Döbbenetes adatok Magyarországról - évi 90 ezerrel több szegény

A válság mély nyomokat hagyott a magyar gazdaságon és a társadalmon. Ennek hatása a mai napig tart, az elszegényedés pedig gyorsuló ütemben növekszik. A Policy Agenda az OECD és az Európai Uniós statisztikai intézetének (Eurostat) adatai alapján megnézte, hogy a versenytársainkhoz képest hogyan állunk. Az eredmény kiábrándító.

A négy visegrádi ország (Csehország, Lengyelország, Magyarország Szlovákia) és Szlovénia gazdasági teljesítményét összehasonlítva a válság kezdete óta Magyarország zuhant a legnagyobbat. Euróban átszámolva a GDP értékét Szlovákia 12, Lengyelország 7 százalékkal növekelte, míg Magyarország 7,1 százalékot veszített a GDP értékéből. Csehországban és Szlovéniában is csökkenés volt, de közel sem ekkora mértékű - mutat rá a Policy Agenda.

Egy ilyen gazdasági helyzetben olyan költségvetési kényszert teremt, ahol a csökkenő bevételekhez kell hozzáigazítani a kiadásokat. Az OECD által készített felmérés szerint e tekintetben Magyarország volt a legkeményebb, mivel a szociális kiadásokat kezdte el megnyirbálni: 2009 és 2013 között a GDP-hez viszonyítottan 10 százalékkal csökkentette a kormány ezeket a költségvetési kiadásokat. Azok az országok, ahol a gazdaság nem állt helyre, inkább növelték azokat, így például Csehországban a 3,2 százalékos GDP csökkenés ellenére 5 százalékkal, míg Szlovéniában az 5,3 százalékos GDP csökkenés mellett 5 százalékkal növelték a szociális kiadásokat - ezzel akarták ugyanis megelőzni, hogy a társadalom alsó szegmensében lévők a kelleténél jobban ki legyenek téve a válság hatásainak.

Brutálisan megugrott a szegények száma

A Policy Agenda szerint Magyarország esetében a szociális kiadások csökkentésének meglett a hatása: az Eurostat felmérése szerint Magyarországon 2013-ban 3 millió 285 ezer ember volt, aki szegény, vagy a szegénység által veszélyeztetett kategóriába sorolnak. Ez a válság óta 17 százalékos növekedést jelent, és azt, hogy a magyar társadalomnak immár egyharmada olyan anyagi helyzetbe került, ahonnan nagyon nehéz visszajönni önerőből.

A gazdasági visszaesés ellenére Csehországban a 2012-es adatok alapján 0,9 százalékkal nőtt azok száma, aki a szegénység által veszélyeztetett kategóriába sorolnak, és Szlovénia a jelentős gazdasági teljesítmény csökkenés ellenére is "megúszta" egy 8,6 százalékos növekedéssel.

Ezzel szemben - a gazdasági teljesítmény növekedésének hatására - Szlovákiában 0,2, míg Lengyelországban 12 százalékkal csökkent a társadalmilag nehéz helyzetben élők aránya.

Évente 90 ezerrel több elszegényedő

Magyarországon csak ebben a kormányzati ciklusban átlagosan 90 ezer fővel nőtt évente az elszegényedők aránya, amely azt jelenti, hogy a négy év végére egy Debrecen és Miskolc lakosságának megfelelő népesség került nagyon nehéz helyzetbe.

A magyar társadalomra vonatkozó adatok azért is elgondolkoztatóak a Policy Agenda elemzői szerint, mert immár ötödik éve, hogy folyamatosan emelkedik a szegények, vagy szegénység által veszélyeztettek száma. A versenytársaink esetében nem figyelhető meg ilyen tartós romlás, az elmúlt években a többi visegrádi országban legalább egy év volt, amikor csökkent a nehéz helyzetben lévők száma.

A mostani kormányzati időszak alatt Magyarországon alaposan átrendeződtek a szociális kiadások. Nemcsak a hozzáférés módja módosult, hanem csökkentek a támogatási összegek is. A rokkantnyugdíj rendszer átalakítása, a korhatár alatti nyugdíjazás megszüntetése, a százezreket érintő közfoglalkoztatási rendszer és a hozzákapcsolódó szociális rendszer egyszerre hozta azt az eredményt, hogy a ciklus végére a korábbi alsó-középosztály is komoly anyagi problémákkal néz szembe. A versenytársainkkal összehasonlítva az is látszik, hogy erre a drámai változásra nem magyarázat a gazdaság helyzete.
http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/dobbenetes_adatok_magyarorszagrol_evi_90_ezerrel_tobb_szegeny.578948.html

Internetszenzáció lett az olasz tehetségkutatón induló apáca

Forrás: MTI | 2014. 03. 22. 13:11:00

A hét végére valóságos internetszenzáció lett és szerepel a világsajtóban az egyik zenei tehetségkutató olaszországi kiadásában induló apáca, aki Alcia Keys amerikai énekesnő No One című dalával tovább is jutott a megmérettetésben. Sikere nyomán Cristina nővér viccelődve megjegyezte, reméli, hogy Ferenc pápa látta őt.
A 25 éves orsolyita apáca a The Voice nevű tehetségkutatóban szerzett világraszóló hírnevet. A nővér igencsak meglepte a héten rendezett selejtezőben részt vevő énekeseket "vakon", a színpadnak háttal ülve hallgató zsűri tagjait - köztük a sokoldalú Rafaella Carrát -, amikor azok megfordulva azt látták, hogy egy apáca adta elő lenyűgözően a világhírű R&B énekes dalát.

A szicíliai Cristina nővérnek bizonygatnia kellett, hogy valóban apáca: "Teljesen igazi apáca vagyok" - mondta, amikor a zsűri egyik tagja rákérdezett erre. Beszélt arról is, azért ment el a tehetségkutatóba, hogy megossza az emberekkel azt az ajándékot, amit kapott, a hangját. Viccesen megjegyezte, talán kap egy telefonhívást Ferenc pápától. Emlékeztetett arra, hogy a pápa arra bíztatta őket, hirdessék az igét, ő pedig úgy érzi, szereplésével ezt teszi.

A nővér végül a rapper J-Ax csapatába került a tehetségkutatóban. Döntését azzal indokolta, hogy megfogadta, ha továbbjut, annak a zsűritagnak a csapatát választja, aki először megfordul őt hallva.

"Te meg én verhetetlenek vagyunk. Tudod, miért? Mert én vagyok az ördög, te meg a szentelt víz" - mondta J-Ax az apácának, akinek a színfalak mögött társai drukkoltak.

Az apáca előadását itt megnézheti.

Mi köze van Budapestnek az ukrán válsághoz?

Húsz évvel ezelőtt Magyarországon írták alá azt a diplomáciai megállapodást, amely Ukrajna területi épségét garantálja. Az oroszok nem akarnak erről egyeztetni.

A Budapest Memorandum egy olyan megállapodás, amelyet 1994. december 5-én, Budapesten írta alá Ukrajna, valamint az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Oroszország. Ebben a felek vállalták Ukrajna biztonságának szavatolását, továbbá kötelezték magukat arra, hogy tartózkodnak a Kijevvel szembeni erő alkalmazásától, illetve gazdasági nyomásgyakorlástól is.

A memorandum egy nagyobb nemzetközi megállapodás része volt, amelynek keretében Ukrajna vállalta, hogy megválik nukleáris fegyvereitől. A megállapodásnak Ukrajna akkor eleget is tett, összes atomfegyverét Oroszország területén található megsemmisítő üzemekbe továbbította. E lépésért cserébe az aláíró államok a memorandumban elismerték Ukrajna függetlenségét. A

Moszkva a jelenleg kialakult helyzetben nem hajlandó konzultálni Ukrajna területi épségéről. Az ukrán külügyminiszter szerint Oroszország elutasította, hogy konzultációkat folytasson a budapesti memorandum aláíróival Ukrajna területi épségének garanciáiról, noha erre az egyezmény aláírásakor kötelezte magát.

http://www.origo.hu/nagyvilag/20140301-mi-koze-van-budapestnek-az-ukran-valsaghoz.html

Az alkotmánybíróság engedett a kis pártoknak

Három hónappal az európai parlamenti választások előtt Németországban eltörölték a háromszázalékos küszöböt.
NOL| 2014. február 26.
Az indoklás szerint az alaptörvénybe ütközött, mert sértette a választási esélyegyenlőséget. A német alkotmánybíróság elnöke szerint az esélyegyenlőséggel szemben egyetlen fontos érvet lehet felvonultatni, ez pedig a parlament működőképességének fenntartása. Ha ugyanis túl sok kis párt kerül be a törvényhozásba, akkor az nehezítheti, sőt, ellehetetlenítheti a döntéshozást és a felelős kormányzást. Ám a német taláros testület szerint az EP-t egyelőre korai lenne a Bundestaghoz hasonlítani, itt a stabil többség nem olyan fontos. A parlamenti küszöb a német parlamenti választásokon továbbra is megmarad.

A döntésnek különösen a szélsőjobboldali NPD örülhet, amely így nem az esélytelenek nyugalmával indul a májusi szavazáson. Az anyagi gondokkal küzdő párt számára fontos, hogy a számítások szerint már egy százalékos támogatással is lehet palamenti mandátumot szerezni - és ekkor jogosultak költségvetési támogatásra is.

A parlamenti küszöb eltörlését 19 kis párt (köztük a Kalózok, a Szabad Választók vagy épp az NPD) és ezer magánszemély nyújtotta be, arra hivatkozva, hogy a német választási rendszer őket hátrányos helyzetbe hozza, senki sem akarja egy olyan szervezetre adni a voksát, amelyről sejthető, hogy nem ugorja meg a parlamenti küszöböt. A német alkotmánybíróság egyébként 2011-ben már alkotmányellenesnek minősítette a parlamenti küszöböt az EP-választásokon, tavaly az öt százalékot háromra csökkentette, és most pedig ezt is eltörölte.

A német alkotmánybírák döntése a magyar választási rendszerre természetesen nincs hatással, bár – igaz, nem teljesen megalapozottan – sokan és sokszor hivatkoztak rá, hogy nálunk 1989-ben a német modellt vették át, beleértve az akkor négy, később öt százalékosra emelt parlamenti küszöböt. Akkor ennek még volt jelentősége, mert a hat parlamenti párt mellett volt három olyan szerveződés is, amely három százalék feletti, két másik pedig két százalékhoz közeli szavazatarányt ért el. Ha küszöb híján mindannyian bekerülnek az országgyűlésbe, 11 frakció alakulhat, és a kicsik – amelyek együttesen a voksok csaknem 14 százalékát szerezték meg – akár a kormányalakításba is beleszólhattak volna.

Mára azonban a parlamenti küszöb gyakorlatilag értelmét veszítette – állítja László Róbert, a Political Capital választási szakértője. Egyre kevesebb párt állított ugyanis országos listát – ami a mandátumszerzés feltétele –, ráadásul a választók felismerték, hogy a kevésbé esélyes szerveződésekre leadott szavazatok elvesznek. Emiatt 1994-ben és 1998-ban már csak két, 2002-ben három olyan párt volt, amely értékelhető, legalább két-három százalék körüli eredményt ért el. Igaz, ha 2002-ben a MIÉP 4,3 százalékkal, a Centrum 3,9 százalékkal és a Munkáspárt 2,1 százalékkal parlamenti erővé válik, biztosan más lett volna a kormány összetétele.

Azóta viszont a kisebb pártok szinte esélytelenül indulnak a választásokon: 2006-ban a MIÉP, 2010-ben pedig az MDF ért el olyan eredményt – több mint két százalékot –, ami parlamenti küszöb híján az országos listáról néhány mandátumot eredményezett volna. A kabinet alakításába azonban már nem szólhattak volna bele.

László kérdésünkre hangsúlyozta: bizonyos, hogy az ötszázalékos küszöb eltörlése az európai parlamenti választáson semmilyen következménnyel nem járna. Annak a pártnak ugyanis, amely a Magyarországnak jutó 21 mandátumból legalább egyet meg kíván szerezi, el kell érnie ezt a szavazatarányt.

Az országgyűlési választás esetében is hasonló a helyzet. A kicsik nagy valószínűséggel csak az országos listáról kerülhetnének be a parlamentbe, ehhez pedig a jelenlegi szabályok szerint a két-három százalék is kevés lenne. Ilyen támogatottságra a szakértő szerint ma az ismeretlen szerveződések egyike sem számíthat.

Kossuth Rádió, 2014. február 20., Hírek 14:00

„Nem csitulnak az indulatok Kijevben. Orvlövészek lövik a rendvédelmi erők tagjait az egyik szálloda tetejéről. Az ukrán belügyminisztérium azt tanácsolja az embereknek, hogy ne menjenek az utcára, mert ott fegyveresek vannak. A rendvédelmi szervek megkezdték a terroristák felkutatását és ártalmatlanná tételét. Az ukrán titkosszolgálat volt első elnökhelyettese szerint a terrorellenes vizsgálat bármelyik ukrán állampolgárra vonatkozhat, és csak tovább súlyosbítja az országban kialakult helyzetet. A volt képviselő szerint a terrorellenes művelet gyakorlatilag egyet jelent a szükségállapot bevezetésével.”

http://index.hu/bloghu/mandiner/2014/02/21/kijevben_orvloveszek_lovik_a_rendoroket_ilyen_orszag_pedig_nincs_cccxcv

Az Ab elnökét ismét beválasztották az uniós bírójelölteket véleményező bizottságba

Ismét beválasztotta az Európai Unió Tanácsa Paczolay Pétert, a magyar Alkotmánybíróság (Ab) elnökét az Európai Unió bíróságaiba jelölt bírák és főtanácsnokok alkalmasságát véleményező bizottság tagjai közé - közölte az Ab hétfőn.

Paczolay Péter az egyetlen a testületben, aki a legutóbb csatlakozott tizenhárom tagállam valamelyikét képviseli, a magyar Ab-elnököt az Európai Unió Tanácsa másodszor választotta be a héttagú testületbe, megbízatása négy évig tart. Az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett február 11-ei keltezésű határozat szerint a bizottság tagja Andreas Vosskuhle, a német szövetségi alkotmánybíróság elnöke, Lord Mance, az angol legfelsőbb bíróság bírája, Pauliine Koskelo, a finn legfelsőbb bíróság elnöknője, Christiaan Timmermans, a luxembourgi bíróság volt holland bírája és Luigi Berlinguer, olasz európai parlamenti képviselő.

A bizottságot továbbra is Jean-Marc Sauvé, a francia államtanács alelnöke vezeti. Az Európai Unió Bíróságának tagjait a tagállamok kormányai közös megegyezéssel nevezik ki azt követően, hogy konzultáltak a jelölteket véleményező bizottsággal. Paczolay Péter tavaly október óta tiszteletbeli elnökeke a Velencei Bizottságnak, az Európa Tanács alkotmányjogi tanácsadó testületének.

Paczolay Péter a Velencei Bizottság munkáját 1991 óta segíti, 2001-ben lett a testület póttagja, 2005-ben rendes tagja, 2009 és 2011 között alelnöke, második négyéves mandátuma 2013 nyarán járt le, a kormány nem jelölte újra, azt követően választotta a Velencei Bizottság tiszteletbeli tagjává. (MTI)

Román alkotmánymódosítás: megkezdődött a tervezet normakontrollja

Az alkotmánybíróságnak legkésőbb hétfőig kell megfogalmaznia észrevételeit, mielőtt a tervezet a parlament plénuma elé kerül.
Megkezdődött román alkotmánymódosító tervezet normakontrollja pénteken: a parlamenti különbizottság által kidolgozott tervezetről az alkotmánybíróságnak legkésőbb hétfőig kell megfogalmaznia észrevételeit, mielőtt az a parlament plénuma elé kerül. "Nem nekünk kell megmondanunk, hogy egy vagy kétkamarás legyen a parlament" - jelentette ki az ülés előtt Augustin Zegrean, az alkotmánybíróság elnöke, arra utalva, hogy Traian Basescu államfő és a jobbközép ellenzék a kétkamarás rendszer megtartása miatt ellenzi a szociálliberális kormánytöbbség által kidolgozott alkotmánymódosítást.
Mint mondta, azt vizsgálják, hogy a tervezet összhangban van-e a hatályos alkotmánnyal.
A hatályos román alkotmány korlátokat szab az alaptörvény módosításának: ezektől csak akkor tekinthet el a törvényhozás, ha nemcsak módosítja az alkotmányt, hanem új alaptörvényt fogad el.
Egy alkotmánymódosítás során a parlament egyebek között nem változtathatja meg Románia hivatalos nyelvét és egységes, független, oszthatatlan nemzetállamként való meghatározását. A módosítás nem érintheti továbbá a köztársasági államformát, az ország területi integritását, a többpártrendszert, az igazságszolgáltatás függetlenségét és nem korlátozhatja az emberi jogokat.

A február elején véglegesített tervezetbe egy különálló székelyföldi vagy partiumi közigazgatási térség alkotmányos feltételei is bekerültek. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) javaslatára a szövegező különbizottság elfogadta azt, hogy a megalakítandó régiókon belül a hagyományos térségek közigazgatási alegységekbe (alrégiókba) szerveződhessenek: az ilyen kezdeményezéseket a bukaresti parlamentnek sarkalatos törvényben kellene jóváhagynia. Az RMDSZ ettől és a romániai magyarság számára előrelépést hozó többi rendelkezéstől tette függővé: támogatja-e az alkotmánymódosítást.

A normakontroll után a tervezet a román törvényhozás elé kerül. A módosítást mindkét háznak kétharmados többséggel kell elfogadnia, ha pedig különböző formában szavazzák meg, akkor a két ház együttes ülésén háromnegyedes többség dönthet a tervezet végső formájáról.

A módosított alkotmány akkor lép hatályba, ha azt - a parlamenti szavazás után egy hónapon belül - érvényes népszavazás is megerősíti. Az alkotmánymódosító referendumot a május 25-i európai parlamenti választásokkal egy időben készül megrendezni a román kormánykoalíció.
MTI

Paczolay: Fő cél az alkotmányos kultúra átmentése

Ars Boni jogi folyóirat

Az MTA Jogtudományi Intézet sarkalatos törvényekről szóló beszélgetéssorozatán ezúttal az alkotmánybíróságot érintő változások kerültek sorra – ismerteti az Ars Boni jogi folyóirat. Mint írják, a Jakab András moderálásával megrendezett beszélgetésen Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke, Chronowski Nóra, Tilk Péter és Tóth Gábor Attila egyetemi oktatók, a téma szakértői elemezték az elmúlt évek fejleményeit és az előttünk álló kihívásokat.

Az egyik legfontosabb kérdés ma az Alkotmánybíróság (AB) helye a hatalommegosztás új rendszerében. A beszélgetés résztvevői között nem volt vita abban, hogy az Alkotmánybíróságot érintő változásokat nem lehet csupán az Alkotmánybíróságról szóló törvény (Abtv.) alapján megítélni, a helyzet elemzéséhez az Alaptörvény újításait is vizsgálni kell. Az AB Alaptörvény utáni helyzetének értékelést már különbözőképpen értékelték a szakértők.

Chronowski Nóra szerint sok lényeges módosítás történt, amelyek „lényegileg megváltoztatták az AB-nek a hatalommegosztásban kivívott helyzetét”, változatlan maradt ugyanakkor az alkotmánybíráskodás elkülönült, centralizált osztrák modellje. A Pécsi Egyetem oktatója sajnálatosnak nevezte, hogy a szabályozás nem egy esetben a jogalkotó preventív vagy egyenesen az AB döntéseit szankcionáló lépései nyomán alakult.

Paczolay Péter felidézte, hogy amikor az új alkotmány vitája és ezzel az Alkotmánybíróságot érintő joganyag reformja elkezdődött, az AB-n belül is több álláspont jelent meg a változásokkal kapcsolatban. Ő maga a változások irányával és a jogalkotó által megfogalmazott legfőbb célokkal egy fontos kérdés kivételével egyetértett, és úgy gondolja, hogy az Alaptörvény után egy új egyensúly alakult ki, amelyben az Alkotmánybíróság megőrizte jogvédő szerepkörét.

Alkotmánybíróság

Verdiktet hirdet az Alkotmánybíróság. Az új helyzetben a testület hitele is tét

Ahogy ezt az Alaptörvény parlamenti vitájában is elmondta, a pénzügyi tárgyú törvényekkel kapcsolatos hatáskör-korlátozást elfogadhatatlannak és károsnak tartja, mivel példátlan és veszélyes, hogy a jogrend egy területét az Alkotmánybíróság csak kivételesen és néhány szempontból vizsgálhatja.

Az Alkotmánybíróság elnöke szerint az új rendszert érintő legfontosabb problémák nem az új alkotmánnyal keletkeztek, hanem az Alaptörvény és Alkotmánybíróságról szóló törvény módosításai során következtek be, amelyek megbontottak egy koherens rendszert, mivel a kétharmados parlamenti többség nem tudott ellenállni a kísértésnek, hogy szinte már rutinszerűen kivonja az AB hatásköre alól a vitás kérdések eldöntést.

Tilk Péter szerint bár az új Abtv.-ben vannak jó irányok, (például a jogegységi határozatok felülvizsgálhatóságának kimondása) sajnos a reformok kapcsán erőteljesen megjelenik az a felfogás, amely a hatékonyság, gyorsaság szempontjait helyezi előtérbe a jogvédelem rovására. A Pécsi Egyetem oktatója szerint károsak a jogalkotó olyan cinikus megnyilatkozásai, mint például Alkotmánybíróság hatáskör-korlátozását kodifikáló törvényjavaslat (amely a 98 százalékos különadóról szóló első AB-döntés után néhány órával már fenn volt a parlament honlapján) indokolása, amely szerint a korlátozásra azért van szükség, mert a jogállam annyira megszilárdult, hogy szükségtelen a testület korábbi hatásköreinek fenntartása.

Az alkotmánybírák jogállását illető változások kapcsán kritizálta a megbízatási idő 12 évre emelését, mivel véleménye szerint „akinek 9 év nem elegendő arra, hogy alkotmánybíróként kiteljesedjen, annak 12 sem lesz elég”. Tilk nem ért egyet azzal a módosítással sem, amely szerint a bírák megbízatása az új tag megválasztásáig meghosszabbodik, mivel ez visszaélésékre adhat okot, hiszen nem érdeke egy új tag választása egy olyan politikai erőnek, amelynek politikailag előnyös a kiváló tag hivatalban tartása.

Tóth Gábor Attila messzebbről indította a helyzet elemzését, mivel szerinte az Alkotmánybíróságot érintő reform nem elszigetelt jelenség, nem az elmúlt húsz év szakmai tapasztalatainak összefoglalása, hanem egy általános rendszer-átalakítás része, ezért „az ördög nem a részletekben, hanem éppen az egészben van.”

A kétharmados törvények korábbi konstrukcióját nem tartotta ugyan hibátlannak, legfőképpen a választási rendszer torzító hatása miatt (megfelelő körülmények esetén az összes választópolgár harmada kétharmados többséghez juttathat egy pártot a parlamentben), de megítélése szerint kétségkívül működőképes rezsim volt. Általánosságban is úgy gondolja, hogy egy nem föderális berendezkedésű államban, ahol az Alkotmánybíróságon kívül kevés ellensúlya van egy parlamenti többségnek, bizonyos kérdésekben elfogadható megoldás a minősített többségű törvények intézménye.

A Debreceni Egyetem tanszékvezetője szerint az átalakulások irányát tekintve az jelenti a legfontosabb változást, hogy az Alaptörvény szövegébe és a sarkalatos törvények közé is bekerültek olyan kérdések, amelyeket általában kormányzati hatásköröknek tartanak (család-, nyugdíj-, adó-, föld-, energiapolitika), ez pedig veszélyes módon csorbítja a jövendő kormányok cselekvőképességét, méghozzá alapvető jelentőségű kérdésekben. Tóth Gábor Attila szerint az Alaptörvénnyel létrejövő új közjogi berendezkedés célja egy konkrét kormányzat elveinek és értékrendjének a szolgálata, és mivel ez a fő cél, akkor az Alkotmánybíróságot érintő változások jól szolgálják ezt.

Jobban vagy rosszabbul működik az Alkotmánybíróság az új rendszerben? – tette fel a kérdést Jakab András. Chronowski Nóra szerint egyértelműen rosszabbul működik az AB, mivel nem tud egyetérteni Paczolay Péterrel, aki szerint a legfontosabb ügyek eljutottak a testület elé. Felhívta a figyelmet a látencia jelenségére; nem tudhatjuk, hogy a jogsérelmek mekkora hányada nem jutott el a testülethez. Chronowski szerint azok az ügyek sem mutatnak jobb képet, amelyekből beadvány született. Utólagos normakontroll folytán 2012-ben 9, 2013-ban pedig 2 esetben semmisített meg jogszabályt az AB. 2014-ig 216 bírósági ítélet ellen nyújtottak be alkotmányjogi panaszt, ebből 10 határozat született, a többi ügyet mind végzéssel zárta le a testület, és mindösszesen 3 esetben állapított meg alaptörvény-ellenességet. További probléma a rendszerben, hogy hiába az ombudsman kezdeményezési lehetősége, a biztos is szelektál az ügyek között, és az ügyek jelentős részét az sem engedi a testület elé, hogy a jogbiztonság nem védhető alkotmányjogi panasz útján.

Országgyűlés

Ülésezik az Országgyűlés. A hatalom patkójában...

Jakab András felvetésére, miszerint az elutasítási arányok nagyjából megfelelnek a német arányoknak, Chronowski úgy reagált, hogy a német jogállam nem húszéves, és emiatt indokolható, ha hasonló az elutasítások aránya. De még rosszabb a helyzet, ha hozzávesszük, hogy az elmúlt években milyen változáson ment át a magyar jogrend, nagyságrendekkel nagyobb problémákat okozva, mint a korábbi években.

Az actio popularis (az utólagos normakontroll bárki általi kezdeményezhetősége) kapcsán Paczolay Péter kiemelte, hogy bár a rendszerváltás körüli időkben indokolható volt a szerepe, utóbb azonban öngólnak bizonyult az intézmény, és mostanra egyértelművé vált, hogy jobban meg kell szűrni a testület elé kerülő indítványokat. Az új rendszer ugyanakkor túlteljesítette a feladatot, és talán túlságosan is szűkre szabta az utólagos normakontroll kezdeményezői körét, hiszen az alkotmánybírák csak a minden érdek nélküli indítványozást ellenezték. Az új rendszerhez alkalmazkodva az ombudsman aktívan segítette az indítványozókat, így a legvitatottabb törvények megjelenhettek az AB előtt.

A valódi alkotmányjogi panasz bevezetésével nem szűnt meg a normakontroll hatásköre a testületnek, és bár sokan féltek tőle, hogy bele fog fulladni az AB a sok indítványba a valódi alkotmányjogi panasz miatt, az eddigi tapasztalatok szerint ez nem következett be. Ez legnagyobbrészt a beadványok minőségének (a legtöbb ügy nem éri el az alapvető alkotmányjogi kérdés megkövetelt szintjét) és annak tudható be, hogy maga a testület is igen szigorúan veszi a befogadási kritériumokat. Így bár szinte heti rendszerességgel kerülnek bírósági ítéletek a teljes ülés elé, kijelenthető, hogy még nem következett be az új egyensúly, sem minőségben sem mennyiségben nem érték el az a beadványok a kívánatosnak mondható szintet.

Tilk Péter szerint kapkodás tapasztalható az AB-t érintő jogalkotás területén, példaként említve az ügyvédkényszer esetét, amely többször is módosult az utóbbi években. Problémásnak tartja az actio popularis megszüntetését, mivel szerinte jobb munkaszervezéssel, több munkatárs felvételével a probléma legjavát meg lehetett volna oldani anélkül is, hogy teljesen megszüntetik az intézményt. Az alkotmányjogi panasz kapcsán elmondta, bár befogadóbbá vált a testület gyakorlata, mégis nagyon komoly, több milliárdos ügyek nem jutnak be a testület elé, mivel a jogbiztonságra nem lehet hivatkozni. Általánosságban is kijelenthető, hogy eljárási okok miatt nagyon komoly jogsérelmek kerülnek ki a jogvédelem körén.

„Az Alkotmánybíróság ésszerű időn belül dönt – ez nem az a szakasz, amire állampolgárként ránézek és elönt a nyugalom.” Tilk Péter kritizálta a jogalkotót, hogy továbbra sem ad semmilyen általános határidőt az ügyek elbírálásával kapcsolatban. A korábbi gyakorlatról szólva megemlítette, volt olyan ügy, amiben öt évvel azután született meg az eljárást megszüntető végzés, hogy hatályon kívül helyezték az egész ügy alapjául szolgáló törvényi szakaszt. Ugyanígy öt évbe telt, míg az AB elbírálta a Somogy Megyei Bíróság alkotmányértelmezési kérelmét, amelynek elbírálásához nagyjából 1 percet kellett, hiszen az indítványozó nem kérhetett volna alkotmányértelmezést.

Tóth Gábor Attila szerint az Alkotmánybíróság munkájának fontos fokmérője egy demokráciában, hogy van-e tekintélye, bíznak-e benne az emberek. A korábbi évekhez képest ez a mutató sokat romlott az elmúlt négy évben, és jelenleg nagyon messze van az ideálistól. Tóth szerint az is nagyon komoly probléma, hogy olyan kérdések, amelyek korábban alapvető részei voltak a testület munkájának, mára szinte teljesen eltűntek. „Hol vannak a tulajdonvédelmi tesztek? Arányosság? Diszkrimináció-tilalom?” – sorolta.

Chronowski Nóra kiemelte, hogy az actio popularis révén, bár elvileg bárki kezdeményezhetett eljárást az AB előtt, a beadványok mértéke beállt egy kulturált szintre. Az intézmény nagy előnye volt továbbá, hogy a hatására volt egyfajta óvatosság a kormányzat részéről, mert a törvényeiket bárki korlátozások nélkül megtámadhatta az AB előtt. Az alkotmánybírák jelenlegi munkájával kapcsolatban felhívta a figyelmet, hogy jobban kiaknázhatnák azt a hatáskört, amely alapján a nemzetközi szerződésbe ütközést hivatalból vizsgálhatják, mivel így európai alkotmányos standardokat érvényesíthetnének. Az AB-határozatok hatályvesztése kapcsán rámutatott, hogy az egész intézkedés nehezen értelmezhető, hiszen jogszabályok szokták hatályukat veszteni, nem alkotmánybírósági döntések, és természetesen továbbra is lehet rájuk hivatkozni, hiszen furcsa lenne, ha egy külföldi AB-határozatra lehetne hivatkozni, egy korábbi magyarra pedig nem.

Tóth Gábor Attila felvetésére, mit mondhat egy egyetemi tanár a diákjainak, hogy miért kell a korábbi AB-határozatokkal foglalkozniuk, hiszen hatályukat vesztették, Chronowski Nóra az ítélkezésben betöltött fontos szerepükre hívta fel a figyelmet, Tilk Péter pedig ezeket egyszerűen a történeti alkotmány vívmányaiként kezelné…

Kúria_bíróság

A Kúria épülete. Volt olyan elképzelés is, miszerint az AB-t a Kúria egyik tanácsává fokozták volna le

„Kétharmados többség esetén különleges az Alkotmánybíróság helyzete, egy fontos célja pedig nem lehet más, mint az alkotmányos kultúra átmentése.” – jelentette ki Paczolay Péter. Hozzátette: A 2010 utáni alkotmánybíráskodást értékelve két fontos körülményt nem szabad figyelmen kívül hagynunk: az alkotmányozás alatt felmerültek olyan javaslatok, amelyek az Alkotmánybíróságot a Kúria egyik tanácsává fokozták volna le, sőt egyesek az intézmény teljes megszüntetését is felvetették. A testület mozgásterét nagyban szűkítette az a körülmény is, hogy a kétharmados többség bármilyen alkotmánybírósági döntést azonnal felülírhatott, és a parlament ettől nem is riadt vissza.

Paczolay szerint az Alkotmánybíróság feladatával kapcsolatban a testületen belül is több álláspont jelenik meg. Magát azok közé sorolja, akik ezt elsősorban az alapjogvédelemben jelölik meg. Egy másik álláspont az Alaptörvény szövegének védelmét tartja a testület fő feladatának, akár az alapjogokkal szemben is, míg egy harmadik felfogás szerint az AB feladata a közösségi érdekek védelme az egyéni jogvédelemmel szemben.

A testület munkájának mindennapjaival kapcsolatban kijelentette: „Sajátos pozíciómnál fogva tartózkodom attól, hogy a testület működését és a társaim beilleszkedését minősítsem. Ezt meghagyom a tudomány képviselőinek.”

Az AB elnöke szerint összességében azonban hiba lenne az első néhány év alapján ítéletet mondani az új szabályok alapján működő AB felett. Felhívta a figyelmet, hogy a német alkotmánybíróság első tíz éve is nagyon küzdelmes volt, mivel állandó politikai ellenszélben kellett dolgoznia a testületnek, és Adenauer is felvetette az AB megszüntetését. Ennek ellenére a német testület mostanra a legnagyobb tekintélyű alkotmánybírósággá vált.

Orbán köpönyege és a keleti szél

Ahogyan sokan megírták, Orbán Viktor az elmúlt években egészen elképesztő változáson ment keresztül. A nyugati világ és civilizáció harcos védelmezőjéből, a szabadság bajnokából szép lassan keleti despoták lelkes barátjává alakult át. Nyilván fura érzés azt látni, hogy az ország vezetője rendszeresen olyasmiket tesz, amelyek miatt korábban másokat hazaárulással vádolt. Fura érzés, de végső soron számít ez?

Bizonyára sokan vannak, akiket egyszerűen zavar, hogy a miniszterelnök köpönyegforgató. Ez az érzés érthető, de semmi esetre sem lehet meghatározó egy magyar kormányfő megítélésében.

Az a helyzet ugyanis, hogy 1994 óta hazánkban csak ilyen emberek kerülhettek ebbe a pozícióba.

Gondoljuk csak végig: Horn Gyula, Medgyessy Péter, Gyurcsány Ferenc – korábban egytől egyig az orosz megszállókat kiszolgáló kommunista rendszer viszonylag fontos és igencsak lelkes fogaskerekei voltak. Még az 1998-as Orbán Viktor is az egykori harcos antiklerikális liberálisból lett őskonzervatív. A mai Magyarországon az elvek rugalmas kezelése a miniszerelnöki pozíció megszerzésének előfeltétele lett. Mifelénk nem túl magasak a politikusokkal kapcsolatos etikai mércék. Szomorú, de ettől ez még adottságnak tűnik.

A saját maga és híveinek olvasatában Orbán Viktor nem is elvtelen, hanem pragmatikus. Felismerve, hogy a világgazdaság súlypontja nyugatról keletre tevődik át, a magyar kormány nem tesz mást, mint másokat megelőzve alkalmazkodik a realitásokhoz. Persze, nyilván hülyeség, hogy a magyarokat immáron száz éve az ázsiai eredetükkel csúfolják, mint ahogy az is, hogy ezért mostanra bárki is irigykedne ránk. Hülyeség, de hát a kínaiak ezt szeretik hallani – ha pedig ez kell ahhoz, hogy a nagy stratégiai partnerség létrejöjjön, akkor semmibe nem kerül egy kicsit eszetlenül hízelegni. Mint ahogyan a baltást gyilkost is megérte kiadni, mert azóta is ez a hosszú távú azeri-magyar barátság alapja. Ez pedig nem csak bölcs, hanem egyenesen vizionárius (lásd “egész Európa tőlünk tanul”, “minket másol mindenki”, stb.) cselekedet, ami hazánknak óriási előnyöket fog jelenteni.

Két óriási probléma van azonban a fenti gondolatmenettel, és végső soron Orbán Viktor színeváltozásával. Egyrészt ez a fene nagy keleti szél-trend csak Budapestről nézve tűnik ilyen egyértelmű irányúnak. Mint a legtöbb nyugati intellektuális divat, ez is kb. tíz év késéssel érte el hazánkat. A “feltörekvő országok (Kína, Oroszország, India, Brazília) növekedése megállíthatatlan” című lemezről azóta kiderült, hogy igencsak hamisan szól.

A valódi helyzetet kiválóan ismerő kínai és orosz elit az elmúlt öt-tíz évben nagyon világos véleményt mondott a két országról: tömegesen menekítik onnan a pénzüket, gyermekeiket Nyugatra küldik tanulni és próbálnak családjuk számára nyugati útlevelet szerezni.

Számukra ugyanis világos, ami a kelet-ámulatba forduló féltudású magyar elit számára nem: ezen országok rezsimjei nagyon instabilak és még rengeteg olyan kihívás előtt állnak, amelyeken nagyobb valószínűséggel fognak elbukni, mint átmenni. A mostani keleti szél semmivel sem fúj meggyőzőbben, mint harminc éve, amikor mindenki arról beszélt, hogy Japán válik a világ vezető gazdasági hatalmává, vagy mint negyven éve, amikor úgy volt, hogy a Szovjetúnió lesz ez az ellenállhatatlan erő.

Ezzel még csak ellennénk, hisz megszokhattuk már, hogy a világ középpontjától egyre távolabb kerülő magyar döntéshozók félreolvassák a jeleket. A nagyobb gond, hogy ezúttal a kormányfő túl sokat tesz fel erre a lapra. Természetesen nem csak Magyarország keresi a belpolitikai és belső szabályokkal kapcsolatos feltételek nélkül érkező keleti pénzeket (szemben ugye a nyugatiakkal, akiknek mindenféle elvárásai vannak átláthatósággal és jogbiztonsággal kapcsolatban). Afrika 5-10 éve volt szerelemben a kínai befektetőkkel, a lengyeleknek mintegy öt éve volt hasonló mániájuk, a görögöknek pedig a válság csúcsán. Szemben azonban ezekkel a példákkal, nekünk igazából nincs semmink, ami igazán vonzó lenne akár Peking, akár Moszkva szempontjából. Nincs jelentős nyersanyagvagyonunk, nem vagyunk középhatalom, de még csak egy pireuszi kikötőnk vagy mediterrán szigetünk sincs. Mi csak egy dolgot adhatunk, ami érdekes lehet ennek a két, tucatnyi kalapozó ország közül választó nagyhatalomnak: az EU- és a NATO-tagságunkból fakadó speciális értékeinket. Felejtsük el az EU piacára nyitott kapuról szóló badarságokat: ezt minden déli- és keleti EU-ország kínálja nekik, ezért nem fogják Budapestet választani.

Itt valószínűleg csak a szövetségi rendszerünkből való kikacsintás jelenthet értéket.

Az például, ha Brüsszellel szemben Moszkva oldalán harcolunk: például úgy, hogy precedenst teremtünk a szigorú európai versenyszabályok megkerülésére (pont ezekkel a szabályokkal kezdte meg leszorítani a Bizottság a Gazprom régiónk felé kiszámlázott árait). Kína felé pedig például az, ha Unión belüli platformot teremtünk az USA-ból már részben kiutált és az EU-ban is gyanakodva szemlélt kínai távközlési cégeknek – hogy aztán ne csak az amerikaiak hallhassanak mindent. Vagy ha egy kicsit lazábbak lennénk a kínai cikkekkel az EU vámhatárt jelentő hazai belépési pontokon. A lehetőségek tárháza szinte végtelen, a kérdés csak az, hogy Magyarország mire lehet hajlandó. Sajnos a dolog jellegéből fakadóan ezt még éveken át legfeljebb csak találgathatjuk.

Ha azonban valóban ilyesmiről van szó, akkor nagyon veszélyes játékot folytat a miniszterelnök. Mert ha a keleti szél Közép-Európában mégsem fog olyan erősen fújni, mint azt Orbán Viktor megálmodta, akkor nagyot bukunk. A Nyugat ugyanis már most megkerülhetetlen tényezője a magyar gazdaságnak: az itteni befektetések óriási többsége három nyugati országból jön, az exportunk döntő része az EU-ba megy, miközben évi közel ezer milliárd forint (!) uniós támogatást költünk el. Tőlük még egy kis visszavonuló is óriási károkat okozhat nekünk – nem is beszélve arról az eshetőségről, ha jelentős hitelvesztést szenvedünk el.

A kormányfő kínai nyilatkozatai ijesztőek. Nem azért, mert megint befejezett egy félkört annak a bizonyos köpönyegnek a forgása, hanem azért, mert rendszerint akkor ereszti el magát ennyire a miniszterelnök, amikor valami vállalhatatlant készül megindokolni. Csak nehogy megint a jövőnk egy jó nagy szeletét tegye fel a pókerasztalon, mint legutóbb Moszkvában.
http://velemenyvezer.444.hu/2014/02/13/orban-koponyege-es-a-keleti-szel/

Karlsruhe Luxembourgnak adta át a "forró krumplit"

Bruxinfo.eu
2014. február 9., vasárnap
A német alkotmánybíróság véleménye szerint az Európai Központi Bank a korlátlan kötvényvásárlási programmal túllépte a mandátumát. A karlsruhei testület ugyanakkor eddig példátlan módon az Európai Bírósághoz utalta az euróövezet egészét stabilizáló lépés jogszerűségének megállapítását.

A német alkotmánybíróság nyolc bírája közül hat az Európai Központi Bank EU-szerződésben meghatározott mandátumával összeegyeztethetetlennek ítélte meg a pénteken nyilvánosságra hozott döntésben a Frankfurt által 2012 szeptemberében bejelentett kötvényvásárlási programot. A karlsruhei testület ugyanakkor véleményének súlyát jelentősen tompítva és saját kétségeit is elárulva az Európai Bírósághoz utalta a német panasz elbírálását.

Az ügy pikantériája, hogy általános vélemény szerint az EKB korlátlan kötvényvásárlásáról szóló Draghi-bejelentés szüntette meg az euróövezetet fenyegető egzisztenciális válságot, mivel egy csapásra eloszlatta a kételyeket akörül, hogy Frankfurt nem hagyja elsüllyedni az egységes valutaövezetet. Fonák módon az OMT-program bejelentése már önmagában is gyökeres fordulatot hozott a helyzetben, jóllehet, a gyakorlatban még egyszer sem alkalmazták.

Német közgazdászok és más szervezetek ugyanakkor a karlsruhei székhelyű alkotmánybírósághoz fordultak a kötvényvásárlási program jogszerűségének elbírálása végett. A taláros testület pénteki ítéletében az elsődleges uniós joggal összeegyeztethetetlennek minősítette a programot, mert megítélése szerint arra nem terjed ki az Európai Központi Bank mandátuma.

„Nyomós érvek szólnak annak feltételezése mellett, hogy (a lépés) túllépi az EKB monetáris politikai hatáskörét és ezáltal megsérti a tagállamok jogköreit, és megszegi a költségvetés monetáris eszközökkel történő finanszírozására vonatkozó tilalmat” – áll a német alkotmánybíróság ítéletéről szóló közleményben.

A bírák ugyanakkor mintha maguk sem lettek volna teljesen meggyőződve az igazukról, amit az is jelez, hogy a nyolcból két bíró különvéleményt fogalmazott meg. Karlsruhe végül is elismerte a luxembourgi székhelyű Európai Bíróság illetékességét a végleges döntésben, ami először fordul elő a testület praxisában és elemzők szerint valahol annak elismeréséről tanúskodik, hogy a német alkotmánybíróság nem ítélkezhet az Európai Központi Bank felett.

A Financial Times információi szerint Frankfurtban nagy megkönnyebbüléssel fogadták a döntést, mert előzőleg attól tartottak, hogy egy nyíltan elmarasztaló ítélet – ami a Bundesbankot vagy a Bundestagot jogi lépésekre utasította volna – aláásta volna az eurózóna jegybankjának az önálló politikai mozgásterét és a tekintélyét is.

Az EKB-nál egyébként pénteken megismételték, hogy a bank véleménye szerint teljesen a mandátumával összhangban cselekedett. Az FT szerint ugyanakkor a jegybank már korlátokat szabott a kötvényvásárlási programnak, amikor bejelentette, hogy csak a létező egy vagy három éves futamidejű kötvényeket érinti a program. És ebben az esetben is, az adósság maximum 50 százalékát vásárolhatja fel (ennek maximális összegét 500 milliárd euróra becsülték).

Az Európai Bizottság is üdvözölte pénteken a német alkotmánybíróság döntését, ugyancsak hangsúlyozva, hogy a kötvényvásárlási program – szerinte – összhangban áll az uniós joggal. Brüsszel egyébként ennek szellemében kész véleményt nyilvánítani az eljárás során.

Gunttram Wolff, a brüsszeli központú Bruegel Intézet igazgatója pénteken közölte, hogy nem ért egyet a karlsruhei bíróság azon megállapításával, miszerint a kötvényvásárlási program az elsődleges uniós jogba ütközik. Az ismert szakértő szerint az OMT szükséges lépés volt az EKB monetáris politikai mandátumának a végrehajtásában.

Wolff másfelől úgy véli, hogy a német alkotmánybíróság nyitva hagyja a lehetőséget az intézkedésnek egy olyanfajta értelmezése előtt az Európai Bíróság számára, ami az elsődleges joggal való összeegyeztethetőség mellett szól. Ha például az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) által finanszírozott mentőprogramok feltételessége teljesül, és a kötvényvásárlás során kizárják a veszteségeket, akkor a Bruegel igazgatója szerint az EU általános céljait támogató megfelelő intézkedésnek is minősülhet. Mivel az ESM-program jogilag csak akkor igazolható, ha az adósságot fenntarthatónak ítélik, az OMT ilyen körülmények fennforgása esetén megengedhető lehet.

Wolff arra is rámutat, hogy Karlsruhe ítélete azt sugallja, hogy az EKB elsődleges (előnyt élvező) hitelezőnek minősül. A kutató szerint ez ugyanakkor megnehezítheti az ESM vagy OMT-programból való kilépést. A magánhitelezők ugyanis úgy értelmeznék, hogy a feléjük fennálló adósság alárendelődik az EKB felé fennálló adósságnak, és ezért sokkal magasabb hozamfelárakat számolnak majd fel a hitelekért.

De facto ez azt jelentheti, hogy még ha az adósság általában fenn is tartható, a programból való kilépés lehetetlenné válik, mert az alárendelés megakadályozza a piacokhoz való hozzáférést. Wolff szerint ennek az lehet az eredménye, hogy a magánadósság és a hivatalos, intézményi hitelezőkkel szemben fennálló adósság leírása valószínűbbé válik annak érdekében, hogy egy ország visszatérhessen a piacra. Ezért nagy jelentősége lesz annak, hogy az Európai Bíróság megerősíti-e az EKB elsődlegességét.

Az FT Armin von Bogdandyt, a heidelbergi Max Planck Egyetem igazgatóját idézte, aki bölcs lépésnek nevezte a német alkotmánybíróság döntését, mivel „ezzel másnak passzolja át a forró krumplit”.

A karlsruhei alkotmánybíróság március 18-án egy másik beadványra az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) jogszerűségéről is állást készül foglalni.
http://kitekinto.hu/europa/2014/02/09/karlsruhe_luxembourgnak_adta_at_a_forro_krumplit/

Paczolay: az alkotmányos kultúra átmentése a cél

Markánsan eltérő nézetek vannak az alkotmánybíráskodás feladatait, az alapjogokat, illetve egyén és közösség viszonyát illetően a testületen belül - mondta Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság (Ab) elnöke az Akadémia jogtudományi intézetében tartott szakmai fórumon csütörtökön.

Az európai mércék alkalmazhatósága is megosztja a testületet, a negyedik alkotmánymódosítás nyomán pedig a korábbi határozatok idézhetőségének kérdése is újra és újra vitákhoz vezet - fűzte hozzá Paczolay Péter. Megjegyezte: tartózkodik attól, hogy kollégáinak beilleszkedését minősítse.

Az Ab-re vonatkozó szabályozás elmúlt években lezajlott átalakítása kapcsán az elnök kiemelte: a jelenlegi Ab számos vonatkozásban jelentősen eltér az első két évtized Alkotmánybíróságától, de megőrizte alkotmányvédő szerepét, a legfontosabb és legvitatottabb törvények eljutottak az Ab-hoz, és így a testület továbbra is a törvényhozás kontrollja maradhatott. Bár ennek feltétele egy olyan aktív, alkotmányos jogvédelem iránt elkötelezett ombudsman, mint amilyen Szabó Máté volt, hiszen az utólagos normakontroll kezdeményezésének lehetősége jelentősen szűkült.

A hatáskörök átalakulását optimistán szemlélve egy új egyensúly alakult ki: a korábban nagy szerepet betöltő actio popularis - alanyi jogon történő Ab-hoz fordulás - megszűnt, helyette a személyes érdeket megkívánó alkotmányjogi panasz lépett előtérbe - fejtette ki a Paczolay Péter. Megjegyezte azt is, hogy ezekkel a célokkal egyetértett. Az actio popularist a rendszerváltáskor politikailag érthetőnek, de szakmai szempontból eltúlzottnak tartotta. Ugyanakkor az elnök úgy vélekedett, hogy az új szabályozás az alkotmányos normakontrollt túlzottan visszaszorította, ez csupán a minden jogi érdek nélküli indítványozással összefüggésben fogadható el.

A közpénzügyekkel kapcsolatos hatáskör-korlátozás az Ab elnöke szerint pedig még a legnagyobb jóindulattal szemlélve sem tekinthető egy új egyensúly részének, hiszen elfogadhatatlan, hogy az alapjogok egy területe csak nagyon kivételesen és korlátozottan vizsgálható alkotmányjogi szempontból.

Az Ab-t az alkotmányos jogvédelem visszaszorulása kapcsán ért kritikákra reagálva az elnök arra hívta fel a figyelmet, hogy a testület kétharmados - bármikor alkotmányozni képes - törvényhozó hatalom mellett működik.

Paczolay Péter szerint az alkotmánybíráskodás szempontjából az elmúlt években az volt a legproblematikusabb, hogy a szabályozást sűrűn módosította parlamenti többség, a neki nem tetsző alkotmánybírósági döntéseket pedig nem egyszer a kétharmad birtokában felülírta, egyre újabb területeket kivonva ezzel az alkotmányos felülvizsgálat köréből.

Arra a felvetésre, hogy egyáltalán mi értelme van az alkotmánybíráskodásnak kétharmados parlamenti többség mellett, az Ab elnöke úgy reagált: az alkotmányos kultúra átmentése mindenképpen az egyik fontos cél. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet: néhány év nem elegendő arra, hogy az átalakult alkotmánybíráskodásról letisztult értékelést lehessen alkotni, ehhez még több idő kell.

A Sarkalatos átalakulások - A kétharmados/sarkalatos törvények változásai 2010-2014 című sorozat keretében az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézete hétről hétre több mint 20 alkalommal vitatják meg a szakértő vendégek, többek között a közpénzügyek, az egyházak, a parlamenti jog, a választójog, a médiajog, az ombudsmani szabályozás, az adatvédelem, a bíróságok, a nemzetiségek, a népszavazás vagy a jogalkotás kérdéseit.

MTI

Magyar Nemzet: A passzív eutanázia mellett

Az orvosok többsége támogatná - A kamara etikai kollégiuma elítélte a felmérést

Változtatni kellene az orvosi kezelés visszautasításának jogi szabályozásán - így véli azoknak az orvosoknak a túlnyomó többsége, akik részt vettek a Vadász Gábor nyugdíjas sebész- aneszteziológus által kezdeményezett felmérésben. A válaszolók és Vadász szerint az aktív eutanázia bevezetése nem időszerű.

Több mint kétszáz orvos töltötte ki az eutanázia kérdésével foglalkozó online kérdőívet tavaly szeptember és november között. Közülük 94 válaszadó vezető beosztású, s a kitöltők egyharmadának több szakvizsgája van. Az eredmények alapján - amelyeket a hét elején a Medicalonline portál ismertetett - az orvosok 36,6 százalékát kérték már arra, hogy alkalmazzon aktív eutanáziát. Ez az arány a vezetők között csaknem 40 százalék volt. Kiderült, a válaszoló doktorok több mint kétötödénél pályája alatt felmerült az orvosi kezdeményezés alapján végzendő eutanáziának a szükségessége. Arra a kérdésre, hogy általánosságban elfogadja-e az aktív eutanázia gondolatkörét, a megkérdezett orvosok csaknem fele, míg a vezetők csaknem harminc százaléka felelt igennel. Az eljárást egyébként inkább a fiatalabb kollégák tartják elfogadhatónak. Az eredmények rámutatnak, a válaszadók többsége - több mint 55 százaléka - nem tartja időszerűnek, hogy az aktív eutanázia alkalmazását lehetővé tevő szabályrendszer szülessen a közeljövőben. Így vélekedik Vadász Gábor is. A kérdőív foglalkozott a kezelés visszautasításával, vagyis a passzív eutanáziával is. A kitöltő orvosok több mint négyötöde elfogadja a beteg erre vonatkozó kérését, ám az ezt támogatók aránya az életkor előrehaladtával jelentősen csökkent. A válaszadók és az orvos vezetők mintegy négyötöde szerint változtatni kellene a jogi szabályozáson.
Az eutanázia már a XX. század második felében a legégetőbb jogi, etikai és orvosetikai kérdéssé vált a rohamosan öregedő nyugati világban, de Kínában is. Ennek tárgyalása elől nem zárkózhat el sem az orvosi hivatásrend, sem a civil társadalom - szögezte le lapunknak Vadász Gábor. A sebész-aneszteziológus rámutatott: egy orvost elsősorban a saját lelkiismeretének kell irányítania, a törvény ugyanis gyakran szembemegy az orvosi etikával. A beteg üdve a legfőbb irányelv, ezt kell szem előtt tartani - hangsúlyozta.
Vadász szerint az orvosok egy része orvosetikai, vallási, erkölcsi meggyőződése miatt hallani sem akar az eutanázia bármilyen formájáról, míg a másik részük - ahogyan erre a kérdőív válaszai is rámutatnak - úgy véli: vannak helyzetek, amikor - ha az orvos tisztességes - segíteni kell a betegnek.
A szakember felhívta a figyelmet, 2010-ben az Alkotmánybíróságtól (Ab) beadványában kérte a kezelések visszautasításáról szóló jogszabályok részei alkotmányellenességének kimondását, megsemmisítését, mivel szerinte a szabályozás pontatlan, nem életszerű és nem engedi a törvényalkotó akaratának érvényesülését. Mivel az AB ezt nem tárgyalta, 2012 elején alkotmányjogi panasszal élt, amely a mai napig a taláros testület asztalán fekszik. Vadász emlékeztetett arra is, 2003-ban - egy tíz évvel korábbi, az aktív eutanázia engedélyezését kérő beadvány kapcsán - már született egy Ab-határozat, amely kimondta az aktív eutanázia alkotmányellenességét, ám azt is, hogy a kezelés visszautasítása nem alkotmányellenes. Utóbbit a Magyar Orvosi Kamara etikai kódexe is engedélyezte.
A kamara etikai kollégiuma októberben határozatot hozott, ebben súlyos etikai vétségnek minősítette a Vadász Gábor által elindított kérdőív terjesztését és kitöltését. Véleményük szerint ez "megzavarhatja egyes kollégák fogalomrendszerét", amit Vadász nevetségesnek tart. Hangsúlyozta, a kamarának tudomásul kellene vennie, hogy az orvosok eltérően gondolkodnak e kérdésben.

*SZALAI LAURA, Magyar Nemzet 2014.01.16 - 4. oldal

Gyógyítók az eutanáziáról
DR. VADÁSZ GÁBOR| NOL| 2013. november 8.
http://nol.hu/velemeny/20131108-gyogyitok_az_eutanaziarol

"Inkább a halál"
Dr. Vadász Gábor nyugalmazott aneszteziológus és sebész a passzív eutanáziáról
http://magyarnarancs.hu/lelek/inkabb-a-halal-84482

Nem emberi élet? Ki dönti el?
http://www.origo.hu/itthon/20130816-hogyan-viszonyul-az-egeszsegugy-az-eutanaziahoz.html

Alkotmányellenes a képviselői szuperimmunitás

Az alaptörvénybe ütközik a román büntető törvénykönyv decemberben elfogadott módosítása, amely megnehezítette volna a választott tisztségviselők felelősségre vonását – állapította meg szerdán a román alkotmánybíróság.

A törvény törölte volna a köztisztviselők köréből a képviselőket, az államfőt, de az orvosokat, az ügyvédeket és közjegyzőket is. Ez sérti a jogállamiságra, a törvények és az alkotmány betartására, valamint a nemzetközi szerződések jóhiszemű alkalmazására vonatkozó alkotmányos előírásokat – áll az alkotmánybíróság közleményében.

A dokumentum kiemeli, hogy a kilenc alkotmánybíró egyhangúan döntött az ellenzéki Demokrata-liberális Párt (PD-L) óvásáról. A törvénymódosítást már decemberben több EU-ország és az Egyesült Államok is elítélte, Victoria Nuland európai és eurázsiai ügyekért felelős amerikai külügyi államtitkár-helyettes pedig a múlt hét végén Bukarestben ismételte meg a washingtoni aggodalmakat.

http://nol.hu/kulfold/alkotmanyellenes_a_kepviseloi_szuperimmunitas

HIRADO.HU
Alkotmányellenes a román btk. vitatott módosítása
Az alaptörvénybe ütközőnek nyilvánította szerdán a román alkotmánybíróság a román büntetőtörvénykönyv azon módosítását, amely megnehezítette volna a választott tisztségviselők felelősségre vonását.
A román hírtelevíziók szerint az alkotmánybíróság egyhangúan hozta meg a döntést. A büntetőtörvénykönyvet december 10-én módosította a román parlament úgy, hogy a képviselők és szenátorok ellen nem indítható érdekbeli összeférhetetlenség miatt bűnügyi vizsgálat, és a törvényhozók kivonták magukat a köztisztviselők köréből, ami a módosítás ellenzői szerint megnehezítette volna a korrupciós ügyekben a honatyák felelősségre vonását. Többek között a legfelső bíróság mintegy száz bírája támadta meg a btk. módosítását az alkotmánybíróságon.

Jöhet a szupergazdagok adója

Jóváhagyta a francia alkotmánybíróság a 75 százalékos különadó tervét. Az Országgyűlés nemrég ennek mintájára alakította át a végkielégítéseket terhelő különadót.

Jóváhagyta a francia alkotmánybíróság a legmagasabb jövedelmekre kivetett 75 százalékos különadó bevezetését. Az Alkotmánytanács egy évvel ezelőtt még elvetette a különadó eredeti tervét, amely az egymillió euró fölötti éves jövedelmeket terhelte volna, és amely miatt Oroszországba költözött Gérard Depardieu színész is.

François Hollande államfő kampányígéretét eltérő formában nyújtották be újra: e szerint a 75 százalékos adót nem jövedelemadóként fizetik be, hanem a munkáltatót terheli a 2013-ban és 2014-ben történő kifizetések egymillió euró fölötti részére. Ezzel a kormány kihúzta a törvény méregfogát – a bíróság arra való hivatkozással utasította el a törvényt, hogy a járulékokkal együtt már 90 százalék fölé emelkedne az adótartam, ez pedig aránytalanul magas –, ám a javaslat ettől nem lett népszerűbb az érintettek körében. A leghangosabban a franciaországi klubokban játszó labdarúgók tiltakoztak: a játékosok sztrájkkal fenyegetőztek.

A francia 75 százalékos különadó tervét a magyarországi politikusok is megirigyelték. A végkielégítéseket terhelő, 98 százalékos különadó szintjét csökkentette le nemrég az Országgyűlés 75 százalékosra, ezt Lázár János , a Miniszterelnökséget vezető államtitkár épp a francia példával indokolta.
Szerző: Világgazdaság Online

Kövér: egy gennyedző seb a demokrácia testén Gyurcsány jelenléte

A legnagyobb tétje ennek a választásnak az, hogy - mint korábban - a baloldal romjainak négyévnyi eltakarítása, illetve az építkezés megkezdése után jön-e egy újabb visszarendeződés vagy végre kapnak-e a választóktól nyolcévnyi építkezésre esélyt – mondta Kövér László, az országgyűlés fideszes elnöke az Echo Tv Heti Mérleg című műsorának adott, szombat este sugárzott interjújában.

A házelnök szerint „benne van az esélyekben” az is, hogy az ellenzék nyeri meg kétharmaddal a választásokat, ezért mindent el kell követnie a kormányoldal értékrendjét vallónak, hogy legalább egy mandátummal többet szerezzenek. Mindezt annak érdekében, hogy folytatni tudják a munkát.

Azt elmondta, nem először riogatnak a magyar baloldaliak Európában azzal, hogy nem lesznek tiszta választások Magyarországon. Ez egy taktikai eszköz arra, hogy ha nem nyernék meg a választásokat - amelyre a felmérések alapján komoly esély van - azonnal megkérdőjelezhessék az új kormány legitimitását.
Befejezték, amit elterveztek

Kövér László szerint a mostani ciklus végére a gazdasági mutatószámok, eredmények kezdenek úgy alakulni, hogy hitet és reményt adhassanak mindenkinek: megérte az elmúlt négy év küszködése, kínlódása, harca. A házelnök nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb ciklusra számít mind a törvényhozás mutatóit, mind a közéletet tekintve.

Az Országgyűlés elnöke reményét fejezte ki, hogy minden fontos kérdésre született válasz, és elvarratlan szálak nem maradtak. Arra kérte a kormány képviselőit, fésüljék át a sarkalatos törvényeket, hogy az esetlegesen felmerülő kérdéseket le tudják zárni, amíg megvan a kétharmad. Amit elterveztek 2010-ben, azt a vártnál sokkal nehezebb körülmények között, de sikerrel be is fejezték – tette hozzá.

Kövér László szerint a korábbi baloldali kormányok mindent megettek azért, hogy restaurálják a kommunizmus társadalmi struktúráját, illetve konzerválják azon elemeit, amelyek az ő hegemóniájukat alapozták meg a gazdaságban, a kultúrában, a médiában, az oktatásban és az igazságszolgáltatásban egyaránt. A társadalmi viszonyok megváltoztatására, az emberek gondolkodásmódjának megváltoztatásához negyven év kell. Ez akkor ér véget, ha biológiailag is kicserélődik a népesség, vagyis már csak azok élnek, akik a szabadságba születtek – vélekedett a házelnök.
Nem kedveli Bajnait és csapatát

Kövér László közös kudarcnak nevezte az elszámoltatás ügyét. Ehhez szerinte hozzájárultak azok, akik a baloldali pártokra szavaztak - vagyis azt támogatták, hogy a közélet megtisztulása "zökkenőkkel történjen" -, de azok is, akik a hatalom birtokában sem alakították át az igazságszolgáltatást oly módon, hogy az megfeleljen egy demokratikus jogállam mércéjének. Összességében a magyar politikai eliten, a törvényhozáson, az alkotmánybírákon, a brüsszeli eurokratákon és az igazságszolgáltatás azon szereplőin bukott meg az elszámoltatás, akik nem csak politikától, hanem még a jogtól és az igazságtól is függetlenek érzik magukat – tette hozzá a házelnök.

A kettős állampolgárságról szólva elmondta, hogy a korábbi "nemzetietlen baloldalon" állók közül is sokan elfogadják ezt a döntést, sokan az MSZP-ből és Bajnai Gordon pártjából is kacérkodnak ezekkel a gondolatokkal. Kövér László nem tartja bajnak, ha valaki csak számításból módosít a politikai irányvonalán. "Most van arra remény, hogy ez a kérdés, ami eddig megosztott minket, ezentúl talán összefoghat" - fogalmazott. Mint elmondta nem kedveli Bajnai Gordont és csapatát, "borzalmas lenne", ha programjuk akárcsak részeiben is megvalósulna, "de ha ezt az irányváltást komolyan gondolják, ez mindannyiunk üdvére válik".
Kín Gyurcsányról beszélnie

Kövér László az interjúban beszélt Gyurcsány Ferenc volt kormányfőről, a DK elnökéről is. "Az, hogy van egy Gyurcsány Ferenc nevű képződmény a politikában, amiről csak azért kell beszélni, mert akkora botrány mind a mai napig, hogy itt van velünk. Egy gennyedző seb a demokrácia testén az ő jelenléte" - fogalmazott. "Ne felejtsük el sosem azt a szégyent, barbárságot, amelyet elkövetett velünk 2004 decemberében (...) Már az is egy kín, hogy róla beszélni kell" - tette hozzá.
Kövér László arról is szólt, hogy a kormány melletti tömeges kiállást nagyon felemelő és pozitív meglepetésnek tartja.

A házelnök reményét fejezte ki, hogy március közepére elkészül a Kossuth tér a zöldterületekkel, a látogatóközponttal és a mélygarázzsal együtt.
http://www.hir24.hu/belfold/2013/12/28/kover-egy-gennyedzo-seb-a-demokracia-testen-gyurcsany-jelenlete/

A megszorítások útjába álltak a portugál alkotmánybírák

Alkotmányellenesnek ítélte a portugál alkotmánybíróság a kormány közalkalmazottak nyugdíját csökkentő tervét, amelytől évi 388 millió eurós költségcsökkentést vártak az ország vezetői. Ha a kormány nem talál alternatív megoldást az állami költségek visszavágására, kérdéses, hogy Portugália a tervei szerint jövő júniusban maga mögött tudja hagyni a trojka 78 milliárd eurós mentő csomagját és visszatérhet a piaci finanszírozáshoz - erre hívták fel a figyelmet még a döntés előtt az országnak mentő csomagot nyújtó szervezetek.
A terv szerint a kormány 10 százalékkal csökkentette volna a havi 600 euró fölötti közalkalmazotti nyugdíjakat. A 13 tagú taláros testület egyhangúlag úgy ítélte meg, a terv ellentétes az alkotmánnyal, mert a dolgozók nem annyi nyugdíjat kapnának, mint amennyi a korábbi befizetéseik alapján megilletné őket, ami sérti a bizalom elvét. A kormányzó szociáldemokrata párt szóvivője szerint a döntés komolyan korlátozza a kormány mozgásterét, de még vannak nyitva jogi lehetőségek a magán- és a közszféra nyugdíjainak közelítéséhez, amelyeket a kormány ki fog használni. Az ellenzéki szocialisták üdvözölték az alkotmánybírák döntését és arra buzdítják Aníbal Cavaco Silva elnököt, hogy más, januártól érvénybe lépő változtatásokat is küldjön előzetes alkotmányos kontrollra.
Az IMF portugáliai missziójának vezetője úgy nyilatkozott a sajtónak, bízik benne, hogy a kormánynak lesz alternatív költségcsökkentési lépése, bár félő, hogy ezeknek rosszabb hatása lesz a gazdasági növekedésre és a foglalkoztatásra. Az alkotmánybíróság korábban is blokkolta már a kormány a közalkalmazottakat és a szociális rendszert érintő megszorító intézkedéseit és a mostani döntés után valószínűleg a jövő évi költségvetésről is kikérik a testület véleményét.

A IMF portugáliai részlegének vezetője bízik abban, hogy a kormánynak lesz alternatív költségcsökkentési lépése

Reuters, Csurgó Dénes, Napi Gazdaság, 2013.12.23., 6. oldal

Az állam szavatolja az emberi jogokat

MHO/MTI - 2013. december 10., kedd
Szabadságjogok Magyarországon ma címmel szerveztek konferenciát Budapesten

Az államnak mint a nemzeti és emberi szolidaritás legfőbb szerveződésének és letéteményesének garantálnia kell az emberi jogokat - mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a Szabadságjogok Magyarországon ma című konferencián kedden Budapesten. Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke arról beszélt: a konkrét ügyekben helye van vitának, a nemzetközi felelősség létjogosultsága pedig nem kérdőjelezhető meg. Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke arról beszélt, hogy az új intézmény működési keretei a korábbinál nagyobb jogot adnak arra, hogy kényszerítő formában lépjenek fel a jogellenes adatkezelés ellen.

A Polgári Magyarországért Alapítvány és a Hanns Seidel Alapítvány rendezvényén tartott előadásában a miniszter kiemelte: az államnak olyan keretnek kell lennie, amely az életnek és az emberi méltóságnak biztonságot nyújt.

Az államnak nemcsak felelősséget kell vállalnia, hanem segítenie kell polgárainak is felelősséget vállalni az emberi jogok ügyében - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy az állam egyúttal kockázatközösség is, amelynek az a feladata, hogy megvédje minden állampolgárát, akit sérelem, jogtalanság ért.
Balog Zoltán felhívta a figyelmet arra, hogy a 2006. őszi tüntetések alkalmával tanulta meg a társadalom, hogy akkor kerülnek az érdeklődés középpontjába az emberi jogok, amikor sérülnek. Hét éve pedig az állam sértette meg csoportok és személyek emberi méltóságát. Az államnak is van tehát felelőssége, a felelősségre vonás azonban a bűnüldöző szervek és az igazságszolgáltatás dolga - jelentette ki.
Az államnak a felelősségvállalásból következően kell kárpótolnia többek között a romagyilkosságok áldozatainak hozzátartozóit, és ez történt a 2006. augusztus 20-ai viharról szóló tájékoztatás elmulasztása miatt kárt szenvedők kárpótlása esetében is.

Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke arról beszélt, hogy az 1945-ben megalkotott ENSZ-alapokmány áttörést hozott az emberi jogok nemzetközivé válásában. Megemlítette, hogy az emberi jogok egyetemességének koncepciója és az érvényre juttatása közötti feszültség keletkezik akkor, amikor az államok saját szuverenitásukra hivatkozva nem engednek beavatkozást ügyeikbe, még ha az emberi jogok megsértésének alapos gyanúja áll is fenn.
Hozzáfűzte: az ENSZ emberi jogi törekvésének eredményei a külvilág számára töredékesen jelennek meg, miközben "a jogok érvényesítése folyamatos küzdelem".
Szólt arról is, hogy a konkrét ügyekben helye van vitának, a nemzetközi felelősség létjogosultsága pedig nem kérdőjelezhető meg. Megjegyezte, az EU bírósága egyre inkább alapjogi bíróságként is működik, az EU pedig megerősítette elkötelezettségét a jogállamiság és az alapvető emberi jogok mellett.

Kádár András Kristóf, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke úgy fogalmazott: a végrehajtó hatalomnak az igazságszolgáltatással való viszonya jelenleg Magyarországon "némiképp aggodalomra ad okot". Példaként említette azt, amikor a veszprémi kézilabdázó Marian Cozma meggyilkolásának ügyében a miniszterelnök túl enyhének találta a másodfokú ítéletet, illetve azt is felidézte, hogy a kormányzó párt részéről a döntés meghozatalakor azt nyilatkozták, hogy "a Kúria a bankok oldalára állt" a devizahitelesekkel szemben.
Hangsúlyozta: a hatalmi ágak elkülönülését tiszteletben kell tartani a jogalkotás és a politikusok nyilatkozatának szintjén is.

Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke arról beszélt, hogy az új intézmény működési keretei a korábbinál nagyobb jogot adnak arra, hogy kényszerítő formában lépjenek fel a jogellenes adatkezelés ellen.
Azt mondta, 72 hatósági ügyben 46 millió forintnyi bírságot szabtak ki 2012-ben és 2013-ban, függetlenségüket pedig alátámasztja, hogy az állammal vagy önkormányzatokkal szemben is fellépnek, ha jogsértést tapasztalnak.
http://magyarhirlap.hu/az-allam-szavatolja-az-emberi-jogokat

Nem minősülnek közhivatalnoknak a parlament tagjai és az államfő

A képviselőház törölte a képviselőket, szenátorokat és az államfőt a közhivatalnokok sorából kedden, így nem indulhat többé bűnügyi vizsgálat ellenük tisztségbeli vagy érdekbeli összeférhetetlenség címén.

Traian Băsescu államfő szerint az intézkedés tíz évvel veti vissza a korrupció elleni harcot Romániában.

A büntető törvénykönyv soron kívül napirendre tűzött módosítása az államfő szerint több mint 30 olyan törvényhozót von ki a közhivatalnokok vagyonosodását ellenőrző Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) látóköréből, akik ellen már vizsgálat indult összeférhetetlenségi ügyekben.

Băsescu bejelentette, visszaküldi a jogszabályt megfontolásra a parlamentnek.

A módosítást a szociálliberális kormánytöbbség képviselői szavazták meg. A nemmel voksoló jobbközép ellenzék szerint azáltal, hogy a törvényhozók nem minősülnek közhivatalnokoknak, már nem indítható eljárás ellenük hivatali visszaélésért, befolyással való üzérkedésért vagy megvesztegetésért, mert ezeket a bűncselekményeket a közalkalmazottak bűncselekményeiként tárgyalja a Btk.

Valeriu Zgonea, a képviselőház elnöke úgy vélekedett: a Btk.-t ki kell egészíteni a törvényhozókra vonatkozó előírásokkal, de semmiképpen nem az a megoldás, hogy őket is közhivatalnokoknak minősítsék.

A bírák és ügyészek szakmai felügyeletét ellátó Legfelső Bírói Tanács (CSM) keddi közleménye szerint a törvénymódosítással a honatyák kivonják magukat a büntetőjogi felelősség alól. A CSM rámutat, hogy a törvénymódosítás tervezetét a testületnek nem küldték meg véleményezésre.

A korrupcióellenes ügyészség állásfoglalása szerint a módosítás nyomán a bíróságok fel fogják menteni a korrupciós bűncselekményekkel vádolt törvényhozókat, és azokat is ki kell majd engedni a börtönből, akiket már elítéltek ilyen cselekményekért. A DNA véleménye szerint ugyanis a korrupciós bűntetteket csak a közhivatalnoki státushoz köti a Btk., így akik nem közhivatalnokok, azokat nem lehet ilyen jogcímen elítélni. (mti)

Sólyom és az alkotmányos alkotmányellenesség

A részvétel jelenleg óvatos kormánykritikának is felfogható, ennek ellenére gyakorlatilag telt ház előtt tartotta meg súlyos bírálatokat tartalmazó akadémiai székfoglalóját Sólyom László volt köztársasági elnök kedden az MTA felolvasótermében.
Hargitai Miklós | NOL|
Mások mellett Stumpf István alkotmánybíró, Erdő Péter bíboros („civilben” kánonjogász), Péterfalvi Attila, az adatvédelmi hatóság vezetője is megkockáztatta a demonstratív jelenlétet Pálinkás József MTA-elnök és a magyar jogtudós társadalom színe-java társaságában.

Sólyom eddig az Akadémia levelező tagja volt, a májusi közgyűlés választotta rendes taggá. Az új akadémikusnak a szokások szerint egy éve van a székfoglaló előadás megtartására, ami az esetek többségében inkább protokolláris és nem tudományos esemény. Sólyom székfoglalóját azonban komoly szakmai és politikai érdeklődés kísérte, részben a téma – Normahierarchia az alkotmányban –, részben az egykori AB-elnök jogtudósnak a jelenlegi alaptörvénnyel kapcsolatos kritikus viszonya miatt.

Ahogyan az akadémikus az előadás bevezetőjében utalt rá, tankönyvi tétel, hogy az alkotmányos előírások között nincs erősorrend, „minden rendelkezés egyenrangúan áll a törvények felett”. Ugyanakkor mégis vannak látható különbségek – sőt ezeket olykor maga az alkotmány rögzíti –, és ezek az eltérések valamiféle hierarchiát sugallnak. Magyarországon ennél egyértelműbb a helyzet, hiszen az Alkotmánybíróság az elmúlt két évtizedben a döntéseivel világos hierarchiát hozott létre az alapjogok között, és számos eseti állásfoglalást – a halálbüntetéssel vagy az abortusszal kapcsolatban például – innen vezetett le (ez volt az a bizonyos láthatatlan alkotmány, amely „a napi politikai érdekek szerint módosított írott alkotmány fölött lebegett”).

160Sólyom László szerint az AB arra az álláspontra helyezkedett, hogy az alkotmány ideológiamentes, azaz nem az alkotmány (valójában nem is létező) értékrendjére, hanem az alkotmányszövegben szereplő alapjogi értékekre kell hivatkozni a döntéseknél, jogivá téve és ezzel semlegesítve a politikai vitákat.

Az előadó a történeti előzményektől eljutott egészen a kortárs alkotmányjog egyik legizgalmasabb kérdéséig, az alkotmányellenes alkotmánymódosítások problematikájáig, illetve az alkotmányvédő alkotmánybíróságok és a módosító parlamentek (nem csak Magyarországon ­megfigyelhető) harcáig. Mint rámutatott, ezeket a csatákat sokszor történelmi kényszerek, például a jogilag nehezen követhető tempójú változások váltják ki – mint például Indiában vagy Törökországban –, Magyarországon viszont nem volt ilyen külső kényszerítő erő, itt a kormánytöbbség szubjektív alkotmánykritikája élezte ki a konfliktust.

– Alighogy hatalomra került a kormány, 2010-ben az állami pénzügyek teljes területén kizárta az Alkotmánybíróság illetékességét, vagyis a kormányzati működés egyik legfontosabb zónájában gyakorlatilag felfüggesztette az alkotmányt – fogalmazott Sólyom László, emlékeztetve rá, hogy a lépést a végkielégítésekre visszamenőlegesen kivetett 98 százalékos különadó „megvédésének” szándékával indokolták. Miután a drasztikus beavatkozásra az AB mindössze egymondatos közleménnyel reagált, az Orbán-kabinet ezután rendszert csinált belőle, hogy az alkotmányellenesség miatt megsemmisített rendelkezéseket – nem csak a különadóval kapcsolatban – beépítette az alkotmányba, folyamatosan tágítva az „alkotmánymentes szabad szféra” határát. – Az alkotmánysértő szabályok alkotmányba emelése nyomán a társadalom kiszolgáltatottá válik, az Alkotmánybíróság pedig nem tudja ellátni alkotmányvédelmi feladatát – szögezte le Sólyom, azt is hozzátéve: a jelenlegi konstrukcióban már nem az AB az alkotmányvédelem legfőbb szerve (hiába áll ez az alaptörvényben), hanem a felülbírálhatatlan szabályokat meghozó Országgyűlés, ami semmiképpen sem vezethető le az alaptörvényből.

Előadása végén az akadémikus tett még egy meghökkentő észrevételt: szerinte a ’89-es alkotmány formailag csupán alkotmánymódosítás volt, tartalmilag viszont új, jogállami alkotmány, az alaptörvény viszont – a lényegi tartalmát megváltoztató módosításokig – csak formailag számított újnak. Az új alkotmány tehát nem az alaptörvény elfogadásakor, hanem az AB hatáskörét korlátozó és az alkotmányellenes rendelkezéseket visszacsempésző módosítások meghozatalakor született meg, jogilag erősen vitatható körülmények között.

Elkaszálta Vajdaság statútumát a szerb alkotmánybíróság

MTI
Alkotmányellenesnek nyilvánította a szerb alkotmánybíróság a Vajdaság statútumát, de fél évvel elhalasztotta a döntés hatályba lépését.

A szerb alkotmánybíróság zárt ülésén a 15 alkotmánybíró arról foglalt állást, hogy alkotmányosnak minősíthető-e a Vajdaság statútuma.

A testület megállapította, hogy a szerbiai tartomány alapdokumentumának azon részei nem egyeztethetők össze Szerbia alaptörvényével, amelyek azon az "alkotmányjogilag elfogadhatatlan elven alapulnak, hogy a statútum a Vajdaság jogalakító aktusa, amely felhatalmazza arra, hogy rendezzen minden olyan kérdést, amely érdekében áll, függetlenül attól, hogy a kérdés rendezése alkotmányos vagy törvényi ügyet képez-e".