Horváth Attila 2026. május 18., 13:58
Szinte napra pontosan hat évvel ezelőtt, 2020. május 19-én a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága elmarasztalta Szlovákiát a Bosits Mihály c. Szlovákia ügyben. A szlovák állam azonban azóta se adta fel, hogy elvegye a család erdejét a Beneš-dekrétumokra hivatkozva, de nemrég a szlovák Alkotmánybíróság is Bositséknak adott igazat. A hírt lapunkkal Keszegh Tünde ügyvéd közölte, aki 2009 óta képviseli a magyar felmenőkkel rendelkező ügyfelét. Annak idején ő vitte egészen Strasbourgig az ügyet. Tavaly februárban a szlovák Legfelsőbb Bíróság megint felülbírálta a döntést, amit a jogász az Alkotmánybíróságon támadott meg. Hasonló ügyből rengeteg van most az országban, egészen kis területeket is el akar venni az állam, de ez szerinte teljességgel jogellenes.
„Az Alkotmánybíróság április 23-án úgy döntött, hogy az alkotmányjogi panaszunk jogos, és törölte a Legfelsőbb Bíróság döntését. Elmarasztalták a Legfelsőbb Bíróságot és utasították, hogy vegye figyelembe a strasbourgi bíróság ítéletét, állítsa vissza a jogsértés előtti állapotot, azaz ismerje el Bositsék tulajdonjogát” – közölte Keszegh Tünde.
Beneš-dekrétumok
Ahogy korábban megírtuk, a Beneš-dekrétumok alapján vált jogfosztottá és üldözötté Csehszlovákiában a német és magyar kisebbség a második világháború után. Eduard Beneš elnök 1940. július 21. és 1945. október 27. között összesen 141 rendeletet adott ki. 13 vonatkozott a német és a magyar kisebbségre, rögzítve azok kollektív bűnösségét. Megfosztották őket állampolgárságuktól, elvették tőlük a munkához, a nyugdíjhoz és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés lehetőségét, valamint a német és magyar kézben lévő földbirtokokat, mint „ellenséges vagyont”, elkobozták. Bár a közvélemény hosszú időn keresztül úgy tartotta, hogy a dekrétumokat már nem lehet a gyakorlatban alkalmazni, az utóbbi években több olyan ügy is napvilágot látott, ami ennek ellenkezőjét bizonyítja. Napjainkban a Szlovák Földalap és az Erdőgazdálkodás is végez ilyen kisajátításokat, ennek voltak érintettjei Bositsék.
A főügyész is beszállt
A Bosits és társai ellen zajló ügy még 2009-ben, a Bártfai Járásbíróságon a szlovák állam keresete alapján kezdődött. Az állam szerint Bositsék nem lehetnek a jogos tulajdonosok, hiszen az állam a Beneš-dekrétumok alapján 1946-ban elkobozta a felmenőiktől az érintett erdőterületet. Ennek egyetlen oka az volt, hogy a felmenők magyar nemzetiségűek voltak. 2013-ban a per Bosits és társai javára jogerősen véget ért: a bíróságok elutasították az állam keresetét, megerősítve ezzel Bositsék tulajdonjogát. A bírósági perbe azonban 2014-ben beavatkozott Szlovákia főügyésze. A már jogerős döntés ellen beadott egy rendkívüli felülvizsgálati kérelmet, ami alapján a Legfelsőbb Bíróság 2015-ben megsemmisítette a jogerős bírósági döntéseket.
A strasbourgi bíróság 2020. május 19-én kimondta, hogy a főügyész beavatkozása egy újabb, jogfosztó döntéshez vezetett, amivel Szlovákia megsértette a panaszos tisztességes eljáráshoz való jogát. A bíróság ugyan nem foglalhatott állást magának a vagyonelkobzásnak a kérdésében, viszont először mondták ki nemzetközi szinten, hogy a Beneš-dekrétumok alapján ma is kerül sor vagyonelkobzásokra Szlovákiában.
