A lengyel külügyi tárca későbbre halasztatná a Velencei Bizottság végleges véleményének közlését - közölte szerdán a lengyel közszolgálati televízió azzal kapcsolatosan, hogy az Európa Tanács alkotmányjogi kérdésekben illetékes tanácsadó testülete vizsgálatot folytat az alkotmánybírósági törvényről, és nem végleges véleménytervezete kiszivárgott a sajtóban.
A vélemény előzetes, bizalmasan kezelendő változatát a Gazeta Wyborcza lengyel balliberális napilap tette közzé, ezt kedden a lengyel külügyminiszter, Witold Waszczykowski az eljárás politikai célú kihasználásának minősítette az Európa Tanács főtitkárának, Thorbjorn Jaglandnak címzett levélben.
A kiszivárgott változat több pontja kritikus a lengyel alkotmánybírósági reform iránt, megállapítja például, hogy ez "korlátozza az alkotmánybíróság munkáját, sértve így a demokrácia alapelveit". Waszczykowski kedden a lengyel sajtónak nyilatkozva elmondta: a tervezet "értékes, érdekes észrevételeket" tartalmaz, amelyekre az illetékes lengyel minisztériumok jelenleg fogalmazzák a választ. Aláhúzta: a testület véleménye nem kötelező érvényű. "Szuverén állam vagyunk, rajtunk múlik, hogyan járunk el" - mondta.
A lengyel kormánynak a kiszivárogtatásra vonatkozó álláspontját szerdán Aleksander Stepkowski külügyminiszter-helyettes mutatta be az Európa Tanács (ET) strasbourgi miniszteri tanácskozásán, és tárgyalt róla Jaglanddal is. "A kiszivárogtatás kétségtelenül komolyan megkérdőjelezte azt a bizalmat, amellyel az ET-hez, illetve a véleményező bizottsághoz fordultunk" - mondta a lengyel újságíróknak Stepkowski, aki "a bizalom visszaállítását célzó lépéseket" javasolt Jaglandnak. Szerinte ezek egyike lenne a végleges vélemény közlésének elhalasztása, ami szerinte megelőzhetné "a fokozott politikai harc légkörének" kialakulását.
Az ET elnöke a lengyel sajtó szerint szerdán közleményt adott ki, melyben "szerencsétlennek" minősítette a kiszivárogtatást, és arra kérte az érdekelt feleket, hogy várják meg a vélemény végleges változatát. Stepkowskival együtt arról számolt be, hogy Jagland korábban független testületnek minősítette a Velencei Bizottságot, amelyhez a lengyel kormány ezért közvetlenül is kénytelen folyamodni az eljárás meghosszabbításáért. A testület az eredeti tervek szerint március 12-én ismertetné a lengyelországi vizsgálat hivatalos eredményét.
A Velencei Bizottság a lengyel külügyminisztérium kérésére indított február elején vizsgálatot a múlt év végén módosított, sok vitát kiváltó alkotmánybírósági törvényről. Az új kormány által elfogadtatott jogszabály módosította az alkotmánybíróság tárgyalási módját, és részlegesen megváltoztatta a bírói testület összetételét, hogy abba az általa delegált emberek is bekerüljenek. Az Európai Bizottság emiatt előzetes vizsgálatot indított az uniós jogállamisági mechanizmus keretében.
http://inforadio.hu/hirek/kulfold/botrany-lengyelorszagban-802650
2016. március 2., szerda
2016. február 23., kedd
"Bőrfejűekkel" és egy nénivel versenyez az MSZP a vasárnapi boltzár miatt a Választási Irodánál
Egy ismeretlen, kigyúrt férfiakból álló csoport fogadta Lukács Zoltánt, az MSZP alelnökét és társait kedd reggel az NVI épületénél, mikor azért érkeztek, hogy ismét beadja a párt a vasárnap boltzárról szóló népszavazási kezdeményezését. A "bőrfejű" férfiak egy nénit kísértek el, aki szintén a kérdésben kíván beadvánnyal élni, de az NVI csak az első beadványt vizsgálhatja. A startpisztoly a Kúria ítélethirdetésekor dörren, ami után be lehet adni a kezdeményezéseket.
Lukács Zoltán a Klubrádió reggeli műsorfolyamában telefonon mondta el, hogy 15-20 "bőrfejű", Nagy-Magyarország jelképeket viselő csoport állta el kedd az NVI bejáratát az Alkotmány utcában. Korábban ismert volt, hogy a párt ma újra megpróbálja beadni a vasárnapi kötelező boltzárról szóló népszavazási javaslatát, erre készülhettek fel a férfiak, akik mind úgy nyilatkoztak, hogy ők is beadvánnyal kívánnak élni.
A népszavazási eljárásrend szerint amennyiben egy kérdésben több beadvány is érkezik, akkor a legelsővel kell foglalkoznia a bizottságnak, mely sokáig elhúzódhat. Korábban az MSZP népszavazási javaslatát egy értelmetlen kérdés előzte meg a boltzárról, így a párt kezdeményezését nem tárgyalta akkor az NVI. Lukács Zoltán és Nyakó István azért mentek már hajnalban, mert a Kúria várhatóan ma délelőtt hoz ítéletet a korábbi beadvánnyal kapcsolatban, így az ítélethirdetést követően már lehet élni új beadvánnyal - ezt az MSZP szerint állítólag 8 nappal előre jelezni kell az NVI-nél.
Tavaly az NVI elnöke, Pálffy Ilona az igazságügyi miniszterhez fordult, hogy szűntessék meg a párhuzamosságot tiltó gyakorlatot, azaz egy témában, de több kérdésben újra lehessen párhuzamosan aláírásokat gyűjteni. A gyakrolat azonban azóta sem változott.
Az NVI sajtóosztálya részéről Listár Dániel nem kívánt nyilatkozni, arra kérte a sajtót, hogy mindenki tájékozódjon a helyszínen, ő nem tartózkodik az épületnél. Listár hozzátette, hogy nem valós az MSZP állítása, miszerint előre jelezni kell új népszavazási kérdés beadását.
Lukács szerint reggel patthelyzet alakult ki, az MTI helyszínen tartózkodó fotósát is inzultálták. A Népszava értesülése szerint 7 óra körül már bejutottak az épületbe az MSZP képviselői, nyomukban a "bőrfejűekkel". Az MSZP-s politikus a helyszínen azt mondta, hogy "a hatalom szélsőjobboldaliakat küldhetett az NVI elé".
Kollégánk jelentése szerint az előtérben egy idősebb hölgy ül, úgy tűnik, hogy őt kísérik a férfiak. Az előtérben van egy gombnyomásos blokkoló berendezés, amely megnyomásával lehet jelezni, hogy ki adta be az első népszavazási kezdeményezést. Nyakó Istvánt végül odaengedték a berendezéshez, azonban még nem adhatta le papírját, ugyanis meg kell várni a Kúria ítélethirdetését. Ez a gyakorlatban azt jelentheti, hogy Nyakó és Lukács az ítélet hirdetésekor versenyt futnak majd az előtérben a gombnyomásért a hölggyel, várhatóan reggel 9-kor dönt a Kúria.
A zavart az is fokozza, hogy a férfiak is azt állítják, hogy népszavazási kezdeményezést kívánnak leadni.
Az MSZP előző beadványát Simonné Gercsényi Gabriella előzte meg, ezt támadta meg a MSZP a Kúrián. Az MSZP mellett akkor beadvánnyal kívánt élni a Demokratikus Koalíció, a Liga Szakszervezet és a Vállalkozók Országos Szövetsége is. Az előtérben ülő idős hölgy senkinek nem kívánt nyilatkozni - erről az MSZP egy videót is közzétett Facebook oldalán.
Közben Gőgös Zoltán (MSZP) is megjelent az NVI épületénél. A 444 értesülése szerint Gőgös a földárverések miatt kíván új népszavazási kezdeményezéssel élni. Gőgös állítólag megkérdezte az ajtóban álló férfiaktól, hogy akarják-e a vasárnapi boltzárat. "Diétázunk" - mondta erre az egyik férfi.
Egy titkárságvezető kiment a várakozókhoz, és mindenkit arra kért, hogy ne akadályozzák majd egymást abban, hogy beadhassák a népszavazási kérdéseiket - ezt követően visszatért az irodájába. Rendőrök továbbra sincsenek a helyszínen.
A szurkolókat tömörítő FradiMob állásfoglalása szerint a helyszínen megjelent férfiak nem tartoznak a szurkolók közé, hanem a Kubatov Gáborhoz kötődő Fradi Security biztonsági cég alkalmazottai lehetnek. A biztonsági szolgálatról felelevenítik, hogy az embereik tisztították meg a tiltakozóktól a Fidesz pártszékházát, mikor azok az alkotmánymódosítás ellen tüntettek 2013-ban.
Meglőzték az MSZP-t a Kúria nyilvánosságra hozott döntését követően, egyelőre vitatott, hogy az idős hölgy, vagy valamelyik férfi adta be elsőként népszavazási kezdeményezését Nyakó Istvánék előtt.
A 444 szerint az egyik férfi adhatta le először beadványát, Nyakó útját állták társai. Az idős hölgy is le tudta adni népszavazási kezdeményezését, azonban ezt követően távozott a helyszínről, senkinek sem nyilatkozott.
http://hvg.hu/itthon/20160223_Borfejuek_alltak_el_az_MSZP_utjat_az_OVBnel#
2017. január 20.
A népszavazási botrányban érintett összes kopasz büntetett előéletű
http://hvg.hu/itthon/20170119_minden_a_nepszavazasi_botranyban_erintett_kopasz_buntetett_eloeletu
Valamennyi, a Nyakó Istvánt tavaly a Nemzeti Választási Iroda épületénél akadályozó férfi büntetett előéletű a rendőrségi nyomozati anyagok szerint - írja a 24.hu.
Csaknem egy éve történt, hogy kopasz férfiak egy csoportja megakadályozta az MSZP-s Nyakó Istvánt abban, hogy elsőként férjen oda az időbélyegzőhöz a Nemzeti Választási Iroda épületében, így elsőként adhassa le a vasárnapi boltzárról szóló népszavazási kezdeményezését. Helyette Erdősi Lászlóné kérdéseit fogadta be az NVI.
Az ügyben a Budapesti Rendőr-főkapitányság március 4-én közölte, hogy nyomozást rendelt el az ügyben választás, népszavazás és európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény elkövetésének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen. Augusztusban azonban megszüntette az eljárást.
Nyakó István azonban novemberben pótmagánvád-indítványt adott be a bírósághoz, amely engedélyt adott arra, hogy a politikus és jogi képviselője betekintsen a nyomozati iratokba.
A 24.hu azt írja: Nyakóék ezekből azt olvasták ki, hogy az összes kopasz személyazonosságát és kapcsolatait feltérképezték a rendőrök, s kiderítették róluk, hogy valamennyien büntetett előéletűek.
Olyan is akad köztük, akit korábban fegyveres rablásért ítéltek el.
A 24.hu forrásai azt állítják, hogy a vizsgálatba bevonta az Alkotmányvédelmi Hivatal jelentésében a tíz személy nevét tartalmazó lista mellett az a kifejezés áll: ők „akadályozták meg Nyakó Istvánt” a népszavazási kezdeményezés leadásában.
A hatóságok ennek ellenére sem tartották jogellenesnek a csoport Nyakó elleni akcióját.
Lukács Zoltán a Klubrádió reggeli műsorfolyamában telefonon mondta el, hogy 15-20 "bőrfejű", Nagy-Magyarország jelképeket viselő csoport állta el kedd az NVI bejáratát az Alkotmány utcában. Korábban ismert volt, hogy a párt ma újra megpróbálja beadni a vasárnapi kötelező boltzárról szóló népszavazási javaslatát, erre készülhettek fel a férfiak, akik mind úgy nyilatkoztak, hogy ők is beadvánnyal kívánnak élni.
A népszavazási eljárásrend szerint amennyiben egy kérdésben több beadvány is érkezik, akkor a legelsővel kell foglalkoznia a bizottságnak, mely sokáig elhúzódhat. Korábban az MSZP népszavazási javaslatát egy értelmetlen kérdés előzte meg a boltzárról, így a párt kezdeményezését nem tárgyalta akkor az NVI. Lukács Zoltán és Nyakó István azért mentek már hajnalban, mert a Kúria várhatóan ma délelőtt hoz ítéletet a korábbi beadvánnyal kapcsolatban, így az ítélethirdetést követően már lehet élni új beadvánnyal - ezt az MSZP szerint állítólag 8 nappal előre jelezni kell az NVI-nél.
Tavaly az NVI elnöke, Pálffy Ilona az igazságügyi miniszterhez fordult, hogy szűntessék meg a párhuzamosságot tiltó gyakorlatot, azaz egy témában, de több kérdésben újra lehessen párhuzamosan aláírásokat gyűjteni. A gyakrolat azonban azóta sem változott.
Az NVI sajtóosztálya részéről Listár Dániel nem kívánt nyilatkozni, arra kérte a sajtót, hogy mindenki tájékozódjon a helyszínen, ő nem tartózkodik az épületnél. Listár hozzátette, hogy nem valós az MSZP állítása, miszerint előre jelezni kell új népszavazási kérdés beadását.
Lukács szerint reggel patthelyzet alakult ki, az MTI helyszínen tartózkodó fotósát is inzultálták. A Népszava értesülése szerint 7 óra körül már bejutottak az épületbe az MSZP képviselői, nyomukban a "bőrfejűekkel". Az MSZP-s politikus a helyszínen azt mondta, hogy "a hatalom szélsőjobboldaliakat küldhetett az NVI elé".
Kollégánk jelentése szerint az előtérben egy idősebb hölgy ül, úgy tűnik, hogy őt kísérik a férfiak. Az előtérben van egy gombnyomásos blokkoló berendezés, amely megnyomásával lehet jelezni, hogy ki adta be az első népszavazási kezdeményezést. Nyakó Istvánt végül odaengedték a berendezéshez, azonban még nem adhatta le papírját, ugyanis meg kell várni a Kúria ítélethirdetését. Ez a gyakorlatban azt jelentheti, hogy Nyakó és Lukács az ítélet hirdetésekor versenyt futnak majd az előtérben a gombnyomásért a hölggyel, várhatóan reggel 9-kor dönt a Kúria.
A zavart az is fokozza, hogy a férfiak is azt állítják, hogy népszavazási kezdeményezést kívánnak leadni.
Az MSZP előző beadványát Simonné Gercsényi Gabriella előzte meg, ezt támadta meg a MSZP a Kúrián. Az MSZP mellett akkor beadvánnyal kívánt élni a Demokratikus Koalíció, a Liga Szakszervezet és a Vállalkozók Országos Szövetsége is. Az előtérben ülő idős hölgy senkinek nem kívánt nyilatkozni - erről az MSZP egy videót is közzétett Facebook oldalán.
Közben Gőgös Zoltán (MSZP) is megjelent az NVI épületénél. A 444 értesülése szerint Gőgös a földárverések miatt kíván új népszavazási kezdeményezéssel élni. Gőgös állítólag megkérdezte az ajtóban álló férfiaktól, hogy akarják-e a vasárnapi boltzárat. "Diétázunk" - mondta erre az egyik férfi.
Egy titkárságvezető kiment a várakozókhoz, és mindenkit arra kért, hogy ne akadályozzák majd egymást abban, hogy beadhassák a népszavazási kérdéseiket - ezt követően visszatért az irodájába. Rendőrök továbbra sincsenek a helyszínen.
A szurkolókat tömörítő FradiMob állásfoglalása szerint a helyszínen megjelent férfiak nem tartoznak a szurkolók közé, hanem a Kubatov Gáborhoz kötődő Fradi Security biztonsági cég alkalmazottai lehetnek. A biztonsági szolgálatról felelevenítik, hogy az embereik tisztították meg a tiltakozóktól a Fidesz pártszékházát, mikor azok az alkotmánymódosítás ellen tüntettek 2013-ban.
Meglőzték az MSZP-t a Kúria nyilvánosságra hozott döntését követően, egyelőre vitatott, hogy az idős hölgy, vagy valamelyik férfi adta be elsőként népszavazási kezdeményezését Nyakó Istvánék előtt.
A 444 szerint az egyik férfi adhatta le először beadványát, Nyakó útját állták társai. Az idős hölgy is le tudta adni népszavazási kezdeményezését, azonban ezt követően távozott a helyszínről, senkinek sem nyilatkozott.
http://hvg.hu/itthon/20160223_Borfejuek_alltak_el_az_MSZP_utjat_az_OVBnel#
2017. január 20.
A népszavazási botrányban érintett összes kopasz büntetett előéletű
http://hvg.hu/itthon/20170119_minden_a_nepszavazasi_botranyban_erintett_kopasz_buntetett_eloeletu
Valamennyi, a Nyakó Istvánt tavaly a Nemzeti Választási Iroda épületénél akadályozó férfi büntetett előéletű a rendőrségi nyomozati anyagok szerint - írja a 24.hu.
Csaknem egy éve történt, hogy kopasz férfiak egy csoportja megakadályozta az MSZP-s Nyakó Istvánt abban, hogy elsőként férjen oda az időbélyegzőhöz a Nemzeti Választási Iroda épületében, így elsőként adhassa le a vasárnapi boltzárról szóló népszavazási kezdeményezését. Helyette Erdősi Lászlóné kérdéseit fogadta be az NVI.
Az ügyben a Budapesti Rendőr-főkapitányság március 4-én közölte, hogy nyomozást rendelt el az ügyben választás, népszavazás és európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény elkövetésének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen. Augusztusban azonban megszüntette az eljárást.
Nyakó István azonban novemberben pótmagánvád-indítványt adott be a bírósághoz, amely engedélyt adott arra, hogy a politikus és jogi képviselője betekintsen a nyomozati iratokba.
A 24.hu azt írja: Nyakóék ezekből azt olvasták ki, hogy az összes kopasz személyazonosságát és kapcsolatait feltérképezték a rendőrök, s kiderítették róluk, hogy valamennyien büntetett előéletűek.
Olyan is akad köztük, akit korábban fegyveres rablásért ítéltek el.
A 24.hu forrásai azt állítják, hogy a vizsgálatba bevonta az Alkotmányvédelmi Hivatal jelentésében a tíz személy nevét tartalmazó lista mellett az a kifejezés áll: ők „akadályozták meg Nyakó Istvánt” a népszavazási kezdeményezés leadásában.
A hatóságok ennek ellenére sem tartották jogellenesnek a csoport Nyakó elleni akcióját.
2016. február 15., hétfő
Német bíróság vizsgálja az ECB kötvényvásárlásait
Figyelő Online - Csepi Lajos
A német alkotmánybíróság kedden vizsgálatot kezd az Európai Központi Bank (ECB) kötvényvásárlási programja ügyében. Azt kívánják megállapítani, hogy az ECB alapító okirata feljogosítja-e a bankot korlátlan mennyiségű államkötvény felvásárlására.
A vizsgálat éppen akkor indul, amikor az ECB kötvényvásárlási programjának további bővítésére készül.
Az OMT-t, a Közvetlen Pénzügyi Tranzakciók Programját 2012-ben, az eurozóna adósság-válságának tetőpontján, az ECB hatékony eszközeként vezették be,azzal a céllal, hogy a befektetőket elriasszák az államkötvényekkel történő spekulációtól. A program nem valósult meg, azóta pedig egy sokkal nagyobb volumenű kötvény-vásárlási program, a QE-nek nevezett gazdaság-élénkítő projekt váltotta fel, bár ennek célja nem a spekuláció megelőzése, hanem az infláció élénkítése.
A legmagasabb szintű német bíróság vizsgálata a mára már valószínűleg céltalanná vált intézkedésre irányul, a döntés azonban minden bizonnyal komoly hatással lesz az ECB folyamatban lévő, 1,1 trillió euró értékű, 2017 márciusáig lebonyolítani tervezett kötvényvásárlási programjára.
A program bírálói azt állítják: az ilyen intézkedések gyakorlatilag nem jelentenek mást, mint az államadósságok frissen nyomtatott pénzzel történő kifizetését.
Az OMT ellen eredetileg 2014-ben, 37 ezer euro-szkeptikus aláírásával kezdeményeztek eljárást a legfelsőbb német bírói fórum előtt. Az alkotmánybíróság akkor részlegesen egyetértett a kezdeményezők aggodalmaival. Állásfoglalásában úgy fogalmazott, hogy „lényeges indokok utalnak arra, hogy a program túlmutat az ECB pénzügy-politikai felhatalmazásán, sérti a tagállamok hatáskörét és ellentmond a költségvetési hiány finanszírozását tilalmazó előírásnak.” A végső döntés előtt azonban megküldte az ügyet a luxemburgi Európai Bíróságnak (ECJ).
Az ECJ a múlt év júniusában félresöpörte a német bíróság aggályait és kimondta, hogy a program összeegyeztethető az EU jogával.
A német alkotmánybíróságnak ennek ismeretében kell kimondania a végső döntést. Erre néhány hónapon belül aligha lehet számítani.
Az adósságtól irtózó Németország különösen bizalmatlan az ilyen kötvényvásárlási programok sikerét illetően. Az ország központi bankjának vezetője, Jens Weidmann mind az OMT, mind pedig a QE esetében nemmel szavazott. Weidmann nem titkolta ellenvéleményét az ECB rendszeres pénzügy-politikai ülésein sem, amikor a Bank főnöke, Mario Draghi a kötvényvásárlási program további bővítését javasolta.
A Commerzbank elemzője, Michael Schubert úgy véli, hogy a német bíróság „valószínűleg az ECJ döntése után sem fogja megváltoztatni korábbi döntését. Szerinte a német bírák „bizonyára megpróbálnak egy kompromisszumot keresni”. Ez azt jelentheti, hogy elfogadják az ECJ következtetéseit, de visszautasítják annak indoklását, vagy egyszerűen fenntartják maguknak a jogot, hogy az új fejlemények fényében a helyzet ismételten áttekintsék.
Egy sor ismert német közgazdász, közöttük az Ifo Intézetet vezető Clemens Fuest arra figyelmeztetett: ha a német bíróság egyetért az ECJ-vel, az további, unortodox módszerek alkalmazásának sorát indíthatja el. „Attól a perctől kezdve, hogy az ECB beavatkozik a válság megoldásába, fennáll annak a veszélye, hogy az eurozónát rossz irányba indítjuk el” mondta Fuest, rámutatva, hogy az adóssággal küzdő országok ebben az esetben nem kényszerülnek érdemi gazdasági reformok megvalósítására és egyszerűen megvárják, hogy az ECB kihúzza őket a csávából.
Mario Draghi már utalt arra, hogy az ECB első, idei pénzügy-politikai ülésén a Bank újabb ösztönző intézkedéseket fogadhat el és további, kamatcsökkentő lépést tehet, hogy az alacsony szinten ragadó inflációt feljebb lökdösse.
http://figyelo.hu/cikkek/429383-nemet-birosag-vizsgalja-az-ecb-kotvenyvasarlasait
A német alkotmánybíróság kedden vizsgálatot kezd az Európai Központi Bank (ECB) kötvényvásárlási programja ügyében. Azt kívánják megállapítani, hogy az ECB alapító okirata feljogosítja-e a bankot korlátlan mennyiségű államkötvény felvásárlására.
A vizsgálat éppen akkor indul, amikor az ECB kötvényvásárlási programjának további bővítésére készül.
Az OMT-t, a Közvetlen Pénzügyi Tranzakciók Programját 2012-ben, az eurozóna adósság-válságának tetőpontján, az ECB hatékony eszközeként vezették be,azzal a céllal, hogy a befektetőket elriasszák az államkötvényekkel történő spekulációtól. A program nem valósult meg, azóta pedig egy sokkal nagyobb volumenű kötvény-vásárlási program, a QE-nek nevezett gazdaság-élénkítő projekt váltotta fel, bár ennek célja nem a spekuláció megelőzése, hanem az infláció élénkítése.
A legmagasabb szintű német bíróság vizsgálata a mára már valószínűleg céltalanná vált intézkedésre irányul, a döntés azonban minden bizonnyal komoly hatással lesz az ECB folyamatban lévő, 1,1 trillió euró értékű, 2017 márciusáig lebonyolítani tervezett kötvényvásárlási programjára.
A program bírálói azt állítják: az ilyen intézkedések gyakorlatilag nem jelentenek mást, mint az államadósságok frissen nyomtatott pénzzel történő kifizetését.
Az OMT ellen eredetileg 2014-ben, 37 ezer euro-szkeptikus aláírásával kezdeményeztek eljárást a legfelsőbb német bírói fórum előtt. Az alkotmánybíróság akkor részlegesen egyetértett a kezdeményezők aggodalmaival. Állásfoglalásában úgy fogalmazott, hogy „lényeges indokok utalnak arra, hogy a program túlmutat az ECB pénzügy-politikai felhatalmazásán, sérti a tagállamok hatáskörét és ellentmond a költségvetési hiány finanszírozását tilalmazó előírásnak.” A végső döntés előtt azonban megküldte az ügyet a luxemburgi Európai Bíróságnak (ECJ).
Az ECJ a múlt év júniusában félresöpörte a német bíróság aggályait és kimondta, hogy a program összeegyeztethető az EU jogával.
A német alkotmánybíróságnak ennek ismeretében kell kimondania a végső döntést. Erre néhány hónapon belül aligha lehet számítani.
Az adósságtól irtózó Németország különösen bizalmatlan az ilyen kötvényvásárlási programok sikerét illetően. Az ország központi bankjának vezetője, Jens Weidmann mind az OMT, mind pedig a QE esetében nemmel szavazott. Weidmann nem titkolta ellenvéleményét az ECB rendszeres pénzügy-politikai ülésein sem, amikor a Bank főnöke, Mario Draghi a kötvényvásárlási program további bővítését javasolta.
A Commerzbank elemzője, Michael Schubert úgy véli, hogy a német bíróság „valószínűleg az ECJ döntése után sem fogja megváltoztatni korábbi döntését. Szerinte a német bírák „bizonyára megpróbálnak egy kompromisszumot keresni”. Ez azt jelentheti, hogy elfogadják az ECJ következtetéseit, de visszautasítják annak indoklását, vagy egyszerűen fenntartják maguknak a jogot, hogy az új fejlemények fényében a helyzet ismételten áttekintsék.
Egy sor ismert német közgazdász, közöttük az Ifo Intézetet vezető Clemens Fuest arra figyelmeztetett: ha a német bíróság egyetért az ECJ-vel, az további, unortodox módszerek alkalmazásának sorát indíthatja el. „Attól a perctől kezdve, hogy az ECB beavatkozik a válság megoldásába, fennáll annak a veszélye, hogy az eurozónát rossz irányba indítjuk el” mondta Fuest, rámutatva, hogy az adóssággal küzdő országok ebben az esetben nem kényszerülnek érdemi gazdasági reformok megvalósítására és egyszerűen megvárják, hogy az ECB kihúzza őket a csávából.
Mario Draghi már utalt arra, hogy az ECB első, idei pénzügy-politikai ülésén a Bank újabb ösztönző intézkedéseket fogadhat el és további, kamatcsökkentő lépést tehet, hogy az alacsony szinten ragadó inflációt feljebb lökdösse.
http://figyelo.hu/cikkek/429383-nemet-birosag-vizsgalja-az-ecb-kotvenyvasarlasait
2016. február 13., szombat
Meghalt az amerikai legfelsőbb bíróság főbírója – máris megkezdődött a vita
Barack Obama elnök és az Egyesült Államok volt elnökei, demokrata párti és republikánus politikusok fejezik ki részvétüket és méltatják Antonin Scaliát.
A konzervatív bíró halála órákkal a republikánus elnökjelölt-aspiránsok dél-karolinai országos tévévitája előtt történt, így a vita kezdetén a politikusoknak is ez volt a témájuk.
Vajon, ha elnök lenne, mit tenne Scalia bíró halála után: kinevezne azonnal valakit, annak ellenére, hogy választási év van, vagy ezt a felelősséget a következő elnökre hagyná? – kérdezte az elnökjelölt-aspiránsok vitáját szervező CBS televízió munkatársa a hat politikustól. Valamennyi résztvevő – miután méltatta Scaliát, és halálát az amerikai konzervatívok óriási veszteségének nevezte – azt válaszolta, hogy Obama elnöknek nem szabadna most kijelölnie az új főbírót.
Közben Barack Obama a nyilvánosság előtt méltatta az elhunyt Scaliát, aki a legfelsőbb bíróság leghosszabb ideje hivatalban lévő tagja volt, kinevezését még Ronald Reagan elnök javasolta 1986-ban. George W. Bush korábbi elnök briliáns jogásznak és nagyszerű amerikainak nevezte az elhunytat. Közleményben méltatta Antonin Scaliát valamennyi republikánus és demokrata elnökjelölt-aspiráns, s a szenátus mindkét csoportjának vezetője is.
Jelöljön vagy ne?
Ugyanakkor későbbi nagy vitát sejtető nyilatkozat is született. A szenátus republikánus többségének vezetője, Mitch McConnell nyilatkozatában leszögezte, hogy Obama elnöknek nem szabadna jelölnie új főbírót, ez majd legyen az új elnök feladata. A legfelsőbb bíróság tagjait az Egyesült Államok elnöke jelöli, és a szenátusnak kell jóváhagynia. A szenátusban jelenleg a republikánusok vannak többségben.
Közben Obama elnök – aki Kaliforniában tartózkodik, a délkelet-ázsiai országok vezetőinek csúcstalálkozóján -, miután részvétét fejezte ki és méltatta az elhunytat, újságíróknak nyilatkozva közölte, hogy alkotmányos kötelességének eleget téve megfelelő időben javaslatot tesz az új főbíró személyére.
Elemzők máris felhívják a figyelmet, hogy amennyiben Obama elnök főbírót jelöl az elnökválasztás előtt, ezzel jelentős mértékben megváltozhat a testület politikai összetétele, és a legfelsőbb bíróság a korábbiaknál jóval liberálisabb álláspontokat foglalhat el az amerikai társadalmat érintő egyes lényeges kérdésekben. A demokrata párt elnökjelölti posztjára pályázó Hillary Clinton egyébként, órákkal Scalia halála után, sürgette Obama elnököt, hogy minél előbb jelöljön új főbírót.
http://24.hu/kulfold/2016/02/14/meghalt-az-amerikai-legfelsobb-birosag-fobiroja-maris-megkezdodott-a-vita/
A konzervatív bíró halála órákkal a republikánus elnökjelölt-aspiránsok dél-karolinai országos tévévitája előtt történt, így a vita kezdetén a politikusoknak is ez volt a témájuk.
Vajon, ha elnök lenne, mit tenne Scalia bíró halála után: kinevezne azonnal valakit, annak ellenére, hogy választási év van, vagy ezt a felelősséget a következő elnökre hagyná? – kérdezte az elnökjelölt-aspiránsok vitáját szervező CBS televízió munkatársa a hat politikustól. Valamennyi résztvevő – miután méltatta Scaliát, és halálát az amerikai konzervatívok óriási veszteségének nevezte – azt válaszolta, hogy Obama elnöknek nem szabadna most kijelölnie az új főbírót.
Közben Barack Obama a nyilvánosság előtt méltatta az elhunyt Scaliát, aki a legfelsőbb bíróság leghosszabb ideje hivatalban lévő tagja volt, kinevezését még Ronald Reagan elnök javasolta 1986-ban. George W. Bush korábbi elnök briliáns jogásznak és nagyszerű amerikainak nevezte az elhunytat. Közleményben méltatta Antonin Scaliát valamennyi republikánus és demokrata elnökjelölt-aspiráns, s a szenátus mindkét csoportjának vezetője is.
Jelöljön vagy ne?
Ugyanakkor későbbi nagy vitát sejtető nyilatkozat is született. A szenátus republikánus többségének vezetője, Mitch McConnell nyilatkozatában leszögezte, hogy Obama elnöknek nem szabadna jelölnie új főbírót, ez majd legyen az új elnök feladata. A legfelsőbb bíróság tagjait az Egyesült Államok elnöke jelöli, és a szenátusnak kell jóváhagynia. A szenátusban jelenleg a republikánusok vannak többségben.
Közben Obama elnök – aki Kaliforniában tartózkodik, a délkelet-ázsiai országok vezetőinek csúcstalálkozóján -, miután részvétét fejezte ki és méltatta az elhunytat, újságíróknak nyilatkozva közölte, hogy alkotmányos kötelességének eleget téve megfelelő időben javaslatot tesz az új főbíró személyére.
Elemzők máris felhívják a figyelmet, hogy amennyiben Obama elnök főbírót jelöl az elnökválasztás előtt, ezzel jelentős mértékben megváltozhat a testület politikai összetétele, és a legfelsőbb bíróság a korábbiaknál jóval liberálisabb álláspontokat foglalhat el az amerikai társadalmat érintő egyes lényeges kérdésekben. A demokrata párt elnökjelölti posztjára pályázó Hillary Clinton egyébként, órákkal Scalia halála után, sürgette Obama elnököt, hogy minél előbb jelöljön új főbírót.
http://24.hu/kulfold/2016/02/14/meghalt-az-amerikai-legfelsobb-birosag-fobiroja-maris-megkezdodott-a-vita/
2016. február 12., péntek
Ferenc pápa és Kirill pátriárka történelmi találkozója Kubában
Február 12-én Kuba fővárosában, Havannában találkozott Ferenc pápa és Kirill moszkvai pátriárka, az orosz ortodox egyház feje. Ez az egyháztörténetben az első alkalom, hogy a pápa és a moszkvai pátriárka találkozott egymással.
A két órás zárt ajtók mögött zajló megbeszélést a havannai José Martí Nemzetközi Repülőtéren tartották, melynek végén a felek közös nyilatkozatot írtak alá.
Az ünnepélyes aláírás után megölelték egymást, majd röviden beszámoltak tanácskozásuk eredményeiről. Ferenc pápa örömmel állapította meg, hogy megismerhették egymás álláspontját, és félszavakból is értették egymást. Számos kezdeményezést vitattak meg, amelyeket idővel meg lehet valósítani. Egyben köszönetet mondott a kubai népnek. Kirill pátriárka szerint a beszélgetés során bizonyossá vált, hogy a két egyház képes együttműködni a kereszténység védelmében, a háború elkerüléséért, azért, hogy az emberi életet megbecsüljék az egész világon.
Ferenc pápa és Kirill pátriárka kubai találkozójuk után egy 30 pontból álló közös nyilatkozatot írtak alá, mely Szent Pál apostoltól kapta mottóját: „Az Úr Jézus Krisztus kegyelme, Isten szeretete és a Szentlélek közössége legyen mindnyájatokkal! (2 Kor 13,13)
Elsőként hálát adnak találkozójukért Istennek, amelyre elsőként került sor a történelemben. A találkozó Kubában jöhetett létre „az Új Világ reményének” jelképes szigetén, Észak és Dél, Kelet és Nyugat kereszteződésében, a Régi Világ vitáitól távol.
Majd hálájukat fejezik ki a Krisztus által Istentől kapott ajándékokért: az első ezer év közös örökségéért: Szűz Mária és a szentek tiszteletéért, akik között megannyi a vértanú, a keresztények magvetése.
Ezután a különbségeket sorolják föl: az Eucharisztiában való közösség hiánya, a régi és új konfliktusok okozta sebek. Siratják „az egység elvesztését” is, amely emberi gyengeség és a bűn következményeként Krisztus főpapi imája ellenére – „hogy mindnyájan egy legyenek; ahogyan te, Atyám, bennem vagy, és én tebenned, úgy ők is egy legyenek mibennünk” – mégis megtörtént.
Tudatában, annak hogy számos akadály továbbra is fennmarad, azt remélik, találkozásuk közreműködhet az Istentől akart egység újjászületésében. „Találkozásunk megújult buzgalommal indítsa imára a világ minden keresztényét az Úrhoz minden tanítványa közötti teljes egységért. Egy olyan világban, amely nem csak szavakat vár tőlünk, hanem konkrét tetteket, ez a találkozó legyen a remény jele a jóakaratú emberek számára.”
Erőik egyesítésével szeretnének tanúságot tenni az első évezred közös örökségéről, Krisztus evangéliumáról közösen válaszolva a mai világ kihívásaira. „Lelkiismeretünk és lelkipásztori felelősségünk nem ad lehetőséget arra, hogy tétlenek maradjunk azon kihívások előtt, melyek közös választ kívánnak meg.”
Első helyen a közel-keleti, az észak-afrikai keresztényüldözésekről írnak, ahol a keresztényeket tömegesen űztek el otthonukból. A nemzetközi közösséget arra kérik, cselekedjenek sürgősen annak érdekében, hogy megelőzzék a keresztények további elűzését a Közel-Keletről. Ugyanakkor kifejezik együttérzésüket a polgárháborúk, a káosz és a terrorista erőszak más vallású áldozataival is.
A nyilatkozat külön kiemeli Irakot és Szíriát, ahol több ezer áldozat maradt otthon nélkül. Eme terrorral és erőszakkal szemben is a nemzetközi közösség fellépése szükséges; a szenvedő és menekülésre kényszerített embereknek pedig humanitárius segítségre van szüksége, de a fogva tartottak szabadon bocsátásáért is szükséges mindent megtenni.
A béke egyedül az igazságosság gyümölcse lehet, ezért elő kell segíteni a testvéri együttélést a különböző népcsoportok, egyházak, és vallások között, hogy a menekültek visszatérhessenek otthonaikba, a sebek begyógyuljanak, hogy az ártatlanul meggyilkoltak lelke békére lelhessen. Maguknak a háborúzó feleknek kell tehát jószándékot mutatva tárgyalásokat folytatnia.
Felhívják a terrorizmus elleni harcban elkötelezett országokat, hogy cselekedjenek felelősséggel és belátással. Imára buzdítják a keresztényeket „hogy a gondviselő Teremtő óvja meg teremtését a pusztulástól és ne engedjen újabb világháborút.”
Külön hangsúlyozza a nyilatkozat a vértanúk nagyságát, akik előtt a pápa és a pátriárka meghajtják fejüket, hiszen mindhalálig kitartottak Krisztusba vetett hitük mellet. Megerősítik azokat, akik jelenleg is szenvednek Krisztusért.
A vallásközi párbeszéd eme aggasztó korban továbbra is nélkülözhetetlen, hiszen a vallási igazságainkról alkotott különböző felfogásnak nem szabad megakadályoznia a különböző hitű embereket abban, hogy békében és egyetértésben éljenek. A vallási vezetőknek fontos szerepe van abban, hogy a híveiket mások tiszteletére neveljék. „Teljes mértékben elfogadhatatlanok azok a törekvések, amelyek a bűntetteket vallásos szlogenekkel akarják igazolni.”
Hálát adnak azért is, hogy Oroszországban és Kelet-Európa több országában, ahol ateista rezsim uralkodott évtizedeken át, állami megerősítést nyert ismét a vallásszabadság. Ma a harcos ateizmus béklyóját megtörve megannyi helyen szabadon vallhatják meg hitüket a keresztények. Negyed évszázad alatt több tízezer új templom épült, több száz kolostor és teológiai iskola létesült. Kiemeli a nyilatkozat, hogy ortodoxok és katolikusok sokszor kéz a kézben dolgoznak a karitatív vagy szociális tevékenységükben tanúságot téve az Evangélium értékeiről.
A nyilatkozat kitér a szekularizációra is: több országtól távol áll bármilyen hivatkozás Istenre vagy igazságára, és így ezeken a helyeken a kereszténység sokszor a közéletből is kiszorul.
Európáról is szót ejt a nyilatkozat, amelynek „hűnek kell maradnia keresztény gyökereihez”. Arra kérik Nyugat- és Kelet-Európa keresztényeit, hogy egyesüljenek a Krisztusról és az Evangéliumról adott tanúságtételben oly módon, hogy Európa megőrizhesse kétezer éves keresztény hagyománya által formált lelkét.
„Tekintetünk azokhoz fordul, aki nehéz helyzetben élnek, akik nagymértékű szükségben és szegénységben élnek, miközben az emberiség anyagi javai egyre gyarapodnak.” – fejezi ki Ferenc pápa és Kirill pátriárka együttérzésüket a több millió menekült és elvándorló láttán, akik a gazdag országok ajtaján kopogtatnak. A féktelen fogyasztás fokozatosan feléli a bolygó erőforrásait. Ezt a földi javak egyenlőtlen elosztása tetézi.
A keresztény egyházaknak az igazságosság védelmére kell kelniük: a népek hagyománya iránti tisztelettel és egy hiteles szolidaritással támogatniuk kell a szenvedőket.
Nekünk keresztényeknek nem szabad el feledkeznünk arról, hogy „ami a világ szerint oktalan, azt választotta ki Isten, hogy megszégyenítse a bölcseket, és ami a világ szerint gyönge, azt választotta ki Isten, hogy megszégyenítse az erőseket. Ami a világ szerint alacsonyrendű és megvetett, azt választotta ki Isten: azt, ami semmi, hogy azt, ami valami, megsemmisítse, hogy egy ember se dicsekedhessék Isten színe előtt. (1 Kor,27–29).”
Ezután a családról beszél a nyilatkozat, mely „az emberi élet és a társadalom természetes központja.” Sok országban válságban van a család. A katolikusok és ortodoxok közös családfogalomban gondolkodnak, ezért tanúságot kell tenniük arról, hogy a család az életszentségre vezető út, amely a házasok egymás iránti hűségéről tesz tanúságot, nyitottan az élet megfoganására és a gyermekek nevelésére, mindezt a nemzedékek közötti szolidaritásban és a leggyengébbeket tisztelve. A család a házasságon alapszik, egy férfi és egy nő szabadon odaajándékozott és hűséges szeretetén. „A szeretet egyesülésük pecsétje és arra tanítja őket, hogy kölcsönösen ajándékként fogadják el egymást” – folytatódik a nyilatkozat. A házasság a szeretet és a hűség iskolája. Sajnos más együttélési formák lassan egy szintre emelkednek a házassággal a közvélemény előtt, ahogyan az anyai és apai hivatás fogalma is átértékelődik.
A nyilatkozat utolsó harmadában elsőként az élet védelméről esik szó. A meg nem született gyermekek vére Istenhez kiált, az „eutanázia” elfogadása miatt pedig sok idős ember a családjuk és a társadalom nehezékeként tekint már magára. A mesterséges megtermékenyítés technikái is aggasztóak, mert az emberi élet manipulálása az emberi lét alapjait támadja.
A fiatalokról is külön passzus ír: „Ma kifejezetten szeretnénk szólni a fiatalokhoz. Ti, fiatalok azt a feladatot kaptátok, hogy ne rejtsétek el a föld alá talentumaitokat (vö. Mt 25,25), hanem minden Isten által nektek adott képességeteket használjátok föl arra, hogy megerősítsétek Krisztus igazságát a világban, hogy életetekben megtestesítsétek Isten és a felebarát szeretetének evangéliumi parancsait. Ne féljetek szembe menni az árral, Isten igazságát védve, amelyhez a mai szekuláris normák messze nem alkalmazkodnak már. Isten mindnyájatokat szereti és várja, hogy tanítványai és apostolai legyetek. Legyetek a világ világossága, hogy akik körül vesznek titeket látva jótetteiteket, dicsőítsék Atyátokat, aki a mennyekben van (vö. Mt 5,14.16). A keresztény hitben neveljétek gyermekeiteket, továbbadva nekik a hit értékes igazgyöngyét (vö. Mt 13,46), amelyet szüleitektől és elődeitektől kaptatok. Emlékezzetek, „nagy árat fizettek értetek” (1 Kor 6,20), az Isten-Ember Jézus Krisztus kereszthalálát.
A nyilatkozat az ökumenizmussal folytatódik. Az ortodoxok és a katolikusok közös küldetést kaptak Krisztus evangéliumának hirdetésére a mai világban. Ez a küldetés a kölcsönös tiszteletet követel meg a keresztény közösségek tagjai iránt és kizár mindenféle prozelitizmust. „Nem vetélytársak vagyunk, hanem testvérek.” A nyilatkozat arra buzdítja a katolikusokat és az ortodoxokat, hogy éljenek egymással békében és szeretetben, ezzel elfogadhatatlannak tartja tisztességtelen eszközök alkalmazását, hogy megnyerjünk az egyik egyház híveit a másik számára. Szent Pál előírását kell inkább valóra váltanunk: „Becsületbeli dolognak tartottam hirdetni az evangéliumot, de nem ott, ahol Krisztus neve már ismert volt, nehogy más által rakott alapra építsek” (Róm 15,20).
A görögkatolikusok és az ortodoxok kapcsolatánál külön említést tesz a nyilatkozat a kiengesztelődést és a feszültségek megoldását remélve és elítélve a múltbéli „uniatizmus” módszerét. „Az ortodoxoknak és a görögkatolikusoknak kiengesztelődésre van szükségük, s arra, hogy megtalálják az együttélés mindnyájuk számára elfogadható módjait.”
A sebektől tépázott, súlyos gazdasági és humanitárius válságtól szenvedő Ukrajnában az ortodox hívek között támadt szakadás megoldását támogatja a nyilatkozat a létező egyházjogi normák alapján. Azt szeretné, ha Ukrajnában minden ortodox keresztény békében és egyetértésben élne. A katolikus közösségektől testvéri hozzáállást vár.
A nyilatkozat ismét a közös keresztényi tanúságtételre hív fel a mai világban, ahol egyre nagyobb ütemben tűnnek el az emberi élet spirituális tartóoszlopai.
A nyilatkozat egyfajta hitvallással zárul: „Krisztus az öröm és a remény forrása. A Benne való hit átalakítja az emberi életet, jelentéssel tölti meg azt. Ez a meggyőződés azok tapasztalatából született, akikről Péter apostol így beszél: Ti pedig, „akik egykor »nem nép« voltatok, most Isten népe vagytok; akik számára azelőtt nem volt irgalom, most pedig irgalmat nyertetek” (1 Pt 2,10).
A közös nyilatkozat befejezésként a kölcsönös megértés ajándékáért hálát adva Isten Anyjához fordul az ősi imádság szavaival: „Oltalmad alá futunk, Istennek Szent Szülője”. Hogy a Boldogságos Szűz Mária közbenjárásával bátorítsa az őt tisztelőket a testvériességre, hogy az Isten által meghatározott időben újra egyek lehessenek, békében és egyetértésben Isten egyetlen népeként a legszentebb és oszthatatlan Szentháromság dicsőségére.
Forrás és fordítás: Korponai Gábor SJ
Fotó: News.va
Magyar Kurír
A két órás zárt ajtók mögött zajló megbeszélést a havannai José Martí Nemzetközi Repülőtéren tartották, melynek végén a felek közös nyilatkozatot írtak alá.
Az ünnepélyes aláírás után megölelték egymást, majd röviden beszámoltak tanácskozásuk eredményeiről. Ferenc pápa örömmel állapította meg, hogy megismerhették egymás álláspontját, és félszavakból is értették egymást. Számos kezdeményezést vitattak meg, amelyeket idővel meg lehet valósítani. Egyben köszönetet mondott a kubai népnek. Kirill pátriárka szerint a beszélgetés során bizonyossá vált, hogy a két egyház képes együttműködni a kereszténység védelmében, a háború elkerüléséért, azért, hogy az emberi életet megbecsüljék az egész világon.
Ferenc pápa és Kirill pátriárka kubai találkozójuk után egy 30 pontból álló közös nyilatkozatot írtak alá, mely Szent Pál apostoltól kapta mottóját: „Az Úr Jézus Krisztus kegyelme, Isten szeretete és a Szentlélek közössége legyen mindnyájatokkal! (2 Kor 13,13)
Elsőként hálát adnak találkozójukért Istennek, amelyre elsőként került sor a történelemben. A találkozó Kubában jöhetett létre „az Új Világ reményének” jelképes szigetén, Észak és Dél, Kelet és Nyugat kereszteződésében, a Régi Világ vitáitól távol.
Majd hálájukat fejezik ki a Krisztus által Istentől kapott ajándékokért: az első ezer év közös örökségéért: Szűz Mária és a szentek tiszteletéért, akik között megannyi a vértanú, a keresztények magvetése.
Ezután a különbségeket sorolják föl: az Eucharisztiában való közösség hiánya, a régi és új konfliktusok okozta sebek. Siratják „az egység elvesztését” is, amely emberi gyengeség és a bűn következményeként Krisztus főpapi imája ellenére – „hogy mindnyájan egy legyenek; ahogyan te, Atyám, bennem vagy, és én tebenned, úgy ők is egy legyenek mibennünk” – mégis megtörtént.
Tudatában, annak hogy számos akadály továbbra is fennmarad, azt remélik, találkozásuk közreműködhet az Istentől akart egység újjászületésében. „Találkozásunk megújult buzgalommal indítsa imára a világ minden keresztényét az Úrhoz minden tanítványa közötti teljes egységért. Egy olyan világban, amely nem csak szavakat vár tőlünk, hanem konkrét tetteket, ez a találkozó legyen a remény jele a jóakaratú emberek számára.”
Erőik egyesítésével szeretnének tanúságot tenni az első évezred közös örökségéről, Krisztus evangéliumáról közösen válaszolva a mai világ kihívásaira. „Lelkiismeretünk és lelkipásztori felelősségünk nem ad lehetőséget arra, hogy tétlenek maradjunk azon kihívások előtt, melyek közös választ kívánnak meg.”
Első helyen a közel-keleti, az észak-afrikai keresztényüldözésekről írnak, ahol a keresztényeket tömegesen űztek el otthonukból. A nemzetközi közösséget arra kérik, cselekedjenek sürgősen annak érdekében, hogy megelőzzék a keresztények további elűzését a Közel-Keletről. Ugyanakkor kifejezik együttérzésüket a polgárháborúk, a káosz és a terrorista erőszak más vallású áldozataival is.
A nyilatkozat külön kiemeli Irakot és Szíriát, ahol több ezer áldozat maradt otthon nélkül. Eme terrorral és erőszakkal szemben is a nemzetközi közösség fellépése szükséges; a szenvedő és menekülésre kényszerített embereknek pedig humanitárius segítségre van szüksége, de a fogva tartottak szabadon bocsátásáért is szükséges mindent megtenni.
A béke egyedül az igazságosság gyümölcse lehet, ezért elő kell segíteni a testvéri együttélést a különböző népcsoportok, egyházak, és vallások között, hogy a menekültek visszatérhessenek otthonaikba, a sebek begyógyuljanak, hogy az ártatlanul meggyilkoltak lelke békére lelhessen. Maguknak a háborúzó feleknek kell tehát jószándékot mutatva tárgyalásokat folytatnia.
Felhívják a terrorizmus elleni harcban elkötelezett országokat, hogy cselekedjenek felelősséggel és belátással. Imára buzdítják a keresztényeket „hogy a gondviselő Teremtő óvja meg teremtését a pusztulástól és ne engedjen újabb világháborút.”
Külön hangsúlyozza a nyilatkozat a vértanúk nagyságát, akik előtt a pápa és a pátriárka meghajtják fejüket, hiszen mindhalálig kitartottak Krisztusba vetett hitük mellet. Megerősítik azokat, akik jelenleg is szenvednek Krisztusért.
A vallásközi párbeszéd eme aggasztó korban továbbra is nélkülözhetetlen, hiszen a vallási igazságainkról alkotott különböző felfogásnak nem szabad megakadályoznia a különböző hitű embereket abban, hogy békében és egyetértésben éljenek. A vallási vezetőknek fontos szerepe van abban, hogy a híveiket mások tiszteletére neveljék. „Teljes mértékben elfogadhatatlanok azok a törekvések, amelyek a bűntetteket vallásos szlogenekkel akarják igazolni.”
Hálát adnak azért is, hogy Oroszországban és Kelet-Európa több országában, ahol ateista rezsim uralkodott évtizedeken át, állami megerősítést nyert ismét a vallásszabadság. Ma a harcos ateizmus béklyóját megtörve megannyi helyen szabadon vallhatják meg hitüket a keresztények. Negyed évszázad alatt több tízezer új templom épült, több száz kolostor és teológiai iskola létesült. Kiemeli a nyilatkozat, hogy ortodoxok és katolikusok sokszor kéz a kézben dolgoznak a karitatív vagy szociális tevékenységükben tanúságot téve az Evangélium értékeiről.
A nyilatkozat kitér a szekularizációra is: több országtól távol áll bármilyen hivatkozás Istenre vagy igazságára, és így ezeken a helyeken a kereszténység sokszor a közéletből is kiszorul.
Európáról is szót ejt a nyilatkozat, amelynek „hűnek kell maradnia keresztény gyökereihez”. Arra kérik Nyugat- és Kelet-Európa keresztényeit, hogy egyesüljenek a Krisztusról és az Evangéliumról adott tanúságtételben oly módon, hogy Európa megőrizhesse kétezer éves keresztény hagyománya által formált lelkét.
„Tekintetünk azokhoz fordul, aki nehéz helyzetben élnek, akik nagymértékű szükségben és szegénységben élnek, miközben az emberiség anyagi javai egyre gyarapodnak.” – fejezi ki Ferenc pápa és Kirill pátriárka együttérzésüket a több millió menekült és elvándorló láttán, akik a gazdag országok ajtaján kopogtatnak. A féktelen fogyasztás fokozatosan feléli a bolygó erőforrásait. Ezt a földi javak egyenlőtlen elosztása tetézi.
A keresztény egyházaknak az igazságosság védelmére kell kelniük: a népek hagyománya iránti tisztelettel és egy hiteles szolidaritással támogatniuk kell a szenvedőket.
Nekünk keresztényeknek nem szabad el feledkeznünk arról, hogy „ami a világ szerint oktalan, azt választotta ki Isten, hogy megszégyenítse a bölcseket, és ami a világ szerint gyönge, azt választotta ki Isten, hogy megszégyenítse az erőseket. Ami a világ szerint alacsonyrendű és megvetett, azt választotta ki Isten: azt, ami semmi, hogy azt, ami valami, megsemmisítse, hogy egy ember se dicsekedhessék Isten színe előtt. (1 Kor,27–29).”
Ezután a családról beszél a nyilatkozat, mely „az emberi élet és a társadalom természetes központja.” Sok országban válságban van a család. A katolikusok és ortodoxok közös családfogalomban gondolkodnak, ezért tanúságot kell tenniük arról, hogy a család az életszentségre vezető út, amely a házasok egymás iránti hűségéről tesz tanúságot, nyitottan az élet megfoganására és a gyermekek nevelésére, mindezt a nemzedékek közötti szolidaritásban és a leggyengébbeket tisztelve. A család a házasságon alapszik, egy férfi és egy nő szabadon odaajándékozott és hűséges szeretetén. „A szeretet egyesülésük pecsétje és arra tanítja őket, hogy kölcsönösen ajándékként fogadják el egymást” – folytatódik a nyilatkozat. A házasság a szeretet és a hűség iskolája. Sajnos más együttélési formák lassan egy szintre emelkednek a házassággal a közvélemény előtt, ahogyan az anyai és apai hivatás fogalma is átértékelődik.
A nyilatkozat utolsó harmadában elsőként az élet védelméről esik szó. A meg nem született gyermekek vére Istenhez kiált, az „eutanázia” elfogadása miatt pedig sok idős ember a családjuk és a társadalom nehezékeként tekint már magára. A mesterséges megtermékenyítés technikái is aggasztóak, mert az emberi élet manipulálása az emberi lét alapjait támadja.
A fiatalokról is külön passzus ír: „Ma kifejezetten szeretnénk szólni a fiatalokhoz. Ti, fiatalok azt a feladatot kaptátok, hogy ne rejtsétek el a föld alá talentumaitokat (vö. Mt 25,25), hanem minden Isten által nektek adott képességeteket használjátok föl arra, hogy megerősítsétek Krisztus igazságát a világban, hogy életetekben megtestesítsétek Isten és a felebarát szeretetének evangéliumi parancsait. Ne féljetek szembe menni az árral, Isten igazságát védve, amelyhez a mai szekuláris normák messze nem alkalmazkodnak már. Isten mindnyájatokat szereti és várja, hogy tanítványai és apostolai legyetek. Legyetek a világ világossága, hogy akik körül vesznek titeket látva jótetteiteket, dicsőítsék Atyátokat, aki a mennyekben van (vö. Mt 5,14.16). A keresztény hitben neveljétek gyermekeiteket, továbbadva nekik a hit értékes igazgyöngyét (vö. Mt 13,46), amelyet szüleitektől és elődeitektől kaptatok. Emlékezzetek, „nagy árat fizettek értetek” (1 Kor 6,20), az Isten-Ember Jézus Krisztus kereszthalálát.
A nyilatkozat az ökumenizmussal folytatódik. Az ortodoxok és a katolikusok közös küldetést kaptak Krisztus evangéliumának hirdetésére a mai világban. Ez a küldetés a kölcsönös tiszteletet követel meg a keresztény közösségek tagjai iránt és kizár mindenféle prozelitizmust. „Nem vetélytársak vagyunk, hanem testvérek.” A nyilatkozat arra buzdítja a katolikusokat és az ortodoxokat, hogy éljenek egymással békében és szeretetben, ezzel elfogadhatatlannak tartja tisztességtelen eszközök alkalmazását, hogy megnyerjünk az egyik egyház híveit a másik számára. Szent Pál előírását kell inkább valóra váltanunk: „Becsületbeli dolognak tartottam hirdetni az evangéliumot, de nem ott, ahol Krisztus neve már ismert volt, nehogy más által rakott alapra építsek” (Róm 15,20).
A görögkatolikusok és az ortodoxok kapcsolatánál külön említést tesz a nyilatkozat a kiengesztelődést és a feszültségek megoldását remélve és elítélve a múltbéli „uniatizmus” módszerét. „Az ortodoxoknak és a görögkatolikusoknak kiengesztelődésre van szükségük, s arra, hogy megtalálják az együttélés mindnyájuk számára elfogadható módjait.”
A sebektől tépázott, súlyos gazdasági és humanitárius válságtól szenvedő Ukrajnában az ortodox hívek között támadt szakadás megoldását támogatja a nyilatkozat a létező egyházjogi normák alapján. Azt szeretné, ha Ukrajnában minden ortodox keresztény békében és egyetértésben élne. A katolikus közösségektől testvéri hozzáállást vár.
A nyilatkozat ismét a közös keresztényi tanúságtételre hív fel a mai világban, ahol egyre nagyobb ütemben tűnnek el az emberi élet spirituális tartóoszlopai.
A nyilatkozat egyfajta hitvallással zárul: „Krisztus az öröm és a remény forrása. A Benne való hit átalakítja az emberi életet, jelentéssel tölti meg azt. Ez a meggyőződés azok tapasztalatából született, akikről Péter apostol így beszél: Ti pedig, „akik egykor »nem nép« voltatok, most Isten népe vagytok; akik számára azelőtt nem volt irgalom, most pedig irgalmat nyertetek” (1 Pt 2,10).
A közös nyilatkozat befejezésként a kölcsönös megértés ajándékáért hálát adva Isten Anyjához fordul az ősi imádság szavaival: „Oltalmad alá futunk, Istennek Szent Szülője”. Hogy a Boldogságos Szűz Mária közbenjárásával bátorítsa az őt tisztelőket a testvériességre, hogy az Isten által meghatározott időben újra egyek lehessenek, békében és egyetértésben Isten egyetlen népeként a legszentebb és oszthatatlan Szentháromság dicsőségére.
Forrás és fordítás: Korponai Gábor SJ
Fotó: News.va
Magyar Kurír
2016. február 8., hétfő
Német bírák a TTIP különbíróság ellen
Lovas István
A német bírók szövetsége hatalmas csapást mért az Európai Bizottságra azzal, hogy kiállt a transzatlanti kereskedelmi szerződés keretében javasolt befektetési bíróságok ellen. A bírák e tárgyban írt levele szerint „egy ilyen bíróságnak nincs törvényes alapja, és szükség sincs rá”. Cecilia Malmström kereskedelmi biztos szilárdan elkötelezett egy ilyen bíróság mellett, amelyet a befektetők aduászként tarthatnak a TTIP szabályait szerintük nem betartó szuverén államokkal szemben, jelenti az uniós ügyekre szakosodott portál. A német bírók hozzáteszik, tévedés az, hogy külön bíróságokat hozzanak létre bizonyos csoportok peres eljárására, és az ilyen bíróság elfogadhatatlan mértékben korlátozná mind a tagállamok, mind az EU törvénykezési hatalmát.
http://nemzeti.net/l.php?u=3767327
http://lovasistvan.hu/2016/02/05/nemet-birak-a-ttip-kulonbirosag-ellen-csapas-az-eu-ra-euractiv/
A német bírók szövetsége hatalmas csapást mért az Európai Bizottságra azzal, hogy kiállt a transzatlanti kereskedelmi szerződés keretében javasolt befektetési bíróságok ellen. A bírák e tárgyban írt levele szerint „egy ilyen bíróságnak nincs törvényes alapja, és szükség sincs rá”. Cecilia Malmström kereskedelmi biztos szilárdan elkötelezett egy ilyen bíróság mellett, amelyet a befektetők aduászként tarthatnak a TTIP szabályait szerintük nem betartó szuverén államokkal szemben, jelenti az uniós ügyekre szakosodott portál. A német bírók hozzáteszik, tévedés az, hogy külön bíróságokat hozzanak létre bizonyos csoportok peres eljárására, és az ilyen bíróság elfogadhatatlan mértékben korlátozná mind a tagállamok, mind az EU törvénykezési hatalmát.
http://nemzeti.net/l.php?u=3767327
http://lovasistvan.hu/2016/02/05/nemet-birak-a-ttip-kulonbirosag-ellen-csapas-az-eu-ra-euractiv/
2016. február 7., vasárnap
Kiska befűtött a taláros testületnek
POZSONY | Nem nevez ki új alkotmánybírót a választásokig Andrej Kiska köztársasági elnök, aki tegnap alkalmatlannak nevezte az Alkotmánybíróságot. Peter Pellegrini (Smer) házelnök szerint az államfő miatt működésképtelenné válhat a taláros testület.
Andrej Kiska államfő a márciusi parlamenti választásokig nem lép az alkotmánybíró-jelöltek ügyében. Kiska korábban alkalmatlannak minősített öt jelöltet, akik az Alkotmánybírósághoz (AB) fordultak. Az AB szóbeli és írásos indoklása eltérő volt. Közben decemberben a parlament egy újabb megüresedő helyre két smeres képviselőt, Mojmír Mamojkát és Jana Laššákovát jelölt. „Az Alkotmánybíróság nem viselkedhet úgy, mint egy megbízhatatlan politikai párt, mely mást mond, és mást cselekszik. Meg kell állapítanom, hogy a taláros testület alkalmatlan és elutasító” – közölte az államfő, aki szerint jómaga már mindent elkövetett azért, hogy működőképessé tegye az AB-t. Kiska úgy véli, az Alkotmánybíróság és az államfői jogkörök körüli bizonytalanságot csak az új parlament oldhatja meg. Ezt kétféleképpen teheti meg: vagy pontosan meghatározzák az államfő kompetenciáit az AB-vel kapcsolatban, vagy új jelölteket állít.
Peter Pellegrini házelnök érthetetlennek nevezte Kiska döntését. „Az alaptörvény a márciusi választások után sem változik. Ráadásul az AB egyértelműen állást foglalt a jelöltek kinevezésével kapcsolatban” – állítja Pellegrini, aki szerint Kiska lépése megbéníthatja az Alkotmánybíróságot. „Csak azért nem lehet módosítani az alkotmányt, mert az államfőnek vagy tanácsadóinak nem tetszenek egyes passzusai” – jelentette ki a házelnök. Pellegrini álláspontja változatlan: a plénum nem állít új jelölteket, Kiskának választania kell a korábbi alkotmánybíró-jelöltek közülük. Az AB egyébként február 28-tól 13 helyett 10 alkotmánybíróval működik, a három megüresedett hely továbbra is betöltetlen marad. (TASR, ie)
http://ujszo.com/online/kozelet/2016/02/05/kiska-befutott-a-talaros-testuletnek
Andrej Kiska államfő a márciusi parlamenti választásokig nem lép az alkotmánybíró-jelöltek ügyében. Kiska korábban alkalmatlannak minősített öt jelöltet, akik az Alkotmánybírósághoz (AB) fordultak. Az AB szóbeli és írásos indoklása eltérő volt. Közben decemberben a parlament egy újabb megüresedő helyre két smeres képviselőt, Mojmír Mamojkát és Jana Laššákovát jelölt. „Az Alkotmánybíróság nem viselkedhet úgy, mint egy megbízhatatlan politikai párt, mely mást mond, és mást cselekszik. Meg kell állapítanom, hogy a taláros testület alkalmatlan és elutasító” – közölte az államfő, aki szerint jómaga már mindent elkövetett azért, hogy működőképessé tegye az AB-t. Kiska úgy véli, az Alkotmánybíróság és az államfői jogkörök körüli bizonytalanságot csak az új parlament oldhatja meg. Ezt kétféleképpen teheti meg: vagy pontosan meghatározzák az államfő kompetenciáit az AB-vel kapcsolatban, vagy új jelölteket állít.
Peter Pellegrini házelnök érthetetlennek nevezte Kiska döntését. „Az alaptörvény a márciusi választások után sem változik. Ráadásul az AB egyértelműen állást foglalt a jelöltek kinevezésével kapcsolatban” – állítja Pellegrini, aki szerint Kiska lépése megbéníthatja az Alkotmánybíróságot. „Csak azért nem lehet módosítani az alkotmányt, mert az államfőnek vagy tanácsadóinak nem tetszenek egyes passzusai” – jelentette ki a házelnök. Pellegrini álláspontja változatlan: a plénum nem állít új jelölteket, Kiskának választania kell a korábbi alkotmánybíró-jelöltek közülük. Az AB egyébként február 28-tól 13 helyett 10 alkotmánybíróval működik, a három megüresedett hely továbbra is betöltetlen marad. (TASR, ie)
http://ujszo.com/online/kozelet/2016/02/05/kiska-befutott-a-talaros-testuletnek
2016. február 5., péntek
MagyarHirlap: Jobbágyi Gábor: Bíróságaink
Az egyes ügyek részleteibe nem kívánok belebonyolódni, inkább néhány általános vonásra, és az okokra hívnám fel a figyelmet.
Jobbágyi Gábor – 2016.02.05. 01:01
Tábornokper, Hagyó-, Biszku-, Dopeman-ügy, iszapkatasztrófa-per – csak néhány a legutóbbi időszakból, amelyekben a meghozott ítélet, az eljárás nemcsak a közvéleményt, a pártokat, a sértetteket, de a hozzáértő jogászokat is megdöbbentette.
Az egyes ügyek részleteibe nem kívánok belebonyolódni, inkább néhány általános vonásra, és az okokra hívnám fel a figyelmet. Pályám kezdetén közel egy évtizedig gyakorló jogász-ügyvéd-jogtanácsos voltam. Belső információink alapján akkor is tudtunk botrányos történésekről – amelyekről a közvélemény nem tudhatott.
Ennek egyik jellemzője a párt és állami vezetők törvény feletti, –kívüli állása volt. Ha a nómenklatúra felső szintjein bűncselekményt követtek el, az eljárás megindításához a központi vezetőség engedélye kellett – ami a legtöbbször nem érkezett meg –, így a cselekmény következmény nélkül maradt. Csak nagyon szűk körben, suttogva beszéltünk arról, hogy a Központi Bizottság illusztris tagja ittas vezetéssel két ember halálát okozta. Nem tudhattunk a szovjet katonák bűncselekményeiről, károkozásairól – már csak azért sem, mert ezekre a magyar bíróságoknak nem volt illetékességük. Így homályban maradt az is, hogy egy hadgyakorlatról hazatérő szovjet tank legénysége szétlőtt egy falusi kocsmát, mert nem akarták ingyen kiszolgálni őket, vagy a Badacsonyba csapódó és felrobbant katonai repülőről sem hallottunk, s a katonák által okozott közlekedési balesetek szintén ismeretlenek maradtak. Következmény nélkül maradt a világháború alatt megerőszakolt több százezer magyar nő halálos áldozatokkal is járó tragédiája.
A nómenklatúra alsóbb szintjén állók is különleges eljárásra számíthattak akár polgári, akár büntetőügyekben. Az ilyen ügyeket a bírósági elnök a meghatározott bíróra osztotta, így ha ezt észleltük, mi ügyvédek máris tudtuk, hogy nem sok jóra számíthatunk. Megemlíthetem azt az ügyet, amelynek nagy szerepe volt abban, hogy elhagytam az ügyvédi pályát. Tizenhat éves ügyfelem kegyetlen nagy pofont kapott – nyolc napon belül gyógyuló könnyű testi sértést elszenvedve –, mint később kiderült, egy munkásőrtől. Aki a tárgyaláson viszonvádat emelt, mert a gyerek állítólag nekilökte nyom nélkül a biciklijét. Ügyfelemet elítélték, a munkásőrt felmentették jogos védelem címén, én meg elhagytam az ügyvédi pályát.
Azt reméltük, hogy a rendszerváltás után jön a jogegyenlőség és jogbiztonság, megszűnik az Orwell Állatfarmjában leírt állapot, miszerint mindenki egyenlő, de vannak egyenlőbbek.
Csalódásaink
Csalódtunk. Először a sortűzperekben. Felidéződött emlékeimben, hogy a hetvenes évek elején hallgatóként részt vehettem az Újvidék melletti Csurogon elkövetett háborús bűncselekmények elkövetőinek perén. Emiatt a fővádlottakat már a negyvenes években elítélték, ekkor a konkrét végrehajtók közül ítéltek el tizenötöt, összesen kétszázharminc év végrehajtható börtönbüntetésre. A sortűzperekben két ügyben három ember kapott összesen kilenc évet ugyanazon nemzetközi jogszabályok alapján. A döntéseket hozók, a parancsot kiadók felelősségéről nem volt szó.
Ez történt többek közt a Tocsik-, a Postabank-, a Kulcsár- és a moszkvai ingatlanügyben a bevezetőben említettek mellett. Ezek hosszú évek után a jogerős ítéletben vagy felmentéssel vagy jelképes, enyhe ítélettel zárultak. Annak ellenére történt ez, hogy mindegyik ügyben hatalmas nyilvánossággal indult a nyomozás – és a közvélemény hihette, hogy súlyos következményei lesznek a cselekményeknek.
Visszatartó erő
A valóban bonyolult ügyekben hosszú nyomozási és ügyészségi szakasz előzi meg a vádemelést, amelynek a végén súlyos bűncselekmények miatt emelnek vádat. A nyomozóhatóságoknál ma már jól képzett rendőrök, az ügyészségeknél nagy számban jól képzett jogászok dolgoznak. Így a vádemelés előtt többszörös szűrőn mennek át az ügyek, s közben a hatóságoknak lehetőségük van leállítani az eljárást, vagy enyhe cselekmény miatt vádat emelni. Ezért érthetetlen, hogy folyamatosan eltér a nagy ügyekben a bíróságok és az ügyészségek álláspontja. (Ebből nem következik, hogy ebben a szakaszban nem fordulhat elő hiba, lásd például a móri ügyet.) Hogyan hozzák bíróságaink ezeket a határozatokat? Nehezen döntenek mind az első-, mind másodfokon. Tény, hogy egy sokvádlottas, bonyolult ügyben a legnehezebb rész az ítélet meghozatala és írásba foglalása. Nemegyszer több száz oldalas az írásba foglalt ítélet, így a feladattól való húzódozás érthető – bár nem elfogadható.
S itt esik egybe a bíróság szándéka a perelhúzásra törekvő sztárügyvédek módszereivel, a gyakran háromhavonta vagy félévente tartott tárgyalásokon újabb és újabb indítványok előterjesztésével, betegség miatti távolmaradásokkal, elfogultsági kifogással. S ha felkerül a vaskos iratcsomag több év után a másodfokra – nemegyszer itt is az egyszerűbb megoldást választják, hatályon kívül helyezik az ítéletet, olyan esetleges hibák miatt, amelyek orvosolhatók lennének másodfokon is. Ekkor első fokon újrakezdődik az eljárás. Ez az ide-oda tologatás némely ügyekben többször is előfordul (például a tescós rablás ügyében már tíz éve). Az idő múlása azonban kedvező a vádlottaknak, ez enyhítő körülmény, másrészt bizonytalanabbá válnak a bizonyítékok.
Szintén új vonás, hogy a bírósági eljárásban vádlottak és tanúk visszavonják a nyomozás során tett terhelő vallomásaikat. Ezért sokszor összeomlik vagy erősen gyengül a vád helyzete. Tudomásom szerint a bíráink és ügyészeink ezt következmény nélkül tudomásul veszik, holott ez a magatartás kimerítheti a hamis vád, vagy a hatóság félrevezetésének súlyos bűncselekményét. Ilyen vádemelésekről nincs tudomásunk – pedig ennek komoly visszatartó ereje lenne.
Nómenklatúra-ítélkezés
Problémát jelent a szakértői tevékenység is. A hatóságoknak szinte minden ügyben szükségük van szakértőkre. A vélemények elkészítésének elhúzódása szintén az egyik oka a hosszú eljárásoknak. A vádlottaknak viszont joguk van új szakértőt igényelni, és ilyenkor szokott bekövetkezni egy nehezen érthető fordulat: a szakértői vélemények lényeges pontokban eltérnek. Ez a helyzet szinte olyan, mintha nem létezne szakértői vélemény, a bíróságnak nehéz és problematikus a választás.
Csak néhányat említettem a súlyosan problematikus ítéletek okai közül. Lehetne ezen változtatni? Igen, de nehezen. A bíróságok függetlensége alapvető demokratikus érték, ebbe a politikának, a többi hatalmi ágnak beavatkozási lehetősége nincs.
Komoly eljárásjogi változtatások enyhíthetnek a helyzeten. (Ennek egyik eszközét vezették be a közelmúltban: a Legfőbb Ügyész indítványa alapján a Kúria öt, másodfokon hatályon kívül helyezett ügyből négyben megállapította, hogy hibás, indokolatlan volt a hatályon kívül helyező másodfokú döntés, a kisebb hibát – ha volt – a másodfokú bíróságnak orvosolnia kellett volna.) A bírók, bíróságok a törvényeknek alárendeltek, vagyis jogalkalmazók, és nem helyezhetik magukat törvényen felül és kívül. Ezért ha a tényeknek, jogszabályoknak ellentmondó ítélet születik, és ezt a felsőbb bíróságok észlelik, ennek egy kontrollrendszer nyomán hatása lehet a nagyot tévedő bíró pályájára. (Nem valószínű, hogy felmerült a Dopeman-ügy bírájában, hogy ha a felmentő ítélete jogszerű, akkor minden állampolgárnak alanyi joga számára kedvezőtlen döntés esetén bírák műanyag fejével futballozni a Kossuth téren, rendőri biztosítással.) A bíróságok sokszor nem veszik figyelembe az ítéleteik társadalmi hatását. Egy „következmények nélküli országban” eluralkodhat a jogi anarchia, az önbíráskodás.
Arról nem beszélve, hogy az ítéleteknek gyakran sokmilliós perköltség- és kártérítési vonzatuk is van, amelyet az állam (az adófizető) visel. Nem lenne célszerű, ha a közvéleményben rögzülne, hogy visszatérőben van a kádári nómenklatúra-bíráskodás, vagyis vagyunk mi egyenlők, de vannak nálunk egyenlőbbek.
Az elmondottak nem érintik azt, hogy a bíráink többsége megnyugtató, igazságos ítéletet hoz, amely már első fokon jogerőre emelkedik.
http://magyarhirlap.hu/cikk/46912/Birosagaink
Jobbágyi Gábor – 2016.02.05. 01:01
Tábornokper, Hagyó-, Biszku-, Dopeman-ügy, iszapkatasztrófa-per – csak néhány a legutóbbi időszakból, amelyekben a meghozott ítélet, az eljárás nemcsak a közvéleményt, a pártokat, a sértetteket, de a hozzáértő jogászokat is megdöbbentette.
Az egyes ügyek részleteibe nem kívánok belebonyolódni, inkább néhány általános vonásra, és az okokra hívnám fel a figyelmet. Pályám kezdetén közel egy évtizedig gyakorló jogász-ügyvéd-jogtanácsos voltam. Belső információink alapján akkor is tudtunk botrányos történésekről – amelyekről a közvélemény nem tudhatott.
Ennek egyik jellemzője a párt és állami vezetők törvény feletti, –kívüli állása volt. Ha a nómenklatúra felső szintjein bűncselekményt követtek el, az eljárás megindításához a központi vezetőség engedélye kellett – ami a legtöbbször nem érkezett meg –, így a cselekmény következmény nélkül maradt. Csak nagyon szűk körben, suttogva beszéltünk arról, hogy a Központi Bizottság illusztris tagja ittas vezetéssel két ember halálát okozta. Nem tudhattunk a szovjet katonák bűncselekményeiről, károkozásairól – már csak azért sem, mert ezekre a magyar bíróságoknak nem volt illetékességük. Így homályban maradt az is, hogy egy hadgyakorlatról hazatérő szovjet tank legénysége szétlőtt egy falusi kocsmát, mert nem akarták ingyen kiszolgálni őket, vagy a Badacsonyba csapódó és felrobbant katonai repülőről sem hallottunk, s a katonák által okozott közlekedési balesetek szintén ismeretlenek maradtak. Következmény nélkül maradt a világháború alatt megerőszakolt több százezer magyar nő halálos áldozatokkal is járó tragédiája.
A nómenklatúra alsóbb szintjén állók is különleges eljárásra számíthattak akár polgári, akár büntetőügyekben. Az ilyen ügyeket a bírósági elnök a meghatározott bíróra osztotta, így ha ezt észleltük, mi ügyvédek máris tudtuk, hogy nem sok jóra számíthatunk. Megemlíthetem azt az ügyet, amelynek nagy szerepe volt abban, hogy elhagytam az ügyvédi pályát. Tizenhat éves ügyfelem kegyetlen nagy pofont kapott – nyolc napon belül gyógyuló könnyű testi sértést elszenvedve –, mint később kiderült, egy munkásőrtől. Aki a tárgyaláson viszonvádat emelt, mert a gyerek állítólag nekilökte nyom nélkül a biciklijét. Ügyfelemet elítélték, a munkásőrt felmentették jogos védelem címén, én meg elhagytam az ügyvédi pályát.
Azt reméltük, hogy a rendszerváltás után jön a jogegyenlőség és jogbiztonság, megszűnik az Orwell Állatfarmjában leírt állapot, miszerint mindenki egyenlő, de vannak egyenlőbbek.
Csalódásaink
Csalódtunk. Először a sortűzperekben. Felidéződött emlékeimben, hogy a hetvenes évek elején hallgatóként részt vehettem az Újvidék melletti Csurogon elkövetett háborús bűncselekmények elkövetőinek perén. Emiatt a fővádlottakat már a negyvenes években elítélték, ekkor a konkrét végrehajtók közül ítéltek el tizenötöt, összesen kétszázharminc év végrehajtható börtönbüntetésre. A sortűzperekben két ügyben három ember kapott összesen kilenc évet ugyanazon nemzetközi jogszabályok alapján. A döntéseket hozók, a parancsot kiadók felelősségéről nem volt szó.
Ez történt többek közt a Tocsik-, a Postabank-, a Kulcsár- és a moszkvai ingatlanügyben a bevezetőben említettek mellett. Ezek hosszú évek után a jogerős ítéletben vagy felmentéssel vagy jelképes, enyhe ítélettel zárultak. Annak ellenére történt ez, hogy mindegyik ügyben hatalmas nyilvánossággal indult a nyomozás – és a közvélemény hihette, hogy súlyos következményei lesznek a cselekményeknek.
Visszatartó erő
A valóban bonyolult ügyekben hosszú nyomozási és ügyészségi szakasz előzi meg a vádemelést, amelynek a végén súlyos bűncselekmények miatt emelnek vádat. A nyomozóhatóságoknál ma már jól képzett rendőrök, az ügyészségeknél nagy számban jól képzett jogászok dolgoznak. Így a vádemelés előtt többszörös szűrőn mennek át az ügyek, s közben a hatóságoknak lehetőségük van leállítani az eljárást, vagy enyhe cselekmény miatt vádat emelni. Ezért érthetetlen, hogy folyamatosan eltér a nagy ügyekben a bíróságok és az ügyészségek álláspontja. (Ebből nem következik, hogy ebben a szakaszban nem fordulhat elő hiba, lásd például a móri ügyet.) Hogyan hozzák bíróságaink ezeket a határozatokat? Nehezen döntenek mind az első-, mind másodfokon. Tény, hogy egy sokvádlottas, bonyolult ügyben a legnehezebb rész az ítélet meghozatala és írásba foglalása. Nemegyszer több száz oldalas az írásba foglalt ítélet, így a feladattól való húzódozás érthető – bár nem elfogadható.
S itt esik egybe a bíróság szándéka a perelhúzásra törekvő sztárügyvédek módszereivel, a gyakran háromhavonta vagy félévente tartott tárgyalásokon újabb és újabb indítványok előterjesztésével, betegség miatti távolmaradásokkal, elfogultsági kifogással. S ha felkerül a vaskos iratcsomag több év után a másodfokra – nemegyszer itt is az egyszerűbb megoldást választják, hatályon kívül helyezik az ítéletet, olyan esetleges hibák miatt, amelyek orvosolhatók lennének másodfokon is. Ekkor első fokon újrakezdődik az eljárás. Ez az ide-oda tologatás némely ügyekben többször is előfordul (például a tescós rablás ügyében már tíz éve). Az idő múlása azonban kedvező a vádlottaknak, ez enyhítő körülmény, másrészt bizonytalanabbá válnak a bizonyítékok.
Szintén új vonás, hogy a bírósági eljárásban vádlottak és tanúk visszavonják a nyomozás során tett terhelő vallomásaikat. Ezért sokszor összeomlik vagy erősen gyengül a vád helyzete. Tudomásom szerint a bíráink és ügyészeink ezt következmény nélkül tudomásul veszik, holott ez a magatartás kimerítheti a hamis vád, vagy a hatóság félrevezetésének súlyos bűncselekményét. Ilyen vádemelésekről nincs tudomásunk – pedig ennek komoly visszatartó ereje lenne.
Nómenklatúra-ítélkezés
Problémát jelent a szakértői tevékenység is. A hatóságoknak szinte minden ügyben szükségük van szakértőkre. A vélemények elkészítésének elhúzódása szintén az egyik oka a hosszú eljárásoknak. A vádlottaknak viszont joguk van új szakértőt igényelni, és ilyenkor szokott bekövetkezni egy nehezen érthető fordulat: a szakértői vélemények lényeges pontokban eltérnek. Ez a helyzet szinte olyan, mintha nem létezne szakértői vélemény, a bíróságnak nehéz és problematikus a választás.
Csak néhányat említettem a súlyosan problematikus ítéletek okai közül. Lehetne ezen változtatni? Igen, de nehezen. A bíróságok függetlensége alapvető demokratikus érték, ebbe a politikának, a többi hatalmi ágnak beavatkozási lehetősége nincs.
Komoly eljárásjogi változtatások enyhíthetnek a helyzeten. (Ennek egyik eszközét vezették be a közelmúltban: a Legfőbb Ügyész indítványa alapján a Kúria öt, másodfokon hatályon kívül helyezett ügyből négyben megállapította, hogy hibás, indokolatlan volt a hatályon kívül helyező másodfokú döntés, a kisebb hibát – ha volt – a másodfokú bíróságnak orvosolnia kellett volna.) A bírók, bíróságok a törvényeknek alárendeltek, vagyis jogalkalmazók, és nem helyezhetik magukat törvényen felül és kívül. Ezért ha a tényeknek, jogszabályoknak ellentmondó ítélet születik, és ezt a felsőbb bíróságok észlelik, ennek egy kontrollrendszer nyomán hatása lehet a nagyot tévedő bíró pályájára. (Nem valószínű, hogy felmerült a Dopeman-ügy bírájában, hogy ha a felmentő ítélete jogszerű, akkor minden állampolgárnak alanyi joga számára kedvezőtlen döntés esetén bírák műanyag fejével futballozni a Kossuth téren, rendőri biztosítással.) A bíróságok sokszor nem veszik figyelembe az ítéleteik társadalmi hatását. Egy „következmények nélküli országban” eluralkodhat a jogi anarchia, az önbíráskodás.
Arról nem beszélve, hogy az ítéleteknek gyakran sokmilliós perköltség- és kártérítési vonzatuk is van, amelyet az állam (az adófizető) visel. Nem lenne célszerű, ha a közvéleményben rögzülne, hogy visszatérőben van a kádári nómenklatúra-bíráskodás, vagyis vagyunk mi egyenlők, de vannak nálunk egyenlőbbek.
Az elmondottak nem érintik azt, hogy a bíráink többsége megnyugtató, igazságos ítéletet hoz, amely már első fokon jogerőre emelkedik.
http://magyarhirlap.hu/cikk/46912/Birosagaink
2016. január 31., vasárnap
Tízezrek zarándokolhatnak 2020-ban Magyarországra
Spirk József
Kolozsi Ádám
2016.01.31. 11:31
2020-ban Magyarországon tartják a katolikusok legnagyobb világeseményét. A Nemzetközi Eucharisztikus Világkongresszus rendezéséről szóló bejelentés a Fülöp-szigeteken hangzott el a pápa videóüzenetében. Világkongresszus utoljára a II. világháború előtt, 1938-ban volt Magyarországon.
Az 51. Nemzetközi Eucharisztikus Világkongresszust a héten zajlott le a Fülöp-szigetekhez tartozó Cebu szigetén. Az eseményen 200 bíboros és püspök, valamint a világ 73 országából mintegy 12 ezer küldött vett részt.
Magyarországot tízfős delegáció képviselte. Az eseményen Erdő Péter bíboros, Esztergom-budapesti érsek mellett részt vett Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár, Palánki Ferenc Debrecen-nyíregyházi püspök és Székely János Esztergom-budapesti segédpüspök.
Az záró szentmisét százezres tömeg előtt tartották Cebu városában. A misén bemutatták Ferenc pápa videóüzenetét is. A pápa ebben jelentette be, hogy a következő világkongresszus helyszíne Magyarország lesz.
2020-ban várhatóan több tízezer hívő zarándokol majd Magyarországra, hogy ott lehessen az eseménysorozaton, az előző Európában tartott kongresszusra, amelyet Dublinban tartottak, 50 ezer küldött regisztrált.
Eucharisztikus Kongresszusokat a XIX. század második fele óta tartanak, ez az egyik legnagyobb és legjelentősebb nemzetközi egyházi esemény a katolikusoknál.
Az egy-két hetes eseménysorozat többek között nagy tömegek előtt tartott szabadtéri szentmisékből, közös imádságokból, körmenetekből és előadásokból áll, melyre sok országból érkeznek bíborosok és más egyházi méltóságok, de több százezren vesznek részt rajta egyszerű hívők és zarándokok is.
Az Eucharisztia az oltáriszentség ünnepe, a katolikus hit szerint a kenyér és a bor színe alatt Jézus valóságosan jelen van - az esemény legfőképpen ennek a kinyilvánítása. Az ellenreformáció terjesztette el az oltáriszentséget körbehordozó díszes körmeneteket, de a nagy nemzetközi találkozók csak a modern korban kezdődtek. Az első 1881-ben volt, az eleinte Franciaországban tartott rendezvények egyben a szekularizáció elleni konzervatív demonstrációk is voltak, melyek azt akarták megmutatni, hogy a katolikus egyház továbbra is ott van a világban, a hitnek helye van a nagyvárosi hétköznapokban.
A két világháború közötti Magyarország nagy eseménye volt, amikor 1938-ban Budapesten tartották a 34. Világkongresszust. Ez akkor valóban tömegeket mozgatott meg: 50 ezren jöttek külföldről és 250 ezren utaztak a fővárosba vidékről. A Szent István király halálának 900. évfordulóján tartott eseményen volt 150 ezres éjféli mise férfiaknak, ugyanennyi elsőáldozó, a záró szentmisén pedig közel félmillióan voltak ott a Hősök terén. Ezen az egyházi és a világi méltóságok a Szépművészeti és a Műcsarnok lépcsőjén foglaltak helyet, de még a Városligeti tavat is lecsapolták ideiglenesen, hogy ott is legyen hely a híveknek. A Hősök terén a római Szent Péter Bazilika oltárának mását építették fel, a dunai hidak díszkivilágítást kaptak, 14 templomot erre az alkalomra újítottak fel. Köztük volt a Bazilika, ahol még külön rendőrmisét is tartottak 3000 egyenruhásnak.
Az 1938-as Világkongresszus a Horthy-rendszer számára politikai demonstráció is volt, a külföld felé és itthon egyaránt. Horthy hivatalos pápai kihallgatásán vette át a megbízatást, a Szent István év fővédnöke is a református kormányzó volt, a katolikus eseményen felesége töltötte be ezt a tisztet. A megnyitó ünnepségen az állam részéről Hóman Bálint köszöntötte a jelenlévőket, egyébként főleg Imrédy Béla miniszterelnök volt a magyar politikusok közül leginkább a Világkongresszus arca.
“Ez nemzetünk rendkívüli megbecsülését jelenti” - írta Serédi Jusztinián bíboros-hercegprímás, és “páratlanul nagyszerű, nemzeti életünkben talán soha vissza nem térő alkalomnak” nyilvánította a Világkongresszust. Az akkori pápa, XI. Piusz rádión keresztül köszöntötte a Hősök terén összegyűlteket. Megbízottja, Eugenio Pacelli bíboros volt a legnagyobb rangú egyházi méltóság - egy évvel később pedig már ő ült a pápai trónon XII. Piusz néven. A pápai legátus megnyitó beszédében Magyarországról mint a keresztség régi védőbástyájáról beszélt; azt mondta, a legfőbb cél, hogy “megvédjék az Egyházat és a keresztény kultúrát a hittagadás és a társadalmi forradalom vezetői ellen.” Szavait a bolsevizmussal és a nácizmussal szembeni üzenetként szokták értelmezni: az egyházzal szemben ellenséges Hitler már nem engedte meg a német katolikusoknak, hogy részt vegyenek a budapesti találkozón, “az istentagadó kommunizmus” ellen pedig nyíltan hirdetett harcot a keresztény Európa nevében Pacelli.
Érdekesség, hogy az 1938-as budapesti kongresszus előtt ugyanúgy a Fülöp-szigeteken volt a megelőző esemény, mint most. Az utóbbi évtizedekben négyévente van Eucharisztikus Világkongresszus, Európában utoljára 2012-ben Írországban volt. Minden alkalommal van egy előre meghirdetett témakör, a most záruló, Cebun tartott Világkongresszusé a remény volt.
http://index.hu/belfold/2016/01/31/nyolcvanket_ev_utan_megint_budapesten_lesz_az_eucharisztikus_vilagkongresszus/
Kolozsi Ádám
2016.01.31. 11:31
2020-ban Magyarországon tartják a katolikusok legnagyobb világeseményét. A Nemzetközi Eucharisztikus Világkongresszus rendezéséről szóló bejelentés a Fülöp-szigeteken hangzott el a pápa videóüzenetében. Világkongresszus utoljára a II. világháború előtt, 1938-ban volt Magyarországon.
Az 51. Nemzetközi Eucharisztikus Világkongresszust a héten zajlott le a Fülöp-szigetekhez tartozó Cebu szigetén. Az eseményen 200 bíboros és püspök, valamint a világ 73 országából mintegy 12 ezer küldött vett részt.
Magyarországot tízfős delegáció képviselte. Az eseményen Erdő Péter bíboros, Esztergom-budapesti érsek mellett részt vett Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár, Palánki Ferenc Debrecen-nyíregyházi püspök és Székely János Esztergom-budapesti segédpüspök.
Az záró szentmisét százezres tömeg előtt tartották Cebu városában. A misén bemutatták Ferenc pápa videóüzenetét is. A pápa ebben jelentette be, hogy a következő világkongresszus helyszíne Magyarország lesz.
2020-ban várhatóan több tízezer hívő zarándokol majd Magyarországra, hogy ott lehessen az eseménysorozaton, az előző Európában tartott kongresszusra, amelyet Dublinban tartottak, 50 ezer küldött regisztrált.
Eucharisztikus Kongresszusokat a XIX. század második fele óta tartanak, ez az egyik legnagyobb és legjelentősebb nemzetközi egyházi esemény a katolikusoknál.
Az egy-két hetes eseménysorozat többek között nagy tömegek előtt tartott szabadtéri szentmisékből, közös imádságokból, körmenetekből és előadásokból áll, melyre sok országból érkeznek bíborosok és más egyházi méltóságok, de több százezren vesznek részt rajta egyszerű hívők és zarándokok is.
Az Eucharisztia az oltáriszentség ünnepe, a katolikus hit szerint a kenyér és a bor színe alatt Jézus valóságosan jelen van - az esemény legfőképpen ennek a kinyilvánítása. Az ellenreformáció terjesztette el az oltáriszentséget körbehordozó díszes körmeneteket, de a nagy nemzetközi találkozók csak a modern korban kezdődtek. Az első 1881-ben volt, az eleinte Franciaországban tartott rendezvények egyben a szekularizáció elleni konzervatív demonstrációk is voltak, melyek azt akarták megmutatni, hogy a katolikus egyház továbbra is ott van a világban, a hitnek helye van a nagyvárosi hétköznapokban.
A két világháború közötti Magyarország nagy eseménye volt, amikor 1938-ban Budapesten tartották a 34. Világkongresszust. Ez akkor valóban tömegeket mozgatott meg: 50 ezren jöttek külföldről és 250 ezren utaztak a fővárosba vidékről. A Szent István király halálának 900. évfordulóján tartott eseményen volt 150 ezres éjféli mise férfiaknak, ugyanennyi elsőáldozó, a záró szentmisén pedig közel félmillióan voltak ott a Hősök terén. Ezen az egyházi és a világi méltóságok a Szépművészeti és a Műcsarnok lépcsőjén foglaltak helyet, de még a Városligeti tavat is lecsapolták ideiglenesen, hogy ott is legyen hely a híveknek. A Hősök terén a római Szent Péter Bazilika oltárának mását építették fel, a dunai hidak díszkivilágítást kaptak, 14 templomot erre az alkalomra újítottak fel. Köztük volt a Bazilika, ahol még külön rendőrmisét is tartottak 3000 egyenruhásnak.
Az 1938-as Világkongresszus a Horthy-rendszer számára politikai demonstráció is volt, a külföld felé és itthon egyaránt. Horthy hivatalos pápai kihallgatásán vette át a megbízatást, a Szent István év fővédnöke is a református kormányzó volt, a katolikus eseményen felesége töltötte be ezt a tisztet. A megnyitó ünnepségen az állam részéről Hóman Bálint köszöntötte a jelenlévőket, egyébként főleg Imrédy Béla miniszterelnök volt a magyar politikusok közül leginkább a Világkongresszus arca.
“Ez nemzetünk rendkívüli megbecsülését jelenti” - írta Serédi Jusztinián bíboros-hercegprímás, és “páratlanul nagyszerű, nemzeti életünkben talán soha vissza nem térő alkalomnak” nyilvánította a Világkongresszust. Az akkori pápa, XI. Piusz rádión keresztül köszöntötte a Hősök terén összegyűlteket. Megbízottja, Eugenio Pacelli bíboros volt a legnagyobb rangú egyházi méltóság - egy évvel később pedig már ő ült a pápai trónon XII. Piusz néven. A pápai legátus megnyitó beszédében Magyarországról mint a keresztség régi védőbástyájáról beszélt; azt mondta, a legfőbb cél, hogy “megvédjék az Egyházat és a keresztény kultúrát a hittagadás és a társadalmi forradalom vezetői ellen.” Szavait a bolsevizmussal és a nácizmussal szembeni üzenetként szokták értelmezni: az egyházzal szemben ellenséges Hitler már nem engedte meg a német katolikusoknak, hogy részt vegyenek a budapesti találkozón, “az istentagadó kommunizmus” ellen pedig nyíltan hirdetett harcot a keresztény Európa nevében Pacelli.
Érdekesség, hogy az 1938-as budapesti kongresszus előtt ugyanúgy a Fülöp-szigeteken volt a megelőző esemény, mint most. Az utóbbi évtizedekben négyévente van Eucharisztikus Világkongresszus, Európában utoljára 2012-ben Írországban volt. Minden alkalommal van egy előre meghirdetett témakör, a most záruló, Cebun tartott Világkongresszusé a remény volt.
http://index.hu/belfold/2016/01/31/nyolcvanket_ev_utan_megint_budapesten_lesz_az_eucharisztikus_vilagkongresszus/
2016. január 29., péntek
Péterfalvi tisztázásokat vár
Adatvédelmi ajánlások a terrorveszélyhelyzethez
Kacsoh Dániel – 2016.01.30. 01:17
Nem indokolt a terrorveszélyhelyzet önálló tényállását rögzítő, a kormány által kezdeményezett alaptörvény-módosítás „nem nyilvános” minősítése – egyebek mellett erre jutott hivatalból lefolytatott vizsgálatában az adatvédelmi hatóság.
Közzétette állásfoglalását a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) arról, hogy különleges jogrend esetén mit tehet a kormány. Ismeretes, a kabinet kezdeményezi az alaptörvény módosítását annak érdekében, hogy indokolt esetben ki tudja hirdetni a terrorveszélyhelyzetet. Az ellenzék támadja az elképzelést, mondván, az túlhatalmat adna a kormánynak. A Fidesz részéről egyelőre azt közölték, változatlan tartalommal kívánják benyújtani javaslatukat a Ház elé, ahol februárban akár már szavazhatnak is róla. Mivel azonban az elfogadáshoz kétharmad kell, mindenképp szükség lesz pluszvoksokra.
A Péterfalvi Attila NAIH-elnök által jegyzett ajánlás szerint mivel közügyről van szó, nem indokolt a tervezett módosítás „nem nyilvánossá minősítése”, azt fel kell oldani. Továbbá azt kéri a jogalkotóktól: a honvédelmi törvényben rögzítsék a terrorveszélyhelyzet lényegi meghatározását, egyértelműen meghatározva ezen helyzet kezdetét és végét. Rámutatott, jelenleg különleges jogrend a rendkívüli állapot, a szükségállapot, a megelőző védelmi helyzet, a váratlan támadás és a veszélyhelyzet – és idetartozna a tervezett terrorveszélyhelyzet is. Ilyen esetekben pedig az Alkotmánybíróság határozata az irányadó, amely szerint az alapjogokkal csak közvetett és távoli kapcsolatban lévő szabályozási tárgyköröket is jogszabályban kell rendezni.
A hatóság szerint nem elégséges, ha a sarkalatos törvény csak elnagyolt, keretjellegű szabályozást tartalmaz, és a részletes szabályokat rendeletek írják elő, továbbá a különleges jogrend idején alkotott rendeletek nem irányulhatnak a jogrendszer hosszú távú megváltoztatására. Vagyis tisztázni kell, ezek az intézkedések nem lesznek érvényben, miután lejár az említett jogrend ideje. További felvetések: visszamenőlegesen lehetővé kell tenni a rendkívüli helyzet után az utólagos jogérvényesítést vagy jogorvoslatot, és rendelkezni kell a NAIH szerint arról is, mi történjék a különleges jogrendben gyűjtött személyes adatokkal. Annak tisztázását pedig, hogy mit jelent az „egyes alapvető jogok különleges jogrend idején lehetővé váló, a feltétlenül szükséges mértéken túli korlátozása”, az Alkotmánybíróság értelmezésétől várná Péterfalvi.
http://magyarhirlap.hu/cikk/46452/Peterfalvi_tisztazasokat_var
Kacsoh Dániel – 2016.01.30. 01:17
Nem indokolt a terrorveszélyhelyzet önálló tényállását rögzítő, a kormány által kezdeményezett alaptörvény-módosítás „nem nyilvános” minősítése – egyebek mellett erre jutott hivatalból lefolytatott vizsgálatában az adatvédelmi hatóság.
Közzétette állásfoglalását a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) arról, hogy különleges jogrend esetén mit tehet a kormány. Ismeretes, a kabinet kezdeményezi az alaptörvény módosítását annak érdekében, hogy indokolt esetben ki tudja hirdetni a terrorveszélyhelyzetet. Az ellenzék támadja az elképzelést, mondván, az túlhatalmat adna a kormánynak. A Fidesz részéről egyelőre azt közölték, változatlan tartalommal kívánják benyújtani javaslatukat a Ház elé, ahol februárban akár már szavazhatnak is róla. Mivel azonban az elfogadáshoz kétharmad kell, mindenképp szükség lesz pluszvoksokra.
A Péterfalvi Attila NAIH-elnök által jegyzett ajánlás szerint mivel közügyről van szó, nem indokolt a tervezett módosítás „nem nyilvánossá minősítése”, azt fel kell oldani. Továbbá azt kéri a jogalkotóktól: a honvédelmi törvényben rögzítsék a terrorveszélyhelyzet lényegi meghatározását, egyértelműen meghatározva ezen helyzet kezdetét és végét. Rámutatott, jelenleg különleges jogrend a rendkívüli állapot, a szükségállapot, a megelőző védelmi helyzet, a váratlan támadás és a veszélyhelyzet – és idetartozna a tervezett terrorveszélyhelyzet is. Ilyen esetekben pedig az Alkotmánybíróság határozata az irányadó, amely szerint az alapjogokkal csak közvetett és távoli kapcsolatban lévő szabályozási tárgyköröket is jogszabályban kell rendezni.
A hatóság szerint nem elégséges, ha a sarkalatos törvény csak elnagyolt, keretjellegű szabályozást tartalmaz, és a részletes szabályokat rendeletek írják elő, továbbá a különleges jogrend idején alkotott rendeletek nem irányulhatnak a jogrendszer hosszú távú megváltoztatására. Vagyis tisztázni kell, ezek az intézkedések nem lesznek érvényben, miután lejár az említett jogrend ideje. További felvetések: visszamenőlegesen lehetővé kell tenni a rendkívüli helyzet után az utólagos jogérvényesítést vagy jogorvoslatot, és rendelkezni kell a NAIH szerint arról is, mi történjék a különleges jogrendben gyűjtött személyes adatokkal. Annak tisztázását pedig, hogy mit jelent az „egyes alapvető jogok különleges jogrend idején lehetővé váló, a feltétlenül szükséges mértéken túli korlátozása”, az Alkotmánybíróság értelmezésétől várná Péterfalvi.
http://magyarhirlap.hu/cikk/46452/Peterfalvi_tisztazasokat_var
2016. január 28., csütörtök
Az Ab elnöke már tudja, hogyan döntene kvótaügyben
MG
Magyarország behódolt a globális kapitalizmus ideológiai szentháromságának, mondja az Alkotmánybíróság elnöke. Nagyon azért nem kell megijedni, mert Lenkovics Barnabás a Heti Válasznak adott interjúban nem arról beszél, hogy ez mostanában történt volna. A privatizáció, dereguláció és a liberalizáció hármasa a rendszerváltás után vált meghatározóvá Magyarországon, 2010-re pedig fenntarthatatlan lett a helyzet. Mint mondja, ez a felismerés szülte azt a társadalmi folyamatot, ami a kétharmadhoz, az új Alaptörvényhez és az Ab "újraszabott" hatásköreihez vezetett.
Bár tavaly, amikor az Ab elnökévé választották, Lenkovics kijelentette, hogy nem hosszabbítja meg hamarosan lejáró mandátumát, időközben mégis meggondolta magát (ezt a múlt héten jelentette be). Hogy miért? Mert úgy érzi, olyan elemi változások zajlanak Európában, hogy mégis szükség lehet a tapasztalataira. Főleg, mert a civilizációk összecsapása a menekültkvótákról szóló, idén esedékes döntés révén mára az Ab-t is elérte (a kvótarendszer ügyében decemberben az ombudsman fordult a testülethez).
De miért is lenne jó, ha Lenkovics alkotmánybíró, és lehetőség szerint a testület elnöke maradna? Mert az elnök "közvetít egy értékrendet és tapasztalati tudást, amellyel meggyőzheti a bírák többségét". Nehogy például az történjen, mint az amerikai Legfelsőbb Bíróságon, ahol a melegházasságról szóló döntés 5:4-es szavazataránnyal ment át, és szerinte ez a megosztottság elbizonytalanodást okozott. "Az egyhangú döntésnek van meggyőző ereje."
Lenkovics megértő a Fidesz-féle egypárti alkotmányos átalakítás egyik legvitatottabb elemével, az Ab hatáskörének csökkentésével. 1989-ben ugyanis szerinte példátlanul nagy hatalmat kapott az Alkotmánybíróság, hogy ellensúlyt képezzen a baloldal várható választási győzelmének következményei és az itt maradó orosz csapatok ellenében. A félelmek megalapozatlanok voltak, ezért Lenkovics természetesneknevezte, hogy csökkenteni kellett az Ab hatásköreit. Igaz, ő ezt átmenetinek gondolta, ami szintén tévedésnek bizonyult.
Lenkovics válaszaiból az interjú második felében egyértelműen kiderül, hogy a formális, tisztán jogi alapú alkotmánybíráskodást meghaladottnak tartja. Ugyanakkor korántsem a Sólyom-féle, a politikusok által sokat szidott "láthatatlan alkotmányra", tehát a normaszöveg értelmezéséből és a korábbi határozatokból kialakuló alkotmányos szemléletre hivatkozott, hanem egyéb szempontokra.
Az alkotmánybírók fiskális lelkiismeretére. Azzal érvelt az Ab hatáskörének visszaállítása mellett, hogy ismeri kollégáit, és biztos benne, a többi alkotmánybíró se hozna a költségvetés fenntarthatóságát veszélyeztető döntést.
A fogyasztóvédelemre. Elismerte, hogy tisztán jogi alapon a bankoknak kellett volna nyerni a devizahitelesek ellen, hiszen felelőtlenség volt annyi pénzt felvenni, amennyit nem biztos hogy vissza tudtak fizetni. Csakhogy az alulinformált fogyasztók védelme felülírta a jogi szempontokat.
A józan észre. Hiába áll ki az Alaptörvény a magzati élet védelme mellett, Lenkovics szerint ez "nem jogi kérdés", "évi 33 ezer abortuszt nem lehet büntetőjogi eszközökkel megtiltani" (magyarul ezeket a magzatokat akár jogellenesen is elvetetnék, ami senkinek se lenne jó).
Az interjú leginformatívabb része a vége, amikor Lenkovics szavaiból kiderül, hogy osztja a kormány álláspontját az uniós menekültkvóták elfogadhatatlanságáról, és ha rajta múlik, az Ab ennek megfelelő döntést fog hozni.
A migrációs kvóták esetében hiába kötik Magyarországot nemzetközi szerződések, azok más körülmények között születtek, a menekültekről szóló szabály "most bizonyosan nem alkalmazható".
"A nemzetállam nem meghaladott, bár néhány brüsszeli bürokrata tesz ilyen kijelentéseket."
"Olyan korszakot élünk, amikor az ENSZ és az Unió bőkezűen osztogathatja az emberi jogokat, a globális pénzügyi rendszer viszont kizsebeli a világot. A nemzetállamoknak jogi választ kell találniuk erre, s ez egyaránt felértékeli a személyiségeket és az alkotmányos intézményeket".
http://index.hu/belfold/2016/01/28/lenkovics_barnabas_interju_ujravalasztas/
Magyarország behódolt a globális kapitalizmus ideológiai szentháromságának, mondja az Alkotmánybíróság elnöke. Nagyon azért nem kell megijedni, mert Lenkovics Barnabás a Heti Válasznak adott interjúban nem arról beszél, hogy ez mostanában történt volna. A privatizáció, dereguláció és a liberalizáció hármasa a rendszerváltás után vált meghatározóvá Magyarországon, 2010-re pedig fenntarthatatlan lett a helyzet. Mint mondja, ez a felismerés szülte azt a társadalmi folyamatot, ami a kétharmadhoz, az új Alaptörvényhez és az Ab "újraszabott" hatásköreihez vezetett.
Bár tavaly, amikor az Ab elnökévé választották, Lenkovics kijelentette, hogy nem hosszabbítja meg hamarosan lejáró mandátumát, időközben mégis meggondolta magát (ezt a múlt héten jelentette be). Hogy miért? Mert úgy érzi, olyan elemi változások zajlanak Európában, hogy mégis szükség lehet a tapasztalataira. Főleg, mert a civilizációk összecsapása a menekültkvótákról szóló, idén esedékes döntés révén mára az Ab-t is elérte (a kvótarendszer ügyében decemberben az ombudsman fordult a testülethez).
De miért is lenne jó, ha Lenkovics alkotmánybíró, és lehetőség szerint a testület elnöke maradna? Mert az elnök "közvetít egy értékrendet és tapasztalati tudást, amellyel meggyőzheti a bírák többségét". Nehogy például az történjen, mint az amerikai Legfelsőbb Bíróságon, ahol a melegházasságról szóló döntés 5:4-es szavazataránnyal ment át, és szerinte ez a megosztottság elbizonytalanodást okozott. "Az egyhangú döntésnek van meggyőző ereje."
Lenkovics megértő a Fidesz-féle egypárti alkotmányos átalakítás egyik legvitatottabb elemével, az Ab hatáskörének csökkentésével. 1989-ben ugyanis szerinte példátlanul nagy hatalmat kapott az Alkotmánybíróság, hogy ellensúlyt képezzen a baloldal várható választási győzelmének következményei és az itt maradó orosz csapatok ellenében. A félelmek megalapozatlanok voltak, ezért Lenkovics természetesneknevezte, hogy csökkenteni kellett az Ab hatásköreit. Igaz, ő ezt átmenetinek gondolta, ami szintén tévedésnek bizonyult.
Lenkovics válaszaiból az interjú második felében egyértelműen kiderül, hogy a formális, tisztán jogi alapú alkotmánybíráskodást meghaladottnak tartja. Ugyanakkor korántsem a Sólyom-féle, a politikusok által sokat szidott "láthatatlan alkotmányra", tehát a normaszöveg értelmezéséből és a korábbi határozatokból kialakuló alkotmányos szemléletre hivatkozott, hanem egyéb szempontokra.
Az alkotmánybírók fiskális lelkiismeretére. Azzal érvelt az Ab hatáskörének visszaállítása mellett, hogy ismeri kollégáit, és biztos benne, a többi alkotmánybíró se hozna a költségvetés fenntarthatóságát veszélyeztető döntést.
A fogyasztóvédelemre. Elismerte, hogy tisztán jogi alapon a bankoknak kellett volna nyerni a devizahitelesek ellen, hiszen felelőtlenség volt annyi pénzt felvenni, amennyit nem biztos hogy vissza tudtak fizetni. Csakhogy az alulinformált fogyasztók védelme felülírta a jogi szempontokat.
A józan észre. Hiába áll ki az Alaptörvény a magzati élet védelme mellett, Lenkovics szerint ez "nem jogi kérdés", "évi 33 ezer abortuszt nem lehet büntetőjogi eszközökkel megtiltani" (magyarul ezeket a magzatokat akár jogellenesen is elvetetnék, ami senkinek se lenne jó).
Az interjú leginformatívabb része a vége, amikor Lenkovics szavaiból kiderül, hogy osztja a kormány álláspontját az uniós menekültkvóták elfogadhatatlanságáról, és ha rajta múlik, az Ab ennek megfelelő döntést fog hozni.
A migrációs kvóták esetében hiába kötik Magyarországot nemzetközi szerződések, azok más körülmények között születtek, a menekültekről szóló szabály "most bizonyosan nem alkalmazható".
"A nemzetállam nem meghaladott, bár néhány brüsszeli bürokrata tesz ilyen kijelentéseket."
"Olyan korszakot élünk, amikor az ENSZ és az Unió bőkezűen osztogathatja az emberi jogokat, a globális pénzügyi rendszer viszont kizsebeli a világot. A nemzetállamoknak jogi választ kell találniuk erre, s ez egyaránt felértékeli a személyiségeket és az alkotmányos intézményeket".
http://index.hu/belfold/2016/01/28/lenkovics_barnabas_interju_ujravalasztas/
2016. január 24., vasárnap
Gesetz zur Behebung der Not von Volk und Reich
Törvény a nép és az állam ínségének megszüntetésére
(Felhatalmazási törvény)
1933. március 24.
[Nyugat-Európa és az Egyesült Államok 1918-1939. Új- és legújabbkori egyetemes történeti szöveggyűjtemény 2/1. kötet. Szerkesztette: Almási János, Girus Károly, Kis Aladár. Tankönyvkiadó, Budapest, 1976. 188. p.]
(Részlet)
1. cikkely. Birodalmi törvényeket a birodalmi alkotmány által előírt eljárásokon kívül a birodalmi kormány is hozhat. Ez vonatkozik a birodalmi alkotmány 65. cikkelyének 2. és 87. bekezdésében említett törvényekre is.
2. cikkely. A birodalmi kormány által hozott törvények eltérhetnek a birodalmi alkotmánytól, amennyiben tárgyuk nem a Reichstag vagy a birodalmi tanács valamely intézkedése. A birodalmi elnök jogai érintetlenül maradnak.
3. cikkely. A birodalmi kormány által hozott törvényeket a birodalmi kancellár parafálja és teszi közzé a birodalom hivatalos lapjában. Amennyiben nincs másképp meghatározva, a közzétételt követő napon lépnek életbe. A birodalmi alkotmány 68-77-ig terjedő cikkelyei nem nyernek alkalmazást a birodalmi kormány által hozott törvényekre.
4. cikkely. A birodalom idegen államokkal kötött olyan szerződéseihez, amelyek birodalmi törvényhozás tárgyaira vonatkoznak, a jelen törvény érvényességi tartama alatt nem szükséges a törvényhozásban részt vevő testületek hozzájárulása. A birodalmi kormány bocsátja ki az ilyen szerződések megvalósításához szükséges aláírásokat.
5. cikkely. Ez a törvény közzététele napján lép életbe. 1937. április elsején veszti hatályát, vagy akkor, ha a jelenlegi birodalmi kormányt egy másik váltja le.
(Felhatalmazási törvény)
1933. március 24.
[Nyugat-Európa és az Egyesült Államok 1918-1939. Új- és legújabbkori egyetemes történeti szöveggyűjtemény 2/1. kötet. Szerkesztette: Almási János, Girus Károly, Kis Aladár. Tankönyvkiadó, Budapest, 1976. 188. p.]
(Részlet)
1. cikkely. Birodalmi törvényeket a birodalmi alkotmány által előírt eljárásokon kívül a birodalmi kormány is hozhat. Ez vonatkozik a birodalmi alkotmány 65. cikkelyének 2. és 87. bekezdésében említett törvényekre is.
2. cikkely. A birodalmi kormány által hozott törvények eltérhetnek a birodalmi alkotmánytól, amennyiben tárgyuk nem a Reichstag vagy a birodalmi tanács valamely intézkedése. A birodalmi elnök jogai érintetlenül maradnak.
3. cikkely. A birodalmi kormány által hozott törvényeket a birodalmi kancellár parafálja és teszi közzé a birodalom hivatalos lapjában. Amennyiben nincs másképp meghatározva, a közzétételt követő napon lépnek életbe. A birodalmi alkotmány 68-77-ig terjedő cikkelyei nem nyernek alkalmazást a birodalmi kormány által hozott törvényekre.
4. cikkely. A birodalom idegen államokkal kötött olyan szerződéseihez, amelyek birodalmi törvényhozás tárgyaira vonatkoznak, a jelen törvény érvényességi tartama alatt nem szükséges a törvényhozásban részt vevő testületek hozzájárulása. A birodalmi kormány bocsátja ki az ilyen szerződések megvalósításához szükséges aláírásokat.
5. cikkely. Ez a törvény közzététele napján lép életbe. 1937. április elsején veszti hatályát, vagy akkor, ha a jelenlegi birodalmi kormányt egy másik váltja le.
2016. január 23., szombat
Börtönbe menne az alaptörvény-módosítás miatt a jobbikos
Spirk József
30 évre titkosították ezt a kormányjavaslatot, s most ennek közzétételéért 3 éves szabadságvesztést is kaphatok
- írta Facebook-oldalára Novák Előd, a Jobbik képviselője, miután kiposztolta az Alaptörvény hatodik módosításának tervezetét, azt a tervezetet, amely elfogadása esetén a terrorveszélyhelyzet elrendelését szabályozná.
Novák Előd a Jobbik alelnöke nyilatkozik a honvédelmi miniszter által kezdeményezett ötpárti egyeztetést követően a Honvédelmi Minisztérium aulájában 2016. január 12-én.
Novák Előd a Jobbik alelnöke nyilatkozik a honvédelmi miniszter által kezdeményezett ötpárti egyeztetést követően a Honvédelmi Minisztérium aulájában 2016. január 12-én.
A Honvédelmi Minisztérium által készített előterjesztés szerint a kormány jelentős terrorfenyegetettség vagy terrortámadás esetén hirdetheti ki a terrorveszélyhelyzetet, és ezzel egy időben a sarkalatos törvényekben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be: egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat, és bevetheti a honvédséget is.
Az alaptörvény-módosítás részletei lényegében már egy hete ismertté váltak, a múlt napokban négypárti egyeztetést is tartottak az ügyben a parlamenti pártok, így a tervezet pontos szövege új információt nem tartalmazott.
Novák Elődöt is leginkább a tervezet fejlécén olvasható „30 évig NEM NYILVÁNOS” felirat hozta izgalomba.
Ezért jelentette be, hogy hajlandó börtönbe is vonulni: „a polgári engedetlenség eszközéhez nyúlva (s mentelmi jogomról lemondva) akkor is felhívom a figyelmet rá, hogy abszurd módon titkosítják még ezt az Alaptörvény-módosító javaslatot is”.
A törvényalkotási kérdésekben jártas forrásaink szerint azonban felesleges a jobbikos képviselő hősies ajánlkozása, a minősítés ugyanis itt nem államtitkot, titkosítást jelent, hiszen a szöveg – amennyiben valamelyik ellenzéki párt is támogatni fogja – hamarosan a parlament elé kerülhet. A HM-ben készült tervezet döntés-előkészítő anyag, ezért nem adható ki. A nyilvánosságot érintő korlátozás a döntés előkészítésében résztvevőkre vonatkozik.
A HM előterjesztésével kapcsolatban az ellenzék és a kormányoldal között az egyik fő vitapont az, hogy a kormány mit érthet a kivételes helyzet elrendelésénél terrorveszélyen, és miért tarthatja fenn a terrorveszélyhelyzetet 60 napig miközben ez az úgynevezett veszélyhelyzet esetén csak 15 nap.
Novák szerint jelenlegi formájában „bemondásra” lehetne elrendelni terrorveszélyhelyzetet, amelyben „a kormány szinte bármit megtehetne, kontroll nélkül: az egész országban lekapcsolhatnák az internetet, beszüntethetnék az általuk kívánt médiumokat, felfüggeszthetnék a gyülekezési jogot, kijárási tilalmat rendelhetnének el, kitelepíthetnék az ország valamely részén élőket, akárhogy korlátozhatnák a járműforgalmat, elkobozhatnák „a biztonságot veszélyeztetők” vagyonát, bevezethetnék a jegyrendszert”.
http://index.hu/belfold/2016/01/20/bortonbe_menne_az_alaptorveny-modositas_miatt_a_jobbikos/
2016. január 22., péntek
Az amerikaiak csendben kilóra megvették az Orbán-kormányt
Hargitai Miklós
Egy uniós tagállami támogatója már biztosan van az USA és az EU között kötendő, Európa-szerte vitatott és támadott szabadkereskedelmi megállapodásnak: az amerikai nagykövet szerint az Orbán-kabinet szimpatizál a globális tőkeérdekek érvényesülését segítő egyezménnyel. Ez különösen annak fényében meglepő, hogy a TTIP megkötése 180 fokos gazdaságpolitikai fordulatra kényszerítené a kormányt.
hirdetés
Az USA
nem nevesíti a magyarországi korrupció kormányzati és kormányközeli szereplőit, a magyar kormány viszont támogatja az amerikai gazdasági érdekcsoportok számára rendkívül fontos USA-EU szabadkereskedelmi megállapodást (TTIP)
– ez az együttműködés látszik kibontakozni az amerikai kormányzat és az Orbán-kormány között.
Az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) szerdai évnyitó rendezvényén először Colleen Bell, az USA budapesti nagykövete ostorozta – konkrétumok és nevek nélkül – a korrupt államot, majd Szemerkényi Réka, Magyarország washingtoni nagykövete
tett úgy, mintha egyetlen bíráló szó sem hangzott volna el.
A két felszólaló nem csak abban értett egyet, hogy az amerikai-magyar kapcsolatokban a gazdaságnak prioritása van, hanem abban is, hogy a magyar kormány beállt a TTIP támogatói közé: Bell bejelentette, hogy Orbán Viktor miniszterelnök és Szijjártó Péter külügyminiszter is kiállt a megállapodás mellett – ez a magyar közvélemény számára új információ –, majd Szemerkényi is megerősítette, hogy az egyezmény megkötése „fontosabb, mint valaha".
Mindeddig az Orbán-kormány nem volt hajlandó a nyilvánosság előtt meghatározni a kormányzati álláspontot, az egymásnak ellentmondó nyilatkozatokból viszont nincs hiány: egy 2014-es külügyi stratégiai dokumentum a lehetséges támogatók között említi Magyarországot, tavaly viszont Orbán olyan értelmezési keretbe helyezte a magyar kormányzati tisztviselőket érintő amerikai kitiltási botrányt, hogy az USA zsarolással próbálja rábírni a kormányt a TTIP támogatására, Mikola István nemzetközi együttműködésért felelős államtitkár pedig egyenesen magyar vétót helyezett kilátásba.
Ezek szerint tehát Amerika végül célt ért a „korbács és kenyér" taktikával. Ugyanis épp a korrupció miatt indult kitiltások ügye mutatta meg, hogy az amerikaiak ismerik Orbánék gyenge pontját,
és ha akarnak, képesek olyasmit lépni, ami a kormányoldal népszerűségére és magabiztosságára is érezhető hatást gyakorol, ám ilyesmiről most – annak ellenére, hogy a magyar korrupció amerikai megítélése láthatóan nem változott – szó sincs, ellenben kiderült, hogy Orbánék időközben megbarátkoztak a TTIP gondolatával.
Maga az egyezmény egész Európában viták kereszttüzében áll – részben azért, mert titokban, a szakszervezetek, a civil csoportok és az állampolgárok teljes kizárásával készül (még a magyar parlament tagjai közül is csak néhányan pillanthatnak bele az előkészítő dokumentumokba, szigorú titoktartás mellett), részben azért, mert az ismert alapelvek és a kiszivárgott tartalmi elemek a globális tőke túlhatalmával kapcsolatos összes sztereotípiát megerősítik.
A TTIP egyrészt feloldaná a meglévő (elsősorban fogyasztó- és környezetvédelmi típusú) korlátozásokat a két gazdasági integráció kereskedelmében,
szabad utat adva például az európainál lényegesen magasabb antibiotikum- és hormontartalmú, klórral fertőtlenített amerikai hústermékeknek vagy a génkezelt élelmiszereknek,
másrészt a kereskedelem mellett a befektetéseket és a pénzügyi szolgáltatásokat is liberalizálná. A legtöbbet támadott pontja szerint a vitarendezési mechanizmusban (ISDS) multicégek kártérítésért perelhetnék a kormányokat minden olyan esetben, amikor az utóbbiak által aláírt nemzeti vagy nemzetközi szabályozások üzleti kárt (veszteséget vagy kieső profitot) okoznak a cégeknek.
Ezekben az ügyekben offshore státuszú, ismeretlen összetételű magánbíróságok döntenének, így a gazdaság irányítása
az ellenzők félelmei szerint kicsúszna a parlamentek és kormányok irányítása alól.
Az EU-ban tavaly rekordidő alatt közel másfél millió aláírást gyűjtöttek össze a TTIP elutasításáért, Berlinben pedig októberben az évtized legnagyobb, több százezres tüntetését tartották az egyezmény ellen.
A magyar politikai erők közül a kormányoldal még nem fedte fel a lapjait a TTIP-vel kapcsolatban, a kormányzat a vonatkozó ellenzéki kérdésekre sem válaszolt érdemben. Az LMP, a PM és a Jobbik mereven elutasítja, az Együtt és a DK támogatja (korábban ez a nézetkülönbség is hozzájárult az Együtt és a PM szakításához), és ez EP-ben eddig a magyar szocialisták is mellette szavaztak.
A kormánypártok hozzáállása ugyanakkor nehezen magyarázható, és nem csak a gazdasági szabadságharcos retorikának ellentmondó egyezményi előírások miatt: ha a TTIP életbe lépne, a kormánynak fel kellene adnia az energiaszolgáltatókat, a kereskedelmi multikat, a bankokat, a távközlési cégeket sújtó, államközpontú gazdaságpolitikáját,
illetve ki kellene húznia az alkotmányból a GMO-mentességet, különben az ország rövid úton belerokkanna a megsarcolt és kiszorított vállalatok által kiperelt kártérítésekbe.
http://nol.hu/belfold/az-amerikaiak-csendben-kilora-megvettek-az-orban-kormanyt-1585953
Egy uniós tagállami támogatója már biztosan van az USA és az EU között kötendő, Európa-szerte vitatott és támadott szabadkereskedelmi megállapodásnak: az amerikai nagykövet szerint az Orbán-kabinet szimpatizál a globális tőkeérdekek érvényesülését segítő egyezménnyel. Ez különösen annak fényében meglepő, hogy a TTIP megkötése 180 fokos gazdaságpolitikai fordulatra kényszerítené a kormányt.
hirdetés
Az USA
nem nevesíti a magyarországi korrupció kormányzati és kormányközeli szereplőit, a magyar kormány viszont támogatja az amerikai gazdasági érdekcsoportok számára rendkívül fontos USA-EU szabadkereskedelmi megállapodást (TTIP)
– ez az együttműködés látszik kibontakozni az amerikai kormányzat és az Orbán-kormány között.
Az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) szerdai évnyitó rendezvényén először Colleen Bell, az USA budapesti nagykövete ostorozta – konkrétumok és nevek nélkül – a korrupt államot, majd Szemerkényi Réka, Magyarország washingtoni nagykövete
tett úgy, mintha egyetlen bíráló szó sem hangzott volna el.
A két felszólaló nem csak abban értett egyet, hogy az amerikai-magyar kapcsolatokban a gazdaságnak prioritása van, hanem abban is, hogy a magyar kormány beállt a TTIP támogatói közé: Bell bejelentette, hogy Orbán Viktor miniszterelnök és Szijjártó Péter külügyminiszter is kiállt a megállapodás mellett – ez a magyar közvélemény számára új információ –, majd Szemerkényi is megerősítette, hogy az egyezmény megkötése „fontosabb, mint valaha".
Mindeddig az Orbán-kormány nem volt hajlandó a nyilvánosság előtt meghatározni a kormányzati álláspontot, az egymásnak ellentmondó nyilatkozatokból viszont nincs hiány: egy 2014-es külügyi stratégiai dokumentum a lehetséges támogatók között említi Magyarországot, tavaly viszont Orbán olyan értelmezési keretbe helyezte a magyar kormányzati tisztviselőket érintő amerikai kitiltási botrányt, hogy az USA zsarolással próbálja rábírni a kormányt a TTIP támogatására, Mikola István nemzetközi együttműködésért felelős államtitkár pedig egyenesen magyar vétót helyezett kilátásba.
Ezek szerint tehát Amerika végül célt ért a „korbács és kenyér" taktikával. Ugyanis épp a korrupció miatt indult kitiltások ügye mutatta meg, hogy az amerikaiak ismerik Orbánék gyenge pontját,
és ha akarnak, képesek olyasmit lépni, ami a kormányoldal népszerűségére és magabiztosságára is érezhető hatást gyakorol, ám ilyesmiről most – annak ellenére, hogy a magyar korrupció amerikai megítélése láthatóan nem változott – szó sincs, ellenben kiderült, hogy Orbánék időközben megbarátkoztak a TTIP gondolatával.
Maga az egyezmény egész Európában viták kereszttüzében áll – részben azért, mert titokban, a szakszervezetek, a civil csoportok és az állampolgárok teljes kizárásával készül (még a magyar parlament tagjai közül is csak néhányan pillanthatnak bele az előkészítő dokumentumokba, szigorú titoktartás mellett), részben azért, mert az ismert alapelvek és a kiszivárgott tartalmi elemek a globális tőke túlhatalmával kapcsolatos összes sztereotípiát megerősítik.
A TTIP egyrészt feloldaná a meglévő (elsősorban fogyasztó- és környezetvédelmi típusú) korlátozásokat a két gazdasági integráció kereskedelmében,
szabad utat adva például az európainál lényegesen magasabb antibiotikum- és hormontartalmú, klórral fertőtlenített amerikai hústermékeknek vagy a génkezelt élelmiszereknek,
másrészt a kereskedelem mellett a befektetéseket és a pénzügyi szolgáltatásokat is liberalizálná. A legtöbbet támadott pontja szerint a vitarendezési mechanizmusban (ISDS) multicégek kártérítésért perelhetnék a kormányokat minden olyan esetben, amikor az utóbbiak által aláírt nemzeti vagy nemzetközi szabályozások üzleti kárt (veszteséget vagy kieső profitot) okoznak a cégeknek.
Ezekben az ügyekben offshore státuszú, ismeretlen összetételű magánbíróságok döntenének, így a gazdaság irányítása
az ellenzők félelmei szerint kicsúszna a parlamentek és kormányok irányítása alól.
Az EU-ban tavaly rekordidő alatt közel másfél millió aláírást gyűjtöttek össze a TTIP elutasításáért, Berlinben pedig októberben az évtized legnagyobb, több százezres tüntetését tartották az egyezmény ellen.
A magyar politikai erők közül a kormányoldal még nem fedte fel a lapjait a TTIP-vel kapcsolatban, a kormányzat a vonatkozó ellenzéki kérdésekre sem válaszolt érdemben. Az LMP, a PM és a Jobbik mereven elutasítja, az Együtt és a DK támogatja (korábban ez a nézetkülönbség is hozzájárult az Együtt és a PM szakításához), és ez EP-ben eddig a magyar szocialisták is mellette szavaztak.
A kormánypártok hozzáállása ugyanakkor nehezen magyarázható, és nem csak a gazdasági szabadságharcos retorikának ellentmondó egyezményi előírások miatt: ha a TTIP életbe lépne, a kormánynak fel kellene adnia az energiaszolgáltatókat, a kereskedelmi multikat, a bankokat, a távközlési cégeket sújtó, államközpontú gazdaságpolitikáját,
illetve ki kellene húznia az alkotmányból a GMO-mentességet, különben az ország rövid úton belerokkanna a megsarcolt és kiszorított vállalatok által kiperelt kártérítésekbe.
http://nol.hu/belfold/az-amerikaiak-csendben-kilora-megvettek-az-orban-kormanyt-1585953
2016. január 20., szerda
Extra nyugdíj? Vége!
Elbukta a normakontrollt Romániában az önkormányzati vezetőknek extra nyugdíjat előirányzó törvénytervezet: az alkotmánybíróság szerdán egyhangú döntéssel megállapította, hogy az alaptörvényt sérti a szenátus által tavaly decemberben elfogadott jogszabály.
A kihirdetésre küldött törvénytervezet ellen a kormány emelt alkotmányossági kifogást arra hivatkozva, hogy kiváltságokat vezet be egyes önkormányzati vezetők számára, visszamenőleges hatálya van és nem nevezi meg a költségvetési forrásokat.
A szenátus által elfogadott törvény alapján a romániai polgármesterek és helyetteseik, valamint a megyei tanácselnökök és helyetteseik a tisztségért járó munkabér 26-79 százalékának megfelelő nyugdíj-kiegészítést kaptak volna mandátumuk időtartamának függvényében, amikor elérik a nyugdíjkorhatárt.
http://figyelo.hu/cikkek/428348-extra-nyugdij-vege
A kihirdetésre küldött törvénytervezet ellen a kormány emelt alkotmányossági kifogást arra hivatkozva, hogy kiváltságokat vezet be egyes önkormányzati vezetők számára, visszamenőleges hatálya van és nem nevezi meg a költségvetési forrásokat.
A szenátus által elfogadott törvény alapján a romániai polgármesterek és helyetteseik, valamint a megyei tanácselnökök és helyetteseik a tisztségért járó munkabér 26-79 százalékának megfelelő nyugdíj-kiegészítést kaptak volna mandátumuk időtartamának függvényében, amikor elérik a nyugdíjkorhatárt.
http://figyelo.hu/cikkek/428348-extra-nyugdij-vege
2016. január 18., hétfő
Az új alkotmánybírókért egyezkednek a pártok
2016. január 18., hétfő 15:03 InfoRádió
Alkotmánybírókat és alkotmánybírósági elnököt választ idén tavasszal az Országgyűlés. A kormányoldalnak már nincs kétharmados szavazattöbbsége, ezért egyezkednie kell a megosztott ellenzékkel.
Paczolay Péter tavaly februári távozása után idén Lenkovics Barnabás alkotmánybírósági elnök mellett két másik alkotmánybírónak is lejár a mandátuma. A parlamentnek tehát összesen 4 alkotmánybírót kell megválasztania tavasszal - kétharmados többséggel.
Egybehangzó sajtóértesülések szerint a pártok számára felajánlott kormányoldali alku alapján a Fidesz két, a Jobbik és a baloldal pedig egy-egy alkotmánybírót jelölhet. Az Együtt és a DK megpróbálja rávenni az LMP-t és az MSZP-t, hogy ne egyezkedjenek, mert szerintük a jelenlegi Alkotmánybíróság a magyar emberek helyett a Fidesz oldalára állt.
Félsikert arattak: az MSZP ugyanis nem jelöl alkotmánybírót, hanem benyújt egy törvényjavaslatot, az Alkotmánybíróság függetlenségének és szakmaiságának helyreállítása érdekében, jelentette be Tóbiás József frakcióvezető.
"Az Alkotmánybíróság szakmai tekintélye nagy mértékben csökkent. Az elmúlt időszak személyi javaslatai valójában pártpolitikai alapon történtek kiválasztásra. Ebben a helyzetben tehát természetes, hogy egy ilyen folyamatban nem vehet részt a Magyar Szocialista Párt" - fogalmazott Tóbiás József.
Az LMP viszont részt vesz az alkotmánybíró-jelölésben. Schiffer András frakcióvezető az InfoRádióban adott interjúban először az MSZP bejelentésére reagált:
"Tóbiás József álláspontját sem ebben a kérdésben, sem az elmúlt egy évben más lényeges kérdésekben nem lehet értelmezni. Láttunk már olyat, hogy a szocialisták páros napon mondanak valamit, aztán páratlan napon másként cselekednek."
Az LMP frakcióvezetője szerint az Együtt és a DK a "minél rosszabb, annál jobb" elvet követi, de még csak nem is következetesek.
"Akkor lennének következetesek ezek a független képviselők, ha a mandátumukat is visszaadnák, hiszen az, hogy bent melegednek az Országgyűlésben, az ő okfejtésük szerint ez is kollaborációnak minősül."
Schiffer András szerint pártja azért hajlandó egyezkedni, mert nem mindegy, hogy kik lesznek az Alkotmánybíróság tagjai.
"Ezen a négy helyen múlhat, hogy például Paks ügyében, vagy más információs és véleményszabadsággal kapcsolatos ügyekben lesz-e nyilvánosságpárti többség az Alkotmánybíróságban: ez forog kockán."
Staudt Gábor, a Jobbik frakcióvezető-helyettese korábban azt mondta, hogy pártja nyitott az egyezkedésre, és bízik a konszenzusban.
Hanganyag: Herczeg Zsolt
http://inforadio.hu/hir/belfold/az-uj-alkotmanybirokert-egyezkednek-a-partok-791068
Alkotmánybírókat és alkotmánybírósági elnököt választ idén tavasszal az Országgyűlés. A kormányoldalnak már nincs kétharmados szavazattöbbsége, ezért egyezkednie kell a megosztott ellenzékkel.
Paczolay Péter tavaly februári távozása után idén Lenkovics Barnabás alkotmánybírósági elnök mellett két másik alkotmánybírónak is lejár a mandátuma. A parlamentnek tehát összesen 4 alkotmánybírót kell megválasztania tavasszal - kétharmados többséggel.
Egybehangzó sajtóértesülések szerint a pártok számára felajánlott kormányoldali alku alapján a Fidesz két, a Jobbik és a baloldal pedig egy-egy alkotmánybírót jelölhet. Az Együtt és a DK megpróbálja rávenni az LMP-t és az MSZP-t, hogy ne egyezkedjenek, mert szerintük a jelenlegi Alkotmánybíróság a magyar emberek helyett a Fidesz oldalára állt.
Félsikert arattak: az MSZP ugyanis nem jelöl alkotmánybírót, hanem benyújt egy törvényjavaslatot, az Alkotmánybíróság függetlenségének és szakmaiságának helyreállítása érdekében, jelentette be Tóbiás József frakcióvezető.
"Az Alkotmánybíróság szakmai tekintélye nagy mértékben csökkent. Az elmúlt időszak személyi javaslatai valójában pártpolitikai alapon történtek kiválasztásra. Ebben a helyzetben tehát természetes, hogy egy ilyen folyamatban nem vehet részt a Magyar Szocialista Párt" - fogalmazott Tóbiás József.
Az LMP viszont részt vesz az alkotmánybíró-jelölésben. Schiffer András frakcióvezető az InfoRádióban adott interjúban először az MSZP bejelentésére reagált:
"Tóbiás József álláspontját sem ebben a kérdésben, sem az elmúlt egy évben más lényeges kérdésekben nem lehet értelmezni. Láttunk már olyat, hogy a szocialisták páros napon mondanak valamit, aztán páratlan napon másként cselekednek."
Az LMP frakcióvezetője szerint az Együtt és a DK a "minél rosszabb, annál jobb" elvet követi, de még csak nem is következetesek.
"Akkor lennének következetesek ezek a független képviselők, ha a mandátumukat is visszaadnák, hiszen az, hogy bent melegednek az Országgyűlésben, az ő okfejtésük szerint ez is kollaborációnak minősül."
Schiffer András szerint pártja azért hajlandó egyezkedni, mert nem mindegy, hogy kik lesznek az Alkotmánybíróság tagjai.
"Ezen a négy helyen múlhat, hogy például Paks ügyében, vagy más információs és véleményszabadsággal kapcsolatos ügyekben lesz-e nyilvánosságpárti többség az Alkotmánybíróságban: ez forog kockán."
Staudt Gábor, a Jobbik frakcióvezető-helyettese korábban azt mondta, hogy pártja nyitott az egyezkedésre, és bízik a konszenzusban.
Hanganyag: Herczeg Zsolt
http://inforadio.hu/hir/belfold/az-uj-alkotmanybirokert-egyezkednek-a-partok-791068
Lenkovics Barnabás, Inforádió Aréna
2016. január 18., hétfő 18:00
Az Alkotmánybíróság működőképességére vonatkozó kérdésre felelve Lenkovics Barnabás, a testület elnöke az Inforádió Aréna című, január 18-i műsorában elmondta, ha nem választanának négy új alkotmánybírót, a törvény szerint tíz alkotmánybíróval még működőképes maradna a testület, és van elnökhelyettes is. Hozzátette: az Alkotmánybíróság az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve, a jogállam intézménye, ezért jó lenne, ha ezt tiszteletben tartva, az ellenzéki erők nem abban versengenének, hogy részt sem vesznek a jelölés folyamatában, hanem kihasználnák a lehetőséget, hogy az általuk képviselt értékrend is jelen lehessen a testület munkájában. – Minden külső látszat ellenére, ma nehezebb egységes álláspontot kialakítani, mint korábban – reagált a riporter kérdésére. „Amíg két pólus van, pró és kontra, addig az egyik álláspont megkapja a többséget – magyarázta –, ha viszont három vagy négy, akkor nincs többség.” Az indítványozók számára vonatkozó kérdésre kifejtette, miután a popularis actio lehetősége megszűnt, az utólagos normakontrollt egy szűkebb indítványozói kör gyakorolhatja. Ennek ellenére 2015-ben 31 jogszabály utólagos alkotmányossági vizsgálatát végezték el az alkotmánybírák, és öt esetben helyt adtak az indítványnak. Emellett felértékelődött az egyéni alkotmányos alapjogvédelem jelentősége. A múlt évben 253 bírósági ügyet támadtak meg az Alkotmánybíróságon, és közülük 79 bírói kezdeményezés volt. Ars poeticájára utalva, miszerint a jog van az emberért, és nem az ember a jogért, megjegyezte: az elmúlt időben nem érhette az a vád a testületet, hogy egy elefántcsonttoronyban elméleti kérdésekkel bíbelődik. Arra a kérdésre, mi mutatja a bizalmat az Alkotmánybíróság iránt, azt felelte: egyrészt a számok, vagyis az indítványozók száma is jelez egyfajta bizalmat, másrészt a szakmai és politikai visszajelzések. Így például a Quaestor-ügyben hozott határozatot a testület döntéseivel szemben egyébként mindig kritikus Bankszövetség is pozitívan értékelte, jó kiindulási alapnak nevezte. Azt is érzékelték, hogy a devizaügyekben a lakosság egy része többet várt, de – mint hangoztatta – nem lehet minden elvárásnak megfelelni, teljesíthetetlen döntést nem hozhat az Alkotmánybíróság. Arra a felvetésre, hogy megfontolja-e a folytatást, ha újra felkérik, azt válaszolta: a rendszerek között összhangot kell teremteni. Néhány hiteles barátja integráló személyiségnek nevezte, felkérés esetén folytatná a megkezdett munkát.
http://indavideo.hu/video/InfoRadio_-_Arena_-_Lenkovics_Barnabas_-_1resz_1
http://indavideo.hu/video/InfoRadio_-_Arena_-_Lenkovics_Barnabas_-_2resz_1
Az Alkotmánybíróság működőképességére vonatkozó kérdésre felelve Lenkovics Barnabás, a testület elnöke az Inforádió Aréna című, január 18-i műsorában elmondta, ha nem választanának négy új alkotmánybírót, a törvény szerint tíz alkotmánybíróval még működőképes maradna a testület, és van elnökhelyettes is. Hozzátette: az Alkotmánybíróság az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve, a jogállam intézménye, ezért jó lenne, ha ezt tiszteletben tartva, az ellenzéki erők nem abban versengenének, hogy részt sem vesznek a jelölés folyamatában, hanem kihasználnák a lehetőséget, hogy az általuk képviselt értékrend is jelen lehessen a testület munkájában. – Minden külső látszat ellenére, ma nehezebb egységes álláspontot kialakítani, mint korábban – reagált a riporter kérdésére. „Amíg két pólus van, pró és kontra, addig az egyik álláspont megkapja a többséget – magyarázta –, ha viszont három vagy négy, akkor nincs többség.” Az indítványozók számára vonatkozó kérdésre kifejtette, miután a popularis actio lehetősége megszűnt, az utólagos normakontrollt egy szűkebb indítványozói kör gyakorolhatja. Ennek ellenére 2015-ben 31 jogszabály utólagos alkotmányossági vizsgálatát végezték el az alkotmánybírák, és öt esetben helyt adtak az indítványnak. Emellett felértékelődött az egyéni alkotmányos alapjogvédelem jelentősége. A múlt évben 253 bírósági ügyet támadtak meg az Alkotmánybíróságon, és közülük 79 bírói kezdeményezés volt. Ars poeticájára utalva, miszerint a jog van az emberért, és nem az ember a jogért, megjegyezte: az elmúlt időben nem érhette az a vád a testületet, hogy egy elefántcsonttoronyban elméleti kérdésekkel bíbelődik. Arra a kérdésre, mi mutatja a bizalmat az Alkotmánybíróság iránt, azt felelte: egyrészt a számok, vagyis az indítványozók száma is jelez egyfajta bizalmat, másrészt a szakmai és politikai visszajelzések. Így például a Quaestor-ügyben hozott határozatot a testület döntéseivel szemben egyébként mindig kritikus Bankszövetség is pozitívan értékelte, jó kiindulási alapnak nevezte. Azt is érzékelték, hogy a devizaügyekben a lakosság egy része többet várt, de – mint hangoztatta – nem lehet minden elvárásnak megfelelni, teljesíthetetlen döntést nem hozhat az Alkotmánybíróság. Arra a felvetésre, hogy megfontolja-e a folytatást, ha újra felkérik, azt válaszolta: a rendszerek között összhangot kell teremteni. Néhány hiteles barátja integráló személyiségnek nevezte, felkérés esetén folytatná a megkezdett munkát.
http://indavideo.hu/video/InfoRadio_-_Arena_-_Lenkovics_Barnabas_-_1resz_1
http://indavideo.hu/video/InfoRadio_-_Arena_-_Lenkovics_Barnabas_-_2resz_1
2016. január 11., hétfő
Ferenc pápa a béke megteremtését és a közöny legyőzését kérte a szentszéki diplomatáktól
2016. január 11. hétfő 16:52
A Szentszék diplomáciai szinten soha nem szűnik meg azért munkálkodni, hogy a béke hangja mindenütt hallható legyen, egészen a föld legvégső határaiig – ezzel a komoly ígérettel fordult a pápa a Szentszékhez akkreditált nagykövetekhez január 11-én délelőtt.
A hagyományos év eleji audiencián a pápa és a diplomaták kölcsönös jókívánságaikkal köszöntötték egymást. A találkozón jelen volt Magyarország szentszéki nagykövete, Habsburg-Lotharingiai Eduárd, valamint Érszegi Márk Aurél, a nagykövetség első beosztottja, továbbá Tóth Tamás pápai káplán, egyházügyi tanácsos.
A pápa hosszú beszédében felsorolta az elmúlt év pozitív jeleit: az új diplomáciai kapcsolatok, illetve egyezmények születését a vallásszabadság és a kölcsönös párbeszéd bizonyítékaként. Visszatekintett apostoli útjaira, a családoknak szentelt világtalálkozóra és a püspöki szinódusra, az irgalmasság szentévének meghirdetésére, majd felszólalása nagy részében a migráció problémakörével foglalkozott.
A Szentatya örömmel nyugtázta, hogy az elmúlt évben növekedett a szentszéki nagykövetek száma. A Vatikán jelenleg 180 állammal tart fönn diplomáciai kapcsolatokat. Több nemzetközi egyezményt aláírtak vagy ratifikáltak 2015-ben, amelyek közül a pápa kiemelte az Olaszországgal és az USA-val kötött pénzügyi megállapodást, mely arról tanúskodik, hogy a Szentszék elkötelezett a gazdasági kérdések áttekinthető kezelésére. Felsorolta még a Kelet-timori Demokratikus Népi Köztársasággal, Csáddal, Palesztinával és Kuvaittal megkötött egyezményeket. Mindez azt mutatja, hogy igenis lehetséges a különböző vallások közötti békés együttélés ott, ahol tiszteletben tartják a vallásszabadságot, és mindenki számára biztosítják a kulturális hovatartozás tiszteletét. Egyébiránt pedig minden hitelesen megélt vallás csak a békét szolgálhatja – fűzte hozzá a Szentatya.
Ferenc pápa ezután az irgalmasság szentévéről, illetve ezzel kapcsolatban tavalyi apostoli utazásairól szólt. Kiemelte, hogy a szentévet rendhagyó módon nem Rómában, hanem Banguiban, a Közép-afrikai Köztársaság fővárosában nyitotta meg. Ez az ország hosszan szenvedett az éhezés, a szegénység és a különféle konfliktusok miatt. A gyilkos testvérháború mély sebeket hagyott a lakosság lelkében, megtépázva a nemzetet, anyagi és erkölcsi nyomorba döntve azt. Ezért a szent kapu megnyitása bátorítás volt a Szentatya részéről a párbeszéd felújítására. Ahol Isten nevét igazságtalanságok igazolására használták föl, ő a helyi muzulmán közösséggel együtt leszögezte: aki hisz Istenben, csak a béke és az irgalom embere lehet, mert Isten nevében soha nem szabad ölni. Csak a vallás ideologizált és eltorzított formájában képzelhetik egyesek, hogy a Mindenható nevében úgy szolgáltatnak igazságot, hogy kényükre-kedvükre gyilkolnak ártatlan embereket, amint az a terrorista merényletek esetében történt Afrikában, Európában és a Közel-Keleten.
Szarajevóban tett látogatása betekintést engedett a pápa számára a Balkán, és ezen belül Bosznia-Hercegovina sajátos összekötő szerepére a kultúrák, nemzetek és vallások között. A Szentatya hangsúlyozta, hidakat kell építeni, és azt kiemelni, ami közös bennünk, a türelmes és bizalommal teli párbeszéd jegyében. Dél-amerikai utazásáról szólva Ferenc pápa örömmel nyugtázta, hogy Bolíviában, Ecuadorban és Paraguayban az emberek nem adják meg magukat a sok nehézségnek, bátran és kitartóan néznek szembe a szegénység és a társadalmi egyenlőtlenség kihívásaival. Kubába és az Amerikai Egyesült Államokba látogatva a pápa két olyan országot ölelt át szeretetével, melyek hosszú elzárkózás után új lapot nyitottak a történelemben, és a közeledés, a kiengesztelődés útjára léptek.
Philadelphiában a pápa részt vett a családok világtalálkozóján. Srí Lankán és a Fülöp-szigeteken, valamint az őszi püspöki szinóduson is a család fontos szerepére hívta föl a figyelmet. Ma sajnos számos kihívással kell megküzdenie a családnak: ezek között a házasság intézményének újraértelmezését említette a Szentatya, amelyet a relativista, múlékony és az életre nem nyitott gondolkodás fenyeget. A társadalomban oly fontos testvéri szolidaritást pedig éppen a családban tanuljuk meg, ahol oda kell figyelni a kiszolgáltatottakra, a fiatalokra és az idősekre egyaránt.
Az individualista szemlélet kedvez a közöny kialakulásának, amely cinikussá tesz, és az embereket tárgyként kezeli, adja-veszi őket, mintha áruk volnának. Ez történik a szegényekkel, a kirekesztettekkel, a társadalom peremére szorultakkal. Közéjük tartoznak a migránsok, akik nehézségekkel és szenvedéssel telve nap mint nap igyekeznek olyan helyet keresni maguknak, ahol békében és méltósággal élhetnek – állapította meg a pápa, aki ezután a súlyos migrációs válságot elemezte, bibliai példákat hozva a jelenség szemléltetésére.
Az emberiség mindig is zarándokolt, mert mozgásban lenni hozzátartozik az ember természetéhez. Volt, hogy önként vándorolt, volt, hogy erre külső körülmények kényszerítették. Ma is emberek ezrei sírnak, mert szörnyű háborúk, üldözések elől menekülnek, emberi jogaikat lábbal tiporják. Van, akit a politikai vagy társadalmi bizonytalanság űz el hazájából, mások pedig életüket mentik a szörnyű barbárságok elől, vagy azért, mert a vallási hovatartozásuk miatt vértanúság lenne az osztályrészük. Meg kell hallanunk azok hangját, akik a nyomorból, az éhezésből menekülnek, ahol nem jutnak gyógyszerekhez, oktatáshoz, ahol nincs lehetőség a fejlődésre, ahol az éghajlati változások lehetetlenné teszik az életet. Gyermekek milliói halnak ma is éhen. Fájdalmas látni tehát, hogy ezek a migránsok nem élveznek nemzetközi védelmet – hangsúlyozta a pápa.
Súlyos dolog hozzászokni ezeknek az embereknek a szenvedéséhez. A Szentatya mindebben a selejt kultúrájának romboló hatását látja, amelyik a haszon és a fogyasztás nevében feláldozza az embert. A szegények, a fogyatékkal élők, a még meg nem születettek, az idősek mind védelemre szorulnak. A Szentszék bízik benne, hogy a 2016 májusára összehívott első humanitárius ENSZ-csúcstalálkozón sikerül kilépni a mai konfliktusok és katasztrófák szomorú köréből, és végre az emberi személyt és méltóságot helyezik minden humanitárius lépés középpontjába. Elfogadhatatlan a hatalmasok arroganciája, amellyel kihasználják a gyengébbeket, puszta tárggyá alacsonyítva őket, önző céljaik vagy stratégiai és politikai számításaik eszközeiként. Ferenc pápa újra felhívást intézett az embercsempészet megállításáért.
A keresztények egyre nagyobb méretekben hagyják el hazájukat az utóbbi években, azt a földet, ahol őseik a kereszténység kezdetei óta éltek. A pápa utalt a Közel-Kelet híveire, akik teljes jogú állampolgárokként hozzá kívánnak járulni nemzetük spirituális és anyagi javához. Mielőtt túl késő lenne, még ma is véget lehet vetni a migrációhoz kapcsolódó tragédiáknak, elkezdve a béke építését. Ehhez azonban felül kellene vizsgálni olyan témákat, mint a fegyverkereskedelem, a nyersanyag- és energiaellátás, a befektetések, a pénzügyi és fejlesztési politikák, a korrupció.
A migráció témáját illetően közép- és hosszú távú terveket kell kidolgozni, amelyek túlmutatnak a szükséghelyzet igényein. Ezek egyrészt ténylegesen segítsék a bevándorlók integrációját a befogadó országokban, másrészt mozdítsák elő a származási országok fejlődését olyan szolidáris politikákkal, amelyek nem vetik alá a segélynyújtást a helyi lakosság kultúrájától ideológiailag idegen stratégiáknak és gyakorlatoknak.
Ferenc pápa a drámai helyzetek közül Mexikó és az USA példáját emelte ki, megjegyezve, hogy februárban ellátogat a határon fekvő Ciudad de Juárez városba, majd a migráció európai vetületeit elemezte. Az elmúlt évben a földrész soha nem látott bevándorlási hullám célpontja volt. Számos ázsiai és afrikai migráns ugyanis Európára vonatkozási pontként tekint olyan alapelveket illetően, mint a jogi egyenlőség, az ember természetébe vésett egyetemes értékek, minden személy méltóságának és egyenlőségének sérthetetlensége, a felebaráti szeretet származásra és hovatartozásra való tekintet nélkül, lelkiismereti szabadság, szolidaritás testvéreinkkel.
A tömeges bevándorlás alapjaiban rendíti meg a befogadási rendszert, megváltoztatva a befogadó országok kulturális, szociális összetételét. Jelentősen megnövekedett a biztonság iránti aggodalom a nemzetközi terrorfenyegetettség következtében. A jelenlegi bevándorlási hullám aláássa annak a „humanista szellemiségnek” az alapjait, amelyet Európa a kezdetektől fogva védelmez.
A Szentatya annak a meggyőződésének adott hangot, hogy Európa, gazdag kulturális és vallási öröksége segítségével rendelkezik azokkal az eszközökkel, amelyek megvédik a személy központiságát, és helyes egyensúlyt teremtenek állampolgáraik jogainak védelme, valamint a migránsok ellátásának és befogadásának kettős erkölcsi kötelessége között.
A pápa háláját fejezte ki azokért a kezdeményezésekért, amelyek előmozdítják a személyek emberhez méltó befogadását. Annak a reményének adott hangot, hogy az olasz népet megkülönböztető vendégszeretet és szolidaritás nem halványul el a jelen nehézségei láttán, hanem több évezredes hagyományainak megfelelően továbbra is képes lesz a migránsok befogadására és integrálására.
Fontos, hogy a bevándorlás kérdésében leginkább érintett nemzeteket ne hagyják magukra. A jelenlegi helyzetben az egyes államok nem kereshetnek individualista megoldásokat. A döntések következményei elkerülhetetlenül az egész nemzetközi közösséget érintik. Az ENSZ következő 15 évre szóló Fejlesztési Agendája számos migrációs problémával foglalkozik. Fontos, hogy a politikai döntések középpontjába mindig a személyt állítsák, az emberiséget egyetlen családnak tekintsék.
A szélsőséges és fundamentalista nézetek termékeny talajra találnak a vallások manipulálása terén, hatalmi törekvések céljából. Másrészt kihasználják a Nyugat vallási identitásának drámai kiüresedését. A befogadás jó alkalom új látóhatárok nyitására. A bevándorló kötelessége, hogy tiszteletben tartsa a befogadók értékeit, hagyományait és törvényeit, a befogadók pedig juttassák érvényre a bevándorlók erőforrásait. A Szentszék az ökumenikus és vallásközi párbeszéd szintjén őszinte dialógust kíván folytatni a társadalom minden tagjának harmonikus együttélése érdekében.
A pápa reménykeltőnek nevezte az iráni nukleáris megállapodást és a párizsi klímakonferencia zárónyilatkozatát. Mindenki súlyos felelőssége, hogy hozzájáruljon az egész társadalmat átható „gondoskodás kultúrájának” kialakításához. Fontos, hogy az államok is kötelességüknek tekintsék szeretett Földünk megóvását, az egész emberiség, a jövő nemzedékeinek érdekében.
Az újév kihívásai közül a pápa utalt a Perzsa-öböl és a Koreai-félsziget térségének feszültségére, a bátorító jelek közül kiemelte a Közép-afrikai Köztársaságból és Líbiából érkező híreket. Csak közösen egyeztetett politikai lépések tartóztathatják fel a fundamentalizmus terjedését, amelynek terrorista ágazata számos áldozatot követel Szíriában, Líbiában, Irakban és Jemenben.
Az irgalmasság szentéve legyen alkalom a párbeszédre és a kiengesztelődésre Burundiban és a Kongói Demokratikus Köztársaságban, valamint Dél-Szudánban és Ukrajna keleti térségében – hangzott a pápa felhívása.
Az újév gyógyítsa be a mély sebeket, amely az izraelieket és a palesztinokat elválasztja egymástól azon a Földön, amelyet Isten kiválasztott, hogy mindenkinek megmutassa irgalmasságát.
A Szentszék továbbra is azon fáradozik, hogy a béke hangját a föld végső határain is meghallják. A Vatikáni Államtitkárság készségesen együttműködik a szentszéki diplomatákkal az egész nemzetközi közösség javára, azzal a benső biztonsággal, hogy a jubileumi évben az irgalmasság, Isten értékes ajándéka legyőzi a szívek hideg közömbösségét. Ferenc pápa ezekkel az érzésekkel kívánt minden szentszéki diplomatának és szeretteiknek áldásokkal teli új esztendőt.
Forrás: Vatikáni Rádió
http://www.magyarkurir.hu/hirek/ferenc-papa-beke-megteremteset-es-kozony-legyozeset-kerte-a-szentszeki-diplomataktol
A Szentszék diplomáciai szinten soha nem szűnik meg azért munkálkodni, hogy a béke hangja mindenütt hallható legyen, egészen a föld legvégső határaiig – ezzel a komoly ígérettel fordult a pápa a Szentszékhez akkreditált nagykövetekhez január 11-én délelőtt.
A hagyományos év eleji audiencián a pápa és a diplomaták kölcsönös jókívánságaikkal köszöntötték egymást. A találkozón jelen volt Magyarország szentszéki nagykövete, Habsburg-Lotharingiai Eduárd, valamint Érszegi Márk Aurél, a nagykövetség első beosztottja, továbbá Tóth Tamás pápai káplán, egyházügyi tanácsos.
A pápa hosszú beszédében felsorolta az elmúlt év pozitív jeleit: az új diplomáciai kapcsolatok, illetve egyezmények születését a vallásszabadság és a kölcsönös párbeszéd bizonyítékaként. Visszatekintett apostoli útjaira, a családoknak szentelt világtalálkozóra és a püspöki szinódusra, az irgalmasság szentévének meghirdetésére, majd felszólalása nagy részében a migráció problémakörével foglalkozott.
A Szentatya örömmel nyugtázta, hogy az elmúlt évben növekedett a szentszéki nagykövetek száma. A Vatikán jelenleg 180 állammal tart fönn diplomáciai kapcsolatokat. Több nemzetközi egyezményt aláírtak vagy ratifikáltak 2015-ben, amelyek közül a pápa kiemelte az Olaszországgal és az USA-val kötött pénzügyi megállapodást, mely arról tanúskodik, hogy a Szentszék elkötelezett a gazdasági kérdések áttekinthető kezelésére. Felsorolta még a Kelet-timori Demokratikus Népi Köztársasággal, Csáddal, Palesztinával és Kuvaittal megkötött egyezményeket. Mindez azt mutatja, hogy igenis lehetséges a különböző vallások közötti békés együttélés ott, ahol tiszteletben tartják a vallásszabadságot, és mindenki számára biztosítják a kulturális hovatartozás tiszteletét. Egyébiránt pedig minden hitelesen megélt vallás csak a békét szolgálhatja – fűzte hozzá a Szentatya.
Ferenc pápa ezután az irgalmasság szentévéről, illetve ezzel kapcsolatban tavalyi apostoli utazásairól szólt. Kiemelte, hogy a szentévet rendhagyó módon nem Rómában, hanem Banguiban, a Közép-afrikai Köztársaság fővárosában nyitotta meg. Ez az ország hosszan szenvedett az éhezés, a szegénység és a különféle konfliktusok miatt. A gyilkos testvérháború mély sebeket hagyott a lakosság lelkében, megtépázva a nemzetet, anyagi és erkölcsi nyomorba döntve azt. Ezért a szent kapu megnyitása bátorítás volt a Szentatya részéről a párbeszéd felújítására. Ahol Isten nevét igazságtalanságok igazolására használták föl, ő a helyi muzulmán közösséggel együtt leszögezte: aki hisz Istenben, csak a béke és az irgalom embere lehet, mert Isten nevében soha nem szabad ölni. Csak a vallás ideologizált és eltorzított formájában képzelhetik egyesek, hogy a Mindenható nevében úgy szolgáltatnak igazságot, hogy kényükre-kedvükre gyilkolnak ártatlan embereket, amint az a terrorista merényletek esetében történt Afrikában, Európában és a Közel-Keleten.
Szarajevóban tett látogatása betekintést engedett a pápa számára a Balkán, és ezen belül Bosznia-Hercegovina sajátos összekötő szerepére a kultúrák, nemzetek és vallások között. A Szentatya hangsúlyozta, hidakat kell építeni, és azt kiemelni, ami közös bennünk, a türelmes és bizalommal teli párbeszéd jegyében. Dél-amerikai utazásáról szólva Ferenc pápa örömmel nyugtázta, hogy Bolíviában, Ecuadorban és Paraguayban az emberek nem adják meg magukat a sok nehézségnek, bátran és kitartóan néznek szembe a szegénység és a társadalmi egyenlőtlenség kihívásaival. Kubába és az Amerikai Egyesült Államokba látogatva a pápa két olyan országot ölelt át szeretetével, melyek hosszú elzárkózás után új lapot nyitottak a történelemben, és a közeledés, a kiengesztelődés útjára léptek.
Philadelphiában a pápa részt vett a családok világtalálkozóján. Srí Lankán és a Fülöp-szigeteken, valamint az őszi püspöki szinóduson is a család fontos szerepére hívta föl a figyelmet. Ma sajnos számos kihívással kell megküzdenie a családnak: ezek között a házasság intézményének újraértelmezését említette a Szentatya, amelyet a relativista, múlékony és az életre nem nyitott gondolkodás fenyeget. A társadalomban oly fontos testvéri szolidaritást pedig éppen a családban tanuljuk meg, ahol oda kell figyelni a kiszolgáltatottakra, a fiatalokra és az idősekre egyaránt.
Az individualista szemlélet kedvez a közöny kialakulásának, amely cinikussá tesz, és az embereket tárgyként kezeli, adja-veszi őket, mintha áruk volnának. Ez történik a szegényekkel, a kirekesztettekkel, a társadalom peremére szorultakkal. Közéjük tartoznak a migránsok, akik nehézségekkel és szenvedéssel telve nap mint nap igyekeznek olyan helyet keresni maguknak, ahol békében és méltósággal élhetnek – állapította meg a pápa, aki ezután a súlyos migrációs válságot elemezte, bibliai példákat hozva a jelenség szemléltetésére.
Az emberiség mindig is zarándokolt, mert mozgásban lenni hozzátartozik az ember természetéhez. Volt, hogy önként vándorolt, volt, hogy erre külső körülmények kényszerítették. Ma is emberek ezrei sírnak, mert szörnyű háborúk, üldözések elől menekülnek, emberi jogaikat lábbal tiporják. Van, akit a politikai vagy társadalmi bizonytalanság űz el hazájából, mások pedig életüket mentik a szörnyű barbárságok elől, vagy azért, mert a vallási hovatartozásuk miatt vértanúság lenne az osztályrészük. Meg kell hallanunk azok hangját, akik a nyomorból, az éhezésből menekülnek, ahol nem jutnak gyógyszerekhez, oktatáshoz, ahol nincs lehetőség a fejlődésre, ahol az éghajlati változások lehetetlenné teszik az életet. Gyermekek milliói halnak ma is éhen. Fájdalmas látni tehát, hogy ezek a migránsok nem élveznek nemzetközi védelmet – hangsúlyozta a pápa.
Súlyos dolog hozzászokni ezeknek az embereknek a szenvedéséhez. A Szentatya mindebben a selejt kultúrájának romboló hatását látja, amelyik a haszon és a fogyasztás nevében feláldozza az embert. A szegények, a fogyatékkal élők, a még meg nem születettek, az idősek mind védelemre szorulnak. A Szentszék bízik benne, hogy a 2016 májusára összehívott első humanitárius ENSZ-csúcstalálkozón sikerül kilépni a mai konfliktusok és katasztrófák szomorú köréből, és végre az emberi személyt és méltóságot helyezik minden humanitárius lépés középpontjába. Elfogadhatatlan a hatalmasok arroganciája, amellyel kihasználják a gyengébbeket, puszta tárggyá alacsonyítva őket, önző céljaik vagy stratégiai és politikai számításaik eszközeiként. Ferenc pápa újra felhívást intézett az embercsempészet megállításáért.
A keresztények egyre nagyobb méretekben hagyják el hazájukat az utóbbi években, azt a földet, ahol őseik a kereszténység kezdetei óta éltek. A pápa utalt a Közel-Kelet híveire, akik teljes jogú állampolgárokként hozzá kívánnak járulni nemzetük spirituális és anyagi javához. Mielőtt túl késő lenne, még ma is véget lehet vetni a migrációhoz kapcsolódó tragédiáknak, elkezdve a béke építését. Ehhez azonban felül kellene vizsgálni olyan témákat, mint a fegyverkereskedelem, a nyersanyag- és energiaellátás, a befektetések, a pénzügyi és fejlesztési politikák, a korrupció.
A migráció témáját illetően közép- és hosszú távú terveket kell kidolgozni, amelyek túlmutatnak a szükséghelyzet igényein. Ezek egyrészt ténylegesen segítsék a bevándorlók integrációját a befogadó országokban, másrészt mozdítsák elő a származási országok fejlődését olyan szolidáris politikákkal, amelyek nem vetik alá a segélynyújtást a helyi lakosság kultúrájától ideológiailag idegen stratégiáknak és gyakorlatoknak.
Ferenc pápa a drámai helyzetek közül Mexikó és az USA példáját emelte ki, megjegyezve, hogy februárban ellátogat a határon fekvő Ciudad de Juárez városba, majd a migráció európai vetületeit elemezte. Az elmúlt évben a földrész soha nem látott bevándorlási hullám célpontja volt. Számos ázsiai és afrikai migráns ugyanis Európára vonatkozási pontként tekint olyan alapelveket illetően, mint a jogi egyenlőség, az ember természetébe vésett egyetemes értékek, minden személy méltóságának és egyenlőségének sérthetetlensége, a felebaráti szeretet származásra és hovatartozásra való tekintet nélkül, lelkiismereti szabadság, szolidaritás testvéreinkkel.
A tömeges bevándorlás alapjaiban rendíti meg a befogadási rendszert, megváltoztatva a befogadó országok kulturális, szociális összetételét. Jelentősen megnövekedett a biztonság iránti aggodalom a nemzetközi terrorfenyegetettség következtében. A jelenlegi bevándorlási hullám aláássa annak a „humanista szellemiségnek” az alapjait, amelyet Európa a kezdetektől fogva védelmez.
A Szentatya annak a meggyőződésének adott hangot, hogy Európa, gazdag kulturális és vallási öröksége segítségével rendelkezik azokkal az eszközökkel, amelyek megvédik a személy központiságát, és helyes egyensúlyt teremtenek állampolgáraik jogainak védelme, valamint a migránsok ellátásának és befogadásának kettős erkölcsi kötelessége között.
A pápa háláját fejezte ki azokért a kezdeményezésekért, amelyek előmozdítják a személyek emberhez méltó befogadását. Annak a reményének adott hangot, hogy az olasz népet megkülönböztető vendégszeretet és szolidaritás nem halványul el a jelen nehézségei láttán, hanem több évezredes hagyományainak megfelelően továbbra is képes lesz a migránsok befogadására és integrálására.
Fontos, hogy a bevándorlás kérdésében leginkább érintett nemzeteket ne hagyják magukra. A jelenlegi helyzetben az egyes államok nem kereshetnek individualista megoldásokat. A döntések következményei elkerülhetetlenül az egész nemzetközi közösséget érintik. Az ENSZ következő 15 évre szóló Fejlesztési Agendája számos migrációs problémával foglalkozik. Fontos, hogy a politikai döntések középpontjába mindig a személyt állítsák, az emberiséget egyetlen családnak tekintsék.
A szélsőséges és fundamentalista nézetek termékeny talajra találnak a vallások manipulálása terén, hatalmi törekvések céljából. Másrészt kihasználják a Nyugat vallási identitásának drámai kiüresedését. A befogadás jó alkalom új látóhatárok nyitására. A bevándorló kötelessége, hogy tiszteletben tartsa a befogadók értékeit, hagyományait és törvényeit, a befogadók pedig juttassák érvényre a bevándorlók erőforrásait. A Szentszék az ökumenikus és vallásközi párbeszéd szintjén őszinte dialógust kíván folytatni a társadalom minden tagjának harmonikus együttélése érdekében.
A pápa reménykeltőnek nevezte az iráni nukleáris megállapodást és a párizsi klímakonferencia zárónyilatkozatát. Mindenki súlyos felelőssége, hogy hozzájáruljon az egész társadalmat átható „gondoskodás kultúrájának” kialakításához. Fontos, hogy az államok is kötelességüknek tekintsék szeretett Földünk megóvását, az egész emberiség, a jövő nemzedékeinek érdekében.
Az újév kihívásai közül a pápa utalt a Perzsa-öböl és a Koreai-félsziget térségének feszültségére, a bátorító jelek közül kiemelte a Közép-afrikai Köztársaságból és Líbiából érkező híreket. Csak közösen egyeztetett politikai lépések tartóztathatják fel a fundamentalizmus terjedését, amelynek terrorista ágazata számos áldozatot követel Szíriában, Líbiában, Irakban és Jemenben.
Az irgalmasság szentéve legyen alkalom a párbeszédre és a kiengesztelődésre Burundiban és a Kongói Demokratikus Köztársaságban, valamint Dél-Szudánban és Ukrajna keleti térségében – hangzott a pápa felhívása.
Az újév gyógyítsa be a mély sebeket, amely az izraelieket és a palesztinokat elválasztja egymástól azon a Földön, amelyet Isten kiválasztott, hogy mindenkinek megmutassa irgalmasságát.
A Szentszék továbbra is azon fáradozik, hogy a béke hangját a föld végső határain is meghallják. A Vatikáni Államtitkárság készségesen együttműködik a szentszéki diplomatákkal az egész nemzetközi közösség javára, azzal a benső biztonsággal, hogy a jubileumi évben az irgalmasság, Isten értékes ajándéka legyőzi a szívek hideg közömbösségét. Ferenc pápa ezekkel az érzésekkel kívánt minden szentszéki diplomatának és szeretteiknek áldásokkal teli új esztendőt.
Forrás: Vatikáni Rádió
http://www.magyarkurir.hu/hirek/ferenc-papa-beke-megteremteset-es-kozony-legyozeset-kerte-a-szentszeki-diplomataktol
2016. január 6., szerda
Köln: A rendőrség mellett a ZDF is elismerte hibáját
Egyre több áldozat jelentkezik a hatóságoknál
MH-összeállítás – 2016.01.06. 07:44
A ZDF német közszolgálati televízió főszerkesztő-helyettese közölte, hibát követtek el azzal, hogy a hétfői esti híradóban nem számoltak be a szilveszter éjszakáján Kölnben nők ellen elkövetett támadásokról. A csatornát rengeteg bírálat érte a közösségi médiában. Válaszként kedden egy tízperces riportot szenteltek az egyre nagyobb politikai vitát kiváltó erőszakhullámnak.
zdfSok bírálat érte a ZDF-et, mert nem tudósított a kölni erőszakről Elmar Theveßen kedden délután a ZDF Facebook-oldalán megjelent rövid közleményében úgy fogalmazott: világos volt, hogy olyan történésről van szó, amelyről be kellett volna számolni, és az adó mulasztást követett el azáltal, hogy meg sem említették az esetet az esti híradóban.
"Nyíltan kell beszélni!"
A kölni támadásokat követően egyre több áldozat jelentkezik a rendőrségen, eddig több mint százan fordultak a hatóságokhoz - közölte szerdán egy rendőrségi szóvivő.
Az áldozatok mintegy háromnegyede számolt be szexuális bűncselekményről. A nők meghallgatását követően a szóvivő szerint a hatóság világosabb képet kapott a történtekről, sok nő számolt be arról, hogy támadói megfogdosták. Az elkövetőket a rendőrség egyelőre nem azonosította, és a szóvivő szerint a szilveszter éjjelén történtek "összetett jellege" miatt ez "rendkívül nehéz".
A rendőrség fellépését a német szövetségi belügyminiszter is élesen bírálta.
"Kiürítik a teret. Aztán ez történik, majd várják a bejelentéseket. Így nem működhet a rendőrség" - jelentette ki Thomas de Maiziere. A Bild című napilapnak nyilatkozva a miniszter arról beszélt, hogy az elkövetőket származásuktól függetlenül meg kell büntetni. "Ha voltak köztük menedékkérők, arról is nyíltan kell beszélni" - jelentette ki Thomas de Maiziere.
A főszerkesztő-helyettes szerint az ügy bemutatását azért halasztották el keddre, a kölni városvezetés által a kérdésben tartott válságértekezlet napjára, hogy kiegészítő interjúkat tudjanak készíteni az anyaghoz. Ezzel azonban egyértelműen rosszul mérték fel a helyzetet - írta Elmar Theveßen. A ZDF Facebook-oldalán az érintett bejegyzéshez több mint ezer komment érkezett, számos hozzászóló arról írt, hogy a történtek miatt elvesztette bizalmát a közszolgálati tévé iránt. A ZDF kedd esti híradójában 10 perces riportot szentelt a kölni támadásoknak.
Korábban a német rendőrséget is bírálatok érték, amiért csak január 4-én számolt be a szilveszter éjszakáján történt eseményekről. A rendőrség szerint szilveszter éjszaka a kölni főpályaudvar előterében mintegy ezer férfi gyűlt össze, akik - szemtanúk egybehangzó nyilatkozata szerint - "kinézetük alapján az arab vagy az észak-afrikai térségből származtak". A tömegből csoportok képződtek, amelynek tagjai körbeállták az újévet ünneplő nőket, majd inzultálták és meglopták őket. Egyes beszámolók szerint volt, akiket 30 férfiból álló csoport vett körül. A szilveszter utáni napokban is történtek hasonló esetek.
Wolfgang Albers kölni rendőrfőkapitány hétfőn nagy számú szexuális bűncselekmény és egy nemi erőszak elkövetéséről számolt be. Legfrissebb adatok szerint kilencven ilyen, molesztálással és lopással kapcsolatos feljelentés érkezett a rendőrséghez.
Hárman őrizetben
Három embert őrizetbe vettek a Kölnbenelkövetett tömeges molesztálásokkal összefüggésben - közölte szerdán Ralf Jäger, Észak-Rajna-Vesztfália belügyminisztere. A politikus az eljárás érdekeire hivatkozva nem mondott többet a gyanúsítottakról
Közben a düsseldorfi rendőrség tudatta: vizsgálják, hogy a szilveszter éjjel elkövetett tömeges szexuális zaklatás és rablás összefüggésbe hozható-e egy ismert bűnözői hálózattal. A hatóság elmondta, hogy 2014 eleje óta mintegy kétezer arab vagy észak-afrikai származású gyanúsított került a látóterükbe, akik egy szervezett rablásokat, lopásokat végrehajtó hálózathoz tartoznak. Előfordult, hogy szexuálisan zaklatták áldozataikat. Markus Niesczeri, a düsseldorfi rendőrök szóvivője tudatta: szorosan együttműködnek kölni kollégáikkal, hogy kiderítsék, lehet-e kapcsolat a két ügy között.
Késett az információ, késett a szembesülés
A molesztálásokról szóló hírek már január elsején megjelentek, akkor azonban még nem említették az elkövetők származását, ezt ugyanis a rendőrség nem teheti meg. A mintegy ezerfős csoport meglehetősen szervezettnek tűnt a beszámolók szerint, amelyeket később a kölni rendőrség vezetője is megerősített. A petárdázó fiatalok zöme részeg volt és egyáltalán nem beszélt németül.
A szerda reggeli adatok szerint a mintegy kilencven feljelentést tevő nő negyedét szexuálisan is molesztálták, többeket megloptak, elsősorban a mobiltelefonok érdekelték a tolvajokat. A hatóságok eddig csak öt személyt vettek őrizetbe, ami meglehetősen furcsa a több száz elkövetőről szóló beszámolók után.
A kölni rendőrfőnök, Wolfgang Albers szerint a bűnözés új dimenziójáról van szó, hiszen a pályaudvar környékén tartózkodó észak-afrikaiak már régóta nem ismeretlenek a hatóságok számára: eddig többnyire két-három fős csoportokban ténykedtek, az utasokat lopták meg. Viszont újdonság, hogy most egységes tömeggé álltak össze, és tudatos stratégiával nézték ki, vették körbe és molesztálták vagy lopták meg áldozataikat.
A Kölner Stadtanzeiger című helyi lap beszámolója szerint a Szilveszter éjszakáján történt támadásokat nem a most érkezett migránsok követték el, hanem olyanok, akik régóta élnek a városban. A lap azt firtatja, hogy miért nem tisztázza senki, honnan érkeztek és miből élnek ezek a csoportok. Azt is szorgalmazza, hogy tisztázódjon: hogyan szerveződhetett meg így a "csőcselék", amely (a jelekből ítélve) bűnözésből él.
http://magyarhirlap.hu/cikk/44407/Koln_A_rendorseg_mellett_a_nemet_teve_is_elismerte_hibajat
MH-összeállítás – 2016.01.06. 07:44
A ZDF német közszolgálati televízió főszerkesztő-helyettese közölte, hibát követtek el azzal, hogy a hétfői esti híradóban nem számoltak be a szilveszter éjszakáján Kölnben nők ellen elkövetett támadásokról. A csatornát rengeteg bírálat érte a közösségi médiában. Válaszként kedden egy tízperces riportot szenteltek az egyre nagyobb politikai vitát kiváltó erőszakhullámnak.
zdfSok bírálat érte a ZDF-et, mert nem tudósított a kölni erőszakről Elmar Theveßen kedden délután a ZDF Facebook-oldalán megjelent rövid közleményében úgy fogalmazott: világos volt, hogy olyan történésről van szó, amelyről be kellett volna számolni, és az adó mulasztást követett el azáltal, hogy meg sem említették az esetet az esti híradóban.
"Nyíltan kell beszélni!"
A kölni támadásokat követően egyre több áldozat jelentkezik a rendőrségen, eddig több mint százan fordultak a hatóságokhoz - közölte szerdán egy rendőrségi szóvivő.
Az áldozatok mintegy háromnegyede számolt be szexuális bűncselekményről. A nők meghallgatását követően a szóvivő szerint a hatóság világosabb képet kapott a történtekről, sok nő számolt be arról, hogy támadói megfogdosták. Az elkövetőket a rendőrség egyelőre nem azonosította, és a szóvivő szerint a szilveszter éjjelén történtek "összetett jellege" miatt ez "rendkívül nehéz".
A rendőrség fellépését a német szövetségi belügyminiszter is élesen bírálta.
"Kiürítik a teret. Aztán ez történik, majd várják a bejelentéseket. Így nem működhet a rendőrség" - jelentette ki Thomas de Maiziere. A Bild című napilapnak nyilatkozva a miniszter arról beszélt, hogy az elkövetőket származásuktól függetlenül meg kell büntetni. "Ha voltak köztük menedékkérők, arról is nyíltan kell beszélni" - jelentette ki Thomas de Maiziere.
A főszerkesztő-helyettes szerint az ügy bemutatását azért halasztották el keddre, a kölni városvezetés által a kérdésben tartott válságértekezlet napjára, hogy kiegészítő interjúkat tudjanak készíteni az anyaghoz. Ezzel azonban egyértelműen rosszul mérték fel a helyzetet - írta Elmar Theveßen. A ZDF Facebook-oldalán az érintett bejegyzéshez több mint ezer komment érkezett, számos hozzászóló arról írt, hogy a történtek miatt elvesztette bizalmát a közszolgálati tévé iránt. A ZDF kedd esti híradójában 10 perces riportot szentelt a kölni támadásoknak.
Korábban a német rendőrséget is bírálatok érték, amiért csak január 4-én számolt be a szilveszter éjszakáján történt eseményekről. A rendőrség szerint szilveszter éjszaka a kölni főpályaudvar előterében mintegy ezer férfi gyűlt össze, akik - szemtanúk egybehangzó nyilatkozata szerint - "kinézetük alapján az arab vagy az észak-afrikai térségből származtak". A tömegből csoportok képződtek, amelynek tagjai körbeállták az újévet ünneplő nőket, majd inzultálták és meglopták őket. Egyes beszámolók szerint volt, akiket 30 férfiból álló csoport vett körül. A szilveszter utáni napokban is történtek hasonló esetek.
Wolfgang Albers kölni rendőrfőkapitány hétfőn nagy számú szexuális bűncselekmény és egy nemi erőszak elkövetéséről számolt be. Legfrissebb adatok szerint kilencven ilyen, molesztálással és lopással kapcsolatos feljelentés érkezett a rendőrséghez.
Hárman őrizetben
Három embert őrizetbe vettek a Kölnbenelkövetett tömeges molesztálásokkal összefüggésben - közölte szerdán Ralf Jäger, Észak-Rajna-Vesztfália belügyminisztere. A politikus az eljárás érdekeire hivatkozva nem mondott többet a gyanúsítottakról
Közben a düsseldorfi rendőrség tudatta: vizsgálják, hogy a szilveszter éjjel elkövetett tömeges szexuális zaklatás és rablás összefüggésbe hozható-e egy ismert bűnözői hálózattal. A hatóság elmondta, hogy 2014 eleje óta mintegy kétezer arab vagy észak-afrikai származású gyanúsított került a látóterükbe, akik egy szervezett rablásokat, lopásokat végrehajtó hálózathoz tartoznak. Előfordult, hogy szexuálisan zaklatták áldozataikat. Markus Niesczeri, a düsseldorfi rendőrök szóvivője tudatta: szorosan együttműködnek kölni kollégáikkal, hogy kiderítsék, lehet-e kapcsolat a két ügy között.
Késett az információ, késett a szembesülés
A molesztálásokról szóló hírek már január elsején megjelentek, akkor azonban még nem említették az elkövetők származását, ezt ugyanis a rendőrség nem teheti meg. A mintegy ezerfős csoport meglehetősen szervezettnek tűnt a beszámolók szerint, amelyeket később a kölni rendőrség vezetője is megerősített. A petárdázó fiatalok zöme részeg volt és egyáltalán nem beszélt németül.
A szerda reggeli adatok szerint a mintegy kilencven feljelentést tevő nő negyedét szexuálisan is molesztálták, többeket megloptak, elsősorban a mobiltelefonok érdekelték a tolvajokat. A hatóságok eddig csak öt személyt vettek őrizetbe, ami meglehetősen furcsa a több száz elkövetőről szóló beszámolók után.
A kölni rendőrfőnök, Wolfgang Albers szerint a bűnözés új dimenziójáról van szó, hiszen a pályaudvar környékén tartózkodó észak-afrikaiak már régóta nem ismeretlenek a hatóságok számára: eddig többnyire két-három fős csoportokban ténykedtek, az utasokat lopták meg. Viszont újdonság, hogy most egységes tömeggé álltak össze, és tudatos stratégiával nézték ki, vették körbe és molesztálták vagy lopták meg áldozataikat.
A Kölner Stadtanzeiger című helyi lap beszámolója szerint a Szilveszter éjszakáján történt támadásokat nem a most érkezett migránsok követték el, hanem olyanok, akik régóta élnek a városban. A lap azt firtatja, hogy miért nem tisztázza senki, honnan érkeztek és miből élnek ezek a csoportok. Azt is szorgalmazza, hogy tisztázódjon: hogyan szerveződhetett meg így a "csőcselék", amely (a jelekből ítélve) bűnözésből él.
http://magyarhirlap.hu/cikk/44407/Koln_A_rendorseg_mellett_a_nemet_teve_is_elismerte_hibajat
2015. december 29., kedd
Meghalt Samu Mihály
sarkadizs GYÁSZ december 28., hétfő 16:45 0 27
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem állam- és jogelméleti tanszékének volt tanszékvezető tanára 86 éves volt. Hozzá írta a szakdolgozatát Orbán Viktor is. 1964-től 1968-ig docens, 1964-től 2000-ig tanszékvezető, egyetemi tanár, 1975-tól az MTA doktora. Több törvényt kezdeményezett, előkészítésükben részt vett. Több, általa írt tankönyv is megjelent, munkásságáért rengeteg díjat kapott. Temetése január 8-án 15 órakor lesz, Dunavecsén, a református temetőben.
http://444.hu/2015/12/28/meghalt-samu-mihaly
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem állam- és jogelméleti tanszékének volt tanszékvezető tanára 86 éves volt. Hozzá írta a szakdolgozatát Orbán Viktor is. 1964-től 1968-ig docens, 1964-től 2000-ig tanszékvezető, egyetemi tanár, 1975-tól az MTA doktora. Több törvényt kezdeményezett, előkészítésükben részt vett. Több, általa írt tankönyv is megjelent, munkásságáért rengeteg díjat kapott. Temetése január 8-án 15 órakor lesz, Dunavecsén, a református temetőben.
http://444.hu/2015/12/28/meghalt-samu-mihaly
2015. december 23., szerda
A lengyelek (is, ismét) módosították az alkotmánybíróságról szóló törvényt
A lengyel alkotmánybíróság működése az utóbbi hetekben a testület összetételéről folytatott vita következtében gyakorlatilag megbénult.
MTI
Ismét módosította az alkotmánybíróságról szóló törvényt kedd este a lengyel parlament alsóháza, míg az abszolút többséget élvező kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) szándéka a törvénymódosítással a bírói testület ügyében kialakult heves belpolitikai vita lezárása volt, az ellenzék szerint a lépés tovább mélyítette az ellentéteket.
A törvénymódosítást a PiS képviselőin kívül az összes többi parlamenti párt - a Kukiz´15 mozgalom két képviselője, valamint egy független honatya kivételével - elvetette. A jogszabályt még a parlament felsőházának és az államfőnek is jóvá kell hagynia, de ez már csak formaság, hiszen a PiS-nek a szenátusban is többsége van, és az elnök is a kormánypárt táborából származik. Az ellenzéki Polgári Platform (PO) azonnal bejelentette, hogy panasszal fordul az alkotmánybírósághoz.
A lengyel alkotmánybíróság működése az utóbbi hetekben a testület összetételéről folytatott vita következtében gyakorlatilag megbénult. A most megszavazott törvénymódosítás kulcseleme, hogy a 15 tagú testület legalább 13 bíró jelenlétében, kétharmados többséggel hozhatna érvényes határozatokat. Ez lehetetlen anélkül, hogy a hivatalban lévő 10 bíró mellett azok az újonnan megválasztott bírák is munkába álljanak, akiknek a beiktatását jelenleg az alkotmánybíróság nem ismeri el, így nem is vesznek részt a tárgyalásokon.
A megszavazott jogszabály másik fontos eleme, hogy a jövőben a szejm által megválasztott új alkotmánybírákat az eddigi gyakorlattal szemben nem az államfő, hanem a házelnök iktatná be.
Slawomir Neumann, a PO parlamenti frakcióvezetője a szavazást követő sajtóértekezleten kijelentette: a törvénymódosítás "végleg lerombolja az alkotmánybíróságot".
Bírálóan nyilatkoztak a törvénymódosításról az igazságszolgáltatás képviselői is. A legfelsőbb bíróság elnöke úgy vélte, hogy a jogszabály korlátlan döntési szabadságot ad a parlamentnek, és átpolitizálja az alkotmánybíróságot. Az országos igazságszolgáltatási tanács egyik tagja, Waldemar Zurek pedig kijelentette, gyakorlatilag sarkalatos törvényről lévén szó, nem abszolút, hanem minősített többséggel kellett volna azt elfogadtatni.
Anne Bresseur, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének elnöke a szavazás előtt, kedd délután arra hívta fel a lengyel törvényhozókat, hogy ne fogadják el "ilyen elhamarkodottan" a jogszabályt, amely jelentősen sérthetné a jogállamiság elvét.
Az alkotmánybíróságért folyó harc már az októberi parlamenti választások előtt megkezdődött, amikor az előző parlament a ciklus végén törvénymódosítással öt új bírót választott a 15 tagú testületbe. A parlamenti választások nyomán hivatalba lépett új kormány azonban ezt alkotmányellenesnek minősítette, Andrzej Duda elnök pedig az új szejm által megválasztott 5 másik alkotmánybírót nevezte ki. Közben az alkotmánybíróság az előző kormány alatt megválasztott alkotmánybírák közül háromnak a megválasztását alkotmányosnak találta.
A 15 tagú lengyel alkotmánybíróság tagjait 9 évre választja meg a szejm. A testület 15 tagja közül tízet az előző, a PO vezette kormány, ötöt pedig a jelenlegi PiS-kormány alatt választottak meg. A PiS-nek a parlament mindkét házában többsége van, Andrzej Duda elnököt is a párt jelöltjeként választották meg. Így csak az alkotmánybíróság lehetne a kormány hatékony ellensúlya.
MTI
Ismét módosította az alkotmánybíróságról szóló törvényt kedd este a lengyel parlament alsóháza, míg az abszolút többséget élvező kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) szándéka a törvénymódosítással a bírói testület ügyében kialakult heves belpolitikai vita lezárása volt, az ellenzék szerint a lépés tovább mélyítette az ellentéteket.
A törvénymódosítást a PiS képviselőin kívül az összes többi parlamenti párt - a Kukiz´15 mozgalom két képviselője, valamint egy független honatya kivételével - elvetette. A jogszabályt még a parlament felsőházának és az államfőnek is jóvá kell hagynia, de ez már csak formaság, hiszen a PiS-nek a szenátusban is többsége van, és az elnök is a kormánypárt táborából származik. Az ellenzéki Polgári Platform (PO) azonnal bejelentette, hogy panasszal fordul az alkotmánybírósághoz.
A lengyel alkotmánybíróság működése az utóbbi hetekben a testület összetételéről folytatott vita következtében gyakorlatilag megbénult. A most megszavazott törvénymódosítás kulcseleme, hogy a 15 tagú testület legalább 13 bíró jelenlétében, kétharmados többséggel hozhatna érvényes határozatokat. Ez lehetetlen anélkül, hogy a hivatalban lévő 10 bíró mellett azok az újonnan megválasztott bírák is munkába álljanak, akiknek a beiktatását jelenleg az alkotmánybíróság nem ismeri el, így nem is vesznek részt a tárgyalásokon.
A megszavazott jogszabály másik fontos eleme, hogy a jövőben a szejm által megválasztott új alkotmánybírákat az eddigi gyakorlattal szemben nem az államfő, hanem a házelnök iktatná be.
Slawomir Neumann, a PO parlamenti frakcióvezetője a szavazást követő sajtóértekezleten kijelentette: a törvénymódosítás "végleg lerombolja az alkotmánybíróságot".
Bírálóan nyilatkoztak a törvénymódosításról az igazságszolgáltatás képviselői is. A legfelsőbb bíróság elnöke úgy vélte, hogy a jogszabály korlátlan döntési szabadságot ad a parlamentnek, és átpolitizálja az alkotmánybíróságot. Az országos igazságszolgáltatási tanács egyik tagja, Waldemar Zurek pedig kijelentette, gyakorlatilag sarkalatos törvényről lévén szó, nem abszolút, hanem minősített többséggel kellett volna azt elfogadtatni.
Anne Bresseur, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének elnöke a szavazás előtt, kedd délután arra hívta fel a lengyel törvényhozókat, hogy ne fogadják el "ilyen elhamarkodottan" a jogszabályt, amely jelentősen sérthetné a jogállamiság elvét.
Az alkotmánybíróságért folyó harc már az októberi parlamenti választások előtt megkezdődött, amikor az előző parlament a ciklus végén törvénymódosítással öt új bírót választott a 15 tagú testületbe. A parlamenti választások nyomán hivatalba lépett új kormány azonban ezt alkotmányellenesnek minősítette, Andrzej Duda elnök pedig az új szejm által megválasztott 5 másik alkotmánybírót nevezte ki. Közben az alkotmánybíróság az előző kormány alatt megválasztott alkotmánybírák közül háromnak a megválasztását alkotmányosnak találta.
A 15 tagú lengyel alkotmánybíróság tagjait 9 évre választja meg a szejm. A testület 15 tagja közül tízet az előző, a PO vezette kormány, ötöt pedig a jelenlegi PiS-kormány alatt választottak meg. A PiS-nek a parlament mindkét házában többsége van, Andrzej Duda elnököt is a párt jelöltjeként választották meg. Így csak az alkotmánybíróság lehetne a kormány hatékony ellensúlya.
2015. december 17., csütörtök
Kormánybosszú Ákos miatt
Demokratikus államban nem történhet meg, hogy a miniszterelnök kedvenc énekesét ért személyes sérelmet a kormány olyan intézkedéssel torolja meg az országba milliárdokat befektető és sok ezer embert foglalkoztató vállalaton, amelynek gazdasági és morális hatásait nem vizsgálja. A Liberálisok így reagáltak Kovács Zoltán kormányszóvivő csütörtöki bejelentésére, miszerint a minisztériumok és háttérintézményeik felmondják előfizetői szerződéseiket a Magyar Telekommal. A cég bűne az, hogy vállalhatatlan kijelentései miatt kifarolt Ákos mögül. A 444.hu szerint a kormány döntése teljesen váratlanul érte a németeket.
Elképesztő, hogy a kormány egy céggel szemben lép fel az egyik énekes érdekében. A Magyar Telekomhoz közel álló forrásunk fogalmazott így csütörtökön a Népszavának azt követően, hogy Kovács Zoltán bejelentette, a kormány utasította az összes minisztériumot és minisztériumi háttérintézményt, mondják fel előfizetői szerződéseiket a távközlési szolgáltatóval. Forrásunk szerint a lépés ugyan önmagában megdöbbentő, ugyanakkor nem tart attól, hogy ez más magyarországi német érdekeltségű cégre is kihat, sőt egy idő után a Telekommal is rendeződni fog a kormány viszonya.
Másik szakértőnk csodálkozik a történteken és a cég reakcióját várja, ami véleménye szerint sok mindent elárulhat. Amikor a Telekom ügyeit ismerő informátorainkat az ügyről kérdeztük, a kormányszóvivő bejelentése nyomán a cég részvényei már 3 százalékot estek a a tőzsdén. Azt, hogy ennek hatására szólalt-e meg ismét Kovács Zoltán, nem tudni, de annyi biztos, hogy a kormányszóvivő alig másfél óra múltán pontosított: csak a mobilinternet-előfizetéseket mondják fel, amire a Telekom árfolyama stabilizálódott. Ezt követően 444.hu feltette a költői kérdést, kinek a kedvéért mozgatta meg a kormányszóvivő a Telekom árfolyamát, választ azonban eddig senki nem kapott.
A kormányszóvivő az MTI-nek arról beszélt, a kabinet szerdai ülésén téma volt, hogy a hatalmas távközlési szolgáltató felmondta támogatói szerződését Kovács Ákos énekessel. A kabinet szerint mind a magyar alkotmány szellemével, mind pedig betűjével ellentétes a Telekom lépése. Elképzelhető, hogy ez Németországban lehetséges, de "mi elfogadhatatlannak tartjuk, hogy ma Magyarországon bárkit véleménye és nézetei miatt ilyen formában diszkriminálni lehessen" - fogalmazott a kormányszóvivő.
Ezzel indokolta a kabinet utasítását és elmondta, van olyan minisztérium, ahol 103 ilyen szerződés felmondását már elindították. Azt azért már az első megszólalásakor nyilvánvalóvá tette, hogy a Telekommal tavaly kötött partnerségi megállapodását nem mondja fel a kormány. A Deutsche Telekom, amely a magyar cég többségi tulajdonosa 1 milliárd eurós beruházást hajt végre, amihez a kormány 80 milliárd forintot tesz hozzá. Ennek legfőbb célja az, hogy 2018-ra minden magyar háztartásban elérhető legyen a széles sávú internet-hozzáférés.
Vodafone-ra váltottak
A kormány és a háttérintézmények 2014 januárja óta a Vodafone mobilszolgáltatását veszik igénybe, amit közbeszerzésen nyert el a szolgáltató - hívta fel lapunk figyelmét egy hozzáértő olvasónk. A Telekom szerződései a hűségidők lejártával folyamatosan kifutnak, így legkésőbb 2016 februárjában minden minisztériumi alkalmazott átigazol a Vodafone-hoz. A szerződések azonnali felbontása olvasónk szerint a Telekom számára jelentene többletbevételt a kötbér miatt.
A Magyar Telekom szerdán bontott szerződést Ákossal, mert a cég szellemiségével nem tartotta összeegyeztethetőnek az énekesnek azt a nyilatkozatát, hogy a nők dolga a gyerekszülés. Ákos az Echo Tv-nek arról beszélt, "a nőknek nem az a dolguk, hogy ugyanannyi pénzt keressenek, mint a férfiak". Az ő feladatuk, hogy valakihez tartozzanak és gyereket szüljenek. Ákos mondatain sokan felháborodtak, Lázár János viszont a szerdai Kormányinfón "ízlés- és véleménydiktatúrának" nevezte amit a "Telekom megengedett magának". A Miniszterelnökség vezetője szerint "pont egy német cégnek tudnia kéne, hogy mi az a diktatúra".
Még azt is hozzátette: "ha a kormánynak véletlenül nem tetszik a Telekom véleménye, akkor mi most felmondhatnánk a szerződésünket a Telekommal?" Arról viszont akkor még nem beszélt, hogy a kormányülésen már döntöttek is a szerződések felmondásáról. Kocsis Máté a Facebookon állt ki Ákos mellett "bódult libbancsokat" emlegetve. A Fidesz kommunikációs igazgatója közösségi oldalán "undorítónak" minősítette, amit Kovács Ákossal művelnek". Azt írta, "régi módszer ez azokkal szemben, akik nem azt mondják, amit a liberálfasiszták hallani akarnak". A hírek szerint Ákos ötvenmilliót bukhat azzal, hogy a Telekom kifarolt mögüle és már a csütörtöki, illetve szerdai koncertjét sem szponzorálta a cég.
Állítólag a németeket váratlanul érte a magyar kormány döntése. A budapesti német követség a 444.hu újságírójától értesült a bejelentésről és először nem is akarták elhinni, hogy ez megtörtént. A magyar kormány a német államnak sem szólt előre a lépésről. Pedig a Deutsche Telekom valamivel több mint 31 százaléka a német állam tulajdonában van. A cégnél sem számítottak erre, senki nem jelezte, hogy a magyar államnak baja lenne a szerződésekkel.
A Magyar Telekom még hallgat, a Portfolio.hu-nak csak annyit mondtak, hogy a cégnek "élő szerződései vannak a kormányzati intézményekkel, amelyeket indoklás nélkül nem lehet felmondani." Jelenleg vizsgálják, milyen lépéseket tegyenek. William Jackson londoni elemző szerint elmélyíti az aggodalmakat, ahogy a kormány beavatkozik a magánszektorba. Az elemző a Bloombergnek azt valószínűsítette, hogy ez a lépés csökkenti a befektetői bizalmat és így kevesebb tőke érkezhet az országba.
Kínos támogatás
Az MSZP elnök-frakcióvezetője szerint Orbán Viktor új szintre léptette a személyre szabott kormányzást Magyarországon. Tóbiás József szerint világossá vált, hogy "a fideszes slepp bármilyen kínos helyzetben számíthat a kormány még kínosabb támogatására". A pártelnök a kormányfőt arra figyelmeztette, "addig bontogathat szerződést egy fideszes magyar állampolgár vállalhatatlan kijelentése miatt, ameddig Magyarország polgárai a vele kötött szerződést fel nem fogják mondani".
Demokratikus jogállamban nem történhet meg, hogy a miniszterelnök kedvenc énekesét és barátját ért személyes sérelmet a kormány olyan intézkedéssel torolja meg egy az országba milliárdokat befektető és sok ezer magyar embert foglalkoztató vállalaton, amelynek gazdasági, költségvetési és morális hatásait nem vizsgálja - reagáltak a lépésre a Liberálisok.
Az Együtt szerint a Fidesz kormánya bebizonyította, hogy nemcsak fogalma sincs a véleményszabadság fogalmáról, de kicsinyes bosszújával semmibe veszi a közbeszerzések eredményét is.
A PM arra szólította fel a kormányt, tartsa tiszteletben a magáncégek döntéseit és "közfelháborodást okozó kedvencük megvédése" helyett inkább a becsülettel dolgozó emberekkel és az ország valós problémáival foglalkozzon.
Ugyanerre figyelmeztetett az LMP, a párt szerint a kormány megint összekeveri a magánérdeket a közérdekkel.
A DK hatalommal való visszaélés miatt büntetőfeljelentést tesz az ellen, aki aláírta a szerződésbontásról szóló a kormányhatározatot.
http://nepszava.hu/cikk/1079981-kormanybosszu-akos-miatt
Elképesztő, hogy a kormány egy céggel szemben lép fel az egyik énekes érdekében. A Magyar Telekomhoz közel álló forrásunk fogalmazott így csütörtökön a Népszavának azt követően, hogy Kovács Zoltán bejelentette, a kormány utasította az összes minisztériumot és minisztériumi háttérintézményt, mondják fel előfizetői szerződéseiket a távközlési szolgáltatóval. Forrásunk szerint a lépés ugyan önmagában megdöbbentő, ugyanakkor nem tart attól, hogy ez más magyarországi német érdekeltségű cégre is kihat, sőt egy idő után a Telekommal is rendeződni fog a kormány viszonya.
Másik szakértőnk csodálkozik a történteken és a cég reakcióját várja, ami véleménye szerint sok mindent elárulhat. Amikor a Telekom ügyeit ismerő informátorainkat az ügyről kérdeztük, a kormányszóvivő bejelentése nyomán a cég részvényei már 3 százalékot estek a a tőzsdén. Azt, hogy ennek hatására szólalt-e meg ismét Kovács Zoltán, nem tudni, de annyi biztos, hogy a kormányszóvivő alig másfél óra múltán pontosított: csak a mobilinternet-előfizetéseket mondják fel, amire a Telekom árfolyama stabilizálódott. Ezt követően 444.hu feltette a költői kérdést, kinek a kedvéért mozgatta meg a kormányszóvivő a Telekom árfolyamát, választ azonban eddig senki nem kapott.
A kormányszóvivő az MTI-nek arról beszélt, a kabinet szerdai ülésén téma volt, hogy a hatalmas távközlési szolgáltató felmondta támogatói szerződését Kovács Ákos énekessel. A kabinet szerint mind a magyar alkotmány szellemével, mind pedig betűjével ellentétes a Telekom lépése. Elképzelhető, hogy ez Németországban lehetséges, de "mi elfogadhatatlannak tartjuk, hogy ma Magyarországon bárkit véleménye és nézetei miatt ilyen formában diszkriminálni lehessen" - fogalmazott a kormányszóvivő.
Ezzel indokolta a kabinet utasítását és elmondta, van olyan minisztérium, ahol 103 ilyen szerződés felmondását már elindították. Azt azért már az első megszólalásakor nyilvánvalóvá tette, hogy a Telekommal tavaly kötött partnerségi megállapodását nem mondja fel a kormány. A Deutsche Telekom, amely a magyar cég többségi tulajdonosa 1 milliárd eurós beruházást hajt végre, amihez a kormány 80 milliárd forintot tesz hozzá. Ennek legfőbb célja az, hogy 2018-ra minden magyar háztartásban elérhető legyen a széles sávú internet-hozzáférés.
Vodafone-ra váltottak
A kormány és a háttérintézmények 2014 januárja óta a Vodafone mobilszolgáltatását veszik igénybe, amit közbeszerzésen nyert el a szolgáltató - hívta fel lapunk figyelmét egy hozzáértő olvasónk. A Telekom szerződései a hűségidők lejártával folyamatosan kifutnak, így legkésőbb 2016 februárjában minden minisztériumi alkalmazott átigazol a Vodafone-hoz. A szerződések azonnali felbontása olvasónk szerint a Telekom számára jelentene többletbevételt a kötbér miatt.
A Magyar Telekom szerdán bontott szerződést Ákossal, mert a cég szellemiségével nem tartotta összeegyeztethetőnek az énekesnek azt a nyilatkozatát, hogy a nők dolga a gyerekszülés. Ákos az Echo Tv-nek arról beszélt, "a nőknek nem az a dolguk, hogy ugyanannyi pénzt keressenek, mint a férfiak". Az ő feladatuk, hogy valakihez tartozzanak és gyereket szüljenek. Ákos mondatain sokan felháborodtak, Lázár János viszont a szerdai Kormányinfón "ízlés- és véleménydiktatúrának" nevezte amit a "Telekom megengedett magának". A Miniszterelnökség vezetője szerint "pont egy német cégnek tudnia kéne, hogy mi az a diktatúra".
Még azt is hozzátette: "ha a kormánynak véletlenül nem tetszik a Telekom véleménye, akkor mi most felmondhatnánk a szerződésünket a Telekommal?" Arról viszont akkor még nem beszélt, hogy a kormányülésen már döntöttek is a szerződések felmondásáról. Kocsis Máté a Facebookon állt ki Ákos mellett "bódult libbancsokat" emlegetve. A Fidesz kommunikációs igazgatója közösségi oldalán "undorítónak" minősítette, amit Kovács Ákossal művelnek". Azt írta, "régi módszer ez azokkal szemben, akik nem azt mondják, amit a liberálfasiszták hallani akarnak". A hírek szerint Ákos ötvenmilliót bukhat azzal, hogy a Telekom kifarolt mögüle és már a csütörtöki, illetve szerdai koncertjét sem szponzorálta a cég.
Állítólag a németeket váratlanul érte a magyar kormány döntése. A budapesti német követség a 444.hu újságírójától értesült a bejelentésről és először nem is akarták elhinni, hogy ez megtörtént. A magyar kormány a német államnak sem szólt előre a lépésről. Pedig a Deutsche Telekom valamivel több mint 31 százaléka a német állam tulajdonában van. A cégnél sem számítottak erre, senki nem jelezte, hogy a magyar államnak baja lenne a szerződésekkel.
A Magyar Telekom még hallgat, a Portfolio.hu-nak csak annyit mondtak, hogy a cégnek "élő szerződései vannak a kormányzati intézményekkel, amelyeket indoklás nélkül nem lehet felmondani." Jelenleg vizsgálják, milyen lépéseket tegyenek. William Jackson londoni elemző szerint elmélyíti az aggodalmakat, ahogy a kormány beavatkozik a magánszektorba. Az elemző a Bloombergnek azt valószínűsítette, hogy ez a lépés csökkenti a befektetői bizalmat és így kevesebb tőke érkezhet az országba.
Kínos támogatás
Az MSZP elnök-frakcióvezetője szerint Orbán Viktor új szintre léptette a személyre szabott kormányzást Magyarországon. Tóbiás József szerint világossá vált, hogy "a fideszes slepp bármilyen kínos helyzetben számíthat a kormány még kínosabb támogatására". A pártelnök a kormányfőt arra figyelmeztette, "addig bontogathat szerződést egy fideszes magyar állampolgár vállalhatatlan kijelentése miatt, ameddig Magyarország polgárai a vele kötött szerződést fel nem fogják mondani".
Demokratikus jogállamban nem történhet meg, hogy a miniszterelnök kedvenc énekesét és barátját ért személyes sérelmet a kormány olyan intézkedéssel torolja meg egy az országba milliárdokat befektető és sok ezer magyar embert foglalkoztató vállalaton, amelynek gazdasági, költségvetési és morális hatásait nem vizsgálja - reagáltak a lépésre a Liberálisok.
Az Együtt szerint a Fidesz kormánya bebizonyította, hogy nemcsak fogalma sincs a véleményszabadság fogalmáról, de kicsinyes bosszújával semmibe veszi a közbeszerzések eredményét is.
A PM arra szólította fel a kormányt, tartsa tiszteletben a magáncégek döntéseit és "közfelháborodást okozó kedvencük megvédése" helyett inkább a becsülettel dolgozó emberekkel és az ország valós problémáival foglalkozzon.
Ugyanerre figyelmeztetett az LMP, a párt szerint a kormány megint összekeveri a magánérdeket a közérdekkel.
A DK hatalommal való visszaélés miatt büntetőfeljelentést tesz az ellen, aki aláírta a szerződésbontásról szóló a kormányhatározatot.
http://nepszava.hu/cikk/1079981-kormanybosszu-akos-miatt
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)