Ezer izgalmas ága-boga van azoknak a kérdéseknek, amelyek az alkotmányozást, pontosabban az új magyar alkotmány születését kísérik. Pokol Béla jogász, politológus, egyetemi tanár szerint az a lényeg, hogy végre nemzeti karaktert kapjon, s így a Szent Korona-tanra is támaszkodjon a leendő alaptörvény.
...Tény azonban, hogy teljesen új jogi alapokról indult a Francia Köztársaság, nálunk viszont az 1949. évi XX. törvényt vitte tovább a rendszerváltás. Persze több helyen is alaposan módosítva, de a mai alkotmány alapja még így is csak az egykori szovjet alaptörvény fordítása. Többek között Szabó Imre akadémikus ültette át magyarra. Vitán felül áll, hogy itt egy valódi új alkotmányra van szükség.
– Miért maradt el a sokat emlegetett alkotmányozó nemzetgyűlés a rendszerváltás idején?
– Az akkori politikai konfliktusok s az ezekből születő alkuk miatt.
Nekem mindig Antall József kissé hamis szavai jutnak eszembe: „Tetszettek volna forradalmat csinálni!” Az alkotmány közjogi konstrukciója ugyanis az országgyűlési kormánytöbbségnek főhatalmat adott, és ennek révén Antall József miniszterelnöknek megvolt a forradalomhoz szükséges ereje. Csakhogy ő
Sólyom László alkotmánybírósági elnökre és az Alkotmánybíróságnak a kormánytöbbség hatalmát csökkentő határozataira támaszkodva nem kívánta a nemzeti konzervatív erők követeléseit teljesíteni. Sólyom Lászlónak pedig Halmai Gábor, Majtényi László és elvbarátaik voltak a tanácsadói, és ezzel már át is perdültünk arra a liberális oldalra, amely ma is éppen attól fél, hogy nemzeti-konzervatív karaktert kap az új magyar alkotmány. Nekik tehát jó lenne az 1949 évi XX. törvény napjainkban élő, liberális adaptációja is.
– Így is működik az ország, általában ez a liberális oldal érve a régi alaptörvény mellett, noha a mai magyar alkotmány például elfelejtette lezárni és elítélni a kommunizmus korszakát. A lengyelek nem voltak ilyen hanyagok…
– Sok gond van a mai alkotmánnyal, s nemcsak azokkal a passzusokkal, amelyeket tulajdonképpen Visinszkijéktől örököltünk, hanem az 1989-es módosításokkal is. Rendben van, megteremtették az Alkotmánybíróságot. Csakhogy túl nagy szerepet és túlságosan is kiterjedt jogkört kapott a testület. Azt mondták az Alkotmánybíróság őrködik majd a magyar demokrácia, illetve az Országgyűlés törvényalkotó munkája felett, ám a testület határozataival alapvetően átépítette az alkotmányban előírt közjogi rendszert. És tudni lehetett, hogy ilyen veszély fenyeget, mert a nyugati világban réges régóta megvoltak már az ezzel kapcsolatos nemzetközi tapasztalatok, csak itthon nem volt erről információ. Az 1970-es években például nagyon sok kritika érte a nyugati sajtóban az alkotmánybíróságokat túlterjeszkedésük és az ennek következtében kialakuló túlhatalmuk miatt. Az 1989-es tudatlanságunk miatt pedig magyar Alkotmánybíróság rendelkezik ma a legkiterjedtebb jogkörrel és a legnagyobb erővel a világ alkotmánybíróságai közül. Nemzetközi konferenciákon csemegét jelent ennek a taglalása, s mindezt az egész nemzetközi szakma tudja és evidenciaként kezeli.
– Mi legyen a jövőben az Alkotmánybíróság eddigi határozataival? Elvégre ezek egy régi, nemsokára hatályon kívül kerülő alkotmány jegyében születtek…
– Egyik megoldásként felvetődött a szakmai vitákban, hogy meg kell tiltani majd az új alkotmányszövegben az ezekre való hivatkozást, de ez talán túl radikális megoldásnak számítana. Szerintem elég lenne előírni, hogy egy meghatározott időn belül az alkotmánybíráknak át kell vizsgálni ezt a döntési anyagot, és csak azokat kell megsemmisíteni, amelyek valóban nem férnek össze az új alkotmánnyal. ...
– Mi az, amelynek feltétlenül benne kellene lennie az új magyar alkotmányban?
– Nagyon fontosnak tartom, hogy szerepeljen benne a nemzeti közmorál mint alkotmányértelmezési elv. Ez olyan tényező, amely a törvényalkotásban, de a törvények alkalmazásában is meghatározó szerepet játszik. Ezen a ponton is él egy erős liberális félelem, történetesen, ha ilyen fontossá válik a közmorál ügye, akkor mi lesz például a homoszexuálisok teljes jogi felszabadításával?
– A homoszexuálisok problémája helyett sokkal fontosabb ennek a tárdalomnak például a szólás- és véleményszabadság ügyének elrendezése…
– Ez benne van a jelenlegi alkotmányban is, de csak egyetlen mondatban. Az efféle vitákban aztán mindig az AB mondja ki a döntő szót, amely eddig inkább szélesítő irányba ment ebben a kérdésben, de ha például a liberálisok nyernek teret a testületben, akkor a náluk felerősödő tiltó és szűkítő felfogás érvényesülhet a jövőben. A jelenleginél részletesebben, konkrétabban kellene kifejteni a szólás- és véleményszabadság alkotmányi rögzítését. Egyébként ebből is látszik, hogy általában is nagy szükség lenne az új alaptörvényben egy alkotmányértelmezési blokkra. Ma nincs ilyen. ...
- Hány olyan új elem lenne a születendő alkotmányban, amely nincs benne a maiban?
– Nem hiszem, hogy öt vagy hat ilyen elemnél többről lenne szó. Ami igazán fontos, az az új alkotmány szellemisége, nemzeti karaktere s a nemzeti közmorálhoz való kötöttsége lesz. ...
Magyar Hírlap, 2010. augusztus 9.
2010. szeptember 7., kedd
2010. augusztus 22., vasárnap
Az alkotmányos rend átalakítása akár katasztrófához is vezethet
Nem világosak az okok, a célok és a részletek.
Augusztus 20-a Magyarországon hagyományosan, az államiság, és az alkotmányosság ünnepe. Ebben az esztendőben nem könnyű megmondani, hogy mit is ünneplünk, hiszen a kétharmados parlamenti többség a választást követően olyan programot hirdetett, amelyet a kampány során még csak nem is említett. Így a jelenlegi, a napokban megünneplendő alkotmányos rendről csak annyi állapítható meg: átalakítás alatt – írja Hack Péter alkotmányjogász a HETEK hasábjain megjelent publicisztikájában.
Az alkotmányos rend átalakítása, sok szempontból hasonlít egy lakás átalakítására, sokszor a lakókat nem racionális megfontolások, vagy tényleges igények, hanem csupán szubjektív hangulatok, érzések indítják arra, hogy otthonukat átalakítsák, a nappalit felcseréljék a hálószobával, a szülői hálót a gyerekszobával. Ez a szubjektív szempont azonban nem lebecsülendő, elvileg még jó is kijöhet belőle. A különböző politikai megnyilvánulások alapján az látható, hogy a kormányzó többségnek sincsenek valódi, racionális érvei az alkotmányos rendszer átalakításáról. Az elmúlt időben egyetlen olyan nyilatkozatot sem hallhattunk, amely megmagyarázta volna, hogy mi is a baj az 1989-es rendszerváltás során kialakított alkotmányos berendezkedéssel, és mely elemeit, hogyan kellene megváltoztatni. Azt már tudjuk, hogy jövő tavaszra lesz új alkotmány, de arról még a Fideszre szavazók sem tudnak semmit, hogy ebben az új alkotmányban mi lesz új, mi lesz más a maihoz képest. Más szavakkal, az államberendezkedés, az alkotmányos intézmények egymáshoz való viszonya változik-e vagy sem.
A miniszterelnök külföldi újságoknak adott nyilatkozatából annyi kideríthető, hogy mi nem lesz az új alaptörvényben: elnöki rendszer. Nem véletlen, hogy ezzel a váddal szemben Orbán Viktornak védekeznie kell, hiszen a Fideszhez közelálló kutatók az elmúlt években felvetették az erős elnöki hatalom megteremtésének szükségességét, és mivel sem a Fidesz programja, sem a választási elképzelések az alkotmányról semmit nem mondtak – és még ma sem mondanak – széles tér nyílt a találgatások előtt.
Ha ennyire nem tud, vagy nem akar a Fidesz semmit mondani az önkormányzati választások előtt az új alkotmányról, miért hirdette meg az alkotmányozást? Miért vágott bele egy olyan folyamatba, amely akár azzal a kockázattal is járhat, hogy saját táborát is megossza? Erre a kérdésre többféle válasz is forgalomba került az elmúlt időben. Az egyik markáns álláspont szerint a Fidesz alapjaiban az alkotmányos rend felforgatására törekszik, fő célja a Horthy-korszakra jellemző politikai berendezkedés helyreállítása, ennek érdekében tekintélyelvű rendszert épít, amelynek kiépítéséhez gyors lépésekben bontja le a végrehajtó hatalom korlátait.
Ezt támasztja alá az országgyűlés meggyengítése, az önkormányzatok ellensúlyszerepét csökkenteni hivatott – a jelenlegi kormánytöbbséget rendkívül előnyös helyzetbe hozó – új választási rendszer létrehozása, az Alkotmánybíróság függetlenségének és pártatlanságának aláásása, és általában a kormányzati hatalmat korlátozó intézmények, mint a sajtó, a számvevőszék, a versenyhivatal a parlamenti többség kontrollja alá helyezése.
A Fidesz alkotmánnyal kapcsolatos törekvéseinek azonban van egy másik magyarázata is, nevezetesen, hogy a Fidesz egészen máshogy tekint az áprilisi választásokra, mint az általa legyőzött ellenzék. Az ellenzék értelmezése szerint a választók a rossz kormányzás miatt megbüntették a szocialistákat és a szabad demokratákat, a választás eredményeként új kormány jött létre, amely a szavazatoknak valamivel több, mint 50 százalékával elnyerte a parlamenti mandátumok kétharmadát. Ezzel szemben a Fidesz értelmezésében nem pusztán kormányváltás történt áprilisban, hanem az előző, a rendszerváltás eredményeként létrejött rendszer leváltása. Láthatjuk a Nemzeti Együttműködés Nyilatkozatában, hogy a Fidesz szerint a rendszerváltást „az átmenet két zavaros évtizede” követte.
A kérdés a politikában nem az, hogy melyik értelmezés fedi az objektív helyzetet, hanem az, hogy melyik értelmezés találkozik a választók többségének életérzésével, helyzetértékelésével. Ebből a szempontból, úgy tűnik a Fidesz előnyben van. Amint arról ezeken a hasábokon is szó esett (Húsz év mérlegen. Hetek, 2010. 06. 25.) az egykori Közép- Kelet Európai szocialista országok lakosai közül messze a magyarok a legcsalódottabbak, mind a politikai rendszerváltás, mind a piacgazdaság, mind az EU, mind a NATO csatlakozás eredményeivel.
A Fidesz elsöprő sikerét javarészt a korábbi húsz évvel szembeni kritikára épülő kampány alapozta meg, hiszen választási program helyett elég volt azt a meggyőződést kialakítani, és fenntartani a választókban, hogy az új kormány, pontosabban az új rendszer, a Nemzeti Együttműködés Rendszere (bármi is értsünk ez alatt) jobb lesz, mint a korábbiak. Az a politikai erő, amely nem ad választ arra a kérdésre, hogy miért ilyen csalódottak a magyarok az alkotmányos demokráciában, és a piacgazdaságban, nem tud választói támogatást szerezni. Jogos kérdése ugyanis a választóknak, hogy ha Magyarország 1990-ben még a kelet-európai térség vezető országa volt, hogyan kerülhetett húsz év után a sereghajtó pozíciójába?
Az áprilisi választáson egyértelmű sikert elérő politikai erő által meghirdetett politikából – amelynek lényegét úgy írhatjuk le, hogy „mostantól minden másképp volt, van és lesz” – logikusan következik, hogy a „más politikának” szimbolikus megjelenítője a más alkotmány.
Az új alkotmánnyal kapcsolatban azonban négy veszélyforrással is számolniuk kell azoknak, akik ezen az úton elindultak. Az első veszély az, ha figyelmen kívül hagyják azt a körülményt, hogy szemben azzal, amit a jelentéktelen szélsőbaloldal, és az egyre kártékonyabb ultra-nacionalisták állítanak, a magyar rendszerváltáshoz kötődő csalódás nem szükségszerű következménye az alkotmányos demokráciának és a szabadpiacon alapuló gazdasági berendezkedésnek, vagy az európai és az észak-atlanti orientációnak. Ha így lenne, akkor a lengyelek, a csehek és a szlovákok is csalódottak lennének, ezzel szemben a felmérések szerint ők sikerként élik át történelmük ezen szakaszát.
A második veszélyforrás, ha elhiszik azt, amit sok jobboldali állít, hogy a bajok forrása, a húsz év kudarcának oka a jelenlegi Alkotmányban találhatók. A kétségtelenül létező, és vitathatatlanul megoldásra szoruló problémák közül alig találunk olyat, ami az emberi jogok alkotmányos katalógusára, a hatalmi ágak elválasztásának jelenlegi rendszerére, vagy az államszervezet jelenlegi felépítésére vezethető vissza. Ha az alkotmányos berendezkedéssel kapcsolatban kritikát akarunk megfogalmazni, akkor az éppen az, hogy az elmúlt húsz évben nem működtek megfelelően azok a kontroll-mechanizmusok, azok a fékek, és ellensúlyok, amik a kormányzat tévedéseinek, hibáinak, vagy rossz döntéseinek kiküszöbölésére szolgálhattak volna. Itt érünk a következő veszélyforráshoz, nevezetesen, ha a döntéshozók, éppen azokat az elemeket számolják fel, vagy gyengítik meg az alkotmányos berendezkedésben, amelyek kifejezetten megerősítésre szorulnának. Erre a választások óta eltelt időben számos példát találhatunk. A jobboldalon sokan vannak, akik hajlamosak azt hinni, hogy a korábbi időszakban „rossz emberek” kormányozták az országot, és a választások után elég ezeket az embereket „jó emberekkel” felváltani.
A probléma az, hogy ha ez igaz lenne, akkor sem állíthatnánk, hogy a „jó emberek” egyúttal tévedhetetlenek is. Az alkotmányos demokrácia alapját jelentő hatalmi ágak megosztása, éppen abból a felismerésből fakadt, hogy minden hatalomnak szüksége van korlátokra. Lord Acton híres mondása szerint: „minden hatalom korrumpál, a korlátlan hatalom korlátlanul korrumpál”. Az egyéneket, az adott helyzetben kisebbségben lévőket az alkotmányos demokrácia a többség akaratától is megvédi. Ez a különbség az alkotmányos demokrácia és a többség diktatúrája között.
Néhány évvel ezelőtt Orbán Viktor véleményem szerint helyesen mutatott rá arra az antropológiai tévedésre, amely szerinte a liberálisokat jellemzi. Orbán akkor némileg egyszerűsítve azt mondta, hogy hibás az az alapfeltevés, hogy az ember eredendően jó, és ha a szabad piacon korlátok nélkül hagyjuk, akkor a tevékenységének jó lesz az eredménye. Sokan ezzel indokolják azt, hogy a szabad piacot az államnak kontrollálnia kell. De, ha igaz az, hogy az ember piaci szereplőként nem feltétlenül „jó”, akkor ez igaz az államhatalmat gyakorló emberre is. Ha a piacnak szüksége van kontrollra, akkor az államhatalomnak legalább annyira. A fékek és az ellensúlyok lebontása, nem csökkenti a hibák kockázatát, hanem lényegesen növeli.
Végül a negyedik veszélyforrás, ha a kormányzat nem tudja kellően kezelni az „igazság pillanatát”, amikor először megjelenik az új alkotmányra vonatkozó, mindmáig ismeretlen koncepció. Ekkor ugyanis könnyen kiderülhet, hogy a formát öntött elképzelések, nem egységet és együttműködést, hanem – még a saját táboron belül is – vitát és megosztást hoznak, hiszen lehet, hogy a szavazók egy részének a változás túl sok lesz, másoknak meg túl kevés. Ez azért jelent igazi veszélyt, mert, ha az ország sorsát meghatározó nagy szavazóbázist a vezetői rossz irányba mozdítanak el, akkor egy relatíve kis csoport is elég ahhoz, hogy a szakadékhoz vezető úton továbblökje.
A kellően nem megfontolt átalakítás könnyen azzal az eredménnyel járhat, hogy nagy költségekkel és nagy erőfeszítéssel rosszabb helyzetet hozunk létre, mint ami előtte volt. Ahogy a lakás átalakításánál, úgy az alkotmányos rend megváltoztatásánál pillanatnyilag jónak látszó ötletek hosszú távon katasztrofális következményekkel járhatnak. Lehet, hogy jó ötletnek tűnik a hálószoba áthelyezése, addig, amíg ki nem derül, hogy így az ágy fejéhez kerül a szomszéd fürdőszobája. Az elrontott lakást még némi ráfizetéssel el lehet cserélni, de az elrontott ország nem elcserélhető, hiszen ez a hazánk.
Hetek
Augusztus 20-a Magyarországon hagyományosan, az államiság, és az alkotmányosság ünnepe. Ebben az esztendőben nem könnyű megmondani, hogy mit is ünneplünk, hiszen a kétharmados parlamenti többség a választást követően olyan programot hirdetett, amelyet a kampány során még csak nem is említett. Így a jelenlegi, a napokban megünneplendő alkotmányos rendről csak annyi állapítható meg: átalakítás alatt – írja Hack Péter alkotmányjogász a HETEK hasábjain megjelent publicisztikájában.
Az alkotmányos rend átalakítása, sok szempontból hasonlít egy lakás átalakítására, sokszor a lakókat nem racionális megfontolások, vagy tényleges igények, hanem csupán szubjektív hangulatok, érzések indítják arra, hogy otthonukat átalakítsák, a nappalit felcseréljék a hálószobával, a szülői hálót a gyerekszobával. Ez a szubjektív szempont azonban nem lebecsülendő, elvileg még jó is kijöhet belőle. A különböző politikai megnyilvánulások alapján az látható, hogy a kormányzó többségnek sincsenek valódi, racionális érvei az alkotmányos rendszer átalakításáról. Az elmúlt időben egyetlen olyan nyilatkozatot sem hallhattunk, amely megmagyarázta volna, hogy mi is a baj az 1989-es rendszerváltás során kialakított alkotmányos berendezkedéssel, és mely elemeit, hogyan kellene megváltoztatni. Azt már tudjuk, hogy jövő tavaszra lesz új alkotmány, de arról még a Fideszre szavazók sem tudnak semmit, hogy ebben az új alkotmányban mi lesz új, mi lesz más a maihoz képest. Más szavakkal, az államberendezkedés, az alkotmányos intézmények egymáshoz való viszonya változik-e vagy sem.
A miniszterelnök külföldi újságoknak adott nyilatkozatából annyi kideríthető, hogy mi nem lesz az új alaptörvényben: elnöki rendszer. Nem véletlen, hogy ezzel a váddal szemben Orbán Viktornak védekeznie kell, hiszen a Fideszhez közelálló kutatók az elmúlt években felvetették az erős elnöki hatalom megteremtésének szükségességét, és mivel sem a Fidesz programja, sem a választási elképzelések az alkotmányról semmit nem mondtak – és még ma sem mondanak – széles tér nyílt a találgatások előtt.
Ha ennyire nem tud, vagy nem akar a Fidesz semmit mondani az önkormányzati választások előtt az új alkotmányról, miért hirdette meg az alkotmányozást? Miért vágott bele egy olyan folyamatba, amely akár azzal a kockázattal is járhat, hogy saját táborát is megossza? Erre a kérdésre többféle válasz is forgalomba került az elmúlt időben. Az egyik markáns álláspont szerint a Fidesz alapjaiban az alkotmányos rend felforgatására törekszik, fő célja a Horthy-korszakra jellemző politikai berendezkedés helyreállítása, ennek érdekében tekintélyelvű rendszert épít, amelynek kiépítéséhez gyors lépésekben bontja le a végrehajtó hatalom korlátait.
Ezt támasztja alá az országgyűlés meggyengítése, az önkormányzatok ellensúlyszerepét csökkenteni hivatott – a jelenlegi kormánytöbbséget rendkívül előnyös helyzetbe hozó – új választási rendszer létrehozása, az Alkotmánybíróság függetlenségének és pártatlanságának aláásása, és általában a kormányzati hatalmat korlátozó intézmények, mint a sajtó, a számvevőszék, a versenyhivatal a parlamenti többség kontrollja alá helyezése.
A Fidesz alkotmánnyal kapcsolatos törekvéseinek azonban van egy másik magyarázata is, nevezetesen, hogy a Fidesz egészen máshogy tekint az áprilisi választásokra, mint az általa legyőzött ellenzék. Az ellenzék értelmezése szerint a választók a rossz kormányzás miatt megbüntették a szocialistákat és a szabad demokratákat, a választás eredményeként új kormány jött létre, amely a szavazatoknak valamivel több, mint 50 százalékával elnyerte a parlamenti mandátumok kétharmadát. Ezzel szemben a Fidesz értelmezésében nem pusztán kormányváltás történt áprilisban, hanem az előző, a rendszerváltás eredményeként létrejött rendszer leváltása. Láthatjuk a Nemzeti Együttműködés Nyilatkozatában, hogy a Fidesz szerint a rendszerváltást „az átmenet két zavaros évtizede” követte.
A kérdés a politikában nem az, hogy melyik értelmezés fedi az objektív helyzetet, hanem az, hogy melyik értelmezés találkozik a választók többségének életérzésével, helyzetértékelésével. Ebből a szempontból, úgy tűnik a Fidesz előnyben van. Amint arról ezeken a hasábokon is szó esett (Húsz év mérlegen. Hetek, 2010. 06. 25.) az egykori Közép- Kelet Európai szocialista országok lakosai közül messze a magyarok a legcsalódottabbak, mind a politikai rendszerváltás, mind a piacgazdaság, mind az EU, mind a NATO csatlakozás eredményeivel.
A Fidesz elsöprő sikerét javarészt a korábbi húsz évvel szembeni kritikára épülő kampány alapozta meg, hiszen választási program helyett elég volt azt a meggyőződést kialakítani, és fenntartani a választókban, hogy az új kormány, pontosabban az új rendszer, a Nemzeti Együttműködés Rendszere (bármi is értsünk ez alatt) jobb lesz, mint a korábbiak. Az a politikai erő, amely nem ad választ arra a kérdésre, hogy miért ilyen csalódottak a magyarok az alkotmányos demokráciában, és a piacgazdaságban, nem tud választói támogatást szerezni. Jogos kérdése ugyanis a választóknak, hogy ha Magyarország 1990-ben még a kelet-európai térség vezető országa volt, hogyan kerülhetett húsz év után a sereghajtó pozíciójába?
Az áprilisi választáson egyértelmű sikert elérő politikai erő által meghirdetett politikából – amelynek lényegét úgy írhatjuk le, hogy „mostantól minden másképp volt, van és lesz” – logikusan következik, hogy a „más politikának” szimbolikus megjelenítője a más alkotmány.
Az új alkotmánnyal kapcsolatban azonban négy veszélyforrással is számolniuk kell azoknak, akik ezen az úton elindultak. Az első veszély az, ha figyelmen kívül hagyják azt a körülményt, hogy szemben azzal, amit a jelentéktelen szélsőbaloldal, és az egyre kártékonyabb ultra-nacionalisták állítanak, a magyar rendszerváltáshoz kötődő csalódás nem szükségszerű következménye az alkotmányos demokráciának és a szabadpiacon alapuló gazdasági berendezkedésnek, vagy az európai és az észak-atlanti orientációnak. Ha így lenne, akkor a lengyelek, a csehek és a szlovákok is csalódottak lennének, ezzel szemben a felmérések szerint ők sikerként élik át történelmük ezen szakaszát.
A második veszélyforrás, ha elhiszik azt, amit sok jobboldali állít, hogy a bajok forrása, a húsz év kudarcának oka a jelenlegi Alkotmányban találhatók. A kétségtelenül létező, és vitathatatlanul megoldásra szoruló problémák közül alig találunk olyat, ami az emberi jogok alkotmányos katalógusára, a hatalmi ágak elválasztásának jelenlegi rendszerére, vagy az államszervezet jelenlegi felépítésére vezethető vissza. Ha az alkotmányos berendezkedéssel kapcsolatban kritikát akarunk megfogalmazni, akkor az éppen az, hogy az elmúlt húsz évben nem működtek megfelelően azok a kontroll-mechanizmusok, azok a fékek, és ellensúlyok, amik a kormányzat tévedéseinek, hibáinak, vagy rossz döntéseinek kiküszöbölésére szolgálhattak volna. Itt érünk a következő veszélyforráshoz, nevezetesen, ha a döntéshozók, éppen azokat az elemeket számolják fel, vagy gyengítik meg az alkotmányos berendezkedésben, amelyek kifejezetten megerősítésre szorulnának. Erre a választások óta eltelt időben számos példát találhatunk. A jobboldalon sokan vannak, akik hajlamosak azt hinni, hogy a korábbi időszakban „rossz emberek” kormányozták az országot, és a választások után elég ezeket az embereket „jó emberekkel” felváltani.
A probléma az, hogy ha ez igaz lenne, akkor sem állíthatnánk, hogy a „jó emberek” egyúttal tévedhetetlenek is. Az alkotmányos demokrácia alapját jelentő hatalmi ágak megosztása, éppen abból a felismerésből fakadt, hogy minden hatalomnak szüksége van korlátokra. Lord Acton híres mondása szerint: „minden hatalom korrumpál, a korlátlan hatalom korlátlanul korrumpál”. Az egyéneket, az adott helyzetben kisebbségben lévőket az alkotmányos demokrácia a többség akaratától is megvédi. Ez a különbség az alkotmányos demokrácia és a többség diktatúrája között.
Néhány évvel ezelőtt Orbán Viktor véleményem szerint helyesen mutatott rá arra az antropológiai tévedésre, amely szerinte a liberálisokat jellemzi. Orbán akkor némileg egyszerűsítve azt mondta, hogy hibás az az alapfeltevés, hogy az ember eredendően jó, és ha a szabad piacon korlátok nélkül hagyjuk, akkor a tevékenységének jó lesz az eredménye. Sokan ezzel indokolják azt, hogy a szabad piacot az államnak kontrollálnia kell. De, ha igaz az, hogy az ember piaci szereplőként nem feltétlenül „jó”, akkor ez igaz az államhatalmat gyakorló emberre is. Ha a piacnak szüksége van kontrollra, akkor az államhatalomnak legalább annyira. A fékek és az ellensúlyok lebontása, nem csökkenti a hibák kockázatát, hanem lényegesen növeli.
Végül a negyedik veszélyforrás, ha a kormányzat nem tudja kellően kezelni az „igazság pillanatát”, amikor először megjelenik az új alkotmányra vonatkozó, mindmáig ismeretlen koncepció. Ekkor ugyanis könnyen kiderülhet, hogy a formát öntött elképzelések, nem egységet és együttműködést, hanem – még a saját táboron belül is – vitát és megosztást hoznak, hiszen lehet, hogy a szavazók egy részének a változás túl sok lesz, másoknak meg túl kevés. Ez azért jelent igazi veszélyt, mert, ha az ország sorsát meghatározó nagy szavazóbázist a vezetői rossz irányba mozdítanak el, akkor egy relatíve kis csoport is elég ahhoz, hogy a szakadékhoz vezető úton továbblökje.
A kellően nem megfontolt átalakítás könnyen azzal az eredménnyel járhat, hogy nagy költségekkel és nagy erőfeszítéssel rosszabb helyzetet hozunk létre, mint ami előtte volt. Ahogy a lakás átalakításánál, úgy az alkotmányos rend megváltoztatásánál pillanatnyilag jónak látszó ötletek hosszú távon katasztrofális következményekkel járhatnak. Lehet, hogy jó ötletnek tűnik a hálószoba áthelyezése, addig, amíg ki nem derül, hogy így az ágy fejéhez kerül a szomszéd fürdőszobája. Az elrontott lakást még némi ráfizetéssel el lehet cserélni, de az elrontott ország nem elcserélhető, hiszen ez a hazánk.
Hetek
2010. július 8., csütörtök
Ideje gyanakodni!
ki hinné el a futballban a bíró ítéletét, ha a hazai csapat jelöli ki a játékvezetőt
HACK PÉTER
Ideje gyanakodni!
Mit tennénk, ha az otthonunkba meghívott ismerősünk, amíg bennünket a vendéglátással kapcsolatos teendők lekötnek, megbontaná a házunkat körülvevő kerítést, megrongálná a bejárati ajtó zárját, és működésképtelenné tenné a riasztóberendezést?
Azt hiszem, okkal kezdenénk gyanakodni arra, hogy valami olyasmire készül, amiben az otthonunkat védő berendezések gátolnák, és joggal feltételezhetjük, hogy ez nem a javunkat fogja szolgálni. Ugyanilyen okkal gyanakodhatunk, amikor a kormánytöbbség lépésről lépésre elkezdi felszámolni a mindenkori kormányzati hatalom esetleges visszaéléseivel szemben teremtett alkotmányos korlátokat, ahogyan azt a jelenlegiek teszik.
Ha a Fidesz és a KDNP politikusai csak részben elhinnék saját politikai nyilatkozatuk következtetését, miszerint a rendszerváltástól eltelt évtizedek eredményeként "kiszolgáltatottság, eladósodás, szegénység, lelki, politikai és gazdasági válság" jött létre, akkor egy tisztességes politikai szándéktól vezetett kormányzat elkezdené elemezni, mi vezetett idáig. Jelenleg úgy tűnik, a jobboldal megelégszik azzal a válasszal, hogy korábban az országot "rossz emberek" kormányozták, és a "szavazófülkékben lezajlott forradalom" eredményeként (ami a valóságban annyit jelent, hogy 2010-ben a Fidesz-KDNP-szövetség 17 975 szavazattal többet kapott, mint 2006-ban az MSZP és az SZDSZ) az országot májustól a "jó emberek" kormányozzák.
Az előző kormányok kudarcainak van azonban másik értelmezési lehetősége is, nevezetesen az, hogy a kormányzati hatalom tévedéseit és hibáit korrigálni hivatott fékek és ellensúlyok nem funkcionáltak megfelelően. A hibásnak bizonyult gazdaságpolitikai döntéseknél, a jogalkotásban megjelenő társadalompolitikai elképzeléseknél nem, vagy nem megfelelően működött a közigazgatási apparátus, a parlamenti frakciók, a számvevőszék, a független jegybank vagy az Alkotmánybíróság, esetleg a független sajtó kontrollja. Az időben és erőteljesen megfogalmazott vészjelek hiányában a téves vagy eleve elhibázott döntések korrekciójára nem került sor, vagy a korrekció elmaradása miatt az ország nagyon súlyos árat fizetett.
A tévedések és a hibák kockázatát csökkenteni akaró tisztességes kormányzat ezek után első lépéseként megerősítette volna azokat az intézményeket, amelyek kontrollálják a végrehajtó hatalmat, hiszen a legelvakultabb jobboldali sem állíthatja, hogy a szocialista-liberális kormány kudarcát a túl erős Alkotmánybíróság, a túlzottan független Állami Számvevőszék és Gazdasági Versenyhivatal vagy a túlzottan független sajtó okozta.
Ehhez képest a "nemzeti együttműködés rendszerét" hirdető politikai tábor két hónap alatt felszámolta a közigazgatásban esetleg még meglévő szakmai fékeket, amikor a közigazgatási tisztségek indoklás nélküli megszüntetésével lehetővé tette, hogy az érdemek és a teljesítmény helyett kizárólag a politikai lojalitás legyen az alkalmazás feltétele. A parlamenti létszám felére csökkentésével rontotta egyes, saját képviselőinek újraváIasztási esélyét, ezen a területen is a lojalitást helyezve a szakmai és az emberi tisztesség elé. Felszámolja a független és pártatlan Alkotmánybíróságot, hiszen a többségükben újra választható bírák számára egyértelművé tette, hogy alkotmánybíróvá válásra csak annak van esélye, akit az aktuális kormányzat arra alkalmasnak tart. Ezzel az Alkotmánybíróság szerepét a rendszerváltást megelőző Alkotmányjogi Tanács szintjére züllesztették. Ráadásul, mivel a népszavazási kérdésekben az utolsó szót az Alkotmánybíróság mondja ki, a népszavazásnak mint a kormányzati hatalom kontrolljának szerepe is megszűnik.
A "nemzeti együttműködés rendszerének" építői felszámolták az Állami Számvevőszék függetlenségét és pártatlanságát, és véget vetettek a Versenyhivatal kormánytól való függetlenségének is, gyakorlatilag hiteltelenné téve ezen intézmények megszólalását bármi olyan kérdésben, aminek akár a legkisebb politikai vonatkozása is lehet. Ki hinné el a futballban a bíró ítéletét, ha a hazai csapat jelöli ki a játékvezetőt, és ráadásul bármikor le is cserélheti?
Ideje feltenni a kérdést, mi az oka, és legfőképpen mi a jövőbeli célja a "nemzeti együttműködés rendszere" építőinek azzal, hogy szisztematikusan lebontják a kormányzati hatalom tévedéseitől védelmet jelentő intézményeket? Az új rendszer hívei azzal aligha áltathatják magukat, hogy ők nem tévednek, hiszen eddig "csak" gazdaságpolitikájuk alapjaiban és a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának bukását okozó nemzetpolitikájukban tévedtek igazán látványosan, és még valójában el sem kezdtek kormányozni.
(A szerző jogász)
HVG 2010. JÚLIUS 10., 71. oldal
HACK PÉTER
Ideje gyanakodni!
Mit tennénk, ha az otthonunkba meghívott ismerősünk, amíg bennünket a vendéglátással kapcsolatos teendők lekötnek, megbontaná a házunkat körülvevő kerítést, megrongálná a bejárati ajtó zárját, és működésképtelenné tenné a riasztóberendezést?
Azt hiszem, okkal kezdenénk gyanakodni arra, hogy valami olyasmire készül, amiben az otthonunkat védő berendezések gátolnák, és joggal feltételezhetjük, hogy ez nem a javunkat fogja szolgálni. Ugyanilyen okkal gyanakodhatunk, amikor a kormánytöbbség lépésről lépésre elkezdi felszámolni a mindenkori kormányzati hatalom esetleges visszaéléseivel szemben teremtett alkotmányos korlátokat, ahogyan azt a jelenlegiek teszik.
Ha a Fidesz és a KDNP politikusai csak részben elhinnék saját politikai nyilatkozatuk következtetését, miszerint a rendszerváltástól eltelt évtizedek eredményeként "kiszolgáltatottság, eladósodás, szegénység, lelki, politikai és gazdasági válság" jött létre, akkor egy tisztességes politikai szándéktól vezetett kormányzat elkezdené elemezni, mi vezetett idáig. Jelenleg úgy tűnik, a jobboldal megelégszik azzal a válasszal, hogy korábban az országot "rossz emberek" kormányozták, és a "szavazófülkékben lezajlott forradalom" eredményeként (ami a valóságban annyit jelent, hogy 2010-ben a Fidesz-KDNP-szövetség 17 975 szavazattal többet kapott, mint 2006-ban az MSZP és az SZDSZ) az országot májustól a "jó emberek" kormányozzák.
Az előző kormányok kudarcainak van azonban másik értelmezési lehetősége is, nevezetesen az, hogy a kormányzati hatalom tévedéseit és hibáit korrigálni hivatott fékek és ellensúlyok nem funkcionáltak megfelelően. A hibásnak bizonyult gazdaságpolitikai döntéseknél, a jogalkotásban megjelenő társadalompolitikai elképzeléseknél nem, vagy nem megfelelően működött a közigazgatási apparátus, a parlamenti frakciók, a számvevőszék, a független jegybank vagy az Alkotmánybíróság, esetleg a független sajtó kontrollja. Az időben és erőteljesen megfogalmazott vészjelek hiányában a téves vagy eleve elhibázott döntések korrekciójára nem került sor, vagy a korrekció elmaradása miatt az ország nagyon súlyos árat fizetett.
A tévedések és a hibák kockázatát csökkenteni akaró tisztességes kormányzat ezek után első lépéseként megerősítette volna azokat az intézményeket, amelyek kontrollálják a végrehajtó hatalmat, hiszen a legelvakultabb jobboldali sem állíthatja, hogy a szocialista-liberális kormány kudarcát a túl erős Alkotmánybíróság, a túlzottan független Állami Számvevőszék és Gazdasági Versenyhivatal vagy a túlzottan független sajtó okozta.
Ehhez képest a "nemzeti együttműködés rendszerét" hirdető politikai tábor két hónap alatt felszámolta a közigazgatásban esetleg még meglévő szakmai fékeket, amikor a közigazgatási tisztségek indoklás nélküli megszüntetésével lehetővé tette, hogy az érdemek és a teljesítmény helyett kizárólag a politikai lojalitás legyen az alkalmazás feltétele. A parlamenti létszám felére csökkentésével rontotta egyes, saját képviselőinek újraváIasztási esélyét, ezen a területen is a lojalitást helyezve a szakmai és az emberi tisztesség elé. Felszámolja a független és pártatlan Alkotmánybíróságot, hiszen a többségükben újra választható bírák számára egyértelművé tette, hogy alkotmánybíróvá válásra csak annak van esélye, akit az aktuális kormányzat arra alkalmasnak tart. Ezzel az Alkotmánybíróság szerepét a rendszerváltást megelőző Alkotmányjogi Tanács szintjére züllesztették. Ráadásul, mivel a népszavazási kérdésekben az utolsó szót az Alkotmánybíróság mondja ki, a népszavazásnak mint a kormányzati hatalom kontrolljának szerepe is megszűnik.
A "nemzeti együttműködés rendszerének" építői felszámolták az Állami Számvevőszék függetlenségét és pártatlanságát, és véget vetettek a Versenyhivatal kormánytól való függetlenségének is, gyakorlatilag hiteltelenné téve ezen intézmények megszólalását bármi olyan kérdésben, aminek akár a legkisebb politikai vonatkozása is lehet. Ki hinné el a futballban a bíró ítéletét, ha a hazai csapat jelöli ki a játékvezetőt, és ráadásul bármikor le is cserélheti?
Ideje feltenni a kérdést, mi az oka, és legfőképpen mi a jövőbeli célja a "nemzeti együttműködés rendszere" építőinek azzal, hogy szisztematikusan lebontják a kormányzati hatalom tévedéseitől védelmet jelentő intézményeket? Az új rendszer hívei azzal aligha áltathatják magukat, hogy ők nem tévednek, hiszen eddig "csak" gazdaságpolitikájuk alapjaiban és a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának bukását okozó nemzetpolitikájukban tévedtek igazán látványosan, és még valójában el sem kezdtek kormányozni.
(A szerző jogász)
HVG 2010. JÚLIUS 10., 71. oldal
2010. július 2., péntek
Ki kell függeszteni a középületekben a nemzeti együttműködés nyilatkozatát
Index 2010. július 2., péntek
Legalább ötvenszer hetven centis színes nyomatként kell kirakni holnaptól a parlamenti deklarációt minden államigazgatási épület méltó helyére.
hirdetés
Aligha fordulhat elő a nemzeti együttműködés politikai nyilatkozatával, ami a Švejkben Ferenc József őcsászári fensége fényképével, hogy leszarják a legyek. Illetve ha leszarják, Palivec kocsmárosnak, illetve dehogyis neki, hanem a szerv vezetőinek gondoskodniuk kell a letisztításáról, ahogy az 1140/2010. (VII. 2.) Korm. határozat melléklete fogalmaz: „A tábla megfelelõ állapotáról és szükség szerinti cseréjérõl intézkedni kell.”
Ez a mai kormányrendelet [1] írja elő, hogy minden kormányzati épületben ki kell rakni bekeretezve, legalább 50-szer 70 cm-es méretben az Országgyűlés által június 14-én elfogadott nyilatkozatot, amely ezekkel a szavakkal kezdődik: „Legyen béke, szabadság és egyetértés.”
Egész pontosan: „A központi államigazgatási szervek és területi, helyi szervei, valamint a Kormány általános hatáskörű terülei együttműködésti államigazgatási szerve, továbbá a Magyar Honvédség katonai szervezetei és a katonai igazgatás területi szervei (a továbbiakban együtt: szerv) által feladatuk ellátása során használt középületekben ... a szerv vezetõje által meghatározott méltó és a középület sajátosságainak megfelelő jól látható helyen ki kell helyezni a Nyilatkozatot.”
A határozat a többi hatalmi ág képviselőinek nem előírja a nyilatkozat kifüggesztését, hanem kéri tőlük, hogy az általuk használt épületekben is tegyék meg ezt. Ez vonatkozik a köztársasági elnöki hivatalra, az Országgyűlésre, az Alkotmánybíróságra, a bíróságokra, az ügyészségekre, az ombudsmani hivatalokra, az ÁSZ-ra, az MNB-re, a helyi és kisebbségi önkormányzatokra.
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium honlapjáról le is tölthető [2] színesben a megfelelő szövegű és külalakú – a nemzeti lobogó előtt ábrázolt, címerrel lezárt, Schmitt Pál országgyűlési elnök valamint Hegedűs Lorántné és Tarnai Richárd jegyzők által aláírt - nyilatkozat.
Az LMP így reagált a kormányhatározatra: viccnek is durva lenne. Szerintük az a 20. századi magyar történelem legrosszabb korszakait idézi. A független intézmények felkérése pedig tulajdonképpen hűségnyilatkozat követelése.
Legalább ötvenszer hetven centis színes nyomatként kell kirakni holnaptól a parlamenti deklarációt minden államigazgatási épület méltó helyére.
hirdetés
Aligha fordulhat elő a nemzeti együttműködés politikai nyilatkozatával, ami a Švejkben Ferenc József őcsászári fensége fényképével, hogy leszarják a legyek. Illetve ha leszarják, Palivec kocsmárosnak, illetve dehogyis neki, hanem a szerv vezetőinek gondoskodniuk kell a letisztításáról, ahogy az 1140/2010. (VII. 2.) Korm. határozat melléklete fogalmaz: „A tábla megfelelõ állapotáról és szükség szerinti cseréjérõl intézkedni kell.”
Ez a mai kormányrendelet [1] írja elő, hogy minden kormányzati épületben ki kell rakni bekeretezve, legalább 50-szer 70 cm-es méretben az Országgyűlés által június 14-én elfogadott nyilatkozatot, amely ezekkel a szavakkal kezdődik: „Legyen béke, szabadság és egyetértés.”
Egész pontosan: „A központi államigazgatási szervek és területi, helyi szervei, valamint a Kormány általános hatáskörű terülei együttműködésti államigazgatási szerve, továbbá a Magyar Honvédség katonai szervezetei és a katonai igazgatás területi szervei (a továbbiakban együtt: szerv) által feladatuk ellátása során használt középületekben ... a szerv vezetõje által meghatározott méltó és a középület sajátosságainak megfelelő jól látható helyen ki kell helyezni a Nyilatkozatot.”
A határozat a többi hatalmi ág képviselőinek nem előírja a nyilatkozat kifüggesztését, hanem kéri tőlük, hogy az általuk használt épületekben is tegyék meg ezt. Ez vonatkozik a köztársasági elnöki hivatalra, az Országgyűlésre, az Alkotmánybíróságra, a bíróságokra, az ügyészségekre, az ombudsmani hivatalokra, az ÁSZ-ra, az MNB-re, a helyi és kisebbségi önkormányzatokra.
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium honlapjáról le is tölthető [2] színesben a megfelelő szövegű és külalakú – a nemzeti lobogó előtt ábrázolt, címerrel lezárt, Schmitt Pál országgyűlési elnök valamint Hegedűs Lorántné és Tarnai Richárd jegyzők által aláírt - nyilatkozat.
Az LMP így reagált a kormányhatározatra: viccnek is durva lenne. Szerintük az a 20. századi magyar történelem legrosszabb korszakait idézi. A független intézmények felkérése pedig tulajdonképpen hűségnyilatkozat követelése.
2010. június 30., szerda
Kiss, Ungváry, Biszku, Ab
Csúnya vita: vonzódik a kisfiúkhoz, mert 40 évesen se nősült meg
Cinkos, aki néma
Baloldali diktatúra jogkövetkezmények nélkül
Egy múlt héten bemutatott, korszakos dokumentumfilm Biszku Béláról. Egy hajmeresztő minapi ítélet az állampártban edződött alkotmánybíró és a történész perében. És egy gyilkos strasbourgi felmentésének fogadtatása Szabad Nép-stílusban - avagy milyen következményekkel jár, hogy a kommunizmus tetteseinek elmaradt a "nürnbergi pere"?
"A józan ész megköveteli, hogy a törvény ne csak a jelentéktelen bűnöket elkövető kisembereket sújtsa... Ezek a vádlottak olyan tisztségeket töltöttek be, olyan rangokat viseltek, hogy nekik maguknak nem kellett vérrel beszennyezni a kezüket...
A tervezőket és a kiagyalókat, a bujtogatókat és a vezetőket akarjuk sújtani" - jelentette ki Robert H. Jackson, az Egyesült Államok főügyésze vádbeszédében 1945-ben a nürnbergi per megnyitóján. Ennek megfelelően az eljárásban a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt húsz vezetőjét ítélték börtönre vagy halálra, a későbbi perekben pedig további kétszáz náci került a vádlottak padjára.
Azt már Napóleon óta tudjuk, hogy a történelmet a győztesek írják, arra viszont a közelmúlt szolgáltatott példát, hogy a törvény előtti felelősségre vonás is az ő kiváltságuk. Míg ugyanis a nemzetiszocializmus felett aratott második világháborús diadal megnyitotta az utat a nemzetközi jog alapján történő elszámoltatáshoz, a kommunizmusból való átmenet "tárgyalásos forradalomként" valósult meg, így a múlttal való szakítás felemásra sikeredett.
Nem véletlen, hogy Christopher Beazley, az Európai Parlament néppárti, angol képviselője tavaly a kommunizmus vétkeiről szólva ikerbűnözőknek nevezte Hitlert és Sztálint, "akik között csak az a különbség, hogy az egyik megnyerte, a másik elveszítette a második világháborút". Ráadásul Európa-szerte számos képviselője maradt a marxi, lenini eszméknek, így felettébb bajos nemcsak a történelem ítélőszéke, hanem konkrétan bíróság elé idézni a felelősöket.
A Magyar Szocialista Munkáspárt egyetlen vezetője ellen sem indult eljárás a baloldali diktatúrában viselt dolgai miatt, és az elszámoltatás a többi posztkommunista országban is kívánnivalót hagy maga után. Hazánkban kizárólag az 1956-os sortüzek résztvevői ellen indulhattak perek, ám egy kezünkön meg tudjuk számolni, hány ügyben született jogerős elmarasztalás.
A kilencvenes évek elejének az Alkotmánybíróság által több ízben tompított igazságtételi törvényei ugyanis módfelett szűkre szabták a büntethetőség lehetőségét. Gyakorlatilag csak az 1956 őszén történtek - amikor az állam háborút viselt polgárai ellen, ezért az akkori, emberiség elleni bűntettek szankcionálásának nincs időbeli korlátja - miatt nyílt lehetőség felelősségre vonásra. A többi eset elévülés miatt eleve ad acta került.
A múlt méltó lezárásának hiánya 1990 óta minduntalan előkerült, és napjainkban is több eset világít rá az igazságtétel elmaradásának nyomorúságos következményeire. Az alábbiakban ezért három friss, illetve közelmúltbeli, tanulságaiban egymáshoz kapcsolódó ügy hátterét mutatjuk be. Ennek kapcsán eltűnődünk azon, lehet-e büntetlenül elmismásolni a felelősségre vonást, s milyen következményekkel jár, hogy - miközben a nácivadászat rendületlenül folytatódik - mindmáig nem sikerült tető alá hozni a "kommunizmus nürnbergi perét".
1. "HELYREÁLLÍTOTT TISZTI BECSÜLET"
A fenti címmel számolt be a Népszabadság 2008-ban arról, hogy "az elmúlt tíz év meghurcoltatásai" után a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága "igazságot szolgáltatott" Korbely Jánosnak.
Az idős férfit a tatai sortűzper vádlottjaként a magyar Legfelsőbb Bíróság 2001-ben emberiség elleni bűncselekményért ötéves börtönre ítélte, mondván: el nem évülő bűntettet követett el, amikor 1956-ban lelőtt egy felkelőt. Korbely ezután, arra hivatkozva, hogy ez az akkori törvények szerint nem volt büntethető, Strasbourgba vitte az ügyet. Itt a testület úgy határozott: az egykori katonatiszt elkövette a terhére rótt cselekményt, ám ma már nem lehet tisztázni, miként keveredett lövöldözésbe a forradalmárokkal, ezért az emberiség elleni bűntett nem bizonyítható.
"A történtek, őszintén mondom, megráztak, alaptermészetemnél fogva elítélek minden erőszakot" - fogalmazott az elévülés miatt született felmentő ítélet után a nyugalmazott katona. "Elégtételt az jelentene számára, ha elnézést kérnének tőle azok, akik szerinte igazságtalanul bántak vele" - fogalmazott a Népszabadság az "egyenes tartású, szikár férfi"-ról, aki "láthatóan nehezen tudta palástolni érzelmeit". A félreértések elkerülése végett: e megindító sorok egy gyilkosról szóltak. Egy olyan emberről, aki a diktatúra képviseletében felkelők megölésében vett részt, s ma azért mentesítették a büntetés alól, mert tettét Strasbourgban 12:5 arányban elévültnek tekintették.
"Az ítélet nem pusztán egy konkrét ügyben hozott egyedi döntés, hanem a magyar jogi gondolkodás és joggyakorlat elmúlt 15 évi bizonytalanságait lezáró elvi jellegű állásfoglalás" - nyomatékosította a határozat jelentőségét a Magyar Nemzetben Baka András.
A strasbourgi testület egykori magyar tagja - ma a Legfelsőbb Bíróság elnöke - abban látta a verdikt különös súlyát, hogy a legfőbb európai fórum kinyilvánította: a nemzetközi jog szabályai 1956-ra is alkalmazandók. "1956 tiszta szellemének egyedül az a jogállami felfogás felel meg, hogy bűncselekmény elkövetéséért mindenki az elkövetés idején érvényes jogszabályok szerint viselje a következményeket" - fogalmazott Baka. (E jogi alapelv érvényesítésének felemás következményeire még visszatérünk.)
2. ALKOTMÁNYBÍRÓ A PÁRTÁLLAMBÓL
Strasbourgban fog folytatódni az az eljárás is, amelyet Kiss László alkotmánybíró indított, majd nyert meg néhány hete a Legfelsőbb Bíróságon Ungváry Krisztián ellen. A bíró azért perelt, mert a történész 2007-ben az Élet és Irodalomban azt állította: Kiss a nyolcvanas években a pécsi egyetem párttitkárhelyetteseként olyan módszerekkel lépett fel az ellenzéki Dialógus békemozgalommal szemben, melyből arra lehet következtetni, hogy az állambiztonság hivatalos kapcsolataként ügynöki jellegű tevékenységet végzett.
Kiss László a neki tulajdonított cselekményeket nem tagadta, ám sérelmezte, hogy Ungváry ezt összefüggésbe hozta az állambiztonsággal. Az alsóbb fokú bírói fórumokkal ellentétben az LB végül az alkotmánybírónak adott igazat. Az ítéletből kiderül: tény, hogy a Belügyminisztérium III/III-as csoportfőnöksége tervet szőtt a békemozgalomnak a hivatalos kapcsolatokon keresztüli ellehetetlenítésére. Az sem vitatható, hogy Kiss László intézkedései - "a hallgatói információs csatornák ellenőrzése", "hangulatjelentések írása" - beleillettek ebbe a tervbe.
Ez viszont az LB szerint még nem feltétlenül jelenti azt, hogy Kiss mindezt az állambiztonság hivatalos kapcsolataként tette. Cselekedhetett akár pártutasításra is - szól az ítélet, figyelmen kívül hagyva azt a körülményt, hogy az MSZMP és az elhárítás a legszorosabb szimbiózisban élt. És mintha a dolog érdemi megítélése szempontjából nem lenne édes mindegy, hogy valaki az elnyomó rendszer melyik szervezetének megbízásából vetemedik ilyen tevékenységre.
A pert éles publicisztikai pengeváltás kísérte. Ungváry arról értekezett, hogy az ügy megítélése rosszabb, ha a "kollaboráns pártállami csinovnyik" önként végezte ezt a tevékenységet, az MSZP által jelölt alkotmánybíró pedig személyeskedve gúnyolódott a történészen. "Nos: úgy "következtetek", minthogy Ön 40 éves koráig nem nősült meg, s főcserkészként kisgyerekekkel foglalkozik, vonzódása lehet ehhez a korosztályhoz. Ugye, milyen épeszű ez a következtetés? Legalább annyira, mint az, amire Ön "vetemedett"" - alkalmazott övön aluli hasonlatot a De Jure című szaklapban egy minden alapot nélkülöző pedofilvád és a nagyon is életszerű ügynöközés között.
Az alkotmánybíró már a perben is tanúságot tett tréfás kedélyéről. Az egyik tárgyaláson azt mondta, hogy párttitkári funkciója a Mókus őrsben betöltött mókamesteri szerephez volt hasonló, a hangulatjelentéseket a gyerekekkel íratták egy fagyiért, a pártbizottság pedig jótékonysági egylet volt, ahol emberek mentésével foglalkoztak. Nos, a diktatúra bűneinek ennél nagyobb fokú bagatellizálását nem javasolnánk neki, hiszen az Országgyűlés májusban elfogadta a büntető törvénykönyv módosítását.
Az új szöveg szerint "aki nagy nyilvánosság előtt a nemzeti szocialista és kommunista rendszerek által elkövetett népirtás és más, emberiség elleni cselekmények tényét tagadja, kétségbe vonja vagy jelentéktelen színben tünteti fel, bűntettet követ el". Feltéve persze, hogy a jogszabályt esetleg nem meszeli el az Alkotmánybíróság - melynek tagjaként Kiss László bizonyára élénk figyelemmel kíséri e törvény sorsát.
3. BISZKU BÉLA LELKIISMERETE
"A Kiss Lászlóról szóló ítélet alapján ha valaki azt írná Biszku Béláról, hogy ő felel az 1956 utáni ítéletek súlyosbításáért, elbukná a pert" - állítja párhuzamba lapunknak esetét Ungváry Krisztián az egykori belügyminiszter ügyével. "Hiába hozná bizonyítékként, hogy Biszku az MSZMP egyik ülésén így kevesellte a kivégzések arányát: "A politikai jellegű bűncselekményeknél sok az enyhe ítélet, és viszonylag kevés a fizikai megsemmisítések száma." Ezzel az erővel a politikus mondhatná, hogy a bíróságok maguktól is hozhattak halálos ítéleteket" - véli a történész.
Ami azt illeti, Biszku ezt mondta is Novák Tamás és Skrabski Fruzsina Bűn és büntetlenség című, múlt héten bemutatott filmjében. "Nem én hoztam az ítéletet"; "nem én végeztem ki őket" - próbálja hárítani a felelősséget a 90 éves egykori politikus. Amikor pedig szembesítik a belügyminisztersége alatt kivégzett 300 elítélt '56-os sorsával, és megkérdik, nem akarja-e megkövetni az áldozatokat és családjukat, "ne nézzenek már hülyének!" felkiáltással közli: "Nekem nincs miért bocsánatot kérni."
Amit viszont húsz év politikai vita és jogászkodás nem tudott elérni, az két leleményes újságírónak sikerült ezzel a megrendítő filmmel. A Biszku közelébe fondorlatos módon eljutó alkotók a múlt e kulcsfigurájának erkölcsi leépülésével és az áldozatok sorsával való katartikus szembesüléshez a nyilvánosság erejét vetették latba, teljes sikerrel. Művük különös jelentőségét az adja, hogy a film értő nézője - az alkotókhoz hasonlóan - a legkevésbé sem merő gyűlöletet érez a szánalmas önigazolásba menekülő aggastyánnal szemben.
Ehelyett azon kezd tűnődni, hogy mi nagyobb büntetés az ilyen embernek: néhány év börtön, vagy a terhelt lelkiismeretével való együttélés kényszere, illetve a bűneivel és a nyilvánossággal való szembesítés ereje.
"Biszku lányait is megérintette az alkotás. Először letiltották ugyan a művet, de miután megnézték, szemlátomást megrendült lélekkel maguk kérték, hogy mutassuk be, sőt megköszönték, hogy elkészítettük a filmet" - meséli lapunknak Novák Tamás. Biszku Bélának pedig a filmvásznon felidézett cselekedetei után egy szava sem lehet az ellen, hogy az alkotók a diktatúra emblematikus felelősének állították be. "Lehetetlen helyzet, hogy azokat az embereket, akik fegyvert fogtak vagy belesodródtak ezekbe az eseményekbe, szigorúbban bírálják el, mint azokat, akik politikai vagy szellemi irányítással elősegítették, hogy ezek ide kerüljenek" - panaszolta a politikus 1956 decemberében. Akkor bizonyára mindenre gondolt, csak arra nem, hogy e kijelentésével - annak lényegét saját pártbeli szerepére vonatkoztatva - máig hatóan önmagára is kimondta az erkölcsi ítéletet.
Amint láthattuk, a jog sok mindenre - és annak ellenkezőjére is - érvekkel szolgálhat. Miközben lényeges szempont, hogy az igazságtétel jogállamhoz méltó módon történjék, az ismertetett esetek is jelzik a paragrafusok illetékességének korlátait. A legvitatottabb kérdésnek rendre az bizonyul, hogy ha valakit nem lehet elítélni olyan cselekményért, ami az elkövetése idején nem volt büntethető, akkor az nem vezet-e az erkölcs halálához.
Míg az MDF-es Kónya Imre és az SZDSZ-es Pető Iván 1991-es vitájában a liberális politikus is a korabeli és későbbi törvények különbségére hivatkozva érvelt a felelősségre vonás ellen, a nürnbergi perben ezt a dilemmát minden további nélkül feloldották. A hivatkozás Gustav Radbruch német jogtudós alapelve volt, mely szerint az erkölcs és a természetjog minden jogrendszer fő eleme; és ha egy törvény ezt alapjaiban sérti, akkor az ilyen törvény nemcsak igazságtalan, de jogtalan is.
"A Radbruch-formula csak rendkívüli helyzetben alkalmazható. A nürnbergi per ilyen volt, hiszen akkor a német államiság megszűnt, nálunk viszont a folytonosság sok tekintetben megmaradt. A békés átmenetből következően mai demokráciánk, tetszik, nem tetszik, az előző rendszert illegitimnek, de legálisnak tartja. A Sólyom László vezette Alkotmánybíróság az 1989 előtti rendszert nem tekintette alkotmányosnak, ám elismerte, hogy a rendszerváltás a legalitás talaján ment végbe" - mondja Schanda Balázs alkotmányjogász, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karának dékánja.
Ebből több minden következik. Például az, hogy a bíróságok a kommunizmus bűnöseinek esetében nem igazságot, csupán jogot szolgáltattak - vagyis a mégoly szabatos törvények e körben nem alkalmasak a társadalom erkölcsi ítéletének kifejezésére. A jövőben is együtt kell hát élnünk az abszurd ténnyel: hazánkban egy negyvenéves diktatúráért a jog mindössze fél tucat, alacsony beosztású embert volt képes felelősnek találni.
HetiVálasz, Szőnyi Szilárd
Cinkos, aki néma
Baloldali diktatúra jogkövetkezmények nélkül
Egy múlt héten bemutatott, korszakos dokumentumfilm Biszku Béláról. Egy hajmeresztő minapi ítélet az állampártban edződött alkotmánybíró és a történész perében. És egy gyilkos strasbourgi felmentésének fogadtatása Szabad Nép-stílusban - avagy milyen következményekkel jár, hogy a kommunizmus tetteseinek elmaradt a "nürnbergi pere"?
"A józan ész megköveteli, hogy a törvény ne csak a jelentéktelen bűnöket elkövető kisembereket sújtsa... Ezek a vádlottak olyan tisztségeket töltöttek be, olyan rangokat viseltek, hogy nekik maguknak nem kellett vérrel beszennyezni a kezüket...
A tervezőket és a kiagyalókat, a bujtogatókat és a vezetőket akarjuk sújtani" - jelentette ki Robert H. Jackson, az Egyesült Államok főügyésze vádbeszédében 1945-ben a nürnbergi per megnyitóján. Ennek megfelelően az eljárásban a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt húsz vezetőjét ítélték börtönre vagy halálra, a későbbi perekben pedig további kétszáz náci került a vádlottak padjára.
Azt már Napóleon óta tudjuk, hogy a történelmet a győztesek írják, arra viszont a közelmúlt szolgáltatott példát, hogy a törvény előtti felelősségre vonás is az ő kiváltságuk. Míg ugyanis a nemzetiszocializmus felett aratott második világháborús diadal megnyitotta az utat a nemzetközi jog alapján történő elszámoltatáshoz, a kommunizmusból való átmenet "tárgyalásos forradalomként" valósult meg, így a múlttal való szakítás felemásra sikeredett.
Nem véletlen, hogy Christopher Beazley, az Európai Parlament néppárti, angol képviselője tavaly a kommunizmus vétkeiről szólva ikerbűnözőknek nevezte Hitlert és Sztálint, "akik között csak az a különbség, hogy az egyik megnyerte, a másik elveszítette a második világháborút". Ráadásul Európa-szerte számos képviselője maradt a marxi, lenini eszméknek, így felettébb bajos nemcsak a történelem ítélőszéke, hanem konkrétan bíróság elé idézni a felelősöket.
A Magyar Szocialista Munkáspárt egyetlen vezetője ellen sem indult eljárás a baloldali diktatúrában viselt dolgai miatt, és az elszámoltatás a többi posztkommunista országban is kívánnivalót hagy maga után. Hazánkban kizárólag az 1956-os sortüzek résztvevői ellen indulhattak perek, ám egy kezünkön meg tudjuk számolni, hány ügyben született jogerős elmarasztalás.
A kilencvenes évek elejének az Alkotmánybíróság által több ízben tompított igazságtételi törvényei ugyanis módfelett szűkre szabták a büntethetőség lehetőségét. Gyakorlatilag csak az 1956 őszén történtek - amikor az állam háborút viselt polgárai ellen, ezért az akkori, emberiség elleni bűntettek szankcionálásának nincs időbeli korlátja - miatt nyílt lehetőség felelősségre vonásra. A többi eset elévülés miatt eleve ad acta került.
A múlt méltó lezárásának hiánya 1990 óta minduntalan előkerült, és napjainkban is több eset világít rá az igazságtétel elmaradásának nyomorúságos következményeire. Az alábbiakban ezért három friss, illetve közelmúltbeli, tanulságaiban egymáshoz kapcsolódó ügy hátterét mutatjuk be. Ennek kapcsán eltűnődünk azon, lehet-e büntetlenül elmismásolni a felelősségre vonást, s milyen következményekkel jár, hogy - miközben a nácivadászat rendületlenül folytatódik - mindmáig nem sikerült tető alá hozni a "kommunizmus nürnbergi perét".
1. "HELYREÁLLÍTOTT TISZTI BECSÜLET"
A fenti címmel számolt be a Népszabadság 2008-ban arról, hogy "az elmúlt tíz év meghurcoltatásai" után a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága "igazságot szolgáltatott" Korbely Jánosnak.
Az idős férfit a tatai sortűzper vádlottjaként a magyar Legfelsőbb Bíróság 2001-ben emberiség elleni bűncselekményért ötéves börtönre ítélte, mondván: el nem évülő bűntettet követett el, amikor 1956-ban lelőtt egy felkelőt. Korbely ezután, arra hivatkozva, hogy ez az akkori törvények szerint nem volt büntethető, Strasbourgba vitte az ügyet. Itt a testület úgy határozott: az egykori katonatiszt elkövette a terhére rótt cselekményt, ám ma már nem lehet tisztázni, miként keveredett lövöldözésbe a forradalmárokkal, ezért az emberiség elleni bűntett nem bizonyítható.
"A történtek, őszintén mondom, megráztak, alaptermészetemnél fogva elítélek minden erőszakot" - fogalmazott az elévülés miatt született felmentő ítélet után a nyugalmazott katona. "Elégtételt az jelentene számára, ha elnézést kérnének tőle azok, akik szerinte igazságtalanul bántak vele" - fogalmazott a Népszabadság az "egyenes tartású, szikár férfi"-ról, aki "láthatóan nehezen tudta palástolni érzelmeit". A félreértések elkerülése végett: e megindító sorok egy gyilkosról szóltak. Egy olyan emberről, aki a diktatúra képviseletében felkelők megölésében vett részt, s ma azért mentesítették a büntetés alól, mert tettét Strasbourgban 12:5 arányban elévültnek tekintették.
"Az ítélet nem pusztán egy konkrét ügyben hozott egyedi döntés, hanem a magyar jogi gondolkodás és joggyakorlat elmúlt 15 évi bizonytalanságait lezáró elvi jellegű állásfoglalás" - nyomatékosította a határozat jelentőségét a Magyar Nemzetben Baka András.
A strasbourgi testület egykori magyar tagja - ma a Legfelsőbb Bíróság elnöke - abban látta a verdikt különös súlyát, hogy a legfőbb európai fórum kinyilvánította: a nemzetközi jog szabályai 1956-ra is alkalmazandók. "1956 tiszta szellemének egyedül az a jogállami felfogás felel meg, hogy bűncselekmény elkövetéséért mindenki az elkövetés idején érvényes jogszabályok szerint viselje a következményeket" - fogalmazott Baka. (E jogi alapelv érvényesítésének felemás következményeire még visszatérünk.)
2. ALKOTMÁNYBÍRÓ A PÁRTÁLLAMBÓL
Strasbourgban fog folytatódni az az eljárás is, amelyet Kiss László alkotmánybíró indított, majd nyert meg néhány hete a Legfelsőbb Bíróságon Ungváry Krisztián ellen. A bíró azért perelt, mert a történész 2007-ben az Élet és Irodalomban azt állította: Kiss a nyolcvanas években a pécsi egyetem párttitkárhelyetteseként olyan módszerekkel lépett fel az ellenzéki Dialógus békemozgalommal szemben, melyből arra lehet következtetni, hogy az állambiztonság hivatalos kapcsolataként ügynöki jellegű tevékenységet végzett.
Kiss László a neki tulajdonított cselekményeket nem tagadta, ám sérelmezte, hogy Ungváry ezt összefüggésbe hozta az állambiztonsággal. Az alsóbb fokú bírói fórumokkal ellentétben az LB végül az alkotmánybírónak adott igazat. Az ítéletből kiderül: tény, hogy a Belügyminisztérium III/III-as csoportfőnöksége tervet szőtt a békemozgalomnak a hivatalos kapcsolatokon keresztüli ellehetetlenítésére. Az sem vitatható, hogy Kiss László intézkedései - "a hallgatói információs csatornák ellenőrzése", "hangulatjelentések írása" - beleillettek ebbe a tervbe.
Ez viszont az LB szerint még nem feltétlenül jelenti azt, hogy Kiss mindezt az állambiztonság hivatalos kapcsolataként tette. Cselekedhetett akár pártutasításra is - szól az ítélet, figyelmen kívül hagyva azt a körülményt, hogy az MSZMP és az elhárítás a legszorosabb szimbiózisban élt. És mintha a dolog érdemi megítélése szempontjából nem lenne édes mindegy, hogy valaki az elnyomó rendszer melyik szervezetének megbízásából vetemedik ilyen tevékenységre.
A pert éles publicisztikai pengeváltás kísérte. Ungváry arról értekezett, hogy az ügy megítélése rosszabb, ha a "kollaboráns pártállami csinovnyik" önként végezte ezt a tevékenységet, az MSZP által jelölt alkotmánybíró pedig személyeskedve gúnyolódott a történészen. "Nos: úgy "következtetek", minthogy Ön 40 éves koráig nem nősült meg, s főcserkészként kisgyerekekkel foglalkozik, vonzódása lehet ehhez a korosztályhoz. Ugye, milyen épeszű ez a következtetés? Legalább annyira, mint az, amire Ön "vetemedett"" - alkalmazott övön aluli hasonlatot a De Jure című szaklapban egy minden alapot nélkülöző pedofilvád és a nagyon is életszerű ügynöközés között.
Az alkotmánybíró már a perben is tanúságot tett tréfás kedélyéről. Az egyik tárgyaláson azt mondta, hogy párttitkári funkciója a Mókus őrsben betöltött mókamesteri szerephez volt hasonló, a hangulatjelentéseket a gyerekekkel íratták egy fagyiért, a pártbizottság pedig jótékonysági egylet volt, ahol emberek mentésével foglalkoztak. Nos, a diktatúra bűneinek ennél nagyobb fokú bagatellizálását nem javasolnánk neki, hiszen az Országgyűlés májusban elfogadta a büntető törvénykönyv módosítását.
Az új szöveg szerint "aki nagy nyilvánosság előtt a nemzeti szocialista és kommunista rendszerek által elkövetett népirtás és más, emberiség elleni cselekmények tényét tagadja, kétségbe vonja vagy jelentéktelen színben tünteti fel, bűntettet követ el". Feltéve persze, hogy a jogszabályt esetleg nem meszeli el az Alkotmánybíróság - melynek tagjaként Kiss László bizonyára élénk figyelemmel kíséri e törvény sorsát.
3. BISZKU BÉLA LELKIISMERETE
"A Kiss Lászlóról szóló ítélet alapján ha valaki azt írná Biszku Béláról, hogy ő felel az 1956 utáni ítéletek súlyosbításáért, elbukná a pert" - állítja párhuzamba lapunknak esetét Ungváry Krisztián az egykori belügyminiszter ügyével. "Hiába hozná bizonyítékként, hogy Biszku az MSZMP egyik ülésén így kevesellte a kivégzések arányát: "A politikai jellegű bűncselekményeknél sok az enyhe ítélet, és viszonylag kevés a fizikai megsemmisítések száma." Ezzel az erővel a politikus mondhatná, hogy a bíróságok maguktól is hozhattak halálos ítéleteket" - véli a történész.
Ami azt illeti, Biszku ezt mondta is Novák Tamás és Skrabski Fruzsina Bűn és büntetlenség című, múlt héten bemutatott filmjében. "Nem én hoztam az ítéletet"; "nem én végeztem ki őket" - próbálja hárítani a felelősséget a 90 éves egykori politikus. Amikor pedig szembesítik a belügyminisztersége alatt kivégzett 300 elítélt '56-os sorsával, és megkérdik, nem akarja-e megkövetni az áldozatokat és családjukat, "ne nézzenek már hülyének!" felkiáltással közli: "Nekem nincs miért bocsánatot kérni."
Amit viszont húsz év politikai vita és jogászkodás nem tudott elérni, az két leleményes újságírónak sikerült ezzel a megrendítő filmmel. A Biszku közelébe fondorlatos módon eljutó alkotók a múlt e kulcsfigurájának erkölcsi leépülésével és az áldozatok sorsával való katartikus szembesüléshez a nyilvánosság erejét vetették latba, teljes sikerrel. Művük különös jelentőségét az adja, hogy a film értő nézője - az alkotókhoz hasonlóan - a legkevésbé sem merő gyűlöletet érez a szánalmas önigazolásba menekülő aggastyánnal szemben.
Ehelyett azon kezd tűnődni, hogy mi nagyobb büntetés az ilyen embernek: néhány év börtön, vagy a terhelt lelkiismeretével való együttélés kényszere, illetve a bűneivel és a nyilvánossággal való szembesítés ereje.
"Biszku lányait is megérintette az alkotás. Először letiltották ugyan a művet, de miután megnézték, szemlátomást megrendült lélekkel maguk kérték, hogy mutassuk be, sőt megköszönték, hogy elkészítettük a filmet" - meséli lapunknak Novák Tamás. Biszku Bélának pedig a filmvásznon felidézett cselekedetei után egy szava sem lehet az ellen, hogy az alkotók a diktatúra emblematikus felelősének állították be. "Lehetetlen helyzet, hogy azokat az embereket, akik fegyvert fogtak vagy belesodródtak ezekbe az eseményekbe, szigorúbban bírálják el, mint azokat, akik politikai vagy szellemi irányítással elősegítették, hogy ezek ide kerüljenek" - panaszolta a politikus 1956 decemberében. Akkor bizonyára mindenre gondolt, csak arra nem, hogy e kijelentésével - annak lényegét saját pártbeli szerepére vonatkoztatva - máig hatóan önmagára is kimondta az erkölcsi ítéletet.
Amint láthattuk, a jog sok mindenre - és annak ellenkezőjére is - érvekkel szolgálhat. Miközben lényeges szempont, hogy az igazságtétel jogállamhoz méltó módon történjék, az ismertetett esetek is jelzik a paragrafusok illetékességének korlátait. A legvitatottabb kérdésnek rendre az bizonyul, hogy ha valakit nem lehet elítélni olyan cselekményért, ami az elkövetése idején nem volt büntethető, akkor az nem vezet-e az erkölcs halálához.
Míg az MDF-es Kónya Imre és az SZDSZ-es Pető Iván 1991-es vitájában a liberális politikus is a korabeli és későbbi törvények különbségére hivatkozva érvelt a felelősségre vonás ellen, a nürnbergi perben ezt a dilemmát minden további nélkül feloldották. A hivatkozás Gustav Radbruch német jogtudós alapelve volt, mely szerint az erkölcs és a természetjog minden jogrendszer fő eleme; és ha egy törvény ezt alapjaiban sérti, akkor az ilyen törvény nemcsak igazságtalan, de jogtalan is.
"A Radbruch-formula csak rendkívüli helyzetben alkalmazható. A nürnbergi per ilyen volt, hiszen akkor a német államiság megszűnt, nálunk viszont a folytonosság sok tekintetben megmaradt. A békés átmenetből következően mai demokráciánk, tetszik, nem tetszik, az előző rendszert illegitimnek, de legálisnak tartja. A Sólyom László vezette Alkotmánybíróság az 1989 előtti rendszert nem tekintette alkotmányosnak, ám elismerte, hogy a rendszerváltás a legalitás talaján ment végbe" - mondja Schanda Balázs alkotmányjogász, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karának dékánja.
Ebből több minden következik. Például az, hogy a bíróságok a kommunizmus bűnöseinek esetében nem igazságot, csupán jogot szolgáltattak - vagyis a mégoly szabatos törvények e körben nem alkalmasak a társadalom erkölcsi ítéletének kifejezésére. A jövőben is együtt kell hát élnünk az abszurd ténnyel: hazánkban egy negyvenéves diktatúráért a jog mindössze fél tucat, alacsony beosztású embert volt képes felelősnek találni.
HetiVálasz, Szőnyi Szilárd
Elöntik az ügyek az Alkotmánybíróságot
Bár Sólyom László leköszönő köztársasági elnök elődeinél jóval gyakrabban élt politikai illetve alkotmányossági vétóval egy-egy elé terjesztett jogszabály ügyében. Az új Orbán-kormány megalakulása óta viszont több esetben aláírt olyan törvényeket, amelyek miatt politikai és szakmai szervezetek hevesen tiltakoztak. Ezen jogszabályok egy része mégis az Alkotmánybíróság elé kerülhet.
Hamarosan szinte elönthetik az Alkotmánybíróságot azok az indítványok, amelyek az Országgyűlés kormánypárti többségének voksával megszavazott jogszabályokat támadják meg. Ezek között több olyan van, melyet már korábban is több politikai illetve szakmai kritika ért, de Sólyom László államfő vagy ezek ellenére is aláírta azokat, vagy sikertelenül próbálta politikai vétójával arra ösztönözni a Házat, hogy érdemben változtasson rajtuk.
Tegnap két kérdésben is több szervezet jelentette be, hogy a taláros testülethez fordul. A Munkáspárt 2006 és a Szabad Emberek Magyarországért (Szema) a módosított választási eljárási törvényt - mely már az őszi önkormányzati voksoláson irányadó lesz - kritizálta. Ellenérvük az, hogy bár az új szabályok kisebb önkormányzati képviselőtestületek létrehozását teremtik meg, egyúttal súlyosan torzítják az erőviszonyokat, "a győztes mindent visz" elv alapján átírva a mandátumszerzés szabályait. Emiatt már a változtatások kihirdetése előtt azt kérte az államfőtől Wittinghoff Tamás budaörsi polgármester, hogy kérjen normakontroll az Alkotmánybíróságtól (Ab), ám Sólyom László nem emelt vétót és kihirdette a módosításokat. A Munkáspárt 2006 antidemokratikusnak nevezte az új választási rendszert, míg a Szema arra hívta fel a figyelmet, hogy a módosítás "a politikai pluralizmust ítéli halálra".
Aláírta az államfő azt a törvényt is, amely szerint minden általános választás - az országgyűlési, az önkormányzati és az európai parlamenti voksolás - előtt megújul az Országos Választási Bizottság (OVB). Ezt várhatóan az OVB támadja meg. Szigeti Péter elnök a Népszabadságnak úgy nyilatkozott, ha a testület mégsem teszi ezt meg, ő maga nyújt be kifogást. Aggályosnak tartja, hogy egy független, a parlament által négy évre választott testület megbízatását vonják vissza, miközben a döntés nem terjed ki a területi és a helyi választási bizottságokra.
Egy másik, a kormánytisztviselők jogállásáról szóló jogszabályt ugyan az államfő visszaküldött az Országgyűlésnek, ám a Ház az aggályosnak tartott részek érdemi változtatása nélkül fogadta el újra a javaslatot. Emiatt a Liga Szakszervezeti Szövetség fordul az Alkotmánybírósághoz, mivel a jogszabály lehetővé teszi több tízezer köztisztviselő indoklás nélküli elbocsátását.
