TEG
2019.02.25. 18:54
Részleges munkabeszüntetéssel tiltakozik Romániában a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) a bukaresti kormánynak az igazságügyi törvényeket fél éven belül immár negyedik alkalommal módosító sürgősségi rendelete ellen.
A részleges munkabeszüntetésről szóló állásfoglalást a vádhatóság hétfői közgyűlésén részt vevő 231 ügyész közül 221 szavazta meg, jelenti az MTI. A DIICOT ügyészei egyebek mellett azt a rendelkezést kifogásolták, amely a bírák számára is lehetővé teszi a vezető ügyészségi tisztségek megpályázását, másfelől ismét bírálták a romániai igazságszolgáltatás szereplői által elkövetett bűncselekményeket kivizsgáló ügyészség (SIIJ) létrehozását és a speciális vádhatóság kivonását a legfőbb ügyész hatásköre alól.
A DIICOT szerint a kormány sürgősségi rendelete több alkotmányos elvet is sért, valamint nem veszi figyelembe a Velencei Bizottság figyelmeztetéseit és az Európai Bizottságnak a Romániára vonatkozó, úgynevezett ellenőrzési és együttműködési mechanizmusa (MCV) keretében megfogalmazott ajánlásait.
A DIICOT ügyészei tiltakozásuk jeléül március 8-ig délelőtt 8-tól 12 óráig felfüggesztik tevékenységüket, ez alól kizárólag a halasztást nem tűrő sürgős ügyek képeznek kivételt.
Vasárnap este Bukarestben és Románia több másik nagyvárosában ezrek vonultak utcára az igazságügyi törvényeket módosító 7-es számú sürgősségi kormányrendelet elleni tiltakozásul. A demonstrálók szolidaritásukat fejezték ki a bírákkal és ügyészekkel, akik pénteken az ország több városában néma tüntetéssel, munkabeszüntetéssel tiltakoztak a megkérdezésük nélkül, titokban előkészített jogszabály ellen.
Hétfőn a legfőbb ügyészség alkalmazottai is szavazattöbbséggel úgy döntöttek: karszalag viselésével fejezik ki tiltakozásukat a kormány sürgősségi rendelete ellen. A DIICOT-éhoz hasonló részleges munkabeszüntetést hirdettek a kolozsvári törvényszék, valamint a bukaresti második kerületi, a dési, kolozsvári, targovistei és szamosújvári bíróság dolgozói, illetve tucatnyi vidéki ügyészség is - tudatta a Hotnews.ro ellenzéki hírportál.
Klaus Iohannis államfő sajtóközleményben ítélete el, hogy a kormány a szakmai szervezetek előzetes megkérdezése nélkül módosította az igazságügyi törvényeket. A jobboldali elnök azt követelte a szociálliberális kormánytól, hogy helyezze hatályon kívül a nagy tiltakozási hullámot kiváltó rendeletét, amely szerinte az igazságszolgáltatás függetlenségét veszélyezteti és eltávolítja Romániát a jogállamiságtól.
Viorica Dancila kormányfő hétfő délutánra konzultációra hívta a bírák és ügyészek képviselőit, jelezve, hogy nem zárkózik el a jogszabály felülvizsgálatától. Egyes szakmai szervezetek azzal utasították el a meghívást, hogy az igazságszolgáltatás függetlensége nem alku tárgya, és inkább a rendelet kiadása előtt, nem pedig hatályba lépése után kellett volna egyeztetni a szakma képviselőivel.
A konzultáció után a vitatott rendeletet kidolgozó Tudorel Toader igazságügyi miniszter bejelentette: egy újabb sürgősségi kormányrendeletet készít elő, amellyel helyreállítják a bírák és ügyészek szakmai pályájának szigorú szétválasztását. A többi kifogásolt rendelkezés visszavonására a tárcavezető nem tett ígéretet.
https://index.hu/kulfold/2019/02/25/eszkalalodik_a_roman_ugyesz-_es_birosztrajk/
2019. február 25., hétfő
2019. február 22., péntek
Áll a bál a szomszédban: a köztársasági elnök az alkotmánybíróságon támadta meg a költségvetést
Klaus Iohannis román államelnök pénteken bejelentette, hogy az alkotmánybíróságon támadja meg az állami költségvetést, amelyet újfent élesen bírált.
Domokos László, 2019. február 22. péntek, 12:07
A politikus szerint a büdzsé törvénytervezete alkotmányellenes rendelkezéseket tartalmaz, hiszen a kormány és a parlament nem vett figyelembe az Európai Unióval szemben vállalt kötelezettségeket, illetve "alapvető jogokat sért" - írta az MTI.
Románia eltévelyedik?
A román parlament a múlt pénteken fogadta el a 2019-es költségvetés törvénytervezetét, amelyet a kormány megkésve, február 8-án fogadott el és terjesztett a törvényhozói testület elé.
Iohannis szerint a Szociáldemokrata Párt (PSD) kormányzása "megbukott", hiszen a kórházakban minduntalan gondok vannak, az oktatás alulfinanszírozott. Hazugságnak nevezte, hogy a kormány a beruházásokat prioritásnak tekinti. Valójában nem akarják, hogy megvalósuljanak a közberuházások, mivel nincs rájuk pénz. Iohannis szerint ezzel magyarázható a költségvetés késői beterjesztése, ugyanis a kabinet azt akarja, ne maradjon idő beütemezett fejlesztések kivitelezésére. Az elnök a mintegy bő tízperces nyilatkozatában többször is "nemzeti szégyennek" nevezte a költségvetést.
Azt is bírálta, hogy a pártok finanszírozása jelentősen megnőtt. Nehezményezte, hogy a helyi önkormányzatok 1 milliárd lejjel kevesebbet kapnak, emiatt "biztos áldozatai" a költségvetésnek.
Az elnök megtámadja az alkotmánybíróságon annak a törvénytervezetnek az elfogadását is, amellyel a törvényhozás módosította az államháztartási hiányt szabályozó jogszabályt, ugyanis csak így lehetne alkalmazni az ellenzék javaslatára bekerült módosító indítványt, miszerint jelentősen nő a 2 év alatti és 2 év fölötti gyerekek után járó családtámogatás. Ezért az eredetileg GDP-arányosan 2,55 százalékos államháztartási hiányt 2,76 százalékra emelte a parlament. A kormány 5,5 százalékos gazdasági növekedésre számít, amit elemzők túl derűlátónak tartanak.
A román kormánypártok politikai elfogultsággal vádolják az elnököt, aki szerintük folyamatosan választási kampányban van, hiszen az év végén elnökválasztásra kerül sor Romániában és Iohannis újabb mandátumért száll versenybe. A kormánnyal nyílt politikai háborúban levő Iohannis az utóbbi hónapokban szinte minden fontos törvénytervezetet megtámadott az alkotmánybíróságon.
https://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/roman-koztarsasagi-elnok-alkotmanybirosag-koltsegvetes.679228.html
Domokos László, 2019. február 22. péntek, 12:07
A politikus szerint a büdzsé törvénytervezete alkotmányellenes rendelkezéseket tartalmaz, hiszen a kormány és a parlament nem vett figyelembe az Európai Unióval szemben vállalt kötelezettségeket, illetve "alapvető jogokat sért" - írta az MTI.
Románia eltévelyedik?
A román parlament a múlt pénteken fogadta el a 2019-es költségvetés törvénytervezetét, amelyet a kormány megkésve, február 8-án fogadott el és terjesztett a törvényhozói testület elé.
Iohannis szerint a Szociáldemokrata Párt (PSD) kormányzása "megbukott", hiszen a kórházakban minduntalan gondok vannak, az oktatás alulfinanszírozott. Hazugságnak nevezte, hogy a kormány a beruházásokat prioritásnak tekinti. Valójában nem akarják, hogy megvalósuljanak a közberuházások, mivel nincs rájuk pénz. Iohannis szerint ezzel magyarázható a költségvetés késői beterjesztése, ugyanis a kabinet azt akarja, ne maradjon idő beütemezett fejlesztések kivitelezésére. Az elnök a mintegy bő tízperces nyilatkozatában többször is "nemzeti szégyennek" nevezte a költségvetést.
Azt is bírálta, hogy a pártok finanszírozása jelentősen megnőtt. Nehezményezte, hogy a helyi önkormányzatok 1 milliárd lejjel kevesebbet kapnak, emiatt "biztos áldozatai" a költségvetésnek.
Az elnök megtámadja az alkotmánybíróságon annak a törvénytervezetnek az elfogadását is, amellyel a törvényhozás módosította az államháztartási hiányt szabályozó jogszabályt, ugyanis csak így lehetne alkalmazni az ellenzék javaslatára bekerült módosító indítványt, miszerint jelentősen nő a 2 év alatti és 2 év fölötti gyerekek után járó családtámogatás. Ezért az eredetileg GDP-arányosan 2,55 százalékos államháztartási hiányt 2,76 százalékra emelte a parlament. A kormány 5,5 százalékos gazdasági növekedésre számít, amit elemzők túl derűlátónak tartanak.
A román kormánypártok politikai elfogultsággal vádolják az elnököt, aki szerintük folyamatosan választási kampányban van, hiszen az év végén elnökválasztásra kerül sor Romániában és Iohannis újabb mandátumért száll versenybe. A kormánnyal nyílt politikai háborúban levő Iohannis az utóbbi hónapokban szinte minden fontos törvénytervezetet megtámadott az alkotmánybíróságon.
https://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/roman-koztarsasagi-elnok-alkotmanybirosag-koltsegvetes.679228.html
2019. február 21., csütörtök
MEGBÉNULT A SZLOVÁK ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
2019. évfolyam, 8. szám Mátrix2019.02.20., szerdaLACZA TIHAMÉR
Kezdetben szinte előre lefutottnak tűnt, hogy a szlovák parlament a jelentkező jogászok népes csapatából kiválaszt majd 18 jelöltet, s közülük nevezi ki Andrej Kiska államfő az alkotmánybíróság (ab) kilenc tagját, akik átvehetik a taláros testületből mandátumuk végén távozó tagok helyét. Nem így történt, s a tizenhárom fős ab-ből összesen négyen maradtak. A testület döntésképtelen.
A cikk további része csak a Figyelő előfizetői számára érhető el.
SaS: A koalíció hidegvérűen megbénította a legfontosabb bírósági szervet
POZSONY | Az SaS ellenzéki párt szerint a Smer-SD, az SNS és a Most-Híd hármas koalíciója hidegvérűen megbénította a legfontosabb bírósági szervet Szlovákiában, az Alkotmánybíróságot. Komoly veszélybe kerültek az állampolgárok alapvető szabadságjogai, vélik a liberálisok, akik közleményben reagáltak arra, hogy a parlament az ismételt szavazáson sem választotta meg az alkotmánybíró-jelölteket. A 13 alkotmánybíró közül kilencnek szombaton, február 16-án jár le a megbízatási ideje.
TASR
2019. február 15. 07:14
- Somogyi Tibor felvétele
A Robert Fico által vezetett Smer-SD pártnak az SaS szerint nincs szüksége igazságszolgáltatásra, és az SNS-nek sem kell az Alkotmánybíróság. „Az Alkotmánybíróság nélkül senkinek sincs lehetősége megítélni például azt, hogy alkotmányos-e az áruházláncokat sújtó különleges illeték és a többi képtelenség, melyeket Danko és társai hoztak a szlovák jogrendbe, hogy saját magukat és az ügyfeleiket segítsék” – áll az SaS állásfoglalásában.
A liberálisok számára a legnagyobb csalódást Bugár Béla és a Most-Híd jelenti. „A szlovák alkotmányosság védelme nevében megegyezhetett volna az ellenzékkel, ehelyett olyan útra tért, amelynek a végén Szlovákia teljesen elfordulhat a jogállamiságtól” – olvasható a közleményben.
A parlament az ismételt szavazáson sem választott meg egyetlen jelöltet sem, így Andrej Kiska államfőnek nincs kit kineveznie. Szombaton, február 16-án a 13 alkotmánybíró közül kilencnek jár le a megbízatási ideje. Mivel a parlament nem választotta meg a jelölteket, új szavazásra kerül sor.
https://ujszo.com/kozelet/sas-a-koalicio-hidegveruen-megbenitotta-a-legfontosabb-birosagi-szervet
Kudarcba fulladt alkotmánybíró-választás
Írta: NZS - 2019.02.15
Az ismételt tegnapi szavazáson sem választotta meg a parlament az alkotmánybíró-jelölteket, a Smer üres szavazólapokat adott le, Kotlebáék pedig tartózkodtak.
A szavazáson 143 képviselő volt jelen, öten nem adták le a szavazólapot. A 138 leadott szavazólap közül 49 volt érvénytelen és 89 érvényes. Mivel senkit sem választottak meg, új szavazásra kerül sor. A szavazás nyilvános volt, ám, mint ismeretes, a Smer ezt elutasította, ezért a párt több képviselője ezúttal is üres lapot adott le, megismételve az első kör forgatókönyvét.
A képviselőknek 18 jelöltet kellett volna megválasztaniuk, akik közül Andrej Kiska államfőnek kellett volna kineveznie a kilenc új alkotmánybírót azoknak a helyére, akiknek február 16-án lejár a mandátumuk.
Ennek következtében az Alkotmánybíróság két hónapig határozatképtelen lesz.
Ilyen módon blokkolni ezt az intézményt felelőtlenség, a Smer-SD rossz döntést hozott,
jelentette ki Bugár Béla, a Most-Híd elnöke és a parlament alelnöke. A koalíció végéről, vagy a kisebbségi kormányzásról azonban nem ejtett szót. Elmondása szerint a Most-Híd és az SNS az előzetes megállapodásnak megfelelően szavaztak, arra a hat jelöltre, akikről a koalíciós partnerek megegyeztek.
Bugár egyben megerősítette, hogy Robert Fico, a Smer-SD elnöke nem vett részt a koalíciós tárgyalásokon. Állítása szerint nem érti a Smer-SD lépését. Hozzátette:
a választással és a koalíció helyzetével összefüggésben különféle fenyegetéseket hallott.
A Most-Híd Bugár szerint arra törekedett, hogy megválasszák a jelölteket. Úgy véli, ha a koalíciós egyezségnek megfelelően megválasztottak volna legalább hat jelöltet, Andrej Kiska államfő kinevezhetett volna hármat, és az Alkotmánybíróság működőképes lenne.
Az SaS ellenzéki párt szerint viszont
a Smer-SD, az SNS és a Most-Híd hármas koalíciója hidegvérrel megbénította a legfontosabb bírósági szerv működését Szlovákiában.
Komoly veszélybe kerültek az állampolgárok alapvető szabadságjogai, vélik a liberálisok, akik közleményben reagáltak arra, hogy a parlament az ismételt szavazáson sem választotta meg az alkotmánybíró-jelölteket.
A Robert Fico által vezetett Smernek az SaS szerint nincs szüksége igazságszolgáltatásra, és az SNS-nek sem kell az Alkotmánybíróság. Az Alkotmánybíróság nélkül senkinek sincs lehetősége megítélni például azt, hogy alkotmányos-e az áruházláncokat sújtó különleges illeték és a többi képtelenség, melyeket Danko és társai vezettek be a szlovák jogrendbe – áll az SaS állásfoglalásában. A liberálisok számára a legnagyobb csalódást Bugár Béla és a Most-Híd jelenti. A szlovák alkotmányosság védelme nevében megegyezhetett volna az ellenzékkel, ehelyett olyan útra tért, amelynek a végén Szlovákia teljesen elfordulhat a jogállamiságtól – olvasható a közleményben.
(TASR/Felvidék.ma)
Kapcsolódó cikkek
https://felvidek.ma/2019/02/kudarcba-fulladt-alkotmanybiro-valasztas/
Kezdetben szinte előre lefutottnak tűnt, hogy a szlovák parlament a jelentkező jogászok népes csapatából kiválaszt majd 18 jelöltet, s közülük nevezi ki Andrej Kiska államfő az alkotmánybíróság (ab) kilenc tagját, akik átvehetik a taláros testületből mandátumuk végén távozó tagok helyét. Nem így történt, s a tizenhárom fős ab-ből összesen négyen maradtak. A testület döntésképtelen.
A cikk további része csak a Figyelő előfizetői számára érhető el.
SaS: A koalíció hidegvérűen megbénította a legfontosabb bírósági szervet
POZSONY | Az SaS ellenzéki párt szerint a Smer-SD, az SNS és a Most-Híd hármas koalíciója hidegvérűen megbénította a legfontosabb bírósági szervet Szlovákiában, az Alkotmánybíróságot. Komoly veszélybe kerültek az állampolgárok alapvető szabadságjogai, vélik a liberálisok, akik közleményben reagáltak arra, hogy a parlament az ismételt szavazáson sem választotta meg az alkotmánybíró-jelölteket. A 13 alkotmánybíró közül kilencnek szombaton, február 16-án jár le a megbízatási ideje.
TASR
2019. február 15. 07:14
- Somogyi Tibor felvétele
A Robert Fico által vezetett Smer-SD pártnak az SaS szerint nincs szüksége igazságszolgáltatásra, és az SNS-nek sem kell az Alkotmánybíróság. „Az Alkotmánybíróság nélkül senkinek sincs lehetősége megítélni például azt, hogy alkotmányos-e az áruházláncokat sújtó különleges illeték és a többi képtelenség, melyeket Danko és társai hoztak a szlovák jogrendbe, hogy saját magukat és az ügyfeleiket segítsék” – áll az SaS állásfoglalásában.
A liberálisok számára a legnagyobb csalódást Bugár Béla és a Most-Híd jelenti. „A szlovák alkotmányosság védelme nevében megegyezhetett volna az ellenzékkel, ehelyett olyan útra tért, amelynek a végén Szlovákia teljesen elfordulhat a jogállamiságtól” – olvasható a közleményben.
A parlament az ismételt szavazáson sem választott meg egyetlen jelöltet sem, így Andrej Kiska államfőnek nincs kit kineveznie. Szombaton, február 16-án a 13 alkotmánybíró közül kilencnek jár le a megbízatási ideje. Mivel a parlament nem választotta meg a jelölteket, új szavazásra kerül sor.
https://ujszo.com/kozelet/sas-a-koalicio-hidegveruen-megbenitotta-a-legfontosabb-birosagi-szervet
Kudarcba fulladt alkotmánybíró-választás
Írta: NZS - 2019.02.15
Az ismételt tegnapi szavazáson sem választotta meg a parlament az alkotmánybíró-jelölteket, a Smer üres szavazólapokat adott le, Kotlebáék pedig tartózkodtak.
A szavazáson 143 képviselő volt jelen, öten nem adták le a szavazólapot. A 138 leadott szavazólap közül 49 volt érvénytelen és 89 érvényes. Mivel senkit sem választottak meg, új szavazásra kerül sor. A szavazás nyilvános volt, ám, mint ismeretes, a Smer ezt elutasította, ezért a párt több képviselője ezúttal is üres lapot adott le, megismételve az első kör forgatókönyvét.
A képviselőknek 18 jelöltet kellett volna megválasztaniuk, akik közül Andrej Kiska államfőnek kellett volna kineveznie a kilenc új alkotmánybírót azoknak a helyére, akiknek február 16-án lejár a mandátumuk.
Ennek következtében az Alkotmánybíróság két hónapig határozatképtelen lesz.
Ilyen módon blokkolni ezt az intézményt felelőtlenség, a Smer-SD rossz döntést hozott,
jelentette ki Bugár Béla, a Most-Híd elnöke és a parlament alelnöke. A koalíció végéről, vagy a kisebbségi kormányzásról azonban nem ejtett szót. Elmondása szerint a Most-Híd és az SNS az előzetes megállapodásnak megfelelően szavaztak, arra a hat jelöltre, akikről a koalíciós partnerek megegyeztek.
Bugár egyben megerősítette, hogy Robert Fico, a Smer-SD elnöke nem vett részt a koalíciós tárgyalásokon. Állítása szerint nem érti a Smer-SD lépését. Hozzátette:
a választással és a koalíció helyzetével összefüggésben különféle fenyegetéseket hallott.
A Most-Híd Bugár szerint arra törekedett, hogy megválasszák a jelölteket. Úgy véli, ha a koalíciós egyezségnek megfelelően megválasztottak volna legalább hat jelöltet, Andrej Kiska államfő kinevezhetett volna hármat, és az Alkotmánybíróság működőképes lenne.
Az SaS ellenzéki párt szerint viszont
a Smer-SD, az SNS és a Most-Híd hármas koalíciója hidegvérrel megbénította a legfontosabb bírósági szerv működését Szlovákiában.
Komoly veszélybe kerültek az állampolgárok alapvető szabadságjogai, vélik a liberálisok, akik közleményben reagáltak arra, hogy a parlament az ismételt szavazáson sem választotta meg az alkotmánybíró-jelölteket.
A Robert Fico által vezetett Smernek az SaS szerint nincs szüksége igazságszolgáltatásra, és az SNS-nek sem kell az Alkotmánybíróság. Az Alkotmánybíróság nélkül senkinek sincs lehetősége megítélni például azt, hogy alkotmányos-e az áruházláncokat sújtó különleges illeték és a többi képtelenség, melyeket Danko és társai vezettek be a szlovák jogrendbe – áll az SaS állásfoglalásában. A liberálisok számára a legnagyobb csalódást Bugár Béla és a Most-Híd jelenti. A szlovák alkotmányosság védelme nevében megegyezhetett volna az ellenzékkel, ehelyett olyan útra tért, amelynek a végén Szlovákia teljesen elfordulhat a jogállamiságtól – olvasható a közleményben.
(TASR/Felvidék.ma)
Kapcsolódó cikkek
https://felvidek.ma/2019/02/kudarcba-fulladt-alkotmanybiro-valasztas/
Hatalmas litván korrupció: nyolc bírót vettek őrizetbe
DSZ
Egy kiterjedt korrupciós nyomozás részeként a litvániai hatóságok őrizetbe vettek 26 embert, köztük nyolc bírót és öt ügyvédet is. A gyanúsítottak ellen vesztegetés, tiltott befolyásolás és hivatali visszaélés miatt nyomoznak - közölte szerdán Evaldas Pasilis, a litvániai legfőbb ügyész egy sajtótájékoztatón Vilniusban, írta az MTI.
