A kormányfő bejelentése után körüljárjuk azokat a szempontokat, melyeket érdemes lehet szem előtt tartani a várható újdonság kapcsán.
A cikkben arról írunk, hogy
Orbán Viktor miniszterelnök bejelentése szerint az Alaptörvénybe kerülhet a készpénzhasználat védelme, amely jogi garanciát nyújtana a bankjegyek és érmék használatára.
több fejlett országban, például az Egyesült Államokban, Németországban, Svájcban és Szlovákiában is felmerült vagy már létezik a készpénz védelmének jogi szabályozása.
a magyar lakosság készpénzállománya 2023 végére új rekordot döntött.
a készpénzhasználat védelmet kap, ez nem zárja ki az elektronikus fizetési módok fejlődését.
a készpénz biztosítja a közvetlen fizetést, csökkenti a digitális rendszerek sebezhetősége miatti kockázatokat, és sokak számára kényelmesebb alternatíva.
Orbán Viktor miniszterelnök évértékelőn tett bejelentése szerint az Alaptörvénybe kerülhet a készpénzhasználat védelme Magyarországon. Ezzel a lépéssel alkotmányos garanciát kaphat a készpénzhasználat, mely – mint a miniszterelnök elmondta – nem csak szokás, hanem jog kérdése is. Orbán Viktor szerint míg a bankkártya a bankoké, addig "a készpénz a tiéd", valódi, kézzel fogható biztosíték. Összegyűjtöttünk néhány szempontot, amik mentén megpróbáljuk körüljárni a kormányfői bejelentés lehetséges kontextusait.
Egyedülálló a készpénzhasználat alkotmányos védelme a világon?
Míg a kormányfő által ismertetett szja-mentesség kiterjesztése a két- illetve háromgyerekes anyákra világviszonylatban is példa nélküli, nagy horderejű bejelentés, addig a készpénzpénzhasználat törvényi védelmére, illetve alkotmányos joggá emelésére máshonnan ismerni precedenseket. A készpénzhasználat alkotmányos szintű, de legalábbis jogi védelme több fejlett országban vissza-visszatérő kérdés, köszönhetően annak, hogy az elektronikus pénzügyi infrastruktúrák kiépülésével, bár eltűnni sosem fog, de jelentősen átalakult, illetve csökkent a készpénzhasználat.
Az Egyesült Államokban is azonosítható ez utóbbi tendencia, aminek kapcsán 2019-ben, 2021-ben, illetve 2023-ban is nekifutottak annak, hogy a készpénzhasználat törvényi védelmet kapjon (ez a "Payment Choice Act"), pontosabban 2.000 dollárig bezárólag mindenütt legyen mód készpénzes teljesítésre. Az országban ugyanis nincs olyan szövetségi előírás, mely kötelezné a magánvállalkozásokat a készpénz elfogadására.
Így bár a készpénzes fizetés általában véve minden közhivatalnál, szolgáltatónál, nagyvállalatnál elfogadott illetve kérhető, egyes magáncégek dönthetnek úgy, hogy más fizetési mód használatát fogadják csak el ügyfeleiktől, vagy adott összeghatárig engednek csak készpénzes fizetést.
De ebben is van egy további csavar: a kérdés szabályozása ugyanis állami hatáskör, és a tagállamok többségében általában létezik előírás arra, hogy a területén működő vállalkozásoknak kötelező biztosítani a készpénzhasználat lehetőségét vásárlóik számára. Az amerikaik körében egyébként akkor kapott újra nagy figyelmet a kérdés, amikor tavaly nyáron a CrowdStrike-hoz köthető,
a Microsoft rendszereit érintő szoftverfrissítési hiba miatt szerte a világon rengeteg repülőtéri és banki rendszer leállt, azaz az emberek egy része a bankszámlán tartott pénzéhez sem fért hozzá.
A készpénzhasználat jogi védelme egyébként
nem összeegyeztethetetlen azzal, hogy bizonyos tranzakcióknál vagy összeghatárnál kötelező lehet elektronikus fizetési mód használata, pontosabban olyan fizetési módé, amelyben nem jelenik meg fizikailag készpénz.
Ez utóbbira Németországban találni érdekes példát.
Németországban főszabályként nincs korlátozva a készpénzhasználat. Azaz szabadon és igény szerint lehet készpénzt használni fizetéshez, akár autó vagy drága ékszer vásárlására is, legfeljebb bizonyos összeghatár felett külön szükséges a személyazonosság igazolása. A készpénz népszerű is: a Bundesbank 2023-ról kiadott adatai szerint a tranzakciók fele készpénzben bonyolódott az országban, és egyes kisebb szolgáltatóknál – kávézók, taxik – továbbra is csak készpénzzel lehet fizetni. Vannak azonban olyan tranzakciók, melyeknél a főszabály alóli kivétel lép életbe. Ilyen például az, ha valaki belföldi ingatlant vagy vállalati értékpapírokat vásárol. Ezekben az esetekben a pénzmosás megelőzése érdekében 2023-tól közjegyző előtt kell igazolni, hogy a fizetés nem készpénzzel történt.
Svájcban 2023-ban egy civil kezdeményezés nyomán indult el a szövetségi kormány javaslatára a készpénz alkotmányos védelembe vételének folyamata, ám ebből végül nem lett semmi. Az alpesi országban egyébként a készpénzt szintén a szabadság fogalmával kapcsolták össze a javaslat támogatói, s ehhez érdekes adalék, hogy a világ egyik legfejlettebb pénzügyi infrastruktúrájú országában a napi fizetések során még mindig 29 százalékos a részaránya.
A készpénzhasználat alkotmányos védelmére egyik szomszédunkban, Szlovákiában látni példát. Ott 2023 nyarán szavazták meg az erre irányuló alkotmánymódosítást. Azzal a szlovák jogalkotás érvelése szerint nem csak a lakosság alacsonyabb jövedelmű csoportjait védik, hanem például az adománygyűjtésből működő karitatív civil szervezeteket is, valamint a készpénzhez való jogot a fiatalabb generációk pénzügyi edukációjában is elengedhetetlennek tartják.
Milyen helyzetekben érvényesülhet a várható alkotmányos garancia?
Nyilvánvaló – ahogy erre fentebb is utaltunk –, hogy a készpénzzel való fizetés bizonyos fizetési helyzetekben evidensnek számíthat (például egy piaci termelőnél való vásárláskor), míg más helyzetben a készpénzhasználati jog nem, vagy életszerű belátással, csak megkötésekkel érvényesülhet. Például, ha egy budapesti vásárló egy nyíregyházi webáruházból rendel egy árucikket, akkor a vételár kiegyenlítését általában banki utalással vagy bankkártyájával végzi el, esetleg a futárnak kiszállítás alkalmával, ha ezt a szolgáltatást felkínálja a webáruház és kiszállító partnere. Persze pusztán feltételezés szintjén a vásárlónak ilyenkor is megvan a lehetősége, hogy a termékéért személyesen utazzon el Nyíregyházára egy átvételi pontra, és ott készpénzben adja át a vételárat a kereskedőnek, de ezzel várhatóan senki nem fog élni, legfeljebb akkor, ha annyival olcsóbban jut hozzá a termékhez, hogy az megérje a kirándulást – ha feltételezett vásárlónk nagyon ódzkodik az elektronikus csatornák használatától, legfeljebb megkéri az ismerősét a vásárlás lebonyolítására.
A készpénz alkotmányos védelmének gyakorlati megvalósulása, annak kötelező elemei akkor fognak majd láthatóvá válni, amikor a miniszterelnöki bejelentés után megindul az Alaptörvény módosítási folyamata, aminek lezárultával elképzelhető, hogy további jogszabály módosítások következnek.
A hitelintézeti törvény szerint a "fizető fél és a kedvezményezett közötti közvetlen, közvetítői közreműködés nélküli bankjeggyel és érmével történő fizetési művelet" az, ami készpénzes fizetésnek tekinthető ma Magyarországon.
A bankjegyek és érmék használatának további, immár alkotmányos garanciája minden bizonnyal követni fogja az életszerűség diktálta kereteket.
Tényleg sok készpénzt használunk Magyarországon?
A kérdés kapcsán érdekes kettősség figyelhető meg. Egyrészt Magyarországon – köszönhetően a fejlett infrastruktúrának, az Azonnali Fizetési Rendszernek, illetve az egyre újabb nemzetközi és hazai technológiai megoldásoknak – évente dinamikusan nő az elektronikus tranzakciók aránya. Másrészt nem lankad a készpénz iránti lelkesedés, amit mutat az is, hogy tavaly év végére új csúcsra, 7 ezer milliárd forintra jutott a lakosságnál felhalmozott készpénzállomány nagysága. Utóbbi okai között az elmúlt években tapasztalt inflációs jelenségek mellett alighanem ott van némi lakossági bizalmatlanság a pénzintézeti szektor felé, illetve a növekvő értékű elektronikus pénzügyi visszaélések okáni távolságtartás.
