Lassan egy éve van Magyarországon Colleen Bell, az Egyesült Államok nagykövete, de még soha nem fogalmazott meg olyan kemény kritikákat a magyar kormánnyal szemben, mint a Corvinus Egyetemen tartott beszédén.
Való igaz, hogy a januárban kinevezett nagykövet eddig még nem sokszor szólalt meg nyilvánosan politikai ügyekben. Az Origónak adott exkluzív interjúban egy hónapja főleg a menekültválságról beszélt, de most más témákat is érintett. Információink szerint nem véletlenül tartott ilyen sokáig a nyilvános felszólalás, a nagykövet előbb még meg akarta ismerni a magyar politikai viszonyokat, és találkozni akart a döntéshozókkal is.
Beszédében erre Bell is utalt.
„Első napom óta folyamatos kapcsolatban vagyok a kormány tagjaival és az egyszerű emberekkel is" – mondta a nagykövet, aki néhány napja a Hortobágyon járt.
Megköszönte a segítséget, de...
Colleen Bell beszéde elején persze nem felejtette el megemlíteni, hogy a két ország szoros szövetséges és partneri viszonyban áll. Kiemelte, hogy Magyarország nagyon fontos NATO-szövetséges, a legnagyobb sikertörténetnek pedig a budapesti székhelyű Nemzetközi Rendészeti Akadémia több évtizedes történetét említette. Köszönetet mondott Magyarország afganisztáni és balkáni szerepvállalásáért, valamint azért is, hogy hazánk támogatja a terror elleni harcot. Itt említette azt is, hogy Magyarország fontos szerepet játszott az ukrán konfliktus megoldásában.
Az Egyesült Államok nagykövete ugyanakkor - korábbi udvarias felszólalásaival ellentétben – szerda este több ponton is bírálta a magyar kormányt.
„Ezek senkit nem érhetnek meglepetésként, hiszen már korábban is sokszor kifejtettük őket, és nem változott a hozzáállásunk" – mondta.
Első problémaként a nagykövet a magyarországi korrupciót említette.
„A magyarországi korrupció nagyon komoly aggodalomra ad okot. Mindenütt, ahol a rendszerszintű korrupció hatékonyan aláássa a tisztességes kormányzást, termékeny talajt hoz létre a polgári nyugtalanság, a kormányzattal szembeni ellenállás, sőt még az erőszakos szélsőségesség számára is" – tette hozzá.
A paksi szerződésnek nyilvánosnak kellene lennie
Bell szerint a korrupció ellen a nyilvánosság eszközével lehet harcolni. Úgy vélte: segíthet a közbeszerzési rendszerek megreformálása, a választott tisztségviselők elszámoltatása, beleértve azt is, hogy a tisztségviselőt kötelezzük arra, hogy fedje fel a vagyoni helyzetét. Ha az emberek információt kapnak, akkor szerinte jobban megbíznak a hatalomban is - mondta,
Példaként említette a paksi szerződéseket, amiket szerinte nyilvánosságra kellene hozni,
mert megváltoztatná a felállást az energiaszektorban.
"Azt várjuk a magyar kormánytól, hogy növelje az átláthatóságot, és kezdje ennek a megállapodásnak a részleteivel" - tette hozzá.
Bell bírálta a civil szervezetek elleni fellépést is.
„Ahol a kormány akadályozza a civil szervezetek munkáját, ott nincs teljes szabadság" – jelentette ki.
A nagykövet aggályosnak tartotta, hogy volt olyan időszak, amikor egyszerre ötven civil szervezet ellen volt vizsgálat. Üdvözölte viszont, hogy a magyar bíróság a civileknek adott igazat, és kimondta, hogy nem követtek el törvénytelenséget.
Kiemelte viszont, hogy a helyzet még nem oldódott meg teljesen, hiszen hét szervezet ellen még mindig folynak vizsgálatok, a rendőrség pedig még nem szolgáltatta vissza a lefoglalt berendezéseket sem.
Ez nem tesz jót Magyarország nemzetközi hírnevének"
– mondta.
Kevésbé független az Alkotmánybíróság
A nagykövet kiállt a független igazságszolgáltatás mellett is, és bírálta, hogy az alkotmánybíróság tagjainak kinevezéséhez már nincs szükség a politikai pártok beleegyezésére.
„Az alaptörvényhez az elmúlt években fűzött módosítások csökkentették a magyar Alkotmánybíróság függetlenségét" – mondta.
Bell keményen kritizálta a sajtó függetlenségének korlátozására irányuló erőfeszítéseket is.
„Természetesen nem azt mondom, hogy Magyarországon bebörtönzik az újságírókat" – mondta Bell, de aggályosnak nevezte az állami hirdetések kiosztásának rendszerét, és az állami médiának nyújtott támogatásokat.
Magyar politikusok, értelmiségiek és a civil társadalom tagjai a sajtó szabadságának határozott hanyatlásáról beszélnek"
– tette hozzá.
A nagykövet szerint a médiahatósággal is komoly problémák vannak, főleg azért, mert csak egy politikai párt tagjai ülnek a szervezetben. Azzal sem értett egyet, hogy magánszemélyek arra használták a rendkívül alacsony törvényi küszöböket, hogy polgári és büntető pereket indítottak rágalmazási és becsületsértési ügyekben. Ez szerinte nagy anyagi károkat tud okozni a kormánykritikus sajtótermékeknek.
A nagykövet természetesen a bevándorlásra is kitért.
„Tisztában vagyunk vele, hogy rekord számú migráns érkezett Magyarországra, az ország pedig nagyon nehéz választás elé került. Az országnak joga van megvédeni a határait, de kötelessége is, hogy segítse a menekülteket. A xenofób retorika nem segít abban, hogy megoldást találjunk a problémára" – mondta.
"Magyarországnak elég erősnek kell lennie ahhoz, hogy segíthessen vezetni az Európai Unión belül, hogy megtalálják a válságra adható leginkább átfogó, gyakorlati és humánus megoldást"
Bell szerint bármi is lesz a megoldás, annak az élet megvédésére és az emberi jogok betartására kell koncentrálnia.
Nem kell szobor Hómannak
Bell megragadta a lehetőséget, hogy üdvözölje azt is, hogy nem állítottak szobrot Hóman Bálintnak Székesfehérváron.
„Hóman öröksége sötét árnyékot vet azoknak a magyaroknak az emlékére, akiket a holokauszt áldozataként meggyilkoltak. Ez a város többre képes annál, minthogy egy ilyen embernek szobrot állítson" – mondta.
Bell beszéde végén megjegyezte: Magyarország Európa keresztútján fekszik, és adott számára a lehetőség, hogy ezzel a helyzettel a közös jó érdekében éljen.
"Elismerjük, hogy mi magunk sem felelünk meg mindig saját célkitűzéseinknek. Sokfélék vagyunk és a sokféleség vitákkal jár. De tudjuk, hogy ezek jó viták, amelyek lehetővé teszik a folyamatos önvizsgálatot" - fejezte be beszédét a nagykövet.
http://www.origo.hu/itthon/20151028-kemenyen-nekiment-a-magyar-kormanynak-colleen-bell.html
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése