-egy kérdésre, és azt úgynevezett sarkalatos, kétharmados törvényekben fejtenék ki.
Windisch Judit
Az Alkotmánybíróságnak a mostani időszakban továbbra is kulcsfontosságú szerepet kell betöltenie - mondta Stumpf István alkotmánybíró. Az alkotmányozás dilemmái című konferencián azt mondta, a világtrend az, hogy a törvényhozó és a végrehajtó hatalom összeolvad, ezért a bírói kontroll szerepe felerősödik.
Stumpf István alkotmánybíró szerint nem véletlen, hogy az alkotmányozásban az Alkotmánybíróság körül van a legnagyobb vita. Az alkotmányozás dilemmái című pénteki konferencián azt mondta, a világtrend az, hogy a törvényhozó és a végrehajtó hatalom összeolvad, ezért a bírói kontroll szerepe felerősödik.
"A bírói hatalom, és benne az Alkotmánybíróság, és az általa gyakorolt kontroll szerepe, az alapjogvédő szerepe nélkülözhetetlen. Az Alkotmánybíróság a mostani időszakban továbbra is kulcsfontosságú szerepet kell hogy betöltsön. Fontos szerepe van a jogállamiság továbbépítésében, és ennek a kiolvasztásában, de ettől nem vonhatja el, nem teheti meg, hogy a törvényhozás jogkörét elvonja" - fejtette ki Stumpf István.
Azt mondta, sikerült azt a képet kialakítani, hogy a demokráciának egy fontos biztosítéka, hogy működik-e az alkotmánybíróság. Stumpf István beszélt arról is, az alkotmánybíróság és az igazságszolgáltatás reformja kulcskérdés, de erre nem lát elég politikai szándékot. A 21. századi alaptörvényben a természeti kincsek megőrzéséért is felelősséget kell vállalni. Stumpf István sajnálja, hogy a politika, ahelyett, hogy a különböző felvetéseket továbbgondolná, - idézem - azon szórakozik, hogy ki vonul ki előbb az alkotmányozásból és miért.
"Nem jó, ha az alkotmányozás olyan törésvonal mentén van pusztán fölvázolva, hogy akik a 89-es alkotmány megváltoztatását akarják, azok a demokrácia ellenfelei, akik pedig meg akarják ezt tartani, akik meg meg akarják tartani, a demokrácia barátai, jogállamiság védelmezői. Szerintem nem itt húzódnak a törésvonalak" - vélekedett az alkotmánybíró.
Az új alkotmány elfogadása csak egy állomás - hiszen hátravannak a sarkalatos törvények, ezek teszik teljessé az alkotmányosságot. A kormánypártok korábban több kérdésről mondták azt, hogy az alkotmányban lényegében csak utalnának egy-egy kérdésre, és azt úgynevezett sarkalatos, kétharmados törvényekben fejtenék ki.
Windisch Judit
Gulyás Gergely: Újabb gesztust tettünk az ellenzéknek az alkotmányozásban
InfoRádió
...Az Alkotmány-előkészítő eseti, valamint az Alkotmányügyi ügyrendi bizottság is úgy határozott, hogy az a szabály, miszerint a most elfogadandó alaptörvényt csak két egymást követő országgyűlés képviselőinek kétharmadával lehetne módosítani, kikerül a koncepcióból - mondta az InfoRádiónak Gulyás Gergely.
A kormánypártok alkotmányszövegező bizottságának tagja hozzátette: az Alkotmány módosításának és elfogadásának szabályai a jövőben ugyanazok lesznek, mint most. A fideszes politikus ezt "az ellenzék felé tett újabb gesztusként" értékelte.
... Tölgyessy Péter korábban arról beszélt egy konferencián, hogy elképzelhetőnek tartja, az Alkotmánybíróság a jövőben nem vizsgálhat kétharmados törvényeket. Gulyás Gergely azonban nyomatékosította: ez nem szerepel a tervek között.
Arról már született döntés, hogy szerencsés lenne az új alaptörvényben megemlíteni az Alkotmánybíróság hatáskörét, ha nem is teljesen - hangsúlyozta a politikus, aki kifejtette: változtatni akarnak az előzetes normakontroll beterjesztéséhez szükséges képviselők arányán úgy, hogy az ellenzéknek is lehetősége legyen arra.
Hanganyag: Windisch Judit
...Az Alkotmány-előkészítő eseti, valamint az Alkotmányügyi ügyrendi bizottság is úgy határozott, hogy az a szabály, miszerint a most elfogadandó alaptörvényt csak két egymást követő országgyűlés képviselőinek kétharmadával lehetne módosítani, kikerül a koncepcióból - mondta az InfoRádiónak Gulyás Gergely.
A kormánypártok alkotmányszövegező bizottságának tagja hozzátette: az Alkotmány módosításának és elfogadásának szabályai a jövőben ugyanazok lesznek, mint most. A fideszes politikus ezt "az ellenzék felé tett újabb gesztusként" értékelte.
... Tölgyessy Péter korábban arról beszélt egy konferencián, hogy elképzelhetőnek tartja, az Alkotmánybíróság a jövőben nem vizsgálhat kétharmados törvényeket. Gulyás Gergely azonban nyomatékosította: ez nem szerepel a tervek között.
Arról már született döntés, hogy szerencsés lenne az új alaptörvényben megemlíteni az Alkotmánybíróság hatáskörét, ha nem is teljesen - hangsúlyozta a politikus, aki kifejtette: változtatni akarnak az előzetes normakontroll beterjesztéséhez szükséges képviselők arányán úgy, hogy az ellenzéknek is lehetősége legyen arra.
Hanganyag: Windisch Judit
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)