Bárhogy is, amellett, hogy Magyarországon biztosítani kell az elektronikus fizetési módot, a készpénzhasználat továbbra is jelentős szerepet játszik a hétköznapi tranzakcióknál, amibe akár vagyontárgyak vásárlása is beletartozik.
Felmerült a készpénz kivezetése megszüntetése?
A hazai készpénzállomány 2013-2020 között közel megduplázódott, 2024 harmadik negyedévében pedig a lakosság bankjegy- és érmeállománya közel 80 milliárd forinttal nőtt, így a háztartások teljes készpénzállománya továbbra is a GDP 8 százaléka körül alakult, ami a fenti, ezer milliárd forintokat takarja – derül ki jegybanki (MNB) adatokból. Mindez nem a készpénz eltűnésére utal, már csak azért sem, mert tavaly a forgalomban lévő készpénzállomány a félévi 8.500 milliárd forintról év végére tovább, 9.000 milliárd forint köré bővült. A MNB-nek pedig változatlanul feladata
a készpénzfizetések iránti bizalom fenntartása, illetve a gazdaság igényei szerinti készpénzállomány biztosítása (ideértve számos részfeladatot is, pl. a bankjegyek időszakos cseréjét).
A készpénzhasználati adatokon túl sem utal semmi arra, hogy a készpénzhasználat megszűnése felmerült a hazai környezetben. Alkotmányos védelmére ettől függetlenül szükség lehet, párhuzamosan az elektronikus fizetési megoldások fejlesztésével és a pénzügyekre vonatkozó társadalmi edukáció bővítésével. Ez a két vetület nem mond ellent egymásnak, sőt, legálisan működve mindkettő erősítheti a lakossági és vállalati, intézményi szektor szereplőinek egymás közötti bizalmát. A készpénzhasználat mérlegelendő előnyeire egy későbbi pontban visszatérünk.
De mi a helyzet a készpénzmentesnek mondott országokkal?
Időnként hallani arról, hogy vannak a világon "készpénzmentes" országok, ahol annyira visszaszorult a készpénzhasználat, hogy szinte teljesen jelentéktelenné vált. Ilyen országok között említik gyakran az európai skandináv államokat, például Svédországot és Norvégiát. Közelebbről megnézve azonban látható, hogy teljesen készpénzmentes ország nincs és alighanem nem is lesz.
A készpénzmentes fizetések terjedésének a koronavírus-járvány jelentős löketet adott. A Világbank adatai szerint míg 2017-ben egy személy évente átlagosan 91 tranzakciót bonyolított készpénzmentesen, addig 2020-ban már 135-öt. Az Európai Központi Bank hasonló tendenciát azonosított a kontinensen: a 2023-as felmérésük szerint a készpénzes tranzakciók aránya 59 százalékra mérséklődött 2022-ben a 2019-es 72 százalékról.
Ráadásul az elektronikus pénzügyi infrastruktúrák folyamatosan bővülnek, így többek között az 1 főre jutó bankkártyák vagy ATM-ek száma alapján is szokás "készpénzmentes társadalomról" beszélni, amennyiben ezek az arányok alacsony készpénzes tranzakciószámmal párosulnak egy országban.
Például Norvégiában és Svédországban lényegében a teljes felnőtt lakosságnak van betéti bankkártyája, miközben a készpénzes tranzakciók száma alig néhány százalékát adja a teljes mennyiségnek (területi eltérések persze vannak országokon belül).
Ám még ezek az országok sem mondanak le várhatóan soha a készpénzről. Sőt: az utóbbi években politikai erőfeszítések történtek azért, hogy népszerűbbé tegyék a készpénzhasználatot a lakosság körében. Svédországban ezt a bankok elektronikus rendszerei iránti kitettség csökkentésével indokolták, míg Norvégiában biztonsági kérdésnek tekintette a kormány a készpénzhasználat ügyét.
A digitális világban könnyen elfelejthetjük, hogy vannak olyan emberek közöttünk, akik nem digitálisak
– mondta néhány éve a hivatalából most távozó Emilie Enger Mehl, Norvégia igazságügyi és közbiztonsági minisztere.