A litvániai korrupcióellenes ügynökség (STT) vizsgálata szerint az őrizetbe vett személyek kenőpénzeket fogadtak el közigazgatási, polgári vagy büntető ügyekben született döntésekért, becslések szerint összesen mintegy 400 000 euró értékben.
A MEGVESZTEGETÉSEK ÖSSZEGE ALKALMANKÉNT 1000 ÉS 100 000 EURÓ KÖZÖTT MOZGOTT.
A korrupcióellenes ügynökség vezetője, Zydrunas Bartkus elmondta, hogy a szervezet működése óta ez a legnagyobb művelet, melyben a hivatal több mint 100 munkatársa vesz részt.
Az AFP francia hírügynökség arról ír, hogy ez a balti ország történetének legnagyobb korrupciós ügye.
https://index.hu/kulfold/2019/02/20/hatalmas_litvan_korrupcio_nyolc_birot_vettek_orizetbe/
Egy kiterjedt korrupciós nyomozás részeként a litvániai hatóságok őrizetbe vettek 26 embert, köztük nyolc bírót és öt ügyvédet is. A gyanúsítottak ellen vesztegetés, tiltott befolyásolás és hivatali visszaélés miatt nyomoznak - közölte szerdán Evaldas Pasilis, a litvániai legfőbb ügyész egy sajtótájékoztatón Vilniusban, írta az MTI.
A litvániai korrupcióellenes ügynökség (STT) vizsgálata szerint az őrizetbe vett személyek kenőpénzeket fogadtak el közigazgatási, polgári vagy büntető ügyekben született döntésekért, becslések szerint összesen mintegy 400 000 euró értékben.
A MEGVESZTEGETÉSEK ÖSSZEGE ALKALMANKÉNT 1000 ÉS 100 000 EURÓ KÖZÖTT MOZGOTT.
A korrupcióellenes ügynökség vezetője, Zydrunas Bartkus elmondta, hogy a szervezet működése óta ez a legnagyobb művelet, melyben a hivatal több mint 100 munkatársa vesz részt.
Az AFP francia hírügynökség arról ír, hogy ez a balti ország történetének legnagyobb korrupciós ügye.
https://index.hu/kulfold/2019/02/20/hatalmas_litvan_korrupcio_nyolc_birot_vettek_orizetbe/
2019. január 26., szombat
A cseh államfő állítólag megpróbálta befolyásolni a Legfelsőbb Bíróság elnökét
PROPELLER JANUÁR 24., 22:02
Bűncselekménynek lenne minősíthető, ha bebizonyosodna Josef Baxa, a cseh Legfelsőbb Bíróság volt elnökének állítása, miszerint Milos Zeman államfő megpróbálta befolyásolni, hogy neki megfelelő döntést hozzon egy ügyben – jelentette ki Jan Knezínek cseh igazságügyi miniszter csütörtökön a prágai parlamenti alsóházban egy ellenzéki képviselő kérdésére.
Jirí Ovcácek elnöki szóvivő a miniszter kijelentésére reagálva azt mondta, Milos Zeman nem követett el semmiféle törvénysértést.
Josef Baxa a Deník N című új jobboldali cseh napilapnak néhány napja úgy nyilatkozott: az államfő a múltban egy magánbeszélgetésben jelezte, hogy őt nevezné ki az Alkotmánybíróság elnökének, ha egy ügyben – három személy professzori kinevezéséről van szó – az elnöknek tetsző döntést hozna.
"Ez, bár a törvény szerint immunitással rendelkező személyekről beszélünk, akár bűncselekménynek is lenne minősíthető, minimálisan az előkészítés vagy kísérlet szakaszában" – szögezte le a miniszter a parlamenti alsóházban.
Knezínek ugyanakkor sajnálatát fejezte ki afelett, hogy Baxa mindezt csak most hozta nyilvánosságra, s nem akkor, amikor mindez állítólag megtörtént.
"Az a tény, hogy a bírák politikusokkal találkozgatnak, számomra nem jelent problémát. Csak úgy vélem, hogy túl sok volt ezekből a találkozókból" – jegyezte meg az igazságügyi tárca vezetője.
A cseh sajtó azt írja, hogy elsősorban Vratislav Mynár, az elnöki iroda vezetője a múltban aránylag gyakran találkozott a bírókkal, és élő, folyamatban lévő ügyekről beszélt velük. Az ellenzék ezt elfogadhatatlannak minősítette, és élesen bírálja az elnököt. Mynár szerdán a képviselőház illetékes bizottságában azzal érvelt: mindössze arról volt szó, hogy tolmácsolta az elnök véleményét az ügyekben.
"Jan Knezínek kijelentése nem minősíthető pártatlannak. A miniszter így akarja megbosszulni, hogy az államfő nem fogadta el javaslatait a legfelsőbb bírósági testületekben végrehajtandó személycserékre" – írta a Twitter közösségi hálózaton Zeman szóvivője.
(MTI)
http://propeller.hu/nagyvilag/3397265-cseh-allamfo-allitolag-megprobalta-befolyasolni-legfelsobb-birosag-elnoket
Bűncselekménynek lenne minősíthető, ha bebizonyosodna Josef Baxa, a cseh Legfelsőbb Bíróság volt elnökének állítása, miszerint Milos Zeman államfő megpróbálta befolyásolni, hogy neki megfelelő döntést hozzon egy ügyben – jelentette ki Jan Knezínek cseh igazságügyi miniszter csütörtökön a prágai parlamenti alsóházban egy ellenzéki képviselő kérdésére.
Jirí Ovcácek elnöki szóvivő a miniszter kijelentésére reagálva azt mondta, Milos Zeman nem követett el semmiféle törvénysértést.
Josef Baxa a Deník N című új jobboldali cseh napilapnak néhány napja úgy nyilatkozott: az államfő a múltban egy magánbeszélgetésben jelezte, hogy őt nevezné ki az Alkotmánybíróság elnökének, ha egy ügyben – három személy professzori kinevezéséről van szó – az elnöknek tetsző döntést hozna.
"Ez, bár a törvény szerint immunitással rendelkező személyekről beszélünk, akár bűncselekménynek is lenne minősíthető, minimálisan az előkészítés vagy kísérlet szakaszában" – szögezte le a miniszter a parlamenti alsóházban.
Knezínek ugyanakkor sajnálatát fejezte ki afelett, hogy Baxa mindezt csak most hozta nyilvánosságra, s nem akkor, amikor mindez állítólag megtörtént.
"Az a tény, hogy a bírák politikusokkal találkozgatnak, számomra nem jelent problémát. Csak úgy vélem, hogy túl sok volt ezekből a találkozókból" – jegyezte meg az igazságügyi tárca vezetője.
A cseh sajtó azt írja, hogy elsősorban Vratislav Mynár, az elnöki iroda vezetője a múltban aránylag gyakran találkozott a bírókkal, és élő, folyamatban lévő ügyekről beszélt velük. Az ellenzék ezt elfogadhatatlannak minősítette, és élesen bírálja az elnököt. Mynár szerdán a képviselőház illetékes bizottságában azzal érvelt: mindössze arról volt szó, hogy tolmácsolta az elnök véleményét az ügyekben.
"Jan Knezínek kijelentése nem minősíthető pártatlannak. A miniszter így akarja megbosszulni, hogy az államfő nem fogadta el javaslatait a legfelsőbb bírósági testületekben végrehajtandó személycserékre" – írta a Twitter közösségi hálózaton Zeman szóvivője.
(MTI)
http://propeller.hu/nagyvilag/3397265-cseh-allamfo-allitolag-megprobalta-befolyasolni-legfelsobb-birosag-elnoket
2019. január 25., péntek
Bűnösnek talált a bíróság négy nőt, akik bevándorlóknak hagytak kinn vizet és élelmet egy arizonai sivatagban
Horváth Bence KÜLFÖLD január 19., szombat 7:34
Egy arizonai szövetségi bíró, Bernardo Velasco azért marasztalta el a négy nőt, mert engedély nélkül léptek be egy természetvédelmi területre, és ott tárgyakat hagytak hátra. Valójában a négy nő, Natalie Hoffman, Oona Holcomb, Madeline Huse és Zaachila Orozco-McCormick a No More Deaths nevű szervezet tagjai voltak, és azért mentek be a területre, hogy ott élelmiszert és vizet hagyjanak hátra az itt esetleg átkelő illegális bevándorlóknak.
Fotó: HECTOR MATA/AFP
Az Egyesült Államokban közel egy évtizede nem fordult elő olyan, hogy valakit humanitárius cselekedetéért ítéltek volna el. Az egyik nőt azért ítélték el, mert egy járművet vezetett a Cabeza Prieta természetvédelmi területen belül, ahova engedély nélkül hajtott be, illetve mert vizes palackokat és babkonzerveket hagyott ott. A másik három nőt engedély nélküli belépéséért és tárgyak hátrahagyásáért. Az eset még 2017 augusztusában történt.
Az ítéletet kritizálták a No More Deaths tagjai, egy, a régóta a szervezetnél önkénteskedő nő, Catherine Gaffney elmondta, hogy ez a döntés nemcsak őket érinti, hanem az összes lelkiismeretes embert az országban. „Ha törvénytelen az, hogy inni adj annak, aki szomjan halna, akkor akkor miféle emberség maradt ennek az országnak a törvényeiben?” – kérdezte közleményében.
A bűnösnek talált négy nő 500 dolláros büntetést és akár hat hónapnyi börtönbüntetést is kaphat. Azt még nem tudni, hogy mikor lesz döntés a büntetésük mértékéről.
A No More Deaths szervezetet többek között a helyi katolikus, presbiteriánus és zsidó közösségek vallási vezetői alapították meg 2004-ben, mivel a mexikói határ mellett fekvő államban évről évre egy több holttest került elő a sivatagban. Olyan embereké, akik illegális bevándorlóként érkeztek az országba, de aztán a sivatagban életüket veszítették. (AP)
https://444.hu/2019/01/19/bunosnek-talalt-a-birosag-negy-not-akik-bevandorloknak-hagytak-kinn-vizet-es-elelmet-egy-arizonai-sivatagban
Egy arizonai szövetségi bíró, Bernardo Velasco azért marasztalta el a négy nőt, mert engedély nélkül léptek be egy természetvédelmi területre, és ott tárgyakat hagytak hátra. Valójában a négy nő, Natalie Hoffman, Oona Holcomb, Madeline Huse és Zaachila Orozco-McCormick a No More Deaths nevű szervezet tagjai voltak, és azért mentek be a területre, hogy ott élelmiszert és vizet hagyjanak hátra az itt esetleg átkelő illegális bevándorlóknak.
Fotó: HECTOR MATA/AFP
Az Egyesült Államokban közel egy évtizede nem fordult elő olyan, hogy valakit humanitárius cselekedetéért ítéltek volna el. Az egyik nőt azért ítélték el, mert egy járművet vezetett a Cabeza Prieta természetvédelmi területen belül, ahova engedély nélkül hajtott be, illetve mert vizes palackokat és babkonzerveket hagyott ott. A másik három nőt engedély nélküli belépéséért és tárgyak hátrahagyásáért. Az eset még 2017 augusztusában történt.
Az ítéletet kritizálták a No More Deaths tagjai, egy, a régóta a szervezetnél önkénteskedő nő, Catherine Gaffney elmondta, hogy ez a döntés nemcsak őket érinti, hanem az összes lelkiismeretes embert az országban. „Ha törvénytelen az, hogy inni adj annak, aki szomjan halna, akkor akkor miféle emberség maradt ennek az országnak a törvényeiben?” – kérdezte közleményében.
A bűnösnek talált négy nő 500 dolláros büntetést és akár hat hónapnyi börtönbüntetést is kaphat. Azt még nem tudni, hogy mikor lesz döntés a büntetésük mértékéről.
A No More Deaths szervezetet többek között a helyi katolikus, presbiteriánus és zsidó közösségek vallási vezetői alapították meg 2004-ben, mivel a mexikói határ mellett fekvő államban évről évre egy több holttest került elő a sivatagban. Olyan embereké, akik illegális bevándorlóként érkeztek az országba, de aztán a sivatagban életüket veszítették. (AP)
https://444.hu/2019/01/19/bunosnek-talalt-a-birosag-negy-not-akik-bevandorloknak-hagytak-kinn-vizet-es-elelmet-egy-arizonai-sivatagban
2019. január 23., szerda
Megijedtek a sztárok Kínában a népszerű színésznő eltűnése miatt
PORT.hu
2019. január 23.
Rengeteg pénzt fizettek be, miután az adócsalással vádolt Fan Bingbing hónapokra eltűnt.
A kínai adóhatóság közlése szerint 1,7 milliárd dollárnak megfelelő jüan folyt be hozzájuk adóbefizetésként a színésznőhöz kapcsolódó botrányt követően. Ahogy arról mi is beszámoltunk, a nemzetközileg is ismert Fan Bingbing állítólag kevesebbet vallott be a valós jövedelménél, hogy elkerülje a magas adókat, ezért a hatóságok kihallgatták – majd tavaly július vége és október eleje között a sztárnak nyoma veszett.
Letartóztatását a rendőrség nem erősítette meg, de amikor előkerült, Fan nyilvánosságra hozott egy bocsánatkérő közleményt, és több száz millió jüant (130 millió dollárt) kellett büntetésként befizetnie. A kínai adóhatóság ezt követően türelmi időt hirdetett a szórakoztatóiparban dolgozók és az ezen a területen tevékenykedő cégek számára.
Forrás: Emma McIntyre / Getty Images
Az érintetteknek decemberig volt idejük arra, hogy módosítsák a 2016-os év utáni adóbevallásaikat. Akik ezt megcselekedték, mentesültek minden további büntetés alól, amit amúgy adóelkerülés miatt kaptak volna. Az országban ugyanis bevett szokás, hogy a szórakoztatóiparban úgy kerülik el a magas adók befizetését, hogy a valódi, magasabb kereseteket eltitkolják a hatóságok elől, és csak egy kisebb összegről írnak szerződést.
„A szakma dolgozóinak magukévá kell tenniük a szocialista alapeszméket,
és a következő időkben hitre, empátiára és felelősségérzésre kell törekedniük” – üzenték meg a hatóságok a kínai hírügynökségen, a Xinhuán keresztül a renitenskedőknek.
(via Variety)
https://port.hu/cikk/mozi/megijedtek-a-sztarok-kinaban-a-nepszeru-szineszno-eltunese-miatt/article-57274?utm_
2019. január 23.
Rengeteg pénzt fizettek be, miután az adócsalással vádolt Fan Bingbing hónapokra eltűnt.
A kínai adóhatóság közlése szerint 1,7 milliárd dollárnak megfelelő jüan folyt be hozzájuk adóbefizetésként a színésznőhöz kapcsolódó botrányt követően. Ahogy arról mi is beszámoltunk, a nemzetközileg is ismert Fan Bingbing állítólag kevesebbet vallott be a valós jövedelménél, hogy elkerülje a magas adókat, ezért a hatóságok kihallgatták – majd tavaly július vége és október eleje között a sztárnak nyoma veszett.
Letartóztatását a rendőrség nem erősítette meg, de amikor előkerült, Fan nyilvánosságra hozott egy bocsánatkérő közleményt, és több száz millió jüant (130 millió dollárt) kellett büntetésként befizetnie. A kínai adóhatóság ezt követően türelmi időt hirdetett a szórakoztatóiparban dolgozók és az ezen a területen tevékenykedő cégek számára.
Forrás: Emma McIntyre / Getty Images
Az érintetteknek decemberig volt idejük arra, hogy módosítsák a 2016-os év utáni adóbevallásaikat. Akik ezt megcselekedték, mentesültek minden további büntetés alól, amit amúgy adóelkerülés miatt kaptak volna. Az országban ugyanis bevett szokás, hogy a szórakoztatóiparban úgy kerülik el a magas adók befizetését, hogy a valódi, magasabb kereseteket eltitkolják a hatóságok elől, és csak egy kisebb összegről írnak szerződést.
„A szakma dolgozóinak magukévá kell tenniük a szocialista alapeszméket,
és a következő időkben hitre, empátiára és felelősségérzésre kell törekedniük” – üzenték meg a hatóságok a kínai hírügynökségen, a Xinhuán keresztül a renitenskedőknek.
(via Variety)
https://port.hu/cikk/mozi/megijedtek-a-sztarok-kinaban-a-nepszeru-szineszno-eltunese-miatt/article-57274?utm_
2019. január 20., vasárnap
„Felgyorsult a jog átpolitizálódásának és politika eljogiasodásának folyamata” − beszélgetés Stumpf Istvánnal
2019. január 18. 09:45
Orbán Balázs rovatvezető, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára – folytatva beszélgetéssorozatát – ezúttal Dr. Stumpf István alkotmánybíróval beszélgetett. Az interjúban szó esik az amerikai konzervatív jogi gondolkodásról, az Európai Unión belüli nemzeti érdekeket és a föderalizmust pártolók értékvitájáról, illetve az összeesküvés-elméletekből ismert „mély állam” fogalma is górcső alá kerül.
Orbán Balázs: 2017-ben együtt vettünk részt a Federalist Society nevű jogászszövetség éves nemzetközi konferenciáján. Szerintem ez nagyon jó felület arra, hogy az ember merítsen a tengerentúli jogi gondolkodásmódból, illetve az éppen aktuális trendekről alkotott véleményekből. Ráadásul te 2018-ban is részt vettél a konferencián. Mit emelnél ki a találkozóból? Mi volt számodra a legfontosabb mozzanat?
Stumpf István: A 2017-es Federalist Society's Annual Convention legnagyobb attrakciója Neil M. Gorsuch bemutatkozása volt. Donald Trump első komoly sikere az ő kinevezése volt, ugyanis Amerikában a Legfelső Bíróság tagjait az Elnök nevezi ki, élethosszig tartó időszakra.
Az új elnök az igazságszolgáltatáson – kiváltképp a Legfelső Bíróságon – belül elindított egyfajta konzervatív reformfolyamatot.
Antonin Scalia halála után a legtöbb jobboldali szereplő olyan új bírót látott volna szívesen az Egyesült Államok Legfelső Bíróságában, aki képviseli az originalizmus és a textualizmus értékéit. Azt a konzervatív nézetrendszert, amely ragaszkodik az alkotmány szövegéhez, szelleméhez és az alapítók szándékaihoz. Neil M. Gorsuch bíró kinevezése nagy előrelépés volt e cél megvalósításában. A díszelőadást is ő tartotta a gálavacsorán. Ehhez képest egy évvel később az újabb konzervatív bíró, Brett Kavanaugh kinevezése nemcsak a konzervatívok politikai sikere volt, hanem már egyfajta áttörésnek is nevezhető. Politikai szempontból a jelölt elleni személyes támadások mobilizálták és egységbe tömörítették a konzervatív tábort a félidős választásokra. Az igazságszolgáltatást illetően 5:4 arányban stabilizálta a konzervatív többséget a Legfelső Bíróságon belül. Az így kialakult konzervatív túlsúly nagy valószínűség szerint még egy emberöltőig tartani fog. Egyébként a Federalist Society 2018-as rendezvényét néhány héttel a félidős választások után tartották meg, ami különösen érdekessé tette a találkozót. A választások előtt sokan arra számítottak, hogy egyfajta „blue wave”, azaz „kék hullám” söpör végig az Egyesült Államokon, aminek következtében a demokraták többséget szereznek a Szenátusban és a Képviselőházban, sőt a kormányzók versenyét is megnyerik. Úgy látom, hogy ehhez képest egy nagyon érdekes stratégiával Trump elnök arra összpontosított, hogy a Szenátusban érjen el jelentősebb többséget, és ezzel megkönnyítse a kinevezéseket. Tehát a belpolitikának és a külpolitikának címzett Twitter-bejegyzések felszíne mögött a jelenlegi elnök számos választási ígéretét meg tudta valósítani, aminek része lehet például a konzervatív paradigmaváltás elindítása az igazságszolgáltatás területén.
O. B.: Mi a véleményed a tavalyi találkozó témájáról?
S. I.: A tavalyi találkozó témája az Administrative Agencies and the Regulatory State, azaz a közigazgatási ügynökségek és a szabályozó állam kapcsolata volt. Európai fogalmak szerint ez a téma kevésbé mondható csábítónak, de engem kiváltképp érdekelt. Mint kiderült, az Egyesült Államokban a fenti fogalmaknak teljesen más kontextusa van. Az Egyesült Államokban 441 szövetségi ügynökség létezik, amelyek kiszervezik a kormányzást az elnök alól. Esetükben a fékek és ellensúlyok elvének pont az ellenkezője valósul meg, hiszen egyszerre látnak el szabályozó hatósági, döntéshozói és bírói feladatokat. Az ügynökségek elszaporodása a progresszív érához köthető, és igen erős hatalomkoncentráció figyelhető meg a működésükben. A konzervatív jogászoknak és az elnöknek sem tetszik ez a felfogás, emiatt a Trump-adminisztráció igen széles fronton indított támadást ellenük.
O. B.: Lehet a jogászi gondolkodást – persze nagyon leegyszerűsítve – két ágra lehet bontani, konzervatív, illetve progresszív megközelítésre? Szavaid alapján úgy tűnik, mintha az Egyesült Államokban lehetne ilyen különbséget tenni, miközben egy ilyen megkülönböztetés egy magyar, vagy éppen egy európai számára nem szokványos. Elsősorban arra gondolok, hogy ha egy bíró vagy egy jogász nyilvánosan felvállalná a politikai meggyőződését, akkor ezzel nyilvánvalóan erodálná a szakmai legitimációját. Én úgy érzékelem, hogy az Egyesült Államokban ez nem szükségképpen vagy így.
S. I.:
Én is azt gondolom, hogy egy jogásznak, egy bírónak is lehet értékelkötelezettsége, és kell is hogy legyen.
Továbbá az sem lenne baj, ha a döntések megjelenítenék a bírák értékstruktúráit. Szerintem a vélekedés erről Magyarországon is változóban van és még változni is fog. A „mainstream” gondolkodás az volt, hogy a fundamentális alapjogvédelem mindent felülír, aminek az állam teljesen alárendelt. Ha ezt korábban valaki kritizálta, akkor az illető személye elfogadhatatlanná vált, ő maga pedig partvonalra került.
Idehaza az Alaptörvény megszületésével az alkotmányozó az alapjogvédelem mellett hangsúlyt helyezett a kötelezettségekre, a közösségi értékekre és a történeti alkotmány vívmányaira. A semleges karakterű alkotmányt felváltó Alaptörvény így immár határozott értékelkötelezettséget és nemzeti karaktert mutat, kontinuitást vállalva a gazdag magyar közjogi hagyományokkal. Az Alkotmánybíróságnak szembe kell néznie azzal a kihívással, hogy az alapjogvédelem mellett milyen válaszokat tud adni az alkotmányos identitáson alapuló, nemzeti szuverenitásvédelem kérdéseire. Minden bizonnyal ezek a korábbiakhoz képest új utakat nyitnak az alkotmányos gondolkodásban.
O. B.: Mint az élet sok más területére, a magyar jogásztársadalomra és jogi gondolkodásra is igaz, hogy a konzervatív gondolat inkább nemzeti, a progresszív szemlélet pedig inkább nemzetközi keretek között értelmezi jogot. Van arra esély, hogy ne ez legyen Magyarországon a 21. századi törésvonal a jogászok között? Elkerülhető ez az értékrendi vita? Esetleg túlsúlyba kerül egyik vagy másik megközelítés?
S. I.: Az első és másodfokú bíróságok, az ítélőtáblák elé többnyire olyan ügyek kerülnek, amelyeknek egyszerűen nincs ilyen vetülete. Leginkább az Alkotmánybíróság és a Kúria előtt jelentkeznek inkább az effajta értékrendbeli kérdések. Azt gondolom, hogy az identitásküzdelem korszakát éljük, ahol újra és újra feltevődik az a kérdés, hogy milyen hangsúlyt kapjon a nemzet(állam) fogalma. Láthatóan a migrációs ügy mutatott rá arra, hogy az (alkotmányos) identitás védelme leghatékonyabban az állam (nemzetállam) révén garantálható. Az Európai Unióban kiéleződött a harc a föderalizmust támogatók és a tagállami szuverenitást védelmezők között. A májusi európai parlamenti választások tétje Európa jövőbeni fejlődési iránya. E választási kampánytól függetlenül is olyan gyorsasággal zajlik a jog politizálódása, és a politika „jogiasodása”, hogy gyakorlatilag a politika már jogi nyelven vívja meg a küzdelmeit, és számos országban találkozunk a perlési politizálás extrém eseteivel is.
O. B.: Mit gondolsz, ebben a megközelítésben hogyan kell az alkotmányos intézményeknek viszonyulniuk egymáshoz?
S. I.: Ebből a szempontból igen érdekes időszakot élünk. Úgy látom, hogy a parlamentek továbbra is erős szereplőként vannak jelen a politikai térben, de olyan mértékben összenőnek a győztes pártok a kormánnyal, hogy a parlament a kontroll szerepét nagyon nehezen tudja hagyományos értelemben ellátni. Ez felértékeli a bíróságok, a „judicial branch” szerepét abban az értelemben, hogy hogyan lehet az erős, hatékony, de alkotmányosan korlátozott állam működését biztosítani. Az Alaptörvény nemcsak azt rögzíti, hogy a magyar állam működése a hatalmi ágak elválasztásán nyugszik, hanem az is következik belőle, hogy az alkotmányos szervek hatáskörüket egymással együttműködve gyakorolják. Van még mit tenni ezen a területen, bár az utóbbi időben láttunk pozitív példákat is (a Kúria és az Alkotmánybíróság szakmai kooperációja).
O. B.: Az Alkotmánybíróság tradicionálisan a parlament gátja, ellensúlya. Egy nemzetek feletti logikában ugyanakkor az állam minden intézménye egymásnak potenciális szövetségese: védik a nemzeti érdeket. Ezt az összefüggésrendszert mennyire vallja magáénak a mai magyar jogászság? Az ellensúlyok fenntartása mellett a „kötelékben repülés” is lehet egyaránt fontos a jogászságnak?
S. I.: A nemzeti érdekvédelem, az alkotmányos identitás egyre fontosabbá válik az Európai Unió fiatal tagállamaiban. Vége van az „euforiának”, a csatlakozás felett érzett örömnek és a kisebb tagállamok is próbálgatják a szuverenitásuknak a határait. A magyar jogásztársadalom belső küzdelmekkel van elfoglalva.
A nemzeti érdekek és értékek védelméhez erős kooperáció szükséges az alkotmányos intézmények között is.
A nemzeti szuverenitás védelemének vannak jogi doktrinális alapjai, amit a német alkotmánybíróság már bővebben kifejtett. A német példán túl ez a vonal még a cseheknél jelenik meg erőteljesebben, illetve már Magyarország is megtette az első lépéseket ebbe az irányba. A magyar Alkotmánybíróság legnagyobb feladatai közé tartozik majd az elkövetkezendő időszakban az, hogy kidolgozza a szuverenitás és identitáskontroll során alkalmazandó alkotmányos mércéket, hogy világos belső jogalkalmazási parancsot adjon arra az esetre, ha az uniós aktus túlmegy az átengedett hatáskörökön. Úgy látom, hogy ezekben vitákban az Alkotmánybíróságra egyfajta zászlóshajó szerep hárul. Bízom benne, hogy az AB által szervezett márciusi nemzetközi konferencia – az Európai Unió Bírósága elnökének, valamint a német Alkotmánybíróság elnökének részvételével – a magyar jogásztársadalom számára érzékelhetővé teszi a téma fontosságát.
O. B.: Úgy tudom, hogy Amerikában a közjogászokat az úgynevezett „deep state” problematika is foglalkoztatja manapság. Utaltál rá, hogy ez a kifejezés európai kontextusban is értelmezhető: az Európai Unió működését vizsgálva is beszélhetünk „deep state” jelenségekről. Mire gondoltál ennek kapcsán pontosan?
S. I.: A „deep state” és az „administrative state” fogalma tartalmilag hasonlít egymásra, de mégsem ugyanaz. A „mély állam” terminológiát nehéz kiszabadítani az összeesküvés-elméletek hálójából. Nemcsak a publicisztikákban, hanem a jogi szakirodalomban is terjed az a fajta a nézet, miszerint Donald Trump folyamatos küzdelmet folytat a „mély állammal” szemben. Ez az úgynevezett háttérállam, vagyis nem választott hatalom, amely titkosszolgálatokból, jogi végrehajtó szervekből, alapítványokból, üzleti kapcsolatokból és médiahálózatokból áll. Az elméletek szerint pedig ezekkel a szervezetekkel ki kell egyezni ahhoz, hogy valaki elnök lehessen Amerikában. Az összeesküvés-elméletek fő állítása pedig az, hogy a Trump-adminisztrációt meg fogják buktatni ezek a háttérhatalmak. Enneklátható jele lett volna a „blue wave” a Szenátusban és a Képviselőházban, illetve így indulhatott volna meg az elnök elleni impeachment, azaz az alkotmányos vádemelési eljárás.
Az EU-ra vonatkoztatva ez a jelenség átvitt értelemben a brüsszeli bürokráciát érintően is vizsgálható. De nagy távlatokban szemlélve ennél is fontosabb lesz, hogy a mesterséges intelligencia gyors térnyerése hogyan befolyásolja az alkotmányos jogállam és a demokratikus kormányok működését.
O. B.: Mit tanácsoltak a Federalist Societyben? A konzervatív jogi gondolkodók hogyan tudnak sikereket elérni a mai globalizálódott világban?
S. I.: Szisztematikusan kell építkezni. Több, mint 37 éve működik a Federalist Society, és az USA szinte minden államában jelen van. A tagjaik nagyon aktívak, sok konferenciát és eseményt szerveznek, illetve számos egyetemen adnak elő. Nem politizálnak, hanem szakmai előadásokat tartanak arról az értékrendről, amelyet a Federalist Society képvisel (jogállam, alkotmányosan korlátozott kormányzat, szabadságjogok védelme). Gyakran meghívják rendezvényeikre a Legfelső Bíróság konzervatív bíráit, vezető egyetemek jogászprofesszorait is. Értéknek tartják az odatartozást, azért, mert nagyon intenzív az egymás közötti kommunikáció. Erős szakmai, intellektuális közösséget kell építeni ahhoz, a joghallgatók között és a széles értelemben vett jogász társadalomban, hogy az alkotmányos értékek és mértékek alapján történő gondolkodás teret nyerjen. Szerintem ez nagyon kemény szakmai munka, illetve befektetés is egyben. Bátran el lehet indulni Európában és Magyarországon is ezen az úton!
https://precedens.mandiner.hu/cikk/20190118_felgyorsult_a_jog_atpolitizalodasanak_es_politika_eljogiasodasanak_folyamata_beszelgetes_stumpf_istvannal
Orbán Balázs rovatvezető, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára – folytatva beszélgetéssorozatát – ezúttal Dr. Stumpf István alkotmánybíróval beszélgetett. Az interjúban szó esik az amerikai konzervatív jogi gondolkodásról, az Európai Unión belüli nemzeti érdekeket és a föderalizmust pártolók értékvitájáról, illetve az összeesküvés-elméletekből ismert „mély állam” fogalma is górcső alá kerül.
Orbán Balázs: 2017-ben együtt vettünk részt a Federalist Society nevű jogászszövetség éves nemzetközi konferenciáján. Szerintem ez nagyon jó felület arra, hogy az ember merítsen a tengerentúli jogi gondolkodásmódból, illetve az éppen aktuális trendekről alkotott véleményekből. Ráadásul te 2018-ban is részt vettél a konferencián. Mit emelnél ki a találkozóból? Mi volt számodra a legfontosabb mozzanat?
Stumpf István: A 2017-es Federalist Society's Annual Convention legnagyobb attrakciója Neil M. Gorsuch bemutatkozása volt. Donald Trump első komoly sikere az ő kinevezése volt, ugyanis Amerikában a Legfelső Bíróság tagjait az Elnök nevezi ki, élethosszig tartó időszakra.
Az új elnök az igazságszolgáltatáson – kiváltképp a Legfelső Bíróságon – belül elindított egyfajta konzervatív reformfolyamatot.
Antonin Scalia halála után a legtöbb jobboldali szereplő olyan új bírót látott volna szívesen az Egyesült Államok Legfelső Bíróságában, aki képviseli az originalizmus és a textualizmus értékéit. Azt a konzervatív nézetrendszert, amely ragaszkodik az alkotmány szövegéhez, szelleméhez és az alapítók szándékaihoz. Neil M. Gorsuch bíró kinevezése nagy előrelépés volt e cél megvalósításában. A díszelőadást is ő tartotta a gálavacsorán. Ehhez képest egy évvel később az újabb konzervatív bíró, Brett Kavanaugh kinevezése nemcsak a konzervatívok politikai sikere volt, hanem már egyfajta áttörésnek is nevezhető. Politikai szempontból a jelölt elleni személyes támadások mobilizálták és egységbe tömörítették a konzervatív tábort a félidős választásokra. Az igazságszolgáltatást illetően 5:4 arányban stabilizálta a konzervatív többséget a Legfelső Bíróságon belül. Az így kialakult konzervatív túlsúly nagy valószínűség szerint még egy emberöltőig tartani fog. Egyébként a Federalist Society 2018-as rendezvényét néhány héttel a félidős választások után tartották meg, ami különösen érdekessé tette a találkozót. A választások előtt sokan arra számítottak, hogy egyfajta „blue wave”, azaz „kék hullám” söpör végig az Egyesült Államokon, aminek következtében a demokraták többséget szereznek a Szenátusban és a Képviselőházban, sőt a kormányzók versenyét is megnyerik. Úgy látom, hogy ehhez képest egy nagyon érdekes stratégiával Trump elnök arra összpontosított, hogy a Szenátusban érjen el jelentősebb többséget, és ezzel megkönnyítse a kinevezéseket. Tehát a belpolitikának és a külpolitikának címzett Twitter-bejegyzések felszíne mögött a jelenlegi elnök számos választási ígéretét meg tudta valósítani, aminek része lehet például a konzervatív paradigmaváltás elindítása az igazságszolgáltatás területén.
O. B.: Mi a véleményed a tavalyi találkozó témájáról?
S. I.: A tavalyi találkozó témája az Administrative Agencies and the Regulatory State, azaz a közigazgatási ügynökségek és a szabályozó állam kapcsolata volt. Európai fogalmak szerint ez a téma kevésbé mondható csábítónak, de engem kiváltképp érdekelt. Mint kiderült, az Egyesült Államokban a fenti fogalmaknak teljesen más kontextusa van. Az Egyesült Államokban 441 szövetségi ügynökség létezik, amelyek kiszervezik a kormányzást az elnök alól. Esetükben a fékek és ellensúlyok elvének pont az ellenkezője valósul meg, hiszen egyszerre látnak el szabályozó hatósági, döntéshozói és bírói feladatokat. Az ügynökségek elszaporodása a progresszív érához köthető, és igen erős hatalomkoncentráció figyelhető meg a működésükben. A konzervatív jogászoknak és az elnöknek sem tetszik ez a felfogás, emiatt a Trump-adminisztráció igen széles fronton indított támadást ellenük.
O. B.: Lehet a jogászi gondolkodást – persze nagyon leegyszerűsítve – két ágra lehet bontani, konzervatív, illetve progresszív megközelítésre? Szavaid alapján úgy tűnik, mintha az Egyesült Államokban lehetne ilyen különbséget tenni, miközben egy ilyen megkülönböztetés egy magyar, vagy éppen egy európai számára nem szokványos. Elsősorban arra gondolok, hogy ha egy bíró vagy egy jogász nyilvánosan felvállalná a politikai meggyőződését, akkor ezzel nyilvánvalóan erodálná a szakmai legitimációját. Én úgy érzékelem, hogy az Egyesült Államokban ez nem szükségképpen vagy így.
S. I.:
Én is azt gondolom, hogy egy jogásznak, egy bírónak is lehet értékelkötelezettsége, és kell is hogy legyen.
Továbbá az sem lenne baj, ha a döntések megjelenítenék a bírák értékstruktúráit. Szerintem a vélekedés erről Magyarországon is változóban van és még változni is fog. A „mainstream” gondolkodás az volt, hogy a fundamentális alapjogvédelem mindent felülír, aminek az állam teljesen alárendelt. Ha ezt korábban valaki kritizálta, akkor az illető személye elfogadhatatlanná vált, ő maga pedig partvonalra került.
Idehaza az Alaptörvény megszületésével az alkotmányozó az alapjogvédelem mellett hangsúlyt helyezett a kötelezettségekre, a közösségi értékekre és a történeti alkotmány vívmányaira. A semleges karakterű alkotmányt felváltó Alaptörvény így immár határozott értékelkötelezettséget és nemzeti karaktert mutat, kontinuitást vállalva a gazdag magyar közjogi hagyományokkal. Az Alkotmánybíróságnak szembe kell néznie azzal a kihívással, hogy az alapjogvédelem mellett milyen válaszokat tud adni az alkotmányos identitáson alapuló, nemzeti szuverenitásvédelem kérdéseire. Minden bizonnyal ezek a korábbiakhoz képest új utakat nyitnak az alkotmányos gondolkodásban.
O. B.: Mint az élet sok más területére, a magyar jogásztársadalomra és jogi gondolkodásra is igaz, hogy a konzervatív gondolat inkább nemzeti, a progresszív szemlélet pedig inkább nemzetközi keretek között értelmezi jogot. Van arra esély, hogy ne ez legyen Magyarországon a 21. századi törésvonal a jogászok között? Elkerülhető ez az értékrendi vita? Esetleg túlsúlyba kerül egyik vagy másik megközelítés?
S. I.: Az első és másodfokú bíróságok, az ítélőtáblák elé többnyire olyan ügyek kerülnek, amelyeknek egyszerűen nincs ilyen vetülete. Leginkább az Alkotmánybíróság és a Kúria előtt jelentkeznek inkább az effajta értékrendbeli kérdések. Azt gondolom, hogy az identitásküzdelem korszakát éljük, ahol újra és újra feltevődik az a kérdés, hogy milyen hangsúlyt kapjon a nemzet(állam) fogalma. Láthatóan a migrációs ügy mutatott rá arra, hogy az (alkotmányos) identitás védelme leghatékonyabban az állam (nemzetállam) révén garantálható. Az Európai Unióban kiéleződött a harc a föderalizmust támogatók és a tagállami szuverenitást védelmezők között. A májusi európai parlamenti választások tétje Európa jövőbeni fejlődési iránya. E választási kampánytól függetlenül is olyan gyorsasággal zajlik a jog politizálódása, és a politika „jogiasodása”, hogy gyakorlatilag a politika már jogi nyelven vívja meg a küzdelmeit, és számos országban találkozunk a perlési politizálás extrém eseteivel is.
O. B.: Mit gondolsz, ebben a megközelítésben hogyan kell az alkotmányos intézményeknek viszonyulniuk egymáshoz?
S. I.: Ebből a szempontból igen érdekes időszakot élünk. Úgy látom, hogy a parlamentek továbbra is erős szereplőként vannak jelen a politikai térben, de olyan mértékben összenőnek a győztes pártok a kormánnyal, hogy a parlament a kontroll szerepét nagyon nehezen tudja hagyományos értelemben ellátni. Ez felértékeli a bíróságok, a „judicial branch” szerepét abban az értelemben, hogy hogyan lehet az erős, hatékony, de alkotmányosan korlátozott állam működését biztosítani. Az Alaptörvény nemcsak azt rögzíti, hogy a magyar állam működése a hatalmi ágak elválasztásán nyugszik, hanem az is következik belőle, hogy az alkotmányos szervek hatáskörüket egymással együttműködve gyakorolják. Van még mit tenni ezen a területen, bár az utóbbi időben láttunk pozitív példákat is (a Kúria és az Alkotmánybíróság szakmai kooperációja).
O. B.: Az Alkotmánybíróság tradicionálisan a parlament gátja, ellensúlya. Egy nemzetek feletti logikában ugyanakkor az állam minden intézménye egymásnak potenciális szövetségese: védik a nemzeti érdeket. Ezt az összefüggésrendszert mennyire vallja magáénak a mai magyar jogászság? Az ellensúlyok fenntartása mellett a „kötelékben repülés” is lehet egyaránt fontos a jogászságnak?
S. I.: A nemzeti érdekvédelem, az alkotmányos identitás egyre fontosabbá válik az Európai Unió fiatal tagállamaiban. Vége van az „euforiának”, a csatlakozás felett érzett örömnek és a kisebb tagállamok is próbálgatják a szuverenitásuknak a határait. A magyar jogásztársadalom belső küzdelmekkel van elfoglalva.
A nemzeti érdekek és értékek védelméhez erős kooperáció szükséges az alkotmányos intézmények között is.
A nemzeti szuverenitás védelemének vannak jogi doktrinális alapjai, amit a német alkotmánybíróság már bővebben kifejtett. A német példán túl ez a vonal még a cseheknél jelenik meg erőteljesebben, illetve már Magyarország is megtette az első lépéseket ebbe az irányba. A magyar Alkotmánybíróság legnagyobb feladatai közé tartozik majd az elkövetkezendő időszakban az, hogy kidolgozza a szuverenitás és identitáskontroll során alkalmazandó alkotmányos mércéket, hogy világos belső jogalkalmazási parancsot adjon arra az esetre, ha az uniós aktus túlmegy az átengedett hatáskörökön. Úgy látom, hogy ezekben vitákban az Alkotmánybíróságra egyfajta zászlóshajó szerep hárul. Bízom benne, hogy az AB által szervezett márciusi nemzetközi konferencia – az Európai Unió Bírósága elnökének, valamint a német Alkotmánybíróság elnökének részvételével – a magyar jogásztársadalom számára érzékelhetővé teszi a téma fontosságát.
O. B.: Úgy tudom, hogy Amerikában a közjogászokat az úgynevezett „deep state” problematika is foglalkoztatja manapság. Utaltál rá, hogy ez a kifejezés európai kontextusban is értelmezhető: az Európai Unió működését vizsgálva is beszélhetünk „deep state” jelenségekről. Mire gondoltál ennek kapcsán pontosan?
S. I.: A „deep state” és az „administrative state” fogalma tartalmilag hasonlít egymásra, de mégsem ugyanaz. A „mély állam” terminológiát nehéz kiszabadítani az összeesküvés-elméletek hálójából. Nemcsak a publicisztikákban, hanem a jogi szakirodalomban is terjed az a fajta a nézet, miszerint Donald Trump folyamatos küzdelmet folytat a „mély állammal” szemben. Ez az úgynevezett háttérállam, vagyis nem választott hatalom, amely titkosszolgálatokból, jogi végrehajtó szervekből, alapítványokból, üzleti kapcsolatokból és médiahálózatokból áll. Az elméletek szerint pedig ezekkel a szervezetekkel ki kell egyezni ahhoz, hogy valaki elnök lehessen Amerikában. Az összeesküvés-elméletek fő állítása pedig az, hogy a Trump-adminisztrációt meg fogják buktatni ezek a háttérhatalmak. Enneklátható jele lett volna a „blue wave” a Szenátusban és a Képviselőházban, illetve így indulhatott volna meg az elnök elleni impeachment, azaz az alkotmányos vádemelési eljárás.
Az EU-ra vonatkoztatva ez a jelenség átvitt értelemben a brüsszeli bürokráciát érintően is vizsgálható. De nagy távlatokban szemlélve ennél is fontosabb lesz, hogy a mesterséges intelligencia gyors térnyerése hogyan befolyásolja az alkotmányos jogállam és a demokratikus kormányok működését.
O. B.: Mit tanácsoltak a Federalist Societyben? A konzervatív jogi gondolkodók hogyan tudnak sikereket elérni a mai globalizálódott világban?
S. I.: Szisztematikusan kell építkezni. Több, mint 37 éve működik a Federalist Society, és az USA szinte minden államában jelen van. A tagjaik nagyon aktívak, sok konferenciát és eseményt szerveznek, illetve számos egyetemen adnak elő. Nem politizálnak, hanem szakmai előadásokat tartanak arról az értékrendről, amelyet a Federalist Society képvisel (jogállam, alkotmányosan korlátozott kormányzat, szabadságjogok védelme). Gyakran meghívják rendezvényeikre a Legfelső Bíróság konzervatív bíráit, vezető egyetemek jogászprofesszorait is. Értéknek tartják az odatartozást, azért, mert nagyon intenzív az egymás közötti kommunikáció. Erős szakmai, intellektuális közösséget kell építeni ahhoz, a joghallgatók között és a széles értelemben vett jogász társadalomban, hogy az alkotmányos értékek és mértékek alapján történő gondolkodás teret nyerjen. Szerintem ez nagyon kemény szakmai munka, illetve befektetés is egyben. Bátran el lehet indulni Európában és Magyarországon is ezen az úton!
https://precedens.mandiner.hu/cikk/20190118_felgyorsult_a_jog_atpolitizalodasanak_es_politika_eljogiasodasanak_folyamata_beszelgetes_stumpf_istvannal
2019. január 16., szerda
Alkotmánysértőnek bizonyult Romániában a titkosszolgálat együttműködése az ügyészséggel
Sérti az alaptörvényt a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) és a legfőbb ügyészség közötti együttműködés, amelyről 2009-ben, illetve 2016-ban kötöttek megállapodást – állapította meg szerdán a román alkotmánybíróság.
A testület a házelnök panaszának helyt adva megállapította, hogy a legfőbb ügyészség “hozzátett” a törvényhez, amikor bevonta a SRI-t a nyomozati munkába. A vádhatóság ezáltal alkotmányos konfliktusba keveredett a parlamenttel, illetve a legfelsőbb bírósággal és az igazságszolgáltatás más szerveivel is. Az alkotmánybíróság azonban szerdán közzétett határozatában nem írt elő általános érvényű megoldást, nem rendelt el perújrafelvételt minden olyan jogerősen lezárt ügyben, amelyben a vádat az – ezek szerint alkotmánysértő módon végzett – titkosszolgálati lehallgatásokra alapozták, hanem a bíróságok belátására bízta annak eldöntését, milyen mértékben sértette a vádhatóság és a titkosszolgálat együttműködése a büntetőeljárási törvénykönyv előírásait.
A megfellebbezhetetlen döntés jelentős politikai győzelem a szociálliberális kormánykoalíció számára, amely két éve indított átfogó hadjáratot az ügyészségi visszaélések visszaszorítása érdekében, arra hivatkozva, hogy a jobboldali államfő és Románia nyugati partnerei által méltatott korrupcióellenes harc ürügyén a vádhatóságot háttérből irányító titkosszolgálat politikai tisztogatást végzett. Az alkotmányos panaszt a képviselőház nevében Florin Iordache alelnök, volt szociáldemokrata igazságügyi miniszter nyújtotta be, azt állítva, hogy a titkosszolgálati beavatkozás az igazságszolgáltatásba a sztálinista perek módszereit idézi. A legfőbb ügyészség képviselője az alkotmánybíróság előtt úgy értékelte, hogy ez csak a kommunizmussal szembeni ellenérzések kihasználását célzó retorikai fordulat, valójában azonban a vádhatóság és a SRI együttműködése mindig az adott törvényes keretek között zajlott, a sérelmezett megállapodások pedig mindössze a munkafolyamatot szabályozó technikai pontosításokra korlátozódtak.
Romániában 2016-ig szinte kizárólag a SRI végezhetett lehallgatásokat, nemcsak “saját felhasználásra”, hanem az ügyészek által indított büntetőeljárásokban is. Miután ennek jogalapját egy alkotmánybírósági döntés hatálytalanította, a büntetőeljárás módosításával egyértelműen elkülönítették egymástól a titkosszolgálatok által nemzetbiztonsági céllal, illetve az ügyészek és rendőrök által bűnügyi nyomozások érdekében végzett titkos megfigyeléseket és lehallgatásokat. Az alkotmánybíróság szerdán hozott határozata akkor válik hatályossá, amikor – az indoklással együtt – megjelenik a hivatalos közlönyben.
Forrás: MTI; Fotó: MTI
https://pestisracok.hu/alkotmanysertonek-bizonyult-romaniaban-a-titkosszolgalat-egyuttmukodese-az-ugyeszseggel/
A testület a házelnök panaszának helyt adva megállapította, hogy a legfőbb ügyészség “hozzátett” a törvényhez, amikor bevonta a SRI-t a nyomozati munkába. A vádhatóság ezáltal alkotmányos konfliktusba keveredett a parlamenttel, illetve a legfelsőbb bírósággal és az igazságszolgáltatás más szerveivel is. Az alkotmánybíróság azonban szerdán közzétett határozatában nem írt elő általános érvényű megoldást, nem rendelt el perújrafelvételt minden olyan jogerősen lezárt ügyben, amelyben a vádat az – ezek szerint alkotmánysértő módon végzett – titkosszolgálati lehallgatásokra alapozták, hanem a bíróságok belátására bízta annak eldöntését, milyen mértékben sértette a vádhatóság és a titkosszolgálat együttműködése a büntetőeljárási törvénykönyv előírásait.
A megfellebbezhetetlen döntés jelentős politikai győzelem a szociálliberális kormánykoalíció számára, amely két éve indított átfogó hadjáratot az ügyészségi visszaélések visszaszorítása érdekében, arra hivatkozva, hogy a jobboldali államfő és Románia nyugati partnerei által méltatott korrupcióellenes harc ürügyén a vádhatóságot háttérből irányító titkosszolgálat politikai tisztogatást végzett. Az alkotmányos panaszt a képviselőház nevében Florin Iordache alelnök, volt szociáldemokrata igazságügyi miniszter nyújtotta be, azt állítva, hogy a titkosszolgálati beavatkozás az igazságszolgáltatásba a sztálinista perek módszereit idézi. A legfőbb ügyészség képviselője az alkotmánybíróság előtt úgy értékelte, hogy ez csak a kommunizmussal szembeni ellenérzések kihasználását célzó retorikai fordulat, valójában azonban a vádhatóság és a SRI együttműködése mindig az adott törvényes keretek között zajlott, a sérelmezett megállapodások pedig mindössze a munkafolyamatot szabályozó technikai pontosításokra korlátozódtak.
Romániában 2016-ig szinte kizárólag a SRI végezhetett lehallgatásokat, nemcsak “saját felhasználásra”, hanem az ügyészek által indított büntetőeljárásokban is. Miután ennek jogalapját egy alkotmánybírósági döntés hatálytalanította, a büntetőeljárás módosításával egyértelműen elkülönítették egymástól a titkosszolgálatok által nemzetbiztonsági céllal, illetve az ügyészek és rendőrök által bűnügyi nyomozások érdekében végzett titkos megfigyeléseket és lehallgatásokat. Az alkotmánybíróság szerdán hozott határozata akkor válik hatályossá, amikor – az indoklással együtt – megjelenik a hivatalos közlönyben.
Forrás: MTI; Fotó: MTI
https://pestisracok.hu/alkotmanysertonek-bizonyult-romaniaban-a-titkosszolgalat-egyuttmukodese-az-ugyeszseggel/
2019. január 3., csütörtök
Csehországban kötelező lett segélyszervezetnek átadni az el nem adott élelmiszert
Torontáli Zoltán
A cseh alkotmánybíróság helyben hagyta azt a törvénymódosítást, amely a nagyobb élelmiszerüzletek számára kötelezővé teszi, hogy az el nem adott, hibás, de fogyasztható termékeket ingyen adják át a segélyszervezeteknek.
A jogszabály a 400 négyzetméternél nagyobb alapterületű üzletekre írja elő a kötelezettséget, vagyis gyakorlatilag a szuper- és hipermarketeket érinti leginkább. Az előírás szerint az el nem adott, de még fogyasztható élelmiszereket olyan szervezeteknek, jellemzően élelmiszerbankoknak kell átadni, amelyek képesek tárolni és a rászorulókhoz eljuttatni a termékeket.
A korábban beadott törvénymódosítást az országgyűlési képviselők egy csoportja azzal támadta meg, hogy sérti a tulajdonhoz való jogot. Konkrétan azzal érveltek, hogy senkit sem lehet a tulajdonában lévő ingóság ingyenes átadására kötelezni, még akkor sem, ha egy segélyszervezet a címzett.
A kereskedelmi lobbi szerint ez a jogszabály az állam szociális ellátórendszerének egyik feladatát kényszeríti rá a gazdasági szereplők egy szűk körére: a boltok tulajdonosaira.
A bíróság szerint azonban a törvény része annak a helyi és nemzetközi törekvésnek, amely a feleslegesen kidobott élelmiszerek mennyiségét szeretné csökkenteni, a módszer megválasztásával kapcsolatban pedig csak annyit jegyzett meg, hogy pusztán annak alkotmányellenességét tudja vizsgálni. Márpedig ezt nem találta indokoltnak, így a beadványt elutasította.
Magyarországon ugyan nincs ilyen kötelezettség, de a nagyobb üzletláncok és a gyártók is rendszeresen és egyre nagyobb mennyiségben adnak át élelmiszert a rászorulóknak, leginkább a Magyar Élelmiszerbank Egyesületen keresztül. A szervezet a honlapján azt írja, hogy 2017-ben már több mint 300 ezer embernek juttatott el közel 9300 tonna élelmiszeradományt, összesen több mint 5,2 milliárd forint értékben.
https://g7.hu/vilag/20190103/csehorszagban-kotelezo-lett-segelyszervezetnek-atadni-az-el-nem-adott-elelmiszert/
A cseh alkotmánybíróság helyben hagyta azt a törvénymódosítást, amely a nagyobb élelmiszerüzletek számára kötelezővé teszi, hogy az el nem adott, hibás, de fogyasztható termékeket ingyen adják át a segélyszervezeteknek.
A jogszabály a 400 négyzetméternél nagyobb alapterületű üzletekre írja elő a kötelezettséget, vagyis gyakorlatilag a szuper- és hipermarketeket érinti leginkább. Az előírás szerint az el nem adott, de még fogyasztható élelmiszereket olyan szervezeteknek, jellemzően élelmiszerbankoknak kell átadni, amelyek képesek tárolni és a rászorulókhoz eljuttatni a termékeket.
A korábban beadott törvénymódosítást az országgyűlési képviselők egy csoportja azzal támadta meg, hogy sérti a tulajdonhoz való jogot. Konkrétan azzal érveltek, hogy senkit sem lehet a tulajdonában lévő ingóság ingyenes átadására kötelezni, még akkor sem, ha egy segélyszervezet a címzett.
A kereskedelmi lobbi szerint ez a jogszabály az állam szociális ellátórendszerének egyik feladatát kényszeríti rá a gazdasági szereplők egy szűk körére: a boltok tulajdonosaira.
A bíróság szerint azonban a törvény része annak a helyi és nemzetközi törekvésnek, amely a feleslegesen kidobott élelmiszerek mennyiségét szeretné csökkenteni, a módszer megválasztásával kapcsolatban pedig csak annyit jegyzett meg, hogy pusztán annak alkotmányellenességét tudja vizsgálni. Márpedig ezt nem találta indokoltnak, így a beadványt elutasította.
Magyarországon ugyan nincs ilyen kötelezettség, de a nagyobb üzletláncok és a gyártók is rendszeresen és egyre nagyobb mennyiségben adnak át élelmiszert a rászorulóknak, leginkább a Magyar Élelmiszerbank Egyesületen keresztül. A szervezet a honlapján azt írja, hogy 2017-ben már több mint 300 ezer embernek juttatott el közel 9300 tonna élelmiszeradományt, összesen több mint 5,2 milliárd forint értékben.
https://g7.hu/vilag/20190103/csehorszagban-kotelezo-lett-segelyszervezetnek-atadni-az-el-nem-adott-elelmiszert/
2018. december 26., szerda
SZABADON ENGEDTEK KÉT, KORRUPCIÓ MIATT ELÍTÉLT, VOLT ROMÁN TISZTSÉGVISELŐT COSTA RICÁN
Szabadon engedtek két, korrupcióért elítélt, október eleje óta előzetes letartóztatásban lévő, volt román tisztségviselőt Costa Ricán, miután egy román alkotmánybírósági döntés megkérdőjelezte kiadatási kérelmük jogalapját – közölte kedden a román média.
Elena Udrea volt turisztikai miniszter, és barátnője, Alina Bica, a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) egykori vezetője büntetőpereik utolsó szakaszában menekültek a közép-amerikai országba. Udreát idén júniusban hat év börtönbüntetésre ítélték megvesztegetés elfogadása és hivatali visszaélés miatt, Bicára június végén négy év börtönbüntetést szabtak ki bűnpártolás miatt.
Bár mindketten politikai menedékjogért folyamodtak, október elején őrizetbe vették őket a Bűnügyi Rendőrség Nemzetközi Szervezete (Interpol) körözése alapján. Egy novemberben hozott alkotmánybírósági döntés azonban megkérdőjelezte a kiadatási kérelem jogalapját.
A bukaresti kormány panaszának helyt adva a román alkotmánybíróság akkor megállapította, hogy a legfelsőbb bíróság már 2014 óta minden évben szabálytalanul hozta létre öttagú bírói tanácsait, amikor egy belső határozat alapján a hivatalból kinevezett elnökök mellé további négy bírót sorsolt ki véletlenszerűen, holott a tanács valamennyi tagját sorshúzással kellett volna kijelölni.
A jelentéktelen szervezési kérdésnek tűnő jogvitát először Liviu Dragnea szociáldemokrata pártelnök személyes érintettsége miatt övezte kiemelt médiaérdeklődés, az alkotmánybírósági döntésre hivatkozva ugyanis a korrupcióváddal immár másodszor bíróság elé állított pártelnök elérte, hogy kétszer is alakítsák újra a fellebbezését tárgyaló öttagú bírói tanácsot.
Az utóbbi napokban azonban kiderült, hogy az alkotmánybírósági döntés már jogerősen lezárt nagykorrupciós ügyekben is jogalapot teremt az ítélet megkérdőjelezésére.
A taláros testület döntése így a börtönbüntetését töltő Dan Sova, Constantin Nita volt miniszter és Rudel Obreja, a román ökölvívó szövetség volt elnöke számára is megnyitotta a börtön kapuját, ugyanakkor a két Costa Ricára menekült elítélt esetében is megkérdőjelezte a kiadatás jogalapját.
A kormány által előterjesztett alkotmányossági panasz a román szociálliberális koalíció azon meggyőződésével áll összefüggésben, hogy a korrupcióellenes hadjárat ürügyén a beszervezett bírák és ügyészek közreműködésével egy – titkosszolgálati befolyás alatt álló – úgynevezett „párhuzamos állam” végzett politikai tisztogatást Romániában.
https://magyaridok.hu/kulfold/szabadon-engedtek-ket-korrupcio-miatt-elitelt-volt-roman-tisztsegviselot-costa-rican-3796970/
Elena Udrea volt turisztikai miniszter, és barátnője, Alina Bica, a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) egykori vezetője büntetőpereik utolsó szakaszában menekültek a közép-amerikai országba. Udreát idén júniusban hat év börtönbüntetésre ítélték megvesztegetés elfogadása és hivatali visszaélés miatt, Bicára június végén négy év börtönbüntetést szabtak ki bűnpártolás miatt.
Bár mindketten politikai menedékjogért folyamodtak, október elején őrizetbe vették őket a Bűnügyi Rendőrség Nemzetközi Szervezete (Interpol) körözése alapján. Egy novemberben hozott alkotmánybírósági döntés azonban megkérdőjelezte a kiadatási kérelem jogalapját.
A bukaresti kormány panaszának helyt adva a román alkotmánybíróság akkor megállapította, hogy a legfelsőbb bíróság már 2014 óta minden évben szabálytalanul hozta létre öttagú bírói tanácsait, amikor egy belső határozat alapján a hivatalból kinevezett elnökök mellé további négy bírót sorsolt ki véletlenszerűen, holott a tanács valamennyi tagját sorshúzással kellett volna kijelölni.
A jelentéktelen szervezési kérdésnek tűnő jogvitát először Liviu Dragnea szociáldemokrata pártelnök személyes érintettsége miatt övezte kiemelt médiaérdeklődés, az alkotmánybírósági döntésre hivatkozva ugyanis a korrupcióváddal immár másodszor bíróság elé állított pártelnök elérte, hogy kétszer is alakítsák újra a fellebbezését tárgyaló öttagú bírói tanácsot.
Az utóbbi napokban azonban kiderült, hogy az alkotmánybírósági döntés már jogerősen lezárt nagykorrupciós ügyekben is jogalapot teremt az ítélet megkérdőjelezésére.
A taláros testület döntése így a börtönbüntetését töltő Dan Sova, Constantin Nita volt miniszter és Rudel Obreja, a román ökölvívó szövetség volt elnöke számára is megnyitotta a börtön kapuját, ugyanakkor a két Costa Ricára menekült elítélt esetében is megkérdőjelezte a kiadatás jogalapját.
A kormány által előterjesztett alkotmányossági panasz a román szociálliberális koalíció azon meggyőződésével áll összefüggésben, hogy a korrupcióellenes hadjárat ürügyén a beszervezett bírák és ügyészek közreműködésével egy – titkosszolgálati befolyás alatt álló – úgynevezett „párhuzamos állam” végzett politikai tisztogatást Romániában.
https://magyaridok.hu/kulfold/szabadon-engedtek-ket-korrupcio-miatt-elitelt-volt-roman-tisztsegviselot-costa-rican-3796970/
2018. december 20., csütörtök
Vesztettek Strasbourgban a kényszernyugdíjazott magyar bírók
MG
Az Emberi jogok Európai Bírósága ma kihirdetett ítéletében úgy döntött, hogy nem volt jogsértő a bírók 2011-es kényszernyugdíjazása. A strasbourgi pert 2012-ben eredetileg 160 bíró indította (időközben sokan elálltak a követelésüktől). Szerintük a nyugdíjkorhatár leszállításának módja sérti az Emberi jogok Európai Egyezményének a tisztességes eljárásról, a diszkrimináció tilalmáról és a magántulajdon védelméről szóló cikkeit. A bíráknak ugyanis nem volt módjuk a bírói jogorvoslatra, az életkoruk alapján hátrányos megkülönböztetés érte őket és jövedelemtől estek el.
A strasbourgi bíróság még 2014-ben úgy döntött, hogy egy korábbi precedens nyomán nem ezeknek a cikkeknek a megsértését vizsgálja, hanem hogy sérült-e a kérelmezők joga a háborítatlan magánélethez. A logika az, hogy az ember életének nagyon fontos részét képezi a munkája és a munkahelyi kapcsolatai, és ha külső kényszerítő ok miatt nem dolgozhat tovább, ezek megszakadnak, így sérül a magánélethez fűződő joga.
Elsősorban ez alapján mondták ki most, hogy nem sérültek a kérelmezők jogai, ugyanakkor a döntés a többi cikk sérelmére is kitér. A strasbourgi bíróság szerint a kényszernyugdíjazás 2013-ban bevezetett szabályrendszere (lásd alább) nem sérti az Emberi jogok Európai Egyezményét.
Előzmények
A parlament 2011-ben 70-ről 62 évre szállította le a bírók kötelező nyugdíjkorhatárát. A hivatalos indoklás az volt, hogy a bírókra is az általános nyugdíjkorhatár vonatkozzon, de a bírók nyugdíjazásának kötelező jellege arra utalt, hogy a valódi cél a bírók megbüntetése lehetett, feltehetően a 2006-os rendőri megtorlások ügyeiben született ítéletekért.
A kényszernyugdíjazást annak visszaható hatálya miatt a Velencei Bizottság és az Európai Unió Bírósága is jogsértőnek nyilvánította, az Alkotmánybíróság pedig megsemmisítette.
Orbán Viktor azonban ragaszkodott a bírák nyugdíjazásához, ezért a parlament módosított formában ismét törvényt fogadott el róla.
Eszerint a bírók 65 éves kötelező nyugdíjazása csak 2023-tól vonatkozik mindenkire. Addig felmenő rendszerben, fokozatosan nyugdíjazzák a bírókat. A korábban kényszernyugíjazott bírók három opció közül választhattak: 1. a nyugdíjuk mellé a korábbi alapbérük 80 százalékához szükséges kiegészítés megkapásáért cserébe nyugdíjasként készenléti pozícióban maradhattak; 2. ismét teljes állásba kerültek a korábbi bérükért, megkapták a kiesett bérüket, de a korábbi pozíciójukat nem; 3. nyugdíjban maradtak, de kártérítésként egy évnyi fizetésüknek megfelelő összeget kaptak, valamint az igazolható egyéb vagyoni kárukat is megtérítették.
Ez elég nagy zavart okozott, mert a megsemmisített törvény nyomán időközben indult munkaügyi perekben született ítéletek nem illeszkedtek ebbe a rendbe. A bírók azt is kifogásolták, hogy a kényszernyugdíjazás miatti esetleges nem vagyoni káraikat a törvény nem engedte megtéríteni, és hogy miközben a feladatakörük és a jogállásuk hasonló, az alkotmánybírákra más nyugdíjszabályok vonatkoznak.
(Borítókép: Komka Péter / MTI)
https://index.hu/belfold/2018/12/20/strasbourg_kenyszernyugdij_birosag/
Az Emberi jogok Európai Bírósága ma kihirdetett ítéletében úgy döntött, hogy nem volt jogsértő a bírók 2011-es kényszernyugdíjazása. A strasbourgi pert 2012-ben eredetileg 160 bíró indította (időközben sokan elálltak a követelésüktől). Szerintük a nyugdíjkorhatár leszállításának módja sérti az Emberi jogok Európai Egyezményének a tisztességes eljárásról, a diszkrimináció tilalmáról és a magántulajdon védelméről szóló cikkeit. A bíráknak ugyanis nem volt módjuk a bírói jogorvoslatra, az életkoruk alapján hátrányos megkülönböztetés érte őket és jövedelemtől estek el.
A strasbourgi bíróság még 2014-ben úgy döntött, hogy egy korábbi precedens nyomán nem ezeknek a cikkeknek a megsértését vizsgálja, hanem hogy sérült-e a kérelmezők joga a háborítatlan magánélethez. A logika az, hogy az ember életének nagyon fontos részét képezi a munkája és a munkahelyi kapcsolatai, és ha külső kényszerítő ok miatt nem dolgozhat tovább, ezek megszakadnak, így sérül a magánélethez fűződő joga.
Elsősorban ez alapján mondták ki most, hogy nem sérültek a kérelmezők jogai, ugyanakkor a döntés a többi cikk sérelmére is kitér. A strasbourgi bíróság szerint a kényszernyugdíjazás 2013-ban bevezetett szabályrendszere (lásd alább) nem sérti az Emberi jogok Európai Egyezményét.
Előzmények
A parlament 2011-ben 70-ről 62 évre szállította le a bírók kötelező nyugdíjkorhatárát. A hivatalos indoklás az volt, hogy a bírókra is az általános nyugdíjkorhatár vonatkozzon, de a bírók nyugdíjazásának kötelező jellege arra utalt, hogy a valódi cél a bírók megbüntetése lehetett, feltehetően a 2006-os rendőri megtorlások ügyeiben született ítéletekért.
A kényszernyugdíjazást annak visszaható hatálya miatt a Velencei Bizottság és az Európai Unió Bírósága is jogsértőnek nyilvánította, az Alkotmánybíróság pedig megsemmisítette.
Orbán Viktor azonban ragaszkodott a bírák nyugdíjazásához, ezért a parlament módosított formában ismét törvényt fogadott el róla.
Eszerint a bírók 65 éves kötelező nyugdíjazása csak 2023-tól vonatkozik mindenkire. Addig felmenő rendszerben, fokozatosan nyugdíjazzák a bírókat. A korábban kényszernyugíjazott bírók három opció közül választhattak: 1. a nyugdíjuk mellé a korábbi alapbérük 80 százalékához szükséges kiegészítés megkapásáért cserébe nyugdíjasként készenléti pozícióban maradhattak; 2. ismét teljes állásba kerültek a korábbi bérükért, megkapták a kiesett bérüket, de a korábbi pozíciójukat nem; 3. nyugdíjban maradtak, de kártérítésként egy évnyi fizetésüknek megfelelő összeget kaptak, valamint az igazolható egyéb vagyoni kárukat is megtérítették.
Ez elég nagy zavart okozott, mert a megsemmisített törvény nyomán időközben indult munkaügyi perekben született ítéletek nem illeszkedtek ebbe a rendbe. A bírók azt is kifogásolták, hogy a kényszernyugdíjazás miatti esetleges nem vagyoni káraikat a törvény nem engedte megtéríteni, és hogy miközben a feladatakörük és a jogállásuk hasonló, az alkotmánybírákra más nyugdíjszabályok vonatkoznak.
(Borítókép: Komka Péter / MTI)
https://index.hu/belfold/2018/12/20/strasbourg_kenyszernyugdij_birosag/
2018. december 17., hétfő
Megbénult az albán alkotmánybíróság: 8-ból 7 tagot elmozdítottak
MTI2018. december 17. 16:40
Működésképtelenné vált az alkotmánybíróság Albániában, miután nyolc tagjából hetet elmozdítottak tisztségéből, köztük az elnököt, mert nem tudtak elszámolni a vagyonukkal - jelentették hírügynökségek hétfőn.
Bashkim Dedja és kollégái az e célra felállított bizottság által végzett átvilágításon buktak meg, a jelenleg az egy főből álló alkotmánybíróság így működésképtelen.
Albániában csaknem 800 bírót és ügyészt világítanak át egy két évvel ezelőtt elfogadott határozat értelmében, amelynek a célja a korrupció felszámolása.
Albániában jövőre kezdődhetnek meg az európai uniós csatlakozási tárgyalások. Az ország 2009 óta a NATO tagja.
https://www.portfolio.hu/gazdasag/megbenult-az-alban-alkotmanybirosag-8-bol-7-tagot-elmozditottak.308079.html
Működésképtelenné vált az alkotmánybíróság Albániában, miután nyolc tagjából hetet elmozdítottak tisztségéből, köztük az elnököt, mert nem tudtak elszámolni a vagyonukkal - jelentették hírügynökségek hétfőn.
Bashkim Dedja és kollégái az e célra felállított bizottság által végzett átvilágításon buktak meg, a jelenleg az egy főből álló alkotmánybíróság így működésképtelen.
Albániában csaknem 800 bírót és ügyészt világítanak át egy két évvel ezelőtt elfogadott határozat értelmében, amelynek a célja a korrupció felszámolása.
Albániában jövőre kezdődhetnek meg az európai uniós csatlakozási tárgyalások. Az ország 2009 óta a NATO tagja.
https://www.portfolio.hu/gazdasag/megbenult-az-alban-alkotmanybirosag-8-bol-7-tagot-elmozditottak.308079.html
2018. december 14., péntek
A Velencei Bizottság szerint el kell törölni a bevándorlási különadót
Czinkóczi Sándor
Hatályon kívül kell helyezni a civil szervezeteket érintő magyar migrációs különadóra vonatkozó szabályozást, hivatalos nevén a Stop Soros-törvénycsomagot, mert sérti a szólásszabadságot és az egyesülési szabadságot - jelentette ki az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) és a Velencei Bizottság közös állásfoglalásában pénteken.
Az erről kiadott közlemény szerint a választások után bevezetett bevándorlási különadó, amivel a kormány a kritikus civil szervezeteket akarta befenyíteni,
sérti a véleménynyilvánítás és az egyesülés szabadságát, ezért el kell törölni. A Velencei Bizottság véleménye szerint erősen kétséges a civilekre kivetett 25 százalékos különadó legitimitása. Megállapították, hogy kormány ezzel a semlegesnek tűnő intézkedéssel az általuk képviselt vélemény miatt akarja büntetni egyes egyéneket és szervezeteket. Ez pedig sérti azoknak a véleménynyilvánítási és egyesülési szabadságát, akiket nem kedvelnek a hatóságok.
Ugyanakkor a különadó egyben korlátozza a civilek szabadságát, hogy meghatározzák a célokat és tevékenységeket, amelyeket támogatni akarnak.
Ugyanakkor a nyilatkozatban elismerték, hogy az államok adókat vethetnek ki bevételeik növelése céljából, valamint adók vethetők ki olyan tevékenységek visszaszorítására és büntetésére, amelyek - noha jogszerűek - nem tekinthetők közérdeknek. A szakértők hangsúlyozták azonban, hogy az adóztatást nem szabad az - Emberi Jogok Európai Egyezményében, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányában és más nemzetközi jogi normák által szavatolt - egyesülési és véleménynyilvánítási szabadság gyakorlásától való elriasztásra használni.
https://444.hu/2018/12/14/a-velencei-bizottsag-szerint-el-kell-torolni-a-bevandorlasi-kulonadot
Hatályon kívül kell helyezni a civil szervezeteket érintő magyar migrációs különadóra vonatkozó szabályozást, hivatalos nevén a Stop Soros-törvénycsomagot, mert sérti a szólásszabadságot és az egyesülési szabadságot - jelentette ki az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) és a Velencei Bizottság közös állásfoglalásában pénteken.
Az erről kiadott közlemény szerint a választások után bevezetett bevándorlási különadó, amivel a kormány a kritikus civil szervezeteket akarta befenyíteni,
sérti a véleménynyilvánítás és az egyesülés szabadságát, ezért el kell törölni. A Velencei Bizottság véleménye szerint erősen kétséges a civilekre kivetett 25 százalékos különadó legitimitása. Megállapították, hogy kormány ezzel a semlegesnek tűnő intézkedéssel az általuk képviselt vélemény miatt akarja büntetni egyes egyéneket és szervezeteket. Ez pedig sérti azoknak a véleménynyilvánítási és egyesülési szabadságát, akiket nem kedvelnek a hatóságok.
Ugyanakkor a különadó egyben korlátozza a civilek szabadságát, hogy meghatározzák a célokat és tevékenységeket, amelyeket támogatni akarnak.
Ugyanakkor a nyilatkozatban elismerték, hogy az államok adókat vethetnek ki bevételeik növelése céljából, valamint adók vethetők ki olyan tevékenységek visszaszorítására és büntetésére, amelyek - noha jogszerűek - nem tekinthetők közérdeknek. A szakértők hangsúlyozták azonban, hogy az adóztatást nem szabad az - Emberi Jogok Európai Egyezményében, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányában és más nemzetközi jogi normák által szavatolt - egyesülési és véleménynyilvánítási szabadság gyakorlásától való elriasztásra használni.
https://444.hu/2018/12/14/a-velencei-bizottsag-szerint-el-kell-torolni-a-bevandorlasi-kulonadot
2018. december 7., péntek
Kiderült, amit eddig is sejtettünk: orosz propaganda fut a kormánysajtóban
2018.03.22. 13:26
Az online magyar hírportálokra gyakorolt orosz állami befolyás lehetőségét vizsgálta a Corruption Research Center. A péntek hajnalban közzétett igencsak részletes elemzéshez (amelynek magyar nyelvű változata pdf-ben itt érhető el) a kutatók a 2010-2017 közötti időszakban kilenc magyar nyelvű portál (888.hu, hidfo.ru, index.hu, lokal.hu, magyaridok.hu, mindenegyben.com, mno.hu, origo.hu és a pestisracok.hu) cikkeit töltötték le az internetről és rendezték adatbázisba.
ÖSSZESEN TÖBB MINT 1 027 653 DARAB CIKKET, ÉS 278 MILLIÓ SZÓT DOLGOZTAK FEL ÉS ELEMEZTEK.
Az elemzés során a kormányközeli portálok (888.hu, lokal.hu, magyaridok.hu és pestisracok.hu) és a kormánytól független portálok (mno.hu és index.hu valamint origo.hu) tartalmát hasonlították statisztikai eszközökkel az egyik legismertebb orosz propagandaoldal, a hidfo.ru-n megjelent cikkekhez. A kutatók az elemzésben megjegyzik, hogy "a nyelvi profilalkotás eredményei alapján a hidfo.ru cikkei orosz nyelvi sajátosságokat mutatnak és fordítások".
A kutatás négy területet vizsgált:
az orosz kormányzat vagy az orosz politika számára érzékeny, illetve negatív tartalmú témák megjelenését;
a portálokon a „migráns” és „menekült” szavak használatát;
a ”migráns” és a „terror” témák,
a ”migráns” és ”erőszak” témák összekapcsolását.
A kutatás egyik megállapítása, hogy kapott eredmények alátámasztják az orosz állami propaganda hatásának létezését a magyar online médiára, különösképpen a kormányközeli sajtóra.
A KUTATÁS EGYIK NEM VÁRT EREDMÉNYE, HOGY A FACEBOOKON NAGYON NÉPSZERŰ OLDAL, A MINDENEGYBEN.COM OROSZ TÁRGYÚ CIKKEIBEN AZ OROSZ ÁLLAMI PROPAGANDAGÉPEZET CIKKEIHEZ ÁLL NAGYON KÖZEL.
Az index.hu-n és az origo.hu-n 2010-2017 között megjelent cikkek vizsgálata arra mutat, hogy az origo.hu főszerkesztőjének politikai okokból való eltávolítása után az origo.hu erősebben kezdte használni az orosz propaganda által is alkalmazott nyelvezetet.
Mint írják, az origo.hu nyelvezete „számottevően megváltozott, miután 2014 nyarán politikai
okokból eltávolították a főszerkesztőjét. Ezek után az origo.hu kimutathatóan közeledett az orosz állami propagandagépezet által használt nyelvezethez”.
A kutatás során – a big data módszereit is felhasználva - kvantitatív és kvalitatív tartalomelemzés segítségével arra keresték a választ, hogy létezik-e, kimutatható-e tartalmi hasonlóság, vagy egyezés az orosz állami propaganda által sugárzott üzenetek és a magyar ezen belül pedig különösképpen a kormányközeli online portálok tartalma között.
A KILENC PORTÁL CIKKEINEK VIZSGÁLATA ALÁTÁMASZTJA AZT, HOGY AZ OROSZ ÁLLAMI PROPAGANDA HATÁSSAL LEHET A MAGYAR KORMÁNYKÖZELI MÉDIÁRA.
A magyar kormányhoz közelálló portálok jóval kevésbé tartalmaznak az orosz fél számára kedvezőtlen cikkeket, mint a magyar kormánytól független index.hu vagy mno.hu. Ezen túl a portálok fogalomhasználatát és a migráns és terror, valamint a migráns és erőszak kategóriák közötti összefüggéseket vizsgálva a kutatás azt állapította meg, hogy a kormány-közeli portálok közül a 888.hu és a lokal.hu statisztikailag nem térnek el szignifikánsan a hidfo.ru propaganda portáltól.
A Hidfo.ru címlapja 2018 március 22-én
Ezen túl a pestisrácok és a magyaridok.hu is jóval közelebb van a par excellence orosz hírportálhoz, a hidfo.ru-hoz minden vizsgált szempont szerint, mint az mno.hu, vagy az index.hu. A magyaridők.hu, a pestisrácok.hu, és különösen a lokal.hu valamint a 888.hu, miközben állami hirdetési kiadásokon keresztül jelentős mértékben a magyar kormány finanszírozza őket, az elemzett szempontok szerint nagyon hasonlóan működnek, mint az orosz állami propagandagépezet részének tekinthető portálok - derült ki az elemzésből.
A BECSLÉSEK SZERINT A „MIGRÁNS” SZÓ HASZNÁLATÁBAN NINCS SZIGNIFIKÁNS KÜLÖNBSÉG A HIDFO.RU ÉS A MAGYAR KORMÁNYHOZ KÖZELI 888.HU KÖZÖTT. A 888.HU E TÉREN OLYAN, MINT EGY OROSZ ÁLLAMI PROPAGANDA PORTÁL.
A cikkek hosszúságát is figyelembe véve, a kormányközeli portálok és a mindenegyben.com fogalomhasználata szignifikánsan eltér ugyan a hidfo.ru-tól, de az is igaz, hogy e portálok jóval közelebb állnak hozzá, mint a kormánytól független portálok.
Az elemzők az eredmények láttán arra jutottak: nem kizárt az orosz állami befolyás a magyar online portálokra, és ezek közül kizárólag a kormányközeli portálokra.
Kik csinálták a kutatás?
Az elemzést a CRCB Nonprofit kft., amely pártoktól és politikai irányzatoktól független tudományos elemzőközpont. Tanulmányaik elkészítésekor tényalapú kutatásokat végeznek, és nagy adatbázisokat használnak fel, írják magukról.
A magyarországi korrupció és haveri rendszer feltárásában elért eredményeiket a világsajtó rendszeresen idézi. Munkájukhoz a mostani kutatás eredményeinek közzétételével egyidejűleg kértek támogatást. Aki segítené őket, a CIB Banknál vezetett 10700079-25831300-51100005 számlára utalással vagy PayPal fizetéssel támogathatja a munkájukat.
„Ami itt érdekes és talán különleges, hogy míg más országokban az állam intézményei igyekeznek elejét venni az ilyen befolyásnak, igyekeznek korlátozni ezt, mint nem kívánatos jelenséget, addig Magyarországon nem ez a helyzet. Itt ugyanis, úgy tűnik, maga a magyar kormány nyitja tágra a kaput az orosz állami propaganda előtt. Más országokban e propaganda Facebook- vagy Twitter-felhasználók közvetítésével, spontán aktivitásával fejti ki hatását, mint például Spanyolországban a katalán népszavazások, vagy Olaszországban a legutóbbi választáskor, vagy USA-ban az elnökválasztás előtt és alatt. Magyarországon a Facebookon vagy Twitteren keresztüli befolyásról nem rendelkezünk adatokkal” – írják.
De az biztos, teszik hozzá, hogy nálunk nem a hidfo.ru a vezető portál e tekintetben (a hidfo.ru látogatottsága nagyon alacsony), hanem éppenséggel az állami hirdetéseken keresztül nagymértékben finanszírozott kormányközeli portálok. A közösségi média valószínűsíthető szerepét leszámítva ezeken keresztül érkeznek a magyar olvasóközönség szélesebb rétegeihez leginkább az orosz állami propaganda üzeneteivel ekvivalens tartalmú üzenetek.
A kutatók megnézték, hogy ha a portálok hidfo.ru-tól mért fent meghatározott távolságát Moszkvától mért földrajzi távolságokra váltják át, akkor annak mi lesz az eredménye. Eszerint a 888.hu olyan messze van Moszkvától, mint egy kis Moszkva környéki város, Dubna; a lokal.hu, mint Voronyezs; a magyaridok.hu, mint Csernobil; a pestisracok.hu, mint Zsitomir; az origo.hu pedig, mint Volgograd. A portálok között "egyedül az index.hu és az mno.hu van Magyarországon" – állapították meg.
(Borítókép: Barakonyi Szabolcs / Index)
https://index.hu/belfold/2018/valasztas/2018/03/22/kiderult_amit_eddig_is_sejtettunk_orosz_propaganda_fut_a_kormanysajtoban/
Az online magyar hírportálokra gyakorolt orosz állami befolyás lehetőségét vizsgálta a Corruption Research Center. A péntek hajnalban közzétett igencsak részletes elemzéshez (amelynek magyar nyelvű változata pdf-ben itt érhető el) a kutatók a 2010-2017 közötti időszakban kilenc magyar nyelvű portál (888.hu, hidfo.ru, index.hu, lokal.hu, magyaridok.hu, mindenegyben.com, mno.hu, origo.hu és a pestisracok.hu) cikkeit töltötték le az internetről és rendezték adatbázisba.
ÖSSZESEN TÖBB MINT 1 027 653 DARAB CIKKET, ÉS 278 MILLIÓ SZÓT DOLGOZTAK FEL ÉS ELEMEZTEK.
Az elemzés során a kormányközeli portálok (888.hu, lokal.hu, magyaridok.hu és pestisracok.hu) és a kormánytól független portálok (mno.hu és index.hu valamint origo.hu) tartalmát hasonlították statisztikai eszközökkel az egyik legismertebb orosz propagandaoldal, a hidfo.ru-n megjelent cikkekhez. A kutatók az elemzésben megjegyzik, hogy "a nyelvi profilalkotás eredményei alapján a hidfo.ru cikkei orosz nyelvi sajátosságokat mutatnak és fordítások".
A kutatás négy területet vizsgált:
az orosz kormányzat vagy az orosz politika számára érzékeny, illetve negatív tartalmú témák megjelenését;
a portálokon a „migráns” és „menekült” szavak használatát;
a ”migráns” és a „terror” témák,
a ”migráns” és ”erőszak” témák összekapcsolását.
A kutatás egyik megállapítása, hogy kapott eredmények alátámasztják az orosz állami propaganda hatásának létezését a magyar online médiára, különösképpen a kormányközeli sajtóra.
A KUTATÁS EGYIK NEM VÁRT EREDMÉNYE, HOGY A FACEBOOKON NAGYON NÉPSZERŰ OLDAL, A MINDENEGYBEN.COM OROSZ TÁRGYÚ CIKKEIBEN AZ OROSZ ÁLLAMI PROPAGANDAGÉPEZET CIKKEIHEZ ÁLL NAGYON KÖZEL.
Az index.hu-n és az origo.hu-n 2010-2017 között megjelent cikkek vizsgálata arra mutat, hogy az origo.hu főszerkesztőjének politikai okokból való eltávolítása után az origo.hu erősebben kezdte használni az orosz propaganda által is alkalmazott nyelvezetet.
Mint írják, az origo.hu nyelvezete „számottevően megváltozott, miután 2014 nyarán politikai
okokból eltávolították a főszerkesztőjét. Ezek után az origo.hu kimutathatóan közeledett az orosz állami propagandagépezet által használt nyelvezethez”.
A kutatás során – a big data módszereit is felhasználva - kvantitatív és kvalitatív tartalomelemzés segítségével arra keresték a választ, hogy létezik-e, kimutatható-e tartalmi hasonlóság, vagy egyezés az orosz állami propaganda által sugárzott üzenetek és a magyar ezen belül pedig különösképpen a kormányközeli online portálok tartalma között.
A KILENC PORTÁL CIKKEINEK VIZSGÁLATA ALÁTÁMASZTJA AZT, HOGY AZ OROSZ ÁLLAMI PROPAGANDA HATÁSSAL LEHET A MAGYAR KORMÁNYKÖZELI MÉDIÁRA.
A magyar kormányhoz közelálló portálok jóval kevésbé tartalmaznak az orosz fél számára kedvezőtlen cikkeket, mint a magyar kormánytól független index.hu vagy mno.hu. Ezen túl a portálok fogalomhasználatát és a migráns és terror, valamint a migráns és erőszak kategóriák közötti összefüggéseket vizsgálva a kutatás azt állapította meg, hogy a kormány-közeli portálok közül a 888.hu és a lokal.hu statisztikailag nem térnek el szignifikánsan a hidfo.ru propaganda portáltól.
A Hidfo.ru címlapja 2018 március 22-én
Ezen túl a pestisrácok és a magyaridok.hu is jóval közelebb van a par excellence orosz hírportálhoz, a hidfo.ru-hoz minden vizsgált szempont szerint, mint az mno.hu, vagy az index.hu. A magyaridők.hu, a pestisrácok.hu, és különösen a lokal.hu valamint a 888.hu, miközben állami hirdetési kiadásokon keresztül jelentős mértékben a magyar kormány finanszírozza őket, az elemzett szempontok szerint nagyon hasonlóan működnek, mint az orosz állami propagandagépezet részének tekinthető portálok - derült ki az elemzésből.
A BECSLÉSEK SZERINT A „MIGRÁNS” SZÓ HASZNÁLATÁBAN NINCS SZIGNIFIKÁNS KÜLÖNBSÉG A HIDFO.RU ÉS A MAGYAR KORMÁNYHOZ KÖZELI 888.HU KÖZÖTT. A 888.HU E TÉREN OLYAN, MINT EGY OROSZ ÁLLAMI PROPAGANDA PORTÁL.
A cikkek hosszúságát is figyelembe véve, a kormányközeli portálok és a mindenegyben.com fogalomhasználata szignifikánsan eltér ugyan a hidfo.ru-tól, de az is igaz, hogy e portálok jóval közelebb állnak hozzá, mint a kormánytól független portálok.
Az elemzők az eredmények láttán arra jutottak: nem kizárt az orosz állami befolyás a magyar online portálokra, és ezek közül kizárólag a kormányközeli portálokra.
Kik csinálták a kutatás?
Az elemzést a CRCB Nonprofit kft., amely pártoktól és politikai irányzatoktól független tudományos elemzőközpont. Tanulmányaik elkészítésekor tényalapú kutatásokat végeznek, és nagy adatbázisokat használnak fel, írják magukról.
A magyarországi korrupció és haveri rendszer feltárásában elért eredményeiket a világsajtó rendszeresen idézi. Munkájukhoz a mostani kutatás eredményeinek közzétételével egyidejűleg kértek támogatást. Aki segítené őket, a CIB Banknál vezetett 10700079-25831300-51100005 számlára utalással vagy PayPal fizetéssel támogathatja a munkájukat.
„Ami itt érdekes és talán különleges, hogy míg más országokban az állam intézményei igyekeznek elejét venni az ilyen befolyásnak, igyekeznek korlátozni ezt, mint nem kívánatos jelenséget, addig Magyarországon nem ez a helyzet. Itt ugyanis, úgy tűnik, maga a magyar kormány nyitja tágra a kaput az orosz állami propaganda előtt. Más országokban e propaganda Facebook- vagy Twitter-felhasználók közvetítésével, spontán aktivitásával fejti ki hatását, mint például Spanyolországban a katalán népszavazások, vagy Olaszországban a legutóbbi választáskor, vagy USA-ban az elnökválasztás előtt és alatt. Magyarországon a Facebookon vagy Twitteren keresztüli befolyásról nem rendelkezünk adatokkal” – írják.
De az biztos, teszik hozzá, hogy nálunk nem a hidfo.ru a vezető portál e tekintetben (a hidfo.ru látogatottsága nagyon alacsony), hanem éppenséggel az állami hirdetéseken keresztül nagymértékben finanszírozott kormányközeli portálok. A közösségi média valószínűsíthető szerepét leszámítva ezeken keresztül érkeznek a magyar olvasóközönség szélesebb rétegeihez leginkább az orosz állami propaganda üzeneteivel ekvivalens tartalmú üzenetek.
A kutatók megnézték, hogy ha a portálok hidfo.ru-tól mért fent meghatározott távolságát Moszkvától mért földrajzi távolságokra váltják át, akkor annak mi lesz az eredménye. Eszerint a 888.hu olyan messze van Moszkvától, mint egy kis Moszkva környéki város, Dubna; a lokal.hu, mint Voronyezs; a magyaridok.hu, mint Csernobil; a pestisracok.hu, mint Zsitomir; az origo.hu pedig, mint Volgograd. A portálok között "egyedül az index.hu és az mno.hu van Magyarországon" – állapították meg.
(Borítókép: Barakonyi Szabolcs / Index)
https://index.hu/belfold/2018/valasztas/2018/03/22/kiderult_amit_eddig_is_sejtettunk_orosz_propaganda_fut_a_kormanysajtoban/
2018. november 29., csütörtök
Az adócsaló csúcspolitikusoknak nincs kegyelem, a bevallást elnéző kisemberek megússzák Macronéknál
Példaértékű döntést hozott a francia alkotmánybíróság. Egy adócsalással vádolt exminiszter fordult a testülethez. Thomas Thévenoud alig tíz napig volt tagja még az előző, szocialista elnök, Francois Hollande kormányának.
A volt miniszter (képünkön) azt kifogásolta, hogy kettős büntetéssel sújtják. Egyrészt már visszafizette azt a 700 ezer eurót, ami az adócsalásából nála maradt, plusz kifizette a 20 500 eurós adminisztratív büntetését is. De emellett a bíróság, igaz csak első fokon, még 1 év felfüggesztett börtönre is ítélte. Ez a procedúra még nem zárult le, a fellebbezéssel még hosszú ideig eltarthat az eljárás. De az alkotmánybírósság állásfoglalása figyelemre méltó: a bölcsek tanácsa ugyanis társadalmilag veszélyesnek ítélte, hogy egy kiemelt pozícióban lévő parlamenti képviselő, akiből később miniszter is lett, adócsalást követ el. Tehát a „Conseil Constitutionnel” szerint indokolt a kettős büntetés. Egyébként a testület hű maradt önmagához.
Korábban a súlyos pénzügyi visszaélésekkel vádolt dúsgazdag műkereskedő, Wildentsein estében is rábólintottak a kettős szankcióra. De még érdekesebb egy ugyancsak volt szocialista miniszter, Jérome Cahuzac esete. Ő sokkal több pénzt tett zsebre az államkasszából, mint, Thévenoud, és súlyosabb végső büntetést is kap. A dolog pikantériája viszont az, hogy Thévenoud, még mezei parlamenti képviselőként, tagja volt annak a nemzetgyűlési bizottságnak, amely a Cahuzac-ügyet vizsgálta. Ez sokat elárul a francia elit morális állapotáról. De azért vannak biztató jelek. Mert miközben a francia alkotmánybíróság nem próbálja kihúzni a csávából az adócsaló politikusokat, a parlament elfogadott egy törvényt, amely elismeri a jóhiszemű adóbevallási tévedés jogát.
A francia adórendszer ezerszer bonyolultabb a magyarnál, jelenleg minden családnak egy ötven-hatvan oldalas füzetet kell kitölteni, ez az adóbevallás. Sokan elszúrják. A többség tévedésből, a profi adócsalók viszont tudatosan. De ők a kisebbség. Ezért az első menetben jóhiszeműen elrontott adóbevallás mindenfajta szankció nélkül korrigálható, miközben a rendszer ki tudja szűrni a tudatos csalókat. Akik persze csak néhány ezer euróval játszanak, miközben a profi politikusok százezrekkel, milliókkal, de legalább a francia alkotmánybíróság nem nekik kedvez. Persze ehhez az is kell, hogy a gazdasági rendőrség felderítse a sztárpolitikusok zavaros pénzügyeit. Ez vagy sikerül, vagy nem, de a rendőri akciók esélye soha nem független az adott szituációban érvényes politikai erőviszonyoktól, még Franciaországban sem. (via AFP)
https://hvg.hu/gazdasag/20181129_A_nagypalyas_adocsalo_politikusoknak_nincs_kegyelem_a_bevallast_elnezo_kisemberek_megusszak_Macroneknal
A volt miniszter (képünkön) azt kifogásolta, hogy kettős büntetéssel sújtják. Egyrészt már visszafizette azt a 700 ezer eurót, ami az adócsalásából nála maradt, plusz kifizette a 20 500 eurós adminisztratív büntetését is. De emellett a bíróság, igaz csak első fokon, még 1 év felfüggesztett börtönre is ítélte. Ez a procedúra még nem zárult le, a fellebbezéssel még hosszú ideig eltarthat az eljárás. De az alkotmánybírósság állásfoglalása figyelemre méltó: a bölcsek tanácsa ugyanis társadalmilag veszélyesnek ítélte, hogy egy kiemelt pozícióban lévő parlamenti képviselő, akiből később miniszter is lett, adócsalást követ el. Tehát a „Conseil Constitutionnel” szerint indokolt a kettős büntetés. Egyébként a testület hű maradt önmagához.
Korábban a súlyos pénzügyi visszaélésekkel vádolt dúsgazdag műkereskedő, Wildentsein estében is rábólintottak a kettős szankcióra. De még érdekesebb egy ugyancsak volt szocialista miniszter, Jérome Cahuzac esete. Ő sokkal több pénzt tett zsebre az államkasszából, mint, Thévenoud, és súlyosabb végső büntetést is kap. A dolog pikantériája viszont az, hogy Thévenoud, még mezei parlamenti képviselőként, tagja volt annak a nemzetgyűlési bizottságnak, amely a Cahuzac-ügyet vizsgálta. Ez sokat elárul a francia elit morális állapotáról. De azért vannak biztató jelek. Mert miközben a francia alkotmánybíróság nem próbálja kihúzni a csávából az adócsaló politikusokat, a parlament elfogadott egy törvényt, amely elismeri a jóhiszemű adóbevallási tévedés jogát.
A francia adórendszer ezerszer bonyolultabb a magyarnál, jelenleg minden családnak egy ötven-hatvan oldalas füzetet kell kitölteni, ez az adóbevallás. Sokan elszúrják. A többség tévedésből, a profi adócsalók viszont tudatosan. De ők a kisebbség. Ezért az első menetben jóhiszeműen elrontott adóbevallás mindenfajta szankció nélkül korrigálható, miközben a rendszer ki tudja szűrni a tudatos csalókat. Akik persze csak néhány ezer euróval játszanak, miközben a profi politikusok százezrekkel, milliókkal, de legalább a francia alkotmánybíróság nem nekik kedvez. Persze ehhez az is kell, hogy a gazdasági rendőrség felderítse a sztárpolitikusok zavaros pénzügyeit. Ez vagy sikerül, vagy nem, de a rendőri akciók esélye soha nem független az adott szituációban érvényes politikai erőviszonyoktól, még Franciaországban sem. (via AFP)
https://hvg.hu/gazdasag/20181129_A_nagypalyas_adocsalo_politikusoknak_nincs_kegyelem_a_bevallast_elnezo_kisemberek_megusszak_Macroneknal
2018. november 22., csütörtök
Az igazságszolgáltatás függetlensége miatt vívott szócsatát Trump és a legfelsőbb bíróság elnöke
Szerző: Ancsy itt: Külföld 2018.11.22 09:23
Az amerikai bírók pártatlanságán vitatkozott össze nyilvánosan Donald Trump amerikai elnök és John Roberts, az alkotmánybíróság szerepét is betöltő amerikai legfelsőbb bíróság elnöke - derül ke a CNN szerda esti tudósításából.Trump kedden azt állította: azért buknak el a számára fontos ügyek rendre a kilencedik körzeti fellebbviteli bíróságon, mert Barack Obama előző elnök embere ül a bírói székben. A még George Bush elnök által kinevezett Roberts felháborodottan utasította vissza Trump vádjait.
"Nincsenek Obama-bírák vagy Trump-bírák, Bush-bírák vagy Clinton-bírák" - szögezte le közleményében a legfelsőbb bíróság elnöke. "Ami van, az elkötelezett bírák egy kivételes csoportja. Ők tudásuk legjavát nyújtják, hogy egyenlő jogokat biztosítsanak azoknak, akik megjelennek előttük. Ezért a független igazságszolgáltatásért mindannyian hálával tartozunk" - hívta fel a figyelmet.
Trump szerdán válaszolt Robertsnek, és kiállt a véleménye mellett. "Elnézést, John Roberts bíró úr, de igenis vannak Obama-bírák, és teljesen más nézőpontot képviselnek, mint azok az emberek, akik országunk biztonságáért felelnek" - írta a Twitteren. "Remek lenne, ha a kilencedik körzet valóban független bíróság lenne" - tette hozzá.
Az amerikai elnök rámutatott: túl sok határbiztonságra vonatkozó ügyet vizsgáltatnak felül a bírósággal, rendszerint sikerrel. "Kérem, nézze meg a számokat, ijesztőek!" - írta. "Védelemre és biztonságra van szükségünk, és ezek az ítéletek veszélybe sodorják országunkat! Nagyon veszélyes és botor!" - tette hozzá a döntésekre utalva.
Trump egyúttal kilátásba helyezte, hogy a kilencedik körzetet fel kellene osztani 2-3 részre, mert túl nagy. A San Franciscó-i központú körzet több nyugati államot foglal magában, köztük olyan határállamokat, mint Kalifornia és Arizona, de a csendes-óceáni Guam is ehhez a szövetségi törvényszékhez tartozik. A fellebbviteli bíróság az elnök több vitatott politikájának parancsolt megálljt. A törvényszék most azzal bőszítette fel Trumpot, hogy ideiglenesen felfüggesztette azt a rendeletet, amely megtiltja, hogy az Egyesült Államokba illegális úton érkezők menedéket kérjenek.
(Forrás: MTI)
Az amerikai bírók pártatlanságán vitatkozott össze nyilvánosan Donald Trump amerikai elnök és John Roberts, az alkotmánybíróság szerepét is betöltő amerikai legfelsőbb bíróság elnöke - derül ke a CNN szerda esti tudósításából.Trump kedden azt állította: azért buknak el a számára fontos ügyek rendre a kilencedik körzeti fellebbviteli bíróságon, mert Barack Obama előző elnök embere ül a bírói székben. A még George Bush elnök által kinevezett Roberts felháborodottan utasította vissza Trump vádjait.
"Nincsenek Obama-bírák vagy Trump-bírák, Bush-bírák vagy Clinton-bírák" - szögezte le közleményében a legfelsőbb bíróság elnöke. "Ami van, az elkötelezett bírák egy kivételes csoportja. Ők tudásuk legjavát nyújtják, hogy egyenlő jogokat biztosítsanak azoknak, akik megjelennek előttük. Ezért a független igazságszolgáltatásért mindannyian hálával tartozunk" - hívta fel a figyelmet.
Trump szerdán válaszolt Robertsnek, és kiállt a véleménye mellett. "Elnézést, John Roberts bíró úr, de igenis vannak Obama-bírák, és teljesen más nézőpontot képviselnek, mint azok az emberek, akik országunk biztonságáért felelnek" - írta a Twitteren. "Remek lenne, ha a kilencedik körzet valóban független bíróság lenne" - tette hozzá.
Az amerikai elnök rámutatott: túl sok határbiztonságra vonatkozó ügyet vizsgáltatnak felül a bírósággal, rendszerint sikerrel. "Kérem, nézze meg a számokat, ijesztőek!" - írta. "Védelemre és biztonságra van szükségünk, és ezek az ítéletek veszélybe sodorják országunkat! Nagyon veszélyes és botor!" - tette hozzá a döntésekre utalva.
Trump egyúttal kilátásba helyezte, hogy a kilencedik körzetet fel kellene osztani 2-3 részre, mert túl nagy. A San Franciscó-i központú körzet több nyugati államot foglal magában, köztük olyan határállamokat, mint Kalifornia és Arizona, de a csendes-óceáni Guam is ehhez a szövetségi törvényszékhez tartozik. A fellebbviteli bíróság az elnök több vitatott politikájának parancsolt megálljt. A törvényszék most azzal bőszítette fel Trumpot, hogy ideiglenesen felfüggesztette azt a rendeletet, amely megtiltja, hogy az Egyesült Államokba illegális úton érkezők menedéket kérjenek.
(Forrás: MTI)
2018. november 21., szerda
Jogerősen felmentették az első őrizetbe vett hajléktalan nőt
TEG
2018.11.21. 13:39
Első fokon még elítélték életvitelszerű közterületi tartózkodás miatt.
A Fővárosi Bíróság másodfokon megszüntette az életvitelszerű közterületi tartózkodás szabályainak megsértése miatt indított eljárást annak a hajléktalan nőnek az ügyében, akit, mint arról beszámoltunk, elsőként vettek őrizetbe és állítottak bíróság elé az október 15-én hatályba lépett új szabálysértési tényállás elkövetése miatt, írja az utcajogasz.hu. Ez azt jelenti, hogy a jogerős végzés szerint az Utcajogász ügyfele nem követett el szabálysértést.
Az elsőfokú bíróság még figyelmeztetésben részesítette a nőt, ami ugyan a legenyhébb szabálysértési szankció, de mégis azt jelenti, hogy a bíróság szerint szabálysértést követett el és ezért „a bíróság rosszallását fejezi ki az elkövetett cselekmény miatt és felhívja az eljárás alá vont személyt arra, hogy a jövőben tartózkodjon szabálysértés elkövetésétől”.
Fotó: Huszti István
A hajléktalan és az ügyében védőként eljáró utcajogászok fellebbeztek az elsőfokú döntés ellen, mert az volt az álláspontjuk, hogy a nő nem követett el szabálysértést. A fellebbezésben részletesen kitértek arra is, hogy miért alaptörvény-ellenes az új szabályozás, és azt kérték a másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszéktől, hogy függessze fel az eljárást és az alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazása miatt forduljon az Alkotmánybírósághoz. Ennek az indítványnak a Fővárosi Törvényszék nem adott helyt, de megállapította, hogy a szabálysértés nem valósult meg.
A másodfokú bíróság szerint nem megfelelően értékelte az elsőfokú bíróság a hajléktalan nő azon nyilatkozatait, hogy nem akar utcán élni, és tervezi, hogy albérletbe vagy egy ismerőshöz költözik. A másodfokú bíróság szerint ezt azt jelenti, hogy a nőnek szándékában áll valamilyen lakó- vagy tartózkodási helyre visszatérni, ilyen szándék mellett pedig nem lehet megvalósítani az életvitelszerű közterületi tartózkodást (az életvitelszerű közterületi tartózkodás jogszabályi definíciója szerint feltétele a tényállás megvalósításának, hogy az illető nem szándékozik lakó- vagy tartózkodási helyre, szállásra visszatérni).
Érdekes módon a másodfokú bíróság hivatkozik a korábbi hasonló szabálysértési tényállást megsemmisítő 38/2012. (XI.14.) alkotmánybírósági határozatra, és kimondja, hogy objektív tényként az elkövetői akarattól függetlenül fennálló élethelyzetet büntetni nem lehet. Az életvitelszerű közterületi tartózkodás eszerint önmagában sem tevékenység, sem mulasztás hanem állapot, így a felelősség alanyi oldalát is meg kell állapítani. Ennek tisztázásához irányadó az eljárás alá vont nyilatkozata, ami ügyfelünk esetében éppen ellentétes volt az életvitelszerű közterületi tartózkodás szándékával.
Függetlenül a másodfokú bíróság döntésétől, a Szabálysértési Munkacsoport, köztük az Utcajogász Egyesület jogászai szerint mind a hajléktalanság büntetése, mind pedig az eljárási szabályok (pl. telekommunikációs eszköz indoklás nélküli használata, automatikus őrizetbe vétel, kényszermosdatás) alaptörvény-ellenesek és nemzetközi emberi jogi szabályokat sértenek. Jelenleg keresik a további jogi lépéseket az ügyben.
https://index.hu/belfold/2018/11/21/jogerosen_felmentettek_az_elso_orizetbe_vett_hajlektalan_not/
2018.11.21. 13:39
Első fokon még elítélték életvitelszerű közterületi tartózkodás miatt.
A Fővárosi Bíróság másodfokon megszüntette az életvitelszerű közterületi tartózkodás szabályainak megsértése miatt indított eljárást annak a hajléktalan nőnek az ügyében, akit, mint arról beszámoltunk, elsőként vettek őrizetbe és állítottak bíróság elé az október 15-én hatályba lépett új szabálysértési tényállás elkövetése miatt, írja az utcajogasz.hu. Ez azt jelenti, hogy a jogerős végzés szerint az Utcajogász ügyfele nem követett el szabálysértést.
Az elsőfokú bíróság még figyelmeztetésben részesítette a nőt, ami ugyan a legenyhébb szabálysértési szankció, de mégis azt jelenti, hogy a bíróság szerint szabálysértést követett el és ezért „a bíróság rosszallását fejezi ki az elkövetett cselekmény miatt és felhívja az eljárás alá vont személyt arra, hogy a jövőben tartózkodjon szabálysértés elkövetésétől”.
Fotó: Huszti István
A hajléktalan és az ügyében védőként eljáró utcajogászok fellebbeztek az elsőfokú döntés ellen, mert az volt az álláspontjuk, hogy a nő nem követett el szabálysértést. A fellebbezésben részletesen kitértek arra is, hogy miért alaptörvény-ellenes az új szabályozás, és azt kérték a másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszéktől, hogy függessze fel az eljárást és az alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazása miatt forduljon az Alkotmánybírósághoz. Ennek az indítványnak a Fővárosi Törvényszék nem adott helyt, de megállapította, hogy a szabálysértés nem valósult meg.
A másodfokú bíróság szerint nem megfelelően értékelte az elsőfokú bíróság a hajléktalan nő azon nyilatkozatait, hogy nem akar utcán élni, és tervezi, hogy albérletbe vagy egy ismerőshöz költözik. A másodfokú bíróság szerint ezt azt jelenti, hogy a nőnek szándékában áll valamilyen lakó- vagy tartózkodási helyre visszatérni, ilyen szándék mellett pedig nem lehet megvalósítani az életvitelszerű közterületi tartózkodást (az életvitelszerű közterületi tartózkodás jogszabályi definíciója szerint feltétele a tényállás megvalósításának, hogy az illető nem szándékozik lakó- vagy tartózkodási helyre, szállásra visszatérni).
Érdekes módon a másodfokú bíróság hivatkozik a korábbi hasonló szabálysértési tényállást megsemmisítő 38/2012. (XI.14.) alkotmánybírósági határozatra, és kimondja, hogy objektív tényként az elkövetői akarattól függetlenül fennálló élethelyzetet büntetni nem lehet. Az életvitelszerű közterületi tartózkodás eszerint önmagában sem tevékenység, sem mulasztás hanem állapot, így a felelősség alanyi oldalát is meg kell állapítani. Ennek tisztázásához irányadó az eljárás alá vont nyilatkozata, ami ügyfelünk esetében éppen ellentétes volt az életvitelszerű közterületi tartózkodás szándékával.
Függetlenül a másodfokú bíróság döntésétől, a Szabálysértési Munkacsoport, köztük az Utcajogász Egyesület jogászai szerint mind a hajléktalanság büntetése, mind pedig az eljárási szabályok (pl. telekommunikációs eszköz indoklás nélküli használata, automatikus őrizetbe vétel, kényszermosdatás) alaptörvény-ellenesek és nemzetközi emberi jogi szabályokat sértenek. Jelenleg keresik a további jogi lépéseket az ügyben.
https://index.hu/belfold/2018/11/21/jogerosen_felmentettek_az_elso_orizetbe_vett_hajlektalan_not/
Nem fizetnek bevándorlási különadót a civil szervezetek
2018. 09. 17.
Szeptember 17-én jár le a határidő, hogy a migránsokat segítő civil szervezetek bevallják és megfizessék a bevándorlási különadót. Az M1 több civil szervezetet is megkérdezett, hogy befizették-e már a 25 százalékos adót. Mindannyian azt válaszolták, hogy nem, mert szerintük rájuk nem vonatkoznak a szabályok.
„A Menedék nem végez olyan tevékenységet, amely a bevándorlási különadó hatálya alá tartozik” – ezt közölte a civil szervezet az M1 kérdésére, miszerint befizetik-e a bevándorlási különadót.
A jogszabály augusztus végén lépett hatályba, eszerint a bevándorlás szervezésére vonatkozó tevékenységek adókötelesek. Az első bevallást az érintett civil szervezeteknek hétfő éjfélig kell eljuttatni a hatóságoknak. A Menedék Migránsokat Segítő Egyesület szerint ők nem ilyenek. A szervezet ugyanakkor saját honlapján azt írja, közösségi programokkal és könyvkiadással szeretnék minél jobban elfogadtatni a társadalommal a bevándorlást.
A Migration Aid szerint nem végeztek ilyen tevékenységet
„Az aktuális bevallási időszakban az alapítvány nem végzett olyan tevékenységet, ami alapján bevándorlási különadót kellene fizetnie” – ezt írta a Migration Aid. A szervezet ugyanakkor korábban rendszeresen segítette a bevándorlókat, például akkor, amikor a Keleti pályaudvarnál ezrek árasztották el a teret. A Migration Aid korábban azt is közölte, hogy aktivistáik inkább pártot alapítanak, hogy elkerüljék a közterhet, így ugyanis nem esnek majd a jogszabály hatálya alá.
Nem fizet bevándorlási különadót az Amnesty Internatinal sem. Az a szervezet, amely a mai napig kiáll a röszkei zavargások hangadója, Ahmed H. szabadon bocsátása mellett. Az Amnesty International honlapján a bevándorlást üdvözlő kampányban emellett azt írják, céljuk, hogy a „biztonságos, legális migrációs csatornák számát növeljék”. A szervezet társelnöke szerint ennek ellenére ők sem esnek a bevándorlási különadó hatálya alá.
A Magyar Helsinki Bizottság sem fizet
Ugyanezt állítja magáról a Magyar Helsinki Bizottság is. Szerintük a közteher rájuk sem vonatkozik, mert „ügyfeleik nem minősülnek bevándorlónak az adótörvény értelmében.” A Helsinki Bizottság volt az a civil szervezet, amelyik azt a két bangladesi bevándorlót is védte, akiknek a kérelmét 2015 szeptemberében utasították el a magyar a hatóságok. A bevándorlók akkor a civil szervezet segítségével pert indítottak a magyar állam ellen, a nekik ítélt pénzért pedig a migránsok eltűnése miatt az őket képviselő Helsinki Bizottság jelentkezett.
A Helsinki Bizottság szerint ők azért sem tartoznak a bevándorlási különadó hatálya alá, mert támogatóik nem mások, mint az Európai Unió és az ENSZ, ezek az intézmények pedig mentesülnek az adófizetési kötelezettség alól. Közleményük végén azt is írják: „keresik a lehetőségét a jogszabály elleni fellépésnek.”
https://www.hirado.hu/belfold/kozelet/cikk/2018/09/17/nem-fizetnek-bevandorlasi-kulonadot-a-civil-szervezetek
Szeptember 17-én jár le a határidő, hogy a migránsokat segítő civil szervezetek bevallják és megfizessék a bevándorlási különadót. Az M1 több civil szervezetet is megkérdezett, hogy befizették-e már a 25 százalékos adót. Mindannyian azt válaszolták, hogy nem, mert szerintük rájuk nem vonatkoznak a szabályok.
„A Menedék nem végez olyan tevékenységet, amely a bevándorlási különadó hatálya alá tartozik” – ezt közölte a civil szervezet az M1 kérdésére, miszerint befizetik-e a bevándorlási különadót.
A jogszabály augusztus végén lépett hatályba, eszerint a bevándorlás szervezésére vonatkozó tevékenységek adókötelesek. Az első bevallást az érintett civil szervezeteknek hétfő éjfélig kell eljuttatni a hatóságoknak. A Menedék Migránsokat Segítő Egyesület szerint ők nem ilyenek. A szervezet ugyanakkor saját honlapján azt írja, közösségi programokkal és könyvkiadással szeretnék minél jobban elfogadtatni a társadalommal a bevándorlást.
A Migration Aid szerint nem végeztek ilyen tevékenységet
„Az aktuális bevallási időszakban az alapítvány nem végzett olyan tevékenységet, ami alapján bevándorlási különadót kellene fizetnie” – ezt írta a Migration Aid. A szervezet ugyanakkor korábban rendszeresen segítette a bevándorlókat, például akkor, amikor a Keleti pályaudvarnál ezrek árasztották el a teret. A Migration Aid korábban azt is közölte, hogy aktivistáik inkább pártot alapítanak, hogy elkerüljék a közterhet, így ugyanis nem esnek majd a jogszabály hatálya alá.
Nem fizet bevándorlási különadót az Amnesty Internatinal sem. Az a szervezet, amely a mai napig kiáll a röszkei zavargások hangadója, Ahmed H. szabadon bocsátása mellett. Az Amnesty International honlapján a bevándorlást üdvözlő kampányban emellett azt írják, céljuk, hogy a „biztonságos, legális migrációs csatornák számát növeljék”. A szervezet társelnöke szerint ennek ellenére ők sem esnek a bevándorlási különadó hatálya alá.
A Magyar Helsinki Bizottság sem fizet
Ugyanezt állítja magáról a Magyar Helsinki Bizottság is. Szerintük a közteher rájuk sem vonatkozik, mert „ügyfeleik nem minősülnek bevándorlónak az adótörvény értelmében.” A Helsinki Bizottság volt az a civil szervezet, amelyik azt a két bangladesi bevándorlót is védte, akiknek a kérelmét 2015 szeptemberében utasították el a magyar a hatóságok. A bevándorlók akkor a civil szervezet segítségével pert indítottak a magyar állam ellen, a nekik ítélt pénzért pedig a migránsok eltűnése miatt az őket képviselő Helsinki Bizottság jelentkezett.
A Helsinki Bizottság szerint ők azért sem tartoznak a bevándorlási különadó hatálya alá, mert támogatóik nem mások, mint az Európai Unió és az ENSZ, ezek az intézmények pedig mentesülnek az adófizetési kötelezettség alól. Közleményük végén azt is írják: „keresik a lehetőségét a jogszabály elleni fellépésnek.”
https://www.hirado.hu/belfold/kozelet/cikk/2018/09/17/nem-fizetnek-bevandorlasi-kulonadot-a-civil-szervezetek
2018. október 31., szerda
Biztos, hogy a Mohamedet pedofilnak nevező nő ügyében a szólásszabadság ütközött a vallásszabadsággal?
Herczeg Márk
A múlt héten megosztó ítéletet hozott az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) Ötödik Szekciója, amikor úgy döntött: nem sérült egy osztrák nő szólásszabadsághoz való joga, amikor Ausztriában a bíróságok elítélték, mert pedofilnak nevezte Mohamed prófétát. A pakisztáni iszlamisták üdvözölték, az európai szekularisták elítélték az ítéletet. De sokan félreértették, és többen úgy háborodtak fel azon, hogy az EJEB nem bírálta felül Ausztria belföldi büntetőjogi döntését, hogy máskor azzal vádolják Strasbourgot, hogy megsérti egy független ország szuverenitását. Ebben a cikkben jól levezették, hogyan jutott erre a bíróság, és az ítélet mit jelent a jövőre nézve.
Sajnálatosak az ítélet politikai következményei
Szigorú jogi értelemben véve az EJEB annyit tett, hogy kimondta: az, hogy az osztrák törvénykezés bizonyos körülmények között bűncselekménnyé nyilvánítja egy vallás „becsmérlését”, nem összeegyeztethetetlen az Emberi Jogok Európai Egyezményével. Az ítélet nem hozott létre európai szintű istenkáromlási törvényt, nem tiltotta be Mohamed kritizálását vagy megsértését, nem nyilvánította bűncselekménnyé, ha valaki hangot ad annak, hogy nem szereti az iszlámot, és nem is jelenti azt az ítélet, hogy az iszlám több jogot élvez más vallásoknál.
Ennek ellenére a döntésnek máris vannak rossz következményei: ahogy az várható volt, muszlim vallási fanatikusok azonnal üdvözölték az ítéletet, és erre mutogatva követelték a halálra ítélt, most is börtönben lévő 47 éves pakisztáni keresztény, Asia Bibi felakasztását, amiért állítólag sértegette Mohamedet. Éppen akkor, amikor Európában a maradék istenkáromlási törvényeket is eltörlik – a napokban éppen Írországban –, egy olyan ítélet született, ami a vallási intoleranciát táplálhatja, és egy érvet szolgáltat az iszlamistáknak: Európa úgy ítéli el a középkort idéző pakisztáni törvénykezést, hogy a legmagasabb szintű emberi jogi bírósága kimondta, az istenkáromlási törvény szükséges egy demokratikus társadalomban.
Mi történt pontosan?
Elizabeth Sabaditsch-Wolff
2008-ban és 2009-ben Elizabeth Sabaditsch-Wolff bécsi háziasszony és dzsihádellenes aktivista „Az iszlám alapjai” címmel előadást tartott az – egyébként már többször kormánykoalícióra lépő, jelenleg is a kormányban ülő – osztrák szélsőjobboldali párt, az FPÖ szabadegyetemén. Az előadásokat az FPÖ szervezte, és a honlapján is hirdette, de mindenki előtt nyitva álltak. A két előadás kb. 30 hallgatója között titokban ott volt a news.at újságírója is, aki megírta, mit mondott a nő, majd feljelentette a rendőrségen. Bár a cikk szerint Sabaditsch-Wolff súlyos dolgokkal vádolta a muszlimokat (hazudnak, ölhetnek, vallási okból erőszakolnak gyerekeket), az EJEB ítélete szerint az inkriminált részek végül csak ezek voltak:
„Az egyik legnagyobb probléma, amivel ma szemben állunk az, hogy Mohamedet úgy látják, mint az ideális férfit, a tökéletes embert, a tökéletes muszlimot. Ez azt jelenti, hogy a férfi muszlimok legmagasabb parancsolata az, hogy utánozzák Mohamedet, az ő életét éljék. Ez nem történik meg a társadalmi normáink és törvényeink szerint. Mivel hadúr volt, rengeteg nője volt, hogy úgy mondjam, és szerette gyerekekkel csinálni. És a mi normáink szerint nem volt tökéletes ember. Manapság óriási problémáink vannak azzal, hogy a muszlimok konfliktusba kerülnek a demokráciával és az értékrendünkkel…”
„A hadíszok közül a legfontosabb, amit minden jogi iskola elfogad: a legfontosabb a Száhih al-Bukhári. Ha egy hadíszt Bukhári után idéznek, az ember biztos lehet benne, hogy minden muszlim el fogja ismerni. És, sajnos, Al-Bukhárinál le van írva a dolog Ajsáról és a gyerekszexről…”
„Emlékszem a nővérem, ezt már elmondtam néhányszor, amikor [S.W.] elmondta a híres nyilatkozatát Grazban, a nővérem felíhvott, és azt kérdezte: »Az Isten szerelmére. Te mondtad [S.W.]-nek ezt?« Amire azt válaszoltam: »Nem, nem én voltam, de utánanézhetsz, nem éppen titok.« Mire ő: »Nem mondhatod ezt így!« Mire én: »Egy 56 éves és egy 6 éves? Minek nevezed ezt? Mondj egy példát! Minek nevezzük ezt, ha nem pedofília?« Ő meg: »Hát, körül kell írni, mondd diplomatikusabb módon.« A nővérem tüneteket mutat. Ezt már olyan sokszor hallottuk. »Azok másmilyen idők voltak« – ez nem volt oké akkoriban, és nem oké most sem. Pont. És még napjainkban is megtörténik. Soha nem fogadhatunk el ilyesmit. Mindannyian saját valóságot hoznak létre, mert az igazság olyan kegyetlen…”
Elizabeth Sabaditsch-Wolff arról beszélt, hogy a Mohamed életéről szóló, a muszlim vallásban elfogadott, a próféta halála után született feljegyzések szerint Mohamed 6 éves korában jegyezte el Ajsát, a legkedvesebb feleségét a 11 közül, és a kislány 9 éves korában hálták el a nászt. Ez alapján nevezte a prófétát pedofilnak.
A bíróság idióta érvelése
A nőt az osztrák bíróság a büntető törvénykönyv S.188. pontjának értelmében vallási doktrínák becsmérléséért elítélték: 480 eurós bírságra (vagy 60 nap szabadságvesztésre) és a perköltségek megfizetésére kötelezték. Az osztrák büntető törvénykönyv vonatkozó pontjában az áll, hogy „aki olyan körülmények között, amiben a viselkedése jogos felháborodást válthat ki, nyilvánosan elítél vagy sérteget egy személyt, aki/egy tárgyat, ami az országon belül működő egyház vagy vallási közösség tiszteletének tárgya, dogmája vagy törvényes szokása, intézménye, az akár hat hónap szabadságvesztésre vagy legfeljebb 360 nap után napidíj megfizetésére ítélhető”.
Az osztrák bíróság Elizabeth Sabaditsch-Wolffot felmentette a súlyosabb, akár két év börtönnel büntethető gyűlöletkeltés vádja alól, azért viszont elítélték, mert megsértett egy olyan személyt, aki „a vallási közösség tiszteletének egyik tárgya”. A bíróság úgy látta, hogy a nő „azzal vádolta egy vallás imádatának tárgyát, hogy elsődleges szexuális érdeklődést tanúsított a gyerekek teste iránt”, amit a vádlott „a gyerekkel kötött házasságából vezetett le, figyelmen kívül hagyva azt, hogy a házasság folytatódott a próféta haláláig, amikor Ajsa már 18 éves volt, és túl volt a pubertáskoron”.
Ugyan lehet azt gondolni, hogy hülyeség a mai erkölcsi fogalmainkat kivetíteni 1400 évvel ezelőtti eseményekre, de az az érvelés is furcsa, hogy amikor valakit pedofíliával vádolnak, akkor meg kell jegyezni azt is, hogy az illető legtöbbször felnőttekkel áll szexuális kapcsolatban.
Ha a nő támogatta volna az erőszakot vagy diszkriminációt a muszlimokkal szemben, teljesen helyénvaló lett volna, hogy elítélik. De nem így történt, Sabaditsch-Wolffot azért helyezték vád alá, mert „indokolt felháborodást” keltett a muszlimok körében. A bíróság szerint a felháborodás részben azért is volt „jogos”, mert a nő nem mutatott rá arra, hogy amellett, hogy Mohamed feleségül vett egy kislányt, a férje maradt akkor is, amikor a lány már felnőtt volt, vagyis a pedofilként való leírása téves.
A vallási imádat tárgyai kritizálhatók, de a kritikát nem szabad „provokatív, a vallás követőinek érzéseit sértve megfogalmazni”, és a bíróság szerint ez az eset „a tolerancia szellemének rosszindulatú megsértésének” tekinthető. Az osztrák fellebbviteli bíróság helybenhagyta az ítéletet.
Bár a törvény ütközik az Emberi Jogok Európai Egyezményének 10., a véleménynyilvánítási szabadságot garantáló cikkével, az ütközés a bíróság szerint elfogadható, mert: „[a szólásszabadság] megengedett határait túllépték, ahol a kritika véget ért, és elkezdődött a vallásos hit vagy az istentisztelet tárgyának megsértése vagy kigúnyolása”.
Mi köze a vallásszabadsághoz Mohamednek?
Sabaditsch-Wolff fellebbezést nyújtott be az EJEB-hez azzal érvelve, hogy a szólásszabadság korlátozása nem indokolt. Az vitathatatlan, hogy a szólásszabadságát korlátozták, de a 10. cikk bizonyos esetekben kifejezetten megengedi a korlátozást: „E kötelezettségekkel és felelősséggel együtt járó szabadságok gyakorlása a törvényben meghatározott, olyan alakszerűségeknek, feltételeknek, korlátozásoknak vagy szankcióknak vethető alá, amelyek szükséges intézkedéseknek minősülnek egy demokratikus társadalomban a nemzetbiztonság, a területi sértetlenség, a közbiztonság, a zavargás vagy bűnözés megelőzése, a közegészség vagy az erkölcsök védelme, mások jó hírneve vagy jogai védelme, a bizalmas értesülés közlésének megakadályozása, vagy a bíróságok tekintélyének és pártatlanságának fenntartása céljából.”
Az osztrák kormány az EJEB előtt úgy érvelt, hogy két dolog indokolta az ítéletet:
a zavarkeltés megakadályozása (a vallási béke megóvása), és
mások jogainak védelme (nevezetesen a vallási érzéseik védelme).
Az EJEB helybenhagyta a kormány érveit, mondván, a vallásszabadságról szóló 9. cikk alapján mindenkinek joga van ahhoz, hogy ne sértsék meg súlyosan a vallási érzéseit, bár azt sem várhatják el, hogy semmiféle kritika nem éri azokat. Az EJEB hasonló esetekben korábban kimondta: „…az általános követelmény, ami a 9. cikkben garantált jogok békés gyakorlását biztosítja azoknak, akik ilyen hiteket vallanak, beleértve azt a kötelességet, hogy a lehető legnagyobb mértékben elkerüljék az istentisztelet tárgyára nézve indokolatlanul sértő és profán megnyilvánulást. Amikor az ilyen megnyilvánulások túllépik a mások vallási meggyőződésének kritikus tagadásának határát, és feltehetően vallási intoleranciára sarkallnak, például abban az esetben, ha egy vallásos tiszteletben álló tárgyat/személyt nem helyénvaló, mi több, gyalázkodó támadás ér, az állam törvényesen úgy tekinthet erre, mint ami összeférhetetlen a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságának méltánylásával, és arányos mértékű korlátozó intézkedéseket hozhat.”
Az EJEB borzasztó körülményesen megfogalmazott szövegéből úgy tűnik, hogy egy finom határvonalat próbálnak felhúzni aközött, hogy fenntartják a tagállamok jogát a vallási tisztelet tárgyát érő „helytelen és bántó támadások” kriminalizálására, és aközött, hogy kijelentik, kötelességük így tenni. Vagyis eddig úgy tűnik, mintha egy óvatos bíróság megpróbálná (az amúgy bigott vallásos történelmű) Ausztriára bízni, hogy nagy mérlegelési mozgástérrel alkothassa meg a saját törvényeit. Csakhogy ez sajnos nincs így, az EJEB inkább úgy véli, a tagállamoknak kötelességük ilyen szellemben fellépni:
„Sokszor kijelentette, hogy a vallás összefüggésében a tagállamok kötelesek elfojtani bizonyos magatartásformákat vagy kifejezésmódokat, amik méltatlanul sértőek vagy szentségtörők mások számára.”
Az EJEB joggyakorlatában az istenkáromlás többször is felmerült már, leginkább a keresztény vallás védelmének érdekében ítélték elfogadhatónak a véleményszabadság korlátozását. Az EJEB úgy fogalmazott: „A Bíróság megjegyzi, hogy a nemzeti bíróságok alaposan kifejtették, miért tartják úgy, hogy a felperes nyilatkozatai indokolatlan felháborodást idéztek elő, nevezetesen azért, mert nem objektív módon, a közérdekű vitához való hozzájárulásként hangzottak el, hanem hogy megmutassák, Mohamed nem méltó tárgya az istentiszteletnek (lásd a fenti 22. pontot). A Bíróság támogatja ezt az értékelést.”
Az EJEB érvelése azért is hibádzik, mert teológiailag sem pontos: a muszlimok nem Mohamedet imádják, csak Allahot lehet imádni, bár természetesen tisztelik a prófétát. Ráadásul miért lenne „szükséges egy demokratikus társadalomban” tiltani egy középkori hadúr jellemének támadását, mondván, ez azt sugallja, hogy „nem méltó arra, hogy az istentisztelet tárgya legyen”?
Az ítéletben az is áll, hogy: a nő „szubjektíven nevezte Mohamed általános szexuális preferenciájának a pedofíliát, miközben nem tudta semlegesen tájékoztatni a közönséget a történelmi háttérről, ami így nem engedett komoly vitát a kérdésben, és elegendő ténybeli alap nélkül értékítéletet hozott. Még akkor is, ha tényállítást tett, e célból nem szolgált semmilyen bizonyítékkal. Ami a felperes azon érvét illeti, ami szerint egy élő vita során el kell fogadni néhány egyedi nyilatkozatot is, nem összeegyeztethető az egyezmény 10. cikkével, a terhelő állítások más, egyébként elfogadható véleménynyilvánításba való csomagolása meghaladja a véleménynyilvánítás szabadságának megengedett határait. Ezenkívül a felperes tévedett abban a feltételezésben, hogy a vallási csoportokkal szembeni helytelen támadásokat el kell fogadni még akkor is, ha azok valótlan tényeken alapulnak. Épp ellenkezőleg, a Bíróság úgy ítélte meg, hogy az (alapvetően) téves tényeken alapuló megállapítások nem élvezik a 10. cikk védelmét.”
Az EJEB terme Strasbourgban 2018. január 24-én.Fotó: Frederick Florin/AFP
A vallásszabadság félreértelmezése
Az EJEB úgy látta: a bíróságok „átfogóan értékelték a felperes nyilatkozatainak szélesebb összefüggését”, és „óvatosan vetette össze a nő véleménynyilvánítási szabadsághoz való jogát mások azon jogával, hogy a vallási érzelmeiket megvédve érezzék, illetve hogy a vallási béke megőrződjön az osztrák társadalomban”.
Matthew Scott jogász szerint ez jogi bűvészkedés. Az emberi jogok európai egyezménye ennyit ír a gondolat-, lelkiismeret- és vallásszabadságról:
„Mindenkinek joga van a gondolat-, a lelkiismeret- és vallásszabadsághoz; ez a jog magában foglalja a vallás vagy meggyőződés megváltoztatásának szabadságát, valamint a vallásnak vagy meggyőződésnek mind egyénileg, mind együttesen, mind a nyilvánosság előtt, mind a magánéletben istentisztelet, oktatás és szertartások végzése útján való kifejezésre juttatásának jogát.”
„A vallás vagy meggyőződés kifejezésre juttatásának szabadságát csak a törvényben meghatározott, olyan korlátozásoknak lehet alávetni, amelyek egy demokratikus társadalomban a közbiztonság, a közrend, közegészség vagy az erkölcsök, illetőleg mások jogainak és szabadságainak védelme érdekében szükségesek.”
A szövegben az áll, hogy tiszteletben kell tartani másik jogát a vallásukhoz, annak gyakorlásához, de az nem szerepel, hogy olyan értelemben is tiszteletben kell tartani mások vallását, hogy azt nem sértik meg. Ezt a jogot nem garantálja a 9. cikk, és nem is kellene neki. A bíróságnak nem kellene folytatnia a két, egymással ütköző jog „mérlegelését”, sem az egyezmény, sem más koherens elv nem követeli meg, hogy a vallási érzékenységnek ki kell terjednie arra, hogy a vallást elszigeteljék a kritikától, ideértve a gúnyt és a sértést – írja Matthew Scott.
A vallásgyakorláshoz való joghoz nem kell istenkáromlási törvény, sőt az ilyesmi jobban korlátozza a vallás szabadságát, mint amennyire megvédi. Egyes evangéliumi egyházak vallásának alapvető része, hogy megpróbálják megtéríteni a pogányokat, azok viszont, akiket a térítők megszólítanak, úgy is felfoghatják, hogy nincsenek tekintettel az ő hitükre, vagyis vallási intolerancia vagy istenkáromlás áldozatai. Nem véletlen, hogy az olyan aktív térítőket, mint Iránban a bahái hit követőit vagy Pakisztánban az ahmadistákat, különösen kegyetlenül kezelték, akár istenkáromlás vagy általánosabb diszkriminatív törvényekkel.
Bár az EJEB elmondta, hogy korábbi esetekben például a brit cenzoroknak nem engedték, hogy istenkáromlás vádjával letiltsanak videókat, az EJEB-et nem kötelezi a precedens, az egyezményt gyakran „élő eszköznek” nevezik. A UKIP vezetője, Gerard Batten tehát hiába hivatkozik az Oz magazin híres, 1971-es obszcenitási perére – amiben jól érveltek az istenkáromlási törvények ellen, amiket később el is töröltek –, és mondja azt, hogy: „Oké bármit mondani Jézusra, de 47 évvel később Mohamed más kérdés.”
Az EJEB a döntése előtt – ahogyan néha szokta – kikérte különböző befolyásos nemzetközi testületek véleményét. Ezek között volt az Európai Bizottság és az Európai Parlament (amik ellenzik az istenkáromlási törvényeket), a European Centre for Law and Justice (ami szintén az istenkáromlási törvények ellen érvelt), és természetesen az ENSZ véleményét is kikérték, ami szokás szerint inkoherens álláspontot képviselt, így egyáltalán nem járul hozzá semmihez.
Bármilyen súlyos állításokat is fogalmazott meg Elizabeth Sabaditsch-Wolff az előadásain, azok valószínűleg nem a félelem/megfélemlítés légkörében zajlottak. És ugyan Ausztria nem Szaúd-Arábia, hiszen 10 év börtön és 1000 korbácsütés helyett csak 480 eurós büntetést szabtak ki, az EJEB szeret úgy tekinteni magára, mint ami felállítja az emberi jogokról szóló nemzetközi normát. Márpedig azzal, hogy az osztrák istenkáromlási törvény mellé állt, a világ elnyomóinak a segítségére sietett, míg az elnyomottakért semmit sem tett.
Még nem biztos, hogy az ügyben ez a végső szó, az EJEB Nagykamarája ugyanis elvileg még tárgyalhatja az ügyet, és felülbírálhatja a döntést. (Barristerblogger)
https://444.hu/2018/10/30/biztos-hogy-a-mohamedet-pedofilnak-nevezo-no-ugyeben-a-szolasszabadsag-utkozott-a-vallasszabadsaggal
A múlt héten megosztó ítéletet hozott az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) Ötödik Szekciója, amikor úgy döntött: nem sérült egy osztrák nő szólásszabadsághoz való joga, amikor Ausztriában a bíróságok elítélték, mert pedofilnak nevezte Mohamed prófétát. A pakisztáni iszlamisták üdvözölték, az európai szekularisták elítélték az ítéletet. De sokan félreértették, és többen úgy háborodtak fel azon, hogy az EJEB nem bírálta felül Ausztria belföldi büntetőjogi döntését, hogy máskor azzal vádolják Strasbourgot, hogy megsérti egy független ország szuverenitását. Ebben a cikkben jól levezették, hogyan jutott erre a bíróság, és az ítélet mit jelent a jövőre nézve.
Sajnálatosak az ítélet politikai következményei
Szigorú jogi értelemben véve az EJEB annyit tett, hogy kimondta: az, hogy az osztrák törvénykezés bizonyos körülmények között bűncselekménnyé nyilvánítja egy vallás „becsmérlését”, nem összeegyeztethetetlen az Emberi Jogok Európai Egyezményével. Az ítélet nem hozott létre európai szintű istenkáromlási törvényt, nem tiltotta be Mohamed kritizálását vagy megsértését, nem nyilvánította bűncselekménnyé, ha valaki hangot ad annak, hogy nem szereti az iszlámot, és nem is jelenti azt az ítélet, hogy az iszlám több jogot élvez más vallásoknál.
Ennek ellenére a döntésnek máris vannak rossz következményei: ahogy az várható volt, muszlim vallási fanatikusok azonnal üdvözölték az ítéletet, és erre mutogatva követelték a halálra ítélt, most is börtönben lévő 47 éves pakisztáni keresztény, Asia Bibi felakasztását, amiért állítólag sértegette Mohamedet. Éppen akkor, amikor Európában a maradék istenkáromlási törvényeket is eltörlik – a napokban éppen Írországban –, egy olyan ítélet született, ami a vallási intoleranciát táplálhatja, és egy érvet szolgáltat az iszlamistáknak: Európa úgy ítéli el a középkort idéző pakisztáni törvénykezést, hogy a legmagasabb szintű emberi jogi bírósága kimondta, az istenkáromlási törvény szükséges egy demokratikus társadalomban.
Mi történt pontosan?
Elizabeth Sabaditsch-Wolff
2008-ban és 2009-ben Elizabeth Sabaditsch-Wolff bécsi háziasszony és dzsihádellenes aktivista „Az iszlám alapjai” címmel előadást tartott az – egyébként már többször kormánykoalícióra lépő, jelenleg is a kormányban ülő – osztrák szélsőjobboldali párt, az FPÖ szabadegyetemén. Az előadásokat az FPÖ szervezte, és a honlapján is hirdette, de mindenki előtt nyitva álltak. A két előadás kb. 30 hallgatója között titokban ott volt a news.at újságírója is, aki megírta, mit mondott a nő, majd feljelentette a rendőrségen. Bár a cikk szerint Sabaditsch-Wolff súlyos dolgokkal vádolta a muszlimokat (hazudnak, ölhetnek, vallási okból erőszakolnak gyerekeket), az EJEB ítélete szerint az inkriminált részek végül csak ezek voltak:
„Az egyik legnagyobb probléma, amivel ma szemben állunk az, hogy Mohamedet úgy látják, mint az ideális férfit, a tökéletes embert, a tökéletes muszlimot. Ez azt jelenti, hogy a férfi muszlimok legmagasabb parancsolata az, hogy utánozzák Mohamedet, az ő életét éljék. Ez nem történik meg a társadalmi normáink és törvényeink szerint. Mivel hadúr volt, rengeteg nője volt, hogy úgy mondjam, és szerette gyerekekkel csinálni. És a mi normáink szerint nem volt tökéletes ember. Manapság óriási problémáink vannak azzal, hogy a muszlimok konfliktusba kerülnek a demokráciával és az értékrendünkkel…”
„A hadíszok közül a legfontosabb, amit minden jogi iskola elfogad: a legfontosabb a Száhih al-Bukhári. Ha egy hadíszt Bukhári után idéznek, az ember biztos lehet benne, hogy minden muszlim el fogja ismerni. És, sajnos, Al-Bukhárinál le van írva a dolog Ajsáról és a gyerekszexről…”
„Emlékszem a nővérem, ezt már elmondtam néhányszor, amikor [S.W.] elmondta a híres nyilatkozatát Grazban, a nővérem felíhvott, és azt kérdezte: »Az Isten szerelmére. Te mondtad [S.W.]-nek ezt?« Amire azt válaszoltam: »Nem, nem én voltam, de utánanézhetsz, nem éppen titok.« Mire ő: »Nem mondhatod ezt így!« Mire én: »Egy 56 éves és egy 6 éves? Minek nevezed ezt? Mondj egy példát! Minek nevezzük ezt, ha nem pedofília?« Ő meg: »Hát, körül kell írni, mondd diplomatikusabb módon.« A nővérem tüneteket mutat. Ezt már olyan sokszor hallottuk. »Azok másmilyen idők voltak« – ez nem volt oké akkoriban, és nem oké most sem. Pont. És még napjainkban is megtörténik. Soha nem fogadhatunk el ilyesmit. Mindannyian saját valóságot hoznak létre, mert az igazság olyan kegyetlen…”
Elizabeth Sabaditsch-Wolff arról beszélt, hogy a Mohamed életéről szóló, a muszlim vallásban elfogadott, a próféta halála után született feljegyzések szerint Mohamed 6 éves korában jegyezte el Ajsát, a legkedvesebb feleségét a 11 közül, és a kislány 9 éves korában hálták el a nászt. Ez alapján nevezte a prófétát pedofilnak.
A bíróság idióta érvelése
A nőt az osztrák bíróság a büntető törvénykönyv S.188. pontjának értelmében vallási doktrínák becsmérléséért elítélték: 480 eurós bírságra (vagy 60 nap szabadságvesztésre) és a perköltségek megfizetésére kötelezték. Az osztrák büntető törvénykönyv vonatkozó pontjában az áll, hogy „aki olyan körülmények között, amiben a viselkedése jogos felháborodást válthat ki, nyilvánosan elítél vagy sérteget egy személyt, aki/egy tárgyat, ami az országon belül működő egyház vagy vallási közösség tiszteletének tárgya, dogmája vagy törvényes szokása, intézménye, az akár hat hónap szabadságvesztésre vagy legfeljebb 360 nap után napidíj megfizetésére ítélhető”.
Az osztrák bíróság Elizabeth Sabaditsch-Wolffot felmentette a súlyosabb, akár két év börtönnel büntethető gyűlöletkeltés vádja alól, azért viszont elítélték, mert megsértett egy olyan személyt, aki „a vallási közösség tiszteletének egyik tárgya”. A bíróság úgy látta, hogy a nő „azzal vádolta egy vallás imádatának tárgyát, hogy elsődleges szexuális érdeklődést tanúsított a gyerekek teste iránt”, amit a vádlott „a gyerekkel kötött házasságából vezetett le, figyelmen kívül hagyva azt, hogy a házasság folytatódott a próféta haláláig, amikor Ajsa már 18 éves volt, és túl volt a pubertáskoron”.
Ugyan lehet azt gondolni, hogy hülyeség a mai erkölcsi fogalmainkat kivetíteni 1400 évvel ezelőtti eseményekre, de az az érvelés is furcsa, hogy amikor valakit pedofíliával vádolnak, akkor meg kell jegyezni azt is, hogy az illető legtöbbször felnőttekkel áll szexuális kapcsolatban.
Ha a nő támogatta volna az erőszakot vagy diszkriminációt a muszlimokkal szemben, teljesen helyénvaló lett volna, hogy elítélik. De nem így történt, Sabaditsch-Wolffot azért helyezték vád alá, mert „indokolt felháborodást” keltett a muszlimok körében. A bíróság szerint a felháborodás részben azért is volt „jogos”, mert a nő nem mutatott rá arra, hogy amellett, hogy Mohamed feleségül vett egy kislányt, a férje maradt akkor is, amikor a lány már felnőtt volt, vagyis a pedofilként való leírása téves.
A vallási imádat tárgyai kritizálhatók, de a kritikát nem szabad „provokatív, a vallás követőinek érzéseit sértve megfogalmazni”, és a bíróság szerint ez az eset „a tolerancia szellemének rosszindulatú megsértésének” tekinthető. Az osztrák fellebbviteli bíróság helybenhagyta az ítéletet.
Bár a törvény ütközik az Emberi Jogok Európai Egyezményének 10., a véleménynyilvánítási szabadságot garantáló cikkével, az ütközés a bíróság szerint elfogadható, mert: „[a szólásszabadság] megengedett határait túllépték, ahol a kritika véget ért, és elkezdődött a vallásos hit vagy az istentisztelet tárgyának megsértése vagy kigúnyolása”.
Mi köze a vallásszabadsághoz Mohamednek?
Sabaditsch-Wolff fellebbezést nyújtott be az EJEB-hez azzal érvelve, hogy a szólásszabadság korlátozása nem indokolt. Az vitathatatlan, hogy a szólásszabadságát korlátozták, de a 10. cikk bizonyos esetekben kifejezetten megengedi a korlátozást: „E kötelezettségekkel és felelősséggel együtt járó szabadságok gyakorlása a törvényben meghatározott, olyan alakszerűségeknek, feltételeknek, korlátozásoknak vagy szankcióknak vethető alá, amelyek szükséges intézkedéseknek minősülnek egy demokratikus társadalomban a nemzetbiztonság, a területi sértetlenség, a közbiztonság, a zavargás vagy bűnözés megelőzése, a közegészség vagy az erkölcsök védelme, mások jó hírneve vagy jogai védelme, a bizalmas értesülés közlésének megakadályozása, vagy a bíróságok tekintélyének és pártatlanságának fenntartása céljából.”
Az osztrák kormány az EJEB előtt úgy érvelt, hogy két dolog indokolta az ítéletet:
a zavarkeltés megakadályozása (a vallási béke megóvása), és
mások jogainak védelme (nevezetesen a vallási érzéseik védelme).
Az EJEB helybenhagyta a kormány érveit, mondván, a vallásszabadságról szóló 9. cikk alapján mindenkinek joga van ahhoz, hogy ne sértsék meg súlyosan a vallási érzéseit, bár azt sem várhatják el, hogy semmiféle kritika nem éri azokat. Az EJEB hasonló esetekben korábban kimondta: „…az általános követelmény, ami a 9. cikkben garantált jogok békés gyakorlását biztosítja azoknak, akik ilyen hiteket vallanak, beleértve azt a kötelességet, hogy a lehető legnagyobb mértékben elkerüljék az istentisztelet tárgyára nézve indokolatlanul sértő és profán megnyilvánulást. Amikor az ilyen megnyilvánulások túllépik a mások vallási meggyőződésének kritikus tagadásának határát, és feltehetően vallási intoleranciára sarkallnak, például abban az esetben, ha egy vallásos tiszteletben álló tárgyat/személyt nem helyénvaló, mi több, gyalázkodó támadás ér, az állam törvényesen úgy tekinthet erre, mint ami összeférhetetlen a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságának méltánylásával, és arányos mértékű korlátozó intézkedéseket hozhat.”
Az EJEB borzasztó körülményesen megfogalmazott szövegéből úgy tűnik, hogy egy finom határvonalat próbálnak felhúzni aközött, hogy fenntartják a tagállamok jogát a vallási tisztelet tárgyát érő „helytelen és bántó támadások” kriminalizálására, és aközött, hogy kijelentik, kötelességük így tenni. Vagyis eddig úgy tűnik, mintha egy óvatos bíróság megpróbálná (az amúgy bigott vallásos történelmű) Ausztriára bízni, hogy nagy mérlegelési mozgástérrel alkothassa meg a saját törvényeit. Csakhogy ez sajnos nincs így, az EJEB inkább úgy véli, a tagállamoknak kötelességük ilyen szellemben fellépni:
„Sokszor kijelentette, hogy a vallás összefüggésében a tagállamok kötelesek elfojtani bizonyos magatartásformákat vagy kifejezésmódokat, amik méltatlanul sértőek vagy szentségtörők mások számára.”
Az EJEB joggyakorlatában az istenkáromlás többször is felmerült már, leginkább a keresztény vallás védelmének érdekében ítélték elfogadhatónak a véleményszabadság korlátozását. Az EJEB úgy fogalmazott: „A Bíróság megjegyzi, hogy a nemzeti bíróságok alaposan kifejtették, miért tartják úgy, hogy a felperes nyilatkozatai indokolatlan felháborodást idéztek elő, nevezetesen azért, mert nem objektív módon, a közérdekű vitához való hozzájárulásként hangzottak el, hanem hogy megmutassák, Mohamed nem méltó tárgya az istentiszteletnek (lásd a fenti 22. pontot). A Bíróság támogatja ezt az értékelést.”
Az EJEB érvelése azért is hibádzik, mert teológiailag sem pontos: a muszlimok nem Mohamedet imádják, csak Allahot lehet imádni, bár természetesen tisztelik a prófétát. Ráadásul miért lenne „szükséges egy demokratikus társadalomban” tiltani egy középkori hadúr jellemének támadását, mondván, ez azt sugallja, hogy „nem méltó arra, hogy az istentisztelet tárgya legyen”?
Az ítéletben az is áll, hogy: a nő „szubjektíven nevezte Mohamed általános szexuális preferenciájának a pedofíliát, miközben nem tudta semlegesen tájékoztatni a közönséget a történelmi háttérről, ami így nem engedett komoly vitát a kérdésben, és elegendő ténybeli alap nélkül értékítéletet hozott. Még akkor is, ha tényállítást tett, e célból nem szolgált semmilyen bizonyítékkal. Ami a felperes azon érvét illeti, ami szerint egy élő vita során el kell fogadni néhány egyedi nyilatkozatot is, nem összeegyeztethető az egyezmény 10. cikkével, a terhelő állítások más, egyébként elfogadható véleménynyilvánításba való csomagolása meghaladja a véleménynyilvánítás szabadságának megengedett határait. Ezenkívül a felperes tévedett abban a feltételezésben, hogy a vallási csoportokkal szembeni helytelen támadásokat el kell fogadni még akkor is, ha azok valótlan tényeken alapulnak. Épp ellenkezőleg, a Bíróság úgy ítélte meg, hogy az (alapvetően) téves tényeken alapuló megállapítások nem élvezik a 10. cikk védelmét.”
Az EJEB terme Strasbourgban 2018. január 24-én.Fotó: Frederick Florin/AFP
A vallásszabadság félreértelmezése
Az EJEB úgy látta: a bíróságok „átfogóan értékelték a felperes nyilatkozatainak szélesebb összefüggését”, és „óvatosan vetette össze a nő véleménynyilvánítási szabadsághoz való jogát mások azon jogával, hogy a vallási érzelmeiket megvédve érezzék, illetve hogy a vallási béke megőrződjön az osztrák társadalomban”.
Matthew Scott jogász szerint ez jogi bűvészkedés. Az emberi jogok európai egyezménye ennyit ír a gondolat-, lelkiismeret- és vallásszabadságról:
„Mindenkinek joga van a gondolat-, a lelkiismeret- és vallásszabadsághoz; ez a jog magában foglalja a vallás vagy meggyőződés megváltoztatásának szabadságát, valamint a vallásnak vagy meggyőződésnek mind egyénileg, mind együttesen, mind a nyilvánosság előtt, mind a magánéletben istentisztelet, oktatás és szertartások végzése útján való kifejezésre juttatásának jogát.”
„A vallás vagy meggyőződés kifejezésre juttatásának szabadságát csak a törvényben meghatározott, olyan korlátozásoknak lehet alávetni, amelyek egy demokratikus társadalomban a közbiztonság, a közrend, közegészség vagy az erkölcsök, illetőleg mások jogainak és szabadságainak védelme érdekében szükségesek.”
A szövegben az áll, hogy tiszteletben kell tartani másik jogát a vallásukhoz, annak gyakorlásához, de az nem szerepel, hogy olyan értelemben is tiszteletben kell tartani mások vallását, hogy azt nem sértik meg. Ezt a jogot nem garantálja a 9. cikk, és nem is kellene neki. A bíróságnak nem kellene folytatnia a két, egymással ütköző jog „mérlegelését”, sem az egyezmény, sem más koherens elv nem követeli meg, hogy a vallási érzékenységnek ki kell terjednie arra, hogy a vallást elszigeteljék a kritikától, ideértve a gúnyt és a sértést – írja Matthew Scott.
A vallásgyakorláshoz való joghoz nem kell istenkáromlási törvény, sőt az ilyesmi jobban korlátozza a vallás szabadságát, mint amennyire megvédi. Egyes evangéliumi egyházak vallásának alapvető része, hogy megpróbálják megtéríteni a pogányokat, azok viszont, akiket a térítők megszólítanak, úgy is felfoghatják, hogy nincsenek tekintettel az ő hitükre, vagyis vallási intolerancia vagy istenkáromlás áldozatai. Nem véletlen, hogy az olyan aktív térítőket, mint Iránban a bahái hit követőit vagy Pakisztánban az ahmadistákat, különösen kegyetlenül kezelték, akár istenkáromlás vagy általánosabb diszkriminatív törvényekkel.
Bár az EJEB elmondta, hogy korábbi esetekben például a brit cenzoroknak nem engedték, hogy istenkáromlás vádjával letiltsanak videókat, az EJEB-et nem kötelezi a precedens, az egyezményt gyakran „élő eszköznek” nevezik. A UKIP vezetője, Gerard Batten tehát hiába hivatkozik az Oz magazin híres, 1971-es obszcenitási perére – amiben jól érveltek az istenkáromlási törvények ellen, amiket később el is töröltek –, és mondja azt, hogy: „Oké bármit mondani Jézusra, de 47 évvel később Mohamed más kérdés.”
Az EJEB a döntése előtt – ahogyan néha szokta – kikérte különböző befolyásos nemzetközi testületek véleményét. Ezek között volt az Európai Bizottság és az Európai Parlament (amik ellenzik az istenkáromlási törvényeket), a European Centre for Law and Justice (ami szintén az istenkáromlási törvények ellen érvelt), és természetesen az ENSZ véleményét is kikérték, ami szokás szerint inkoherens álláspontot képviselt, így egyáltalán nem járul hozzá semmihez.
Bármilyen súlyos állításokat is fogalmazott meg Elizabeth Sabaditsch-Wolff az előadásain, azok valószínűleg nem a félelem/megfélemlítés légkörében zajlottak. És ugyan Ausztria nem Szaúd-Arábia, hiszen 10 év börtön és 1000 korbácsütés helyett csak 480 eurós büntetést szabtak ki, az EJEB szeret úgy tekinteni magára, mint ami felállítja az emberi jogokról szóló nemzetközi normát. Márpedig azzal, hogy az osztrák istenkáromlási törvény mellé állt, a világ elnyomóinak a segítségére sietett, míg az elnyomottakért semmit sem tett.
Még nem biztos, hogy az ügyben ez a végső szó, az EJEB Nagykamarája ugyanis elvileg még tárgyalhatja az ügyet, és felülbírálhatja a döntést. (Barristerblogger)
https://444.hu/2018/10/30/biztos-hogy-a-mohamedet-pedofilnak-nevezo-no-ugyeben-a-szolasszabadsag-utkozott-a-vallasszabadsaggal
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)