Bóka János: Az Európai Unió Bírósága alkotmányos puccsra készül

 Az Európai Unió Bírósága (EUB) azzal, hogy figyelmen kívül hagyja vagy relativizálja a nemzeti identitás és a szubszidiaritás fogalmait a saját joggyakorlatában, valamint semmibe veszi a nemzeti alkotmányokat és a nemzeti alkotmányos identitást, alkotmányos puccsra készül – mondta az európai uniós ügyekért felelős miniszter pénteken Budapesten, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) konferenciáján.

Magyarország

 / 2026.02.27.

MTI

Bóka János a Bíróságok Európa értékkonfliktusainak élvonalában című rendezvényen arról beszélt, hogy az Európai Unió Bírósága egyre aktívabbá válik azokban a kérdésekben, amelyek az európai értékekhez, alapvető társadalmi kérdésekhez kapcsolódnak, ezzel rendszeresen túllépi a szerepét és a funkcióját, és igyekszik befolyásolni a döntéseket az Európai Unió jövőjéről.

A miniszter szerint ezt azért tudja megtenni, mert a hatalmi ágak szétválasztása valójában nem létezik az unióban, és az intézményi egyensúly elve sincs eléggé kifejlesztve a joggyakorlatban annak érdekében, hogy megőrizze a hatalmi ágak közötti hatásköröket, valamint az EU és a tagállamok közötti hatásköröket.

A bíróság egyértelműen visszaél ezzel a helyzettel – jelentette ki Bóka János, megjegyezve, hogy a bíróság szövetségi alkotmánybíróság akar lenni, és arra törekszik, hogy kizárólagosan határozhassa meg az európai értékek tartalmát.

Ennek érdekében elszakítja a nemzeti alkotmánybíróságokat az európai értékekről szóló vitától és marginalizálja azokat, mindezt pedig úgy teszi, hogy figyelmen kívül hagyja vagy relativizálja a nemzeti identitás és a szubszidiaritás fogalmait a saját joggyakorlatában, semmibe veszi a nemzeti alkotmányokat és a nemzeti alkotmányos identitást – mondta a miniszter.

Ez nem más, mint egy alkotmányos puccs, amely felszámolja a tagállamok szuverenitását az értékek és a tagállamok intézményeinek kisajátításával, amelyek a szuverenitás lényegi pillérei lennének – fogalmazott Bóka János.

Hozzátette, ennek a helyzetnek a kezelése lesz a következő tíz év egzisztenciális kérdése.

Szalai Zoltán, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) főigazgatója köszöntő beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy az európai bíróságok szerepe átalakuláson ment keresztül: a jog passzív értelmezőiből az értékviták központi szereplőivé váltak. Mint mondta, az Európai Unió jövője attól is függhet, hogy az Európai Unió Bírósága képes-e felismerni saját hatásköri korlátait, és tiszteletben tartja-e a tagállamok kulturális és politikai sokszínűségét, mert ennek hiánya elkerülhetetlenül feszültségekhez vezet.

Kifejtette: az európai integráció eredeti célja a jogon keresztül megvalósuló egység volt, amely a békét a közös piac szabályozásával kívánta biztosítani. Bár ez az ígéret nagyrészt teljesült, az EUB ma már nem csupán értelmezi az uniós jogi kereteket, hanem aktívan alakítja is azokat – mondta. Szerinte ez növekvő feszültséget okozhat a bírósági jogértelmezés és a tagállamok politikai akarata között.

Varga Zs. András, a Kúria elnöke köszöntőjében arról beszélt, hogy az Európai Unió Bírósága és a tagállamok közötti, korábban visszafogott jogviták az utóbbi években egyre összetettebbé váltak, miközben a bíróságok szerepe felértékelődött. Úgy vélte, a következő öt-tíz év az uniós jog elsőbbsége és a tagállamok alkotmányos identitása közötti vita jegyében telik majd, és amíg ez a kérdés nem rendeződik, a feszültség sem fog csökkenni.

Kiemelte: az egyensúly megbomlásának egyik oka az EU Alapjogi Chartájának megerősödött szerepe, amely lehetővé teszi, hogy akár tagállami hatáskörbe tartozó ügyeket is uniós jogi alapon vizsgáljanak. Ez felboríthatja a hagyományos jogorvoslati rendet, mert előfordulhat, hogy alsóbb bíróságok az Európai Unió Bíróságához fordulnak a felsőbb bíróság döntésének felülvizsgálatára. Szerinte ez hosszú távon a nemzeti legfelsőbb bíróságok szerepének gyengüléséhez és jogbizonytalansághoz vezethet.

https://demokrata.hu/magyarorszag/boka-janos-az-europai-unio-birosaga-alkotmanyos-puccsra-keszul-1144738/

Trump válasza a vámjai megsemmisítésére: bejelentette egy új, 10 százalékos globális vám kivetését

 Előd Fruzsina

Sajtótájékoztatót tartott Donald Trump amerikai elnök pénteken azután, hogy a Legfelsőbb Bíróság megsemmisítette tavaly áprilisban kivetett vámjai nagy részét. Trump közölte a hallgatósággal: válaszként globális, 10 százalékos vámot vet ki, de ezúttal egy másik jogi hivatkozási alappal – derül ki a Bloomberg beszámolójából.

A pénteki legfelsőbb bírósági döntés hátterében az áll, hogy az Egyesült Államok alkotmánya szerint adókat és vámokat a három hatalmi ág közül a törvényhozóinak áll jogában kivetni. Trump és kormánya védekezésében egy 1977-es, gazdasági veszélyhelyzetben az elnök jogköreit kibővítő törvényre hivatkozott, de a Legfelsőbb Bíróság szerint ennek rendelkezései nem hatalmazzák fel az elnököt vámok kivetésére.

Nem sokkal azután, hogy az elnök szembesült az ítélettel, kiállt sajtótájékoztatót tartani, ahol elmondta: az 1974-es kereskedelmi törvény 122-es paragrafusa alapján 10 százalékos globális vámot vetne ki a már (illetve még) érvényben lévő vámokon felül. Ilyenekből maradt bőven a Legfelsőbb Bíróság ítélete után is, mert például a nemzetbiztonsági hivatkozással kivetett vámokat nem törli el a döntés.

Az elnök újságírói kérdésre azt is közölte, hogy szerinte a 122-es szakasz alkalmazásához nincs szüksége a kongresszus jóváhagyására, azt mondta, „már jóváhagyták.” A 122-es szakasz valóban lehetővé teszi az elnöknek, hogy minden országra legfeljebb 15 százalékos alapvámot vezessen be a kereskedelmi mérleghiányhoz kapcsolódó problémák kezelése érdekében, de ezek csak 150 napig maradhatnak hatályban, kivéve, ha a kongresszus azok meghosszabbításáról szavaz.

Az 1974 óta érvényben lévő lehetőséget mostanáig még egyetlen elnök sem használta.

A sajtótájékoztatón Trump visszatérően támadta a tavaly áprilisi vámokat megsemmisítő Legfelsőbb Bíróság tagjait és a döntésüket. Kijelentette például, hogy „külföldi befolyás” alatt áll a testület. „Úgy gondolom, hogy a külföldi érdekeket olyan emberek képviselik, akiknek véleményem szerint túlzott és jelentős befolyásuk van a Legfelsőbb Bíróságra félelem, tisztelet vagy barátság formájában. Ismerek néhányat azok közül, akik a másik oldalon álltak, és nem kedvelem őket. Úgy gondolom, hogy igazi mocskok” – közölte Trump, de nem mondott konkrétumot a külföldi befolyás alátámasztására.

https://telex.hu/gazdasag/2026/02/20/donald-trump-valasza-a-legfelsobb-birosag-dontesere-a-vamokrol-10-szazalekos-globalis-vamot-vezet-be-egy-masik-jogalapra-hivatkozva

Konkrét gyanú nélkül megfigyelhetett orvosokat és tanárokat az állam, elkaszálta a törvényt az EJEB

 Jogsértő a magyar szabályozás, amely alapján bármiféle gyanú nélkül az állam titokban megfigyelhette a dolgozóit, beleértve az orvosokat, pedagógusokat vagy már közszolgákat – mondta ki a Emberi Jogok Európai Bírósága. A strasbourgi döntés miatt a magyar kormánynak hatályon kívül kell helyeznie a kérdéses törvényi szakaszt – írja a 444.hu. Hírszemle.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) kedden kimondta: sérti a magánélethez való jogot a magyar jogszabály, amely alapján a közszférában dolgozókat titkosszolgálati eszközökkel lehetett megfigyelni bírósági engedély nélkül.

A strasbourgi ítélet Szelényi Zoltán traumatológus és több más állami alkalmazott beadványai nyomán született. A panaszosok azt kifogásolták, hogy az úgynevezett „megbízhatósági vizsgálat” során a rendőrség belső elhárítása, a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) titkos megfigyelést folytathatott velük szemben anélkül, hogy ehhez bármiféle konkrét gyanút vagy bírói engedélyt fel kellett volna mutatnia. 

A megbízhatósági vizsgálat intézményét eredetileg 2010-ben vezették be, elsősorban rendőrök és vezető állami tisztviselők korrupciós kockázatainak kiszűrésére. A módszer lényege, hogy fedett nyomozók mesterségesen előidézett helyzetekben tesztelik az érintett jogkövető magatartását, akár ismerősök vagy kollégák bevonásával is.

Az Orbán-kormány 2020–2021-ben jelentősen kiterjesztette a szabályozás hatályát: ettől kezdve gyakorlatilag minden, az államigazgatásban és az államnak dolgozó közalkalmazott – köztük egészségügyi alkalmazottak, gyermekvédelmi szakemberek, kormányhivatali dolgozók és az Oktatási Hivatal munkatársai – célponttá válhatott.

Szinte bárkit megfigyelhettek

A vitatott törvényi rendelkezések alapján a vizsgálatot Pintér Sándor belügyminiszter vagy az NVSZ vezetője rendelhette el az ügyészség jóváhagyásával, de független bírósági kontroll nélkül. A megfigyelés 15 napig tarthatott, amely további 15 nappal meghosszabbítható volt, és egy éven belül akár háromszor is megismételhető. Ez idő alatt az érintettet munkahelyén, szolgálati járművében és közterületen figyelhették meg, lehallgató- és képrögzítő eszközöket telepíthettek, valamint fedett nyomozókat vethettek be vele szemben.

Az EJEB szerint a szabályozás azért sérti az emberi jogi egyezmény 8. cikkét, mert

nem tartalmazott megfelelő garanciákat az önkényes megfigyeléssel szemben: nem volt szükség előzetes gyanúra, túl tág felhatalmazást adott a hatóságoknak. 

Kiemelték azt is, hogy az érintettek nem ismerhették meg érdemben, hogy mi történt velük: nem derült ki számukra, hogy milyen eszközöket vetettek be a titkos megfigyelés során, és milyen adatok keletkeztek róluk. Így sem érdemi jogorvoslatra, sem független bírósági kontrollra nem volt lehetőségük. 

Litresits András ügyvéd, a felperesek jogi képviselője szerint a döntés után a magyar kormánynak hatályon kívül kell helyeznie az érintett törvényi szakaszokat.

A statisztikák is azt mutatták, hogy a vizsgálatok döntő többsége nem vezetett feljelentéshez: 2022-ben a 278 „éles” helyzetből mindössze 13 végződött jogi lépéssel, az egészségügyben pedig 45 esetből csupán kettő.

https://wmn.hu/wmn-szuro/66564-EJEB-megbizhatosagi-vizsgalat-titkosszolgalati-megfigyeles

De alkotmányos demokrácia

 Írta: Gábor György – Szentpéteri Nagy Richard 

Az alábbi írás Halmai Gábornak az Élet és Irodalom 2025. december 18-i számában megjelent cikkére adott válaszunk, amelynek közlését az ÉS szerkesztősége terjedelmi okokra hivatkozva nem vállalta.

https://www.szombat.org/politika/de-alkotmanyos-demokracia