Alkotmányos rend „felforgatása” = szükségállapot

 (...) 

Alkotmányos rend „felforgatása” = szükségállapot

A 2020-as Alaptörvény-módosításnak más, november 1-jétől életbe lépő fontos rendelkezése is van: ahogy korábban arról már szó volt, a rendkívüli jogrendekre vonatkozó szabályozását is átalakították. A szükségállapothoz és hadiállapothoz is hozzányúltak, és itt csökkentették hatról háromra a különleges jogrendek számát is.

1989 óta szükségállapotot csak nagyon indokolt esetben, erőszakos cselekmények elkövetésekor lehetett kihirdetni. Az új szabályozás szerint az erőszakos fellépés már nem kritérium, az alkotmányos rend ellen irányuló erőszakmentes fellépés is okot adhat szükségállapot kihirdetésére. Ahogy a törvény fogalmaz: „az alkotmányos rend megdöntésére, felforgatására vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló cselekmény” vagy „az élet- és vagyonbiztonságot tömeges mértékben veszélyeztető súlyos, jogellenes cselekmény”.

(...)

https://telex.hu/belfold/2022/10/28/honvedelmi-torveny-modositas-bunteto-torvenykonyv-katonaijog-november

Már a hadiállapot kihirdetése előtt büntethetők lesznek, akik elkerülnék a behívást

Nagy Bálint

Még nyáron, a miniszterelnök fizetését is megemelő salátatörvényben fogadták el a büntető törvénykönyv (Btk.) módosítását is, amelyben a katonai jog terén vezettek be néhány változtatást. Ez összefügg az átalakított honvédelmi törvénnyel és egy 2020-as alaptörvény-módosítással is. Emellett november 1-jétől jön a könnyebben elrendelhető szükségállapot és az „összehangolt védelmi tevékenység” is. Az Országgyűlés honvédelmi bizottságának kormánypárti elnöke szerint a bevezetett változások technikai jellegűek, míg az ellenzéki alelnök szerint azért vannak benne érdekes részek.

Az Alaptörvény 2020-as, kilencedik módosításának talán egyik legemlékezetesebb eleme, hogy kimondta: az apa férfi, az anya pedig nő. Arra talán már kevesebben emlékeznek, hogy az Alaptörvény módosítása a különleges jogrendi állapotokat is átalakította. Szintén a korábbi módosítás miatt volt szükség a Büntető törvénykönyv alakítására is. A Btk. egy nyári módosításával egy 2012-ben elfogadott rendelkezést változtattak meg, miszerint a kibúvás a katonai szolgálat alól és a hadkötelezettség teljesítésének korlátozására vonatkozó rendelkezések akkor is alkalmazhatóvá válnak, ha a kormány még csak benyújtotta a hadiállapotról szóló javaslatot, így nem kell megvárni, míg hivatalosan is hadiállapotot hirdetnek. Röviden:

azok, akik nem akarnak bevonulni, vagy igyekeznek megakadályozni besorozhatóságukat, gyakorlatilag szinte azonnal szankcionálhatók.

Idetartozik, hogy aki megjelenési vagy bevonulási kötelezettségének nem tesz eleget, illetve testét megcsonkítja, egészségét károsítja, vagy megtévesztő magatartást tanúsít, bűntett miatt öttől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A mostani módosítást többek közt magyarázhatja a szomszédunkban zajló háború is, azonban a Btk. módosításának hátterében technikai okok is állnak: az említett 2020-as, kilencedik Alaptörvény-módosításban hatról háromra csökkentették azon esetkörök számát, amelyek különleges jogrend esetén bevezethetők: hadiállapot, szükségállapot és vészhelyzet. Ehhez kellett igazítani bizonyos szabályozásokat is.

Minderről megkérdeztük a honvédelmi bizottság kormánypárti elnökét, Kósa Lajost és Harangozó Tamást, MSZP-s alelnököt is. Kósa Lajos a Btk. módosítására egy példát hozott: „Ha rendkívüli jogrendi helyzetben mondjuk hadiállapot van, és érvénybe lép a hadkötelezettség, akkor azok számára, akik a honvédség kötelékében teljesítenek szolgálatot, lehetséges büntetés ugye a szolgálattól való eltiltás, na most hadi helyzetben ennek nincs sok értelme, ide más típusú büntetési tételek kellettek.”

Kósa azzal kapcsolatban, hogy nem kell megvárni az Országgyűlés jóváhagyását a hadiállapot kihirdetésével, azt mondta, hogy ez korábban is így volt, csak más (megszűnő) rendkívüli helyzetek alatt volt szabályozva.

A Btk.-módosításról Harangozó Tamás azt mondta, hogy arra azért volt szükség, hogy az Országgyűlés hadiállapotra vonatkozó döntése előtt felmérhessék a behívásra várók egészségi állapotát, így a behívás minél hamarabb megtörténhessen. Ez a rendelkezés gyakorlatilag lehetővé teszi, hogy az alkalmassági vizsgálat már a hadiállapot kihirdetését megelőzően elkezdődhessen.

A varázsfogalom: összehangolt védelmi tevékenység

A Btk.-módosítást is elfogadó júniusi törvénycsomag 50 törvény változtatását tartalmazza. Bevezettek egy egészen új fogalmat is: az összehangolt védelmi tevékenységet. Ennek az indoklása szerint az a célja, hogy „súlyos, elhúzódó, kormányzati beavatkozást igénylő válsághelyzetekben az ország védelmét és biztonságát szolgáló erők közös, összehangolt igénybevétele biztosított legyen”. Ebben a védelmi tevékenységi időszakban megmaradnak a kormánynak a rendkívüli jogrendben is érvényes felhatalmazásai.

Csak néhány példa, hogy a kormányt az összehangolt védelmi tevékenység mire hatalmazza fel: kijelölhetnek egy másik szervet is, aminek ilyenkor döntési joga van bizonyos kérdésekben. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem honvédtiszti hallgatóinak pedig meghatározták, hogy az összehangolt védelmi tevékenység elrendelésekor és különleges jogrendben kötelesek katonai feladat ellátására. Az összehangolt védelmi tevékenység egyik katonai indokú alesete lett a honvédelmi válsághelyzet, amit gyakorlatilag betettek a békeidőszak és a hadiállapot közé. Ebben a honvédelmi válsághelyzetben súlyosabb szankciókkal sújthatják azt, aki megtagadja a katonai szolgálatot: a büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés is lehet.

Harangozó Tamás ennek kapcsán azt mondta, hogy az összehangolt védelmi tevékenység a „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet” mintájára gyakorlatilag bármennyiszer hosszabbítható, és az idők végezetéig fenntartható. A képviselő szerint a „parttalan szabályozás tökéletesen alkalmas lehet a nemzet fenntartásért folytatott folyamatos küzdelem imitálására és az izgalmi állapot fenntartására, ami a Fidesz hatalmi logikájának egyik alapja”.

Alkotmányos rend „felforgatása” = szükségállapot

A 2020-as Alaptörvény-módosításnak más, november 1-jétől életbe lépő fontos rendelkezése is van: ahogy korábban arról már szó volt, a rendkívüli jogrendekre vonatkozó szabályozását is átalakították. A szükségállapothoz és hadiállapothoz is hozzányúltak, és itt csökkentették hatról háromra a különleges jogrendek számát is.

1989 óta szükségállapotot csak nagyon indokolt esetben, erőszakos cselekmények elkövetésekor lehetett kihirdetni. Az új szabályozás szerint az erőszakos fellépés már nem kritérium, az alkotmányos rend ellen irányuló erőszakmentes fellépés is okot adhat szükségállapot kihirdetésére. Ahogy a törvény fogalmaz: „az alkotmányos rend megdöntésére, felforgatására vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló cselekmény” vagy „az élet- és vagyonbiztonságot tömeges mértékben veszélyeztető súlyos, jogellenes cselekmény”.

Az Országgyűlés honvédelmi bizottságának elnöke, Kósa Lajos a Telex kérdéseire azt mondta, hogy a sokoldalas módosító az ő ismeretei szerint technikai változtatásokat tartalmaz. Az pedig, hogy korábban az Alaptörvényben meghatározott hatféle rendkívüli jogrendből csak három maradt, csak egyszerűsíti a helyzetet.

Ezzel kapcsolatban Harangozó Tamás, a honvédelmi bizottság szocialista alelnöke azt mondta, szerinte itt az számít nyugtalanítónak, hogy az alkotmányos rend felforgatására irányuló tevékenység is szükségállapothoz vezethet. Hozzátette, azt nem tudni, mi számít felforgatásnak,

ez a mindenkori kétharmados parlamenti többség érzékenységén múlhat.

Emellett felhívta a figyelmet, hogy az Alaptörvényből kikerült az a korlátozó rendelkezés, miszerint a honvédséget csak akkor lehet bevetni szükségállapot idején, ha a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok alkalmazása már nem elegendő. Az új honvédelmi törvényben már csak annyi szerepel, hogy „a Magyar Honvédség fegyverhasználati joggal közreműködik egyes szükségállapoti feladatokban”.

Alkotmánymódosítás–védelmi törvény–honvédelmi törvény

A november 1-jén életbe lépő módosítások három különböző törvényben találhatók:

• az Alaptörvény 2020 decemberében elfogadott kilencedik módosításában,
• a 2021 júniusában elfogadott védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló törvényben
• és a 2021 decemberében elfogadott új honvédelmi törvényben.

Az Alaptörvény 2020-ban elfogadott kilencedik módosításából következően, 2021-ben született törvény a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról, majd 2021 végén elfogadták az új, illetve átalakított honvédelmi törvényt. Mindezek miatt pedig a Büntető törvénykönyvben is végre kellett hajtani kisebb módosításokat.

A november 1-jén hatályba lépő Btk.-módosítást a kormány még nyáron verte át az Országgyűlésen: június 3-án benyújtották, június 14-én megszavazták, 17-én pedig már ki is hirdették a Magyar Közlönyben. Ebbe, a júniusban benyújtott salátatörvénybe vettek bele több fontos módosítást is. Az új válsághelyzeti szabályozás egyik elemét, a már említett „összehangolt védelmi tevékenységet” is itt fogadták el. De ebben hozták előrébb a honvédelmi törvény hatálybalépését is: 2023 júliusa helyett már idén novembertől hatályos lesz. A honvédelmi törvény átalakítása, illetve felfrissítése alapvetően nem tartalmaz nagyobb változásokat, ezt Kósa Lajos és Harangozó Tamás is megerősítette.

Azt, hogy a Btk.-módosítást és az úgynevezett „összehangolt védelmi tevékenység” létrejöttét miért nem kommunikálta akkor a kormány, nem tudni, ahogy az sem egyértelmű, hogy miért volt szükség arra, hogy nyolc hónappal korábban életbe lépjen a honvédelmi törvény felújított verziója.

https://telex.hu/belfold/2022/10/28/honvedelmi-torveny-modositas-bunteto-torvenykonyv-katonaijog-november 

Szlovák alkotmánybíróság: a kormány lemondását célzó népszavazási kérdés nincs összhangban az alaptörvénnyel

 Nincs összhangban a szlovák alaptörvénnyel az a népszavazási kérdés, amely a kormány azonnali lemondását célozza – jelentette a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség az alkotmánybíróság szerdán közzétett döntésére hivatkozva.

Ivan Fiacan, a kassai székhelyű testület elnöke kijelentette, hogy az alkotmánybírósági döntés értelmében az államfő ebben a kérdésben nem írhat ki népszavazást.

A legerősebb szlovák ellenzéki párt, a Robert Fico vezette Irány (Smer-SD) több más ellenzéki párt támogatásával idén júniusban kezdett aláírásgyűjtésbe egy népszavazás kiírására, amellyel részint az Eduard Heger vezette kormány azonnali lemondását, részint az alkotmány olyan értelmű módosítását szerették volna elérni, hogy a törvényhozás megbízatási időszaka népszavazás vagy parlamenti határozat alapján is lerövidíthető legyen.

A népszavazást a kezdeményezők egyebek mellett a kormánnyal szembeni „általános elégedetlenséggel” indokolták és azzal, hogy szerintük a társadalomnak nem maradt más lehetősége a kormány leváltására.

A referendum kiírására augusztusra mintegy 400 ezer támogató aláírás gyűlt össze. Zuzana Caputová államfő szeptemberben bejelentette, hogy a népszavazást kiírja, de a kormány azonnali menesztését célzó kérdést előzőleg megvizsgáltatja az alkotmánybírósággal, mivel véleménye szerint nincs összhangban az alaptörvénnyel. Ezt a véleményt erősítette most meg az alkotmánybíróság.

Így a referendum – amelynek időpontja továbbra sem ismert – csak egy kérdést tartalmazhat majd. Az alkotmánybíróság döntésére reagálva Caputová kijelentette: elfogadja a döntést, a referendum időpontját pedig azonnal kihirdeti, amint a határozat megjelenik a törvénytárban.

A kezdeményezés előzménye, hogy tavaly egy – ugyancsak az Irány által indított – petíciós akcióban mintegy 600 ezer aláírás gyűlt össze az előrehozott választásokat célzó népszavazás kiírására. A népszavazásra azonban az államfő döntése alapján nem került sor, mivel beadványa alapján az alkotmánybíróság az alaptörvénnyel összeegyeztethetetlennek minősítette a népszavazás kérdéseit.

Szlovákia történetében eddig 8 alkalommal tartottak népszavazást, de közülük – a megköveteltnél alacsonyabb részvételi arány miatt – csak egy lett érvényes, az ország európai uniós csatlakozásáról tartott 2003-as referendum, amelyen a szavazásra jogosultak 52 százaléka vett részt.

https://hirado.hu/kulfold/cikk/2022/10/26/szlovak-alkotmanybirosag-a-kormany-lemondasat-celzo-nepszavazasi-kerdes-nincs-osszhangban-az-alaptorvennyel

Több ezer román bűnöző úszhatja meg a börtönt

 

Visszamenőlegesen kell alkalmazni Romániában a bűncselekmények elévülésére vonatkozó alkotmánybírósági döntést, így több ezer megkezdett büntetőeljárásban maradhat el a gyanúsítottak felelősségre vonása - közölte kedden az Agerpres hírügynökség a román legfelsőbb bíróságnak az egységes jogalkalmazás érdekében hozott határozatát ismertetve.

A romániai bíróságok azt követően folyamodtak jogegységi határozatért a legfőbb instanciához, hogy az alkotmánybíróság májusban alaptörvénybe ütközőnek minősítette a büntető törvénykönyvnek (btk.) az elévülés megszakítására vonatkozó korábbi előírását, amely lehetővé tette az ügyészek számára, hogy új bizonyítékok gyűjtésével megszakítsák az elévülést.

Sokan megúszhatják. Fotó: DepositphotosSokan megúszhatják. Fotó: Depositphotos

Az alkotmánybíróság a megfogalmazás pontatlansága miatt már 2018-ban alaptörvénybe ütközőnek minősítette a btk. azon cikkelyét, amely előírta, hogy "bármely, az ügyben foganatosított eljárás" megszakítja az elévülést. Mivel ezt a hiányosságot a jogalkotó csak idén javította ki egy sürgősségi kormányrendelettel, az alkotmánybíróság júniusban hatályba lépett határozata leszögezte: már több mint négy éve nincs olyan jogalapja az ügyészségnek, amellyel megszakíthatná az elévülést azoknak a bűncselekményeknek az ügyében, amelyeknél elkezdődött a bűnvádi eljárás.

Kapcsolódó cikk

Sürgette a béketárgyalásokat a miniszter, most lelép a színről

Lemondott Vasile Dincu román védelmi miniszter, aki béketárgyalásokat sürgetett az ukrajnai háború lezárása érdekében a NATO és Oroszország között.

A legfelsőbb bíróság keddi jogegységi határozata értelmében a taláros testület elévülésről szóló döntése visszamenőleges hatállyal alkalmazandó a kedvezőbb jog elve alapján. A román média szerint a gyakorlatban ezt azt jelenti, hogy a pereskedést minden rendelkezésére álló módon elnyújtó, szabályossági kifogásokat vagy éppen alkotmányossági óvást emelő bűnelkövetők elkerülhetik a felelősségre vonást, mert a bűncselekmény elévül, még mielőtt megszületne a jogerős ítélet.

Az Agerpresnek nyilatkozó igazságügyi források szerint a döntés több ezer folyamatban levő nyomozást és pert érint, amelyek vádlottjai az elévülés miatt megússzák a vádemelést vagy az ítéletet.

https://privatbankar.hu/cikkek/makro/tobb-ezer-roman-bunozo-uszhatja-meg-a-bortont.html

Annyira drága a gáz, hogy még az Alkotmánybíróság is meglepődött

 Az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt. szállíthatja a földgázt az Alkotmánybíróságnak, nettó 170 millió forintért. A becsült ellenérték 80 millió forint volt. A szerződés alapján 1 köbméter gáz piaci áron nettó 1 276 forintba kerül.

Németh Géza, 

A nyílt tender eredményét az ajánlatkérő Alkotmánybíróság közölte az uniós közbeszerzési közlönyben.

A kért szolgáltatás a következő: a magyar átviteli hálózaton folyamatosan rendelkezésre álló, földgáz energia versenypiaci beszerzése teljes ellátásalapú földgáz-adásvételi szerződés keretében, menetrendadási kötelezettség nélkül. 

A teljesítés helyszínei az Alkotmánybíróság főépülete Budapest, I. kerület Donáti u. 35-45. szám alatt, illetve az Alkotmánybíróság épülete a Budapest II. kerület Orlói utca 4. szám alatt.

A szerződött földgáz mennyisége - az előző 12 hónapos időszak fogyasztási adatai alapján - 133 350 köbméter. A szállítás kezdő időpontja 2022. október 1-jén 6.00 órától.

A 170 millió forint és a kért 133 350 köbméter gáz hányadosa 1 276 forint. A földgáz lakossági piaci ára 747 forint köbméterenként.

A nyertessel szeptember 29-én kötött szerződést az ajánlatkérő. Indult még a közbeszerzésen a Wattler Kft., de az ajánlata késve érkezett.

https://www.napi.hu/magyar-vallalatok/alkotmanybirosag-futes-energia-szamla-mvm.761121.html

Hvg: Pattanásig feszült a légkör a Kúrián Varga Zs. András miatt

 Török László

Október 10-ére összehívta a teljes bírói értekezletet Varga Zs. András, a Kúria elnöke újratárgyaltatná a 2021. évről szóló, e fórummal egyszer már megtárgyalt beszámolót. A főbíró azt szeretné elérni a hvg.hu szerint, hogy egy olyan kiegészítéssel toldják meg a dokumentumot, amelynek megszavazásával a testület deklarálná, hogy az elnök szabályosan járt el a bírák tavalyi kinevezésénél. A Kúria bírái úgy érzik, nyomás alá kerültek: az elnök arra akarja rávenni őket, hogy az utólagos rábólintással közösen osztozzanak abban a felelősségben, hogy Varga Zs. a pályázatok elbírálásánál meglehetősen kreatívan értelmezte saját hatáskörét.

Korábban mi is írtunk róla, hogy például a Magyar Helsinki Bizottság szerint törvénybe ütköző módon nevezett ki a Kúriára több bírót Varga Zs. András. Köztük például az igazságügyi tárca korábbi államtitkárát, Hajas Barnabást, akinek még ítélkezési gyakorlata sem volt, és az Országos Bírói Tanács (OBT) előzőleg csak a harmadik helyre rangsorolta a jelöltek között. Hajas olyan politikailag érzékeny területeken ítélkezhet a Kúrián, mint a választási, a népszavazási vagy a gyülekezési joggal kapcsolatos ügyek. A 2021-ben kiírt 11 pályázat közül 5 esetben nem az első helyen rangsorolt bíró kinevezését (vagy áthelyezését) kezdeményezte a Kúria elnöke a Helsinki Bizottság szerint. Egy pályázat esetében például a negyedik helyre rangsorolt pályázót nyilvánította nyertesnek, amire a törvény még az OBT egyetértésével sem ad lehetőséget.

A törvényellenességre a kinevezési gyakorlatot vizsgáló OBT hívta fel a figyelmet. Az elnöknek ugyanis a kinevezéseknél lényegében csak technikai feladata lenne, Varga Zs. a pályázatok összevárásával és neki tetsző sorrendben történt elbírálásával azonban olyan szubjektív elemet vitt a rendszerbe, amire nem lett volna lehetősége, ha betartja azt az előírást, hogy a sorrendtől eltérni csak abban az esetben lehet, ha ehhez megszerezte az OBT hozzájárulását (ilyen kérése azonban nem volt).

Varga Zs. az OBT-nél is próbálkozott, hogy a testület vizsgálja felül a vezetői kinevezések szabályosságát megkérdőjelező határozatát, de „lepattant róluk”. Az OBT ugyanis kedden kimondta, nem tartozik hatáskörükbe egy hűségesküvel felérő állásfoglalás kiadása – írta a hvg.hu.

A lap szerint az elnök most egy olyan testülettel legitimáltatná saját korábbi kétes döntéseit, amelynek erre se felhatalmazása, se jogköre nincs. Ráadásul a teljes ülés tagjainak (jelenleg 96 kúriai bíró) nagy része nem is ismeri a pályázatokat. „Semmi más támpontunk nincs a kérdésben, mint az elnök szava, aki szerint minden szabályosan történt, holott én egy perben még 5 forintról sem döntök bemondásra, ha nincs mögötte bizonyíték, számla, igazolás” – érzékeltette a Varga Zs. által kikényszeríteni tervezett döntés abszurditását a testület egyik tagja.

Pattanásig feszült a légkör

– számoltak be kúriai források a portálnak, hozzátéve: az ügyek elosztásával, a vezetői, tanácselnöki kinevezésekkel az elnök olyan – részben informális – hatalmat birtokol, amivel kevesen mernek szembeszállni. Sokan passzivitásba menekülnek, mert belefáradtak a küzdelembe, illetve eleve ki akartak maradni a politikai csatározásokból, amelyekbe most akaratukon kívül belerángatnák őket.

Arról pedig, úgy tudni, az elnök hallani sem akar, hogy a tavalyi kinevezéseket szentesítő szavazás írásban, titkosan történjen – olvasható a hvg.hu cikkében. Még olyan értesülések is szárnyra kaptak, hogy a „tartózkodás” se lehessen opció a voksolásnál, így az elnök nyílt színvallásra tudná kényszeríteni a kollégáit végső soron arról, ki hajlandó kiállni mellette, illetve ki meri nyíltan megtagadni őt.

Varga Zs. András 2021. január 1. óta tölti be a Kúria elnöki pozícióját. Megválasztása komoly aggodalmat váltott ki a magyar igazságszolgáltatási szervezetrendszer szereplői körében és nemzetközi szinten is, nem csupán azért, mert korábban soha nem szolgált bíróként, hanem azért is, mert megválasztásához több törvény módosítására is szükség volt. Varga Zs. Andrásnak a Kúria elnökévé választását ugyanezen okok miatt az OBT sem támogatta.

https://24.hu/belfold/2022/10/06/kuria-varga-zs-andras-pattanasig-feszult-legkor/

Lemondott a miniszterelnöki hivatal vezetője Lengyelországban

 

Domány András

Lehet, hogy a hivatalvezető nem is abba bukott bele, hogy nyilvánosságra kerültek e-mailjei, amelyek szerint manipulálta a médiát és az elvben független Alkotmánybíróságot.  Lemondott Michal Dworczyk (képünkön) a lengyel miniszterelnöki hivatal vezetője. Mateusz Morawiecki miniszterelnök bizalmasát látszólag kiszivárgott e-mailek buktatták meg, de lehet, hogy a kormányfő saját tisztségét védve volt kénytelen feláldozni őt. A 47 éves politikus, a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) parlamenti képviselője 2017 óta vezette a miniszterelnöki hivatalt, a PiS 2019-es választási győzelme után miniszteri rangot kapott. 

2021 nyara óta egy rejtélyes hátterű honlapon tucatszám jelennek meg olyan e-mailjei a korábbi évekből, amelyek bemutatják, hogyan manipulálta a kormány és a kabinet megbízásából személyesen Dworczyk egyebek közt a médiát és az elvben független Alkotmánybíróságot, hogyan gyalázta saját pártjának néhány emberét is. Ezekre a kínos leleplezésekre a kormány mindig azzal válaszolt, hogy bizonyára oroszok törték fel a fiókot, és manipulálnak az e-mailekkel, azt azonban sosem mondta ki senki, hogy azok hamisak vagy valótlanok lennének. Még kellemetlenebbé tette a dolgot, hogy Dworczyk egy semmivel se védett magáncímről levelezett, egyszer még titkos katonai adatokat is küldött, pedig a titkosszolgálat által védett hivatali címet kellett volna használnia. 

(Emlékezhetünk, hasonló vádak milyen szerepet játszottak a 2016-os amerikai elnökválasztáson, amikor Hillary Clinton demokrata párti jelölt követett el ilyen óvatlanságot.) 

A hivatalvezetőt az ellenzék követelése ellenére sokáig nem érte semmilyen bántódás, bocsánatot se kért. Most azonban annyira kiéleződtek a kormányon belüli ellentétek, hogy Morawiecki miniszterelnök kénytelen volt feláldozni legközelebbi munkatársát. Formailag Dworczyk mondott le, személyes okokra hivatkozva, de hozzátette: már nem tudna elég hatékonyan dolgozni. 

A lengyel kormányban legújabban a szénellátás miatt tört ki a vita: 3 millióan fűtenek szénnel, az orosz importot leállították, a hazai bányák házi fűtésre kevéssé alkalmas minőségű szenet adnak, és sokan félnek a téltől. Jacek Sasin, a bányászatot is felügyelő miniszter nyíltan megvádolta a miniszterelnököt, hogy ő hozott hibás intézkedéseket. Sasin a PiS politikusa, de most közel került a Szolidáris Lengyelország nevű, Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszter által vezetett kisebbik kormánypárthoz, amely hosszú ideje nyilvánosan támadja a kormányfőt, és távozását akarja. Pártját mégsem lehet kitenni a kormányból, mert 20 képviselője nélkül a kormánynak nem lenne parlamenti többsége, hiszen javaslatait már most is csak néhány függetlenként bekerült vagy volt ellenzéki – egyesek szerint megvásárolt – szavazatával tudja keresztülvinni. 

Az ország alkotmányos tisztség nélküli tényleges vezetője, Jaroslaw Kaczynski PiS-elnök a napokban egy párttanácskozáson határozottan kijelentette: a kormányban lesznek változások, de a miniszterelnök marad. Persze vannak kétkedők, akik ezt csak ideiglenesnek tartják. Mindenesetre lehetséges, hogy most Dworczyk lemondatása volt az ára a miniszterelnök maradásának. FACEBOOK

https://hvg.hu/vilag/20221001_Lemondott_a_miniszterelnoki_hivatal_vezetoje_Lengyelorszagban

A német titkosszolgálat összenőtt a radikális csoportokkal?

 Káncz Csaba

A német belföldi hírszerző szolgálat központi szerepe a szélsőséges közeg felépítésében jól dokumentált. A Szövetségi Alkotmánybíróság bírái már 2003-ban elutasították a neonáci NPD betiltását, amikor kiderült, hogy a fasiszta párt minden hetedik funkcionáriusa a titkosszolgálat fizetési listáján szerepel. Káncz Csaba jegyzete.

A német elhárítás (Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal, „Verfassungsschutz”) legalább 100 ügynököt alkalmaz, egyenként legfeljebb öt-hat identitással, akik jobboldali szélsőséges gyűlöletbeszédet folytatnak az interneten, és „a közegre jellemző bűncselekményt” követnek el, mint például lázítást. Ez az információ a Süddeutsche Zeitung (SZ) című napilapban a német belföldi hírszerző szolgálat egyik ügynökével készített interjúból derült ki, amely a múlt héten jelent meg. Bűncselekményeket is elkövetünk

Az ügynök szerint a feladatuk nem csak az „árral úszás”, hanem a jobboldali szélsőséges álláspontok terjesztése és bűncselekmények elkövetése is. „Természetesen megerősítem az embereket a világnézetükben” – magyarázza. E célból bűncselekményeket is elkövetünk – tette hozzá. „A sok szélsőjobboldali online gyűlöletbeszéd áldozata valószínűleg elcsodálkozna, ha tudná, hogy mit tesznek közzé és mit lájkolnak időközben az állam parancsára” – kommentálta a Süddeutsche Zeitung. A Bundesamt für Verfassungsschutz kölni épülete. Fotó: verfassungsschutz.deA Bundesamt für Verfassungsschutz kölni épülete. Fotó: verfassungsschutz.de

Tekintettel arra, hogy a birodalmi múltat tápláló „Reichsbürger” mozgalom környezetében és a COVID-19-tagadók között 500 jobboldali szélsőséges online identitás él - akiket a titkosszolgálat már nem nevez jobboldali szélsőségeseknek -, feltételezni kell, hogy a szélsőjobboldali online és terrorista közeg nem csekély része államilag szervezett.

Eggyé válva a közeggel

Azt, hogy az állam fókuszában legalább annyira a bűncselekmények elkövetése áll, mint azok feltárása, az SZ által az ügynökök nyomozási sikereként felhozott példák világossá teszik. Amikor a ZDF televízió Frontal című magazinja leleplezte a „Dresden Offline Networking” nevű jobboldali terrorista csoportot, amely Michael Kretschmer szászországi miniszterelnök meggyilkolását tervezte, a hatóságok csak ezt követően hozták nyilvánosságra, hogy ők maguk is képviseltetik magukat a csoportban. A rendőrségnek „nem kellett először lefoglalnia az anyagot a ZDF-től” – mondta büszkén a lap szerint egy magas rangú titkosszolgálati ügynök. Már voltak bizonyító erejű képernyőképeik. Óhatatlanul felvetődik a kérdés, hogy miért nem indult már vizsgálati eljárás a ZDF újságírók leleplezése előtt? Az indoklás szerint a csoportot meg kell védeni. Hasonló az eset az „Egyesült Hazafiak” jobboldali terrorista csevegőcsoporttal is, amely Karl Lauterbach (szociáldemokrata) egészségügyi miniszter elrablását tervezte. Ebben az ügyben a hatóságok már a megjelenés előtt vizsgálatot indítottak, de az ARD közszolgálati adó „Report Mainz” magazinja már régóta figyelte a csoportot egy aktivista munkája alapján. A titkosszolgálat egyszerűen foglalkozhatott volna a kérdéssel a közzététel előtt. Függetlenül attól, hogy a folyamatban lévő vizsgálatok bizonyítani tudják-e, hogy az ügynökök adták a lökést a tervezett terrortámadásokhoz, egy állam által szervezett és ellenőrzött szélsőséges közeg képe rajzolódik ki. Számos tanulmány kimutatta, hogy például a radikális jobboldali Alternatíva Németország (AfD) masszívan felülreprezentált a közösségi médiában a többi párthoz képest. Bár az AfD csak körülbelül 10 százalékot kap a parlamenti választásokon, a párt üzeneteit több mint kétszer olyan gyakran osztják meg, mint bármely más pártét. Ebben valószínűleg jelentős szerepe van a titkosszolgálat tevékenységének.

Ügynökök alapítanak szervezetet

A német belföldi hírszerző szolgálat központi szerepe a szélsőséges közeg felépítésében jól dokumentált. A Szövetségi Alkotmánybíróság bírái már 2003-ban elutasították a neonáci NPD betiltását, amikor kiderült, hogy a fasiszta párt minden hetedik funkcionáriusa a titkosszolgálat fizetési listáján szerepel. A bírák kijelentették, hogy az NPD-re „államügyként kell hivatkozni”. A titkosszolgálat központi szerepet játszott az eddigi legnagyobb jobboldali terrorcsoport, a Nemzetiszocialista Földalattiak (NSU) létrejöttében is. Türingiában a szélsőséges Helmut Roewer az 1990-es években létrehozta az Állami Alkotmányvédelmi Hivatalt, és titkos nyomozóként alkalmazta többek között Tino Brandtot, a „türingiai belbiztonsági szervezet” vezetőjét. Brandt összesen 200 ezer márkát kapott az adófizetők pénzéből, hogy felépítse neofasiszta szervezetét, amelybe beletartozott a három későbbi NSU bérgyilkos is. Amikor elrejtőztek, hogy megtervezzék a merényletet, Brandt tartotta velük a kapcsolatot. A titkosszolgálat még 2000 euróval is ellátta az NSU triót, hogy új útleveleket kaphassanak. A titkosszolgálat egyik alkalmazottja, Andreas Temme még az NSU által elkövetett egyik gyilkosságnál is jelen volt. Befolyása Walter Lübcke CDU-s politikus meggyilkolásához is vezetett. A felsorolást napestig folytathatnánk – a fasiszta CD-k brandenburgi gyártásától és feladásától - amit a titkosszolgálat szervezett -, egészen a Ku Klux Klan németországi fiókjának a titkosszolgálat egyik alkalmazottja általi megalapításáig. A vitatott Maassen-időszak

Miután ismertté vált a titkosszolgálat szoros kapcsolata az NSU-val, a szövetségi kormány 2012-ben a szélsőséges Hans-Georg Maassent nevezte ki a hatóság élére, aki azt hat éven keresztük vezette.

Maassen nemcsak az NSU-ügyet próbálta elleplezni, hanem a szélsőjobboldal támogatását is kiterjesztette. Például rendszeresen találkozott az AfD képviselőivel, és megvitatta velük az elhárítás jelentését. Padlógáz a költségvetésben

A Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal éves költségvetése az elmúlt öt évben csaknem megkétszereződött, 253 millió euróról 423 millió euróra. Hasonló növekedés volt a 16 német szövetségi állam titkosszolgálatainál is. (Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)

https://privatbankar.hu/cikkek/makro/a-nemet-titkosszolgalat-osszenott-a-radikalis-csoportokkal.html

Saját vádkikényszerítős törvényjavaslatát támadja meg a kormány az Alkotmánybíróságon

 Lengyel Tibor

Normakontrollt kér az Alkotmánybíróságtól (Ab) a kormány a saját maga által benyújtott, az egyik “EU-s pénzszerző” törvénymódosítóra, a vádkikényszerítés új intézményét bevezető jogszabályra annak hétfői zárószavazása előtt – értesült a hvg.hu. A lépésre az Európai Bizottsággal egyeztetett módon kerül sor, ugyanis a kormány vállalta Brüsszel felé, hogy a törvényt benyújtja és elfogadtatja, de jogi aggályai miatt egyúttal határozati javaslatban maga kéri az Ab vizsgálatát.

Mivel a hétfői, szezonnyitó parlamenti ülésen ehhez nem volt meg a négyötödös támogatás, ezért nem rendkívül gyorsan, de sürgős tárgyalással jövő hétfőn fogadja majd el az Országgyűlés “az EU-s pénzszerző” törvényjavaslatok közül az elsőt, amely a büntetőeljárási törvényt módosítja.

Ennek célja deklaráltan “az Európai Bizottsággal való mielőbbi megállapodás”, és ezt elősegítendő, az EU-tól régóta várt pénzek folyósításának érdekében vállalta a kormány egy új jogintézmény, a “vádkikényszerítésként” közismertté vált “felülbírálati indítvány” beépítését a törvénybe.

Ezzel – ahogy Varga Judit igazságügyi miniszter a kormány nevében jelezte –, "a Bizottság ajánlásait elfogadva azon vállalásunknak teszünk eleget, hogy biztosítjuk, a korrupciós büntetőügyekben az ügyészség nyomozást lezáró döntésével szemben legyen helye bírósági jogorvoslatnak is."

Nem kérdés, hogy a hétfői zárószavazáson legalább a kétharmados kormánypárti többség megszavazza a törvénymódosító-csomagot, ám előtte a hvg.hu értesülései szerint egy meglepő lépés is várható:

a kormány még a hétfői zárószavazás előtt határozati javaslatot nyújt be az Országgyűlésnek, amelyben normakontrollt kér az Alkotmánybíróságtól (Ab) a maga által benyújtott törvényre.

Ezt a javaslatot a keddi ülésnapon fogadják el, mert előbb a hétfő estére tervezett ülésén a Törvényalkotási Bizottság tárgyalja, majd kedden vitázik és szavaz róla a parlament, a 9:45-kor véget érő napirend előtti felszólalások után, és a 11:30-kor kezdődő határozathozatalok közti üres időben.

Az időrend, vagyis az, hogy előbb fogadják el a törvényt, később a normakontrollos határozati javaslatot, meglehetősen furcsán hangzik, de ez “előzetes” normakontroll eljárásnak számít, ami az alaptörvénnyel való összhang előzetes vizsgálatát célzó folyamat, hasonlóan az államfő alkotmányossági vétójához.

© MTI / MTVA / Róka László

Ilyenkor, ha a kormány normakontrollt célzó indítványát, határozati javaslatát az Országgyűlés megszavazza, a házelnök az elfogadott törvényt nem az államfőnek küldi el aláírásra, hanem az Alaptörvénnyel való összhang vizsgálatára rögtön az Ab-nak továbbítja. Ha pedig a testület

alaptörvény-ellenességet állapít meg, akkor ennek megszüntetése érdekében az Országgyűlés a törvényt újratárgyalja.

Ez alapján a legfontosabb kérdés az: miért nyújt be, majd visz végig – a Törvényalkotási Bizottságban csütörtök este is több ponton átírva – a kormány egy törvényjavaslatot, ha annyira nem biztos benne, hogy az megfelel az Alaptörvénynek, hogy már az elfogadásával párhuzamosan maga “támadja meg” az Ab-nál? A válasz pedig az, hogy

HIRDETÉS

a hvg.hu forrásai szerint így egyezett meg a kormány az Európai Bizottsággal: Brüsszelben ragaszkodtak hozzá, hogy nyújtsák be és fogadják el a törvényt a “vádkikényszerítésről”, de azt is elfogadták, hogy a kormánynak vannak jogi aggályai és emiatt az Alkotmánybírósághoz fordul.

Vajon milyen aggályai lehetnek a kormánynak? Úgy tudjuk, ezek főleg a hatóság által “ejtett” ügyek későbbi, széles körű nyilvánosságához kapcsolódnak.

De érdemes megnézni, hogy a “vádkikényszerítés” új jogintézménye mit is takar. Először is megjegyzendő, hogy csütörtök esti ülésén a Törvényalkotási Bizottság a 32 oldalas eredeti javaslathoz egy 25 oldalas összegző módosítót adott be, amely alapján például

a törvény címében máris átírnák, hogy a módosításra az eddigi “Az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében” helyett “a kondicionalitási eljárással összefüggésben” van szükség.

A 25 oldalnyi sok apró változtatási javaslat – amelyről a módosítókkal együtt a már említett menetrend szerint hétfőn szavaznak a képviselők – az érdemi részt, az új jogintézményt alapvetően nem érinti. Annak lényege, hogy eddig, ha a vádhatóság “ejtett” egy ügyet, akkor ugyan pótmagánváddal a bírósági eljárás kikényszeríthetővé vált, de csak az ügy érintettjei számára - ez most alapvetően megváltozik.

A fő változás, hogy a kiemelt, súlyosabban minősülő korrupciós jellegű ügyekben már bárki felléphet majd így, amit már új néven “vádkikényszerítésnek” vagy “felülbírálati indítványnak” neveznek. Sőt, az esti összegző módosító még ki is terjesztette a lehetőséggel élők körét, mert magánszemélyek mellett jogi személyeknek is lehetővé teszi ezt – ez is az Európai Bizottság kérésére került a szövegbe.

És hogy értesül valaki arról, hogy van egy ügy, amely a hatóságok szerint “nem ügy”, de talán mégis helye lehet a vádkikényszerítésnek? Úgy, hogy a törvényjavaslat szerint az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feljelentés elutasításáról vagy az eljárás megszüntetéséről szóló határozatát

egy hónapra a honlapján nyilvánosságra kell hoznia, közzé kell tennie az ügyiratjegyzékkel együtt, de “álnevesítés alkalmazásával (anonimizált határozat, illetve anonimizált ügyiratjegyzék).”

Vagyis nem hoznak nyilvánosságra teljes nyomozati anyagokat, ügyiratokat, hanem anonimizált adatokból és álnevesített szereplőkről szóló iratokat böngészve kell egy laikusnak eldönteni, hogy érdemes-e “újabb kört futni”. Így konkrét korrupciós ügyek legfeljebb csak elvétve, ha az anonimizálás ellenére valahogy mégis jól beazonosíthatók, akkor kerülhetnek nyilvánosságra.

A felülbírálati indítványt a határozatot hozó ügyészségnél vagy nyomozó hatóságnál kell előterjeszteni, akik dönthetnek úgy, hogy bár egyszer “ejtették” az ügyet, újranyitják az aktát és tovább nyomoznak. Ha nem így döntenek, akkor egy újabb lépcsőben az ügyészséghez illetve a felettes ügyészséghez kerül az indítvány, ahol még mindig elrendelhetik a további nyomozást.

Európai Ügyészség – ehhez ugyan nem csatlakoztunk, de itthon bővülnek a korrupció elleni fellépés lehetőségei

© AFP / Kenzo Triboullard

Van egy harmadik szint is: ha az ügyészség vagy a felettes ügyészség a második körben sem tartja megalapozottnak az indítványt, akkor az akták a bíróságra kerülnek. Méghozzá egyetlen bíróságra az összes ügy, mivel a törvényjavaslat szerint ezekben “a Budai Központi Kerületi Bíróság Nyomozási Bírói Csoportjának nyomozási bírája jár el az ország területére kiterjedő illetékességgel.”

A várhatóan nem kis leterheltség mellett a bíróság a felülbírálati indítványról alapesetben egy – legfeljebb három – hónapon belül dönt, és ha az indítvánnyal támadott határozatot megsemmisíti, akkor a nyomozást meg kell kezdeni, illetve folytatni kell az ügyben. A bíróság akkor mondhatja ki a támadott határozat megalapozatlanságát, ha

az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a határozatban nem állapított meg tényállást vagy azt hiányosan állapította meg,

a határozatban szereplő tényállás részben vagy teljes egészében felderítetlen,

a megállapított tényállás ellentétes az ügyiratok tartalmával,

az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a határozatban megállapított tényekből további tényre helytelenül következtetett

Az új eljárásrend fenti, első köre tehát azt célozza, hogy a büntetőeljárás lefolytatását elutasító nyomozó hatósági vagy ügyészségi döntés bírósági korrekciója legyen elérhető eljárási eszközökkel, aminek nyomán a nyomozás folytatódni tud.

Ha ez sem vezet eredményre, és a nyomozó hatóság vagy az ügyészség ismét “ejti” a bíróság által visszautalt ügyet, az új szabályozás következő lépcsője következik: a vádindítvány. Ha az állami bűnüldöző szervek arra nem hajlandóak, vagy ezt nem látják megalapozottnak, a vádindítvánnyal mégis bírósági útra terelhető az ügy, a bíróság a büntetőjogi felelősség kérdésében állást foglalhat.

https://hvg.hu/itthon/20220930_Sajat_vadkikenyszeritos_torvenyjavaslatat_tamadja_meg_a_kormany_az_Alkotmanybirosagon

Veszélyes, ha a jogi kategóriákat a politika akarja értelmezni

 

Veszélyes, ha a jogi kategóriákat a politika akarja értelmezni. Erről beszélt a Karc FM Alaphang című műsorában az Alkotmánybíróság elnöke az Európai Parlamentben elfogadott újabb jogállamisági jelentésre utalva. Sulyok Tamás úgy fogalmazott - korábban a koncepciós perek működtek úgy, hogy jogi fogalmakat használtak fel politikai eszközként. Hozzátette - Európa nyugati része nem tapasztalta a saját bőrén, hogy működtek ezek az eljárások a kommunizmus alatt. Ez egy történelmileg adott különbség Kelet és Nyugat között, és kötelességük figyelmeztetni, hogy ez az út ma is óriási veszélyt jelent.

HírTV

https://hirtv.hu/ahirtvhirei/veszelyes-ha-a-jogi-kategoriakat-a-politika-akarja-ertelmezni-2554785?utm_

AZ ORSZÁGOS BÍRÓI TANÁCS NYILATKOZATA

AZ ORSZÁGOS BÍRÓI TANÁCS NYILATKOZATA

 

Az Országos Bírói Tanács a leghatározottabban visszautasít minden olyan, a magyar sajtóban megjelent állítást, miszerint bármely hivatalban lévő magyar bíró valaha is bármilyen „terror” bírája lett volna, vagy a politikai paletta bármely szereplőjéhez lenne köthető.

Egy bíró személyét ért propagandisztikus támadásnak egy modern, európai jogállamban nincs helye!

A bírósági igazgatással kapcsolatban megfogalmazott bírói kritika vagy vélemény nem minősíthető az ország elleni támadásnak, az a bírákat is megillető vélemény-nyilvánítási szabadság része.

Az Országos Bírói Tanács szóvivőjének legutóbbi nyilatkozatát is tartalmazó angol nyelvű újságcikk itt érhető el.

A szóvivő nyilatkozatai a cikkből az alábbiak:

Vasvári Csaba, a Fővárosi Törvényszék bírája úgy fogalmazott az Observernek, hogy ő és kollégái “külső és belső befolyási kísérleteket is tapasztaltak” az évek alatt…

Vasvári elmondta, hogy a támadás a politikai spektrum minden oldaláról érkezett már…

 Az egyik „világos befolyásolási kísérlet,” amit Vasvári felidézett, egy magas beosztású bírósági vezető és egy korrupciós ügy gyanúsítottja között lezajlott beszélgetés volt egy bíró eltávolításáról és munkahelyi „ellehetetlenítéséről”, amelyet egy magyar újság írt meg titkos nyomozási adatok kiszivárogtatásával. Az ügy középpontjában Völner Pál igazságügyi miniszter-helyettes, Fidesz országgyűlési képviselő áll, akit vesztegetés elfogadásával gyanúsítanak, miközben ő tagadja a vádakat. Völner egyébként az említett beszélgetésben, amelyet a bíró eltávolításáról folytattak, nem volt érintett.

Egy szokatlan lépéssel a parlementi többség által kinevezett bírósági igazságügyi vezető [az OBH elnöke] a bírósági vizsgálatot titkosította, amelyet így nemcsak a nagy nyilvánosság, de a bírói testületek sem ismerhetnek meg.

Vasvári utalt még emellett az OBH elnök általi bírókirendelések átláthatatlanságára is…

„Mi csak egy átlátható, meritokratikus rendszert szeretnénk”, mondta Vasvári.”

Az Országos Bírói Tanács már a 2022. február 2-i nyilatkozatában is kifejtette, hogy a magyar bírói karra az utóbbi években egyre erősödő nyomás nehezedik.

https://orszagosbiroitanacs.hu/az-orszagos-biroi-tanacs-nyilatkozata/

Schiffer: a kormányzati politikától függetlenül problematikus a Kúria-elnök feleségének megválasztása

Az ügyvéd azt mondta, bár a polgári perrendtartás ebben az esetben nem állapít meg tételes összeférhetetlenséget, az ügy nonszensz, a jogalkotónak ezen a téren sürgősen változtatnia kellene, de szerinte arra is szükség lenne, hogy ilyenkor egy vezető tisztségben lévő bíró magától levonja a következtetéseket.

Feleannyi szavazatot kapott, mint ellenfele, mégis a Kúria elnökének feleségét választották meg a Fővárosi Ítélőtábla tanácselnökének - erről írt korábban a brit Observer. Mint ahogy beszámoltunk róla, Kovács Helga Mariann a Polgári Kollégium tanács-elnökeként politikailag érzékeny ügyekkel is foglalkozhat. Lattmann Tamás nemzetközi jogász korábban az ATV Híradójának azt nyilatkozta: az ügy nem segíti a megállapodást a helyreállítási pénzekről a kormány és az Európai Bizottság között.

hirdetés

 

Ezzel kapcsolatban Schiffer András az ATV Start című műsorának vendégeként elmondta: sajátos helyzetben van, mert mind a Kúria elnöke, mind a nevezett tanácselnök is évfolyamtársa volt, volt egy ügye is ennél a tanácsnál.

Az ügyvéd, volt országgyűlési képviselő szerint az, hogy valaki a bírói értekezleten kevesebb szavazatot kap, és mégis őt nevezik ki, előfordult már korábban is, az pedig egy jogalkotási hiba, hogy a Kúria elnökének házastársa tanácsvezető bíró lehet ítélőtáblán.

Kitért rá, hogy nemrég zárult jogerősen egy pere a Fővárosi Ítélőtáblán, Vajnai Attila korábbi munkáspárti politikust képviselte a rendőrséggel szemben, első fokon nyertek, másodfokon azonban éppen Kovács Helga által vezetett tanács megfordította az ítéletet, és 25 éves pályafutása alatt most történt meg vele először, hogy másodfokú tárgyaláson nem adtak neki szót, mint a fél képviselőjének. Hozzátette, felülvizsgálati kérelemmel él az ügyben, de problémának tartja, hogy az a tanács, amely a tanácselnök vezette bírói grémium eljárásjogi intézkedéséről véleményt mond, olyan kúriai tanács lesz, ami több szálon függ a tanácsvezető bíró házastársától.

Ez szerinte a kormányzati politikától és a kúriai elnök személyétől függetlenül problematikus - hangsúlyozta. A polgári perrendtartás azonban ebben az esetben nem állapít meg tételes összeférhetetlenséget.

Mint fogalmazott, ez nonszensz, szerinte a jogalkotónak ebben sürgősen rendet kellene tennie, de szerinte arra is szükség lenne, hogy ilyenkor egy vezető tisztségben lévő bíró magától levonja a következtetéseket. Felidézte, hogy amikor Áder Jánost köztársasági elnökké választották, felesége a Fővárosi Cégbíróságon volt bíró, ő viszont akkor felfüggesztette a tisztségét.

Schiffer András szerint problémásak azok a helyzetek, amikor egy bírói szervezetben történt személyi döntéssel kapcsolatban a politika - akár ellenzék, akár kormánypárt - bármit feltételezhet. A bíróságokat nem csak a kormányhatalom részéről érheti befolyás, vannak helyi vagy akár transznacionális érdekcsoportok, amelyek befolyásolni szeretnék az érdekviszonyokat.

Az ügyvéd rámutatott arra is, hogy Varga Zs. Andrást úgy választották meg a Kúria élére, hogy esetében nem volt meg az a hosszú szakmai múlt, ami előfeltétel kellene, hogy legyen - bár a törvényben előírt feltételeket teljesítette, és szakmai kompetenciájához sem férhet kétség. A hosszú bírói múltat a Kúria elnöke és a kúriai bírók esetében azért kellene megkövetelni, hogy legyen egy bírói identitásuk, mert akinek van identitása, az önmagában egy garancia - fogalmazott.

Ami az uniós vizsgálatot illeti, a jogállamisági mechanizmus-rendelet szigorúan az EU pénzügyi érdekeihez köti a kifogástétel lehetőségét, viszont ez a tanács, ahol Kovács Helga lett tanácselnök, sajtóhelyreigazítási pereket és közérdekű adatkérési pereket is tárgyal. Vagyis ha valaki az uniós költések transzparenciájára kíváncsi, nagy eséllyel kerülhet ez elé a tanács elé.

Schiffer András szerint az a helyzet, ami kialakult, önmagában probléma, függetlenül az Európai Tanács magatartásától, vagy hogy milyen kormánya van Magyarországnak. Hozzátette: ez a helyzet 15-20 évvel ezelőtt is előállhatott volna, mert ezt a magyar jogrendszer nem tiltja, a jőérzésre van bízva.

Ez a személyi döntés nem adhat alapot arra, hogy Magyarországot megfosszák attól a támogatástól, ami neki jár - emelte ki. Diplomáciai szempontból ugyanakkor ez nem szerencsés helyzet, nem erősíti hazánk pozícióit. Ez a támogatás azonban nekünk és a többi félperifériális országnak jár: már a csatlakozást megelőzően megnyitottuk a piacainkat, lemondtunk felzárkózási eszközökről, amelyekről mondjuk a 60-as, 70-es években Finnországnak nem kellett lemondani - fejtette ki az ügyvéd.

A bírói szervezeti törvényben vannak pontok, amelyekkel kapcsolatban a szőnyeg szélére lehetne állítani Magyarországot, például a bírói pályázatok érvénytelenítése kapcsán világos kereteket kellene adni az OBH elnök mozgásterének - mondta.

Ezek a pályázatok nem kellően transzparensek, de a korábbi rendszerben is volt olyan, hogy a szavazás ellenére neveztek ki mégis valakit. Schiffer azonban felidézte, hogy már a parlamenti vitában is azt követelték, hogy az egész pályázati rendszer legyen átlátható. Ha az Európai Bizottság ilyen konkrét követelményeket megfogalmaz, arról lehet tárgyalni, de most az ügyvéd szerint "minden nap mással jönnek elő".

Ha azt feltételezzük, hogy a bírói identitás az, ami mindenkit a bírói rendszerben összeköt, akkor önmagában az, hogy a bírói önigazgató testületeknek van kemény jogosítványuk, egy garanciát jelent a jogkereső polgárnak arra, hogy nem külső befolyásról van szó - fejtette ki.

Schiffer András szerint jelenleg a perek, büntetőügyek döntő többségében nem férhet kétség a bíróságok pártatlanságához, nem tartja elképzelhetőnek, hogy minden politikailag érintett ügyben Orbán Viktor diktálja le a döntést, és veszélyesnek is tartja, amikor "ezzel hadonásznak". A bírói függetlenség ma még garantált, de ezek az ügyek, mint a mostani is, finoman szólva nem szerencsések - jegyezte meg.

 https://www.atv.hu/belfold/20220816/schiffer-a-kormanyzati-politikatol-fuggetlenul-problematikus-a-kuria-elnok-felesegenek-megvalasztasa

Az Országgyűlés által elfogadott, a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló törvényt

 Az Országgyűlés által elfogadott, a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló törvényt ma aláírtam. Alaposan megvizsgáltam és megfontoltam az elfogadott törvényt, ahogy a hozzám érkezett észrevételeket is. Olyan okot, amely miatt az Alkotmánybírósághoz kellene fordulnom, nem találtam. A törvényhozói szándék, a változtatás célja aligha vitatható.

Érzékelem ugyanakkor a felháborodást. Azt, hogy sokak számára nehézséget jelent majd az új helyzethez való gyors alkalmazkodás. Megértem, hogy kérdéseik vannak. Helyesebb lett volna, ha a módosításokról érdemi egyeztetés után születik döntés. Gyors változtatás esetén is elvárható, hogy a Kormány megfelelően segítse az érintetteket.

Megbeszélést folytattam a kormányfővel és a Kormány tagjaival, és ígéretet kaptam arra, hogy a részletszabályok kialakítása során megnyugtató válaszok születnek a jogosan felmerülő kérdésekre.

Rendkívüli időket élünk. A háború nyomában járó gazdasági válság felforgatja hétköznapjainkat. Rajtunk kívül álló erők kiszámíthatatlanná teszik a jövőt. Magyarország biztonságát az államháztartás, a költségvetés stabilitása is megalapozza. Válsághelyzetben biztos kézre, hideg fejre és együttérző szívre van szükség. Helyes, ha ebben a helyzetben az államfő nem gördít akadályt az Országgyűlés döntésének érvényesülése elé.

Összefogás, kölcsönös felelősségvállalás és belátás - ez segít minket túl a nehezén. Csak így maradhatunk talpon.

https://www.facebook.com/novak.katalin.official/posts/600978698056383

Lelepleződött a kézivezérelt lengyel alkotmánybíróság

 Napok óta egy kiszivárgott e-mail tartja lázban a lengyel közéletet, amelynek nyilvánosságra kerülése nyugatabbra valószínűleg világraszóló botrányt váltana ki, és súlyos személyi következményekkel járna.

A lengyel affér azonban eddig még a nemzetközi média ingerküszöbét sem ütötte meg. A kérdéses levél ugyanis nem szolgál szenzációs leleplezéssel, csak megerősíti, amit eddig sejteni lehetett, hogy a szélsőjobboldali kormány illegális befolyást gyakorol a törvények szerint független alkotmánybíróságra.

A Mateusz Morawiecki miniszterelnöknek címzett, 2019. január 7-re dátumozott üzenetben Michal Dworczyk, a kormányfő kabinetfőnöke arról ír, hogy meglátogatott egy bizonyos „Julia P.”-t, akivel három ügyről egyeztetett. A kontextusból egyértelmű, hogy Julia Przylebskáról, az alkotmánybíróság elnökéről van szó, hiszen a felsorolt témák a taláros testületek által meghozott határozatok voltak. Az üzenetben zárójelben az említett ügyek mögött azok az összegek szerepeltek, amelyek azt mutatják, a kormány számára kedvezőtlen ítélet mennyibe kerülne a költségvetésnek.

„Ez az e-mail bizonyítja: a kormány titokban kommunikál az alkotmánybírósággal, és megállapodást köt arról, hogy mikor és hogyan döntsenek a folyamatban lévő ügyekről”

 – magyarázta lapunknak Jakub Jaraczewski, a demokrácia megerősítését zászlajára tűző berlini székhelyű Democracy Reporting International (DRI) kutatási koordinátora. A jogállamisággal foglalkozó szakember szerint rosszabb a helyzet, mint azt korábban feltételezték volna.

„Eddig azt hihettük, hogy az alkotmánybíróság csak a kormánynak és a hatalmon lévő pártnak fontos, jogállamisággal kapcsolatos döntések előtt kap instrukciókat, a politikailag kevésbé érzékeny ügyekben meg tudja őrizni professzionalizmusát és függetlenségét. Ez az e-mail megmutatta, hogy ez nem igaz, a testület még a nyugdíjakkal összefüggésben sem tud önállóan dönteni”

 – fogalmazott Jaraczewski.

Az ellenzék szerint ez a botrány is világossá tette, hogy mennyire súlyos problémák vannak a lengyel demokráciával. A jobbközép Polgári Platform (PP) részéről feljelentést is tettek az ügyben. Grzegorz Schetyna, a párt képviselője úgy vélte, hogy a kiszivárgott levél a kormányzó szélsőjobboldali Jog és Igazságosság (PiS) alkotmánybírósághoz és igazságszolgáltatáshoz fűződő hozzáállását tükrözi. „Úgy gondolják, hogy a bíráknak és a bíróságoknak a telefon mellett kell várniuk, felvenni a kagylót, és követni a parancsot” – jelentette ki az ellenzéki politikus.

Az alkotmánybíróság elnöke, Julia Przylebska azt állítja, hogy soha senkivel nem beszélt a testület által meghozott ítéletekről és határozatokról a hivatalos kereteken kívül. A kormány és a PiS kerüli a témát, azt hangoztatják, hogy a botrány mögött Oroszország áll.

A miniszterelnök szerdán megfedte az e-maillel foglalkozó újságírókat, mondván, beleesnek Vlagyimir Putyin orosz elnök csapdájába.

„Egy kiberbiztonságra szakosodott amerikai cég által megerősített szakértői vélemény bizonyítja, hogy az orosz és a fehérorosz szolgálatok állnak a provokációk és a politikusok e-mail-fiókjainak feltörése mögött”

– nyilatkozta Morawiecki.

Dworczyk magán email-fiókját tavaly törték fel ismeretlenek. Azóta rendszeresen szivárognak ki onnan származó, a PiS-re nézve kínos üzenetek, melyek egy részének hitelességét az érintettek igazolták. A szélsőjobboldali kormánypárt azt állítja, hogy a nyilvánosságra került üzenetek között hamisítványok is vannak, ám nem hajlandók beazonosítani, hogy a megjelentek közül melyek az autentikusak.

A berlini DRI szakértője a Népszavának elmondta, 90 százalékban biztos abban, hogy a legutóbb kiszivárgott levél valódi. Jaraczewski szerint

 az üzenet később az Európai Unió és Lengyelország közötti jogállamisági vitában is terhelő bizonyítékként szolgálhat.

https://nepszava.hu/3162678_jogallamisag-alkotmanybirosag-lengyelorszag-botrany

Minden választáshoz új szabályok: megint alkotmánymódosításra készül a Fidesz

 Egy újabb alkotmánymódosítás nyomán már 2024-ben egy napon lesznek az európai és az önkormányzati választások. A demokrácia alapintézményének, a választás szabályainak újabb átírása, ahogy eddig, most is a Fidesz aktuális hatalompolitikai céljait szolgálja. De mit jelent a magyar demokrácia szempontjából a jogrend folyamatos fölforgatása? Létezik-e jogbiztonság egy ilyen rendszerben, és milyen közös keretet biztosítanak a közösségnek a párhavonta módosuló jogszabályok?

Számításaink szerint 2010 óta huszonötödször módosítja a parlamenti fideszes kétharmad a választásokkal kapcsolatos sarkalatos törvényeket, illetve az alkotmány idevágó részeit. Ebben nincsenek benne a választásokat érintő, egyszerű feles többséget igénylő módosítások. (A Fidesz 2015. februártól, amikor Kész Zoltán időközi választáson győzött, három évig kétharmad nélkül kormányzott.)

Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője június 21-én benyújtott egy javaslatot az Alaptörvény módosításáról (ez lesz a tizenegyedik), miszerint összevonnák a 2024-ben esedékes európai parlamenti és önkormányzati választást. Az őszi önkormányzatit előrehoznák a tavaszi EP-választás idejére.

Besakkozni az ellenzéket

A módosítás hivatalos indoka a spórolás, politikai haszna és motiváltsága nyilvánvaló. A több pártból álló Fidesz-ellenzék így ugyanazon a napon, a két választáson lenne kénytelen külön-külön és egyszerre is indulni, ami bonyolult kommunikációs és politikai taktikai helyzetet teremtene számukra és szavazóik számára is.

A magyar belpolitika szempontjából kevésbé fontos EP-választáson ugyanis a pártok önállóan indultak volna, így ez a választás megmutathatta volna valós támogatottságukat, ami a pártösszefogás és közös jelöltállítás alapjául szolgálhatott volna az eredetileg fél évvel későbbi helyhatósági választásra.

Az önkormányzati választás célja az eddigi ellenzéki pozíciókat lehetőleg újakkal bővíteni a Fidesz polgármester- és helyi képviselőjelöltjeivel szemben, ami akkor lehet sikeres, ha nem aprózódnak el az ellenzékre adott szavazatok. A 2019-es önkormányzati választáson a tízezer lakosnál nagyobb városoknak (a 3177 magyarországi településből 167 ilyen van a budapesti kerületekkel együtt, ahol a magyar népesség majdnem fele él) valamivel kevesebb mint a fele ellenzéki lett. A 23 megyei jogú városból tízben lett ellenzéki a polgármester, a szintén 23 fővárosi kerületből 14 lett az ellenzéké, plusz a legfontosabb, a főpolgármesteri poszt.

Az Alaptörvény-módosítás a két, egymással ellentétes ellenzéki politikai stratégiát egy választásra (még ha külön szavazólapokon is) kényszerítené.

Megoldjuk! Megoldják?

Molnár Zsolt, az MSZP pártigazgatója a Klubrádióban arról beszélt, hogy „ehhez fogjuk akkor a stratégiát illeszteni (…) Problémát okozhat, de ezt meg kell tudnia oldani az ellenzéknek.”

Gelencsér Ferenc, a Momentum új elnöke lapunknak adott interjújában nemrég nem kívánt foglalkozni az akkor még csak belengetett módosítással. Ugyanebben az interjúban lényegében hadat üzent az ellenzék kisebb pártjainak (MSZP, LMP, Párbeszéd). Az EP-választást jelölte meg annak eldöntésére, hogy milyen társadalmi igény van azok kínálatára, és kijelentette: „nem evidens, hogy az önkormányzati választásokon hatpárti összefogás lesz”.

A közös jelöltek helyosztója az alkotmánymódosítással elveszne, maradnak a közvélemény-kutatások által jelzett pártpreferenciák. Ez a kisebb pártok alkupozícióit javítaná, elsősorban az ilyen tárgyalásokon nagy rutinnal rendelkező MSZP-ét. A párt már a 2021-es ellenzéki előválasztás jelöltállítása előtti pártegyeztetéseken is jól fogott pozíciókat.

Ilyen kép már biztos nem lesz: közös ellenzéki tüntetés 2021. október 23-án

Ilyen kép már biztos nem lesz: közös ellenzéki tüntetés 2021. október 23-án

Mit léphetne erre az alkotmánymódosításra az ellenzék? – kérdeztük Kész Zoltán korábbi független parlamenti képviselőt, aki az előválasztás korai, Márki-Zay Péter győzelmét hozó szakaszában tanácsadója volt a későbbi miniszterelnök-jelöltnek.

Ő mindjárt leszögezte, hogy nem adna tanácsot a mostani ellenzéki pártoknak. „A választások az elmúlt két hónapban azt mutatják, hogy az embereknek elegük van ebből az ellenzéki politizálásból. A mostani pártok legnagyobb gondja az üzenetnélküliség, a politizálásnak nyomát sem láttuk náluk, csak a Fideszt reagálják le folyamatosan.”

Szerinte meg kell találni azokat a módszereket, amelyekkel meg lehet szólítani a politikából teljesen kiábrándult tömegeket. Erre szerinte legalkalmasabb egy új formáció lenne, amely szlovén mintára, a politikán kívülről érkezve alakulhatna meg.

„Ahol pedig meg tudod mutatni magad új pártként, az az EP-választás – mondta a volt képviselő. – Föladni az önkormányzati választást, meghagyni a civil szervezetek, helyi közösségek szintjén, és előjönni egy teljesen újjal az EP-választásra akár ideológiai, akár országos relevanciájú ügy vagy ügyek mentén.”

A választási törvény folyamatos alakítása

1990-ben a kormányprogram vitájában Orbán Viktor még azzal kritizálta a kormányt, hogy „Nem lehet évezredek alatt kimunkált stabil jogelveket rövid távú politikai célokhoz igazítani.” Ehhez képest az Országgyűlésben 2010-ben törvénykezési dömping indult el, amely hamarosan permanens alkotmányozással párosult. Az egyik legtöbb módosítás a választási jogszabályokban történt, mint írtuk, a mostani a huszonötödik lesz.

Az egyéni képviselői indítványként való benyújtással, a gyorsított eljárásban való elfogadással a jogalkotás folyamatából teljesen kiiktatták az egyeztetéseket (nem csak az ellenzékkel, az érintettekkel is), a hatásvizsgálatokat és sok esetben a nyilvánosságot is.

A Fidesz pár hét alatt fogadta el az új Alaptörvényt. Az alkotmányozó folyamat lényegi része az Országgyűlésen kívül, titokban, a Fidesz szakértői köreiben zajlott (Szájer József szerint ő írta a brüsszeli vonaton), kilenc nap alatt tárgyalta az Országgyűlés, de még a szavazás előtt is alapvetően módosították.

Az eddigi változtatások

A rendszerváltáskor kialakított választási rendszer a nagyszámú egyéni választói körzet (176) miatt erősen torzított a győztes párt irányába, és nagyon könnyen lehetett vele abszolút többséget elérni. Így tudta 2010-ben a Fidesz a listás szavazatok 52 százalékával, a szavazásra jogosultak szavazatainak 33 százalékával a mandátumok több mint kétharmadát megszerezni.

A törvényt a Fidesz 2011-ben azzal az indokkal módosította, hogy a parlamenti képviselők számát 386-ról 198-ra csökkentse. Kiegyenlíthette volna az aránytalanságokat, de nem ezt tette: az új törvény még inkább többségi formát öltött. Miután az egyéni körzetekben a mandátumok 45 százalékának sorsa a győztes mindent visz elve alapján eldőlt, az arányosság alkotmányos szempontját a listás mandátumok biztosították. A 2011-es törvénymódosítás eredményeként a megyei listákat teljesen megszüntették, az egyéni körzetekből származó mandátumok aránya 53 százalékra nőtt.

Újrarajzolták az ország összes választókerületét is. Az inkább a Fideszre hajló körzeteket egyben hagyták, a többit viszont átszabták, a stabil jobboldali választókerületek így megerősödtek, a billegő választókerületek pedig jobboldalibb karakterűvé váltak

A Fidesz megszüntette a választás kétfordulós rendszerét is. 1990 óta a két választási forduló között létrejövő, a pártok megállapodásai alapján zajló visszalépések érdemben formálták a végeredményt, így kerülhetett kormányra 1998-ban a Fidesz. A második választási forduló megszüntetése azt a célt szolgálta, hogy a Fidesszel szemben álló kisebb pártok között ne jöhessen létre együttműködés. Ez a 2019-es önkormányzati választásig sikerült is.

Az aránytalanságot tovább növelte az úgynevezett győzteskompenzáció, amely a győztes egyéni jelölt után további töredékszavazatokkal jutalmazta a jelölt pártját. Míg korábban a kompenzáció arra szolgált, hogy a győztes mindent visz elve miatt hátrányba került egyéni jelöltek pártját kompenzálja, most a győztes pártot jutalmazta tovább. A győzteskompenzáció hat olyan mandátumot juttatott a Fidesznek, amelyek a demokratikus kompenzáció elve alapján más pártokat illettek volna meg.

A szavazati jog megadása a kettős állampolgároknak szintén mandátumokat eredményezett a Fidesznek. A kormány intenzíven toborzott közöttük, és diszkriminatív választási szabályozást vezetett be javukra a külföldön dolgozó magyarokkal szemben.

Megváltoztak a jelöltállítás feltételei és a jelölteket illető állami pénzügyi kampánytámogatás rendszere is, ami kamupártos visszaélések melegágya lett.

A Fidesz megváltoztatta a politikai reklámok szabályozását is, miközben a kormány zavartalanul népszerűsíthette a mögötte álló párt politikáját az elektronikus médiumokban (is). Például a 2014-es választási kampány idején egyetlen kereskedelmi tévé és rádió sem biztosított műsoridőt a versengő pártoknak.

Az óriásplakát-piac nagy részét a Fidesz-közeli üzletemberek szerezték meg (először még Simicska Lajos), a villanyoszlopokon elhelyezhető plakátokat értékesítő céget először csődközelbe juttatták egy törvénnyel, majd felvásárolták – ezután el is törölték a korábbi törvényt.

A 2018-as választásokig a Fidesz még azon dolgozott, hogy ellehetetlenítse az ellenzéki pártok közötti koordinációt. Egy törvénymódosítás bevezette, hogy ha egy párt akár csak egyetlen helyen is visszalépteti jelötjét egy másik javára, hatalmas kampánytámogatástól esik el, több jelölt visszaléptetésével pedig sávosan növekedik az elvont összeg. A 2022-es választás előtt már egy listára kényszerítette őket azzal, hogy 71-re emelte az országos lista állításához szükséges egyéni jelöltek számát.

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) választási megfigyelési missziója a 2018-as választásokról azt írta, hogy az országgyűlési választásokat az állam és a kormánypártok anyagi forrásainak jelentős átfedése határozta meg, „aláásva a jelöltek lehetőségét arra, hogy egyenlő feltételek mellett versengjenek”.

A különböző törvényekben elhelyezett, a választásokat is érintő szabályok jelentős torzítást eredményeztek a választási eredményekben a választói akarathoz képest.

 

A jogalkalmazás szétesett

Statisztikai adatok és elemzések számszerűen mutatják 2010 óta a jogalkotás előkészítetlenségét és ebből következően a jogszabályok rossz/romló minőségét (például a jogalkotás radikálisan gyorsuló ütemére vagy a jogszabályok módosítására vonatkozó adatok).

A magyar jogalkotás minősége című kötet (szerkesztette Sebők Miklós, Gajduschek György és Molnár Csaba) elemzései szerint a törvényjavaslatok tárgyalására fordított idő átlagos hossza 1994 és 2002 között közel három hónap volt, a következő két ciklusban még mindig két hónap, és a 2010 utáni másfél hónapos átlagérték a 2014–2018-as ciklusra úgy változott, hogy már minden negyedik törvényt három napon belül fogadtak el. „Ennyire rövid idő alatt nincs lehetőség a jogszabály alapos megvitatására, az érvek ütköztetésére és ezzel a döntés kikristályosítására, minőségének javítására” – szerepel a kötet egyik tanulmányában.

„Amikor elkezdtem, akkor a szakmai része [a munkának] elég túlsúlyban volt. Hatvan-hetven százalék volt a szakmai rész, a többi politika. Mára már bőven a 80:20-at súroljuk (az előbbi a politika). A töréspont 2010 volt.”

„A kormányzat ettől a gyorsaságtól saját magát kényszeríti folyamatos korrekciókra. […] Ez azért a társadalom szempontjából is fontos és negatív hatás.”

„Már az, hogy három-négy hónaponként módosítasz egy jogszabályt, az nem eredményezhet a gazdasági szereplők részéről optimális hozzáállást.”

„A jogalkalmazás szétesett. Az állandó jogszabályváltozások szétzilálták az egységes jogalkalmazást.”

Régóta a kormányzati törvény-előkészítésben dolgozó minisztériumi közigazgatási szakemberek mélyinterjúiból idéztünk. Ezek igazolják, hogy „a szakértelem vagy bármilyen elemzés értelmetlen a politikák kialakításának folyamatában.” A kormányzati tevékenység szakmaisága tekintetében az EU tagállamai között Magyarország az utolsó előtti helyen állt.

„A központi politikai akaraton túl semmilyen más szempont nem kaphat teret, legyen szó hivatali szakértelemről, társadalmi csoportokról, az érintettek elvárásairól. A döntések hatalompolitikai szempontjai a meghatározók (…) a hatalmi elit (rövid távú) politikai céljai felülírják a társadalom hosszú távú szempontjait” – szerepel az egyik elemzésben.

A Fidesz választásokon szerzett többségét korlátlan mandátumként értelmezi. A társadalmi konszenzus hiányzik alapvető törvények, így az Alaptörvény mögül is.

A Fidesz tehát a saját választási kilátásainak fényében folyamatosan változtatja a törvényeket. Milyen hatással van ez a magyar jogállamra, a választók viszonyára a jogrendszerhez és magára a demokráciára?

Jakab András jogtudós tavaly lapunknak adott nagyinterjújában a Fidesz jogalkotását politikai voluntarizmusnak nevezte, amelyet a határtalan pragmatizmus jellemez. „A fő irány a hatalomra vonatkozó tényleges korlátok leépítése és ezzel párhuzamosan a társadalomra nehezedő kontroll növelése. Ezek ellentmondanak a jogállami alapgondolatnak (…) Nincs alkotmányelméleti vízió sem, csak rögtönzés ​a mindenkori aktuális napi igények vagy adott esetben a tervezett középtávú hatalompolitikai tervek szerint. Erre példa az, hogy ha a rezsimnek nem kedves emberek ülnek egy független intézményben, akkor annak a hatásköreit lecsökkentik vagy az intézmény függetlenségi garanciáit leépítik. Aztán miután kicserélik a személyzeti állományt, ugyanannak az intézménynek megerősítik a függetlenségét, akár a hatásköreit is.”

Körösényi András politikatudós lapunknak tavalyi interjújában is, most pedig egy, a NER-elit előtt elmondott, a Válaszonline.hu által közölt beszédében azt mondta, hogy „az Orbán-rezsim permanens intézményátalakító hevülete vetekszik az egykori reformkommunistákéval, noha az vitatható, hogy mindez valamiféle jobbos társadalommérnökösködés vagy a tiszta voluntarizmus eredményeként történik-e.” Szerinte az önkényes módon működő hatalom nem tartja tiszteletben a fennálló törvényeket, konvenciókat, eljárási szabályokat, hanem folyamatosan felülírja azokat, kiszámíthatatlanná téve a hatalomgyakorlást. „Ezt mutatta a 2010-es évek első felének permanens alkotmányozása, később számos törvényhozási terület, a rendkívüli jogrend kiterjedt alkalmazása vagy például az idei pedagógussztrájk rendeleti úton történő ellehetetlenítése.”

Lehetnének előnyei is

„Ahogy az ellenzéki pártokat elnézem, valójában előnyükre válna most egy olyan reform, amely megmentené őket attól az illúziótól, hogy az EP-választásokat felhasználhatják egy állami költségvetésből támogatott, más tekintetben tét nélküli háziverseny céljára. Kétéves távlatban se nagyon látok a pártközpontokon kívül olyan százezreket az országban, akik szeretnének egy ilyen O1G-háziversenyen voksolgatni” – értékelte blogján a tervezett törvénymódosítást Tóka Gábor választási szakértő.

Attól függetlenül, hogy a választási szabályokat nem ahhoz kellene szabni, hogy valamelyik politikai oldalnak éppen mi lenne jó, Tóka Gábor azt jó gondolatnak tartja, hogy az EP- és az önkormányzati választások legyenek ugyanakkor. Nem a költségcsökkentés miatt, hanem mert „ennek az árukapcsolásnak nincs olyan előre látható és valóban antidemokratikus ágenda- és kampánypénzügy-torzító hatása, mint a tavaly ősszel (roppant oktalan ellenzéki javaslatra) bevezetett népszavazás–parlamenti választás kombinációs lehetőségnek. Ezzel szemben valódi pozitívuma lenne, ha növeli a részvételt.”

Emlékeztetett arra is, hogy az 1998-as önkormányzati választás időpontját is előrébb hozta az akkor kétharmaddal kormányzó szociálliberális koalíció – egyébként ellenzéki támogatás nélkül.

A mostani ellenzék helyzetét biztosan nem segíti a döntés, főleg mert ezzel párhuzamosan a Fidesz jelentősen csökkenteni készül a pártfrakciók támogatását is (a kormánypárti kampány ezenfelül bőven hozzáfér a költségvetéshez), és a historizálása miatt ellenzéki élcelődés tárgyává lett régi/új közigazgatási elnevezések (vármegyék és főispánok) mögött újabb csorbítása készülhet az autonómiát egyébként is csak nyomokban tartalmazó önkormányzatiságnak.

De ennél is nagyobb és hosszabban ható gond, hogy az egyébként is mélyen megosztott társadalomban a közösség alapvető demokratikus együttműködési szabályainak folyamatos faragása tovább szűkíti, jelentékteleníti a közös teret, közös kultúrát.

16x9 Image

Kerényi György

Kerényi György közel harmincéves újságírói pályája során hét médiumot alapított vagy vett részt az indításában: köztük kalóz-, roma és két börtönrádiót, valamint mainstream újságokat. Volt a Kossuth rádió főszerkesztője és három évig dolgozott a szlovák közszolgálati média magyar adójánál, a Pátria Rádiónál. Tíz évig tanított az ELTE médiatanszékén.

kerenyig@rferl.org

https://www.szabadeuropa.hu/a/minden-valasztashoz-uj-szabalyok-megint-alkotmanymodositasra-keszul-a-fidesz/31919765.html