MTI, 2016. július 7., csütörtök 17:28
Új alkotmánybírósági törvényt szavazott meg csütörtökön a lengyel parlament alsóháza az Európai Bizottság által kifogásolt jogszabály helyett.
Az újabb változat a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt szerint véget vet a fél éve húzódó alkotmánybírósági válságnak, az ellenzék szerint viszont tovább mélyíti ezt.
A jogszabályt a 460 tagú szejmben a kormánypárt 233 jelen lévő képviselője mellett 5 független honatya támogatta, az ellenzéki pártok összesen 173 képviselője ellene szavazott.
Az új jogszabály kulcseleme, hogy nagy súlyú ügyekben a 15 tagú testület legalább 11 bíró jelenlétében hozhat érvényes határozatokat. Az előző, tavaly decemberben elfogadott törvény – melyet maga a lengyel alkotmánybíróság alkotmányellenesnek, az Európai Bizottság és az ellenzék pedig a taláros testület munkáját megbénítónak minősített – 13-ban szabta meg a megkívánt minimális létszámot, emellett érvényes határozatot kétharmados többséggel lehetett csak hozni.
Az új változat szerint a szükséges összetételben hozott döntéseket akkor kell 3 hónapos szünet után újratárgyalni, ha legalább 4 jelen lévő bíró kifogást emel ellene. A következő tárgyaláson a kifogást emelő bírák saját megoldásaikat terjeszthetik elő. Amennyiben az újabb ülésen hozott döntést is kifogásolják, további 3 hónapos elnapolás következik, az ezt követő, harmadik tárgyaláson hozott döntés végleges.
Hatályba léptetnék a döntéseket
Emellett a kormány hatályba léptetné a március 10. után hozott alkotmánybírósági döntéseket. A taláros testület döntéseit március 9. óta nem hirdették ki a hivatalos közlönyben, ezért egyelőre nem hatályosak.
Így továbbá is érvénytelen maradna viszont a március 9-én hozott alkotmánybírósági döntés. Ez alkotmányellenesnek minősítette az alkotmánybíróságról szóló törvénynek a PiS által tavaly decemberben elfogadott módosítását. A kormány a taláros testület hiányos összetételére hivatkozva törvénytelennek tartja ezt az ítéletet.
Az új jogszabály előírja továbbá, hogy az államfő által beiktatott bírákat az alkotmánybíróság elnöke köteles bevonni a testület munkájába. Ez arra vonatkozik, hogy a PiS kormányra lépése után érvénytelenítette a Polgári Platform vezette előző kormány által megválasztott bírák jelöltségét, és öt új saját bírót választott. Az államfő mind az ötöt beiktatta, de az alkotmánybíróság csak kettejük beiktatását ismerte el, a többiek nem vesznek részt a tárgyalásokon.
Enyhítés
Az új jogszabály enyhít az előző törvény azon előírásán, miszerint az alkotmánybíróság érkezési sorrendben köteles dönteni a beadványokról. Ez az ellenzék és az Európa Tanács szakértői testülete, a Velencei Bizottság szerint az alkotmánybírósági munka megbénulásának egyik oka volt. Az új változat szerint az államfő által megvétózott törvényeket, a költségvetési törvényre és az alkotmánybírósági törvényre vonatkozó panaszokat előre kell venni.
Az új jogszabályok alkotmányosságáról a csütörtökön megszavazott törvény szerint a taláros testület úgynevezett szűkített, 5 tagú összetételben döntene.
A csütörtökön megszavazott törvény a PiS előterjesztése alapján készült, emellett két ellenzéki tervezetről, valamint a Demokráciavédelmi Bizottság (KOD) elnevezésű mozgalom polgári előterjesztéséről is tárgyaltak. A KOD azonban kedden visszavonta saját törvényjavaslatát.
Az ellenzék szerint a törvényhozási folyamat szabálytalan volt, az elfogadott jogszabály alkotmányellenes, és ahelyett hogy megoldaná az alkotmánybíróság ügyében fennálló patthelyzetet, tovább mélyíti azt.
Az alkotmánybíróság helyzete miatt az EB februárban jogállamisági mechanizmust indított el Lengyelországgal szemben, és az eljárás első szakaszának keretében június 1-jén bíráló véleményt fogadott el a lengyel jogállamiságról. A bizalmas tartalmú véleményre a lengyel külügyminisztérium június 27-én válaszolt, sajtóértesülések szerint a válasz többek között a törvényhozói munkálatokról tájékoztatta az uniós szervet.
http://mno.hu/kulfold/alkotmanybirosagi-valsag-uj-torvenyt-szavaztak-meg-1350819
2016. július 7., csütörtök
2016. június 26., vasárnap
Nem lesz legális 4 millió illegális bevándorló az Egyesült Államokban
Az Egyesült Államokban az alkotmánybíróság szerepét betöltő szövetségi Legfelső Bíróság csütörtökön elutasította az amerikai elnök azon tervét, hogy mintegy négymillió illegális bevándorlónak automatikusan tartózkodási és munkavállalási engedélyt adjanak.
A Fehér Ház és személyesen Obama elnök számára nagy vereséget jelentő döntést a taláros testület 4:4 arányban hozta meg: a négy konzervatív bíró nemmel voksolt, a négy liberális pedig támogatta az elnök tervét.
Obama mintegy négymillió illegális bevándorlót óvott volna meg a kitoloncolástól, biztosítva nekik nemcsak a legális tartózkodást az Egyesült Államokban, hanem a munkavállalási lehetőséget és a szociális juttatásokat, köztük az orvosi ellátást is. A terv a 2010 után érkezett és büntetlen előéletű illegális bevándorlókra vonatkozott volna. Az Egyesült Államokban egyébként tizenegy milliónyira becsülik az illegális bevándorlók táborát.
A döntés következtében veszélybe került Obama elnöksége egyik fontosnak szánt öröksége, s egyúttal várhatóan fellángol az illegális bevándorlásról szóló vita a választási kampányban is.
Az első kommentárok a republikánusok elégedettségét jelzik. Paul Ryan, a képviselőház republikánus elnöke szerint a döntéssel a bevándorlásról szóló elnöki rendelet semmis. “Nagy győzelmet értünk el a hatalmi ágak szétválasztásának visszaállításáért folytatott harcunkban” – fogalmazott közleményében a házelnök.
Az ügyet most nem utalják vissza alsóbb bírósághoz felülvizsgálatra, esetleges módosításra, hanem a novemberi elnökválasztásig elnapolják. A Legfelső Bíróság más ügyekben is hozott döntést csütörtökön, de politikai jelentőségét és társadalmi következményeit tekintve kétségtelenül ez a legjelentősebb.
http://www.globoport.hu/164823/nem-lesz-legalis-4-millio-illegalis-bevandorlo-az-egyesult-allamokban/
A Fehér Ház és személyesen Obama elnök számára nagy vereséget jelentő döntést a taláros testület 4:4 arányban hozta meg: a négy konzervatív bíró nemmel voksolt, a négy liberális pedig támogatta az elnök tervét.
Obama mintegy négymillió illegális bevándorlót óvott volna meg a kitoloncolástól, biztosítva nekik nemcsak a legális tartózkodást az Egyesült Államokban, hanem a munkavállalási lehetőséget és a szociális juttatásokat, köztük az orvosi ellátást is. A terv a 2010 után érkezett és büntetlen előéletű illegális bevándorlókra vonatkozott volna. Az Egyesült Államokban egyébként tizenegy milliónyira becsülik az illegális bevándorlók táborát.
A döntés következtében veszélybe került Obama elnöksége egyik fontosnak szánt öröksége, s egyúttal várhatóan fellángol az illegális bevándorlásról szóló vita a választási kampányban is.
Az első kommentárok a republikánusok elégedettségét jelzik. Paul Ryan, a képviselőház republikánus elnöke szerint a döntéssel a bevándorlásról szóló elnöki rendelet semmis. “Nagy győzelmet értünk el a hatalmi ágak szétválasztásának visszaállításáért folytatott harcunkban” – fogalmazott közleményében a házelnök.
Az ügyet most nem utalják vissza alsóbb bírósághoz felülvizsgálatra, esetleges módosításra, hanem a novemberi elnökválasztásig elnapolják. A Legfelső Bíróság más ügyekben is hozott döntést csütörtökön, de politikai jelentőségét és társadalmi következményeit tekintve kétségtelenül ez a legjelentősebb.
http://www.globoport.hu/164823/nem-lesz-legalis-4-millio-illegalis-bevandorlo-az-egyesult-allamokban/
2016. június 21., kedd
Megszűnt az utolsó akadály is az atomfegyver bevetése előtt
A német alkotmánybíróság igazat adott az Európai Központi Banknak (ECB), így nem minősítette jogellenesnek a pénzügyi válság elleni harc egyik legfontosabb eszközének használatát. Ez nagy könnyebbséget jelent a piacok számára így a brit népszavazás előtt.
Az ECB nyíltpiaci kötvényvásárlási programja, az OMT került célkeresztbe Németországban, és az alkotmánybíróságnak azt kellett egy beadvány miatt vizsgálnia, hogy jogszerű-e ez a pénzügyi válság kezelésére használt monetáris eszköz. A keddi ítéletében a testület az OMT jogszerűsége mellett tette le a voksot. Az ítélet jelentős megkönnyebbülést jelent a piacok számára így a brit EU-tagságról szóló népszavazás előtt két nappal - írja a Financial Times (FT).
Az OMT programot az ECB még 2012-ben indította útjára az eurózóna válságának csúcspontján és annak ellenére, hogy a gyakorlatban soha nem vetette be a jegybank, komoly elismertséget szerzett, miután az valutaövezetet az összeomlás széléről rántotta vissza a bejelentés.
Bevethető a pénzügyi atomfegyver
Az alkotmánybíróság keddi ítéletében kimondta, hogy az OMT hatóköre korlátozott marad, bizonyos feltételek teljesülése esetén a program jelenleg nem gyengíti a Bundestag általános költségvetési felelősségét, a program pedig "nyilvánvalóan" nem haladja meg az ECB hatáskörét.
Az ítélet ezzel az utolsó akadályt is elmozdította az eszköz bevetése elől, melynek keretében az ECB-nek lehetősége van potenciálisan korlátlan mennyiségben vásárolnia kötvényeket a válságban lévő tagállamoktól.
A program kritikus pontja a rövid távú eurózónás államkötvények potenciálisan korlátlan vásárlása, amely az államkötvények jelentős hozamemelkedéseit hivatott kiküszöbölni. Az eszköz bevetése ellen több mint 35 ezer német akadémikus, üzletember és politikus tiltakozott, mondván ez sérti a német szövetségi jogot a kormányok monetáris finanszírozása révén.
Az Európai Bíróság már korábban rábólintott
Az Európai Bíróság már tavaly kimondta, hogy az OMT összhangban van az uniós alapszerződéssel. Ezzel összhangban most a német alkotmánybíróság is kimondta, hogy az Európai Bíróság által meghatározott kondíciók mindegyikének megfelelése esetén, az OMT nem minősül olyan "túllépésnek", amely sértené a német szövetségi jogot.
Az alkotmánybíróság hat betartandó feltételt határozott meg:
biztosítani kell, hogy bármilyen kötvényvásárlás volumenét előre korlátozzák,
a vásárlásokat ne jelentsék be előre,
meg kell határozni egy minimum időintervallumot az állampapír tagállami kibocsátása és az ECB kötvényvásárlása között,
csak olyan tagállamtól vásárolhat az ECB kötvényt, amelynek van hozzáférése a pénzpiacokhoz,
a kötvényeket csak kivételes esetekben lehet a lejáratig megtartani,
a kötvényeket azonnal piacra kell dobni, amint az intervenció már nem szükséges.
Tényleg nincs vele nagy baj
Az alkotmánybíróság most azt is kimondta, hogy az Európai Bíróság ítéletével összhangban értelmezve, az OMT program nem jelent alkotmányos fenyegetést a Bundestag költségvetés felett gyakorolt jogára, így jelenleg azt sem lehet megállapítani, hogy az OMT végrehajtása veszélyeztetné a költségvetés feletti általános felelősséget.
Az FT megjegyzi, hogy egy negatív ítélet korlátozta volna a Bundesbank szerepét az OMT-ben és megrengette volna a pénzpiacokat a brit népszavazás előtt. Ezzel azonban még nem ért véget a jogi huzavona az ECB mennyiségi lazítása körül - jegyzi meg a MarketWatch -, miután az alkotmánybírósági szóvivő szerint négy kifogást adtak be a testülethez az OMT-t érintően. Ezek időpontját viszont még később határozzák meg.
http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/megszunt_az_utolso_akadaly_is_az_atomfegyver_bevetese_elott.616498.html
Az ECB nyíltpiaci kötvényvásárlási programja, az OMT került célkeresztbe Németországban, és az alkotmánybíróságnak azt kellett egy beadvány miatt vizsgálnia, hogy jogszerű-e ez a pénzügyi válság kezelésére használt monetáris eszköz. A keddi ítéletében a testület az OMT jogszerűsége mellett tette le a voksot. Az ítélet jelentős megkönnyebbülést jelent a piacok számára így a brit EU-tagságról szóló népszavazás előtt két nappal - írja a Financial Times (FT).
Az OMT programot az ECB még 2012-ben indította útjára az eurózóna válságának csúcspontján és annak ellenére, hogy a gyakorlatban soha nem vetette be a jegybank, komoly elismertséget szerzett, miután az valutaövezetet az összeomlás széléről rántotta vissza a bejelentés.
Bevethető a pénzügyi atomfegyver
Az alkotmánybíróság keddi ítéletében kimondta, hogy az OMT hatóköre korlátozott marad, bizonyos feltételek teljesülése esetén a program jelenleg nem gyengíti a Bundestag általános költségvetési felelősségét, a program pedig "nyilvánvalóan" nem haladja meg az ECB hatáskörét.
Az ítélet ezzel az utolsó akadályt is elmozdította az eszköz bevetése elől, melynek keretében az ECB-nek lehetősége van potenciálisan korlátlan mennyiségben vásárolnia kötvényeket a válságban lévő tagállamoktól.
A program kritikus pontja a rövid távú eurózónás államkötvények potenciálisan korlátlan vásárlása, amely az államkötvények jelentős hozamemelkedéseit hivatott kiküszöbölni. Az eszköz bevetése ellen több mint 35 ezer német akadémikus, üzletember és politikus tiltakozott, mondván ez sérti a német szövetségi jogot a kormányok monetáris finanszírozása révén.
Az Európai Bíróság már korábban rábólintott
Az Európai Bíróság már tavaly kimondta, hogy az OMT összhangban van az uniós alapszerződéssel. Ezzel összhangban most a német alkotmánybíróság is kimondta, hogy az Európai Bíróság által meghatározott kondíciók mindegyikének megfelelése esetén, az OMT nem minősül olyan "túllépésnek", amely sértené a német szövetségi jogot.
Az alkotmánybíróság hat betartandó feltételt határozott meg:
biztosítani kell, hogy bármilyen kötvényvásárlás volumenét előre korlátozzák,
a vásárlásokat ne jelentsék be előre,
meg kell határozni egy minimum időintervallumot az állampapír tagállami kibocsátása és az ECB kötvényvásárlása között,
csak olyan tagállamtól vásárolhat az ECB kötvényt, amelynek van hozzáférése a pénzpiacokhoz,
a kötvényeket csak kivételes esetekben lehet a lejáratig megtartani,
a kötvényeket azonnal piacra kell dobni, amint az intervenció már nem szükséges.
Tényleg nincs vele nagy baj
Az alkotmánybíróság most azt is kimondta, hogy az Európai Bíróság ítéletével összhangban értelmezve, az OMT program nem jelent alkotmányos fenyegetést a Bundestag költségvetés felett gyakorolt jogára, így jelenleg azt sem lehet megállapítani, hogy az OMT végrehajtása veszélyeztetné a költségvetés feletti általános felelősséget.
Az FT megjegyzi, hogy egy negatív ítélet korlátozta volna a Bundesbank szerepét az OMT-ben és megrengette volna a pénzpiacokat a brit népszavazás előtt. Ezzel azonban még nem ért véget a jogi huzavona az ECB mennyiségi lazítása körül - jegyzi meg a MarketWatch -, miután az alkotmánybírósági szóvivő szerint négy kifogást adtak be a testülethez az OMT-t érintően. Ezek időpontját viszont még később határozzák meg.
http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/megszunt_az_utolso_akadaly_is_az_atomfegyver_bevetese_elott.616498.html
2016. június 19., vasárnap
Osztrák napilap: Meg kell ismételni az államfőválasztást
Az Österreich napilap belsős körökből úgy értesült, hogy az osztrák Alkotmánybíróság el fogja rendelni az elnökválasztás megismétlését. A testület a jövő héten tárgyalja az FPÖ beadványát, melyben megtámadták a választás eredményét. A jobboldali párt jelöltje csak hajszállal maradt le a Zöldek által támogatott Alexander van der Bellen mögött.
A jövő héten tárgyalja az osztrák Alkotmánybíróság az FPÖ beadványát, amelyben az elnökválasztás eredményét támadták meg. A jobboldali radikális párt jelöltje, Norbert Hofer az első kört megnyerte, ám a második körben végül hajszállal alulmaradt, így az elnökválasztást a Zöldek jelöltje, Alexander van der Bellen nyerte.
Az Österreich 24 belsős körökből származó értesülések alapján azt írja, hogy az Alkotmánybíróság kénytelen lesz megsemmisíteni az eredményt és új választást kiírni.
Az FPÖ ügyvédje 150 oldalas beadványban taglalja a választási szabálytalanságokat: a 117-ből 94 választási körzet érintett a párt szerint. Hét körzetben olyan személyek számoltak össze több mint 58 ezer szavazatot, akik erre nem is lettek volna jogosultak – állítja az FPÖ. Van der Bellen csak mintegy harmincezer szavazattal előzte meg Norbert Hofert, így már ennyi szavazat is lényeges lehet – teszi hozzá a portál.
Ha tényleg meg kell ismételni a választást, azt októberre írhatják ki.
Österreich24 Insider sagt: Hofburg-Wahl muss wiederholt werden!
Kronen Zeitung Nervosität steigt: Alle Zeichen auf Neuwahlen
http://mandiner.hu/cikk/20160616_osztrak_napilap_meg_kell_ismetelni_az_allamfovalasztast
A jövő héten tárgyalja az osztrák Alkotmánybíróság az FPÖ beadványát, amelyben az elnökválasztás eredményét támadták meg. A jobboldali radikális párt jelöltje, Norbert Hofer az első kört megnyerte, ám a második körben végül hajszállal alulmaradt, így az elnökválasztást a Zöldek jelöltje, Alexander van der Bellen nyerte.
Az Österreich 24 belsős körökből származó értesülések alapján azt írja, hogy az Alkotmánybíróság kénytelen lesz megsemmisíteni az eredményt és új választást kiírni.
Az FPÖ ügyvédje 150 oldalas beadványban taglalja a választási szabálytalanságokat: a 117-ből 94 választási körzet érintett a párt szerint. Hét körzetben olyan személyek számoltak össze több mint 58 ezer szavazatot, akik erre nem is lettek volna jogosultak – állítja az FPÖ. Van der Bellen csak mintegy harmincezer szavazattal előzte meg Norbert Hofert, így már ennyi szavazat is lényeges lehet – teszi hozzá a portál.
Ha tényleg meg kell ismételni a választást, azt októberre írhatják ki.
Österreich24 Insider sagt: Hofburg-Wahl muss wiederholt werden!
Kronen Zeitung Nervosität steigt: Alle Zeichen auf Neuwahlen
http://mandiner.hu/cikk/20160616_osztrak_napilap_meg_kell_ismetelni_az_allamfovalasztast
2016. június 2., csütörtök
Sorsdöntő hónap
A június sorsdöntő hónap lesz az EU számára. Június 21-én a német alkotmánybíróság az Európai Központi Bank (EKB) kötvényvásárlási programja elleni kereset ügyében hoz ítéletet, két nappal később pedig a brit szavazók arról döntenek, hogy országuk kilépjen-e az EU-ból. Mindkettőnek komoly következményei lesznek az EU hosszú távú politikai és gazdasági stabilitása szempontjából.
A két döntés közül a német alkotmánybíróság ítélete számít a kevésbé látványosnak, azonban az a maastrichti szerződés EKB általi interpretálásának lényegét érinti. A felperesek, akik között német parlamenti képviselők is vannak, azt a kérdést tették fel, hogy vajon a Bundesbanknak részt kell-e vennie az EKB közvetlen monetáris tranzakciós programjában (Outright Monetary Transactions, OMT), miután érvelésük szerint az sérti az EU-szerződés 123. és 125. cikkét, amelyek állításuk szerint tiltják a pénznyomda révén megvalósuló állami mentőcsomagokat. Különösképpen a válság által sújtott országok állampapírjainak vásárlására vonatkozó korlátlan EKB-kötelezettségvállalást kifogásolják, amelyet Mario Draghi EKB-elnök „bármi áron” kifejezéssel írt le.
Az OMT program értelmében azoknak a befektetőknek, akik ilyen államkötvényeket vesznek, nem kell aggódniuk egy potenciális csőd miatt; még a csődveszély bekövetkezte előtt az EKB felvásárolja a befektetőktől a veszélyeztetett állampapírokat. Csak annyira van szükség, hogy az Európai Stabilitási Mechanizmushoz forduljanak, a pénzügyi alap pedig gyors segítséget tud nyújtani az eurózóna összes tagállamának. Ennek eredményeképpen a kötvénytulajdonosoktól a gazdaságilag egészséges eurózóna-tagállamok adófizetőihez kerül át a csődkockázat vállalása.
A német alkotmánybíróság előtt lévő kérdés az, hogy vajon ez a mechanizmus, amelyet már jóváhagyott az Európai Bíróság, összeegyeztethető-e Németország alkotmányával; különösképpen azzal, hogy az OMT aláássa-e a Bundestag költségvetési jogköreit. Ebben a kérdésben az Európai Bíróság nem dönthet.
Két okból kifolyólag a bíróság várhatóan feltételekhez köti a Bundesbank OMT-ben való részvételét. Állítólag a Bundesbank már konzultált a bírósággal az EKB mennyiségi lazítási programjáról, és a bíróság a hírek szerint arra szólított fel, hogy vegyék ki a központi bankok közös kötelezettségére vonatkozó rendelkezéseket az államkötvény-vásárlásokat illetően. A bíróság előzetes véleménye azt is megfogalmazta, hogy az EKB túlléphette mandátumát.
Ha a bíróság ezt az érvelést követi, és ítéletében a Bundesbanknak az OMT-programban való részvétele ellen dönt, akkor a döntés az egészséges és a válság által sújtott gazdaságok közötti kamatfelárak növekedését okozza, ami tükrözi majd a valódi kockázatokat a befektetők felé. Ez véget vetne az álmodozásoknak, és egyben lépést jelentene az elszámoltathatóság erősítése felé, valamint az eurózónát visszahelyezné azon feszes költségvetési keretek közé, ami nélkül egyetlenegy gazdasági rendszer sem tud fennmaradni.
A második döntés, amely a brit EU-tagságra vonatkozik, még fontosabb következményekkel járhat. A népszavazás újabb megrázkódtatást jelent Nagy-Britannia Európa többi részével való viharos kapcsolatának hosszú történetében. Nagy-Britannia 1973-ban harmadik próbálkozásra tudott csatalakozni az EU elődjéhez, az Európai Gazdasági Közösséghez, miután Charles de Gaulle francia elnök 1963-ban és 1967-ben is megvétózta az ország belépését.
Nagy-Britannia és az EU kapcsolata kezdettől fogva feszült volt. A csatlakozási feltételekkel szembeni, Nagy-Britannián belül tapasztalt jelentős ellenkezés miatt már 1975-ben is népszavazást tartottak a tagságról. A brit szavazók többsége a benn maradás mellett voksolt. Azok után, hogy 1979-ben hatalomra került, Margaret Thatcher miniszterelnök lecsillapította a szkeptikusokat azzal, hogy speciális feltételeket tárgyalt ki az ország számára.
Az elmúlt években tapasztalt euróválság azonban felélesztette az Európával szembeni szkepticizmust. Habár Nagy-Britannia a gyakorlatban csak részlegesen vesz részt a válságot kezelő uniós intézkedések finanszírozásában, azonban a szigetországban egyre növekszik a félelem azzal kapcsolatban, hogy egy nap majd az országnak és adófizetőinek kell megmenteniük a dél-európai államokat és az uniós bankokat. Ezzel egy időben az európai menekültválság is elkezdte tépázni a britek idegeit. Thatcher, illetve az 1970 és 1974 között kormányzó Edward Heath miniszterelnök idejében Nagy-Britannia szigorította a Nemzetközösségből az országba irányuló bevándorlást. Ma pedig azzal kapcsolatban alakult ki félelem, hogy az EU-ból egy új bevándorlási hullám indul el az ország irányába.
Valószínűleg a Brexit kockázatai miatt a még bizonytalan szavazók jelentik majd azt a szavazati bázist, amelyre szükség lesz ahhoz, hogy az ország ne lépjen ki az EU-ból. A referendum azonban rávilágít az EU súlyos hiányosságaira, illetve arra, hogy vezetői képtelenek egy hihető és meggyőző stratégiát kidolgozni a kontinenst érő kihívások kezelésére.
Bármi lesz is a két júniusi döntés eredménye, egy dolog biztos: az EU és intézményei iránti feltétel nélküli bizalom ideje lejárt.
Copyright: Project Syndicate, 2016
www.project-syndicate.org
Szerző: Hans-Wernes Sinn, a Müncheni Egyetem közgazdászprofesszora, az Ifo gazdaságkutató intézet volt elnök
http://www.vg.hu/gazdasag/sorsdonto-honap-470792
A két döntés közül a német alkotmánybíróság ítélete számít a kevésbé látványosnak, azonban az a maastrichti szerződés EKB általi interpretálásának lényegét érinti. A felperesek, akik között német parlamenti képviselők is vannak, azt a kérdést tették fel, hogy vajon a Bundesbanknak részt kell-e vennie az EKB közvetlen monetáris tranzakciós programjában (Outright Monetary Transactions, OMT), miután érvelésük szerint az sérti az EU-szerződés 123. és 125. cikkét, amelyek állításuk szerint tiltják a pénznyomda révén megvalósuló állami mentőcsomagokat. Különösképpen a válság által sújtott országok állampapírjainak vásárlására vonatkozó korlátlan EKB-kötelezettségvállalást kifogásolják, amelyet Mario Draghi EKB-elnök „bármi áron” kifejezéssel írt le.
Az OMT program értelmében azoknak a befektetőknek, akik ilyen államkötvényeket vesznek, nem kell aggódniuk egy potenciális csőd miatt; még a csődveszély bekövetkezte előtt az EKB felvásárolja a befektetőktől a veszélyeztetett állampapírokat. Csak annyira van szükség, hogy az Európai Stabilitási Mechanizmushoz forduljanak, a pénzügyi alap pedig gyors segítséget tud nyújtani az eurózóna összes tagállamának. Ennek eredményeképpen a kötvénytulajdonosoktól a gazdaságilag egészséges eurózóna-tagállamok adófizetőihez kerül át a csődkockázat vállalása.
A német alkotmánybíróság előtt lévő kérdés az, hogy vajon ez a mechanizmus, amelyet már jóváhagyott az Európai Bíróság, összeegyeztethető-e Németország alkotmányával; különösképpen azzal, hogy az OMT aláássa-e a Bundestag költségvetési jogköreit. Ebben a kérdésben az Európai Bíróság nem dönthet.
Két okból kifolyólag a bíróság várhatóan feltételekhez köti a Bundesbank OMT-ben való részvételét. Állítólag a Bundesbank már konzultált a bírósággal az EKB mennyiségi lazítási programjáról, és a bíróság a hírek szerint arra szólított fel, hogy vegyék ki a központi bankok közös kötelezettségére vonatkozó rendelkezéseket az államkötvény-vásárlásokat illetően. A bíróság előzetes véleménye azt is megfogalmazta, hogy az EKB túlléphette mandátumát.
Ha a bíróság ezt az érvelést követi, és ítéletében a Bundesbanknak az OMT-programban való részvétele ellen dönt, akkor a döntés az egészséges és a válság által sújtott gazdaságok közötti kamatfelárak növekedését okozza, ami tükrözi majd a valódi kockázatokat a befektetők felé. Ez véget vetne az álmodozásoknak, és egyben lépést jelentene az elszámoltathatóság erősítése felé, valamint az eurózónát visszahelyezné azon feszes költségvetési keretek közé, ami nélkül egyetlenegy gazdasági rendszer sem tud fennmaradni.
A második döntés, amely a brit EU-tagságra vonatkozik, még fontosabb következményekkel járhat. A népszavazás újabb megrázkódtatást jelent Nagy-Britannia Európa többi részével való viharos kapcsolatának hosszú történetében. Nagy-Britannia 1973-ban harmadik próbálkozásra tudott csatalakozni az EU elődjéhez, az Európai Gazdasági Közösséghez, miután Charles de Gaulle francia elnök 1963-ban és 1967-ben is megvétózta az ország belépését.
Nagy-Britannia és az EU kapcsolata kezdettől fogva feszült volt. A csatlakozási feltételekkel szembeni, Nagy-Britannián belül tapasztalt jelentős ellenkezés miatt már 1975-ben is népszavazást tartottak a tagságról. A brit szavazók többsége a benn maradás mellett voksolt. Azok után, hogy 1979-ben hatalomra került, Margaret Thatcher miniszterelnök lecsillapította a szkeptikusokat azzal, hogy speciális feltételeket tárgyalt ki az ország számára.
Az elmúlt években tapasztalt euróválság azonban felélesztette az Európával szembeni szkepticizmust. Habár Nagy-Britannia a gyakorlatban csak részlegesen vesz részt a válságot kezelő uniós intézkedések finanszírozásában, azonban a szigetországban egyre növekszik a félelem azzal kapcsolatban, hogy egy nap majd az országnak és adófizetőinek kell megmenteniük a dél-európai államokat és az uniós bankokat. Ezzel egy időben az európai menekültválság is elkezdte tépázni a britek idegeit. Thatcher, illetve az 1970 és 1974 között kormányzó Edward Heath miniszterelnök idejében Nagy-Britannia szigorította a Nemzetközösségből az országba irányuló bevándorlást. Ma pedig azzal kapcsolatban alakult ki félelem, hogy az EU-ból egy új bevándorlási hullám indul el az ország irányába.
Valószínűleg a Brexit kockázatai miatt a még bizonytalan szavazók jelentik majd azt a szavazati bázist, amelyre szükség lesz ahhoz, hogy az ország ne lépjen ki az EU-ból. A referendum azonban rávilágít az EU súlyos hiányosságaira, illetve arra, hogy vezetői képtelenek egy hihető és meggyőző stratégiát kidolgozni a kontinenst érő kihívások kezelésére.
Bármi lesz is a két júniusi döntés eredménye, egy dolog biztos: az EU és intézményei iránti feltétel nélküli bizalom ideje lejárt.
Copyright: Project Syndicate, 2016
www.project-syndicate.org
Szerző: Hans-Wernes Sinn, a Müncheni Egyetem közgazdászprofesszora, az Ifo gazdaságkutató intézet volt elnök
http://www.vg.hu/gazdasag/sorsdonto-honap-470792
2016. május 20., péntek
A török parlament eltörölte a képviselők mentelmi jogát
NT
A török parlament pénteken elfogadta a képviselők mentelmi jogának eltörléséről szóló alkotmánymódosító javaslatot. A javaslat mellett 376 képviselő, míg ellene 140-en szavazott, írja az MTI. Mivel az 550 fős törvényhozásban az igenek kétharmados többséghez jutottak, a kérdést nem kell népszavazásra bocsátani.
A változtatást a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) kezdeményezte, mivel a tömörülés egykori alapítója, Recep Tayyip Erdogan államfő azzal vádolja a kurdbarát Népek Demokratikus Pártjának (HDP) vezetőit, hogy kapcsolatban állnak a szakadár Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) terrorszervezettel, amiért a politikusoknak a bíróság előtt felelniük kell. Erdogan pénteken, a titkos szavazással egy időben úgy nyilatkozott: "az én nemzetem nem szeretne a parlamentben olyan képviselőket látni, akik bűncselekményt követtek el. Nemhogy az áruló terrorszervezet támogatóit" - hangsúlyozta.
A változtatás azonban nemcsak a kurdbarát párt képviselőire érvényes, mindenkit érint, akiről bűncselekményre vonatkozó aktát tartanak nyilván. Jelenleg 138 ilyen képviselő van.
Bekir Bozdag igazságügyi miniszter a napokban nyilvánosságra hozta azoknak a bűncselekményeknek a listáját, amelyekért ezeket a képviselőket a közeljövőben felelősségre vonják. Terrorcselekménnyel kapcsolatos bűncselekmény elkövetése, sértés, bántalmazás, hamisítás, fenyegetés, adatvédelem áthágása, a bűnnek vagy a bűn elkövetőjének dicsérete, gyűlöletkeltés és ellenségeskedés, a gyülekezési törvény megszegése, a választási törvény megsértése, rágalmazás - olvasható a listán.
A Sözcü című kormánykritikus, kemalista napilap internetes oldala szerint az elfogadott javaslatot még a köztársasági elnöknek alá kell írnia, majd az alkotmánymódosítás a közlönyben való megjelenéssel lép életbe. Ezt követően a parlamentben található aktákat ügyészségeknek kézbesítik, amelyek eljárást indítanak és vádat emelnek.
A várható perek az AKP-ból 27 képviselőt, a legfőbb ellenzéki tömörülésből, a Köztársasági Néppártból (CHP) 51 személyt, a Nemzeti Mozgalom Pártjából (MHP) 9 embert, a HDP-ből 50 főt, valamint egy független képviselőt fenyegetnek. 47 képviselőnek, köztük Kemal Kilicdaroglunak, a CHP elnökének, illetve Selahattin Demirtasnak és Figen Yüksegdagnak, a HDP társelnökeinek egynél több aktája van.
A javaslatról az utóbbi hetekben heves vita folyt. Két alkalommal verekedés tört ki a parlamentben, ütötték, rúgták egymást a képviselők, többen megsebesültek, őket kórházba szállították.
Az alkotmánymódosítás további feszültséget kelt a török-kurd konfliktusban, amely 2 és fél év fegyverszünet után tavaly júliusban robbant ki újra. A török haderő tavaly december óta átfogó katonai akciót hajt végre a kurd autonómiáért küzdő felkelők ellen az ország délkeleti részében. Az összecsapások során július óta a biztonsági erők több mint 400 tagja vesztette életét, és a PKK mintegy 5400 lázadóját "tették ártalmatlanná". Az 1984 óta tartó konfliktusban már mintegy 40 ezren vesztették életüket.
Az Európai Parlament elnökének nem tetszik a török döntés
A demokráciára mért súlyos csapásként értékelte Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke, hogy a török törvényhozás elfogadta a képviselők mentelmi jogának eltörléséről szóló alkotmánymódosító javaslatot.
A legutóbbi választások óta szisztematikusan aláássák a jogállamot és bebetonozzák az egyszemélyes uralmat
- mondta Schulz a dpa német hírügynökségnek a török helyzetet értékelve. Schulz szerint
A képviselők mentelmi jogának, amelyet gyakran ér bírálat, mindenekelőtt az a célja, hogy megvédje a szabadon választott törvényhozókat a politikai üldöztetéstől
És Németországnak sem
A német kormány aggodalommal szemléli a törökországi belpolitikai fejleményeket, és ezt Angela Merkel kancellár személyesen is jelzi majd Recep Tayyip Erdogan török államfőnek hétfőn Isztambulban - mondta a német kormány szóvivője pénteken Berlinben azzal kapcsolatban, hogy a török parlament elfogadta a képviselők mentelmi jogának eltörléséről szóló alkotmánymódosító javaslatot, írja az MTI.
http://index.hu/kulfold/2016/05/20/torokorszagban_eltoroltek_a_kepviselok_mentelmi_jogat/
A török parlament pénteken elfogadta a képviselők mentelmi jogának eltörléséről szóló alkotmánymódosító javaslatot. A javaslat mellett 376 képviselő, míg ellene 140-en szavazott, írja az MTI. Mivel az 550 fős törvényhozásban az igenek kétharmados többséghez jutottak, a kérdést nem kell népszavazásra bocsátani.
A változtatást a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) kezdeményezte, mivel a tömörülés egykori alapítója, Recep Tayyip Erdogan államfő azzal vádolja a kurdbarát Népek Demokratikus Pártjának (HDP) vezetőit, hogy kapcsolatban állnak a szakadár Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) terrorszervezettel, amiért a politikusoknak a bíróság előtt felelniük kell. Erdogan pénteken, a titkos szavazással egy időben úgy nyilatkozott: "az én nemzetem nem szeretne a parlamentben olyan képviselőket látni, akik bűncselekményt követtek el. Nemhogy az áruló terrorszervezet támogatóit" - hangsúlyozta.
A változtatás azonban nemcsak a kurdbarát párt képviselőire érvényes, mindenkit érint, akiről bűncselekményre vonatkozó aktát tartanak nyilván. Jelenleg 138 ilyen képviselő van.
Bekir Bozdag igazságügyi miniszter a napokban nyilvánosságra hozta azoknak a bűncselekményeknek a listáját, amelyekért ezeket a képviselőket a közeljövőben felelősségre vonják. Terrorcselekménnyel kapcsolatos bűncselekmény elkövetése, sértés, bántalmazás, hamisítás, fenyegetés, adatvédelem áthágása, a bűnnek vagy a bűn elkövetőjének dicsérete, gyűlöletkeltés és ellenségeskedés, a gyülekezési törvény megszegése, a választási törvény megsértése, rágalmazás - olvasható a listán.
A Sözcü című kormánykritikus, kemalista napilap internetes oldala szerint az elfogadott javaslatot még a köztársasági elnöknek alá kell írnia, majd az alkotmánymódosítás a közlönyben való megjelenéssel lép életbe. Ezt követően a parlamentben található aktákat ügyészségeknek kézbesítik, amelyek eljárást indítanak és vádat emelnek.
A várható perek az AKP-ból 27 képviselőt, a legfőbb ellenzéki tömörülésből, a Köztársasági Néppártból (CHP) 51 személyt, a Nemzeti Mozgalom Pártjából (MHP) 9 embert, a HDP-ből 50 főt, valamint egy független képviselőt fenyegetnek. 47 képviselőnek, köztük Kemal Kilicdaroglunak, a CHP elnökének, illetve Selahattin Demirtasnak és Figen Yüksegdagnak, a HDP társelnökeinek egynél több aktája van.
A javaslatról az utóbbi hetekben heves vita folyt. Két alkalommal verekedés tört ki a parlamentben, ütötték, rúgták egymást a képviselők, többen megsebesültek, őket kórházba szállították.
Az alkotmánymódosítás további feszültséget kelt a török-kurd konfliktusban, amely 2 és fél év fegyverszünet után tavaly júliusban robbant ki újra. A török haderő tavaly december óta átfogó katonai akciót hajt végre a kurd autonómiáért küzdő felkelők ellen az ország délkeleti részében. Az összecsapások során július óta a biztonsági erők több mint 400 tagja vesztette életét, és a PKK mintegy 5400 lázadóját "tették ártalmatlanná". Az 1984 óta tartó konfliktusban már mintegy 40 ezren vesztették életüket.
Az Európai Parlament elnökének nem tetszik a török döntés
A demokráciára mért súlyos csapásként értékelte Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke, hogy a török törvényhozás elfogadta a képviselők mentelmi jogának eltörléséről szóló alkotmánymódosító javaslatot.
A legutóbbi választások óta szisztematikusan aláássák a jogállamot és bebetonozzák az egyszemélyes uralmat
- mondta Schulz a dpa német hírügynökségnek a török helyzetet értékelve. Schulz szerint
A képviselők mentelmi jogának, amelyet gyakran ér bírálat, mindenekelőtt az a célja, hogy megvédje a szabadon választott törvényhozókat a politikai üldöztetéstől
És Németországnak sem
A német kormány aggodalommal szemléli a törökországi belpolitikai fejleményeket, és ezt Angela Merkel kancellár személyesen is jelzi majd Recep Tayyip Erdogan török államfőnek hétfőn Isztambulban - mondta a német kormány szóvivője pénteken Berlinben azzal kapcsolatban, hogy a török parlament elfogadta a képviselők mentelmi jogának eltörléséről szóló alkotmánymódosító javaslatot, írja az MTI.
http://index.hu/kulfold/2016/05/20/torokorszagban_eltoroltek_a_kepviselok_mentelmi_jogat/
Tudományos ülésen köszöntötték a hatvanéves Paczolay Pétert Szegeden
MTI
2016. május 20., péntek
Tudományos ülésen köszöntötték a hatvanéves Paczolay Pétert, az Alkotmánybíróság (Ab) korábbi elnökét, római nagykövetet a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) professzorát a Tisza-parti városban pénteken.
Trócsányi László igazságügyi miniszter az SZTE jogi kara által szervezett konferencián elmondta, Paczolay Péter 1956-ban született, a szabadság, a függetlenség, a demokrácia, a jogállamiság iránti vágyakozás évében. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) hallgatójaként kiváló oktatóktól tanulhatta a jogot. Jogászként mindig kettős érdeklődés jellemezte: egyszerre vonzódott a jog-, valamint a politika- és államtudományokhoz. A közügyek és közjó iránti elkötelezettsége is közismert, kész volt ezekben részt venni, érdekükben szerepet vállalni – tette hozzá.
Paczolay Péter neve – bár más felsőoktatási intézményeken is vállalt feladatokat – a Szegedi Tudományegyetemhez kötődik. Ő volt az, aki megszervezte helyben a politológia tanszéket, és négy éven át oktatási dékánhelyettesként is dolgozott a jogi karon, jelentősen előmozdítva az intézmény nemzetközi kapcsolatainak megújítását – méltatta professzortársa munkáját a miniszter.
A Sólyom László vezette Alkotmánybíróságon főtanácsadóként, majd főtitkárként Paczolay Péter az új közjogi kultúra kialakulásának, a legfontosabb döntések megszületésének szemtanúja lehetett. Fontos kitérőt jelentettek életében azok az esztendők, amelyeket előbb Mádl Ferenc, majd Sólyom László köztársasági elnök mellett töltött – közölte Trócsányi László.
Az igazságügyi tárca vezetője rámutatott, Paczolay Péter a Velencei Bizottság egyik meghatározó tagja volt, bölcs kompromisszumot kereső szavára a testület mindenkor odafigyelt. Politikailag is érzékeny rapportőri szerepet is rendszeresen kapott. Nem véletlen, hogy tagságának lezárultát követően a testület tiszteletbeli elnökévé nevezte ki.
Sulyok Tamás, az Ab elnökhelyettese hangsúlyozta, Paczolay Péter munkássága, személyisége örökre összefonódott a magyar alkotmánybíráskodással, a jogállam és az alapjogok tényleges érvényesülésének mindennapos védelmével. Tudományos munkássága is jól mutatja a következetes és megalkuvást nem ismerő elköteleződését a jogállamiság mellett.
Közölte: az, hogy az alaptörvény megőrizte, sőt a bírói hatalom feletti alkotmányos kontroll bevezetésével az egyéni jogvédelem területén bizonyos értelemben meg is erősítette a magyar alkotmánybíráskodást, nem kis mértékben Paczolay Péter szakmai tekintélyének, diplomáciai érzékének köszönhető.
Sulyok Tamás kitért arra, az Ab elnökeként Paczolay Péter meghatározó szerepet játszott az alaptörvény hatálybalépését követő időszak gyakorlatának kialakításában, ebben fontos szerepe volt a korábbi döntések hatályon kívül helyezéséről szóló értelmezésnek, amely méltán egyensúlyt teremtett az alkotmányozó szándéka és az alkotmánybírósági esetjog érvényesülése között. Az alaptörvény hatálybalépését követően előadóbíróként részt vett nagy alapjogvédelmi határozatok megszületésében, ezekben a testület lényegében megerősítette a korábbi alkotmány alapján meghozott döntéseit – közölte az elnökhelyettes.
A konferenciára kötet készült, amelyben Paczolay Péter pályatársai és egykori tanítványai közül félszázan írtak egy-egy tanulmányt.
http://szegedma.hu/hir/szeged/2016/05/tudomanyos-ulesen-koszontottek-a-hatvaneves-paczolay-petert-szegeden.html
2016. május 20., péntek
Tudományos ülésen köszöntötték a hatvanéves Paczolay Pétert, az Alkotmánybíróság (Ab) korábbi elnökét, római nagykövetet a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) professzorát a Tisza-parti városban pénteken.
Trócsányi László igazságügyi miniszter az SZTE jogi kara által szervezett konferencián elmondta, Paczolay Péter 1956-ban született, a szabadság, a függetlenség, a demokrácia, a jogállamiság iránti vágyakozás évében. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) hallgatójaként kiváló oktatóktól tanulhatta a jogot. Jogászként mindig kettős érdeklődés jellemezte: egyszerre vonzódott a jog-, valamint a politika- és államtudományokhoz. A közügyek és közjó iránti elkötelezettsége is közismert, kész volt ezekben részt venni, érdekükben szerepet vállalni – tette hozzá.
Paczolay Péter neve – bár más felsőoktatási intézményeken is vállalt feladatokat – a Szegedi Tudományegyetemhez kötődik. Ő volt az, aki megszervezte helyben a politológia tanszéket, és négy éven át oktatási dékánhelyettesként is dolgozott a jogi karon, jelentősen előmozdítva az intézmény nemzetközi kapcsolatainak megújítását – méltatta professzortársa munkáját a miniszter.
A Sólyom László vezette Alkotmánybíróságon főtanácsadóként, majd főtitkárként Paczolay Péter az új közjogi kultúra kialakulásának, a legfontosabb döntések megszületésének szemtanúja lehetett. Fontos kitérőt jelentettek életében azok az esztendők, amelyeket előbb Mádl Ferenc, majd Sólyom László köztársasági elnök mellett töltött – közölte Trócsányi László.
Az igazságügyi tárca vezetője rámutatott, Paczolay Péter a Velencei Bizottság egyik meghatározó tagja volt, bölcs kompromisszumot kereső szavára a testület mindenkor odafigyelt. Politikailag is érzékeny rapportőri szerepet is rendszeresen kapott. Nem véletlen, hogy tagságának lezárultát követően a testület tiszteletbeli elnökévé nevezte ki.
Sulyok Tamás, az Ab elnökhelyettese hangsúlyozta, Paczolay Péter munkássága, személyisége örökre összefonódott a magyar alkotmánybíráskodással, a jogállam és az alapjogok tényleges érvényesülésének mindennapos védelmével. Tudományos munkássága is jól mutatja a következetes és megalkuvást nem ismerő elköteleződését a jogállamiság mellett.
Közölte: az, hogy az alaptörvény megőrizte, sőt a bírói hatalom feletti alkotmányos kontroll bevezetésével az egyéni jogvédelem területén bizonyos értelemben meg is erősítette a magyar alkotmánybíráskodást, nem kis mértékben Paczolay Péter szakmai tekintélyének, diplomáciai érzékének köszönhető.
Sulyok Tamás kitért arra, az Ab elnökeként Paczolay Péter meghatározó szerepet játszott az alaptörvény hatálybalépését követő időszak gyakorlatának kialakításában, ebben fontos szerepe volt a korábbi döntések hatályon kívül helyezéséről szóló értelmezésnek, amely méltán egyensúlyt teremtett az alkotmányozó szándéka és az alkotmánybírósági esetjog érvényesülése között. Az alaptörvény hatálybalépését követően előadóbíróként részt vett nagy alapjogvédelmi határozatok megszületésében, ezekben a testület lényegében megerősítette a korábbi alkotmány alapján meghozott döntéseit – közölte az elnökhelyettes.
A konferenciára kötet készült, amelyben Paczolay Péter pályatársai és egykori tanítványai közül félszázan írtak egy-egy tanulmányt.
http://szegedma.hu/hir/szeged/2016/05/tudomanyos-ulesen-koszontottek-a-hatvaneves-paczolay-petert-szegeden.html
2016. május 19., csütörtök
Harmadszor is meghosszabbította a rendkívüli állapotot Párizs
Szabadon engedték a párizsi merényletek egyik gyanúsítottját
MH/MTI – 2016.05.19. 15:25
Jóváhagyta csütörtökön a francia parlament a tavaly novemberi, százharminc halálos áldozatot követelő párizsi merényletek után bevezetett rendkívüli állapot meghosszabbítását. Közben Brüsszelben szabadon engedtek egy, a párizsi merényletekkel kapcsolatban fogva tartott gyanúsítottat.
Bernard Cazeneuve francia belügyminiszter a „példátlan terrorfenyegetettséggel” indokolta a francia kormány javaslatát.
A rendkívüli állapotot harmadik alkalommal 46 igen, 2 tartózkodás és 20 nem szavazat mellett hosszabbította meg a törvényhozás július végéig.
Az intézkedés célja, hogy fokozott biztonsági intézkedések maradjanak érvényben a június 10. és július 10. között zajló labdarúgó Európa-bajnokság idején és a július 2. és július 24. között esedékes Tour de France kerékpáros körverseny idején is.
A rendkívüli állapot egyebek mellett lehetővé teszi, hogy a hatóságok házi őrizetben tartsanak állampolgárokat, továbbá bizonyos időre és bizonyos helyszíneken korlátozzák járművek és személyek szabad mozgását.
Baloldali pártok, jogvédő csoportok és a közvélemény korábban aggodalmát fejezte ki az átmenetinek szánt terrorellenes intézkedések lehetséges állandósulása miatt.
A szocialista Francois Hollande francia elnök korábban azt javasolta, hogy foglalják az alkotmányba e szabályozást, ezt azonban a politikai konszenzus hiánya miatt végül visszavonta.
A jobboldali ellenzék megszavazta a rendkívüli állapot meghosszabbítását, nehezményezte azonban, hogy hat hónap helyett csupán két hónapig marad érvényben a szabályozás. Szélsőbaloldali képviselők és a zöldek tagjai ellenezték a javaslatot, úgy vélték, ez a „rendkívüli állapot banalizálásához vezet”.
Szabadon engedték a párizsi merényletek egyik gyanúsítottját
A novemberi, Párizsban elkövetett terrortámadásokkal összefüggésben fogva tartott gyanúsítottat engedtek szabadon Brüsszelben - tájékoztatott a belga szövetségi ügyészség csütörtökön. Elmondták: a terrorista csoportban és terrorcselekményekben való részvétel vádjával előállított belga állampolgárságú Zakaria J.-t szigorú feltételek mellett helyezték szabadlábra.
A 29 éves fiatalembert a belga főváros Molenbeek nevű negyedében egy rendőrségi rajtaütés keretében fogták el társával, a marokkói állampolgárságú Mustafa E.-vel együtt. Elfogásukkor a hatóságok nem találtak sem fegyvert, sem robbanószert a gyanúsítottaknál. Mustafa E.-t már a letartóztatását követő héten szabadon bocsátották - közölte az ügyészség.
A tájékoztatás szerint a hatóságok nyilvántartásában az szerepelt, hogy a fiatalemberek kapcsolatban álltak a 130 ember halálával járó, november 13-i párizsi merényletsorozat elkövetőivel.
A La Libre Belgique francia nyelvű belga napilap csütörtökön arról tájékoztatott, hogy a belga Fenyegetésértékelési Elemző Testület (OCAM) javaslatára hat, feltehetően terrorista szervezetben harcoló belga állampolgár személyi igazolványát vonták vissza csütörtökön.
Belügyminiszteri információk szerint a hivatal már január elején kilátásba helyezte a külföldre távozott és bizonyíthatóan szélsőséges csoportokhoz csatlakozott belga állampolgárok igazolványának visszavonását, vagy érvénytelenítését.
A napilap arról tájékoztatott, hogy az első ilyen döntést március 18-án Verviers önkormányzata hozta, amikor Lotfi Aoumeur személyazonosító okmányait vonta vissza. A dzsihadista fiatalember az Iszlám Állam nevű terrorszervezet propagandavideójában tűnt fel, amelyben brüsszeli célpontok elleni terrortámadásokra szólított fel - írta a napilap.
http://magyarhirlap.hu/cikk/55768/Harmadszor_is_meghosszabbitotta_a_rendkivuli_allapotot_Parizs
MH/MTI – 2016.05.19. 15:25
Jóváhagyta csütörtökön a francia parlament a tavaly novemberi, százharminc halálos áldozatot követelő párizsi merényletek után bevezetett rendkívüli állapot meghosszabbítását. Közben Brüsszelben szabadon engedtek egy, a párizsi merényletekkel kapcsolatban fogva tartott gyanúsítottat.
Bernard Cazeneuve francia belügyminiszter a „példátlan terrorfenyegetettséggel” indokolta a francia kormány javaslatát.
A rendkívüli állapotot harmadik alkalommal 46 igen, 2 tartózkodás és 20 nem szavazat mellett hosszabbította meg a törvényhozás július végéig.
Az intézkedés célja, hogy fokozott biztonsági intézkedések maradjanak érvényben a június 10. és július 10. között zajló labdarúgó Európa-bajnokság idején és a július 2. és július 24. között esedékes Tour de France kerékpáros körverseny idején is.
A rendkívüli állapot egyebek mellett lehetővé teszi, hogy a hatóságok házi őrizetben tartsanak állampolgárokat, továbbá bizonyos időre és bizonyos helyszíneken korlátozzák járművek és személyek szabad mozgását.
Baloldali pártok, jogvédő csoportok és a közvélemény korábban aggodalmát fejezte ki az átmenetinek szánt terrorellenes intézkedések lehetséges állandósulása miatt.
A szocialista Francois Hollande francia elnök korábban azt javasolta, hogy foglalják az alkotmányba e szabályozást, ezt azonban a politikai konszenzus hiánya miatt végül visszavonta.
A jobboldali ellenzék megszavazta a rendkívüli állapot meghosszabbítását, nehezményezte azonban, hogy hat hónap helyett csupán két hónapig marad érvényben a szabályozás. Szélsőbaloldali képviselők és a zöldek tagjai ellenezték a javaslatot, úgy vélték, ez a „rendkívüli állapot banalizálásához vezet”.
Szabadon engedték a párizsi merényletek egyik gyanúsítottját
A novemberi, Párizsban elkövetett terrortámadásokkal összefüggésben fogva tartott gyanúsítottat engedtek szabadon Brüsszelben - tájékoztatott a belga szövetségi ügyészség csütörtökön. Elmondták: a terrorista csoportban és terrorcselekményekben való részvétel vádjával előállított belga állampolgárságú Zakaria J.-t szigorú feltételek mellett helyezték szabadlábra.
A 29 éves fiatalembert a belga főváros Molenbeek nevű negyedében egy rendőrségi rajtaütés keretében fogták el társával, a marokkói állampolgárságú Mustafa E.-vel együtt. Elfogásukkor a hatóságok nem találtak sem fegyvert, sem robbanószert a gyanúsítottaknál. Mustafa E.-t már a letartóztatását követő héten szabadon bocsátották - közölte az ügyészség.
A tájékoztatás szerint a hatóságok nyilvántartásában az szerepelt, hogy a fiatalemberek kapcsolatban álltak a 130 ember halálával járó, november 13-i párizsi merényletsorozat elkövetőivel.
A La Libre Belgique francia nyelvű belga napilap csütörtökön arról tájékoztatott, hogy a belga Fenyegetésértékelési Elemző Testület (OCAM) javaslatára hat, feltehetően terrorista szervezetben harcoló belga állampolgár személyi igazolványát vonták vissza csütörtökön.
Belügyminiszteri információk szerint a hivatal már január elején kilátásba helyezte a külföldre távozott és bizonyíthatóan szélsőséges csoportokhoz csatlakozott belga állampolgárok igazolványának visszavonását, vagy érvénytelenítését.
A napilap arról tájékoztatott, hogy az első ilyen döntést március 18-án Verviers önkormányzata hozta, amikor Lotfi Aoumeur személyazonosító okmányait vonta vissza. A dzsihadista fiatalember az Iszlám Állam nevű terrorszervezet propagandavideójában tűnt fel, amelyben brüsszeli célpontok elleni terrortámadásokra szólított fel - írta a napilap.
http://magyarhirlap.hu/cikk/55768/Harmadszor_is_meghosszabbitotta_a_rendkivuli_allapotot_Parizs
Darák Péter: Az uniós jognak megkülönbözetett fontossága van Kelet-Közép-Európában
Trócsányi László szerint egyre gyakrabban merül fel az uniós jog elsőbbsége és a tagállamok alkotmányos identitása közötti konfliktus kérdése
MH/MTI – 2016.05.19. 14:15
Az uniós jognak megkülönböztetett fontossága van a kelet-közép-európai országok és jogászaik számára - mondta a Kúria elnöke, az Európai Jog Nemzetközi Szövetsége (FIDE) 27. kongresszusának megnyitó ünnepségén Budapesten csütörtökön.
Darák Péter kiemelte: a régió országaiban a demokratikus átmenet és a piacgazdaság megteremtése során már a rendszerváltás előtti években is alapvető referencia volt a közösségi jog.
A FIDE konferenciája kitűnő alkalom arra, hogy a résztvevők elmélyítsék ismereteiket az uniós és tagállami hatáskörök megosztása, az európai bankunió, az EU-n belüli intézményes egyensúly, valamint a közösségi versenyjog átalakulása terén - mondta a Kúria elnöke, aki 2015-2016-ban a FIDE soros elnöke.
Trócsányi László igazságügyi miniszter előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy mind gyakrabban merül fel az uniós jog elsőbbsége és a tagállamok alkotmányos identitása közötti konfliktus kérdése. Az EU-nak tiszteletben kell tartania a tagállamok nemzeti identitását, amely elválaszthatatlan része alapvető politikai és alkotmányos berendezkedésüknek. Ahogy az alkotmányos identitás tisztelete nem lehet abszolút, úgy az uniós jog elsőbbsége is korlátokba ütközik, éppen a tagállamok alkotmányos identitásának védelme miatt - fejtette ki.
Trócsányi László kitért az uniós jog elsődlegességének abszolút és korlátozott értelmezésére is. Arra hívta fel a figyelmet, hogy az uniós jog elsődlegességének elvét az Európai Unió Bírósága alakította ki még az 1960-as években, és később kimondta azt is, hogy ez az elsőbbség a nemzeti alkotmányos rendelkezésekkel szemben is érvényes. Az uniós jog elsőbbségéhez kapcsolódó lojális együttműködés elvét tartalmazza az uniós szerződés, ám a következetes luxembourgi bírósági gyakorlat ellenére az uniós jog elsőbbsége kifejezetten nem jelenik meg a hatályos uniós szerződésekben.
Az államok tehát nem akarták szerződési rangra emelni ezt az elvet, pedig a bírósági gyakorlatban kidolgozott más elvek esetén ezt megtették. Ezt az összetett problémát még a Lisszaboni Szerződés sem oldotta meg végérvényesen, mert az uniós jog elsőbbségének elve ellenállást váltott ki egyes alkotmánybíróságok részéről, és a francia, valamint a holland népszavazás is elvetette az európai alkotmányos szerződést. Egyes alkotmánybíróságok elfogadják ugyan az alkotmány alatt elhelyezkedő normákkal szemben az uniós jog elsőbbségét, de az alkotmány tekintetében nem - mondta a miniszter.
Trócsányi László szerint ez a tartózkodás, ellenállás az uniós jog elsőbbségének korlátlan érvényesítésével szemben azon alapul, hogy létezik egy bizonyos alkotmányos mag, amelyről egyetlen állam sem mondhat le, mert szuverenitásának részét képezi. Ez az alkotmányos identitás csak az adott állam sajátosságait figyelembe véve határozható meg.
Az uniós szerződések urai az államok, az EU esetében pedig államok uniójáról van szó, amelyben a hatáskörök nem a szerződésekből fakadnak, hanem a tagállami akaratból - fűzte hozzá a magyar miniszter.
A FIDE háromnapos budapesti kongresszusán az európai jog nemzetközi szakértői és gyakorló jogászai, valamint az Európai Unió Bírósága és a tagállamok legfelsőbb bíróságainak bírái vitatják meg az Európai Bankunió, a versenyjog és az uniós, illetve tagállami hatáskörök és szabályozás kérdéseit.
A FIDE 1961-ben jött létre Brüsszelben a közösségi és tagállami jog kölcsönhatásának kutatása céljából. Jelenleg 29 nemzeti tagozat vesz részt a szervezet munkájában, feladatuk, hogy hazájukban előmozdítsák az európai jogi kultúra tudatosítását és az uniós jog fejlesztését. A FIDE egyik legfontosabb eseménye a kétévente más és más tagállamban megrendezett kongresszus, melyet az Európai Unió is támogat.
A budapesti kongresszuson részt vesz Koen Lenaerts, az Európai Unió Bíróságának elnöke és Francisco Fonseca Morillo, az Európai Bizottság jogérvényesülési és fogyasztópolitikai főigazgatóságának igazgatója is.
http://magyarhirlap.hu/cikk/55758/Darak_Peter_Az_unios_jognak_megkulonbozetett_fontossaga_van_KeletKozepEuropaban
MH/MTI – 2016.05.19. 14:15
Az uniós jognak megkülönböztetett fontossága van a kelet-közép-európai országok és jogászaik számára - mondta a Kúria elnöke, az Európai Jog Nemzetközi Szövetsége (FIDE) 27. kongresszusának megnyitó ünnepségén Budapesten csütörtökön.
Darák Péter kiemelte: a régió országaiban a demokratikus átmenet és a piacgazdaság megteremtése során már a rendszerváltás előtti években is alapvető referencia volt a közösségi jog.
A FIDE konferenciája kitűnő alkalom arra, hogy a résztvevők elmélyítsék ismereteiket az uniós és tagállami hatáskörök megosztása, az európai bankunió, az EU-n belüli intézményes egyensúly, valamint a közösségi versenyjog átalakulása terén - mondta a Kúria elnöke, aki 2015-2016-ban a FIDE soros elnöke.
Trócsányi László igazságügyi miniszter előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy mind gyakrabban merül fel az uniós jog elsőbbsége és a tagállamok alkotmányos identitása közötti konfliktus kérdése. Az EU-nak tiszteletben kell tartania a tagállamok nemzeti identitását, amely elválaszthatatlan része alapvető politikai és alkotmányos berendezkedésüknek. Ahogy az alkotmányos identitás tisztelete nem lehet abszolút, úgy az uniós jog elsőbbsége is korlátokba ütközik, éppen a tagállamok alkotmányos identitásának védelme miatt - fejtette ki.
Trócsányi László kitért az uniós jog elsődlegességének abszolút és korlátozott értelmezésére is. Arra hívta fel a figyelmet, hogy az uniós jog elsődlegességének elvét az Európai Unió Bírósága alakította ki még az 1960-as években, és később kimondta azt is, hogy ez az elsőbbség a nemzeti alkotmányos rendelkezésekkel szemben is érvényes. Az uniós jog elsőbbségéhez kapcsolódó lojális együttműködés elvét tartalmazza az uniós szerződés, ám a következetes luxembourgi bírósági gyakorlat ellenére az uniós jog elsőbbsége kifejezetten nem jelenik meg a hatályos uniós szerződésekben.
Az államok tehát nem akarták szerződési rangra emelni ezt az elvet, pedig a bírósági gyakorlatban kidolgozott más elvek esetén ezt megtették. Ezt az összetett problémát még a Lisszaboni Szerződés sem oldotta meg végérvényesen, mert az uniós jog elsőbbségének elve ellenállást váltott ki egyes alkotmánybíróságok részéről, és a francia, valamint a holland népszavazás is elvetette az európai alkotmányos szerződést. Egyes alkotmánybíróságok elfogadják ugyan az alkotmány alatt elhelyezkedő normákkal szemben az uniós jog elsőbbségét, de az alkotmány tekintetében nem - mondta a miniszter.
Trócsányi László szerint ez a tartózkodás, ellenállás az uniós jog elsőbbségének korlátlan érvényesítésével szemben azon alapul, hogy létezik egy bizonyos alkotmányos mag, amelyről egyetlen állam sem mondhat le, mert szuverenitásának részét képezi. Ez az alkotmányos identitás csak az adott állam sajátosságait figyelembe véve határozható meg.
Az uniós szerződések urai az államok, az EU esetében pedig államok uniójáról van szó, amelyben a hatáskörök nem a szerződésekből fakadnak, hanem a tagállami akaratból - fűzte hozzá a magyar miniszter.
A FIDE háromnapos budapesti kongresszusán az európai jog nemzetközi szakértői és gyakorló jogászai, valamint az Európai Unió Bírósága és a tagállamok legfelsőbb bíróságainak bírái vitatják meg az Európai Bankunió, a versenyjog és az uniós, illetve tagállami hatáskörök és szabályozás kérdéseit.
A FIDE 1961-ben jött létre Brüsszelben a közösségi és tagállami jog kölcsönhatásának kutatása céljából. Jelenleg 29 nemzeti tagozat vesz részt a szervezet munkájában, feladatuk, hogy hazájukban előmozdítsák az európai jogi kultúra tudatosítását és az uniós jog fejlesztését. A FIDE egyik legfontosabb eseménye a kétévente más és más tagállamban megrendezett kongresszus, melyet az Európai Unió is támogat.
A budapesti kongresszuson részt vesz Koen Lenaerts, az Európai Unió Bíróságának elnöke és Francisco Fonseca Morillo, az Európai Bizottság jogérvényesülési és fogyasztópolitikai főigazgatóságának igazgatója is.
http://magyarhirlap.hu/cikk/55758/Darak_Peter_Az_unios_jognak_megkulonbozetett_fontossaga_van_KeletKozepEuropaban
2016. május 17., kedd
Súlyos belpolitikai válság fenyeget Horvátországban
MTI | 2016. május 16., hétfő
A horvát nemzetgyűlés harmadik hete egyetlen törvényt sem tud elfogadni, mert a szűk kormánytöbbség és a pártfegyelem hiánya miatt döntésképtelen volt a szavazásoknál.
Az ellenzéki pártok szerint új választásokat kell kiírni, mert a kormány láthatóan nem tudja biztosítani a parlamentben a többséget.
Súlyos belpolitikai válság fenyegeti Horvátországot, ha a hetek óta döntésképtelen parlament június 7-ig nem választja meg az új alkotmánybírókat, és emiatt előrehozott választásokat sem lehet majd megtartani.
A horvát alkotmánybíróság az alaptörvény rendelkezése szerint 13 tagú, és a bírákat nyolc évre választják meg. Korábban a parlamentben jelen lévő képviselők kétharmadának szavazata volt szükséges a megválasztásukhoz, de 2010-ben a nemzetgyűlés (szábor) módosította az alkotmányt, és szigorított a feltételeken: a taláros testület megválasztásához az összes megválasztott képviselő kétharmados többségére van szükség, vagyis a 151 fős parlamentben 101 szavazatra.
A bírák közül többnek a törvénnyel összhangban decemberben automatikusan hat hónapra meghosszabbodott a lejárt mandátuma - akkoriban a novemberi parlamenti választások után sem kormánya, sem parlamentje nem volt még Horvátországnak. Az alkotmánybíráknak június elején végleg lejár a megbízatása, és kétséges, hogy a szábor meg tudja-e választani addig az újakat.
A legnagyobb kormányzó párt, a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) és az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (SDP) megállapodásával összhangban a tíz alkotmánybírói helyre az illetékes parlamenti bizottság április 20-án írta ki a pályázatot. A megállapodás szerint öt helyre a HDZ, öt hely pedig az ellenzéki pártok, a SDP és Horvát Néppárt (HNS) javasolhatnak jelöltet. A pályázatra 46-an jelentkeztek, meghallgatásuk hétfőn kezdődik a parlamentben.
A választásokat felügyelő GONG civil szervezet szerint nem helyénvaló, hogy a politikai pártok egymás között "osztják fel" a megüresedett helyeket. Dragan Zelic, a GONG szóvivője úgy véli: az alkotmánybírák kiválasztásának átlátható folyamatnak kell lennie. A jelöltek életrajzát nyilvánosságra kell hozni. Zelic szerint az alkotmánybíróságba vetett hit visszaállításához a jelölteknek nemcsak kiemelkedő szakmai tudással kell rendelkezniük, hanem a legmagasabb etikai követelményeknek is meg kell felelniük.
Robert Podolnjak, a parlament alkotmányügyi és házbizottságának elnöke elutasította a vádat, hogy a bírák kiválasztása átpolitizált folyamat. Állítása szerint a taláros testület összetétele "ideológiailag kiegyensúlyozott" lesz, a konszenzus pedig megválasztásukat illetően létre fog jönni.
A horvát nemzetgyűlés azonban harmadik hete egyetlen törvényt sem tud elfogadni, mert a szűk kormánytöbbség és a pártfegyelem hiánya miatt döntésképtelen volt a szavazásoknál. Az ellenzéki pártok szerint új választásokat kell kiírni, mert a kormány láthatóan nem tudja biztosítani a parlamentben a többséget.
A horvát sajtó azonban felhívja a figyelmet arra, hogy nem lehet előrehozott választásokat tartani, ha nincs működőképes alkotmánybírósága Horvátországnak, amely el tudná dönteni, hogy a választások törvényesek voltak-e. A választások alkotmányosságáról és törvényességéről az alaptörvény szerint egyedül az alkotmánybíróság dönthet. Politikai elemzők szerint ha működőképes alkotmánybíróság nélkül bonyolítanák le választást, az ellentmondana a demokrácia alapelveinek, és elfogadhatatlan lenne az Európai Unió tagországában.
Peda Grbin szociáldemokrata országgyűlési képviselő, az alkotmányügyi bizottság alelnöke a sajtónak korábban úgy nyilatkozott: ha a kormányzó pártok nem tartják tiszteletben a megállapodást és nem választják meg a tíz alkotmánybírót vagy legalább egy részüket, hogy döntésképes legyen a testület, akkor alkotmányos válság lesz Horvátországban. Alkotmánybírósági kontroll híján a parlament alkotmánnyal ütköző törvényeket is hozhat, másrészt pedig az állampolgárok sem fordulhatnak a taláros testülethez, ha bírósági döntés folytán sérülnek alapvető jogaik.
Politikai szakértők szerint amennyiben nem működőképes a horvát alkotmánybíróság, és a kormány sem tudja biztosítani a parlamenti szavazáshoz szükséges többséget, úgy patthelyzet alakulhat ki: mert nem lehet majd kiírni előrehozott választást sem, amely egyetlen kiutat jelentene a súlyosbodó belpolitikai válságból.
http://kitekinto.hu/europa/2016/05/16/sulyos_belpolitikai_valsag_fenyeget_horvatorszagban/
A horvát nemzetgyűlés harmadik hete egyetlen törvényt sem tud elfogadni, mert a szűk kormánytöbbség és a pártfegyelem hiánya miatt döntésképtelen volt a szavazásoknál.
Az ellenzéki pártok szerint új választásokat kell kiírni, mert a kormány láthatóan nem tudja biztosítani a parlamentben a többséget.
Súlyos belpolitikai válság fenyegeti Horvátországot, ha a hetek óta döntésképtelen parlament június 7-ig nem választja meg az új alkotmánybírókat, és emiatt előrehozott választásokat sem lehet majd megtartani.
A horvát alkotmánybíróság az alaptörvény rendelkezése szerint 13 tagú, és a bírákat nyolc évre választják meg. Korábban a parlamentben jelen lévő képviselők kétharmadának szavazata volt szükséges a megválasztásukhoz, de 2010-ben a nemzetgyűlés (szábor) módosította az alkotmányt, és szigorított a feltételeken: a taláros testület megválasztásához az összes megválasztott képviselő kétharmados többségére van szükség, vagyis a 151 fős parlamentben 101 szavazatra.
A bírák közül többnek a törvénnyel összhangban decemberben automatikusan hat hónapra meghosszabbodott a lejárt mandátuma - akkoriban a novemberi parlamenti választások után sem kormánya, sem parlamentje nem volt még Horvátországnak. Az alkotmánybíráknak június elején végleg lejár a megbízatása, és kétséges, hogy a szábor meg tudja-e választani addig az újakat.
A legnagyobb kormányzó párt, a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) és az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (SDP) megállapodásával összhangban a tíz alkotmánybírói helyre az illetékes parlamenti bizottság április 20-án írta ki a pályázatot. A megállapodás szerint öt helyre a HDZ, öt hely pedig az ellenzéki pártok, a SDP és Horvát Néppárt (HNS) javasolhatnak jelöltet. A pályázatra 46-an jelentkeztek, meghallgatásuk hétfőn kezdődik a parlamentben.
A választásokat felügyelő GONG civil szervezet szerint nem helyénvaló, hogy a politikai pártok egymás között "osztják fel" a megüresedett helyeket. Dragan Zelic, a GONG szóvivője úgy véli: az alkotmánybírák kiválasztásának átlátható folyamatnak kell lennie. A jelöltek életrajzát nyilvánosságra kell hozni. Zelic szerint az alkotmánybíróságba vetett hit visszaállításához a jelölteknek nemcsak kiemelkedő szakmai tudással kell rendelkezniük, hanem a legmagasabb etikai követelményeknek is meg kell felelniük.
Robert Podolnjak, a parlament alkotmányügyi és házbizottságának elnöke elutasította a vádat, hogy a bírák kiválasztása átpolitizált folyamat. Állítása szerint a taláros testület összetétele "ideológiailag kiegyensúlyozott" lesz, a konszenzus pedig megválasztásukat illetően létre fog jönni.
A horvát nemzetgyűlés azonban harmadik hete egyetlen törvényt sem tud elfogadni, mert a szűk kormánytöbbség és a pártfegyelem hiánya miatt döntésképtelen volt a szavazásoknál. Az ellenzéki pártok szerint új választásokat kell kiírni, mert a kormány láthatóan nem tudja biztosítani a parlamentben a többséget.
A horvát sajtó azonban felhívja a figyelmet arra, hogy nem lehet előrehozott választásokat tartani, ha nincs működőképes alkotmánybírósága Horvátországnak, amely el tudná dönteni, hogy a választások törvényesek voltak-e. A választások alkotmányosságáról és törvényességéről az alaptörvény szerint egyedül az alkotmánybíróság dönthet. Politikai elemzők szerint ha működőképes alkotmánybíróság nélkül bonyolítanák le választást, az ellentmondana a demokrácia alapelveinek, és elfogadhatatlan lenne az Európai Unió tagországában.
Peda Grbin szociáldemokrata országgyűlési képviselő, az alkotmányügyi bizottság alelnöke a sajtónak korábban úgy nyilatkozott: ha a kormányzó pártok nem tartják tiszteletben a megállapodást és nem választják meg a tíz alkotmánybírót vagy legalább egy részüket, hogy döntésképes legyen a testület, akkor alkotmányos válság lesz Horvátországban. Alkotmánybírósági kontroll híján a parlament alkotmánnyal ütköző törvényeket is hozhat, másrészt pedig az állampolgárok sem fordulhatnak a taláros testülethez, ha bírósági döntés folytán sérülnek alapvető jogaik.
Politikai szakértők szerint amennyiben nem működőképes a horvát alkotmánybíróság, és a kormány sem tudja biztosítani a parlamenti szavazáshoz szükséges többséget, úgy patthelyzet alakulhat ki: mert nem lehet majd kiírni előrehozott választást sem, amely egyetlen kiutat jelentene a súlyosbodó belpolitikai válságból.
http://kitekinto.hu/europa/2016/05/16/sulyos_belpolitikai_valsag_fenyeget_horvatorszagban/
2016. április 19., kedd
Továbbra sem szavazhatnak az orosz rabok
Az orosz alkotmánybírák elutasították a strasbourgi bíróság ítéletének végrehajtását Oroszország szuverenitásának megsértésére hivatkozva, írja az MTI.
Az Emberi Jogok Európai Bíróságának 2013-as döntése értelmében Moszkvának biztosítania kellene a börtönbüntetésüket töltő elítéltek számára a választójog gyakorlását, az orosz alkotmánybíróság szerint azonban az ítélet ellentétes az orosz alaptörvénnyel, ezért annak végrehajtása nem lehetséges.
Az alkotmánybírák szerint az emberi jogi bíróság túllépte hatáskörét, mert az orosz alaptörvény az elítéltek számára megtiltja a szavazást, a strasbourgi testület pedig nem követelhet alkotmánymódosítást Oroszországtól. A moszkvai testület határozatában rámutatott, hogy Oroszország az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezmény jóváhagyásakor nem adta beleegyezését alkotmányának módosításához.
A határozat értelmében az egyezmény nagyobb jogi erővel bír ugyan az oroszországi szövetségi törvényeknél, ám az alaptörvénynél nem, és azzal nem is egyenlő. Rámutattak arra is, hogy azok esetében, akik nem börtönben, hanem büntető kolóniákban töltik büntetésüket, a szövetségi törvényhozás alkalmazhatja a büntetés alternatív formáit, így az érintettek visszanyerhetik a szavazójogukat. Ekképpen az EJEB határozata részben végrehajtható.
Az orosz igazságügyi minisztérium még februárban kérte az alkotmánybíróságtól az EJEB ítéletének mérlegelését, akkor az orosz törvényhozás mindkét háza, a kormány, az elnöki hivatal, a főügyészség és a központi választási bizottság is egyaránt azt kérte, hogy ne kelljen végrehajtani. Arra hivatkoztak, hogy John Hirst elítélt esetében Nagy-Britannia szintén nem hajtotta végre a strasbourgi bíróság egy hasonló határozatát.
Vlagyimir Putyin december közepén írta alá azt a törvényt, amelynek értelmében az alkotmánybíróság figyelmen kívül hagyhatja a nemzetközi bíróságok döntéseit. A jogszabály lehetővé teszi, hogy végrehajthatatlannak minősítsenek nemzetközi törvényszéki döntéseket, amennyiben azok ellentétesek az alkotmánnyal.
A legfrissebb adatok szerint Oroszországban jelenleg 650 ezer ember tölti a rá kiszabott szabadságvesztést.
http://index.hu/kulfold/2016/04/19/tovabbra_sem_szavazhatnak_az_orosz_rabok/
Az Emberi Jogok Európai Bíróságának 2013-as döntése értelmében Moszkvának biztosítania kellene a börtönbüntetésüket töltő elítéltek számára a választójog gyakorlását, az orosz alkotmánybíróság szerint azonban az ítélet ellentétes az orosz alaptörvénnyel, ezért annak végrehajtása nem lehetséges.
Az alkotmánybírák szerint az emberi jogi bíróság túllépte hatáskörét, mert az orosz alaptörvény az elítéltek számára megtiltja a szavazást, a strasbourgi testület pedig nem követelhet alkotmánymódosítást Oroszországtól. A moszkvai testület határozatában rámutatott, hogy Oroszország az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezmény jóváhagyásakor nem adta beleegyezését alkotmányának módosításához.
A határozat értelmében az egyezmény nagyobb jogi erővel bír ugyan az oroszországi szövetségi törvényeknél, ám az alaptörvénynél nem, és azzal nem is egyenlő. Rámutattak arra is, hogy azok esetében, akik nem börtönben, hanem büntető kolóniákban töltik büntetésüket, a szövetségi törvényhozás alkalmazhatja a büntetés alternatív formáit, így az érintettek visszanyerhetik a szavazójogukat. Ekképpen az EJEB határozata részben végrehajtható.
Az orosz igazságügyi minisztérium még februárban kérte az alkotmánybíróságtól az EJEB ítéletének mérlegelését, akkor az orosz törvényhozás mindkét háza, a kormány, az elnöki hivatal, a főügyészség és a központi választási bizottság is egyaránt azt kérte, hogy ne kelljen végrehajtani. Arra hivatkoztak, hogy John Hirst elítélt esetében Nagy-Britannia szintén nem hajtotta végre a strasbourgi bíróság egy hasonló határozatát.
Vlagyimir Putyin december közepén írta alá azt a törvényt, amelynek értelmében az alkotmánybíróság figyelmen kívül hagyhatja a nemzetközi bíróságok döntéseit. A jogszabály lehetővé teszi, hogy végrehajthatatlannak minősítsenek nemzetközi törvényszéki döntéseket, amennyiben azok ellentétesek az alkotmánnyal.
A legfrissebb adatok szerint Oroszországban jelenleg 650 ezer ember tölti a rá kiszabott szabadságvesztést.
http://index.hu/kulfold/2016/04/19/tovabbra_sem_szavazhatnak_az_orosz_rabok/
2016. április 11., hétfő
Működőképessége határán az alkotmánybíróság
Népszava|2016. ápr 11. 09:10
Működőképessége határán van az Alkotmánybíróság Andrej Danko házelnök, a Szlovák Nemzeti Párt elnöke szerint – írta az Új Szó a TASR hírügynökségre hivatkozva.
„Fontos, hogy konszenzust találjunk a parlament és az elnök elképzelései között” – mondta a parlament elnöke. Danko egyelőre nem írja ki a választásokat az üres alkotmánybírói helyekre. „Megvárjuk a kormányprogram elfogadását, illetve, hogy véglegesedjenek a parlamenti bizottságok” – mondta, ám reményének adott hangot, hogy a kompromisszum hamarosan létrejöhet. A távozó alkotmánybírák helyére a parlament új tagokat választott, ám Andrej Kiska államfő nem nevezte ki mindegyiket, mivel kifogásai támadtak a jelöltek szakmaiságával kapcsolatban.
http://nepszava.hu/cikk/1090888-mukodokepessege-hataran-az-alkotmanybirosag/
Működőképessége határán van az Alkotmánybíróság Andrej Danko házelnök, a Szlovák Nemzeti Párt elnöke szerint – írta az Új Szó a TASR hírügynökségre hivatkozva.
„Fontos, hogy konszenzust találjunk a parlament és az elnök elképzelései között” – mondta a parlament elnöke. Danko egyelőre nem írja ki a választásokat az üres alkotmánybírói helyekre. „Megvárjuk a kormányprogram elfogadását, illetve, hogy véglegesedjenek a parlamenti bizottságok” – mondta, ám reményének adott hangot, hogy a kompromisszum hamarosan létrejöhet. A távozó alkotmánybírák helyére a parlament új tagokat választott, ám Andrej Kiska államfő nem nevezte ki mindegyiket, mivel kifogásai támadtak a jelöltek szakmaiságával kapcsolatban.
http://nepszava.hu/cikk/1090888-mukodokepessege-hataran-az-alkotmanybirosag/
2016. április 7., csütörtök
A magyar élsportban bármit lehet
Bede Márton
Miután a Kiss László által 55 évvel ezelőtt elkövetett nemi erőszak ügye rejtélyes módon hirtelen berobbant a közbeszédbe, az elemi felháborodás először magával a szexuális bűncselekménnyel foglalkozott. Hogy pontosan mi történt, megbűnhödött-e az úszóválogatott kapitánya, szabad-e őt sportolók közelébe engedni, ki hibázott az egész ügy furcsa, évtizedeken át tartó eltussolásával. Kiss ügye azonban nem kizárólag egy nővel erőszakoskodó férfi elszigetelt története, hanem sokkal inkább
a teljes magyar élsporté, Magyarország és az élsport különös kapcsolatáé.
A Kiss részvételével elkövetett csoportos nemi erőszak semmilyen szempontból sem különleges eset. Sok ilyen történt és történik Magyarországon, és még azt sem lehet mondani, hogy a világon nálunk különösen rossz lenne a helyzet. Áldozathibáztatás a „miért ment oda miniszoknyában”-tól az „igazából neki sem volt ellenére”-ig mindenhol előfordul. Ami viszont igenis különlegessé teszi Kiss ügyét, az a a jellegzetesen magyar sportközeg, amely évtizedeken át nem beszélt kifelé az ügyről, és most sem tudja eldönteni, hogy mit kezdjen a 75 éves edzővel.
Az élsport zárt világa azért gondolkodik így, mert a magyar társadalom évtizedek óta felhatalmazta arra, hogy bármit megtegyen a sikerért. Mint mindenhol a világon, a magyar nemzeti identitás a történelmi tragédiák mellett a sikerekre épül, és ezeket néhány, hazájából elüldözött Nobel-díjason kívül egy ideje szinte csak sportolók szállítják. A magyar élsport és a magyar társadalom közötti íratlan szerződés a sportsikerekért mindenre képes Rákosi-rendszer óta van kőbe vésve:
mi megnyerjük az aranyakat, ti ennek örültök, és nem kérdeztek semmit.
A szovjet blokk országaiban ez a szerződés mindenhol hasonlóan nézett ki, de a rendszerváltás után nem mindenhol tudott fennmaradni. Demokratikus keretek közt nem lehetett rabszolgákat tartani és teletömni őket mindenféle doppingszerekkel. Maguk a sportolók, családjuk, a sajtó, a közvélemény és végső soron a politika ezt nem engedhette tovább. Magyarországon sajnos nem sikerült teljesen megnyerni az előző rendszer elleni meccset, és így annak sok szelete szinte érintetlen maradhatott. Így van ez az élsport esetében is.
Magyarország balszerencséje, hogy a jóval korábbi hagyományokra építő vívás mellett a magyar élsport olyan sportágakra koncentrált, amelyek teljes odaadást igényeltek a sportolók részéről. Úszásban, kajakozásban, tornában, atlétikában csak úgy lehetett valaki olimpiai bajnok, ha nagyon korán kezdett el sportolni, és éveken, évtizedeken át aszkétaként csak a sportnak élt. Egy világklasszis focistának sokkal több szabadideje van, mint egy hasonló színvonalon úszónak, mert a különböző sportágak más minőségű és mennyiségű edzésmunkát kívánnak meg.
A szocialista Magyarországon kitalált, máig változatlan élsport-struktúrának így arra van szüksége, hogy a rendszerbe nagyon fiatal gyerekeket tudjanak beépíteni, akik aztán mindig azt tesznek zokszó és kérdés nélkül, amit a rendszer működtetői, az edzők és sportvezetők megkövetelnek tőlük. Egy ilyen rendszerbe, amelyben ráadásul nem kell semmiféle felelősségrevonástól tartani sem felettesek, sem a társadalom részéről, bele van kódolva a visszaélés lehetősége.
Magyarországon számtalan edző és sportvezető működött és működik, akikre soha, senki egy rossz szót nem szólt. Kiváló sportszakmai és pedagógiai munkájuknak köszönhetően sok olyan magyar sportoló nőtt fel, akik olimpiai érmeiken túl is példaképek tudtak lenni. Még az uszodából is ott a jó példa, a határozott, intelligens Gyurta Dániel. Viszont sajnos ez a közeg, amelyben teljesen szabad kezet, sok pénzt és hatalmat lehetett kapni, vonzotta az elég rossz minőségű embereket, a szadista állatoktól a szimpla tolvajokig.
Nem véletlenül lubickolhat kéjesen ebben a közegben egy Gyárfás Tamás-kaliberű ember is.
Sajnos ha a szadista állatok és a szimpla tolvajok szállították a nemzeti identitás sarokköveit, az olimpiai aranyakat, a magyar társadalom, különösen pedig annak széles, sportért rajongó szelete, előzékenyen félrenézett. Mit félrenézett - a nyilvánvaló tényekről sem hajlandó tudomást venni egészen a mai napig.
A volt szovjet blokkban szinte egyedülálló módon Magyarország máig nem nézett szembe azzal a kényelmetlen ténnyel, hogy annak a sok-sok olimpiai aranynak jelentős része minden bizonnyal doppingszereknek, központilag irányított teljesítményfokozó programnak köszönhető. Így volt ez az összes környező országban (és van Oroszországban ma is), de nálunk sem a közönség, sem a sportvezetők, sem a politika, sem az újságírók nem tették fel soha a kényelmetlen kérdést, hogy miért tudtak magyar sportolók annyival nagyobbat dobni, annyival gyorsabban úszni és evezni, annyival erősebbnek lenni, mint összes ellenfelük.
Ha egy edző vagy sportvezető úgy gondolta, hogy a sikerért bármit beadhat a rábízott, sokszor gyerekkorú sportolónak, nyilván ugyanezt gondolta a nevelő szándékú pofonokról is. Innét pedig már csak egy lépés volt a szexuális bántalmazás.
Kiss László egyszerűen csak kihasználta, hogy érinthetetlen egy olyan rendszerben, amely máig szinte változatlanul működik.
Amíg a magyar társadalom úgy gondolja, hogy olimpiai érmekért cserébe érdemes gyerekeit, lányokat és fiúkat egyaránt kitenni ennek a gépezetnek, addig nem is fog semmi változni. A holnap reggeli edzéseken talán nem erőszakolnak meg senkit az országban, de hogy számtalan reménybeli bajnokot aláznak meg, az egészen biztos.
http://444.hu/2016/04/07/a-magyar-elsportban-barmit-lehet
Miután a Kiss László által 55 évvel ezelőtt elkövetett nemi erőszak ügye rejtélyes módon hirtelen berobbant a közbeszédbe, az elemi felháborodás először magával a szexuális bűncselekménnyel foglalkozott. Hogy pontosan mi történt, megbűnhödött-e az úszóválogatott kapitánya, szabad-e őt sportolók közelébe engedni, ki hibázott az egész ügy furcsa, évtizedeken át tartó eltussolásával. Kiss ügye azonban nem kizárólag egy nővel erőszakoskodó férfi elszigetelt története, hanem sokkal inkább
a teljes magyar élsporté, Magyarország és az élsport különös kapcsolatáé.
A Kiss részvételével elkövetett csoportos nemi erőszak semmilyen szempontból sem különleges eset. Sok ilyen történt és történik Magyarországon, és még azt sem lehet mondani, hogy a világon nálunk különösen rossz lenne a helyzet. Áldozathibáztatás a „miért ment oda miniszoknyában”-tól az „igazából neki sem volt ellenére”-ig mindenhol előfordul. Ami viszont igenis különlegessé teszi Kiss ügyét, az a a jellegzetesen magyar sportközeg, amely évtizedeken át nem beszélt kifelé az ügyről, és most sem tudja eldönteni, hogy mit kezdjen a 75 éves edzővel.
Az élsport zárt világa azért gondolkodik így, mert a magyar társadalom évtizedek óta felhatalmazta arra, hogy bármit megtegyen a sikerért. Mint mindenhol a világon, a magyar nemzeti identitás a történelmi tragédiák mellett a sikerekre épül, és ezeket néhány, hazájából elüldözött Nobel-díjason kívül egy ideje szinte csak sportolók szállítják. A magyar élsport és a magyar társadalom közötti íratlan szerződés a sportsikerekért mindenre képes Rákosi-rendszer óta van kőbe vésve:
mi megnyerjük az aranyakat, ti ennek örültök, és nem kérdeztek semmit.
A szovjet blokk országaiban ez a szerződés mindenhol hasonlóan nézett ki, de a rendszerváltás után nem mindenhol tudott fennmaradni. Demokratikus keretek közt nem lehetett rabszolgákat tartani és teletömni őket mindenféle doppingszerekkel. Maguk a sportolók, családjuk, a sajtó, a közvélemény és végső soron a politika ezt nem engedhette tovább. Magyarországon sajnos nem sikerült teljesen megnyerni az előző rendszer elleni meccset, és így annak sok szelete szinte érintetlen maradhatott. Így van ez az élsport esetében is.
Magyarország balszerencséje, hogy a jóval korábbi hagyományokra építő vívás mellett a magyar élsport olyan sportágakra koncentrált, amelyek teljes odaadást igényeltek a sportolók részéről. Úszásban, kajakozásban, tornában, atlétikában csak úgy lehetett valaki olimpiai bajnok, ha nagyon korán kezdett el sportolni, és éveken, évtizedeken át aszkétaként csak a sportnak élt. Egy világklasszis focistának sokkal több szabadideje van, mint egy hasonló színvonalon úszónak, mert a különböző sportágak más minőségű és mennyiségű edzésmunkát kívánnak meg.
A szocialista Magyarországon kitalált, máig változatlan élsport-struktúrának így arra van szüksége, hogy a rendszerbe nagyon fiatal gyerekeket tudjanak beépíteni, akik aztán mindig azt tesznek zokszó és kérdés nélkül, amit a rendszer működtetői, az edzők és sportvezetők megkövetelnek tőlük. Egy ilyen rendszerbe, amelyben ráadásul nem kell semmiféle felelősségrevonástól tartani sem felettesek, sem a társadalom részéről, bele van kódolva a visszaélés lehetősége.
Magyarországon számtalan edző és sportvezető működött és működik, akikre soha, senki egy rossz szót nem szólt. Kiváló sportszakmai és pedagógiai munkájuknak köszönhetően sok olyan magyar sportoló nőtt fel, akik olimpiai érmeiken túl is példaképek tudtak lenni. Még az uszodából is ott a jó példa, a határozott, intelligens Gyurta Dániel. Viszont sajnos ez a közeg, amelyben teljesen szabad kezet, sok pénzt és hatalmat lehetett kapni, vonzotta az elég rossz minőségű embereket, a szadista állatoktól a szimpla tolvajokig.
Nem véletlenül lubickolhat kéjesen ebben a közegben egy Gyárfás Tamás-kaliberű ember is.
Sajnos ha a szadista állatok és a szimpla tolvajok szállították a nemzeti identitás sarokköveit, az olimpiai aranyakat, a magyar társadalom, különösen pedig annak széles, sportért rajongó szelete, előzékenyen félrenézett. Mit félrenézett - a nyilvánvaló tényekről sem hajlandó tudomást venni egészen a mai napig.
A volt szovjet blokkban szinte egyedülálló módon Magyarország máig nem nézett szembe azzal a kényelmetlen ténnyel, hogy annak a sok-sok olimpiai aranynak jelentős része minden bizonnyal doppingszereknek, központilag irányított teljesítményfokozó programnak köszönhető. Így volt ez az összes környező országban (és van Oroszországban ma is), de nálunk sem a közönség, sem a sportvezetők, sem a politika, sem az újságírók nem tették fel soha a kényelmetlen kérdést, hogy miért tudtak magyar sportolók annyival nagyobbat dobni, annyival gyorsabban úszni és evezni, annyival erősebbnek lenni, mint összes ellenfelük.
Ha egy edző vagy sportvezető úgy gondolta, hogy a sikerért bármit beadhat a rábízott, sokszor gyerekkorú sportolónak, nyilván ugyanezt gondolta a nevelő szándékú pofonokról is. Innét pedig már csak egy lépés volt a szexuális bántalmazás.
Kiss László egyszerűen csak kihasználta, hogy érinthetetlen egy olyan rendszerben, amely máig szinte változatlanul működik.
Amíg a magyar társadalom úgy gondolja, hogy olimpiai érmekért cserébe érdemes gyerekeit, lányokat és fiúkat egyaránt kitenni ennek a gépezetnek, addig nem is fog semmi változni. A holnap reggeli edzéseken talán nem erőszakolnak meg senkit az országban, de hogy számtalan reménybeli bajnokot aláznak meg, az egészen biztos.
http://444.hu/2016/04/07/a-magyar-elsportban-barmit-lehet
2016. március 22., kedd
Magyar bíró: elfogadhatatlan, hogy a Velencei Bizottság megkülönböztet “régi” és “új” demokráciákat
Varsó – Elfogadhatatlan, hogy a Velencei Bizottság megkülönböztet “régi” és “új” demokráciákat – mondta el Varga Zs. András magyar alkotmánybíró, az Európa Tanács alkotmányjogi kérdésekkel foglalkozó szakértői testületének magyar tagja a Nasz Dziennik című lengyel napilapban hétfőn közölt interjúban.
A lengyel katolikus lap azután kereste meg Varga Zs. Andrást, hogy a jogászprofesszor a Velencei Bizottság egyetlen tagjaként nem támogatta a testület múlt héten elfogadott, Lengyelországgal kapcsolatos határozatát, amelyben kimondták: aláássák a demokráciát, az emberi jogokat és a jogállamiságot az alkotmánybíróság hatékonyságát korlátozó lengyel jogszabályváltozások.
A “Lengyelország ügyvédje vagyok” című interjúban a Velencei Bizottság magyar tagja kifejtette: az alkotmánybíróságról szóló lengyel törvénymódosításról nem lehet beszélni anélkül, hogy figyelembe vennék a taláros testület összetételét, valamint a jelenleg fennálló helyzetet okozó események időrendjét.
Varga ezzel arra utalt, hogy a 15 fős lengyel testületnek jelenleg 12 aktív tagja van, ebből tízet az előző, kettőt pedig a jelenlegi kormány idején iktattak be. Három bírói poszt betöltéséről, a hiányos összetételben kiadott ítéletek érvényességéről vita folyik a jelenlegi kormány, az ellenzék és az alkotmánybíróság között. A lengyel alkotmánybíróság, majd a Velencei Bizottság által megkérdőjelezett tavaly decemberi törvénymódosítást a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) az előző, a Polgári Platform vezette kormány által a választási ciklus legvégén végrehajtott személycserék ellensúlyozásául szánta.
A magyar alkotmánybíró kifejtette: a PiS törvénymódosítását alkotmányellenesnek minősítve, a lengyel alkotmánybíróság saját ügyében döntött, erre pedig nem lett volna jogosult. “Gondolom, ez ügyben önmagát korlátoznia, mérsékelnie kellene” – vélte Varga Zs.
A magyar bíró az egyik legproblematikusabb kérdésnek azt minősítette, hogy melyik évtől tekintik az országokat demokráciának. A Velencei Bizottság az Európa Tanács létrejöttének évét, 1949-et tartja mérvadónak, és ennek alapján megkülönböztet “régi” és “új” európai demokráciákat. Ezt a hozzáállást a magyar alkotmánybíró “tisztességtelennek, szabálytalannak és logikátlannak” minősíti, mert azt sugallja, hogy korábban egyetlen európai ország sem volt demokrácia.
Ez pedig nem igaz – állapítja meg. Lengyelország a második világháború után nem maga választotta a diktatórikus rezsimet, hanem azok az országok szolgáltatták ki Sztálinnak, amelyeket ma régi demokráciáknak tartanak. 1990-ben, amikor létrejött a Velencei Bizottság, ennek a megkülönböztetésnek még talán lett volna valami értelme, de ma már, 26 év elteltével, semmi. Annál inkább nem, hogy az egész rendszerváltást éppen Lengyelország indította el. Hogy jönnek ahhoz, hogy kioktassák Lengyelországot demokráciából? – teszi fel a kérdést.
Különösen nyugtalanítónak minősítette a magyar alkotmánybíró azt az újabb keletű jelenséget, hogy az európai jogalkotásban összemosódik a “kötelező” és a “lágy jog”. A Velencei Bizottság által kiadott szakértői útmutatások az utóbbihoz tartoznak. Az Európai Bizottság azonban, mely februárban a lengyel alkotmánybíróság helyzetére való tekintettel is jogállamisági mechanizmust indított el Lengyelországgal szemben, közölte, hogy ebben támaszkodni fog a Velencei Bizottság véleményére. “A lágy jog így kötelező erejűvé válik” – állapította meg Varga Zs. András.
– MTI, Lucie Szymanowska – –
A lengyel katolikus lap azután kereste meg Varga Zs. Andrást, hogy a jogászprofesszor a Velencei Bizottság egyetlen tagjaként nem támogatta a testület múlt héten elfogadott, Lengyelországgal kapcsolatos határozatát, amelyben kimondták: aláássák a demokráciát, az emberi jogokat és a jogállamiságot az alkotmánybíróság hatékonyságát korlátozó lengyel jogszabályváltozások.
A “Lengyelország ügyvédje vagyok” című interjúban a Velencei Bizottság magyar tagja kifejtette: az alkotmánybíróságról szóló lengyel törvénymódosításról nem lehet beszélni anélkül, hogy figyelembe vennék a taláros testület összetételét, valamint a jelenleg fennálló helyzetet okozó események időrendjét.
Varga ezzel arra utalt, hogy a 15 fős lengyel testületnek jelenleg 12 aktív tagja van, ebből tízet az előző, kettőt pedig a jelenlegi kormány idején iktattak be. Három bírói poszt betöltéséről, a hiányos összetételben kiadott ítéletek érvényességéről vita folyik a jelenlegi kormány, az ellenzék és az alkotmánybíróság között. A lengyel alkotmánybíróság, majd a Velencei Bizottság által megkérdőjelezett tavaly decemberi törvénymódosítást a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) az előző, a Polgári Platform vezette kormány által a választási ciklus legvégén végrehajtott személycserék ellensúlyozásául szánta.
A magyar alkotmánybíró kifejtette: a PiS törvénymódosítását alkotmányellenesnek minősítve, a lengyel alkotmánybíróság saját ügyében döntött, erre pedig nem lett volna jogosult. “Gondolom, ez ügyben önmagát korlátoznia, mérsékelnie kellene” – vélte Varga Zs.
A magyar bíró az egyik legproblematikusabb kérdésnek azt minősítette, hogy melyik évtől tekintik az országokat demokráciának. A Velencei Bizottság az Európa Tanács létrejöttének évét, 1949-et tartja mérvadónak, és ennek alapján megkülönböztet “régi” és “új” európai demokráciákat. Ezt a hozzáállást a magyar alkotmánybíró “tisztességtelennek, szabálytalannak és logikátlannak” minősíti, mert azt sugallja, hogy korábban egyetlen európai ország sem volt demokrácia.
Ez pedig nem igaz – állapítja meg. Lengyelország a második világháború után nem maga választotta a diktatórikus rezsimet, hanem azok az országok szolgáltatták ki Sztálinnak, amelyeket ma régi demokráciáknak tartanak. 1990-ben, amikor létrejött a Velencei Bizottság, ennek a megkülönböztetésnek még talán lett volna valami értelme, de ma már, 26 év elteltével, semmi. Annál inkább nem, hogy az egész rendszerváltást éppen Lengyelország indította el. Hogy jönnek ahhoz, hogy kioktassák Lengyelországot demokráciából? – teszi fel a kérdést.
Különösen nyugtalanítónak minősítette a magyar alkotmánybíró azt az újabb keletű jelenséget, hogy az európai jogalkotásban összemosódik a “kötelező” és a “lágy jog”. A Velencei Bizottság által kiadott szakértői útmutatások az utóbbihoz tartoznak. Az Európai Bizottság azonban, mely februárban a lengyel alkotmánybíróság helyzetére való tekintettel is jogállamisági mechanizmust indított el Lengyelországgal szemben, közölte, hogy ebben támaszkodni fog a Velencei Bizottság véleményére. “A lágy jog így kötelező erejűvé válik” – állapította meg Varga Zs. András.
– MTI, Lucie Szymanowska – –
2016. március 20., vasárnap
Nincs meg a jogok anyagi fedezete
A javak elosztásáról, a bíróságok működéséről és a jogtudósok szerepéről is szó volt Kaposváron
MH/MTI – 2016.03.18. 14:47
A javak egyenlőtlen globális elosztásáról, a bíróságok működéséről, a jogtudósok szerepéről, valamint az erkölcs és a jog kapcsolatáról is szóltak a Jogi beszélgetések elnevezésű fórum előadói pénteken Kaposváron.
A csütörtökön kezdődött fórum zárónapján Lenkovics Barnabás, az Alkotmánybíróság elnöke azt mondta: a materiális javak világában globálisan katasztrofális szociális szakadék alakult ki. A világon 3,5-4 milliárd ember nyomorban tengődik, és egyszerre jelentkezik a túlnépesedésnek, valamint a természeti javak kimerülésének és a klímaváltozásnak a problémája; mindez a jövőben százmilliós tömegeket késztethet otthona elhagyására.
Az ENSZ-dokumentumok és az Európai Unió emberi jogi dokumentumai ugyanakkor olyan jogokat garantál, amelyeknek nincs meg az anyagi fedezete, ezért gondolkodni kell a materiális és immateriális javak újraelosztásán - fogalmazott.
Rámutatott: ahogy Magyarország keresi az utat belső szociális gondjai megoldására, úgy törekszik a fenntarthatóságra az Európai Unió és a globális világ is.
Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke arról szólt, hogy a bírósági szervezet jelentős eredményeket ért el az elmúlt négy évben. Olyan kihívások ellenére tudta megőrizni működőképességét, mint amilyet a devizahiteles, a szabálysértési, vagy a migránsügyek nagy száma jelentett és jelent a mai napig.
Kitért arra, hogy az Európai Bizottság egy évvel ezelőtt megjelent igazságügyi eredménytáblája szerint a magyar igazságszolgáltatás az első harmadban szerepel Európában.
Handó Tünde nagy előrelépésnek nevezte több bírósági épület korszerűsítését, az igazságszolgáltatásban dolgozók munkájához szükséges infrastrukturális feltételek javítását, a bírósági szervezet átláthatóságának biztosítását.
Kiemelte, hogy országossá vált a tanúgondozási program, már több mint ezer ügyet oldottak meg bírósági közvetítéssel, és a nyitott bíróság programmal jelentős szerepet vállalnak az emberek jogi ismereteinek gyarapításában, a bíróságok iránti bizalom növelésében.
Darák Péter, a Kúria elnöke az alaptörvény hatályba lépését követően bevezetett alkotmányjogi panasz intézményének eddigi tapasztalatait osztotta meg a mintegy száztagú hallgatósággal, valamint németországi példákon keresztül a jogtudósoknak azon szerepeiről beszélt, amelyekkel segíthetik az igazságszolgáltatást abban, hogy megértessék az emberekkel a bíróságok gyakorlatát.
E témakörben Magyarországról elmondta: azok a hazai jogtudósok, akiket az elmúlt években, évtizedekben a társadalom megismerhetett, nem azért váltak ismertté és kedveltté, mert sokat szerepeltek a médiában, hanem mert fontos ügyekben megfontoltan, alkotmányos pozíciójuknak megfelelően nyilvánultak meg.
Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke az ügyvédi hivatás szempontjából sorsfordító évnek nevezte az ideit.
Elmondta: 2016-ban új polgári eljárási törvény születik, amely új alapokra helyezi a polgári perek bírósági előkészítését és tárgyalását, ősszel pedig várhatóan elfogadja az Országgyűlés az új büntetőeljárási törvényt, amely a védői és vádlotti jogokat érinti. Hozzátette, emellett tervben van a jogi szakvizsga megújítása, s jelentős változások várhatók az ügyvédi törvényben, azon belül a jogtanácsosok bírósági munkáját illetően.
Erdő Péter esztergom-budapesti érsek arról beszélt, hogy az emberiség történetében a jog sokáig szakrális jellegű normarendszer volt, amely az erkölcstől történelmileg viszonylag későn vált el, így a viselkedési szabályok megsértése is legfeljebb súlyosságában, de nem jellegében volt különböző.
A 12-13. századtól a kánonjogi gyűjtemények és az azokat magyarázó művek másutt tárgyalják a bűn témáját és másutt a büntetőjogot, a civiljog hatására a virágzó középkorban és a korai újkorban jelentősen finomodott a kánonjogi bűncselekmény elmélete.
Kiemelte, a két rendszer elválása nem jelentett merev elkülönülést, a jog igényt tartott az erkölcsi legitimációra, a közhatalom elvileg azt akarta büntetni, amit objektíve erkölcsileg is rossznak és a közösségre nézve különösen veszélyesnek ítéltek.
Az újkori természetjogi szemlélet még fenntartotta a világi büntetőjog és a természetes erkölcs közti kapcsolatot, ám ezt racionálisan az emberi megismerés és ésszerűség fogálmára szűkítve szemlélte.
Elmondta, a 19-20. századi szélsőséges pozitivizmus viszont megfosztotta a jogot attól a társadalmi erkölcsi alapjától, amit a normák etikus tartalmának követelménye biztosított, a legújabb idők relativizmusa pedig ezen túlmenően is súlyos problémákat vet fel az állam és a jog működése terén. A bűncselekmény és az erkölcsi bűn kategóriájának valamilyen kapcsolata ezért már a jog, illetve az állam és a társadalom viszonya szempontjából is komoly jelentőséggel bír.
A legújabb kori jogrendszerek sokszor olyan messze álltak a bármilyen világnézeti alapon meghatározott moralitástól, hogy a korábbi vélelem, amely szerint a törvényes világi hatalom jogszabályai erkölcsileg is köteleznek, az emberek tömegei számára elfogadhatatlannak látszott és látszik ma is - jegyezte meg Erdő Péter.
Szita Károly (Fidesz-KDNP), a somogyi megyeszékhely polgármestere örömének adott hangot, hogy a Jogi beszélgetések elnevezésű rendezvénynek immár 24. alkalommal adhat otthont Kaposvár. A városvezető Erdő Péterre utalva történelmi pillanatnak nevezte, hogy a világi mellett az egyházi jog szaktekintélye is elfogadta a szervezők meghívását.
http://magyarhirlap.hu/cikk/50397/Nincs_meg_a_jogok_anyagi_fedezete
MH/MTI – 2016.03.18. 14:47
A javak egyenlőtlen globális elosztásáról, a bíróságok működéséről, a jogtudósok szerepéről, valamint az erkölcs és a jog kapcsolatáról is szóltak a Jogi beszélgetések elnevezésű fórum előadói pénteken Kaposváron.
A csütörtökön kezdődött fórum zárónapján Lenkovics Barnabás, az Alkotmánybíróság elnöke azt mondta: a materiális javak világában globálisan katasztrofális szociális szakadék alakult ki. A világon 3,5-4 milliárd ember nyomorban tengődik, és egyszerre jelentkezik a túlnépesedésnek, valamint a természeti javak kimerülésének és a klímaváltozásnak a problémája; mindez a jövőben százmilliós tömegeket késztethet otthona elhagyására.
Az ENSZ-dokumentumok és az Európai Unió emberi jogi dokumentumai ugyanakkor olyan jogokat garantál, amelyeknek nincs meg az anyagi fedezete, ezért gondolkodni kell a materiális és immateriális javak újraelosztásán - fogalmazott.
Rámutatott: ahogy Magyarország keresi az utat belső szociális gondjai megoldására, úgy törekszik a fenntarthatóságra az Európai Unió és a globális világ is.
Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke arról szólt, hogy a bírósági szervezet jelentős eredményeket ért el az elmúlt négy évben. Olyan kihívások ellenére tudta megőrizni működőképességét, mint amilyet a devizahiteles, a szabálysértési, vagy a migránsügyek nagy száma jelentett és jelent a mai napig.
Kitért arra, hogy az Európai Bizottság egy évvel ezelőtt megjelent igazságügyi eredménytáblája szerint a magyar igazságszolgáltatás az első harmadban szerepel Európában.
Handó Tünde nagy előrelépésnek nevezte több bírósági épület korszerűsítését, az igazságszolgáltatásban dolgozók munkájához szükséges infrastrukturális feltételek javítását, a bírósági szervezet átláthatóságának biztosítását.
Kiemelte, hogy országossá vált a tanúgondozási program, már több mint ezer ügyet oldottak meg bírósági közvetítéssel, és a nyitott bíróság programmal jelentős szerepet vállalnak az emberek jogi ismereteinek gyarapításában, a bíróságok iránti bizalom növelésében.
Darák Péter, a Kúria elnöke az alaptörvény hatályba lépését követően bevezetett alkotmányjogi panasz intézményének eddigi tapasztalatait osztotta meg a mintegy száztagú hallgatósággal, valamint németországi példákon keresztül a jogtudósoknak azon szerepeiről beszélt, amelyekkel segíthetik az igazságszolgáltatást abban, hogy megértessék az emberekkel a bíróságok gyakorlatát.
E témakörben Magyarországról elmondta: azok a hazai jogtudósok, akiket az elmúlt években, évtizedekben a társadalom megismerhetett, nem azért váltak ismertté és kedveltté, mert sokat szerepeltek a médiában, hanem mert fontos ügyekben megfontoltan, alkotmányos pozíciójuknak megfelelően nyilvánultak meg.
Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke az ügyvédi hivatás szempontjából sorsfordító évnek nevezte az ideit.
Elmondta: 2016-ban új polgári eljárási törvény születik, amely új alapokra helyezi a polgári perek bírósági előkészítését és tárgyalását, ősszel pedig várhatóan elfogadja az Országgyűlés az új büntetőeljárási törvényt, amely a védői és vádlotti jogokat érinti. Hozzátette, emellett tervben van a jogi szakvizsga megújítása, s jelentős változások várhatók az ügyvédi törvényben, azon belül a jogtanácsosok bírósági munkáját illetően.
Erdő Péter esztergom-budapesti érsek arról beszélt, hogy az emberiség történetében a jog sokáig szakrális jellegű normarendszer volt, amely az erkölcstől történelmileg viszonylag későn vált el, így a viselkedési szabályok megsértése is legfeljebb súlyosságában, de nem jellegében volt különböző.
A 12-13. századtól a kánonjogi gyűjtemények és az azokat magyarázó művek másutt tárgyalják a bűn témáját és másutt a büntetőjogot, a civiljog hatására a virágzó középkorban és a korai újkorban jelentősen finomodott a kánonjogi bűncselekmény elmélete.
Kiemelte, a két rendszer elválása nem jelentett merev elkülönülést, a jog igényt tartott az erkölcsi legitimációra, a közhatalom elvileg azt akarta büntetni, amit objektíve erkölcsileg is rossznak és a közösségre nézve különösen veszélyesnek ítéltek.
Az újkori természetjogi szemlélet még fenntartotta a világi büntetőjog és a természetes erkölcs közti kapcsolatot, ám ezt racionálisan az emberi megismerés és ésszerűség fogálmára szűkítve szemlélte.
Elmondta, a 19-20. századi szélsőséges pozitivizmus viszont megfosztotta a jogot attól a társadalmi erkölcsi alapjától, amit a normák etikus tartalmának követelménye biztosított, a legújabb idők relativizmusa pedig ezen túlmenően is súlyos problémákat vet fel az állam és a jog működése terén. A bűncselekmény és az erkölcsi bűn kategóriájának valamilyen kapcsolata ezért már a jog, illetve az állam és a társadalom viszonya szempontjából is komoly jelentőséggel bír.
A legújabb kori jogrendszerek sokszor olyan messze álltak a bármilyen világnézeti alapon meghatározott moralitástól, hogy a korábbi vélelem, amely szerint a törvényes világi hatalom jogszabályai erkölcsileg is köteleznek, az emberek tömegei számára elfogadhatatlannak látszott és látszik ma is - jegyezte meg Erdő Péter.
Szita Károly (Fidesz-KDNP), a somogyi megyeszékhely polgármestere örömének adott hangot, hogy a Jogi beszélgetések elnevezésű rendezvénynek immár 24. alkalommal adhat otthont Kaposvár. A városvezető Erdő Péterre utalva történelmi pillanatnak nevezte, hogy a világi mellett az egyházi jog szaktekintélye is elfogadta a szervezők meghívását.
http://magyarhirlap.hu/cikk/50397/Nincs_meg_a_jogok_anyagi_fedezete
2016. március 12., szombat
A Velencei Bizottság magyar tagja nem támogatta a lengyeleket elmarasztaló jelentést
MTI
Varga Zs. András, az Európa Tanács alkotmányjogi kérdésekkel foglalkozó szakértői testülete, a Velencei Bizottság magyar tagja egyedüliként nem támogatta a tanács pénteki plenáris ülésén elfogadott, Lengyelországgal kapcsolatos határozatát, amelyben kimondták: aláássák a demokráciát, az emberi jogokat és a jogállamiságot az alkotmánybíróság hatékonyságát korlátozó lengyel jogszabályváltozások.
Varga Zs. András az MTI-nek szombaton azt mondta, azért nem támogatta a Velencei Bizottság határozatának elfogadását, mert a jelentést egyoldalúnak tartja. A magyar Alkotmánybíróság tagja arról is beszélt, hogy szerinte a kialakult helyzetben a lengyel köztársasági elnöknek van szerepe, de ezt a bizottság nem vette kellően figyelembe.
Kifejtette: a lengyel alkotmánybíróságnak 15 tagja van, és a törvényhozási választások előtt úgy módosították a szabályokat, hogy azokat a tagokat is megválasztották a testületbe, akiknek már lejárt a mandátumuk, és azokat is, akiknek a választások után járt volna le. Az új összetételű szejm viszont kimondta, nem fogadja el az alkotmánybírák választásának eredményét, és új választást tartanak. Így öt új tagot választottak a régi összetételű parlament idején, és ötöt már az új parlament megalakulása után.
A köztársasági elnök ezt követően a korábban megválasztottak közül mindenkinek elutasította az eskütételét, az újak közül mindenkiét elfogadta, az Alkotmánybíróság viszont csak kettőnek engedett meg, hogy alkotmánybíróként megkezdhesse a munkáját.
A bizottság szerint az Alkotmánybíróság saját összetételéről nyilvánított véleményt és ez a lényeges, nem pedig az, hogy a köztársasági elnök mit tett. Varga Zs. András ezt kifogásolta.
A Velencei Bizottság pénteki plenáris ülésén elfogadott dokumentumában a jogállamiság és a varsói alkotmánybíróság ítéleteinek tiszteletben tartására és végrehajtására szólította fel Lengyelországot. Ezzel arra utalhattak, hogy bár a lengyel alkotmánybíróság szerdán alkotmányellenesnek ítélte a róla szóló törvény sokat vitatott módosítását, a kormány azt közölte, hogy az ítéletet nem teszik közzé a jogi közlönyben, s így az nem is válhat hatályossá.
Az új lengyel parlament – a konzervatív Jog és Igazságosság (Pis) párt képviselőinek többségével – tavaly decemberben fogadta el az alkotmánybírósági törvény vitatott módosítását. A jogszabály kulcseleme, hogy nagy súlyú ügyekben a testület az eddiginél több bíró jelenlétében és kétharmados többséggel hozhat csak érvényes határozatokat.
http://magyaridok.hu/kulfold/velencei-bizottsag-magyar-tagja-nem-tamogatta-lengyeleket-elmarasztalo-jelentest-458212/
Varga Zs. András, az Európa Tanács alkotmányjogi kérdésekkel foglalkozó szakértői testülete, a Velencei Bizottság magyar tagja egyedüliként nem támogatta a tanács pénteki plenáris ülésén elfogadott, Lengyelországgal kapcsolatos határozatát, amelyben kimondták: aláássák a demokráciát, az emberi jogokat és a jogállamiságot az alkotmánybíróság hatékonyságát korlátozó lengyel jogszabályváltozások.
Varga Zs. András az MTI-nek szombaton azt mondta, azért nem támogatta a Velencei Bizottság határozatának elfogadását, mert a jelentést egyoldalúnak tartja. A magyar Alkotmánybíróság tagja arról is beszélt, hogy szerinte a kialakult helyzetben a lengyel köztársasági elnöknek van szerepe, de ezt a bizottság nem vette kellően figyelembe.
Kifejtette: a lengyel alkotmánybíróságnak 15 tagja van, és a törvényhozási választások előtt úgy módosították a szabályokat, hogy azokat a tagokat is megválasztották a testületbe, akiknek már lejárt a mandátumuk, és azokat is, akiknek a választások után járt volna le. Az új összetételű szejm viszont kimondta, nem fogadja el az alkotmánybírák választásának eredményét, és új választást tartanak. Így öt új tagot választottak a régi összetételű parlament idején, és ötöt már az új parlament megalakulása után.
A köztársasági elnök ezt követően a korábban megválasztottak közül mindenkinek elutasította az eskütételét, az újak közül mindenkiét elfogadta, az Alkotmánybíróság viszont csak kettőnek engedett meg, hogy alkotmánybíróként megkezdhesse a munkáját.
A bizottság szerint az Alkotmánybíróság saját összetételéről nyilvánított véleményt és ez a lényeges, nem pedig az, hogy a köztársasági elnök mit tett. Varga Zs. András ezt kifogásolta.
A Velencei Bizottság pénteki plenáris ülésén elfogadott dokumentumában a jogállamiság és a varsói alkotmánybíróság ítéleteinek tiszteletben tartására és végrehajtására szólította fel Lengyelországot. Ezzel arra utalhattak, hogy bár a lengyel alkotmánybíróság szerdán alkotmányellenesnek ítélte a róla szóló törvény sokat vitatott módosítását, a kormány azt közölte, hogy az ítéletet nem teszik közzé a jogi közlönyben, s így az nem is válhat hatályossá.
Az új lengyel parlament – a konzervatív Jog és Igazságosság (Pis) párt képviselőinek többségével – tavaly decemberben fogadta el az alkotmánybírósági törvény vitatott módosítását. A jogszabály kulcseleme, hogy nagy súlyú ügyekben a testület az eddiginél több bíró jelenlétében és kétharmados többséggel hozhat csak érvényes határozatokat.
http://magyaridok.hu/kulfold/velencei-bizottsag-magyar-tagja-nem-tamogatta-lengyeleket-elmarasztalo-jelentest-458212/
Tüntetnek a lengyelek, a szejm elé terjesztik a jelentést
A Velencei Bizottság pénteken ismertetett jelentését a szejm elé terjeszti a lengyel kormány, hogy az összes parlamenti párt közös, kompromisszumos álláspontot dolgozzon ki a fennálló alkotmánybírósági válság ügyében - közölte sajtóértekezletén Rafal Bochenek lengyel kormányszóvivő. A fő ellenzéki erő, a Polgári Platform utcai tüntetésekre és az Európai Parlament által elfogadandó határozat elkészítésére szólított fel.
Bochenek azután ismertette a lengyel kormány álláspontját, hogy az Európa Tanács (ET) alkotmányjogi kérdésekkel foglalkozó szakértői testülete, a Velencei Bizottság pénteken megállapította: az alkotmánybíróságot korlátozó lengyel jogszabály-változások alááshatják a demokráciát, az emberi jogokat és a jogállamiságot, és a taláros testület döntéseinek végrehajtására szólította fel a varsói kormányt.
A kormányszóvivő a Velencei Bizottság elnökének, Gianni Buquicchiónak pénteki nyilatkozatára utalt, mely szerint a bizottsági jelentés "világosan megállapítja, hogy a fennálló lengyel alkotmánybírósági válságért az előző és a jelenlegi kormány egyaránt felelős," ezért fontos, "hogy az összes politikai erő együtt keresse a helyzet konstruktív megoldását". Ezért - mondta Bochenek - az előző kormány idején keletkezett patthelyzetet "a parlamenti képviselők közös munkája révén kell megoldani".
Hirdetés
Buquicchio nyilatkozata arra vonatkozott, hogy a tavaly októberi parlamenti választások előtt a leköszönő, a Polgári Platform (PO) vezette kormány öt új alkotmánybíró megválasztásával megváltoztatta az alkotmánybíróság összetételét úgy, hogy a 15 tagú testület összes tagja PO-jelölt legyen. A Jog és Igazságosság (PiS) új kormánya érvénytelenítette a PO bírójelöltjeinek megválasztását és öt saját új bírót választott meg. Az alkotmánybíróság szerint a PO és a PiS többségű szejm döntése is legalább részben alkotmányellenes volt, ám az államfő mind az öt megválasztott bírót beiktatta, de a taláros testület csak kettejük beiktatását ismerte el, a többiek nem vesznek részt a tárgyalásokon.
Bochenek a sajtóértekezleten azt is bejelentette: a kormány - a Velencei Bizottság véleménye ellenére - nem hirdeti ki a hivatalos közlönyben, s így nem lépteti hatályba a PiS decemberi alkotmánybírósági törvénymódosítását megsemmisítő szerdai alkotmánybírósági ítéletet. A kormányszóvivő által említett jogszabály kulcseleme, hogy nagy súlyú ügyekben a 15 tagú testület legalább 13 bíró jelenlétében és kétharmados többséggel hozhat csak érvényes határozatokat. Eddig az ilyen esetekben elegendő volt 9 bíró jelenléte, és egyszerű többséggel dönthettek. A kormány a szerinte hiányos összetétel miatt eleve törvényellenesnek nyilvánította a bírói testületnek a törvénymódosítással foglalkozó tárgyalását.
Bochenek sajtóértekezletét kommentálva, az ellenzéki Nowoczesna (Modern) képviselői rámutattak: a Velencei Bizottság úgy találta, hogy a kormánynak ki kell hirdetnie az alkotmánybíróság szerdai döntését. A vitatott törvénymódosítást "nem az egész szejm, hanem a PiS fogadta el" - értékelték - így a Velencei Bizottság véleményének szejmbeli megvitatása nem jelent megoldást. "Az ellenzék számára ezért nincs más kiút, csak az utcai tüntetések" - szögezték le a Modern képviselői.
Az utcai tüntetéseken való részvételre buzdított a PO elnöke, Grzegorz Schetyna is, aki emellett kilátásba helyezte: pártja, "hangsúlyozva, hogy Lengyelország része az európai közösségnek", a lengyelországi fejleményekről az Európai Uniót fogja tájékoztatni. "Úgy érezzük magunkat Brüsszelben, mintha otthon volnánk, ez a mi otthonunk is, és ott fogunk minderről beszámolni" - jelentette ki. Elmondta: szeretné, hogy az Európai Parlament egy Lengyelországról szóló határozatot fogadjon el. "Tudnunk kell, hogy Európa nem helyesli a törvény- és alkotmányellenes lengyel lépéseket, mindazt, amit a PiS-kormány az utóbbi fél év alatt művelt" - mondta el Schetyna.
Schetyna már pénteken, a 2014-es ukrajnai fordulatra utalva, bejelentette: amennyiben az alkotmánybíróság helyzete nem oldódik meg, "a konfliktus utcára terelődik, és az összes aktivitást utcára kihelyezve, egy varsói Majdanról beszélhetünk majd". A Modern, a PO valamint más ellenzéki tömörülések kezdeményezésére szombat délben tüntetés kezdődött az alkotmánybíróság varsói épülete előtt.
http://privatbankar.hu/makro/tuntetnek-a-lengyelek-a-szejm-ele-terjesztik-a-jelentest-291359
Bochenek azután ismertette a lengyel kormány álláspontját, hogy az Európa Tanács (ET) alkotmányjogi kérdésekkel foglalkozó szakértői testülete, a Velencei Bizottság pénteken megállapította: az alkotmánybíróságot korlátozó lengyel jogszabály-változások alááshatják a demokráciát, az emberi jogokat és a jogállamiságot, és a taláros testület döntéseinek végrehajtására szólította fel a varsói kormányt.
A kormányszóvivő a Velencei Bizottság elnökének, Gianni Buquicchiónak pénteki nyilatkozatára utalt, mely szerint a bizottsági jelentés "világosan megállapítja, hogy a fennálló lengyel alkotmánybírósági válságért az előző és a jelenlegi kormány egyaránt felelős," ezért fontos, "hogy az összes politikai erő együtt keresse a helyzet konstruktív megoldását". Ezért - mondta Bochenek - az előző kormány idején keletkezett patthelyzetet "a parlamenti képviselők közös munkája révén kell megoldani".
Hirdetés
Buquicchio nyilatkozata arra vonatkozott, hogy a tavaly októberi parlamenti választások előtt a leköszönő, a Polgári Platform (PO) vezette kormány öt új alkotmánybíró megválasztásával megváltoztatta az alkotmánybíróság összetételét úgy, hogy a 15 tagú testület összes tagja PO-jelölt legyen. A Jog és Igazságosság (PiS) új kormánya érvénytelenítette a PO bírójelöltjeinek megválasztását és öt saját új bírót választott meg. Az alkotmánybíróság szerint a PO és a PiS többségű szejm döntése is legalább részben alkotmányellenes volt, ám az államfő mind az öt megválasztott bírót beiktatta, de a taláros testület csak kettejük beiktatását ismerte el, a többiek nem vesznek részt a tárgyalásokon.
Bochenek a sajtóértekezleten azt is bejelentette: a kormány - a Velencei Bizottság véleménye ellenére - nem hirdeti ki a hivatalos közlönyben, s így nem lépteti hatályba a PiS decemberi alkotmánybírósági törvénymódosítását megsemmisítő szerdai alkotmánybírósági ítéletet. A kormányszóvivő által említett jogszabály kulcseleme, hogy nagy súlyú ügyekben a 15 tagú testület legalább 13 bíró jelenlétében és kétharmados többséggel hozhat csak érvényes határozatokat. Eddig az ilyen esetekben elegendő volt 9 bíró jelenléte, és egyszerű többséggel dönthettek. A kormány a szerinte hiányos összetétel miatt eleve törvényellenesnek nyilvánította a bírói testületnek a törvénymódosítással foglalkozó tárgyalását.
Bochenek sajtóértekezletét kommentálva, az ellenzéki Nowoczesna (Modern) képviselői rámutattak: a Velencei Bizottság úgy találta, hogy a kormánynak ki kell hirdetnie az alkotmánybíróság szerdai döntését. A vitatott törvénymódosítást "nem az egész szejm, hanem a PiS fogadta el" - értékelték - így a Velencei Bizottság véleményének szejmbeli megvitatása nem jelent megoldást. "Az ellenzék számára ezért nincs más kiút, csak az utcai tüntetések" - szögezték le a Modern képviselői.
Az utcai tüntetéseken való részvételre buzdított a PO elnöke, Grzegorz Schetyna is, aki emellett kilátásba helyezte: pártja, "hangsúlyozva, hogy Lengyelország része az európai közösségnek", a lengyelországi fejleményekről az Európai Uniót fogja tájékoztatni. "Úgy érezzük magunkat Brüsszelben, mintha otthon volnánk, ez a mi otthonunk is, és ott fogunk minderről beszámolni" - jelentette ki. Elmondta: szeretné, hogy az Európai Parlament egy Lengyelországról szóló határozatot fogadjon el. "Tudnunk kell, hogy Európa nem helyesli a törvény- és alkotmányellenes lengyel lépéseket, mindazt, amit a PiS-kormány az utóbbi fél év alatt művelt" - mondta el Schetyna.
Schetyna már pénteken, a 2014-es ukrajnai fordulatra utalva, bejelentette: amennyiben az alkotmánybíróság helyzete nem oldódik meg, "a konfliktus utcára terelődik, és az összes aktivitást utcára kihelyezve, egy varsói Majdanról beszélhetünk majd". A Modern, a PO valamint más ellenzéki tömörülések kezdeményezésére szombat délben tüntetés kezdődött az alkotmánybíróság varsói épülete előtt.
http://privatbankar.hu/makro/tuntetnek-a-lengyelek-a-szejm-ele-terjesztik-a-jelentest-291359
2016. március 11., péntek
Aláássa a demokráciát a lengyel alkotmánybíróság korlátozása
Index
2016.03.11. 16:27
Aláássák a demokráciát, az emberi jogokat és a jogállamiságot az alkotmánybíróság hatékonyságát korlátozó lengyel jogszabály-változások – állapította meg pénteken kiadott közleményében a Velencei Bizottság.
Az Európa Tanács alkotmányjogi kérdésekkel foglalkozó szakértői testülete február elején indított vizsgálatot a lengyel alkotmánybírósági törvény módosításáról, mégpedig magának a lengyel külügyminisztériumnak a kérésére, miután a reformot sok bírálat érte – írja az MTI.
Az új lengyel parlament – a konzervatív Jog és Igazságosság (Pis) párt képviselőinek többségével – tavaly decemberben fogadta el az alkotmánybírósági törvény vitatott módosítását. A jogszabály kulcseleme, hogy nagy súlyú ügyekben a testület az eddiginél több bíró jelenlétében és kétharmados többséggel hozhat csak érvényes határozatokat.
Egyúttal a Velencei Bizottság az alkotmánybíróság ítéleteinek tiszteletben tartására is felszólította Lengyelországot. A testület ezzel arra utalhatott, hogy bár szerdán maga az alkotmánybíróság is alkotmányellenesnek ítélte a róla szóló törvény sokat vitatott módosítását, a kormány azt közölte, hogy az ítéletet nem teszik közzé a jogi közlönyben, így az nem is válhat hatályossá. A Velencei Bizottság szerint ez a példa nélküli lépés tovább mélyítené az alkotmányos válságot Lengyelországban.
http://index.hu/kulfold/2016/03/11/alaassa_a_demokraciat_a_lengyel_alkotmanybirosag_korlatozasa/
2016.03.11. 16:27
Aláássák a demokráciát, az emberi jogokat és a jogállamiságot az alkotmánybíróság hatékonyságát korlátozó lengyel jogszabály-változások – állapította meg pénteken kiadott közleményében a Velencei Bizottság.
Az Európa Tanács alkotmányjogi kérdésekkel foglalkozó szakértői testülete február elején indított vizsgálatot a lengyel alkotmánybírósági törvény módosításáról, mégpedig magának a lengyel külügyminisztériumnak a kérésére, miután a reformot sok bírálat érte – írja az MTI.
Az új lengyel parlament – a konzervatív Jog és Igazságosság (Pis) párt képviselőinek többségével – tavaly decemberben fogadta el az alkotmánybírósági törvény vitatott módosítását. A jogszabály kulcseleme, hogy nagy súlyú ügyekben a testület az eddiginél több bíró jelenlétében és kétharmados többséggel hozhat csak érvényes határozatokat.
Egyúttal a Velencei Bizottság az alkotmánybíróság ítéleteinek tiszteletben tartására is felszólította Lengyelországot. A testület ezzel arra utalhatott, hogy bár szerdán maga az alkotmánybíróság is alkotmányellenesnek ítélte a róla szóló törvény sokat vitatott módosítását, a kormány azt közölte, hogy az ítéletet nem teszik közzé a jogi közlönyben, így az nem is válhat hatályossá. A Velencei Bizottság szerint ez a példa nélküli lépés tovább mélyítené az alkotmányos válságot Lengyelországban.
http://index.hu/kulfold/2016/03/11/alaassa_a_demokraciat_a_lengyel_alkotmanybirosag_korlatozasa/
2016. március 9., szerda
Új minőséget ütött meg a lengyel alkotmányos válság
Nem látszik a kiút a patthelyzetből: a lengyel alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette a munkáját megbénító új törvényt, a kormány viszont közölte: nem hajlandó ezt kihirdetni a hivatalos közlönyben, ami a hatálybalépés feltétele.
A szerdán meghozott határozat szerint az októberi választáson győztes Jog és Igazságosság párt (PiS) szavazataival elfogadott törvény „lehetetlenné teszi az alkotmánybíróság tisztességes és hatékony működését”. Sérti az alkotmányt egyebek közt az, hogy a 15 fős testület csak legalább 13 tag jelenlétében lenne határozatképes, és csak kétharmados többséggel hozhatna érvényes döntést. Ugyanezt mondták ki arról a pontról, amely szerint kötelező a beadványokat beérkezésük sorrendjében tárgyalni, vagyis az alkotmánybíróság nem vehetné előre a szerinte fontosabb ügyeket, amíg a régebbieket nem bírálta el, és arról, hogy a parlament megbízatási idejük lejárta előtt is leválthatna alkotmánybírókat. A törvény meghozatala során számos eljárási szabálytalanság is történt a bírák szerint.
Beata Szydlo miniszterelnök azonban már előre közölte: ez nem szabályos és alkotmányos alkotmánybírósági határozat, csak egy semmire nem kötelező politikai nyilatkozat, ezért nem jelenhet meg a hivatalos közlönyben. Igaz ugyan, hogy az alkotmány kötelezővé teszi az alkotmánybírósági határozatok kihirdetését, továbbá hogy nem a kormány minősítheti az alkotmánybíróság működésének alkotmányosságát, hanem éppen fordítva, de a közlöny kiadása gyakorlatilag a kormány kezében van.
Ki is lehet alkotmánybíró?
Az alkotmányos válság előzménye az, hogy az alkotmánybírók többségét az októberben megbukott jobbközép Polgári Platform kormányzása idején választották 2007 és 2015 között, és mivel a lengyel törvény nem ír ehhez elő minősített többséget, az új kormányerők szerint a testület tagjai velük szemben álló emberek, hiszen az ő ellenzékből javasolt jelöltjeiket annak idején nem fogadták el. Jaroslaw Kaczynski, a PiS elnöke ki is mondta: nem engedhető meg, hogy alkotmányosság ürügyén akadályozzák a kormányprogram végrehajtását. Ezért módosították a törvényt decemberben.
Emellett még az is vitatott, hogy egyáltalán kiket lehet alkotmánybírónak nevezni. Az előző parlament ugyanis öt új tagot választott, de ezek közül kettő olyan bíró utóda lett volna, akinek a megbízatása csak a választás után járt le. E helyek betöltéséről tehát már az új parlamentnek lett volna joga szavazni. Ezt maga az alkotmánybíróság is kimondta, megsemmisítve a két bíró választását megalapozó paragrafust. Ám az új parlament nem két, hanem öt új bírót választott. Bonyolítja a helyzetet, hogy a lengyel szabály szerint bár a parlament választja az alkotmánybírókat, esküt a köztársasági elnök előtt kell tenniük. A PiS jelöltjeként megválasztott és augusztusban hivatalba lépett Andrzej Duda államfő pedig a korábban választott ötök egyikét sem eskette fel – a szabályosan választottakat sem –, az új ötöt viszont azonnal.
Három széken hatan ülnek
Így most az a helyzet, hogy három széken hatan ülnek. Az alkotmánybíróság elnöke a korábban megválasztottakat tekinti legitimnek, de eskü hiányában nem dolgozhatnak. A három felesküdött új bírót viszont az elnök nem fogadja el. Ezért a 10 régi mellett csak a két nem vitatott státuszú új bíró vett részt a szerdai döntésben, ők nyújtottak be különvéleményt. Ez a helyzet tehát az előző parlament hibájából alakult ki, de kapóra jött az új többségnek, amely erre hivatkozva kétségbe vonja az alkotmánybíróság határozatát.
A Velencei Bizottságra fittyet hánynak
Közben az Európa Tanács Velencei Bizottsága – egyébként a varsói kormány felkérésére – megvizsgálta az új alkotmánybírósági törvényt. Miután kiszivárgott, hogy véleménye elmarasztaló, a kormány élesen bírálta a nemzetközi szakértői testületet. Ugyanilyen kemény hangon ítélte el azoknak a több tízezres tüntetéseknek a részvevőit is, amelyeken egyebek közt az Alkotmánybíróság mint a kormánytól független közjogi intézmény szétverése ellen tiltakoztak. Pillanatnyilag tehát patthelyzet van, amelyből nem látszik alkotmányos kiút.
http://hvg.hu/vilag/20160309_Fokozodik_a_lengyel_alkotmanyos_valsag
A szerdán meghozott határozat szerint az októberi választáson győztes Jog és Igazságosság párt (PiS) szavazataival elfogadott törvény „lehetetlenné teszi az alkotmánybíróság tisztességes és hatékony működését”. Sérti az alkotmányt egyebek közt az, hogy a 15 fős testület csak legalább 13 tag jelenlétében lenne határozatképes, és csak kétharmados többséggel hozhatna érvényes döntést. Ugyanezt mondták ki arról a pontról, amely szerint kötelező a beadványokat beérkezésük sorrendjében tárgyalni, vagyis az alkotmánybíróság nem vehetné előre a szerinte fontosabb ügyeket, amíg a régebbieket nem bírálta el, és arról, hogy a parlament megbízatási idejük lejárta előtt is leválthatna alkotmánybírókat. A törvény meghozatala során számos eljárási szabálytalanság is történt a bírák szerint.
Beata Szydlo miniszterelnök azonban már előre közölte: ez nem szabályos és alkotmányos alkotmánybírósági határozat, csak egy semmire nem kötelező politikai nyilatkozat, ezért nem jelenhet meg a hivatalos közlönyben. Igaz ugyan, hogy az alkotmány kötelezővé teszi az alkotmánybírósági határozatok kihirdetését, továbbá hogy nem a kormány minősítheti az alkotmánybíróság működésének alkotmányosságát, hanem éppen fordítva, de a közlöny kiadása gyakorlatilag a kormány kezében van.
Ki is lehet alkotmánybíró?
Az alkotmányos válság előzménye az, hogy az alkotmánybírók többségét az októberben megbukott jobbközép Polgári Platform kormányzása idején választották 2007 és 2015 között, és mivel a lengyel törvény nem ír ehhez elő minősített többséget, az új kormányerők szerint a testület tagjai velük szemben álló emberek, hiszen az ő ellenzékből javasolt jelöltjeiket annak idején nem fogadták el. Jaroslaw Kaczynski, a PiS elnöke ki is mondta: nem engedhető meg, hogy alkotmányosság ürügyén akadályozzák a kormányprogram végrehajtását. Ezért módosították a törvényt decemberben.
Emellett még az is vitatott, hogy egyáltalán kiket lehet alkotmánybírónak nevezni. Az előző parlament ugyanis öt új tagot választott, de ezek közül kettő olyan bíró utóda lett volna, akinek a megbízatása csak a választás után járt le. E helyek betöltéséről tehát már az új parlamentnek lett volna joga szavazni. Ezt maga az alkotmánybíróság is kimondta, megsemmisítve a két bíró választását megalapozó paragrafust. Ám az új parlament nem két, hanem öt új bírót választott. Bonyolítja a helyzetet, hogy a lengyel szabály szerint bár a parlament választja az alkotmánybírókat, esküt a köztársasági elnök előtt kell tenniük. A PiS jelöltjeként megválasztott és augusztusban hivatalba lépett Andrzej Duda államfő pedig a korábban választott ötök egyikét sem eskette fel – a szabályosan választottakat sem –, az új ötöt viszont azonnal.
Három széken hatan ülnek
Így most az a helyzet, hogy három széken hatan ülnek. Az alkotmánybíróság elnöke a korábban megválasztottakat tekinti legitimnek, de eskü hiányában nem dolgozhatnak. A három felesküdött új bírót viszont az elnök nem fogadja el. Ezért a 10 régi mellett csak a két nem vitatott státuszú új bíró vett részt a szerdai döntésben, ők nyújtottak be különvéleményt. Ez a helyzet tehát az előző parlament hibájából alakult ki, de kapóra jött az új többségnek, amely erre hivatkozva kétségbe vonja az alkotmánybíróság határozatát.
A Velencei Bizottságra fittyet hánynak
Közben az Európa Tanács Velencei Bizottsága – egyébként a varsói kormány felkérésére – megvizsgálta az új alkotmánybírósági törvényt. Miután kiszivárgott, hogy véleménye elmarasztaló, a kormány élesen bírálta a nemzetközi szakértői testületet. Ugyanilyen kemény hangon ítélte el azoknak a több tízezres tüntetéseknek a részvevőit is, amelyeken egyebek közt az Alkotmánybíróság mint a kormánytól független közjogi intézmény szétverése ellen tiltakoztak. Pillanatnyilag tehát patthelyzet van, amelyből nem látszik alkotmányos kiút.
http://hvg.hu/vilag/20160309_Fokozodik_a_lengyel_alkotmanyos_valsag
2016. március 2., szerda
Botrány Lengyelországban
A lengyel külügyi tárca későbbre halasztatná a Velencei Bizottság végleges véleményének közlését - közölte szerdán a lengyel közszolgálati televízió azzal kapcsolatosan, hogy az Európa Tanács alkotmányjogi kérdésekben illetékes tanácsadó testülete vizsgálatot folytat az alkotmánybírósági törvényről, és nem végleges véleménytervezete kiszivárgott a sajtóban.
A vélemény előzetes, bizalmasan kezelendő változatát a Gazeta Wyborcza lengyel balliberális napilap tette közzé, ezt kedden a lengyel külügyminiszter, Witold Waszczykowski az eljárás politikai célú kihasználásának minősítette az Európa Tanács főtitkárának, Thorbjorn Jaglandnak címzett levélben.
A kiszivárgott változat több pontja kritikus a lengyel alkotmánybírósági reform iránt, megállapítja például, hogy ez "korlátozza az alkotmánybíróság munkáját, sértve így a demokrácia alapelveit". Waszczykowski kedden a lengyel sajtónak nyilatkozva elmondta: a tervezet "értékes, érdekes észrevételeket" tartalmaz, amelyekre az illetékes lengyel minisztériumok jelenleg fogalmazzák a választ. Aláhúzta: a testület véleménye nem kötelező érvényű. "Szuverén állam vagyunk, rajtunk múlik, hogyan járunk el" - mondta.
A lengyel kormánynak a kiszivárogtatásra vonatkozó álláspontját szerdán Aleksander Stepkowski külügyminiszter-helyettes mutatta be az Európa Tanács (ET) strasbourgi miniszteri tanácskozásán, és tárgyalt róla Jaglanddal is. "A kiszivárogtatás kétségtelenül komolyan megkérdőjelezte azt a bizalmat, amellyel az ET-hez, illetve a véleményező bizottsághoz fordultunk" - mondta a lengyel újságíróknak Stepkowski, aki "a bizalom visszaállítását célzó lépéseket" javasolt Jaglandnak. Szerinte ezek egyike lenne a végleges vélemény közlésének elhalasztása, ami szerinte megelőzhetné "a fokozott politikai harc légkörének" kialakulását.
Az ET elnöke a lengyel sajtó szerint szerdán közleményt adott ki, melyben "szerencsétlennek" minősítette a kiszivárogtatást, és arra kérte az érdekelt feleket, hogy várják meg a vélemény végleges változatát. Stepkowskival együtt arról számolt be, hogy Jagland korábban független testületnek minősítette a Velencei Bizottságot, amelyhez a lengyel kormány ezért közvetlenül is kénytelen folyamodni az eljárás meghosszabbításáért. A testület az eredeti tervek szerint március 12-én ismertetné a lengyelországi vizsgálat hivatalos eredményét.
A Velencei Bizottság a lengyel külügyminisztérium kérésére indított február elején vizsgálatot a múlt év végén módosított, sok vitát kiváltó alkotmánybírósági törvényről. Az új kormány által elfogadtatott jogszabály módosította az alkotmánybíróság tárgyalási módját, és részlegesen megváltoztatta a bírói testület összetételét, hogy abba az általa delegált emberek is bekerüljenek. Az Európai Bizottság emiatt előzetes vizsgálatot indított az uniós jogállamisági mechanizmus keretében.
http://inforadio.hu/hirek/kulfold/botrany-lengyelorszagban-802650
A vélemény előzetes, bizalmasan kezelendő változatát a Gazeta Wyborcza lengyel balliberális napilap tette közzé, ezt kedden a lengyel külügyminiszter, Witold Waszczykowski az eljárás politikai célú kihasználásának minősítette az Európa Tanács főtitkárának, Thorbjorn Jaglandnak címzett levélben.
A kiszivárgott változat több pontja kritikus a lengyel alkotmánybírósági reform iránt, megállapítja például, hogy ez "korlátozza az alkotmánybíróság munkáját, sértve így a demokrácia alapelveit". Waszczykowski kedden a lengyel sajtónak nyilatkozva elmondta: a tervezet "értékes, érdekes észrevételeket" tartalmaz, amelyekre az illetékes lengyel minisztériumok jelenleg fogalmazzák a választ. Aláhúzta: a testület véleménye nem kötelező érvényű. "Szuverén állam vagyunk, rajtunk múlik, hogyan járunk el" - mondta.
A lengyel kormánynak a kiszivárogtatásra vonatkozó álláspontját szerdán Aleksander Stepkowski külügyminiszter-helyettes mutatta be az Európa Tanács (ET) strasbourgi miniszteri tanácskozásán, és tárgyalt róla Jaglanddal is. "A kiszivárogtatás kétségtelenül komolyan megkérdőjelezte azt a bizalmat, amellyel az ET-hez, illetve a véleményező bizottsághoz fordultunk" - mondta a lengyel újságíróknak Stepkowski, aki "a bizalom visszaállítását célzó lépéseket" javasolt Jaglandnak. Szerinte ezek egyike lenne a végleges vélemény közlésének elhalasztása, ami szerinte megelőzhetné "a fokozott politikai harc légkörének" kialakulását.
Az ET elnöke a lengyel sajtó szerint szerdán közleményt adott ki, melyben "szerencsétlennek" minősítette a kiszivárogtatást, és arra kérte az érdekelt feleket, hogy várják meg a vélemény végleges változatát. Stepkowskival együtt arról számolt be, hogy Jagland korábban független testületnek minősítette a Velencei Bizottságot, amelyhez a lengyel kormány ezért közvetlenül is kénytelen folyamodni az eljárás meghosszabbításáért. A testület az eredeti tervek szerint március 12-én ismertetné a lengyelországi vizsgálat hivatalos eredményét.
A Velencei Bizottság a lengyel külügyminisztérium kérésére indított február elején vizsgálatot a múlt év végén módosított, sok vitát kiváltó alkotmánybírósági törvényről. Az új kormány által elfogadtatott jogszabály módosította az alkotmánybíróság tárgyalási módját, és részlegesen megváltoztatta a bírói testület összetételét, hogy abba az általa delegált emberek is bekerüljenek. Az Európai Bizottság emiatt előzetes vizsgálatot indított az uniós jogállamisági mechanizmus keretében.
http://inforadio.hu/hirek/kulfold/botrany-lengyelorszagban-802650
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)