Translate

2010. június 30., szerda

Kiss, Ungváry, Biszku, Ab

Csúnya vita: vonzódik a kisfiúkhoz, mert 40 évesen se nősült meg
Cinkos, aki néma
Baloldali diktatúra jogkövetkezmények nélkül

Egy múlt héten bemutatott, korszakos dokumentumfilm Biszku Béláról. Egy hajmeresztő minapi ítélet az állampártban edződött alkotmánybíró és a történész perében. És egy gyilkos strasbourgi felmentésének fogadtatása Szabad Nép-stílusban - avagy milyen következményekkel jár, hogy a kommunizmus tetteseinek elmaradt a "nürnbergi pere"?
"A józan ész megköveteli, hogy a törvény ne csak a jelentéktelen bűnöket elkövető kisembereket sújtsa... Ezek a vádlottak olyan tisztségeket töltöttek be, olyan rangokat viseltek, hogy nekik maguknak nem kellett vérrel beszennyezni a kezüket...

A tervezőket és a kiagyalókat, a bujtogatókat és a vezetőket akarjuk sújtani" - jelentette ki Robert H. Jackson, az Egyesült Államok főügyésze vádbeszédében 1945-ben a nürnbergi per megnyitóján. Ennek megfelelően az eljárásban a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt húsz vezetőjét ítélték börtönre vagy halálra, a későbbi perekben pedig további kétszáz náci került a vádlottak padjára.

Azt már Napóleon óta tudjuk, hogy a történelmet a győztesek írják, arra viszont a közelmúlt szolgáltatott példát, hogy a törvény előtti felelősségre vonás is az ő kiváltságuk. Míg ugyanis a nemzetiszocializmus felett aratott második világháborús diadal megnyitotta az utat a nemzetközi jog alapján történő elszámoltatáshoz, a kommunizmusból való átmenet "tárgyalásos forradalomként" valósult meg, így a múlttal való szakítás felemásra sikeredett.

Nem véletlen, hogy Christopher Beazley, az Európai Parlament néppárti, angol képviselője tavaly a kommunizmus vétkeiről szólva ikerbűnözőknek nevezte Hitlert és Sztálint, "akik között csak az a különbség, hogy az egyik megnyerte, a másik elveszítette a második világháborút". Ráadásul Európa-szerte számos képviselője maradt a marxi, lenini eszméknek, így felettébb bajos nemcsak a történelem ítélőszéke, hanem konkrétan bíróság elé idézni a felelősöket.

A Magyar Szocialista Munkáspárt egyetlen vezetője ellen sem indult eljárás a baloldali diktatúrában viselt dolgai miatt, és az elszámoltatás a többi posztkommunista országban is kívánnivalót hagy maga után. Hazánkban kizárólag az 1956-os sortüzek résztvevői ellen indulhattak perek, ám egy kezünkön meg tudjuk számolni, hány ügyben született jogerős elmarasztalás.

A kilencvenes évek elejének az Alkotmánybíróság által több ízben tompított igazságtételi törvényei ugyanis módfelett szűkre szabták a büntethetőség lehetőségét. Gyakorlatilag csak az 1956 őszén történtek - amikor az állam háborút viselt polgárai ellen, ezért az akkori, emberiség elleni bűntettek szankcionálásának nincs időbeli korlátja - miatt nyílt lehetőség felelősségre vonásra. A többi eset elévülés miatt eleve ad acta került.

A múlt méltó lezárásának hiánya 1990 óta minduntalan előkerült, és napjainkban is több eset világít rá az igazságtétel elmaradásának nyomorúságos következményeire. Az alábbiakban ezért három friss, illetve közelmúltbeli, tanulságaiban egymáshoz kapcsolódó ügy hátterét mutatjuk be. Ennek kapcsán eltűnődünk azon, lehet-e büntetlenül elmismásolni a felelősségre vonást, s milyen következményekkel jár, hogy - miközben a nácivadászat rendületlenül folytatódik - mindmáig nem sikerült tető alá hozni a "kommunizmus nürnbergi perét".

1. "HELYREÁLLÍTOTT TISZTI BECSÜLET"
A fenti címmel számolt be a Népszabadság 2008-ban arról, hogy "az elmúlt tíz év meghurcoltatásai" után a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága "igazságot szolgáltatott" Korbely Jánosnak.
Az idős férfit a tatai sortűzper vádlottjaként a magyar Legfelsőbb Bíróság 2001-ben emberiség elleni bűncselekményért ötéves börtönre ítélte, mondván: el nem évülő bűntettet követett el, amikor 1956-ban lelőtt egy felkelőt. Korbely ezután, arra hivatkozva, hogy ez az akkori törvények szerint nem volt büntethető, Strasbourgba vitte az ügyet. Itt a testület úgy határozott: az egykori katonatiszt elkövette a terhére rótt cselekményt, ám ma már nem lehet tisztázni, miként keveredett lövöldözésbe a forradalmárokkal, ezért az emberiség elleni bűntett nem bizonyítható.
"A történtek, őszintén mondom, megráztak, alaptermészetemnél fogva elítélek minden erőszakot" - fogalmazott az elévülés miatt született felmentő ítélet után a nyugalmazott katona. "Elégtételt az jelentene számára, ha elnézést kérnének tőle azok, akik szerinte igazságtalanul bántak vele" - fogalmazott a Népszabadság az "egyenes tartású, szikár férfi"-ról, aki "láthatóan nehezen tudta palástolni érzelmeit". A félreértések elkerülése végett: e megindító sorok egy gyilkosról szóltak. Egy olyan emberről, aki a diktatúra képviseletében felkelők megölésében vett részt, s ma azért mentesítették a büntetés alól, mert tettét Strasbourgban 12:5 arányban elévültnek tekintették.
"Az ítélet nem pusztán egy konkrét ügyben hozott egyedi döntés, hanem a magyar jogi gondolkodás és joggyakorlat elmúlt 15 évi bizonytalanságait lezáró elvi jellegű állásfoglalás" - nyomatékosította a határozat jelentőségét a Magyar Nemzetben Baka András.
A strasbourgi testület egykori magyar tagja - ma a Legfelsőbb Bíróság elnöke - abban látta a verdikt különös súlyát, hogy a legfőbb európai fórum kinyilvánította: a nemzetközi jog szabályai 1956-ra is alkalmazandók. "1956 tiszta szellemének egyedül az a jogállami felfogás felel meg, hogy bűncselekmény elkövetéséért mindenki az elkövetés idején érvényes jogszabályok szerint viselje a következményeket" - fogalmazott Baka. (E jogi alapelv érvényesítésének felemás következményeire még visszatérünk.)

2. ALKOTMÁNYBÍRÓ A PÁRTÁLLAMBÓL
Strasbourgban fog folytatódni az az eljárás is, amelyet Kiss László alkotmánybíró indított, majd nyert meg néhány hete a Legfelsőbb Bíróságon Ungváry Krisztián ellen. A bíró azért perelt, mert a történész 2007-ben az Élet és Irodalomban azt állította: Kiss a nyolcvanas években a pécsi egyetem párttitkárhelyetteseként olyan módszerekkel lépett fel az ellenzéki Dialógus békemozgalommal szemben, melyből arra lehet következtetni, hogy az állambiztonság hivatalos kapcsolataként ügynöki jellegű tevékenységet végzett.
Kiss László a neki tulajdonított cselekményeket nem tagadta, ám sérelmezte, hogy Ungváry ezt összefüggésbe hozta az állambiztonsággal. Az alsóbb fokú bírói fórumokkal ellentétben az LB végül az alkotmánybírónak adott igazat. Az ítéletből kiderül: tény, hogy a Belügyminisztérium III/III-as csoportfőnöksége tervet szőtt a békemozgalomnak a hivatalos kapcsolatokon keresztüli ellehetetlenítésére. Az sem vitatható, hogy Kiss László intézkedései - "a hallgatói információs csatornák ellenőrzése", "hangulatjelentések írása" - beleillettek ebbe a tervbe.
Ez viszont az LB szerint még nem feltétlenül jelenti azt, hogy Kiss mindezt az állambiztonság hivatalos kapcsolataként tette. Cselekedhetett akár pártutasításra is - szól az ítélet, figyelmen kívül hagyva azt a körülményt, hogy az MSZMP és az elhárítás a legszorosabb szimbiózisban élt. És mintha a dolog érdemi megítélése szempontjából nem lenne édes mindegy, hogy valaki az elnyomó rendszer melyik szervezetének megbízásából vetemedik ilyen tevékenységre.
A pert éles publicisztikai pengeváltás kísérte. Ungváry arról értekezett, hogy az ügy megítélése rosszabb, ha a "kollaboráns pártállami csinovnyik" önként végezte ezt a tevékenységet, az MSZP által jelölt alkotmánybíró pedig személyeskedve gúnyolódott a történészen. "Nos: úgy "következtetek", minthogy Ön 40 éves koráig nem nősült meg, s főcserkészként kisgyerekekkel foglalkozik, vonzódása lehet ehhez a korosztályhoz. Ugye, milyen épeszű ez a következtetés? Legalább annyira, mint az, amire Ön "vetemedett"" - alkalmazott övön aluli hasonlatot a De Jure című szaklapban egy minden alapot nélkülöző pedofilvád és a nagyon is életszerű ügynöközés között.
Az alkotmánybíró már a perben is tanúságot tett tréfás kedélyéről. Az egyik tárgyaláson azt mondta, hogy párttitkári funkciója a Mókus őrsben betöltött mókamesteri szerephez volt hasonló, a hangulatjelentéseket a gyerekekkel íratták egy fagyiért, a pártbizottság pedig jótékonysági egylet volt, ahol emberek mentésével foglalkoztak. Nos, a diktatúra bűneinek ennél nagyobb fokú bagatellizálását nem javasolnánk neki, hiszen az Országgyűlés májusban elfogadta a büntető törvénykönyv módosítását.
Az új szöveg szerint "aki nagy nyilvánosság előtt a nemzeti szocialista és kommunista rendszerek által elkövetett népirtás és más, emberiség elleni cselekmények tényét tagadja, kétségbe vonja vagy jelentéktelen színben tünteti fel, bűntettet követ el". Feltéve persze, hogy a jogszabályt esetleg nem meszeli el az Alkotmánybíróság - melynek tagjaként Kiss László bizonyára élénk figyelemmel kíséri e törvény sorsát.

3. BISZKU BÉLA LELKIISMERETE
"A Kiss Lászlóról szóló ítélet alapján ha valaki azt írná Biszku Béláról, hogy ő felel az 1956 utáni ítéletek súlyosbításáért, elbukná a pert" - állítja párhuzamba lapunknak esetét Ungváry Krisztián az egykori belügyminiszter ügyével. "Hiába hozná bizonyítékként, hogy Biszku az MSZMP egyik ülésén így kevesellte a kivégzések arányát: "A politikai jellegű bűncselekményeknél sok az enyhe ítélet, és viszonylag kevés a fizikai megsemmisítések száma." Ezzel az erővel a politikus mondhatná, hogy a bíróságok maguktól is hozhattak halálos ítéleteket" - véli a történész.
Ami azt illeti, Biszku ezt mondta is Novák Tamás és Skrabski Fruzsina Bűn és büntetlenség című, múlt héten bemutatott filmjében. "Nem én hoztam az ítéletet"; "nem én végeztem ki őket" - próbálja hárítani a felelősséget a 90 éves egykori politikus. Amikor pedig szembesítik a belügyminisztersége alatt kivégzett 300 elítélt '56-os sorsával, és megkérdik, nem akarja-e megkövetni az áldozatokat és családjukat, "ne nézzenek már hülyének!" felkiáltással közli: "Nekem nincs miért bocsánatot kérni."
Amit viszont húsz év politikai vita és jogászkodás nem tudott elérni, az két leleményes újságírónak sikerült ezzel a megrendítő filmmel. A Biszku közelébe fondorlatos módon eljutó alkotók a múlt e kulcsfigurájának erkölcsi leépülésével és az áldozatok sorsával való katartikus szembesüléshez a nyilvánosság erejét vetették latba, teljes sikerrel. Művük különös jelentőségét az adja, hogy a film értő nézője - az alkotókhoz hasonlóan - a legkevésbé sem merő gyűlöletet érez a szánalmas önigazolásba menekülő aggastyánnal szemben.
Ehelyett azon kezd tűnődni, hogy mi nagyobb büntetés az ilyen embernek: néhány év börtön, vagy a terhelt lelkiismeretével való együttélés kényszere, illetve a bűneivel és a nyilvánossággal való szembesítés ereje.
"Biszku lányait is megérintette az alkotás. Először letiltották ugyan a művet, de miután megnézték, szemlátomást megrendült lélekkel maguk kérték, hogy mutassuk be, sőt megköszönték, hogy elkészítettük a filmet" - meséli lapunknak Novák Tamás. Biszku Bélának pedig a filmvásznon felidézett cselekedetei után egy szava sem lehet az ellen, hogy az alkotók a diktatúra emblematikus felelősének állították be. "Lehetetlen helyzet, hogy azokat az embereket, akik fegyvert fogtak vagy belesodródtak ezekbe az eseményekbe, szigorúbban bírálják el, mint azokat, akik politikai vagy szellemi irányítással elősegítették, hogy ezek ide kerüljenek" - panaszolta a politikus 1956 decemberében. Akkor bizonyára mindenre gondolt, csak arra nem, hogy e kijelentésével - annak lényegét saját pártbeli szerepére vonatkoztatva - máig hatóan önmagára is kimondta az erkölcsi ítéletet.
Amint láthattuk, a jog sok mindenre - és annak ellenkezőjére is - érvekkel szolgálhat. Miközben lényeges szempont, hogy az igazságtétel jogállamhoz méltó módon történjék, az ismertetett esetek is jelzik a paragrafusok illetékességének korlátait. A legvitatottabb kérdésnek rendre az bizonyul, hogy ha valakit nem lehet elítélni olyan cselekményért, ami az elkövetése idején nem volt büntethető, akkor az nem vezet-e az erkölcs halálához.

Míg az MDF-es Kónya Imre és az SZDSZ-es Pető Iván 1991-es vitájában a liberális politikus is a korabeli és későbbi törvények különbségére hivatkozva érvelt a felelősségre vonás ellen, a nürnbergi perben ezt a dilemmát minden további nélkül feloldották. A hivatkozás Gustav Radbruch német jogtudós alapelve volt, mely szerint az erkölcs és a természetjog minden jogrendszer fő eleme; és ha egy törvény ezt alapjaiban sérti, akkor az ilyen törvény nemcsak igazságtalan, de jogtalan is.

"A Radbruch-formula csak rendkívüli helyzetben alkalmazható. A nürnbergi per ilyen volt, hiszen akkor a német államiság megszűnt, nálunk viszont a folytonosság sok tekintetben megmaradt. A békés átmenetből következően mai demokráciánk, tetszik, nem tetszik, az előző rendszert illegitimnek, de legálisnak tartja. A Sólyom László vezette Alkotmánybíróság az 1989 előtti rendszert nem tekintette alkotmányosnak, ám elismerte, hogy a rendszerváltás a legalitás talaján ment végbe" - mondja Schanda Balázs alkotmányjogász, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karának dékánja.
Ebből több minden következik. Például az, hogy a bíróságok a kommunizmus bűnöseinek esetében nem igazságot, csupán jogot szolgáltattak - vagyis a mégoly szabatos törvények e körben nem alkalmasak a társadalom erkölcsi ítéletének kifejezésére. A jövőben is együtt kell hát élnünk az abszurd ténnyel: hazánkban egy negyvenéves diktatúráért a jog mindössze fél tucat, alacsony beosztású embert volt képes felelősnek találni.
HetiVálasz, Szőnyi Szilárd

Elöntik az ügyek az Alkotmánybíróságot

Bár Sólyom László leköszönő köztársasági elnök elődeinél jóval gyakrabban élt politikai illetve alkotmányossági vétóval egy-egy elé terjesztett jogszabály ügyében. Az új Orbán-kormány megalakulása óta viszont több esetben aláírt olyan törvényeket, amelyek miatt politikai és szakmai szervezetek hevesen tiltakoztak. Ezen jogszabályok egy része mégis az Alkotmánybíróság elé kerülhet.

Hamarosan szinte elönthetik az Alkotmánybíróságot azok az indítványok, amelyek az Országgyűlés kormánypárti többségének voksával megszavazott jogszabályokat támadják meg. Ezek között több olyan van, melyet már korábban is több politikai illetve szakmai kritika ért, de Sólyom László államfő vagy ezek ellenére is aláírta azokat, vagy sikertelenül próbálta politikai vétójával arra ösztönözni a Házat, hogy érdemben változtasson rajtuk.

Tegnap két kérdésben is több szervezet jelentette be, hogy a taláros testülethez fordul. A Munkáspárt 2006 és a Szabad Emberek Magyarországért (Szema) a módosított választási eljárási törvényt - mely már az őszi önkormányzati voksoláson irányadó lesz - kritizálta. Ellenérvük az, hogy bár az új szabályok kisebb önkormányzati képviselőtestületek létrehozását teremtik meg, egyúttal súlyosan torzítják az erőviszonyokat, "a győztes mindent visz" elv alapján átírva a mandátumszerzés szabályait. Emiatt már a változtatások kihirdetése előtt azt kérte az államfőtől Wittinghoff Tamás budaörsi polgármester, hogy kérjen normakontroll az Alkotmánybíróságtól (Ab), ám Sólyom László nem emelt vétót és kihirdette a módosításokat. A Munkáspárt 2006 antidemokratikusnak nevezte az új választási rendszert, míg a Szema arra hívta fel a figyelmet, hogy a módosítás "a politikai pluralizmust ítéli halálra".

Aláírta az államfő azt a törvényt is, amely szerint minden általános választás - az országgyűlési, az önkormányzati és az európai parlamenti voksolás - előtt megújul az Országos Választási Bizottság (OVB). Ezt várhatóan az OVB támadja meg. Szigeti Péter elnök a Népszabadságnak úgy nyilatkozott, ha a testület mégsem teszi ezt meg, ő maga nyújt be kifogást. Aggályosnak tartja, hogy egy független, a parlament által négy évre választott testület megbízatását vonják vissza, miközben a döntés nem terjed ki a területi és a helyi választási bizottságokra.
Egy másik, a kormánytisztviselők jogállásáról szóló jogszabályt ugyan az államfő visszaküldött az Országgyűlésnek, ám a Ház az aggályosnak tartott részek érdemi változtatása nélkül fogadta el újra a javaslatot. Emiatt a Liga Szakszervezeti Szövetség fordul az Alkotmánybírósághoz, mivel a jogszabály lehetővé teszi több tízezer köztisztviselő indoklás nélküli elbocsátását.

Hasonló módon fogadta el az Országgyűlés másodszorra az alkotmánybírók választásával kapcsolatos szabályozást is. A változtatás ellen az volt a politikai és szakmai kifogás, hogy a jövőben olyan nyolctagú bizottság jelölte volna a tagokat, melybe a parlamenti pártok erőviszonyainak megfelelően küldenének tagokat, nem pedig egy-egy tagot delegálhatnának, mint korábban. Vagyis a Fidesz-KDNP egymaga jelölhetné, majd választhatná kétharmados parlamenti többségével a bírákat. A köztársasági elnök által visszaküldött jogszabályon a Ház csak annyit változtatott, hogy a nyolc helyett 9-15 fősek lennének a jelölő testületek, melyekben az eredeti változathoz hasonlóan figyelembe kell venni a frakciók "létszámarányát."

Főbb aggályok
Önkormányzati választás
- a mandátumszerzés új szabálya torzít: a győztes mindent visz elv szerint
Kormánytisztviselők jogállása
- Indoklás nélkül, két hónapos felmondással elküldhető több tízezer köztisztviselő
OVB-tagok választása
- négyéves ciklusa helyett minden általános választás előtt megújul a testület
Alkotmánybírók választása
- jelölőbizottsági erőviszonyok paritásos helyett mandátumarányos alapon

Államfői vétók
Köztársasági elnök - Visszaküldés a Háznak - Normakontroll az Ab-től - Összesen
Göncz Árpád - 3 - 8 - 11
Mádl Ferenc - 6 - 13 - 19
Sólyom László - 26 - 17* - 43
*Egy esetben alkotmányértelmezést kért a kitünetési javaslatok aláírása kapcsán
Forrás: Népszava-gyűjtés

Törvényalkotási hajrá
Az e hét hétfői ülésen szavazásra bocsátottakkal együtt az Országgyűlés május 14-i alakuló ülése óta összesen 59 döntést hozott. Többnyire önálló képviselői indítványokra hét új törvényt alkottak - egy közülük nemzetközi -, 24 esetben korábbi jogszabályt módosítottak, elfogadtak továbbá 27 országgyűlési határozatot és egy - a nemzeti együttműködésről szóló - politikai nyilatkozatot. Az 59 döntés közt volt több alkotmánymódosítás és kettő, a köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött törvény újbóli elfogadása is. A beterjesztett több mint félszáz kormánypárti törvényjavaslat közül csak egyet jegyez a május 29-én megalakult Orbán-kormány: az közigazgatási és igazságügyi miniszter azt indítványozta, hogy az új polgári törvénykönyv (Ptk.) ne lépjen hatályba.
Az eltelt másfél hónapban a statisztika alapján egyébként az Országgyűlés hárommal több döntést hozott, mint az idei év első öt hónapjában összesen. Az 59 döntés pedig éppen feleannyi, mint ahány ügyben a korábbi Orbán-kormány idején az új Országgyűlés határozott 1998-ban: akkor az alakuló üléstől az év végéig 118 döntést hoztak. Akkor lassabb volt a "tempó": 1998-ban az 59. döntés elfogadására októberig kellett várni. Az ellenzék az elmúlt időszakban többször kifogásolta is a kormányoldal törvényalkotási gyakorlatát. Részben úgy érzik, nincs idő az érdemi véleményalkotásra és vitára a "rohamtempó" miatt, részben bírálják, hogy mivel nem kormány-előterjesztésekről van szó, elmaradnak az egyeztetetések.
Népszava-összeállítás

2010. június 28., hétfő

Káros mellékhatások

Káros mellékhatásai lehetnek a Fidesz gyógyírének
Saját jelöltjeivel szúrhat ki a Fidesz, ha az államfő fenntartásai ellenére módosítja az alkotmánybírák jelölésének módját. Az elmúlt 20 évben működő rendszer valóban működésképtelen, mert a pártok nem képesek szót érteni egymással, a Fidesz javaslata viszont csak addig jobb ennél, amíg valakinek megvan a kétharmados többsége - mondták az [origo] által megkérdezett egykori alkotmánybírák. A Fidesz ráadásul egy olyan szabályt kárhoztat a hibákért, amelyet többek között ő követelt 1989-ben.
Nem oldja meg az Alkotmánybíróság (Ab) függetlenségét megnehezítő legsúlyosabb problémákat az alkotmánybírók megválasztásának új szabályait lefektető fideszes javaslat az Ab több korábbi tagja szerint. A testület [origo] által megkérdezett egykori tagjai szerint az új szabályok sem küszöbölik ki a rosszul működő, a politikai kiegyensúlyozottságot szem előtt tartó korábbi jelölési eljárás hibáit.

Az országgyűlés múlt héten hétfőn változtatta meg az Alkotmánybíróságról szóló törvényt és az alkotmány egyes részeit a képviselők kétharmados támogatásával. A Fidesz javaslata szerint a jövőben a nyolctagú jelölőbizottságba a pártok parlamenti mandátumaiknak megfelelő arányban küldhetnek majd tagokat. Így a jelölőbizottságban is kétharmados többséggel rendelkező Fidesz-KDNP-nek nem kell egyeztetnie a többi párttal, ha úgy dönt, saját jelöltjeivel tölti fel az Ab-t.
Többek között ezt kifogásolta a köztársasági elnök, amikor hétfőn megfontolásra visszaküldte a parlamentnek a törvénymódosítást. Sólyom László szerint az új szabályok lehetetlenné teszi, hogy minden frakció arányos képviseletet kapjon a jelölőbizottságban. A jogszabályról a parlament már hétfői ülésén újra szavazhat.

Mint a rétestészta
Az alkotmány korábban úgy rendelkezett, hogy az Alkotmánybíróság tizenegy tagját az országgyűlés választja, a tagokra pedig az országgyűlési pártok képviselőcsoportjainak egy-egy tagjából álló jelölőbizottság tesz javaslatot.
Ez a jelölési rendszer még a rendszerváltó pártok és az állampárt jogutódja, az MSZP közötti megegyezés eredménye. A döntés értelmében a mindenkori kormánypárt és az ellenzék fele-fele arányban jelölhet alkotmánybírókat, és ha csak egy hely üresedik meg a testületben, akkor felváltva jelölnek. Részben az 1989-es egyeztetésen részt vevő Fidesz kérésére került be az alkotmányba az az előírás - amit a párt most meg akar szüntetni -, hogy a jelölőbizottságba minden parlamenti párt küldhet egy-egy képviselőt.

Erdei Árpád, az Ab korábbi helyettes elnöke az [origo]-nak azt mondta, a régi rendszer nem volt tökéletes, a pártok vitái miatt "úgy elnyúlt a jelölés, mint a rétestészta". A törvény szerint tizenegy tagú Ab gyakran nyolc-kilenc taggal működött, "az alkotmánybírák betegen is bejártak, hogy ledolgozzák az ügyhátralékot" - mondta.
Gyermekbetegség
A múlt héten megszavazott alkotmánymódosítás beterjesztője, Mátrai Márta fideszes képviselő azzal indokolta a javaslatát, hogy a korábbi jelölési rendszer nem biztosította az Ab folyamatos működését. Erre valóban több példa akadt a rendszerváltás óta, a jelölési rendszer már az elején csődöt mondott: a parlament hét éven keresztül képtelen volt feltölteni a teljes létszámot. 1996-ban a pártok hónapokig vitatkoztak a jelöltekről, de képtelenek voltak megegyezni. Végül a kétharmados többséggel rendelkező MSZP-SZDSZ megszavazta a saját jelöltjét, de még hónapokig megvétózta az ellenzékét. Sólyom László, az Ab akkori elnöke a Magyar Narancsnak adott, 1996-os novemberi interjújában - arra panaszkodva, hogy "teljesen átpolitizálódott a jelölés" - élesen bírálta a szerinte csődöt mondott rendszert.
A parlamenti pártok is felismerték, hogy a jelölési szabályok megnehezítik az Ab feltöltését, de konszenzus híján mostanáig nem változtattak a rendszeren. Két évvel ezelőtt ismét összevesztek a jelölésen. 2008-ban járt le Bihari Mihály - akit most a Fidesz szeretne újrajelölni -, és Kukorelli István - akit LMP küldene vissza az Ab-be - alkotmánybíró mandátuma, de az utódjukról az MSZP és a Fidesz azóta sem tudott megegyezni.

Átmeneti megoldás
Erdei Árpád szerint lehet, hogy a Fidesz által kidolgozott új rendszerben olajozottabban megy majd az alkotmánybírák megválasztása, de csak addig, amíg meg nem változnak a parlamenti erőviszonyok. Ha a Fidesz-KDNP elveszíti a kétharmados többségét, a jelölőbizottságban ismét patthelyzet alakulhat ki, és "ugyanaz folytatódna, ami eddig volt". Erdei szerint a régi rendszer sokszor lehetetlen helyzetbe hozta az Ab-t, de legalább biztosított némi kiegyensúlyozottságot, és konszenzusra kényszeríttette a frakciókat.

Sokkal keményebben bírálta az új jelölési rendszert Kilényi Géza, aki a rendszerváltás után nyolc évig volt az Ab tagja. Kilényi az [origo]-nak azt mondta: "ha ezen az úton haladunk, amit most kijelöltek, akkor rövid időn belül csupa pártkatona fog ülni az Alkotmánybíróságon, ennél már az is jobb, ha beszűntetik az alkotmánybíráskodást".
A korábbi alkotmánybíró szerint még az sem lenne elegendő, ha a jelölésbe bevonnák a köztársasági elnököt, ugyanis az államfőt is a parlamenti frakciók választják. Kilényi szerint van olyan megoldás, amivel növelni lehetne az Ab függetlenségét. Ilyen az olasz rendszer, ahol a tizenöt fős testületből ötöt a szakmai szervezetek ajánlása alapján az államfő, ötöt a bíróság legfelsőbb szervei jelölnek, és csak ötöt a parlament, így az alkotmánybírák kétharmada Olaszországban pártsemleges szakember.

Vélemények a ruhatárban
Az 1990 és 1999 között alkotmánybíróként dolgozó Vörös Imre szerint attól, mert a jelölőbizottságban a pártok képviselői ülnek, még nem biztos, hogy az általuk jelölt alkotmánybírák a pártok érdekeit szolgálják majd ki. Eddig is így volt ez, a bírák mégis képesek voltak megőrizni függetlenségüket - ahogy Vörös fogalmazott: "a ruhatárban hagyták a politikai nézeteiket".
Vörös Imre szerint az is érthető, hogy a politika megpróbálja "beszívni" az Ab-t. Azzal, hogy az AB törvényeket semmisíthetnek meg, befolyásolja a kormány politikáját, ezért minden kormányzópárt abban érdekelt, hogy ezeket a hatásokat kivédje - állította Vörös.
Vörös szerint az új jelölési rendszer épp a kétharmados Fidesz-támogatással megválasztott alkotmánybírákkal szúrhat ki: "még ha kiváló szakemberek is kerülnek a testületben, akkor is rájuk vetül majd a jelölés árnyéka". Vörös szerint az új jelölési szabályok hosszútávon az Ab tekintélyét is kikezdhetik.
Origo 2010. 06. 26., 9:15

2010. június 19., szombat

Az új kormány emberei

Kinevezésdömping zajlik az állami szférában. Az új párizsi nagykövet például Trócsányi László alkotmánybíró lehet, így a közeljövőben kettő helyett három bíróról kell dönteni. Emellett időközi parlamenti választás lesz Szarvason, mert az Állami Számvevőszék élére fideszes képviselőt állítanak - s másfél hónap után új elnöke lehet az Országháznak is.
Lehetséges-e, hogy egy pártnak több mint kétharmados parlamenti többsége van, mégsem tudja alkotmánybírává választani jelöltjeit? Igen, a mostani kormánypártok ezt a helyzetet örökölték.
Az öt parlamenti párt mindegyike delegálhatott egy tagot a jelölőbizottságba, így a Fidesznek és a KDNP-nek két voksa volt - tehát a három ellenzéki párt leszavazhatta a kormányerőket. Két éve húzódik például Bihari Mihálynak, az Alkotmánybíróság korábbi elnökének újrajelölése, és a Fidesznek a kétharmados többség birtokában sem lenne elég ereje ahhoz, hogy bíróvá válassza.

ALKOTMÁNYBÍRÓ
Az MSZP korábban arra hivatkozva nem támogatta Bihari újrajelölését, hogy a testület az ő elnöksége idején adott zöld lámpát a vizitdíjról, a kórházi ágydíjról és a tandíjról szóló népszavazási kérdéseknek. Márpedig a referendum jelképes esemény; a szocialisták ettől számítják pártjuk lejtmenetét.
Az 1999-ben az MSZP által jelölt Bihari így lett 2008-ra a Fidesz jelöltje, s mivel az ügyben egyik fél sem engedett, két éve 11 tag helyett kilenc bírával működik az Alkotmánybíróság. Az indulatokat jelzi, hogy noha addig mind a 29 leköszönő bíró megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrendet, Bihari és a vele együtt távozó Kukorelli István nevét a szocialisták kétszer is kihúzták a kitüntetési listáról.
Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke kedden hivatalosan is bejelentette, hogy Bihari Mihály a párt egyik jelöltje, s miután hétfőn módosították az alkotmányt, az új szabály hatálybalépése után a pártok parlamenti arányát leképezve állna fel az alkotmánybírák jelöléséről döntő bizottság, vagyis a Fidesz többségbe kerülne. Így véget érhet az a lehetetlen állapot, hogy évek óta hiányosan működik a testület. Csakhogy ezzel az ellenzék minden befolyását elveszíti az alkotmánybíró-választásra, és pusztán a Fidesz önmérsékletén múlik, hogy a többi helyre ne pártkatonákat küldjön a testületbe.
Az eddigi bíróválasztási szabály már a Horn-kormány idején is érvényben volt, s akkor hiába volt a kormánypártoknak 70 százalék feletti többségük, nem tudtak önállóan jelöltet állítani, mégsem változtattak rajta. Ám mielőtt meghatódnánk az önkorlátozáson, felidézzük, hogy az MSZP-SZDSZ milyen eszközökkel vitte keresztül 1996-ban az akaratát.
A jelölőbizottságban a pártok eljutottak a kompromisszumig, az ellenzék támogatta a szocialisták jelöltjét, cserébe a kormánypártok megígérték, hogy a parlamentben megszavazzák az ő emberüket is. Az Országgyűlés Holló Andrást, a baloldal jelöltjét meg is választotta, ám amikor az ellenzék aspiránsára, Bruhács Jánosra került a sor, a kormánypártok képviselői nem nyomták meg az igen gombot, ezért az ellenzéknek mégsem lett alkotmánybírája.

PÁRIZSI KÖVET
Most nem két bírát, hanem hármat kell jelölni, mert a Heti Válasz értesülése szerint Trócsányi László jelenlegi alkotmánybíró lehet a következő párizsi nagykövet. Trócsányi 2000 és 2004 között már volt diplomata francia nyelvterületen, Belgiumban, illetve Luxemburgban.
Az új kormány arra törekszik, hogy munkaügyi perek nélkül "foglalja el" a külképviseleteket - vagyis négyéves megbízatásuk lejárta után hívja vissza követeit. Párizs mellett Londonban, Berlinben, Bécsben, Kijevben és Lisszabonban is lejárt már a nagykövetek megbízatási ideje, így itt is személycserék várhatók.

ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK ELNÖK
Még idén időközi parlamenti választás lesz Szarvason, mivel az ottani egyéni képviselőt, Domokos Lászlót, a Békés megyei közgyűlés fideszes elnökét jelölik az Állami Számvevőszék élére. A pozíció tavaly december óta betöltetlen, és alelnöke sincs a szervezetnek.
A Fidesz lépése példa nélküli, mert pártpolitikust még sosem jelöltek főszámvevőnek. Igaz, ennek nincs törvényi akadálya, mivel Domokos László sem kormánytag, sem párt országos vezetője nem volt - közgazdászként pedig az előző ciklusban a számvevőszéki bizottság alelnökeként dolgozott.
Bár Domokos politikai elkötelezettsége egyértelmű, nem most először kerül szóba pártember jelölése az Állami Számvevőszékhez. Korábban a szocialisták Göndör István frakcióvezető-helyettest javasolták az ÁSZ elnökhelyettesé nek. A kétharmados döntéshez akkor a Fidesz támogatására is szükség lett volna, ám a párt nem állt be Göndör mögé, a szocialisták viszont ehhez kötötték volna Kovács Árpád, a pozíciót 12 évig betöltő elnök újraválasztását.
A helyettesi pozíció is üres: erre a helyre volt szocialistát jelölnének a kormányerők Warvasovszky Tihamér, Székesfehérvár polgármestere személyében. Warvasovszky idén kilépett az MSZP-ből, és bejelentette, hogy az önkormányzati választásokon függetlenként indul. Ezt persze az ÁSZ elnökhelyetteseként már nem teheti meg, így Cser-Palkovics András, a Fidesz székesfehérvári jelöltje megszabadul fő vetélytársától. A három ciklus óta veretlen Warvasovszky nélkül pedig a királyok városa a Fidesz ölébe hullhat.

KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK
Izzik a levegő a köztársasági elnöki tisztség körül is. Noha már közel ötezren csatlakoztak a Sólyom László újraválasztását kérő kezdeményezéshez, a Fideszből senki sem cáfolta azokat a híreket, melyek szerint nem a jelenlegi államfőt, hanem vélhetően Schmitt Pált, az Országgyűlés elnökét jelölnék államfőnek.
Ennek csak látszólag mond ellent, hogy Kósa Lajos kedden hat lehetséges jelöltről beszélt. (A váltásnak már csak azért is jelentősége van, mert a Kovács Tamás legfőbb ügyész utódjáról szóló indítványt - melyet a parlamenthez 2010 végéig kell benyújtani - már nem a személyi ügyekben pártokkal nem konzultáló, önálló Sólyom terjeszthetné elő.)
Hétfőn egyébként Sólyom átlépte a Rubicont, amennyiben először küldött vissza megfontolásra a parlamentnek egy Fidesz által beterjesztett törvényjavaslatot. A kormánytisztviselőkről szóló indítványt az államfő azért nem jegyezte ellen, mert az abban szereplő indoklás nélküli elbocsátás ellentétes az európai uniós joggal. Idén ez a harmadik Sólyom-vétó - tavaly 11 alkalommal küldött vissza törvényt az elnök -, vagyis nem rendkívüli az eset, ám az államfőválasztáshoz közeledve új megvilágítást nyer.
A jogszabályt Navracsics Tibor terjesztette be azzal az egyébként aligha vitatható céllal, hogy a kormányváltást olcsóbban lehessen levezényelni. (Ide kapcsolódik Orbán Viktor bejelentése is, hogy a 60 napon túli végkielégítések mellett az egyéb béren kívüli juttatásokat, vagyis például a titoktartási pénzt és a felmondás után ki nem vett szabadságok megváltását 98 százalékos adóval terhelik.)

HÁZELNÖK
Többeknek feltűnt, hogy Kövér László a választási győzelem után nem kapott pozíciót (nemhogy tárcát, de még bizottsági alelnöki címet sem). Ha Schmitt Pált neveznék meg június 25-én államfőjelöltként, a házelnöki feladatokat a jövőben Kövér láthatná el.

ORSZÁGOS RENDŐRFŐKAPITÁNY
Sorban jelentik be lemondásukat a nemzeti hatóságok vezetői (kedden a hírközlési és a közlekedési élén történt váltás), és a hadsereg után parancsnokcsere várható a rendőrségnél is. Bencze József országos rendőrfőkapitányt Hatala József követheti a székében, aki Pintér Sándor belügyminisztersége idején már betöltötte az ORFK közbiztonsági főigazgatói posztját, és onnan csak 2006-ban váltották le.
HetiVálasz

2010. június 11., péntek

Módosul az alkotmánybíró jelölés

Statáriális jogalkotással vádolják a Fideszt - Szinte minden civil jogvédő szervezet tiltakozik az Alkotmánybíróság (Ab) tagjainak jelölésére vonatkozó fideszes javaslat ellen, amely szerint kizárólag a többségtől függene az új tagok kiválasztása. Van, aki statáriális jogalkotást emleget.

Hétfőn hozta nyilvánosságra a Fidesz, hogy nyolctagú, az Alkotmánybíróság (Ab) tagjaira javaslatot tevő parlamenti jelölőbizottság létrehozását kezdeményezik. Az alkotmány úgy rendelkezik, hogy az Ab tizenegy tagját az Országgyűlés választja, a tagokra pedig az országgyűlési pártok képviselőcsoportjainak egy-egy tagjából álló jelölőbizottság tesz javaslatot. Az Ab tagjainak megválasztásához a képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

A Lázár János és Mátrai Márta által jegyzett előterjesztés indokolása szerint az Ab jelenleg csupán kilenc tagból áll, s ez veszélyeztetheti a testület teljes ülésének határozatképességét. (Ahhoz legalább nyolc tag, köztük az elnök vagy a helyettes elnök jelenléte szükséges.) Az előterjesztők szerint az elmúlt húsz év tapasztalatai azt mutatják, hogy a hatályos jelölési szabályok nem biztosítják a testület folyamatos és zavartalan működését, ezért szükséges a felülvizsgálatuk.

A „gordiuszi csomót” a Fidesz úgy oldaná meg, hogy egy „a választópolgárok akaratából létrejött parlamenti arányokhoz igazodó” testület tenne javaslatot az Ab tagjaira, így biztosítva „a politikai egyeztetések lefolytatásának megfelelő kereteit".

E passszus verte ki a biztosítékot nem csak az ellenzéki pártoknál, hanem a jogvédő szervezeteknél is. Csütörtökön sorra láttak napvilágot a civilek tiltakozó közleményei, amelyek szerint a javaslat az Alkotmánybíróság függetlenségét ássa alá, mert azt teszi lehetővé, hogy a kormánytöbbség politikai konszenzus nélkül, egyedül döntsön a kormány hatalmának korlátjául szolgáló Alkotmánybírósági tagokról.

„Az Alkotmánybíróság az alkotmányvédelem és a jogvédelmi rendszer legfontosabb szereplője. A testület gyakorol kontrollt az Országgyűlés felett, így kiemelkedően fontos, hogy tagjait széles körű konszenzus eredményeképpen válasszák meg” – írja a Magyar Helsinki Bizottság. A Nyilvánosság Klub egyenesen úgy fogalmaz, hogy „a nyilvánosság követelményének teljes figyelmen kívül hagyásával történő statáriális jogalkotás folyik”.

Az Eötvös Károly Intézet közleményében arra figyelmeztet, hogy a kormánytöbbség azon túl, hogy szabadon, érdemi szakmai és politikai egyeztetés nélkül is módosítani tudja az alkotmány szövegét, az alkotmánymódosítással azt a jogot is magának követeli, hogy az alkotmány értelmezésére és kikényszerítésére hivatott Alkotmánybíróságot is uralhassa. A Társaság A Szabadságjogokért (TASZ) szerint az Alkotmánybíróság függetlensége az egyik legfontosabb garanciája a jogállamnak és az alkotmányos alapjogok védelmének. A TASZ álláspontja szerint az a politikai erő, amely a hatalmi egyensúlyokat felborítja, önmagának állít csapdát.

A K-Monitor Független Korrupciófigyelő Iroda és a Transparency International Magyarország arra kéri az országgyűlési képviselőket, fontolják meg: a korrupció elleni küzdelem alapvető feltétele egy olyan jogrend, amely kizárja a hatalmi ágak közti egyensúly megbontását és biztosítja a mindenkori hatalom demokratikus kontrollját.

A Jobbik szerint a kabinet javaslata az alkotmányozásról a kormányoldal cezaromániájáról tesz tanúbizonyságot. A javaslatot sürgős eljárással tárgyalja az Országgyűlés, várhatóan már a jövő héten elfogadják azt.
FN.hu

2010. június 7., hétfő

Sólyom László a Velence Bizottság 20. évfordulóján

...Az elmúlt húsz évben a Velencei Bizottság tevékenysége alapvetően átalakult. Két évtized alatt a kelet-európai rendszerváltozások lezajlottak, valódi rendszerváltó problémák a térségben elvétve merülnek fel. Tipikusan ilyen problémák voltak a privatizáció, az átmeneti korszak igazságszolgáltatása, vagyis a visszamenőleges hatályú jogalkotás kérdése, az alapjogok garantálása, különösen a választójog szabályozása, továbbá az államszervezeti kérdések közül az igazságszolgáltatás függetlensége. Külön csoportot képeztek a Velencei Bizottság tevékenységében a Jugoszlávia felbomlását kísérő háborúk utáni rendezés államszervezeti, a demokráciát érintő, és alapjogi kérdései, mindenek előtt Bosznia és Hercegovina berendezkedése.

A Bizottság azonban nemhogy visszaszorult volna, létszáma és hatóköre folyamatosan növekedett, tagjainak száma ma 57, és a tagokhoz egy társult tag, 7 megfigyelő és három sajátos státuszú partner csatlakozik. Ezzel párhuzamosan a Velencei Bizottság tevékenysége nem csak a fiatalabb demokráciákra irányul, hanem Európa nyugati felére is. Emlékezetesek azok az ügyek, ahol régi, bejáratott demokráciák alapvető alkotmányos kérdései voltak napirenden. Elég itt a liechtensteini hercegi ház által javasolt alkotmánymódosításról szóló véleményre, vagy az olasz Gasparri és Frattini törvények véleményszabadsággal és a média szabadságával való összeegyeztethetőségéről szóló véleményre utalni. De készült már vélemény a finn alkotmány értékelésével, a luxemburgi alkotmányos reformmal, az Egyesült Királyság és Svájc egyik kantonja választójogával vagy a belgiumi média szabadságával kapcsolatban is. A demokratikus átmenet segítése helyett tehát ma már a Velencei Bizottság feladata az európai alkotmányosság közös hagyományának ápolása és fejlesztése. ...

2010. június 6., vasárnap

Torgyán József és Pozsgay Imre az alkotmánymódosításról

1990. június 5., kedd - A Független Kisgazdapárt parlamenti frakciója nevében Torgyán József képviselőcsoport-vezető érvelt a beterjesztett alkotmánymódosítás mellett. Hangsúlyozta: el kell dönteni végre, hogy Magyarországon parlamentáris demokráciát avagy prezidenciális rendszert kívánnak-e kiépíteni. A parlamentáris demokrácia kiépítése viszont már megkezdődött. Ennek szerves része a jelenlegi alkotmánymódosítás, benne az, hogy az államfőt a parlament válassza meg, s az, hogy a kormányozhatóság érdekében változzék az úgynevezett kétharmados szabály. Torgyán József kitért a nemzetiségi jogok országgyűlési biztosának, mint új intézménynek a kérdésére is, kijelentve: ezt a megoldást csak átmenetileg tudják elfogadni azzal, hogy mielőbb megszülessék az új választójogi törvény.
Pozsgay Imre, a Magyar Szocialista Párt frakcióvezetője ellenben kételyeit sorolta az alkotmányozási folyamattal és magával az alkotmánymódosítási javaslattal szemben. Véleménye szerint a törvényjavaslat elfogadása mellett felsorakoztatott érvek egyike sem követeli meg az alkotmány ilyen generális átalakítását. Sokkal inkább amellett szólnak, hogy haladéktalanul és hosszú parlamenti gyötrelemre készülve az Országgyűlés fogjon hozzá egy új alkotmány kidolgozásához. Kifogásolta, hogy a törvényjavaslatot képviselők egy csoportja nyújtotta be, a kormány megint kimaradt, mintha vissza akarná terhelni az oly sokat emlegetett felelősségét a Parlamentre. Végezetül hangoztatta: az, hogy a nép közvetlenül választ köztársasági elnököt, s ily módon gyakorolja szuverenitását, semmiképp sem gyengíti sem a kormány hatalmát, sem a Parlament ellenőrző szerepét a végrehajtó hatalom fölött. A szocialisták véleménye szerint a benyújtott törvénytervezet nagyvonalú, felületes és átgondolatlan. (MTI)

2010. június 5., szombat

Pozsgay: Az Alkotmány sáncai mögül eresztették ránk a válságot

... Lapunk megkérdezte Pozsgay Imrét, miért kell új alkotmány. A politikus – aki 2005-ben tagja volt Orbán Viktor nemzeti konzultációs testületének is – azt mondta: a mostani alaptörvény „gyakorlatilag az Alkotmánybíróságot hatalmazza fel alkotmányozásra. Naponta esnek be ügyek az AB-ra”. Pozsgay Imre azt is nehezményezi, hogy „az előző kormányok neoliberális gazdaságpolitikája is ezen alkotmány sáncai mögül eresztette rá a válságot az országra, ahelyett, hogy kezelte volna”.

Kérdésünkre, hogy mégis hogyan, úgy reagált: olyan hatalmat segített talpon maradni, melyet a népakarat már szeretett volna elmozdítani. Arra, hogy a Fidesz és a kétharmados parlamenti többség nem akarja népszavazással megerősíteni az új alkotmányt, Pozsgay Imre azt mondta: a szakmai-kodifikációs munkálatok után társadalmi vitára kell bocsátani az új alkotmány tervezett szövegét. A társadalmi vitától függően, ha mélyreható változások is lesznek, mérlegelni kell majd, hogy legyen-e róla népszavazás. ...

Népszabadságonline 2010. június 5. szombat

2010. május 29., szombat

Soli Deo gloria

A Soli Deo gloria latin kifejezés, jelentése: Egyedül az Istené a dicsőség; egyike az öt solának, a reformátorok hittételének összegzésére a reformáció alatt. Gánóczy Sándor szerint Kálvin számára a soli Deo gloria elv a legelső és a leglényegesebb.
A barokk komponista, Johann Sebastian Bach hozzáfűzte az „SDG” kezdőbetűket a kézjegyéhez az összes kantátája zenei kézirataihoz és valójában sok egyéb munkájához. A dedikációt kortársa, Georg Friedrich Händel is használta.
Az öt sola
* Sōlā Scriptūra (Kizárólag a Szentírás szerint)
* Sōlā fide (Kizárólag hit által)
* Sōlā grātiā (Kizárólag kegyelemből)
* Sōlō Christō (Kizárólag a Krisztus által)
* Sōlī Deō glōria (Kizárólag Istené a dicsőség)

A keretek...

2010. május 14.
Sólyom László köztársasági elnök beszéde az Országgyűlés alakuló ülésén
... Van tapasztalat arról is, hogyan lehet az Alkotmányhoz nyúlni. Mi az tehát, amit fenn kell tartani, amihez ragaszkodni kell? Az Alkotmány nem holt betű, hanem él és fejlődik. Az alkotmányosság az időközben felmerülő súlyos problémák megoldásának nem gátja, hanem alapja. A magyar országgyűlések nem bántak kesztyűs kézzel az Alkotmánnyal, 1990 óta 22 alkalommal módosították. Nálunk nincs úgynevezett örökkévalósági klauzula, amely egyes országokban bizonyos alkotmányi szakaszok módosítását kizárja. Viszont létezik az Alkotmány és a benne foglalt jogok elvi alapjainak egy olyan koherens rendszere, amely a napi érdekű módosítások fölött is az alkotmányosság biztos mércéjéül szolgál. Ez – az első Országgyűlés idején még láthatatlan alkotmány – azóta az Alkotmánybíróság húsz éves működésében látható és kiszámítható kifejtést nyert. Ez az, amit fenn kell tartani. Az Országgyűlés pedig ezen keretek között bátran élhet lehetőségeivel...

2010. május 28., péntek

Az egész nemzeté legyen az új alkotmány

„Az ország kilencven évvel ezelőtt – szétdarabolása után – padlóra került, de talpra tudott állni. Innen kell erőt merítenünk” – jelentette ki Navracsics Tibor a Lánchíd Rádióban. A leendő közigazgatási és igazságügyi miniszter, kormányfőhelyettes hozzátette, azért kell törvénybe foglalni a kormányzás átadás-átvételének körülményeit, mert jelenleg is probléma, hogy a Fidesz a minisztériumoktól nem azokat a papírokat, adatokat kapta meg, amelyeket kért. Navracsics Tibor elmondta, olyan új alkotmányt kell létrehozni, amely nem 1949-es, gyökereiben sem kommunista, és a demokratikus berendezkedést szolgálja. „Az egész nemzeté kell hogy legyen” – jelentette ki a kijelölt miniszter és kormányfőhelyettes.
Magyar Hírlap online

2010. május 27., csütörtök

Navracsics: erősítené az emberi jogokat a következő kormány

2010. május 27. 18:51
A leendő kormány egyértelműen elkötelezett az emberi jogi garanciák erősítése mellett - mondta Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszterjelölt csütörtökön az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága előtt. A testület támogatta Navracsics Tibor miniszterré történő kinevezését. A bizottság 13 képviselője szavazott igennel, két szocialista politikus nem támogatta a jelölt kinevezését, három jobbikos honatya pedig tartózkodott a voksolásnál.

Bizottsági meghallgatásán Navracsics Tibor a magyar demokrácia történetének egyik legszomorúbb folyamataként értékelte az emberi jogok elmúlt években tapasztalt hanyatlását, különös tekintettel a 2006-os emberi jogi jogsértésekre.
Gondola.hu

2010. május 25., kedd

Navracsics: Ahogy 90 éve, most is talpra állunk

... Új alkotmányra azért van szükség, mert a választók alkotmányozó többséghez juttatták a Fidesz–KDNP-t – mondta Navracsics. Mivel a kampányban megfogalmazták, hogy erre kérik a nagy felhatalmazást, tehát világos, hogy mivel ezt a választók megadták, ezt akarták. Tehát ez nem jog, hanem kötelesség – tette hozzá. A leendő igazságügy-miniszter elmondta, olyan alkotmányt kell létrehozni, mely nem 1949-es, gyökereiben sem kommunista és a demokratikus berendezkedést szolgálja. „Az egész nemzeté kell, hogy legyen” – fogalmazott. ...
2010. május 23., MNO

2010. május 22., szombat

Az új Kormány programja az Alkotmányról

... A jelenlegi Alkotmány - mint első mondata kinyilatkoztatja - ideiglenes, átmeneti alkotmány. Megalkotói éppen azért szánták ideiglenesnek, mert nem volt mögötte érvényes társadalmi szerződés. Az új társadalmi szerződés most, a 2010-es országgyűlési választásokon megköttetett. Azzal bízták meg a törvényhozást, hogy a következő négy évben alkossa meg az ország új alkotmányát.

... szülessen az átmeneti korszak helyén, az új társadalmi szerződés szellemében egy új, a nemzeti együttműködésen alapuló rendszer.

... Hatályos Alkotmányunk a rendszerváltoztatás céljaként fogalmazza meg a szociális piacgazdaság megvalósítását. Ezért a szociális biztonságot, az esélyek kiegyenlítését és az egymás iránti megbecsülést és elköteleződést (szolidaritást) közös alapértékeknek tekintjük.

...Magyarországon a demokráciába, a jogállamba és az alkotmányosságba vetett bizalom forog kockán, és az elmúlt nyolc évben kormányzó baloldal minden cselekedete rontotta az újrakezdés esélyeit.

...A demokrácia eszméjével összeegyeztethetetlen módon 2002 után jog- és alkotmányellenesen elmozdították azokat, akik nem kívántak asszisztálni felelőtlen politikájukhoz. A PSZÁF, a KSH és a Magyar Energia Hivatal vezetői ismerhették meg elsőként, milyen is a szocialista kormány felfogása a jogállamiságról . Szász Károly, Mellár Tamás és Kaderják Péter hivatalból történő elmozdítása csak az első lépés volt a demokratikus intézményrendszer leépítéséhez vezető úton. Ha úgy diktálta érdekük, kriminalizálták, ha kellett, antiszemitának bélyegezték az ellenzéket . Ha arra volt szükség, akkor megkísérelték tudatosan szembefordítani egymással az egyes választói csoportokat. S mindeközben görcsösen ragaszkodtak a kormányzati hatalomhoz, még akkor is, amikor világossá vált, hogy bizalom és támogatás hiányában az ország kormányozhatatlanná vált.

...2006-ban Magyarország polgárai megtapasztalták, hogyan lehet demokratikusnak látszó keretek között visszaélni a jogállammal és az alkotmányossággal.

...Újjá kell építeni a joguralomba vetett hitet : Magyarország alkotmányos demokrácia, a működését elősegítő jogszabályok ugyanakkor csak abban az esetben érnek bármit, ha mindenkire egyaránt érvényesek.

Újra kell gondolni az alkotmánybírósági jogköröket

Paczolay: újra kell gondolni az alkotmánybírósági jogköröket
2010.05.21. MTI

Húsz évvel az alkotmánybíróság (Ab) létrejötte után szükség van a testület jogköreinek és ezzel együtt az általános hatáskörű bíróságokhoz fűződő viszonyának újragondolására – közölte az Ab elnöke pénteken Zalaegerszegen.

Paczolay Péter a zalai jogásznapon tartott előadásában azt mondta, az áttekintésre a jogegységi határozatokkal, az élő jogszabályok vizsgálatával vagy a normakontrollal kapcsolatban lenne szükség. Hozzátette: az elmúlt két évtizedben az Ab több hatásköre már megváltozott, akadtak olyanok, amelyek megszűntek, de újabbakkal is gyarapodott, jelenleg néhány területen azonban változásokra van szükség.

A jogegységi határozatokkal kapcsolatban az európai joggyakorlatot idézte, amely szerint a jogalkalmazás egységét csak egyedi ügyekben hozott döntésekkel lehet biztosítani. Hozzátette, hogy az Ab az utóbbi öt évben kizárólag normaként vizsgálja a jogegységi döntéseket, és nem kívánja csorbítani a Legfelsőbb Bíróság jogkörét.

Az élő jogszabályok vizsgálatával kapcsolatban arról beszélt, hogy az Ab nem végez önálló jogszabály-értelmezést, nincs hatásköre arra, hogy megadja valamilyen törvény helyes jelentését. Az alkotmánynál alacsonyabb rendű jogszabályok helyes értelmének feltárása a bíróságok dolga, az Ab feladata az, hogy az esetleg többféle értelmezés közül kijelölje az alkotmányosnak tekinthető változatot.

2010. május 19., szerda

Orbán: 2012-ben lesz új alkotmány

MTI
2010. május 19., szerda 17:39
Orbán Viktor tervei szerint 2012 közepén vagy végén lesz új alkotmány, addig a kormány, a parlament a rend és a gazdaság megerősítésén dolgozik. Bejelentette: az új kabinet megyei kormányhivatalokat hoz létre.
Orbán Viktor szerdán megerősítette a szombati Magyar Nemzetben megjelent nyilatkozatát, ami szerint két év múlva lehet Magyarországnak új alkotmánya. A miniszterelnök-jelölt szerdán, Budapesten az általa kezdeményezett gazdasági konzultáción leszögezte: a kétharmados többség birtokában jobb lett volna, ha az új parlament alkotmányozó nemzetgyűléssé alakul, de erre a közbiztonság és a gazdaság állapota miatt most nincs lehetőség. Kijelentette: először a közrendet kell helyreállítani és a gazdaságot kell átalakítani, majd ezt követően kell új alkotmányt alkotni.

"Új alkotmány lesz természetesen, kétharmados fölénnyel rendelkező parlamenti erő nem teheti meg, hogy hatályban hagy egy 1949-es keltezésű alkotmányt" - fogalmazott. Orbán Viktor szerint ma Magyarországon az általa használt forradalom kifejezés kapcsán sokan azt hiszik, hogy viccel, vagy a sajtó figyelmét akarja felhívni azzal. "Tévednek" - közölte. A forradalom egy új alkotmányban is kifejezésre jut majd, hangsúlyozta a kormányfőjelölt.

"Amikor forradalomról beszél egy politikus, a hallgatóságnak nemcsak a "vér szagát" kell éreznie, érdemes a változás mélységének, lehetőségeinek mértékegységére gondolnia" - hívta fel a figyelmet. A miniszterelnök-jelölt szerint a forradalom azt jelenti, hogy olyan változtatásra adódik lehetőség, amelyekre korábban csak utcai nyomásgyakorlás eredményeképpen volt lehetőség.

A mostani helyzettől nem lehet elvitatni, hogy olyan változásokra adódik lehetőség, amelyeket korábban csak az alkotmányos rendszer felrúgásával lehetett elérni, mondta Orbán. A mai helyzet különlegessége, hogy a magyarok nem az utcán kényszerítették ki a mély változás lehetőségét, hanem alkotmányos keretek fenntartásával, de "ettől még ez forradalom és így is kell rá tekinteni". "Felelőtlenség ki nem használni egy ilyen forradalom kínálta lehetőséget, ahogy felelőtlenség nem élni a kétharmados többséggel" - húzta alá.

2010. május 15., szombat

Személyi ügyek kezelése miatt nem fogunk intézményeket sem összevonni, sem átalakítani

Orbán újabb selyemzsinórja Simornak
Simor András és az új kormány viszonyát illetően Orbán félreérthetetlen célzásokat tett: „Személyi ügyek kezelése miatt nem fogunk intézményeket sem összevonni, sem átalakítani. …Új korszak kezdődik, és ezért bizonyos korábbi mércék és normák elveszítették érvényességüket. Korábban lehetett közbizalmat igénylő állást betölteni, és közben nem Magyarországon adózni, elfogadhatatlan színvonalon dolgozni, bajba sodorva sok százezer embert, akiket belelovalltak például a devizahitelezésbe, vagy kiszolgáltatottá tették őket a pénzintézeteknek. Korábban lehetett felelőtlenül betölteni ilyen magas állásokat, most már nem lehet. Ez a felismerés hamarosan az ország minden pontján és minden intézményében megszületik majd”- hangsúlyozta a leendő kormányfő.
hvg.hu 2010. május 15.

2010. május 14., péntek

Ráér az új Alkotmány

Orbán szerint ráér az új alkotmány elkészítése
Az elszámoltatást és a gazdasági összeomlás elkerülését nevezte legfontosabb feladatnak a Fidesz frakció szerdai alakuló ülésén Orbán Viktor leendő kormányfő. Orbán szerint csak ezek után kerülhet szóba egy új alkotmány elkészítése.
Teljesen új, átfogó alkotmány elkészítésére most nincsen idő, de az elszámoltatás és a gazdasági összeomlás elkerülése után sort lehet erre keríteni - mondta Orbán Viktor, a Fidesz elnöke a Fidesz-KDNP frakciók szerdai alakuló ülésén.
A leendő miniszterelnök szerint meg kell újítani a magyar politikát, a parlamenti és az önkormányzati képviselők létszámát mihamarabb felére kell csökkenteni és végre kell hajtani a gazdasági, pénzügyi, közoktatási és közegészségügyi új rendszerek kiépítését is. A korrupció minden formáját kiírtják, beleértve a politikai és a gazdasági korrupciót is és senkinek nem fognak segítséget nyújtani, "aki eltéveszti ezt a mércét." - mondta Orbán.
Orbán szerint az elszámoltatáson belül van egy különös figyelmet érdemlő terület: a 2006-os rendőri túlkapások esete. A Fidesz elnöke szerint itt semmilyen hezitálásnak nincsen helye, hiszen az történt, hogy az akkor kormányon levők arra használták a rendőrséget, hogy megfélemlítsék és alapvető alkotmányos jogaikban megalázzák a békés polgárokat. Orbán szerint mindenkit felelősségre kell vonni rangra és korra való tekintet nélkül, aki részt vett ezekben a túlkapásokban.
Orbán elmondta: kormánya megalakulása után első intézkedései között lesz, hogy miniszterelnöki-biztosnak jelöli ki Balsai Istvánt, akinek a 2006-os októberi események kivizsgálásának felügyelete lesz.
origo.hu, 2010. május 5.

2010. május 2., vasárnap

Mire kell a kétharmad?

"Hogy a Fidesz tisztában van felelősségének súlyával, az abból is gondolható, hogy Kövér László a következő szavakkal fogadta 1994-ben a 72 százalékos többséget birtokló MSZP-SZDSZ-kormánykoalíciót a parlamentben: „Roppant hatalom összpontosul most az önök kezében. Most a kezdetnél szeretnénk önöket figyelmeztetni arra a mérhetetlen felelősségre, amely hatalmukból fakad, abból a hatalomból, amelynek ma gyakorlatilag nincs intézményes korlátja. Önök kényükre-kedvükre változtathatják az alkotmányt s az alkotmányos alapintézményeket; változtathatják meg a választójogi törvényt, a köztársasági elnök jogkörét, az önkormányzati rendszert s az Alkotmánybíróság hatáskörét, nevezhetnek ki bárkit alkotmánybírónak, bankelnöknek, vállalatigazgatónak és így tovább."
Talán éppen emiatt próbálja most a Fidesz választmányi elnöke azzal hűteni a kedélyeket, hogy visszafogottságot ígér pártja nevében. Mint mondta: első körben a választójogi, az önkormányzati, a médiatörvény, valamint a határon túli magyarok állampolgárságának kérdését rendező jogszabályok módosítására terjed majd ki a figyelmük, míg a rendőrségi, nemzetbiztonsági, honvédelmi törvényt, valamint az ügyészségekről, bíróságokról szóló jogszabályt csak „áttekintésre érdemes" jelzővel látta el a kétharmados törvények sorában."

Hetek Országos Közéleti Hetilap
Hajdú Sándor, Hazafi Zsolt, Szobota Zoltán
2010. 04. 23. (XIV/16)

2010. április 22., csütörtök

A "félelmetes" kétharmad

Valójában ezért fél az MSZP a Fidesz 2/3-ától!
"... Ha a Fidesz kétharmados többséget szerez, az is biztossá válik, hogy az MSZP-nek nem sikerült elérnie az egyötödös parlamenti arányt. Márpedig enélkül eszköztelen lehet a szocialista nehéztüzérség, vitanapot és vizsgálóbizottságot sem kezdeményezhet - csak a Jobbik támogatásával. ...
... Elvileg persze kétharmaddal a taláros testület nemzetközi összehasonlításban is erős jogköreit is meg lehetne nyirbálni, ám ez akkora politikai kockázattal jár, amelyet demokratikus erő aligha vállalna. Az alkotmánybírákat a parlament kétharmados többséggel választja, ezért mostanában gyakran hallani a felvetést: a Fidesz majd pártdelegáltakra cseréli le a testület tagjait. Ez azért sem lehetséges, mert a jelenlegi kilenc bíró közül egynek sem jár le a mandátuma a második Orbán-kormány idején. ..."
HetiVálasz, Élő Anita, 2010.04.22.

2010. április 17., szombat

A román alkotmánybíróság megnyirbálta a feddhetetlenségi ügynökség hatáskörét

MTI 2010. április 16., péntek 11:32
Érdemben nyirbálta meg az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) hatáskörét a román alkotmánybíróság, az alaptörvénnyel ellentétesnek minősítve a magas rangú tisztségviselők összeférhetetlenségi ügyeit és vagyonát figyelő állami szerv működését szabályozó törvény több cikkelyét.
Ezentúl az ANI nem ellenőrizheti többé a köztisztviselők vagyonát, és nem fordulhat az ügyészséghez sem, ha eltéréseket észlel a vagyonnyilatkozat és a birtokolt javak között.
Márpedig az ügynökség működését szabályzó törvény elfogadását 2008-ban az uniós követelményekkel összhangban lévőnek minősítették a politikusok. Igaz, azt élénk vita előzte meg, elsősorban arról, hogy az intézmény csak a törvénytelen vagyon elkobzását kérheti-e vagy a nem igazolható vagyonét is. A törvényhozók kompromisszumos megoldást találtak, eszerint az ANI a nem igazolható vagyon esetében is adatokat gyűjthet, s ha indokoltnak találja, kérheti a bíróságtól a vagyonrész elkobzását. Így az elkobzásról nem az ANI-nak, hanem a bíróságnak kellett döntenie.
Az alkotmánybíróság mostani döntése értelmében azonban az ANI most már nem is fordulhat az ügyészséghez, ha bármiféle visszaélést tapasztal, nem is kérhet bírói végzést az illetéktelenül birtokolt javak esetleges elkobzásáról.
A Hotnews szerint az alkotmánybíróság Alice Draghici ügyvédnő alkotmányossági kifogásaira adott pozitív választ. Serban Bradisteanu bukaresti sebész jogi képviselője azért fordult a taláros testülethez, mert az ANI 3,6 millió eurót el akart koboztatni az orvostól. Az ítélet után le kell zárni valamennyi, az ANI által kezdeményezett bűnvádi dossziét – vélekedett a hírportálnak az ügyvédnő.
Az ANI az utóbbi években több szenátor, képviselő, kormánytag és más vezető beosztású személy ellen kezdeményezett bűnvádi eljárást. Az esetek többségében az érintettek arra hivatkoztak, hogy "megfeledkeztek" bevételeik vagy javaik egy részének feltüntetéséről. Más esetekben jogkörével élve az ügynökség összeférhetetlenséget állapított meg a vizsgált köztisztviselő jelenlegi tisztsége és más funkciói között.
Az Evenimentul Zilei című napilap emlékeztet arra, hogy jelenleg vizsgálat folyik többek között Mircea Dinescu költő, ismert televíziós személyiség, Marian Vanghelie szociáldemokrata vezető, Vadim Tudor nagy-romániás pártelnök, Eugen Nicolaescu volt liberális egészségügyi miniszter, Gheorghe Pogea volt demokrata-liberális pénzügyminiszter, Gigi Becali politikus-mágnás ellen. Az ügynökség február elején büntetőjogi vizsgálatot kért az ügyészségtől Mircea Geoana, a román szociáldemokrata pártelnök ellen, mert vagyonnyilatkozata hamisnak bizonyult. A román sajtó úgy tudja: az ANI éppen most kezdte vizsgálni az alkotmánybírák vagyonát is egy névtelen bejelentés nyomán.
A romániai civil szervezetek tömegesen jelzik: szerintük az alkotmánybírósági döntés hatalmas visszalépés a korrupció elleni küzdelem útján.

2010. április 12., hétfő

Agyonlőttek egy szövetségi bírót...

...Moszkvában
Edward Csuvaszovot hétfőn Moszkva belvárosában, az utcán, lakása előtt lőtte le egy ismeretlen – közölte a Ria Novosztyi orosz hírügynökség.
Az orosz hatóságok jelenleg is vizsgálják a gyilkosság körülményeit.
Csuvaszov egy moszkvai szkinhedbanda, az úgynevezett „Fehér Farkasok” peréről vált ismertté, amelyben a szélsőséges csoport kilenc tagjára több tíz év börtönbüntetést szabott ki. Emellett a szövetségi bíró dolgozott az orosz kábítószerügyi szolgálat egyik sikkasztással vádolt tisztviselőjének ügyén is, akit végül óvadék fejében szabadlábra helyeztek.
Forrás: Ria Novosztyi

2010. március 28., vasárnap

Az alkotmányozó többség akarata is lehet alkotmányellenes

NOL| 2010. március 24.
Népszabadság - Teknős Miklós A kétharmad és az alkotmány címmel, a téma ismert szakértőivel rendezett „alkotmányjogi teadélutánt” az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet a Nyílt Társadalom Intézetben (OSI) kedden. Az előadók többsége azokra az ellentmondásokra hívta fel a figyelmet, amelyek a többség és a kisebbség; az alapvető jogaink, illetve az általunk hatalommal felruházott alkotmányozók akarata, döntései között feszülhetnek.
Ezzel kapcsolatban Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke arról beszélt, hogy az alkotmányozó többség akarata is lehet alkotmányellenes. „Nem demokratikusabb, sem igazságosabb az, ha 98 ember nyom el 2-t, mintha 51 nyomna el 49-et”, így Paczolay. Ezzel a weimari korszakban, illetve azt követően is felmerült alkotmányjogi vitákat elevenítette fel, konkrétan a „nem éppen liberális nyavalygásairól híres” Karl Schmitt német katolikus filozófustól, jogásztól idézve.
Paczolay arra világított rá, hogy a minősített (alkotmányozó, kétharmados) többség nem hordoz magában értéktartalmat – a garanciális szabályokkal ellentétben. Paczolay az alkotmány védelmét illetően a bíróságok szerepét hangsúlyozta, ha már hazánkban az alkotmányozó és a törvényhozó hatalom – szerinte sajnálatosan – egybeesik.
Trócsányi László alkotmányjogász pedig azt emelte ki előadásában, hogy az EU tagállamaiban teljesen eltérő berendezkedéseket (például alkotmányos monarchiákat is) láthatunk, a „politikai” alkotmányokban tehát viszonylag nagy amozgástér, ellentétben a „társadalmi” alkotmányokkal, hiszen az alapvető emberi jogi egyezményekkel az államok nem mehetnek szembe.

Véletlenül négyötödös szabály maradt a magyar Alkotmányban

2010. március 24., szerda 19:41 InfoRádió
Aggódnak az alkotmányjogászok a hatályos magyar alaptörvény néhány pontja miatt. Az egyik ilyen aggályos rész szerint van olyan módosítás, amelyhez nem elég a kétharmados többség, hanem a képviselők négyötödének egyetértése kell. Igaz, ez a paragrafus véletlenül maradt benne az Alkotmányunkban. Nem szerencsés az sem, hogy hazánkban a törvényhozó és az alkotmányozó hatalom egybeesik - véli az Alkotmánybíróság elnöke.
A magyar Alkotmány egyik pontja szerint bizonyos szintű változtatásokhoz nem kétharmados többségre, hanem a képviselők négyötödének egyetértésére van szükség. Ez a négyötödös többség egy új alkotmány paragrafusainak előkészítéséről szóló országgyűlési határozat elfogadásához szükséges.
Amennyiben hatályosnak ismerjük el ezt az egyébként vitatott szabályt, akkor különbséget teszünk a módosításra vonatkozó kétharmados, illetve az új alkotmány elfogadásához szükséges négyötödös többség között - mondta el az InfoRádiónak Vissy Beatrix alkotmányjogász.
Nem hatott az öngyilkos paragrafus
Ennek a négyötödös szabálynak a története az 1994-98-as ciklusra nyúlik vissza. Olyan módosító törvény révén vezették be 1995-ben, amely két paragrafust tartalmazott: az egyik vezette be a négyötödös többséget, a második, suicid clausulának nevezett paragrafus pedig igazából a ciklus végén hatályon kívül akarta helyezni ezt a módosítást.
Azonban egy jogtechnikai elv szerint a módosító jogszabály hatályon kívül helyezése nem eredményezi a módosított törvény, ez esetben az Alkotmány érvénytelenítését - magyarázta Vissy Beatrix. Így elmaradt a négyötödös alkotmányi szabály hatályon kívül helyezése is - jegyezte meg az alkotmányjogász.
Érinthetetlen emberi jogok
Egy alkotmánynál alapvető szempont, hogy az emberi jogok lényegi tartalma érinthetetlen az alkotmányozó számára. Tehát ez nem függhet a parlamenti választások eredményétől és a hatalom akaratától - nyilatkozta az InfoRádiónak a szintén alkotmányszakértő Szigeti Tamás.
Szerinte az eddigi huszonhárom alkotmánymódosítás meghúz egy határt, és minden további változtatás többletindoklási kötelezettséggel jár. A kétharmados gyakorlatba például már nem férne bele egy kormányforma-váltás, mondjuk a félprezideciális rendszer felé. Ezt az eddigi alkotmányos gyakorlat ugyanis nem legitimálja - fejtette ki Szigeti Tamás.
Ne sértsék a mögöttes elveket!
Az elmúlt évek vitái megmutatják, milyen dilemmák elé kell néznie a jövő alkotmányozójának, ha újfajta konstrukciót szeretne létrehozni - mondta az InfoRádiónak Tóth Gábor Attila alkotmányjogász. A magyar alkotmány alapján a kétharmados többség megváltoztathatja az alaptörvény néhány szabályát és az egész alapszerkezetét is.
A kérdés, hogy mit kezd a többség ezzel a hatalommal. Ha döntéseiben tiszteletben tartja azokat a mögöttes elveket, amelyek a mostani alkotmányt is legitimmé teszik, akkor nincs gond. Csak akkor van baj, ha megsértik azokat a szabályokat, amelyek kimondják, hogy a magyar politikai közösség minden tagja egyenlően értékes, illetve azokat, amelyek garantálják az alapvető szabadságjogokat - vélekedett Tóth Gábor Attila.
Szerencsétlen egybeesés
Az alkotmányos védelemnek olyan paradoxonai vannak, amelyek pusztán matematikai többséggel nem magyarázhatóak. Az 50 százalék plusz egy a demokratikus többség alapja. Ehhez képest, ha 16-17 százalékkal többen támogatnak egy célt, az nem jelenti tartalmilag értékesebb akaratot - mondta el az InfoRádiónak az Alkotmánybíróság elnöke.
Hozzátette: az európai alkotmányok ezért nem kötik kizárólag kétharmados többséghez az alaptörvény védelmét, hanem különböző egyéb eljárásokkal nehezítik ezt a folyamatot. Például egy komolyabb változtatás az alaptörvényben a parlament feloszlatásával is járhat.
A lényeg, hogy az alapvető emberi jogokat minősített védelemben részesítsék - szögezte le Paczolay Péter. A jogász szerint a magyar rendszer amúgy is problematikus, mert itt egybeesik a törvényhozó és az alkotmányozó hatalom, és pusztán a minősített többség különbözteti meg az alkotmányozót. A hazai Alkotmánybíróság húsz éve szembesül ezekkel a gondokkal. A láthatatlan alkotmány fogalmának emlegetésével már többen utaltak arra, hogy vannak olyan tartalmi értékei, elvei, amelyeket még az alaptörvény módosításával sem lehet fölszámolni - fűzte hozzá az elnök.
Hanganyag: Litauszky Balázs

2010. március 25., csütörtök

A magyar történelmi (ősi) alkotmány alaptételei

A kétkamarás Országgyűlés felsőháza létrejöttével "feleslegessé válik az ilyen funkciót sokkal tökéletlenebbül betöltő jelenlegi alkotmánybíróság.)"

(Összeállította: Dr. Feledy István)
... "4. Mindennek a Szent Korona Eszme szerint kell történnie (Sub specie Sacrae Coronae)
Vagy másképpen fogalmazva:
„Az alkotmányos alaptörvény, a sarkalatos törvények, minden jogszabály, a törvényhozó, végrehajtó, bírói és ellenőrző hatalom minden intézkedése meg kell, hogy feleljen a Szent Korona eszmének, a történelmi alkotmány alapelveinek. (Sub specie Sacrae Coronae.)"
Magyarázat:
Ennek a hagyományos magyar államszervezetben legfontosabb őre a kétkamarás Országgyűlés felsőháza. Míg az alsóház a területileg választott képviselők testülete, a felsőház magába foglalja a történelmi egyházak, vallási közösségek (katolikus, református, evangélikus, unitárius, zsidó) vezetőit, a kamarák, szakszervezetek, szövetségek, egyesületek, a magyarországi nemzetiségek képviselőit, a tudományos és művészeti élet nagyjait, az egyetemek vezetőit, a nemzeti emigráció legjobbjait, a határokon túli magyarság küldötteit, a Szent Korona-eszmében a magyarsággal együtt élni kívánó testvérnépek és közösségek küldötteit, valamint a megyék és a főváros önkormányzatának vezetőit. A felsőház újratárgyalásra visszaküldheti az alsóháznak a társadalmi hatás kellő vizsgálata nélkül hozott, vagy a közérdeket sértő törvény-kezdeményezéseket, megvétózhatja a történelmi alkotmány alapelveivel szemben álló törvénykezdeményeket. (Egyben feleslegessé válik az ilyen funkciót sokkal tökéletlenebbül betöltő jelenlegi alkotmánybíróság.)
A felsőház felépítése jelenti a visszatérést a Szent Korona eszme tisztaságához, hiszen csak azok a társadalmi csoportok képviseltetik magukat, amelyek ténylegesen részei a magyar társadalomnak (pl. „rendek” nem), ugyanakkor a tisztaság azt is jelenti, hogy csak a természetes módon államalapító és államalkotó nemzetek és vallások állíthatnak képviselőt.
Semmi nem történhet a magyar földön ellenünk, semmi nem történhet a magyar földön a magyarság egységének megbontásával, semmi nem történhet a magyar földön a magyarság ősi jogainak semmibe vételével!"

2010. február 26., péntek

Az Alkotmány értékeinek uralma

"Az elmúlt 20 év válságaiban mindig volt egy biztos mérce, ti. az alkotmányosság, és ez érvényesült is. Hozzáteszem, az alkotmányosság az alkotmány értékeinek uralmát is jelenti, és Magyarországon mindeddig az alkotmány morális olvasata érvényesült."

Sólyom László köztársasági elnök beszéde a Hamburg Szabad és Hanza város Szenátusa által rendezett „Mátyás-vacsora” alkalmával

2010. február 21., vasárnap

Számos alkotmányos garancia megmarad

[Bihari Mihály szerint:] "Kétharmados kormánypárti többség esetén szélesebb a kormány  mozgástere,  ami lehetővé teszi az elkerülhetetlenül szükséges reformok gyors végrehajtását, vagyis fennáll egy jó irányú, koncepcionális politika gyors megvalósításának esélye. Persze, aki retteg a Fidesz kétharmados többségétől és diabolizálja előre a győztest, az a választók legitim döntését és józan eszét is kétségbe vonja. De ezeket megnyugtatom, mert egy alkotmányos rendszerben, tiszteletben tartva a törvényeket egy kétharmados párt sem tehet meg min­dent, nem vezethet be diktatúrát, számos hatalomkorlátozó és alkotmányos garancia megmarad, a politikai nyilvánosság kritikai és ellenőrző funkciója működni fog és négy év múlva a polgárok ismét választanak, ismét leválthatják, vagy hatalomban tarthatják a pártokat. Ha egy párt demokratikus választásokon, legitim módon kétharmados többséget szerez, ezt a parlamenti kisebbségeknek tudomásul kell venniük és élhetnek az ellenzék hatalmi jogosítványaival és eszközeivel."

2010. február 20., szombat

Nincs értékközösség új Alkotmányhoz

Paczolay Péter ellenzi az alkotmány egészének revízióját
2010. február 20. 07:02

Az AB elnöke megerősítette, hogy ha egy pártnak megvan a kétharmados többsége, akkor könnyen megváltoztathatja az alkotmányt.
Az alkotmány egészének revízióját már csak hivatalból is elleneznem kell, mivel az Alkotmánybíróság (AB) gyakorlata a jelenlegi alaptörvényre épül - nyilatkozta Paczolay Péter, a testület elnöke a szombati Magyar Hírlapban közölt interjúban.
Az AB elnöke megerősítette, hogy ha egy pártnak megvan a kétharmados többsége, akkor könnyen megváltoztathatja az alkotmányt.
"Az új alaptörvény elfogadásának akadályát pont abban látom, hogy jelenleg nincs egy olyan értékközösség a magyar társadalomban, amely az 1989-eshez képest egy új alaptörvény után kiáltana" - jelentette ki Paczolay Péter.
Az AB elnöke szerint nálunk egy erős értékmegosztottság figyelhető meg, ami a társadalom pluralizmusa szempontjából érthető is, de bizonyos közös célokra szükség van.
Forrás: MH/hirado.hu

2010. február 19., péntek

Bolív Alkotmánybíróság

Evo Morales kezében a bíróságok
* MTI
2010. február 13., szombat 20:51 | Frissítve: 2010. február 13.
A bolíviai parlament törvényben hatalmazta fel Evo Morales államfőt, hogy az év végéig kinevezés útján töltse be a legfontosabb bírói testületek jelenleg betöltetlen posztjait.
Az ellenzék az alkotmány megsértéseként ítélte el az elnök pártja által uralt nemzeti kongresszus döntését. A törvény szövege, amelyet szombatra virradó éjjel a képviselőház után a szenátus is jóváhagyott, "felhatalmazza az elnököt, hogy átmeneti jelleggel kinevezéseket hajtson végre a legfelsőbb bíróság, az alkotmánybíróság és az igazságszolgáltatási tanács betöltetlen posztjaira".
A két utóbbi testület jelenleg működésképtelen a betöltetlen bírói posztok miatt. A most kapott felhatalmazással azonban a radikálisan baloldali Evo Morales kinevezheti a 12 tagú legfelsőbb bíróság öt tagját, a jelenleg nem működő alkotmánybíróság mind a tíz tagját, valamint a négytagú igazságszolgáltatási tanács három tagját.
hirdetés
E posztok betöltetlenségét nagyrészt az okozta, hogy a legfelsőbb igazságszolgáltatási szervek vezetői sorra lemondtak, miután a Morales vezette szocialista párt és kormány az elmúlt négy évben vádakkal és követelésekkel lépett fel velük szemben. A bolíviai alkotmánybíróság tavaly május 26-án teljesen beszüntette tevékenységét, miután utolsó bírája is lemondott.
Az elnök által kinevezett bírák december 5-ig maradhatnak a helyükön, annak az általános választásnak az időpontjáig, amelyet a tavaly életbe lépett új bolíviai alkotmány értelmében első ízben tartanak majd meg a három főbírói testület tagjainak kijelölésére.
A jobboldali ellenzék több ponton is alkotmánysértőnek tartja az újonnan elfogadott törvényt. Emiatt kilátásba helyezte, hogy ha kell, az Amerikai Államok Szervezetéhez (AÁSZ) fordul a "demokrácia eltemetését" jelentő ügyben.

2010. február 1., hétfő

Sokszor okoz fejtörést, de maradjon

"Nagyobb a választás tétje, mint gondolnánk" - Bajnai nekiment a Fidesznek
Hírszerző információ
2010. február 01., 16:39
Határozottan kiállt az Országgyűlés, az Alkotmány, az Alkotmánybíróság, a Magyar Nemzeti Bank és az igazságszolgáltatás tisztelete, illetve függetlensége mellett a miniszterelnök egy hétfői beszédében. ...
Bajnai Gordon szerint a köztársaság alapját veszélyezteti, aki az Alkotmányt támadja, és egyetért a köztársasági elnökkel abban, hogy az alaptörvény "fenntartása óriási felelősség, amelynek viseléséhez jogi és érzelmi műveltség kell". Az alkotmány nem gyurma, még azoknak sem, akiknek erre megvan a parlamenti többségük – jelentette ki a miniszterelnök, aki fontosnak tartaná, ha a kampány elején tenné egyértelművé minden induló, hogy az alkotmányt tiszteletben tartja, annak esetleges módosítása nem aktuális hatalmi törekvések, hanem csak széles politikai társadalmi egyetértés alapján történik. Emellett megfontolandónak tartja az Alkotmánybíróság elnökének korábbi felvetését, amely szerint szigorítani kell az alkotmánymódosítás lehetőségét.
A miniszterelnök – elismerve, hogy sokszor okoz fejtörést a kormánynak az Alkotmánybíróság – elutasítja, hogy a Legfelsőbb Bíróságba való beolvasztását tervezik (ez korábban a Fidesz felvetése volt – a szerző). ...

2010. január 27., szerda

Az Alkotmánybíróság ereje ne csökkenjen

"Az emberek egy része attól tart, hogy ha a következő kormány kétharmados többséget szerez, akkor könnyedén módosíthatja az alkotmányt - mondta Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában. Hozzátette, szigorítani kellene az alaptörvény megváltoztatásának feltételein. A vagyonadó kapcsán elmondta: az Alkotmánybíróság a keddi döntésével kijelölte az alkotmányos vagyonadó keretét.
Ha a Fidesz kétharmados többséget szerez az április választásokon, akkor az érinti az alkotmánybíráskodást is - mondta az Alkotmánybíróság elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában. Paczolay Péter szerint azonban az alkotmánymódosítás szabályozása folyamatosan lebeg a testület felett.
A kérdés most újra előtérbe került, hiszen kétharmados pánik van az országban - fogalmazott Paczolay Péter, aki hangsúlyozta: ez az alkotmánymódosítás egy könnyű módja, és nagy veszélyt rejt magában.
Éppen ezért úgy véli, hogy merevebbé kell tenni a magyar alkotmányt, és szigorítani kellene az alkotmánymódosítás lehetőségét."

Paczolay: Kétharmados pánik van az országban
Inforádió, 2009. január 27, Aréna, 19. órától
http://inforadio.hu/hir/belfold/hir-330092

2010. január 20., szerda

...csak a legnagyobb óvatossággal...

... Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke - az alkotmányjogi kommentár műfajának nemzetközi és magyar történeti fejlődésének ismertetése mellett - arról beszélt: a kötet ajánlása is felveti a kérdést, szükség van-e új alkotmányra, s ha igen, akkor milyenre. Erről 1990 óta különböző intenzitással állandóan vita folyik szakmai és politikai berkekben. "Minden érintett érzékeli, hogy az alkotmányozásra szükség van, ugyanakkor súlyos érvek szólnak ellene is".

Paczolay Péter az alkotmányozás folyamatáról szólva arra hívta fel a figyelmet, hogyha nincs olyan kirívó súlyos hiányosság, ami feltétlen beavatkozást igényelne, fölösleges a módosítás. Továbbá hogyha az alkotmányt "megbolygatjuk, ezzel deklaráltuk és folyamatosan bizonyítjuk róla, hogy valamiért nem jó - anélkül, hogy biztosak lennénk abban, hogy tudnánk és ha igen, mit a helyére állítani". Összegzésként azt mondta: az átfogó "alkotmányreform felvetése jogos és igazolt, de csak a legnagyobb óvatossággal lehet a tettek mezejére lépni". ...

Alkotmánykommentár különvéleményekkel
Közjogi méltóságok mutatták be az alkotmány kommentárkötetét kedden az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetemen. (2010. január 19.)

2009. december 30., szerda

"A köztársaság válsága"

Kis János: A köztársaság válsága

… A kormányzásara esélyes párt elnöke szerint a rendszerváltás alkotmánya "technokrata szabályhalmaz", melyben nincs semmi tiszteletre méltó; a párt köreiből az államfői hatalom kiterjesztéséről, az AB hatásköreinek szűkítéséről, a politikai szabadságjogok megszorításáról hallani. … [A Fidesz-kormány] Eljelentéktelenítheti az Alkotmánybíróságot és a kormányzat többi intézményes ellensúlyát. Megkurtíthatja a politikai szabadságjogokat. …

hvg, 2009. december 26., 52-53. szám, 6-11. oldal, idézetek a 6. és 10. oldalról

http://www.gondola.hu/cikkek/69052-Egy_kis_traktatus_-_avagy_a_baloldal_ideologusainak_merev_dogmai.html


Egy kis traktátus - avagy a baloldal ideológusainak merev dogmái
2010. január 5. 10:43

Az év utolsó hvg-jében megjelent Kis János cikke a köztársaság válságáról. A cikkben valóságtól távol álló dogmatikus axiómák találhatók. Addig, amíg a baloldal – és a jelek szerint a liberalizmus Kis értelmezésében balt jelent - le nem cseréli, újra nem értelmezi ezeket a roppant káros, szinte megtörhetetlen dogmákat, nos, addig nehezen lesz egyetértés.

Kis világosan baloldali narratívájával most nem is igazán foglalkoznék. Bevallja a baloldal hibáit is, miközben a jobboldal erényeiről nem beszél, de vannak avatott politológusok, akik majd foglalkoznak ezzel. Csakhogy maga a történelmi narratíva téves, a logikai bázis, az alapok. Emellett a dialektikus materializmus kísértete járja át. Nem elég, hogy marxista alapokon nyugszik, de nem is a nyugati, frankfurti kritikai marxizmus, hanem a keleti kritikai marxizmus alapján álló történelemszemlélet szövi be. Úgy tűnik, ez ma valóban az ész trónfosztása.

A skizofrénia jegyében a politikai publicista Kis például szemmel láthatóan nem olvasta – vagy gondolta tovább - a politikai filozófus Kist, egyébként pedig szociológiai és történelmi csúsztatások kerültek a dolgozatba. Mindemellett muszáj egy kis aktuálpolitikai kitérőt is tenni: tartalmaz az esszé egy elég furcsa megállapítást is: „…a párt köreiből az államfői hatalom kiterjesztéséről, az AB hatásköreinek szűkítéséről, a politikai szabadságjogok megszorításáról hallani.” Nehéz lenne egyetlen komoly fideszes politikus bármelyik mondatába ezt beleértelmezni. A helyzet arra emlékeztet, mint amikor Mihancsik Zsófia interjúvolta Konrád Györgyöt a régen pártlappá süllyesztett Mozgó Világban még 2007-ben, s kérdése így szólt: ”…Vonulnak a különféle Szent István-i rendszerváltók, Orbán az Astoriánál újra elismétli azt a kegyes és brutális egyveleget, amelyet hetente hallunk tőle, és közösen követelik a hazug és nemzetvesztő kormány lemondását, némi zsidózással fűszerezve. …” Amint M.Zs. sajtómunkás Szent István-i rendszerváltónak ironizálja az ellenzéki párt elnökét, egy kalap alá véve őt a zsidózókkal – horribile dictu közéjük értelmezi - az majdnem olyan szép pillanata a szemmel láthatóan független magyar sajtó – l. a Mozgó Világ és a József Attila alapítvány kapcsolatát a Táncsics alapítvánnyal – megmozdulásainak, mint a Klubrádiós ciánozás Kuncze exelnök úr részéről. Bár nyilván csak élcelődés ez a részemről és a szoci pártalapítványnak, mint pénzforrásnak semmi köze nincs ezekhez a megszólalásokhoz.

Hozzászokhattunk már ahhoz baloldali politikusoktól, pártszóvivőktől, hogy mondanak, vagy ferdítenek maguknak egy minden alapot nélkülöző éleset, aztán ez bekerül a köztudatba. Erre azonban nyilván nem kell figyelni, csak a jobboldal mérgezheti a levegőt, viszont Debreczeni publicista kiváló megszólalása, amint szintén a Mozgó Világban hasonlítja az ellenzék vezetőjét Mussolinihez, az a megtestesült tiszta tavaszi szellő. Egy rendszerváltó alapító atyától – mármint Kistől - ezt persze nem várná az ember, de láttunk már karón varjút.

Az alapokról

Ami mégis elsőként az alapvetéseknél kitűnik, az a következő megállapítás: „1944–1945-ben a hagyományos magyar jobboldal megbukott. A „történelmi osztály” katasztrófába vezette az országot, és a katasztrófa őt magát is elsodorta. Ilyen súlyos vereség rendes körülmények közt mélyreható önvizsgálatot szokott elindítani.” Először is a történelmi osztály, mint olyan, marxista kategória. Nehezen lehet egy „osztályt” másképp értelmezni. Másodszor: ha objektíve nézzük, akkor már 1914-ben vagy 18-ban, 19-ben, de legkésőbb 1920-ban bukott meg, a trianoni katasztrófa, a Tanácsköztársaság és vörösterror, vagy a fehérterror éveiben. Mindegyikre politikai kánontól függetlenül, objektív szempontból alátámasztott érveléssel lehet hivatkozni, mint „megbukásra” pl.: 14-ben nem szabadott volna belemenni a háborúba (ez Jászi érve, de elfogadható), 18-ban nem szabadott volna leszerelni (l. Károlyi későbbi bukása, stb), 19-ben a Tanácsköztársaságot nem sikerült időben megállítani, és ezek összességének folyományaként Trianont sem, továbbá abszurd módon a kommunisták harcoltak az országért, a jobboldal nem volt időben képes rá, 1920-ban pedig sokak szerint a fehérterror volt rossz – bár sok szempontból érthető - válasz a vörösterrorra. Persze egyéb alternatív értelmezési lehetőségek is vannak.

Mindenesetre az I. világháború után a „történelmi osztály”-t a II. világháborús katasztrófáért felelőssé tenni furcsa, ugyanis a történelmi tények meglehetős félreértelmezésére ad lehetőséget. A Horthy korszakban ugyanis megbukott (volna) Gömbös, Teleki főbe lőtte magát, Imrédyt lemondatták, Szálasit pedig lecsukatták. A történelmi katasztrófa Kelet-Európában mindenkit elért. Kivétel nélkül mindenkit. Minden ország „történelmi osztálya” repült ugyanis, köszönhetően az egyik, a másik, vagy mindkettő totalitárius nagyhatalomnak. Ráadásul úgy tűnik, a magyar „történelmi osztály”-ba a Horthy korszakban nagyon is beleértendő például a Weiss, a Hatvany és a Chorin család. Amennyiben igen (és igen), akkor ők is felelősek a katasztrófáért, vagy nem?

Vajon mit kellett volna tennie a „történelmi osztály”-nak amikor a következő „vicc” járta német katonai körökben:

„Mennyi ideig tart Magyarországot bekebelezni?

- Egy napig, vagy három napig.

- Hogyhogy?

- A különbséget a felvázolt csapásirány és a bordélyházak elrendezésének összefüggései okozzák.”

A magyar nemesi, vagy vezető réteget, ha már vádolni lehet valamivel, akkor legalább vádoljuk igazságosan, és vegyük tudomásul: a reális autokefál alternatív cselekvés lehetősége körülbelül 1938-ig adatott meg Magyarországnak. Összefoglalva: az első világháborúba volt némi beleszólásunk, a másodikba nem. Tény, hogy a kiugrás nem sikerült, tény, hogy borzalmas katasztrófa történt, ám az is tény, hogy nem egyértelmű a felelősség. A németbarátsággal, vagy olaszbarátsággal vádolni utólag egy kényszerpályás politikai helyzetben levő csoportosulást, az eléggé rossz vágányra vezet, főleg a korszak viszonyait tekintetbe véve.

Azt ne is vegyük figyelembe, hogy amúgy a „történelmi osztály”, mint olyan szociológiailag nem értelmezhető, hiszen Magyarországon a nemesi származásúak majd 10%-át tették ki a népességnek.

Míg tehát véleményem szerint a német „történelmi osztály” sok szempontból felelőssé tehető a katasztrófáért (egyes kivételekkel, l. Stauffenberg, Rommel, stb), addig a magyar „történelmi osztály” egyes kivételeket (l. pl. Festetics Sándor, Széchenyi Lajos, Pálffy Fidél, és Kemény Gábor) nem tekintve nem felelős. Persze a zárójelben említettek történelmi felelősségét nehéz lenne tagadni. Röviden: a magyar nemesség és a magyar vezető réteg igen jelentős része (végül is kormányon volt) egyáltalán nem szeretett volna német csatlós maradni, és a legvégsőbb időkig (l. pl. Kállay) megpróbált megegyezni a Nyugattal, kiugrani a vesztes háborúból. Más kérdés, hogy a kommunista diktatúrát sem akarta.

Abban nyilván Kisnek igaza van, hogy a múltmunkát el kellett volna végezni, feltárni a valós felelősség elemeit, ám e felelősség kérdése azért nem olyan egyszerű. Emellé amúgy oda kellett volna tenni a baloldali „élcsapatot” is az 1919-es Tanácsköztársaságban történtek, továbbá az 1945-1989-közötti történelmi tények miatt. Tehát „Semmi sincs egészen úgy…”, ahogy Füst Milán mondaná.

Kultúrfolytonosság, vagy kultúrkampf?

A következő nagy dogma a jobboldal kvázi kulturális folytonossága az előbb említett „felelős” történelmi osztállyal. „Amikor eljött a rendszerváltás, az új jobboldal hangadó körei oda tértek vissza, ahol a régi abbahagyni kényszerült. De immár nem történelmünk egyik legszörnyűbb kataklizmájáért felelős vesztesként, hanem a kommunista diktatúra bukásának revánsra vágyó nyerteseként.”

A revánsról szólva: az, hogy az Antall kormány támaszkodott bizonyos korábbi jobboldali hagyományokra, bizonyára okozhatott egyeseknek kellemetlen perceket, ám ne felejtsük el: az antalli kormányzás sok korábbi állampárti kádert, (pl. Szilvásy Györgyöt) főtisztviselőt átvett, továbbá vezető politikusai között lényegében nem volt „nagyarisztokrata”. Az utódpárt vezetői közül pedig senkit sem támadott élesen. Emellett az akkori, már balliberális sajtó vezető személyiségei a nagy viharként megélt médiaháború ellenére néhány ritka kivételtől eltekintve máig jelen vannak – ugyanúgy vezetőként, képernyősként, hangadóként - a médiumokban.

Amit Kis elfelejt: a nemesi származás sem volt jobboldali előjog. Az SZDSZ vezető politikusai közül például Magyar Bálint, Demszky Gábor egyaránt büszkélkedhet arisztokrata ősökkel, a szocialista Medgyessy Péter pedig határon kívüli születésű és szintén régi família leszármazottja. Erőltetettnek tűnhet, de Esterházy Pétert is említhetjük. Ezek után fel is tehetnénk a kérdést, kinek az arisztokratája a jó arisztokrata, és hol kell ahhoz születni, hogy jó irányba fejlődjön a politikai nézetrendszer?

A kapitalizmus szelleme

A továbbiak a cikkben újabb kérdéseket vetődnek fel: „Nem kellett felülvizsgálniuk a kapitalizmus – a piac, a verseny s kivált a banktőke – iránti ambivalens érzelmeiket, a magyar liberális hagyománnyal szemben táplált ellenszenvüket, sem azt a hajlandóságot, hogy ellenérzéseik és félelmeik tárgyát a zsidóság képében személyesítsék meg.” A Horthy korszakban a piac, a verseny s kivált a banktőke egyaránt jelentős szerepet játszott a gazdaságban. Ez bizonyításra nem szoruló trivialitás. Megjegyzendő, hogy az 1988-as GT az Apáthy féle 1875-ös kereskedelmi kódexen alapult, amelyet a két háború között végig hatályban tartottak, ahogy a magánjogi esetjogot-zsinórmértéket is. A banki intézményrendszert, a magántulajdonon és versenyen alapuló gazdaságot a kommunista hatalomátvétel után semmisítették meg a kommunisták. A kommunista párt és nem a korábbi „történelmi osztály”. Az Antall kormány ráadásul folytatta a privatizációt, megpróbálta – amennyire tudta – ellenőrzött keretek közé terelni. Vajon az ellenőrzés kísérlete fájhatott?

Avagy a protestáns etika?

Kis szerint a baloldalnak régi hagyományai közül büszkének kell lennie a földosztásra. Egy ilyen gondolat után valami nagyon furcsa és hideglelős hangulat keríti hatalmába az egyszeri olvasót: akkor az 1946. évi VII. törvényt (l. hóhértörvény) miért is nem kellene rögtön visszaállítani?

Teljesen egyértelmű: az akkori magyar birtokstruktúra túlméretes latifundiumokkal terhelt, rendkívül igazságtalan szerkezetben őrződött meg. E kérdés felismerése nem csak baloldali, hanem egyetemes politikai kérdés a korszakban: bár a szociáldemokrata kezdetek léteztek (Károlyi), Buza Barnától egészen a másról ismert jobboldali Darányiig sok vezető magyar politikus próbált meg segíteni a földbirtok-problémán. Akár mérsékelt, átgondolt földosztással is. Azonban annak felismerése, hogy a virágoknak jót tesz a fény, nem jelenti azt, hogy ki kell őket ültetni a sivatagba: 1945-ben a szovjet kommunista terv alapján (l. Wolfgang Leonhard munkájától kezdve Borhiig) a parasztpárt és a kommunista párt hatékony összjátékának köszönhetően sikerült egy olyan birtokszerkezetet kialakítani, amely aztán hatékonyan segítette elő a magyar mezőgazdaság összeomlását, a kolhozosítást, majd téeszesítést és nem utolsó sorban a parasztság erőszakos megtörését. A földtörvény Sztálin szovjetuniójából jött ide, és az ő céljait is szolgálta. Hozzáteendő: a kapitalizmus először is tulajdon és jogbiztonságot igényel, no ez a törvény már a korszakban sem tűnt ennek túlzottan hatékony elősegítőjének.

A végkövetkeztetések, avagy a köztársaság vége

„Most kezd csak megmutatkozni, mekkora bajt okozott az SZDSZ azzal, hogy szétverte önmagát” - mondja Kis, és ezzel beismeri, hogy nem érti a jelenlegi helyzet kialakulásának és az SZDSZ önszétverésének okát. Azt ugyanis sok tekintetben maga az SZDSZ okozta sajátos, megdönthetetlen dogmáival és állandó, baloldal felé hajló megalkuvásaival. Ha a megfelelő időben azt az utat követik, amelyet a valódi - nem bal, nem is neo - liberalizmus megkövetelt volna, valószínűleg még ma is lenne SZDSZ. Azonban az egy teljesen más párt lenne.

Ma viszont már az SZDSZ-kérdés nem időszerű, viszont annál inkább időszerű áttekinteni a múltmunka lehetőségeit. Ugyanis teljesen egyértelmű, hogy alapvető kérdésekben nincs konszenzus.

Amennyiben ezek közül nem kristályosodik ki egy legalább valamennyire objektív álláspont, amelyet a magyar politikai és értelmiségi elit baloldali része is el tud fogadni – nem feltétlenül szeretettel, de mégis belátással – addig tartani lehet attól, hogy a demokrácia alapvető intézményeit továbbra is másként értékelik politikai oldalaktól függően. Ezzel összefüggésben: a lényeges kérdés nem a III. köztársaság alkotmánya, hanem a valós demokrácia megléte és a nemzet fejlődése.
- csett -

2009. december 25., péntek

Csehszlovák Alkotmánybíróság, 1948-ig

Pozsony, 1969. április 20. Karel Pomaizl cseh történelemfilozófus írása a Hét című napilapban, amely elsőként összegzi és elemzi a nemzetiségi alkotmánytörvény hiányosságait és az annak kapcsán felmerülő problémákat. Karel Pomaizl: Valódi egyenjogúságot a nemzetiségeknek

Ami a nyelvhasználatot illeti, alkotmánytörvénybe kellene iktatni az államban használt valamennyi nyelv egyenjogúságát, miként az a marxizmus elveinek megfelel. Meg kellene tiltani mindennemű nyelvi megkülönböztetést, törvénybe iktatni s a gyakorlatban is biztosítani a két, illetve többnyelvűséget a nemzetiségileg vegyes területeken. A nemzetiségek törvényes jogainak védelmét az alkotmánybíróságra kellene bízni, mint legfontosabb funkciói egyikét. Az alkotmánybíróság megszüntetése, 1948-ban, hibás lépésnek bizonyult. Lehetővé tette a törvénytelenségek elkövetését s nem csupán a nemzetiségek ügyében. 262. lap, pdf-ben 5. oldal Hét, 1969. április 20. 9-10. p.
http://www.foruminst.sk/documents/8/92.pdf

2009. december 22., kedd

Bírák a hatalom bögyében

"... Ezért is keltett csodálkozást az a pletyka, hogy ha a Fidesz alakíthat kormányt, a párt megszüntetné az Alkotmánybíróság önállóságát, és a rendszerváltás levezénylésében érdemeket szerzett testületet betagolná a Legfelsőbb Bíróság alá, annak negyedik kollégiumává tenné. Ezzel az Ab elnöke elveszítené rangját, hiszen az lehetetlen, hogy az öt közjogi méltóság bármelyike "főnöke" legyen a másiknak. Mint látszik, a javaslat még akkor is abszurd volna, ha a Fidesz és az Alkotmánybíróság viszonyát húszéves feszült viszony jellemezné. Valójában ennek ellenkezője igaz. A rendszerváltás után furcsa alkotmányozás kezdődött; az Alkotmánybíróság a pártállami időkben született alaptörvény alapján hirdet határozatokat, próbálva értéktartalmat adni az alaptörvény szövegének. "Alkotmány a magasban" - mondhatnánk erre Illyés Gyula nyomán. A jelek szerint a baloldali kormányok kevésbé látják tisztán ezeket a morális körvonalakat, mint a jobboldaliak.
Az ellenzéki párt mégis olyan óvatlan volt, hogy amikor a Figyelő nyilatkozatot kért az önálló Alkotmánybíróság megszüntetéséről, Répássy Róbert, a párt jogi kabinetjének vezetője nem kommentálta az értesülést, ami persze megerősítésként hatott. Az összeesküvés-elméletet erősítette, hogy a Fidesznek valóban szándékában áll megváltoztatni az Alkotmány preambulumát, mert nem tartják elég kifejezőnek a bevezető részt. Az ideges hangulatban végül Navracsics Tibor vág rendet. "Semmi alapja nincs annak, hogy a Fidesz az Alkotmánybíróság önállóságának megszüntetését, a Legfelsőbb Bíróság alá való betagozódását tervezné. A leghatározottabban cáfolom" - mondja lapunknak a Fidesz frakcióvezetője.
Az Alkotmánybírósághoz egyébként is nehéz lenne hozzányúlni, mivel óriási tekintélyt szerzett magának, és korábbi döntéseivel a mostani hétköznapjainkat is meghatározza. Az államilag támogatott lakáshitelesek például a Bokros-csomag elmeszelésének köszönhetik, hogy a Gyurcsány-kormány nem tudta eltörölni a kamattámogatást a már megkötött szerződéseknél.
Politikai büntetés
A testület megalakulásának évfordulóján rendezett nemzetközi konferencián az alkotmánybírák kicserélték tapasztalataikat, hogy a politikai hatalom milyen "büntetéseket" mér ki rájuk. Olaszországban például a Silvio Berlusconi miniszterelnök mentelmi jogáról szóló törvény megsemmisítése után 12 évről 9-re csökkentenék a bírák megbízatásának időpontját. Az MSZP a Fidesz népszavazási kérdéseinek átengedése miatt nem szavazta meg tavaly Bihari Mihály elnök és Kukorelli István testületi tag újraválasztását. Az Alkotmánybíróság fennállása alatt 29 bíró köszönt el a testülettől, eddig valamennyien megkapták a Magyar Köztársasági Érdemrendet. Csak Bihari és Kukorelli nem, mivel az ő nevüket a szocialisták bosszúból az augusztus 20-i, majd az október 23-i kitüntetési listáról is kihúzták."
Heti Válasz, Élő Anita, Létrehozás: 2009. dec. 8.
http://hetivalasz.hu/itthon/birak-a-hatalom-bogyeben-25469/#

Orosz Alkotmánybíróság

Mint a kommunizmusban: két alkotmánybíró is különös módon távozott
Véglegesen alárendelődött az orosz alkotmánybíróság a hatalomnak?
Anton Bendarzsevszkij
2009. december 10., csütörtök
A múlt héten röppent fel a hír: egyszerre két orosz alkotmánybíró is kilép az Alkotmánybíróság kötelékéből. Az egyik alkotmánybíró – Vlagyimir Jaroszlavcev azonnali hatállyal kilépett az alkotmánybírók tanácsából, másikuk – Anatolij Kononov pedig bejelentette, hogy idő előtt, 2010 január 1-től visszavonul. Az Alkotmánybíróságból nem szoktak csak úgy kilépni a bírák, ráadásul mindketten egyszerre. Utánajártunk, mi lehet a háttérben.
December másodikán a nagyobb orosz hírügynökségek csupán rövidhírben tudósítottak: Vlagyimir Jaroszlavcev azonnali hatállyal kilép az Alkotmánybíróság kötelékéből, „ismeretlen okokból”, írta az Interfax. Néhány órára rá, egy másik néhány soros hír is felbukkant: egy másik alkotmánybíró is visszavonul, Anatolij Kononov, bár ő nem azonnal, hanem 2010 január 1-től, hivatalos indoklás szerint „egészségügyi okokból”. Az „előzetes visszavonulást” pedig valóban „előzetesként” kell értelmezni, hiszen az orosz alkotmány szerint hivatala 2017 júniusáig tartott volna.
Másnap, tehát december harmadikán a Ria hírügynökség két interjút is közölt a visszavonuló alkotmánybírók ügyében: az egyik, Alekszandr Torsin, a parlament elnök-helyettese a hírügynökségnek elmondta, hogy „teljesen egyetért” a lemondásokkal, mert szerinte az említett két személy a „bírói erkölcsöt” sértette meg. Ugyanezen a véleményen volt az igazságügyi szervek közösségi felügyeletéért felelős bizottság elnöke, Anatolij Kucserena. Az ő véleménye szerint az alkotmánybíróknak „egyéni véleményük miatt” kellett lemondaniuk, mert fellépéseikkel „kárt okoztak az orosz igazságszolgáltatási rendszernek”.
„Ha egy alkotmánybíró valamivel nem ért egyet, valami nem tetszik neki, akkor vonuljon vissza, és akkor egyszerű orosz állampolgárként, vagy valamilyen szakértőként mondhat véleményt egyes kérdésekben” – mondta Kucserena.
A kérdés itt az, hogy nem-e azért van az alkotmánybíróság intézménye, hogy önálló véleményt alkosson az orosz törvényhozással és alkotmánysértésekkel kapcsolatban, és ne azt a véleményt mondja vissza, amit a hatalom elvár tőle.
A két interjú már eltérést mutatott az előző napi hivatalos állásponttól, amikor az Alkotmánybíróság vezetője, Valerij Zorkin bejelentette, hogy Kononov kizárólag egészségügyi okokból vonul vissza, és ez semmilyen kapcsolatban nincs „az állítólagos represszív szankciókkal a karhatalom részéről” a sorozatos különvéleményei miatt.
A Lenta.ru és a Kommerszant ennél tovább ment, és azt írták, hogy alkotmánybíró kollégáik nyomására kellett mennie Jaroszlavcevnek és Kononovnak. Valójában az Alkotmánybíróságnak nincs joga, hogy valamelyik bíróját menessze hivatalából, az csakis önként történhet. Valószínűleg – írta a Lenta.ru – a két alkotmánybírónak a bíróság tanácsán „javasolták”, hogy hagyják ott az igazságügyi szervet, mert jelenlegi nézeteik mellett nem képviselhetik az Alkotmánybíróságot. De nézzük sorjában, milyen "etikai kihágásaik" voltak Jaroszlavcevnek és Kanonovnak.

Vlagyimir Jaroszlavcev jelenleg 57 éves, tehát alkotmánybírói megbízatása 2022-ben járt volna le. 1995 óta alkotmánybíró. Az Alkotmánybíróság nemzetközi kapcsolati bizottságát vezeti.
Több mint 10 különvéleményt nyújtott be a bíróságra alkotmánybírói karrierje során. Többek között nem értett egyet az igazságszolgáltatás 2001-es reformjával és a 2005-ös kormányzói választások megszüntetésével.
2009. augusztus 31-én a spanyol El Pais újságnak adott interjút, amely hangzatos címet viselte: „Oroszországban a nemzetbiztonsági szervek vezetik az országot, mint a szovjet időkben”. Ebben azon nézeteit fejtette ki a széles nyilvánosság előtt, miszerint Vlagyimir Putyin és Dmitrij Medvegyev elnöksége alatt „az orosz igazságszolgáltatás eszköz lett a végrehajtó hatalom szolgálatában”. A döntéseket pedig nem a bírók, hanem az elnöki adminisztráció hozza. A cikkben továbbá Jaroszlavcev az alkotmánybíróság egy döntését vetette erős kritika alá, amelyben a New Times magazin újságírója, Natalia Morari panaszát utasították vissza. Natalia Morari moldovai újságírónőt az FSZB korábban kitiltotta az országból, ez ellen mind Jaroszlavcev, mind Kononov tiltakozott. Morari 2002 és 2007 között dolgozott Oroszországban és főleg az oroszországi korrupcióról írt a hatalom minden szintjén. „A nemzetbiztonsági szervek azt csinálnak, amit akarnak, a bíróságok pedig csak megerősítik az ő döntéseiket” – írta Jaroszlavcev, és azt is hozzátette, hogy „az igazságszolgáltatás romjai között érzem magam”.
Továbbá Jaroszlavcev kritika alá vetette a kormányzói választások megszüntetését, az elnöki újraválaszthatósági idő meghosszabbítását, és az igazságszolgáltatás fölött megvalósuló egyre erősebb állami kontrollt.
Az El Pais –nak adott interjú idején a többi alkotmánybíró szabadságát töltötte, ezért fordulhat elő, hogy csak most hallunk az ügyről – írja a Kommerszant. Visszatérésük után, az októberben összehívott tanácson beszélték meg Jaroszlavcev magatartását. Ám ezzel az ügy nem ért véget, ugyanis fordulatot hozott benne Anatolij Kononov fellépése.

A 62 éves Anatolij Kononov az egyik legrégebben hivatalban lévő orosz alkotmánybíró – azóta tölti be a posztot, mióta 1991-ben az újjáalakuló orosz állam megalapította az orosz Alkotmánybíróságot. Több mint 40 tudományos munkája és könyve jelent meg a büntetőjogról, kriminalisztikáról, állam és jogelméletről.
Különvéleményeinek számában abszolút rekorder: több mint 50-szer lépett fel más véleménnyel, mint amilyen döntést az Alkotmánybíróság hozott. Így pl. 1993-ban bírálta az Alkotmánybíróság döntését, miszerint Jelcin rendeletét a parlament feloszlatásáról alkotmányellenesnek minősítette, 2005-ben pedig illegitimnek tartotta a kormányzók megválasztásának a megszüntetését. 2009-ben három különvéleménnyel is fellépett: egyrészt az oroszok gyülekezési és tüntetési szabadsága mellett lépett fel, másrészt a már említett moldovai újságírónő, Natalia Morari pozícióját védte. Júliusban nem fogadta el az Alkotmánybíróság azon döntését, amelyben az visszautasította Mihail Hodorkovszkij panaszát az újabb ellene felhozott vádakkal szemben.
Ráadásul a Kommerszant orosz napilap szerint Kononov gyakran kemény kritikával illette a bíróság döntéseit. Nemegyszer nevezte kollégái okfejtéseit hibásaknak és alaptalanoknak és panaszkodott a „pontatlan, nem teljes és primitív” ügyvezetésért, amelyben a panasszal élők pozícióját fejtették ki. Továbbá a józan ész, a logika és a moralitás hiányával vádolta a kollégáit.
A Kommerszant szerint Kononov „feldühítette” a kormányt, miután élesen fellépett az Alkotmánybíróságban bevezetett módosítások ellen: 2009-től az Alkotmánybíróság vezetőjét az orosz elnök javaslatára választják. Ezt Kononov „tiszteletlennek és antidemokratikusnak” tartotta.
Valószínűleg az utolsó cseppet a pohárban az jelentette, amikor 2009. október végén a „Szobeszednik”című lapban kollégája, Jaroszlavcev védelmére kelt. Ebben megvédte alkotmánybíró kollégája nézeteit és értékeléseit és bejelentette, hogy Jaroszlavcevet már megbüntették az Alkotmánybíróság tanácsán és antidemokratikusnak minősítette a jelenlegi helyzetet.
Az alkotmánybírói kollégium újra összeült, immár Kononov ügyét tárgyalva, és „javaslatot” tettek a lemondására. Mivel a botrányt nem akarták nyilvánosságra hozni, addig valóban nem beszélt róla senki, ám december 2-án a Kommerszant kiszivárogtatta a két bíró visszavonulásának a hírét (ami egyébként azóta sem lett túl publikus az orosz sajtóban: az Interfax pl. két néhány soros rövidhír erejéig foglalkozott vele, a Vesti egy rövidebb cikket szentelt neki, a Ria hírügynökség pedig 2 rövidhírben és 3 interjúban tálalta az ügyet, amelyben a kormány álláspontját jelentették meg, miszerint a két alkotmánybírónak abszolút jogosan kellett mennie).
A Kommerszant orosz napilap szerint egyébként a helyzet az Alkotmánybíróságon drasztikusan éppen az új törvénymódosítás után változott meg, amely szerint az Alkotmánybíróság elnökét az orosz államfő javasolja. A lap statisztikai adatai szerint, amíg 2008-ban az Alkotmánybíróság az állampolgárok és az állam közötti peres ügyekben a legtöbb esetben az állampolgároknak adott igazat, addig 2009 májusától a legfontosabb kérdésekben a Kreml számára hozott kedvező döntést.
Ráadásul az is motiválhatta az alkotmánybírói kollégiumot, hogy a „Vlaszti”-ban nemrég felröppent a hír, hogy a Kreml az Alkotmánybíróság jogainak a megnyirbálását készíti elő. Így a két leginkább ellenzékinek tekinthető alkotmánybíró kizárása azt a célt szolgálhatta, hogy megmutassák, a bírói kollégium saját maga is fenn tudja tartani a megfelelő fegyelmet és nincs szükség a megregulázásukra.
Más elemzők szerint az igazságszolgáltatás végleg alárendelődött a végrehajtó hatalomnak Oroszországban.
© Kitek Média Kft. 2007-2009

http://kitekinto.hu/europa/2009/12/10/a_nemzetbiztonsagi_szervek_vezetik_az_orszagot_mint_a_kommunizmusban&s=hs

Ukrán Alkotmánybíróság

Tyimosenko az alkotmánybíróság felszámolására készül?
2009. december 14. 21:33

MNO - KA
Roman Zvarics, a NU-NSZ párt egyik tagja bejelentette, hogy Julija Tyimosenko osztotta Zvarics azon nézeteit, mely az alkotmánybíróság megszüntetésére vonatkoztak.

A Korrespondent.net internetes hírportál információi szerint Zvarics december 10-én, a közelgő elnökválasztással kapcsolatos rendezvényen jelentette ezt ki. Zvarics szerint a jövőbeni alkotmányreform egyik fő feladata az alkotmánybíróság megszüntetése. „Az alkotmánybíróság az ukrán jogrendszer egyik pozitivista bástyája” – jegyezte meg Zvarics. Az Ukrán Alkotmánybíróság Ukrajna egyetlen alkotmányos joghatósággal bíró testülete. Feladata, hogy biztosítsa az Alkotmány elsőbbrendűségét Ukrajna egész területén.

(karpatinfo.net)
http://www.mno.hu/portal/682686

2009. december 13., vasárnap

A Velencei Bizottság alelnöke

Paczolay Péter a velencei bizottság alelnöke lett
* MTI
2009. december 12., szombat 12:36 | Frissítve: 22 órája

Alelnökévé választotta az Európa Tanács velencei bizottsága a magyar Alkotmánybíróság (Ab) elnökét szombaton. Paczolay Péter az első magyar tisztségviselője az 1990-ben alakult testületnek, amely meghatározó szerepet játszik az európai alkotmányos örökség érvényesítésében, áll az Ab közleményében.
A velencei bizottság új elnöke az olasz Gianni Buquicchio, akit Sólyom László köztársasági elnök ez év november 23-án, az Alkotmánybíróság megalakulásának huszadik évfordulójára rendezett ünnepségen tüntetett ki a Magyar Köztársaság Érdemrendjének középkeresztjével. A független nemzetközi szakértőkből álló velencei bizottságot (a Joggal a demokráciáért európai bizottságot) az Európa Tanács tanácsadó szerveként hozták létre.
A bizottság főleg az alkotmányozás, a közjog, a választási kérdések és az alkotmánybíráskodás kérdéseivel foglalkozik és olyan fontos kérdésekben foglalt állást, mint például a magyar státustörvény, a választójogi kódexek elvei, a bírói függetlenség, illetve a titkos CIA-repülések. Jelenleg azt vizsgálják, hogy a szlovák nyelvtörvény megfelel-e az európai normáknak.

http://index.hu/kulfold/eu/hirek/2009/12/12/paczolay_peter_a_velencei_bizottsag_alelnoke_lett/

2009. december 11., péntek

A tekintélyromboló baloldali értelmiség

Navracsics Tibor szerint a köztársasági elnök autoritását a baloldali értelmiség rombolta le azzal, hogy Mádl Ferencet és Sólyom Lászlót "benyomták a jobboldali elnök pozíciójába". A Fidesz frakcióvezetője a XXI. Század Intézet kerekasztal-beszélgetésén kifejtette, az Alkotmánybíróság autoritásával is ez a helyzet. A képviselő szerint az igazi, súlyos jogsértések az alkotmányossággal szemben történtek, amikor például 2006. október 23-án a rendőrök azonosító jel nélkül gumilövedéket lőhettek ki a békés tüntetőkre. (MTI)
Magyar Nemzet, LXXII. évfolyam, 339. szám
2009. december 11., péntek, 2. oldal

2009. december 5., szombat

Ne csak különvéleményeket...

Magyar Nemzet Online
Kulcsár Anna: Alkotmányos alkuk kora
2009.11.28 11:51
MNO
Kulcsár Anna: Noha a népszerűségi listák szerint az Alkotmánybíróság hosszú ideje megelőz minden más hatóságot, szervezetet, a rendszerváltozás óta eltelt idő valóban jó alkalom arra, hogy maguk a bírák, a politika és az egyszerű honpolgár is komolyan feltegye a kérdést: milyen a jogbiztonság idehaza s hogyan járul ehhez hozzá az AB? A legutóbbi időkben mintha a testület minden különösebb vezérelv nélkül határozna az egyes ügyekben. Mint régi tudósító, aki a kezdetektől részt vehettem a nyilvános ítélethirdetéseken, azt látom, hogy az AB döntései szinte kiszámíthatatlanok. Korábban sem lehetett persze a nagyközönség bizonyos abban, miféle álláspont formálja a jövőben az életét, ám ez újabban még inkább így van. Az elbizonytalanodás, az ad hoc döntések sorozata ugyanakkor nem mostanában kezdődött, hanem Németh János elnök 1998-as hivatalba lépésével. Az ember azóta látja: a testület időnként a pillanatnyi helyzethez igazodik, s mintha maga sem tudná, mitévő legyen. Erre nem lehet magyarázat az, hogy a grémium 11 tagú – jelenleg két státus üres –, hiszen a közös nevezőt ki kell alakítaniuk. Nem nevezhető ugyanis a legmagasabb alkotmányértelmező fórumnak, sőt bíróságnak sem az a szervezet, amely csak különvéleményeket tud felmutatni.
Magyar Nemzet, 2009. november 28.
http://www.mno.hu/portal/679322