Sereg András
Az Alkotmánybíróság három és fél évtizedes fennállása alatt szakadatlanul kritizálták a bíróválasztást. Kik jelöljék az alkotmánybírókat, milyen feltételeknek kell megfelelniük a jelölteknek, szóba jöhetnek-e politikusok? Miközben a kritikusok a kiválasztás politikai szempontjait hangoztatják, a testület hatásköre gyökeresen átalakult. Ráadásul mindenre van külföldi példa: az Egyesült Államokban az elnök nevezi ki a Legfelsőbb Bíróság bíráit, Finnországban parlamenti bizottság végzi a normakontrollt, a skandináv országokban és Hollandiában alkotmánybíróság sincs, az Egyesült Királyságban még alkotmány sem.
Az alkotmánybíró-választások idején, ahogy az elmúlt hetekben is, mindig fellángolnak a viták, hogy kit képviselnek az Alkotmánybíróság tagjai, mennyire független a szervezet.
Hack és Baka kritikája
A legutóbb, Polt Péter és Hende Csaba megválasztása kapcsán Hack Péter jogászprofesszor, aki 1990 és 2002 között az SZDSZ országgyűlési képviselője volt, az Indexnek elmondta: „Az Alkotmánybíróság a megválasztásukkal még kiszolgáltatottabbá válik annak a kritikának, hogy nem pártatlan szakmai szervezetként működik, hanem a kormányzati érdekeket képviseli.”
Hack szerint 2010-ig megvolt a konszenzuskényszer, akkor azonban a kormánypárti többség úgy változtatta meg az alkotmánybíró-választás szabályait, hogy a jelölés mandátumarányos bizottságban történik, tehát nincs szükség konszenzusra.
Az azóta megválasztott alkotmánybírók a jelenlegi kormánytöbbség jóakaratából lettek a testület tagjai, ennek rossz üzenete van. Ráadásul ez azt valószínűsíti, ha az ellenzéknek valamikor kétharmados parlamenti többsége lesz, akkor valamit kezdenie kell az Alkotmánybírósággal. Magyarországon nincs komoly jogász, aki azt mondaná, hogy a mai testület leképezi a társadalom ideológiai sokszínűségét. Gyakorlatilag csak konzervatív alkotmánybírók vannak, miközben a választóknak körülbelül a fele nem konzervatív
– állította az ELTE jogi karának egyetemi tanára.
Hasonló kritikát fogalmazott meg Baka András, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnöke is a bírák tüntetésén: „Ha az alkotmánybíróság nem független, ha az alkotmánybíróságot kizárólag egy politikai oldal adja, ha tagjait egyetlen párt választja meg, akkor az alkotmányossági vizsgálat nem az egyéni jogvédelem erősítését szolgálja, hanem a bíróságok feletti politikai kontroll fenntartásának eszközévé is válik.”
„Pontosan azokért a célokért fogok küzdeni”
Az első öt alkotmánybírót még a rendszerváltozás előtti, utolsó pártállami parlament választotta meg 1989. november 23-án. Két markáns bíró a politika jobb-, illetve baloldaláról érkezett.
A testület első elnöke, Sólyom László a nyolcvanas években a zöldmozgalmak jogi tanácsadója, a Duna Kör tagja, később a Nyilvánosság Klub ügyvivője volt, de vezetői tagságot vállalt a Független Jogász Fórumban és a Márton Áron Társaságban is. Nem kerülte el a pártpolitika sem, hiszen az első szabad választásokat megnyerő MDF alapító, majd elnökségi tagja is volt. Hozzáállásáról egyértelműen fogalmazott az Alkotmánybírák talár nélkül című interjúkötetben:
Eszem ágában sincs azt mondani, hogy akkori céljaimat vagy nézeteimet megtagadtam volna. Sőt. Sohasem hoztam nyilvánosságra azt a levelet, noha többen kértek rá, amelyben bíróvá választásom után lemondtam az MDF-tagságról. Ebben azt írtam, hogy alkotmánybíróként pontosan azokért a célokért fogok küzdeni, amikért az MDF-ben harcoltam.
Az MSZP által jelölt Kilényi Géza pedig végigjárta a pártállam közigazgatási tisztségeit: 1973-tól az Államigazgatási és Szervezési Intézet tudományos igazgatóhelyettese volt, 1981-től – saját szavai szerint – gyakorlatilag átvette a hazai közigazgatási kutatások irányítását. Amikor elfogadta az alkotmánybíró-jelölést, a Németh-kormány igazságügyminiszter-helyettese volt.
MSZP, FKGP, MDF, Fidesz
Rajtuk kívül több alkotmánybíró előzetesen politikusként is megméredzkedett. Bihari Mihályt, aki 2005 és 2008 között az Alkotmánybíróság elnöke volt, 1988-ban kizárták az MSZMP-ből, majd 1994 és 1998 között az MSZP-frakcióban volt országgyűlési képviselő. Pokol Béla, aki konkrétan Bihari kizárása miatt lépett ki az állampártból, 1998 és 2002 között az FKGP parlamenti képviselőjeként az alkotmány- és igazságügyi bizottság elnöki tisztségét is ellátta.
Balsai István és Salamon László az MDF színeiben kezdett politizálni. Balsai az Antall- és a Boross-kormány igazságügyi minisztereként számtalan rendszerváltó jogszabály születésénél bábáskodott; 1998 és 2002 között az MDF frakcióvezetője, 2005-től a Fidesz-frakció tagja, 2010-től az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság elnöke volt alkotmánybíróvá való megválasztásáig.
Salamon László 1990 és 1994 között az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság elnöke, 1994-től 1996-ig az Országgyűlés alelnöke, 1997-től 2006-ig a Fidesz-, 2006-tól a KDNP-frakció tagja és 2010–2011-ben az alkotmány-előkészítő eseti bizottság elnöke.
A kormánypártok helytartója
Az egyik legnagyobb felzúdulást 2010 nyarán Stumpf István alkotmánybíróvá jelölése váltotta ki. Az ellenzék megjósolta, hogy Orbán Viktor korábbi kancelláriaminisztere a kormánypártok helytartója lesz a testületben, és a Fidesznek kedvező irányba billenti a döntéseket.
Stumpf alaposan rácáfolt a kétkedőkre.
Megszavazta a pofátlan végkielégítések 98 százalékos adójának elkaszálását, de támogatta azt a döntést is, amely alkotmánysértőnek nyilvánította az Alaptörvény átmeneti rendelkezéseit. Előadó bíróként jegyezte az előzetes választási regisztrációt megsemmisítő határozatot.
Stumpf intézmény volt az intézményben. A 2010-es évek elején még együtt dolgozott a régi alkotmánybírói gárdával, amit metaforikusan így írt le: „én voltam az utolsó, aki még látta Lenint”. Testületen belüli szerepe sokat módosult az évek folyamán: eleinte húsba vágó, nagy horderejű ügyeket kapott, később viszont be kellett érnie a resztlivel. A számok nem hazudnak: míg 2011-ben 41 ügynek volt az előadó bírója, 2018-ban csak 21-nek. És ami még ennél is árulkodóbb: 2011-ben jobban tudott azonosulni a régi, vegyes identitású testület többségi véleményével, hiszen csak 7 különvéleményt és 4 párhuzamos indokolást írt, míg 2018-ban már 20 különvéleményt és 18 párhuzamos indokolást.
Csaknem tükörsima bírói tevékenység
Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a 2010-es évek elején nemcsak a bíróválasztás, hanem a bíróság hatásköri szabályai is megváltoztak. Az első húsz évben mindent felülírt a bárki által kezdeményezhető utólagos absztrakt (tehát konkrét bírósági vagy egyéb ügy nélküli) normakontroll. A törvények és kormányrendeletek korlátozás nélküli felülvizsgálati lehetősége akarva-akaratlanul politikai intézménnyé, második kamarává tette a testületet:
sorra vétózta meg a kormányzati intézkedéseket a kárpótlási törvényektől az igazságtételi próbálkozásokon át a halálbüntetés és a kötelező személyi szám eltörléséig.
Míg az Alkotmánybíróság korábban évente több száz határozatot hozott utólagos normakontroll keretében, ez a szám a hatáskör átalakítása, 2012 után évi 8-10-re csökkent. Napjainkban az alkotmánybírák munkájának 95 százalékát alkotmányjogi panaszok elbírálása teszi ki. Ez már nem az a klasszikus normakontroll, ami a bírák kiválasztásának konszenzuskényszeréhez vezetett, hanem csaknem tükörsima bírói tevékenység.
Nézzük például az Alkotmánybíróság 3. öttagú tanácsának következő, június 24-i ülésének napirendjét:
a Kúria Pfv.IV.21.287/2023/6. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz vizsgálata (személyiségi jog megsértése) – IV/2782/2024.;
a Miskolci Törvényszék 8.Bf.172/2024/12. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata (garázdaság, perújítás) – IV/3495/2024.;
a Miskolci Törvényszék 8.Bf.172/2024/12. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata (garázdaság, próbára bocsátás; perújítás) – IV/3497/2024.
Republikánus és demokrata érzelmű bírák
Az amerikai alkotmány második cikke alapján a Legfelsőbb Bíróság bíráit az elnök nevezi ki a szenátus tanácsának és hozzájárulásának kikérése után. A kilenc, élethosszig kinevezett bíróból álló grémium, amely egyben betölti az alkotmánybíróság szerepét is, máig nagy befolyással van az amerikai politika alakulására. Például a 2010-es években a kilenc bíróból ötöt republikánus, négyet demokrata elnökök neveztek ki. A nagy horderejű ügyekben a testület 5:4 arányban hozta meg döntéseit, és legtöbbször Anthony Kennedy bíró jelentette a mérleg nyelvét. Ez az idős kaliforniai úr döntött hosszabb-rövidebb töprengés után, hogy
engedélyezzék-e a melegek házasságát, eltöröljék-e a tizennyolc éven aluliak halálbüntetését, korlátozzák-e a fegyvertartási jogot, elkaszálják-e Barack Obama egészségügyi reformját?
Alkotmánybíróság nélkül
Európában az alkotmánybíróságok létrejöttének három nagy hulláma is rendszerváltozásokhoz köthető: Németországban, Franciaországban és Olaszországban a második világháború után, Spanyolországban és Portugáliában a diktatúrából a demokráciába való átmenet idején, az 1970-es években, míg a volt szocialista országokban, így Magyarországon is a demokratikus fordulat keretében hozták létre ezt az alkotmányvédő intézményt.
Sokan tévesen azt gondolják, hogy a jogállam elképzelhetetlen alkotmánybíróság nélkül.
Nos, például Finnországban az előzetes normakontrollt a parlament alkotmányügyi bizottsága látja el, amelynek 17 tagját a pártok adják. Nincs alkotmánybíróság a többi skandináv országban, Svédországban, Norvégiában, Dániában és Izlandon sem, sőt Hollandiában és az Egyesült Királyságban is jól elboldogulnak nélküle. A szigetországban még alkotmány sincs. Svájcban ugyanakkor a Szövetségi Bíróság, Lichtensteinben az Állambíróság, Belgiumban az Egyeztető Bíróság, Franciaországban pedig az Alkotmánytanács végzi az alkotmányossági kontrollt.
Már tizennyolcan vannak az égi Alkotmánybíróságban
Az Alkotmánybíróság fennállása óta 53-an fordultak meg a testületben. (Az 54. alkotmánybíró, Kozma Ákos korábbi ombudsman szeptember 26-án foglalja majd el helyét az ovális asztal mellett.) Sajnos minden harmadik eddigi alkotmánybíró már az égi Alkotmánybíróság tagja: Ádám Antal, Bagi István, Balsai István, Bragyova András, Erdei Árpád, Harmathy Attila, Herczegh Géza, Kilényi Géza, Lábady Tamás, Lenkovics Barnabás, Németh János, Schmidt Péter, Sólyom László, Strausz János, Szabó András, Szalay Péter, Tersztyánszky Ödön és Zlinszky János.
https://index.hu/belfold/2025/06/23/alkotmanybirosag-jeloles-alkotmanybiro-valasztas-solyom-laszlo-kilenyi-geza-hack-peter-baka-andras/