Norvégia annyira komolyan gondolja a készpénz bizonyos mértékű reneszánszát, hogy 2024 őszén kötelezővé tették a vállalkozásoknak a készpénz elfogadását 20 ezer norvég korona összeghatárig, amellett, hogy mindössze a vásárlások 3 százalékánál használnak készpénzt. A norvég polgári védelem pedig azt javasolja a lakosoknak, hogy mindenki tartson magánál valamennyi készpénzt, tekintettel a digitális fizetési rendszerek elektronikus sebezhetőségére.
Más országokról pedig még említést sem tettünk, hiszen a világ jelentős részén még a korszerű vezeték nélküli technológiák mellett sem evidencia, hogy mindenütt képesek biztosítani az elektronikus, de legalábbis készpénzmentes fizetést.
Az analóg világ varázsa: ezt tudja a készpénz
A magyarországi helyzetre tekintve könnyen kitapintható a kapcsolódási pont a norvég példához: a mai magyar társadalom nem áll készen arra, hogy a készpénzt – érméket és bankjegyeket – teljesen maga mögött hagyja, és csak elektronikus úton, illetve készpénz-helyettesítő eszközökkel fizessen. A készpénzhasználat alkotmányos védelme azonban nem ennek a helyzetnek a rögzítését szolgálja, hanem vélhetően majd a kényelmes, megbízható fizetés lehetőségét garantálja azok számára, akik a készpénzt tekintik elsősorban annak, illetve akik nem tudnak vagy szeretnének mást választani.
Arra a bejelentést követő első kommentárok is felhívják a figyelmet, hogy a készpénzfizetés fenntartása költséges dolog – igaz, a korszerű digitális pénzügyi infrastruktúrák sem éppen olcsó mulatságot jelentenek. Ezek előnyei között a gyorsaságot, kényelmességet, az online értékesítésben betöltött funkciójukat, és általában véve a gazdaság fehérítésében játszott szerepüket említhetjük.
A készpénz oldalán viszont ott vannak az "analóg világ" előnyei:
nem csak a vevő és eladó közötti közvetlenséghez – jó esetben – kapcsolható bizalmat lehet képes megtestesíteni a készpénz, hanem csökkenti az elektronikus rendszerek, illetve azok sebezhetősége felé a kitettséget.
bár a készpénzforgalom fenntartásának van költsége, a készpénzfizetésnek általában nincs – legalábbis arra nemigen találni példát, amikor a készpénzes tranzakcióért egy kereskedő plusz díjat számol fel; ellenben a kereskedői oldalon az elektronikus fizetési csatorna fenntartásának költsége van.
bár a bankkártyák mellett léteznek más elektronikus fizetési módok is, de a plasztikok általánosan elterjedtek – ám persze pénzbe kerül megújításuk és fenntartásuk, pótlásuk, legyen bármennyire is kedvező árfekvésű banki számlacsomagunk (igaz, online vásárlásnál viszont nagyon kényelmesek).
nem utolsó szempont az sem – és erre a szempontra is utalt Orbán Viktor, amikor a szabadság fogalmával kapcsolta össze a készpénzt –, hogy a készpénz használatával nemigen adunk lehetőséget arra, hogy technológiai cégek akár csak anonimizált módon profilozzák fizetési szokásainkat, és saját céljaikra használják eredményeiket.
vagyis a készpénzhasználat közvetítő fél nélküli, névtelen folyamat, vagy legalábbis e módon is végbe mehet a készpénzes fizetés. Erre a szempontra különösen azóta érdemes figyelni, mióta a "big data" világában az adat vált egyértelműen az új olajjá, vagy azért, mert a kibertérben veszélyes hekkercsoportok vadásznak pénzügyi adatainkra.
A készpénzhasználat magyarországi alkotmányos védelme kapcsán számos kérdésre csak a folyamat elindulásakor illetve annak végén kapunk választ, így arra is, hogy milyen költsége lesz lakossági oldalon a készpénzhez való hozzájutásnak, emelkedik-e például a jelenlegi havi 150 ezer forintos díjmentes ATM-es készpénzfelvételi limit. Érdekes kérdés lesz az is, hogy az alkotmányos garancia mellett milyen esetleges jogszabály-változtatásokat látunk majd azért, hogy ez a védelem a hétköznapokban értelmezhető, alkalmazható kereteket öltsön.
https://www.origo.hu/gazdasag/2025/02/alkotmany-garancia-orban-viktor-keszpenz-everetekelo-osszeallitas
https://www.origo.hu/gazdasag/2025/02/alkotmany-garancia-orban-viktor-keszpenz-everetekelo-osszeallitas?page=2
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése