Újabb csavar a román elnökválasztással kapcsolatban

 A tavalyi romániai elnökválasztást félbeszakító, és a voksolás megismétlését elrendelő december 6-i alkotmánybírósági határozat érvénytelenítéséről döntött csütörtökön a ploiesti-i táblabíróság.

Magyar Nemzet

Forrás: MTI

2025. 04. 24. 22:24

A romániai igazságszolgáltatási portálon megjelent végzés felfüggeszti a választások megismétléséről szóló alkotmánybírósági határozat hatályát a jogerős döntés megszületéséig. A ploiesti-i táblabíróság döntése ellen a legfelsőbb bíróságnál lehet fellebbezni az indoklás közzétételét követő öt napon belül.

A ploiesti-i táblabíróság közigazgatási részlegétől egy magánszemély, Popescu Gheorghita felperes április 10-én iktatott panaszában kérte a tavalyi alkotmánybírósági határozat hatályon kívül helyezését. Az ügyben eljáró bíró helyt adott a felperes kérésének, és perköltség címén a 70 lejes (5600 forintos) bélyegilleték megfizetésére kötelezte az alkotmánybíróságot.

A megismételt választások első fordulója előtt tíz nappal hozott döntést a román médiában megszólaltatott jogászok és politikusok többsége jogi képtelenségnek nevezte, arra hivatkozva, hogy az alkotmány szerint Romániában az alkotmánybírósági határozatok kötelező érvényűek és megfellebbezhetetlenek.

Augustin Zegrean, az alkotmánybíróság korábbi elnöke a G4Media.ro portálnak úgy nyilatkozott: az alkotmánybírósági határozatok nem közigazgatási döntések, nincs jogorvoslati lehetőség ellenük, a ploiesti-i táblabíróság tehát túllépte hatáskörét.

Alina Gorghiu volt igazságügyi miniszter a Hotnews.ro hírportálnak azt mondta: a ploiesti-i táblabíróság döntése olyan jogi képtelenség, amely az egész román igazságszolgáltatás hitelét csorbítja.

A megismételt elnökválasztáson induló George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke azonban Facebook-bejegyzésében a „demokrácia, alkotmányos rend és jogállamiság helyreállításaként” üdvözölte a döntést, és a tavalyi, félbeszakított elnökválasztás folytatását, a második forduló megrendezését követelte, a korábbi demonstrációk rigmusává vált „vissza a második fordulót” jelszóval.

A központi választási bizottság (BEC) csütörtökön kiadott közleményében leszögezte: 

a ploiesti-i táblabíróság végzése nem érinti a megismételt elnökválasztás jogalapját, ezért a választási bizottságok folytatják munkájukat a május 4-i és 18-i voksolás lebonyolítása érdekében.

Tavaly decemberben a román alkotmánybíróság – két nappal az elnökválasztás második fordulója előtt – érvénytelenítette a november 24-i első forduló eredményét, arra hivatkozva, hogy a legfelsőbb védelmi tanács szerint a legtöbb szavazatot szerző Calin Georgescu független jelölt közösségi oldalakon folytatott választási kampányát illegális finanszírozás és nemzetbiztonsági kockázatot jelentő külföldi beavatkozás segítette.

A legfőbb ügyészség februárban fasiszta szervezetek támogatása, az alkotmányos rend elleni uszítás és illegális kampányfinanszírozás gyanújával hatósági felügyelet alá helyezte Calin Georgescut, a BEC pedig elutasította Georgescu jelöltségének bejegyzését a megismételt elnökválasztásra. Georgescu helyett ezért George Simion, a kormányoldal által szélsőségesnek nevezett AUR elnöke jelöltette magát, aki a közvélemény-kutatások szerint megörökölte a rendszerellenes jelszavakat hangoztató Georgescu népszerűségét, és első helyen kerülhet be a megismételt elnökválasztás második fordulójába.

A bukaresti kormány május 4-re, illetve 18-ra tűzte ki a megismételt elnökválasztás első, illetve második fordulóját.

https://magyarnemzet.hu/kulfold/2025/04/roman-elnokvalasztas

Jogászbotrány: nem bírta a kritikát, felpattant és otthagyta a jogászgyűlést a Kúria elnöke

Weiler Vilmos

Egy neki nem tetsző beszéd közben felállt, távozott a teremből, majd a beosztottjait is maga után rendelte Varga Zs. András, a Kúria elnöke a múlt heti jogászgyűlés egyik beszéde során, amelyen a Kúria működését illető kritikák hangzottak el – írja a HVG. A Kúria közleményben reagált, amelyben szakmainak álcázott politikai kritikának nevezte a beszédben elhangzottakat.

Ahogy a HVG cikkéből kiderül, múlt hét második felében, Balatonalmádiban tartották a 17. Magyar Jogászgyűlést. Az eseményen jogász végzettségű politikusok mellett ügyvédek, bírók és ügyészek, valamint az igazságszolgáltatás különböző szerveinek jogász végzettségű vezetői és tagjai vettek részt.

A különös incidens a jogászgyűlés csütörtök délutáni plenáris ülésén történt. Az ülésen Trócsányi László volt igazságügyi miniszter, Varga Zs. András, a Kúria elnöke, Polt Péter legfőbb ügyész, majd Senyei György, az Országos Bírósági Hivatal elnöke szólalt fel. Őket követték a hivatásrendek képviselői.

Köztük volt Havasi Dezső, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, a Magyar Jogász Egyesület alelnöke, aki a HVG az ülésen részt vevő forrásai szerint beszédében felhozott egy, a jogalkalmazók körében végzett felmérést, amelyet munkacsoportja készített a Kúria úgynevezett jogegységi panasz tanácsának munkájáról. Ebben a megkérdezettek több kritikát is megfogalmaznak az érintett szerv működésével kapcsolatban.

A HVG szerint a kritikák között felmerült az is, hogy a jogalkalmazók szerint nem optimális, hogy a jogegységi panasz tanácsnak Varga Zs. András az elnöke. Ez volt az a pont, amikor ő a jelenlévők szerint felállt és elhagyta a termet.

A HVG-nek nyilatkozó résztvevők szerint mire a plenáris ülés véget ért, Varga Zs. kicsekkolt a szállodából, és több kúriai bíróval együtt elhagyta a helyszínt. A kúriai bírók távozása miatt az egyik péntek reggeli program el is maradt, mivel azon pont ők adtak volna elő.

A HVG szerint Varga Zs.-t többen próbálták békíteni, köztük Sulyok Tamás köztársasági elnök és miniszterek is. (Ezzel kapcsolatban részletes kérdéssort küldtünk Sulyoknak, valamint a gyűlésen részt vevő Tuzson Bencének és Pintér Sándornak, amennyiben érdemben válaszolnak, megírjuk.)

A HVG cikkének megjelenése után a Kúria sajtóközleményt adott ki, amelyben ezt írják: „A Tizenhetedik Magyar Jogászgyűlés […] plenáris ülésén […] a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke szakmainak álcázott, de a jogszabályokat és a tényeket figyelmen kívül hagyó és az Alaptörvény előírását súlytalanként kezelő, éles politikai kritikát fogalmazott meg a Kúria feladatait, a Jogegységi Panasz Tanács összetételét és működését illetően.

A Jogászgyűlés programja ezen az ülésen a vitát nem tette lehetővé, de a Kúria és a kúriai bírák politikai vitában egyébként sem vehetnek részt. Politikai provokációra pedig szakmai érvekkel nem lehet válaszolni. Erre nem is volt szükség. Tudomásunk szerint a Jogászgyűlés záróülésén elhangzott előadások visszatértek a szakmai értékelésekhez, és a zárszóban a Magyar Jogász Egylet elnöke elnézést kért a Kúriától. A Kúria vezetőinek elmaradt előadásait a rendezvény résztvevői számára hamarosan elérhetővé tesszük.”

A cikkben szereplő információkkal kapcsolatban megkerestük Varga Zs. Andrást és Havasi Dezsőt is.

Havasi Dezső a kérdéseinkre a következő válaszokat küldte:

Az ön előadásának melyik pontjánál távozott a Kúria elnöke? Nem tudom pontosan, úgy emlékszem, a jogegységi tanácsok összetételével kapcsolatos észrevételnél.

Varga Zs. András valóban a Kúriát érintő kritikának értékelte az ön előadását? Ha igen, melyik pontját és miért? A teremből távozása után nem beszéltem vele, nem tudom, mit tartott ilyen fokon sérelmesnek.

Meg tudja erősíteni, hogy Varga Zs. András azt mondta, vagy ön mond le, vagy ő? Ezt velem senki nem közölte, később hallottam másoktól.

Ön látta, hogy a Kúria elnökét Sulyok Tamás köztársasági elnök, Pintér Sándor belügyminiszter és Tuzson Bence igazságügyi miniszter is megpróbálta békíteni? Varga Zs. András valóban nem enyhült meg? Ezt nem láttam, nem tudom, milyen körben voltak együtt. Előadásom napján Tuzson és Pintér miniszter urak még ott sem voltak. Hogy később mi történt, azt nem tudom.

Igaz az az állítás, hogy távozása miatt a meghirdetett programmal ellentétben nem a Kúria elnöke vezette az utolsó napi plenáris ülést sem, ahol Pintér Sándor és Tuzson Bence beszélt? Megerősíthetem az állítást.

https://telex.hu/belfold/2025/04/15/varga-zs-andras-kuria-magyar-jogaszgyules-havasi-dezso-magyar-ugyvedi-kamara