Az Európai Unió Bírósága (EUB) azzal, hogy figyelmen kívül hagyja vagy relativizálja a nemzeti identitás és a szubszidiaritás fogalmait a saját joggyakorlatában, valamint semmibe veszi a nemzeti alkotmányokat és a nemzeti alkotmányos identitást, alkotmányos puccsra készül – mondta az európai uniós ügyekért felelős miniszter pénteken Budapesten, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) konferenciáján.
Magyarország
/ 2026.02.27.
MTI
Bóka János a Bíróságok Európa értékkonfliktusainak élvonalában című rendezvényen arról beszélt, hogy az Európai Unió Bírósága egyre aktívabbá válik azokban a kérdésekben, amelyek az európai értékekhez, alapvető társadalmi kérdésekhez kapcsolódnak, ezzel rendszeresen túllépi a szerepét és a funkcióját, és igyekszik befolyásolni a döntéseket az Európai Unió jövőjéről.
A miniszter szerint ezt azért tudja megtenni, mert a hatalmi ágak szétválasztása valójában nem létezik az unióban, és az intézményi egyensúly elve sincs eléggé kifejlesztve a joggyakorlatban annak érdekében, hogy megőrizze a hatalmi ágak közötti hatásköröket, valamint az EU és a tagállamok közötti hatásköröket.
A bíróság egyértelműen visszaél ezzel a helyzettel – jelentette ki Bóka János, megjegyezve, hogy a bíróság szövetségi alkotmánybíróság akar lenni, és arra törekszik, hogy kizárólagosan határozhassa meg az európai értékek tartalmát.
Ennek érdekében elszakítja a nemzeti alkotmánybíróságokat az európai értékekről szóló vitától és marginalizálja azokat, mindezt pedig úgy teszi, hogy figyelmen kívül hagyja vagy relativizálja a nemzeti identitás és a szubszidiaritás fogalmait a saját joggyakorlatában, semmibe veszi a nemzeti alkotmányokat és a nemzeti alkotmányos identitást – mondta a miniszter.
Ez nem más, mint egy alkotmányos puccs, amely felszámolja a tagállamok szuverenitását az értékek és a tagállamok intézményeinek kisajátításával, amelyek a szuverenitás lényegi pillérei lennének – fogalmazott Bóka János.
Hozzátette, ennek a helyzetnek a kezelése lesz a következő tíz év egzisztenciális kérdése.
Szalai Zoltán, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) főigazgatója köszöntő beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy az európai bíróságok szerepe átalakuláson ment keresztül: a jog passzív értelmezőiből az értékviták központi szereplőivé váltak. Mint mondta, az Európai Unió jövője attól is függhet, hogy az Európai Unió Bírósága képes-e felismerni saját hatásköri korlátait, és tiszteletben tartja-e a tagállamok kulturális és politikai sokszínűségét, mert ennek hiánya elkerülhetetlenül feszültségekhez vezet.
Kifejtette: az európai integráció eredeti célja a jogon keresztül megvalósuló egység volt, amely a békét a közös piac szabályozásával kívánta biztosítani. Bár ez az ígéret nagyrészt teljesült, az EUB ma már nem csupán értelmezi az uniós jogi kereteket, hanem aktívan alakítja is azokat – mondta. Szerinte ez növekvő feszültséget okozhat a bírósági jogértelmezés és a tagállamok politikai akarata között.
Varga Zs. András, a Kúria elnöke köszöntőjében arról beszélt, hogy az Európai Unió Bírósága és a tagállamok közötti, korábban visszafogott jogviták az utóbbi években egyre összetettebbé váltak, miközben a bíróságok szerepe felértékelődött. Úgy vélte, a következő öt-tíz év az uniós jog elsőbbsége és a tagállamok alkotmányos identitása közötti vita jegyében telik majd, és amíg ez a kérdés nem rendeződik, a feszültség sem fog csökkenni.
Kiemelte: az egyensúly megbomlásának egyik oka az EU Alapjogi Chartájának megerősödött szerepe, amely lehetővé teszi, hogy akár tagállami hatáskörbe tartozó ügyeket is uniós jogi alapon vizsgáljanak. Ez felboríthatja a hagyományos jogorvoslati rendet, mert előfordulhat, hogy alsóbb bíróságok az Európai Unió Bíróságához fordulnak a felsőbb bíróság döntésének felülvizsgálatára. Szerinte ez hosszú távon a nemzeti legfelsőbb bíróságok szerepének gyengüléséhez és jogbizonytalansághoz vezethet.
https://demokrata.hu/magyarorszag/boka-janos-az-europai-unio-birosaga-alkotmanyos-puccsra-keszul-1144738/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése