Mizsur András
A fideszes többségű Országgyűlés hétfőn megválasztotta köztársasági elnöknek Sulyok Tamást, az Alkotmánybíróság jelenlegi elnökét. A Fidesz és a KDNP közös államfőjelöltjét 134 igen szavazattal választották meg. Öt képviselő nemmel szavazott. A DK, a Jobbik-Konzervatívok, a Momentum, az MSZP és a Párbeszéd frakciója kivonult az ülésteremből az államfőválasztás előtt.
Sulyok Tamás a hetedik köztársasági elnök a rendszerváltás óta. Nem először választanak államfővé egy alkotmánybírót: a tavaly októberben meghalt Sólyom László 1989 és 1998 között volt az Alkotmánybíróság tagja, 1990-től pedig a testület elnöke.
Sulyok Tamás jelölését múlt csütörtökön jelentette be Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője a kormánypártok Balatonalmádiban tartott kihelyezett frakcióülése után. „Ő a legmegfelelőbb ember. Sok jelöltről lehetett volna beszélni, de mi a legmegfelelőbb jelöltet akartuk” – indokolta a döntést Kocsis. Szerinte a jelenlegi helyzetben talán ő tudja legjobban kifejezni a nemzet egységét, amit az Alaptörvény is elvár a köztársasági elnöktől. Kocsis szavaiból az is kiderült, hogy az Alkotmánybíróság elnökét nem más, mint maga Orbán Viktor javasolta.
Sulyok Tamás államfői jelölése meglepetésként érte a nyilvánosságot. A kegyelmi botrányba belebukó Novák Katalin lemondása után többek között Kövér László, Szalay-Bobrovniczky Kristóf, Trócsányi László és Stumpf István neve is felmerült lehetséges köztársaságielnök-jelöltként a sajtóban. Közös bennük, hogy szorosan kötődnek a Fideszhez, ami viszont nem mondható el Sulyokról, viszont az AB elnökének ismertsége sem mérhető az előbb említett politikusokhoz. Trócsányi László is volt alkotmánybíró, róla már Áder János 2022-es leköszönése után is azt a tartották, hogy ő lehet a következő államfő, de itt meg is áll a párhuzam Sulyokkal. Fontos különbség köztük, hogy Trócsányi 2014 és 2019 között igazságügyi miniszter volt Orbán Viktor kormányában, azóta pedig a Fidesz EP-képviselője.
Hogyan lett mégis Sulyok Tamásból a Fidesz államfőjelöltje, miért pont rá esett Orbán választása egy ekkora politikai botrány után?
Tanár akart lenni, de az apja lebeszélte
Sulyok Tamás igazi jogászcsaládból származik: apja és két testvére is jogász végzettségű. A Jogi Fórumon megjelent 2015-ös interjúban neveltetéséről azt mondta: „Édesapám hívő ember volt, úgy tartotta, amit Isten adott, azt joga is van elvenni. Ebből a pozitív célzatú nevelésből a mai napig profitálok. Én is mindig csak a jót próbálom látni a lehetőségek közül.” Szintén ebben az interjúban beszélt arról, hogy eredetileg tanár akart lenni, de apja lebeszélte. „Én inkább tanár akartam lenni, de apukám azt mondta, az is egy jó dolog, csak nehéz belőle megélni. Ezen elgondolkodtam, és inkább a jogot választottam.”
A most 67 éves Sulyok Tamás a Szegedi Egyetem jogi karán diplomázott 1980-ban. Szakmai pályáját bírósági fogalmazóként kezdte a Csongrád Megyei Bíróságon. A szakvizsga megszerzése után azért nem lett belőle büntetőbíró, mert ahhoz be kellett volna lépnie a Magyar Szocialista Munkáspártba (MSZMP). Döntése miatt nemcsak a bíróságot, hanem a megyét is el kellett hagynia. Így került 1982-ben szülővárosába, Kiskunfélegyházára, ahol termelőszövetkezeti jogtanácsosként kártérítési perekkel és hasonló jogi esetekkel foglalkozott, és közben idegennyelv-tudását is hasznosítani tudta „a bugaci puszta turizmusának fellendítésére”. Ezekre az évekre később úgy emlékezett vissza, hogy sokat tanult a parasztemberektől. „Ők mindig a valóság talaján állnak, azt figyelik, mit hoz a jövő, hiszen abból élnek.”
A rendszerváltás után ügyvédként helyezkedett el. 1998 és 2002 között ő látta el a szegedi önkormányzat jogi képviseletét a fideszes Bartha László polgármesteri ideje alatt, és ő volt a város vagyonát működtető ingatlankezelő cég jogi képviselője is. A Hvg szerint Sulyok Tamást egykori szegedi csoporttársai zárkózott embernek írták le, akit a szakma érdekelt, és állítólag az önkormányzati megbízásaiban is inkább szakmai érdeklődése motiválta, mint a gazdagodás vagy a hatalmi játszmák.
Jogászi karrierjében kisebb kitérő következett, amikor 2000-ben kinevezték tiszteletbeli osztrák konzulnak Szegeden. Bár ez az első Orbán-kormány ideje alatt történt, megbízatása független volt a Fidesztől, hiszen a későbbi MSZP-SZDSZ-kormányok alatt is ő töltötte be ezt a posztot, egészen 2014-ig. Konzuli kinevezéséről úgy nyilatkozott: maga sem tudja, mivel érdemelte ki a posztot, „ám természetesen örül, hogy egy számára igen szimpatikus országtól kapott meghívást tiszteletbeli konzuli feladatok elvégzésére”. Konzulként elsősorban a Magyarországra látogató osztrákoknak igyekezett segítséget nyújtani, például halálesetek, balesetek és kórházi ellátás ügyében fordultak hozzá.
A tanítás szeretete sem veszett ki belőle, mert 2005-től meghívott előadóként alkotmányjogot oktatott a Szegedi Tudományegyetem jogi karán. „A tanítás mindig is közel állt a szívemhez” – nyilaktkozta 2018-ban. Magát is képezte, 2013-ban PhD-fokozatot szerzett, kutatási témája az ügyvédség alkotmányjogi helyzete volt.
Ellenzéki segítséggel lett az Alkotmánybíróság elnöke
Sulyok Tamás sikeresnek mondható ügyvédi pályafutással a háta mögött lett alkotmánybíró 2014-ben. A kormánypártok jelöltjeként az Országgyűlés 138 igen, négy nem szavazat és egy tartózkodás mellett választotta meg 2014. szeptember 24-én. A szavazatok számából látszik, hogy ellenzéki oldalról is támogatták páran, de miután ez titkos volt, nem tudható, honnan érkezett a támogatás. Sulyokkal együtt került be a testületbe Varga Zs. András is, akinek később fontos szerepe volt abban, hogy a Fidesz tovább növelje befolyását a hazai igazságszolgáltatás felett: Varga Zs.-t egy jogszabálymódosításnak köszönhetően, bármiféle bírói tapasztalat nélkül nevezték ki a Kúria elnökének 2020-ban. Sulyok a saját és Varga Zs. András jelöléséről azt mondta az Arsboni nevű jogi folyóiratban megjelent 2018-as interjúban, hogy személyükben gyakorló jogászokat akartak bevinni a testületbe. „Varga Zs. András az ügyészi pályán, Czine Ágnes bíróként tevékenykedett, én pedig ügyvéd voltam.”
Két év múlva már Sulyok volt az Alkotmánybíróság elnöke, 2016. november 22-én választották meg. Lehetett rá számítani, hogy ő lesz a 2016 tavaszán leköszönő Lenkovics Barnabás utódja, mivel ekkor már több mint fél éve az AB elnökhelyettese volt. Ezúttal nem ment simán Sulyok megválasztása, mert a Fidesznek időközben oda lett a kétharmados többsége, így egyezkedésre kényszerültek az ellenzékkel. Első körben az MSZP-vel és a Jobbikal próbáltak megállapodni, de sikertelenül. Végül az LMP kötélnek állt, és támogatta az Ab új elnökének és négy tagjának (Dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó, Dr. Horváth Attila, Dr. Schanda Balázs, Dr. Szabó Marcel) megválasztását. Sulyok 137 igen és egy nem szavazatt mellett lett így az Alkotmánybíróság új elnöke, megbízatása 2026-ig szólt volna.
A régi Index elemzése szerint azért volt érthetetlen az LMP lépése, mert eredetileg kizárólag többpárti jelölteket támogattak volna, ráadásul az új tagokkal többségben maradtak a kormánypártokhoz húzó alkotmánybírók. Az LMP-ből azóta kilépett Hadházy Ákos azzal indokolta a döntésüket, hogy az AB lecsökkent létszáma miatt (a 15 tagból négynek járt le a megbizatása) „a testület elvesztette alkotmánybíróság jellegét”, nem születettek meg a Fidesz számára kényes ügyekben döntések. A történtek után az MSZP törvénytelennek nevezte a jelölési folyamatot, a DK pedig kollaborációval vádolta az LMP-t.
A Fidesznek jól jött Sulyokék alkotmánybíróvá választása, hiszen ezzel erősödött az ellenzék által sokat támadott Alkotmánybíróság legitimációja. Erre maga Sulyok is hivatkozott az Arsboninak: „Engem már alkotmánybíróvá választásomkor támogattak az ellenzéki oldalról is. Az alkotmánybírák számára nagyon fontos a legitimáció. A közvetett demokrácia játékszabályai szerint kerültünk ide, de mégis a néptől származtatjuk a küldetésünket.”
Az ellenzék támogatására most, a köztársasági elnöki pozíciónál már nem számíthatott Sulyok. Az ellenzéki pártok szerint személyében egy újabb pártkatonát, egy biogolyóstollat, az autoriter rendszer egyik egyengetőjét jelölték államfőnek Orbánék. Az ellenzék részben azért is kritizálta Sulyok államfői jelölését, mert szerintük az általa vezetett Alkotmánybíróság a népszavazási kezdeményezések elkaszálásával szembe ment a demokrácia játékszabályaival.
A csapatjátékot szereti, a politikai kritikát nem
Az alkotmánybírók legimitációjáról szóló idézet is jól mutatja, milyen képet próbált magáról kialakítani az AB elnökeként Sulyok. Nyilatkozataiban mindig eltávolította magától a politikát. Többször, több helyen is elmondta, hogy nem tud mit kezdeni a politikai kritikával, mert soha életében nem érdekelte a politika. Holott az alkotmánybírók végülis politikai kinevezettek: a politikai pártok jelölik és választják meg őket.
Sulyok felfogásában az ügyvéd az emberek jogait érvényesíti, míg az alkotmánybíráskodás az emberek problémáinak megoldásáról szól. „Az alkotmánybíráskodás fókuszában szintén az áll, hogy az alkotmányjogi panaszok révén az emberek problémáit igyekezzünk megoldani, és így egyéni sorsokon javítsunk.” Az alkotmánybírók felelősségéről így gondolkodott: „Az alkotmánybíróknak se politikai, se jogi felelősségük nincs, de mindkettőnél erősebb felelősség hárul ránk, hisze a saját tiszta lelkiismeretünkért felelünk. Mindnyájunknak tükörbe kell tudni nézni minden egyes nap.” Az az elve, hogy egy volt alkotmánybírósági elnök ne szólaljon meg nyilvánosan az Alkotmánybíróságon előtt lévő aktuális ügyekben. Köztársasági elnökként egy ideig erre sem lesz majd gondja.
Magáról úgy nyilatkozott, hogy szereti a csapatjátékot, erősségének azt tartja, hogy közre tud működni a kompromisszumok meghozatalában. Az Alkotmánybíróság elnökeként mindig azt a stratégiát követte, hogy beállt a többségi döntés mögé, ha az elfogadható volt számára és nem ütközött gyökeresen az elveivel. Köztársasági elnökként valószínűleg nem kell majd hasonló dilemmákkal szembesülnie.
Sulyok Tamás nyilvános megszólalásaiból az olvasható ki, hogy korszakalkotónak tartja a Fidesz 2010-es hatalomra kerülése után megalkotott, gránitszilárdságúnak szánt (most éppen tizenharmadik módosítása előtt álló) Alaptörvényt. Ennek tulajdonítja, hogy az Alkotmánybíróság végre be tudja tölteni azt a szerepet, amire hivatott lenne. Sulyok szerint 2010 előtt az Alkotmánybíróság „negatív jogalkotóként működött, komoly aktivizmussal”, az új Alaptörvénnyel viszont sikerült elérni, hogy az Alkotmánybíróságnak mindhárom hatalmi ág fölött alkotmányos kontrolja legyen. „Az Alkotmánybíróság alkotmányos ernyőként lebeg a három hatalmi ág felett. Mint már utaltam rá, a hatalommegosztás rendszerében az Alkotmánybíróság szempontjából alapvető változást hozott az Alaptörvény. Most már a teljes bírói hatalom felett alkotmányjogi kontrollt gyakorolunk, természetesen a törvényhozói hatalom felett gyakorolt kontroll megőrzése mellett.”
Ott segítette a Fideszt, ahol tudta
Erősen árnyalja ezt a képet, hogy alkotmánybíróként Sulyok több esetben is a Fidesz politikai céljainak megfelelő döntött. Így történt a Lex CEU, a hajléktalanság kriminalizálásának és a háborús tájékoztatás címén terjesztett kormánypropaganda ügyében is. A jogállamisággal kapcsolatos aggályainak is akkor adott hangot leginkább a nyilvánosság előtt, amikor a 2022-es választás előtt az ellenzék arról beszélt, hogy kormányváltás után feles többséggel is módosítható az alkotmány. Tölgyessy Péter politológus a Partizán műsorában rámutatott, hogy a Sulyok által vezetett Alkotmánybíróság már nem ugyanaz az autonóm testület, mint volt Sólyom László idejében: Sulyok elnöksége alatt az AB végleg betagozódott a Fidesz hatalmi rendszerébe.
Ebből már sejthető, hogy Sulyok Tamás köztársasági elnökként mennyiben fog szembemenni a kormány akaratával. Elődjének példája is jól mutatja, hogy valójában mennyi mozgástere van az államfőnek a NER-ben. Beiktatása után Novák azt ígérte, hogy köztársasági elnökként fül, szív és száj lesz, csak a jó törvényeket írja alá. Mégis gond nélkül aláírta a kormánynak fontos törványeket, így a katatörvény nagy ellenkezést kiváltó módosítását és a pedagógussztrájkokat ellehetetlenítő törvényt is. A Telexnek nyilatkozó elemző szerint Sulyok Tamás jelölésével a Fidesz azt üzeni, hogy az államfői poszt nem fontos. Ha így nézzük, akkor Kocsis Máténak igaza van: Sulyok Tamás volt a legmegfelelőbb jelölt.
https://telex.hu/belfold/2024/02/26/sulyok-tamas-koztarsasagielnok-jelolt-fidesz-kdnp-alkotmanybirosag-jogasz
