MTI
Alaptörvény-ellenesnek minősítette, ezért megsemmisítette az Alkotmánybíróság (Ab) azt a törvényi passzust, amely szerint a bíróságnak meg kell szüntetnie az állami alapítványokat, ha az alapító ezt arra hivatkozással kéri, hogy az alapítvány feladatát más szervezet hatékonyabban tudja végezni.
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) erre reagálva azt közölte: a kormány figyelmet fordít a döntésben foglaltakra.
Az Ab határozatára reagálva a KIM az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményben azt írta: a kabinet tudomásul veszi a testület döntését, amelyre a jövőben az alapítványi átalakításokkal kapcsolatos intézkedései és döntései során kiemelt figyelmet fordít majd.
A tárca emlékeztet, hogy az alkotmánybírósági határozat értelmében az alapítványok és közalapítványok még jogerősen le nem zárt megszüntetési eljárásai során nem alkalmazható a törvény megsemmisített bekezdése.
A kabinet 2010 decemberében határozta meg azoknak az alapítványoknak a körét, amelyek egy része megszűnik, átszerveződik, vagy változatlan formában működik tovább.
A kormány a mostani Ab-döntés által érintett jogszabály rendelkezései alapján, a Magyary-program keretében - idézik fel - 39, jelentős részben költségvetési forrásból alapított és működtetett alapítvány és közalapítvány megszüntetéséről vagy nonprofit gazdasági társasággá alakításáról döntött. "Ennek következtében több mint 80 milliárd forintot vont vissza az állami közfeladatellátás rendszerébe, és gondoskodott annak további hatékonyabb felhasználásáról" - írta a KIM.
2012. május 18., péntek
Oroszország - Az alkotmánybíróság szerint nem büntethető, ha a vártnál többen tüntetnek
MTI 2012. május 18., péntek 22:04
Az orosz alkotmánybíróság álláspontja szerint nem büntethetőek a szervezők pusztán azért, mert a bejelentettnél többen jönnek el egy nyilvános rendezvényre.
A taláros testület honlapján pénteken közzétett határozat szerint a szervezőket csak abban az esetben lehet felelősségre vonni, ha az adott esemény résztvevőinek száma oly mértékben lépi túl a bejelentettet, hogy az már valós veszélyt jelent a közrendre, a résztvevők és/vagy a járókelők biztonságára, valamint a jogi és magánszemélyek vagyonára. Emellett a felelősségre vonáshoz feltétlenül be kell bizonyítani, hogy úgymond a szervezők a hibásak a túl nagy tömeg megjelenéséért.
Szergej Katkov tulai lakos fordult az alkotmánybírósághoz, és kérte a tüntetésekről szóló törvény és a szabálysértési kódex alkotmányossági vizsgálatát, mert a két jogszabály alapján gyakran bírságolják meg a tüntetések szervezőit a bejelentett létszám túllépéséért. Katkovot is megbírságolták, mert 2010 novemberében felvonulást szervezett, de a bejelentett 150 fő helyett kétszer annyian voltak a rendezvényen.
Az alkotmánybíróság ugyanakkor kimondta azt is, hogy a nyilvános események szervezőinek reálisan kell megbecsülniük a résztvevők várható számát, amikor engedélyt kérnek a hatóságoktól. "Ellenkező esetben a hatóságok nem tudják megítélni, hogy a tervezett helyszín megfelelő-e, illetve nem tudják megtenni a közbiztonság garantálásához szükséges intézkedéseket" - közölte Valerij Zorkin alkotmánybíró.
Az orosz parlament pénteken elhalasztotta a vitát a tüntetők és a szervezők által elkövetett jogsértésekért kiszabható bírság mértékének növeléséről. A politikusok nagyobb összegű bírságokat szorgalmaztak, miután az utóbbi két hétben ellenzéki csoportok engedély nélkül tartottak tüntetéseket Moszkvában, s egyes megmozdulások összecsapásokba torkollottak.
http://rusyappi.ru/povestka-dnja/2838-konstitutsionnyj-sud-zapretil-shtrafovat-za-prevyshenie-chisla-mitingujuschih
Az orosz alkotmánybíróság álláspontja szerint nem büntethetőek a szervezők pusztán azért, mert a bejelentettnél többen jönnek el egy nyilvános rendezvényre.
A taláros testület honlapján pénteken közzétett határozat szerint a szervezőket csak abban az esetben lehet felelősségre vonni, ha az adott esemény résztvevőinek száma oly mértékben lépi túl a bejelentettet, hogy az már valós veszélyt jelent a közrendre, a résztvevők és/vagy a járókelők biztonságára, valamint a jogi és magánszemélyek vagyonára. Emellett a felelősségre vonáshoz feltétlenül be kell bizonyítani, hogy úgymond a szervezők a hibásak a túl nagy tömeg megjelenéséért.
Szergej Katkov tulai lakos fordult az alkotmánybírósághoz, és kérte a tüntetésekről szóló törvény és a szabálysértési kódex alkotmányossági vizsgálatát, mert a két jogszabály alapján gyakran bírságolják meg a tüntetések szervezőit a bejelentett létszám túllépéséért. Katkovot is megbírságolták, mert 2010 novemberében felvonulást szervezett, de a bejelentett 150 fő helyett kétszer annyian voltak a rendezvényen.
Az alkotmánybíróság ugyanakkor kimondta azt is, hogy a nyilvános események szervezőinek reálisan kell megbecsülniük a résztvevők várható számát, amikor engedélyt kérnek a hatóságoktól. "Ellenkező esetben a hatóságok nem tudják megítélni, hogy a tervezett helyszín megfelelő-e, illetve nem tudják megtenni a közbiztonság garantálásához szükséges intézkedéseket" - közölte Valerij Zorkin alkotmánybíró.
Az orosz parlament pénteken elhalasztotta a vitát a tüntetők és a szervezők által elkövetett jogsértésekért kiszabható bírság mértékének növeléséről. A politikusok nagyobb összegű bírságokat szorgalmaztak, miután az utóbbi két hétben ellenzéki csoportok engedély nélkül tartottak tüntetéseket Moszkvában, s egyes megmozdulások összecsapásokba torkollottak.
http://rusyappi.ru/povestka-dnja/2838-konstitutsionnyj-sud-zapretil-shtrafovat-za-prevyshenie-chisla-mitingujuschih
2012. május 10., csütörtök
Új kiegyezést sürgetett beiktatásán Áder János
Csütörtökön hivatalba lépett Áder János köztársasági elnök, a Sándor-palota előtt rendezett ceremónián az új államfő arról beszélt, hogy Magyarországnak új kiegyezésre van szüksége. Képes lesz kifejezni a nemzet egységét, továbbá megvédeni az államszervezet demokratikus működését és a jogállam értékeit – mondta ünnepi beszédében Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke.
A katonai tiszteletadás mellett megrendezett rendezvényen jelen voltak jelenlegi és volt közjogi méltóságok, köztük például Schmitt Pál és Sólyom László volt köztársasági elnökök és Boross Péter korábbi kormányfő. A meghívottak között ott volt többek között a legfőbb ügyész, valamint az Állami Számvevőszék, a Magyar Nemzeti Bank és a Magyar Tudományos Akadémia elnöke is. Az ünnepségre meghívást kapott valamennyi országgyűlési képviselő és miniszter.
A beiktatási ceremónia a Himnusz közös eléneklésével kezdődött, majd Tiba István, az Országgyűlés jegyzője ismertette az Áder Jánost köztársasági elnökké választó parlamenti határozatot. Ezt követően Blaskó Péter színművész szavalta el József Attila A Dunánál című versét, a négy történelmi egyház vezetője pedig közösen kért áldást Magyarországra. Az ünnepség Áder János beiktatási beszédét követően a Szózattal zárult.
Áder: új kiegyezésre van szükség
Áder János szerint Deák Ferenc korához hasonlóan ma is szükség van kiegyezésre, amelynek ezúttal arról kell szólnia, hogy "mi magyarok kiegyezzünk végre önmagunkkal". Az Országgyűlés által május 2-án államfővé választott politikus erről köztársasági elnöki hivatalba lépése alkalmából, a Sándor-palota előtt elmondott beszédében szólt.
Áder János úgy fogalmazott, a belső békét megteremtő kiegyezéshez egyikünknek sem kell erejét meghaladó nagy tetteket véghezvinnie. "Elég, ha egyenlő mércével mérünk. Elég, ha tisztelettel viseltetünk egymás iránt. Ha megbecsüljük, és követendő példának tekintjük a teljesítményt, amit sohasem valami elérhetetlen ideálhoz, hanem mindig kinek-kinek a személyes képességeihez viszonyítunk" - fejtette ki Magyarország új, ötödik államfője, hangsúlyozva egyúttal: készen áll az előtte álló feladatra, arra, hogy a magyarok érdekeit és értékeit képviselje.
Szerinte az új magyar kiegyezésnek ez a XXI. századi útja szolgálja "hazánk nyugatos polgárosodását". Úgy értékelte, elsősorban a magyarok jóra való nyitottsága tette a magyar népet államalkotó, és államiságát megtartó politikai nemzetté. "Ez élteti kultúránkat, ez gondolkodásunk alapja, ez tehetségünk és változtatni akarásunk forrása" - mondta. Az államfő szerint az 1956-os forradalommal, a vasfüggöny lebontásával, a szabadság békés kivívásával Magyarország gyakran példát mutatott a kontinens népeinek.
Beszédében az új államfő kitért arra, hogy eddigi pályája során megismerte a kétkezi munkát, a tudományos műhelyek világát, a hazai és az európai politikát. Mint mondta, tanulni számára annyit jelent, mint megérteni önmagunkat és a körülöttünk lévő világot. "Felfogni és elfogadni, hogy bár szabadon gondolkodhatunk és cselekedhetünk, még sem élhetünk kizárólag saját törvényeink szerint" - fejtette ki.
Paczolay: Áder képes kifejezni a nemzet egységét
Áder János ezután Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László házelnök társaságában a Sándor-palota Tükörtermébe vonult, ahol Magyarország új köztársasági elnöke a Magyar Érdemrend nagykeresztje a lánccal és az arany sugaras csillaggal kitüntetést vette át az Országgyűlés elnökétől. A meghívottak ezalatt a Sándor-palota kertjében rendezett fogadásra érkeztek, ahol - Áder János csatlakozása után - az Alkotmánybíróság elnöke mondott köszöntőt. Paczolay Péter hangsúlyozta, meggyőződése, hogy Áder János személyében kiváló államfője lesz Magyarországnak, olyan, aki feladatainak megfelelően képes lesz kifejezni a nemzet egységét, továbbá megvédeni az államszervezet demokratikus működését és a jogállam értékeit. Az Alkotmánybíróság elnöke beszéde végén szerdai születésnapja alkalmából is köszöntette az új államfőt.
https://hirkozpont.magyarorszag.hu/hirek/aderjanos20120510.html
A katonai tiszteletadás mellett megrendezett rendezvényen jelen voltak jelenlegi és volt közjogi méltóságok, köztük például Schmitt Pál és Sólyom László volt köztársasági elnökök és Boross Péter korábbi kormányfő. A meghívottak között ott volt többek között a legfőbb ügyész, valamint az Állami Számvevőszék, a Magyar Nemzeti Bank és a Magyar Tudományos Akadémia elnöke is. Az ünnepségre meghívást kapott valamennyi országgyűlési képviselő és miniszter.
A beiktatási ceremónia a Himnusz közös eléneklésével kezdődött, majd Tiba István, az Országgyűlés jegyzője ismertette az Áder Jánost köztársasági elnökké választó parlamenti határozatot. Ezt követően Blaskó Péter színművész szavalta el József Attila A Dunánál című versét, a négy történelmi egyház vezetője pedig közösen kért áldást Magyarországra. Az ünnepség Áder János beiktatási beszédét követően a Szózattal zárult.
Áder: új kiegyezésre van szükség
Áder János szerint Deák Ferenc korához hasonlóan ma is szükség van kiegyezésre, amelynek ezúttal arról kell szólnia, hogy "mi magyarok kiegyezzünk végre önmagunkkal". Az Országgyűlés által május 2-án államfővé választott politikus erről köztársasági elnöki hivatalba lépése alkalmából, a Sándor-palota előtt elmondott beszédében szólt.
Áder János úgy fogalmazott, a belső békét megteremtő kiegyezéshez egyikünknek sem kell erejét meghaladó nagy tetteket véghezvinnie. "Elég, ha egyenlő mércével mérünk. Elég, ha tisztelettel viseltetünk egymás iránt. Ha megbecsüljük, és követendő példának tekintjük a teljesítményt, amit sohasem valami elérhetetlen ideálhoz, hanem mindig kinek-kinek a személyes képességeihez viszonyítunk" - fejtette ki Magyarország új, ötödik államfője, hangsúlyozva egyúttal: készen áll az előtte álló feladatra, arra, hogy a magyarok érdekeit és értékeit képviselje.
Szerinte az új magyar kiegyezésnek ez a XXI. századi útja szolgálja "hazánk nyugatos polgárosodását". Úgy értékelte, elsősorban a magyarok jóra való nyitottsága tette a magyar népet államalkotó, és államiságát megtartó politikai nemzetté. "Ez élteti kultúránkat, ez gondolkodásunk alapja, ez tehetségünk és változtatni akarásunk forrása" - mondta. Az államfő szerint az 1956-os forradalommal, a vasfüggöny lebontásával, a szabadság békés kivívásával Magyarország gyakran példát mutatott a kontinens népeinek.
Beszédében az új államfő kitért arra, hogy eddigi pályája során megismerte a kétkezi munkát, a tudományos műhelyek világát, a hazai és az európai politikát. Mint mondta, tanulni számára annyit jelent, mint megérteni önmagunkat és a körülöttünk lévő világot. "Felfogni és elfogadni, hogy bár szabadon gondolkodhatunk és cselekedhetünk, még sem élhetünk kizárólag saját törvényeink szerint" - fejtette ki.
Paczolay: Áder képes kifejezni a nemzet egységét
Áder János ezután Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László házelnök társaságában a Sándor-palota Tükörtermébe vonult, ahol Magyarország új köztársasági elnöke a Magyar Érdemrend nagykeresztje a lánccal és az arany sugaras csillaggal kitüntetést vette át az Országgyűlés elnökétől. A meghívottak ezalatt a Sándor-palota kertjében rendezett fogadásra érkeztek, ahol - Áder János csatlakozása után - az Alkotmánybíróság elnöke mondott köszöntőt. Paczolay Péter hangsúlyozta, meggyőződése, hogy Áder János személyében kiváló államfője lesz Magyarországnak, olyan, aki feladatainak megfelelően képes lesz kifejezni a nemzet egységét, továbbá megvédeni az államszervezet demokratikus működését és a jogállam értékeit. Az Alkotmánybíróság elnöke beszéde végén szerdai születésnapja alkalmából is köszöntette az új államfőt.
https://hirkozpont.magyarorszag.hu/hirek/aderjanos20120510.html
2012. május 9., szerda
Ragaszkodnak az alkotmánybírák Sólyom László elveihez
Kovács Áron|2012. 05. 09., 18:08|
A kormány alaptörvény-értelmezési kérelme adott lehetőséget az Alkotmánybíróságnak, hogy kimondja: továbbra is érvényesek és használni kell a régi alkotmány alapján hozott határozatokat. A testület szerint meg kell vizsgálni, tartalmilag azonosak-e az alaptörvény és a régi alkotmány rendelkezései, és ha igen, csak külön indoklással lehet figyelmen kívül hagyni a régi alapelveket.
Továbbra is érvényesnek tekinti és használja az Alkotmánybíróság (AB) a jelenlegi alaptörvény hatályba lépése előtt, a régi alkotmány alapján született határozatainak zömét - derül ki a testület kedden meghozott határozatának indoklásából. Az AB kimondta, hogy az 1989 óta született nagyszámú határozat közül minden érvényes marad, ami olyan alapelvekre és intézményekre vonatkozik, amely a korábbi alkotmányhoz képest nem változott meg alapvetően.
Ezzel az alkotmánybíróság kimondta, hogy az új alaptörvény hatályba lépése ellenére is folytonos az 1989 óta tartó tevékenysége, nem nyitnak tiszta lapot 2012. január 1-jénél. "Ez azonban nem jelenti az előző Alkotmányon alapuló határozatokban kifejtettek vizsgálódás nélküli, mechanikus átvételét" - áll a határozat indoklásában. E szerint össze kell vetni az alkotmány és az alaptörvény szabályait, és ha a szabályozás "változatlan vagy jelentős mértékben hasonló", nincs akadálya a korábbi határozatok használatának.
Az AB kimondta azt is, hogy "a megfelelő rendelkezések tartalmi egyezősége esetén" nem csak lehetőség a korábbi határozatokban jogelvek határozatok alkalmazása, hanem éppen azt kell külön indokolni, ha figyelmen kívül akarják hagyni azokat. A legalapvetőbb jogok megfogalmazását szó szerint vette át az új alaptörvény a régi alkotmányból: védi az életet és az emberi méltóságot, illetve rögzíti, hogy Magyarország "független, demokratikus jogállam".
Érvényes a láthatatlan alkotmány
Az új alaptörvény, illetve az annak átmeneti rendelkezéseiről szóló jogszabály nem rendelkezett arról, hogy mi legyen az 1989 óta felgyülemlett, hatalmas mennyiségű határozat sorsa. Pedig a testület korábban rendszeresen használta ezeket, saját precedensjogot alkotott a régebbi határozatokból. Bár volt már rá példa, hogy az Ab változtatott korábbi gyakorlatán, a legtöbb határozat - főként a nagyobb nyilvánosságot nem kapó, napi ügyek - szinte automatikusan a korábbiak alapján születtek.
Az Alkotmánybíróság keddi döntésével tovább alkalmazza a testület első elnöke, Sólyom László által lefektetett úgynevezett láthatatlan alkotmány elvét. Ezt Sólyom még 1989-ben, a halálbüntetés eltörléséről szóló határozat párhuzamos indoklásában fogalmazta meg: "Az Alkotmánybíróságnak folytatnia kell azt a munkáját, hogy értelmezéseiben megfogalmazza az alkotmány és a benne foglalt jogok elvi alapjait, és ítéleteivel koherens rendszert alkot."
A láthatatlan alkotmány egyik legnagyobb kritikusa Pokol Béla egyetemi tanár volt, aki ma már alkotmánybíró, és maga is megszavazta a keddi határozatot. Pokol 2010 augusztusában azt írta a Magyar Nemzetben megjelent cikkében, hogy "ha komolyan alkotmányozni akar az Országgyűlés, akkor valamilyen módon meg kell törnie a régi döntési anyag hatályban tartását", vagyis nem lenne szabad engedni, hogy az új rendszerben is használják a régi határozatokat.
Kétharmados a fiskális paktum
Az AB a kormány kérésére értelmezte az új, január 1-től hatályba lépett alaptörvény EU-s szerződésekre vonatkozó rendelkezéseit, az úgynevezett fiskális paktummal kapcsolatban. Az alaptörvény kimondja, hogy Magyarország egyes jogait "a többi tagállammal közösen, az Európai Unió intézményei útján gyakorolhatja", de azt is kiköti, hogy az erről szóló nemzetközi szerződés "kötelező hatályának elismerésére" az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatára van szükség.
Az Ab megállapította, hogy a kért értelmezés közvetlenül levezethető az alaptörvényből, ezért az indítványt érdemben megválaszolta. A határozat kimondja, hogy a kétharmadosság követelménye nem csak a csatlakozási szerződésre és az alapító szerződésekre vagy ezek módosítására vonatkozik, hanem minden olyan szerződésre, amelynek kidolgozásában Magyarország már tagállamként vesz részt - így tehát a fiskális paktumra is. Nem szükséges ugyanakkor kétharmados többség, ha egy nemzetközi szerződés nem von el alaptörvényben rögzített jogokat a magyar államtól.
A kormány az értelmezést kérő indítványban maga utalt arra, hogy az AB korábban már értelmezett az alaptörvény kérdéses cikkéhez hasonló alkotmányos előírást. Ez adott alkalmat az Alkotmánybíróságnak, hogy kifejtse, hogyan tekint a jövőben a korábbi, még a régi alkotmány alapján hozott határozataira.
A kormány alaptörvény-értelmezési kérelme adott lehetőséget az Alkotmánybíróságnak, hogy kimondja: továbbra is érvényesek és használni kell a régi alkotmány alapján hozott határozatokat. A testület szerint meg kell vizsgálni, tartalmilag azonosak-e az alaptörvény és a régi alkotmány rendelkezései, és ha igen, csak külön indoklással lehet figyelmen kívül hagyni a régi alapelveket.
Továbbra is érvényesnek tekinti és használja az Alkotmánybíróság (AB) a jelenlegi alaptörvény hatályba lépése előtt, a régi alkotmány alapján született határozatainak zömét - derül ki a testület kedden meghozott határozatának indoklásából. Az AB kimondta, hogy az 1989 óta született nagyszámú határozat közül minden érvényes marad, ami olyan alapelvekre és intézményekre vonatkozik, amely a korábbi alkotmányhoz képest nem változott meg alapvetően.
Ezzel az alkotmánybíróság kimondta, hogy az új alaptörvény hatályba lépése ellenére is folytonos az 1989 óta tartó tevékenysége, nem nyitnak tiszta lapot 2012. január 1-jénél. "Ez azonban nem jelenti az előző Alkotmányon alapuló határozatokban kifejtettek vizsgálódás nélküli, mechanikus átvételét" - áll a határozat indoklásában. E szerint össze kell vetni az alkotmány és az alaptörvény szabályait, és ha a szabályozás "változatlan vagy jelentős mértékben hasonló", nincs akadálya a korábbi határozatok használatának.
Az AB kimondta azt is, hogy "a megfelelő rendelkezések tartalmi egyezősége esetén" nem csak lehetőség a korábbi határozatokban jogelvek határozatok alkalmazása, hanem éppen azt kell külön indokolni, ha figyelmen kívül akarják hagyni azokat. A legalapvetőbb jogok megfogalmazását szó szerint vette át az új alaptörvény a régi alkotmányból: védi az életet és az emberi méltóságot, illetve rögzíti, hogy Magyarország "független, demokratikus jogállam".
Érvényes a láthatatlan alkotmány
Az új alaptörvény, illetve az annak átmeneti rendelkezéseiről szóló jogszabály nem rendelkezett arról, hogy mi legyen az 1989 óta felgyülemlett, hatalmas mennyiségű határozat sorsa. Pedig a testület korábban rendszeresen használta ezeket, saját precedensjogot alkotott a régebbi határozatokból. Bár volt már rá példa, hogy az Ab változtatott korábbi gyakorlatán, a legtöbb határozat - főként a nagyobb nyilvánosságot nem kapó, napi ügyek - szinte automatikusan a korábbiak alapján születtek.
Az Alkotmánybíróság keddi döntésével tovább alkalmazza a testület első elnöke, Sólyom László által lefektetett úgynevezett láthatatlan alkotmány elvét. Ezt Sólyom még 1989-ben, a halálbüntetés eltörléséről szóló határozat párhuzamos indoklásában fogalmazta meg: "Az Alkotmánybíróságnak folytatnia kell azt a munkáját, hogy értelmezéseiben megfogalmazza az alkotmány és a benne foglalt jogok elvi alapjait, és ítéleteivel koherens rendszert alkot."
A láthatatlan alkotmány egyik legnagyobb kritikusa Pokol Béla egyetemi tanár volt, aki ma már alkotmánybíró, és maga is megszavazta a keddi határozatot. Pokol 2010 augusztusában azt írta a Magyar Nemzetben megjelent cikkében, hogy "ha komolyan alkotmányozni akar az Országgyűlés, akkor valamilyen módon meg kell törnie a régi döntési anyag hatályban tartását", vagyis nem lenne szabad engedni, hogy az új rendszerben is használják a régi határozatokat.
Kétharmados a fiskális paktum
Az AB a kormány kérésére értelmezte az új, január 1-től hatályba lépett alaptörvény EU-s szerződésekre vonatkozó rendelkezéseit, az úgynevezett fiskális paktummal kapcsolatban. Az alaptörvény kimondja, hogy Magyarország egyes jogait "a többi tagállammal közösen, az Európai Unió intézményei útján gyakorolhatja", de azt is kiköti, hogy az erről szóló nemzetközi szerződés "kötelező hatályának elismerésére" az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatára van szükség.
Az Ab megállapította, hogy a kért értelmezés közvetlenül levezethető az alaptörvényből, ezért az indítványt érdemben megválaszolta. A határozat kimondja, hogy a kétharmadosság követelménye nem csak a csatlakozási szerződésre és az alapító szerződésekre vagy ezek módosítására vonatkozik, hanem minden olyan szerződésre, amelynek kidolgozásában Magyarország már tagállamként vesz részt - így tehát a fiskális paktumra is. Nem szükséges ugyanakkor kétharmados többség, ha egy nemzetközi szerződés nem von el alaptörvényben rögzített jogokat a magyar államtól.
A kormány az értelmezést kérő indítványban maga utalt arra, hogy az AB korábban már értelmezett az alaptörvény kérdéses cikkéhez hasonló alkotmányos előírást. Ez adott alkalmat az Alkotmánybíróságnak, hogy kifejtse, hogyan tekint a jövőben a korábbi, még a régi alkotmány alapján hozott határozataira.
Paczolay: a jogállamon kívül csak diktatúra létezik
A válságból nem lehet kijutni a jogállami kritériumok mellőzésével - mondta Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság (Ab) elnöke kedden Budapesten.
Az ifjúság jövője - trendek és remények elnevezésű, az Európa-nap alkalmából szervezett rendezvényen tartott előadásában Paczolay Péter kifejtette, hogy a korábbi és a jelenlegi alaptörvényben egyaránt rögzített jogállamiság fogalma az Ab két évtizeddel ezelőtti, de ma is érvényes megfogalmazása szerint egyszerre leíró és előíró jellegű, azaz fennálló tény és megvalósítandó program egyaránt.
A jogállamiság formálisan joghoz kötött állami működést, tartalmilag pedig alapjogi követelményeket, erkölcsi megfontolásokat fejez ki, mint például a szabadság, az egyenlőség és az emberi méltóság és autonómia - mondta a jogtudós, aki arra is felhívta a figyelmet: az európai hagyományban a jogállamiság hordozza többi között a törvényesség és az átlátható, számon kérhető, demokratikus jogalkotás követelményét, az önkényesség és a diszkrimináció tilalmát, illetve a független, pártatlan igazságszolgáltatást. Egy jogállamban a jog határt szab a politikának - jelentette ki Paczolay Péter.
A jogtudós megjegyezte: manapság kihívások érik a jogállamot. Az egyik a "hatékony állam sürgetői" részéről, akik szerint például az Ab a többségi demokrácia akaratával szemben hátráltatja a jól működő állam kiépítését. Ám az Ab elnöke szerint például a jogalkotás olyan gyorsítása, amely lemond a széles körű társadalmi, sőt még a parlamenti vitáról is, plurális demokráciában nem hozhat időtálló eredményeket, sérti a résztvevők jogait és a tisztességes eljárás követelményét.
A jogállamot a gazdasági válsággal összefüggésben érő kritikákkal kapcsolatban Paczolay Péter kifejtette: egyesek szerint ilyen körülmények között nincs idő a jogállami követelmények tiszteletben tartására, totális felhatalmazásra van szükség, amit nem egyszer a kiszolgáltatott tömegek is vonzónak tartanak. Az Ab elnöke szerint azonban kérdéses, hogy születhetnek-e így időtálló jogalkotási eredmények, megszilárdulhat-e az állam működésébe vetett bizalom.
A globális biztonsági kihívások jogállamra gyakorolt hatását illetően az Ab elnöke Benjamin Franklint, a XVIII. század végének nagy amerikai gondolkodóját idézve úgy fogalmazott: aki kész feláldozni szabadságát a biztonságért, előbb-utóbb mindkettőt elveszíti. A jogállamon kívül csak a diktatúrák önkényuralmi hatalomgyakorlása létezik, aki ez utóbbit elutasítja, annak számára csak a jogállam lehet követendő - hangsúlyozta az Ab elnöke.
Paczolay Péter arra is figyelmeztetett: a jogállamiság programjának sikere kulturális feltételeken is múlik. A jogállam nincs sikerre ítélve, sorsa ráutalt mindazokra, akik működtetik, és ha intézményei meggyengülnek, a belé vetett bizalom megrendül, az állam a tekintélyuralmi kísérletek táptalajává válhat. Az Alpbach Magyarország rendezésében tartott konferencián mások mellett felszólalt Martonyi János külügyminiszter, illetve Balázs Péter egyetemi tanár, volt külügyminiszter is.
Az Alpbach Magyarországot, az 1945-ben alakult Európai Alpbach Fórum tagszervezetét az egységes Európa, a demokrácia, valamint a szabad piacgazdaság gondolata iránt elkötelezett fiatalok hozták létre 2011-ben, azzal a céllal, hogy hozzájáruljanak ezen eszmék terjesztéséhez Magyarországon és a határon túli magyarok lakta településeken. A május 9-e, az Európa-nap alkalmából szervezett konferencia középpontjában a fiatalokat érintő kihívások és az Európai Unió által kínált lehetőségek álltak. Az Európa-napot annak emlékére ünneplik az Európai Unió tagországaiban, hogy Robert Schuman egykori francia külügyminiszter 1950-ben ezen a napon vetette fel a mai EU elődjének tekinthető nemzetközi szervezet létrehozását.
MTI
Az ifjúság jövője - trendek és remények elnevezésű, az Európa-nap alkalmából szervezett rendezvényen tartott előadásában Paczolay Péter kifejtette, hogy a korábbi és a jelenlegi alaptörvényben egyaránt rögzített jogállamiság fogalma az Ab két évtizeddel ezelőtti, de ma is érvényes megfogalmazása szerint egyszerre leíró és előíró jellegű, azaz fennálló tény és megvalósítandó program egyaránt.
A jogállamiság formálisan joghoz kötött állami működést, tartalmilag pedig alapjogi követelményeket, erkölcsi megfontolásokat fejez ki, mint például a szabadság, az egyenlőség és az emberi méltóság és autonómia - mondta a jogtudós, aki arra is felhívta a figyelmet: az európai hagyományban a jogállamiság hordozza többi között a törvényesség és az átlátható, számon kérhető, demokratikus jogalkotás követelményét, az önkényesség és a diszkrimináció tilalmát, illetve a független, pártatlan igazságszolgáltatást. Egy jogállamban a jog határt szab a politikának - jelentette ki Paczolay Péter.
A jogtudós megjegyezte: manapság kihívások érik a jogállamot. Az egyik a "hatékony állam sürgetői" részéről, akik szerint például az Ab a többségi demokrácia akaratával szemben hátráltatja a jól működő állam kiépítését. Ám az Ab elnöke szerint például a jogalkotás olyan gyorsítása, amely lemond a széles körű társadalmi, sőt még a parlamenti vitáról is, plurális demokráciában nem hozhat időtálló eredményeket, sérti a résztvevők jogait és a tisztességes eljárás követelményét.
A jogállamot a gazdasági válsággal összefüggésben érő kritikákkal kapcsolatban Paczolay Péter kifejtette: egyesek szerint ilyen körülmények között nincs idő a jogállami követelmények tiszteletben tartására, totális felhatalmazásra van szükség, amit nem egyszer a kiszolgáltatott tömegek is vonzónak tartanak. Az Ab elnöke szerint azonban kérdéses, hogy születhetnek-e így időtálló jogalkotási eredmények, megszilárdulhat-e az állam működésébe vetett bizalom.
A globális biztonsági kihívások jogállamra gyakorolt hatását illetően az Ab elnöke Benjamin Franklint, a XVIII. század végének nagy amerikai gondolkodóját idézve úgy fogalmazott: aki kész feláldozni szabadságát a biztonságért, előbb-utóbb mindkettőt elveszíti. A jogállamon kívül csak a diktatúrák önkényuralmi hatalomgyakorlása létezik, aki ez utóbbit elutasítja, annak számára csak a jogállam lehet követendő - hangsúlyozta az Ab elnöke.
Paczolay Péter arra is figyelmeztetett: a jogállamiság programjának sikere kulturális feltételeken is múlik. A jogállam nincs sikerre ítélve, sorsa ráutalt mindazokra, akik működtetik, és ha intézményei meggyengülnek, a belé vetett bizalom megrendül, az állam a tekintélyuralmi kísérletek táptalajává válhat. Az Alpbach Magyarország rendezésében tartott konferencián mások mellett felszólalt Martonyi János külügyminiszter, illetve Balázs Péter egyetemi tanár, volt külügyminiszter is.
Az Alpbach Magyarországot, az 1945-ben alakult Európai Alpbach Fórum tagszervezetét az egységes Európa, a demokrácia, valamint a szabad piacgazdaság gondolata iránt elkötelezett fiatalok hozták létre 2011-ben, azzal a céllal, hogy hozzájáruljanak ezen eszmék terjesztéséhez Magyarországon és a határon túli magyarok lakta településeken. A május 9-e, az Európa-nap alkalmából szervezett konferencia középpontjában a fiatalokat érintő kihívások és az Európai Unió által kínált lehetőségek álltak. Az Európa-napot annak emlékére ünneplik az Európai Unió tagországaiban, hogy Robert Schuman egykori francia külügyminiszter 1950-ben ezen a napon vetette fel a mai EU elődjének tekinthető nemzetközi szervezet létrehozását.
MTI
2012. május 7., hétfő
Eltávolodhat az Alkotmánybíróság a napi politikától
WL
Forrás: MTI
2012. május 07., hétfő 19:37
Az úgynevezett valódi alkotmányjogi panasz intézménye eltávolítja az Alkotmánybíróságot a napi politikától, és a politikamentes, semleges bírói szervezetek irányába mozdítja el a testületet – fejtette ki az Alkotmánybíróság (Ab) elnöke hétfőn a németországi Potsdamban.
A potsdami egyetem jogtudományi kara, a szegedi tudományegyetem és a berlini magyar nagykövetség közös rendezésű tudományos tanácskozásán Paczolay Péter elmondta: az úgynevezett actio popularis – az egyéni érintettség nélkül, bárki által megindítható utólagos normakontroll – megszüntetésével csökken az utólagos normakontroll „gyakran átpolitizált” formájának a jelentősége, az alkotmányjogi panasz lehetőségeinek bővülésével pedig a mindennapi egyéni jogsérelmek orvoslása kerül előtérbe.
Utólagos normakontrollt csak a kormány, a parlamenti képviselők egynegyede és az ombudsman kezdeményezhet, ugyanakkor a saját ügyével összefüggésben mindenki kérheti törvények felülvizsgálatát, és bírói döntés megsemmisítésére is irányulhat az eljárás. Ezek a lehetőségek az Ab javaslatára nyíltak meg.
Az új alaptörvény következtében beállt legnagyobb változás, hogy a valódi alkotmányjogi panasz alapján már nemcsak az adott jogszabály alkotmányosságát, de a bírói döntés alaptörvénnyel való összhangját is vizsgálhatja az Ab, és az alkotmányellenesség megállapítása esetén meg is semmisítheti - fejtette ki.
Az alkotmányozás a 2006 óta tartó válság meghaladását szolgálta, de csak hosszabb távon derülhet ki, hogy a lakosság elfogadja-e az új alaptörvényt – fejtette ki Trócsányi László volt alkotmánybíró, Magyarország franciaországi nagykövete hétfőn a Potsdamban tartott konferencián. Bővebben>>>
A konferencián, amelyen nagyjából 100 fős - többnyire német jogászokból és újságírókból álló - közönség jelent meg, az alkotmánybíráskodás és bíráskodás kérdéseit tárgyaló szekcióban az előadások után kibontakozott beszélgetés során Paczolay elmondta: az Ab a valódi alkotmányjogi panasz alapján bírósági ítélettel kapcsolatban egyelőre nem hozott döntést, de már 200 olyan ügy került eléje, amely az általa javasolt új jogintézmény révén keletkezett. Az eljárási rend a beérkező ügyek alapján formálódik, egyelőre minden üggyel a teljes, 15 fős testület foglalkozik.
Kérdésre válaszolva Paczolay szorgalmazta a pénzügyi, gazdasági jellegű törvényekre vonatkozó hatásköri korlátozások megszüntetését. Mint mondta, „mozgástér most is van", hiszen az Ab az emberi méltóság sérelmére hivatkozva is meg tudta semmisíteni a 2005-2009. közötti időszakban szerzett bevételeket terhelő 98 százalékos különadót, de „az alkotmányos megoldás mégiscsak a korlátozások eltörlése lenne".
Az Ab elnöke után felszólaló Darák Péter, a Kúria elnöke előadásában kifejtette: pozitív fejlemény a valódi alkotmányossági panasz megjelenése, egyebek mellett azért, mert az ilyen panaszok elbírálása nyomán adódó tennivalók révén a bírák nemcsak a szokásos jogi normákat, de az alaptörvényt is napi szinten alkalmazzák.
Darák hangsúlyozta: a Kúria nemcsak a régi nevét kapta vissza, hanem új hatáskörökkel is felruházták, így például megsemmisíthet magasabb jogszabályokba ütköző helyi önkormányzati rendeleteket, dönt arról, hogy az önkormányzatok eleget tettek-e rendeletalkotási kötelezettségeiknek, és a referendumok ügyében benyújtott jogorvoslati kérelmekről is dönt.
Herbert Küpper, a kelet-európai joggal foglalkozó müncheni kutatóintézet (Institut für Ostrecht), a budapesti Andrássy Gyula Német Nyelvű Egyetem oktatója előadásában egyebek között aláhúzta: a magyar alaptörvény korántsem hibátlan, „de sokkal rosszabb a sajtója, mint amit megérdemel”. Az Ab-t például felszabadítja sok „értelmetlen teher alól”, és ugyancsak pozitív, hogy az Ab immár bírósági ítéletek alkotmányosságát is vizsgálhatja az alkotmány felhatalmazása alapján. Negatívumként szólt viszont az Ab személyi összetételéről, mondván, hogy a testület nem maga választja meg elnökét, a tagokat pedig a kormány javaslatára választják meg.
Feladatkörének átalakítását követően a korábbi elvont szerep helyett a való élethez került közelebb az Alkotmánybíróság munkája – jelentette ki Paczolay Péter csütörtökön Szegeden. Bővebben>>>
MNO
Forrás: MTI
2012. május 07., hétfő 19:37
Az úgynevezett valódi alkotmányjogi panasz intézménye eltávolítja az Alkotmánybíróságot a napi politikától, és a politikamentes, semleges bírói szervezetek irányába mozdítja el a testületet – fejtette ki az Alkotmánybíróság (Ab) elnöke hétfőn a németországi Potsdamban.
A potsdami egyetem jogtudományi kara, a szegedi tudományegyetem és a berlini magyar nagykövetség közös rendezésű tudományos tanácskozásán Paczolay Péter elmondta: az úgynevezett actio popularis – az egyéni érintettség nélkül, bárki által megindítható utólagos normakontroll – megszüntetésével csökken az utólagos normakontroll „gyakran átpolitizált” formájának a jelentősége, az alkotmányjogi panasz lehetőségeinek bővülésével pedig a mindennapi egyéni jogsérelmek orvoslása kerül előtérbe.
Utólagos normakontrollt csak a kormány, a parlamenti képviselők egynegyede és az ombudsman kezdeményezhet, ugyanakkor a saját ügyével összefüggésben mindenki kérheti törvények felülvizsgálatát, és bírói döntés megsemmisítésére is irányulhat az eljárás. Ezek a lehetőségek az Ab javaslatára nyíltak meg.
Az új alaptörvény következtében beállt legnagyobb változás, hogy a valódi alkotmányjogi panasz alapján már nemcsak az adott jogszabály alkotmányosságát, de a bírói döntés alaptörvénnyel való összhangját is vizsgálhatja az Ab, és az alkotmányellenesség megállapítása esetén meg is semmisítheti - fejtette ki.
Az alkotmányozás a 2006 óta tartó válság meghaladását szolgálta, de csak hosszabb távon derülhet ki, hogy a lakosság elfogadja-e az új alaptörvényt – fejtette ki Trócsányi László volt alkotmánybíró, Magyarország franciaországi nagykövete hétfőn a Potsdamban tartott konferencián. Bővebben>>>
A konferencián, amelyen nagyjából 100 fős - többnyire német jogászokból és újságírókból álló - közönség jelent meg, az alkotmánybíráskodás és bíráskodás kérdéseit tárgyaló szekcióban az előadások után kibontakozott beszélgetés során Paczolay elmondta: az Ab a valódi alkotmányjogi panasz alapján bírósági ítélettel kapcsolatban egyelőre nem hozott döntést, de már 200 olyan ügy került eléje, amely az általa javasolt új jogintézmény révén keletkezett. Az eljárási rend a beérkező ügyek alapján formálódik, egyelőre minden üggyel a teljes, 15 fős testület foglalkozik.
Kérdésre válaszolva Paczolay szorgalmazta a pénzügyi, gazdasági jellegű törvényekre vonatkozó hatásköri korlátozások megszüntetését. Mint mondta, „mozgástér most is van", hiszen az Ab az emberi méltóság sérelmére hivatkozva is meg tudta semmisíteni a 2005-2009. közötti időszakban szerzett bevételeket terhelő 98 százalékos különadót, de „az alkotmányos megoldás mégiscsak a korlátozások eltörlése lenne".
Az Ab elnöke után felszólaló Darák Péter, a Kúria elnöke előadásában kifejtette: pozitív fejlemény a valódi alkotmányossági panasz megjelenése, egyebek mellett azért, mert az ilyen panaszok elbírálása nyomán adódó tennivalók révén a bírák nemcsak a szokásos jogi normákat, de az alaptörvényt is napi szinten alkalmazzák.
Darák hangsúlyozta: a Kúria nemcsak a régi nevét kapta vissza, hanem új hatáskörökkel is felruházták, így például megsemmisíthet magasabb jogszabályokba ütköző helyi önkormányzati rendeleteket, dönt arról, hogy az önkormányzatok eleget tettek-e rendeletalkotási kötelezettségeiknek, és a referendumok ügyében benyújtott jogorvoslati kérelmekről is dönt.
Herbert Küpper, a kelet-európai joggal foglalkozó müncheni kutatóintézet (Institut für Ostrecht), a budapesti Andrássy Gyula Német Nyelvű Egyetem oktatója előadásában egyebek között aláhúzta: a magyar alaptörvény korántsem hibátlan, „de sokkal rosszabb a sajtója, mint amit megérdemel”. Az Ab-t például felszabadítja sok „értelmetlen teher alól”, és ugyancsak pozitív, hogy az Ab immár bírósági ítéletek alkotmányosságát is vizsgálhatja az alkotmány felhatalmazása alapján. Negatívumként szólt viszont az Ab személyi összetételéről, mondván, hogy a testület nem maga választja meg elnökét, a tagokat pedig a kormány javaslatára választják meg.
Feladatkörének átalakítását követően a korábbi elvont szerep helyett a való élethez került közelebb az Alkotmánybíróság munkája – jelentette ki Paczolay Péter csütörtökön Szegeden. Bővebben>>>
MNO
2012. május 1., kedd
Életjelet adott magáról az Alkotmánybíróság
HVG.HU \ HVG HETILAP \ 2012\17. SZÁM
Életjelet adott magáról az Alkotmánybíróság
2012. május 01., kedd
Szerző: Babus Endre
A hatalom kizárólagos birtoklására irányuló kormányzás címén a hónapokon át önmagával elfoglalt Alkotmánybíróság aktivizálódását kívánja elérni Gyurcsány Ferenc pártja.
Életjelet adott átszervezése után három és fél hónappal az Alkotmánybíróság (AB): a médiabiztos ügyében a múlt héten közzétett határozat ugyanazon a nyomvonalon halad, mint a testület 2010 előtt hozott sok száz ítélete. Nyoma sincs benne tehát holmi félelemnek vagy taktikázásnak, pedig a jelenlegi koalíció köztudottan többször is térdre kényszerítette már a bíróságot, amelynek egy ideig az önállósága, sőt a puszta léte is veszélyben látszott lenni.
Ehhez képest az AB most pontosan ugyanúgy visszadobta a labdát a kabinetnek, mint régen, amikor a korábbi kormányok akarták kicsikarni belőle az alkotmány valamelyik rendelkezésének előzetes értelmezését. A testület mindig is megszorítóan alkalmazta alkotmányértelmezési hatáskörét, olvasható az új határozatban, „mert úgy ítélte meg, hogy a jogalkotást megelőző alkotmányértelmezések annak a veszélyével fenyegetnek, hogy az AB magára vállalja a törvényhozó, sőt a végrehajtó hatalom felelősségét is, és ezáltal (...) egyfajta alkotmánybírósági kormányzás alakulna ki” – emlékeztette sokat idézett 1990. decemberi szentenciájára a testület a kabinetet. Röviden és kevésbé elegánsan ezt alighanem úgy kell lefordítani, hogy a bíróság továbbra sem óhajt a kormány tanácsadó szerve lenni.
A mostani döntés előzménye a Donáti utcai ítélőszék egyik tavaly karácsonyi verdiktje volt, amely alkotmányellenesnek nyilvánította a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény néhány pontját. Például azt, amelyik a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak (NMHH) alárendelve állami sajtóombudsman, úgynevezett média- és hírközlési biztos munkába állítását írta elő Magyarországon. Az AB úgy látta, hogy az írott és az elektronikus sajtó működését felügyelő, a kormányváltás után életre hívott NMHH-val párhuzamosan külön ombudsman foglalkoztatása óhatatlanul a sajtószabadság indokolatlan korlátozásához vezetne. A bírák ezért 2012. május 31-ei dátummal megsemmisítették az időközben médiaszószólóvá már ki is nevezett exügyvéd, Bodonovich Jenő státusát.
A kormány azonban tovább próbálkozik. A közigazgatási és igazságügyi miniszter március elején az alaptörvény sajtószabadságot deklaráló IX. cikkének újabb értelmezését kérte a bíráktól. Navracsics Tibor azt tudakolta, hogy az eredetileg tervezettnél szűkebb felhatalmazással vajon hivatalban maradhatna-e az állam médiabiztosnak titulált hivatalnoka. E kérdésre az AB akár kategorikus „nemmel” is válaszolhatott volna, ehelyett azonban inkább a már idézett dodonai határozatot hozta.
Mindez nem okvetlenül jelenti azt, hogy az AB tagjai passzív rezisztenciára kívánnának berendezkedni. A Donáti utcai ítélőszék, amely alkotmányossági ügyekben voltaképpen ötödfokú bírósággá lépett elő (a Kúria egyedi ügyekben hozott döntéseit is jogosult immár felülvizsgálni), az utóbbi hónapokban – az új feladatokra tekintettel – alaposan átalakította belső szervezetét. A mai AB-elnök és még alkotmánybíró elődeinek vezetésével három ötfős tanácsot állított fel a konkrét jogsértések, például az úgynevezett alkotmányjogi panaszok elbírálására. E kis grémiumok közül a Holló András vezette tanácsban a baloldal által jelölt bírák vannak 3:2 arányban többségben, míg a Paczolay Péter, illetve a Bihari Mihály-féle testületeket 5:0, illetve 4:1 arányban a jelenlegi koalíció által delegált tagok uralják. Hogy a három tanács ítélkezési gyakorlata a későbbiekben lehetőleg ne kerüljön szembe egymással, az új ügyrend kimondja: az egyes ítéletek tervezetét minden bíró köteles előzetesen 14 kollégája rendelkezésére bocsátani. A 15 tagú teljes ülés pedig bármelyik ügy elbírálását magához vonja, ha azt az elnök vagy legalább öt bíró indítványozza. Az ötfős tanácsok összetétele egyébként háromévente, a tanácselnökök személye pedig évente változik; az ítélkezési hierarchia túlzott megmerevedése ellen itt is szervezeti biztosítékokkal próbál védekezni tehát az AB.
Az alkotmányvédelem legfontosabb jogorvoslati fóruma persze továbbra is az AB 15 fős „nagytanácsa” marad, amely ezentúl (a kistanácsokhoz hasonlóan) kvázi bírósági tárgyalásokat is jogosult tartani. A teljes ülésnek kell majd állást foglalnia előbb vagy utóbb például arról, hogy a tavaly áprilisban kihirdetett új alaptörvénynek részét képezi-e a Magyarország Alaptörvényének átmeneti rendelkezései (ÁR) című, 2011 decemberében megszavazott jogszabály. Az Orbán-kormány által a helyén hagyott egyetlen önálló parlamenti ombudsman, Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa formai okokra hivatkozva élénken vitatja ezt. Az AB-hoz intézett beadványa szerint az ÁR pusztán önmagáról állítja, hogy integráns része a hatályos alaptörvénynek, ezt azonban az utóbbinak kellene deklarálnia. Súlyos közjogi érvénytelenségben szenved a szószóló szerint az inkriminált jogszabály azért is, mert szerkezete és szóhasználata nem illeszkedik az alaptörvény normaszövegéhez sem.
Szabó észrevételei láthatóan aggodalmat keltettek a kabineten belül. Az MSZP-t „bűnöző szervezetté” minősítő karácsonyi „pótalaptörvény” formai fogyatékosságait a kormány most utólag próbálja reparálni, módosítva az alig száz napja hatályba lépett közjogi alapdokumentumot. E kapkodó kiegészítés ódiumát a kormányfő jobbkeze, a közgazdász Matolcsy György volt hajlandó a jelek szerint magára vállalni (formálisan ő nyújtotta be az alaptörvény első módosításának tervezetét), holott a 11 fős kormányban nem kevesebb mint hat jogász miniszter ül.
Mozgásba próbálja hozni az AB lelassult gépezetét a parlament legkisebb pártja, a Demokratikus Koalíció (DK) is. A Gyurcsány Ferenc vezette alakulat az alaptörvény ellenállási jogot deklaráló C/2 cikke alapján azt állítja, hogy a jelenlegi kormánykoalíció tevékenysége a hatalom kizárólag birtoklására irányul, amivel szemben „törvényes úton mindenki jogosult és köteles fellépni”. Még március 15-én a DK vezére egy hónapot adott az AB-nak arra, hogy állást foglaljon a kormányt a hatalom monopolizálásával vádoló beadvány ügyében, amit a Bokros Lajos-féle Szabadság és Reform Intézet (SZRI) nyújtott be a Donáti utcai testületnek. A Gyurcsány által meghirdetett alkotmányos blokád új politikai műfaj idehaza. Az AB székháza előtt kedden már tüntető DK azonban bejelentette: nem óhajtja azt sugallni, milyen döntést hozzanak a bírák, csupán azt várja el, hogy a testület tárgyalja meg az SZRI beadványát.
BABUS ENDRE
Életjelet adott magáról az Alkotmánybíróság
2012. május 01., kedd
Szerző: Babus Endre
A hatalom kizárólagos birtoklására irányuló kormányzás címén a hónapokon át önmagával elfoglalt Alkotmánybíróság aktivizálódását kívánja elérni Gyurcsány Ferenc pártja.
Életjelet adott átszervezése után három és fél hónappal az Alkotmánybíróság (AB): a médiabiztos ügyében a múlt héten közzétett határozat ugyanazon a nyomvonalon halad, mint a testület 2010 előtt hozott sok száz ítélete. Nyoma sincs benne tehát holmi félelemnek vagy taktikázásnak, pedig a jelenlegi koalíció köztudottan többször is térdre kényszerítette már a bíróságot, amelynek egy ideig az önállósága, sőt a puszta léte is veszélyben látszott lenni.
Ehhez képest az AB most pontosan ugyanúgy visszadobta a labdát a kabinetnek, mint régen, amikor a korábbi kormányok akarták kicsikarni belőle az alkotmány valamelyik rendelkezésének előzetes értelmezését. A testület mindig is megszorítóan alkalmazta alkotmányértelmezési hatáskörét, olvasható az új határozatban, „mert úgy ítélte meg, hogy a jogalkotást megelőző alkotmányértelmezések annak a veszélyével fenyegetnek, hogy az AB magára vállalja a törvényhozó, sőt a végrehajtó hatalom felelősségét is, és ezáltal (...) egyfajta alkotmánybírósági kormányzás alakulna ki” – emlékeztette sokat idézett 1990. decemberi szentenciájára a testület a kabinetet. Röviden és kevésbé elegánsan ezt alighanem úgy kell lefordítani, hogy a bíróság továbbra sem óhajt a kormány tanácsadó szerve lenni.
A mostani döntés előzménye a Donáti utcai ítélőszék egyik tavaly karácsonyi verdiktje volt, amely alkotmányellenesnek nyilvánította a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény néhány pontját. Például azt, amelyik a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak (NMHH) alárendelve állami sajtóombudsman, úgynevezett média- és hírközlési biztos munkába állítását írta elő Magyarországon. Az AB úgy látta, hogy az írott és az elektronikus sajtó működését felügyelő, a kormányváltás után életre hívott NMHH-val párhuzamosan külön ombudsman foglalkoztatása óhatatlanul a sajtószabadság indokolatlan korlátozásához vezetne. A bírák ezért 2012. május 31-ei dátummal megsemmisítették az időközben médiaszószólóvá már ki is nevezett exügyvéd, Bodonovich Jenő státusát.
A kormány azonban tovább próbálkozik. A közigazgatási és igazságügyi miniszter március elején az alaptörvény sajtószabadságot deklaráló IX. cikkének újabb értelmezését kérte a bíráktól. Navracsics Tibor azt tudakolta, hogy az eredetileg tervezettnél szűkebb felhatalmazással vajon hivatalban maradhatna-e az állam médiabiztosnak titulált hivatalnoka. E kérdésre az AB akár kategorikus „nemmel” is válaszolhatott volna, ehelyett azonban inkább a már idézett dodonai határozatot hozta.
Mindez nem okvetlenül jelenti azt, hogy az AB tagjai passzív rezisztenciára kívánnának berendezkedni. A Donáti utcai ítélőszék, amely alkotmányossági ügyekben voltaképpen ötödfokú bírósággá lépett elő (a Kúria egyedi ügyekben hozott döntéseit is jogosult immár felülvizsgálni), az utóbbi hónapokban – az új feladatokra tekintettel – alaposan átalakította belső szervezetét. A mai AB-elnök és még alkotmánybíró elődeinek vezetésével három ötfős tanácsot állított fel a konkrét jogsértések, például az úgynevezett alkotmányjogi panaszok elbírálására. E kis grémiumok közül a Holló András vezette tanácsban a baloldal által jelölt bírák vannak 3:2 arányban többségben, míg a Paczolay Péter, illetve a Bihari Mihály-féle testületeket 5:0, illetve 4:1 arányban a jelenlegi koalíció által delegált tagok uralják. Hogy a három tanács ítélkezési gyakorlata a későbbiekben lehetőleg ne kerüljön szembe egymással, az új ügyrend kimondja: az egyes ítéletek tervezetét minden bíró köteles előzetesen 14 kollégája rendelkezésére bocsátani. A 15 tagú teljes ülés pedig bármelyik ügy elbírálását magához vonja, ha azt az elnök vagy legalább öt bíró indítványozza. Az ötfős tanácsok összetétele egyébként háromévente, a tanácselnökök személye pedig évente változik; az ítélkezési hierarchia túlzott megmerevedése ellen itt is szervezeti biztosítékokkal próbál védekezni tehát az AB.
Az alkotmányvédelem legfontosabb jogorvoslati fóruma persze továbbra is az AB 15 fős „nagytanácsa” marad, amely ezentúl (a kistanácsokhoz hasonlóan) kvázi bírósági tárgyalásokat is jogosult tartani. A teljes ülésnek kell majd állást foglalnia előbb vagy utóbb például arról, hogy a tavaly áprilisban kihirdetett új alaptörvénynek részét képezi-e a Magyarország Alaptörvényének átmeneti rendelkezései (ÁR) című, 2011 decemberében megszavazott jogszabály. Az Orbán-kormány által a helyén hagyott egyetlen önálló parlamenti ombudsman, Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa formai okokra hivatkozva élénken vitatja ezt. Az AB-hoz intézett beadványa szerint az ÁR pusztán önmagáról állítja, hogy integráns része a hatályos alaptörvénynek, ezt azonban az utóbbinak kellene deklarálnia. Súlyos közjogi érvénytelenségben szenved a szószóló szerint az inkriminált jogszabály azért is, mert szerkezete és szóhasználata nem illeszkedik az alaptörvény normaszövegéhez sem.
Szabó észrevételei láthatóan aggodalmat keltettek a kabineten belül. Az MSZP-t „bűnöző szervezetté” minősítő karácsonyi „pótalaptörvény” formai fogyatékosságait a kormány most utólag próbálja reparálni, módosítva az alig száz napja hatályba lépett közjogi alapdokumentumot. E kapkodó kiegészítés ódiumát a kormányfő jobbkeze, a közgazdász Matolcsy György volt hajlandó a jelek szerint magára vállalni (formálisan ő nyújtotta be az alaptörvény első módosításának tervezetét), holott a 11 fős kormányban nem kevesebb mint hat jogász miniszter ül.
Mozgásba próbálja hozni az AB lelassult gépezetét a parlament legkisebb pártja, a Demokratikus Koalíció (DK) is. A Gyurcsány Ferenc vezette alakulat az alaptörvény ellenállási jogot deklaráló C/2 cikke alapján azt állítja, hogy a jelenlegi kormánykoalíció tevékenysége a hatalom kizárólag birtoklására irányul, amivel szemben „törvényes úton mindenki jogosult és köteles fellépni”. Még március 15-én a DK vezére egy hónapot adott az AB-nak arra, hogy állást foglaljon a kormányt a hatalom monopolizálásával vádoló beadvány ügyében, amit a Bokros Lajos-féle Szabadság és Reform Intézet (SZRI) nyújtott be a Donáti utcai testületnek. A Gyurcsány által meghirdetett alkotmányos blokád új politikai műfaj idehaza. Az AB székháza előtt kedden már tüntető DK azonban bejelentette: nem óhajtja azt sugallni, milyen döntést hozzanak a bírák, csupán azt várja el, hogy a testület tárgyalja meg az SZRI beadványát.
BABUS ENDRE
2012. április 24., kedd
Uszításra nem vonatkozik a szólás szabadsága
2009. Szeptember 24. csütörtök, 19:22
A német Alkotmánybíróság gyors és egyértelmű határozatban utasította vissza a német neonáci párt az NPD egyik beadványát, amelyben sérelmezte, hogy egy bíróság népellenes uszítás vádjával betiltotta azt a plakátját, amelynek szövege az volt, hogy „Állítsuk meg a lengyel inváziót”, amivel a párt nyilván a szomszéd országból érkező munkavállalók tömegeire utalt.
Az alkotmánybíróság szerint a jelszó alkalmas arra, hogy vele a Németországban élő lengyelek ellen lehessen uszítani, ezért nem védi a szólás, és vélemény szabadságot garantáló törvény.
A plakáttal egyébként az NDP a német-lengyel határon tapasztalható tömeges népmozgás ellen akart hangulatot kelteni az újfasiszta párt. A térségben ugyanis lengyelek százai költöznek a határ menti német településekre, ahol olcsó üres lakások maradtak a Németország nyugati felébe vándorolt németek után.
http://azta.hu/bnt-tettek/8180-az-uszitasra-nem-vonatkozik-a-szolas-szabadsaga-
A német Alkotmánybíróság gyors és egyértelmű határozatban utasította vissza a német neonáci párt az NPD egyik beadványát, amelyben sérelmezte, hogy egy bíróság népellenes uszítás vádjával betiltotta azt a plakátját, amelynek szövege az volt, hogy „Állítsuk meg a lengyel inváziót”, amivel a párt nyilván a szomszéd országból érkező munkavállalók tömegeire utalt.
Az alkotmánybíróság szerint a jelszó alkalmas arra, hogy vele a Németországban élő lengyelek ellen lehessen uszítani, ezért nem védi a szólás, és vélemény szabadságot garantáló törvény.
A plakáttal egyébként az NDP a német-lengyel határon tapasztalható tömeges népmozgás ellen akart hangulatot kelteni az újfasiszta párt. A térségben ugyanis lengyelek százai költöznek a határ menti német településekre, ahol olcsó üres lakások maradtak a Németország nyugati felébe vándorolt németek után.
http://azta.hu/bnt-tettek/8180-az-uszitasra-nem-vonatkozik-a-szolas-szabadsaga-
2012. április 20., péntek
Sólyom: van, ahol nem a politika parancsol
A 70 éves Sólyom Lászlónak, az Alkotmánybíróság első elnökének és volt köztársasági elnöknek a szerepét méltatták tisztelői pénteken Budapesten, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen tartott ünnepségen. Sólyom szerint az egyetem ünnepelt, nem a hivatalosság, ami azt mutatja, hogy "van olyan szféra, amelynek nem a politika parancsol".
Sólyom László amellett, hogy államfő volt és megalkotta, majd nemzetközi hírűvé tette a magyar alkotmánybíráskodást, megújította a polgári jog tudományát, a magyarországi környezetvédelem egyik úttörője volt és elévülhetetlen érdemeket szerzett az emberi jogok és a jogállamiság terén - mondta köszöntőjében Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke. "A betű öl, a szellem éltet" - mondta Sólyom László szellemiségét jellemezve Paczolay Péter, aki az ünnepelt mindenkori kiállását "a magyar jogállamiság örök mércéjének" nevezte.
Lábady Tamás, a Pécsi Ítélőtábla elnöke, korábbi alkotmánybíró, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem doktori iskolájának tanára köszöntőjében modern kori Odüsszeuszként jellemezte Sólyom Lászlót, aki a politika és a tudomány, jogtudós szakma zátonyai között meg nem értettségtől, az áltudomány és az áljogállamiság képviselőinek támadásaitól kísérve a magyar jogrend európai lehorgonyzásánál is többre tekintett, és megkísérelte Európának megtalálni Európát.
Ez a kérdés egyre aktuálisabb, Sólyom László pedig több területen is az egész kontinens számára képes volt példát mutatni, így többek között az adatvédelemben vagy a környezetvédelemben - mondta a tudós jogász. "Tovább harcoltál államelnökként, (...) ám ez sem volt aranykor. Reméltük, hogy eszményeidet valóra válthatod, nem így történt" - tette hozzá a pályatárs, aki Sólyom László eszményét akként foglalta össze: az igazi demokrácia és jogállamiság lényege a humanizmus, az egyes ember méltósága, önállósága és sérthetetlensége, amely nélkül megroppan a jogállam és az erkölcs rendje. "Minden törvény vak, látóvá csak a bíró teszi" - fogalmazott Lábady Tamás az ünnepelt szellemiségét jellemezve.
Sólyom László meghatottan mondott köszönetet tisztelőinek. "Nem hittem volna, hogy nem vagyok annyira egyedül, mint amennyire mindig is éreztem" - mondta, majd az ünneplést "helyénvalónak" nevezte. A hallgatóság derültsége nyomán Sólyom László ezzel kapcsolatban azt emelte ki: az egyetem ünnepel, nem a hivatalosság, ami azt mutatja, hogy van olyan szféra, amelynek nem a politika parancsol. A volt alkotmánybírósági és köztársasági elnök, egyetemi tanár elmondta: saját helyzetével kapcsolatban mindig is volt egy "külsős" érzése, és a mostani ünneplés "gyengéd figyelmeztetés, hogy én hol vagyok otthon".
A rendezvényen bemutatták a 70 éves Sólyom László tiszteletére összeállított tanulmánykötetet, amelyben csaknem félszáz szerző, köztük tucatnyi külföldi szaktekintély szerepel. Az ünnepségen jelen volt Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, több jelenlegi és volt alkotmánybíró, többek között Stumpf István, Bragyova András, Kovács Péter, illetve Kukorelli István, Zlinszky János, továbbá Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, Solt Pál, aki rövid ideig az első Alkotmánybíróság tagja volt, majd két cikluson át a Legfelsőbb Bíróság elnöke, illetve Baka András, a Legfelsőbb Bíróság utolsó elnöke, Majtényi László és Péterfalvi Attila volt adatvédelmi biztos, Schiffer András LMP-s politikus, valamint Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója.
MTI
(2012. április 20., péntek, 16:28 • Utolsó frissítés: 53 perce, hvg.hu)
http://hvg.hu/itthon/20120420_solyom_laszlo_unneples
Sólyom László amellett, hogy államfő volt és megalkotta, majd nemzetközi hírűvé tette a magyar alkotmánybíráskodást, megújította a polgári jog tudományát, a magyarországi környezetvédelem egyik úttörője volt és elévülhetetlen érdemeket szerzett az emberi jogok és a jogállamiság terén - mondta köszöntőjében Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke. "A betű öl, a szellem éltet" - mondta Sólyom László szellemiségét jellemezve Paczolay Péter, aki az ünnepelt mindenkori kiállását "a magyar jogállamiság örök mércéjének" nevezte.
Lábady Tamás, a Pécsi Ítélőtábla elnöke, korábbi alkotmánybíró, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem doktori iskolájának tanára köszöntőjében modern kori Odüsszeuszként jellemezte Sólyom Lászlót, aki a politika és a tudomány, jogtudós szakma zátonyai között meg nem értettségtől, az áltudomány és az áljogállamiság képviselőinek támadásaitól kísérve a magyar jogrend európai lehorgonyzásánál is többre tekintett, és megkísérelte Európának megtalálni Európát.
Ez a kérdés egyre aktuálisabb, Sólyom László pedig több területen is az egész kontinens számára képes volt példát mutatni, így többek között az adatvédelemben vagy a környezetvédelemben - mondta a tudós jogász. "Tovább harcoltál államelnökként, (...) ám ez sem volt aranykor. Reméltük, hogy eszményeidet valóra válthatod, nem így történt" - tette hozzá a pályatárs, aki Sólyom László eszményét akként foglalta össze: az igazi demokrácia és jogállamiság lényege a humanizmus, az egyes ember méltósága, önállósága és sérthetetlensége, amely nélkül megroppan a jogállam és az erkölcs rendje. "Minden törvény vak, látóvá csak a bíró teszi" - fogalmazott Lábady Tamás az ünnepelt szellemiségét jellemezve.
Sólyom László meghatottan mondott köszönetet tisztelőinek. "Nem hittem volna, hogy nem vagyok annyira egyedül, mint amennyire mindig is éreztem" - mondta, majd az ünneplést "helyénvalónak" nevezte. A hallgatóság derültsége nyomán Sólyom László ezzel kapcsolatban azt emelte ki: az egyetem ünnepel, nem a hivatalosság, ami azt mutatja, hogy van olyan szféra, amelynek nem a politika parancsol. A volt alkotmánybírósági és köztársasági elnök, egyetemi tanár elmondta: saját helyzetével kapcsolatban mindig is volt egy "külsős" érzése, és a mostani ünneplés "gyengéd figyelmeztetés, hogy én hol vagyok otthon".
A rendezvényen bemutatták a 70 éves Sólyom László tiszteletére összeállított tanulmánykötetet, amelyben csaknem félszáz szerző, köztük tucatnyi külföldi szaktekintély szerepel. Az ünnepségen jelen volt Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, több jelenlegi és volt alkotmánybíró, többek között Stumpf István, Bragyova András, Kovács Péter, illetve Kukorelli István, Zlinszky János, továbbá Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, Solt Pál, aki rövid ideig az első Alkotmánybíróság tagja volt, majd két cikluson át a Legfelsőbb Bíróság elnöke, illetve Baka András, a Legfelsőbb Bíróság utolsó elnöke, Majtényi László és Péterfalvi Attila volt adatvédelmi biztos, Schiffer András LMP-s politikus, valamint Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója.
MTI
(2012. április 20., péntek, 16:28 • Utolsó frissítés: 53 perce, hvg.hu)
http://hvg.hu/itthon/20120420_solyom_laszlo_unneples
2012. április 19., csütörtök
Matolcsy az alkotmányt is módosítaná
Az alkotmányba írná Matolcsy György, hogy az új alaptörvény átmeneti rendelkezései is az alaptörvény részét képezik. Az év eleje óta hatályos alaptörvény első módosítását kedden kezdeményezte a nemzetgazdasági miniszter.
Az átmeneti rendelkezéseket tavaly december 30-án fogadta el a parlament. És bár ezek között szerepel, hogy a jogszabály a január 1-jétől hatályos alaptörvény része, maga az új alkotmány nem deklarálta ezt. A többi között erre hivatkozva kezdeményezte az Alkotmánybíróság (Ab) vizsgálatát márciusban az alapvető jogok biztosa.
Szabó Máté szerint az átmeneti rendelkezések súlyosan sértik a jogállamiság elvét, s azok több esetben egyértelműen nem átmeneti jellegű szabályokat tartalmaznak. Hangsúlyozta, hogy problémás az átmeneti rendelkezések bizonytalan jogforrási státusza, jogrendszerbeli helye. Gondot jelent ugyanis, hogy az átmeneti rendelkezések - az alaptörvényi felhatalmazáson túllépve - önmagukat az alaptörvény részének minősítik - írta akkor az ombudsmani hivatal.
A Matolcsy György kezdeményezte a változtatás elfogadásával viszont már az alkotmány is alaptörvény-erejűnek határozná meg az átmeneti rendelkezéseket. Az Ab pedig alkotmányos szabályokat nem vizsgálhat felül.
Az átmeneti rendelkezések között található, hogy az Országos Bírósági Hivatal elnöke bármely ügyben kijelölheti az eljáró bíróságot, és ugyanígy a legfőbb ügyész is eldöntheti, hogy mely bíróság előtt emel vádat az ügyészség. A név szerinti szavazással elfogadott átmeneti törvény mondta ki, hogy 2012. január 1-jével megszűnik Baka András, a Legfelsőbb Bíróság elnökének megbízatása, valamint Jóri András adatvédelmi biztos mandátuma.
Az átmeneti rendelkezések között rögzítette a parlament azt is, hogy a következő önkormányzati választást 2014 októberében tartják, azután viszont ötévente, az európai parlamenti képviselők nyári választásával egy napon. Szintén ez mondja ki, hogy az MSZP a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) jogutódjaként osztozik minden felelősségben, amellyel az állampárt terhelhető.
Az átmeneti törvény elfogadásával az Országgyűlés alkotmányos alapot teremtett arra is, hogy később összevonják a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete feladat- és hatásköreit, s ellátásukra új szervezet jöjjön létre. Ezt a lehetőséget azonban Matolcsy György mostani alkotmánymódosító javaslatával megszüntetné, amit az európai uniós joggal való összhang megteremtésével magyaráz.
MTI
Az átmeneti rendelkezéseket tavaly december 30-án fogadta el a parlament. És bár ezek között szerepel, hogy a jogszabály a január 1-jétől hatályos alaptörvény része, maga az új alkotmány nem deklarálta ezt. A többi között erre hivatkozva kezdeményezte az Alkotmánybíróság (Ab) vizsgálatát márciusban az alapvető jogok biztosa.
Szabó Máté szerint az átmeneti rendelkezések súlyosan sértik a jogállamiság elvét, s azok több esetben egyértelműen nem átmeneti jellegű szabályokat tartalmaznak. Hangsúlyozta, hogy problémás az átmeneti rendelkezések bizonytalan jogforrási státusza, jogrendszerbeli helye. Gondot jelent ugyanis, hogy az átmeneti rendelkezések - az alaptörvényi felhatalmazáson túllépve - önmagukat az alaptörvény részének minősítik - írta akkor az ombudsmani hivatal.
A Matolcsy György kezdeményezte a változtatás elfogadásával viszont már az alkotmány is alaptörvény-erejűnek határozná meg az átmeneti rendelkezéseket. Az Ab pedig alkotmányos szabályokat nem vizsgálhat felül.
Az átmeneti rendelkezések között található, hogy az Országos Bírósági Hivatal elnöke bármely ügyben kijelölheti az eljáró bíróságot, és ugyanígy a legfőbb ügyész is eldöntheti, hogy mely bíróság előtt emel vádat az ügyészség. A név szerinti szavazással elfogadott átmeneti törvény mondta ki, hogy 2012. január 1-jével megszűnik Baka András, a Legfelsőbb Bíróság elnökének megbízatása, valamint Jóri András adatvédelmi biztos mandátuma.
Az átmeneti rendelkezések között rögzítette a parlament azt is, hogy a következő önkormányzati választást 2014 októberében tartják, azután viszont ötévente, az európai parlamenti képviselők nyári választásával egy napon. Szintén ez mondja ki, hogy az MSZP a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) jogutódjaként osztozik minden felelősségben, amellyel az állampárt terhelhető.
Az átmeneti törvény elfogadásával az Országgyűlés alkotmányos alapot teremtett arra is, hogy később összevonják a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete feladat- és hatásköreit, s ellátásukra új szervezet jöjjön létre. Ezt a lehetőséget azonban Matolcsy György mostani alkotmánymódosító javaslatával megszüntetné, amit az európai uniós joggal való összhang megteremtésével magyaráz.
MTI
2012. április 18., szerda
Emelkednek az átlagon felüli nyugdíjak egy alkotmánybírósági döntés miatt Romániában
MTI
2012.04.18., 10:00 Frissítve: ma, 10:02 3021
Romániában enyhén nőnek az átlagon felüli nyugdíjak, miután egy alkotmánybírósági döntés szerint az elmúlt csaknem másfél évben a hatóságok jogtalanul tartották vissza az öregségi járandóságokra kivetett egészségbiztosítási járulékot.
A román tömegtájékoztatási eszközök keddi jelentése szerint az alkotmánybíróság kedden tette közzé az indoklását egy korábbi határozatának, amelyben kimondta, hogy a hatóságok jogtalanul tartották vissza az egészségbiztosítási járulékot azon nyugdíjasok esetében, akiknek járandósága meghaladta a 740 lejt (50.320 forint).
2011 elejétől ugyanis a hatóságok úgy számolták ki a járulék után fizetendő összeget, hogy a teljes nyugdíjra vetették ki az 5,5 százalékos járulékot, és nem a 740 lej minimális adózandó nyugdíjérték, valamint a nyugdíj közötti különbözetre. Az alkotmánybíróság döntése szerint azonban ez a számítási mód hátrányosan megkülönböztette a 740 lej feletti nyugdíjjal rendelkezőket azokkal szemben, akik ez összeg alatti járandósággal rendelkeznek.
A román országos nyugdíjpénztár kedden közleményt adott ki, amelyben leszögezte, hogy az alkotmánybíróság döntése nem visszamenőleges hatályú, így az államnak nem kell visszaadnia az eddig visszatartott járulék értékét. A nyugdíjpénztár az alkotmánybíróság döntését azonnal alkalmazni fogja, mihelyt az megjelenik a román közlönyben - tették hozzá.
Az alkotmánybírósági döntés így azt jelenti, hogy az átlagon felüli nyugdíjjal rendelkező személyek járandósága enyhén nőni fog. Így például 1000 lej (68 ezer forint) nyugdíjjal rendelkező személytől eddig 55 lej (3740 forint) járulékot tartottak vissza, az új számítási módszer szerint viszont már csak 14,3 lejt (972 forint) vonnak majd le.
Romániában 5,364 millió nyugdíjast tartanak nyilván, az átlagnyugdíj értéke 722 lej (49.096 forint). Csaknem két és fél éve be vannak fagyasztva az öregségi járandóságok, miután a román kormány 2010-ben drasztikus megszorító intézkedéseket vezetett be.
2012.04.18., 10:00 Frissítve: ma, 10:02 3021
Romániában enyhén nőnek az átlagon felüli nyugdíjak, miután egy alkotmánybírósági döntés szerint az elmúlt csaknem másfél évben a hatóságok jogtalanul tartották vissza az öregségi járandóságokra kivetett egészségbiztosítási járulékot.
A román tömegtájékoztatási eszközök keddi jelentése szerint az alkotmánybíróság kedden tette közzé az indoklását egy korábbi határozatának, amelyben kimondta, hogy a hatóságok jogtalanul tartották vissza az egészségbiztosítási járulékot azon nyugdíjasok esetében, akiknek járandósága meghaladta a 740 lejt (50.320 forint).
2011 elejétől ugyanis a hatóságok úgy számolták ki a járulék után fizetendő összeget, hogy a teljes nyugdíjra vetették ki az 5,5 százalékos járulékot, és nem a 740 lej minimális adózandó nyugdíjérték, valamint a nyugdíj közötti különbözetre. Az alkotmánybíróság döntése szerint azonban ez a számítási mód hátrányosan megkülönböztette a 740 lej feletti nyugdíjjal rendelkezőket azokkal szemben, akik ez összeg alatti járandósággal rendelkeznek.
A román országos nyugdíjpénztár kedden közleményt adott ki, amelyben leszögezte, hogy az alkotmánybíróság döntése nem visszamenőleges hatályú, így az államnak nem kell visszaadnia az eddig visszatartott járulék értékét. A nyugdíjpénztár az alkotmánybíróság döntését azonnal alkalmazni fogja, mihelyt az megjelenik a román közlönyben - tették hozzá.
Az alkotmánybírósági döntés így azt jelenti, hogy az átlagon felüli nyugdíjjal rendelkező személyek járandósága enyhén nőni fog. Így például 1000 lej (68 ezer forint) nyugdíjjal rendelkező személytől eddig 55 lej (3740 forint) járulékot tartottak vissza, az új számítási módszer szerint viszont már csak 14,3 lejt (972 forint) vonnak majd le.
Romániában 5,364 millió nyugdíjast tartanak nyilván, az átlagnyugdíj értéke 722 lej (49.096 forint). Csaknem két és fél éve be vannak fagyasztva az öregségi járandóságok, miután a román kormány 2010-ben drasztikus megszorító intézkedéseket vezetett be.
2012. április 12., csütörtök
Exkluzív: íme, a kőkemény feltételek Orbánéknak
Az Európai Bizottsággal egyeztetve öt pontban összegzett, egyértelmű és nem alkuképes feltételt fogalmazott meg a magyar bírósági reformmal kapcsolatban a Velencei Bizottság. Erről március végén a magyar kormány illetékesei is értesültek, ezt igazolja az ATV birtokába került dokumentum, és ezt erősítették meg brüsszeli forrásaink is. A kifogást úgynevezett „non paper” útján közölték, ezt szintén dokumentum igazolja. A konkrét kifogásokat Robák Ferenc brüsszeli magyar nagykövettel is közölték, aki levélben tájékoztatta a magyar kormányt a kedvezőtlen fejleményekről, és gyors megoldást sürgetett.
Az öt kifogásolt pont a „non paper” szerint nem alkuképes. Az első három pont, amely az Országos Bírói Hivatal működésére vonatkozik, úgynevezett „vörös vonal”, vagyis a magyar kormánynak semmilyen mozgástere nincs, míg a negyedik és az ötödik pont ugyan szintén „kötelező”, de a magyar kormánynak maradt mozgástere a megoldást illetően. A magyar kormány egyértelmű figyelmeztetést kapott, hogy a kifogásolt öt pont „nem képezi alku tárgyát”, nem teljesítése esetén pedig „az Európai Bizottság a maga eszközeivel fel fog lépni”.
Amennyiben a magyar kormány az öt kifogásolt pontot elfogadja, és elvégzi a reform korrekcióját, a Velencei Bizottság álláspontja szerint „kihúzza a nemzetközi kritikák méregfogát”. A közlést diplomáciai forrásunk démarche-ként, vagyis hivatalos diplomáciai tiltakozásként is értelmezi.
Politikai nyomásról beszéltek
Az ügy előzménye, hogy Martonyi János külügyminiszter január végén az Európa Tanács, ezen belül a legnagyobb presztízsű tagállami jogászokból álló Velencei Bizottság (tagja például Hanna Suchocka volt lengyel jobboldali kormányfő, Lech Wałęsa harcostársa) állásfoglalását kérte a magyar igazságszolgáltatás átalakításáról. A Bizottság a maga oldaláról a mintegy harminc oldalas véleményben a bírósági reform eredményét úgy összegzi, hogy: “az új bírósági rendszer a maga egészében fenyegeti az igazságszolgáltatás függetlenségét”. Ezen túl a Velencei Bizottság véleménye nem csak rendkívül súlyos következtetéseket, de konkrét kifogásokat is tartalmazott. A bírósági szervezetről és a bírák jogállásáról szóló törvényekről kialakított vélemény szerint ugyanis az Európában példa nélkül álló új rendszer veszélyezteti a bíróság függetlenségét és sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot.
A bírói függetlenség sérelmét okozó rendszerszerű problémákat a kormány által benyújtott módosító javaslat sem orvosolta. A kormány módosításai sem az Európai Bizottság kifogásait, sem a Velencei Bizottság által megfogalmazott kritikákat nem kezelték érdemben, többségében szimbolikus lépéseket tesznek csupán, legalábbis így értékelték az elmúlt hónapokat Brüsszelben. Mindezekkel szemben az Orbán-kormány hivatalos kommunikációja mostanáig arra hivatkozott, hogy a kormánynak konkrét jogi kifogásokról nincs tudomása, a politikai véleményhez pedig nem kíván igazodni. Legutóbb Pelczné Gáll Ildikó, fideszes EP-képviselő fogalmazott az IMF-tárgyalások kapcsán úgy, hogy „rejtélyes, hogy milyen feltételeket támaszt a bizottság hazánkkal szemben a tárgyalások megkezdéséhez”.
Az ATV birtokába került irat ezzel szemben azt bizonyítja, hogy a Velencei Bizottság és az Európai Bizottság olyan egyértelmű elvárásokat fogalmazott meg, amelyek tekintetében a magyar kormánynak nincs kimentési lehetősége, és amelyek teljesítése további egyeztetések tárgyát sem képezhetik.
Újabb démarche?
Brüsszeli forrásaink szerint a magyar kormány által „technikai problémaként” kommunikált egyértelmű tartalmi követelményeket a kormány március óta pontosan ismeri, ám azok teljesítésétől mind a mai napig elzárkózik. A magyar kormány illetékesei írásos feljegyzést is kaptak a „non paper” formájában közölt figyelmeztetésről.
Az Európai Bizottság szóvivője, Olivier Bailly sajtótájékoztatón megerősítette, hogy az Európai Bizottság azt várja Magyarországtól, hogy tegyen meg minden szükséges lépést a befektetői bizalom visszaszerzésére, a megfelelő jogi környezet biztosításával csökkentse a magyar gazdaságra nehezedő nyomást. Ehhez az Orbán-kormánynak az igazságszolgáltatás területén elengedhetetlenül végre kell hajtania a legszükségesebbnek ítélt módosításokat.
Az öt követelmény a bírósági törvény módosítására:
1. Az OBH elnökének döntéseit indokolni kell, ellenük jogorvoslatot kell biztosítani (a német szabályozási minta alapján),
2. Ki kell zárni az OBH elnökének a kilencéves mandátum lejártát követő újraválaszthatóságát, és egyidejűleg meg kell szüntetni annak lehetőségét, hogy a mandátuma lejártát követően tovább folytathassa a tevékenységét; az elnök megbízatása megszűnése esetére a törvénynek biztosítania kell a megfelelő helyettesítés az új elnök megválasztásáig.
3. Sem az OBH elnöke, sem más bírósági vezető nem kaphat jogot arra, hogy ügyeket más bírósághoz áttehessen, mert ez sérti a törvényes bíróhoz való jogon keresztül a tisztességes eljáráshoz való alapvető jogot.
4. Meg kell szüntetni azt a lehetőséget, hogy a bírákat több alkalommal határozott időre nevezhesse ki a köztársasági elnök, sem a bírák, sem a bírósági titkárok esetében nem tartható fenn az „ismételt próbaidő” gyakorlata.
5. Emellett nem tartható fenn a bírák akaratuktól független áthelyezésének lehetősége, valamint a bírói szolgálati viszony ezzel összefüggő automatikus megszüntetésének lehetősége sem.
Mi az a non paper?
Az atv.hu megkérdezte Kerék-Bárczy Szabolcsot, Magyarország volt Los Angeles-i főkonzulját, hogy a diplomáciában mit jelent a „non paper”. A volt diplomata hangsúlyozta: az elnevezés általában megtévesztő. A non paper ugyanis egy olyan, fejléccel ellátott jegyzék, amelyben az egyik ország – illetve jelen esetben az Európai Unió – kifejti az álláspontját a másik országnak.
Kerék-Bárczy közölte: a non paper nincs aláírva és lepecsételve, illetve nincs fejléce. Hangsúlyozta: adott esetbe a non paper lehet teljesen szóbeli, de alapvetően írásos műfaj. Azt mondta: a démarche is lehet non paper. A közlés formáját az információt közölni akaró fél választja meg – tette hozzá a volt Los Angeles-i főkonzul.
Az ATV beszélt Prőhle Gergellyel, a Külügyminisztérium államtitkárával, aki írásban kérte kérdéseinket és hamarosan reagálni fog cikkünk állításaira. Beszéltünk Győri Enikő uniós ügyekért felelős államtitkár sajtóosztályával is, ahonnan szintén visszajelzést ígértek. Amennyiben megkapjuk, a kormányzati álláspontról azonnal beszámolunk.
Üdvözlik Répássy bejelentését
A Velencei Bizottság egyébként üdvözli, hogy Répássy Róbert igazságügyért felelős államtitkár Velencében bejelentette, hogy a kormány az Alkotmánybíróság elé terjeszti a jogegységi eljárás ügyét, különös tekintettel a bírák felügyeleti rendszerére, ahol a bírósági elnököknek jelentéstételi kötelezettségük van a magasabb szintű bíróságok felé, az olyan meghozott ítéletek tekintetében, amelyek eltérnek az addigi bírói gyakorlattól.
Véleményében a Velencei Bizottság elismerte, hogy a korábbi rendszer a hatékonyság növelése érdekében reformra szorult. Annak érdekében, hogy elérjék ezt a célt, a Bizottság azt javasolja, hogy ne csak bírákból álljon az Országos Bírói Tanács, hanem a bírósági rendszer és civil társadalom más elemeiből is.
Végezetül, a magyar hatóságokat arra bátorítják, hogy kérjék ki a Velencei Bizottság véleményét a soron következő évben, hogy értékelje a módosított rendszer működését a gyakorlatban.
Németh Szilárd / Szegő Péter / ml / atv.hu
Az öt kifogásolt pont a „non paper” szerint nem alkuképes. Az első három pont, amely az Országos Bírói Hivatal működésére vonatkozik, úgynevezett „vörös vonal”, vagyis a magyar kormánynak semmilyen mozgástere nincs, míg a negyedik és az ötödik pont ugyan szintén „kötelező”, de a magyar kormánynak maradt mozgástere a megoldást illetően. A magyar kormány egyértelmű figyelmeztetést kapott, hogy a kifogásolt öt pont „nem képezi alku tárgyát”, nem teljesítése esetén pedig „az Európai Bizottság a maga eszközeivel fel fog lépni”.
Amennyiben a magyar kormány az öt kifogásolt pontot elfogadja, és elvégzi a reform korrekcióját, a Velencei Bizottság álláspontja szerint „kihúzza a nemzetközi kritikák méregfogát”. A közlést diplomáciai forrásunk démarche-ként, vagyis hivatalos diplomáciai tiltakozásként is értelmezi.
Politikai nyomásról beszéltek
Az ügy előzménye, hogy Martonyi János külügyminiszter január végén az Európa Tanács, ezen belül a legnagyobb presztízsű tagállami jogászokból álló Velencei Bizottság (tagja például Hanna Suchocka volt lengyel jobboldali kormányfő, Lech Wałęsa harcostársa) állásfoglalását kérte a magyar igazságszolgáltatás átalakításáról. A Bizottság a maga oldaláról a mintegy harminc oldalas véleményben a bírósági reform eredményét úgy összegzi, hogy: “az új bírósági rendszer a maga egészében fenyegeti az igazságszolgáltatás függetlenségét”. Ezen túl a Velencei Bizottság véleménye nem csak rendkívül súlyos következtetéseket, de konkrét kifogásokat is tartalmazott. A bírósági szervezetről és a bírák jogállásáról szóló törvényekről kialakított vélemény szerint ugyanis az Európában példa nélkül álló új rendszer veszélyezteti a bíróság függetlenségét és sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot.
A bírói függetlenség sérelmét okozó rendszerszerű problémákat a kormány által benyújtott módosító javaslat sem orvosolta. A kormány módosításai sem az Európai Bizottság kifogásait, sem a Velencei Bizottság által megfogalmazott kritikákat nem kezelték érdemben, többségében szimbolikus lépéseket tesznek csupán, legalábbis így értékelték az elmúlt hónapokat Brüsszelben. Mindezekkel szemben az Orbán-kormány hivatalos kommunikációja mostanáig arra hivatkozott, hogy a kormánynak konkrét jogi kifogásokról nincs tudomása, a politikai véleményhez pedig nem kíván igazodni. Legutóbb Pelczné Gáll Ildikó, fideszes EP-képviselő fogalmazott az IMF-tárgyalások kapcsán úgy, hogy „rejtélyes, hogy milyen feltételeket támaszt a bizottság hazánkkal szemben a tárgyalások megkezdéséhez”.
Az ATV birtokába került irat ezzel szemben azt bizonyítja, hogy a Velencei Bizottság és az Európai Bizottság olyan egyértelmű elvárásokat fogalmazott meg, amelyek tekintetében a magyar kormánynak nincs kimentési lehetősége, és amelyek teljesítése további egyeztetések tárgyát sem képezhetik.
Újabb démarche?
Brüsszeli forrásaink szerint a magyar kormány által „technikai problémaként” kommunikált egyértelmű tartalmi követelményeket a kormány március óta pontosan ismeri, ám azok teljesítésétől mind a mai napig elzárkózik. A magyar kormány illetékesei írásos feljegyzést is kaptak a „non paper” formájában közölt figyelmeztetésről.
Az Európai Bizottság szóvivője, Olivier Bailly sajtótájékoztatón megerősítette, hogy az Európai Bizottság azt várja Magyarországtól, hogy tegyen meg minden szükséges lépést a befektetői bizalom visszaszerzésére, a megfelelő jogi környezet biztosításával csökkentse a magyar gazdaságra nehezedő nyomást. Ehhez az Orbán-kormánynak az igazságszolgáltatás területén elengedhetetlenül végre kell hajtania a legszükségesebbnek ítélt módosításokat.
Az öt követelmény a bírósági törvény módosítására:
1. Az OBH elnökének döntéseit indokolni kell, ellenük jogorvoslatot kell biztosítani (a német szabályozási minta alapján),
2. Ki kell zárni az OBH elnökének a kilencéves mandátum lejártát követő újraválaszthatóságát, és egyidejűleg meg kell szüntetni annak lehetőségét, hogy a mandátuma lejártát követően tovább folytathassa a tevékenységét; az elnök megbízatása megszűnése esetére a törvénynek biztosítania kell a megfelelő helyettesítés az új elnök megválasztásáig.
3. Sem az OBH elnöke, sem más bírósági vezető nem kaphat jogot arra, hogy ügyeket más bírósághoz áttehessen, mert ez sérti a törvényes bíróhoz való jogon keresztül a tisztességes eljáráshoz való alapvető jogot.
4. Meg kell szüntetni azt a lehetőséget, hogy a bírákat több alkalommal határozott időre nevezhesse ki a köztársasági elnök, sem a bírák, sem a bírósági titkárok esetében nem tartható fenn az „ismételt próbaidő” gyakorlata.
5. Emellett nem tartható fenn a bírák akaratuktól független áthelyezésének lehetősége, valamint a bírói szolgálati viszony ezzel összefüggő automatikus megszüntetésének lehetősége sem.
Mi az a non paper?
Az atv.hu megkérdezte Kerék-Bárczy Szabolcsot, Magyarország volt Los Angeles-i főkonzulját, hogy a diplomáciában mit jelent a „non paper”. A volt diplomata hangsúlyozta: az elnevezés általában megtévesztő. A non paper ugyanis egy olyan, fejléccel ellátott jegyzék, amelyben az egyik ország – illetve jelen esetben az Európai Unió – kifejti az álláspontját a másik országnak.
Kerék-Bárczy közölte: a non paper nincs aláírva és lepecsételve, illetve nincs fejléce. Hangsúlyozta: adott esetbe a non paper lehet teljesen szóbeli, de alapvetően írásos műfaj. Azt mondta: a démarche is lehet non paper. A közlés formáját az információt közölni akaró fél választja meg – tette hozzá a volt Los Angeles-i főkonzul.
Az ATV beszélt Prőhle Gergellyel, a Külügyminisztérium államtitkárával, aki írásban kérte kérdéseinket és hamarosan reagálni fog cikkünk állításaira. Beszéltünk Győri Enikő uniós ügyekért felelős államtitkár sajtóosztályával is, ahonnan szintén visszajelzést ígértek. Amennyiben megkapjuk, a kormányzati álláspontról azonnal beszámolunk.
Üdvözlik Répássy bejelentését
A Velencei Bizottság egyébként üdvözli, hogy Répássy Róbert igazságügyért felelős államtitkár Velencében bejelentette, hogy a kormány az Alkotmánybíróság elé terjeszti a jogegységi eljárás ügyét, különös tekintettel a bírák felügyeleti rendszerére, ahol a bírósági elnököknek jelentéstételi kötelezettségük van a magasabb szintű bíróságok felé, az olyan meghozott ítéletek tekintetében, amelyek eltérnek az addigi bírói gyakorlattól.
Véleményében a Velencei Bizottság elismerte, hogy a korábbi rendszer a hatékonyság növelése érdekében reformra szorult. Annak érdekében, hogy elérjék ezt a célt, a Bizottság azt javasolja, hogy ne csak bírákból álljon az Országos Bírói Tanács, hanem a bírósági rendszer és civil társadalom más elemeiből is.
Végezetül, a magyar hatóságokat arra bátorítják, hogy kérjék ki a Velencei Bizottság véleményét a soron következő évben, hogy értékelje a módosított rendszer működését a gyakorlatban.
Németh Szilárd / Szegő Péter / ml / atv.hu
2012. március 30., péntek
Paczolay: a való élethez került közelebb az Alkotmánybíróság munkája
MTI
2012. március 29., csütörtök
Feladatkörének átalakítását követően a korábbi elvont szerep helyett a való élethez került közelebb az Alkotmánybíróság (Ab) munkája – jelentette ki Paczolay Péter, a testület elnöke csütörtökön Szegeden.
Az idén eddig 450 panasz, indítvány érkezett az Alkotmánybírósághoz, ebből mintegy száz olyan beadvány, amelyben az indítványozó személyes érintettség okán kezdeményezte annak megállapítását, hogy egy adott jogszabály ellentétes az alaptörvénnyel – mondta az elnök az Új kihívások a jogalkalmazásban című konferencián.
Az ilyen ügyek közül Paczolay Péter megemlítette a bírói nyugdíjkorhatárral kapcsolatos beadványt, illetve a nagy energetikai cégeknek a távhő árszabályozásáról rendelkező jogszabály alkotmányosságát vitató keresetét.
Hozzátette: az alkotmányossági panasz, amely így bírói eljárás nélkül is lehetővé teszi a jogalkotói tevékenység kontrollját, bizonyos értelemben helyettesítheti azt a korábbi lehetőséget, hogy az állampolgárok korlátozás nélkül fordulhattak beadványaikkal az Ab-hez.
A keresetek közül 320 olyan, korábban már a testülethez érkezett ügy, amelyet a január 1-je után rendelkezésre álló három hónapos időszak alatt személyes érintettség okán panaszként beadhattak a korábban normakontrollt kérő ügyfelek – tudatta az elnök.
Eddig harminc olyan panasz érkezett a testülethez, amely bírósági döntések alkotmányosságát vitatja. Néhány ügyvéd már szakosodott erre a témára, tőlük sorozatban érkeznek az ilyen indítványok. Az ügyek többsége az előzetes várakozással szemben nem büntetőügy, hanem magánjogi peres ügyekben született bírói döntést kifogásol, illetve a polgári peres eljárás alkotmányellenes alkalmazását állítja – közölte Paczolay Péter.(...)
2012. március 29., csütörtök
Feladatkörének átalakítását követően a korábbi elvont szerep helyett a való élethez került közelebb az Alkotmánybíróság (Ab) munkája – jelentette ki Paczolay Péter, a testület elnöke csütörtökön Szegeden.
Az idén eddig 450 panasz, indítvány érkezett az Alkotmánybírósághoz, ebből mintegy száz olyan beadvány, amelyben az indítványozó személyes érintettség okán kezdeményezte annak megállapítását, hogy egy adott jogszabály ellentétes az alaptörvénnyel – mondta az elnök az Új kihívások a jogalkalmazásban című konferencián.
Az ilyen ügyek közül Paczolay Péter megemlítette a bírói nyugdíjkorhatárral kapcsolatos beadványt, illetve a nagy energetikai cégeknek a távhő árszabályozásáról rendelkező jogszabály alkotmányosságát vitató keresetét.
Hozzátette: az alkotmányossági panasz, amely így bírói eljárás nélkül is lehetővé teszi a jogalkotói tevékenység kontrollját, bizonyos értelemben helyettesítheti azt a korábbi lehetőséget, hogy az állampolgárok korlátozás nélkül fordulhattak beadványaikkal az Ab-hez.
A keresetek közül 320 olyan, korábban már a testülethez érkezett ügy, amelyet a január 1-je után rendelkezésre álló három hónapos időszak alatt személyes érintettség okán panaszként beadhattak a korábban normakontrollt kérő ügyfelek – tudatta az elnök.
Eddig harminc olyan panasz érkezett a testülethez, amely bírósági döntések alkotmányosságát vitatja. Néhány ügyvéd már szakosodott erre a témára, tőlük sorozatban érkeznek az ilyen indítványok. Az ügyek többsége az előzetes várakozással szemben nem büntetőügy, hanem magánjogi peres ügyekben született bírói döntést kifogásol, illetve a polgári peres eljárás alkotmányellenes alkalmazását állítja – közölte Paczolay Péter.(...)
A Velencei Bizottság felértékelődik
mti - 2012. 03. 30. 13:48:57
Az utóbbi hetekben érzékelhető, hogy az unió intézményei, például az Európai Bizottság is jogi szakvéleményként kívánják használni a Velencei Bizottság véleményét - mondta Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke, a testület egyik magyar tagja pénteken Szegeden.
A szegedi politológia és nemzetközi tanulmányok képzés indulásának ötödik évfordulója alkalmából rendezett konferencián a professzor kifejtette, az Európa Tanács (ET) égisze alatt működő Velencei Bizottság célja a tagállamok jogrendszerének vizsgálata.
A tagállamok által delegált független szakemberekből álló, évente négyszer ülésező testület saját kezdeményezésre tanulmányokat készíthet, az ET intézményei, vagy a strasbourgi szervezet egyik tagállamának felkérésére véleményt fogalmazhat meg arról, hogy egy-egy jogszabály megfelel-e az európai, illetve a nemzetközi normáknak - közölte a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) politológia szakját is vezető szakember.
Emlékeztetett, hogy a magyar kormány először 1995-ben, az alkotmánykoncepció elkészítésekor kérte ki a bizottság álláspontját. Az utóbbi időben pedig több alkalommal is foglalkozott a testület Magyarországgal, az alaptörvénnyel összefüggő egyes kérdésekkel, a bírósági törvénnyel, valamint a vallásszabadságról alkotott jogszabállyal, további négy-öt vélemény elkészítése pedig jelenleg is folyamatban van.
Trócsányi László, Magyarország párizsi nagykövete, az SZTE Európa-tanulmányok Központ igazgatója, a Velencei Bizottság Magyarországot képviselő másik, (pót)tagja előadásában elmondta, az utóbbi időszakban az információs és kommunikációs forradalom következtében egyre felértékelődik a társadalmi diplomácia, a nem kormányzati szervezetek és a média szerepe.
A civil diplomácia részesei lehetnek az egyetemek is, amelyek bár nem hivatalos állami szervek, széles körű nemzetközi oktatási kapcsolataik révén fontos szerepet tölthetnek be - közölte a professzor.
Az utóbbi hetekben érzékelhető, hogy az unió intézményei, például az Európai Bizottság is jogi szakvéleményként kívánják használni a Velencei Bizottság véleményét - mondta Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke, a testület egyik magyar tagja pénteken Szegeden.
A szegedi politológia és nemzetközi tanulmányok képzés indulásának ötödik évfordulója alkalmából rendezett konferencián a professzor kifejtette, az Európa Tanács (ET) égisze alatt működő Velencei Bizottság célja a tagállamok jogrendszerének vizsgálata.
A tagállamok által delegált független szakemberekből álló, évente négyszer ülésező testület saját kezdeményezésre tanulmányokat készíthet, az ET intézményei, vagy a strasbourgi szervezet egyik tagállamának felkérésére véleményt fogalmazhat meg arról, hogy egy-egy jogszabály megfelel-e az európai, illetve a nemzetközi normáknak - közölte a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) politológia szakját is vezető szakember.
Emlékeztetett, hogy a magyar kormány először 1995-ben, az alkotmánykoncepció elkészítésekor kérte ki a bizottság álláspontját. Az utóbbi időben pedig több alkalommal is foglalkozott a testület Magyarországgal, az alaptörvénnyel összefüggő egyes kérdésekkel, a bírósági törvénnyel, valamint a vallásszabadságról alkotott jogszabállyal, további négy-öt vélemény elkészítése pedig jelenleg is folyamatban van.
Trócsányi László, Magyarország párizsi nagykövete, az SZTE Európa-tanulmányok Központ igazgatója, a Velencei Bizottság Magyarországot képviselő másik, (pót)tagja előadásában elmondta, az utóbbi időszakban az információs és kommunikációs forradalom következtében egyre felértékelődik a társadalmi diplomácia, a nem kormányzati szervezetek és a média szerepe.
A civil diplomácia részesei lehetnek az egyetemek is, amelyek bár nem hivatalos állami szervek, széles körű nemzetközi oktatási kapcsolataik révén fontos szerepet tölthetnek be - közölte a professzor.
2012. március 28., szerda
Mi maradhat Obama reformjából?
Megmaradhat Barack Obama elnök egészségügyi törvénycsomagjának egy része, annak ellenére is, hogy a bírói kérdések irányultságából sejthető: a törvény központi elemét, a kötelező egészségbiztosítást valószínűleg el fogja véreztetni az amerikai legfelsőbb bíróság.
Ez derült ki szerdán, a legfelsőbb bíróság tárgyalásának harmadik napján, amelyen az Obama-elnökség legfontosabb vívmányának tartott egészségügyi reform alkotmányosságát vizsgálták.
A testület várhatóan június végén hozza majd meg ítéletét a 2700 oldalas, mintegy csaknem félezer rendelkezést tartalmazó törvénycsomagról. A verdikt nemcsak az elnök újraválasztására lehet majd hatással, de jogi szakértők szerint nemzedékekre meghatározza majd a szövetségi kongresszus hatáskörét.
A 2010-ben elfogadott törvény a betegek védelméről és megfizethető ellátásáról teljes egészében 2014-ben lépne életbe, de annak rendelkezéseit az Egyesült Államok 50 tagállamából 26 megtámadta, és a felperesek között szerepel a Független Üzleti Nemzeti Szövetség és több magánszemély.
A legfelsőbb bíróságnak 4 liberális és 5 konzervatív tagja van. Az utóbbiak kérdéseiből arra lehetett következtetni: ezek a bírók határozottan elvetik, hogy a szövetségi kormányzatnak és a kongresszusnak joga lenne bármilyen kereskedelmi termék - így betegbiztosítás - megvásárlására kötelezni az amerikaiakat. A kormány álláspontja szerint viszont az egészségbiztosítás különleges termék, mert élete valamely szakaszában minden amerikainak óhatatlanul igénybe kell vennie az egészségügyi ellátást.
A testület ugyanakkor nem adta jelét annak, hogy teljes egészében vissza kívánná vonatni a csomagot. A törvény a kormány eredeti szándékai szerint a mintegy 50 millió biztosítással nem rendelkező amerikai közül mintegy 30 millióra terjesztette volna ki a megfizethető egészségügyi ellátást, a biztosítóknak pedig egyúttal megtiltotta volna, hogy azoktól, akiknek egészségügyi problémájuk van, magasabb díjat szedjen, mint az egészségesektől.
A legfelsőbb bíróság háromnapos, "történelmi" tárgyalássorozata után kérdésessé vált, hogy a kötelező biztosítás bevezetésének elvetése után miből lehet majd finanszírozni a csomag számos rendelkezését. A testület egyebek mellett nem volt antagonisztikus azzal szemben, hogy jelentősen - becslések szerin 17 millió fővel - növekedjen azoknak a száma, akiket jogosultak lehetnek a legszegényebbek betegellátását célzó Medicaid program szolgáltatásaira.
Josh Earnest fehér házi szóvivő szerdán kijelentette: az Obama-kormányzat továbbra is bizonyos benne, hogy az egészségügyi törvény megfelel az alkotmánynak és óvott attól, hogy a bírói kérdések alapján vonjanak le következtetést a várható ítélet tartalmáról. Rámutatott, hogy az igazságügyi minisztérium jogászainak az alsóbb szintű bíróságokon hasonlóan szigorú kérdésekre kellett megfelelniük, mint amilyeneket most a legfelső bírói testület megfogalmazott, a törvényszékek mégis a csomag javára ítéltek.
Az egészségügyi csomaggal kapcsolatban eddig hat körzeti szövetségi bíró foglalt állást; ebből három támogatta, ugyanennyi pedig alkotmányellenesnek minősítette a törvényt. Másodfokon egy szövetségi fellebbviteli bíróság igazat adott a felpereseknek, kettő ellenük döntött, egy pedig elutasította az ügy tárgyalását.
Forrás: MTI
Ez derült ki szerdán, a legfelsőbb bíróság tárgyalásának harmadik napján, amelyen az Obama-elnökség legfontosabb vívmányának tartott egészségügyi reform alkotmányosságát vizsgálták.
A testület várhatóan június végén hozza majd meg ítéletét a 2700 oldalas, mintegy csaknem félezer rendelkezést tartalmazó törvénycsomagról. A verdikt nemcsak az elnök újraválasztására lehet majd hatással, de jogi szakértők szerint nemzedékekre meghatározza majd a szövetségi kongresszus hatáskörét.
A 2010-ben elfogadott törvény a betegek védelméről és megfizethető ellátásáról teljes egészében 2014-ben lépne életbe, de annak rendelkezéseit az Egyesült Államok 50 tagállamából 26 megtámadta, és a felperesek között szerepel a Független Üzleti Nemzeti Szövetség és több magánszemély.
A legfelsőbb bíróságnak 4 liberális és 5 konzervatív tagja van. Az utóbbiak kérdéseiből arra lehetett következtetni: ezek a bírók határozottan elvetik, hogy a szövetségi kormányzatnak és a kongresszusnak joga lenne bármilyen kereskedelmi termék - így betegbiztosítás - megvásárlására kötelezni az amerikaiakat. A kormány álláspontja szerint viszont az egészségbiztosítás különleges termék, mert élete valamely szakaszában minden amerikainak óhatatlanul igénybe kell vennie az egészségügyi ellátást.
A testület ugyanakkor nem adta jelét annak, hogy teljes egészében vissza kívánná vonatni a csomagot. A törvény a kormány eredeti szándékai szerint a mintegy 50 millió biztosítással nem rendelkező amerikai közül mintegy 30 millióra terjesztette volna ki a megfizethető egészségügyi ellátást, a biztosítóknak pedig egyúttal megtiltotta volna, hogy azoktól, akiknek egészségügyi problémájuk van, magasabb díjat szedjen, mint az egészségesektől.
A legfelsőbb bíróság háromnapos, "történelmi" tárgyalássorozata után kérdésessé vált, hogy a kötelező biztosítás bevezetésének elvetése után miből lehet majd finanszírozni a csomag számos rendelkezését. A testület egyebek mellett nem volt antagonisztikus azzal szemben, hogy jelentősen - becslések szerin 17 millió fővel - növekedjen azoknak a száma, akiket jogosultak lehetnek a legszegényebbek betegellátását célzó Medicaid program szolgáltatásaira.
Josh Earnest fehér házi szóvivő szerdán kijelentette: az Obama-kormányzat továbbra is bizonyos benne, hogy az egészségügyi törvény megfelel az alkotmánynak és óvott attól, hogy a bírói kérdések alapján vonjanak le következtetést a várható ítélet tartalmáról. Rámutatott, hogy az igazságügyi minisztérium jogászainak az alsóbb szintű bíróságokon hasonlóan szigorú kérdésekre kellett megfelelniük, mint amilyeneket most a legfelső bírói testület megfogalmazott, a törvényszékek mégis a csomag javára ítéltek.
Az egészségügyi csomaggal kapcsolatban eddig hat körzeti szövetségi bíró foglalt állást; ebből három támogatta, ugyanennyi pedig alkotmányellenesnek minősítette a törvényt. Másodfokon egy szövetségi fellebbviteli bíróság igazat adott a felpereseknek, kettő ellenük döntött, egy pedig elutasította az ügy tárgyalását.
Forrás: MTI
Alkotmányellenes a román kommunistatörvény
Alkotmányellenesnek mondta a román lusztrációs törvényt a román alkotmánybíróság. Ez a törvény a kommunista tisztségviselőket tiltotta volna el öt évre a közélettől, a legfelsőbb bíróság azonban megóvta azt. Az óvásnak helyt adott az alkotmánybíróság.
A legfelső bíróság a bírák és ügyészek szakmai szervezetének javaslatára kért normakontrolt.
A képviselőház február végén fogadott el törvényt a volt kommunista tisztségviselők átvilágításáról. A jogszabály öt évre eltiltja a közélettől azokat, akik a Román Kommunista Pártban vezető funkciókat töltöttek be központi és megyei szinten. A parlament már 2010-ben megszavazta ezt a törvényt, ám azt is visszautasította az alkotmánybíróság.
MTI
A legfelső bíróság a bírák és ügyészek szakmai szervezetének javaslatára kért normakontrolt.
A képviselőház február végén fogadott el törvényt a volt kommunista tisztségviselők átvilágításáról. A jogszabály öt évre eltiltja a közélettől azokat, akik a Román Kommunista Pártban vezető funkciókat töltöttek be központi és megyei szinten. A parlament már 2010-ben megszavazta ezt a törvényt, ám azt is visszautasította az alkotmánybíróság.
MTI
2012. március 18., vasárnap
Ombudsman: társadalmi katasztrófa fenyeget
Szabó Máté az MTI-nek nyilatkozva azt mondta, hogy a társadalmi katasztrófa veszélye csak összefogással hárítható el, ehhez pedig konszenzusra lenne szükség.
Az általános jogok biztosa szerint a társadalom egyre szélesebb csoportjai érzik úgy, hogy sérülnek alapvető jogaik, a szűkösség megannyi formája, a különböző társadalmi csoportokat eltérő módon, de egyaránt sújtó válság jól kitapintható a kilakoltatott adósokkal, az új Munka törvénykönyvével, vagy éppen a felsőoktatás átalakításával kapcsolatos panaszokban.
Az eredeti foglalkozását tekintve társadalomtudós, politológus egyetemi tanár úgy látja, hogy a negyedik éve tartó világválságnak, illetve a magyar kormányok erre adott kapkodó, esetenként egymásnak ellentmondó, hatásaiban végiggondolatlan intézkedéseinek kedvezőtlen hatásai összeadódnak, egymást felerősítik. A társadalom egyre szélesebb rétegeiben kialakuló akut válságjelenségek már össztársadalmi katasztrófával fenyegetnek, és ebben a kényszerhelyzetben a kormány mint valamiféle "szuper katasztrófavédelmi hivatal", próbálja az éppen legsürgősebb intézkedéseket meghozni, de hiába van meg a politikai felhatalmazás a radikális válságkezelő intézkedésekhez, a gyökeres átalakításhoz, "egyedül nem megy" - hangsúlyozta. A válságkezelés ezúttal csak a konszolidáció és a konszenzus mechanizmusain keresztül vezethet sikerre - fűzte hozzá.
Véleménye szerint a kormány és a kétharmados parlamenti többség "tűzoltómunkája" természeténél fogva óhatatlanul hibák sorozatához vezet. Ezt nemcsak a szakma, vagy a külföldön megfogalmazott kritikák jelzik, de maga a kormány is elismerte: számos korrekcióra szorul a jogalkotás. Általa mértékadónak nevezett vélemények szerint a 2011-ben megszületett mintegy 300 törvény harmada súlyos kodifikációs hibáktól szenved, ami csak növeli az ország gondjait. Az átfogó átalakításoknak pedig még koránt sincs vége: többek között zajlik a politikai szféra kereteit, az ország sorsát döntően meghatározó választási törvény és párttörvény előkészítése, vagy éppen az emberek mindennapjait ezernyi módon befolyásoló járások kialakítása.
Szükség van konszolidációra
Szabó Máté szerint éppen ezért van égető szüksége az országnak a konszolidációra. De nem csupán a rohanó, túlterhelt jogalkotás, jogalkalmazás terén, hanem ennél sokkal szélesebb értelemben is. Az elit különböző csoportjainak kell végre megtalálniuk a minimális konszenzust legalább az alapvető célokat, az alkotmányos intézmények rendeltetését és működtetését, a politikai verseny elemi szabályait és a társadalmi szolidaritás módozatait tekintve, mert széles körű összefogás nélkül a jelenlegi válság társadalmi katasztrófához vezethet és szétszakíthatja az országot - figyelmeztetett.
Az ombudsman szerint az adhat okot optimizmusra, hogy a magyarok sokasodó problémáik, romló, esetenként már-már kilátástalan helyzetük dacára még mindig itt akarnak élni, a hazájukban keresik boldogulásukat. Ez különösen abban az összehasonlításban örvendetes, hogy Közép-Kelet-Európa más országaiban mennyire teret nyertek az ezzel ellentétes életstratégiák. Bulgária, Románia, de még Lengyelország is, nem beszélve a volt Szovjetunió egykori tagköztársaságairól, milliós nagyságrendben veszti el a fiatal és középgeneráció vállalkozókedvű, innovatív csoportjait, akik ahelyett, hogy hazájuk gazdasági, társadalmi, közéleti folyamatait pezsdítenék fel, elindulnak, hogy másutt keressenek jobb életlehetőségeket és külföldről támogassák otthonmaradt, kiszolgáltatott helyzetű honfitársaikat.
Mint megjegyezte: Magyarországon az elvándorlás még csak egy-egy olyan versenyképes szakmában figyelhető meg, ahol nagyon drasztikus a hazai és a nyugat-európai anyagi, erkölcsi megbecsülés közti különbség. Az elitnek azonban addig kellene kezelnie a helyzetet, kialakítania soraiban az összefogáshoz szükséges minimális konszenzust, amíg a fiatal és középgeneráció túlnyomó többsége még az országhatárokon belül képzeli el jövőjét. Ez az ország az elmúlt száz év során annyiszor vesztette el hol szociális, hol politikai okokból az éppen aktuális történelmi helyzetben vesztes pozícióba került, de egyébként kreatív, mobil társadalmi csoportjait, hogy még egy ilyen érvágást nehezen heverne ki. Nem szabad hagyni, hogy a fiatal generációkban követendő életstratégiává váljon az anyagi, elhelyezkedési problémák miatti elvándorlás.
A válságból unortodox intézkedésekkel kitörni igyekvő ország iránti élénk nemzetközi érdeklődés az általános jogok biztosának hivatalában is érzékelhető. A biztos elmondta: az év első két hónapjában szinte egymásnak adták nála a kilincset az Európai Parlament Magyarországon vizsgálódó képviselői, de több nagykövet is személyesen tájékozódott. "Igyekszünk a valós összefüggéseket megismertetni, a kritikusnak tűnő pontokon tisztázni a félreértéseket, mert érezhető, hogy egyesek nem mindig pontos háttérismereteken alapuló, ámde annál erősebb meggyőződésekkel érkeznek Magyarországra" - fűzte hozzá.
A szaporodó panaszokról Szabó Máté elmondta: míg korábban négy biztosnak volt évi összesen mintegy nyolcezer ügye, addig idén az első két hónapban az egyetlen ombudsmani hivatalhoz mintegy ezer panasz érkezett. A segélykérések tartalmában is jelentős elmozdulás figyelhető meg a klasszikus szabadságjogokkal kapcsolatos területektől, mint például a gyülekezési jog, vagy a legkiszolgáltatottabb csoportok, például fogvatartottak, fogyatékosok helyzete, az olyan jellegű sérelmek felé, melyek az ország aktuális helyzetével szorosabban összefüggnek, mint például az adósok kilakoltatása, a munkaerőpiacról kiszorulók csökkenő szociális ellátása, a magán-nyugdíjpénztárak, és a korkedvezményes nyugdíjak ügye, az új munka törvénykönyve, vagy a felsőoktatás drasztikus, nagyarányú és az érintettek számára felkészülési időt nem hagyó átalakítása.
Szabó Máté az MTI-nek nyilatkozva azt mondta, hogy a társadalmi katasztrófa veszélye csak összefogással hárítható el, ehhez pedig konszenzusra lenne szükség.
"A szűkösség megannyi formája, a különböző társadalmi csoportokat eltérő módon, de egyaránt sújtó válság jól kitapintható az emberek panaszaiban" - jegyezte meg Szabó Máté.
A jelenlegi helyzetben a jogvédelem nehezen őrizheti meg pozícióit, ezért is fontos a hatékonyság javítása - fűzte hozzá az ombudsman, aki szerint erre jó lehetőséget biztosít a január elsejétől bővülő hatáskör és a modellváltás, az egyombudsmanos rendszerre való áttérés. Ennek keretében az adatvédelmi és információszabadsággal kapcsolatos kérdések egy új hivatalhoz, a Péterfalvi Attila vezette Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságához kerültek, két korábbi ombudsman, a kisebbségi területet felügyelő Kállai Ernő, valamint Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek biztosa pedig az Alapvető Jogok Biztosának hivatalában helyettesként tevékenykedik tovább. Mindkettőjüknek saját irodája van, feladatuk, hogy korábbi területeiket figyeljék és vizsgálatot kezdeményezzenek.
A két helyettes jelenleg keresi a helyét az új szabályok keretei között az egységes intézmény sikere érdekében - jegyezte meg Szabó Máté.
Megújult az ombudsmani rendszer
A biztos szerint az egyombudsmanos rendszer előnye, hogy közös szempontokat alakíthatnak ki a jogvédő munkában a vizsgálatok megindításától a statisztikai nyilvántartásig. Az általános jogok biztosa törekszik arra is, hogy javítsa a koordinációt más állami jogvédő szervezetekkel, például a Független Rendészeti Panasztestülettel, az oktatási jogok biztosával és az Egyenlő Bánásmód Hivatalával annak érdekében, hogy a párhuzamosságokat kiszűrjék és az erőforrásokat minél hatékonyabban használják fel.
Az ombudsmani rendszer nemcsak struktúrájában újult meg, de hatáskörei is jelentősen bővültek. Ez évtől már az állami szférán túl is vizsgálódhat, döntően a gazdasági szervezeteknél például környezetvédelmi, munkajogi, vagy akár az emberi méltósághoz fűződő ügyekben.
Az Alkotmánybírósághoz fordulás lehetősége jelentős mértékben átalakult a magyar jogrendben. Két évtized után megszűnt az actio populáris, azaz, hogy gyakorlatilag bármely állampolgár kérhesse bármely jogszabály utólagos normakontrollját az Ab-től. Januártól az országgyűlés egynegyede és a kormány mellett csak az ombudsmannak van lehetősége absztrakt, konkrét esettől, eljárástól független alkotmányossági felülvizsgálatot kérni, ami jelentősen felértékeli az ombudsman intézményét. Ezután a hivatal egyik kiemelt feladata lesz az emberek panaszaiból leszűrhető alkotmányos visszásságok egyes jogszabályokban meghúzódó okainak feltárása, és ez alapján az alkotmánybírósági indítványok kimunkálása - mondta Szabó Máté.
A hivatal első két hónapjában szinte naponta érkezett az Ab-hoz fordulásra okot adó állampolgári beadvány, például a felsőoktatási törvény, az egyesülési jog, a sztrájktörvény, a devizahitel-törlesztésről szóló jogszabály, a nyugdíj és a magánnyugdíjpénztári tagság, illetve adójogszabályok egyes rendelkezéseivel kapcsolatban - mondta az ombudsman, aki a napokban az alaptörvény tavaly év végén elfogadott átmeneti rendelkezései miatt fordult az Ab-hoz. Aggályosnak tartja ugyanis, hogy ezek a rendelkezések több ponton is "egyértelműen nem átmeneti jellegű" szabályokat tartalmaznak, és önmagukat az alaptörvény részének minősítik. Ez az első eset, hogy a biztos állampolgári beadvány alapján kezdeményez utólagos normakontrollt az Ab-n.
Az új alaptörvény átmeneti rendelkezései kimondják többek között azt, hogy a mai magyar jogállam nem épülhet a kommunista rendszer bűneire, az MSZP a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) jogutódjaként osztozik minden felelősségben, amellyel az állampárt terhelhető, valamint, hogy az Országos Bírósági Hivatal elnöke bármely ügyben kijelölheti az eljáró bíróságot, és a legfőbb ügyész is eldöntheti, hogy mely bíróság előtt emel vádat.
Fenntartja indítványait
Szabó Máté fenntartja korábbi alkotmánybírósági indítványait is, így például a jogszerű rendőri intézkedésnek való ellenszegülés, vagy a guberálás és a közterületek életvitelszerű használatának ügyében. Továbbá idén is tucatnyi vizsgálat indul hivatalból például az idősotthonokkal, a fogvatartottak helyzetével, a katasztrófavédelemmel, a fiatalok elhelyezkedési lehetőségeivel, az ügyvédséggel, a vörösiszap-katasztrófával és a paksi atomerőművel kapcsolatban.
Az ombudsmani vizsgálatok hatékonyságáról, a vizsgált területeket felügyelő állami szervek együttműködési készségéről szólva Szabó Máté elmondta: hagyományosan nagyobb a fogadókészség a szociális, egészségügyi, oktatási területen, ahol az ombudsman ajánlásainak hozzávetőleg a kétharmadát igyekeznek megfogadni, ugyanakkor például a belügyi szervek ennél kisebb nyitottsággal fogadják az ombudsman megkereséseit, holott például a 14-18 év közötti fiatalokat szabálysértés miatt sújtó szabadságelvonások hazai gyakorlata a nemzetközi egyezményekkel ellentétes és egy európai jogállamban teljességgel elfogadhatatlan.
A jogszabály-előkészítéssel kapcsolatban a biztos szóvá tette, hogy miközben egyeztetés címén technikai szabályok tömkelegét zúdítják más állami szervek a hivatalra, elmarad az érdemi konzultáció olyan nagy fontosságú, mindennapi életviszonyok tömegeit szabályozni hivatott törvények kodifikációjánál, mint például a Polgári törvénykönyv, vagy a járások kialakítása. Hozzátette: éves beszámolóit három éve nem tárgyalta meg a Parlament plenáris ülése, a tavalyi évről szólót várhatóan néhány hét múlva mutatja be a biztos. Szabó Máté 1980-ban diplomázott az ELTE jogi karán, 1984-től az egyetem politológia tanszékén dolgozott, 1990-től a tanszék egyetemi docense, 1995-től egyetemi tanára, 1999-től vezetője. Eközben a 2001-ben létrejött Politikatudományi Intézet első igazgatója is volt 9 éven át, 2010-ig. Szabó Mátét 2007 őszén az Országgyűlés hat évre az állampolgári jogok országgyűlési biztosává választotta.
http://www.hirado.hu/Hirek/2012/03/18/11/Ombudsman_tarsadalmi_katasztrofa_fenyeget.aspx?p=2
Az általános jogok biztosa szerint a társadalom egyre szélesebb csoportjai érzik úgy, hogy sérülnek alapvető jogaik, a szűkösség megannyi formája, a különböző társadalmi csoportokat eltérő módon, de egyaránt sújtó válság jól kitapintható a kilakoltatott adósokkal, az új Munka törvénykönyvével, vagy éppen a felsőoktatás átalakításával kapcsolatos panaszokban.
Az eredeti foglalkozását tekintve társadalomtudós, politológus egyetemi tanár úgy látja, hogy a negyedik éve tartó világválságnak, illetve a magyar kormányok erre adott kapkodó, esetenként egymásnak ellentmondó, hatásaiban végiggondolatlan intézkedéseinek kedvezőtlen hatásai összeadódnak, egymást felerősítik. A társadalom egyre szélesebb rétegeiben kialakuló akut válságjelenségek már össztársadalmi katasztrófával fenyegetnek, és ebben a kényszerhelyzetben a kormány mint valamiféle "szuper katasztrófavédelmi hivatal", próbálja az éppen legsürgősebb intézkedéseket meghozni, de hiába van meg a politikai felhatalmazás a radikális válságkezelő intézkedésekhez, a gyökeres átalakításhoz, "egyedül nem megy" - hangsúlyozta. A válságkezelés ezúttal csak a konszolidáció és a konszenzus mechanizmusain keresztül vezethet sikerre - fűzte hozzá.
Véleménye szerint a kormány és a kétharmados parlamenti többség "tűzoltómunkája" természeténél fogva óhatatlanul hibák sorozatához vezet. Ezt nemcsak a szakma, vagy a külföldön megfogalmazott kritikák jelzik, de maga a kormány is elismerte: számos korrekcióra szorul a jogalkotás. Általa mértékadónak nevezett vélemények szerint a 2011-ben megszületett mintegy 300 törvény harmada súlyos kodifikációs hibáktól szenved, ami csak növeli az ország gondjait. Az átfogó átalakításoknak pedig még koránt sincs vége: többek között zajlik a politikai szféra kereteit, az ország sorsát döntően meghatározó választási törvény és párttörvény előkészítése, vagy éppen az emberek mindennapjait ezernyi módon befolyásoló járások kialakítása.
Szükség van konszolidációra
Szabó Máté szerint éppen ezért van égető szüksége az országnak a konszolidációra. De nem csupán a rohanó, túlterhelt jogalkotás, jogalkalmazás terén, hanem ennél sokkal szélesebb értelemben is. Az elit különböző csoportjainak kell végre megtalálniuk a minimális konszenzust legalább az alapvető célokat, az alkotmányos intézmények rendeltetését és működtetését, a politikai verseny elemi szabályait és a társadalmi szolidaritás módozatait tekintve, mert széles körű összefogás nélkül a jelenlegi válság társadalmi katasztrófához vezethet és szétszakíthatja az országot - figyelmeztetett.
Az ombudsman szerint az adhat okot optimizmusra, hogy a magyarok sokasodó problémáik, romló, esetenként már-már kilátástalan helyzetük dacára még mindig itt akarnak élni, a hazájukban keresik boldogulásukat. Ez különösen abban az összehasonlításban örvendetes, hogy Közép-Kelet-Európa más országaiban mennyire teret nyertek az ezzel ellentétes életstratégiák. Bulgária, Románia, de még Lengyelország is, nem beszélve a volt Szovjetunió egykori tagköztársaságairól, milliós nagyságrendben veszti el a fiatal és középgeneráció vállalkozókedvű, innovatív csoportjait, akik ahelyett, hogy hazájuk gazdasági, társadalmi, közéleti folyamatait pezsdítenék fel, elindulnak, hogy másutt keressenek jobb életlehetőségeket és külföldről támogassák otthonmaradt, kiszolgáltatott helyzetű honfitársaikat.
Mint megjegyezte: Magyarországon az elvándorlás még csak egy-egy olyan versenyképes szakmában figyelhető meg, ahol nagyon drasztikus a hazai és a nyugat-európai anyagi, erkölcsi megbecsülés közti különbség. Az elitnek azonban addig kellene kezelnie a helyzetet, kialakítania soraiban az összefogáshoz szükséges minimális konszenzust, amíg a fiatal és középgeneráció túlnyomó többsége még az országhatárokon belül képzeli el jövőjét. Ez az ország az elmúlt száz év során annyiszor vesztette el hol szociális, hol politikai okokból az éppen aktuális történelmi helyzetben vesztes pozícióba került, de egyébként kreatív, mobil társadalmi csoportjait, hogy még egy ilyen érvágást nehezen heverne ki. Nem szabad hagyni, hogy a fiatal generációkban követendő életstratégiává váljon az anyagi, elhelyezkedési problémák miatti elvándorlás.
A válságból unortodox intézkedésekkel kitörni igyekvő ország iránti élénk nemzetközi érdeklődés az általános jogok biztosának hivatalában is érzékelhető. A biztos elmondta: az év első két hónapjában szinte egymásnak adták nála a kilincset az Európai Parlament Magyarországon vizsgálódó képviselői, de több nagykövet is személyesen tájékozódott. "Igyekszünk a valós összefüggéseket megismertetni, a kritikusnak tűnő pontokon tisztázni a félreértéseket, mert érezhető, hogy egyesek nem mindig pontos háttérismereteken alapuló, ámde annál erősebb meggyőződésekkel érkeznek Magyarországra" - fűzte hozzá.
A szaporodó panaszokról Szabó Máté elmondta: míg korábban négy biztosnak volt évi összesen mintegy nyolcezer ügye, addig idén az első két hónapban az egyetlen ombudsmani hivatalhoz mintegy ezer panasz érkezett. A segélykérések tartalmában is jelentős elmozdulás figyelhető meg a klasszikus szabadságjogokkal kapcsolatos területektől, mint például a gyülekezési jog, vagy a legkiszolgáltatottabb csoportok, például fogvatartottak, fogyatékosok helyzete, az olyan jellegű sérelmek felé, melyek az ország aktuális helyzetével szorosabban összefüggnek, mint például az adósok kilakoltatása, a munkaerőpiacról kiszorulók csökkenő szociális ellátása, a magán-nyugdíjpénztárak, és a korkedvezményes nyugdíjak ügye, az új munka törvénykönyve, vagy a felsőoktatás drasztikus, nagyarányú és az érintettek számára felkészülési időt nem hagyó átalakítása.
Szabó Máté az MTI-nek nyilatkozva azt mondta, hogy a társadalmi katasztrófa veszélye csak összefogással hárítható el, ehhez pedig konszenzusra lenne szükség.
"A szűkösség megannyi formája, a különböző társadalmi csoportokat eltérő módon, de egyaránt sújtó válság jól kitapintható az emberek panaszaiban" - jegyezte meg Szabó Máté.
A jelenlegi helyzetben a jogvédelem nehezen őrizheti meg pozícióit, ezért is fontos a hatékonyság javítása - fűzte hozzá az ombudsman, aki szerint erre jó lehetőséget biztosít a január elsejétől bővülő hatáskör és a modellváltás, az egyombudsmanos rendszerre való áttérés. Ennek keretében az adatvédelmi és információszabadsággal kapcsolatos kérdések egy új hivatalhoz, a Péterfalvi Attila vezette Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságához kerültek, két korábbi ombudsman, a kisebbségi területet felügyelő Kállai Ernő, valamint Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek biztosa pedig az Alapvető Jogok Biztosának hivatalában helyettesként tevékenykedik tovább. Mindkettőjüknek saját irodája van, feladatuk, hogy korábbi területeiket figyeljék és vizsgálatot kezdeményezzenek.
A két helyettes jelenleg keresi a helyét az új szabályok keretei között az egységes intézmény sikere érdekében - jegyezte meg Szabó Máté.
Megújult az ombudsmani rendszer
A biztos szerint az egyombudsmanos rendszer előnye, hogy közös szempontokat alakíthatnak ki a jogvédő munkában a vizsgálatok megindításától a statisztikai nyilvántartásig. Az általános jogok biztosa törekszik arra is, hogy javítsa a koordinációt más állami jogvédő szervezetekkel, például a Független Rendészeti Panasztestülettel, az oktatási jogok biztosával és az Egyenlő Bánásmód Hivatalával annak érdekében, hogy a párhuzamosságokat kiszűrjék és az erőforrásokat minél hatékonyabban használják fel.
Az ombudsmani rendszer nemcsak struktúrájában újult meg, de hatáskörei is jelentősen bővültek. Ez évtől már az állami szférán túl is vizsgálódhat, döntően a gazdasági szervezeteknél például környezetvédelmi, munkajogi, vagy akár az emberi méltósághoz fűződő ügyekben.
Az Alkotmánybírósághoz fordulás lehetősége jelentős mértékben átalakult a magyar jogrendben. Két évtized után megszűnt az actio populáris, azaz, hogy gyakorlatilag bármely állampolgár kérhesse bármely jogszabály utólagos normakontrollját az Ab-től. Januártól az országgyűlés egynegyede és a kormány mellett csak az ombudsmannak van lehetősége absztrakt, konkrét esettől, eljárástól független alkotmányossági felülvizsgálatot kérni, ami jelentősen felértékeli az ombudsman intézményét. Ezután a hivatal egyik kiemelt feladata lesz az emberek panaszaiból leszűrhető alkotmányos visszásságok egyes jogszabályokban meghúzódó okainak feltárása, és ez alapján az alkotmánybírósági indítványok kimunkálása - mondta Szabó Máté.
A hivatal első két hónapjában szinte naponta érkezett az Ab-hoz fordulásra okot adó állampolgári beadvány, például a felsőoktatási törvény, az egyesülési jog, a sztrájktörvény, a devizahitel-törlesztésről szóló jogszabály, a nyugdíj és a magánnyugdíjpénztári tagság, illetve adójogszabályok egyes rendelkezéseivel kapcsolatban - mondta az ombudsman, aki a napokban az alaptörvény tavaly év végén elfogadott átmeneti rendelkezései miatt fordult az Ab-hoz. Aggályosnak tartja ugyanis, hogy ezek a rendelkezések több ponton is "egyértelműen nem átmeneti jellegű" szabályokat tartalmaznak, és önmagukat az alaptörvény részének minősítik. Ez az első eset, hogy a biztos állampolgári beadvány alapján kezdeményez utólagos normakontrollt az Ab-n.
Az új alaptörvény átmeneti rendelkezései kimondják többek között azt, hogy a mai magyar jogállam nem épülhet a kommunista rendszer bűneire, az MSZP a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) jogutódjaként osztozik minden felelősségben, amellyel az állampárt terhelhető, valamint, hogy az Országos Bírósági Hivatal elnöke bármely ügyben kijelölheti az eljáró bíróságot, és a legfőbb ügyész is eldöntheti, hogy mely bíróság előtt emel vádat.
Fenntartja indítványait
Szabó Máté fenntartja korábbi alkotmánybírósági indítványait is, így például a jogszerű rendőri intézkedésnek való ellenszegülés, vagy a guberálás és a közterületek életvitelszerű használatának ügyében. Továbbá idén is tucatnyi vizsgálat indul hivatalból például az idősotthonokkal, a fogvatartottak helyzetével, a katasztrófavédelemmel, a fiatalok elhelyezkedési lehetőségeivel, az ügyvédséggel, a vörösiszap-katasztrófával és a paksi atomerőművel kapcsolatban.
Az ombudsmani vizsgálatok hatékonyságáról, a vizsgált területeket felügyelő állami szervek együttműködési készségéről szólva Szabó Máté elmondta: hagyományosan nagyobb a fogadókészség a szociális, egészségügyi, oktatási területen, ahol az ombudsman ajánlásainak hozzávetőleg a kétharmadát igyekeznek megfogadni, ugyanakkor például a belügyi szervek ennél kisebb nyitottsággal fogadják az ombudsman megkereséseit, holott például a 14-18 év közötti fiatalokat szabálysértés miatt sújtó szabadságelvonások hazai gyakorlata a nemzetközi egyezményekkel ellentétes és egy európai jogállamban teljességgel elfogadhatatlan.
A jogszabály-előkészítéssel kapcsolatban a biztos szóvá tette, hogy miközben egyeztetés címén technikai szabályok tömkelegét zúdítják más állami szervek a hivatalra, elmarad az érdemi konzultáció olyan nagy fontosságú, mindennapi életviszonyok tömegeit szabályozni hivatott törvények kodifikációjánál, mint például a Polgári törvénykönyv, vagy a járások kialakítása. Hozzátette: éves beszámolóit három éve nem tárgyalta meg a Parlament plenáris ülése, a tavalyi évről szólót várhatóan néhány hét múlva mutatja be a biztos. Szabó Máté 1980-ban diplomázott az ELTE jogi karán, 1984-től az egyetem politológia tanszékén dolgozott, 1990-től a tanszék egyetemi docense, 1995-től egyetemi tanára, 1999-től vezetője. Eközben a 2001-ben létrejött Politikatudományi Intézet első igazgatója is volt 9 éven át, 2010-ig. Szabó Mátét 2007 őszén az Országgyűlés hat évre az állampolgári jogok országgyűlési biztosává választotta.
http://www.hirado.hu/Hirek/2012/03/18/11/Ombudsman_tarsadalmi_katasztrofa_fenyeget.aspx?p=2
2012. március 15., csütörtök
Alkotmánymódosítást vár Orbántól a Velencei Bizottság
2012. március 15., csütörtök, 19:03 • Utolsó frissítés: 1 órája
Szerző: Folk György / Brüsszel
A magyar kormánynak az alaptörvényt is módosítania kell az Európa Tanács Velencei Bizottságának igazságügyi reformunkról szóló véleménye szerint - olvasható ki a hvg.hu birtokába jutott tervezetből.
Az immár tíz magyar ügyben is vizsgálódó Velencei Bizottság (VB) pénteki ülésén fogadja el azt a jelentést, amely elismeri, szükség volt a magyar igazságügy reformjára, beleértve a bírók jogállásáról és javadalmazásáról és a bíróságok felépítéséről és adminisztrációs rendszeréről szóló törvényeket. Egyúttal jelzi, hogy vannak jó elemek is az átalakításokban, viszont nyomatékosan felhívja a figyelmet, hogy a reformok egésze az igazságügy függetlenségét fenyegeti. Többek között ezt tartalmazza a hvg.hu birtokába került jelentéstervezet.
A fő gondot a VB az Országos Bírói Hivatal (OBH) elnökének kezében koncentrálódó túlzott hatalomban látja, aki egy személyben hozhat döntéseket. Véleménye szerint nincs még egy olyan tagállama a 47 országot számláló nemzetközi alap- és emberjogi szervezetnek, ahol ennyire fontos hatalmak kerültek egy kézbe, beleértve a bírák és vezető igazságügyi tisztviselők kiválasztását. Ezért az, hogy az OBH vezetőjét a miniszterelnök választja ki, nem nyugtatja meg a Velencei Bizottságot. Kifogásolják továbbá a rendkívül hosszú, kilencéves mandátumát és azt, hogy megválasztását nem konzultálják meg a vezető bírói testület tagjaival, akik ráadásul nem is rendelkeznek semmilyen használható kontrollal az OBH vezetője felett.
Azt is kifogásolja a szervezet, hogy Handó Tünde OBH-elnöknek erős hatalma van a bírók kinevezésében. Nem megfelelő a vélemény szerint a bírókra vonatkozó ismétlődő próbaidők alkalmazása, és a durva következmények, ha egy bíró visszautasítja szintén az OBH vezetője által eldöntött áthelyezését. Komolyan aggódik végül a VB az OBH elnökének azon joga miatt, hogy saját hatáskörében dönthet az ügyek áthelyezéséről más bíróságokra.
Szemben Európával
Ez alapján a szervezet arra jutott, hogy a reform alapvető részei nemcsak ellentétesek az igazságügyre és különösen annak függetlenségére vonatkozó európai standardokkal, de az Európai Emberjogi Konvenció tisztességes eljáráshoz való jogról szóló hatodik cikkelyével is.
Az Európai Bizottságban növekvő aggodalommal és elégedetlenséggel figyelik Orbán Viktor kormányát
A jelentés megjegyzi, hogy már az új alkotmányról szóló véleményükben reményüket fejezték ki, hogy az ajánlásokat figyelembe veszi az Orbán-kormány. Erre egyébként nyomatékosan felhívta a magyar kormány figyelmét az unió alapjogi biztosa, Viviane Reding, és szintén erre szólított fel az Európai Parlament határozata. A VB továbbra is azon az állásponton van, hogy az igazságügy függetlensége, beleértve a vonatkozó törvényekbe beépített fékek és ellensúlyok rendszerét is, szükségessé teszi a törvények mellett az alkotmány módosítását is. Végül a Velencei Bizottság kijelenti, kész továbbra is segíteni a magyar kormányt a rossz intézkedések kijavításában.
Az ajánlás azért is különösen kellemetlen Orbán Viktor kormányának, mert a kormányfő március 15-i beszédében éppen azt mondta, hogy kiáll az alaptörvény mellett, és nem hagyja, hogy mások beleszóljanak.
Az egyházügyi törvényt is módosítani kellene
A Velencei Bizottság szintén elfogadja az egyházügyi törvényről szóló jelentést is, amelyben úgy fogalmaznak, hogy a törvény ugyan alapjaiban megfelel a vallásos gondolati szabadság európai alapelveinek, viszont számos eleme nincs összhangban a nemzetközi standardokkal. Mint írták, a jogszabály ugyanis számos önkényes feltételt támaszt a egyházként való elismeréshez, ráadásul a Velencei Bizottság az egyházak elfogadásának gyakorlatát mindenképpen felülvizsgálná. Kifogásolja a vélemény, ahogy minden átmenet nélkül hirtelen több száz egyház veszítette el egyházi státuszát, amely nehezen egyeztethető össze bármilyen nemzetközi normavilággal. A jogászok továbbá diszkriminatívnak tekintik az el nem ismert egyházakra vonatkozó, a törvényben meghatározott bánásmódot is. A Velencei Bizottság ezért az egyházakról szóló törvény módosítását is elvárja a magyar kormánytól.
További, az Európa Tanácsban vizsgált magyar törvények
A Velencei Bizottság és az Európa Tanács szervezetei az eddigi nyolc helyett immár tíz kérdésben vizsgálódnak. Eszerint az első körben vizsgált igazságügyi reform, az egyházügyi és a választási törvények, valamint a második körben kifogásolt információs szabadságról, alkotmánybíróságról, az ügyészségről, a kisebbségekről és a családvédelemről szóló rendelkezések mellett immár a médiatörvényt és az Alaptörvényhez fűzött átmeneti rendelkezéseket is górcső alá veszik.
Utóbbi kettő közül a médiaszabályozást az Európa Tanács (ET) jogi szolgálata vizsgálja. Az alkotmány átmeneti rendelkezései - amelyeket 2011 karácsonya előtt rohamtempóban fogadott el a magyar parlament és egyebek mellett a rendkívüli adó kivetését, a szocialistákat a korábbi kormányzati lépésekért bűnösnek kikiáltó passzusokat és az új alkotmányba rögzített eladósodottsági plafont két évre kiiktató kitételt tartalmazzák - vizsgálatát is kérte Navracsics Tibor igazságügy miniszter. Igaz, nem önként, forrásunk szerint az ET jelezte, amennyiben nem kéri önként a magyar kormány, ők indítják meg a vizsgálatot.
Az átmeneti rendelkezéseket egyébként Szabó Máté ombudsman is megtámadta az Alkotmánybíróságnál. Szerinte ugyanis törvénytelenek ezek a passzusok, mivel a régi alkotmány nem tette lehetővé alkotmányerejű rendelkezések elfogadását, miközben ezeket még annak érvénye alatt fogadta el a magyar parlament.
Változó ütemezés
Brüsszeli és hazai forrásaink szerint is jelentős változás állt be a dossziék vizsgálatának időzítésében és sürgősségében is. Informátoraink szerint a korábbi bizakodó légkör, amelyben az Európai Unió és az ET is gyors megoldást és kompromisszumkész magyar kormányzati hozzáállást remélt, elpárologni látszik. Emellett komoly aggodalmakat váltottak ki mind Brüsszelben, mind a strasbourgi székhelyű ET-ben a konzultáció nélkül, átláthatatlan módon előkészített a törvények és az alkotmány elfogadásának körülményei. Szintén aggódnak amiatt, hogy a döntések összességüket tekintve a jelenlegi kormány bebetonozását segítik az ellenzék és a civil szféra kárára. Emiatt átfogóan fogják vizsgálni a Fidesz tavalyi törvényalkotási hullámának hatásait.
Ezt erősíti, hogy a hvg.hu-nak nyilatkozó, az ET plenáris ülésein az MSZP színeiben Magyarországot képviselő Harangozó Gábor parlamenti képviselő szerint egyre valószínűbb, hogy csak az októberi ET-ülésen döntenek mind a tíz dosszié ismeretében arról, elinduljon-e a monitoring eljárás Magyarország ellen. Harangozó szerint mivel az unióhoz már csatlakozott tagállam ellen eddig soha nem indult az emberi és alapjogok súlyos megsértése esetén kezdeményezhető eljárás, egyedi esettel állnak szembe a szakértők, emiatt "nagyon óvatos megközelítést követel tőlük a feladat". A volt EP-képviselőként európai ügyekben jártas honatya szerint azonban bizalomkeltő, hogy az érintett nemzetközi szervezetek, így az EBESZ, az ET, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az EU rendkívül szorosan együttműködnek Magyarország ügyében.
http://hvg.hu/itthon/20120315_velencei_bizottsag_alkotmany#rss
Szerző: Folk György / Brüsszel
A magyar kormánynak az alaptörvényt is módosítania kell az Európa Tanács Velencei Bizottságának igazságügyi reformunkról szóló véleménye szerint - olvasható ki a hvg.hu birtokába jutott tervezetből.
Az immár tíz magyar ügyben is vizsgálódó Velencei Bizottság (VB) pénteki ülésén fogadja el azt a jelentést, amely elismeri, szükség volt a magyar igazságügy reformjára, beleértve a bírók jogállásáról és javadalmazásáról és a bíróságok felépítéséről és adminisztrációs rendszeréről szóló törvényeket. Egyúttal jelzi, hogy vannak jó elemek is az átalakításokban, viszont nyomatékosan felhívja a figyelmet, hogy a reformok egésze az igazságügy függetlenségét fenyegeti. Többek között ezt tartalmazza a hvg.hu birtokába került jelentéstervezet.
A fő gondot a VB az Országos Bírói Hivatal (OBH) elnökének kezében koncentrálódó túlzott hatalomban látja, aki egy személyben hozhat döntéseket. Véleménye szerint nincs még egy olyan tagállama a 47 országot számláló nemzetközi alap- és emberjogi szervezetnek, ahol ennyire fontos hatalmak kerültek egy kézbe, beleértve a bírák és vezető igazságügyi tisztviselők kiválasztását. Ezért az, hogy az OBH vezetőjét a miniszterelnök választja ki, nem nyugtatja meg a Velencei Bizottságot. Kifogásolják továbbá a rendkívül hosszú, kilencéves mandátumát és azt, hogy megválasztását nem konzultálják meg a vezető bírói testület tagjaival, akik ráadásul nem is rendelkeznek semmilyen használható kontrollal az OBH vezetője felett.
Azt is kifogásolja a szervezet, hogy Handó Tünde OBH-elnöknek erős hatalma van a bírók kinevezésében. Nem megfelelő a vélemény szerint a bírókra vonatkozó ismétlődő próbaidők alkalmazása, és a durva következmények, ha egy bíró visszautasítja szintén az OBH vezetője által eldöntött áthelyezését. Komolyan aggódik végül a VB az OBH elnökének azon joga miatt, hogy saját hatáskörében dönthet az ügyek áthelyezéséről más bíróságokra.
Szemben Európával
Ez alapján a szervezet arra jutott, hogy a reform alapvető részei nemcsak ellentétesek az igazságügyre és különösen annak függetlenségére vonatkozó európai standardokkal, de az Európai Emberjogi Konvenció tisztességes eljáráshoz való jogról szóló hatodik cikkelyével is.
Az Európai Bizottságban növekvő aggodalommal és elégedetlenséggel figyelik Orbán Viktor kormányát
A jelentés megjegyzi, hogy már az új alkotmányról szóló véleményükben reményüket fejezték ki, hogy az ajánlásokat figyelembe veszi az Orbán-kormány. Erre egyébként nyomatékosan felhívta a magyar kormány figyelmét az unió alapjogi biztosa, Viviane Reding, és szintén erre szólított fel az Európai Parlament határozata. A VB továbbra is azon az állásponton van, hogy az igazságügy függetlensége, beleértve a vonatkozó törvényekbe beépített fékek és ellensúlyok rendszerét is, szükségessé teszi a törvények mellett az alkotmány módosítását is. Végül a Velencei Bizottság kijelenti, kész továbbra is segíteni a magyar kormányt a rossz intézkedések kijavításában.
Az ajánlás azért is különösen kellemetlen Orbán Viktor kormányának, mert a kormányfő március 15-i beszédében éppen azt mondta, hogy kiáll az alaptörvény mellett, és nem hagyja, hogy mások beleszóljanak.
Az egyházügyi törvényt is módosítani kellene
A Velencei Bizottság szintén elfogadja az egyházügyi törvényről szóló jelentést is, amelyben úgy fogalmaznak, hogy a törvény ugyan alapjaiban megfelel a vallásos gondolati szabadság európai alapelveinek, viszont számos eleme nincs összhangban a nemzetközi standardokkal. Mint írták, a jogszabály ugyanis számos önkényes feltételt támaszt a egyházként való elismeréshez, ráadásul a Velencei Bizottság az egyházak elfogadásának gyakorlatát mindenképpen felülvizsgálná. Kifogásolja a vélemény, ahogy minden átmenet nélkül hirtelen több száz egyház veszítette el egyházi státuszát, amely nehezen egyeztethető össze bármilyen nemzetközi normavilággal. A jogászok továbbá diszkriminatívnak tekintik az el nem ismert egyházakra vonatkozó, a törvényben meghatározott bánásmódot is. A Velencei Bizottság ezért az egyházakról szóló törvény módosítását is elvárja a magyar kormánytól.
További, az Európa Tanácsban vizsgált magyar törvények
A Velencei Bizottság és az Európa Tanács szervezetei az eddigi nyolc helyett immár tíz kérdésben vizsgálódnak. Eszerint az első körben vizsgált igazságügyi reform, az egyházügyi és a választási törvények, valamint a második körben kifogásolt információs szabadságról, alkotmánybíróságról, az ügyészségről, a kisebbségekről és a családvédelemről szóló rendelkezések mellett immár a médiatörvényt és az Alaptörvényhez fűzött átmeneti rendelkezéseket is górcső alá veszik.
Utóbbi kettő közül a médiaszabályozást az Európa Tanács (ET) jogi szolgálata vizsgálja. Az alkotmány átmeneti rendelkezései - amelyeket 2011 karácsonya előtt rohamtempóban fogadott el a magyar parlament és egyebek mellett a rendkívüli adó kivetését, a szocialistákat a korábbi kormányzati lépésekért bűnösnek kikiáltó passzusokat és az új alkotmányba rögzített eladósodottsági plafont két évre kiiktató kitételt tartalmazzák - vizsgálatát is kérte Navracsics Tibor igazságügy miniszter. Igaz, nem önként, forrásunk szerint az ET jelezte, amennyiben nem kéri önként a magyar kormány, ők indítják meg a vizsgálatot.
Az átmeneti rendelkezéseket egyébként Szabó Máté ombudsman is megtámadta az Alkotmánybíróságnál. Szerinte ugyanis törvénytelenek ezek a passzusok, mivel a régi alkotmány nem tette lehetővé alkotmányerejű rendelkezések elfogadását, miközben ezeket még annak érvénye alatt fogadta el a magyar parlament.
Változó ütemezés
Brüsszeli és hazai forrásaink szerint is jelentős változás állt be a dossziék vizsgálatának időzítésében és sürgősségében is. Informátoraink szerint a korábbi bizakodó légkör, amelyben az Európai Unió és az ET is gyors megoldást és kompromisszumkész magyar kormányzati hozzáállást remélt, elpárologni látszik. Emellett komoly aggodalmakat váltottak ki mind Brüsszelben, mind a strasbourgi székhelyű ET-ben a konzultáció nélkül, átláthatatlan módon előkészített a törvények és az alkotmány elfogadásának körülményei. Szintén aggódnak amiatt, hogy a döntések összességüket tekintve a jelenlegi kormány bebetonozását segítik az ellenzék és a civil szféra kárára. Emiatt átfogóan fogják vizsgálni a Fidesz tavalyi törvényalkotási hullámának hatásait.
Ezt erősíti, hogy a hvg.hu-nak nyilatkozó, az ET plenáris ülésein az MSZP színeiben Magyarországot képviselő Harangozó Gábor parlamenti képviselő szerint egyre valószínűbb, hogy csak az októberi ET-ülésen döntenek mind a tíz dosszié ismeretében arról, elinduljon-e a monitoring eljárás Magyarország ellen. Harangozó szerint mivel az unióhoz már csatlakozott tagállam ellen eddig soha nem indult az emberi és alapjogok súlyos megsértése esetén kezdeményezhető eljárás, egyedi esettel állnak szembe a szakértők, emiatt "nagyon óvatos megközelítést követel tőlük a feladat". A volt EP-képviselőként európai ügyekben jártas honatya szerint azonban bizalomkeltő, hogy az érintett nemzetközi szervezetek, így az EBESZ, az ET, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az EU rendkívül szorosan együttműködnek Magyarország ügyében.
http://hvg.hu/itthon/20120315_velencei_bizottsag_alkotmany#rss
2012. március 14., szerda
Dr. Kiss László alkotmánybíró megírta az ügynökügy tanulságait
Beadvány a Szíriusz-3 csillagképből, ellensúlyok, fékek és ügynökösdi csak címszavakban a témák, melyekről a Pécsi Tudományegyetem oktatójával, az Alkotmánybíróság legrégebb óta, 14 éve hivatalban lévő bírájával, dr. Kiss Lászlóval beszélgettünk.
2012. március. 13. kedd | Szerző: Horváth-Balogh Attila
- Egyetemi tanárként hogy látja, szűkült az Alkotmánybíróság hatásköre, vagy sem az új alaptörvény hatályba lépésével?
- Bizonyos szempontból igen, másból nem - válaszolt diplomatikusan dr. Kiss László. - Mennyiségi értelemben inkább bővült, ezért nagyon pontosan ki kell dolgoznunk a hozzánk érkező beadványok és ügyek befogadási rendjét, mert különben magunkra szabadítunk akár évi 10-15 ezer ügyet is. Nekünk továbbra is csak azokkal a kérdésekkel kell foglalkoznunk, amelyek tényleges alkotmányossági, alkotmányjogi problémákat vetnek fel. Másképp szecskavágás lesz a dologból és nem jut elegendő idő az igazi, veretes határozatokra.
- Az új alaptörvény kapcsán szinte naponta elhangzik a politika oldaláról, hogy általa sikerült újjászervezni az országot, pontosabban az államot. Valóban így van?
- A politikai vetületekkel kapcsolatosan alkotmánybíróként, az Alaptörvény szolgájaként nem óhajtok állást foglalni, nem is tehetem. Egyetemi tanárként pedig egészen biztos vagyok a kormány jó szándékában. Az már más kérdés, hogy ez a jó szándék minden esetben megfelelően kiválasztott eszközökkel jut-e kifejezésre.
- A rendszerváltás óta eltelt bő 20 évben nemcsak az AB, hanem a köztársasági elnökök szerepe is változott...
- A köztársasági elnök fontos tényező a jogállam hatalommegosztási rendszerében. Szakmai meglátásom szerint az államfőnek legyen bármilyen politikai irányultsága is önálló hatalmi tényezőként kell szerepet viselnie, megszabadulva korábbi kötődéseitől, különben gond lesz az általa megjelenített közjogi fékekkel és az ellensúlyokkal.
Dr. Kiss László: A leghatározottabb véleményem az, hogy hozzák nyilvánosságra az ügynöklistákat, e nélkül nem lesz béke
Dr. Kiss László: A leghatározottabb véleményem az, hogy hozzák nyilvánosságra az ügynöklistákat, e nélkül nem lesz béke - Fotó: Szakony Attila
- Schmitt Pál hány esetben kért az AB-től normakontrollt?
- Legjobb tudomásom szerint egyszer sem.
- Más. Milyen furcsa ügyekkel találkozott alkotmánybírói pályafutása során?
- Hát ilyen rengeteg volt. A legemlékezetesebb talán, amikor az indítványozó a Szíriusz-3 csillagképben lakott. Mint írta, köztudomású, hogy aki ebben a csillagképben él, az sok olyan dologról tud, amiről az egyszerű földi halandó nem. Erre hivatkozva azt kérte az Alkotmánybíróságtól, hogy derítse ki, ki az a két ember, aki akkor éppen Kiskunfélegyháza és Kiskőrös között az út szélén közlekedett fekete nadrágban, fehér ingben, nyakkendőben és kalapban mert közük van Magyarország jövőjéhez.
- Nagy port vert fel 5 évvel ezelőtt, hogy Ungváry Krisztián történész több neves közéleti szereplővel egyetemben Önt is azzal vádolta meg, hogy jelentéseket készített az előző rendszerben az államhatalomnak. Mit gondol múltbeli szerepéről?
- Akkor én pert indítottam, ami már lezárult, és a történészt a bíróság velem szemben is elmarasztalta személyiségi jogsértés miatt. Nekem Ungváry és az írását közlő Élet és Irodalom közel 4 millió forintot fizetett ki, cserébe a kertemben egy kis réztábla örökíti meg a történetet a következőképpen: Ez a beruházás az Élet- és Irodalom (ÉS) és Ungváry Krisztián ügynöközésének köszönheti megvalósulását. Félreértés ne essék, a leghatározottabb véleményem az, hogy hozzák nyilvánosságra az ügynöklistákat. E nélkül nem lesz béke és nyugalom. Ha azonban a történész melléfog, legyen bátorság a bíróságokban ahhoz, hogy szigorú büntetéssel sújtsák. Igen komoly tanulsága volt az ügynek, már el is készült a róla szóló könyvem, mely megbízatásom leteltének másnapján kerülhet csak nyomdába. A címe az lesz: Ügynökmese. Az Ungváry-dosszié. Egyébként már 5 éve feltettem az Alkotmánybíróság honlapjára a következő szöveget: Történészek számára: 1983-1988-ig az MSZMP JPTE-i Bizottságának választott titkárhelyettese voltam. Ezt gondolom a múltbéli szerepemről. Ha valaki mást is, nyilván elmondja...
http://zalaihirlap.hu/kozelet/20120313_kiss_laszlo_interju#s=rss
2012. március. 13. kedd | Szerző: Horváth-Balogh Attila
- Egyetemi tanárként hogy látja, szűkült az Alkotmánybíróság hatásköre, vagy sem az új alaptörvény hatályba lépésével?
- Bizonyos szempontból igen, másból nem - válaszolt diplomatikusan dr. Kiss László. - Mennyiségi értelemben inkább bővült, ezért nagyon pontosan ki kell dolgoznunk a hozzánk érkező beadványok és ügyek befogadási rendjét, mert különben magunkra szabadítunk akár évi 10-15 ezer ügyet is. Nekünk továbbra is csak azokkal a kérdésekkel kell foglalkoznunk, amelyek tényleges alkotmányossági, alkotmányjogi problémákat vetnek fel. Másképp szecskavágás lesz a dologból és nem jut elegendő idő az igazi, veretes határozatokra.
- Az új alaptörvény kapcsán szinte naponta elhangzik a politika oldaláról, hogy általa sikerült újjászervezni az országot, pontosabban az államot. Valóban így van?
- A politikai vetületekkel kapcsolatosan alkotmánybíróként, az Alaptörvény szolgájaként nem óhajtok állást foglalni, nem is tehetem. Egyetemi tanárként pedig egészen biztos vagyok a kormány jó szándékában. Az már más kérdés, hogy ez a jó szándék minden esetben megfelelően kiválasztott eszközökkel jut-e kifejezésre.
- A rendszerváltás óta eltelt bő 20 évben nemcsak az AB, hanem a köztársasági elnökök szerepe is változott...
- A köztársasági elnök fontos tényező a jogállam hatalommegosztási rendszerében. Szakmai meglátásom szerint az államfőnek legyen bármilyen politikai irányultsága is önálló hatalmi tényezőként kell szerepet viselnie, megszabadulva korábbi kötődéseitől, különben gond lesz az általa megjelenített közjogi fékekkel és az ellensúlyokkal.
Dr. Kiss László: A leghatározottabb véleményem az, hogy hozzák nyilvánosságra az ügynöklistákat, e nélkül nem lesz béke
Dr. Kiss László: A leghatározottabb véleményem az, hogy hozzák nyilvánosságra az ügynöklistákat, e nélkül nem lesz béke - Fotó: Szakony Attila
- Schmitt Pál hány esetben kért az AB-től normakontrollt?
- Legjobb tudomásom szerint egyszer sem.
- Más. Milyen furcsa ügyekkel találkozott alkotmánybírói pályafutása során?
- Hát ilyen rengeteg volt. A legemlékezetesebb talán, amikor az indítványozó a Szíriusz-3 csillagképben lakott. Mint írta, köztudomású, hogy aki ebben a csillagképben él, az sok olyan dologról tud, amiről az egyszerű földi halandó nem. Erre hivatkozva azt kérte az Alkotmánybíróságtól, hogy derítse ki, ki az a két ember, aki akkor éppen Kiskunfélegyháza és Kiskőrös között az út szélén közlekedett fekete nadrágban, fehér ingben, nyakkendőben és kalapban mert közük van Magyarország jövőjéhez.
- Nagy port vert fel 5 évvel ezelőtt, hogy Ungváry Krisztián történész több neves közéleti szereplővel egyetemben Önt is azzal vádolta meg, hogy jelentéseket készített az előző rendszerben az államhatalomnak. Mit gondol múltbeli szerepéről?
- Akkor én pert indítottam, ami már lezárult, és a történészt a bíróság velem szemben is elmarasztalta személyiségi jogsértés miatt. Nekem Ungváry és az írását közlő Élet és Irodalom közel 4 millió forintot fizetett ki, cserébe a kertemben egy kis réztábla örökíti meg a történetet a következőképpen: Ez a beruházás az Élet- és Irodalom (ÉS) és Ungváry Krisztián ügynöközésének köszönheti megvalósulását. Félreértés ne essék, a leghatározottabb véleményem az, hogy hozzák nyilvánosságra az ügynöklistákat. E nélkül nem lesz béke és nyugalom. Ha azonban a történész melléfog, legyen bátorság a bíróságokban ahhoz, hogy szigorú büntetéssel sújtsák. Igen komoly tanulsága volt az ügynek, már el is készült a róla szóló könyvem, mely megbízatásom leteltének másnapján kerülhet csak nyomdába. A címe az lesz: Ügynökmese. Az Ungváry-dosszié. Egyébként már 5 éve feltettem az Alkotmánybíróság honlapjára a következő szöveget: Történészek számára: 1983-1988-ig az MSZMP JPTE-i Bizottságának választott titkárhelyettese voltam. Ezt gondolom a múltbéli szerepemről. Ha valaki mást is, nyilván elmondja...
http://zalaihirlap.hu/kozelet/20120313_kiss_laszlo_interju#s=rss
2012. március 6., kedd
A Velencei Bizottság korlátozná a főbíró hatalmát
A Velencei Bizottság szerint a magyar igazságszolgáltatási rendszer reformjának fő elemei nemcsak ellentmondanak az európai normáknak, hanem sértik a tisztességes eljáráshoz való jogot is. Az Európa Tanács testülete szerint ezért módosítani kellene az alaptörvényt - írja a Népszabadság.
"A fő gond az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének kezében összpontosuló hatalom. Bár a tagállamoknak széles mérlegelési jogkörük van az igazságszolgáltatás irányítási rendszerének kialakításában, az Európa Tanács egyetlen tagországában sem ruháztak fel egyetlen személyt ilyen jelentős hatalommal, beleértve a bírók vagy más vezető tisztségviselők kiválasztását" - írja a Velencei Bizottság a magyarországi bíróságokról szóló véleménytervezetében, amely a Népszabadság birtokába jutott.
A lap az ügy előzményeként megemlíti, hogy Martonyi János külügyminiszter még januárban kérte fel a bizottságot, hogy véleményezze a bíróságok függetlenségével, a vallásszabadsággal és a választásokkal kapcsolatos magyar jogszabályokat.
A Velencei Bizottság véleménye szerint Magyarországon az Országos Bírósági Hivatal elnöke a bírósági rendszer gyakorlatilag minden aspektusában kulcsfontosságú döntéshozóként lép fel, és korlátlan hatalma felett senki sem gyakorol pártatlan ellenőrzést. "Az elnököt a bírói testület tagjaival való konzultáció nélkül választják meg, ráadásul törvénysértés esetét leszámítva senki sem vonhatja őt felelősségre. Az aggodalmakat növeli a nagyon hosszú, kilencéves mandátum" - teszi hozzá a testület véleménytervezete.
A bizottság szerint e rendkívül erős hatalmat tovább súlyosbítják a következő elemek: ismétlődő próbaidőszakok, amelyek aláássák a bírók függetlenségét; a bírók áthelyezésének lehetősége, súlyos következményekkel arra az esetre, ha visszautasítanák a költözést; az OBH elnökének joga ügyek áthelyezésére egy másik bíróságra.
Ami a bírók korai nyugdíjazását illeti (ez ügyben az Európai Bizottság már kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen), a dokumentum leszögezi: a nyugdíjba vonulásra kényszerítésnek semmilyen anyagi, materiális oka nincs. A nyugdíjkorhatár hirtelen megváltoztatásával a bírók körülbelül egytizedének (sokan közülük vezető beosztásúak) távozniuk kell. Nem kellőképpen bizonyított az érvelés, hogy a több fiatal bíró növeli majd az igazságszolgáltatás hatékonyságát - fogalmaz a tervezet.
A Velencei Bizottság végül arra a következtetésre jut: az igazságszolgáltatási rendszer reformjának fő elemei nemcsak ellentmondanak az európai normáknak (főként a függetlenség terén), hanem sértik a tisztességes eljáráshoz való jogot is. Az igazságszolgáltatás függetlenségét, beleértve a fékek és egyensúlyok erős rendszerét, magában az alkotmányban kellene szabályozni, és ennek fényében az alaptörvény módosítása is szükséges lenne - hangsúlyozza az Európa Tanács testülete.
A Velencei Bizottság a strasbourgi székhelyű, negyvenhét tagállamot tömörítő Európa Tanács alkotmányos ügyekben illetékes tanácsadó testülete, nem EU-intézmény.
Origo
"A fő gond az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének kezében összpontosuló hatalom. Bár a tagállamoknak széles mérlegelési jogkörük van az igazságszolgáltatás irányítási rendszerének kialakításában, az Európa Tanács egyetlen tagországában sem ruháztak fel egyetlen személyt ilyen jelentős hatalommal, beleértve a bírók vagy más vezető tisztségviselők kiválasztását" - írja a Velencei Bizottság a magyarországi bíróságokról szóló véleménytervezetében, amely a Népszabadság birtokába jutott.
A lap az ügy előzményeként megemlíti, hogy Martonyi János külügyminiszter még januárban kérte fel a bizottságot, hogy véleményezze a bíróságok függetlenségével, a vallásszabadsággal és a választásokkal kapcsolatos magyar jogszabályokat.
A Velencei Bizottság véleménye szerint Magyarországon az Országos Bírósági Hivatal elnöke a bírósági rendszer gyakorlatilag minden aspektusában kulcsfontosságú döntéshozóként lép fel, és korlátlan hatalma felett senki sem gyakorol pártatlan ellenőrzést. "Az elnököt a bírói testület tagjaival való konzultáció nélkül választják meg, ráadásul törvénysértés esetét leszámítva senki sem vonhatja őt felelősségre. Az aggodalmakat növeli a nagyon hosszú, kilencéves mandátum" - teszi hozzá a testület véleménytervezete.
A bizottság szerint e rendkívül erős hatalmat tovább súlyosbítják a következő elemek: ismétlődő próbaidőszakok, amelyek aláássák a bírók függetlenségét; a bírók áthelyezésének lehetősége, súlyos következményekkel arra az esetre, ha visszautasítanák a költözést; az OBH elnökének joga ügyek áthelyezésére egy másik bíróságra.
Ami a bírók korai nyugdíjazását illeti (ez ügyben az Európai Bizottság már kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen), a dokumentum leszögezi: a nyugdíjba vonulásra kényszerítésnek semmilyen anyagi, materiális oka nincs. A nyugdíjkorhatár hirtelen megváltoztatásával a bírók körülbelül egytizedének (sokan közülük vezető beosztásúak) távozniuk kell. Nem kellőképpen bizonyított az érvelés, hogy a több fiatal bíró növeli majd az igazságszolgáltatás hatékonyságát - fogalmaz a tervezet.
A Velencei Bizottság végül arra a következtetésre jut: az igazságszolgáltatási rendszer reformjának fő elemei nemcsak ellentmondanak az európai normáknak (főként a függetlenség terén), hanem sértik a tisztességes eljáráshoz való jogot is. Az igazságszolgáltatás függetlenségét, beleértve a fékek és egyensúlyok erős rendszerét, magában az alkotmányban kellene szabályozni, és ennek fényében az alaptörvény módosítása is szükséges lenne - hangsúlyozza az Európa Tanács testülete.
A Velencei Bizottság a strasbourgi székhelyű, negyvenhét tagállamot tömörítő Európa Tanács alkotmányos ügyekben illetékes tanácsadó testülete, nem EU-intézmény.
Origo
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)