Jogsértő a magyar szabályozás, amely alapján bármiféle gyanú nélkül az állam titokban megfigyelhette a dolgozóit, beleértve az orvosokat, pedagógusokat vagy már közszolgákat – mondta ki a Emberi Jogok Európai Bírósága. A strasbourgi döntés miatt a magyar kormánynak hatályon kívül kell helyeznie a kérdéses törvényi szakaszt – írja a 444.hu. Hírszemle.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) kedden kimondta: sérti a magánélethez való jogot a magyar jogszabály, amely alapján a közszférában dolgozókat titkosszolgálati eszközökkel lehetett megfigyelni bírósági engedély nélkül.
A strasbourgi ítélet Szelényi Zoltán traumatológus és több más állami alkalmazott beadványai nyomán született. A panaszosok azt kifogásolták, hogy az úgynevezett „megbízhatósági vizsgálat” során a rendőrség belső elhárítása, a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) titkos megfigyelést folytathatott velük szemben anélkül, hogy ehhez bármiféle konkrét gyanút vagy bírói engedélyt fel kellett volna mutatnia.
A megbízhatósági vizsgálat intézményét eredetileg 2010-ben vezették be, elsősorban rendőrök és vezető állami tisztviselők korrupciós kockázatainak kiszűrésére. A módszer lényege, hogy fedett nyomozók mesterségesen előidézett helyzetekben tesztelik az érintett jogkövető magatartását, akár ismerősök vagy kollégák bevonásával is.
Az Orbán-kormány 2020–2021-ben jelentősen kiterjesztette a szabályozás hatályát: ettől kezdve gyakorlatilag minden, az államigazgatásban és az államnak dolgozó közalkalmazott – köztük egészségügyi alkalmazottak, gyermekvédelmi szakemberek, kormányhivatali dolgozók és az Oktatási Hivatal munkatársai – célponttá válhatott.
Szinte bárkit megfigyelhettek
A vitatott törvényi rendelkezések alapján a vizsgálatot Pintér Sándor belügyminiszter vagy az NVSZ vezetője rendelhette el az ügyészség jóváhagyásával, de független bírósági kontroll nélkül. A megfigyelés 15 napig tarthatott, amely további 15 nappal meghosszabbítható volt, és egy éven belül akár háromszor is megismételhető. Ez idő alatt az érintettet munkahelyén, szolgálati járművében és közterületen figyelhették meg, lehallgató- és képrögzítő eszközöket telepíthettek, valamint fedett nyomozókat vethettek be vele szemben.
Az EJEB szerint a szabályozás azért sérti az emberi jogi egyezmény 8. cikkét, mert
nem tartalmazott megfelelő garanciákat az önkényes megfigyeléssel szemben: nem volt szükség előzetes gyanúra, túl tág felhatalmazást adott a hatóságoknak.
Kiemelték azt is, hogy az érintettek nem ismerhették meg érdemben, hogy mi történt velük: nem derült ki számukra, hogy milyen eszközöket vetettek be a titkos megfigyelés során, és milyen adatok keletkeztek róluk. Így sem érdemi jogorvoslatra, sem független bírósági kontrollra nem volt lehetőségük.
Litresits András ügyvéd, a felperesek jogi képviselője szerint a döntés után a magyar kormánynak hatályon kívül kell helyeznie az érintett törvényi szakaszokat.
A statisztikák is azt mutatták, hogy a vizsgálatok döntő többsége nem vezetett feljelentéshez: 2022-ben a 278 „éles” helyzetből mindössze 13 végződött jogi lépéssel, az egészségügyben pedig 45 esetből csupán kettő.
https://wmn.hu/wmn-szuro/66564-EJEB-megbizhatosagi-vizsgalat-titkosszolgalati-megfigyeles
