Constitutional Repair!

 Restoring the effective and independent functioning of the Constitutional Court

The restoration of the effective and independent functioning of constitutional adjudication is necessary both to ensure the constitutional functioning of all legislative power and to prevent the Constitutional Court from unjustifiably blocking legislation for party-political reasons.

With regard to the Constitutional Court, the problem lies mostly not with the rules governing its jurisdiction and procedures but with the fact that currently 11 of the 15 judges were appointed only by the government majority, without the consent of the opposition, and at the same time the age limit of 70 for constitutional judges was abolished for political and personal reasons.

A comprehensive reform would certainly be more effective, whereby the Fundamental Law would set the number of Constitutional Court judges at 11, would provide for the termination of the mandates of all incumbent constitutional judges after a certain transitional period and, at the same time, would lay down electoral rules for the election of constitutional judges that would require a consensus between the governing parties, which hold a two-thirds majority, and the opposition. There is the possibility, however, that such a regulation would be used by the new opposition (Fidesz) to obstruct the election of justices.

As part of a constitutional repair, therefore, the reintroduction of the 70-year age limit for constitutional judges could be a solution, at the level of the Fundamental Law, with effect extending to judges currently in office. As a result of this measure, out of the 15 judges 4 new judges would be elected by the new government, whereas 7 judges who had been appointed by Fidesz would remain on the Court, together with further 4 judges who had been appointed by Fidesz with the consent of the opposition. Such an amendment could not be interpreted as court packing or takeover and would not necessarily be regarded as a disproportionate restriction on judicial independence, given that this age limit is typically applied in Western European constitutional courts. The previous, politically motivated ad hominem abolition of the age limit would also justify its application to sitting judges.

Naturally, common European standards on judicial independence both under the ECHR (as articulated by the ECtHR and the Venice Commission) and EU law protect judges against early dismissal. Whilst this guarantee is not wholly absolute, there can only be exceptions to that principle if they are warranted by legitimate and compelling grounds, subject to the principle of proportionality. Arguably, creating a truly independent Constitutional Court is such a legitimate and compelling reason, and the circumstances and guarantees surrounding the reform in both cases could ensure respect for the principle of proportionality. All the more so, as the reform should also include repealing Article 37(4) and (5) of the Fundamental Law, which excludes the Constitutional Court’s jurisdiction in budgetary and tax matters.

Restoring the independence of the judiciary

Although the situation in Hungary cannot be compared to Poland, the independence of the ordinary judiciary has been a point of concern. Most importantly, consecutive rule of law reports (see 2021, 2022, 2023) have criticised the rules that made possible the election of the president of the Kúria (the Supreme Court of Hungary). Milestone 214 (which is a super milestone) of the RRF Plan of Hungary required changing these rules. In fact, two consecutive amendments of laws were necessary to make the current president eligible, and even the National Judicial Council voted with an overwhelming majority against his election.

Naturally, the protection against early dismissal under the common European standards is strong. Still, it must be examined whether new constitutional rules could allow for the removal of the sitting president of the Kúria because his election was made possible by ad hominem legislation and against the vote of the National Judicial Council. Arguably, this solution is not in violation of common European standards, especially if formal guarantees were to be included in the Fundamental Law that require the consent of the National Judicial Council for the election of the president of the Kúria.

Further quick judicial reforms should include reducing the excessive competences of the president of the National Judicial Office and extending the rights of self-governance of the judges. These administrative changes could be carried out without significant limits imposed by European standards, as long as they increase rather than reduce judicial independence.

https://verfassungsblog.de/hungary-constitutional-repair/

Az Alkotmánybíróság hatékony és független működésének helyreállítása

Az alkotmányos bíráskodás hatékony és független működésének helyreállítása szükséges mind a törvényhozó hatalom alkotmányos működésének biztosítása, mind pedig annak megakadályozása érdekében, hogy az Alkotmánybíróság pártpolitikai okokból indokolatlanul blokkolja a jogalkotást.

Az Alkotmánybírósággal kapcsolatban a probléma többnyire nem a joghatóságát és eljárásait szabályozó szabályokkal van, hanem azzal a ténnyel, hogy jelenleg a 15 bíróból 11-et kizárólag a kormánytöbbség nevezett ki, az ellenzék beleegyezése nélkül, ugyanakkor politikai és személyes okokból eltörölték az alkotmánybírák 70 éves korhatárát.

Egy átfogó reform minden bizonnyal hatékonyabb lenne, amely az Alaptörvény 11 főben határozná meg az alkotmánybíróság bíráinak számát, rendelkezne az összes hivatalban lévő alkotmánybíró mandátumának megszűnéséről egy bizonyos átmeneti időszak után, és egyúttal olyan választási szabályokat határozna meg az alkotmánybírák megválasztására vonatkozóan, amelyekhez a kétharmados többséggel rendelkező kormánypártok és az ellenzék konszenzusa lenne szükséges. Fennáll azonban annak a lehetősége, hogy egy ilyen szabályozást az új ellenzék (Fidesz) felhasználna a bírák megválasztásának akadályozására.

Az alkotmányos helyreállítás részeként ezért megoldást jelenthetne az alkotmánybírák 70 éves korhatárának újbóli bevezetése az Alaptörvény szintjén, a jelenleg hivatalban lévő bírákra is kiterjesztve. Ennek az intézkedésnek az eredményeként a 15 bíróból 4 új bírót az új kormány választana meg, míg a Fidesz által kinevezett 7 bíró a Bíróságon maradna, további 4 bíróval együtt, akiket a Fidesz az ellenzék egyetértésével nevezett ki. Egy ilyen módosítás nem értelmezhető bírósági zsúfolásként vagy hatalomátvételként, és nem feltétlenül tekinthető a bírói függetlenség aránytalan korlátozásának, tekintve, hogy ezt a korhatárt jellemzően a nyugat-európai alkotmánybíróságokon alkalmazzák. A korhatár korábbi, politikailag motivált, személyeskedésből történő eltörlése is indokolná annak alkalmazását a hivatalban lévő bírákra.

Természetesen az EJEE (ahogyan azt az EJEB és a Velencei Bizottság is megfogalmazta ), valamint az uniós jog szerinti bírói függetlenségre vonatkozó közös európai normák védik a bírákat az idő előtti elbocsátással szemben. Bár ez a garancia nem teljesen abszolút, csak akkor lehetnek kivételek ez alól az elv alól, ha azokat jogos és kényszerítő okok indokolják, az arányosság elvének betartásával. Egy valóban független Alkotmánybíróság létrehozása vitathatatlanul ilyen jogos és kényszerítő ok, és a reformot övező körülmények és garanciák mindkét esetben biztosíthatják az arányosság elvének tiszteletben tartását. Annál is inkább, mivel a reformnak magában kellene foglalnia az Alaptörvény 37. cikk (4) és (5) bekezdésének hatályon kívül helyezését is, amelyek kizárják az Alkotmánybíróság költségvetési és adóügyekben való hatáskörét.

Az igazságszolgáltatás függetlenségének helyreállítása

Bár a magyar helyzet nem hasonlítható össze Lengyelországéval, a rendes igazságszolgáltatás függetlensége aggodalomra ad okot. A legfontosabb, hogy az egymást követő jogállamisági jelentések (lásd 2021 , 2022 , 2023 ) bírálták a Kúria (Magyarország Legfelsőbb Bírósága) elnökének megválasztását lehetővé tevő szabályokat. A magyar RRF Terv 214. mérföldköve (ami egy szuper mérföldkő) előírta ezen szabályok megváltoztatását. Valójában két egymást követő törvénymódosításra volt szükség ahhoz, hogy a jelenlegi elnök jogosult legyen a választásra, sőt, még az Országos Bírói Tanács is elsöprő többséggel szavazott a megválasztása ellen.

Természetesen a közös európai normák szerinti idő előtti elmozdítás elleni védelem erős. Ennek ellenére meg kell vizsgálni, hogy az új alkotmányos szabályok lehetővé tehetik-e a Kúria hivatalban lévő elnökének elmozdítását azért, mert megválasztását személyes jogalkotás és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács szavazata ellenére tették lehetővé. Ez a megoldás vitathatatlanul nem sérti a közös európai normákat, különösen akkor, ha az Alaptörvénybe olyan formális garanciákat építenének be, amelyek előírják az Országos Igazságszolgáltatási Tanács egyetértését a Kúria elnökének megválasztásához.

A további gyors igazságszolgáltatási reformoknak magukban kell foglalniuk az Országos Bírósági Hivatal elnökének túlzott hatásköreinek csökkentését és a bírák önigazgatási jogainak kiterjesztését. Ezek az adminisztratív változtatások az európai normák által előírt jelentős korlátozások nélkül végrehajthatók, amennyiben azok növelik, nem pedig csökkentik a bírói függetlenséget.

https://verfassungsblog.de/hungary-constitutional-repair/