A Legfelsőbb Bíróság döntése alapján eközben Szlovákiában 2016-ban az ügy visszakerült az elsőfokú bírósághoz. Az elsőfokú bíróság 2021-ben újból elutasította az állam keresetét, melyet 2022-ben a másodfokú bíróság megerősített. Az ügy ugyan 13 év után, másodszor is jogerősen lezárult Bositsék javára, de az állam ekkor sem hagyta abba a pereskedést: 2022-ben felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Legfelsőbb Bíróságon. A Legfelsőbb Bíróság pedig 2025 februárjában – immár másodszor – törölte az állam számára kedvezőtlen jogerős döntéseket.
A strasbourgi ítélet végrehajtása
Keszegh Tünde szerint Szlovákia az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezmény aláírásával és ratifikálásával vállalta, hogy magára nézve kötelezőnek tekinti a strasbourgi bíróság ítéleteit minden olyan ügyben, amelyben félként szerepel. Ez azt jelenti, hogy Szlovákia köteles a strasbourgi bíróság ítéleteit végrehajtani, azaz köteles a bíróság által megállapított jogsértés megszüntetése és azok következményeinek orvoslása érdekében olyan egyéni és/vagy általános intézkedéseket hozni, amellyel eltávolítja a jogsértés negatív következményeit és a panaszost olyan helyzetbe hozza, mintha a jogsértés nem történt volna meg.
A 2020-as strasbourgi ítélet után az első- és a másodfokú bíróság is elfogadta Bositsék jogi érvelését, miszerint Szlovákia köteles végrehajtani a strasbourgi bíróság ítéletét és ez csak úgy lehetséges, ha a bíróság visszaállítja a jogsértés előtti állapotot és újból elutasítja az állam keresetét. A Legfelsőbb Bíróság ezzel ellentétben döntésével megakadályozta, hogy a jogsértés megszűnjön. Ráadásul újra azoknak a konfiskációhoz kapcsolódó érveknek adott teret, melyeket 2014-ben Szlovákia főügyésze hozott fel az ügyben és amelyekről a strasbourgi bíróság kimondta, hogy ilyen módon ez nem megengedett, mert sérül Bositsék tisztességes eljáráshoz való joga.
Az Alkotmánybíróság az ügyben egyértelmű állásfoglalásra jutott: az első- és másodfokú bíróságok jártak el helyesen, a Legfelsőbb Bíróság döntése pedig helytelen, mert megkerüli a strasbourgi ítéletet, figyelmen kívül hagyja az ítéletből eredő kötelezettségeket és olyan helyzetet teremt, amelyben az ítélet nem tekinthető végrehajtottnak. Az Alkotmánybíróság kimondja, hogy a Legfelsőbb Bíróság döntésével ismét sérült a jogbiztonság elve és Bositsék tisztességes eljáráshoz való joga. Bositsék azon felvetésére, miszerint az adott ügyben a 104/1945 sz. SzNT rendelet (amely a Beneš-dekrétumok gyűjtőnév alatt ismert jogszabályok egyike) alkalmazása is alapvető emberi jogokat sért, az Alkotmánybíróság nem reagált. Ennek következtében továbbra sincs Szlovákiában olyan alkotmánybírósági határozat, amely érdemben vizsgálta volna, hogy a Beneš-dekrétumok jelenlegi bírósági eljárásokban történő alkalmazása alkotmányellenes-e.
Érdemes még megemelíteni, hogy tavaly decemberben nagy vihart kavart az országban, hogy a szlovák kormánykoalíció úgy döntött: hat hónapig terjedő szabadságvesztéssel bünteti a Benes-dekrétumok megkérdőjelezését.
https://hang.hu/belfold/benes-dekretumok-a-szlovak-alkotmanybirosag-elmarasztalta-az-allamot-a-bosits-ugyben-188723
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése