Alkotmányellenesnek minősítették a lengyel legfelsőbb bíróság tagjai az igazságügyi reformot

A lengyel legfelsőbb bíróság közgyűlése kedden - egy nem ítélet jellegű - határozatot fogadott el, amelyben alkotmányellenesnek minősítette az igazságügyi reform keretében elfogadott - egyebek között a tagok korábban történő nyugdíjazását lehetővé tevő - jogszabályokat.

A közgyűlés - mely a legfelsőbb bíróság egyik belső, szakértői véleményeket is kiadó, ám nem ítélkező szerve - a jelenlévők többsége által jóváhagyott határozatban a bírósági törvényeket - köztük a legfelsőbb bíróságról szólót - alkotmányellenesnek, a hatalmi ágak megosztását és a bírói függetlenséget sértőnek minősítette. Ez a vélemény nem jelenti a törvények alkotmányellenessé nyilvánítását, erre csakis a lengyel alkotmánybíróság lenne jogosult.

Kifogásolták többek között azt, hogy a legfelsőbb bíróságról szóló törvény egyik előírása a testület elnöke, Malgorzata Gersdorf nyugdíjazását idézheti elő. E kitétel szerint ugyanis 70-ről 65 évre csökkent a bírák nyugdíjkorhatára, Gersdorf pedig tavaly novemberben lett 65 éves.

A határozat szerint Gersdorf elvileg 2020-ig tartó, hatéves hivatali időszakát alkotmánymódosítás nélkül nem lenne szabad lerövidíteni.
A legfelsőbb bíróságról szóló törvény értelmében nemcsak Gersdorf, hanem a testület 81 jelenlegi tagja közül 34 bíró lenne nyugdíjazható. Kérésükre azonban az államfő szolgálati idejük meghosszabbításáról dönthet.

Az eredeti, Andrzej Duda államfő által tavaly nyáron megvétózott változat szerint a legfelsőbb bíróság összes tagját nyugalmazták volna, és a szolgálati időt csak az igazságügyi miniszter hozzájárulásával hosszabbítanák meg.

Jelenlegi változatban a törvény április elején lép hatályba, azután dől el a nyugdíjkorba ért bírák további szolgálatának kérdése. A keddi határozatban a legfelsőbb bíróság tagja az erre vonatkozó egyéni döntéseik tiszteletben tartását kérték.

Az Európai Bizottság december végén az uniós alapszerződés 7-es cikke szerinti eljárást kezdeményezett Varsóval szemben, többek között a bírósági reform miatt.

Keddi, előzetes bejelentések szerint az eljárásról legközelebb vasárnap egyeztethet Brüsszelben Jacek Czaputowicz új lengyel külügyminiszter Frans Timmermans első bizottsági alelnökkel.

atv.hu/MTI
http://www.atv.hu/kulfold/20180116-alkotmanyellenesnek-minositettek-a-lengyel-legfelsobb-birosag-tagjai-az-igazsagugyi-reformot/

Török kormányszóvivő: az alkotmánybíróság átlépte a törvényes határt a két újságíró szabadlábra helyezésekor

Szerző: Ancsy itt: Külföld 2018.01.12 11:19
A török alkotmánybíróság átlépte az alkotmány és a törvények szabta határt, amikor csütörtökön elrendelte két bebörtönzött török újságíró szabadlábra helyezését - írta Bekir Bozdag török kormányszóvivő pénteken a Twitteren.Bozdag bejegyzéseiben kiemelte: egyéni jogorvoslati kérelmek elbírálásakor az alkotmánybíróság nem viselkedhet fellebbviteli bíróságként és nem is hozhat olyan jellegű döntést. Ebben az esetben az alkotmánybíróság a bűncselekmény létrejöttét és a per bizonyítékait is felülvizsgálta - mutatott rá a kormányszóvivő.

A török alkotmánybíróság jogsértésre hivatkozva csütörtökön elrendelte Sahin Alpay és Mehmet Altan szabadlábra helyezését, de néhány órával később az illetékes török büntető törvényszék az alkotmánybíróság határozatának tükrében ismét megvizsgálta a két újságíró ügyét, és úgy döntött, továbbra is fenntartja vizsgálati őrizetüket. Az alkotmánybíróság a fogvatartottak egyéni jogorvoslati kérelmének elbírálása után döntött szabadlábra helyezésük mellett.

Alpayt és Altant a 2016. július 15-ei puccskísérlet után indult átfogó tisztogatások keretében helyezték előzetes letartóztatásba. Ankara az Amerikában élő Fethullah Gülen muzulmán hitszónok terrorszervezetnek nyilvánított nemzetközi hálózatát teszi felelőssé az összeesküvésért. Ő viszont tagadja, hogy bármi köze lett volna a történtekhez. A BirGün török ellenzéki napilap csütörtöki beszámolójában közölte: Alpayt azzal vádolják, hogy írásaiban puccsra hívó üzeneteket fogalmazott meg és rossz hírben tüntette fel a kormányt, Altant pedig azzal, hogy terrorszervezet tagjaként megpróbálta megdönteni az ország vezetését.

Alpay korábban a Gülen-mozgalomhoz kötődő legnagyobb napilapnál, a Zamannál dolgozott, amelyet a puccskísérletet követően bezárattak. Recep Tayyip Erdogan török államfő a közelmúltban kijelentette, hogy a terrorizmus "nem magától terem", "kertészei" a vezércikkírók, véleményvezérek. "Ezek a kertészek azok, akiket az emberek gondolkodónak tekintenek. Az újságjaikban megjelenő vezércikkeikkel öntöznek. Egy napon pedig terroristaként jelennek meg az ember előtt" - fogalmazott Erdogan, aki egyúttal a sajtószabadság éllovasának nevezte országát.

Törökországban a 2016-os puccskísérlet után bevezetett rendkívüli állapot keretében száznál is több újságírót helyeztek előzetes letartóztatásba, és megannyi sajtóorgánumot arra hivatkozva, hogy terrorista propagandát terjesztenek. Törökország ugyanis terrorszervezetté nyilvánította Gülen mozgalmát.

(Forrás: MTI)

https://hir.ma/kulfold/torok-kormanyszovivo-az-alkotmanybirosag-atlepte-a-torvenyes-hatart-a-ket-ujsagiro-szabadlabra-helyezesekor/728167

A moldovai Alkotmánybíróság felfüggesztette az elnök hatáskörét

Moszkva. Január 2-án. INTERFAX.RU - A moldovai Alkotmánybíróság (COP) ideiglenesen felfüggesztette Igor Dodon elnök jogkörét, a bíróság kedden ilyen döntést fogadott el a kormányzó koalíció képviselői csoportjának kérésére.

Forrás: Reuters
A döntés oka az a tény, hogy az elmúlt héten Dodon ismét elutasította a miniszterelnök javaslatát öt miniszter és két miniszterelnök-helyettes jelölt kinevezésére. A törvény szerint az elnöknek jogában áll elutasítani a jelöléseket, csak egyszer.

Az Alkotmánybíróság úgy határozott, hogy az elnök feladatát átmenetileg a parlament elnöke vagy a miniszterelnök veszi át. Az elkövetkező napokban az egyikük aláírja a kormány új tagjainak kinevezéséről szóló rendeleteket.
December végén, a kormánykoalíció képviselői kérésére a parlament jogi bizottsága fordult az Alkotmánybírósághoz.

Ennek oka, hogy Dodon ismételten elutasította Pavel Filip miniszterelnök javaslatát, hogy az egy héttel korábban felmentett miniszterek helyett a kormány hét tagját, öt miniszter és két alelnököt nevezzen ki.

A moldovai törvények szerint az elnök elutasíthatja a javasolt jelölteket, de csak egyszer. Ha a miniszterelnök ugyanazt a jelöltet ismételten kinevezi, az elnöknek alá kell írnia a kinevezésről szóló rendeletet. Ha az elnök nem írja alá a rendeletet újbóli jelölés után, az elnök hatásköre átszáll a parlament elnökéhez, aki az elnököt helyettesítheti.

https://news.mail.ru/politics/32137641/

Így megszállók viselkednek – üzeni saját kormányának a lengyel legfelsőbb bíróság elnöke

Uj Péter KÜLFÖLD ma 19:41 6 0
Élesen bírálta a konzervatív lengyel kormány vitatott igazságügyi reformját pénteken közzétett nyílt levelében Malgorzata Gersdorf, a lengyel legfelsőbb bíróság elnöke. A bírói testület elnöke szerint a lengyel kormány „erőszakot tesz” az állami intézményrendszeren, egyben óva intett a jogállamiság lebontásától.

Małgorzata Gersdorf.Fotó: Wikipedia/Platforma Obywatelska RP
„A legfelsőbb bíróság hivatalban lévő elnökét az alkotmányban rögzített hivatali idejének lejárta előtt elmozdítani, erőszaktétel az állami intézményrendszer egyik legfontosabb szervezete ellen” – hangsúlyozta Gersdorf. A bírónő azt is kifejtette, hogy senkinek sincs joga az állami intézményrendszer alkotmányos struktúráinak lerombolásához. „Így megszállók viselkednek” – írta levelében.

A vitatott igazságügyi reform egyik rendelkezése közvetlenül is érinti Gersdorfot. A legfelsőbb bíróságról szóló jogszabály egyik előírása alapján ugyanis 70-ről 65 évre csökkentik a bírák nyugdíjkorhatárát. Gersdorf novemberben töltötte be 65. életévét, s ezzel már nem töltheti ki három éve megkezdett hatéves hivatali idejét.

A legfelsőbb bíróság tagjainak nyugdíjazása az egyik fő pontja volt az Európai Bizottság kifogásainak a lengyel igazságügyi reformmal kapcsolatban. Andrzej Duda lengyel államfő csütörtökön írta alá az országos igazságügyi tanácsról (KRS) és a legfelsőbb bíróságról szóló törvényeket, amelyek miatt az Európai Bizottság előző nap az uniós alapszerződés 7-es cikke szerinti eljárást kezdeményezett Varsóval szemben, ami végső soron akár Varsó szavazati jogának a felfüggesztésével is járhat.

Az utóbbi időben sok bírálat érte a lengyel kormányt, elsősorban amiért szorosabb ellenőrzés alá vonták a közmédiát, korlátozták az alkotmánybíróság hatáskörét, és sokak szerint csorbítani kívánják a bíróságok függetlenségét. Varsó szerint azonban a vonatkozó törvénymódosítások tökéletesen megfelelnek a jogállamiság elveinek. (MTI)
https://444.hu/2017/12/22/igy-megszallok-viselkednek-uzeni-sajat-kormanyanak-a-lengyel-legfelsobb-birosag-elnoke

Az LMP által jelölt négy alkotmánybíró védte meg ma a véleményszabadságot

JÁMBOR ANDRÁS
ma 18:34

2015-ben vesztett pert Szakály Sándor történész Krausz Tamással szemben, ezután élt alkotmányjogi panasszal, amelyről a határidő lejártának közelsége mi miatt döntött most az Alkotmánybíróság.

Az ügy előzménye, hogy a Veritas Intézet igazgatója Szakály a kinevezésekor azt nyilatkozta az MTI-nek, hogy a “Magyarországról kialakított képpel ellentétben az itteni zsidóságot igazán attól kezdve érte jelentős veszteség, amikor a német haderő bevonult Magyarországra” De arról is beszélt akkor Szakály, hogy annak a 20 ezer zsidónak, akiket rögtön le is mészároltak a németek, az 1941-ben Kamenyec-Podolszkba történt deportálása “idegenrendészeti eljárásnak tekinthető” Nyilván az első állításra a munkaszolgálatosok helyzete ad kellő választ, míg a másodikat azzal cáfolták a legtöbben, hogy a magyar hatóságoknak minimum sejteniük kellett mi vár a deportáltakra, és nem lett volna kötelező deportálniuk ezeket az embereket.

Szakályról ezek után mondta az ATV-ben Krausz Tamás történész, hogy nyilatkozata “a holokauszttagadást súroló, szélsőjobboldali politikai provokáció.” Szakály ezért perelte be Krauszt, akit a magyar bíróság jogerősen felmentett.

Szakály azzal az okkal fordult ezután az Alkotmánybírósághoz, hogy szerinte emberi méltóságát sértették Krausz mondatai. Végül az Alkotmánybíróság 8-7 arányban kimondta: a vita, a szabad véleménynyilvánítás tárgykörébe tartozott, méghozzá a múlt feldolgozásáról szóló fontos közéleti vita volt. Szakálynak az AB szerint akkor lett volna igaza, ha Krausz őt emberi mivoltában alázta volna meg, de mivel a szakmai hozzáértéséről mondott el véleményt, ez még belefér az alkotmányos keretekbe.
Viszont a 8-7-es arány is mutatja, hogy az Alkotmánybíróság nem döntött egyöntetűen a kérdésben.

A hét Szakály mellett szavazó bíró különvéleményéből pedig egészen érdekes érvelés olvasható ki. A bírók azt mondják ki, hogy az emberi méltóság védelmére hivatkozva korlátozni kell a véleménynyilvánítás szabadságát, ebben az ügyben. Az persze nem kérdés, hogy az emberi méltóság védelme korlátozhatja-e adott esetben véleményszabadságot, de az fontos szempont, hogy mikor és milyen esetekben.

Ebben az ügyben a hét különvéleményt megfogalmazó bíró szerint, az, ha egy történész egy másik történész állítására (tehát nem személyére tett megjegyzésként, hanem az általa történészként mondottakkal vitatkozván) azt mondja, hogy “a holokauszttagadást súroló, szélsőjobboldali politikai provokáció”, azt a véleménynyilvánítást már korlátozni kellene az emberi méltóságra hivatkozva.
Ez pedig nagyban szűkítené a lehetőséget, hogy véleményt fogalmazzunk meg politikai kérdésekben. A Szakály állítására reagáló Krausz-mondat egy másik történész szájából nem számít súlyos kihágásnak.

Az ügyben viszont nem csupán ez az érdekes, hanem, hogy miként alakult volna a döntés, ha év elején az LMP nem egyezik meg a Fidesszel, és nem szavazzák meg az LMP által jelölt négy új alkotmánybírót. Akkor ugyanis 7-4 arányban az a vélemény nyert volna, amely erősen korlátozza a szólásszabadságot.
Az LMP-t akkor számos ellenzéki párt, főként a DK, de közéleti személyiségek sora is kollaborációval vádolta. A mai szavazás viszont azt mutatja, hogy nem volt teljesen ördögtől való az LMP alkuja a kormánypártokkal. (Mi annak idején azt írtuk meg, miért lehet veszélyes alku ez az LMP részéről)

Persze egy ilyen szavazás, és az eddigi működés alapján sem érdemes még megítélni ennek a döntésnek a z eredményét, erre majd később lesz inkább lehetőség. De az biztos, ahogy általában lenni szokott, ebben az ügyben sem fekete-fehér a helyzet.

(Címlapkép: MTI)
https://rd.hirkereso.hu/rd/26951633?url=https://merce.hu/2017/12/22/az-lmp-altal-jelolt-4-alkotmanybiro-vedte-meg-ma-a-velemenynyilvanitas-szabadsagat/

Még 4 ellenzéki pártot büntet a Számvevőszék

Dull Szabolcs

A Jobbik 663 milliós gigabüntetése után újabb ellenzéki pártok kaptak bírságot az Állami Számvevőszéktől. A Mérce információja szerint, amelyet az Indexnek is megerősítettek két pártból, az LMP, az Együtt, a Párbeszéd, és a DK is milliós bírságot kapott.

Volner: Kérdésessé vált, hogy a Jobbik tud-e indulni a választáson

331 milliós tiltott pártfinanszírozással vádolja a Jobbikot a számvevőszék, és mindez még csak az év első felére vonatkozik.
Tovább
Az Állami Számvevőszék az Országgyűlés legfőbb pénzügyi-gazdasági ellenőrző szerve, amelynek egyik feladata pártok átvilágítása. Az elmúlt évtizedekben nem volt jellemző a szigorúság az ÁSZ-ra, ám pár hete a Jobbik átvilágításakor megtáltosodott hirtelen az egykori fideszes képviselő, Domokos László által irányított szervezet. Ezúttal négy újabb ellenzéki párt következett.

Az Állami Számvevőszék a 2015-ös és a 2016-os évet illetően bírságolta meg a pártokat 5 és 10 millió forint közötti összegre. A bírságokban közös, hogy a számvevőszék nem fűzött indoklást a bírság összegéhez - írta a Mérce.

A Párbeszédnél a központi iroda bérlését kifogásolták, szerintük tiltott állami támogatást vett igénybe a párt. Az esetben az a furcsa, hogy ez ugyanaz a 2014-ben keletkezett irodabérlet, amelyet az az évi jelentésében már vizsgált az ÁSZ, de akkor nem talált benne kivetnivalót.
Szigetvári Viktor, az Együtt egyik vezetője azt mondta, náluk is hasonló a helyzet, egy olyan, 2014 óta bérelt iroda szerződését kifogásolták, amelyet már ellenőrzött és rendben talált egyszer az ÁSZ, ráadásul részben az Országgyűlés Hivatala intézi a bérlést.
Sebián-Petroszki László, a DK pártigazgatója azt mondta, náluk az adott időszakban 25 vidéki és 2 központi irodát vizsgálhatott az ÁSZ, de a jelentéstervezetből nem derül ki, melyik irodákat és milyen alapon tartotta illegális támogatásnak a szervezet.
Az LMP-t is az irodabérlése miatt büntették meg, de mivel még nem kapták kézhez a jelentéstervezetet, ezért nem kívántak nyilatkozni.
A Párbeszédet az Együttel és a MOMA-val közös, 2016-os plakátkampányuk miatt is megbüntették, mivel az ÁSZ szerint piaci ár alatt dolgoztattak. Tordai Bence, a Párbeszéd szóvivője erre azt mondta, szerinte ez egy politikai megrendelésre készült jelentéstervezet, amelynek lényege, hogy
a Jobbik illegális finanszírozási ügyével összekössék a többi ellenzéki pártot.
Késő délután a Fideszt is megkérdeztük, ők kaptak-e bírságot irodabérlésért vagy másért, de eddig nem reagált a párt.

Természetesen keressük az ÁSZ-t a bírságokkal kapcsolatban, amint válaszolnak, beszámolunk arról.
https://index.hu/belfold/2017/12/20/ujabb_ellenzeki_partokat_buntet_az_allami_szamvevoszek/

Megfelelnek a nagy összegű végkielégítések magyar adószabályai az európai jogi elvárásoknak.

Fontos adóügyi döntést hozott az Emberi Jogok Európai Bírósága: a hónap elején úgy határozott, hogy a nagy összegű végkielégítéseket megadóztató mostani magyar rendelkezések összeegyeztethetőek az európai jogi elvárásokkal - ismertette a bírósági határozat lényegét a Magyar Idők szombati számában az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára.

Völner Pál a strasbourgi testület érvei közül a legfontosabbakat kiemelve azt mondta: az ítélkező fórum szerint nem jelent túlzott elvonást a jelenleg hatályos 75 százalékos különadót kivető magyar szabályozás. "Az ítéletből kiderül, hogy a megoldás nem példa nélküli a kontinensen, alkalmazása nem feszíti szét az európai jogrend kereteit" - fűzte hozzá.

Völner Pál felidézte, hogy az Országgyűlés 2010-ben első felindulásból úgy határozott, hogy egyes korábbi, nagyobb, a társadalmat joggal felháborító végkielégítésekre extra közterhet vet ki, 98 százalékos kulccsal. A szabályozás kezdetben elbukott az Alkotmánybíróságon, és Strasbourgban már korábban is kezdeményeztek jogi eljárásokat egyes érintettek. Ezek miatt az Országgyűlés módosított a jogszabályon, így jelenleg a végső juttatások - beosztástól függően - kétmillió, illetve 3,5 millió forint feletti részéből az állam 75 százalékot von el.

http://hvg.hu/gazdasag/20171216_Rendben_van_a_sokmillios_vegkielegitesek_adoztatasa?utm_expid=1324304-23.8USXuGWPRhWtdjJmATShwQ.0

Az egész magyar sajtó számára precedens értékű a Nyugat.hu ügyében hozott alkotmánybírósági döntés

Farkas Bazsi 2017.12.07.20:04
A média nem felelős a politikusi hazugságokért.

Régi probléma oldódott meg - ezzel a címmel közölt az RTL Híradó ma este egy riportot, ami azt mutatta be, hogy megoldódott az a jogi nonszensz, ami eddig kimondta, hogy ha egy politikus hazudik és ezt a média közzéteszi, akkor a média ugyanolyan hibás, mint a nyilatkozatot adó politikus.

Az ügyről mi tegnap számoltunk be. Az egész egy 2013-ban tartott sajtótájékoztatóval kezdődött, ahol MSZP-és politikusok arról beszéltek, hogy Hende Csaba személyesen ítél oda a térségben trafikokat, ő mondja meg, hogy ki kaphat és ki nem ilyen üzletet.
Hende a tájékoztató után a nyilatkozatot kiadó politikusokat és az arról beszámoló Nyugat.hu-t is beperelte, mondván hazugság hangzott el a személyével kapcsolatban.

Szerdán az Alkotmánybíróság kimondta, hogy ha egy politikusi nyilatkozatot közzé tesz egy média, akkor az nem felelős abban az esetben, ha a nyilatkozat hazugságot tartalmazott. Az ügyet az RTL Híradó is bemutatta egy riportban.

http://www.nyugat.hu/tartalom/cikk/az_egesz_magyar_sajto_szamara_precedens_erteku_a

A lengyel parlament megszavazta a legfelsőbb bíróságról szóló törvénymódosítást

Herczeg Márk

Komoly kockázatot jelentenek a lengyel igazságszolgáltatás függetlenségére a Varsó által javasolt bírósági reformok – közölte az állásfoglalásában a Velencei Bizottság.

Az Európa Tanács emberi jogi szervének független alkotmányjogi szakértői azt is kifejtették, hogy a parlament felhatalmazása az országos igazságszolgáltatási tanács (KRS) tagjainak kiválasztására a jelenlegi tagok azonnali leváltására vonatkozó javaslattal együtt „a testület széles körű átpolitizálásához vezet”.

A bizottság véleménye a lengyel államfő által a szejmnek, a lengyel parlament alsóházának benyújtott, az országos igazságszolgáltatásról és a legfelsőbb tanácsról (SN) szóló törvényt módosító két törvényjavaslatára, valamint a bíróságok szervezetéről szóló, már elfogadott módosításokra vonatkozik.

A Velencei Bizottság novemberben Lengyelországba akart látogatni, de a lengyel hatóságok a látogatásnak a decemberi parlamenti plenáris ülés utánra halasztását javasolták, így a testület véleményének elfogadása márciusig késlekedett volna. A Velencei Bizottság úgy döntött, hogy még decemberben megfogalmazza az álláspontját, így a véleménye a lengyel parlament vitájában is hasznos lehet – áll a testületnek az MTI-hez eljuttatott közleményében.

A jogi szakértők kevés jobbítást láttak az Andrzej Duda lengyel államfő által benyújtott módosító javaslatokban, összehasonlítva a júliusban tárgyalt eredeti szöveghez képest.

Az országos igazságszolgáltatási tanácsra (KRS) vonatkozó törvénytervezet, ami szerint a testület 15 tagját a szejm választja meg, és amivel egy időben leváltanák a KRS jelenlegi tagjait, a testület széles körű átpolitizálásához vezet – állapítja meg a Velencei Bizottság, amely ehelyett javasolja a jelenlegi eljárás megtartását, amely során a KRS tagjait szakmai szervezetek választják meg.

A legfelsőbb tanácsra (SN) vonatkozó törvényjavaslatban a bizottság kifogásolja, hogy a két új kamara (a fegyelmi és a rendkívüli kamara) létrehozása a testületen belül nem szerencsés, mivel újonnan kinevezett, különleges hatáskörökkel felruházott bírák alkotnák, így jóval szélesebb hatáskörrel rendelkeznének a többiekhez viszonyítva. Egyeztetni kell továbbá, hogy ez a modell megfelel-e az alkotmánynak – mutattak rá a szakértők.

Azt is megállapították, hogy tapasztalatlan, hozzá nem értő bíráknak nem szabad a legfelsőbb tanács munkájában részt venni, mint ahogyan ezt a benyújtott jogszabálytervezet lehetővé tenné. A testület szerint a választásokkal kapcsolatos jogi vitákat nem szabadna az újonnan létrehozott rendkívüli kamarának tárgyalnia.

A bizottság szerint a jogerős ítéletek rendkívüli felülvizsgálatának lehetővé tétele veszélyezteti a lengyel jogrendszert. Ez annál is inkább problémás, mert ez a mechanizmus visszamenőleges hatályú és a jóval hatályba lépése előtt lezárt ügyek újrafelvételét is lehetővé tenné.

A testület bírálta azt is, hogy 70 évesről 65 évesre – a jelenleg érvényes korhatárra – csökkentenék a bírák nyugdíjkorát.

A bíróságok szervezetével kapcsolatos, már elfogadott törvénymódosítások kapcsán a Velencei Bizottság több ajánlást is megfogalmazott. A szakértők szerint a bírósági elnököknek az igazságügy-miniszter által történő kinevezését vagy leváltását a KRS-nek, illetve az adott bíróság bírái közgyűlésének is jóvá kellene hagynia. A bizottság szerint az igazságügyi minisztert nem szabadna a nyugdíjkorhatáron túl lévő bírák megbízatásának meghosszabbításával, illetve a bírósági elnökökkel kapcsolatos fegyelmi hatáskörökkel felruházni.

A bizottság teljes véleményét december 11-én teszi közzé a honlapján.

A lengyel alsóház közben pénteken többórás éles vita után megszavazta a legfelsőbb bíróságról szóló törvénymódosítást. A szejm pénteki napirendjén szerepelt az országos igazságszolgáltatási tanácsról szóló törvény zárószavazása is. (MTI)
https://444.hu/2017/12/08/a-lengyel-parlament-megszavazta-a-legfelsobb-birosagrol-szolo-torvenymodositast

A teljes Alkotmánybíróság elmúlt egy éve nem a kormánynak kedvez

Tavaly komoly indulatokat váltott ki amikor az LMP szavazataival a parlament új alkotmánybírókkal egészítette ki az egy ideje már hiányos létszámmal működő Alkotmánybíróságot. A jobboldali sajtóban szokatlan csend övezte az eseményt viszont a baloldali sajtó és a liberális értelmiségiek annál hangosabban bírálták, többen ócsárolták az LMP-t. Bírálataik lényege annyiban merült ki, hogy automatikusan fideszbérenceztek illetve az új bírókba próbáltak belekötni valamint az LMP-nek a szavazatokért juttatott előnyt próbálták megtalálni – közben pedig egy percet sem adtak arra, hogy az új Alkotmánybíróság bizonyíthasson.

Mivel az AB nem hozott olyan döntést amibe azóta is belekapaszkodhatott volna a bírálók tömege és kiderült, hogy az LMP sem kapott cserébe semmit maradt az egyedüli érv az LMP kikezdéséhez: a miattuk teljes AB direkt nem hozza meg a kényes ügyekben a döntést. De maradjunk a sorrendnél!


Pont egy éve működik teljes létszámmal az AB, de azóta sem hozott olyan döntést, ami a megroggyant magyar demokráciát tovább süllyesztette volna a sívó homokba. Erre egyszerűen nincs példa. El lehet képzelni a szerencsétlen értelmiségieket és politikusokat, akik mindig azt várták, hogy egy rossz AB döntés után majd jól oda lehet dörgölni az LMP orra alá, hogy miattuk történt a rossz döntés. Nem a teljesség igényével, de a fontosabb döntések sorba vételével szeretnénk rámutatni, hogy a várakozásuk miért hiábavaló és hogy miért van remény arra, hogy az AB meg tudja tartani szerepét Magyarországon.

Az első nagyobb ügy, amikor az AB bizonyította a jogállamisághoz való ragaszkodását a a közigazgatási perrendtartás, közigazgatási bíráskodás kérdésében – Áder János jelzésére – döntésével nem engedte az elképzelés megvalósulását. A baloldali károgók csendben maradtak, az AB döntését nem üdvözölték.

A baloldali megmondók, agyatlan bírálók az ásotthalomi homofób és muszlimellenes rendelkezés megsemmisítése után sem mondtak egy elismerő szót sem – pedig ha lehetett volna szólniuk, akkor az a pillanat alkalmas lett volna rá.

Fontos, a sajtószabadság védelmében hozott döntés volt az is, amikor az index.hu példáján keresztül eljutott az AB addig, hogy az amúgy egész Európában abszurd módon csak nálunk létező rendőri arckép-védelem nem kötelező illetve annak nem lehet jogi következménye, ha nem takarják ki a rendőr képmását (eddig hülyére perelték a közzétévőket).

Valamiért akkor is nagy csend volt, amikor az AB mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet állapított meg, mivel a parlament nem biztosította az adózóknak, hogy a személyi jövedelemadójuk 1%-os egyházi felajánlásáról rendelkező nyilatkozat kedvezményezettjeként bármelyik vallási közösséget megjelölhessék.

Fontos kérdésben döntött helyesen az AB,amikor a Natura2000 földek ügyében megállította a kormányt és gyakorlatilag keresztülhúzta az intézményesített szabadrablásos földprivatizáció egyik lehetőségét.

A liberális demokrácia védői akkor is csendben voltak, amikor pár hete az AB arról döntött, hogy nem lehet kizárni a közmunkából azt, aki nem tartja rendben az udvarát.

És most is mély hallgatás övezi a döntést, amivel Handó Tünde bírósági ámokfutásának mutatott pirosat az AB.

Az AB-t nem köti időtartam egy-egy döntése kiókumlálásához, az viszont tény, hogy őszre a CEU-ügyben ígértek döntést (azonban ne felejtsük el, hogy a kérdésben épp népszavazási aláírásgyűjtés folyik a Kúria megengedő döntésének következményeként). Azt is el kell ismerni, hogy pár érzékeny témában nem hozott döntést az Alkotmánybíróság és a választásokig nem is fog hozni: a plakáttörvény, a Taigetosz-törvény vagy éppen Paks2 ügyében nem várható előrelépés. Sajnos.

Amit viszont egyértelműen le lehet szögezni az az, hogy az AB az elmúlt évben hozott döntései nem döntötték romba hazánkat, érezhető egy kiegyenlítődés, amit azon is mérhetünk, hogy az AB ultakonzervatív, a Fidesz-KDNP világnézetéhez közelebb álló bírók a fentebb jelzett döntésekben majdnem mindig ellentétes következtetésekre jutottak azonban kisebbségben maradtak miközben az "újak" a többséget erősítik. Így aztán igen gyenge érv maradt az LMP jogállamiságot előtérbe helyező akkori döntését ma is még mindig bírálni hisz a fenti tények tükrében semmi veszélyes nem történt.

Csarnó Ákos

kép: Szigetváry Zsolt, mti.hu
http://reflektor.blog.hu/2017/12/01/a_teljes_alkotmanybirosag_elmult_egy_eve_nem_a_kormanynak_kedvez

Fontos a kölcsönös önkorlátozáson alapuló párbeszéd az Alkotmánybíróság és a Kúria kapcsolatában

Szakmai konferenciát tartottak az alaptörvény érvényesüléséről

MH/MTI – 2017.11.29. 14:30

Az Alkotmánybíróság és a Kúria kapcsolatában fontos a kölcsönös önkorlátozáson alapuló párbeszéd - mondta Sulyok Tamás AB-elnök az alaptörvény érvényesüléséről szóló szakmai konferencián, Budapesten szerdán.

Az új alaptörvény egyik fontos vívmánya az alkotmányjogi panasz intézményének új szabályozása, amely egyedi ügyekben lehetővé teszi a bírói döntés megsemmisítését, ezzel összefüggésben pedig a bírói ítéletekben egyre gyakrabban jelennek meg közvetlen hivatkozásként az alaptörvény rendelkezései. Az alkotmányjogi panasz intézménye elősegíti a rendes, szakjogi bíráskodásban is alkotmányos jogértelmezést - mutatott rá az Ab elnöke.

Az alkotmányjogi panasz sikerének titka a kölcsönös önkorlátozáson alapuló bírói párbeszéd. Ez az önkorlátozás az Ab részéről azt jelenti, hogy a bírói ítéleteket valóban csak alapjogi sérelem esetén semmisíti meg, a bíróságok részéről pedig, hogy ítélkezési gyakorlatukban érvényre juttatják az Ab alkotmányértelmezését. Ez a bírói párbeszéd különös hangsúlyt kap a legfőbb bírói szerv, a Kúria és az Ab kiváló szakmai kapcsolatában - fűzte hozzá.

Eljött az idő a fél évtizede, 2012. január 1-jén éltbe lépett új alaptörvény átfogó értékelésére. Ennek jegyében indított egy évvel ezelőtt közös kutatási programot az Ab és a Kúria az alaptörvény érvényesülésének, ezen belül is a két alkotmányos intézmény kapcsolatának és különösen az alkotmányjogi panasznak a tudományos vizsgálatára - mondta Sulyok Tamás.

A pályázat nyomán országszerte több tucatnyi tanulmány készült jogtudósok, egyetemi oktatók és bírák közreműködésével, ezek legjavát mutatják be az Alkotmánybíróságon szerdán kezdődött kétnapos konferencián.

Darák Péter, a Kúria elnöke a konferencia köszöntőjében elmondta: fontos az eleven, szakmai párbeszéd a rendes bíróságok és az Ab között. A régióban számos példa van arra, hogy ez végzetesen elromolhat az alkotmányjogi panasz bevezetése, az egyes bírói döntések alkotmánybírósági megsemmisítésének lehetősége nyomán.

Fontos, hogy a tudomány képviselői a maguk objektív megközelítésével lépjenek fel közvetítőként a közös szakmai problémák megoldása érdekében. Az egyes alkotmányos intézmények saját szervezeti céljai sem teljesülhetnek, ha ellentétes a bíróságok és az Ab jogértelmezése - figyelmeztetett a főbíró.

A pályázat elérte célját: a pályaművekben számos közös problémát mutattak fel és jártak körül, ezek alapján folytatható az értelmes párbeszéd a vitás kérdésekről - mondta Darák Péter.

Stumpf István alkotmánybíró a pályázatot értékelve a rendezvényen elmondta: folyamatosan emelkedik az alkotmányjogi panaszok száma, a bíróságok pedig az elmúlt évek során döntéseikben már több ezerszer hivatkoztak az alaptörvényre, ami azt jelzi, hogy e téren zajlik egy tanulási, fejlődési folyamat.
http://magyarhirlap.hu/cikk/104397/Fontos_a_kolcsonos_onkorlatozason_alapulo_parbeszed_az_Alkotmanybirosag_es_a_Kuria_kapcsolataban

A populista a demokrácia ellensége

FAZ
frankfurter_allgemeine.jpg
A német Alkotmánybíróság elnöke arra figyelmeztet, hogy a populisták a demokrácia ellenségei. Azt hirdetik, hogy ismerik a nép valódi akaratát, csak éppen nincs egységes nép, és nincs abszolút igazság sem. Hosszú tanulmányában Andreas Voßkuhle két receptet ajánl azoknak, akik meg akarják védeni a demokratikus vívmányokat. Ehhez azonban először azt veszi górcső alá, miért is rossz a populizmus és milyen veszélyeket rejt magában. A lényeg az, hogy itt egy stratégiáról van szó, a cél a hatalom megszerzése és megtartása, a tartalom ezek után már szinte tetszőleges. Nagyobb különbséget pl. már jóformán el sem lehet képzelni, mint amekkora Chavez és Trump céljai között húzódik. Fontos ugyanakkor, hogy a populizmus kibékíthetetlen ellentétet hirdet a tiszta nép és a korrupt elit között, és a figyelem középpontjába a pluralista-ellenes, antidemokratikus csapásirány kerül.

A jogász a demokrácia és a populizmus közötti alapvető különbségnek nevezi, hogy a populisták számára fogalmilag illegitim bármiféle ellenkező vélemény, hiszen csakis ők testesítik meg az erkölcsileg homogén nemzetet. Az sem zavarja őket, ha éppen elvesztenek egy-egy erőpróbát, lásd Orbán Viktort, aki 2002-ben kijelentette, hogy a haza nem lehet ellenzékben. Azt hirdetik, hogy egyedül ők képviselik az egész népet, legalábbis a lakosságnak azt a részét, amely a szemükben a népet alkotja. A felsőbbrendű tudás hordozója gyakran a vezér, az ilyen pártoknál a legtöbbször nincs igény belső pluralizmusra. A cél, hogy a nép közfelkiáltással őket törvényesítse új elitként, amely azután a képviseleti demokrácia kiiktatásával fölülről lefelé irányítja az országot.

A populisták azt állítják, hogy a nép képviselőinek egyszerűen a polgárok szándékait kell követniük. Csakhogy nem ritkán épp ők sugallják, hogy mit akarjanak az emberek, a parlamentet pedig igyekeznek jelentéktelenné tenni. Lényeges jellemzőjük egyébiránt, hogy szét akarják verni a demokratikus intézményeket. A populista államot azzal a felkiáltással alakítják át tekintélyelvűvé, hogy kizárólag ily módon lehet végrehajtani a nép igaz óhaját. Ezt lehet látni Magyarországon, Lengyelországban és Törökországban. Nem véletlenül védi ennyire a német Alkotmány a sajtószabadságot. A populisták számára a demokratikus jelszavak csak arra szolgálnak, hogy leplezzék általuk a csírázó önkényuralmat.

Nem szabad félni a nyílt vitáktól, ideértve az erős megfogalmazásokat. Hiba ugyanakkor, ha bárki megpróbálja kizárni a populizmus szószólóit a nyilvános szócsatákból. Azzal is számolni kell, hogy ezek az erők sokáig hatalmon tudnak maradni, amint azt megint csak a kelet-európai példa mutatja. Akkor pedig nem riadnak vissza attól, hogy felülről lerombolják a demokratikus-jogállami rendet. Az ellenszer először is az, hogy következetesen büntetni kell, amikor megsértik a jogi kereteket. Ez leginkább az állami intézményekre, illetve a független bíróságokra hárul. Ha ezeket az adott hatalom megvesztegeti vagy elfoglalja, akkor az EU-nak kell közbelépnie. Nem szabad engedékenynek lenni, mert a pusztulásba vezet. A másik, hogy meg kell vívni a populisták követeléseivel, be kell mutatni az alternatívákat, hogy a polgárnak legyen választási lehetősége. Egyúttal bizonyítani kell, hogy a másik oldal miért fűrészeli folyamatosan a demokrácia alappilléreit.

A vezércikk úgy látja, hogy a németeknél új választást kellene kiírni, mert a bizonytalanság nem jó sem az országnak, sem Európának. Sokan azt remélték, hogy Merkel ellenáll a populizmusnak, Macronnal együtt átveszi a vezetést a földrészen, miután az amerikaiak kivonulnak, az oroszok viszont nyomulnak befelé. Továbbá megerősíti az uniót, ám a német szavazópolgárok ezt másként gondolták. A kancellár vészesen meggyengült, saját hazájában a háború óta először kezd szétesni, zátonyra futott a politika. De az új kabinet csak májusban, júniusban alakulhat meg, ám semmi biztosíték sincs arra nézve, hogy a politikai helyzet akkor átláthatóbb lesz, mint most. Viszont a kampány lehetőséget kínál arra, hogy megvitassák pl. hogy mi legyen az EU-val, mert erről az előző hadjárat során nem sok szó esett. Németország gazdag és stabil, nem kell félnie attól, hogy az urnákhoz hívja az embereket. Viszont Merkelt az sem kecsegteti túl sok jóval. Már így is rávetült a gyengeség árnyéka. Akárhogy is dönt, politikai pályafutása utolsó szakaszát kezdi.

Az újság már azon tanakodik, hogy ki léphet Merkel helyére, ha a kancellár távozik a színről, nehogy válságba süllyedjen az unió. A német politikus maga volt a megtestesült józan ész és mérsékletesség a közös ügyekben, de a szikla leomlóban van. Egyik pillanatról a másikra ellene fordultak az alkotmányos szabályok, amelyek koalíciót irányoznak elő. Németország megingása azonban veszedelmes. A kormányfő tojáshéjon lépdel. Meggyengült az EU és az euróövezet reformja ügyében. Olyan uniót irányít, amely olyan fokon népszerűtlen, hogy egyetlen tagország vezetője sem merné népszavazásra feltenni a tagságot. Egyébként pedig csak a nacionalizmus erősödését látni, Magyarországtól kezdve, Lengyelországon, Csehországon, Spanyolországon át, Észak-Olaszországig.

A politikai közép nem tudja megőrizni állásait, a vezetők a nemzeti tudatalattiban bányásznak, és a populista hatalmat hozzák felszínre. Így azután még jobban széttöredeznek az államok közti kapcsolatok. Hogy ki léphet ebben a helyzetben Merkel helyére? Bizonyosan nem az egoista Macron. Nagy-Britannia magához ragadhatta volna az irányítást, ha nem száll le menetközben a hajóról. Ám gyorsan be kell fejeznie a kilépési tárgyalásokat és követnie kell a norvég példát. Utána pedig meg kell győznie az Európai Tanácsot, hogy konferenciát kell tartani a reformokról. Ez lehet a kiindulópont a szuverén államok Európájához, ebben segíthetnek a britek, később pedig csatlakozhatnak is a közösséghez.

Holtponttól félnek az unióban, miután Berlin jelenleg nem tudja betölteni központi szerepét. A nyilatkozatok arra utalnak, hogy a legtöbben nem tartanák jónak a német hegemóniát, ám tartanak attól, hogy meggyengül a német vezetés. Azt persze senki sem gondolja, hogy Németország miatt végveszélybe került volna az EU. A gondok leginkább ott mutatkoznak, ahol a szervezet jövőjéről van szó. A Tusk által vázolt reformterv szétporladhat, ha kicsúsznak az időből. Ha a német kormány hónapokon át passzívnak bizonyul, mások próbálhatják meg, hogy kitöltsék a légüres teret. Macron máris úgy érzi, hogy neki áll a zászló. Sokatmondó, hogy Londonból Párizsba, és nem Frankfurtba költözik az Európai Bankfelügyelet. A német város meglepően kevés voksot kapott a titkos választáson.

A döntés nagy keserűséget váltott ki Kelet-Európában, Szlovákia úgy értékelte, hogy polgárai egyre kevesebb bizalommal tekintenek Brüsszelre, mivel úgy érzik, hogy csupán másodosztályú tagok az unióban. A Carnegie Europe kutató intézet igazgatója, a korábbi szlovák NATO-nagykövet azt mondja, egyre nagyobb a megosztottság a kontinens két fele között. Keleten is sokan elhatárolódnak a nemzeti-konzervatív magyar és lengyel kormánytól, ám a választóvonal már rég nem csupán a kvóták ügyében alakult ki. Mind határozottabban jelentkezik a következő pénzügyi időszak költségvetése és a külföldi kiküldetések anyagi feltételeinek megszigorítása miatt is. A kétsebességes Európa lehetősége pedig a Vasfüggöny emlékét idézi fel.

A lap lehozza az unió jövőjéről kiírt diákpályázata magyar győztesének írását, amelynek lényege, hogy az EU csak akkor maradhat fenn, ha szorosabb integrációt alakít ki, ám ezt csakis a tömegek támogatása szavatolhatja. Kerpel Áron, aki hat évig tanult Londonban, jelenleg pedig a krakkói Jagelló Egyetemre jár, kiemeli, hogy éppen azt a három államot ismeri igen jól, amely a legborúlátóbban áll hozzá a szervezethez, pedig hasznot húztak, illetve húznak a tagságból. Mint írja, a magyaroknál és a lengyeleknél populista mozgalmak és pártok sikeresen gerjesztettek unióellenes hangulatot, nemzeti jelképekhez és mítoszokhoz nyúltak vissza,a vitákból száműzték a statisztikákat és a józan észt. Mind a Fidesz, mind a PiS teljesen beágyazódott a jobboldali civil társadalomba: meneteket szervez, a közös cél érzetét koholja, ideértve, hogy igencsak bátorítja az euroszkepticizmust.

Az EU idáig semmit sem tudott kitalálni ez ellen. Nem talált olyan jelképeket és mítoszokat, amelyek mellé odaállhatnak az európai polgárok. Nincsen egységes identitás a földrészen. Az unió elkülönült a saját lakosságától. Az embereknek fogalmuk sincs, hogyan működik az integráció. Az irányító elit által indított nagy tervek kulturálisan visszaüthetnek és másutt is kilépésekhez vezethetnek, brit példára. Vagyis Brüsszelnek sürgősen a tömegekhez kell fordulnia, be kell vonnia azokat, olyan légkört kell teremteni, ami segít népszerűvé tenni a szervezetet. Ám idáig nem sok történt ez ügyben, és ez lényegesen hozzájárult az EU-ellenességhez Magyarországon, Lengyelországban és Nagy-Britanniában. Ezért hatékony mondandót kell szembeállítani a nacionalista pártokkal szemben, egyben javítani kell az oktatáson és jobban be kell vonni az embereket az unió tevékenységébe. Csak ez esetben lehet érdemi párbeszédet folytatni arról, miként lehet sikerre vinni a jövőben az összefogást.

Bezárkózás, EU-ellenesség és az ellenségkép keresése. Ez jellemzi a magyar szélsőjobbot. Kicsit részletesebben: a menekülteket szögesdróttal tartják távol, Soros egykori hazája ellenségének számít, a kormány szívesen összeakaszkodik Brüsszellel és megerősödnek a jobboldali-radikális mozgalmak. Egyszóval: Magyarország a szélsőjobb felé tolódik. Az október 23-i ellenmegmozdulás egyik részvevője ugyanakkor azt mondja. a korrupció, a kialakuló rendőrállam, a polgárjogok korlátozása ellen tiltakoznak. Az egyik vadonatúj radikális párt képviselője viszont azt hangoztatja, hogy a cigányok és a muzulmán, illetve afrikai migránsok miatt Európa népessége 50-60 éven belül teljesen kicserélődik. Azaz, ha így megy tovább, kihalnak a fehérek.

A kormány is azt írta a zászlajára, hogy meg kell védeni a magyar identitást a külföldi invázió ellen. Épp ennek kapcsán indult a legújabb harc Soros György ellen. Közvetve ő a célpont a civil szervezetek kapcsán is. A Nyílt Társadalom Alapítvány egyik szóvivője arra panaszkodik, hogy a törvény gátolja sok jótékonysági egyesülés munkáját is. Merthogy sokan nem akarnak olyanokat támogatni, akiket külföldi ügynökökként bélyegeznek meg. Azt is hozzáteszi, hogy az ellenségeskedés remélhetőleg nem csap át erőszakba. Ásotthalmon ugyanakkor arról beszélnek a helyiek, hogy a másként gondolkodók közül először az öregeket kellene agyonlőni. Egyesek azt is tanácsosnak tartanák, ha a menekülteket kikötöznék a kerítésre, végeznének velük és elriasztásul ott hagynák őket lógva. A település egyik újdonsült, hasonló gondolkodású német lakosa Merkelt és Sorost sátánnak, trójai falónak minősíti. Kübekházán viszont alig látni Soros-ellenes plakátot. A polgármester, Molnár Róbert dühös Orbán Viktor bezárkózási politikája miatt. Azt mondja, a miniszterelnök csak elszigeteli és megosztja az országot, közben pedig nem törődik a fontos célokkal. Pedig az igazi gond az oktatás, az egészségügy helyzete, a kivándorlás. De manapság mindenről szó van, csak a népről nem.

Magyarország visszavonta igényét a jeruzsálemi osztrák zarándok vendégházra. Az intézmény vezetője szerint magyar kormánytisztviselők azt közölték az osztrák katolikus egyház fejével, hogy félreértés történt. Az épületet a KuK-időben osztrák-magyar hospice-nak nevezték, de ez semmit sem változtatott a tulajdonviszonyokon. A Szentszék ugyanis már 1895-ben Ausztriának ítélte oda a házat. A magyar fél azért gondolta az utóbbi időben, hogy ez mégsem így van, mert az Anschluss után formálisan Magyarországra ruházták át a tulajdonjogot, hogy elkerüljék ezáltal a rekvirálást. Csakhogy 1941-ben a magyarok is beléptek a háborúba, ezét feleslegessé vált ez a konstrukció, a zarándokok kedvelt célpontját pedig bérbe adták Nagy-Britanniának. Egyébként azóta is szívesen fogadják a magyar vendégeket.

https://b1.blog.hu/2017/11/24/a_populista_a_demokracia_ellensege_mondja_a_nemet_alkotmanybirosag_feje

http://b1.blog.hu/2017/11/24/a_populista_a_demokracia_ellensege_mondja_a_nemet_alkotmanybirosag_feje

A kevés és az elég - 2.

Böszörményi Jenő
A kevés és az elég - 2. - Az elemzés múlt heti első részében (Magyar Narancs, 2017. november 9., MaNcs 29. évf. 45. sz.) azt vizsgáltuk, hogy egy esetleges kormányváltás után mi vár az orbánizmust felszámolni igyekvő új hatalomra, ha a parlamentben csak egyszerű többsége van. Az elorbánosított intézmények miatt a mai ellenzéki pártokból alakuló új kormány hirdetett programjából jószerivel semmit nem tudna megvalósítani, és működését rövid időn belül "törvényesen" is ellehetetleníthetnék a Nemzeti Együttműködés Rendszerének (NER) utóvédharcosai.
Egészen más a helyzet, ha megvan a kétharmad: az akadályozó tényezők legnagyobb része ekkor elhárul, vagy egy-két lépésben alkotmányosan elhárítható. Módosítható az alkotmány, átírhatók a sarkalatos törvények, megszavazhatók a kormányoldal jelöltjei, és nem utolsósorban lehet kormányozni. Mindezek feltétele, hogy a kormánykoalíciót alkotó pártok az alapvető kérdésekben közös nevezőre jussanak. Az esély mindenesetre meglenne arra, hogy a NER anomáliáit megszüntessék, és a választási programjuknak legalább az összeegyeztethető elemeit (amikből igen sok van) megvalósítsák. Megváltoztatható az egykulcsos adózásra vagy a családi adókedvezményre vonatkozó sarkalatos rendelkezés, helyreállítható a közszolgálati média pártatlansága, visszaadható az önkormányzatok autonómiája, átláthatóvá tehető a párt- és kampányfinanszírozás, arányosabbá alakítható a választási rendszer, betölthetők az alkotmányos intézmények megüresedő posztjai, az ügyészség a kormány alá rendelhető (és így Polt azonnal meneszthető), és a többi. Mindezen lépésekkel demokratikus pályára lehet visszaállítani az országot. Van azonban néhány dolog, ami továbbra is megoldatlan marad és jelentős kockázatokat hordoz. A NER még nem múlna el nyomtalanul.

Akadályok
A kormányzati cikluson túlnyúló mandátummal rendelkező, Fidesz által kinevezett személyek továbbra is fontos alkotmányos intézményekben foglalnak majd helyet. S nagyon is kérdéses, hogy lojalitásuk mihez vagy kihez köti őket. Az Alkotmánybíróság (AB) kizárólag a Fidesz támogatásával 2011 után megválasztott tíz tagjának 12 éves megbízatása csak 2023-tól kezdődően jár le (Balsai Istváné, Pokol Béláé, Salamon Lászlóé, Szívós Máriáé, Varga Zs. Andrásé például). A kormánynak emellett Áder Jánossal kellene végigvinni a ciklust, de 2022-ig hivatalban marad Patyi András a Nemzeti Választási Bizottság, és Karas Mónika a Médiatanács élén is. Nem is önmagában az a baj, hogy ezeket az embereket a Fidesz nevezte ki a posztjukra; a gondot az okozza, hogy hivatali működésük alatt nem feleltek meg a pártatlanság alkotmányos követelményének. A kétharmados többség birtokában bizonyos alkotmányos intézmények szerencsére megszüntethetők vagy átalakíthatók: a Költségvetési Tanács vagy a Magyar Művészeti Akadémia példának okáért - jelen formájukban - különösebb szívfájdalom nélkül felszámolhatók. A köztársasági elnöki intézmény és az AB ugyanakkor - a közjogi rendszer radikális átszabása nélkül - már korántsem. Mandátumukról lemondásra kényszeríteni, ellehetetleníteni, politikai nyomás alatt tartani a hivatalok viselőit ugyanakkor ellenkezne azzal a politikai kultúrával, amit az ellenzék ma képviselni kíván. (...)
A modell harmadik elemeként a Kúriához kellene telepíteni az alkotmányos felülvizsgálat jogkörét - az Alkotmánybíróság funkcióit tehát a Kúria venné át. A Kúria a NER körülményei között is sokkal inkább megőrizte függetlenségét és a jogállami normák, a törvények uralma iránti elkötelezettségét, mint az AB, amely hajlékonyabbnak bizonyult, és döntéseiben számos esetben volt tetten érhető az igény a politikai megfelelésre.
A fenti közjogi átalakításhoz új alkotmányt kell elfogadni - ez egy-másfél év alatt végigtárgyalható és népszavazásra bocsátható, hatálybalépését követően pedig kiírhatók az új választások. A prezidenciális berendezkedés nem iktatná ki a végrehajtó és a törvényhozó hatalom közötti konfliktusokat, ellenkezőleg: e hatalmi ágak egyértelműbb elkülönülése eleve konfliktusosabb helyzetet eredményezne. Ám e formális, alkotmányos szembenállásnak nem feltétlenül kell politikai patthelyzethez vezetnie. Az arányos, preferenciális választás a politikai közép felé tolná a mezőnyt, csökkentve a merev szembenállás kialakulásának valószínűségét, hiszen mindkét hatalmi ág képviselői csak széles választói közönség megszólításával lennének képesek hivatalt szerezni - nem lenne elég csupán a szűk, saját bázisnak szavalni. Az elnöki túlhatalom veszélyével szemben pedig a törvényhozás - ma gyakorlatilag alig létező - ellenőrző szerepét megfelelő jogosítványokkal kellene megerősíteni.
Az elnöki intézmény közjogi rendszerben elfoglalt helyének radikális megváltozása azt eredményezné, hogy az új elnök megválasztásával Áder János megbízatása néhány évvel korábban véget érne. S ha a Kúria veszi át az alkotmányos felülvizsgálat feladatait, a jelenlegi alkotmánybírákat hasonlóképp idejekorán el lehet bocsátani. A NER két bástyájától alkotmányosan, de rövid úton meg lehetne szabadulni. A prezidenciális rendszer az ország meghatározó politikusai közül senkit sem hozna különösebb hátrányba és senki számára nem jelentene különösebb előnyt sem, sőt, kitágítaná a választás lehetőségét, többen indulhatnának eséllyel a közhivatalokért. (...)
MaNcs 29. évf. 46. sz. (2017. 11. 16.)

A lengyel alkotmánybíróság kikérte magának a brüsszeli aggodalmakat

MTI
Az Európai Bizottság nem jogosult a lengyel jogrend alakítására – szögezte le a lengyel alkotmánybíróság a honlapján közzétett közleményben, Frans Timmermansnak, a brüsszeli testület első alelnökének szerdai beszédére reagálva.

Timmermans szerdán az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén a lengyel jogállamiságról szóló vitában egyebek között azt szorgalmazta, hogy Varsó „állítsa vissza az alkotmánybíróság függetlenségét és legitimitását”.

A lengyel alkotmánybíróság „határozott tiltakozását” fejezi ki az ellen, hogy Timmermans „minden jogi és tényleges alap híján kétségbe vonja egy szuverén állam alkotmányos szervének függetlenségét és szerepét” – áll a varsói közleményben.

A dokumentum szerint az Európai Bizottságot semmilyen előírás nem jogosítja fel arra, hogy „egy szuverén állam jogrendjét alakítsa”, Lengyelország az Európai Unió tagjaként – a többi tagállamhoz hasonlóan – nem mondott le szuverenitásáról.

A lengyel alkotmánybíróság a Lengyelországban érvényes jog alapján, ennek keretében működik, bírái függetlenek – szögezi le a közlemény.

Az Európai Bizottság tavaly februárban indította el a jogállamisági mechanizmust Lengyelországgal szemben, egyebek mellett éppen a lengyel alkotmánybíróságra vonatkozó jogszabály-változások miatt. Varsó szerint a törvénymódosítások tökéletesen megfelelnek a jogállamiság elveinek.
https://mno.hu/kulfold/a-lengyel-alkotmanybirosag-kikerte-maganak-a-brusszeli-aggodalmakat-2427757

200 milliót adna Amerika független magyar sajtóra

November 7-én egy kifejezetten magyar sajtótermékeknek szánt pályázat jelent meg az amerikai külügyminisztérium honlapján. A felhívás célja, hogy olyan Budapesten kívüli sajtótermékeket (lap, rádió, honlap) találjon, amik az objektív tájékoztatást hangsúlyozzák, hazai és nemzetközi témákban is. A külügyminisztérium maximum 700 000 dollárt, vagyis nagyjából 190 millió forintot adna az egy darab nyertesnek.
A cél az, hogy segítség ennek a lapnak, rádiónak vagy honlapnak a fenntarthatóságát, illetve hogy növeljék a közönségét. A kiírás 2018 májusától megvalósított projektekre adna pénzt, így a pénz a magyar választások után érkezne a céghez.
A 444 azt írja, hogy a forrásaik szerint a pályázatnak köze van David Kostelancik amerikai ügyvivő beszédéhez, amit még októberben tartott Budapesten. Kostelancik kimondta, hogy Magyarországon a kormány nyomásgyakorlása miatt egyre csökken a független médiatermékek száma, a kormány kézi vezérléssel irányítja a felvásárolt médiumokat és újságíróit, illetve hogy a kormány állami hirdetésnek álcázott támogatásokkal segíti a hozzá hű médiát. Akkor a kormány szintén erős szavakkal reagált az amerikai beszédére.

Ahogy mi is már többször írtuk, a vidéki magyar média szinte teljesen egészében kormányközeli kézben van, a lapok mellett a rádiókat is elkezdték bekebelezni.
A 444 szerint ez a pályázat a kitiltási botrány óta "az amerikai diplomácia leglátványosabb húzása Magyarországon."
http://index.hu/kultur/media/2017/11/09/fuggetlen_helyi_magyar_sajtora_adna_penzt_az_amerikai_kulugyminiszterium/

Német alkotmánybíróság: be kell vezetni egy harmadik nemet

MTI
2017. november 8.
Egy harmadik nemet is be kell vezetni a személyiségi jogi szabályozásban – döntött a német alkotmánybíróság. Szerdán megjelent határozata szerint ellentétes az alaptörvénnyel, hogy a személyi állapotról szóló jogszabály alapján csak nőként vagy férfiként lehet meghatározni egy ember nemét.

A karlsruhei testület egy interszexuális – sem nőként, sem férfiként meg nem határozható – ember ügyében döntött, aki az anyakönyvi hivatalnál kérelmezte, hogy anyakönyvi kivonatában a nő megjelölést helyettesítsék a köztes/többféle vagy a többféle kifejezéssel. A hivatal elutasította a kérést, arra hivatkozva, hogy a német személyiségi jogi szabályozás csak azt engedi meg, hogy valakit nőként vagy férfiként anyakönyvezzenek, vagy ne jelöljék meg a nemét.

Az alkotmánybíróság szerint a nemnek ez a „negatív" meghatározása nem megfelelő, lehetővé kell tenni, hogy mindenki „pozitív" módon bejegyeztethesse nemét.

A testület indoklásában elsősorban arra hivatkozott, hogy az általános személyiségi jog védi a nemi identitást is, amely „rendszerint a személyiség meghatározó aspektusa”.

A besorolás valamely nem tagjai közé kiemelkedő jelentőségű az egyén önazonosságában, „jellemzően kulcsfontosságú a személy önfelfogásában és abban is, hogy miként érzékeli környezete” – áll az indoklásban, amely szerint „védendő azon személyek nemi identitása is, akik nem sorolhatók sem a női, sem a férfi nemhez”.

A nemi identitás személyiségi jogi elismerésének megtagadása veszélyezteti a személyiség szabad kibontakoztatásához fűződő jog gyakorlását. A hatályos szabályozás a hátrányos megkülönböztetés alkotmányos tilalmával is ellentétes – állapították meg.

A többi között hozzátették: az alaptörvény nem rendelkezik arról, hogy csak két kategóriát tartalmazó szabályozást szabad érvényesíteni a személyi állapot nemre vonatkozó előírásaiban, és nem akadályozza a női és a férfi mellett egy további nemi identitás személyiségi jogi elismerését.

Megállapították azt is, hogy nem igazolható mások érdekeivel, hogy a hatályos személyiségi jogi szabályozásban nincs lehetőség „egy harmadik nem pozitív bejegyzésére”, hiszen senkit sem akadályozna alkotmányos jogainak gyakorlásában, ha lenne ilyen lehetőség. Továbbá egy újabb nem bejegyeztetésének lehetősége „önmagában nem kényszerít senkit arra, hogy ehhez a nemhez sorolja magát”.
https://mno.hu/kulfold/nemet-alkotmanybirosag-be-kell-vezetni-egy-harmadik-nemet-2426256?utm

Az ország közel kétharmada konkrétan rabszolga

Kávésember
2017. október 31., kedd
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKI) Államkutatási és Fejlesztési Intézete (ÁKFI) harmadik alkalommal hozta nyilvánosságra az úgynevezett Jó Állam Jelentést. Ez egy rendkívül átfogó, 2500 egymástól eltérő élethelyzetű ember megkérdezésén alapuló felmérés, mely részletesen kiterjed az élet szinte minden területére beleértve a válaszadók életkörülményeit úgy mint nem, kor, iskolai végzettség, pénzügyi és szociális tényezők, munkaerő-piaci helyzet, stb., valamint méri az állampolgárok elégedettségét általánosan az állam működésével, egészségüggyel, oktatással, rendvédelemmel, külpolitikával és még sok egyébbel. (...)

A legfélelmetesebb pedig ez az adat: ma Magyarországon a lakosság 62,9 %-a egy hónapig sem tudná fenntartani a jelenlegi életszínvonalát ha megszűnnének a rendszeres bevételei. Emberek! Ez több mint hatmillió állampolgár! Ha elvesztenék a munkahelyeiket vagy nem kapnának állami segélyt ennyi ember kerülne azonnal, egyik napról a másikra padlóra. Magyarul ebben a nagy gazdasági jólétben a lakosság döntő többségének semmiféle megtakarítása nincs. Igazi, hamisítatlan modern kori rabszolgaság amiben élünk. Mert mi is a rabszolgaság? Munkavégzés, melyért cserébe ételt és szállást kap a delikvens. Belátom, kissé sarkított az összehasonlítás, de jól belegondolva mennyiben különbözik ez attól, hogy annyi pénzért robotolunk, amennyiből ki tudjuk fizetni a létfenntartáshoz szükséges dolgokat és a hónap végére egy fillér sem marad? Csak mert 10-ből több mint 6 embernél ez a helyzet vagy még rosszabb. Egyszerűen ezeknek az embereknek nincsenek kilátásaik, nincs jövőképük, álmodni sem mernek kitörési lehetőségről. Még egyszer mondom, jelenleg több mint hatmillió magyar honfitársunk van ebben a helyzetben. (...)

grafikon.jpg

http://index.hu/index2/#bloghu/morcoskave/2017/10/31/az_orszag_kozel_ketharmada_konkretan_rabszolga

Brutális kényszervallatás elhallgatása miatt ítélték el a magyar államot

Pándi Balázs
2017.10.31. 13:40
Mai ítéletében az Emberi Jogok Európai Bírósága Strasbourgban megállapította, hogy a magyar hatóságok megsértették egy roma származású férfi alapvető emberi jogait azzal, hogy eltusoltak egy rendőrségi fogdán történt kényszervallatást - írja közleményében a férfit képviselő TASZ.
A jogvédő szervezet ügyfelét 2010-ben előállították a városi rendőrkapitányságra. Ügyfelük később feljelentést tett amiatt, hogy a 12 órás fogvatartás és a kihallgatás alatt állítása szerint hat rendőr és két biztonsági őr brutálisan bántalmazta és megalázta őt azért, hogy beismerő vallomást kényszerítsenek ki tőle. A rendőrök azt mondták, hogy „nem érdekli őket az sem, ha megdöglik, legalább egy cigánnyal kevesebb lesz”. Az esemény lelkileg is megviselte.
Szabadulása után néhány órával a férfi kórházba ment, az ott kiállított lelet szerint a koponyáján, orrán, lapockáján, csípőjén, karján, kezén és combján is voltak sérülések. A feljelentése alapján indult eljárást az ügyészség megszüntette, mert szerintük hogy nem állapítható meg minden kétséget kizáróan, hogy valóban a gyanúsítottak követték el a bántalmazást.
A bántalmazott férfi a TASZ segítségével az EJEB-hez fordult a kínzás, embertelen, megalázó bánásmód és a hátrányos megkülönböztetés tilalmának sérelme miatt.
Az eljárás során az Európai Roma Jogok Központja (ERRC) beavatkozott azért, hogy a TASZ ügyfele nyerje a pert. Az ERRC az intézményes rasszizmus létezésének figyelembe vételére kérte a Bíróságot. Az ítélet szerint a kormány nem tudta cáfolni, hogy a rendőrségi fogdán keletkeztek a sérülések, és a strasbourgi bíróság szerint a megszüntetett eljárás nem tért ki arra, hogy lehetett-e rasszista indítéka a támadásnak.
http://index.hu/belfold/2017/10/31/brutalis_kenyszervallatas_elhallgatasa_miatt_iteltek_el_a_magyar_allamot/

CASE OF M.F. v. HUNGARY (Application no. 45855/12)

Kitüntették az osztrák Alkotmánybíróság elnökét

MTI
Kitüntette az osztrák alkotmánybíróság elnökét a magyar igazságügyi miniszter és a magyar Alkotmánybíróság (Ab) elnöke Pannonhalmán – közölte az Ab szerdán közleményben az MTI-vel.

Gerhart Holzingernek, az osztrák alkotmánybíróság elnökének kedden Pannonhalmán Trócsányi László igazságügyi miniszter a Magyar Érdemrend nagykeresztje polgári tagozata állami kitüntetést adta át, Sulyok Tamás, az Ab elnöke pedig az Alkotmánybíróság Érdemérmét.

Sulyok Tamás osztrák kollégája méltatásakor kiemelte: nélkülözhetetlen az európai alkotmánybíróságok egymás közti, illetve az európai bírói fórumokkal folytatott párbeszéde. A jogállamiságot a tagállami alkotmányok értelmezésénél és alkalmazásánál védő alkotmánybíráknak pedig szükségük van olyan példaképekre, mint Gerhart Holzinger, aki „nem csupán rendkívüli képességű alkotmányjogász, hanem bölcs diplomata és kiemelkedő személyiség is”.

Az osztrák alkotmánybírósági elnök az elmúlt évtizedben garanciát jelentett a nyílt, becsületes véleménycserén, kölcsönös tiszteleten és komoly munkán alapuló intézményközi együttműködésre – hangsúlyozta az Ab elnöke.

A kitüntetés átadása előtt a magyar és az osztrák alkotmánybíróság tagjai együttes ülésen tekintették át a luxembourgi székhelyű Európai Unió Bíróságához és a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságához fűződő kapcsolatokat – közölte az Ab szerdán.
http://magyaridok.hu/belfold/kituntettek-az-osztrak-alkotmanybirosag-elnoket-2379364/

Az Alkotmánybíróság elnökével ülésezett a Kúria

LÁNDORI TAMÁS
Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, Darák Péter, a Kúria elnöke és Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke (b-j) a Kúria ülése előtt a testület székházának dísztermében 2017. október 16-án.
Fotó: Székelyhidi Balázs

Az Alkotmánybíróság (Ab) elnökével és főtitkárával, valamint az Európai Unió Törvényszéke magyar bírájával tartott közös ülést a Kúria hétfőn. A legfelsőbb bírói fórum teljes létszámú ülésének az volt az apropója, hogy a polgári és közigazgatási eljárásjog szabályainak változása miatt jövő évtől új rendszer szerint fogják befogadni a felülvizsgálati kérelmeket. Az új szisztéma jobban hasonlít majd az Ab által alkalmazott gyakorlatra, ezért kérték fel a testület részéről Sulyok Tamás elnököt és Bitskey Botond főtitkárt, hogy osszák meg tapasztalatikat – közölte Darák Péter, a Kúria elnöke.

Sulyok emlékeztetett, a jelenlegi módszert 2012 óta alkalmazzák, azt megelőzően az Ab-nek lényegében minden állampolgár minden alkotmányjogi panaszával érdemben kellett foglalkoznia – ami kezelhetetlen ügyteherhez vezetett. Az újítás óta alkotmányjogi panaszt csak bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogadnak be.

Az Ab elnöke elmondta, a befogadási eljárás során az ügy érdemi részét nem vizsgálják, csak a befogadhatóságot. Hangsúlyozta, a jogbiztonság szempontjából fontos, hogy ennek során világos és egységes szempontrendszer szerint járjanak el, tehát a panaszos számára egyértelmű legyen, mi szükséges ahhoz, hogy beadványa érdemben elbírálható legyen.

Bitskey Botond ismertette, az adott ügy befogadásáról az előadó bíró nem hoz végzést vagy formális döntést, aminek az a jelentősége, hogy így ez nem is köti a testületet, az eljárás későbbi szakaszában is dönthetnek úgy, hogy a befogadásnak mégsincs helye. Előadásából az is kiderült, a beérkező panaszok alig tíz százaléka jut érdemi szakaszba, ráadásul ez az arány az utóbbi években csökkenést mutat.

– A jó visszautasító végzés rövid. Ha a panasz bármely kritériumnak nem felel meg, a további vizsgálat felesleges – jelentette ki a főtitkár, hozzátéve, ha minden feltételnek megfelel a beadvány, azt be kell fogadni.

Berke Barna, az Európai Unió Törvényszékének bírája beszédet mond a Kúria ülésén
Fotó: Székelyhidi Balázs / Magyar Nemzet
Berke Barna az Európai Unió Törvényszéke bírája a luxemburgi székhelyű közösségi bíróság befogadási gyakorlatát ismertette. Ennek során megjegyezte, jelentősen lassítja az eljárásukat, hogy fő szabály szerint minden iratot le kell fordítani a szervezet munkanyelvére, ami a francia.

A Kúria az új polgári perrendtartási törvény szerint a befogadási eljárás alá eső felülvizsgálati kérelemnek akkor ad helyt, ha a jogszabálysértés vizsgálata a joggyakorlat fejlesztése, a felvetett jogkérdés különleges súlya vagy az EU-s bíróság előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége miatt indokolt, vagy pedig akkor, ha a Kúria ítélkezési gyakorlatától eltérő ítéletről van szó – ismertette Orosz Árpád, a Kúria Polgári Kollégiumának vezetőhelyettese.
https://mno.hu/exlex/az-alkotmanybirosag-elnokevel-ulesezett-a-kuria-2421715