Hasonló módon fogadta el az Országgyűlés másodszorra az alkotmánybírók választásával kapcsolatos szabályozást is. A változtatás ellen az volt a politikai és szakmai kifogás, hogy a jövőben olyan nyolctagú bizottság jelölte volna a tagokat, melybe a parlamenti pártok erőviszonyainak megfelelően küldenének tagokat, nem pedig egy-egy tagot delegálhatnának, mint korábban. Vagyis a Fidesz-KDNP egymaga jelölhetné, majd választhatná kétharmados parlamenti többségével a bírákat. A köztársasági elnök által visszaküldött jogszabályon a Ház csak annyit változtatott, hogy a nyolc helyett 9-15 fősek lennének a jelölő testületek, melyekben az eredeti változathoz hasonlóan figyelembe kell venni a frakciók "létszámarányát."
Főbb aggályok
Önkormányzati választás
- a mandátumszerzés új szabálya torzít: a győztes mindent visz elv szerint
Kormánytisztviselők jogállása
- Indoklás nélkül, két hónapos felmondással elküldhető több tízezer köztisztviselő
OVB-tagok választása
- négyéves ciklusa helyett minden általános választás előtt megújul a testület
Alkotmánybírók választása
- jelölőbizottsági erőviszonyok paritásos helyett mandátumarányos alapon
Államfői vétók
Köztársasági elnök - Visszaküldés a Háznak - Normakontroll az Ab-től - Összesen
Göncz Árpád - 3 - 8 - 11
Mádl Ferenc - 6 - 13 - 19
Sólyom László - 26 - 17* - 43
*Egy esetben alkotmányértelmezést kért a kitünetési javaslatok aláírása kapcsán
Forrás: Népszava-gyűjtés
Törvényalkotási hajrá
Az e hét hétfői ülésen szavazásra bocsátottakkal együtt az Országgyűlés május 14-i alakuló ülése óta összesen 59 döntést hozott. Többnyire önálló képviselői indítványokra hét új törvényt alkottak - egy közülük nemzetközi -, 24 esetben korábbi jogszabályt módosítottak, elfogadtak továbbá 27 országgyűlési határozatot és egy - a nemzeti együttműködésről szóló - politikai nyilatkozatot. Az 59 döntés közt volt több alkotmánymódosítás és kettő, a köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött törvény újbóli elfogadása is. A beterjesztett több mint félszáz kormánypárti törvényjavaslat közül csak egyet jegyez a május 29-én megalakult Orbán-kormány: az közigazgatási és igazságügyi miniszter azt indítványozta, hogy az új polgári törvénykönyv (Ptk.) ne lépjen hatályba.
Az eltelt másfél hónapban a statisztika alapján egyébként az Országgyűlés hárommal több döntést hozott, mint az idei év első öt hónapjában összesen. Az 59 döntés pedig éppen feleannyi, mint ahány ügyben a korábbi Orbán-kormány idején az új Országgyűlés határozott 1998-ban: akkor az alakuló üléstől az év végéig 118 döntést hoztak. Akkor lassabb volt a "tempó": 1998-ban az 59. döntés elfogadására októberig kellett várni. Az ellenzék az elmúlt időszakban többször kifogásolta is a kormányoldal törvényalkotási gyakorlatát. Részben úgy érzik, nincs idő az érdemi véleményalkotásra és vitára a "rohamtempó" miatt, részben bírálják, hogy mivel nem kormány-előterjesztésekről van szó, elmaradnak az egyeztetetések.
Népszava-összeállítás
Hamarosan szinte elönthetik az Alkotmánybíróságot azok az indítványok, amelyek az Országgyűlés kormánypárti többségének voksával megszavazott jogszabályokat támadják meg. Ezek között több olyan van, melyet már korábban is több politikai illetve szakmai kritika ért, de Sólyom László államfő vagy ezek ellenére is aláírta azokat, vagy sikertelenül próbálta politikai vétójával arra ösztönözni a Házat, hogy érdemben változtasson rajtuk.
Tegnap két kérdésben is több szervezet jelentette be, hogy a taláros testülethez fordul. A Munkáspárt 2006 és a Szabad Emberek Magyarországért (Szema) a módosított választási eljárási törvényt - mely már az őszi önkormányzati voksoláson irányadó lesz - kritizálta. Ellenérvük az, hogy bár az új szabályok kisebb önkormányzati képviselőtestületek létrehozását teremtik meg, egyúttal súlyosan torzítják az erőviszonyokat, "a győztes mindent visz" elv alapján átírva a mandátumszerzés szabályait. Emiatt már a változtatások kihirdetése előtt azt kérte az államfőtől Wittinghoff Tamás budaörsi polgármester, hogy kérjen normakontroll az Alkotmánybíróságtól (Ab), ám Sólyom László nem emelt vétót és kihirdette a módosításokat. A Munkáspárt 2006 antidemokratikusnak nevezte az új választási rendszert, míg a Szema arra hívta fel a figyelmet, hogy a módosítás "a politikai pluralizmust ítéli halálra".
Aláírta az államfő azt a törvényt is, amely szerint minden általános választás - az országgyűlési, az önkormányzati és az európai parlamenti voksolás - előtt megújul az Országos Választási Bizottság (OVB). Ezt várhatóan az OVB támadja meg. Szigeti Péter elnök a Népszabadságnak úgy nyilatkozott, ha a testület mégsem teszi ezt meg, ő maga nyújt be kifogást. Aggályosnak tartja, hogy egy független, a parlament által négy évre választott testület megbízatását vonják vissza, miközben a döntés nem terjed ki a területi és a helyi választási bizottságokra.
Egy másik, a kormánytisztviselők jogállásáról szóló jogszabályt ugyan az államfő visszaküldött az Országgyűlésnek, ám a Ház az aggályosnak tartott részek érdemi változtatása nélkül fogadta el újra a javaslatot. Emiatt a Liga Szakszervezeti Szövetség fordul az Alkotmánybírósághoz, mivel a jogszabály lehetővé teszi több tízezer köztisztviselő indoklás nélküli elbocsátását.
Hasonló módon fogadta el az Országgyűlés másodszorra az alkotmánybírók választásával kapcsolatos szabályozást is. A változtatás ellen az volt a politikai és szakmai kifogás, hogy a jövőben olyan nyolctagú bizottság jelölte volna a tagokat, melybe a parlamenti pártok erőviszonyainak megfelelően küldenének tagokat, nem pedig egy-egy tagot delegálhatnának, mint korábban. Vagyis a Fidesz-KDNP egymaga jelölhetné, majd választhatná kétharmados parlamenti többségével a bírákat. A köztársasági elnök által visszaküldött jogszabályon a Ház csak annyit változtatott, hogy a nyolc helyett 9-15 fősek lennének a jelölő testületek, melyekben az eredeti változathoz hasonlóan figyelembe kell venni a frakciók "létszámarányát."
Főbb aggályok
Önkormányzati választás
- a mandátumszerzés új szabálya torzít: a győztes mindent visz elv szerint
Kormánytisztviselők jogállása
- Indoklás nélkül, két hónapos felmondással elküldhető több tízezer köztisztviselő
OVB-tagok választása
- négyéves ciklusa helyett minden általános választás előtt megújul a testület
Alkotmánybírók választása
- jelölőbizottsági erőviszonyok paritásos helyett mandátumarányos alapon
Államfői vétók
Köztársasági elnök - Visszaküldés a Háznak - Normakontroll az Ab-től - Összesen
Göncz Árpád - 3 - 8 - 11
Mádl Ferenc - 6 - 13 - 19
Sólyom László - 26 - 17* - 43
*Egy esetben alkotmányértelmezést kért a kitünetési javaslatok aláírása kapcsán
Forrás: Népszava-gyűjtés
Törvényalkotási hajrá
Az e hét hétfői ülésen szavazásra bocsátottakkal együtt az Országgyűlés május 14-i alakuló ülése óta összesen 59 döntést hozott. Többnyire önálló képviselői indítványokra hét új törvényt alkottak - egy közülük nemzetközi -, 24 esetben korábbi jogszabályt módosítottak, elfogadtak továbbá 27 országgyűlési határozatot és egy - a nemzeti együttműködésről szóló - politikai nyilatkozatot. Az 59 döntés közt volt több alkotmánymódosítás és kettő, a köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött törvény újbóli elfogadása is. A beterjesztett több mint félszáz kormánypárti törvényjavaslat közül csak egyet jegyez a május 29-én megalakult Orbán-kormány: az közigazgatási és igazságügyi miniszter azt indítványozta, hogy az új polgári törvénykönyv (Ptk.) ne lépjen hatályba.
Az eltelt másfél hónapban a statisztika alapján egyébként az Országgyűlés hárommal több döntést hozott, mint az idei év első öt hónapjában összesen. Az 59 döntés pedig éppen feleannyi, mint ahány ügyben a korábbi Orbán-kormány idején az új Országgyűlés határozott 1998-ban: akkor az alakuló üléstől az év végéig 118 döntést hoztak. Akkor lassabb volt a "tempó": 1998-ban az 59. döntés elfogadására októberig kellett várni. Az ellenzék az elmúlt időszakban többször kifogásolta is a kormányoldal törvényalkotási gyakorlatát. Részben úgy érzik, nincs idő az érdemi véleményalkotásra és vitára a "rohamtempó" miatt, részben bírálják, hogy mivel nem kormány-előterjesztésekről van szó, elmaradnak az egyeztetetések.
Népszava-összeállítás
2010. június 28., hétfő
Káros mellékhatások
Káros mellékhatásai lehetnek a Fidesz gyógyírének
Saját jelöltjeivel szúrhat ki a Fidesz, ha az államfő fenntartásai ellenére módosítja az alkotmánybírák jelölésének módját. Az elmúlt 20 évben működő rendszer valóban működésképtelen, mert a pártok nem képesek szót érteni egymással, a Fidesz javaslata viszont csak addig jobb ennél, amíg valakinek megvan a kétharmados többsége - mondták az [origo] által megkérdezett egykori alkotmánybírák. A Fidesz ráadásul egy olyan szabályt kárhoztat a hibákért, amelyet többek között ő követelt 1989-ben.
Nem oldja meg az Alkotmánybíróság (Ab) függetlenségét megnehezítő legsúlyosabb problémákat az alkotmánybírók megválasztásának új szabályait lefektető fideszes javaslat az Ab több korábbi tagja szerint. A testület [origo] által megkérdezett egykori tagjai szerint az új szabályok sem küszöbölik ki a rosszul működő, a politikai kiegyensúlyozottságot szem előtt tartó korábbi jelölési eljárás hibáit.
Az országgyűlés múlt héten hétfőn változtatta meg az Alkotmánybíróságról szóló törvényt és az alkotmány egyes részeit a képviselők kétharmados támogatásával. A Fidesz javaslata szerint a jövőben a nyolctagú jelölőbizottságba a pártok parlamenti mandátumaiknak megfelelő arányban küldhetnek majd tagokat. Így a jelölőbizottságban is kétharmados többséggel rendelkező Fidesz-KDNP-nek nem kell egyeztetnie a többi párttal, ha úgy dönt, saját jelöltjeivel tölti fel az Ab-t.
Többek között ezt kifogásolta a köztársasági elnök, amikor hétfőn megfontolásra visszaküldte a parlamentnek a törvénymódosítást. Sólyom László szerint az új szabályok lehetetlenné teszi, hogy minden frakció arányos képviseletet kapjon a jelölőbizottságban. A jogszabályról a parlament már hétfői ülésén újra szavazhat.
Mint a rétestészta
Az alkotmány korábban úgy rendelkezett, hogy az Alkotmánybíróság tizenegy tagját az országgyűlés választja, a tagokra pedig az országgyűlési pártok képviselőcsoportjainak egy-egy tagjából álló jelölőbizottság tesz javaslatot.
Ez a jelölési rendszer még a rendszerváltó pártok és az állampárt jogutódja, az MSZP közötti megegyezés eredménye. A döntés értelmében a mindenkori kormánypárt és az ellenzék fele-fele arányban jelölhet alkotmánybírókat, és ha csak egy hely üresedik meg a testületben, akkor felváltva jelölnek. Részben az 1989-es egyeztetésen részt vevő Fidesz kérésére került be az alkotmányba az az előírás - amit a párt most meg akar szüntetni -, hogy a jelölőbizottságba minden parlamenti párt küldhet egy-egy képviselőt.
Erdei Árpád, az Ab korábbi helyettes elnöke az [origo]-nak azt mondta, a régi rendszer nem volt tökéletes, a pártok vitái miatt "úgy elnyúlt a jelölés, mint a rétestészta". A törvény szerint tizenegy tagú Ab gyakran nyolc-kilenc taggal működött, "az alkotmánybírák betegen is bejártak, hogy ledolgozzák az ügyhátralékot" - mondta.
Gyermekbetegség
A múlt héten megszavazott alkotmánymódosítás beterjesztője, Mátrai Márta fideszes képviselő azzal indokolta a javaslatát, hogy a korábbi jelölési rendszer nem biztosította az Ab folyamatos működését. Erre valóban több példa akadt a rendszerváltás óta, a jelölési rendszer már az elején csődöt mondott: a parlament hét éven keresztül képtelen volt feltölteni a teljes létszámot. 1996-ban a pártok hónapokig vitatkoztak a jelöltekről, de képtelenek voltak megegyezni. Végül a kétharmados többséggel rendelkező MSZP-SZDSZ megszavazta a saját jelöltjét, de még hónapokig megvétózta az ellenzékét. Sólyom László, az Ab akkori elnöke a Magyar Narancsnak adott, 1996-os novemberi interjújában - arra panaszkodva, hogy "teljesen átpolitizálódott a jelölés" - élesen bírálta a szerinte csődöt mondott rendszert.
A parlamenti pártok is felismerték, hogy a jelölési szabályok megnehezítik az Ab feltöltését, de konszenzus híján mostanáig nem változtattak a rendszeren. Két évvel ezelőtt ismét összevesztek a jelölésen. 2008-ban járt le Bihari Mihály - akit most a Fidesz szeretne újrajelölni -, és Kukorelli István - akit LMP küldene vissza az Ab-be - alkotmánybíró mandátuma, de az utódjukról az MSZP és a Fidesz azóta sem tudott megegyezni.
Átmeneti megoldás
Erdei Árpád szerint lehet, hogy a Fidesz által kidolgozott új rendszerben olajozottabban megy majd az alkotmánybírák megválasztása, de csak addig, amíg meg nem változnak a parlamenti erőviszonyok. Ha a Fidesz-KDNP elveszíti a kétharmados többségét, a jelölőbizottságban ismét patthelyzet alakulhat ki, és "ugyanaz folytatódna, ami eddig volt". Erdei szerint a régi rendszer sokszor lehetetlen helyzetbe hozta az Ab-t, de legalább biztosított némi kiegyensúlyozottságot, és konszenzusra kényszeríttette a frakciókat.
Sokkal keményebben bírálta az új jelölési rendszert Kilényi Géza, aki a rendszerváltás után nyolc évig volt az Ab tagja. Kilényi az [origo]-nak azt mondta: "ha ezen az úton haladunk, amit most kijelöltek, akkor rövid időn belül csupa pártkatona fog ülni az Alkotmánybíróságon, ennél már az is jobb, ha beszűntetik az alkotmánybíráskodást".
A korábbi alkotmánybíró szerint még az sem lenne elegendő, ha a jelölésbe bevonnák a köztársasági elnököt, ugyanis az államfőt is a parlamenti frakciók választják. Kilényi szerint van olyan megoldás, amivel növelni lehetne az Ab függetlenségét. Ilyen az olasz rendszer, ahol a tizenöt fős testületből ötöt a szakmai szervezetek ajánlása alapján az államfő, ötöt a bíróság legfelsőbb szervei jelölnek, és csak ötöt a parlament, így az alkotmánybírák kétharmada Olaszországban pártsemleges szakember.
Vélemények a ruhatárban
Az 1990 és 1999 között alkotmánybíróként dolgozó Vörös Imre szerint attól, mert a jelölőbizottságban a pártok képviselői ülnek, még nem biztos, hogy az általuk jelölt alkotmánybírák a pártok érdekeit szolgálják majd ki. Eddig is így volt ez, a bírák mégis képesek voltak megőrizni függetlenségüket - ahogy Vörös fogalmazott: "a ruhatárban hagyták a politikai nézeteiket".
Vörös Imre szerint az is érthető, hogy a politika megpróbálja "beszívni" az Ab-t. Azzal, hogy az AB törvényeket semmisíthetnek meg, befolyásolja a kormány politikáját, ezért minden kormányzópárt abban érdekelt, hogy ezeket a hatásokat kivédje - állította Vörös.
Vörös szerint az új jelölési rendszer épp a kétharmados Fidesz-támogatással megválasztott alkotmánybírákkal szúrhat ki: "még ha kiváló szakemberek is kerülnek a testületben, akkor is rájuk vetül majd a jelölés árnyéka". Vörös szerint az új jelölési szabályok hosszútávon az Ab tekintélyét is kikezdhetik.
Origo 2010. 06. 26., 9:15
Saját jelöltjeivel szúrhat ki a Fidesz, ha az államfő fenntartásai ellenére módosítja az alkotmánybírák jelölésének módját. Az elmúlt 20 évben működő rendszer valóban működésképtelen, mert a pártok nem képesek szót érteni egymással, a Fidesz javaslata viszont csak addig jobb ennél, amíg valakinek megvan a kétharmados többsége - mondták az [origo] által megkérdezett egykori alkotmánybírák. A Fidesz ráadásul egy olyan szabályt kárhoztat a hibákért, amelyet többek között ő követelt 1989-ben.
Nem oldja meg az Alkotmánybíróság (Ab) függetlenségét megnehezítő legsúlyosabb problémákat az alkotmánybírók megválasztásának új szabályait lefektető fideszes javaslat az Ab több korábbi tagja szerint. A testület [origo] által megkérdezett egykori tagjai szerint az új szabályok sem küszöbölik ki a rosszul működő, a politikai kiegyensúlyozottságot szem előtt tartó korábbi jelölési eljárás hibáit.
Az országgyűlés múlt héten hétfőn változtatta meg az Alkotmánybíróságról szóló törvényt és az alkotmány egyes részeit a képviselők kétharmados támogatásával. A Fidesz javaslata szerint a jövőben a nyolctagú jelölőbizottságba a pártok parlamenti mandátumaiknak megfelelő arányban küldhetnek majd tagokat. Így a jelölőbizottságban is kétharmados többséggel rendelkező Fidesz-KDNP-nek nem kell egyeztetnie a többi párttal, ha úgy dönt, saját jelöltjeivel tölti fel az Ab-t.
Többek között ezt kifogásolta a köztársasági elnök, amikor hétfőn megfontolásra visszaküldte a parlamentnek a törvénymódosítást. Sólyom László szerint az új szabályok lehetetlenné teszi, hogy minden frakció arányos képviseletet kapjon a jelölőbizottságban. A jogszabályról a parlament már hétfői ülésén újra szavazhat.
Mint a rétestészta
Az alkotmány korábban úgy rendelkezett, hogy az Alkotmánybíróság tizenegy tagját az országgyűlés választja, a tagokra pedig az országgyűlési pártok képviselőcsoportjainak egy-egy tagjából álló jelölőbizottság tesz javaslatot.
Ez a jelölési rendszer még a rendszerváltó pártok és az állampárt jogutódja, az MSZP közötti megegyezés eredménye. A döntés értelmében a mindenkori kormánypárt és az ellenzék fele-fele arányban jelölhet alkotmánybírókat, és ha csak egy hely üresedik meg a testületben, akkor felváltva jelölnek. Részben az 1989-es egyeztetésen részt vevő Fidesz kérésére került be az alkotmányba az az előírás - amit a párt most meg akar szüntetni -, hogy a jelölőbizottságba minden parlamenti párt küldhet egy-egy képviselőt.
Erdei Árpád, az Ab korábbi helyettes elnöke az [origo]-nak azt mondta, a régi rendszer nem volt tökéletes, a pártok vitái miatt "úgy elnyúlt a jelölés, mint a rétestészta". A törvény szerint tizenegy tagú Ab gyakran nyolc-kilenc taggal működött, "az alkotmánybírák betegen is bejártak, hogy ledolgozzák az ügyhátralékot" - mondta.
Gyermekbetegség
A múlt héten megszavazott alkotmánymódosítás beterjesztője, Mátrai Márta fideszes képviselő azzal indokolta a javaslatát, hogy a korábbi jelölési rendszer nem biztosította az Ab folyamatos működését. Erre valóban több példa akadt a rendszerváltás óta, a jelölési rendszer már az elején csődöt mondott: a parlament hét éven keresztül képtelen volt feltölteni a teljes létszámot. 1996-ban a pártok hónapokig vitatkoztak a jelöltekről, de képtelenek voltak megegyezni. Végül a kétharmados többséggel rendelkező MSZP-SZDSZ megszavazta a saját jelöltjét, de még hónapokig megvétózta az ellenzékét. Sólyom László, az Ab akkori elnöke a Magyar Narancsnak adott, 1996-os novemberi interjújában - arra panaszkodva, hogy "teljesen átpolitizálódott a jelölés" - élesen bírálta a szerinte csődöt mondott rendszert.
A parlamenti pártok is felismerték, hogy a jelölési szabályok megnehezítik az Ab feltöltését, de konszenzus híján mostanáig nem változtattak a rendszeren. Két évvel ezelőtt ismét összevesztek a jelölésen. 2008-ban járt le Bihari Mihály - akit most a Fidesz szeretne újrajelölni -, és Kukorelli István - akit LMP küldene vissza az Ab-be - alkotmánybíró mandátuma, de az utódjukról az MSZP és a Fidesz azóta sem tudott megegyezni.
Átmeneti megoldás
Erdei Árpád szerint lehet, hogy a Fidesz által kidolgozott új rendszerben olajozottabban megy majd az alkotmánybírák megválasztása, de csak addig, amíg meg nem változnak a parlamenti erőviszonyok. Ha a Fidesz-KDNP elveszíti a kétharmados többségét, a jelölőbizottságban ismét patthelyzet alakulhat ki, és "ugyanaz folytatódna, ami eddig volt". Erdei szerint a régi rendszer sokszor lehetetlen helyzetbe hozta az Ab-t, de legalább biztosított némi kiegyensúlyozottságot, és konszenzusra kényszeríttette a frakciókat.
Sokkal keményebben bírálta az új jelölési rendszert Kilényi Géza, aki a rendszerváltás után nyolc évig volt az Ab tagja. Kilényi az [origo]-nak azt mondta: "ha ezen az úton haladunk, amit most kijelöltek, akkor rövid időn belül csupa pártkatona fog ülni az Alkotmánybíróságon, ennél már az is jobb, ha beszűntetik az alkotmánybíráskodást".
A korábbi alkotmánybíró szerint még az sem lenne elegendő, ha a jelölésbe bevonnák a köztársasági elnököt, ugyanis az államfőt is a parlamenti frakciók választják. Kilényi szerint van olyan megoldás, amivel növelni lehetne az Ab függetlenségét. Ilyen az olasz rendszer, ahol a tizenöt fős testületből ötöt a szakmai szervezetek ajánlása alapján az államfő, ötöt a bíróság legfelsőbb szervei jelölnek, és csak ötöt a parlament, így az alkotmánybírák kétharmada Olaszországban pártsemleges szakember.
Vélemények a ruhatárban
Az 1990 és 1999 között alkotmánybíróként dolgozó Vörös Imre szerint attól, mert a jelölőbizottságban a pártok képviselői ülnek, még nem biztos, hogy az általuk jelölt alkotmánybírák a pártok érdekeit szolgálják majd ki. Eddig is így volt ez, a bírák mégis képesek voltak megőrizni függetlenségüket - ahogy Vörös fogalmazott: "a ruhatárban hagyták a politikai nézeteiket".
Vörös Imre szerint az is érthető, hogy a politika megpróbálja "beszívni" az Ab-t. Azzal, hogy az AB törvényeket semmisíthetnek meg, befolyásolja a kormány politikáját, ezért minden kormányzópárt abban érdekelt, hogy ezeket a hatásokat kivédje - állította Vörös.
Vörös szerint az új jelölési rendszer épp a kétharmados Fidesz-támogatással megválasztott alkotmánybírákkal szúrhat ki: "még ha kiváló szakemberek is kerülnek a testületben, akkor is rájuk vetül majd a jelölés árnyéka". Vörös szerint az új jelölési szabályok hosszútávon az Ab tekintélyét is kikezdhetik.
Origo 2010. 06. 26., 9:15
2010. június 19., szombat
Az új kormány emberei
Kinevezésdömping zajlik az állami szférában. Az új párizsi nagykövet például Trócsányi László alkotmánybíró lehet, így a közeljövőben kettő helyett három bíróról kell dönteni. Emellett időközi parlamenti választás lesz Szarvason, mert az Állami Számvevőszék élére fideszes képviselőt állítanak - s másfél hónap után új elnöke lehet az Országháznak is.
Lehetséges-e, hogy egy pártnak több mint kétharmados parlamenti többsége van, mégsem tudja alkotmánybírává választani jelöltjeit? Igen, a mostani kormánypártok ezt a helyzetet örökölték.
Az öt parlamenti párt mindegyike delegálhatott egy tagot a jelölőbizottságba, így a Fidesznek és a KDNP-nek két voksa volt - tehát a három ellenzéki párt leszavazhatta a kormányerőket. Két éve húzódik például Bihari Mihálynak, az Alkotmánybíróság korábbi elnökének újrajelölése, és a Fidesznek a kétharmados többség birtokában sem lenne elég ereje ahhoz, hogy bíróvá válassza.
ALKOTMÁNYBÍRÓ
Az MSZP korábban arra hivatkozva nem támogatta Bihari újrajelölését, hogy a testület az ő elnöksége idején adott zöld lámpát a vizitdíjról, a kórházi ágydíjról és a tandíjról szóló népszavazási kérdéseknek. Márpedig a referendum jelképes esemény; a szocialisták ettől számítják pártjuk lejtmenetét.
Az 1999-ben az MSZP által jelölt Bihari így lett 2008-ra a Fidesz jelöltje, s mivel az ügyben egyik fél sem engedett, két éve 11 tag helyett kilenc bírával működik az Alkotmánybíróság. Az indulatokat jelzi, hogy noha addig mind a 29 leköszönő bíró megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrendet, Bihari és a vele együtt távozó Kukorelli István nevét a szocialisták kétszer is kihúzták a kitüntetési listáról.
Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke kedden hivatalosan is bejelentette, hogy Bihari Mihály a párt egyik jelöltje, s miután hétfőn módosították az alkotmányt, az új szabály hatálybalépése után a pártok parlamenti arányát leképezve állna fel az alkotmánybírák jelöléséről döntő bizottság, vagyis a Fidesz többségbe kerülne. Így véget érhet az a lehetetlen állapot, hogy évek óta hiányosan működik a testület. Csakhogy ezzel az ellenzék minden befolyását elveszíti az alkotmánybíró-választásra, és pusztán a Fidesz önmérsékletén múlik, hogy a többi helyre ne pártkatonákat küldjön a testületbe.
Az eddigi bíróválasztási szabály már a Horn-kormány idején is érvényben volt, s akkor hiába volt a kormánypártoknak 70 százalék feletti többségük, nem tudtak önállóan jelöltet állítani, mégsem változtattak rajta. Ám mielőtt meghatódnánk az önkorlátozáson, felidézzük, hogy az MSZP-SZDSZ milyen eszközökkel vitte keresztül 1996-ban az akaratát.
A jelölőbizottságban a pártok eljutottak a kompromisszumig, az ellenzék támogatta a szocialisták jelöltjét, cserébe a kormánypártok megígérték, hogy a parlamentben megszavazzák az ő emberüket is. Az Országgyűlés Holló Andrást, a baloldal jelöltjét meg is választotta, ám amikor az ellenzék aspiránsára, Bruhács Jánosra került a sor, a kormánypártok képviselői nem nyomták meg az igen gombot, ezért az ellenzéknek mégsem lett alkotmánybírája.
PÁRIZSI KÖVET
Most nem két bírát, hanem hármat kell jelölni, mert a Heti Válasz értesülése szerint Trócsányi László jelenlegi alkotmánybíró lehet a következő párizsi nagykövet. Trócsányi 2000 és 2004 között már volt diplomata francia nyelvterületen, Belgiumban, illetve Luxemburgban.
Az új kormány arra törekszik, hogy munkaügyi perek nélkül "foglalja el" a külképviseleteket - vagyis négyéves megbízatásuk lejárta után hívja vissza követeit. Párizs mellett Londonban, Berlinben, Bécsben, Kijevben és Lisszabonban is lejárt már a nagykövetek megbízatási ideje, így itt is személycserék várhatók.
ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK ELNÖK
Még idén időközi parlamenti választás lesz Szarvason, mivel az ottani egyéni képviselőt, Domokos Lászlót, a Békés megyei közgyűlés fideszes elnökét jelölik az Állami Számvevőszék élére. A pozíció tavaly december óta betöltetlen, és alelnöke sincs a szervezetnek.
A Fidesz lépése példa nélküli, mert pártpolitikust még sosem jelöltek főszámvevőnek. Igaz, ennek nincs törvényi akadálya, mivel Domokos László sem kormánytag, sem párt országos vezetője nem volt - közgazdászként pedig az előző ciklusban a számvevőszéki bizottság alelnökeként dolgozott.
Bár Domokos politikai elkötelezettsége egyértelmű, nem most először kerül szóba pártember jelölése az Állami Számvevőszékhez. Korábban a szocialisták Göndör István frakcióvezető-helyettest javasolták az ÁSZ elnökhelyettesé nek. A kétharmados döntéshez akkor a Fidesz támogatására is szükség lett volna, ám a párt nem állt be Göndör mögé, a szocialisták viszont ehhez kötötték volna Kovács Árpád, a pozíciót 12 évig betöltő elnök újraválasztását.
A helyettesi pozíció is üres: erre a helyre volt szocialistát jelölnének a kormányerők Warvasovszky Tihamér, Székesfehérvár polgármestere személyében. Warvasovszky idén kilépett az MSZP-ből, és bejelentette, hogy az önkormányzati választásokon függetlenként indul. Ezt persze az ÁSZ elnökhelyetteseként már nem teheti meg, így Cser-Palkovics András, a Fidesz székesfehérvári jelöltje megszabadul fő vetélytársától. A három ciklus óta veretlen Warvasovszky nélkül pedig a királyok városa a Fidesz ölébe hullhat.
KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK
Izzik a levegő a köztársasági elnöki tisztség körül is. Noha már közel ötezren csatlakoztak a Sólyom László újraválasztását kérő kezdeményezéshez, a Fideszből senki sem cáfolta azokat a híreket, melyek szerint nem a jelenlegi államfőt, hanem vélhetően Schmitt Pált, az Országgyűlés elnökét jelölnék államfőnek.
Ennek csak látszólag mond ellent, hogy Kósa Lajos kedden hat lehetséges jelöltről beszélt. (A váltásnak már csak azért is jelentősége van, mert a Kovács Tamás legfőbb ügyész utódjáról szóló indítványt - melyet a parlamenthez 2010 végéig kell benyújtani - már nem a személyi ügyekben pártokkal nem konzultáló, önálló Sólyom terjeszthetné elő.)
Hétfőn egyébként Sólyom átlépte a Rubicont, amennyiben először küldött vissza megfontolásra a parlamentnek egy Fidesz által beterjesztett törvényjavaslatot. A kormánytisztviselőkről szóló indítványt az államfő azért nem jegyezte ellen, mert az abban szereplő indoklás nélküli elbocsátás ellentétes az európai uniós joggal. Idén ez a harmadik Sólyom-vétó - tavaly 11 alkalommal küldött vissza törvényt az elnök -, vagyis nem rendkívüli az eset, ám az államfőválasztáshoz közeledve új megvilágítást nyer.
A jogszabályt Navracsics Tibor terjesztette be azzal az egyébként aligha vitatható céllal, hogy a kormányváltást olcsóbban lehessen levezényelni. (Ide kapcsolódik Orbán Viktor bejelentése is, hogy a 60 napon túli végkielégítések mellett az egyéb béren kívüli juttatásokat, vagyis például a titoktartási pénzt és a felmondás után ki nem vett szabadságok megváltását 98 százalékos adóval terhelik.)
HÁZELNÖK
Többeknek feltűnt, hogy Kövér László a választási győzelem után nem kapott pozíciót (nemhogy tárcát, de még bizottsági alelnöki címet sem). Ha Schmitt Pált neveznék meg június 25-én államfőjelöltként, a házelnöki feladatokat a jövőben Kövér láthatná el.
ORSZÁGOS RENDŐRFŐKAPITÁNY
Sorban jelentik be lemondásukat a nemzeti hatóságok vezetői (kedden a hírközlési és a közlekedési élén történt váltás), és a hadsereg után parancsnokcsere várható a rendőrségnél is. Bencze József országos rendőrfőkapitányt Hatala József követheti a székében, aki Pintér Sándor belügyminisztersége idején már betöltötte az ORFK közbiztonsági főigazgatói posztját, és onnan csak 2006-ban váltották le.
HetiVálasz
Lehetséges-e, hogy egy pártnak több mint kétharmados parlamenti többsége van, mégsem tudja alkotmánybírává választani jelöltjeit? Igen, a mostani kormánypártok ezt a helyzetet örökölték.
Az öt parlamenti párt mindegyike delegálhatott egy tagot a jelölőbizottságba, így a Fidesznek és a KDNP-nek két voksa volt - tehát a három ellenzéki párt leszavazhatta a kormányerőket. Két éve húzódik például Bihari Mihálynak, az Alkotmánybíróság korábbi elnökének újrajelölése, és a Fidesznek a kétharmados többség birtokában sem lenne elég ereje ahhoz, hogy bíróvá válassza.
ALKOTMÁNYBÍRÓ
Az MSZP korábban arra hivatkozva nem támogatta Bihari újrajelölését, hogy a testület az ő elnöksége idején adott zöld lámpát a vizitdíjról, a kórházi ágydíjról és a tandíjról szóló népszavazási kérdéseknek. Márpedig a referendum jelképes esemény; a szocialisták ettől számítják pártjuk lejtmenetét.
Az 1999-ben az MSZP által jelölt Bihari így lett 2008-ra a Fidesz jelöltje, s mivel az ügyben egyik fél sem engedett, két éve 11 tag helyett kilenc bírával működik az Alkotmánybíróság. Az indulatokat jelzi, hogy noha addig mind a 29 leköszönő bíró megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrendet, Bihari és a vele együtt távozó Kukorelli István nevét a szocialisták kétszer is kihúzták a kitüntetési listáról.
Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke kedden hivatalosan is bejelentette, hogy Bihari Mihály a párt egyik jelöltje, s miután hétfőn módosították az alkotmányt, az új szabály hatálybalépése után a pártok parlamenti arányát leképezve állna fel az alkotmánybírák jelöléséről döntő bizottság, vagyis a Fidesz többségbe kerülne. Így véget érhet az a lehetetlen állapot, hogy évek óta hiányosan működik a testület. Csakhogy ezzel az ellenzék minden befolyását elveszíti az alkotmánybíró-választásra, és pusztán a Fidesz önmérsékletén múlik, hogy a többi helyre ne pártkatonákat küldjön a testületbe.
Az eddigi bíróválasztási szabály már a Horn-kormány idején is érvényben volt, s akkor hiába volt a kormánypártoknak 70 százalék feletti többségük, nem tudtak önállóan jelöltet állítani, mégsem változtattak rajta. Ám mielőtt meghatódnánk az önkorlátozáson, felidézzük, hogy az MSZP-SZDSZ milyen eszközökkel vitte keresztül 1996-ban az akaratát.
A jelölőbizottságban a pártok eljutottak a kompromisszumig, az ellenzék támogatta a szocialisták jelöltjét, cserébe a kormánypártok megígérték, hogy a parlamentben megszavazzák az ő emberüket is. Az Országgyűlés Holló Andrást, a baloldal jelöltjét meg is választotta, ám amikor az ellenzék aspiránsára, Bruhács Jánosra került a sor, a kormánypártok képviselői nem nyomták meg az igen gombot, ezért az ellenzéknek mégsem lett alkotmánybírája.
PÁRIZSI KÖVET
Most nem két bírát, hanem hármat kell jelölni, mert a Heti Válasz értesülése szerint Trócsányi László jelenlegi alkotmánybíró lehet a következő párizsi nagykövet. Trócsányi 2000 és 2004 között már volt diplomata francia nyelvterületen, Belgiumban, illetve Luxemburgban.
Az új kormány arra törekszik, hogy munkaügyi perek nélkül "foglalja el" a külképviseleteket - vagyis négyéves megbízatásuk lejárta után hívja vissza követeit. Párizs mellett Londonban, Berlinben, Bécsben, Kijevben és Lisszabonban is lejárt már a nagykövetek megbízatási ideje, így itt is személycserék várhatók.
ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK ELNÖK
Még idén időközi parlamenti választás lesz Szarvason, mivel az ottani egyéni képviselőt, Domokos Lászlót, a Békés megyei közgyűlés fideszes elnökét jelölik az Állami Számvevőszék élére. A pozíció tavaly december óta betöltetlen, és alelnöke sincs a szervezetnek.
A Fidesz lépése példa nélküli, mert pártpolitikust még sosem jelöltek főszámvevőnek. Igaz, ennek nincs törvényi akadálya, mivel Domokos László sem kormánytag, sem párt országos vezetője nem volt - közgazdászként pedig az előző ciklusban a számvevőszéki bizottság alelnökeként dolgozott.
Bár Domokos politikai elkötelezettsége egyértelmű, nem most először kerül szóba pártember jelölése az Állami Számvevőszékhez. Korábban a szocialisták Göndör István frakcióvezető-helyettest javasolták az ÁSZ elnökhelyettesé nek. A kétharmados döntéshez akkor a Fidesz támogatására is szükség lett volna, ám a párt nem állt be Göndör mögé, a szocialisták viszont ehhez kötötték volna Kovács Árpád, a pozíciót 12 évig betöltő elnök újraválasztását.
A helyettesi pozíció is üres: erre a helyre volt szocialistát jelölnének a kormányerők Warvasovszky Tihamér, Székesfehérvár polgármestere személyében. Warvasovszky idén kilépett az MSZP-ből, és bejelentette, hogy az önkormányzati választásokon függetlenként indul. Ezt persze az ÁSZ elnökhelyetteseként már nem teheti meg, így Cser-Palkovics András, a Fidesz székesfehérvári jelöltje megszabadul fő vetélytársától. A három ciklus óta veretlen Warvasovszky nélkül pedig a királyok városa a Fidesz ölébe hullhat.
KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK
Izzik a levegő a köztársasági elnöki tisztség körül is. Noha már közel ötezren csatlakoztak a Sólyom László újraválasztását kérő kezdeményezéshez, a Fideszből senki sem cáfolta azokat a híreket, melyek szerint nem a jelenlegi államfőt, hanem vélhetően Schmitt Pált, az Országgyűlés elnökét jelölnék államfőnek.
Ennek csak látszólag mond ellent, hogy Kósa Lajos kedden hat lehetséges jelöltről beszélt. (A váltásnak már csak azért is jelentősége van, mert a Kovács Tamás legfőbb ügyész utódjáról szóló indítványt - melyet a parlamenthez 2010 végéig kell benyújtani - már nem a személyi ügyekben pártokkal nem konzultáló, önálló Sólyom terjeszthetné elő.)
Hétfőn egyébként Sólyom átlépte a Rubicont, amennyiben először küldött vissza megfontolásra a parlamentnek egy Fidesz által beterjesztett törvényjavaslatot. A kormánytisztviselőkről szóló indítványt az államfő azért nem jegyezte ellen, mert az abban szereplő indoklás nélküli elbocsátás ellentétes az európai uniós joggal. Idén ez a harmadik Sólyom-vétó - tavaly 11 alkalommal küldött vissza törvényt az elnök -, vagyis nem rendkívüli az eset, ám az államfőválasztáshoz közeledve új megvilágítást nyer.
A jogszabályt Navracsics Tibor terjesztette be azzal az egyébként aligha vitatható céllal, hogy a kormányváltást olcsóbban lehessen levezényelni. (Ide kapcsolódik Orbán Viktor bejelentése is, hogy a 60 napon túli végkielégítések mellett az egyéb béren kívüli juttatásokat, vagyis például a titoktartási pénzt és a felmondás után ki nem vett szabadságok megváltását 98 százalékos adóval terhelik.)
HÁZELNÖK
Többeknek feltűnt, hogy Kövér László a választási győzelem után nem kapott pozíciót (nemhogy tárcát, de még bizottsági alelnöki címet sem). Ha Schmitt Pált neveznék meg június 25-én államfőjelöltként, a házelnöki feladatokat a jövőben Kövér láthatná el.
ORSZÁGOS RENDŐRFŐKAPITÁNY
Sorban jelentik be lemondásukat a nemzeti hatóságok vezetői (kedden a hírközlési és a közlekedési élén történt váltás), és a hadsereg után parancsnokcsere várható a rendőrségnél is. Bencze József országos rendőrfőkapitányt Hatala József követheti a székében, aki Pintér Sándor belügyminisztersége idején már betöltötte az ORFK közbiztonsági főigazgatói posztját, és onnan csak 2006-ban váltották le.
HetiVálasz
2010. június 11., péntek
Módosul az alkotmánybíró jelölés
Statáriális jogalkotással vádolják a Fideszt - Szinte minden civil jogvédő szervezet tiltakozik az Alkotmánybíróság (Ab) tagjainak jelölésére vonatkozó fideszes javaslat ellen, amely szerint kizárólag a többségtől függene az új tagok kiválasztása. Van, aki statáriális jogalkotást emleget.
Hétfőn hozta nyilvánosságra a Fidesz, hogy nyolctagú, az Alkotmánybíróság (Ab) tagjaira javaslatot tevő parlamenti jelölőbizottság létrehozását kezdeményezik. Az alkotmány úgy rendelkezik, hogy az Ab tizenegy tagját az Országgyűlés választja, a tagokra pedig az országgyűlési pártok képviselőcsoportjainak egy-egy tagjából álló jelölőbizottság tesz javaslatot. Az Ab tagjainak megválasztásához a képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
A Lázár János és Mátrai Márta által jegyzett előterjesztés indokolása szerint az Ab jelenleg csupán kilenc tagból áll, s ez veszélyeztetheti a testület teljes ülésének határozatképességét. (Ahhoz legalább nyolc tag, köztük az elnök vagy a helyettes elnök jelenléte szükséges.) Az előterjesztők szerint az elmúlt húsz év tapasztalatai azt mutatják, hogy a hatályos jelölési szabályok nem biztosítják a testület folyamatos és zavartalan működését, ezért szükséges a felülvizsgálatuk.
A „gordiuszi csomót” a Fidesz úgy oldaná meg, hogy egy „a választópolgárok akaratából létrejött parlamenti arányokhoz igazodó” testület tenne javaslatot az Ab tagjaira, így biztosítva „a politikai egyeztetések lefolytatásának megfelelő kereteit".
E passszus verte ki a biztosítékot nem csak az ellenzéki pártoknál, hanem a jogvédő szervezeteknél is. Csütörtökön sorra láttak napvilágot a civilek tiltakozó közleményei, amelyek szerint a javaslat az Alkotmánybíróság függetlenségét ássa alá, mert azt teszi lehetővé, hogy a kormánytöbbség politikai konszenzus nélkül, egyedül döntsön a kormány hatalmának korlátjául szolgáló Alkotmánybírósági tagokról.
„Az Alkotmánybíróság az alkotmányvédelem és a jogvédelmi rendszer legfontosabb szereplője. A testület gyakorol kontrollt az Országgyűlés felett, így kiemelkedően fontos, hogy tagjait széles körű konszenzus eredményeképpen válasszák meg” – írja a Magyar Helsinki Bizottság. A Nyilvánosság Klub egyenesen úgy fogalmaz, hogy „a nyilvánosság követelményének teljes figyelmen kívül hagyásával történő statáriális jogalkotás folyik”.
Az Eötvös Károly Intézet közleményében arra figyelmeztet, hogy a kormánytöbbség azon túl, hogy szabadon, érdemi szakmai és politikai egyeztetés nélkül is módosítani tudja az alkotmány szövegét, az alkotmánymódosítással azt a jogot is magának követeli, hogy az alkotmány értelmezésére és kikényszerítésére hivatott Alkotmánybíróságot is uralhassa. A Társaság A Szabadságjogokért (TASZ) szerint az Alkotmánybíróság függetlensége az egyik legfontosabb garanciája a jogállamnak és az alkotmányos alapjogok védelmének. A TASZ álláspontja szerint az a politikai erő, amely a hatalmi egyensúlyokat felborítja, önmagának állít csapdát.
A K-Monitor Független Korrupciófigyelő Iroda és a Transparency International Magyarország arra kéri az országgyűlési képviselőket, fontolják meg: a korrupció elleni küzdelem alapvető feltétele egy olyan jogrend, amely kizárja a hatalmi ágak közti egyensúly megbontását és biztosítja a mindenkori hatalom demokratikus kontrollját.
A Jobbik szerint a kabinet javaslata az alkotmányozásról a kormányoldal cezaromániájáról tesz tanúbizonyságot. A javaslatot sürgős eljárással tárgyalja az Országgyűlés, várhatóan már a jövő héten elfogadják azt.
FN.hu
Hétfőn hozta nyilvánosságra a Fidesz, hogy nyolctagú, az Alkotmánybíróság (Ab) tagjaira javaslatot tevő parlamenti jelölőbizottság létrehozását kezdeményezik. Az alkotmány úgy rendelkezik, hogy az Ab tizenegy tagját az Országgyűlés választja, a tagokra pedig az országgyűlési pártok képviselőcsoportjainak egy-egy tagjából álló jelölőbizottság tesz javaslatot. Az Ab tagjainak megválasztásához a képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
A Lázár János és Mátrai Márta által jegyzett előterjesztés indokolása szerint az Ab jelenleg csupán kilenc tagból áll, s ez veszélyeztetheti a testület teljes ülésének határozatképességét. (Ahhoz legalább nyolc tag, köztük az elnök vagy a helyettes elnök jelenléte szükséges.) Az előterjesztők szerint az elmúlt húsz év tapasztalatai azt mutatják, hogy a hatályos jelölési szabályok nem biztosítják a testület folyamatos és zavartalan működését, ezért szükséges a felülvizsgálatuk.
A „gordiuszi csomót” a Fidesz úgy oldaná meg, hogy egy „a választópolgárok akaratából létrejött parlamenti arányokhoz igazodó” testület tenne javaslatot az Ab tagjaira, így biztosítva „a politikai egyeztetések lefolytatásának megfelelő kereteit".
E passszus verte ki a biztosítékot nem csak az ellenzéki pártoknál, hanem a jogvédő szervezeteknél is. Csütörtökön sorra láttak napvilágot a civilek tiltakozó közleményei, amelyek szerint a javaslat az Alkotmánybíróság függetlenségét ássa alá, mert azt teszi lehetővé, hogy a kormánytöbbség politikai konszenzus nélkül, egyedül döntsön a kormány hatalmának korlátjául szolgáló Alkotmánybírósági tagokról.
„Az Alkotmánybíróság az alkotmányvédelem és a jogvédelmi rendszer legfontosabb szereplője. A testület gyakorol kontrollt az Országgyűlés felett, így kiemelkedően fontos, hogy tagjait széles körű konszenzus eredményeképpen válasszák meg” – írja a Magyar Helsinki Bizottság. A Nyilvánosság Klub egyenesen úgy fogalmaz, hogy „a nyilvánosság követelményének teljes figyelmen kívül hagyásával történő statáriális jogalkotás folyik”.
Az Eötvös Károly Intézet közleményében arra figyelmeztet, hogy a kormánytöbbség azon túl, hogy szabadon, érdemi szakmai és politikai egyeztetés nélkül is módosítani tudja az alkotmány szövegét, az alkotmánymódosítással azt a jogot is magának követeli, hogy az alkotmány értelmezésére és kikényszerítésére hivatott Alkotmánybíróságot is uralhassa. A Társaság A Szabadságjogokért (TASZ) szerint az Alkotmánybíróság függetlensége az egyik legfontosabb garanciája a jogállamnak és az alkotmányos alapjogok védelmének. A TASZ álláspontja szerint az a politikai erő, amely a hatalmi egyensúlyokat felborítja, önmagának állít csapdát.
A K-Monitor Független Korrupciófigyelő Iroda és a Transparency International Magyarország arra kéri az országgyűlési képviselőket, fontolják meg: a korrupció elleni küzdelem alapvető feltétele egy olyan jogrend, amely kizárja a hatalmi ágak közti egyensúly megbontását és biztosítja a mindenkori hatalom demokratikus kontrollját.
A Jobbik szerint a kabinet javaslata az alkotmányozásról a kormányoldal cezaromániájáról tesz tanúbizonyságot. A javaslatot sürgős eljárással tárgyalja az Országgyűlés, várhatóan már a jövő héten elfogadják azt.
FN.hu
2010. június 7., hétfő
Sólyom László a Velence Bizottság 20. évfordulóján
...Az elmúlt húsz évben a Velencei Bizottság tevékenysége alapvetően átalakult. Két évtized alatt a kelet-európai rendszerváltozások lezajlottak, valódi rendszerváltó problémák a térségben elvétve merülnek fel. Tipikusan ilyen problémák voltak a privatizáció, az átmeneti korszak igazságszolgáltatása, vagyis a visszamenőleges hatályú jogalkotás kérdése, az alapjogok garantálása, különösen a választójog szabályozása, továbbá az államszervezeti kérdések közül az igazságszolgáltatás függetlensége. Külön csoportot képeztek a Velencei Bizottság tevékenységében a Jugoszlávia felbomlását kísérő háborúk utáni rendezés államszervezeti, a demokráciát érintő, és alapjogi kérdései, mindenek előtt Bosznia és Hercegovina berendezkedése.
A Bizottság azonban nemhogy visszaszorult volna, létszáma és hatóköre folyamatosan növekedett, tagjainak száma ma 57, és a tagokhoz egy társult tag, 7 megfigyelő és három sajátos státuszú partner csatlakozik. Ezzel párhuzamosan a Velencei Bizottság tevékenysége nem csak a fiatalabb demokráciákra irányul, hanem Európa nyugati felére is. Emlékezetesek azok az ügyek, ahol régi, bejáratott demokráciák alapvető alkotmányos kérdései voltak napirenden. Elég itt a liechtensteini hercegi ház által javasolt alkotmánymódosításról szóló véleményre, vagy az olasz Gasparri és Frattini törvények véleményszabadsággal és a média szabadságával való összeegyeztethetőségéről szóló véleményre utalni. De készült már vélemény a finn alkotmány értékelésével, a luxemburgi alkotmányos reformmal, az Egyesült Királyság és Svájc egyik kantonja választójogával vagy a belgiumi média szabadságával kapcsolatban is. A demokratikus átmenet segítése helyett tehát ma már a Velencei Bizottság feladata az európai alkotmányosság közös hagyományának ápolása és fejlesztése. ...
A Bizottság azonban nemhogy visszaszorult volna, létszáma és hatóköre folyamatosan növekedett, tagjainak száma ma 57, és a tagokhoz egy társult tag, 7 megfigyelő és három sajátos státuszú partner csatlakozik. Ezzel párhuzamosan a Velencei Bizottság tevékenysége nem csak a fiatalabb demokráciákra irányul, hanem Európa nyugati felére is. Emlékezetesek azok az ügyek, ahol régi, bejáratott demokráciák alapvető alkotmányos kérdései voltak napirenden. Elég itt a liechtensteini hercegi ház által javasolt alkotmánymódosításról szóló véleményre, vagy az olasz Gasparri és Frattini törvények véleményszabadsággal és a média szabadságával való összeegyeztethetőségéről szóló véleményre utalni. De készült már vélemény a finn alkotmány értékelésével, a luxemburgi alkotmányos reformmal, az Egyesült Királyság és Svájc egyik kantonja választójogával vagy a belgiumi média szabadságával kapcsolatban is. A demokratikus átmenet segítése helyett tehát ma már a Velencei Bizottság feladata az európai alkotmányosság közös hagyományának ápolása és fejlesztése. ...
2010. június 6., vasárnap
Torgyán József és Pozsgay Imre az alkotmánymódosításról
1990. június 5., kedd - A Független Kisgazdapárt parlamenti frakciója nevében Torgyán József képviselőcsoport-vezető érvelt a beterjesztett alkotmánymódosítás mellett. Hangsúlyozta: el kell dönteni végre, hogy Magyarországon parlamentáris demokráciát avagy prezidenciális rendszert kívánnak-e kiépíteni. A parlamentáris demokrácia kiépítése viszont már megkezdődött. Ennek szerves része a jelenlegi alkotmánymódosítás, benne az, hogy az államfőt a parlament válassza meg, s az, hogy a kormányozhatóság érdekében változzék az úgynevezett kétharmados szabály. Torgyán József kitért a nemzetiségi jogok országgyűlési biztosának, mint új intézménynek a kérdésére is, kijelentve: ezt a megoldást csak átmenetileg tudják elfogadni azzal, hogy mielőbb megszülessék az új választójogi törvény.
Pozsgay Imre, a Magyar Szocialista Párt frakcióvezetője ellenben kételyeit sorolta az alkotmányozási folyamattal és magával az alkotmánymódosítási javaslattal szemben. Véleménye szerint a törvényjavaslat elfogadása mellett felsorakoztatott érvek egyike sem követeli meg az alkotmány ilyen generális átalakítását. Sokkal inkább amellett szólnak, hogy haladéktalanul és hosszú parlamenti gyötrelemre készülve az Országgyűlés fogjon hozzá egy új alkotmány kidolgozásához. Kifogásolta, hogy a törvényjavaslatot képviselők egy csoportja nyújtotta be, a kormány megint kimaradt, mintha vissza akarná terhelni az oly sokat emlegetett felelősségét a Parlamentre. Végezetül hangoztatta: az, hogy a nép közvetlenül választ köztársasági elnököt, s ily módon gyakorolja szuverenitását, semmiképp sem gyengíti sem a kormány hatalmát, sem a Parlament ellenőrző szerepét a végrehajtó hatalom fölött. A szocialisták véleménye szerint a benyújtott törvénytervezet nagyvonalú, felületes és átgondolatlan. (MTI)
Pozsgay Imre, a Magyar Szocialista Párt frakcióvezetője ellenben kételyeit sorolta az alkotmányozási folyamattal és magával az alkotmánymódosítási javaslattal szemben. Véleménye szerint a törvényjavaslat elfogadása mellett felsorakoztatott érvek egyike sem követeli meg az alkotmány ilyen generális átalakítását. Sokkal inkább amellett szólnak, hogy haladéktalanul és hosszú parlamenti gyötrelemre készülve az Országgyűlés fogjon hozzá egy új alkotmány kidolgozásához. Kifogásolta, hogy a törvényjavaslatot képviselők egy csoportja nyújtotta be, a kormány megint kimaradt, mintha vissza akarná terhelni az oly sokat emlegetett felelősségét a Parlamentre. Végezetül hangoztatta: az, hogy a nép közvetlenül választ köztársasági elnököt, s ily módon gyakorolja szuverenitását, semmiképp sem gyengíti sem a kormány hatalmát, sem a Parlament ellenőrző szerepét a végrehajtó hatalom fölött. A szocialisták véleménye szerint a benyújtott törvénytervezet nagyvonalú, felületes és átgondolatlan. (MTI)
2010. június 5., szombat
Pozsgay: Az Alkotmány sáncai mögül eresztették ránk a válságot
... Lapunk megkérdezte Pozsgay Imrét, miért kell új alkotmány. A politikus – aki 2005-ben tagja volt Orbán Viktor nemzeti konzultációs testületének is – azt mondta: a mostani alaptörvény „gyakorlatilag az Alkotmánybíróságot hatalmazza fel alkotmányozásra. Naponta esnek be ügyek az AB-ra”. Pozsgay Imre azt is nehezményezi, hogy „az előző kormányok neoliberális gazdaságpolitikája is ezen alkotmány sáncai mögül eresztette rá a válságot az országra, ahelyett, hogy kezelte volna”.
Kérdésünkre, hogy mégis hogyan, úgy reagált: olyan hatalmat segített talpon maradni, melyet a népakarat már szeretett volna elmozdítani. Arra, hogy a Fidesz és a kétharmados parlamenti többség nem akarja népszavazással megerősíteni az új alkotmányt, Pozsgay Imre azt mondta: a szakmai-kodifikációs munkálatok után társadalmi vitára kell bocsátani az új alkotmány tervezett szövegét. A társadalmi vitától függően, ha mélyreható változások is lesznek, mérlegelni kell majd, hogy legyen-e róla népszavazás. ...
Népszabadságonline 2010. június 5. szombat
Kérdésünkre, hogy mégis hogyan, úgy reagált: olyan hatalmat segített talpon maradni, melyet a népakarat már szeretett volna elmozdítani. Arra, hogy a Fidesz és a kétharmados parlamenti többség nem akarja népszavazással megerősíteni az új alkotmányt, Pozsgay Imre azt mondta: a szakmai-kodifikációs munkálatok után társadalmi vitára kell bocsátani az új alkotmány tervezett szövegét. A társadalmi vitától függően, ha mélyreható változások is lesznek, mérlegelni kell majd, hogy legyen-e róla népszavazás. ...
Népszabadságonline 2010. június 5. szombat
2010. május 29., szombat
Soli Deo gloria
A Soli Deo gloria latin kifejezés, jelentése: Egyedül az Istené a dicsőség; egyike az öt solának, a reformátorok hittételének összegzésére a reformáció alatt. Gánóczy Sándor szerint Kálvin számára a soli Deo gloria elv a legelső és a leglényegesebb.
A barokk komponista, Johann Sebastian Bach hozzáfűzte az „SDG” kezdőbetűket a kézjegyéhez az összes kantátája zenei kézirataihoz és valójában sok egyéb munkájához. A dedikációt kortársa, Georg Friedrich Händel is használta.
Az öt sola
* Sōlā Scriptūra (Kizárólag a Szentírás szerint)
* Sōlā fide (Kizárólag hit által)
* Sōlā grātiā (Kizárólag kegyelemből)
* Sōlō Christō (Kizárólag a Krisztus által)
* Sōlī Deō glōria (Kizárólag Istené a dicsőség)
A barokk komponista, Johann Sebastian Bach hozzáfűzte az „SDG” kezdőbetűket a kézjegyéhez az összes kantátája zenei kézirataihoz és valójában sok egyéb munkájához. A dedikációt kortársa, Georg Friedrich Händel is használta.
Az öt sola
* Sōlā Scriptūra (Kizárólag a Szentírás szerint)
* Sōlā fide (Kizárólag hit által)
* Sōlā grātiā (Kizárólag kegyelemből)
* Sōlō Christō (Kizárólag a Krisztus által)
* Sōlī Deō glōria (Kizárólag Istené a dicsőség)
A keretek...
2010. május 14.
Sólyom László köztársasági elnök beszéde az Országgyűlés alakuló ülésén
... Van tapasztalat arról is, hogyan lehet az Alkotmányhoz nyúlni. Mi az tehát, amit fenn kell tartani, amihez ragaszkodni kell? Az Alkotmány nem holt betű, hanem él és fejlődik. Az alkotmányosság az időközben felmerülő súlyos problémák megoldásának nem gátja, hanem alapja. A magyar országgyűlések nem bántak kesztyűs kézzel az Alkotmánnyal, 1990 óta 22 alkalommal módosították. Nálunk nincs úgynevezett örökkévalósági klauzula, amely egyes országokban bizonyos alkotmányi szakaszok módosítását kizárja. Viszont létezik az Alkotmány és a benne foglalt jogok elvi alapjainak egy olyan koherens rendszere, amely a napi érdekű módosítások fölött is az alkotmányosság biztos mércéjéül szolgál. Ez – az első Országgyűlés idején még láthatatlan alkotmány – azóta az Alkotmánybíróság húsz éves működésében látható és kiszámítható kifejtést nyert. Ez az, amit fenn kell tartani. Az Országgyűlés pedig ezen keretek között bátran élhet lehetőségeivel...
Sólyom László köztársasági elnök beszéde az Országgyűlés alakuló ülésén
... Van tapasztalat arról is, hogyan lehet az Alkotmányhoz nyúlni. Mi az tehát, amit fenn kell tartani, amihez ragaszkodni kell? Az Alkotmány nem holt betű, hanem él és fejlődik. Az alkotmányosság az időközben felmerülő súlyos problémák megoldásának nem gátja, hanem alapja. A magyar országgyűlések nem bántak kesztyűs kézzel az Alkotmánnyal, 1990 óta 22 alkalommal módosították. Nálunk nincs úgynevezett örökkévalósági klauzula, amely egyes országokban bizonyos alkotmányi szakaszok módosítását kizárja. Viszont létezik az Alkotmány és a benne foglalt jogok elvi alapjainak egy olyan koherens rendszere, amely a napi érdekű módosítások fölött is az alkotmányosság biztos mércéjéül szolgál. Ez – az első Országgyűlés idején még láthatatlan alkotmány – azóta az Alkotmánybíróság húsz éves működésében látható és kiszámítható kifejtést nyert. Ez az, amit fenn kell tartani. Az Országgyűlés pedig ezen keretek között bátran élhet lehetőségeivel...
2010. május 28., péntek
Az egész nemzeté legyen az új alkotmány
„Az ország kilencven évvel ezelőtt – szétdarabolása után – padlóra került, de talpra tudott állni. Innen kell erőt merítenünk” – jelentette ki Navracsics Tibor a Lánchíd Rádióban. A leendő közigazgatási és igazságügyi miniszter, kormányfőhelyettes hozzátette, azért kell törvénybe foglalni a kormányzás átadás-átvételének körülményeit, mert jelenleg is probléma, hogy a Fidesz a minisztériumoktól nem azokat a papírokat, adatokat kapta meg, amelyeket kért. Navracsics Tibor elmondta, olyan új alkotmányt kell létrehozni, amely nem 1949-es, gyökereiben sem kommunista, és a demokratikus berendezkedést szolgálja. „Az egész nemzeté kell hogy legyen” – jelentette ki a kijelölt miniszter és kormányfőhelyettes.
Magyar Hírlap online
Magyar Hírlap online
2010. május 27., csütörtök
Navracsics: erősítené az emberi jogokat a következő kormány
2010. május 27. 18:51
A leendő kormány egyértelműen elkötelezett az emberi jogi garanciák erősítése mellett - mondta Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszterjelölt csütörtökön az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága előtt. A testület támogatta Navracsics Tibor miniszterré történő kinevezését. A bizottság 13 képviselője szavazott igennel, két szocialista politikus nem támogatta a jelölt kinevezését, három jobbikos honatya pedig tartózkodott a voksolásnál.
Bizottsági meghallgatásán Navracsics Tibor a magyar demokrácia történetének egyik legszomorúbb folyamataként értékelte az emberi jogok elmúlt években tapasztalt hanyatlását, különös tekintettel a 2006-os emberi jogi jogsértésekre.
Gondola.hu
A leendő kormány egyértelműen elkötelezett az emberi jogi garanciák erősítése mellett - mondta Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszterjelölt csütörtökön az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága előtt. A testület támogatta Navracsics Tibor miniszterré történő kinevezését. A bizottság 13 képviselője szavazott igennel, két szocialista politikus nem támogatta a jelölt kinevezését, három jobbikos honatya pedig tartózkodott a voksolásnál.
Bizottsági meghallgatásán Navracsics Tibor a magyar demokrácia történetének egyik legszomorúbb folyamataként értékelte az emberi jogok elmúlt években tapasztalt hanyatlását, különös tekintettel a 2006-os emberi jogi jogsértésekre.
Gondola.hu
2010. május 25., kedd
Navracsics: Ahogy 90 éve, most is talpra állunk
... Új alkotmányra azért van szükség, mert a választók alkotmányozó többséghez juttatták a Fidesz–KDNP-t – mondta Navracsics. Mivel a kampányban megfogalmazták, hogy erre kérik a nagy felhatalmazást, tehát világos, hogy mivel ezt a választók megadták, ezt akarták. Tehát ez nem jog, hanem kötelesség – tette hozzá. A leendő igazságügy-miniszter elmondta, olyan alkotmányt kell létrehozni, mely nem 1949-es, gyökereiben sem kommunista és a demokratikus berendezkedést szolgálja. „Az egész nemzeté kell, hogy legyen” – fogalmazott. ...
2010. május 23., MNO
2010. május 23., MNO
2010. május 22., szombat
Az új Kormány programja az Alkotmányról
... A jelenlegi Alkotmány - mint első mondata kinyilatkoztatja - ideiglenes, átmeneti alkotmány. Megalkotói éppen azért szánták ideiglenesnek, mert nem volt mögötte érvényes társadalmi szerződés. Az új társadalmi szerződés most, a 2010-es országgyűlési választásokon megköttetett. Azzal bízták meg a törvényhozást, hogy a következő négy évben alkossa meg az ország új alkotmányát.
... szülessen az átmeneti korszak helyén, az új társadalmi szerződés szellemében egy új, a nemzeti együttműködésen alapuló rendszer.
... Hatályos Alkotmányunk a rendszerváltoztatás céljaként fogalmazza meg a szociális piacgazdaság megvalósítását. Ezért a szociális biztonságot, az esélyek kiegyenlítését és az egymás iránti megbecsülést és elköteleződést (szolidaritást) közös alapértékeknek tekintjük.
...Magyarországon a demokráciába, a jogállamba és az alkotmányosságba vetett bizalom forog kockán, és az elmúlt nyolc évben kormányzó baloldal minden cselekedete rontotta az újrakezdés esélyeit.
...A demokrácia eszméjével összeegyeztethetetlen módon 2002 után jog- és alkotmányellenesen elmozdították azokat, akik nem kívántak asszisztálni felelőtlen politikájukhoz. A PSZÁF, a KSH és a Magyar Energia Hivatal vezetői ismerhették meg elsőként, milyen is a szocialista kormány felfogása a jogállamiságról . Szász Károly, Mellár Tamás és Kaderják Péter hivatalból történő elmozdítása csak az első lépés volt a demokratikus intézményrendszer leépítéséhez vezető úton. Ha úgy diktálta érdekük, kriminalizálták, ha kellett, antiszemitának bélyegezték az ellenzéket . Ha arra volt szükség, akkor megkísérelték tudatosan szembefordítani egymással az egyes választói csoportokat. S mindeközben görcsösen ragaszkodtak a kormányzati hatalomhoz, még akkor is, amikor világossá vált, hogy bizalom és támogatás hiányában az ország kormányozhatatlanná vált.
...2006-ban Magyarország polgárai megtapasztalták, hogyan lehet demokratikusnak látszó keretek között visszaélni a jogállammal és az alkotmányossággal.
...Újjá kell építeni a joguralomba vetett hitet : Magyarország alkotmányos demokrácia, a működését elősegítő jogszabályok ugyanakkor csak abban az esetben érnek bármit, ha mindenkire egyaránt érvényesek.
... szülessen az átmeneti korszak helyén, az új társadalmi szerződés szellemében egy új, a nemzeti együttműködésen alapuló rendszer.
... Hatályos Alkotmányunk a rendszerváltoztatás céljaként fogalmazza meg a szociális piacgazdaság megvalósítását. Ezért a szociális biztonságot, az esélyek kiegyenlítését és az egymás iránti megbecsülést és elköteleződést (szolidaritást) közös alapértékeknek tekintjük.
...Magyarországon a demokráciába, a jogállamba és az alkotmányosságba vetett bizalom forog kockán, és az elmúlt nyolc évben kormányzó baloldal minden cselekedete rontotta az újrakezdés esélyeit.
...A demokrácia eszméjével összeegyeztethetetlen módon 2002 után jog- és alkotmányellenesen elmozdították azokat, akik nem kívántak asszisztálni felelőtlen politikájukhoz. A PSZÁF, a KSH és a Magyar Energia Hivatal vezetői ismerhették meg elsőként, milyen is a szocialista kormány felfogása a jogállamiságról . Szász Károly, Mellár Tamás és Kaderják Péter hivatalból történő elmozdítása csak az első lépés volt a demokratikus intézményrendszer leépítéséhez vezető úton. Ha úgy diktálta érdekük, kriminalizálták, ha kellett, antiszemitának bélyegezték az ellenzéket . Ha arra volt szükség, akkor megkísérelték tudatosan szembefordítani egymással az egyes választói csoportokat. S mindeközben görcsösen ragaszkodtak a kormányzati hatalomhoz, még akkor is, amikor világossá vált, hogy bizalom és támogatás hiányában az ország kormányozhatatlanná vált.
...2006-ban Magyarország polgárai megtapasztalták, hogyan lehet demokratikusnak látszó keretek között visszaélni a jogállammal és az alkotmányossággal.
...Újjá kell építeni a joguralomba vetett hitet : Magyarország alkotmányos demokrácia, a működését elősegítő jogszabályok ugyanakkor csak abban az esetben érnek bármit, ha mindenkire egyaránt érvényesek.
Újra kell gondolni az alkotmánybírósági jogköröket
Paczolay: újra kell gondolni az alkotmánybírósági jogköröket
2010.05.21. MTI
Húsz évvel az alkotmánybíróság (Ab) létrejötte után szükség van a testület jogköreinek és ezzel együtt az általános hatáskörű bíróságokhoz fűződő viszonyának újragondolására – közölte az Ab elnöke pénteken Zalaegerszegen.
Paczolay Péter a zalai jogásznapon tartott előadásában azt mondta, az áttekintésre a jogegységi határozatokkal, az élő jogszabályok vizsgálatával vagy a normakontrollal kapcsolatban lenne szükség. Hozzátette: az elmúlt két évtizedben az Ab több hatásköre már megváltozott, akadtak olyanok, amelyek megszűntek, de újabbakkal is gyarapodott, jelenleg néhány területen azonban változásokra van szükség.
A jogegységi határozatokkal kapcsolatban az európai joggyakorlatot idézte, amely szerint a jogalkalmazás egységét csak egyedi ügyekben hozott döntésekkel lehet biztosítani. Hozzátette, hogy az Ab az utóbbi öt évben kizárólag normaként vizsgálja a jogegységi döntéseket, és nem kívánja csorbítani a Legfelsőbb Bíróság jogkörét.
Az élő jogszabályok vizsgálatával kapcsolatban arról beszélt, hogy az Ab nem végez önálló jogszabály-értelmezést, nincs hatásköre arra, hogy megadja valamilyen törvény helyes jelentését. Az alkotmánynál alacsonyabb rendű jogszabályok helyes értelmének feltárása a bíróságok dolga, az Ab feladata az, hogy az esetleg többféle értelmezés közül kijelölje az alkotmányosnak tekinthető változatot.
2010.05.21. MTI
Húsz évvel az alkotmánybíróság (Ab) létrejötte után szükség van a testület jogköreinek és ezzel együtt az általános hatáskörű bíróságokhoz fűződő viszonyának újragondolására – közölte az Ab elnöke pénteken Zalaegerszegen.
Paczolay Péter a zalai jogásznapon tartott előadásában azt mondta, az áttekintésre a jogegységi határozatokkal, az élő jogszabályok vizsgálatával vagy a normakontrollal kapcsolatban lenne szükség. Hozzátette: az elmúlt két évtizedben az Ab több hatásköre már megváltozott, akadtak olyanok, amelyek megszűntek, de újabbakkal is gyarapodott, jelenleg néhány területen azonban változásokra van szükség.
A jogegységi határozatokkal kapcsolatban az európai joggyakorlatot idézte, amely szerint a jogalkalmazás egységét csak egyedi ügyekben hozott döntésekkel lehet biztosítani. Hozzátette, hogy az Ab az utóbbi öt évben kizárólag normaként vizsgálja a jogegységi döntéseket, és nem kívánja csorbítani a Legfelsőbb Bíróság jogkörét.
Az élő jogszabályok vizsgálatával kapcsolatban arról beszélt, hogy az Ab nem végez önálló jogszabály-értelmezést, nincs hatásköre arra, hogy megadja valamilyen törvény helyes jelentését. Az alkotmánynál alacsonyabb rendű jogszabályok helyes értelmének feltárása a bíróságok dolga, az Ab feladata az, hogy az esetleg többféle értelmezés közül kijelölje az alkotmányosnak tekinthető változatot.
2010. május 19., szerda
Orbán: 2012-ben lesz új alkotmány
MTI
2010. május 19., szerda 17:39
Orbán Viktor tervei szerint 2012 közepén vagy végén lesz új alkotmány, addig a kormány, a parlament a rend és a gazdaság megerősítésén dolgozik. Bejelentette: az új kabinet megyei kormányhivatalokat hoz létre.
Orbán Viktor szerdán megerősítette a szombati Magyar Nemzetben megjelent nyilatkozatát, ami szerint két év múlva lehet Magyarországnak új alkotmánya. A miniszterelnök-jelölt szerdán, Budapesten az általa kezdeményezett gazdasági konzultáción leszögezte: a kétharmados többség birtokában jobb lett volna, ha az új parlament alkotmányozó nemzetgyűléssé alakul, de erre a közbiztonság és a gazdaság állapota miatt most nincs lehetőség. Kijelentette: először a közrendet kell helyreállítani és a gazdaságot kell átalakítani, majd ezt követően kell új alkotmányt alkotni.
"Új alkotmány lesz természetesen, kétharmados fölénnyel rendelkező parlamenti erő nem teheti meg, hogy hatályban hagy egy 1949-es keltezésű alkotmányt" - fogalmazott. Orbán Viktor szerint ma Magyarországon az általa használt forradalom kifejezés kapcsán sokan azt hiszik, hogy viccel, vagy a sajtó figyelmét akarja felhívni azzal. "Tévednek" - közölte. A forradalom egy új alkotmányban is kifejezésre jut majd, hangsúlyozta a kormányfőjelölt.
"Amikor forradalomról beszél egy politikus, a hallgatóságnak nemcsak a "vér szagát" kell éreznie, érdemes a változás mélységének, lehetőségeinek mértékegységére gondolnia" - hívta fel a figyelmet. A miniszterelnök-jelölt szerint a forradalom azt jelenti, hogy olyan változtatásra adódik lehetőség, amelyekre korábban csak utcai nyomásgyakorlás eredményeképpen volt lehetőség.
A mostani helyzettől nem lehet elvitatni, hogy olyan változásokra adódik lehetőség, amelyeket korábban csak az alkotmányos rendszer felrúgásával lehetett elérni, mondta Orbán. A mai helyzet különlegessége, hogy a magyarok nem az utcán kényszerítették ki a mély változás lehetőségét, hanem alkotmányos keretek fenntartásával, de "ettől még ez forradalom és így is kell rá tekinteni". "Felelőtlenség ki nem használni egy ilyen forradalom kínálta lehetőséget, ahogy felelőtlenség nem élni a kétharmados többséggel" - húzta alá.
2010. május 19., szerda 17:39
Orbán Viktor tervei szerint 2012 közepén vagy végén lesz új alkotmány, addig a kormány, a parlament a rend és a gazdaság megerősítésén dolgozik. Bejelentette: az új kabinet megyei kormányhivatalokat hoz létre.
Orbán Viktor szerdán megerősítette a szombati Magyar Nemzetben megjelent nyilatkozatát, ami szerint két év múlva lehet Magyarországnak új alkotmánya. A miniszterelnök-jelölt szerdán, Budapesten az általa kezdeményezett gazdasági konzultáción leszögezte: a kétharmados többség birtokában jobb lett volna, ha az új parlament alkotmányozó nemzetgyűléssé alakul, de erre a közbiztonság és a gazdaság állapota miatt most nincs lehetőség. Kijelentette: először a közrendet kell helyreállítani és a gazdaságot kell átalakítani, majd ezt követően kell új alkotmányt alkotni.
"Új alkotmány lesz természetesen, kétharmados fölénnyel rendelkező parlamenti erő nem teheti meg, hogy hatályban hagy egy 1949-es keltezésű alkotmányt" - fogalmazott. Orbán Viktor szerint ma Magyarországon az általa használt forradalom kifejezés kapcsán sokan azt hiszik, hogy viccel, vagy a sajtó figyelmét akarja felhívni azzal. "Tévednek" - közölte. A forradalom egy új alkotmányban is kifejezésre jut majd, hangsúlyozta a kormányfőjelölt.
"Amikor forradalomról beszél egy politikus, a hallgatóságnak nemcsak a "vér szagát" kell éreznie, érdemes a változás mélységének, lehetőségeinek mértékegységére gondolnia" - hívta fel a figyelmet. A miniszterelnök-jelölt szerint a forradalom azt jelenti, hogy olyan változtatásra adódik lehetőség, amelyekre korábban csak utcai nyomásgyakorlás eredményeképpen volt lehetőség.
A mostani helyzettől nem lehet elvitatni, hogy olyan változásokra adódik lehetőség, amelyeket korábban csak az alkotmányos rendszer felrúgásával lehetett elérni, mondta Orbán. A mai helyzet különlegessége, hogy a magyarok nem az utcán kényszerítették ki a mély változás lehetőségét, hanem alkotmányos keretek fenntartásával, de "ettől még ez forradalom és így is kell rá tekinteni". "Felelőtlenség ki nem használni egy ilyen forradalom kínálta lehetőséget, ahogy felelőtlenség nem élni a kétharmados többséggel" - húzta alá.
2010. május 15., szombat
Személyi ügyek kezelése miatt nem fogunk intézményeket sem összevonni, sem átalakítani
Orbán újabb selyemzsinórja Simornak
Simor András és az új kormány viszonyát illetően Orbán félreérthetetlen célzásokat tett: „Személyi ügyek kezelése miatt nem fogunk intézményeket sem összevonni, sem átalakítani. …Új korszak kezdődik, és ezért bizonyos korábbi mércék és normák elveszítették érvényességüket. Korábban lehetett közbizalmat igénylő állást betölteni, és közben nem Magyarországon adózni, elfogadhatatlan színvonalon dolgozni, bajba sodorva sok százezer embert, akiket belelovalltak például a devizahitelezésbe, vagy kiszolgáltatottá tették őket a pénzintézeteknek. Korábban lehetett felelőtlenül betölteni ilyen magas állásokat, most már nem lehet. Ez a felismerés hamarosan az ország minden pontján és minden intézményében megszületik majd”- hangsúlyozta a leendő kormányfő.
hvg.hu 2010. május 15.
Simor András és az új kormány viszonyát illetően Orbán félreérthetetlen célzásokat tett: „Személyi ügyek kezelése miatt nem fogunk intézményeket sem összevonni, sem átalakítani. …Új korszak kezdődik, és ezért bizonyos korábbi mércék és normák elveszítették érvényességüket. Korábban lehetett közbizalmat igénylő állást betölteni, és közben nem Magyarországon adózni, elfogadhatatlan színvonalon dolgozni, bajba sodorva sok százezer embert, akiket belelovalltak például a devizahitelezésbe, vagy kiszolgáltatottá tették őket a pénzintézeteknek. Korábban lehetett felelőtlenül betölteni ilyen magas állásokat, most már nem lehet. Ez a felismerés hamarosan az ország minden pontján és minden intézményében megszületik majd”- hangsúlyozta a leendő kormányfő.
hvg.hu 2010. május 15.
2010. május 14., péntek
Ráér az új Alkotmány
Orbán szerint ráér az új alkotmány elkészítése
Az elszámoltatást és a gazdasági összeomlás elkerülését nevezte legfontosabb feladatnak a Fidesz frakció szerdai alakuló ülésén Orbán Viktor leendő kormányfő. Orbán szerint csak ezek után kerülhet szóba egy új alkotmány elkészítése.
Teljesen új, átfogó alkotmány elkészítésére most nincsen idő, de az elszámoltatás és a gazdasági összeomlás elkerülése után sort lehet erre keríteni - mondta Orbán Viktor, a Fidesz elnöke a Fidesz-KDNP frakciók szerdai alakuló ülésén.
A leendő miniszterelnök szerint meg kell újítani a magyar politikát, a parlamenti és az önkormányzati képviselők létszámát mihamarabb felére kell csökkenteni és végre kell hajtani a gazdasági, pénzügyi, közoktatási és közegészségügyi új rendszerek kiépítését is. A korrupció minden formáját kiírtják, beleértve a politikai és a gazdasági korrupciót is és senkinek nem fognak segítséget nyújtani, "aki eltéveszti ezt a mércét." - mondta Orbán.
Orbán szerint az elszámoltatáson belül van egy különös figyelmet érdemlő terület: a 2006-os rendőri túlkapások esete. A Fidesz elnöke szerint itt semmilyen hezitálásnak nincsen helye, hiszen az történt, hogy az akkor kormányon levők arra használták a rendőrséget, hogy megfélemlítsék és alapvető alkotmányos jogaikban megalázzák a békés polgárokat. Orbán szerint mindenkit felelősségre kell vonni rangra és korra való tekintet nélkül, aki részt vett ezekben a túlkapásokban.
Orbán elmondta: kormánya megalakulása után első intézkedései között lesz, hogy miniszterelnöki-biztosnak jelöli ki Balsai Istvánt, akinek a 2006-os októberi események kivizsgálásának felügyelete lesz.
origo.hu, 2010. május 5.
Az elszámoltatást és a gazdasági összeomlás elkerülését nevezte legfontosabb feladatnak a Fidesz frakció szerdai alakuló ülésén Orbán Viktor leendő kormányfő. Orbán szerint csak ezek után kerülhet szóba egy új alkotmány elkészítése.
Teljesen új, átfogó alkotmány elkészítésére most nincsen idő, de az elszámoltatás és a gazdasági összeomlás elkerülése után sort lehet erre keríteni - mondta Orbán Viktor, a Fidesz elnöke a Fidesz-KDNP frakciók szerdai alakuló ülésén.
A leendő miniszterelnök szerint meg kell újítani a magyar politikát, a parlamenti és az önkormányzati képviselők létszámát mihamarabb felére kell csökkenteni és végre kell hajtani a gazdasági, pénzügyi, közoktatási és közegészségügyi új rendszerek kiépítését is. A korrupció minden formáját kiírtják, beleértve a politikai és a gazdasági korrupciót is és senkinek nem fognak segítséget nyújtani, "aki eltéveszti ezt a mércét." - mondta Orbán.
Orbán szerint az elszámoltatáson belül van egy különös figyelmet érdemlő terület: a 2006-os rendőri túlkapások esete. A Fidesz elnöke szerint itt semmilyen hezitálásnak nincsen helye, hiszen az történt, hogy az akkor kormányon levők arra használták a rendőrséget, hogy megfélemlítsék és alapvető alkotmányos jogaikban megalázzák a békés polgárokat. Orbán szerint mindenkit felelősségre kell vonni rangra és korra való tekintet nélkül, aki részt vett ezekben a túlkapásokban.
Orbán elmondta: kormánya megalakulása után első intézkedései között lesz, hogy miniszterelnöki-biztosnak jelöli ki Balsai Istvánt, akinek a 2006-os októberi események kivizsgálásának felügyelete lesz.
origo.hu, 2010. május 5.
2010. május 2., vasárnap
Mire kell a kétharmad?
"Hogy a Fidesz tisztában van felelősségének súlyával, az abból is gondolható, hogy Kövér László a következő szavakkal fogadta 1994-ben a 72 százalékos többséget birtokló MSZP-SZDSZ-kormánykoalíciót a parlamentben: „Roppant hatalom összpontosul most az önök kezében. Most a kezdetnél szeretnénk önöket figyelmeztetni arra a mérhetetlen felelősségre, amely hatalmukból fakad, abból a hatalomból, amelynek ma gyakorlatilag nincs intézményes korlátja. Önök kényükre-kedvükre változtathatják az alkotmányt s az alkotmányos alapintézményeket; változtathatják meg a választójogi törvényt, a köztársasági elnök jogkörét, az önkormányzati rendszert s az Alkotmánybíróság hatáskörét, nevezhetnek ki bárkit alkotmánybírónak, bankelnöknek, vállalatigazgatónak és így tovább."
Talán éppen emiatt próbálja most a Fidesz választmányi elnöke azzal hűteni a kedélyeket, hogy visszafogottságot ígér pártja nevében. Mint mondta: első körben a választójogi, az önkormányzati, a médiatörvény, valamint a határon túli magyarok állampolgárságának kérdését rendező jogszabályok módosítására terjed majd ki a figyelmük, míg a rendőrségi, nemzetbiztonsági, honvédelmi törvényt, valamint az ügyészségekről, bíróságokról szóló jogszabályt csak „áttekintésre érdemes" jelzővel látta el a kétharmados törvények sorában."
Hetek Országos Közéleti Hetilap
Hajdú Sándor, Hazafi Zsolt, Szobota Zoltán
2010. 04. 23. (XIV/16)
Talán éppen emiatt próbálja most a Fidesz választmányi elnöke azzal hűteni a kedélyeket, hogy visszafogottságot ígér pártja nevében. Mint mondta: első körben a választójogi, az önkormányzati, a médiatörvény, valamint a határon túli magyarok állampolgárságának kérdését rendező jogszabályok módosítására terjed majd ki a figyelmük, míg a rendőrségi, nemzetbiztonsági, honvédelmi törvényt, valamint az ügyészségekről, bíróságokról szóló jogszabályt csak „áttekintésre érdemes" jelzővel látta el a kétharmados törvények sorában."
Hetek Országos Közéleti Hetilap
Hajdú Sándor, Hazafi Zsolt, Szobota Zoltán
2010. 04. 23. (XIV/16)
2010. április 22., csütörtök
A "félelmetes" kétharmad
Valójában ezért fél az MSZP a Fidesz 2/3-ától!
"... Ha a Fidesz kétharmados többséget szerez, az is biztossá válik, hogy az MSZP-nek nem sikerült elérnie az egyötödös parlamenti arányt. Márpedig enélkül eszköztelen lehet a szocialista nehéztüzérség, vitanapot és vizsgálóbizottságot sem kezdeményezhet - csak a Jobbik támogatásával. ...
... Elvileg persze kétharmaddal a taláros testület nemzetközi összehasonlításban is erős jogköreit is meg lehetne nyirbálni, ám ez akkora politikai kockázattal jár, amelyet demokratikus erő aligha vállalna. Az alkotmánybírákat a parlament kétharmados többséggel választja, ezért mostanában gyakran hallani a felvetést: a Fidesz majd pártdelegáltakra cseréli le a testület tagjait. Ez azért sem lehetséges, mert a jelenlegi kilenc bíró közül egynek sem jár le a mandátuma a második Orbán-kormány idején. ..."
HetiVálasz, Élő Anita, 2010.04.22.
"... Ha a Fidesz kétharmados többséget szerez, az is biztossá válik, hogy az MSZP-nek nem sikerült elérnie az egyötödös parlamenti arányt. Márpedig enélkül eszköztelen lehet a szocialista nehéztüzérség, vitanapot és vizsgálóbizottságot sem kezdeményezhet - csak a Jobbik támogatásával. ...
... Elvileg persze kétharmaddal a taláros testület nemzetközi összehasonlításban is erős jogköreit is meg lehetne nyirbálni, ám ez akkora politikai kockázattal jár, amelyet demokratikus erő aligha vállalna. Az alkotmánybírákat a parlament kétharmados többséggel választja, ezért mostanában gyakran hallani a felvetést: a Fidesz majd pártdelegáltakra cseréli le a testület tagjait. Ez azért sem lehetséges, mert a jelenlegi kilenc bíró közül egynek sem jár le a mandátuma a második Orbán-kormány idején. ..."
HetiVálasz, Élő Anita, 2010.04.22.
2010. április 17., szombat
A román alkotmánybíróság megnyirbálta a feddhetetlenségi ügynökség hatáskörét
MTI 2010. április 16., péntek 11:32
Érdemben nyirbálta meg az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) hatáskörét a román alkotmánybíróság, az alaptörvénnyel ellentétesnek minősítve a magas rangú tisztségviselők összeférhetetlenségi ügyeit és vagyonát figyelő állami szerv működését szabályozó törvény több cikkelyét.
Ezentúl az ANI nem ellenőrizheti többé a köztisztviselők vagyonát, és nem fordulhat az ügyészséghez sem, ha eltéréseket észlel a vagyonnyilatkozat és a birtokolt javak között.
Márpedig az ügynökség működését szabályzó törvény elfogadását 2008-ban az uniós követelményekkel összhangban lévőnek minősítették a politikusok. Igaz, azt élénk vita előzte meg, elsősorban arról, hogy az intézmény csak a törvénytelen vagyon elkobzását kérheti-e vagy a nem igazolható vagyonét is. A törvényhozók kompromisszumos megoldást találtak, eszerint az ANI a nem igazolható vagyon esetében is adatokat gyűjthet, s ha indokoltnak találja, kérheti a bíróságtól a vagyonrész elkobzását. Így az elkobzásról nem az ANI-nak, hanem a bíróságnak kellett döntenie.
Az alkotmánybíróság mostani döntése értelmében azonban az ANI most már nem is fordulhat az ügyészséghez, ha bármiféle visszaélést tapasztal, nem is kérhet bírói végzést az illetéktelenül birtokolt javak esetleges elkobzásáról.
A Hotnews szerint az alkotmánybíróság Alice Draghici ügyvédnő alkotmányossági kifogásaira adott pozitív választ. Serban Bradisteanu bukaresti sebész jogi képviselője azért fordult a taláros testülethez, mert az ANI 3,6 millió eurót el akart koboztatni az orvostól. Az ítélet után le kell zárni valamennyi, az ANI által kezdeményezett bűnvádi dossziét – vélekedett a hírportálnak az ügyvédnő.
Az ANI az utóbbi években több szenátor, képviselő, kormánytag és más vezető beosztású személy ellen kezdeményezett bűnvádi eljárást. Az esetek többségében az érintettek arra hivatkoztak, hogy "megfeledkeztek" bevételeik vagy javaik egy részének feltüntetéséről. Más esetekben jogkörével élve az ügynökség összeférhetetlenséget állapított meg a vizsgált köztisztviselő jelenlegi tisztsége és más funkciói között.
Az Evenimentul Zilei című napilap emlékeztet arra, hogy jelenleg vizsgálat folyik többek között Mircea Dinescu költő, ismert televíziós személyiség, Marian Vanghelie szociáldemokrata vezető, Vadim Tudor nagy-romániás pártelnök, Eugen Nicolaescu volt liberális egészségügyi miniszter, Gheorghe Pogea volt demokrata-liberális pénzügyminiszter, Gigi Becali politikus-mágnás ellen. Az ügynökség február elején büntetőjogi vizsgálatot kért az ügyészségtől Mircea Geoana, a román szociáldemokrata pártelnök ellen, mert vagyonnyilatkozata hamisnak bizonyult. A román sajtó úgy tudja: az ANI éppen most kezdte vizsgálni az alkotmánybírák vagyonát is egy névtelen bejelentés nyomán.
A romániai civil szervezetek tömegesen jelzik: szerintük az alkotmánybírósági döntés hatalmas visszalépés a korrupció elleni küzdelem útján.
Érdemben nyirbálta meg az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) hatáskörét a román alkotmánybíróság, az alaptörvénnyel ellentétesnek minősítve a magas rangú tisztségviselők összeférhetetlenségi ügyeit és vagyonát figyelő állami szerv működését szabályozó törvény több cikkelyét.
Ezentúl az ANI nem ellenőrizheti többé a köztisztviselők vagyonát, és nem fordulhat az ügyészséghez sem, ha eltéréseket észlel a vagyonnyilatkozat és a birtokolt javak között.
Márpedig az ügynökség működését szabályzó törvény elfogadását 2008-ban az uniós követelményekkel összhangban lévőnek minősítették a politikusok. Igaz, azt élénk vita előzte meg, elsősorban arról, hogy az intézmény csak a törvénytelen vagyon elkobzását kérheti-e vagy a nem igazolható vagyonét is. A törvényhozók kompromisszumos megoldást találtak, eszerint az ANI a nem igazolható vagyon esetében is adatokat gyűjthet, s ha indokoltnak találja, kérheti a bíróságtól a vagyonrész elkobzását. Így az elkobzásról nem az ANI-nak, hanem a bíróságnak kellett döntenie.
Az alkotmánybíróság mostani döntése értelmében azonban az ANI most már nem is fordulhat az ügyészséghez, ha bármiféle visszaélést tapasztal, nem is kérhet bírói végzést az illetéktelenül birtokolt javak esetleges elkobzásáról.
A Hotnews szerint az alkotmánybíróság Alice Draghici ügyvédnő alkotmányossági kifogásaira adott pozitív választ. Serban Bradisteanu bukaresti sebész jogi képviselője azért fordult a taláros testülethez, mert az ANI 3,6 millió eurót el akart koboztatni az orvostól. Az ítélet után le kell zárni valamennyi, az ANI által kezdeményezett bűnvádi dossziét – vélekedett a hírportálnak az ügyvédnő.
Az ANI az utóbbi években több szenátor, képviselő, kormánytag és más vezető beosztású személy ellen kezdeményezett bűnvádi eljárást. Az esetek többségében az érintettek arra hivatkoztak, hogy "megfeledkeztek" bevételeik vagy javaik egy részének feltüntetéséről. Más esetekben jogkörével élve az ügynökség összeférhetetlenséget állapított meg a vizsgált köztisztviselő jelenlegi tisztsége és más funkciói között.
Az Evenimentul Zilei című napilap emlékeztet arra, hogy jelenleg vizsgálat folyik többek között Mircea Dinescu költő, ismert televíziós személyiség, Marian Vanghelie szociáldemokrata vezető, Vadim Tudor nagy-romániás pártelnök, Eugen Nicolaescu volt liberális egészségügyi miniszter, Gheorghe Pogea volt demokrata-liberális pénzügyminiszter, Gigi Becali politikus-mágnás ellen. Az ügynökség február elején büntetőjogi vizsgálatot kért az ügyészségtől Mircea Geoana, a román szociáldemokrata pártelnök ellen, mert vagyonnyilatkozata hamisnak bizonyult. A román sajtó úgy tudja: az ANI éppen most kezdte vizsgálni az alkotmánybírák vagyonát is egy névtelen bejelentés nyomán.
A romániai civil szervezetek tömegesen jelzik: szerintük az alkotmánybírósági döntés hatalmas visszalépés a korrupció elleni küzdelem útján.
2010. április 12., hétfő
Agyonlőttek egy szövetségi bírót...
...Moszkvában
Edward Csuvaszovot hétfőn Moszkva belvárosában, az utcán, lakása előtt lőtte le egy ismeretlen – közölte a Ria Novosztyi orosz hírügynökség.
Az orosz hatóságok jelenleg is vizsgálják a gyilkosság körülményeit.
Csuvaszov egy moszkvai szkinhedbanda, az úgynevezett „Fehér Farkasok” peréről vált ismertté, amelyben a szélsőséges csoport kilenc tagjára több tíz év börtönbüntetést szabott ki. Emellett a szövetségi bíró dolgozott az orosz kábítószerügyi szolgálat egyik sikkasztással vádolt tisztviselőjének ügyén is, akit végül óvadék fejében szabadlábra helyeztek.
Forrás: Ria Novosztyi
Edward Csuvaszovot hétfőn Moszkva belvárosában, az utcán, lakása előtt lőtte le egy ismeretlen – közölte a Ria Novosztyi orosz hírügynökség.
Az orosz hatóságok jelenleg is vizsgálják a gyilkosság körülményeit.
Csuvaszov egy moszkvai szkinhedbanda, az úgynevezett „Fehér Farkasok” peréről vált ismertté, amelyben a szélsőséges csoport kilenc tagjára több tíz év börtönbüntetést szabott ki. Emellett a szövetségi bíró dolgozott az orosz kábítószerügyi szolgálat egyik sikkasztással vádolt tisztviselőjének ügyén is, akit végül óvadék fejében szabadlábra helyeztek.
Forrás: Ria Novosztyi
2010. március 28., vasárnap
Az alkotmányozó többség akarata is lehet alkotmányellenes
NOL| 2010. március 24.
Népszabadság - Teknős Miklós A kétharmad és az alkotmány címmel, a téma ismert szakértőivel rendezett „alkotmányjogi teadélutánt” az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet a Nyílt Társadalom Intézetben (OSI) kedden. Az előadók többsége azokra az ellentmondásokra hívta fel a figyelmet, amelyek a többség és a kisebbség; az alapvető jogaink, illetve az általunk hatalommal felruházott alkotmányozók akarata, döntései között feszülhetnek.
Ezzel kapcsolatban Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke arról beszélt, hogy az alkotmányozó többség akarata is lehet alkotmányellenes. „Nem demokratikusabb, sem igazságosabb az, ha 98 ember nyom el 2-t, mintha 51 nyomna el 49-et”, így Paczolay. Ezzel a weimari korszakban, illetve azt követően is felmerült alkotmányjogi vitákat elevenítette fel, konkrétan a „nem éppen liberális nyavalygásairól híres” Karl Schmitt német katolikus filozófustól, jogásztól idézve.
Paczolay arra világított rá, hogy a minősített (alkotmányozó, kétharmados) többség nem hordoz magában értéktartalmat – a garanciális szabályokkal ellentétben. Paczolay az alkotmány védelmét illetően a bíróságok szerepét hangsúlyozta, ha már hazánkban az alkotmányozó és a törvényhozó hatalom – szerinte sajnálatosan – egybeesik.
Trócsányi László alkotmányjogász pedig azt emelte ki előadásában, hogy az EU tagállamaiban teljesen eltérő berendezkedéseket (például alkotmányos monarchiákat is) láthatunk, a „politikai” alkotmányokban tehát viszonylag nagy amozgástér, ellentétben a „társadalmi” alkotmányokkal, hiszen az alapvető emberi jogi egyezményekkel az államok nem mehetnek szembe.
Népszabadság - Teknős Miklós A kétharmad és az alkotmány címmel, a téma ismert szakértőivel rendezett „alkotmányjogi teadélutánt” az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet a Nyílt Társadalom Intézetben (OSI) kedden. Az előadók többsége azokra az ellentmondásokra hívta fel a figyelmet, amelyek a többség és a kisebbség; az alapvető jogaink, illetve az általunk hatalommal felruházott alkotmányozók akarata, döntései között feszülhetnek.
Ezzel kapcsolatban Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke arról beszélt, hogy az alkotmányozó többség akarata is lehet alkotmányellenes. „Nem demokratikusabb, sem igazságosabb az, ha 98 ember nyom el 2-t, mintha 51 nyomna el 49-et”, így Paczolay. Ezzel a weimari korszakban, illetve azt követően is felmerült alkotmányjogi vitákat elevenítette fel, konkrétan a „nem éppen liberális nyavalygásairól híres” Karl Schmitt német katolikus filozófustól, jogásztól idézve.
Paczolay arra világított rá, hogy a minősített (alkotmányozó, kétharmados) többség nem hordoz magában értéktartalmat – a garanciális szabályokkal ellentétben. Paczolay az alkotmány védelmét illetően a bíróságok szerepét hangsúlyozta, ha már hazánkban az alkotmányozó és a törvényhozó hatalom – szerinte sajnálatosan – egybeesik.
Trócsányi László alkotmányjogász pedig azt emelte ki előadásában, hogy az EU tagállamaiban teljesen eltérő berendezkedéseket (például alkotmányos monarchiákat is) láthatunk, a „politikai” alkotmányokban tehát viszonylag nagy amozgástér, ellentétben a „társadalmi” alkotmányokkal, hiszen az alapvető emberi jogi egyezményekkel az államok nem mehetnek szembe.
Véletlenül négyötödös szabály maradt a magyar Alkotmányban
2010. március 24., szerda 19:41 InfoRádió
Aggódnak az alkotmányjogászok a hatályos magyar alaptörvény néhány pontja miatt. Az egyik ilyen aggályos rész szerint van olyan módosítás, amelyhez nem elég a kétharmados többség, hanem a képviselők négyötödének egyetértése kell. Igaz, ez a paragrafus véletlenül maradt benne az Alkotmányunkban. Nem szerencsés az sem, hogy hazánkban a törvényhozó és az alkotmányozó hatalom egybeesik - véli az Alkotmánybíróság elnöke.
A magyar Alkotmány egyik pontja szerint bizonyos szintű változtatásokhoz nem kétharmados többségre, hanem a képviselők négyötödének egyetértésére van szükség. Ez a négyötödös többség egy új alkotmány paragrafusainak előkészítéséről szóló országgyűlési határozat elfogadásához szükséges.
Amennyiben hatályosnak ismerjük el ezt az egyébként vitatott szabályt, akkor különbséget teszünk a módosításra vonatkozó kétharmados, illetve az új alkotmány elfogadásához szükséges négyötödös többség között - mondta el az InfoRádiónak Vissy Beatrix alkotmányjogász.
Nem hatott az öngyilkos paragrafus
Ennek a négyötödös szabálynak a története az 1994-98-as ciklusra nyúlik vissza. Olyan módosító törvény révén vezették be 1995-ben, amely két paragrafust tartalmazott: az egyik vezette be a négyötödös többséget, a második, suicid clausulának nevezett paragrafus pedig igazából a ciklus végén hatályon kívül akarta helyezni ezt a módosítást.
Azonban egy jogtechnikai elv szerint a módosító jogszabály hatályon kívül helyezése nem eredményezi a módosított törvény, ez esetben az Alkotmány érvénytelenítését - magyarázta Vissy Beatrix. Így elmaradt a négyötödös alkotmányi szabály hatályon kívül helyezése is - jegyezte meg az alkotmányjogász.
Érinthetetlen emberi jogok
Egy alkotmánynál alapvető szempont, hogy az emberi jogok lényegi tartalma érinthetetlen az alkotmányozó számára. Tehát ez nem függhet a parlamenti választások eredményétől és a hatalom akaratától - nyilatkozta az InfoRádiónak a szintén alkotmányszakértő Szigeti Tamás.
Szerinte az eddigi huszonhárom alkotmánymódosítás meghúz egy határt, és minden további változtatás többletindoklási kötelezettséggel jár. A kétharmados gyakorlatba például már nem férne bele egy kormányforma-váltás, mondjuk a félprezideciális rendszer felé. Ezt az eddigi alkotmányos gyakorlat ugyanis nem legitimálja - fejtette ki Szigeti Tamás.
Ne sértsék a mögöttes elveket!
Az elmúlt évek vitái megmutatják, milyen dilemmák elé kell néznie a jövő alkotmányozójának, ha újfajta konstrukciót szeretne létrehozni - mondta az InfoRádiónak Tóth Gábor Attila alkotmányjogász. A magyar alkotmány alapján a kétharmados többség megváltoztathatja az alaptörvény néhány szabályát és az egész alapszerkezetét is.
A kérdés, hogy mit kezd a többség ezzel a hatalommal. Ha döntéseiben tiszteletben tartja azokat a mögöttes elveket, amelyek a mostani alkotmányt is legitimmé teszik, akkor nincs gond. Csak akkor van baj, ha megsértik azokat a szabályokat, amelyek kimondják, hogy a magyar politikai közösség minden tagja egyenlően értékes, illetve azokat, amelyek garantálják az alapvető szabadságjogokat - vélekedett Tóth Gábor Attila.
Szerencsétlen egybeesés
Az alkotmányos védelemnek olyan paradoxonai vannak, amelyek pusztán matematikai többséggel nem magyarázhatóak. Az 50 százalék plusz egy a demokratikus többség alapja. Ehhez képest, ha 16-17 százalékkal többen támogatnak egy célt, az nem jelenti tartalmilag értékesebb akaratot - mondta el az InfoRádiónak az Alkotmánybíróság elnöke.
Hozzátette: az európai alkotmányok ezért nem kötik kizárólag kétharmados többséghez az alaptörvény védelmét, hanem különböző egyéb eljárásokkal nehezítik ezt a folyamatot. Például egy komolyabb változtatás az alaptörvényben a parlament feloszlatásával is járhat.
A lényeg, hogy az alapvető emberi jogokat minősített védelemben részesítsék - szögezte le Paczolay Péter. A jogász szerint a magyar rendszer amúgy is problematikus, mert itt egybeesik a törvényhozó és az alkotmányozó hatalom, és pusztán a minősített többség különbözteti meg az alkotmányozót. A hazai Alkotmánybíróság húsz éve szembesül ezekkel a gondokkal. A láthatatlan alkotmány fogalmának emlegetésével már többen utaltak arra, hogy vannak olyan tartalmi értékei, elvei, amelyeket még az alaptörvény módosításával sem lehet fölszámolni - fűzte hozzá az elnök.
Hanganyag: Litauszky Balázs
Aggódnak az alkotmányjogászok a hatályos magyar alaptörvény néhány pontja miatt. Az egyik ilyen aggályos rész szerint van olyan módosítás, amelyhez nem elég a kétharmados többség, hanem a képviselők négyötödének egyetértése kell. Igaz, ez a paragrafus véletlenül maradt benne az Alkotmányunkban. Nem szerencsés az sem, hogy hazánkban a törvényhozó és az alkotmányozó hatalom egybeesik - véli az Alkotmánybíróság elnöke.
A magyar Alkotmány egyik pontja szerint bizonyos szintű változtatásokhoz nem kétharmados többségre, hanem a képviselők négyötödének egyetértésére van szükség. Ez a négyötödös többség egy új alkotmány paragrafusainak előkészítéséről szóló országgyűlési határozat elfogadásához szükséges.
Amennyiben hatályosnak ismerjük el ezt az egyébként vitatott szabályt, akkor különbséget teszünk a módosításra vonatkozó kétharmados, illetve az új alkotmány elfogadásához szükséges négyötödös többség között - mondta el az InfoRádiónak Vissy Beatrix alkotmányjogász.
Nem hatott az öngyilkos paragrafus
Ennek a négyötödös szabálynak a története az 1994-98-as ciklusra nyúlik vissza. Olyan módosító törvény révén vezették be 1995-ben, amely két paragrafust tartalmazott: az egyik vezette be a négyötödös többséget, a második, suicid clausulának nevezett paragrafus pedig igazából a ciklus végén hatályon kívül akarta helyezni ezt a módosítást.
Azonban egy jogtechnikai elv szerint a módosító jogszabály hatályon kívül helyezése nem eredményezi a módosított törvény, ez esetben az Alkotmány érvénytelenítését - magyarázta Vissy Beatrix. Így elmaradt a négyötödös alkotmányi szabály hatályon kívül helyezése is - jegyezte meg az alkotmányjogász.
Érinthetetlen emberi jogok
Egy alkotmánynál alapvető szempont, hogy az emberi jogok lényegi tartalma érinthetetlen az alkotmányozó számára. Tehát ez nem függhet a parlamenti választások eredményétől és a hatalom akaratától - nyilatkozta az InfoRádiónak a szintén alkotmányszakértő Szigeti Tamás.
Szerinte az eddigi huszonhárom alkotmánymódosítás meghúz egy határt, és minden további változtatás többletindoklási kötelezettséggel jár. A kétharmados gyakorlatba például már nem férne bele egy kormányforma-váltás, mondjuk a félprezideciális rendszer felé. Ezt az eddigi alkotmányos gyakorlat ugyanis nem legitimálja - fejtette ki Szigeti Tamás.
Ne sértsék a mögöttes elveket!
Az elmúlt évek vitái megmutatják, milyen dilemmák elé kell néznie a jövő alkotmányozójának, ha újfajta konstrukciót szeretne létrehozni - mondta az InfoRádiónak Tóth Gábor Attila alkotmányjogász. A magyar alkotmány alapján a kétharmados többség megváltoztathatja az alaptörvény néhány szabályát és az egész alapszerkezetét is.
A kérdés, hogy mit kezd a többség ezzel a hatalommal. Ha döntéseiben tiszteletben tartja azokat a mögöttes elveket, amelyek a mostani alkotmányt is legitimmé teszik, akkor nincs gond. Csak akkor van baj, ha megsértik azokat a szabályokat, amelyek kimondják, hogy a magyar politikai közösség minden tagja egyenlően értékes, illetve azokat, amelyek garantálják az alapvető szabadságjogokat - vélekedett Tóth Gábor Attila.
Szerencsétlen egybeesés
Az alkotmányos védelemnek olyan paradoxonai vannak, amelyek pusztán matematikai többséggel nem magyarázhatóak. Az 50 százalék plusz egy a demokratikus többség alapja. Ehhez képest, ha 16-17 százalékkal többen támogatnak egy célt, az nem jelenti tartalmilag értékesebb akaratot - mondta el az InfoRádiónak az Alkotmánybíróság elnöke.
Hozzátette: az európai alkotmányok ezért nem kötik kizárólag kétharmados többséghez az alaptörvény védelmét, hanem különböző egyéb eljárásokkal nehezítik ezt a folyamatot. Például egy komolyabb változtatás az alaptörvényben a parlament feloszlatásával is járhat.
A lényeg, hogy az alapvető emberi jogokat minősített védelemben részesítsék - szögezte le Paczolay Péter. A jogász szerint a magyar rendszer amúgy is problematikus, mert itt egybeesik a törvényhozó és az alkotmányozó hatalom, és pusztán a minősített többség különbözteti meg az alkotmányozót. A hazai Alkotmánybíróság húsz éve szembesül ezekkel a gondokkal. A láthatatlan alkotmány fogalmának emlegetésével már többen utaltak arra, hogy vannak olyan tartalmi értékei, elvei, amelyeket még az alaptörvény módosításával sem lehet fölszámolni - fűzte hozzá az elnök.
Hanganyag: Litauszky Balázs
2010. március 25., csütörtök
A magyar történelmi (ősi) alkotmány alaptételei
A kétkamarás Országgyűlés felsőháza létrejöttével "feleslegessé válik az ilyen funkciót sokkal tökéletlenebbül betöltő jelenlegi alkotmánybíróság.)"
(Összeállította: Dr. Feledy István)
... "4. Mindennek a Szent Korona Eszme szerint kell történnie (Sub specie Sacrae Coronae)
Vagy másképpen fogalmazva:
„Az alkotmányos alaptörvény, a sarkalatos törvények, minden jogszabály, a törvényhozó, végrehajtó, bírói és ellenőrző hatalom minden intézkedése meg kell, hogy feleljen a Szent Korona eszmének, a történelmi alkotmány alapelveinek. (Sub specie Sacrae Coronae.)"
Magyarázat:
Ennek a hagyományos magyar államszervezetben legfontosabb őre a kétkamarás Országgyűlés felsőháza. Míg az alsóház a területileg választott képviselők testülete, a felsőház magába foglalja a történelmi egyházak, vallási közösségek (katolikus, református, evangélikus, unitárius, zsidó) vezetőit, a kamarák, szakszervezetek, szövetségek, egyesületek, a magyarországi nemzetiségek képviselőit, a tudományos és művészeti élet nagyjait, az egyetemek vezetőit, a nemzeti emigráció legjobbjait, a határokon túli magyarság küldötteit, a Szent Korona-eszmében a magyarsággal együtt élni kívánó testvérnépek és közösségek küldötteit, valamint a megyék és a főváros önkormányzatának vezetőit. A felsőház újratárgyalásra visszaküldheti az alsóháznak a társadalmi hatás kellő vizsgálata nélkül hozott, vagy a közérdeket sértő törvény-kezdeményezéseket, megvétózhatja a történelmi alkotmány alapelveivel szemben álló törvénykezdeményeket. (Egyben feleslegessé válik az ilyen funkciót sokkal tökéletlenebbül betöltő jelenlegi alkotmánybíróság.)
A felsőház felépítése jelenti a visszatérést a Szent Korona eszme tisztaságához, hiszen csak azok a társadalmi csoportok képviseltetik magukat, amelyek ténylegesen részei a magyar társadalomnak (pl. „rendek” nem), ugyanakkor a tisztaság azt is jelenti, hogy csak a természetes módon államalapító és államalkotó nemzetek és vallások állíthatnak képviselőt.
Semmi nem történhet a magyar földön ellenünk, semmi nem történhet a magyar földön a magyarság egységének megbontásával, semmi nem történhet a magyar földön a magyarság ősi jogainak semmibe vételével!"
(Összeállította: Dr. Feledy István)
... "4. Mindennek a Szent Korona Eszme szerint kell történnie (Sub specie Sacrae Coronae)
Vagy másképpen fogalmazva:
„Az alkotmányos alaptörvény, a sarkalatos törvények, minden jogszabály, a törvényhozó, végrehajtó, bírói és ellenőrző hatalom minden intézkedése meg kell, hogy feleljen a Szent Korona eszmének, a történelmi alkotmány alapelveinek. (Sub specie Sacrae Coronae.)"
Magyarázat:
Ennek a hagyományos magyar államszervezetben legfontosabb őre a kétkamarás Országgyűlés felsőháza. Míg az alsóház a területileg választott képviselők testülete, a felsőház magába foglalja a történelmi egyházak, vallási közösségek (katolikus, református, evangélikus, unitárius, zsidó) vezetőit, a kamarák, szakszervezetek, szövetségek, egyesületek, a magyarországi nemzetiségek képviselőit, a tudományos és művészeti élet nagyjait, az egyetemek vezetőit, a nemzeti emigráció legjobbjait, a határokon túli magyarság küldötteit, a Szent Korona-eszmében a magyarsággal együtt élni kívánó testvérnépek és közösségek küldötteit, valamint a megyék és a főváros önkormányzatának vezetőit. A felsőház újratárgyalásra visszaküldheti az alsóháznak a társadalmi hatás kellő vizsgálata nélkül hozott, vagy a közérdeket sértő törvény-kezdeményezéseket, megvétózhatja a történelmi alkotmány alapelveivel szemben álló törvénykezdeményeket. (Egyben feleslegessé válik az ilyen funkciót sokkal tökéletlenebbül betöltő jelenlegi alkotmánybíróság.)
A felsőház felépítése jelenti a visszatérést a Szent Korona eszme tisztaságához, hiszen csak azok a társadalmi csoportok képviseltetik magukat, amelyek ténylegesen részei a magyar társadalomnak (pl. „rendek” nem), ugyanakkor a tisztaság azt is jelenti, hogy csak a természetes módon államalapító és államalkotó nemzetek és vallások állíthatnak képviselőt.
Semmi nem történhet a magyar földön ellenünk, semmi nem történhet a magyar földön a magyarság egységének megbontásával, semmi nem történhet a magyar földön a magyarság ősi jogainak semmibe vételével!"
2010. február 26., péntek
Az Alkotmány értékeinek uralma
"Az elmúlt 20 év válságaiban mindig volt egy biztos mérce, ti. az alkotmányosság, és ez érvényesült is. Hozzáteszem, az alkotmányosság az alkotmány értékeinek uralmát is jelenti, és Magyarországon mindeddig az alkotmány morális olvasata érvényesült."
Sólyom László köztársasági elnök beszéde a Hamburg Szabad és Hanza város Szenátusa által rendezett „Mátyás-vacsora” alkalmával
Sólyom László köztársasági elnök beszéde a Hamburg Szabad és Hanza város Szenátusa által rendezett „Mátyás-vacsora” alkalmával
2010. február 21., vasárnap
Számos alkotmányos garancia megmarad
[Bihari Mihály szerint:] "Kétharmados kormánypárti többség esetén szélesebb a kormány mozgástere, ami lehetővé teszi az elkerülhetetlenül szükséges reformok gyors végrehajtását, vagyis fennáll egy jó irányú, koncepcionális politika gyors megvalósításának esélye. Persze, aki retteg a Fidesz kétharmados többségétől és diabolizálja előre a győztest, az a választók legitim döntését és józan eszét is kétségbe vonja. De ezeket megnyugtatom, mert egy alkotmányos rendszerben, tiszteletben tartva a törvényeket egy kétharmados párt sem tehet meg mindent, nem vezethet be diktatúrát, számos hatalomkorlátozó és alkotmányos garancia megmarad, a politikai nyilvánosság kritikai és ellenőrző funkciója működni fog és négy év múlva a polgárok ismét választanak, ismét leválthatják, vagy hatalomban tarthatják a pártokat. Ha egy párt demokratikus választásokon, legitim módon kétharmados többséget szerez, ezt a parlamenti kisebbségeknek tudomásul kell venniük és élhetnek az ellenzék hatalmi jogosítványaival és eszközeivel."
2010. február 20., szombat
Nincs értékközösség új Alkotmányhoz
Paczolay Péter ellenzi az alkotmány egészének revízióját
2010. február 20. 07:02
Az AB elnöke megerősítette, hogy ha egy pártnak megvan a kétharmados többsége, akkor könnyen megváltoztathatja az alkotmányt.
Az alkotmány egészének revízióját már csak hivatalból is elleneznem kell, mivel az Alkotmánybíróság (AB) gyakorlata a jelenlegi alaptörvényre épül - nyilatkozta Paczolay Péter, a testület elnöke a szombati Magyar Hírlapban közölt interjúban.
Az AB elnöke megerősítette, hogy ha egy pártnak megvan a kétharmados többsége, akkor könnyen megváltoztathatja az alkotmányt.
"Az új alaptörvény elfogadásának akadályát pont abban látom, hogy jelenleg nincs egy olyan értékközösség a magyar társadalomban, amely az 1989-eshez képest egy új alaptörvény után kiáltana" - jelentette ki Paczolay Péter.
Az AB elnöke szerint nálunk egy erős értékmegosztottság figyelhető meg, ami a társadalom pluralizmusa szempontjából érthető is, de bizonyos közös célokra szükség van.
Forrás: MH/hirado.hu
2010. február 20. 07:02
Az AB elnöke megerősítette, hogy ha egy pártnak megvan a kétharmados többsége, akkor könnyen megváltoztathatja az alkotmányt.
Az alkotmány egészének revízióját már csak hivatalból is elleneznem kell, mivel az Alkotmánybíróság (AB) gyakorlata a jelenlegi alaptörvényre épül - nyilatkozta Paczolay Péter, a testület elnöke a szombati Magyar Hírlapban közölt interjúban.
Az AB elnöke megerősítette, hogy ha egy pártnak megvan a kétharmados többsége, akkor könnyen megváltoztathatja az alkotmányt.
"Az új alaptörvény elfogadásának akadályát pont abban látom, hogy jelenleg nincs egy olyan értékközösség a magyar társadalomban, amely az 1989-eshez képest egy új alaptörvény után kiáltana" - jelentette ki Paczolay Péter.
Az AB elnöke szerint nálunk egy erős értékmegosztottság figyelhető meg, ami a társadalom pluralizmusa szempontjából érthető is, de bizonyos közös célokra szükség van.
Forrás: MH/hirado.hu
2010. február 19., péntek
Bolív Alkotmánybíróság
Evo Morales kezében a bíróságok
* MTI
2010. február 13., szombat 20:51 | Frissítve: 2010. február 13.
A bolíviai parlament törvényben hatalmazta fel Evo Morales államfőt, hogy az év végéig kinevezés útján töltse be a legfontosabb bírói testületek jelenleg betöltetlen posztjait.
Az ellenzék az alkotmány megsértéseként ítélte el az elnök pártja által uralt nemzeti kongresszus döntését. A törvény szövege, amelyet szombatra virradó éjjel a képviselőház után a szenátus is jóváhagyott, "felhatalmazza az elnököt, hogy átmeneti jelleggel kinevezéseket hajtson végre a legfelsőbb bíróság, az alkotmánybíróság és az igazságszolgáltatási tanács betöltetlen posztjaira".
A két utóbbi testület jelenleg működésképtelen a betöltetlen bírói posztok miatt. A most kapott felhatalmazással azonban a radikálisan baloldali Evo Morales kinevezheti a 12 tagú legfelsőbb bíróság öt tagját, a jelenleg nem működő alkotmánybíróság mind a tíz tagját, valamint a négytagú igazságszolgáltatási tanács három tagját.
hirdetés
E posztok betöltetlenségét nagyrészt az okozta, hogy a legfelsőbb igazságszolgáltatási szervek vezetői sorra lemondtak, miután a Morales vezette szocialista párt és kormány az elmúlt négy évben vádakkal és követelésekkel lépett fel velük szemben. A bolíviai alkotmánybíróság tavaly május 26-án teljesen beszüntette tevékenységét, miután utolsó bírája is lemondott.
Az elnök által kinevezett bírák december 5-ig maradhatnak a helyükön, annak az általános választásnak az időpontjáig, amelyet a tavaly életbe lépett új bolíviai alkotmány értelmében első ízben tartanak majd meg a három főbírói testület tagjainak kijelölésére.
A jobboldali ellenzék több ponton is alkotmánysértőnek tartja az újonnan elfogadott törvényt. Emiatt kilátásba helyezte, hogy ha kell, az Amerikai Államok Szervezetéhez (AÁSZ) fordul a "demokrácia eltemetését" jelentő ügyben.
* MTI
2010. február 13., szombat 20:51 | Frissítve: 2010. február 13.
A bolíviai parlament törvényben hatalmazta fel Evo Morales államfőt, hogy az év végéig kinevezés útján töltse be a legfontosabb bírói testületek jelenleg betöltetlen posztjait.
Az ellenzék az alkotmány megsértéseként ítélte el az elnök pártja által uralt nemzeti kongresszus döntését. A törvény szövege, amelyet szombatra virradó éjjel a képviselőház után a szenátus is jóváhagyott, "felhatalmazza az elnököt, hogy átmeneti jelleggel kinevezéseket hajtson végre a legfelsőbb bíróság, az alkotmánybíróság és az igazságszolgáltatási tanács betöltetlen posztjaira".
A két utóbbi testület jelenleg működésképtelen a betöltetlen bírói posztok miatt. A most kapott felhatalmazással azonban a radikálisan baloldali Evo Morales kinevezheti a 12 tagú legfelsőbb bíróság öt tagját, a jelenleg nem működő alkotmánybíróság mind a tíz tagját, valamint a négytagú igazságszolgáltatási tanács három tagját.
hirdetés
E posztok betöltetlenségét nagyrészt az okozta, hogy a legfelsőbb igazságszolgáltatási szervek vezetői sorra lemondtak, miután a Morales vezette szocialista párt és kormány az elmúlt négy évben vádakkal és követelésekkel lépett fel velük szemben. A bolíviai alkotmánybíróság tavaly május 26-án teljesen beszüntette tevékenységét, miután utolsó bírája is lemondott.
Az elnök által kinevezett bírák december 5-ig maradhatnak a helyükön, annak az általános választásnak az időpontjáig, amelyet a tavaly életbe lépett új bolíviai alkotmány értelmében első ízben tartanak majd meg a három főbírói testület tagjainak kijelölésére.
A jobboldali ellenzék több ponton is alkotmánysértőnek tartja az újonnan elfogadott törvényt. Emiatt kilátásba helyezte, hogy ha kell, az Amerikai Államok Szervezetéhez (AÁSZ) fordul a "demokrácia eltemetését" jelentő ügyben.
2010. február 1., hétfő
Sokszor okoz fejtörést, de maradjon
"Nagyobb a választás tétje, mint gondolnánk" - Bajnai nekiment a Fidesznek
Hírszerző információ
2010. február 01., 16:39
Határozottan kiállt az Országgyűlés, az Alkotmány, az Alkotmánybíróság, a Magyar Nemzeti Bank és az igazságszolgáltatás tisztelete, illetve függetlensége mellett a miniszterelnök egy hétfői beszédében. ...
Bajnai Gordon szerint a köztársaság alapját veszélyezteti, aki az Alkotmányt támadja, és egyetért a köztársasági elnökkel abban, hogy az alaptörvény "fenntartása óriási felelősség, amelynek viseléséhez jogi és érzelmi műveltség kell". Az alkotmány nem gyurma, még azoknak sem, akiknek erre megvan a parlamenti többségük – jelentette ki a miniszterelnök, aki fontosnak tartaná, ha a kampány elején tenné egyértelművé minden induló, hogy az alkotmányt tiszteletben tartja, annak esetleges módosítása nem aktuális hatalmi törekvések, hanem csak széles politikai társadalmi egyetértés alapján történik. Emellett megfontolandónak tartja az Alkotmánybíróság elnökének korábbi felvetését, amely szerint szigorítani kell az alkotmánymódosítás lehetőségét.
A miniszterelnök – elismerve, hogy sokszor okoz fejtörést a kormánynak az Alkotmánybíróság – elutasítja, hogy a Legfelsőbb Bíróságba való beolvasztását tervezik (ez korábban a Fidesz felvetése volt – a szerző). ...
Hírszerző információ
2010. február 01., 16:39
Határozottan kiállt az Országgyűlés, az Alkotmány, az Alkotmánybíróság, a Magyar Nemzeti Bank és az igazságszolgáltatás tisztelete, illetve függetlensége mellett a miniszterelnök egy hétfői beszédében. ...
Bajnai Gordon szerint a köztársaság alapját veszélyezteti, aki az Alkotmányt támadja, és egyetért a köztársasági elnökkel abban, hogy az alaptörvény "fenntartása óriási felelősség, amelynek viseléséhez jogi és érzelmi műveltség kell". Az alkotmány nem gyurma, még azoknak sem, akiknek erre megvan a parlamenti többségük – jelentette ki a miniszterelnök, aki fontosnak tartaná, ha a kampány elején tenné egyértelművé minden induló, hogy az alkotmányt tiszteletben tartja, annak esetleges módosítása nem aktuális hatalmi törekvések, hanem csak széles politikai társadalmi egyetértés alapján történik. Emellett megfontolandónak tartja az Alkotmánybíróság elnökének korábbi felvetését, amely szerint szigorítani kell az alkotmánymódosítás lehetőségét.
A miniszterelnök – elismerve, hogy sokszor okoz fejtörést a kormánynak az Alkotmánybíróság – elutasítja, hogy a Legfelsőbb Bíróságba való beolvasztását tervezik (ez korábban a Fidesz felvetése volt – a szerző). ...
2010. január 27., szerda
Az Alkotmánybíróság ereje ne csökkenjen
"Az emberek egy része attól tart, hogy ha a következő kormány kétharmados többséget szerez, akkor könnyedén módosíthatja az alkotmányt - mondta Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában. Hozzátette, szigorítani kellene az alaptörvény megváltoztatásának feltételein. A vagyonadó kapcsán elmondta: az Alkotmánybíróság a keddi döntésével kijelölte az alkotmányos vagyonadó keretét.
Ha a Fidesz kétharmados többséget szerez az április választásokon, akkor az érinti az alkotmánybíráskodást is - mondta az Alkotmánybíróság elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában. Paczolay Péter szerint azonban az alkotmánymódosítás szabályozása folyamatosan lebeg a testület felett.
A kérdés most újra előtérbe került, hiszen kétharmados pánik van az országban - fogalmazott Paczolay Péter, aki hangsúlyozta: ez az alkotmánymódosítás egy könnyű módja, és nagy veszélyt rejt magában.
Éppen ezért úgy véli, hogy merevebbé kell tenni a magyar alkotmányt, és szigorítani kellene az alkotmánymódosítás lehetőségét."
Paczolay: Kétharmados pánik van az országban
Inforádió, 2009. január 27, Aréna, 19. órától
http://inforadio.hu/hir/belfold/hir-330092
Ha a Fidesz kétharmados többséget szerez az április választásokon, akkor az érinti az alkotmánybíráskodást is - mondta az Alkotmánybíróság elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában. Paczolay Péter szerint azonban az alkotmánymódosítás szabályozása folyamatosan lebeg a testület felett.
A kérdés most újra előtérbe került, hiszen kétharmados pánik van az országban - fogalmazott Paczolay Péter, aki hangsúlyozta: ez az alkotmánymódosítás egy könnyű módja, és nagy veszélyt rejt magában.
Éppen ezért úgy véli, hogy merevebbé kell tenni a magyar alkotmányt, és szigorítani kellene az alkotmánymódosítás lehetőségét."
Paczolay: Kétharmados pánik van az országban
Inforádió, 2009. január 27, Aréna, 19. órától
http://inforadio.hu/hir/belfold/hir-330092
2010. január 20., szerda
...csak a legnagyobb óvatossággal...
... Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke - az alkotmányjogi kommentár műfajának nemzetközi és magyar történeti fejlődésének ismertetése mellett - arról beszélt: a kötet ajánlása is felveti a kérdést, szükség van-e új alkotmányra, s ha igen, akkor milyenre. Erről 1990 óta különböző intenzitással állandóan vita folyik szakmai és politikai berkekben. "Minden érintett érzékeli, hogy az alkotmányozásra szükség van, ugyanakkor súlyos érvek szólnak ellene is".
Paczolay Péter az alkotmányozás folyamatáról szólva arra hívta fel a figyelmet, hogyha nincs olyan kirívó súlyos hiányosság, ami feltétlen beavatkozást igényelne, fölösleges a módosítás. Továbbá hogyha az alkotmányt "megbolygatjuk, ezzel deklaráltuk és folyamatosan bizonyítjuk róla, hogy valamiért nem jó - anélkül, hogy biztosak lennénk abban, hogy tudnánk és ha igen, mit a helyére állítani". Összegzésként azt mondta: az átfogó "alkotmányreform felvetése jogos és igazolt, de csak a legnagyobb óvatossággal lehet a tettek mezejére lépni". ...
Alkotmánykommentár különvéleményekkel
Közjogi méltóságok mutatták be az alkotmány kommentárkötetét kedden az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetemen. (2010. január 19.)
Paczolay Péter az alkotmányozás folyamatáról szólva arra hívta fel a figyelmet, hogyha nincs olyan kirívó súlyos hiányosság, ami feltétlen beavatkozást igényelne, fölösleges a módosítás. Továbbá hogyha az alkotmányt "megbolygatjuk, ezzel deklaráltuk és folyamatosan bizonyítjuk róla, hogy valamiért nem jó - anélkül, hogy biztosak lennénk abban, hogy tudnánk és ha igen, mit a helyére állítani". Összegzésként azt mondta: az átfogó "alkotmányreform felvetése jogos és igazolt, de csak a legnagyobb óvatossággal lehet a tettek mezejére lépni". ...
Alkotmánykommentár különvéleményekkel
Közjogi méltóságok mutatták be az alkotmány kommentárkötetét kedden az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetemen. (2010. január 19.)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)