...Az elmúlt húsz évben a Velencei Bizottság tevékenysége alapvetően átalakult. Két évtized alatt a kelet-európai rendszerváltozások lezajlottak, valódi rendszerváltó problémák a térségben elvétve merülnek fel. Tipikusan ilyen problémák voltak a privatizáció, az átmeneti korszak igazságszolgáltatása, vagyis a visszamenőleges hatályú jogalkotás kérdése, az alapjogok garantálása, különösen a választójog szabályozása, továbbá az államszervezeti kérdések közül az igazságszolgáltatás függetlensége. Külön csoportot képeztek a Velencei Bizottság tevékenységében a Jugoszlávia felbomlását kísérő háborúk utáni rendezés államszervezeti, a demokráciát érintő, és alapjogi kérdései, mindenek előtt Bosznia és Hercegovina berendezkedése.
A Bizottság azonban nemhogy visszaszorult volna, létszáma és hatóköre folyamatosan növekedett, tagjainak száma ma 57, és a tagokhoz egy társult tag, 7 megfigyelő és három sajátos státuszú partner csatlakozik. Ezzel párhuzamosan a Velencei Bizottság tevékenysége nem csak a fiatalabb demokráciákra irányul, hanem Európa nyugati felére is. Emlékezetesek azok az ügyek, ahol régi, bejáratott demokráciák alapvető alkotmányos kérdései voltak napirenden. Elég itt a liechtensteini hercegi ház által javasolt alkotmánymódosításról szóló véleményre, vagy az olasz Gasparri és Frattini törvények véleményszabadsággal és a média szabadságával való összeegyeztethetőségéről szóló véleményre utalni. De készült már vélemény a finn alkotmány értékelésével, a luxemburgi alkotmányos reformmal, az Egyesült Királyság és Svájc egyik kantonja választójogával vagy a belgiumi média szabadságával kapcsolatban is. A demokratikus átmenet segítése helyett tehát ma már a Velencei Bizottság feladata az európai alkotmányosság közös hagyományának ápolása és fejlesztése. ...
2010. június 7., hétfő
2010. június 6., vasárnap
Torgyán József és Pozsgay Imre az alkotmánymódosításról
1990. június 5., kedd - A Független Kisgazdapárt parlamenti frakciója nevében Torgyán József képviselőcsoport-vezető érvelt a beterjesztett alkotmánymódosítás mellett. Hangsúlyozta: el kell dönteni végre, hogy Magyarországon parlamentáris demokráciát avagy prezidenciális rendszert kívánnak-e kiépíteni. A parlamentáris demokrácia kiépítése viszont már megkezdődött. Ennek szerves része a jelenlegi alkotmánymódosítás, benne az, hogy az államfőt a parlament válassza meg, s az, hogy a kormányozhatóság érdekében változzék az úgynevezett kétharmados szabály. Torgyán József kitért a nemzetiségi jogok országgyűlési biztosának, mint új intézménynek a kérdésére is, kijelentve: ezt a megoldást csak átmenetileg tudják elfogadni azzal, hogy mielőbb megszülessék az új választójogi törvény.
Pozsgay Imre, a Magyar Szocialista Párt frakcióvezetője ellenben kételyeit sorolta az alkotmányozási folyamattal és magával az alkotmánymódosítási javaslattal szemben. Véleménye szerint a törvényjavaslat elfogadása mellett felsorakoztatott érvek egyike sem követeli meg az alkotmány ilyen generális átalakítását. Sokkal inkább amellett szólnak, hogy haladéktalanul és hosszú parlamenti gyötrelemre készülve az Országgyűlés fogjon hozzá egy új alkotmány kidolgozásához. Kifogásolta, hogy a törvényjavaslatot képviselők egy csoportja nyújtotta be, a kormány megint kimaradt, mintha vissza akarná terhelni az oly sokat emlegetett felelősségét a Parlamentre. Végezetül hangoztatta: az, hogy a nép közvetlenül választ köztársasági elnököt, s ily módon gyakorolja szuverenitását, semmiképp sem gyengíti sem a kormány hatalmát, sem a Parlament ellenőrző szerepét a végrehajtó hatalom fölött. A szocialisták véleménye szerint a benyújtott törvénytervezet nagyvonalú, felületes és átgondolatlan. (MTI)
Pozsgay Imre, a Magyar Szocialista Párt frakcióvezetője ellenben kételyeit sorolta az alkotmányozási folyamattal és magával az alkotmánymódosítási javaslattal szemben. Véleménye szerint a törvényjavaslat elfogadása mellett felsorakoztatott érvek egyike sem követeli meg az alkotmány ilyen generális átalakítását. Sokkal inkább amellett szólnak, hogy haladéktalanul és hosszú parlamenti gyötrelemre készülve az Országgyűlés fogjon hozzá egy új alkotmány kidolgozásához. Kifogásolta, hogy a törvényjavaslatot képviselők egy csoportja nyújtotta be, a kormány megint kimaradt, mintha vissza akarná terhelni az oly sokat emlegetett felelősségét a Parlamentre. Végezetül hangoztatta: az, hogy a nép közvetlenül választ köztársasági elnököt, s ily módon gyakorolja szuverenitását, semmiképp sem gyengíti sem a kormány hatalmát, sem a Parlament ellenőrző szerepét a végrehajtó hatalom fölött. A szocialisták véleménye szerint a benyújtott törvénytervezet nagyvonalú, felületes és átgondolatlan. (MTI)
2010. június 5., szombat
Pozsgay: Az Alkotmány sáncai mögül eresztették ránk a válságot
... Lapunk megkérdezte Pozsgay Imrét, miért kell új alkotmány. A politikus – aki 2005-ben tagja volt Orbán Viktor nemzeti konzultációs testületének is – azt mondta: a mostani alaptörvény „gyakorlatilag az Alkotmánybíróságot hatalmazza fel alkotmányozásra. Naponta esnek be ügyek az AB-ra”. Pozsgay Imre azt is nehezményezi, hogy „az előző kormányok neoliberális gazdaságpolitikája is ezen alkotmány sáncai mögül eresztette rá a válságot az országra, ahelyett, hogy kezelte volna”.
Kérdésünkre, hogy mégis hogyan, úgy reagált: olyan hatalmat segített talpon maradni, melyet a népakarat már szeretett volna elmozdítani. Arra, hogy a Fidesz és a kétharmados parlamenti többség nem akarja népszavazással megerősíteni az új alkotmányt, Pozsgay Imre azt mondta: a szakmai-kodifikációs munkálatok után társadalmi vitára kell bocsátani az új alkotmány tervezett szövegét. A társadalmi vitától függően, ha mélyreható változások is lesznek, mérlegelni kell majd, hogy legyen-e róla népszavazás. ...
Népszabadságonline 2010. június 5. szombat
Kérdésünkre, hogy mégis hogyan, úgy reagált: olyan hatalmat segített talpon maradni, melyet a népakarat már szeretett volna elmozdítani. Arra, hogy a Fidesz és a kétharmados parlamenti többség nem akarja népszavazással megerősíteni az új alkotmányt, Pozsgay Imre azt mondta: a szakmai-kodifikációs munkálatok után társadalmi vitára kell bocsátani az új alkotmány tervezett szövegét. A társadalmi vitától függően, ha mélyreható változások is lesznek, mérlegelni kell majd, hogy legyen-e róla népszavazás. ...
Népszabadságonline 2010. június 5. szombat
2010. május 29., szombat
Soli Deo gloria
A Soli Deo gloria latin kifejezés, jelentése: Egyedül az Istené a dicsőség; egyike az öt solának, a reformátorok hittételének összegzésére a reformáció alatt. Gánóczy Sándor szerint Kálvin számára a soli Deo gloria elv a legelső és a leglényegesebb.
A barokk komponista, Johann Sebastian Bach hozzáfűzte az „SDG” kezdőbetűket a kézjegyéhez az összes kantátája zenei kézirataihoz és valójában sok egyéb munkájához. A dedikációt kortársa, Georg Friedrich Händel is használta.
Az öt sola
* Sōlā Scriptūra (Kizárólag a Szentírás szerint)
* Sōlā fide (Kizárólag hit által)
* Sōlā grātiā (Kizárólag kegyelemből)
* Sōlō Christō (Kizárólag a Krisztus által)
* Sōlī Deō glōria (Kizárólag Istené a dicsőség)
A barokk komponista, Johann Sebastian Bach hozzáfűzte az „SDG” kezdőbetűket a kézjegyéhez az összes kantátája zenei kézirataihoz és valójában sok egyéb munkájához. A dedikációt kortársa, Georg Friedrich Händel is használta.
Az öt sola
* Sōlā Scriptūra (Kizárólag a Szentírás szerint)
* Sōlā fide (Kizárólag hit által)
* Sōlā grātiā (Kizárólag kegyelemből)
* Sōlō Christō (Kizárólag a Krisztus által)
* Sōlī Deō glōria (Kizárólag Istené a dicsőség)
A keretek...
2010. május 14.
Sólyom László köztársasági elnök beszéde az Országgyűlés alakuló ülésén
... Van tapasztalat arról is, hogyan lehet az Alkotmányhoz nyúlni. Mi az tehát, amit fenn kell tartani, amihez ragaszkodni kell? Az Alkotmány nem holt betű, hanem él és fejlődik. Az alkotmányosság az időközben felmerülő súlyos problémák megoldásának nem gátja, hanem alapja. A magyar országgyűlések nem bántak kesztyűs kézzel az Alkotmánnyal, 1990 óta 22 alkalommal módosították. Nálunk nincs úgynevezett örökkévalósági klauzula, amely egyes országokban bizonyos alkotmányi szakaszok módosítását kizárja. Viszont létezik az Alkotmány és a benne foglalt jogok elvi alapjainak egy olyan koherens rendszere, amely a napi érdekű módosítások fölött is az alkotmányosság biztos mércéjéül szolgál. Ez – az első Országgyűlés idején még láthatatlan alkotmány – azóta az Alkotmánybíróság húsz éves működésében látható és kiszámítható kifejtést nyert. Ez az, amit fenn kell tartani. Az Országgyűlés pedig ezen keretek között bátran élhet lehetőségeivel...
Sólyom László köztársasági elnök beszéde az Országgyűlés alakuló ülésén
... Van tapasztalat arról is, hogyan lehet az Alkotmányhoz nyúlni. Mi az tehát, amit fenn kell tartani, amihez ragaszkodni kell? Az Alkotmány nem holt betű, hanem él és fejlődik. Az alkotmányosság az időközben felmerülő súlyos problémák megoldásának nem gátja, hanem alapja. A magyar országgyűlések nem bántak kesztyűs kézzel az Alkotmánnyal, 1990 óta 22 alkalommal módosították. Nálunk nincs úgynevezett örökkévalósági klauzula, amely egyes országokban bizonyos alkotmányi szakaszok módosítását kizárja. Viszont létezik az Alkotmány és a benne foglalt jogok elvi alapjainak egy olyan koherens rendszere, amely a napi érdekű módosítások fölött is az alkotmányosság biztos mércéjéül szolgál. Ez – az első Országgyűlés idején még láthatatlan alkotmány – azóta az Alkotmánybíróság húsz éves működésében látható és kiszámítható kifejtést nyert. Ez az, amit fenn kell tartani. Az Országgyűlés pedig ezen keretek között bátran élhet lehetőségeivel...
2010. május 28., péntek
Az egész nemzeté legyen az új alkotmány
„Az ország kilencven évvel ezelőtt – szétdarabolása után – padlóra került, de talpra tudott állni. Innen kell erőt merítenünk” – jelentette ki Navracsics Tibor a Lánchíd Rádióban. A leendő közigazgatási és igazságügyi miniszter, kormányfőhelyettes hozzátette, azért kell törvénybe foglalni a kormányzás átadás-átvételének körülményeit, mert jelenleg is probléma, hogy a Fidesz a minisztériumoktól nem azokat a papírokat, adatokat kapta meg, amelyeket kért. Navracsics Tibor elmondta, olyan új alkotmányt kell létrehozni, amely nem 1949-es, gyökereiben sem kommunista, és a demokratikus berendezkedést szolgálja. „Az egész nemzeté kell hogy legyen” – jelentette ki a kijelölt miniszter és kormányfőhelyettes.
Magyar Hírlap online
Magyar Hírlap online
2010. május 27., csütörtök
Navracsics: erősítené az emberi jogokat a következő kormány
2010. május 27. 18:51
A leendő kormány egyértelműen elkötelezett az emberi jogi garanciák erősítése mellett - mondta Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszterjelölt csütörtökön az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága előtt. A testület támogatta Navracsics Tibor miniszterré történő kinevezését. A bizottság 13 képviselője szavazott igennel, két szocialista politikus nem támogatta a jelölt kinevezését, három jobbikos honatya pedig tartózkodott a voksolásnál.
Bizottsági meghallgatásán Navracsics Tibor a magyar demokrácia történetének egyik legszomorúbb folyamataként értékelte az emberi jogok elmúlt években tapasztalt hanyatlását, különös tekintettel a 2006-os emberi jogi jogsértésekre.
Gondola.hu
A leendő kormány egyértelműen elkötelezett az emberi jogi garanciák erősítése mellett - mondta Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszterjelölt csütörtökön az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága előtt. A testület támogatta Navracsics Tibor miniszterré történő kinevezését. A bizottság 13 képviselője szavazott igennel, két szocialista politikus nem támogatta a jelölt kinevezését, három jobbikos honatya pedig tartózkodott a voksolásnál.
Bizottsági meghallgatásán Navracsics Tibor a magyar demokrácia történetének egyik legszomorúbb folyamataként értékelte az emberi jogok elmúlt években tapasztalt hanyatlását, különös tekintettel a 2006-os emberi jogi jogsértésekre.
Gondola.hu
2010. május 25., kedd
Navracsics: Ahogy 90 éve, most is talpra állunk
... Új alkotmányra azért van szükség, mert a választók alkotmányozó többséghez juttatták a Fidesz–KDNP-t – mondta Navracsics. Mivel a kampányban megfogalmazták, hogy erre kérik a nagy felhatalmazást, tehát világos, hogy mivel ezt a választók megadták, ezt akarták. Tehát ez nem jog, hanem kötelesség – tette hozzá. A leendő igazságügy-miniszter elmondta, olyan alkotmányt kell létrehozni, mely nem 1949-es, gyökereiben sem kommunista és a demokratikus berendezkedést szolgálja. „Az egész nemzeté kell, hogy legyen” – fogalmazott. ...
2010. május 23., MNO
2010. május 23., MNO
2010. május 22., szombat
Az új Kormány programja az Alkotmányról
... A jelenlegi Alkotmány - mint első mondata kinyilatkoztatja - ideiglenes, átmeneti alkotmány. Megalkotói éppen azért szánták ideiglenesnek, mert nem volt mögötte érvényes társadalmi szerződés. Az új társadalmi szerződés most, a 2010-es országgyűlési választásokon megköttetett. Azzal bízták meg a törvényhozást, hogy a következő négy évben alkossa meg az ország új alkotmányát.
... szülessen az átmeneti korszak helyén, az új társadalmi szerződés szellemében egy új, a nemzeti együttműködésen alapuló rendszer.
... Hatályos Alkotmányunk a rendszerváltoztatás céljaként fogalmazza meg a szociális piacgazdaság megvalósítását. Ezért a szociális biztonságot, az esélyek kiegyenlítését és az egymás iránti megbecsülést és elköteleződést (szolidaritást) közös alapértékeknek tekintjük.
...Magyarországon a demokráciába, a jogállamba és az alkotmányosságba vetett bizalom forog kockán, és az elmúlt nyolc évben kormányzó baloldal minden cselekedete rontotta az újrakezdés esélyeit.
...A demokrácia eszméjével összeegyeztethetetlen módon 2002 után jog- és alkotmányellenesen elmozdították azokat, akik nem kívántak asszisztálni felelőtlen politikájukhoz. A PSZÁF, a KSH és a Magyar Energia Hivatal vezetői ismerhették meg elsőként, milyen is a szocialista kormány felfogása a jogállamiságról . Szász Károly, Mellár Tamás és Kaderják Péter hivatalból történő elmozdítása csak az első lépés volt a demokratikus intézményrendszer leépítéséhez vezető úton. Ha úgy diktálta érdekük, kriminalizálták, ha kellett, antiszemitának bélyegezték az ellenzéket . Ha arra volt szükség, akkor megkísérelték tudatosan szembefordítani egymással az egyes választói csoportokat. S mindeközben görcsösen ragaszkodtak a kormányzati hatalomhoz, még akkor is, amikor világossá vált, hogy bizalom és támogatás hiányában az ország kormányozhatatlanná vált.
...2006-ban Magyarország polgárai megtapasztalták, hogyan lehet demokratikusnak látszó keretek között visszaélni a jogállammal és az alkotmányossággal.
...Újjá kell építeni a joguralomba vetett hitet : Magyarország alkotmányos demokrácia, a működését elősegítő jogszabályok ugyanakkor csak abban az esetben érnek bármit, ha mindenkire egyaránt érvényesek.
... szülessen az átmeneti korszak helyén, az új társadalmi szerződés szellemében egy új, a nemzeti együttműködésen alapuló rendszer.
... Hatályos Alkotmányunk a rendszerváltoztatás céljaként fogalmazza meg a szociális piacgazdaság megvalósítását. Ezért a szociális biztonságot, az esélyek kiegyenlítését és az egymás iránti megbecsülést és elköteleződést (szolidaritást) közös alapértékeknek tekintjük.
...Magyarországon a demokráciába, a jogállamba és az alkotmányosságba vetett bizalom forog kockán, és az elmúlt nyolc évben kormányzó baloldal minden cselekedete rontotta az újrakezdés esélyeit.
...A demokrácia eszméjével összeegyeztethetetlen módon 2002 után jog- és alkotmányellenesen elmozdították azokat, akik nem kívántak asszisztálni felelőtlen politikájukhoz. A PSZÁF, a KSH és a Magyar Energia Hivatal vezetői ismerhették meg elsőként, milyen is a szocialista kormány felfogása a jogállamiságról . Szász Károly, Mellár Tamás és Kaderják Péter hivatalból történő elmozdítása csak az első lépés volt a demokratikus intézményrendszer leépítéséhez vezető úton. Ha úgy diktálta érdekük, kriminalizálták, ha kellett, antiszemitának bélyegezték az ellenzéket . Ha arra volt szükség, akkor megkísérelték tudatosan szembefordítani egymással az egyes választói csoportokat. S mindeközben görcsösen ragaszkodtak a kormányzati hatalomhoz, még akkor is, amikor világossá vált, hogy bizalom és támogatás hiányában az ország kormányozhatatlanná vált.
...2006-ban Magyarország polgárai megtapasztalták, hogyan lehet demokratikusnak látszó keretek között visszaélni a jogállammal és az alkotmányossággal.
...Újjá kell építeni a joguralomba vetett hitet : Magyarország alkotmányos demokrácia, a működését elősegítő jogszabályok ugyanakkor csak abban az esetben érnek bármit, ha mindenkire egyaránt érvényesek.
Újra kell gondolni az alkotmánybírósági jogköröket
Paczolay: újra kell gondolni az alkotmánybírósági jogköröket
2010.05.21. MTI
Húsz évvel az alkotmánybíróság (Ab) létrejötte után szükség van a testület jogköreinek és ezzel együtt az általános hatáskörű bíróságokhoz fűződő viszonyának újragondolására – közölte az Ab elnöke pénteken Zalaegerszegen.
Paczolay Péter a zalai jogásznapon tartott előadásában azt mondta, az áttekintésre a jogegységi határozatokkal, az élő jogszabályok vizsgálatával vagy a normakontrollal kapcsolatban lenne szükség. Hozzátette: az elmúlt két évtizedben az Ab több hatásköre már megváltozott, akadtak olyanok, amelyek megszűntek, de újabbakkal is gyarapodott, jelenleg néhány területen azonban változásokra van szükség.
A jogegységi határozatokkal kapcsolatban az európai joggyakorlatot idézte, amely szerint a jogalkalmazás egységét csak egyedi ügyekben hozott döntésekkel lehet biztosítani. Hozzátette, hogy az Ab az utóbbi öt évben kizárólag normaként vizsgálja a jogegységi döntéseket, és nem kívánja csorbítani a Legfelsőbb Bíróság jogkörét.
Az élő jogszabályok vizsgálatával kapcsolatban arról beszélt, hogy az Ab nem végez önálló jogszabály-értelmezést, nincs hatásköre arra, hogy megadja valamilyen törvény helyes jelentését. Az alkotmánynál alacsonyabb rendű jogszabályok helyes értelmének feltárása a bíróságok dolga, az Ab feladata az, hogy az esetleg többféle értelmezés közül kijelölje az alkotmányosnak tekinthető változatot.
2010.05.21. MTI
Húsz évvel az alkotmánybíróság (Ab) létrejötte után szükség van a testület jogköreinek és ezzel együtt az általános hatáskörű bíróságokhoz fűződő viszonyának újragondolására – közölte az Ab elnöke pénteken Zalaegerszegen.
Paczolay Péter a zalai jogásznapon tartott előadásában azt mondta, az áttekintésre a jogegységi határozatokkal, az élő jogszabályok vizsgálatával vagy a normakontrollal kapcsolatban lenne szükség. Hozzátette: az elmúlt két évtizedben az Ab több hatásköre már megváltozott, akadtak olyanok, amelyek megszűntek, de újabbakkal is gyarapodott, jelenleg néhány területen azonban változásokra van szükség.
A jogegységi határozatokkal kapcsolatban az európai joggyakorlatot idézte, amely szerint a jogalkalmazás egységét csak egyedi ügyekben hozott döntésekkel lehet biztosítani. Hozzátette, hogy az Ab az utóbbi öt évben kizárólag normaként vizsgálja a jogegységi döntéseket, és nem kívánja csorbítani a Legfelsőbb Bíróság jogkörét.
Az élő jogszabályok vizsgálatával kapcsolatban arról beszélt, hogy az Ab nem végez önálló jogszabály-értelmezést, nincs hatásköre arra, hogy megadja valamilyen törvény helyes jelentését. Az alkotmánynál alacsonyabb rendű jogszabályok helyes értelmének feltárása a bíróságok dolga, az Ab feladata az, hogy az esetleg többféle értelmezés közül kijelölje az alkotmányosnak tekinthető változatot.
2010. május 19., szerda
Orbán: 2012-ben lesz új alkotmány
MTI
2010. május 19., szerda 17:39
Orbán Viktor tervei szerint 2012 közepén vagy végén lesz új alkotmány, addig a kormány, a parlament a rend és a gazdaság megerősítésén dolgozik. Bejelentette: az új kabinet megyei kormányhivatalokat hoz létre.
Orbán Viktor szerdán megerősítette a szombati Magyar Nemzetben megjelent nyilatkozatát, ami szerint két év múlva lehet Magyarországnak új alkotmánya. A miniszterelnök-jelölt szerdán, Budapesten az általa kezdeményezett gazdasági konzultáción leszögezte: a kétharmados többség birtokában jobb lett volna, ha az új parlament alkotmányozó nemzetgyűléssé alakul, de erre a közbiztonság és a gazdaság állapota miatt most nincs lehetőség. Kijelentette: először a közrendet kell helyreállítani és a gazdaságot kell átalakítani, majd ezt követően kell új alkotmányt alkotni.
"Új alkotmány lesz természetesen, kétharmados fölénnyel rendelkező parlamenti erő nem teheti meg, hogy hatályban hagy egy 1949-es keltezésű alkotmányt" - fogalmazott. Orbán Viktor szerint ma Magyarországon az általa használt forradalom kifejezés kapcsán sokan azt hiszik, hogy viccel, vagy a sajtó figyelmét akarja felhívni azzal. "Tévednek" - közölte. A forradalom egy új alkotmányban is kifejezésre jut majd, hangsúlyozta a kormányfőjelölt.
"Amikor forradalomról beszél egy politikus, a hallgatóságnak nemcsak a "vér szagát" kell éreznie, érdemes a változás mélységének, lehetőségeinek mértékegységére gondolnia" - hívta fel a figyelmet. A miniszterelnök-jelölt szerint a forradalom azt jelenti, hogy olyan változtatásra adódik lehetőség, amelyekre korábban csak utcai nyomásgyakorlás eredményeképpen volt lehetőség.
A mostani helyzettől nem lehet elvitatni, hogy olyan változásokra adódik lehetőség, amelyeket korábban csak az alkotmányos rendszer felrúgásával lehetett elérni, mondta Orbán. A mai helyzet különlegessége, hogy a magyarok nem az utcán kényszerítették ki a mély változás lehetőségét, hanem alkotmányos keretek fenntartásával, de "ettől még ez forradalom és így is kell rá tekinteni". "Felelőtlenség ki nem használni egy ilyen forradalom kínálta lehetőséget, ahogy felelőtlenség nem élni a kétharmados többséggel" - húzta alá.
2010. május 19., szerda 17:39
Orbán Viktor tervei szerint 2012 közepén vagy végén lesz új alkotmány, addig a kormány, a parlament a rend és a gazdaság megerősítésén dolgozik. Bejelentette: az új kabinet megyei kormányhivatalokat hoz létre.
Orbán Viktor szerdán megerősítette a szombati Magyar Nemzetben megjelent nyilatkozatát, ami szerint két év múlva lehet Magyarországnak új alkotmánya. A miniszterelnök-jelölt szerdán, Budapesten az általa kezdeményezett gazdasági konzultáción leszögezte: a kétharmados többség birtokában jobb lett volna, ha az új parlament alkotmányozó nemzetgyűléssé alakul, de erre a közbiztonság és a gazdaság állapota miatt most nincs lehetőség. Kijelentette: először a közrendet kell helyreállítani és a gazdaságot kell átalakítani, majd ezt követően kell új alkotmányt alkotni.
"Új alkotmány lesz természetesen, kétharmados fölénnyel rendelkező parlamenti erő nem teheti meg, hogy hatályban hagy egy 1949-es keltezésű alkotmányt" - fogalmazott. Orbán Viktor szerint ma Magyarországon az általa használt forradalom kifejezés kapcsán sokan azt hiszik, hogy viccel, vagy a sajtó figyelmét akarja felhívni azzal. "Tévednek" - közölte. A forradalom egy új alkotmányban is kifejezésre jut majd, hangsúlyozta a kormányfőjelölt.
"Amikor forradalomról beszél egy politikus, a hallgatóságnak nemcsak a "vér szagát" kell éreznie, érdemes a változás mélységének, lehetőségeinek mértékegységére gondolnia" - hívta fel a figyelmet. A miniszterelnök-jelölt szerint a forradalom azt jelenti, hogy olyan változtatásra adódik lehetőség, amelyekre korábban csak utcai nyomásgyakorlás eredményeképpen volt lehetőség.
A mostani helyzettől nem lehet elvitatni, hogy olyan változásokra adódik lehetőség, amelyeket korábban csak az alkotmányos rendszer felrúgásával lehetett elérni, mondta Orbán. A mai helyzet különlegessége, hogy a magyarok nem az utcán kényszerítették ki a mély változás lehetőségét, hanem alkotmányos keretek fenntartásával, de "ettől még ez forradalom és így is kell rá tekinteni". "Felelőtlenség ki nem használni egy ilyen forradalom kínálta lehetőséget, ahogy felelőtlenség nem élni a kétharmados többséggel" - húzta alá.
2010. május 15., szombat
Személyi ügyek kezelése miatt nem fogunk intézményeket sem összevonni, sem átalakítani
Orbán újabb selyemzsinórja Simornak
Simor András és az új kormány viszonyát illetően Orbán félreérthetetlen célzásokat tett: „Személyi ügyek kezelése miatt nem fogunk intézményeket sem összevonni, sem átalakítani. …Új korszak kezdődik, és ezért bizonyos korábbi mércék és normák elveszítették érvényességüket. Korábban lehetett közbizalmat igénylő állást betölteni, és közben nem Magyarországon adózni, elfogadhatatlan színvonalon dolgozni, bajba sodorva sok százezer embert, akiket belelovalltak például a devizahitelezésbe, vagy kiszolgáltatottá tették őket a pénzintézeteknek. Korábban lehetett felelőtlenül betölteni ilyen magas állásokat, most már nem lehet. Ez a felismerés hamarosan az ország minden pontján és minden intézményében megszületik majd”- hangsúlyozta a leendő kormányfő.
hvg.hu 2010. május 15.
Simor András és az új kormány viszonyát illetően Orbán félreérthetetlen célzásokat tett: „Személyi ügyek kezelése miatt nem fogunk intézményeket sem összevonni, sem átalakítani. …Új korszak kezdődik, és ezért bizonyos korábbi mércék és normák elveszítették érvényességüket. Korábban lehetett közbizalmat igénylő állást betölteni, és közben nem Magyarországon adózni, elfogadhatatlan színvonalon dolgozni, bajba sodorva sok százezer embert, akiket belelovalltak például a devizahitelezésbe, vagy kiszolgáltatottá tették őket a pénzintézeteknek. Korábban lehetett felelőtlenül betölteni ilyen magas állásokat, most már nem lehet. Ez a felismerés hamarosan az ország minden pontján és minden intézményében megszületik majd”- hangsúlyozta a leendő kormányfő.
hvg.hu 2010. május 15.
2010. május 14., péntek
Ráér az új Alkotmány
Orbán szerint ráér az új alkotmány elkészítése
Az elszámoltatást és a gazdasági összeomlás elkerülését nevezte legfontosabb feladatnak a Fidesz frakció szerdai alakuló ülésén Orbán Viktor leendő kormányfő. Orbán szerint csak ezek után kerülhet szóba egy új alkotmány elkészítése.
Teljesen új, átfogó alkotmány elkészítésére most nincsen idő, de az elszámoltatás és a gazdasági összeomlás elkerülése után sort lehet erre keríteni - mondta Orbán Viktor, a Fidesz elnöke a Fidesz-KDNP frakciók szerdai alakuló ülésén.
A leendő miniszterelnök szerint meg kell újítani a magyar politikát, a parlamenti és az önkormányzati képviselők létszámát mihamarabb felére kell csökkenteni és végre kell hajtani a gazdasági, pénzügyi, közoktatási és közegészségügyi új rendszerek kiépítését is. A korrupció minden formáját kiírtják, beleértve a politikai és a gazdasági korrupciót is és senkinek nem fognak segítséget nyújtani, "aki eltéveszti ezt a mércét." - mondta Orbán.
Orbán szerint az elszámoltatáson belül van egy különös figyelmet érdemlő terület: a 2006-os rendőri túlkapások esete. A Fidesz elnöke szerint itt semmilyen hezitálásnak nincsen helye, hiszen az történt, hogy az akkor kormányon levők arra használták a rendőrséget, hogy megfélemlítsék és alapvető alkotmányos jogaikban megalázzák a békés polgárokat. Orbán szerint mindenkit felelősségre kell vonni rangra és korra való tekintet nélkül, aki részt vett ezekben a túlkapásokban.
Orbán elmondta: kormánya megalakulása után első intézkedései között lesz, hogy miniszterelnöki-biztosnak jelöli ki Balsai Istvánt, akinek a 2006-os októberi események kivizsgálásának felügyelete lesz.
origo.hu, 2010. május 5.
Az elszámoltatást és a gazdasági összeomlás elkerülését nevezte legfontosabb feladatnak a Fidesz frakció szerdai alakuló ülésén Orbán Viktor leendő kormányfő. Orbán szerint csak ezek után kerülhet szóba egy új alkotmány elkészítése.
Teljesen új, átfogó alkotmány elkészítésére most nincsen idő, de az elszámoltatás és a gazdasági összeomlás elkerülése után sort lehet erre keríteni - mondta Orbán Viktor, a Fidesz elnöke a Fidesz-KDNP frakciók szerdai alakuló ülésén.
A leendő miniszterelnök szerint meg kell újítani a magyar politikát, a parlamenti és az önkormányzati képviselők létszámát mihamarabb felére kell csökkenteni és végre kell hajtani a gazdasági, pénzügyi, közoktatási és közegészségügyi új rendszerek kiépítését is. A korrupció minden formáját kiírtják, beleértve a politikai és a gazdasági korrupciót is és senkinek nem fognak segítséget nyújtani, "aki eltéveszti ezt a mércét." - mondta Orbán.
Orbán szerint az elszámoltatáson belül van egy különös figyelmet érdemlő terület: a 2006-os rendőri túlkapások esete. A Fidesz elnöke szerint itt semmilyen hezitálásnak nincsen helye, hiszen az történt, hogy az akkor kormányon levők arra használták a rendőrséget, hogy megfélemlítsék és alapvető alkotmányos jogaikban megalázzák a békés polgárokat. Orbán szerint mindenkit felelősségre kell vonni rangra és korra való tekintet nélkül, aki részt vett ezekben a túlkapásokban.
Orbán elmondta: kormánya megalakulása után első intézkedései között lesz, hogy miniszterelnöki-biztosnak jelöli ki Balsai Istvánt, akinek a 2006-os októberi események kivizsgálásának felügyelete lesz.
origo.hu, 2010. május 5.
2010. május 2., vasárnap
Mire kell a kétharmad?
"Hogy a Fidesz tisztában van felelősségének súlyával, az abból is gondolható, hogy Kövér László a következő szavakkal fogadta 1994-ben a 72 százalékos többséget birtokló MSZP-SZDSZ-kormánykoalíciót a parlamentben: „Roppant hatalom összpontosul most az önök kezében. Most a kezdetnél szeretnénk önöket figyelmeztetni arra a mérhetetlen felelősségre, amely hatalmukból fakad, abból a hatalomból, amelynek ma gyakorlatilag nincs intézményes korlátja. Önök kényükre-kedvükre változtathatják az alkotmányt s az alkotmányos alapintézményeket; változtathatják meg a választójogi törvényt, a köztársasági elnök jogkörét, az önkormányzati rendszert s az Alkotmánybíróság hatáskörét, nevezhetnek ki bárkit alkotmánybírónak, bankelnöknek, vállalatigazgatónak és így tovább."
Talán éppen emiatt próbálja most a Fidesz választmányi elnöke azzal hűteni a kedélyeket, hogy visszafogottságot ígér pártja nevében. Mint mondta: első körben a választójogi, az önkormányzati, a médiatörvény, valamint a határon túli magyarok állampolgárságának kérdését rendező jogszabályok módosítására terjed majd ki a figyelmük, míg a rendőrségi, nemzetbiztonsági, honvédelmi törvényt, valamint az ügyészségekről, bíróságokról szóló jogszabályt csak „áttekintésre érdemes" jelzővel látta el a kétharmados törvények sorában."
Hetek Országos Közéleti Hetilap
Hajdú Sándor, Hazafi Zsolt, Szobota Zoltán
2010. 04. 23. (XIV/16)
Talán éppen emiatt próbálja most a Fidesz választmányi elnöke azzal hűteni a kedélyeket, hogy visszafogottságot ígér pártja nevében. Mint mondta: első körben a választójogi, az önkormányzati, a médiatörvény, valamint a határon túli magyarok állampolgárságának kérdését rendező jogszabályok módosítására terjed majd ki a figyelmük, míg a rendőrségi, nemzetbiztonsági, honvédelmi törvényt, valamint az ügyészségekről, bíróságokról szóló jogszabályt csak „áttekintésre érdemes" jelzővel látta el a kétharmados törvények sorában."
Hetek Országos Közéleti Hetilap
Hajdú Sándor, Hazafi Zsolt, Szobota Zoltán
2010. 04. 23. (XIV/16)
2010. április 22., csütörtök
A "félelmetes" kétharmad
Valójában ezért fél az MSZP a Fidesz 2/3-ától!
"... Ha a Fidesz kétharmados többséget szerez, az is biztossá válik, hogy az MSZP-nek nem sikerült elérnie az egyötödös parlamenti arányt. Márpedig enélkül eszköztelen lehet a szocialista nehéztüzérség, vitanapot és vizsgálóbizottságot sem kezdeményezhet - csak a Jobbik támogatásával. ...
... Elvileg persze kétharmaddal a taláros testület nemzetközi összehasonlításban is erős jogköreit is meg lehetne nyirbálni, ám ez akkora politikai kockázattal jár, amelyet demokratikus erő aligha vállalna. Az alkotmánybírákat a parlament kétharmados többséggel választja, ezért mostanában gyakran hallani a felvetést: a Fidesz majd pártdelegáltakra cseréli le a testület tagjait. Ez azért sem lehetséges, mert a jelenlegi kilenc bíró közül egynek sem jár le a mandátuma a második Orbán-kormány idején. ..."
HetiVálasz, Élő Anita, 2010.04.22.
"... Ha a Fidesz kétharmados többséget szerez, az is biztossá válik, hogy az MSZP-nek nem sikerült elérnie az egyötödös parlamenti arányt. Márpedig enélkül eszköztelen lehet a szocialista nehéztüzérség, vitanapot és vizsgálóbizottságot sem kezdeményezhet - csak a Jobbik támogatásával. ...
... Elvileg persze kétharmaddal a taláros testület nemzetközi összehasonlításban is erős jogköreit is meg lehetne nyirbálni, ám ez akkora politikai kockázattal jár, amelyet demokratikus erő aligha vállalna. Az alkotmánybírákat a parlament kétharmados többséggel választja, ezért mostanában gyakran hallani a felvetést: a Fidesz majd pártdelegáltakra cseréli le a testület tagjait. Ez azért sem lehetséges, mert a jelenlegi kilenc bíró közül egynek sem jár le a mandátuma a második Orbán-kormány idején. ..."
HetiVálasz, Élő Anita, 2010.04.22.
2010. április 17., szombat
A román alkotmánybíróság megnyirbálta a feddhetetlenségi ügynökség hatáskörét
MTI 2010. április 16., péntek 11:32
Érdemben nyirbálta meg az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) hatáskörét a román alkotmánybíróság, az alaptörvénnyel ellentétesnek minősítve a magas rangú tisztségviselők összeférhetetlenségi ügyeit és vagyonát figyelő állami szerv működését szabályozó törvény több cikkelyét.
Ezentúl az ANI nem ellenőrizheti többé a köztisztviselők vagyonát, és nem fordulhat az ügyészséghez sem, ha eltéréseket észlel a vagyonnyilatkozat és a birtokolt javak között.
Márpedig az ügynökség működését szabályzó törvény elfogadását 2008-ban az uniós követelményekkel összhangban lévőnek minősítették a politikusok. Igaz, azt élénk vita előzte meg, elsősorban arról, hogy az intézmény csak a törvénytelen vagyon elkobzását kérheti-e vagy a nem igazolható vagyonét is. A törvényhozók kompromisszumos megoldást találtak, eszerint az ANI a nem igazolható vagyon esetében is adatokat gyűjthet, s ha indokoltnak találja, kérheti a bíróságtól a vagyonrész elkobzását. Így az elkobzásról nem az ANI-nak, hanem a bíróságnak kellett döntenie.
Az alkotmánybíróság mostani döntése értelmében azonban az ANI most már nem is fordulhat az ügyészséghez, ha bármiféle visszaélést tapasztal, nem is kérhet bírói végzést az illetéktelenül birtokolt javak esetleges elkobzásáról.
A Hotnews szerint az alkotmánybíróság Alice Draghici ügyvédnő alkotmányossági kifogásaira adott pozitív választ. Serban Bradisteanu bukaresti sebész jogi képviselője azért fordult a taláros testülethez, mert az ANI 3,6 millió eurót el akart koboztatni az orvostól. Az ítélet után le kell zárni valamennyi, az ANI által kezdeményezett bűnvádi dossziét – vélekedett a hírportálnak az ügyvédnő.
Az ANI az utóbbi években több szenátor, képviselő, kormánytag és más vezető beosztású személy ellen kezdeményezett bűnvádi eljárást. Az esetek többségében az érintettek arra hivatkoztak, hogy "megfeledkeztek" bevételeik vagy javaik egy részének feltüntetéséről. Más esetekben jogkörével élve az ügynökség összeférhetetlenséget állapított meg a vizsgált köztisztviselő jelenlegi tisztsége és más funkciói között.
Az Evenimentul Zilei című napilap emlékeztet arra, hogy jelenleg vizsgálat folyik többek között Mircea Dinescu költő, ismert televíziós személyiség, Marian Vanghelie szociáldemokrata vezető, Vadim Tudor nagy-romániás pártelnök, Eugen Nicolaescu volt liberális egészségügyi miniszter, Gheorghe Pogea volt demokrata-liberális pénzügyminiszter, Gigi Becali politikus-mágnás ellen. Az ügynökség február elején büntetőjogi vizsgálatot kért az ügyészségtől Mircea Geoana, a román szociáldemokrata pártelnök ellen, mert vagyonnyilatkozata hamisnak bizonyult. A román sajtó úgy tudja: az ANI éppen most kezdte vizsgálni az alkotmánybírák vagyonát is egy névtelen bejelentés nyomán.
A romániai civil szervezetek tömegesen jelzik: szerintük az alkotmánybírósági döntés hatalmas visszalépés a korrupció elleni küzdelem útján.
Érdemben nyirbálta meg az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) hatáskörét a román alkotmánybíróság, az alaptörvénnyel ellentétesnek minősítve a magas rangú tisztségviselők összeférhetetlenségi ügyeit és vagyonát figyelő állami szerv működését szabályozó törvény több cikkelyét.
Ezentúl az ANI nem ellenőrizheti többé a köztisztviselők vagyonát, és nem fordulhat az ügyészséghez sem, ha eltéréseket észlel a vagyonnyilatkozat és a birtokolt javak között.
Márpedig az ügynökség működését szabályzó törvény elfogadását 2008-ban az uniós követelményekkel összhangban lévőnek minősítették a politikusok. Igaz, azt élénk vita előzte meg, elsősorban arról, hogy az intézmény csak a törvénytelen vagyon elkobzását kérheti-e vagy a nem igazolható vagyonét is. A törvényhozók kompromisszumos megoldást találtak, eszerint az ANI a nem igazolható vagyon esetében is adatokat gyűjthet, s ha indokoltnak találja, kérheti a bíróságtól a vagyonrész elkobzását. Így az elkobzásról nem az ANI-nak, hanem a bíróságnak kellett döntenie.
Az alkotmánybíróság mostani döntése értelmében azonban az ANI most már nem is fordulhat az ügyészséghez, ha bármiféle visszaélést tapasztal, nem is kérhet bírói végzést az illetéktelenül birtokolt javak esetleges elkobzásáról.
A Hotnews szerint az alkotmánybíróság Alice Draghici ügyvédnő alkotmányossági kifogásaira adott pozitív választ. Serban Bradisteanu bukaresti sebész jogi képviselője azért fordult a taláros testülethez, mert az ANI 3,6 millió eurót el akart koboztatni az orvostól. Az ítélet után le kell zárni valamennyi, az ANI által kezdeményezett bűnvádi dossziét – vélekedett a hírportálnak az ügyvédnő.
Az ANI az utóbbi években több szenátor, képviselő, kormánytag és más vezető beosztású személy ellen kezdeményezett bűnvádi eljárást. Az esetek többségében az érintettek arra hivatkoztak, hogy "megfeledkeztek" bevételeik vagy javaik egy részének feltüntetéséről. Más esetekben jogkörével élve az ügynökség összeférhetetlenséget állapított meg a vizsgált köztisztviselő jelenlegi tisztsége és más funkciói között.
Az Evenimentul Zilei című napilap emlékeztet arra, hogy jelenleg vizsgálat folyik többek között Mircea Dinescu költő, ismert televíziós személyiség, Marian Vanghelie szociáldemokrata vezető, Vadim Tudor nagy-romániás pártelnök, Eugen Nicolaescu volt liberális egészségügyi miniszter, Gheorghe Pogea volt demokrata-liberális pénzügyminiszter, Gigi Becali politikus-mágnás ellen. Az ügynökség február elején büntetőjogi vizsgálatot kért az ügyészségtől Mircea Geoana, a román szociáldemokrata pártelnök ellen, mert vagyonnyilatkozata hamisnak bizonyult. A román sajtó úgy tudja: az ANI éppen most kezdte vizsgálni az alkotmánybírák vagyonát is egy névtelen bejelentés nyomán.
A romániai civil szervezetek tömegesen jelzik: szerintük az alkotmánybírósági döntés hatalmas visszalépés a korrupció elleni küzdelem útján.
2010. április 12., hétfő
Agyonlőttek egy szövetségi bírót...
...Moszkvában
Edward Csuvaszovot hétfőn Moszkva belvárosában, az utcán, lakása előtt lőtte le egy ismeretlen – közölte a Ria Novosztyi orosz hírügynökség.
Az orosz hatóságok jelenleg is vizsgálják a gyilkosság körülményeit.
Csuvaszov egy moszkvai szkinhedbanda, az úgynevezett „Fehér Farkasok” peréről vált ismertté, amelyben a szélsőséges csoport kilenc tagjára több tíz év börtönbüntetést szabott ki. Emellett a szövetségi bíró dolgozott az orosz kábítószerügyi szolgálat egyik sikkasztással vádolt tisztviselőjének ügyén is, akit végül óvadék fejében szabadlábra helyeztek.
Forrás: Ria Novosztyi
Edward Csuvaszovot hétfőn Moszkva belvárosában, az utcán, lakása előtt lőtte le egy ismeretlen – közölte a Ria Novosztyi orosz hírügynökség.
Az orosz hatóságok jelenleg is vizsgálják a gyilkosság körülményeit.
Csuvaszov egy moszkvai szkinhedbanda, az úgynevezett „Fehér Farkasok” peréről vált ismertté, amelyben a szélsőséges csoport kilenc tagjára több tíz év börtönbüntetést szabott ki. Emellett a szövetségi bíró dolgozott az orosz kábítószerügyi szolgálat egyik sikkasztással vádolt tisztviselőjének ügyén is, akit végül óvadék fejében szabadlábra helyeztek.
Forrás: Ria Novosztyi
2010. március 28., vasárnap
Az alkotmányozó többség akarata is lehet alkotmányellenes
NOL| 2010. március 24.
Népszabadság - Teknős Miklós A kétharmad és az alkotmány címmel, a téma ismert szakértőivel rendezett „alkotmányjogi teadélutánt” az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet a Nyílt Társadalom Intézetben (OSI) kedden. Az előadók többsége azokra az ellentmondásokra hívta fel a figyelmet, amelyek a többség és a kisebbség; az alapvető jogaink, illetve az általunk hatalommal felruházott alkotmányozók akarata, döntései között feszülhetnek.
Ezzel kapcsolatban Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke arról beszélt, hogy az alkotmányozó többség akarata is lehet alkotmányellenes. „Nem demokratikusabb, sem igazságosabb az, ha 98 ember nyom el 2-t, mintha 51 nyomna el 49-et”, így Paczolay. Ezzel a weimari korszakban, illetve azt követően is felmerült alkotmányjogi vitákat elevenítette fel, konkrétan a „nem éppen liberális nyavalygásairól híres” Karl Schmitt német katolikus filozófustól, jogásztól idézve.
Paczolay arra világított rá, hogy a minősített (alkotmányozó, kétharmados) többség nem hordoz magában értéktartalmat – a garanciális szabályokkal ellentétben. Paczolay az alkotmány védelmét illetően a bíróságok szerepét hangsúlyozta, ha már hazánkban az alkotmányozó és a törvényhozó hatalom – szerinte sajnálatosan – egybeesik.
Trócsányi László alkotmányjogász pedig azt emelte ki előadásában, hogy az EU tagállamaiban teljesen eltérő berendezkedéseket (például alkotmányos monarchiákat is) láthatunk, a „politikai” alkotmányokban tehát viszonylag nagy amozgástér, ellentétben a „társadalmi” alkotmányokkal, hiszen az alapvető emberi jogi egyezményekkel az államok nem mehetnek szembe.
Népszabadság - Teknős Miklós A kétharmad és az alkotmány címmel, a téma ismert szakértőivel rendezett „alkotmányjogi teadélutánt” az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet a Nyílt Társadalom Intézetben (OSI) kedden. Az előadók többsége azokra az ellentmondásokra hívta fel a figyelmet, amelyek a többség és a kisebbség; az alapvető jogaink, illetve az általunk hatalommal felruházott alkotmányozók akarata, döntései között feszülhetnek.
Ezzel kapcsolatban Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke arról beszélt, hogy az alkotmányozó többség akarata is lehet alkotmányellenes. „Nem demokratikusabb, sem igazságosabb az, ha 98 ember nyom el 2-t, mintha 51 nyomna el 49-et”, így Paczolay. Ezzel a weimari korszakban, illetve azt követően is felmerült alkotmányjogi vitákat elevenítette fel, konkrétan a „nem éppen liberális nyavalygásairól híres” Karl Schmitt német katolikus filozófustól, jogásztól idézve.
Paczolay arra világított rá, hogy a minősített (alkotmányozó, kétharmados) többség nem hordoz magában értéktartalmat – a garanciális szabályokkal ellentétben. Paczolay az alkotmány védelmét illetően a bíróságok szerepét hangsúlyozta, ha már hazánkban az alkotmányozó és a törvényhozó hatalom – szerinte sajnálatosan – egybeesik.
Trócsányi László alkotmányjogász pedig azt emelte ki előadásában, hogy az EU tagállamaiban teljesen eltérő berendezkedéseket (például alkotmányos monarchiákat is) láthatunk, a „politikai” alkotmányokban tehát viszonylag nagy amozgástér, ellentétben a „társadalmi” alkotmányokkal, hiszen az alapvető emberi jogi egyezményekkel az államok nem mehetnek szembe.
Véletlenül négyötödös szabály maradt a magyar Alkotmányban
2010. március 24., szerda 19:41 InfoRádió
Aggódnak az alkotmányjogászok a hatályos magyar alaptörvény néhány pontja miatt. Az egyik ilyen aggályos rész szerint van olyan módosítás, amelyhez nem elég a kétharmados többség, hanem a képviselők négyötödének egyetértése kell. Igaz, ez a paragrafus véletlenül maradt benne az Alkotmányunkban. Nem szerencsés az sem, hogy hazánkban a törvényhozó és az alkotmányozó hatalom egybeesik - véli az Alkotmánybíróság elnöke.
A magyar Alkotmány egyik pontja szerint bizonyos szintű változtatásokhoz nem kétharmados többségre, hanem a képviselők négyötödének egyetértésére van szükség. Ez a négyötödös többség egy új alkotmány paragrafusainak előkészítéséről szóló országgyűlési határozat elfogadásához szükséges.
Amennyiben hatályosnak ismerjük el ezt az egyébként vitatott szabályt, akkor különbséget teszünk a módosításra vonatkozó kétharmados, illetve az új alkotmány elfogadásához szükséges négyötödös többség között - mondta el az InfoRádiónak Vissy Beatrix alkotmányjogász.
Nem hatott az öngyilkos paragrafus
Ennek a négyötödös szabálynak a története az 1994-98-as ciklusra nyúlik vissza. Olyan módosító törvény révén vezették be 1995-ben, amely két paragrafust tartalmazott: az egyik vezette be a négyötödös többséget, a második, suicid clausulának nevezett paragrafus pedig igazából a ciklus végén hatályon kívül akarta helyezni ezt a módosítást.
Azonban egy jogtechnikai elv szerint a módosító jogszabály hatályon kívül helyezése nem eredményezi a módosított törvény, ez esetben az Alkotmány érvénytelenítését - magyarázta Vissy Beatrix. Így elmaradt a négyötödös alkotmányi szabály hatályon kívül helyezése is - jegyezte meg az alkotmányjogász.
Érinthetetlen emberi jogok
Egy alkotmánynál alapvető szempont, hogy az emberi jogok lényegi tartalma érinthetetlen az alkotmányozó számára. Tehát ez nem függhet a parlamenti választások eredményétől és a hatalom akaratától - nyilatkozta az InfoRádiónak a szintén alkotmányszakértő Szigeti Tamás.
Szerinte az eddigi huszonhárom alkotmánymódosítás meghúz egy határt, és minden további változtatás többletindoklási kötelezettséggel jár. A kétharmados gyakorlatba például már nem férne bele egy kormányforma-váltás, mondjuk a félprezideciális rendszer felé. Ezt az eddigi alkotmányos gyakorlat ugyanis nem legitimálja - fejtette ki Szigeti Tamás.
Ne sértsék a mögöttes elveket!
Az elmúlt évek vitái megmutatják, milyen dilemmák elé kell néznie a jövő alkotmányozójának, ha újfajta konstrukciót szeretne létrehozni - mondta az InfoRádiónak Tóth Gábor Attila alkotmányjogász. A magyar alkotmány alapján a kétharmados többség megváltoztathatja az alaptörvény néhány szabályát és az egész alapszerkezetét is.
A kérdés, hogy mit kezd a többség ezzel a hatalommal. Ha döntéseiben tiszteletben tartja azokat a mögöttes elveket, amelyek a mostani alkotmányt is legitimmé teszik, akkor nincs gond. Csak akkor van baj, ha megsértik azokat a szabályokat, amelyek kimondják, hogy a magyar politikai közösség minden tagja egyenlően értékes, illetve azokat, amelyek garantálják az alapvető szabadságjogokat - vélekedett Tóth Gábor Attila.
Szerencsétlen egybeesés
Az alkotmányos védelemnek olyan paradoxonai vannak, amelyek pusztán matematikai többséggel nem magyarázhatóak. Az 50 százalék plusz egy a demokratikus többség alapja. Ehhez képest, ha 16-17 százalékkal többen támogatnak egy célt, az nem jelenti tartalmilag értékesebb akaratot - mondta el az InfoRádiónak az Alkotmánybíróság elnöke.
Hozzátette: az európai alkotmányok ezért nem kötik kizárólag kétharmados többséghez az alaptörvény védelmét, hanem különböző egyéb eljárásokkal nehezítik ezt a folyamatot. Például egy komolyabb változtatás az alaptörvényben a parlament feloszlatásával is járhat.
A lényeg, hogy az alapvető emberi jogokat minősített védelemben részesítsék - szögezte le Paczolay Péter. A jogász szerint a magyar rendszer amúgy is problematikus, mert itt egybeesik a törvényhozó és az alkotmányozó hatalom, és pusztán a minősített többség különbözteti meg az alkotmányozót. A hazai Alkotmánybíróság húsz éve szembesül ezekkel a gondokkal. A láthatatlan alkotmány fogalmának emlegetésével már többen utaltak arra, hogy vannak olyan tartalmi értékei, elvei, amelyeket még az alaptörvény módosításával sem lehet fölszámolni - fűzte hozzá az elnök.
Hanganyag: Litauszky Balázs
Aggódnak az alkotmányjogászok a hatályos magyar alaptörvény néhány pontja miatt. Az egyik ilyen aggályos rész szerint van olyan módosítás, amelyhez nem elég a kétharmados többség, hanem a képviselők négyötödének egyetértése kell. Igaz, ez a paragrafus véletlenül maradt benne az Alkotmányunkban. Nem szerencsés az sem, hogy hazánkban a törvényhozó és az alkotmányozó hatalom egybeesik - véli az Alkotmánybíróság elnöke.
A magyar Alkotmány egyik pontja szerint bizonyos szintű változtatásokhoz nem kétharmados többségre, hanem a képviselők négyötödének egyetértésére van szükség. Ez a négyötödös többség egy új alkotmány paragrafusainak előkészítéséről szóló országgyűlési határozat elfogadásához szükséges.
Amennyiben hatályosnak ismerjük el ezt az egyébként vitatott szabályt, akkor különbséget teszünk a módosításra vonatkozó kétharmados, illetve az új alkotmány elfogadásához szükséges négyötödös többség között - mondta el az InfoRádiónak Vissy Beatrix alkotmányjogász.
Nem hatott az öngyilkos paragrafus
Ennek a négyötödös szabálynak a története az 1994-98-as ciklusra nyúlik vissza. Olyan módosító törvény révén vezették be 1995-ben, amely két paragrafust tartalmazott: az egyik vezette be a négyötödös többséget, a második, suicid clausulának nevezett paragrafus pedig igazából a ciklus végén hatályon kívül akarta helyezni ezt a módosítást.
Azonban egy jogtechnikai elv szerint a módosító jogszabály hatályon kívül helyezése nem eredményezi a módosított törvény, ez esetben az Alkotmány érvénytelenítését - magyarázta Vissy Beatrix. Így elmaradt a négyötödös alkotmányi szabály hatályon kívül helyezése is - jegyezte meg az alkotmányjogász.
Érinthetetlen emberi jogok
Egy alkotmánynál alapvető szempont, hogy az emberi jogok lényegi tartalma érinthetetlen az alkotmányozó számára. Tehát ez nem függhet a parlamenti választások eredményétől és a hatalom akaratától - nyilatkozta az InfoRádiónak a szintén alkotmányszakértő Szigeti Tamás.
Szerinte az eddigi huszonhárom alkotmánymódosítás meghúz egy határt, és minden további változtatás többletindoklási kötelezettséggel jár. A kétharmados gyakorlatba például már nem férne bele egy kormányforma-váltás, mondjuk a félprezideciális rendszer felé. Ezt az eddigi alkotmányos gyakorlat ugyanis nem legitimálja - fejtette ki Szigeti Tamás.
Ne sértsék a mögöttes elveket!
Az elmúlt évek vitái megmutatják, milyen dilemmák elé kell néznie a jövő alkotmányozójának, ha újfajta konstrukciót szeretne létrehozni - mondta az InfoRádiónak Tóth Gábor Attila alkotmányjogász. A magyar alkotmány alapján a kétharmados többség megváltoztathatja az alaptörvény néhány szabályát és az egész alapszerkezetét is.
A kérdés, hogy mit kezd a többség ezzel a hatalommal. Ha döntéseiben tiszteletben tartja azokat a mögöttes elveket, amelyek a mostani alkotmányt is legitimmé teszik, akkor nincs gond. Csak akkor van baj, ha megsértik azokat a szabályokat, amelyek kimondják, hogy a magyar politikai közösség minden tagja egyenlően értékes, illetve azokat, amelyek garantálják az alapvető szabadságjogokat - vélekedett Tóth Gábor Attila.
Szerencsétlen egybeesés
Az alkotmányos védelemnek olyan paradoxonai vannak, amelyek pusztán matematikai többséggel nem magyarázhatóak. Az 50 százalék plusz egy a demokratikus többség alapja. Ehhez képest, ha 16-17 százalékkal többen támogatnak egy célt, az nem jelenti tartalmilag értékesebb akaratot - mondta el az InfoRádiónak az Alkotmánybíróság elnöke.
Hozzátette: az európai alkotmányok ezért nem kötik kizárólag kétharmados többséghez az alaptörvény védelmét, hanem különböző egyéb eljárásokkal nehezítik ezt a folyamatot. Például egy komolyabb változtatás az alaptörvényben a parlament feloszlatásával is járhat.
A lényeg, hogy az alapvető emberi jogokat minősített védelemben részesítsék - szögezte le Paczolay Péter. A jogász szerint a magyar rendszer amúgy is problematikus, mert itt egybeesik a törvényhozó és az alkotmányozó hatalom, és pusztán a minősített többség különbözteti meg az alkotmányozót. A hazai Alkotmánybíróság húsz éve szembesül ezekkel a gondokkal. A láthatatlan alkotmány fogalmának emlegetésével már többen utaltak arra, hogy vannak olyan tartalmi értékei, elvei, amelyeket még az alaptörvény módosításával sem lehet fölszámolni - fűzte hozzá az elnök.
Hanganyag: Litauszky Balázs
2010. március 25., csütörtök
A magyar történelmi (ősi) alkotmány alaptételei
A kétkamarás Országgyűlés felsőháza létrejöttével "feleslegessé válik az ilyen funkciót sokkal tökéletlenebbül betöltő jelenlegi alkotmánybíróság.)"
(Összeállította: Dr. Feledy István)
... "4. Mindennek a Szent Korona Eszme szerint kell történnie (Sub specie Sacrae Coronae)
Vagy másképpen fogalmazva:
„Az alkotmányos alaptörvény, a sarkalatos törvények, minden jogszabály, a törvényhozó, végrehajtó, bírói és ellenőrző hatalom minden intézkedése meg kell, hogy feleljen a Szent Korona eszmének, a történelmi alkotmány alapelveinek. (Sub specie Sacrae Coronae.)"
Magyarázat:
Ennek a hagyományos magyar államszervezetben legfontosabb őre a kétkamarás Országgyűlés felsőháza. Míg az alsóház a területileg választott képviselők testülete, a felsőház magába foglalja a történelmi egyházak, vallási közösségek (katolikus, református, evangélikus, unitárius, zsidó) vezetőit, a kamarák, szakszervezetek, szövetségek, egyesületek, a magyarországi nemzetiségek képviselőit, a tudományos és művészeti élet nagyjait, az egyetemek vezetőit, a nemzeti emigráció legjobbjait, a határokon túli magyarság küldötteit, a Szent Korona-eszmében a magyarsággal együtt élni kívánó testvérnépek és közösségek küldötteit, valamint a megyék és a főváros önkormányzatának vezetőit. A felsőház újratárgyalásra visszaküldheti az alsóháznak a társadalmi hatás kellő vizsgálata nélkül hozott, vagy a közérdeket sértő törvény-kezdeményezéseket, megvétózhatja a történelmi alkotmány alapelveivel szemben álló törvénykezdeményeket. (Egyben feleslegessé válik az ilyen funkciót sokkal tökéletlenebbül betöltő jelenlegi alkotmánybíróság.)
A felsőház felépítése jelenti a visszatérést a Szent Korona eszme tisztaságához, hiszen csak azok a társadalmi csoportok képviseltetik magukat, amelyek ténylegesen részei a magyar társadalomnak (pl. „rendek” nem), ugyanakkor a tisztaság azt is jelenti, hogy csak a természetes módon államalapító és államalkotó nemzetek és vallások állíthatnak képviselőt.
Semmi nem történhet a magyar földön ellenünk, semmi nem történhet a magyar földön a magyarság egységének megbontásával, semmi nem történhet a magyar földön a magyarság ősi jogainak semmibe vételével!"
(Összeállította: Dr. Feledy István)
... "4. Mindennek a Szent Korona Eszme szerint kell történnie (Sub specie Sacrae Coronae)
Vagy másképpen fogalmazva:
„Az alkotmányos alaptörvény, a sarkalatos törvények, minden jogszabály, a törvényhozó, végrehajtó, bírói és ellenőrző hatalom minden intézkedése meg kell, hogy feleljen a Szent Korona eszmének, a történelmi alkotmány alapelveinek. (Sub specie Sacrae Coronae.)"
Magyarázat:
Ennek a hagyományos magyar államszervezetben legfontosabb őre a kétkamarás Országgyűlés felsőháza. Míg az alsóház a területileg választott képviselők testülete, a felsőház magába foglalja a történelmi egyházak, vallási közösségek (katolikus, református, evangélikus, unitárius, zsidó) vezetőit, a kamarák, szakszervezetek, szövetségek, egyesületek, a magyarországi nemzetiségek képviselőit, a tudományos és művészeti élet nagyjait, az egyetemek vezetőit, a nemzeti emigráció legjobbjait, a határokon túli magyarság küldötteit, a Szent Korona-eszmében a magyarsággal együtt élni kívánó testvérnépek és közösségek küldötteit, valamint a megyék és a főváros önkormányzatának vezetőit. A felsőház újratárgyalásra visszaküldheti az alsóháznak a társadalmi hatás kellő vizsgálata nélkül hozott, vagy a közérdeket sértő törvény-kezdeményezéseket, megvétózhatja a történelmi alkotmány alapelveivel szemben álló törvénykezdeményeket. (Egyben feleslegessé válik az ilyen funkciót sokkal tökéletlenebbül betöltő jelenlegi alkotmánybíróság.)
A felsőház felépítése jelenti a visszatérést a Szent Korona eszme tisztaságához, hiszen csak azok a társadalmi csoportok képviseltetik magukat, amelyek ténylegesen részei a magyar társadalomnak (pl. „rendek” nem), ugyanakkor a tisztaság azt is jelenti, hogy csak a természetes módon államalapító és államalkotó nemzetek és vallások állíthatnak képviselőt.
Semmi nem történhet a magyar földön ellenünk, semmi nem történhet a magyar földön a magyarság egységének megbontásával, semmi nem történhet a magyar földön a magyarság ősi jogainak semmibe vételével!"
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)