A lengyel parlament megválasztotta az alkotmánybíróság hat új tagját

 A lengyel parlament alsóháza (szejm) megszavazta pénteken az alkotmánybíróság átalakításának szükségességéről szóló határozatot, a kormánykoalíciós képviselők pedig ezt követően megválasztották a kormány által eddig szabálytalan összetételűnek tartott taláros testület hat új tagját.

A határozatban a képviselők szükségesnek találták az alkotmánybíróság összetételének olyan alakítását, hogy a testület "független és elfogulatlan" legyen.

A hat új alkotmánybírósági tag jelöltségét előzetesen a szejm házbizottsága támogatta. A fő ellenzéki erő, a Jog és Igazságosság (PiS) két saját jelöltet állított, őket a pénteki szavazáson a képviselők többsége elutasította.

A PiS még hétfőn alkotmánybírósági panaszt nyújtott be, amelyben kétségbe vonta azokat az előírásokat, amelyek alapján a parlament az alkotmánybírósági tagokat megválasztja. A taláros testület jövő kedden tűzi napirendre az ügyet.

Az alkotmánybíróság 15 tagból áll, közülük hatnak a mandátuma a jelenlegi parlamenti ciklusban, az utóbbi két év során lejárt. A hat alkotmánybíró posztja azért maradt hónapokon át betöltetlen, mert a kormánykoalíció eredetileg az egész testület radikális átalakítását tervezte.

Donald Tusk kormánya ugyanis nem ismeri el az alkotmánybíróságot abban az összetételben, mely az előző, a jelenleg ellenzéki Jog és Igazságosság vezette kormány idején alakult meg. Az alkotmánybírósági végzéseket a kormány nem tekinti érvényesnek, és a kormányfői hivatal illetékes osztálya nem teszi közzé őket a hivatalos közlönyben.

A kormánykoalíció által előkészített alkotmánybírósági reformról szóló és a parlamentben 2024 őszén megszavazott két törvényt azonban Andrzej Duda akkori államfő nem írta alá, ehelyett előzetes alkotmánybírósági normakontrollra küldte őket. Az alkotmánybíróság pedig tavaly júliusban alkotmánysértőnek találta az említett jogszabályokat.

Az alaptörvény szerint a szejm által megválasztott alkotmánybírákat az államfő nevezi ki. Karol Nawrocki elnök még nem nyilatkozott arról, milyen álláspontot foglal el a testület új tagjai ügyében.

https://profitline.hu/a-lengyel-parlament-megvalasztotta-az-alkotmanybirosag-hat-uj-tagjat-484564

Bóka János: Az Európai Unió Bírósága alkotmányos puccsra készül

 Az Európai Unió Bírósága (EUB) azzal, hogy figyelmen kívül hagyja vagy relativizálja a nemzeti identitás és a szubszidiaritás fogalmait a saját joggyakorlatában, valamint semmibe veszi a nemzeti alkotmányokat és a nemzeti alkotmányos identitást, alkotmányos puccsra készül – mondta az európai uniós ügyekért felelős miniszter pénteken Budapesten, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) konferenciáján.

Magyarország

 / 2026.02.27.

MTI

Bóka János a Bíróságok Európa értékkonfliktusainak élvonalában című rendezvényen arról beszélt, hogy az Európai Unió Bírósága egyre aktívabbá válik azokban a kérdésekben, amelyek az európai értékekhez, alapvető társadalmi kérdésekhez kapcsolódnak, ezzel rendszeresen túllépi a szerepét és a funkcióját, és igyekszik befolyásolni a döntéseket az Európai Unió jövőjéről.

A miniszter szerint ezt azért tudja megtenni, mert a hatalmi ágak szétválasztása valójában nem létezik az unióban, és az intézményi egyensúly elve sincs eléggé kifejlesztve a joggyakorlatban annak érdekében, hogy megőrizze a hatalmi ágak közötti hatásköröket, valamint az EU és a tagállamok közötti hatásköröket.

A bíróság egyértelműen visszaél ezzel a helyzettel – jelentette ki Bóka János, megjegyezve, hogy a bíróság szövetségi alkotmánybíróság akar lenni, és arra törekszik, hogy kizárólagosan határozhassa meg az európai értékek tartalmát.

