Az orvosok többsége támogatná - A kamara etikai kollégiuma elítélte a felmérést
Változtatni kellene az orvosi kezelés visszautasításának jogi szabályozásán - így véli azoknak az orvosoknak a túlnyomó többsége, akik részt vettek a Vadász Gábor nyugdíjas sebész- aneszteziológus által kezdeményezett felmérésben. A válaszolók és Vadász szerint az aktív eutanázia bevezetése nem időszerű.
Több mint kétszáz orvos töltötte ki az eutanázia kérdésével foglalkozó online kérdőívet tavaly szeptember és november között. Közülük 94 válaszadó vezető beosztású, s a kitöltők egyharmadának több szakvizsgája van. Az eredmények alapján - amelyeket a hét elején a Medicalonline portál ismertetett - az orvosok 36,6 százalékát kérték már arra, hogy alkalmazzon aktív eutanáziát. Ez az arány a vezetők között csaknem 40 százalék volt. Kiderült, a válaszoló doktorok több mint kétötödénél pályája alatt felmerült az orvosi kezdeményezés alapján végzendő eutanáziának a szükségessége. Arra a kérdésre, hogy általánosságban elfogadja-e az aktív eutanázia gondolatkörét, a megkérdezett orvosok csaknem fele, míg a vezetők csaknem harminc százaléka felelt igennel. Az eljárást egyébként inkább a fiatalabb kollégák tartják elfogadhatónak. Az eredmények rámutatnak, a válaszadók többsége - több mint 55 százaléka - nem tartja időszerűnek, hogy az aktív eutanázia alkalmazását lehetővé tevő szabályrendszer szülessen a közeljövőben. Így vélekedik Vadász Gábor is. A kérdőív foglalkozott a kezelés visszautasításával, vagyis a passzív eutanáziával is. A kitöltő orvosok több mint négyötöde elfogadja a beteg erre vonatkozó kérését, ám az ezt támogatók aránya az életkor előrehaladtával jelentősen csökkent. A válaszadók és az orvos vezetők mintegy négyötöde szerint változtatni kellene a jogi szabályozáson.
Az eutanázia már a XX. század második felében a legégetőbb jogi, etikai és orvosetikai kérdéssé vált a rohamosan öregedő nyugati világban, de Kínában is. Ennek tárgyalása elől nem zárkózhat el sem az orvosi hivatásrend, sem a civil társadalom - szögezte le lapunknak Vadász Gábor. A sebész-aneszteziológus rámutatott: egy orvost elsősorban a saját lelkiismeretének kell irányítania, a törvény ugyanis gyakran szembemegy az orvosi etikával. A beteg üdve a legfőbb irányelv, ezt kell szem előtt tartani - hangsúlyozta.
Vadász szerint az orvosok egy része orvosetikai, vallási, erkölcsi meggyőződése miatt hallani sem akar az eutanázia bármilyen formájáról, míg a másik részük - ahogyan erre a kérdőív válaszai is rámutatnak - úgy véli: vannak helyzetek, amikor - ha az orvos tisztességes - segíteni kell a betegnek.
A szakember felhívta a figyelmet, 2010-ben az Alkotmánybíróságtól (Ab) beadványában kérte a kezelések visszautasításáról szóló jogszabályok részei alkotmányellenességének kimondását, megsemmisítését, mivel szerinte a szabályozás pontatlan, nem életszerű és nem engedi a törvényalkotó akaratának érvényesülését. Mivel az AB ezt nem tárgyalta, 2012 elején alkotmányjogi panasszal élt, amely a mai napig a taláros testület asztalán fekszik. Vadász emlékeztetett arra is, 2003-ban - egy tíz évvel korábbi, az aktív eutanázia engedélyezését kérő beadvány kapcsán - már született egy Ab-határozat, amely kimondta az aktív eutanázia alkotmányellenességét, ám azt is, hogy a kezelés visszautasítása nem alkotmányellenes. Utóbbit a Magyar Orvosi Kamara etikai kódexe is engedélyezte.
A kamara etikai kollégiuma októberben határozatot hozott, ebben súlyos etikai vétségnek minősítette a Vadász Gábor által elindított kérdőív terjesztését és kitöltését. Véleményük szerint ez "megzavarhatja egyes kollégák fogalomrendszerét", amit Vadász nevetségesnek tart. Hangsúlyozta, a kamarának tudomásul kellene vennie, hogy az orvosok eltérően gondolkodnak e kérdésben.
*SZALAI LAURA, Magyar Nemzet 2014.01.16 - 4. oldal
Gyógyítók az eutanáziáról
DR. VADÁSZ GÁBOR| NOL| 2013. november 8.
http://nol.hu/velemeny/20131108-gyogyitok_az_eutanaziarol
"Inkább a halál"
Dr. Vadász Gábor nyugalmazott aneszteziológus és sebész a passzív eutanáziáról
http://magyarnarancs.hu/lelek/inkabb-a-halal-84482
Nem emberi élet? Ki dönti el?
http://www.origo.hu/itthon/20130816-hogyan-viszonyul-az-egeszsegugy-az-eutanaziahoz.html
2014. január 16., csütörtök
2014. január 15., szerda
Alkotmányellenes a képviselői szuperimmunitás
Az alaptörvénybe ütközik a román büntető törvénykönyv decemberben elfogadott módosítása, amely megnehezítette volna a választott tisztségviselők felelősségre vonását – állapította meg szerdán a román alkotmánybíróság.
A törvény törölte volna a köztisztviselők köréből a képviselőket, az államfőt, de az orvosokat, az ügyvédeket és közjegyzőket is. Ez sérti a jogállamiságra, a törvények és az alkotmány betartására, valamint a nemzetközi szerződések jóhiszemű alkalmazására vonatkozó alkotmányos előírásokat – áll az alkotmánybíróság közleményében.
A dokumentum kiemeli, hogy a kilenc alkotmánybíró egyhangúan döntött az ellenzéki Demokrata-liberális Párt (PD-L) óvásáról. A törvénymódosítást már decemberben több EU-ország és az Egyesült Államok is elítélte, Victoria Nuland európai és eurázsiai ügyekért felelős amerikai külügyi államtitkár-helyettes pedig a múlt hét végén Bukarestben ismételte meg a washingtoni aggodalmakat.
http://nol.hu/kulfold/alkotmanyellenes_a_kepviseloi_szuperimmunitas
HIRADO.HU
Alkotmányellenes a román btk. vitatott módosítása
Az alaptörvénybe ütközőnek nyilvánította szerdán a román alkotmánybíróság a román büntetőtörvénykönyv azon módosítását, amely megnehezítette volna a választott tisztségviselők felelősségre vonását.
A román hírtelevíziók szerint az alkotmánybíróság egyhangúan hozta meg a döntést. A büntetőtörvénykönyvet december 10-én módosította a román parlament úgy, hogy a képviselők és szenátorok ellen nem indítható érdekbeli összeférhetetlenség miatt bűnügyi vizsgálat, és a törvényhozók kivonták magukat a köztisztviselők köréből, ami a módosítás ellenzői szerint megnehezítette volna a korrupciós ügyekben a honatyák felelősségre vonását. Többek között a legfelső bíróság mintegy száz bírája támadta meg a btk. módosítását az alkotmánybíróságon.
A törvény törölte volna a köztisztviselők köréből a képviselőket, az államfőt, de az orvosokat, az ügyvédeket és közjegyzőket is. Ez sérti a jogállamiságra, a törvények és az alkotmány betartására, valamint a nemzetközi szerződések jóhiszemű alkalmazására vonatkozó alkotmányos előírásokat – áll az alkotmánybíróság közleményében.
A dokumentum kiemeli, hogy a kilenc alkotmánybíró egyhangúan döntött az ellenzéki Demokrata-liberális Párt (PD-L) óvásáról. A törvénymódosítást már decemberben több EU-ország és az Egyesült Államok is elítélte, Victoria Nuland európai és eurázsiai ügyekért felelős amerikai külügyi államtitkár-helyettes pedig a múlt hét végén Bukarestben ismételte meg a washingtoni aggodalmakat.
http://nol.hu/kulfold/alkotmanyellenes_a_kepviseloi_szuperimmunitas
HIRADO.HU
Alkotmányellenes a román btk. vitatott módosítása
Az alaptörvénybe ütközőnek nyilvánította szerdán a román alkotmánybíróság a román büntetőtörvénykönyv azon módosítását, amely megnehezítette volna a választott tisztségviselők felelősségre vonását.
A román hírtelevíziók szerint az alkotmánybíróság egyhangúan hozta meg a döntést. A büntetőtörvénykönyvet december 10-én módosította a román parlament úgy, hogy a képviselők és szenátorok ellen nem indítható érdekbeli összeférhetetlenség miatt bűnügyi vizsgálat, és a törvényhozók kivonták magukat a köztisztviselők köréből, ami a módosítás ellenzői szerint megnehezítette volna a korrupciós ügyekben a honatyák felelősségre vonását. Többek között a legfelső bíróság mintegy száz bírája támadta meg a btk. módosítását az alkotmánybíróságon.
2013. december 29., vasárnap
Jöhet a szupergazdagok adója
Jóváhagyta a francia alkotmánybíróság a 75 százalékos különadó tervét. Az Országgyűlés nemrég ennek mintájára alakította át a végkielégítéseket terhelő különadót.
Jóváhagyta a francia alkotmánybíróság a legmagasabb jövedelmekre kivetett 75 százalékos különadó bevezetését. Az Alkotmánytanács egy évvel ezelőtt még elvetette a különadó eredeti tervét, amely az egymillió euró fölötti éves jövedelmeket terhelte volna, és amely miatt Oroszországba költözött Gérard Depardieu színész is.
François Hollande államfő kampányígéretét eltérő formában nyújtották be újra: e szerint a 75 százalékos adót nem jövedelemadóként fizetik be, hanem a munkáltatót terheli a 2013-ban és 2014-ben történő kifizetések egymillió euró fölötti részére. Ezzel a kormány kihúzta a törvény méregfogát – a bíróság arra való hivatkozással utasította el a törvényt, hogy a járulékokkal együtt már 90 százalék fölé emelkedne az adótartam, ez pedig aránytalanul magas –, ám a javaslat ettől nem lett népszerűbb az érintettek körében. A leghangosabban a franciaországi klubokban játszó labdarúgók tiltakoztak: a játékosok sztrájkkal fenyegetőztek.
A francia 75 százalékos különadó tervét a magyarországi politikusok is megirigyelték. A végkielégítéseket terhelő, 98 százalékos különadó szintjét csökkentette le nemrég az Országgyűlés 75 százalékosra, ezt Lázár János , a Miniszterelnökséget vezető államtitkár épp a francia példával indokolta.
Szerző: Világgazdaság Online
Jóváhagyta a francia alkotmánybíróság a legmagasabb jövedelmekre kivetett 75 százalékos különadó bevezetését. Az Alkotmánytanács egy évvel ezelőtt még elvetette a különadó eredeti tervét, amely az egymillió euró fölötti éves jövedelmeket terhelte volna, és amely miatt Oroszországba költözött Gérard Depardieu színész is.
François Hollande államfő kampányígéretét eltérő formában nyújtották be újra: e szerint a 75 százalékos adót nem jövedelemadóként fizetik be, hanem a munkáltatót terheli a 2013-ban és 2014-ben történő kifizetések egymillió euró fölötti részére. Ezzel a kormány kihúzta a törvény méregfogát – a bíróság arra való hivatkozással utasította el a törvényt, hogy a járulékokkal együtt már 90 százalék fölé emelkedne az adótartam, ez pedig aránytalanul magas –, ám a javaslat ettől nem lett népszerűbb az érintettek körében. A leghangosabban a franciaországi klubokban játszó labdarúgók tiltakoztak: a játékosok sztrájkkal fenyegetőztek.
A francia 75 százalékos különadó tervét a magyarországi politikusok is megirigyelték. A végkielégítéseket terhelő, 98 százalékos különadó szintjét csökkentette le nemrég az Országgyűlés 75 százalékosra, ezt Lázár János , a Miniszterelnökséget vezető államtitkár épp a francia példával indokolta.
Szerző: Világgazdaság Online
Kövér: egy gennyedző seb a demokrácia testén Gyurcsány jelenléte
A legnagyobb tétje ennek a választásnak az, hogy - mint korábban - a baloldal romjainak négyévnyi eltakarítása, illetve az építkezés megkezdése után jön-e egy újabb visszarendeződés vagy végre kapnak-e a választóktól nyolcévnyi építkezésre esélyt – mondta Kövér László, az országgyűlés fideszes elnöke az Echo Tv Heti Mérleg című műsorának adott, szombat este sugárzott interjújában.
A házelnök szerint „benne van az esélyekben” az is, hogy az ellenzék nyeri meg kétharmaddal a választásokat, ezért mindent el kell követnie a kormányoldal értékrendjét vallónak, hogy legalább egy mandátummal többet szerezzenek. Mindezt annak érdekében, hogy folytatni tudják a munkát.
Azt elmondta, nem először riogatnak a magyar baloldaliak Európában azzal, hogy nem lesznek tiszta választások Magyarországon. Ez egy taktikai eszköz arra, hogy ha nem nyernék meg a választásokat - amelyre a felmérések alapján komoly esély van - azonnal megkérdőjelezhessék az új kormány legitimitását.
Befejezték, amit elterveztek
Kövér László szerint a mostani ciklus végére a gazdasági mutatószámok, eredmények kezdenek úgy alakulni, hogy hitet és reményt adhassanak mindenkinek: megérte az elmúlt négy év küszködése, kínlódása, harca. A házelnök nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb ciklusra számít mind a törvényhozás mutatóit, mind a közéletet tekintve.
Az Országgyűlés elnöke reményét fejezte ki, hogy minden fontos kérdésre született válasz, és elvarratlan szálak nem maradtak. Arra kérte a kormány képviselőit, fésüljék át a sarkalatos törvényeket, hogy az esetlegesen felmerülő kérdéseket le tudják zárni, amíg megvan a kétharmad. Amit elterveztek 2010-ben, azt a vártnál sokkal nehezebb körülmények között, de sikerrel be is fejezték – tette hozzá.
Kövér László szerint a korábbi baloldali kormányok mindent megettek azért, hogy restaurálják a kommunizmus társadalmi struktúráját, illetve konzerválják azon elemeit, amelyek az ő hegemóniájukat alapozták meg a gazdaságban, a kultúrában, a médiában, az oktatásban és az igazságszolgáltatásban egyaránt. A társadalmi viszonyok megváltoztatására, az emberek gondolkodásmódjának megváltoztatásához negyven év kell. Ez akkor ér véget, ha biológiailag is kicserélődik a népesség, vagyis már csak azok élnek, akik a szabadságba születtek – vélekedett a házelnök.
Nem kedveli Bajnait és csapatát
Kövér László közös kudarcnak nevezte az elszámoltatás ügyét. Ehhez szerinte hozzájárultak azok, akik a baloldali pártokra szavaztak - vagyis azt támogatták, hogy a közélet megtisztulása "zökkenőkkel történjen" -, de azok is, akik a hatalom birtokában sem alakították át az igazságszolgáltatást oly módon, hogy az megfeleljen egy demokratikus jogállam mércéjének. Összességében a magyar politikai eliten, a törvényhozáson, az alkotmánybírákon, a brüsszeli eurokratákon és az igazságszolgáltatás azon szereplőin bukott meg az elszámoltatás, akik nem csak politikától, hanem még a jogtól és az igazságtól is függetlenek érzik magukat – tette hozzá a házelnök.
A kettős állampolgárságról szólva elmondta, hogy a korábbi "nemzetietlen baloldalon" állók közül is sokan elfogadják ezt a döntést, sokan az MSZP-ből és Bajnai Gordon pártjából is kacérkodnak ezekkel a gondolatokkal. Kövér László nem tartja bajnak, ha valaki csak számításból módosít a politikai irányvonalán. "Most van arra remény, hogy ez a kérdés, ami eddig megosztott minket, ezentúl talán összefoghat" - fogalmazott. Mint elmondta nem kedveli Bajnai Gordont és csapatát, "borzalmas lenne", ha programjuk akárcsak részeiben is megvalósulna, "de ha ezt az irányváltást komolyan gondolják, ez mindannyiunk üdvére válik".
Kín Gyurcsányról beszélnie
Kövér László az interjúban beszélt Gyurcsány Ferenc volt kormányfőről, a DK elnökéről is. "Az, hogy van egy Gyurcsány Ferenc nevű képződmény a politikában, amiről csak azért kell beszélni, mert akkora botrány mind a mai napig, hogy itt van velünk. Egy gennyedző seb a demokrácia testén az ő jelenléte" - fogalmazott. "Ne felejtsük el sosem azt a szégyent, barbárságot, amelyet elkövetett velünk 2004 decemberében (...) Már az is egy kín, hogy róla beszélni kell" - tette hozzá.
Kövér László arról is szólt, hogy a kormány melletti tömeges kiállást nagyon felemelő és pozitív meglepetésnek tartja.
A házelnök reményét fejezte ki, hogy március közepére elkészül a Kossuth tér a zöldterületekkel, a látogatóközponttal és a mélygarázzsal együtt.
http://www.hir24.hu/belfold/2013/12/28/kover-egy-gennyedzo-seb-a-demokracia-testen-gyurcsany-jelenlete/
A házelnök szerint „benne van az esélyekben” az is, hogy az ellenzék nyeri meg kétharmaddal a választásokat, ezért mindent el kell követnie a kormányoldal értékrendjét vallónak, hogy legalább egy mandátummal többet szerezzenek. Mindezt annak érdekében, hogy folytatni tudják a munkát.
Azt elmondta, nem először riogatnak a magyar baloldaliak Európában azzal, hogy nem lesznek tiszta választások Magyarországon. Ez egy taktikai eszköz arra, hogy ha nem nyernék meg a választásokat - amelyre a felmérések alapján komoly esély van - azonnal megkérdőjelezhessék az új kormány legitimitását.
Befejezték, amit elterveztek
Kövér László szerint a mostani ciklus végére a gazdasági mutatószámok, eredmények kezdenek úgy alakulni, hogy hitet és reményt adhassanak mindenkinek: megérte az elmúlt négy év küszködése, kínlódása, harca. A házelnök nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb ciklusra számít mind a törvényhozás mutatóit, mind a közéletet tekintve.
Az Országgyűlés elnöke reményét fejezte ki, hogy minden fontos kérdésre született válasz, és elvarratlan szálak nem maradtak. Arra kérte a kormány képviselőit, fésüljék át a sarkalatos törvényeket, hogy az esetlegesen felmerülő kérdéseket le tudják zárni, amíg megvan a kétharmad. Amit elterveztek 2010-ben, azt a vártnál sokkal nehezebb körülmények között, de sikerrel be is fejezték – tette hozzá.
Kövér László szerint a korábbi baloldali kormányok mindent megettek azért, hogy restaurálják a kommunizmus társadalmi struktúráját, illetve konzerválják azon elemeit, amelyek az ő hegemóniájukat alapozták meg a gazdaságban, a kultúrában, a médiában, az oktatásban és az igazságszolgáltatásban egyaránt. A társadalmi viszonyok megváltoztatására, az emberek gondolkodásmódjának megváltoztatásához negyven év kell. Ez akkor ér véget, ha biológiailag is kicserélődik a népesség, vagyis már csak azok élnek, akik a szabadságba születtek – vélekedett a házelnök.
Nem kedveli Bajnait és csapatát
Kövér László közös kudarcnak nevezte az elszámoltatás ügyét. Ehhez szerinte hozzájárultak azok, akik a baloldali pártokra szavaztak - vagyis azt támogatták, hogy a közélet megtisztulása "zökkenőkkel történjen" -, de azok is, akik a hatalom birtokában sem alakították át az igazságszolgáltatást oly módon, hogy az megfeleljen egy demokratikus jogállam mércéjének. Összességében a magyar politikai eliten, a törvényhozáson, az alkotmánybírákon, a brüsszeli eurokratákon és az igazságszolgáltatás azon szereplőin bukott meg az elszámoltatás, akik nem csak politikától, hanem még a jogtól és az igazságtól is függetlenek érzik magukat – tette hozzá a házelnök.
A kettős állampolgárságról szólva elmondta, hogy a korábbi "nemzetietlen baloldalon" állók közül is sokan elfogadják ezt a döntést, sokan az MSZP-ből és Bajnai Gordon pártjából is kacérkodnak ezekkel a gondolatokkal. Kövér László nem tartja bajnak, ha valaki csak számításból módosít a politikai irányvonalán. "Most van arra remény, hogy ez a kérdés, ami eddig megosztott minket, ezentúl talán összefoghat" - fogalmazott. Mint elmondta nem kedveli Bajnai Gordont és csapatát, "borzalmas lenne", ha programjuk akárcsak részeiben is megvalósulna, "de ha ezt az irányváltást komolyan gondolják, ez mindannyiunk üdvére válik".
Kín Gyurcsányról beszélnie
Kövér László az interjúban beszélt Gyurcsány Ferenc volt kormányfőről, a DK elnökéről is. "Az, hogy van egy Gyurcsány Ferenc nevű képződmény a politikában, amiről csak azért kell beszélni, mert akkora botrány mind a mai napig, hogy itt van velünk. Egy gennyedző seb a demokrácia testén az ő jelenléte" - fogalmazott. "Ne felejtsük el sosem azt a szégyent, barbárságot, amelyet elkövetett velünk 2004 decemberében (...) Már az is egy kín, hogy róla beszélni kell" - tette hozzá.
Kövér László arról is szólt, hogy a kormány melletti tömeges kiállást nagyon felemelő és pozitív meglepetésnek tartja.
A házelnök reményét fejezte ki, hogy március közepére elkészül a Kossuth tér a zöldterületekkel, a látogatóközponttal és a mélygarázzsal együtt.
http://www.hir24.hu/belfold/2013/12/28/kover-egy-gennyedzo-seb-a-demokracia-testen-gyurcsany-jelenlete/
2013. december 23., hétfő
A megszorítások útjába álltak a portugál alkotmánybírák
Alkotmányellenesnek ítélte a portugál alkotmánybíróság a kormány közalkalmazottak nyugdíját csökkentő tervét, amelytől évi 388 millió eurós költségcsökkentést vártak az ország vezetői. Ha a kormány nem talál alternatív megoldást az állami költségek visszavágására, kérdéses, hogy Portugália a tervei szerint jövő júniusban maga mögött tudja hagyni a trojka 78 milliárd eurós mentő csomagját és visszatérhet a piaci finanszírozáshoz - erre hívták fel a figyelmet még a döntés előtt az országnak mentő csomagot nyújtó szervezetek.
A terv szerint a kormány 10 százalékkal csökkentette volna a havi 600 euró fölötti közalkalmazotti nyugdíjakat. A 13 tagú taláros testület egyhangúlag úgy ítélte meg, a terv ellentétes az alkotmánnyal, mert a dolgozók nem annyi nyugdíjat kapnának, mint amennyi a korábbi befizetéseik alapján megilletné őket, ami sérti a bizalom elvét. A kormányzó szociáldemokrata párt szóvivője szerint a döntés komolyan korlátozza a kormány mozgásterét, de még vannak nyitva jogi lehetőségek a magán- és a közszféra nyugdíjainak közelítéséhez, amelyeket a kormány ki fog használni. Az ellenzéki szocialisták üdvözölték az alkotmánybírák döntését és arra buzdítják Aníbal Cavaco Silva elnököt, hogy más, januártól érvénybe lépő változtatásokat is küldjön előzetes alkotmányos kontrollra.
Az IMF portugáliai missziójának vezetője úgy nyilatkozott a sajtónak, bízik benne, hogy a kormánynak lesz alternatív költségcsökkentési lépése, bár félő, hogy ezeknek rosszabb hatása lesz a gazdasági növekedésre és a foglalkoztatásra. Az alkotmánybíróság korábban is blokkolta már a kormány a közalkalmazottakat és a szociális rendszert érintő megszorító intézkedéseit és a mostani döntés után valószínűleg a jövő évi költségvetésről is kikérik a testület véleményét.
A IMF portugáliai részlegének vezetője bízik abban, hogy a kormánynak lesz alternatív költségcsökkentési lépése
Reuters, Csurgó Dénes, Napi Gazdaság, 2013.12.23., 6. oldal
A terv szerint a kormány 10 százalékkal csökkentette volna a havi 600 euró fölötti közalkalmazotti nyugdíjakat. A 13 tagú taláros testület egyhangúlag úgy ítélte meg, a terv ellentétes az alkotmánnyal, mert a dolgozók nem annyi nyugdíjat kapnának, mint amennyi a korábbi befizetéseik alapján megilletné őket, ami sérti a bizalom elvét. A kormányzó szociáldemokrata párt szóvivője szerint a döntés komolyan korlátozza a kormány mozgásterét, de még vannak nyitva jogi lehetőségek a magán- és a közszféra nyugdíjainak közelítéséhez, amelyeket a kormány ki fog használni. Az ellenzéki szocialisták üdvözölték az alkotmánybírák döntését és arra buzdítják Aníbal Cavaco Silva elnököt, hogy más, januártól érvénybe lépő változtatásokat is küldjön előzetes alkotmányos kontrollra.
Az IMF portugáliai missziójának vezetője úgy nyilatkozott a sajtónak, bízik benne, hogy a kormánynak lesz alternatív költségcsökkentési lépése, bár félő, hogy ezeknek rosszabb hatása lesz a gazdasági növekedésre és a foglalkoztatásra. Az alkotmánybíróság korábban is blokkolta már a kormány a közalkalmazottakat és a szociális rendszert érintő megszorító intézkedéseit és a mostani döntés után valószínűleg a jövő évi költségvetésről is kikérik a testület véleményét.
A IMF portugáliai részlegének vezetője bízik abban, hogy a kormánynak lesz alternatív költségcsökkentési lépése
Reuters, Csurgó Dénes, Napi Gazdaság, 2013.12.23., 6. oldal
2013. december 11., szerda
Az állam szavatolja az emberi jogokat
MHO/MTI - 2013. december 10., kedd
Szabadságjogok Magyarországon ma címmel szerveztek konferenciát Budapesten
Az államnak mint a nemzeti és emberi szolidaritás legfőbb szerveződésének és letéteményesének garantálnia kell az emberi jogokat - mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a Szabadságjogok Magyarországon ma című konferencián kedden Budapesten. Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke arról beszélt: a konkrét ügyekben helye van vitának, a nemzetközi felelősség létjogosultsága pedig nem kérdőjelezhető meg. Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke arról beszélt, hogy az új intézmény működési keretei a korábbinál nagyobb jogot adnak arra, hogy kényszerítő formában lépjenek fel a jogellenes adatkezelés ellen.
A Polgári Magyarországért Alapítvány és a Hanns Seidel Alapítvány rendezvényén tartott előadásában a miniszter kiemelte: az államnak olyan keretnek kell lennie, amely az életnek és az emberi méltóságnak biztonságot nyújt.
Az államnak nemcsak felelősséget kell vállalnia, hanem segítenie kell polgárainak is felelősséget vállalni az emberi jogok ügyében - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy az állam egyúttal kockázatközösség is, amelynek az a feladata, hogy megvédje minden állampolgárát, akit sérelem, jogtalanság ért.
Balog Zoltán felhívta a figyelmet arra, hogy a 2006. őszi tüntetések alkalmával tanulta meg a társadalom, hogy akkor kerülnek az érdeklődés középpontjába az emberi jogok, amikor sérülnek. Hét éve pedig az állam sértette meg csoportok és személyek emberi méltóságát. Az államnak is van tehát felelőssége, a felelősségre vonás azonban a bűnüldöző szervek és az igazságszolgáltatás dolga - jelentette ki.
Az államnak a felelősségvállalásból következően kell kárpótolnia többek között a romagyilkosságok áldozatainak hozzátartozóit, és ez történt a 2006. augusztus 20-ai viharról szóló tájékoztatás elmulasztása miatt kárt szenvedők kárpótlása esetében is.
Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke arról beszélt, hogy az 1945-ben megalkotott ENSZ-alapokmány áttörést hozott az emberi jogok nemzetközivé válásában. Megemlítette, hogy az emberi jogok egyetemességének koncepciója és az érvényre juttatása közötti feszültség keletkezik akkor, amikor az államok saját szuverenitásukra hivatkozva nem engednek beavatkozást ügyeikbe, még ha az emberi jogok megsértésének alapos gyanúja áll is fenn.
Hozzáfűzte: az ENSZ emberi jogi törekvésének eredményei a külvilág számára töredékesen jelennek meg, miközben "a jogok érvényesítése folyamatos küzdelem".
Szólt arról is, hogy a konkrét ügyekben helye van vitának, a nemzetközi felelősség létjogosultsága pedig nem kérdőjelezhető meg. Megjegyezte, az EU bírósága egyre inkább alapjogi bíróságként is működik, az EU pedig megerősítette elkötelezettségét a jogállamiság és az alapvető emberi jogok mellett.
Kádár András Kristóf, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke úgy fogalmazott: a végrehajtó hatalomnak az igazságszolgáltatással való viszonya jelenleg Magyarországon "némiképp aggodalomra ad okot". Példaként említette azt, amikor a veszprémi kézilabdázó Marian Cozma meggyilkolásának ügyében a miniszterelnök túl enyhének találta a másodfokú ítéletet, illetve azt is felidézte, hogy a kormányzó párt részéről a döntés meghozatalakor azt nyilatkozták, hogy "a Kúria a bankok oldalára állt" a devizahitelesekkel szemben.
Hangsúlyozta: a hatalmi ágak elkülönülését tiszteletben kell tartani a jogalkotás és a politikusok nyilatkozatának szintjén is.
Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke arról beszélt, hogy az új intézmény működési keretei a korábbinál nagyobb jogot adnak arra, hogy kényszerítő formában lépjenek fel a jogellenes adatkezelés ellen.
Azt mondta, 72 hatósági ügyben 46 millió forintnyi bírságot szabtak ki 2012-ben és 2013-ban, függetlenségüket pedig alátámasztja, hogy az állammal vagy önkormányzatokkal szemben is fellépnek, ha jogsértést tapasztalnak.
http://magyarhirlap.hu/az-allam-szavatolja-az-emberi-jogokat
Szabadságjogok Magyarországon ma címmel szerveztek konferenciát Budapesten
Az államnak mint a nemzeti és emberi szolidaritás legfőbb szerveződésének és letéteményesének garantálnia kell az emberi jogokat - mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a Szabadságjogok Magyarországon ma című konferencián kedden Budapesten. Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke arról beszélt: a konkrét ügyekben helye van vitának, a nemzetközi felelősség létjogosultsága pedig nem kérdőjelezhető meg. Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke arról beszélt, hogy az új intézmény működési keretei a korábbinál nagyobb jogot adnak arra, hogy kényszerítő formában lépjenek fel a jogellenes adatkezelés ellen.
A Polgári Magyarországért Alapítvány és a Hanns Seidel Alapítvány rendezvényén tartott előadásában a miniszter kiemelte: az államnak olyan keretnek kell lennie, amely az életnek és az emberi méltóságnak biztonságot nyújt.
Az államnak nemcsak felelősséget kell vállalnia, hanem segítenie kell polgárainak is felelősséget vállalni az emberi jogok ügyében - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy az állam egyúttal kockázatközösség is, amelynek az a feladata, hogy megvédje minden állampolgárát, akit sérelem, jogtalanság ért.
Balog Zoltán felhívta a figyelmet arra, hogy a 2006. őszi tüntetések alkalmával tanulta meg a társadalom, hogy akkor kerülnek az érdeklődés középpontjába az emberi jogok, amikor sérülnek. Hét éve pedig az állam sértette meg csoportok és személyek emberi méltóságát. Az államnak is van tehát felelőssége, a felelősségre vonás azonban a bűnüldöző szervek és az igazságszolgáltatás dolga - jelentette ki.
Az államnak a felelősségvállalásból következően kell kárpótolnia többek között a romagyilkosságok áldozatainak hozzátartozóit, és ez történt a 2006. augusztus 20-ai viharról szóló tájékoztatás elmulasztása miatt kárt szenvedők kárpótlása esetében is.
Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke arról beszélt, hogy az 1945-ben megalkotott ENSZ-alapokmány áttörést hozott az emberi jogok nemzetközivé válásában. Megemlítette, hogy az emberi jogok egyetemességének koncepciója és az érvényre juttatása közötti feszültség keletkezik akkor, amikor az államok saját szuverenitásukra hivatkozva nem engednek beavatkozást ügyeikbe, még ha az emberi jogok megsértésének alapos gyanúja áll is fenn.
Hozzáfűzte: az ENSZ emberi jogi törekvésének eredményei a külvilág számára töredékesen jelennek meg, miközben "a jogok érvényesítése folyamatos küzdelem".
Szólt arról is, hogy a konkrét ügyekben helye van vitának, a nemzetközi felelősség létjogosultsága pedig nem kérdőjelezhető meg. Megjegyezte, az EU bírósága egyre inkább alapjogi bíróságként is működik, az EU pedig megerősítette elkötelezettségét a jogállamiság és az alapvető emberi jogok mellett.
Kádár András Kristóf, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke úgy fogalmazott: a végrehajtó hatalomnak az igazságszolgáltatással való viszonya jelenleg Magyarországon "némiképp aggodalomra ad okot". Példaként említette azt, amikor a veszprémi kézilabdázó Marian Cozma meggyilkolásának ügyében a miniszterelnök túl enyhének találta a másodfokú ítéletet, illetve azt is felidézte, hogy a kormányzó párt részéről a döntés meghozatalakor azt nyilatkozták, hogy "a Kúria a bankok oldalára állt" a devizahitelesekkel szemben.
Hangsúlyozta: a hatalmi ágak elkülönülését tiszteletben kell tartani a jogalkotás és a politikusok nyilatkozatának szintjén is.
Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke arról beszélt, hogy az új intézmény működési keretei a korábbinál nagyobb jogot adnak arra, hogy kényszerítő formában lépjenek fel a jogellenes adatkezelés ellen.
Azt mondta, 72 hatósági ügyben 46 millió forintnyi bírságot szabtak ki 2012-ben és 2013-ban, függetlenségüket pedig alátámasztja, hogy az állammal vagy önkormányzatokkal szemben is fellépnek, ha jogsértést tapasztalnak.
http://magyarhirlap.hu/az-allam-szavatolja-az-emberi-jogokat
Nem minősülnek közhivatalnoknak a parlament tagjai és az államfő
A képviselőház törölte a képviselőket, szenátorokat és az államfőt a közhivatalnokok sorából kedden, így nem indulhat többé bűnügyi vizsgálat ellenük tisztségbeli vagy érdekbeli összeférhetetlenség címén.
Traian Băsescu államfő szerint az intézkedés tíz évvel veti vissza a korrupció elleni harcot Romániában.
A büntető törvénykönyv soron kívül napirendre tűzött módosítása az államfő szerint több mint 30 olyan törvényhozót von ki a közhivatalnokok vagyonosodását ellenőrző Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) látóköréből, akik ellen már vizsgálat indult összeférhetetlenségi ügyekben.
Băsescu bejelentette, visszaküldi a jogszabályt megfontolásra a parlamentnek.
A módosítást a szociálliberális kormánytöbbség képviselői szavazták meg. A nemmel voksoló jobbközép ellenzék szerint azáltal, hogy a törvényhozók nem minősülnek közhivatalnokoknak, már nem indítható eljárás ellenük hivatali visszaélésért, befolyással való üzérkedésért vagy megvesztegetésért, mert ezeket a bűncselekményeket a közalkalmazottak bűncselekményeiként tárgyalja a Btk.
Valeriu Zgonea, a képviselőház elnöke úgy vélekedett: a Btk.-t ki kell egészíteni a törvényhozókra vonatkozó előírásokkal, de semmiképpen nem az a megoldás, hogy őket is közhivatalnokoknak minősítsék.
A bírák és ügyészek szakmai felügyeletét ellátó Legfelső Bírói Tanács (CSM) keddi közleménye szerint a törvénymódosítással a honatyák kivonják magukat a büntetőjogi felelősség alól. A CSM rámutat, hogy a törvénymódosítás tervezetét a testületnek nem küldték meg véleményezésre.
A korrupcióellenes ügyészség állásfoglalása szerint a módosítás nyomán a bíróságok fel fogják menteni a korrupciós bűncselekményekkel vádolt törvényhozókat, és azokat is ki kell majd engedni a börtönből, akiket már elítéltek ilyen cselekményekért. A DNA véleménye szerint ugyanis a korrupciós bűntetteket csak a közhivatalnoki státushoz köti a Btk., így akik nem közhivatalnokok, azokat nem lehet ilyen jogcímen elítélni. (mti)
Traian Băsescu államfő szerint az intézkedés tíz évvel veti vissza a korrupció elleni harcot Romániában.
A büntető törvénykönyv soron kívül napirendre tűzött módosítása az államfő szerint több mint 30 olyan törvényhozót von ki a közhivatalnokok vagyonosodását ellenőrző Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) látóköréből, akik ellen már vizsgálat indult összeférhetetlenségi ügyekben.
Băsescu bejelentette, visszaküldi a jogszabályt megfontolásra a parlamentnek.
A módosítást a szociálliberális kormánytöbbség képviselői szavazták meg. A nemmel voksoló jobbközép ellenzék szerint azáltal, hogy a törvényhozók nem minősülnek közhivatalnokoknak, már nem indítható eljárás ellenük hivatali visszaélésért, befolyással való üzérkedésért vagy megvesztegetésért, mert ezeket a bűncselekményeket a közalkalmazottak bűncselekményeiként tárgyalja a Btk.
Valeriu Zgonea, a képviselőház elnöke úgy vélekedett: a Btk.-t ki kell egészíteni a törvényhozókra vonatkozó előírásokkal, de semmiképpen nem az a megoldás, hogy őket is közhivatalnokoknak minősítsék.
A bírák és ügyészek szakmai felügyeletét ellátó Legfelső Bírói Tanács (CSM) keddi közleménye szerint a törvénymódosítással a honatyák kivonják magukat a büntetőjogi felelősség alól. A CSM rámutat, hogy a törvénymódosítás tervezetét a testületnek nem küldték meg véleményezésre.
A korrupcióellenes ügyészség állásfoglalása szerint a módosítás nyomán a bíróságok fel fogják menteni a korrupciós bűncselekményekkel vádolt törvényhozókat, és azokat is ki kell majd engedni a börtönből, akiket már elítéltek ilyen cselekményekért. A DNA véleménye szerint ugyanis a korrupciós bűntetteket csak a közhivatalnoki státushoz köti a Btk., így akik nem közhivatalnokok, azokat nem lehet ilyen jogcímen elítélni. (mti)
Sólyom és az alkotmányos alkotmányellenesség
A részvétel jelenleg óvatos kormánykritikának is felfogható, ennek ellenére gyakorlatilag telt ház előtt tartotta meg súlyos bírálatokat tartalmazó akadémiai székfoglalóját Sólyom László volt köztársasági elnök kedden az MTA felolvasótermében.
Hargitai Miklós | NOL|
Mások mellett Stumpf István alkotmánybíró, Erdő Péter bíboros („civilben” kánonjogász), Péterfalvi Attila, az adatvédelmi hatóság vezetője is megkockáztatta a demonstratív jelenlétet Pálinkás József MTA-elnök és a magyar jogtudós társadalom színe-java társaságában.
Sólyom eddig az Akadémia levelező tagja volt, a májusi közgyűlés választotta rendes taggá. Az új akadémikusnak a szokások szerint egy éve van a székfoglaló előadás megtartására, ami az esetek többségében inkább protokolláris és nem tudományos esemény. Sólyom székfoglalóját azonban komoly szakmai és politikai érdeklődés kísérte, részben a téma – Normahierarchia az alkotmányban –, részben az egykori AB-elnök jogtudósnak a jelenlegi alaptörvénnyel kapcsolatos kritikus viszonya miatt.
Ahogyan az akadémikus az előadás bevezetőjében utalt rá, tankönyvi tétel, hogy az alkotmányos előírások között nincs erősorrend, „minden rendelkezés egyenrangúan áll a törvények felett”. Ugyanakkor mégis vannak látható különbségek – sőt ezeket olykor maga az alkotmány rögzíti –, és ezek az eltérések valamiféle hierarchiát sugallnak. Magyarországon ennél egyértelműbb a helyzet, hiszen az Alkotmánybíróság az elmúlt két évtizedben a döntéseivel világos hierarchiát hozott létre az alapjogok között, és számos eseti állásfoglalást – a halálbüntetéssel vagy az abortusszal kapcsolatban például – innen vezetett le (ez volt az a bizonyos láthatatlan alkotmány, amely „a napi politikai érdekek szerint módosított írott alkotmány fölött lebegett”).
160Sólyom László szerint az AB arra az álláspontra helyezkedett, hogy az alkotmány ideológiamentes, azaz nem az alkotmány (valójában nem is létező) értékrendjére, hanem az alkotmányszövegben szereplő alapjogi értékekre kell hivatkozni a döntéseknél, jogivá téve és ezzel semlegesítve a politikai vitákat.
Az előadó a történeti előzményektől eljutott egészen a kortárs alkotmányjog egyik legizgalmasabb kérdéséig, az alkotmányellenes alkotmánymódosítások problematikájáig, illetve az alkotmányvédő alkotmánybíróságok és a módosító parlamentek (nem csak Magyarországon megfigyelhető) harcáig. Mint rámutatott, ezeket a csatákat sokszor történelmi kényszerek, például a jogilag nehezen követhető tempójú változások váltják ki – mint például Indiában vagy Törökországban –, Magyarországon viszont nem volt ilyen külső kényszerítő erő, itt a kormánytöbbség szubjektív alkotmánykritikája élezte ki a konfliktust.
– Alighogy hatalomra került a kormány, 2010-ben az állami pénzügyek teljes területén kizárta az Alkotmánybíróság illetékességét, vagyis a kormányzati működés egyik legfontosabb zónájában gyakorlatilag felfüggesztette az alkotmányt – fogalmazott Sólyom László, emlékeztetve rá, hogy a lépést a végkielégítésekre visszamenőlegesen kivetett 98 százalékos különadó „megvédésének” szándékával indokolták. Miután a drasztikus beavatkozásra az AB mindössze egymondatos közleménnyel reagált, az Orbán-kabinet ezután rendszert csinált belőle, hogy az alkotmányellenesség miatt megsemmisített rendelkezéseket – nem csak a különadóval kapcsolatban – beépítette az alkotmányba, folyamatosan tágítva az „alkotmánymentes szabad szféra” határát. – Az alkotmánysértő szabályok alkotmányba emelése nyomán a társadalom kiszolgáltatottá válik, az Alkotmánybíróság pedig nem tudja ellátni alkotmányvédelmi feladatát – szögezte le Sólyom, azt is hozzátéve: a jelenlegi konstrukcióban már nem az AB az alkotmányvédelem legfőbb szerve (hiába áll ez az alaptörvényben), hanem a felülbírálhatatlan szabályokat meghozó Országgyűlés, ami semmiképpen sem vezethető le az alaptörvényből.
Előadása végén az akadémikus tett még egy meghökkentő észrevételt: szerinte a ’89-es alkotmány formailag csupán alkotmánymódosítás volt, tartalmilag viszont új, jogállami alkotmány, az alaptörvény viszont – a lényegi tartalmát megváltoztató módosításokig – csak formailag számított újnak. Az új alkotmány tehát nem az alaptörvény elfogadásakor, hanem az AB hatáskörét korlátozó és az alkotmányellenes rendelkezéseket visszacsempésző módosítások meghozatalakor született meg, jogilag erősen vitatható körülmények között.
Hargitai Miklós | NOL|
Mások mellett Stumpf István alkotmánybíró, Erdő Péter bíboros („civilben” kánonjogász), Péterfalvi Attila, az adatvédelmi hatóság vezetője is megkockáztatta a demonstratív jelenlétet Pálinkás József MTA-elnök és a magyar jogtudós társadalom színe-java társaságában.
Sólyom eddig az Akadémia levelező tagja volt, a májusi közgyűlés választotta rendes taggá. Az új akadémikusnak a szokások szerint egy éve van a székfoglaló előadás megtartására, ami az esetek többségében inkább protokolláris és nem tudományos esemény. Sólyom székfoglalóját azonban komoly szakmai és politikai érdeklődés kísérte, részben a téma – Normahierarchia az alkotmányban –, részben az egykori AB-elnök jogtudósnak a jelenlegi alaptörvénnyel kapcsolatos kritikus viszonya miatt.
Ahogyan az akadémikus az előadás bevezetőjében utalt rá, tankönyvi tétel, hogy az alkotmányos előírások között nincs erősorrend, „minden rendelkezés egyenrangúan áll a törvények felett”. Ugyanakkor mégis vannak látható különbségek – sőt ezeket olykor maga az alkotmány rögzíti –, és ezek az eltérések valamiféle hierarchiát sugallnak. Magyarországon ennél egyértelműbb a helyzet, hiszen az Alkotmánybíróság az elmúlt két évtizedben a döntéseivel világos hierarchiát hozott létre az alapjogok között, és számos eseti állásfoglalást – a halálbüntetéssel vagy az abortusszal kapcsolatban például – innen vezetett le (ez volt az a bizonyos láthatatlan alkotmány, amely „a napi politikai érdekek szerint módosított írott alkotmány fölött lebegett”).
160Sólyom László szerint az AB arra az álláspontra helyezkedett, hogy az alkotmány ideológiamentes, azaz nem az alkotmány (valójában nem is létező) értékrendjére, hanem az alkotmányszövegben szereplő alapjogi értékekre kell hivatkozni a döntéseknél, jogivá téve és ezzel semlegesítve a politikai vitákat.
Az előadó a történeti előzményektől eljutott egészen a kortárs alkotmányjog egyik legizgalmasabb kérdéséig, az alkotmányellenes alkotmánymódosítások problematikájáig, illetve az alkotmányvédő alkotmánybíróságok és a módosító parlamentek (nem csak Magyarországon megfigyelhető) harcáig. Mint rámutatott, ezeket a csatákat sokszor történelmi kényszerek, például a jogilag nehezen követhető tempójú változások váltják ki – mint például Indiában vagy Törökországban –, Magyarországon viszont nem volt ilyen külső kényszerítő erő, itt a kormánytöbbség szubjektív alkotmánykritikája élezte ki a konfliktust.
– Alighogy hatalomra került a kormány, 2010-ben az állami pénzügyek teljes területén kizárta az Alkotmánybíróság illetékességét, vagyis a kormányzati működés egyik legfontosabb zónájában gyakorlatilag felfüggesztette az alkotmányt – fogalmazott Sólyom László, emlékeztetve rá, hogy a lépést a végkielégítésekre visszamenőlegesen kivetett 98 százalékos különadó „megvédésének” szándékával indokolták. Miután a drasztikus beavatkozásra az AB mindössze egymondatos közleménnyel reagált, az Orbán-kabinet ezután rendszert csinált belőle, hogy az alkotmányellenesség miatt megsemmisített rendelkezéseket – nem csak a különadóval kapcsolatban – beépítette az alkotmányba, folyamatosan tágítva az „alkotmánymentes szabad szféra” határát. – Az alkotmánysértő szabályok alkotmányba emelése nyomán a társadalom kiszolgáltatottá válik, az Alkotmánybíróság pedig nem tudja ellátni alkotmányvédelmi feladatát – szögezte le Sólyom, azt is hozzátéve: a jelenlegi konstrukcióban már nem az AB az alkotmányvédelem legfőbb szerve (hiába áll ez az alaptörvényben), hanem a felülbírálhatatlan szabályokat meghozó Országgyűlés, ami semmiképpen sem vezethető le az alaptörvényből.
Előadása végén az akadémikus tett még egy meghökkentő észrevételt: szerinte a ’89-es alkotmány formailag csupán alkotmánymódosítás volt, tartalmilag viszont új, jogállami alkotmány, az alaptörvény viszont – a lényegi tartalmát megváltoztató módosításokig – csak formailag számított újnak. Az új alkotmány tehát nem az alaptörvény elfogadásakor, hanem az AB hatáskörét korlátozó és az alkotmányellenes rendelkezéseket visszacsempésző módosítások meghozatalakor született meg, jogilag erősen vitatható körülmények között.
2013. december 6., péntek
Elkaszálta Vajdaság statútumát a szerb alkotmánybíróság
MTI
Alkotmányellenesnek nyilvánította a szerb alkotmánybíróság a Vajdaság statútumát, de fél évvel elhalasztotta a döntés hatályba lépését.
A szerb alkotmánybíróság zárt ülésén a 15 alkotmánybíró arról foglalt állást, hogy alkotmányosnak minősíthető-e a Vajdaság statútuma.
A testület megállapította, hogy a szerbiai tartomány alapdokumentumának azon részei nem egyeztethetők össze Szerbia alaptörvényével, amelyek azon az "alkotmányjogilag elfogadhatatlan elven alapulnak, hogy a statútum a Vajdaság jogalakító aktusa, amely felhatalmazza arra, hogy rendezzen minden olyan kérdést, amely érdekében áll, függetlenül attól, hogy a kérdés rendezése alkotmányos vagy törvényi ügyet képez-e".
Alkotmányellenesnek nyilvánította a szerb alkotmánybíróság a Vajdaság statútumát, de fél évvel elhalasztotta a döntés hatályba lépését.
A szerb alkotmánybíróság zárt ülésén a 15 alkotmánybíró arról foglalt állást, hogy alkotmányosnak minősíthető-e a Vajdaság statútuma.
A testület megállapította, hogy a szerbiai tartomány alapdokumentumának azon részei nem egyeztethetők össze Szerbia alaptörvényével, amelyek azon az "alkotmányjogilag elfogadhatatlan elven alapulnak, hogy a statútum a Vajdaság jogalakító aktusa, amely felhatalmazza arra, hogy rendezzen minden olyan kérdést, amely érdekében áll, függetlenül attól, hogy a kérdés rendezése alkotmányos vagy törvényi ügyet képez-e".
Moldovai alkotmánybíróság: a román az ország államnyelve
Forrás: MTI
A román Agerpres hírügynökség szerint az alkotmánybíróság két liberális törvényhozó kérésére foglalt állást a kérdésben.
A Moldovai Köztársaság alkotmánybírósága csütörtökön megállapította, hogy Moldova 1991-es függetlenségi nyilatkozata - amely szerint a román az államnyelv - előnyt élvez az alkotmánnyal szemben, amely a moldovai nyelvet nevezi meg államnyelvként.
A Moldovai Köztársaság alkotmánybírósága csütörtökön megállapította, hogy Moldova 1991-es függetlenségi nyilatkozata - amely szerint a román az államnyelv - előnyt élvez az alkotmánnyal szemben, amely a moldovai nyelvet nevezi meg államnyelvként.
A hírügynökség szerint az alkotmánybíróság két liberális törvényhozó kérésére foglalt állást a kérdésben, ők azt is kérték, hogy a talárosok állapítsák meg, a román és a moldovai nyelv egy és ugyanaz.
Alexandru Tanase, a moldovai alkotmánybíróság elnöke nyilatkozatában elmondta, hogy a függetlenségi nyilatkozat az alkotmány preambulumaként része az alaptörvénynek, és ez az elévülhetetlen nyilatkozat képezi az alkotmány alapját.
A talárosok megállapították: ilyen esetben, amikor a függetlenségi nyilatkozat és az alkotmány szövege között ellentmondás van, az elsődleges alkotmányos forrásnak számító függetlenségi nyilatkozat szövege a mérvadó.
Ana Gutu liberális képviselő üdvözölte a döntést, hiszen szerinte így hivatalos dokumentumokban is használni lehet a román nyelv kifejezést a moldovai nyelv helyett.
Ugyanakkor kételyeit fejezte ki, hogy a parlament a jelenlegi politikai erőviszonyok mellett módosítani fogja az alaptörvénynek azt a cikkelyét, amely az ország államnyelveként a moldovait nevezi meg.
Ezzel szemben a másik kezdeményező, Valeriu Munteanu liberális képviselő azt vallja: a parlament köteles módosítani az alkotmányt, ellenkező esetben szerinte feloszlatható a törvényhozó testület.
A román Agerpres hírügynökség szerint az alkotmánybíróság két liberális törvényhozó kérésére foglalt állást a kérdésben.
A Moldovai Köztársaság alkotmánybírósága csütörtökön megállapította, hogy Moldova 1991-es függetlenségi nyilatkozata - amely szerint a román az államnyelv - előnyt élvez az alkotmánnyal szemben, amely a moldovai nyelvet nevezi meg államnyelvként.
A Moldovai Köztársaság alkotmánybírósága csütörtökön megállapította, hogy Moldova 1991-es függetlenségi nyilatkozata - amely szerint a román az államnyelv - előnyt élvez az alkotmánnyal szemben, amely a moldovai nyelvet nevezi meg államnyelvként.
A hírügynökség szerint az alkotmánybíróság két liberális törvényhozó kérésére foglalt állást a kérdésben, ők azt is kérték, hogy a talárosok állapítsák meg, a román és a moldovai nyelv egy és ugyanaz.
Alexandru Tanase, a moldovai alkotmánybíróság elnöke nyilatkozatában elmondta, hogy a függetlenségi nyilatkozat az alkotmány preambulumaként része az alaptörvénynek, és ez az elévülhetetlen nyilatkozat képezi az alkotmány alapját.
A talárosok megállapították: ilyen esetben, amikor a függetlenségi nyilatkozat és az alkotmány szövege között ellentmondás van, az elsődleges alkotmányos forrásnak számító függetlenségi nyilatkozat szövege a mérvadó.
Ana Gutu liberális képviselő üdvözölte a döntést, hiszen szerinte így hivatalos dokumentumokban is használni lehet a román nyelv kifejezést a moldovai nyelv helyett.
Ugyanakkor kételyeit fejezte ki, hogy a parlament a jelenlegi politikai erőviszonyok mellett módosítani fogja az alaptörvénynek azt a cikkelyét, amely az ország államnyelveként a moldovait nevezi meg.
Ezzel szemben a másik kezdeményező, Valeriu Munteanu liberális képviselő azt vallja: a parlament köteles módosítani az alkotmányt, ellenkező esetben szerinte feloszlatható a törvényhozó testület.
Káosz az olasz parlamentben
MHO/MTI
- 2013. december 5., csütörtök
Az ellenzéki 5 Csillag Mozgalom (M5S) képviselői csütörtökön elfoglalták egy időre az olasz parlament alsóházi üléstermét, miután kiderült, hogy az olasz választási törvény és így a parlament is alkotmányellenes. Az M5S tagjai a kormánynak fenntartott ülőhelyekre telepedtek és azt kiabálták: "Törvénytelen a parlament! Bennünket is törvénytelenül választottak meg!" A mozgalom képviselői később kivonultak az alsóházból azt hangoztatva, hogy teljesen felesleges folytatni a törvényhozást.
Laura Boldrini, a képviselőház elnöke elutasította, hogy felfüggessze az alsóház munkáját. A képviselőházi frakcióvezetők a választási reform minél előbbi napirendre tűzését sürgették.
Az olasz alkotmánybíróság szerdai döntése szerint a 2005-ben hatályba lépett választási törvény - amely alapján a 2006-os, 2008-as és 2013-as olasz parlamenti választásokat tartották -, alkotmányellenes. A törvényt Roberto Calderoli, az Északi Liga politikusa dolgozta ki a IV. Berlusconi-kormány idején, de ő maga is "disznó módra" összehányt jogszabálynak tartotta. A választók nem egyéni jelöltekre, hanem pártlistákra szavaztak. A győztes pártnak további parlamenti mandátumokat osztottak. Ezzel a törvénnyel az idei választásokon egyetlen egy párt sem tudott többséget szerezni és kormányt alakítani.
A jelenlegi parlamenti pártok óvatosan nyilatkoznak az esetleges törvénytelenségről. A választási törvény alkotmányellenességének megállapítása ugyanis megkérdőjelezi a volt és a mostani olasz parlament törvényességét, valamint a korábbi és a jelenlegi ciklusban hozott törvényeket. A jobbközép Hajrá Olaszország (FI) szerint még a parlament által megválasztott Giorgio Napolitano államfő is "törvényen kívüli".
Az Enrico Letta vezette kormánykoalíció áprilisi felállása óta ígéri az új olasz választási törvényt, mely elemzők szerint elkerülhetetlenné vált.
- 2013. december 5., csütörtök
Az ellenzéki 5 Csillag Mozgalom (M5S) képviselői csütörtökön elfoglalták egy időre az olasz parlament alsóházi üléstermét, miután kiderült, hogy az olasz választási törvény és így a parlament is alkotmányellenes. Az M5S tagjai a kormánynak fenntartott ülőhelyekre telepedtek és azt kiabálták: "Törvénytelen a parlament! Bennünket is törvénytelenül választottak meg!" A mozgalom képviselői később kivonultak az alsóházból azt hangoztatva, hogy teljesen felesleges folytatni a törvényhozást.
Laura Boldrini, a képviselőház elnöke elutasította, hogy felfüggessze az alsóház munkáját. A képviselőházi frakcióvezetők a választási reform minél előbbi napirendre tűzését sürgették.
Az olasz alkotmánybíróság szerdai döntése szerint a 2005-ben hatályba lépett választási törvény - amely alapján a 2006-os, 2008-as és 2013-as olasz parlamenti választásokat tartották -, alkotmányellenes. A törvényt Roberto Calderoli, az Északi Liga politikusa dolgozta ki a IV. Berlusconi-kormány idején, de ő maga is "disznó módra" összehányt jogszabálynak tartotta. A választók nem egyéni jelöltekre, hanem pártlistákra szavaztak. A győztes pártnak további parlamenti mandátumokat osztottak. Ezzel a törvénnyel az idei választásokon egyetlen egy párt sem tudott többséget szerezni és kormányt alakítani.
A jelenlegi parlamenti pártok óvatosan nyilatkoznak az esetleges törvénytelenségről. A választási törvény alkotmányellenességének megállapítása ugyanis megkérdőjelezi a volt és a mostani olasz parlament törvényességét, valamint a korábbi és a jelenlegi ciklusban hozott törvényeket. A jobbközép Hajrá Olaszország (FI) szerint még a parlament által megválasztott Giorgio Napolitano államfő is "törvényen kívüli".
Az Enrico Letta vezette kormánykoalíció áprilisi felállása óta ígéri az új olasz választási törvényt, mely elemzők szerint elkerülhetetlenné vált.
https://mandiner.hu/cikk/nyomtatas/20131205_alkotmanyos_anarchia_alakul_olaszorszagban
2013. december 5., csütörtök
Rezesova-ügy: "Ez teljes abszurditás"
A Magyar Bírói Egyesület, a Kúria, és Hack Péter is kiakadt Rogán Antal Rezesovával kapcsolatos kijelentésein.
A Fidesz frakcióvezetője megszólalásával Magyarországot a civilizálatlan országok körébe taszítja. Ami történt az a pártállami időket idézi, ezzel az ország az orosz tagköztársaságok irányába halad - ezekkel a meglehetősen kemény szavakkal bírálta Rogán Antal Rezesovával kapcsolatos kijelentéseit Hack Péter alkotmányjogász az ATV Egyenes Beszéd című műsorában, miután a törvényszék megszüntette a halálos balesetet okozó szlovák milliomosnő házi őrizetét és ismét előzetes letartóztatásba helyezték, röviddel azután, hogy a frakcióvezető bírálta a házi őrizet luxuskörülményeit.
"Teljes abszurditás"
Rogán Antal a kérdéses videós felszólalásban egyebek mellett vizsgálatot kért az igazságügy-minisztertől és az alkotmányügyi bizottság elnökétől, hogy indokolt volt-e a házi őrizet, Hack Péter szerint viszont ez teljes abszurditás, hiszen ilyen kérdést nem vizsgálhat se a miniszter, se a parlament. Ezt viszont Rogán Antalnak is tudnia kellett, így viszont az a kérdés, hogy miért kommunikált úgy, mintha egyébként kérhetne ilyet.
Hack hozzátette, amit Rogán Antal tett, az a teljes magyar bíróságot lehetetlen helyzetbe hozta. Nemcsak azt az árnyékot vetette a döntésre, hogy az politikai döntésre született, hanem az ügy további menetére is. Hiszen, ha másodfokon vagy a megismételt eljárásban a bíróság súlyosabb büntetést szab ki, akkor arra is azt gondolják majd, hogy politikai nyomásra született.
A bíró nem porondmester
Nemcsak Hack Péter bírálta a frakcióvezetőt, hanem Darák Péter, a Kúria elnöke is. Ő azt mondta, fel kell lépni minden olyan nyilatkozattal szemben, amely alkalmas arra, hogy az eljárások befolyásolásának látszatát keltse. Hozzátette, szükséges a szilárd bírói öntudat is, amely szolgál, de nem kiszolgál. Nem közömbös a bírósághoz forduló állampolgárok problémái iránt, de a befolyásolás látszatát is visszautasítja.
"A tárgyalás soha nem show-műsor, és a bíró nem porondmester" - tette hozzá Darák Péter.
Handó Tünde, Szájer József fideszes EP-képviselő felesége, egyben az Országos Bírósági Hivatal elnöke közölte, a harmadik hatalmi ágnak megfelelő ellensúlyt kell képeznie a törvényhozással és a végrehajtó hatalommal szemben, továbbá a bíráknak a tudás, a tisztesség és a pártatlanság mellett bátorsággal és méltósággal is kell rendelkezniük, hogy szembenézhessenek a munkájukat ért támadásokkal, méltatlan megjegyzésekkel.
A Magyar Bírói Egyesület közleményben ítélte el Rogán performanszát. Mint írták, a kormánypárt vezető politikusa 2013. december 3-án Facebook-oldalán közzétett és a médiában is nyilvánosságot kapott nyilatkozatában éles kritikával illetett egy folyamatban lévő ügyben - a kényszerintézkedés tárgyában - hozott nem jogerős bírósági döntést.
Ilyet nem lehet
"A megfogalmazott nyilatkozat alkalmas arra, hogy a folyamatban lévő eljárás befolyásolásának a látszatát keltse. A Magyar Bírói Egyesület, mint a bírák érdek-képviseleti szerve - alapszabályának felhatalmazása alapján – köteles fellépni a bírák személyét, a bíróságok tekintélyét támadó megnyilvánulásokkal szemben" - közölték.
Az egyesület határozott álláspontja, hogy más hatalmi ágak képviselői nem fogalmazhatnak meg nem jogerős bírósági döntésekkel szemben elvárásokat. Magyarország Alaptörvénye C) cikkének (1) bekezdése rögzíti a hatalom megosztásának elvét, míg 26. cikkének (1) bekezdése deklarálja, hogy a bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatók.
Köszönő kommentek Rogánnak
Eközben egyébként a Facebookon többen köszönetet mondtak Rogán Antalnak, hogy lépett az ügyben. A bejegyzéshez ilyen és ehhez hasonló kommentek érkeztek:
"Nagyon helyes. Remélem, hogy sikerül alkotmányos megoldást találni, és a brüsszeli megmondó emberek sem találnak hézagot a munkában.
"Nagyon helyes,jó hallani ,hogy felsőbb szinten is elitélik ezt a megoldást!!"
"Remélem igaz a hír a ma 18.30-as RTL híradóban elhangzottak megy vissza a retek. És ez mind önnek köszönhető."
Rogán ismét megnyilvánult
Közben Rogán újra elővette a témát, a Facebookon ezt írta:
"Magyarországnak olyan országnak kell lennie, ahol senki sem részesülhet jobb elbánásban csak azért, mert sok pénze van. Magyarország egy szabad ország, ahol mindenkinek szabadon lehet bármiről véleménye, még a bíróságokról is. Nekem is, és Önöknek is. Az első Rezešová-ítélet után nem csak nekem, hanem nagyon sokaknak az volt az érzése, hogy azért részesült más elbánásban, mert a családja gazdag. Ez a valódi probléma, amivel szerintem a bírósági vezetőknek foglalkozniuk kellene."
http://www.hir24.hu/belfold/2013/12/05/rezesova-ugy-teljes-abszurditas-amit-rogan-tett/
A Fidesz frakcióvezetője megszólalásával Magyarországot a civilizálatlan országok körébe taszítja. Ami történt az a pártállami időket idézi, ezzel az ország az orosz tagköztársaságok irányába halad - ezekkel a meglehetősen kemény szavakkal bírálta Rogán Antal Rezesovával kapcsolatos kijelentéseit Hack Péter alkotmányjogász az ATV Egyenes Beszéd című műsorában, miután a törvényszék megszüntette a halálos balesetet okozó szlovák milliomosnő házi őrizetét és ismét előzetes letartóztatásba helyezték, röviddel azután, hogy a frakcióvezető bírálta a házi őrizet luxuskörülményeit.
"Teljes abszurditás"
Rogán Antal a kérdéses videós felszólalásban egyebek mellett vizsgálatot kért az igazságügy-minisztertől és az alkotmányügyi bizottság elnökétől, hogy indokolt volt-e a házi őrizet, Hack Péter szerint viszont ez teljes abszurditás, hiszen ilyen kérdést nem vizsgálhat se a miniszter, se a parlament. Ezt viszont Rogán Antalnak is tudnia kellett, így viszont az a kérdés, hogy miért kommunikált úgy, mintha egyébként kérhetne ilyet.
Hack hozzátette, amit Rogán Antal tett, az a teljes magyar bíróságot lehetetlen helyzetbe hozta. Nemcsak azt az árnyékot vetette a döntésre, hogy az politikai döntésre született, hanem az ügy további menetére is. Hiszen, ha másodfokon vagy a megismételt eljárásban a bíróság súlyosabb büntetést szab ki, akkor arra is azt gondolják majd, hogy politikai nyomásra született.
A bíró nem porondmester
Nemcsak Hack Péter bírálta a frakcióvezetőt, hanem Darák Péter, a Kúria elnöke is. Ő azt mondta, fel kell lépni minden olyan nyilatkozattal szemben, amely alkalmas arra, hogy az eljárások befolyásolásának látszatát keltse. Hozzátette, szükséges a szilárd bírói öntudat is, amely szolgál, de nem kiszolgál. Nem közömbös a bírósághoz forduló állampolgárok problémái iránt, de a befolyásolás látszatát is visszautasítja.
"A tárgyalás soha nem show-műsor, és a bíró nem porondmester" - tette hozzá Darák Péter.
Handó Tünde, Szájer József fideszes EP-képviselő felesége, egyben az Országos Bírósági Hivatal elnöke közölte, a harmadik hatalmi ágnak megfelelő ellensúlyt kell képeznie a törvényhozással és a végrehajtó hatalommal szemben, továbbá a bíráknak a tudás, a tisztesség és a pártatlanság mellett bátorsággal és méltósággal is kell rendelkezniük, hogy szembenézhessenek a munkájukat ért támadásokkal, méltatlan megjegyzésekkel.
A Magyar Bírói Egyesület közleményben ítélte el Rogán performanszát. Mint írták, a kormánypárt vezető politikusa 2013. december 3-án Facebook-oldalán közzétett és a médiában is nyilvánosságot kapott nyilatkozatában éles kritikával illetett egy folyamatban lévő ügyben - a kényszerintézkedés tárgyában - hozott nem jogerős bírósági döntést.
Ilyet nem lehet
"A megfogalmazott nyilatkozat alkalmas arra, hogy a folyamatban lévő eljárás befolyásolásának a látszatát keltse. A Magyar Bírói Egyesület, mint a bírák érdek-képviseleti szerve - alapszabályának felhatalmazása alapján – köteles fellépni a bírák személyét, a bíróságok tekintélyét támadó megnyilvánulásokkal szemben" - közölték.
Az egyesület határozott álláspontja, hogy más hatalmi ágak képviselői nem fogalmazhatnak meg nem jogerős bírósági döntésekkel szemben elvárásokat. Magyarország Alaptörvénye C) cikkének (1) bekezdése rögzíti a hatalom megosztásának elvét, míg 26. cikkének (1) bekezdése deklarálja, hogy a bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatók.
Köszönő kommentek Rogánnak
Eközben egyébként a Facebookon többen köszönetet mondtak Rogán Antalnak, hogy lépett az ügyben. A bejegyzéshez ilyen és ehhez hasonló kommentek érkeztek:
"Nagyon helyes. Remélem, hogy sikerül alkotmányos megoldást találni, és a brüsszeli megmondó emberek sem találnak hézagot a munkában.
"Nagyon helyes,jó hallani ,hogy felsőbb szinten is elitélik ezt a megoldást!!"
"Remélem igaz a hír a ma 18.30-as RTL híradóban elhangzottak megy vissza a retek. És ez mind önnek köszönhető."
Rogán ismét megnyilvánult
Közben Rogán újra elővette a témát, a Facebookon ezt írta:
"Magyarországnak olyan országnak kell lennie, ahol senki sem részesülhet jobb elbánásban csak azért, mert sok pénze van. Magyarország egy szabad ország, ahol mindenkinek szabadon lehet bármiről véleménye, még a bíróságokról is. Nekem is, és Önöknek is. Az első Rezešová-ítélet után nem csak nekem, hanem nagyon sokaknak az volt az érzése, hogy azért részesült más elbánásban, mert a családja gazdag. Ez a valódi probléma, amivel szerintem a bírósági vezetőknek foglalkozniuk kellene."
http://www.hir24.hu/belfold/2013/12/05/rezesova-ugy-teljes-abszurditas-amit-rogan-tett/
2013. december 3., kedd
Ab: alkotmányellenes volt a bírósági ügyáthelyezés
Alkotmányellenes volt a bírósági ügyáthelyezések alapjául szolgáló korábbi törvény - közölte az Alkotmánybíróság (Ab) kedden.
Az Ab honlapján olvasható hétfői döntés szerint az időközben már hatályon kívül helyezett rendelkezések egyrészt sértették a tisztességes eljárás két követelményét - a törvényes bíróhoz és a pártatlan bírósághoz való jogot -, másrészt azért is alkotmányellenesek voltak, mert az ügyáthelyezésről szóló határozat ellen nem biztosítottak jogorvoslatot.
A testület kifejtette, hogy az alaptörvényben - a strasbourgi bíróság ítélkezésének alapjául szolgáló Emberi Jogok Európai Egyezményével összhangban - előírt törvényes bíróságra vonatkozó követelmény magában foglalja a törvényes bíróhoz való jogot, azaz a törvényben előre meghatározott hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságon működő, előre megállapított ügyelosztási rend szerint kijelölt bíróhoz való jogot.
A törvényes bíróhoz való jog garanciális érvényesülése alól az ügyáthelyezéseket lehetővé tevő rendelkezések úgy engedtek kivételt, hogy nem határozták meg az áthelyezések feltételeit. A szabályozás az eljáró bíróság kijelölését az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének szabad belátására bízta, ami sértette a törvényes bíróhoz való jogot.
Az Ab azt is megállapította, hogy a garanciális elemeket nélkülöző szabályozás a pártatlan bírósághoz való jog követelményeit is sértette. Az ügyáthelyezés e követelményekkel csak abban az esetben egyeztethető össze, ha a törvényhozó az áthelyezés szabályait átlátható, előre rögzített, világos módon megadja. A pártatlanság objektív követelménye ugyanis csak akkor teljesül, ha a szabályozás kellő garanciát biztosít minden kétely kizárásához.
"Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a vizsgált rendelkezések az alaptörvényből és az egyezményből egyaránt következő, a pártatlanság és a pártatlanság látszata követelményének nem tettek eleget" - közölte a testület.
Ugyancsak alaptörvény-ellenesnek és az emberi jogi egyezménybe ütközőnek ítélte az Ab azt, hogy a törvényhozó egyáltalán nem biztosított jogorvoslatot az érintetteknek az OBH elnökének ügyáthelyező határozata ellen.
A testület rámutatott továbbá arra, hogy a támadott rendelkezések alaptörvény-ellenességének megállapítása a törvény erejénél fogva maga után vonja alkalmazásuk kizárását az alkotmánybírósági eljárás alapjául szolgáló ügyekben, ezért erről a határozat külön nem rendelkezett.
Az indítványozók kérték az OBH elnöke konkrét ügyáthelyező határozatának vizsgálatát is. Az Ab szerint azonban az nem bírói döntés, hanem olyan igazgatási határozat, amelynek felülvizsgálatára alkotmányjogi panasz keretében nincs lehetőség. Ezért ezt az indítványt az Ab visszautasította - közölte a testület.
Az Ab a többi között a Hagyó Miklós volt fővárosi szocialista politikus büntetőperének Kecskemétre helyezése miatt benyújtott alkotmányjogi panaszok alapján hozta meg határozatát, amely azonban a konkrét ügyet, illetve Handó Tündének, az OBH elnökének ügyáthelyezésről döntő határozatát nem érinti.
A 15 tagú testületből a többségi határozat egyes, más-más részletéhez különvéleményt fűzött nyolc alkotmánybíró: Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Juhász Imre, Kiss László, Lenkovics Barnabás, Pokol Béla, Salamon László és Szívós Mária.
A bírósági ügyek áthelyezését az illetékességgel rendelkező bíróságról egy másikra 2011-ben tette lehetővé a törvény az OBH elnöke számára. Az indok az volt, hogy az országos átlagnál lényegesen jobban leterhelt központi régió bíróságait tehermentesítsék, és gyorsítsák az ügyek elbírálását.
Az ügyáthelyezésekkel összefüggő Ab-eljárás 2012 tavaszán indult, egyebek mellett a BKV-val kapcsolatban súlyos korrupciós bűncselekményekkel megvádolt Hagyó Miklós és társainak büntetőperében eljáró védők alkotmányjogi panasza nyomán. Handó Tündét saját kérésére 2013 tavaszán személyesen hallgatta meg az Ab. Az OBH elnöke többször is hangsúlyozta, hogy objektív mérce és eljárási rend alapján járnak el az ügyáthelyezéseknél, amelyekből 2011-ben 13, 2012-ben pedig 42 volt. Minden 2011-ben áthelyezett ügy, valamint a 2012-ben áthelyezettek több mint fele egy éven belül befejeződött, amire az eredetileg illetékes bíróságon nem lett volna lehetőség az elnök szerint.
A jogintézmény szabályai időközben változtak, például kezdetben még nem volt lehetőség az OBH elnökének döntése elleni jogorvoslatra, később azonban már a Kúriához lehetett fordulni. Idén júniusban aztán Martonyi János külügyminiszter bejelentette, hogy az EU-val folytatott tárgyalások alapján kikerül az alaptörvényből a bírósági ügyek áthelyezése. Ezt szeptemberben az ötödik alkotmánymódosítás rögzítette.
Az Alkotmánybíróság (Ab) döntése nem érinti a még folyamatban lévő eljárásokat - jelentette be az Országos Bírósági Hivatal. A Ab az OBH elnökének az eljárás során vizsgált határozatával kapcsolatban az alkotmányellenesség és nemzetközi szerződésbe ütközésének megállapítására és a határozat megsemmisítésére vonatkozó indítványt visszautasította. Határozatában kiemelte: az OBH elnökének döntése igazgatási jellegű határozat, „az eljáró bíróság kijelölésének kérdése nincs befolyással az alapügy mikénti eldöntésére”. Az OBH hangsúlyozta: az eljáró bíróság kijelölését az ügyáthelyezés kezdeményezésére jogosult bírósági elnökök és az OBH elnöke is kivételesen alkalmazható eszköznek tekintette, éppen ezért az elmúlt két évben a bírósági igazgatás folyamatosan törekedett a Fővárosi Törvényszék ügyforgalmi helyzetének más eszközökkel történő stabilizálására.
http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/ab_alkotmanyellenes_volt_a_birosagi_ugyathelyezes.571047.html
Az Ab honlapján olvasható hétfői döntés szerint az időközben már hatályon kívül helyezett rendelkezések egyrészt sértették a tisztességes eljárás két követelményét - a törvényes bíróhoz és a pártatlan bírósághoz való jogot -, másrészt azért is alkotmányellenesek voltak, mert az ügyáthelyezésről szóló határozat ellen nem biztosítottak jogorvoslatot.
A testület kifejtette, hogy az alaptörvényben - a strasbourgi bíróság ítélkezésének alapjául szolgáló Emberi Jogok Európai Egyezményével összhangban - előírt törvényes bíróságra vonatkozó követelmény magában foglalja a törvényes bíróhoz való jogot, azaz a törvényben előre meghatározott hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságon működő, előre megállapított ügyelosztási rend szerint kijelölt bíróhoz való jogot.
A törvényes bíróhoz való jog garanciális érvényesülése alól az ügyáthelyezéseket lehetővé tevő rendelkezések úgy engedtek kivételt, hogy nem határozták meg az áthelyezések feltételeit. A szabályozás az eljáró bíróság kijelölését az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének szabad belátására bízta, ami sértette a törvényes bíróhoz való jogot.
Az Ab azt is megállapította, hogy a garanciális elemeket nélkülöző szabályozás a pártatlan bírósághoz való jog követelményeit is sértette. Az ügyáthelyezés e követelményekkel csak abban az esetben egyeztethető össze, ha a törvényhozó az áthelyezés szabályait átlátható, előre rögzített, világos módon megadja. A pártatlanság objektív követelménye ugyanis csak akkor teljesül, ha a szabályozás kellő garanciát biztosít minden kétely kizárásához.
"Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a vizsgált rendelkezések az alaptörvényből és az egyezményből egyaránt következő, a pártatlanság és a pártatlanság látszata követelményének nem tettek eleget" - közölte a testület.
Ugyancsak alaptörvény-ellenesnek és az emberi jogi egyezménybe ütközőnek ítélte az Ab azt, hogy a törvényhozó egyáltalán nem biztosított jogorvoslatot az érintetteknek az OBH elnökének ügyáthelyező határozata ellen.
A testület rámutatott továbbá arra, hogy a támadott rendelkezések alaptörvény-ellenességének megállapítása a törvény erejénél fogva maga után vonja alkalmazásuk kizárását az alkotmánybírósági eljárás alapjául szolgáló ügyekben, ezért erről a határozat külön nem rendelkezett.
Az indítványozók kérték az OBH elnöke konkrét ügyáthelyező határozatának vizsgálatát is. Az Ab szerint azonban az nem bírói döntés, hanem olyan igazgatási határozat, amelynek felülvizsgálatára alkotmányjogi panasz keretében nincs lehetőség. Ezért ezt az indítványt az Ab visszautasította - közölte a testület.
Az Ab a többi között a Hagyó Miklós volt fővárosi szocialista politikus büntetőperének Kecskemétre helyezése miatt benyújtott alkotmányjogi panaszok alapján hozta meg határozatát, amely azonban a konkrét ügyet, illetve Handó Tündének, az OBH elnökének ügyáthelyezésről döntő határozatát nem érinti.
A 15 tagú testületből a többségi határozat egyes, más-más részletéhez különvéleményt fűzött nyolc alkotmánybíró: Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Juhász Imre, Kiss László, Lenkovics Barnabás, Pokol Béla, Salamon László és Szívós Mária.
A bírósági ügyek áthelyezését az illetékességgel rendelkező bíróságról egy másikra 2011-ben tette lehetővé a törvény az OBH elnöke számára. Az indok az volt, hogy az országos átlagnál lényegesen jobban leterhelt központi régió bíróságait tehermentesítsék, és gyorsítsák az ügyek elbírálását.
Az ügyáthelyezésekkel összefüggő Ab-eljárás 2012 tavaszán indult, egyebek mellett a BKV-val kapcsolatban súlyos korrupciós bűncselekményekkel megvádolt Hagyó Miklós és társainak büntetőperében eljáró védők alkotmányjogi panasza nyomán. Handó Tündét saját kérésére 2013 tavaszán személyesen hallgatta meg az Ab. Az OBH elnöke többször is hangsúlyozta, hogy objektív mérce és eljárási rend alapján járnak el az ügyáthelyezéseknél, amelyekből 2011-ben 13, 2012-ben pedig 42 volt. Minden 2011-ben áthelyezett ügy, valamint a 2012-ben áthelyezettek több mint fele egy éven belül befejeződött, amire az eredetileg illetékes bíróságon nem lett volna lehetőség az elnök szerint.
A jogintézmény szabályai időközben változtak, például kezdetben még nem volt lehetőség az OBH elnökének döntése elleni jogorvoslatra, később azonban már a Kúriához lehetett fordulni. Idén júniusban aztán Martonyi János külügyminiszter bejelentette, hogy az EU-val folytatott tárgyalások alapján kikerül az alaptörvényből a bírósági ügyek áthelyezése. Ezt szeptemberben az ötödik alkotmánymódosítás rögzítette.
Az Alkotmánybíróság (Ab) döntése nem érinti a még folyamatban lévő eljárásokat - jelentette be az Országos Bírósági Hivatal. A Ab az OBH elnökének az eljárás során vizsgált határozatával kapcsolatban az alkotmányellenesség és nemzetközi szerződésbe ütközésének megállapítására és a határozat megsemmisítésére vonatkozó indítványt visszautasította. Határozatában kiemelte: az OBH elnökének döntése igazgatási jellegű határozat, „az eljáró bíróság kijelölésének kérdése nincs befolyással az alapügy mikénti eldöntésére”. Az OBH hangsúlyozta: az eljáró bíróság kijelölését az ügyáthelyezés kezdeményezésére jogosult bírósági elnökök és az OBH elnöke is kivételesen alkalmazható eszköznek tekintette, éppen ezért az elmúlt két évben a bírósági igazgatás folyamatosan törekedett a Fővárosi Törvényszék ügyforgalmi helyzetének más eszközökkel történő stabilizálására.
http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/ab_alkotmanyellenes_volt_a_birosagi_ugyathelyezes.571047.html
2013. november 24., vasárnap
Lista 3. - alkotmánybíráskodás
- az alkotmánybíróság tagjai jelölésének és megválasztásának módosítása oly módon, hogy a parlamentben képviselettel rendelkező pártok között ez előtte megkövetelt minimális konszenzuskényszer megszűnjék
- az alkotmánybíróság tagjai létszámának növelése 11-ről 15 főre
- a majdnem két éve a 11 tag helyett - a korábbi konszenzuskényszer hiányában blokkolt jelölés és megválasztás miatt - 9 taggal működő alkotmánybíróság feltöltése 5 új, egyoldalúan jelölt és választott bíróval
- három olyan személy alkotmánybíróvá választása, akik a kormánypárt parlamenti képviselői, fontos parlamenti bizottság vezetői voltak
- hat olyan személy alkotmánybíróvá választása, akik megválasztásukkor előre láthatóan hivatali idejüket életkoruknál fogva a 70. éves felső korhatár miatt nem tölthetik ki
- az egyoldalúan megválasztott bírók megbízatási idejének felemelése 9 évről 12-évre
- a 70. éves felső korhatár eltörlése azt követően, hogy két - korábban még a parlamenti pártok egyetértésével jelölt és megválasztott - alkotmánybíró megbízatása ebből az okból járt le
- az alkotmánybíróság folyamatos működése alapvető garanciáját jelentő, az Alaptörvény hatályba lépését követően megalkotott annak a szabálynak a hatályon kívül helyezése, amely előírta, hogy az alkotmánybíró mindaddig gyakorolja hivatását, amíg utódját nem választják meg
- az alkotmánybíróság tagjai létszámának növelése 11-ről 15 főre
- a majdnem két éve a 11 tag helyett - a korábbi konszenzuskényszer hiányában blokkolt jelölés és megválasztás miatt - 9 taggal működő alkotmánybíróság feltöltése 5 új, egyoldalúan jelölt és választott bíróval
- három olyan személy alkotmánybíróvá választása, akik a kormánypárt parlamenti képviselői, fontos parlamenti bizottság vezetői voltak
- hat olyan személy alkotmánybíróvá választása, akik megválasztásukkor előre láthatóan hivatali idejüket életkoruknál fogva a 70. éves felső korhatár miatt nem tölthetik ki
- az egyoldalúan megválasztott bírók megbízatási idejének felemelése 9 évről 12-évre
- a 70. éves felső korhatár eltörlése azt követően, hogy két - korábban még a parlamenti pártok egyetértésével jelölt és megválasztott - alkotmánybíró megbízatása ebből az okból járt le
- az alkotmánybíróság folyamatos működése alapvető garanciáját jelentő, az Alaptörvény hatályba lépését követően megalkotott annak a szabálynak a hatályon kívül helyezése, amely előírta, hogy az alkotmánybíró mindaddig gyakorolja hivatását, amíg utódját nem választják meg
2013. november 22., péntek
Alkotmánybírósági fék a terrorelhárítóknak
MTI-információ
Az Alkotmánybíróság (Ab) indoklási kötelezettséget írt elő az igazságügyért felelős miniszternek egyes titkos információgyűjtést engedélyező határozataihoz - derül ki a Magyar Közlönyben pénteken közzétett határozatból.
Az alkotmányjogi panasz előadói a terrorizmust elhárító szerv - Terrorelhárító Központ (TEK) - nem bűnüldözési célú, bírói kontroll nélküli, pusztán miniszteri engedély alapján történő egyes titkos megfigyelési tevékenységeit kifogásolták, melyek álláspontjuk szerint sértik az alaptörvényben rögzített magán- és családi élet, az otthon és kapcsolattartás tiszteletben tartásához, valamint a személyes adatok védelméhez való jogukat.
Az indítványozók a megfigyelés elrendelése kapcsán többek között azt kifogásolták, hogy az igazságügyért felelős miniszter engedélye nem képez megfelelő garanciát, mert az engedélykérés indokolása jogilag nem kötött. Továbbá kifogásolták az megfigyelést követő adatkezelést is.
Az indítványozók - az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet dolgozói - előadták, hogy mindenki potenciális áldozat lehet, de a mindenkori kormányzat tevékenységét civil eszközökkel ellenőrző szervezet munkatársainak a szokásosnál is valószínűbb az érintettségük.
Az Ab a napokban az alkotmányjogi panaszt elutasította. Ugyanakkor a testület megállapította azt is, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény lehetővé teszi az igazságügyért felelős miniszter engedélyezési eljárásának a végrehajtó hatalomtól független szervek általi ellenőrzését.
Az Ab határozatában kitért arra, hogy a nemzetbiztonsági célú általános titkos információgyűjtés engedélyezése körében - tekintettel a bűncselekmény, mint viszonyítási alap hiányára - nincs a bűnfelderítési célú titkos információgyűjtés megalapozásához hasonló tételes joganyag. (Ez olyan formában nem is hozható létre, mint a nemzetbiztonsági célú, de konkrét bűncselekmények felderítéséhez kapcsolódó bírói engedélyezés körében, hogy egzakt szempontrendszert biztosítson az igazságügyi miniszteri engedélyezéshez.)
A nemzetbiztonsági törvény nem írja elő kifejezetten az igazságügyi miniszter határozatának indokolási kötelezettségét, indoklás hiányában pedig a külső ellenőrzés során nincs lehetőség az egyedi ügyben hozott döntés szempontjainak, indokainak utólagos megismerésére, elemzésére és felülvizsgálatára. Az Ab szerint a parlament nemzetbiztonsági bizottsága és az ombudsman csak akkor lehet hatékony külső kontroll az igazságügyért felelős miniszter engedélyezési tevékenysége felett, ha a miniszter titkos megfigyelést engedélyező határozata kellő részletességű indokolást tartalmaz. Az indokolásnak olyan mélységűnek kell lennie, hogy lehetővé tegye a külső kontroll során a nemzetbiztonsági érdekek és az alapjogok mérlegelésének érdemi felülvizsgálatát.
Mindezek miatt - a hatékony külső kontroll érdekében - az Ab alkotmányos követelményként határozta meg, hogy az igazságügyért felelős miniszter egyes titkos információgyűjtést elrendelő határozatait indokolni köteles.
A határozathoz a 15 tagú testületből öt alkotmánybíró - Bragyova András, Dienes-Oehm Egon, Paczolay Péter, Salamon László és Szívós Mária - csatolt különvéleményt.
Az Alkotmánybíróság (Ab) indoklási kötelezettséget írt elő az igazságügyért felelős miniszternek egyes titkos információgyűjtést engedélyező határozataihoz - derül ki a Magyar Közlönyben pénteken közzétett határozatból.
Az alkotmányjogi panasz előadói a terrorizmust elhárító szerv - Terrorelhárító Központ (TEK) - nem bűnüldözési célú, bírói kontroll nélküli, pusztán miniszteri engedély alapján történő egyes titkos megfigyelési tevékenységeit kifogásolták, melyek álláspontjuk szerint sértik az alaptörvényben rögzített magán- és családi élet, az otthon és kapcsolattartás tiszteletben tartásához, valamint a személyes adatok védelméhez való jogukat.
Az indítványozók a megfigyelés elrendelése kapcsán többek között azt kifogásolták, hogy az igazságügyért felelős miniszter engedélye nem képez megfelelő garanciát, mert az engedélykérés indokolása jogilag nem kötött. Továbbá kifogásolták az megfigyelést követő adatkezelést is.
Az indítványozók - az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet dolgozói - előadták, hogy mindenki potenciális áldozat lehet, de a mindenkori kormányzat tevékenységét civil eszközökkel ellenőrző szervezet munkatársainak a szokásosnál is valószínűbb az érintettségük.
Az Ab a napokban az alkotmányjogi panaszt elutasította. Ugyanakkor a testület megállapította azt is, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény lehetővé teszi az igazságügyért felelős miniszter engedélyezési eljárásának a végrehajtó hatalomtól független szervek általi ellenőrzését.
Az Ab határozatában kitért arra, hogy a nemzetbiztonsági célú általános titkos információgyűjtés engedélyezése körében - tekintettel a bűncselekmény, mint viszonyítási alap hiányára - nincs a bűnfelderítési célú titkos információgyűjtés megalapozásához hasonló tételes joganyag. (Ez olyan formában nem is hozható létre, mint a nemzetbiztonsági célú, de konkrét bűncselekmények felderítéséhez kapcsolódó bírói engedélyezés körében, hogy egzakt szempontrendszert biztosítson az igazságügyi miniszteri engedélyezéshez.)
A nemzetbiztonsági törvény nem írja elő kifejezetten az igazságügyi miniszter határozatának indokolási kötelezettségét, indoklás hiányában pedig a külső ellenőrzés során nincs lehetőség az egyedi ügyben hozott döntés szempontjainak, indokainak utólagos megismerésére, elemzésére és felülvizsgálatára. Az Ab szerint a parlament nemzetbiztonsági bizottsága és az ombudsman csak akkor lehet hatékony külső kontroll az igazságügyért felelős miniszter engedélyezési tevékenysége felett, ha a miniszter titkos megfigyelést engedélyező határozata kellő részletességű indokolást tartalmaz. Az indokolásnak olyan mélységűnek kell lennie, hogy lehetővé tegye a külső kontroll során a nemzetbiztonsági érdekek és az alapjogok mérlegelésének érdemi felülvizsgálatát.
Mindezek miatt - a hatékony külső kontroll érdekében - az Ab alkotmányos követelményként határozta meg, hogy az igazságügyért felelős miniszter egyes titkos információgyűjtést elrendelő határozatait indokolni köteles.
A határozathoz a 15 tagú testületből öt alkotmánybíró - Bragyova András, Dienes-Oehm Egon, Paczolay Péter, Salamon László és Szívós Mária - csatolt különvéleményt.
2013. november 19., kedd
Háborús bűnösök szabadultak Boszniában
Az áldozatok családjai felháborodással fogadták az alkotmánybíróság döntését
Bosznia-Hercegovinában szabadlábra helyeztek tíz elítélt háborús bűnöst egy szarajevói bíróság végzése nyomán. A testület az alkotmánybíróság korábbi határozatával indokolta döntését.
Az alkotmánybíróság október 22-én megállapította, hogy a vádlottakkal szembeni eljárás során megsértették az európai emberjogi egyezményt azáltal, hogy az érvényben lévő büntetőjogi törvény alapján marasztalták el őket, amely az elkövetett bűnökért lényegesen súlyosabb büntetési tételeket irányoz elő, mint a bűncselekmények - a boszniai háború (1992-95) - idején hatályos jogszabályok.
Az alkotmánybíróság felszólította a háborús bűnök ügyében illetékes bosznia-hercegovinai bíróságot arra, hogy "sürgősen hozzon egy új határozatot".
A háborús bűncselekmények áldozatainak családtagjai felháborodással fogadták az elítéltek szabadon engedését. Az áldozatok családtagjainak a háborús bűnösök megbüntetése jelenti az egyetlen jóvátételt - mondta újságíróknak nyilatkozva Hatidza Mehmedovic, a Srebrenica Anyái nevű nem kormányzati szervezet vezetője.
A szabadlábra helyezett bűnösöket korábban 14 és 33 év közötti börtönre ítélték.
http://magyarhirlap.hu/haborus-bunosok-szabadultak-boszniaban
Bosznia-Hercegovinában szabadlábra helyeztek tíz elítélt háborús bűnöst egy szarajevói bíróság végzése nyomán. A testület az alkotmánybíróság korábbi határozatával indokolta döntését.
Az alkotmánybíróság október 22-én megállapította, hogy a vádlottakkal szembeni eljárás során megsértették az európai emberjogi egyezményt azáltal, hogy az érvényben lévő büntetőjogi törvény alapján marasztalták el őket, amely az elkövetett bűnökért lényegesen súlyosabb büntetési tételeket irányoz elő, mint a bűncselekmények - a boszniai háború (1992-95) - idején hatályos jogszabályok.
Az alkotmánybíróság felszólította a háborús bűnök ügyében illetékes bosznia-hercegovinai bíróságot arra, hogy "sürgősen hozzon egy új határozatot".
A háborús bűncselekmények áldozatainak családtagjai felháborodással fogadták az elítéltek szabadon engedését. Az áldozatok családtagjainak a háborús bűnösök megbüntetése jelenti az egyetlen jóvátételt - mondta újságíróknak nyilatkozva Hatidza Mehmedovic, a Srebrenica Anyái nevű nem kormányzati szervezet vezetője.
A szabadlábra helyezett bűnösöket korábban 14 és 33 év közötti börtönre ítélték.
http://magyarhirlap.hu/haborus-bunosok-szabadultak-boszniaban
Utód nélkül sem nyúlna meg az alkotmánybíró mandátuma
Az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága azt javasolja, ne hosszabbodjon meg annak az alkotmánybírónak a mandátuma, akinek nem választják meg határidőig az utódját. A testület az erről szóló bizottsági módosító indítvány benyújtásáról hétfői ülésén döntött.
A javaslatot az egyes törvényeknek az alaptörvény ötödik módosításával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslathoz nyújtották be, amely azt is tartalmazza, hogy az alkotmánybírók mandátuma nem szűnik meg hetvenéves koruk elérésével. Az ezen rendelkezés elhagyását javasló ellenzéki módosító indítványt nem támogatta a testület.
A most benyújtott bizottsági módosító indítvány alapján hatályát veszti az a szabály, miszerint ha az Országgyűlés az Alkotmánybíróság (Ab) új tagját az elődje megbízatási idejének lejártát megelőző kilencven napon belül nem választja meg, akkor az alkotmánybíró megbízatása az utódja hivatalba lépéséig meghosszabbodik.
A vitában a szocialista Bárándy Gergely azt mondta, elvi szinten egyetértenek a javaslattal. Azon véleményének adott hangot eközben, hogy ez a rendelkezés jellemzően azokat az alkotmánybírákat érinti, akiket még az előző Országgyűlés választott. Szerinte ezeknek a módosításoknak a hátterében az a szándék áll, hogy a kormány iránt lojális alkotmánybírókat a testületben tartsák, azoknak pedig, akik kritikusak a kormány tevékenységével szemben, hagyják lejárni a mandátumát.
Répássy Róbert, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium igazságügyi államtitkára válaszában közölte, a jogszabályokat elvi alapokon hozzák, a szabályok nem személyre szabottak. Mint mondta, a felső korhatár erősíti a bírák függetlenségét, mert nem kell azon spekulálni, mi lesz vele a 70. életéve után. Hozzátette: az alkotmánybírókra vonatkozóan "nincsenek olyan utógondozási" szabályok, mint a köztársasági elnök vagy a miniszterelnök tekintetében. Ha az alkotmánybírák mandátuma megszűnik, nyugdíjba vonulnak - jegyezte meg.
Staudt Gábor (Jobbik) szerint 70 évesen is nyugdíjba lehet menni. Utalt rá, hogy az általános nyugdíjkorhatár ma Magyarországon ennél alacsonyabb. Közölte, a módosító javaslattal egyetértenek, de szerintük az egész rendszer még így sem lesz tökéletes.
A bizottság a módosító indítványt egyhangúlag támogatta.
MTI
A javaslatot az egyes törvényeknek az alaptörvény ötödik módosításával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslathoz nyújtották be, amely azt is tartalmazza, hogy az alkotmánybírók mandátuma nem szűnik meg hetvenéves koruk elérésével. Az ezen rendelkezés elhagyását javasló ellenzéki módosító indítványt nem támogatta a testület.
A most benyújtott bizottsági módosító indítvány alapján hatályát veszti az a szabály, miszerint ha az Országgyűlés az Alkotmánybíróság (Ab) új tagját az elődje megbízatási idejének lejártát megelőző kilencven napon belül nem választja meg, akkor az alkotmánybíró megbízatása az utódja hivatalba lépéséig meghosszabbodik.
A vitában a szocialista Bárándy Gergely azt mondta, elvi szinten egyetértenek a javaslattal. Azon véleményének adott hangot eközben, hogy ez a rendelkezés jellemzően azokat az alkotmánybírákat érinti, akiket még az előző Országgyűlés választott. Szerinte ezeknek a módosításoknak a hátterében az a szándék áll, hogy a kormány iránt lojális alkotmánybírókat a testületben tartsák, azoknak pedig, akik kritikusak a kormány tevékenységével szemben, hagyják lejárni a mandátumát.
Répássy Róbert, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium igazságügyi államtitkára válaszában közölte, a jogszabályokat elvi alapokon hozzák, a szabályok nem személyre szabottak. Mint mondta, a felső korhatár erősíti a bírák függetlenségét, mert nem kell azon spekulálni, mi lesz vele a 70. életéve után. Hozzátette: az alkotmánybírókra vonatkozóan "nincsenek olyan utógondozási" szabályok, mint a köztársasági elnök vagy a miniszterelnök tekintetében. Ha az alkotmánybírák mandátuma megszűnik, nyugdíjba vonulnak - jegyezte meg.
Staudt Gábor (Jobbik) szerint 70 évesen is nyugdíjba lehet menni. Utalt rá, hogy az általános nyugdíjkorhatár ma Magyarországon ennél alacsonyabb. Közölte, a módosító javaslattal egyetértenek, de szerintük az egész rendszer még így sem lesz tökéletes.
A bizottság a módosító indítványt egyhangúlag támogatta.
MTI
2013. november 16., szombat
A magyarok a hiteleik harmadát nem fizetik rendesen
Újabb csúcsra ért a bedőlt hitelek aránya, miközben a devizahiteles mentőcsomagra vár a lakosság. Közben a hitel értéke egyre nagyobb a lakás értékéhez képest.
Új csúcsra emelkedett a bedőlt hitelek aránya, amely a Portfolió szerint visszavezethető a devizahiteles csomaggal kapcsolatos várakozásra.
A jegybank pénteken nyilvánosságra hozott adatai szerint 90 napon túli tartozásba csúszott a lakossági hitelek 18,5 százaléka, és további 15,4 százalék van 90 napnál nem hosszabb késésben - vagyis a hitelek harmadát nem fizetik úgy, ahogy a szerződésben lefixálták.
A Portfolió azt írta, korábban a kisebb összegű, de fedezetlen (jellemzően fogyasztási célú) hiteleknél volt magas a nem teljesítés aránya, de mára átalakult a bedőlések sorrendje. A magasabb jelzáloghitelek nem teljesítési aránya 18,9 százalék, vagyis már nagyobb mint a fedezetlen hiteleké (16,5 százalék).
Nem csak a bedőlésekkel van a gond, hanem azzal is, hogy egyre magasabb a 90 napon túli késedelembe csúszott lakáshitelek értéke ahhoz képest, hogy a lakás maga mennyit ér.
http://www.origo.hu/gazdasag/20131115-a-magyarok-a-hiteleik-harmadat-nem-fizetik-rendesen.html
Új csúcsra emelkedett a bedőlt hitelek aránya, amely a Portfolió szerint visszavezethető a devizahiteles csomaggal kapcsolatos várakozásra.
A jegybank pénteken nyilvánosságra hozott adatai szerint 90 napon túli tartozásba csúszott a lakossági hitelek 18,5 százaléka, és további 15,4 százalék van 90 napnál nem hosszabb késésben - vagyis a hitelek harmadát nem fizetik úgy, ahogy a szerződésben lefixálták.
A Portfolió azt írta, korábban a kisebb összegű, de fedezetlen (jellemzően fogyasztási célú) hiteleknél volt magas a nem teljesítés aránya, de mára átalakult a bedőlések sorrendje. A magasabb jelzáloghitelek nem teljesítési aránya 18,9 százalék, vagyis már nagyobb mint a fedezetlen hiteleké (16,5 százalék).
Nem csak a bedőlésekkel van a gond, hanem azzal is, hogy egyre magasabb a 90 napon túli késedelembe csúszott lakáshitelek értéke ahhoz képest, hogy a lakás maga mennyit ér.
http://www.origo.hu/gazdasag/20131115-a-magyarok-a-hiteleik-harmadat-nem-fizetik-rendesen.html
2013. november 15., péntek
Paczolay: "az állam stabilitása csak jogállami keretek között képzelhető el"
Az Alkotmánybíróság elnöke szerint mára bebizonyosodott, hogy három évvel ezelőtt nem érte meg csökkenteni a testület egyes jogköreit. Paczolay Péter az InfoRádiónak adott exkluzív interjújában azt mondta: mind a jogállamiság, mind a kormányzati döntések legitimációja számára is jobb lett volna, ha ez nem történik meg.
Nem jogállami demokrácia huzamosabb ideig nem létezhet - hangzott el a minap az Állam és a jog című könyv bemutatóján, amelyet a Gondolat Kiadó, valamint a Magyar Jog- és Államtudományi Társaság közös kiadásában jelent meg. Utóbbi elnöke Paczolay Péter az InfoRádiónak adott interjújában azt mondta: az állam hatékonysága vagy a gazdasági váláság kezelése nem lehetnek indokok a jogállami demokrácia egyes elemeinek feladására.
Az Alkotmánybíróság elnöke egyes jogállami intézmények súlyának, jelentőségének csökkentéséről beszélt. "Arra gondolok, hogy ezek az esetleg rövid távú előnyök, melyeknek a megvalósulása egyébként nem is bizonyítható, hosszú távon önbecsapásnak bizonyulnak. Tudniillik a tézisem arra vonatkozott, hogy hosszú távon az állam stabilitása csak demokratikus, jogállami keretek között képzelhető el" - tette hozzá.
Paczolay Péter hangsúlyozta, az Alkotmánybíróság gazdasági, pénzügyi hatásköreinek megvonása feleslegesnek bizonyult:
"A biztonságra való törekvés szerintem nem érte meg az árát, ha szabad így mondanom. Ez végig következetes álláspontom volt, tehát azt gondolom, hogy most már 3 év elteltével az előkerült ügyeket és a potenciálisan elénk kerülhetett ügyeket tekintve is, szerintem ha nem csökkent volna a hatáskörünk, akkor az jobb lett volna, mind a jogállamiságnak, mind a kormányzati döntések legitimációjának."
Az Alkotmánybíróság elnöke biztos abban, hogy a jogkörök korlátozása nélkül sem született volna olyan döntés az elmúlt három évben, amely bármilyen komolyabb gazdasági, költségvetési nehézséget okozott volna az országnak.
Németh Zoltán
http://inforadio.hu/hirek/belfold/hir-597457
Nem jogállami demokrácia huzamosabb ideig nem létezhet - hangzott el a minap az Állam és a jog című könyv bemutatóján, amelyet a Gondolat Kiadó, valamint a Magyar Jog- és Államtudományi Társaság közös kiadásában jelent meg. Utóbbi elnöke Paczolay Péter az InfoRádiónak adott interjújában azt mondta: az állam hatékonysága vagy a gazdasági váláság kezelése nem lehetnek indokok a jogállami demokrácia egyes elemeinek feladására.
Az Alkotmánybíróság elnöke egyes jogállami intézmények súlyának, jelentőségének csökkentéséről beszélt. "Arra gondolok, hogy ezek az esetleg rövid távú előnyök, melyeknek a megvalósulása egyébként nem is bizonyítható, hosszú távon önbecsapásnak bizonyulnak. Tudniillik a tézisem arra vonatkozott, hogy hosszú távon az állam stabilitása csak demokratikus, jogállami keretek között képzelhető el" - tette hozzá.
Paczolay Péter hangsúlyozta, az Alkotmánybíróság gazdasági, pénzügyi hatásköreinek megvonása feleslegesnek bizonyult:
"A biztonságra való törekvés szerintem nem érte meg az árát, ha szabad így mondanom. Ez végig következetes álláspontom volt, tehát azt gondolom, hogy most már 3 év elteltével az előkerült ügyeket és a potenciálisan elénk kerülhetett ügyeket tekintve is, szerintem ha nem csökkent volna a hatáskörünk, akkor az jobb lett volna, mind a jogállamiságnak, mind a kormányzati döntések legitimációjának."
Az Alkotmánybíróság elnöke biztos abban, hogy a jogkörök korlátozása nélkül sem született volna olyan döntés az elmúlt három évben, amely bármilyen komolyabb gazdasági, költségvetési nehézséget okozott volna az országnak.
Németh Zoltán
http://inforadio.hu/hirek/belfold/hir-597457
Kövér "alkotmányos” büntetései
A házelnök maga dönti el, mi "az Országgyűlés tekintélyét, rendjét súlyosan sértő magatartás", így nyugodtan szórhatja a büntetéseket az ellenzéknek. Ez ellen az Alkotmánybíróságnak nincs kifogása.
Lencsés Károly| NOL| 2013. november 14.
Újabb két parlamenti képviselőt büntetett a Ház 130-130 ezer forintra, és a döntés ellen fellebbezésnek sincs helye. A házelnök azért javasolta, hogy csökkentsék a parlamentben független, egyébként DK-s Vadai Ágnes és Szűcs Erika tiszteletdíját, mert performance keretében követelték, hogy az „asszonyverő” volt fideszes képviselő távozzék az Országgyűlésből.
A képviselők véleménynyilvánítási jogukkal éltek, amit Kövér László a parlament rendjét súlyosan sértőnek minősített. A Ház „működésének a hatékonysága, zavartalan működésének biztosítása, az Országgyűlés tekintélyének, méltóságának megőrzése (…) alkotmányosan igazolható módon lehet a képviselői felszólalási jog korlátja” – mondta két közelmúltban született döntésében az Alkotmánybíróság (AB). A testülethez a jobbikos Novák Előd nyújtott be alkotmányossági panaszt, kifogásolva, hogy az Országgyűlésről szóló törvény szerint a házelnök bizonyos esetekben a képviselőktől megvonhatja a szót, kitilthatja őket az ülésteremből, illetve a tiszteletdíj csökkentésére tehet javaslatot.
Az AB úgy látta: a „tárgyalási rend fenntartásának szabályozása által biztosítani kell, hogy a parlament be tudja tölteni funkcióját a közügyek megvitatását illetően”. Így attól, aki az Országgyűlés tekintélyét vagy valamely személyt, esetleg csoportot – különösen nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösséget – kirívóan sértő kifejezést használ, előzetes figyelmeztetés nélkül megvonhatják a szót, és ez megfelel az alaptörvénynek.
A véleménynyilvánítás más formájával kapcsolatban az AB egyelőre nem foglalt állást, de a két határozat alapján nem zárható ki, hogy a testület az országgyűlési törvény egyéb, a házelnök rendészeti jogosítványaival kapcsolatos rendelkezéseit is megengedően értelmezné. A bírák álláspontja ugyanis, hogy minden képviselőnek be kell tartani a házszabályi rendelkezéseket, amelynek megalkotását illetően a parlament nagyfokú szabadságot élvez, és az AB csak igen szélsőséges alkotmánysértés esetén avatkozhat be. Különvéleményében Paczolay Péter AB-elnök jelzi: a véleményszabadság lényeges tartalmát a házszabály sem korlátozhatja.
A Ház működését szabályozó törvény viszont lehetővé teszi, hogy ha „a képviselő az Országgyűlés tekintélyét, rendjét súlyosan sértő magatartást tanúsít”, őt az elnök rendreutasítsa, kezdeményezze az érintett kizárását az ülésnapról, illetve a tiszteletdíjának csökkentését indítványozza. Ha ezzel a ponttal kapcsolatban az AB hasonló logikát követne, vélhetően alkotmányosan igazolhatónak látná, hogy amikor a mindenkori kormányoldalt képviselő házelnök úgy gondolja, a véleménynyilvánítási jogot szűkítően értelmezzék. Az ugyanis, hogy milyen felszólalás vagy magatartás sérti a parlament tekintélyét, akár személyek vagy egyes csoportok tagjainak emberi méltóságát, mérlegelés kérdése. Az alkotmánybírák a házelnök rendkívül nagy döntési szabadságát tehát nem kifogásolták, s azt sem, hogy a döntése ellen nincs mód fellebbezésre.
A képviselők véleménynyilvánítási szabadságát alapvetően nem lehet korlátozni – jelentette ki kérdésünkre Lövétei István alkotmányjogász. Szerinte egészen abszurd, hogy az Országgyűlés tekintélyére hivatkozással bárkitől elvegyék a szót, vagy azért vonják meg a tiszteletdíjának egy részét, mert transzparenseket mutat fel. Az alkotmányjogász szerint az AB két határozatában nem szakmai, inkább politikai megfontolások érvényesültek. Lövétei ugyanakkor felhívta a figyelmet: az emberi méltóság sérelme nem lehet politikai kérdés, most viszont erről is a kormánypárti többség dönthet. Úgy látja, ilyen helyzetben nehezen képzelhető el, hogy a parlament képes legyen egy-egy ellenzéki felszólalás kapcsán elfogulatlanul határozni. Ráadásul a házelnök diszkrecionális joga, hogy valamilyen „fegyelmező” intézkedést kezdeményezzen, a szabályozás emiatt, illetve a jogorvoslat hiánya miatt is erősen vitatható – tette hozzá.
Lövétei liberális álláspontot képvisel: az Országgyűlésben szinte bármi elhangozhat, csak a szélsőséges, rasszista, kirekesztő nézeteknek nem szabad teret engedni. Az viszont szerinte belefér a parlamentarizmusba, ha valakit ostobának, hazugnak, tolvajnak minősítenek. Az emberi méltóságot valóban sértő megnyilvánulások esetében pedig jogi úton lehet elégtételt venni. Ez lényegesen jobb megoldás – hangsúlyozta –, mint a parlament tekintélyének megőrzését a házelnök értékítéletére bízni.
Lencsés Károly| NOL| 2013. november 14.
Újabb két parlamenti képviselőt büntetett a Ház 130-130 ezer forintra, és a döntés ellen fellebbezésnek sincs helye. A házelnök azért javasolta, hogy csökkentsék a parlamentben független, egyébként DK-s Vadai Ágnes és Szűcs Erika tiszteletdíját, mert performance keretében követelték, hogy az „asszonyverő” volt fideszes képviselő távozzék az Országgyűlésből.
A képviselők véleménynyilvánítási jogukkal éltek, amit Kövér László a parlament rendjét súlyosan sértőnek minősített. A Ház „működésének a hatékonysága, zavartalan működésének biztosítása, az Országgyűlés tekintélyének, méltóságának megőrzése (…) alkotmányosan igazolható módon lehet a képviselői felszólalási jog korlátja” – mondta két közelmúltban született döntésében az Alkotmánybíróság (AB). A testülethez a jobbikos Novák Előd nyújtott be alkotmányossági panaszt, kifogásolva, hogy az Országgyűlésről szóló törvény szerint a házelnök bizonyos esetekben a képviselőktől megvonhatja a szót, kitilthatja őket az ülésteremből, illetve a tiszteletdíj csökkentésére tehet javaslatot.
Az AB úgy látta: a „tárgyalási rend fenntartásának szabályozása által biztosítani kell, hogy a parlament be tudja tölteni funkcióját a közügyek megvitatását illetően”. Így attól, aki az Országgyűlés tekintélyét vagy valamely személyt, esetleg csoportot – különösen nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösséget – kirívóan sértő kifejezést használ, előzetes figyelmeztetés nélkül megvonhatják a szót, és ez megfelel az alaptörvénynek.
A véleménynyilvánítás más formájával kapcsolatban az AB egyelőre nem foglalt állást, de a két határozat alapján nem zárható ki, hogy a testület az országgyűlési törvény egyéb, a házelnök rendészeti jogosítványaival kapcsolatos rendelkezéseit is megengedően értelmezné. A bírák álláspontja ugyanis, hogy minden képviselőnek be kell tartani a házszabályi rendelkezéseket, amelynek megalkotását illetően a parlament nagyfokú szabadságot élvez, és az AB csak igen szélsőséges alkotmánysértés esetén avatkozhat be. Különvéleményében Paczolay Péter AB-elnök jelzi: a véleményszabadság lényeges tartalmát a házszabály sem korlátozhatja.
A Ház működését szabályozó törvény viszont lehetővé teszi, hogy ha „a képviselő az Országgyűlés tekintélyét, rendjét súlyosan sértő magatartást tanúsít”, őt az elnök rendreutasítsa, kezdeményezze az érintett kizárását az ülésnapról, illetve a tiszteletdíjának csökkentését indítványozza. Ha ezzel a ponttal kapcsolatban az AB hasonló logikát követne, vélhetően alkotmányosan igazolhatónak látná, hogy amikor a mindenkori kormányoldalt képviselő házelnök úgy gondolja, a véleménynyilvánítási jogot szűkítően értelmezzék. Az ugyanis, hogy milyen felszólalás vagy magatartás sérti a parlament tekintélyét, akár személyek vagy egyes csoportok tagjainak emberi méltóságát, mérlegelés kérdése. Az alkotmánybírák a házelnök rendkívül nagy döntési szabadságát tehát nem kifogásolták, s azt sem, hogy a döntése ellen nincs mód fellebbezésre.
A képviselők véleménynyilvánítási szabadságát alapvetően nem lehet korlátozni – jelentette ki kérdésünkre Lövétei István alkotmányjogász. Szerinte egészen abszurd, hogy az Országgyűlés tekintélyére hivatkozással bárkitől elvegyék a szót, vagy azért vonják meg a tiszteletdíjának egy részét, mert transzparenseket mutat fel. Az alkotmányjogász szerint az AB két határozatában nem szakmai, inkább politikai megfontolások érvényesültek. Lövétei ugyanakkor felhívta a figyelmet: az emberi méltóság sérelme nem lehet politikai kérdés, most viszont erről is a kormánypárti többség dönthet. Úgy látja, ilyen helyzetben nehezen képzelhető el, hogy a parlament képes legyen egy-egy ellenzéki felszólalás kapcsán elfogulatlanul határozni. Ráadásul a házelnök diszkrecionális joga, hogy valamilyen „fegyelmező” intézkedést kezdeményezzen, a szabályozás emiatt, illetve a jogorvoslat hiánya miatt is erősen vitatható – tette hozzá.
Lövétei liberális álláspontot képvisel: az Országgyűlésben szinte bármi elhangozhat, csak a szélsőséges, rasszista, kirekesztő nézeteknek nem szabad teret engedni. Az viszont szerinte belefér a parlamentarizmusba, ha valakit ostobának, hazugnak, tolvajnak minősítenek. Az emberi méltóságot valóban sértő megnyilvánulások esetében pedig jogi úton lehet elégtételt venni. Ez lényegesen jobb megoldás – hangsúlyozta –, mint a parlament tekintélyének megőrzését a házelnök értékítéletére bízni.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)