Ennek érdekében elszakítja a nemzeti alkotmánybíróságokat az európai értékekről szóló vitától és marginalizálja azokat, mindezt pedig úgy teszi, hogy figyelmen kívül hagyja vagy relativizálja a nemzeti identitás és a szubszidiaritás fogalmait a saját joggyakorlatában, semmibe veszi a nemzeti alkotmányokat és a nemzeti alkotmányos identitást – mondta a miniszter.

Ez nem más, mint egy alkotmányos puccs, amely felszámolja a tagállamok szuverenitását az értékek és a tagállamok intézményeinek kisajátításával, amelyek a szuverenitás lényegi pillérei lennének – fogalmazott Bóka János.

Hozzátette, ennek a helyzetnek a kezelése lesz a következő tíz év egzisztenciális kérdése.

Szalai Zoltán, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) főigazgatója köszöntő beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy az európai bíróságok szerepe átalakuláson ment keresztül: a jog passzív értelmezőiből az értékviták központi szereplőivé váltak. Mint mondta, az Európai Unió jövője attól is függhet, hogy az Európai Unió Bírósága képes-e felismerni saját hatásköri korlátait, és tiszteletben tartja-e a tagállamok kulturális és politikai sokszínűségét, mert ennek hiánya elkerülhetetlenül feszültségekhez vezet.

Kifejtette: az európai integráció eredeti célja a jogon keresztül megvalósuló egység volt, amely a békét a közös piac szabályozásával kívánta biztosítani. Bár ez az ígéret nagyrészt teljesült, az EUB ma már nem csupán értelmezi az uniós jogi kereteket, hanem aktívan alakítja is azokat – mondta. Szerinte ez növekvő feszültséget okozhat a bírósági jogértelmezés és a tagállamok politikai akarata között.

Varga Zs. András, a Kúria elnöke köszöntőjében arról beszélt, hogy az Európai Unió Bírósága és a tagállamok közötti, korábban visszafogott jogviták az utóbbi években egyre összetettebbé váltak, miközben a bíróságok szerepe felértékelődött. Úgy vélte, a következő öt-tíz év az uniós jog elsőbbsége és a tagállamok alkotmányos identitása közötti vita jegyében telik majd, és amíg ez a kérdés nem rendeződik, a feszültség sem fog csökkenni.

Kiemelte: az egyensúly megbomlásának egyik oka az EU Alapjogi Chartájának megerősödött szerepe, amely lehetővé teszi, hogy akár tagállami hatáskörbe tartozó ügyeket is uniós jogi alapon vizsgáljanak. Ez felboríthatja a hagyományos jogorvoslati rendet, mert előfordulhat, hogy alsóbb bíróságok az Európai Unió Bíróságához fordulnak a felsőbb bíróság döntésének felülvizsgálatára. Szerinte ez hosszú távon a nemzeti legfelsőbb bíróságok szerepének gyengüléséhez és jogbizonytalansághoz vezethet.

https://demokrata.hu/magyarorszag/boka-janos-az-europai-unio-birosaga-alkotmanyos-puccsra-keszul-1144738/

Trump válasza a vámjai megsemmisítésére: bejelentette egy új, 10 százalékos globális vám kivetését

 Előd Fruzsina

Sajtótájékoztatót tartott Donald Trump amerikai elnök pénteken azután, hogy a Legfelsőbb Bíróság megsemmisítette tavaly áprilisban kivetett vámjai nagy részét. Trump közölte a hallgatósággal: válaszként globális, 10 százalékos vámot vet ki, de ezúttal egy másik jogi hivatkozási alappal – derül ki a Bloomberg beszámolójából.

A pénteki legfelsőbb bírósági döntés hátterében az áll, hogy az Egyesült Államok alkotmánya szerint adókat és vámokat a három hatalmi ág közül a törvényhozóinak áll jogában kivetni. Trump és kormánya védekezésében egy 1977-es, gazdasági veszélyhelyzetben az elnök jogköreit kibővítő törvényre hivatkozott, de a Legfelsőbb Bíróság szerint ennek rendelkezései nem hatalmazzák fel az elnököt vámok kivetésére.

Nem sokkal azután, hogy az elnök szembesült az ítélettel, kiállt sajtótájékoztatót tartani, ahol elmondta: az 1974-es kereskedelmi törvény 122-es paragrafusa alapján 10 százalékos globális vámot vetne ki a már (illetve még) érvényben lévő vámokon felül. Ilyenekből maradt bőven a Legfelsőbb Bíróság ítélete után is, mert például a nemzetbiztonsági hivatkozással kivetett vámokat nem törli el a döntés.

Az elnök újságírói kérdésre azt is közölte, hogy szerinte a 122-es szakasz alkalmazásához nincs szüksége a kongresszus jóváhagyására, azt mondta, „már jóváhagyták.” A 122-es szakasz valóban lehetővé teszi az elnöknek, hogy minden országra legfeljebb 15 százalékos alapvámot vezessen be a kereskedelmi mérleghiányhoz kapcsolódó problémák kezelése érdekében, de ezek csak 150 napig maradhatnak hatályban, kivéve, ha a kongresszus azok meghosszabbításáról szavaz.

Az 1974 óta érvényben lévő lehetőséget mostanáig még egyetlen elnök sem használta.

A sajtótájékoztatón Trump visszatérően támadta a tavaly áprilisi vámokat megsemmisítő Legfelsőbb Bíróság tagjait és a döntésüket. Kijelentette például, hogy „külföldi befolyás” alatt áll a testület. „Úgy gondolom, hogy a külföldi érdekeket olyan emberek képviselik, akiknek véleményem szerint túlzott és jelentős befolyásuk van a Legfelsőbb Bíróságra félelem, tisztelet vagy barátság formájában. Ismerek néhányat azok közül, akik a másik oldalon álltak, és nem kedvelem őket. Úgy gondolom, hogy igazi mocskok” – közölte Trump, de nem mondott konkrétumot a külföldi befolyás alátámasztására.

https://telex.hu/gazdasag/2026/02/20/donald-trump-valasza-a-legfelsobb-birosag-dontesere-a-vamokrol-10-szazalekos-globalis-vamot-vezet-be-egy-masik-jogalapra-hivatkozva

Konkrét gyanú nélkül megfigyelhetett orvosokat és tanárokat az állam, elkaszálta a törvényt az EJEB

 Jogsértő a magyar szabályozás, amely alapján bármiféle gyanú nélkül az állam titokban megfigyelhette a dolgozóit, beleértve az orvosokat, pedagógusokat vagy már közszolgákat – mondta ki a Emberi Jogok Európai Bírósága. A strasbourgi döntés miatt a magyar kormánynak hatályon kívül kell helyeznie a kérdéses törvényi szakaszt – írja a 444.hu. Hírszemle.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) kedden kimondta: sérti a magánélethez való jogot a magyar jogszabály, amely alapján a közszférában dolgozókat titkosszolgálati eszközökkel lehetett megfigyelni bírósági engedély nélkül.

A strasbourgi ítélet Szelényi Zoltán traumatológus és több más állami alkalmazott beadványai nyomán született. A panaszosok azt kifogásolták, hogy az úgynevezett „megbízhatósági vizsgálat” során a rendőrség belső elhárítása, a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) titkos megfigyelést folytathatott velük szemben anélkül, hogy ehhez bármiféle konkrét gyanút vagy bírói engedélyt fel kellett volna mutatnia. 

A megbízhatósági vizsgálat intézményét eredetileg 2010-ben vezették be, elsősorban rendőrök és vezető állami tisztviselők korrupciós kockázatainak kiszűrésére. A módszer lényege, hogy fedett nyomozók mesterségesen előidézett helyzetekben tesztelik az érintett jogkövető magatartását, akár ismerősök vagy kollégák bevonásával is.

Az Orbán-kormány 2020–2021-ben jelentősen kiterjesztette a szabályozás hatályát: ettől kezdve gyakorlatilag minden, az államigazgatásban és az államnak dolgozó közalkalmazott – köztük egészségügyi alkalmazottak, gyermekvédelmi szakemberek, kormányhivatali dolgozók és az Oktatási Hivatal munkatársai – célponttá válhatott.

Szinte bárkit megfigyelhettek

A vitatott törvényi rendelkezések alapján a vizsgálatot Pintér Sándor belügyminiszter vagy az NVSZ vezetője rendelhette el az ügyészség jóváhagyásával, de független bírósági kontroll nélkül. A megfigyelés 15 napig tarthatott, amely további 15 nappal meghosszabbítható volt, és egy éven belül akár háromszor is megismételhető. Ez idő alatt az érintettet munkahelyén, szolgálati járművében és közterületen figyelhették meg, lehallgató- és képrögzítő eszközöket telepíthettek, valamint fedett nyomozókat vethettek be vele szemben.

Az EJEB szerint a szabályozás azért sérti az emberi jogi egyezmény 8. cikkét, mert

nem tartalmazott megfelelő garanciákat az önkényes megfigyeléssel szemben: nem volt szükség előzetes gyanúra, túl tág felhatalmazást adott a hatóságoknak. 

Kiemelték azt is, hogy az érintettek nem ismerhették meg érdemben, hogy mi történt velük: nem derült ki számukra, hogy milyen eszközöket vetettek be a titkos megfigyelés során, és milyen adatok keletkeztek róluk. Így sem érdemi jogorvoslatra, sem független bírósági kontrollra nem volt lehetőségük. 

Litresits András ügyvéd, a felperesek jogi képviselője szerint a döntés után a magyar kormánynak hatályon kívül kell helyeznie az érintett törvényi szakaszokat.

A statisztikák is azt mutatták, hogy a vizsgálatok döntő többsége nem vezetett feljelentéshez: 2022-ben a 278 „éles” helyzetből mindössze 13 végződött jogi lépéssel, az egészségügyben pedig 45 esetből csupán kettő.

https://wmn.hu/wmn-szuro/66564-EJEB-megbizhatosagi-vizsgalat-titkosszolgalati-megfigyeles

De alkotmányos demokrácia

 Írta: Gábor György – Szentpéteri Nagy Richard 

Az alábbi írás Halmai Gábornak az Élet és Irodalom 2025. december 18-i számában megjelent cikkére adott válaszunk, amelynek közlését az ÉS szerkesztősége terjedelmi okokra hivatkozva nem vállalta.

https://www.szombat.org/politika/de-alkotmanyos-demokracia

Német Bírói Testület: a rendszer az összeomlás szélén áll

 A német igazságszolgáltatás a működésképtelenség határára sodródott a bűncselekmények növekvő száma és a kezelhetetlen mennyiségű menedékkérelem miatt – figyelmeztet Sven Rebehn. A Német Bírói Szövetség vezetője a Handelsblatt hasábjain megjelent írásában három súlyos problémát nevezett meg, amelyek megbénítják az állami intézményrendszert: az ügyek rendkívül magas számát, a digitalizáció hiányát és a lakosság bizalmának elvesztését. Sven Rebehn szerint egy azonnali beavatkozás nélkül az igazságszolgáltatás összeomlása fenyeget.

Világ  / 2026.01.24.

A legsúlyosabb helyzet az ügyészségeken alakult ki, ahol a bűnözési statisztikák romlása miatt elképesztő munkateher nehezedik a hatóságokra.

Jelenleg nagyjából egymillió büntetőeljárás fekszik feldolgozatlanul az asztalon, miközben évente további öt és fél millió új ügy érkezik.

Az erőforrások hiánya odáig vezetett, hogy ma már csupán minden tizenhatodik eljárás jut el a tényleges bírósági vádemelésig, ami súlyosan rombolja a jogállamiságba vetett társadalmi hitet.

Hasonlóan válságos a kép a közigazgatási bíróságokon is, ahol a menedékjoggal kapcsolatos perek száma dönt rekordokat. Míg 2023-ban 72 ezer, 2024-ben pedig már több mint 100 ezer ilyen eljárás indult, a 2025-ös előrejelzések további ötven százalékos emelkedést vetítenek előre. Sven Rebehn rámutatott, hogy jelenleg Rheinland-Pfalz az egyetlen olyan tartomány, ahol képesek fél éven belül lezárni egy-egy ilyen ügyet, mindenhol máshol évekig húzódhatnak a tárgyalások a túlterheltség miatt.

Az elavult technológiai háttér és a hivatalok digitalizációjának csigalassúsága csak tovább mélyíti a válságot.

A bírói szövetség vezetője szerint döbbenetes mennyiségű munkaórát emészt fel, hogy a papíralapú iratokat a mai napig manuálisan kell szkennelni és digitális formátumúvá alakítani.

Az informatikai hálózat annyira elavult, hogy a nagyobb videófájlokat pendrive-okon, postai úton küldözgetik az intézmények között, mivel a belső szoftverek nem bírják el a nagy adatforgalmat.

A lakosság körében végzett felmérések is igazolják, mekkora a baj: az Allensbach Intézet adatai szerint tízből nyolc német állampolgár úgy látja, hogy a bírósági eljárások elfogadhatatlanul hosszú ideig tartanak. Sven Rebehn szerint ez a tendencia a jogrendszerbe vetett hit teljes elvesztésével fenyeget. A megoldást egy jelentős szövetségi forrásbevonásban látja, amelyből nemcsak a krónikus létszámhiányt lehetne orvosolni, hanem a technikai eszközparkot is végre modernizálni kellene.

A szakember szerint a mesterséges intelligencia integrációját is fel kellene gyorsítani a hivatalokban. Intelligens asszisztensek vehetnék át az iratkezeléssel kapcsolatos rutinfeladatokat, az automatizálás pedig jelentős terhet venne le a bírák válláról, különösen a nagy számban előforduló, azonos típusú eljárások tömegeinek feldolgozásánál.

Sven Rebehn hangsúlyozta, hogy az államnak kötelessége biztosítani az igazságszolgáltatás zavartalan működését, mielőtt a rendszer végleg megbénul.

https://demokrata.hu/vilag/nemet-biroi-testulet-a-rendszer-az-osszeomlas-szelen-all-1126996/

Marad a bizonytalanság, nincs döntés a nyugdíjkorhatárról Magyarország szomszédjában

MTI 

Negyedik alkalommal is elhalasztotta a döntést pénteken a román alkotmánybíróság (CCR) az igazságügyi nyugdíjreform-tervezet ügyében, amely fokozatosan kivezetné a korkedvezményes nyugdíjazás lehetőségét és csökkentené a nyugdíjakat a bírák és ügyészek - köztük az alkotmánybíróság tagjai - esetében.

A testület közleményében arra hivatkozott, hogy tanulmányoznia kell még az ügy különböző vetületeit, valamint azt a "független szakértői elemzést", amelyet az óvást előterjesztő legfelsőbb bíróság (ICCJ) csütörtökön terjesztett a CCR elé. Korábbi két alkalommal a kilenctagú CCR döntésképtelen maradt,

mivel a Szociáldemokrata Párt (PSD) támogatásával tisztségbe juttatott négy alkotmánybíró hiányzott az ülésről.

Ilie Bolojan miniszterelnök a parlamenti vitát kiiktató úgynevezett kormányzati felelősségvállalással próbálta decemberben hatályba léptetni az igazságügyi nyugdíjreformot, amelynek elfogadására Románia kötelezettséget vállalt a nemzeti helyreállítási tervben. A kormány szerint a magas költségvetési hiány miatt megszorításokra kényszerülő Románia 230 millió eurós uniós támogatás elvesztését kockáztatja, ha nem lépteti életbe az igazságügyi nyugdíjreformot, amely a bírák és ügyészek - sokak által méltánytalannak tartott - kiváltságait nyirbálná meg.

A tervezet hatályba lépése esetén

a jelenlegi 48-ról fokozatosan 65 évre emelkedne a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatára, akik utolsó nettó bérük alig 70 százalékát kapnák meg nyugdíjként a jelenlegi 100 százalék helyett.

Az óvást előterjesztő legfőbb instancia szerint azonban ez az igazságszolgáltatás függetlenségét veszélyeztetné, és valójában teljesen felszámolná a bírói függetlenség egyik garanciájaként bevezetett szolgálati nyugdíjat.

Romániában a bírók és az ügyészek mellett a szintén korkedvezménnyel nyugalmazott pilóták, parlamenti képviselők, pénzügyőrök, katonák, rendőrök és hírszerzők is olyan kiemelt - nem a befizetett járulékaikból, hanem az állami költségvetésből fedezett - járandóságban részesülnek, amely többnyire lényegesen magasabb az átlagnyugdíjnál. Románia évi mintegy 13 milliárd lejt (975 milliárd forint) fordít a speciális nyugdíjakra.

A román alkotmánybíróság pénteken azt közölte, hogy legközelebb február 11-én tűzi napirendre az igazságügyi nyugdíjreform-tervezet ellen emelt óvás ügyét.

https://www.portfolio.hu/gazdasag/20260116/marad-a-bizonytalansag-nincs-dontes-a-nyugdijkorhatarrol-magyarorszag-szomszedjaban-811491