Egykori politikusok az Alkotmánybíróságban: Sólyom Lászlótól Hende Csabáig

 Sereg András

Az Alkotmánybíróság három és fél évtizedes fennállása alatt szakadatlanul kritizálták a bíróválasztást. Kik jelöljék az alkotmánybírókat, milyen feltételeknek kell megfelelniük a jelölteknek, szóba jöhetnek-e politikusok? Miközben a kritikusok a kiválasztás politikai szempontjait hangoztatják, a testület hatásköre gyökeresen átalakult. Ráadásul mindenre van külföldi példa: az Egyesült Államokban az elnök nevezi ki a Legfelsőbb Bíróság bíráit, Finnországban parlamenti bizottság végzi a normakontrollt, a skandináv országokban és Hollandiában alkotmánybíróság sincs, az Egyesült Királyságban még alkotmány sem.

Az alkotmánybíró-választások idején, ahogy az elmúlt hetekben is, mindig fellángolnak a viták, hogy kit képviselnek az Alkotmánybíróság tagjai, mennyire független a szervezet.

Hack és Baka kritikája

A legutóbb, Polt Péter és Hende Csaba megválasztása kapcsán Hack Péter jogászprofesszor, aki 1990 és 2002 között az SZDSZ országgyűlési képviselője volt, az Indexnek elmondta: „Az Alkotmánybíróság a megválasztásukkal még kiszolgáltatottabbá válik annak a kritikának, hogy nem pártatlan szakmai szervezetként működik, hanem a kormányzati érdekeket képviseli.” 

Hack szerint 2010-ig megvolt a konszenzuskényszer, akkor azonban a kormánypárti többség úgy változtatta meg az alkotmánybíró-választás szabályait, hogy a jelölés mandátumarányos bizottságban történik, tehát nincs szükség konszenzusra.

Az azóta megválasztott alkotmánybírók a jelenlegi kormánytöbbség jóakaratából lettek a testület tagjai, ennek rossz üzenete van. Ráadásul ez azt valószínűsíti, ha az ellenzéknek valamikor kétharmados parlamenti többsége lesz, akkor valamit kezdenie kell az Alkotmánybírósággal. Magyarországon nincs komoly jogász, aki azt mondaná, hogy a mai testület leképezi a társadalom ideológiai sokszínűségét. Gyakorlatilag csak konzervatív alkotmánybírók vannak, miközben a választóknak körülbelül a fele nem konzervatív

– állította az ELTE jogi karának egyetemi tanára.

Hasonló kritikát fogalmazott meg Baka András, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnöke is a bírák tüntetésén: „Ha az alkotmánybíróság nem független, ha az alkotmánybíróságot kizárólag egy politikai oldal adja, ha tagjait egyetlen párt választja meg, akkor az alkotmányossági vizsgálat nem az egyéni jogvédelem erősítését szolgálja, hanem a bíróságok feletti politikai kontroll fenntartásának eszközévé is válik.”

„Pontosan azokért a célokért fogok küzdeni”

Az első öt alkotmánybírót még a rendszerváltozás előtti, utolsó pártállami parlament választotta meg 1989. november 23-án. Két markáns bíró a politika jobb-, illetve baloldaláról érkezett.

A testület első elnöke, Sólyom László a nyolcva­nas években a zöld­mozgal­mak jogi tanácsadója, a Duna Kör tagja, később a Nyil­vánosság Klub ügyvivője volt, de vezetői tag­ságot vállalt a Független Jogász Fórumban és a Márton Áron Társaságban is. Nem kerülte el a pártpolitika sem, hiszen az első szabad választásokat megnyerő MDF alapító, majd elnökségi tagja is volt. Hozzáállásáról egyértelműen fogalmazott az Alkotmánybírák talár nélkül című interjúkötetben: 

Eszem ágában sincs azt mondani, hogy akkori céljaimat vagy nézeteimet meg­tagadtam volna. Sőt. Sohasem hoztam nyilvánosságra azt a levelet, noha töb­ben kértek rá, amelyben bíróvá választásom után lemondtam az MDF-tagságról. Ebben azt írtam, hogy alkotmánybíróként pontosan azokért a célokért fogok küz­deni, amikért az MDF-ben harcoltam.

Az MSZP által jelölt Kilényi Géza pedig végigjárta a pártállam közigazgatási tisztségeit: 1973-tól az Állam­igazgatási és Szervezési Intézet tudományos igazgatóhe­lyettese volt, 1981-től – saját szavai szerint – gyakorlatilag átvette a hazai köz­igazgatási kutatá­sok irányítását. Amikor elfogadta az alkotmánybíró-jelölést, a Németh-kormány igazságügyminiszter-helyettese volt.

MSZP, FKGP, MDF, Fidesz

Rajtuk kívül több alkotmánybíró előzetesen politikusként is megméredzkedett. Bihari Mihályt, aki 2005 és 2008 között az Alkotmánybíróság elnöke volt, 1988-ban kizárták az MSZMP-ből, majd 1994 és 1998 között az MSZP-frakcióban volt országgyűlési képviselő. Pokol Béla, aki konkrétan Bihari kizárása miatt lépett ki az állampártból, 1998 és 2002 között az FKGP parlamenti képviselőjeként az alkotmány- és igazságügyi bizottság elnöki tisztségét is ellátta.

Balsai István és Salamon László az MDF színeiben kezdett politizálni. Balsai az Antall- és a Boross-kormány igazságügyi minisztereként számtalan rendszerváltó jogszabály születésénél bábáskodott; 1998 és 2002 között az MDF frakcióvezetője, 2005-től a Fidesz-frakció tagja, 2010-től az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság elnöke volt alkotmánybíróvá való megválasztásáig.

Salamon László 1990 és 1994 között az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság elnöke, 1994-től 1996-ig az Országgyűlés alelnöke, 1997-től 2006-ig a Fidesz-, 2006-tól a KDNP-frakció tagja és 2010–2011-ben az alkotmány-előkészítő eseti bizottság elnöke.

A kormánypártok helytartója

Az egyik legnagyobb felzúdulást 2010 nyarán Stumpf István alkotmánybíróvá jelölése váltotta ki. Az ellenzék megjósolta, hogy Orbán Viktor korábbi kancelláriaminisztere a kormánypártok helytartója lesz a testületben, és a Fidesznek kedvező irányba billenti a döntéseket.

Stumpf alaposan rácáfolt a kétkedőkre.

Megszavazta a pofátlan végkielégítések 98 százalékos adójának elkaszálását, de támogatta azt a döntést is, amely alkotmánysértőnek nyilvánította az Alaptörvény átmeneti rendelkezéseit. Előadó bíróként jegyezte az előzetes választási regisztrációt megsemmisítő határozatot.

Stumpf intézmény volt az intézményben. A 2010-es évek elején még együtt dolgozott a régi alkotmánybírói gárdával, amit metaforikusan így írt le: „én voltam az utolsó, aki még látta Lenint”. Testületen belüli szerepe sokat módosult az évek folyamán: eleinte húsba vágó, nagy horderejű ügyeket kapott, később viszont be kellett érnie a resztlivel. A számok nem hazudnak: míg 2011-ben 41 ügynek volt az előadó bírója, 2018-ban csak 21-nek. És ami még ennél is árulkodóbb: 2011-ben jobban tudott azonosulni a régi, vegyes identitású testület többségi véleményével, hiszen csak 7 különvéleményt és 4 párhuzamos indokolást írt, míg 2018-ban már 20 különvéleményt és 18 párhuzamos indokolást.

Csaknem tükörsima bírói tevékenység

Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a 2010-es évek elején nemcsak a bíróválasztás, hanem a bíróság hatásköri szabályai is megváltoztak. Az első húsz évben mindent felülírt a bárki által kezdeményezhető utólagos absztrakt (tehát konkrét bírósági vagy egyéb ügy nélküli) normakontroll. A törvények és kormányrendeletek korlátozás nélküli felülvizsgálati lehetősége akarva-akaratlanul politikai intézménnyé, második kamarává tette a testületet:

sorra vétózta meg a kormányzati intézkedéseket a kárpótlási törvényektől az igazságtételi próbálkozásokon át a halálbüntetés és a kötelező személyi szám eltörléséig.

Míg az Alkotmánybíróság korábban évente több száz határozatot hozott utólagos normakontroll keretében, ez a szám a hatáskör átalakítása, 2012 után évi 8-10-re csökkent. Napjainkban az alkotmánybírák munkájának 95 százalékát alkotmányjogi panaszok elbírálása teszi ki. Ez már nem az a klasszikus normakontroll, ami a bírák kiválasztásának konszenzuskényszeréhez vezetett, hanem csaknem tükörsima bírói tevékenység.

Nézzük például az Alkotmánybíróság 3. öttagú tanácsának következő, június 24-i ülésének napirendjét:

a Kúria Pfv.IV.21.287/2023/6. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz vizsgálata (személyiségi jog megsértése) – IV/2782/2024.;

a Miskolci Törvényszék 8.Bf.172/2024/12. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata (garázdaság, perújítás) – IV/3495/2024.;

a Miskolci Törvényszék 8.Bf.172/2024/12. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata (garázdaság, próbára bocsátás; perújítás) – IV/3497/2024.

Republikánus és demokrata érzelmű bírák

Az amerikai alkotmány második cikke alapján a Legfelsőbb Bíróság bíráit az elnök nevezi ki a szenátus tanácsának és hozzájárulásának kikérése után. A kilenc, élethosszig kinevezett bíróból álló grémium, amely egyben betölti az alkotmánybíróság szerepét is, máig nagy befolyással van az amerikai politika alakulására. Például a 2010-es években a kilenc bíróból ötöt republikánus, négyet demokrata elnökök neveztek ki. A nagy horderejű ügyekben a testület 5:4 arányban hozta meg döntéseit, és legtöbbször Anthony Kennedy bíró jelentette a mérleg nyelvét. Ez az idős kaliforniai úr döntött hosszabb-rövidebb töprengés után, hogy

engedélyezzék-e a melegek házasságát, eltöröljék-e a tizennyolc éven aluliak halálbüntetését, korlátozzák-e a fegyvertartási jogot, elkaszálják-e Barack Obama egészségügyi reformját?

Alkotmánybíróság nélkül

Európában az alkot­mánybíróságok létrejöttének három nagy hulláma is rendszerváltozásokhoz köt­hető: Németországban, Franciaországban és Ola­szországban a második világháború után, Spa­nyolország­ban és Portugáliában a diktatúrából a demokráciába való átmenet idején, az 1970-es években, míg a volt szocialista országokban, így Magyarországon is a demokratikus fordulat kere­tében hozták létre ezt az alkotmányvédő intézményt.

Sokan tévesen azt gondolják, hogy a jogállam elképzelhetetlen alkotmánybíróság nélkül.

Nos, például Finnországban az előzetes normakontrollt a parlament alkotmányügyi bizottsága látja el, amelynek 17 tagját a pártok adják. Nincs alkotmánybíróság a többi skandináv országban, Svédországban, Norvégiában, Dániában és Izlandon sem, sőt Hollandiában és az Egyesült Királyságban is jól elboldogulnak nélküle. A szigetországban még alkotmány sincs. Svájcban ugyanakkor a Szö­vetségi Bíróság, Lichtensteinben az Állambíróság, Belgi­umban az Egyeztető Bíróság, Franciaországban pedig az Alkotmánytanács végzi az alkotmányossági kontrollt.

Már tizennyolcan vannak az égi Alkotmánybíróságban

Az Alkotmánybíróság fennállása óta 53-an fordultak meg a testületben. (Az 54. alkotmánybíró, Kozma Ákos korábbi ombudsman szeptember 26-án foglalja majd el helyét az ovális asztal mellett.) Sajnos minden harmadik eddigi alkotmánybíró már az égi Alkotmánybíróság tagja: Ádám Antal, Bagi István, Balsai István, Bragyova András, Erdei Árpád, Harmathy Attila, Herczegh Géza, Kilényi Géza, Lábady Tamás, Lenkovics Barnabás, Németh János, Schmidt Péter, Sólyom László, Strausz János, Szabó András, Szalay Péter, Tersztyánszky Ödön és Zlinszky János.

https://index.hu/belfold/2025/06/23/alkotmanybirosag-jeloles-alkotmanybiro-valasztas-solyom-laszlo-kilenyi-geza-hack-peter-baka-andras/ 

Visszautasítja Magyar Péter fenyegetőzését a Kúria

 A Tisza Párt elnöke ellentámadásba ment át Ruszin-Szendi Romulusz miatt.

Gábor Márton 2025. 05. 27. 15:11

– Most szólok minden politikusnak, ügyésznek, rendőrnek, katonának, titkosszolgának, bírónak. Ha ebben részt vesznek, bűnrészesek lesznek. Ha hallgatnak, bűnrészesek lesznek. Ha engedelmeskednek, bűnrészesek lesznek – fenyegetőzött tegnap Magyar Péter a közösségi oldalán, ahol katonai tanácsadója, Ruszin-Szendi Romulusz egykori parancsnok védelmére kelt.

Az elmúlt években a Kúria és elnöke sok esetben volt kénytelen visszautasítani közéleti szereplőknek a bírókat vagy az igazságszolgáltatás egészét érintő, alkotmányos államban elfogadható mértéket meghaladó kritikáit – közölte lapunk érdeklődésére a Kúria. Minden ilyen esetben felhívták a figyelmet, hogy a bírói tekintély tiszteletben tartása az alkotmányos működés, a jogállam csorbítást nem tűrő alapértéke. A bírák és bíróságok megsértése vagy fenyegetése a bírói függetlenség elleni támadás, ezért nem tartozik a véleménynyilvánítás szabadságának alkotmányosan védett körébe.

Egy meg nem indult, tehát vélelmezett eljárás feltételezett közjogi szereplőit, köztük bírákat előzetesen, minden alap nélkül bűnrészesnek nevezni és ezáltal büntetőeljárással fenyegetni minden megfontolástól függetlenül elfogadhatatlan, még az egyre megengedőbb közbeszéd ismeretében is kiemelkedő durvaság

– mutatott rá a Kúria. Hozzátették, hogy a Kúria elnöke – közjogi helyzetéből adódóan – a jogállami tűréshatárt megsértő megnyilvánulásokat rendszerint akkor utasítja vissza közleményben, ha az a Kúriát vagy a Kúria bíráit közvetlenül érinti. Minden más esetben, amikor a bírákat vagy az igazságszolgáltatást általában sérti egy közéleti megnyilvánulás, a bíróságok központi igazgatásának letéteményese és közreműködője, az Országos Bírósági Hivatal és az Országos Bírói Tanács, valamint az érdekképviseleti szervezetek, így a Magyar Bírói Egyesület hivatott megnyilvánulni a bírói függetlenség védelmében.

https://magyarnemzet.hu/belfold/2025/05/magyar-peter-fenyegetozes-kuria-ruszin-szendi-romulusz-tisza-part 

„Most dől el Lengyelország jövője” – Tuskék és Kaczyńskiék is az egekbe emelik a tétet az elnökválasztáson

 Molnár Zoltán

Huligánkodás, kampányfinanszírozás, egy kilakoltatott család, társadalompolitikai elképzelések és egy eltakart száj volt a fókuszban a második fordulóba jutott két lengyel elnökjelölt, a nyugatos varsói polgármester, Rafał Trzaskowski és a konzervatív történész, Karol Nawrocki pénteki tévévitáján. A jelöltek egymást próbálták sarokba szorítani, felmerült Nawrocki verekedős fociultra múltja, illetve hogy Trzaskowski miatt ki kellett lakoltatni egy családot – ami a jelölt szerint már megoldódott.

Nawrocki az elnökválasztást Donald Tusk kormányáról szóló referendumként állította be, és a fő kormánypárt, a Polgári Platform (PO) jelöltjét „Tusk helyetteseként” emlegette. Trzaskowski azzal támadta Nawrockit, hogy próbálja magát egy független jelöltként bemutatni, noha a jobboldali populista Jog és Igazságosság (PiS) áll mögötte. „Ha úgy néz ki, mint egy kacsa, hápog, mint egy kacsa, akkor az egy kacsa” – mondta.

A vitában a két jelölt eltérő vízióval állt elő arról, hogyan viszonyulna Ukrajnához és az EU-hoz. Abban mindketten egyetértettek, hogy katonailag támogatni kell Ukrajnát Oroszország ellen, viszont a lengyel gazdák érdekeit is meg kell védeni az ukrán mezőgazdasági termékekkel szemben. Azonban Nawrocki a kiesett szélsőjobboldali jelöltek szavazóihoz is szólva jelezte, hogy blokkolná Ukrajna NATO-tagságát. Trzaskowski azzal támadta ellenfelét, hogy „úgy beszél, ami Putyinnak kedvez”. Szerinte ki kell állniuk a lengyel érdekek mellett, „de segítenünk is kell Ukrajnának, bele kell, hogy törjön Putyin foga Ukrajnába, hogy ne támadjon meg senki mást”.

A köztévés tévévita után vasárnap mindkét jelölt saját vonulást rendez Varsóban, ezeknek is komoly hatásuk lehet arra, hogy melyikük tud majd előnybe kerülni egy héttel a mindent eldöntő második forduló előtt. A tét túlmutat az elnökválasztáson, egy nem kormánybarát elnök megválasztása a kormányprogram akadályozását, akár a Tusk-kabinet bukását is okozhatja. Azonban ha Trzaskowski nyer, akkor a Nawrockit egymaga kiválasztó PiS-vezér, Jarosław Kaczyński pozíciója, sőt pártja inoghat meg.

Trzaskowski végzett az élen az első fordulóban, de Nawrocki múlta felül a felméréseket

Ugyan a felmérések Trzaskowski relatíve magabiztos előnyét mutatták, a varsói polgármester végül éppen csak az élen tudott végezni, Nawrocki történész alaposan megszorongatta. A polgármester 31,36, a PiS jelöltje 29,54 százalékkal jutott a június 1-én esedékes második fordulóba.

Nemcsak a lakásbotránnyal küzdő Nawrocki – aki tagadja a vádakat, miszerint kihasználhatott egy demens, idős férfit lakása megszerzéséért – jött fel ellenfele nyakára, de az olyan szélsőséges jelöltek is nagyot mentek, mint a konföderációs Sławomir Mentzen (14,81%) vagy a Korona párt által indított, a Konföderációból épp indulása miatt kizárt, antiszemita Grzegorz Braun (6,34%). A centrista és baloldali jelöltek csak 4-6 százalék körül teljesítettek.

Az eredmény kirajzolta a nagyjából bő száz évvel korábbi államhatárokat: teljesen máshogy szavaztak a korábban Németországhoz tartozó porosz, pomerániai, poseni és sziléziai területek lakói, mint az egykor a cári Oroszország vagy az Osztrák-Magyar Monarchia fennhatósága alá tartozók. A nyugati és északi részeken, valamint a nagyvárosokban szigetszerűen Trzaskowski dominált, sok középső, keleti és déli területen pedig Nawrocki tarolt.

A 28,9 millió szavazásra jogosult közül 67,31 százalék szavazott, így a részvétel megdöntötte az elnökválasztások első fordulóira vonatkozó 1995-ös rekordot is (64,7%). A szakértők szerint a további mozgósításnak rettentő fontos szerepe lesz majd a második fordulóban.

Kit támogathatnak a kiesettek?

Egy május 16-i, vagyis még az első forduló előtt készült felmérés az egy-egy elleni megmérettetésben még Trzaskowskit hozta ki esélyesebbnek, 52,8 százalékot jósolva neki Nawrocki 41,7 százalékával szemben. Azonban az azóta kijött közvélemény-kutatások alapján fej fej mellett áll a két jelölt.

A legfontosabb kérdés, hogy a kiesett jelöltek szavazói hogyan döntenek a második fordulóban. Szymon Hołownia, a kormánykoalícióban részt vevő Lengyelország (Polska) 2050 jelöltje már jelezte is, hogy Trzaskowskit támogatja a második körben, és így tett Władysław Kosiniak-Kamysz, a Lengyel Néppárt vezetője is – írja a Notes from Poland. A szintén koalíciós Baloldal jelöltje, Magdalena Biejat először azt mondta, előbb találkozni akar a PO elnökjelöltjével, hogy beszéljenek arról, „mi a fontos a baloldali szavazóknak”, majd később támogatásáról biztosította Trzaskowskit. A közel 5 százalékot szerzett Adrian Zandberg viszont senkit sem támogat hivatalosan, bár inkább Trzaskowski felé húz.

A Notes szerint az igazi királycsináló azonban a szélsőjobb lehet, bár mindkét főbb jelöltjük a hagyományos establishment, tehát a PO és a PiS ellenében határozta meg magát. Ezért tartották azt is elképzelhetőnek elemzők, hogy Mentzen és Braun hívei közül többen otthon maradnak a második fordulóban. Krzysztof Bosak, a Konföderáció egyik vezető alakja viszont már múlt vasárnap este elejtett egy olyan mondatot, hogy beállhatnak Nawrocki mögé.

A Reuters szerint Mentzen pedig letett egy követeléslistát a két állva maradt jelölt elé, és világosan lefektette, mit várna el a támogatásáért cserébe. Először is szeretne egy, a YouTube-csatornáján megrendezendő jelölti vitát, és úgy képzelte, hogy itt írhatnák alá a követeléseit tartalmazó dokumentumot. Azt is kikötötte, hogy Nawrocki és Trzaskowski ne emeljenek adókat, ne korlátozzák a szólásszabadságot, ne küldjenek lengyel csapatokat Ukrajnába, ne engedjék Ukrajnát csatlakozni a NATO-hoz, ne adjanak át jogköröket az EU-nak és ne korlátozzák a fegyverviselést.

Nawrocki előbb jelezte, mindenképp beszélni kell Mentzen „komoly ajánlatáról”, csütörtökön pedig alá is írta a követeléseket – bár a Business Insider szerint a szöveg ellentétes a PiS politikájával.

Az ellenzéki véleményeket idézve a Polsat arról írt, hogy több kormánypárti politikus szerint Nawrocki ezzel a PiS helyett inkább a Konföderáció jelöltjévé vált. Trzaskowski később azt mondta, elmegy Mentzen vitájára, de nem ír alá semmit. Egyelőre a köztévé pénteki vitáját tartották meg.

Tanulságos első forduló volt

Daniel Tilles, a Notes from Poland főszerkesztője öt tanulságot vont le a választásból. Szerinte ugyan nehéz megjósolni, kik maradnak otthon június 1-én, de elmondható, hogy Trzaskowski nem az elvárt szinten teljesített, és csökkentek az esélyei. Ráadásul a varsói polgármester előtt az a nehéz feladat áll, hogy egyaránt elhódítsa az eddig nem őt preferáló centrista és baloldali szavazókat, és Mentzen szélsőjobbos táborából is le kellene csippentenie.

Ugyanakkor bizonyos szempontból Nawrocki helyzete is ingatag, és nem feltétlenül lehet pusztán összeadni az első fordulós számokat. Tilles szerint a történész az első körben jól szerepelt a PiS magszavazóinak voksaival, viszont a második körben ez már kevés lesz. Ekkor már más pártok szavazóit is meg kell szólítania, így a lakásügye következményeit is ekkor lehet majd igazán látni.

Neki így is könnyebb lesz a szélsőjobbos szavazókat megszólítania, még úgy is, hogy a PiS inkább a nagylelkű szociális juttatások és gazdasági oldalról az állami szerepvállalás híve, szemben Mentzenék gazdasági libertárius irányával. Tilles megemlítette, hogy 2020-ban a szélsőjobbos Krzysztof Bosak szavazói a második fordulóban fele-fele arányban szavaztak az akkor is induló Trzaskowskira és a későbbi győztes PiS-jelöltre, a most leköszönő Andrzej Dudára.

A tévévitában is előjött az az új fejlemény – ami a szélsőjobbon akár szimpatikus is lehet –, hogy Nawrockiról kiderült, 2009-ben részt vett a Lechia Gdańsk ultrájaként a Lech Poznań huligánjaival való összecsapásban, sőt huligántetoválása is van.

Erős tanulság még, hogy nagyon megerősödött a szélsőjobb, Mentzen és Braun együtt 21 százalék körül teljesítettek. Ugyanakkor hatalomra csak úgy kerülhetnének egyszer, ha összeállnak a PiS-szel, ami viszont az establishmenttel szembeni ellenállásukat ásná alá. Belső törések is vannak, mint Braunt kizárása, a Notes szerint hosszabb távon azonban a Konföderáció épp azzal mutathatja meg, hogy komolyabb párt, hogy lenyesi a nagyon szélsőséges vadhajtásait. Az összes jelöltet beszámítva együtt 10 százalékot elérő lengyel baloldal ennél is sokkal szétaprózottabb, a szejm elnökeként Hołownia pedig gyengén szerepelt, ami nem túl jó előjel pártjának, a Polska 2050-nek a 2027-es választásra nézve.

Vétótét

Az elnöki poszt a lengyeleknél is alapvetően ceremoniális, mint Magyarországon. Fontos különbség azonban, hogy a lengyel elnöknek vétójoga van a törvények terén – eközben a magyar köztársasági elnök csak egyszer küldheti vissza megfontolásra a tervezeteket az Országgyűlésnek, vagy előzetes normakontrollra az Alkotmánybírósághoz. Épp emiatt írta a Politico, hogy a jogállam is tét a lengyel elnökválasztáson.

A Jarosław Kaczyński vezette PiS elbukta a kormányzást a 2023-as parlamenti választáson, a mostani kormánykoalíció pártjai együtt több mandátumot szereztek, ugyanakkor Duda elnök révén az államfői pozíció és a vétójog a PiS kezében maradt. A PiS-kormányok alatt a legtöbb állami intézmény és vállalat vezetését az általuk kinevezett személyek vették át, ahol pedig ezt nem tudták megtenni, ott párhuzamos szervezeteket hoztak létre. Az Európai Unióval a legnagyobb vitához a bírósági rendszer átalakítása vezetett, ami uniós támogatások befagyasztásával is járt.

Donald Tusk kormánya nekikezdett a PiS által épített illiberális rendszer lebontásába, de több intézkedése is fennakadt Dudán. Például a borzasztóan szigorú abortuszszabályozást sem sikerült enyhíteni, az államfő emellett többek között az alkotmánybíróság, az Országos Bírói Tanács vagy az ügyészség átalakításának is útjában állt.

A tétet jelzi, hogy láthatóan a kabinet is tart az elnökválasztás eredményétől.

„Lengyelország jövőjét dönti el” a választás, jelentette ki a Guardian szerint Tusk, aki áprilisban arról beszélt, hogy „nehéz egy ellenséges elnök mellett kormányozni, mindezekkel a vétókkal.”

Mindkettőjük előtt állnak kihívások

Bartosz Wieliński, a liberális Gazeta Wyborcza főszerkesztő-helyettese a Telexnek azt mondta a helyzetről, hogy mielőtt elkezdődött a kampány, októberben Tusk már nagyon nehéznek látta a feladatot, hogy a jelöltjük nyerjen majd. Trzaskowski volt az esélyes a kampány elején, de Wieliński szerint már akkor lehetett látni, hogy „a végeredmény nagyon szoros lesz”. Szerinte a PiS olyan, mint a Fidesz, a választói abban hisznek, amit a vezér mond. Wieliński is kiemelte, hogy a baloldal nagyon alulteljesített az első fordulóban, és ugyanígy a centristább Hołownia is. Wieliński ugyan nem hitt benne, hogy a balosabb jelöltek annyi voksot tudnak szerezni, mint a pártjaik a parlamenti választáson, de ehhez képest is gyengén szerepeltek.

Bartosz Rydliński, a varsói Stefan Wyszyński Bíboros Egyetem politológusa azt mondta a Politicónak, hogy „Trzaskowskinak most 11 napja van, hogy dekódolja, miért maradt otthon vagy szavazott más jelöltekre olyan sok, korábban az ő koalícióját támogató szavazó”. Ennek egyik útja a baloldali jelöltekre szavazó emberek megfogása. Viszont minden mindennel összefügg, a helyzet Trzaskowskinak egy saját farkába harapó kígyóra emlékeztet: az emberek a miniszterelnökhöz és kormányához kötik őt, Tuskék népszerűsége pedig azért csökken, mert nem hajtják végre a kormányprogramot, a kormány szerint azért nem, mert a PiS-hez közeli államfő, Duda elnök folyton blokkolja a döntéseiket. Tehát Tuskék egy PO-hoz közeli államfővel járnának jól, akinek megválasztását pont az elmaradó reformok torpedózhatják meg.

Nawrocki esete a Politico szerint látszólag egyszerűbb, csupán a jobboldali szavazókat kell összeszednie maga mögé. Nem csoda, hogy vasárnap este már Mentzen szavazóinak üzent: „Itt az idő megmenteni Lengyelországot. Mindketten egy szuverén, erős, gazdag és biztonságos Lengyelországot akarunk.” Csakhogy Nawrocki esetében a nehézség abban áll, hogy Mentzen támogatói fiatalok és városiak, míg a PiS hívei szegényebbek és vidékiek. A két rétegnek nyújtott ajánlat így sok helyen nem fedi egymást.

Wieliński is azt mondta, hogy Nawrockihoz nem adhatjuk egyszerűen hozzá a szélsőjobbos szavazatokat.

Braun bázisa például ugyanúgy ellenzi őt is, és a PiS-t is utálják a Covid-előírások és Ukrajna támogatása miatt. Mentzen mindkettőjükkel „játszik”, és szeretné uralni a jobboldalt, nem akar egy erős PiS-t, le akarja építeni Kaczyński pártját. „Mentzen elkezdte megalázni Nawrockit”, amikor aláíratta a programját vele. Szerinte Mentzen szavazóinak egy része Nawrockira, kisebb hányada Trzaskowski fog szavazni.

Az első forduló előtti kampányhajrában felmerült, hogy Szigetvári Viktor cége, az egykor Datadat, most Estratos Digital nevű vállalkozás beszállhatott a kampányhirdetésekbe Trzaskowski oldalán. A botrányt a PiS gerjesztette, arra viszont nincs bizonyíték – a Meta is erről kommunikált –, hogy a kiemelt és hirdetett Facebook-oldalakkal bárki is csalt volna. Ezt Wieliński szerint a PiS húzta elő, hogy Trzaskowskit támadja, és Nawrocki lakásügyét elfedje. Az ugyanis még mindig pörög, a megszólítani vágyott Konföderáció-szavazóknál is rezonál, Nawrocki sokuk szemében csaló lett.

A Politico szerint a külpolitika is alakíthat valamelyest a kampányon. Míg a második fordulóba jutott két fő jelölt alapvetően kiállt Ukrajna támogatása mellett, Mentzen már sokkal szkeptikusabb volt. Mentzen azt üzente az ukránoknak, hogy ha rajta múlna „sose csatlakoztok a NATO-hoz, nem lesznek veletek a katonáink, és nem kaptok semmiféle szociális juttatást”.

Fej fej mellett próbálnak mozgósítani is

Wieliński szerint jelenleg mindkét állva maradt jelölt nyerhet. Hozzátette, az első forduló előtt pontatlanok voltak a felmérések, sok a rossz közvélemény-kutatás, de „még amúgy sem publikáltak kutatást a legismertebb intézetek” a két jelölt esélyeiről. Szerinte sokkal nem lesz magasabb a részvétel a második fordulóban, de olyanok is voksolhatnak majd, akik az első körben nem tették.

„A lengyel demokraták pánikolnak, hogy egy náci államban ébrednek fel”, ez mobilizálhatja az embereket. Nawrocki mellett a PiS is mozgósítani próbálja az embereket, de ez egyre kevésbé megy nekik. A végeredményt Wieliński szerint még túl korai megjósolni, az sem zárható ki, hogy a nagy számban szavazó lengyel diaszpóra megoszlása lesz a döntő (ahogy a román elnökválasztásban is nagy szerepe volt).

A főszerkesztő-helyettes szerint az első fordulóban Trzaskowskit támadta minden jelölt – olykor még a parlamenti szövetségesei is –, de most Nawrocki a fő célpont. Ráadásul „nem tűnik túl elnökiesnek, inkább egy gengszternek”, ezt az imidzset pedig le kell vetkőznie – mondta. Szerinte az 53 éves Trzaskowskin az látszik nagyon, hogy folyamatosan utazik, kampányol, nagyon fáradtnak tűnik. A 42 éves Nawrocki ezzel szemben fiatalabb, sportol, edz, van ereje – Trzaskowski viszont kezd elfogyni a célvonal előtt.

https://telex.hu/kulfold/2025/05/25/lengyel-elnokvalasztas-elso-fordulo-eredmenyek-elemzes-masodik-koros-eselyek-trzaskowski-nawrocki

Egészen ritka oka lehet a bénító spanyol-portugál áramszünetnek

 Infostart

-  2025. április 28. 17:55

  A portugál energiaszolgáltató szerint egy speciális, az időjárás okozta jelenség miatt alakultak ki a kaotikus állapotok a két országban.

Országos szintű áramszünet sújtja Portugáliát és Spanyolországot, több millió ember maradt elektromos áram nélkül hétfőn. A meghibásodás 12:30 körül jelentkezett, előbb Madrid és Zaragoza környékén szakadt meg az áramszolgáltatás, majd néhány percen belül a lisszaboni agglomeráció és Porto is elsötétült. Rövid ideig a francia Baszk-földön is kimaradásokat észleltek.

A spanyolországi szélsőséges hőmérséklet-ingadozások hozzájárultak a leálláshoz, közölte a portugál REN (Rede Eletrica Nacional) energiavállalat. A metrók, a bankkártyás fizetések leállását, közlekedési káoszt okozó áramszünet okáról a szolgáltató a BBC szerint azt írta, hogy a Spanyolországban tapasztalható szélsőséges hőmérsékleti ingadozások miatt rendellenes rezgések keletkeztek a nagyon magas feszültségű (400 kV-os) vezetékekben. Ezt a jelenséget indukált légköri vibrációnak nevezik. Az oszcillációk szinkronizálási hibákat okoztak az elektromos rendszerek között, ami egymást követő zavarokhoz vezetett az összekapcsolt európai hálózaton.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ezeket a rendellenesen rezgéseket a hálózat biztonsági rendszere vészhelyzetként érzékelte, és ezért automatikusan lekapcsolt több vonalat, hogy megelőzze a nagyobb bajt. Ám a frekvencia-eltérés végigfutott az összekapcsolt hálózatokon, láncreakcióban lekapcsolásokat okozva.

Luís Montenegro portugál miniszterelnök szerint "egyértelmű, hogy a hiba nem a portugál hálózatban keletkezett", illetve még órákba telhet, mire visszatér az áramszolgáltatás.

Spanyolország egyelőre nem reagált a hálózatával és a probléma okával kapcsolatos állításokra.

A portugál szolgáltató mindenesetre hozzátette, hogy országukban akár egy hetet is igénybe vehet, mire teljesen helyreállítják az áramszolgáltatást.

Spanyolországban folyamatosan állítják helyre az áramellátást, de még mindig áll a vasúti közlekedés, közölte a Red Electrica energiavállalat és a Renfe. Nem jár a madridi metró sem. A francia RTE energiaszolgáltató áramot biztosít a spanyoloknak, olyan ütemben, ahogy azt a hálózatuk fogadni képes. A spanyol Nukleáris Biztonsági Tanács (CSN) jelentése szerint az erőműveket standby üzemódba állították, a szivattyúk üzemeltetéséhez és reaktorok hűtéséhez a rendelkezésére álló dízelberendezéseket használják.

Mindkét országban fennakadások vannak a légi közlekedésben. A kórházakban többnyire gerenátorokkal biztosítanak áramot.

Időközben az Európai Tanács elnöke közölte: nincs arra utaló jel, hogy a hétfői áramszünetet kibertámadás okozta volna. António Costa kapcsolatban áll Pedro Sanchez spanyol miniszterelnökkel és Luís Montenegro portugál miniszterelnökkel – mindkét ország hálózati üzemeltetői "dolgoznak az ok feltárásán és az áramellátás helyreállításán", fogalmazott.

https://infostart.hu/kulfold/2025/04/28/egeszen-ritka-oka-lehet-a-benito-spanyol-portugal-aramszunetnek?

https://infostart.hu/kulfold/2025/04/28/egeszen-ritka-oka-lehet-a-benito-spanyol-portugal-aramszunetnek

Újabb csavar a román elnökválasztással kapcsolatban

 A tavalyi romániai elnökválasztást félbeszakító, és a voksolás megismétlését elrendelő december 6-i alkotmánybírósági határozat érvénytelenítéséről döntött csütörtökön a ploiesti-i táblabíróság.

Magyar Nemzet

Forrás: MTI

2025. 04. 24. 22:24

A romániai igazságszolgáltatási portálon megjelent végzés felfüggeszti a választások megismétléséről szóló alkotmánybírósági határozat hatályát a jogerős döntés megszületéséig. A ploiesti-i táblabíróság döntése ellen a legfelsőbb bíróságnál lehet fellebbezni az indoklás közzétételét követő öt napon belül.

A ploiesti-i táblabíróság közigazgatási részlegétől egy magánszemély, Popescu Gheorghita felperes április 10-én iktatott panaszában kérte a tavalyi alkotmánybírósági határozat hatályon kívül helyezését. Az ügyben eljáró bíró helyt adott a felperes kérésének, és perköltség címén a 70 lejes (5600 forintos) bélyegilleték megfizetésére kötelezte az alkotmánybíróságot.

A megismételt választások első fordulója előtt tíz nappal hozott döntést a román médiában megszólaltatott jogászok és politikusok többsége jogi képtelenségnek nevezte, arra hivatkozva, hogy az alkotmány szerint Romániában az alkotmánybírósági határozatok kötelező érvényűek és megfellebbezhetetlenek.

Augustin Zegrean, az alkotmánybíróság korábbi elnöke a G4Media.ro portálnak úgy nyilatkozott: az alkotmánybírósági határozatok nem közigazgatási döntések, nincs jogorvoslati lehetőség ellenük, a ploiesti-i táblabíróság tehát túllépte hatáskörét.

Alina Gorghiu volt igazságügyi miniszter a Hotnews.ro hírportálnak azt mondta: a ploiesti-i táblabíróság döntése olyan jogi képtelenség, amely az egész román igazságszolgáltatás hitelét csorbítja.

A megismételt elnökválasztáson induló George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke azonban Facebook-bejegyzésében a „demokrácia, alkotmányos rend és jogállamiság helyreállításaként” üdvözölte a döntést, és a tavalyi, félbeszakított elnökválasztás folytatását, a második forduló megrendezését követelte, a korábbi demonstrációk rigmusává vált „vissza a második fordulót” jelszóval.

A központi választási bizottság (BEC) csütörtökön kiadott közleményében leszögezte: 

a ploiesti-i táblabíróság végzése nem érinti a megismételt elnökválasztás jogalapját, ezért a választási bizottságok folytatják munkájukat a május 4-i és 18-i voksolás lebonyolítása érdekében.

Tavaly decemberben a román alkotmánybíróság – két nappal az elnökválasztás második fordulója előtt – érvénytelenítette a november 24-i első forduló eredményét, arra hivatkozva, hogy a legfelsőbb védelmi tanács szerint a legtöbb szavazatot szerző Calin Georgescu független jelölt közösségi oldalakon folytatott választási kampányát illegális finanszírozás és nemzetbiztonsági kockázatot jelentő külföldi beavatkozás segítette.

A legfőbb ügyészség februárban fasiszta szervezetek támogatása, az alkotmányos rend elleni uszítás és illegális kampányfinanszírozás gyanújával hatósági felügyelet alá helyezte Calin Georgescut, a BEC pedig elutasította Georgescu jelöltségének bejegyzését a megismételt elnökválasztásra. Georgescu helyett ezért George Simion, a kormányoldal által szélsőségesnek nevezett AUR elnöke jelöltette magát, aki a közvélemény-kutatások szerint megörökölte a rendszerellenes jelszavakat hangoztató Georgescu népszerűségét, és első helyen kerülhet be a megismételt elnökválasztás második fordulójába.

A bukaresti kormány május 4-re, illetve 18-ra tűzte ki a megismételt elnökválasztás első, illetve második fordulóját.

https://magyarnemzet.hu/kulfold/2025/04/roman-elnokvalasztas

Jogászbotrány: nem bírta a kritikát, felpattant és otthagyta a jogászgyűlést a Kúria elnöke

Weiler Vilmos

Egy neki nem tetsző beszéd közben felállt, távozott a teremből, majd a beosztottjait is maga után rendelte Varga Zs. András, a Kúria elnöke a múlt heti jogászgyűlés egyik beszéde során, amelyen a Kúria működését illető kritikák hangzottak el – írja a HVG. A Kúria közleményben reagált, amelyben szakmainak álcázott politikai kritikának nevezte a beszédben elhangzottakat.

Ahogy a HVG cikkéből kiderül, múlt hét második felében, Balatonalmádiban tartották a 17. Magyar Jogászgyűlést. Az eseményen jogász végzettségű politikusok mellett ügyvédek, bírók és ügyészek, valamint az igazságszolgáltatás különböző szerveinek jogász végzettségű vezetői és tagjai vettek részt.

A különös incidens a jogászgyűlés csütörtök délutáni plenáris ülésén történt. Az ülésen Trócsányi László volt igazságügyi miniszter, Varga Zs. András, a Kúria elnöke, Polt Péter legfőbb ügyész, majd Senyei György, az Országos Bírósági Hivatal elnöke szólalt fel. Őket követték a hivatásrendek képviselői.

Köztük volt Havasi Dezső, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, a Magyar Jogász Egyesület alelnöke, aki a HVG az ülésen részt vevő forrásai szerint beszédében felhozott egy, a jogalkalmazók körében végzett felmérést, amelyet munkacsoportja készített a Kúria úgynevezett jogegységi panasz tanácsának munkájáról. Ebben a megkérdezettek több kritikát is megfogalmaznak az érintett szerv működésével kapcsolatban.

A HVG szerint a kritikák között felmerült az is, hogy a jogalkalmazók szerint nem optimális, hogy a jogegységi panasz tanácsnak Varga Zs. András az elnöke. Ez volt az a pont, amikor ő a jelenlévők szerint felállt és elhagyta a termet.

A HVG-nek nyilatkozó résztvevők szerint mire a plenáris ülés véget ért, Varga Zs. kicsekkolt a szállodából, és több kúriai bíróval együtt elhagyta a helyszínt. A kúriai bírók távozása miatt az egyik péntek reggeli program el is maradt, mivel azon pont ők adtak volna elő.

A HVG szerint Varga Zs.-t többen próbálták békíteni, köztük Sulyok Tamás köztársasági elnök és miniszterek is. (Ezzel kapcsolatban részletes kérdéssort küldtünk Sulyoknak, valamint a gyűlésen részt vevő Tuzson Bencének és Pintér Sándornak, amennyiben érdemben válaszolnak, megírjuk.)

A HVG cikkének megjelenése után a Kúria sajtóközleményt adott ki, amelyben ezt írják: „A Tizenhetedik Magyar Jogászgyűlés […] plenáris ülésén […] a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke szakmainak álcázott, de a jogszabályokat és a tényeket figyelmen kívül hagyó és az Alaptörvény előírását súlytalanként kezelő, éles politikai kritikát fogalmazott meg a Kúria feladatait, a Jogegységi Panasz Tanács összetételét és működését illetően.

A Jogászgyűlés programja ezen az ülésen a vitát nem tette lehetővé, de a Kúria és a kúriai bírák politikai vitában egyébként sem vehetnek részt. Politikai provokációra pedig szakmai érvekkel nem lehet válaszolni. Erre nem is volt szükség. Tudomásunk szerint a Jogászgyűlés záróülésén elhangzott előadások visszatértek a szakmai értékelésekhez, és a zárszóban a Magyar Jogász Egylet elnöke elnézést kért a Kúriától. A Kúria vezetőinek elmaradt előadásait a rendezvény résztvevői számára hamarosan elérhetővé tesszük.”

A cikkben szereplő információkkal kapcsolatban megkerestük Varga Zs. Andrást és Havasi Dezsőt is.

Havasi Dezső a kérdéseinkre a következő válaszokat küldte:

Az ön előadásának melyik pontjánál távozott a Kúria elnöke? Nem tudom pontosan, úgy emlékszem, a jogegységi tanácsok összetételével kapcsolatos észrevételnél.

Varga Zs. András valóban a Kúriát érintő kritikának értékelte az ön előadását? Ha igen, melyik pontját és miért? A teremből távozása után nem beszéltem vele, nem tudom, mit tartott ilyen fokon sérelmesnek.

Meg tudja erősíteni, hogy Varga Zs. András azt mondta, vagy ön mond le, vagy ő? Ezt velem senki nem közölte, később hallottam másoktól.

Ön látta, hogy a Kúria elnökét Sulyok Tamás köztársasági elnök, Pintér Sándor belügyminiszter és Tuzson Bence igazságügyi miniszter is megpróbálta békíteni? Varga Zs. András valóban nem enyhült meg? Ezt nem láttam, nem tudom, milyen körben voltak együtt. Előadásom napján Tuzson és Pintér miniszter urak még ott sem voltak. Hogy később mi történt, azt nem tudom.

Igaz az az állítás, hogy távozása miatt a meghirdetett programmal ellentétben nem a Kúria elnöke vezette az utolsó napi plenáris ülést sem, ahol Pintér Sándor és Tuzson Bence beszélt? Megerősíthetem az állítást.

https://telex.hu/belfold/2025/04/15/varga-zs-andras-kuria-magyar-jogaszgyules-havasi-dezso-magyar-ugyvedi-kamara

Orbán Viktor: irány a véleménynyilvánító szavazás!

 Orbán Viktor miniszterelnök március 15-ei, a Magyar Nemzeti Múzeum előtt elmondott ünnepi beszédében kifejtette, Európa fejest ugrott az orosz-ukrán háborúba. Figyelmeztetett: „Sose okozzunk nagyobb bajt, mint amit el akarunk hárítani. Senkivel nem tehetünk jót úgy, hogy közben tönkretesszük a hazánkat”. Emlékeztetett, hogy Magyarország ezért is maradt mindvégig a béke oldalán.

Magyarország

 / 2025.03.15.

A birodalom nem segíteni akar Ukrajnán, hanem gyarmatosítani akarja. A gyarmatosítás eszköze a háború. Európa urai úgy döntöttek, Ukrajnának folytatnia kell a háborút. Kerül, amibe kerül. Majd kap cserébe gyors uniós tagságot a mi pénzünkön. Erre egyetlen válaszunk lehet: uniót, de Ukrajna nélkül

– mondta határozottan a miniszterelnök.

Emlékeztetett, hogy bár a háborúról nem kérdezték meg a magyarokat, Ukrajna uniós csatlakozásával kapcsolatban kénytelenek lesznek, mert „Magyarország nélkül nincs európai döntés”, és amíg egy évvel ezelőtt a kérdés az volt, meg akarunk-e halni Ukrajnáért, ma már arra kell választ adni, bele akarunk-e „roppanni” keleti szomszédunk uniós csatlakozásába.

Kedves barátaim, irány a véleménynyilvánító szavazás!

– kérte a tömeget Orbán Viktor.

Az 1848-os forradalom és szabadságharcra visszaemlékezve felidézte, hogy március 15-e „mámoros napját” az áprilisi törvények követték, azok segítségével „helyezték védelem alá” a szabadságot.

Ez most is pontosan így lesz – ígérte.

A mai ünnepi összesereglés után jön a húsvéti nagytakarítás – átteleltek a poloskák. Felszámoljuk a pénzügyi gépezetet, amely korrupt dollárokból vásárolt meg politikusokat, bírókat, újságírókat, álcivil szervezeteket és politikai aktivistákat. Felszámoljuk az egész árnyékhadsereget. Ők a mi újkori labancaink, a brüsszeli kegyencek, akik hazájuk ellenében pénzért a birodalom szekerét tolják

– jelentette ki Orbán Viktor, hozzátéve: „túl régóta vannak itt”.

Ezután, beszéde végén, közvetlenül hozzájuk szólt:

Ismerünk benneteket, hiába bújtatok új európai pártgúnyába, a gazdáitok ugyanazok. A terveitek ugyanazok. És ne reménykedjetek, a sorsotok is ugyanaz lesz. Legyőzünk benneteket újra, újra és újra, mert fényesebb a láncnál a kard.

https://demokrata.hu/magyarorszag/orban-viktor-irany-a-velemenynyilvanito-szavazas-965549/

Készpénz az Alaptörvényben? Orbán Viktor bejelentése átírhatja fizetési szokásainkat

 A kormányfő bejelentése után körüljárjuk azokat a szempontokat, melyeket érdemes lehet szem előtt tartani a várható újdonság kapcsán.

A cikkben arról írunk, hogy

Orbán Viktor miniszterelnök bejelentése szerint az Alaptörvénybe kerülhet a készpénzhasználat védelme, amely jogi garanciát nyújtana a bankjegyek és érmék használatára.

több fejlett országban, például az Egyesült Államokban, Németországban, Svájcban és Szlovákiában is felmerült vagy már létezik a készpénz védelmének jogi szabályozása.

a magyar lakosság készpénzállománya 2023 végére új rekordot döntött.

a készpénzhasználat védelmet kap, ez nem zárja ki az elektronikus fizetési módok fejlődését.

a készpénz biztosítja a közvetlen fizetést, csökkenti a digitális rendszerek sebezhetősége miatti kockázatokat, és sokak számára kényelmesebb alternatíva.

 Orbán Viktor miniszterelnök évértékelőn tett bejelentése szerint az Alaptörvénybe kerülhet a készpénzhasználat védelme Magyarországon. Ezzel a lépéssel alkotmányos garanciát kaphat a készpénzhasználat, mely – mint a miniszterelnök elmondta – nem csak szokás, hanem jog kérdése is. Orbán Viktor szerint míg a bankkártya a bankoké, addig "a készpénz a tiéd", valódi, kézzel fogható biztosíték. Összegyűjtöttünk néhány szempontot, amik mentén megpróbáljuk körüljárni a kormányfői bejelentés lehetséges kontextusait.

Egyedülálló a készpénzhasználat alkotmányos védelme a világon?

Míg a kormányfő által ismertetett szja-mentesség kiterjesztése a két- illetve háromgyerekes anyákra világviszonylatban is példa nélküli, nagy horderejű bejelentés, addig a készpénzpénzhasználat törvényi védelmére, illetve alkotmányos joggá emelésére máshonnan ismerni precedenseket. A készpénzhasználat alkotmányos szintű, de legalábbis jogi védelme több fejlett országban vissza-visszatérő kérdés, köszönhetően annak, hogy az elektronikus pénzügyi infrastruktúrák kiépülésével, bár eltűnni sosem fog, de jelentősen átalakult, illetve csökkent a készpénzhasználat.

Az Egyesült Államokban is azonosítható ez utóbbi tendencia, aminek kapcsán 2019-ben, 2021-ben, illetve 2023-ban is nekifutottak annak, hogy a készpénzhasználat törvényi védelmet kapjon (ez a "Payment Choice Act"), pontosabban 2.000 dollárig bezárólag mindenütt legyen mód készpénzes teljesítésre. Az országban ugyanis nincs olyan szövetségi előírás, mely kötelezné a magánvállalkozásokat a készpénz elfogadására.

Így bár a készpénzes fizetés általában véve minden közhivatalnál, szolgáltatónál, nagyvállalatnál elfogadott illetve kérhető, egyes magáncégek dönthetnek úgy, hogy más fizetési mód használatát fogadják csak el ügyfeleiktől, vagy adott összeghatárig engednek csak készpénzes fizetést.

De ebben is van egy további csavar: a kérdés szabályozása ugyanis állami hatáskör, és a tagállamok többségében általában létezik előírás arra, hogy a területén működő vállalkozásoknak kötelező biztosítani a készpénzhasználat lehetőségét vásárlóik számára. Az amerikaik körében egyébként akkor kapott újra nagy figyelmet a kérdés, amikor tavaly nyáron a CrowdStrike-hoz köthető, 

a Microsoft rendszereit érintő szoftverfrissítési hiba miatt szerte a világon rengeteg repülőtéri és banki rendszer leállt, azaz az emberek egy része a bankszámlán tartott pénzéhez sem fért hozzá.

A készpénzhasználat jogi védelme egyébként

nem összeegyeztethetetlen azzal, hogy bizonyos tranzakcióknál vagy összeghatárnál kötelező lehet elektronikus fizetési mód használata, pontosabban olyan fizetési módé, amelyben nem jelenik meg fizikailag készpénz.

Ez utóbbira Németországban találni érdekes példát.

Németországban főszabályként nincs korlátozva a készpénzhasználat. Azaz szabadon és igény szerint lehet készpénzt használni fizetéshez, akár autó vagy drága ékszer vásárlására is, legfeljebb bizonyos összeghatár felett külön szükséges a személyazonosság igazolása. A készpénz népszerű is: a Bundesbank 2023-ról kiadott adatai szerint a tranzakciók fele készpénzben bonyolódott az országban, és egyes kisebb szolgáltatóknál – kávézók, taxik – továbbra is csak készpénzzel lehet fizetni. Vannak azonban olyan tranzakciók, melyeknél a főszabály alóli kivétel lép életbe. Ilyen például az, ha valaki belföldi ingatlant vagy vállalati értékpapírokat vásárol. Ezekben az esetekben a pénzmosás megelőzése érdekében 2023-tól közjegyző előtt kell igazolni, hogy a fizetés nem készpénzzel történt.

Svájcban 2023-ban egy civil kezdeményezés nyomán indult el a szövetségi kormány javaslatára a készpénz alkotmányos védelembe vételének folyamata, ám ebből végül nem lett semmi. Az alpesi országban egyébként a készpénzt szintén a szabadság fogalmával kapcsolták össze a javaslat támogatói, s ehhez érdekes adalék, hogy a világ egyik legfejlettebb pénzügyi infrastruktúrájú országában a napi fizetések során még mindig 29 százalékos a részaránya.

A készpénzhasználat alkotmányos védelmére egyik szomszédunkban, Szlovákiában látni példát. Ott 2023 nyarán szavazták meg az erre irányuló alkotmánymódosítást. Azzal a szlovák jogalkotás érvelése szerint nem csak a lakosság alacsonyabb jövedelmű csoportjait védik, hanem például az adománygyűjtésből működő karitatív civil szervezeteket is, valamint a készpénzhez való jogot a fiatalabb generációk pénzügyi edukációjában is elengedhetetlennek tartják. 

Milyen helyzetekben érvényesülhet a várható alkotmányos garancia?

Nyilvánvaló – ahogy erre fentebb is utaltunk –, hogy a készpénzzel való fizetés bizonyos fizetési helyzetekben evidensnek számíthat (például egy piaci termelőnél való vásárláskor), míg más helyzetben a készpénzhasználati jog nem, vagy életszerű belátással, csak megkötésekkel érvényesülhet. Például, ha egy budapesti vásárló egy nyíregyházi webáruházból rendel egy árucikket, akkor a vételár kiegyenlítését általában banki utalással vagy bankkártyájával végzi el, esetleg a futárnak kiszállítás alkalmával, ha ezt a szolgáltatást felkínálja a webáruház és kiszállító partnere. Persze pusztán feltételezés szintjén a vásárlónak ilyenkor is megvan a lehetősége, hogy a termékéért személyesen utazzon el Nyíregyházára egy átvételi pontra, és ott készpénzben adja át a vételárat a kereskedőnek, de ezzel várhatóan senki nem fog élni, legfeljebb akkor, ha annyival olcsóbban jut hozzá a termékhez, hogy az megérje a kirándulást – ha feltételezett vásárlónk nagyon ódzkodik az elektronikus csatornák használatától, legfeljebb megkéri az ismerősét a vásárlás lebonyolítására.

A készpénz alkotmányos védelmének gyakorlati megvalósulása, annak kötelező elemei akkor fognak majd láthatóvá válni, amikor a miniszterelnöki bejelentés után megindul az Alaptörvény módosítási folyamata, aminek lezárultával elképzelhető, hogy további jogszabály módosítások következnek. 

A hitelintézeti törvény szerint a "fizető fél és a kedvezményezett közötti közvetlen, közvetítői közreműködés nélküli bankjeggyel és érmével történő fizetési művelet" az, ami készpénzes fizetésnek tekinthető ma Magyarországon.

A bankjegyek és érmék használatának további, immár alkotmányos garanciája minden bizonnyal követni fogja az életszerűség diktálta kereteket.

Tényleg sok készpénzt használunk Magyarországon?

A kérdés kapcsán érdekes kettősség figyelhető meg. Egyrészt Magyarországon – köszönhetően a fejlett infrastruktúrának, az Azonnali Fizetési Rendszernek, illetve az egyre újabb nemzetközi és hazai technológiai megoldásoknak – évente dinamikusan nő az elektronikus tranzakciók aránya. Másrészt nem lankad a készpénz iránti lelkesedés, amit mutat az is, hogy tavaly év végére új csúcsra, 7 ezer milliárd forintra jutott a lakosságnál felhalmozott készpénzállomány nagysága. Utóbbi okai között az elmúlt években tapasztalt inflációs jelenségek mellett alighanem ott van némi lakossági bizalmatlanság a pénzintézeti szektor felé, illetve a növekvő értékű elektronikus pénzügyi visszaélések okáni távolságtartás.

Bárhogy is, amellett, hogy Magyarországon biztosítani kell az elektronikus fizetési módot, a készpénzhasználat továbbra is jelentős szerepet játszik a hétköznapi tranzakcióknál, amibe akár vagyontárgyak vásárlása is beletartozik.

Felmerült a készpénz kivezetése megszüntetése?

A hazai készpénzállomány 2013-2020 között közel megduplázódott, 2024 harmadik negyedévében pedig a lakosság bankjegy- és érmeállománya közel 80 milliárd forinttal nőtt, így a háztartások teljes készpénzállománya továbbra is a GDP 8 százaléka körül alakult, ami a fenti, ezer milliárd forintokat takarja – derül ki jegybanki (MNB) adatokból. Mindez nem a készpénz eltűnésére utal, már csak azért sem, mert tavaly a forgalomban lévő készpénzállomány a félévi 8.500 milliárd forintról év végére tovább, 9.000 milliárd forint köré bővült. A MNB-nek pedig változatlanul feladata 

a készpénzfizetések iránti bizalom fenntartása, illetve a gazdaság igényei szerinti készpénzállomány biztosítása (ideértve számos részfeladatot is, pl. a bankjegyek időszakos cseréjét).

A készpénzhasználati adatokon túl sem utal semmi arra, hogy a készpénzhasználat megszűnése felmerült a hazai környezetben. Alkotmányos védelmére ettől függetlenül szükség lehet, párhuzamosan az elektronikus fizetési megoldások fejlesztésével és a pénzügyekre vonatkozó társadalmi edukáció bővítésével. Ez a két vetület nem mond ellent egymásnak, sőt, legálisan működve mindkettő erősítheti a lakossági és vállalati, intézményi szektor szereplőinek egymás közötti bizalmát. A készpénzhasználat mérlegelendő előnyeire egy későbbi pontban visszatérünk.

De mi a helyzet a készpénzmentesnek mondott országokkal?

Időnként hallani arról, hogy vannak a világon "készpénzmentes" országok, ahol annyira visszaszorult a készpénzhasználat, hogy szinte teljesen jelentéktelenné vált. Ilyen országok között említik gyakran az európai skandináv államokat, például Svédországot és Norvégiát. Közelebbről megnézve azonban látható, hogy teljesen készpénzmentes ország nincs és alighanem nem is lesz.

A készpénzmentes fizetések terjedésének a koronavírus-járvány jelentős löketet adott. A Világbank adatai szerint míg 2017-ben egy személy évente átlagosan 91 tranzakciót bonyolított készpénzmentesen, addig 2020-ban már 135-öt. Az Európai Központi Bank hasonló tendenciát azonosított a kontinensen: a 2023-as felmérésük szerint a készpénzes tranzakciók aránya 59 százalékra mérséklődött 2022-ben a 2019-es 72 százalékról. 

Ráadásul az elektronikus pénzügyi infrastruktúrák folyamatosan bővülnek, így többek között az 1 főre jutó bankkártyák vagy ATM-ek száma alapján is szokás "készpénzmentes társadalomról" beszélni, amennyiben ezek az arányok alacsony készpénzes tranzakciószámmal párosulnak egy országban. 

Például Norvégiában és Svédországban lényegében a teljes felnőtt lakosságnak van betéti bankkártyája, miközben a készpénzes tranzakciók száma alig néhány százalékát adja a teljes mennyiségnek (területi eltérések persze vannak országokon belül).

Ám még ezek az országok sem mondanak le várhatóan soha a készpénzről. Sőt: az utóbbi években politikai erőfeszítések történtek azért, hogy népszerűbbé tegyék a készpénzhasználatot a lakosság körében. Svédországban ezt a bankok elektronikus rendszerei iránti kitettség csökkentésével indokolták, míg Norvégiában biztonsági kérdésnek tekintette a kormány a készpénzhasználat ügyét.

A digitális világban könnyen elfelejthetjük, hogy vannak olyan emberek közöttünk, akik nem digitálisak

– mondta  néhány éve a hivatalából most távozó Emilie Enger Mehl, Norvégia igazságügyi és közbiztonsági minisztere. 

Norvégia annyira komolyan gondolja a készpénz bizonyos mértékű reneszánszát, hogy 2024 őszén kötelezővé tették a vállalkozásoknak a készpénz elfogadását 20 ezer norvég korona összeghatárig, amellett, hogy mindössze a vásárlások 3 százalékánál használnak készpénzt. A norvég polgári védelem pedig azt javasolja a lakosoknak, hogy mindenki tartson magánál valamennyi készpénzt, tekintettel a digitális fizetési rendszerek elektronikus sebezhetőségére.

Más országokról pedig még említést sem tettünk, hiszen a világ jelentős részén még a korszerű vezeték nélküli technológiák mellett sem evidencia, hogy mindenütt képesek biztosítani az elektronikus, de legalábbis készpénzmentes fizetést.

Az analóg világ varázsa: ezt tudja a készpénz

A magyarországi helyzetre tekintve könnyen kitapintható a kapcsolódási pont a norvég példához: a mai magyar társadalom nem áll készen arra, hogy a készpénzt – érméket és bankjegyeket – teljesen maga mögött hagyja, és csak elektronikus úton, illetve készpénz-helyettesítő eszközökkel fizessen. A készpénzhasználat alkotmányos védelme azonban nem ennek a helyzetnek a rögzítését szolgálja, hanem vélhetően majd a kényelmes, megbízható fizetés lehetőségét garantálja azok számára, akik a készpénzt tekintik elsősorban annak, illetve akik nem tudnak vagy szeretnének mást választani.

Arra a bejelentést követő első kommentárok is felhívják a figyelmet, hogy a készpénzfizetés fenntartása költséges dolog – igaz, a korszerű digitális pénzügyi infrastruktúrák sem éppen olcsó mulatságot jelentenek. Ezek előnyei között a gyorsaságot, kényelmességet, az online értékesítésben betöltött funkciójukat, és általában véve a gazdaság fehérítésében játszott szerepüket említhetjük.

A készpénz oldalán viszont ott vannak az "analóg világ" előnyei:

nem csak a vevő és eladó közötti közvetlenséghez – jó esetben – kapcsolható bizalmat lehet képes megtestesíteni a készpénz, hanem csökkenti az elektronikus rendszerek, illetve azok sebezhetősége felé a kitettséget.

bár a készpénzforgalom fenntartásának van költsége, a készpénzfizetésnek általában nincs – legalábbis arra nemigen találni példát, amikor a készpénzes tranzakcióért egy kereskedő plusz díjat számol fel; ellenben a kereskedői oldalon az elektronikus fizetési csatorna fenntartásának költsége van.

bár a bankkártyák mellett léteznek más elektronikus fizetési módok is, de a plasztikok általánosan elterjedtek – ám persze pénzbe kerül megújításuk és fenntartásuk, pótlásuk, legyen bármennyire is kedvező árfekvésű banki számlacsomagunk (igaz, online vásárlásnál viszont nagyon kényelmesek).

nem utolsó szempont az sem – és erre a szempontra is utalt Orbán Viktor, amikor a szabadság fogalmával kapcsolta össze a készpénzt –, hogy a készpénz használatával nemigen adunk lehetőséget arra, hogy technológiai cégek akár csak anonimizált módon profilozzák fizetési szokásainkat, és saját céljaikra használják eredményeiket. 

vagyis a készpénzhasználat közvetítő fél nélküli, névtelen folyamat, vagy legalábbis e módon is végbe mehet a készpénzes fizetés. Erre a szempontra különösen azóta érdemes figyelni, mióta a "big data" világában az adat vált egyértelműen az új olajjá, vagy azért, mert a kibertérben veszélyes hekkercsoportok vadásznak pénzügyi adatainkra.

A készpénzhasználat magyarországi alkotmányos védelme kapcsán számos kérdésre csak a folyamat elindulásakor illetve annak végén kapunk választ, így arra is, hogy milyen költsége lesz lakossági oldalon a készpénzhez való hozzájutásnak, emelkedik-e például a jelenlegi havi 150 ezer forintos díjmentes ATM-es készpénzfelvételi limit. Érdekes kérdés lesz az is, hogy az alkotmányos garancia mellett milyen esetleges jogszabály-változtatásokat látunk majd azért, hogy ez a védelem a hétköznapokban értelmezhető, alkalmazható kereteket öltsön.

https://www.origo.hu/gazdasag/2025/02/alkotmany-garancia-orban-viktor-keszpenz-everetekelo-osszeallitas

https://www.origo.hu/gazdasag/2025/02/alkotmany-garancia-orban-viktor-keszpenz-everetekelo-osszeallitas?page=2

Marian Enache alkotmánybíró: Romániában nem másítható meg utólag a választások megismétlését elrendelő döntés

 Calin Georgescu szombatra utcára szólítja híveit, hogy „visszavegyék az országukat”

Nem másítható meg utólag a román elnökválasztás megismétlését elrendelő alkotmánybírsági döntés – szögezte le Marian Enache, az alkotmánybíróság elnöke, akivel a Juridice.ro jogi szakportál közölt interjút szerdán.

A testület elnöke arra reagált, hogy a novemberi érvénytelenített voksoláson legtöbb szavazatot szerző jelölt, Calin Georgescu péntekig „adott haladékot” az alkotmánybíróságnak, hogy vonja vissza december 6-i határozatát, és rendelje el a félbeszakított választás második fordulójának megszervezését, ellenkező esetben szombatra utcára szólítja híveit, hogy „visszavegyék az országukat”.

Marian Enache jelezte: az alkotmánybíróságnak munkája jellegénél fogva viszonylag magas a tűrőképessége mindenféle nyomásgyakorlási próbálkozással szemben, de úgy értékelte, hogy az a verbális erőszak, és azok a nyílt fenyegetések, amelyeket az utóbbi időben tapasztalnak, messze túllépik a megszokott szintet, és amennyiben ezek elfogadott módszerekké válnak a társadalomban, az anarchiához vezet.

Az alkotmánybíróság elnöke J.D. Vance Romániával kapcsolatos bírálatára is reagált, miután az amerikai alelnök pénteken, a müncheni biztonságpolitikai konferencián mondott beszédében az európai demokráciák meggyengülésének példájaként hivatkozott Romániára, ahol „gyenge” titkosszolgálati gyanúra alapozva érvénytelenítették a tavalyi elnökválasztást.

Marian Enache szerint azt az amerikai alelnök sem állította, hogy az alkotmánybíróság túllépte volna hatáskörét, hanem a (román, illetve általában az európai) társadalom demokráciaszintjét bírálta, és azt jelezte, hogy a jogállamiságot, a demokratikus értékek védelmét erősíteni kell.

A testület elnöke szerint a román alkotmánybíróság éppen a demokratikus alkotmányos rend védelmében rendelte el a választások megismétlését, miután a választás korrektségét, a jelöltek esélyegyenlőségét sértő illegális befolyásolást és kampányfinanszírozást tapasztalt.

Megjegyezte: a román alaptörvény szerint az alkotmánybíróság „felügyeli a Románia elnökének megválasztásával kapcsolatos eljárások betartását, és igazolja a szavazás eredményét”, tehát nemcsak „közjegyzői” szerepe van, hanem alkotmányossági felügyeletet is ellát. Ilyen értelemben elfogadhatatlan az, hogy az államelnökjelölt a többpártrendszer és parlamenti demokrácia felszámolását, az állampolgárok személyi szabadságjogainak korlátozását célzó programot hirdessen politikai ajánlatában – részletezte az alkotmánybíróság elnöke.

Marian Enache szerint az alkotmánybíróság decemberben vészriasztást adott le, „aktiválta a vörös kódot”, de döntése nem oldotta meg a román demokrácia problémáit. Ezek érdemi orvoslása az egész társadalom felelőssége, az állami intézmények közbelépése önmagában nem elegendő – figyelmeztetett.

„Egy egészséges politikának és demokráciának a törvény erejének, nem az erő törvényének kell engedelmeskednie. Csak így beszélhetünk a demokrácia megerősítéséről és a jogállamiság tiszteletben tartásáról, egy robusztus demokráciáról, amely ellenáll az agresszió minden belső és külső formájának” – szögezte le a román alkotmánybíróság elnöke.

Vezetőkép: Marian Enache, a román alkotmánybíróság elnöke kihirdeti a testületnek a romániai elnökválasztás első fordulójában elért eredményt illető határozatát Bukarestben 2024. december 2-án. Eszerint az első forduló eredetileg megállapított eredmény érvényes. Fotó: MTI/EPA/Robert Ghement

https://vasarnap.hu/2025/02/19/marian-enache-alkotmanybiro-romaniaban-nem-masithato-meg-utolag-a-valasztasok-megismetleset-elrendelo-dontes/

Államcsíny gyanúja miatt kezdeményeztek eljárást Donald Tusk ellen

 Infostart / MTI

-  2025. február 5. 20:22

Államcsíny elkövetésének gyanújával ügyészségi eljárást kezdeményezett a lengyel alkotmánybíróság elnöke Donald Tusk kormányfő és más vezető lengyel politikusok, bírák és ügyészek ellen - erről maga Bogdan Swieczkowski tájékoztatott szerdai sajtóértekezletén.

Az elnök elmondta, hogy már január végén aláírta a 60 oldalt számláló bejelentést, melyben bűncselekmény elkövetésével gyanúsította meg Donald Tuskot, kormányának minisztereit, Szymon Holownia szejm- és Malgorzata Kidawa-Blonska szenátusi elnököt, a kormánykoalíció alsó- és felsőházi képviselőit, valamint egyes bírákat és ügyészeket is.

A felsorolt személyeknek felrótt bűncselekmény Swieczkowski szerint abban áll, hogy a 2023 decemberében bekövetkezett kormányváltás óta "szervezett bűnözői csoportban tevékenykednek", melynek célja Lengyelország alkotmányos rendjének megváltoztatása, az alkotmánybíróság és más alkotmányos szervek, ezen belül az országos igazságügyi tanács (KRS) és a legfelsőbb bíróság működésének megszüntetése.

"Államcsíny bűntettének elkövetéséről beszélünk" - húzta alá Swieczkowski. "Ez egy lopakodó alkotmányos államcsíny, a törvényhozói és végrehajtói hatalommal való notórius visszaélés a bírói és más alkotmányos intézmények feje felett" - tette hozzá.

Közölte: az ügy súlya miatt, valamint azért, hogy ebben Donald Tusk kormányfő és Adam Bodnar igazságügyi miniszter, főügyész is érintett, azt kérvényezte, hogy az ügyészségi eljárást Michal Ostrowski, a főügyész egyik helyettese folytassa. Ostrowski kedden meg is hallgatta Swieczkowskit, és szerda reggel értesítette őt az ügyészségi eljárás elindításáról - közölte az alkotmánybíróság elnöke.

Michal Ostrowski egyike azon főügyészhelyetteseknek, akiket az előző kormány idején neveztek ki.

Az ügyészség vezetése fegyelmi eljárást indított ellene, mert Andrzej Duda elnökhöz és az ellenzéki politikusokhoz hasonlóan kétségbe vonta a kormányváltás után az intézményben végrehajtott személyi változtatások törvényességét.

Bogdan Swieczkowski alkotmánybírósági elnököt decemberben nevezte ki Andrzej Duda elnök, miután lejárt a taláros testület előző elnökének hivatali ideje. Swieczkowski 2022 óta tagja az alkotmánybíróságnak. Korábban az államügyész tisztségét töltötte be (2016-2022), és irányította a lengyel nemzetbiztonsági ügynökséget (ABW) is (2006-2007).

Donald Tusk kormánya nem ismeri el az alkotmánybíróságot, és a testület átalakítását tervezi.

Swieczkowski közlésére reagálva Donald Tusk egy rövidfilmet tett közzé az X-en, amelyen asztaliteniszt játszik. Közben a kamera mögött álló személy azt kérdezi: "Azt mondják, államcsínyt követtetek el?". "Hagyjál békén, most komoly ügyek zajlanak itt, később foglalkozunk vele" - vetette oda Tusk.

Jaroslaw Kaczynski, a PiS elnöke ebben az összefüggésben a szerda esti sajtóértekezletén kijelentette: a miniszterelnök, "mint látható, pingpongozik a munkahelyén". Utalva arra, hogy a film végén Tusk nevető arca jelenik meg, Kaczynski megjegyezte: az ügy "egyáltalán nem nevetséges", és remélhetőleg "eljön az ideje, hogy az urak abbahagyják a nevetést".

Swieczkowski lépését a PiS elnöke "rendkívüli súlyúnak" nevezte. A bejelentés "megfelelő reagálás az országban fennálló helyzetre" - fogalmazott. Lengyelországban "erőszakosan vették át" az állami intézményeket, köztük a közszolgálati televíziót, az ügyészséget - fejtette ki, majd hozzátette: "olyan helyzettel van dolgunk, hogy a jog igazából nem érvényesül".

https://infostart.hu/kulfold/2025/02/05/allamcsiny-miatt-kezdemenyeztek-eljarast-donald-tusk-ellen

A Kúria-elnök harca mindenki ellen

 Kerényi György

Alig telt el két hét 2025-ből, és a Kúria elnöke már két hosszú levélben ment neki a bírósági rendszer összes szereplőjének – kivéve a kormányt. Varga Zs. András mindenkit kiosztott, aki kritizálta, ahogyan a kormány besakkozta a bírákat a fizetésemelésükkel. Indulatai érthetők: a bírók két hónapja forronganak, ami bő egy évvel a választások előtt nem érdeke annak, aki kinevezte – a Fidesznek. A kormány igazságügyitörvény-módosításokra készül, nem mellesleg jön a választás és vele a szokásos több száz bírósági eljárás. Egyszer már maga Orbán Viktor is megrótta a Kúriát (igaz, még nem Varga Zs. vezette), mert szerinte elvett tőle egy mandátumot.

Egy bíró megkérdezettünk a korábbi OBH-elnök, Handó Tünde kései időszakához hasonlította Varga Zs. 2025-ös, erős indulatok hevítette levelezését: „Nála sem lehetett érteni, hogy mit csinál, nem volt benne semmi ráció.”

Az összes bírói szervezet – Senyei György OBH-elnök kitüntetetten –, civil szervezetek, a tiltakozó bírák: mindenki megkapta a magáét. Ha retorikája érthetetlenül túlzónak tűnik is, azért a tárgyalótermi gyakorlat nélkül a kormány/parlament által a személyére szabott jogalkotással Kúria-elnökké kinevezett volt ügyész, majd alkotmánybíró Varga Zs. András barát-ellenség felismerő rendszere pontosan leköveti a kormányét.

Szerepfelfogását – nem először – már december 18-án, az Országgyűlés plénuma előtti beszédében felrajzolta: „Magyarországon van olyan együttműködés az államhatalmi ágak között, amelyet az alkotmány, az Alaptörvény előír (…) a függetlenségünk bármilyen megsértésének kísérlete esetén fel kellene lépnünk, de ez nem azt jelenti, hogy Magyarország és a magyarországi bíróságok ne az állam részei lennének. Mert ugye elhangzik olyan felvetés is eléggé gyakran, hogy a bíróságok az államtól függetlenek. Ezt sem minősíteném.”

Hogy a bíróságok ne lennének az állam részei, azt senki, azok sem állították, akik a következő mondatokat fogalmazták, egyikét a bírók érdekvédelmi szervezete, a Magyar Bírói Egyesület (MABIE) honlapján található számtalan bírói tiltakozásnak: „A bírónak nem csupán a kormányzat végrehajtó és törvényhozó ágához fűződő szükségtelen kapcsolatoktól és befolyásolástól kell tartózkodnia, hanem ennek egy külső megfigyelő számára is nyilvánvalónak kell látszania.” Ők – ellentétben Varga Zs. felfogásával – államon ugyanis nem a kormányt értik.

Mi a cél?

Az idézett szöveget a két magyarországi szolgálati bíróság elnökei jegyezték szolgálati bíró társaik nevében. Nyílt levelük így kezdődik: „A szolgálati bíróságoknak az igazságszolgáltatás rendszerében betöltött morális szerepének felelősségét átérezve, az első- és másodfokon eljáró szolgálati bírák többségének támogatásával az alábbi nyilatkozatot tesszük.”

A szolgálati bíróság dönt – leegyszerűsítve – a bírák etikai ügyeiről, így a tömeges bírói tiltakozás, az esetleges megtorlás vagy a dermesztő hatás miatt komoly súlya van annak, ha elnökeik szerint „megilleti a bírót a véleménynyilvánítás joga, sőt a bíróság függetlensége védelmében kötelessége is megnyilvánulni. Biztosítjuk továbbra is, hogy a szolgálati bíróságok az eljárásuk során ezt az elvet érvényesítik, a bírókat a megállapodás kapcsán kifejtett véleményük miatt hátrány nem érheti.”

A novemberi megállapodás a kormány és a bírósági vezetők között, és az év végi törvénykezés nyomán (benne az inflációs veszteségeket sem fedező fizetésemelés) számtalan bíró tiltakozott. Lemondásra kényszerült az OBT elnöke is; a testület január 15-i ülésén a kormánymegállapodás felmondására készül.

Varga Zs. András a Kúria munkatársainak küldött újévi levéllel reagált a bírói körökben szokatlan tiltakozáshullámra, majd amikor mind az OBT, mind az OBH közleményben utasította vissza az állításait, hétfőn, január 13-án újabb (immár ötoldalas) filippikával válaszolt.

Varga Zs. András jól érezte meg, hogy a két bírósági elnök, Farkas Katalin és Éliás Dávid ezzel a 2700 bírót nyugtatta meg: nem marasztalják el őket, ha etikai eljárás indulna ellenük a véleménynyilvánítás miatt.

Az újévi köszöntőnek három fő csapásiránya volt:

nekiment a szolgálati bíróságoknak,

nekiment a bírók véleménynyilvánítási szabadságának,

a bíróságok ítélkezési gyakorlata egységének biztosítását nevezte a Kúria fő feladatának.

A három dolog összefügg. Egyrészt születhet a Kúria Jogegységi Panasz Tanácsában a bírók véleménynyilvánítási szabadságával kapcsolatos döntés, amelyet most lényegében csak a Bírók etikai kódexének megengedő passzusai szabályoznak.

Egy törvénymódosítás pedig megszüntetheti a jelenlegi helyzetet, amikor a szolgálati bíróságokra nem vonatkoznak a jogegységi döntések. És akkor már tényleg egyetlen bíró sem mer majd megszólalni, hiszen fegyelmi indulhat ellene emiatt, holott már így is erős a chilling effect, a dermesztő hatás: a MABIE tavaly tette közzé kutatásának eredményeit: a megkérdezett bírók ötven százaléka szerint erőteljesen érvényesül, további 36 százalék szerint pedig inkább érvényesül a dermesztő hatás körükben.

A fő ellenség most: a szolgálati bíróságok

Varga Zs. András már december 18-án feljelentette a szolgálati bíróságokat a parlamentnél: „Egyetlenegy körülményre azért hadd hívjam fel az Országgyűlés figyelmét: hogy intézményesen ezt a megállapodást meg az ehhez vezető folyamatokat senki nem támadta. De – amint az OBT jegyzőkönyvében leírtam – két intézmény igen: az első- és a másodfokú szolgálati bíróságok elnökei, mégpedig olyan módon támadták, hogy előzetesen felmentést adtak mindenért, ami ezzel kapcsolatban történik. Ugye ez a két bíróság jár el a bírák szolgálati ügyeiben. Én ezt nem kívánom értékelni, de a tényről, úgy gondolom, hogy az Országgyűlésnek tudnia kell.”

A Kúria-elnök itt nyilvánvalóan jogalkotásra serkenti a jogalkotót. Erre újévi köszöntőjében is kitért: „A levelem elején említett megállapodások ígéretet hordoznak arra is, hogy ha szükséges, megkapjuk a külső segítséget. Ha az eljárási törvények módosítása lesz szükséges, eséllyel kezdeményezhetjük ezt is.” (Azért ír megállapodásokról, mert – mint második leveléből kiderült – ő nemcsak a négyoldalú, kormány–OBH–OBT–Kúria-megállapodás egyik aláírója volt, hanem külön megállapodást is kötött a minisztériummal, aminek köszönhetően a kúriai bírók – ellentétben a többi bíróval – elégedettek lehetnek a béremelésükkel.)

Azért említi az eljárási törvények módosítását, mert ez lehet az a pont, amellyel a szolgálati bíróságok besorolhatók lesznek a többi bíróság mellé. Ugyanis bár sarkalatos törvény szabályozza a működésüket (a bírók jogállásáról szóló), de nincs lefektetve az eljárásrendjük. Ennek kidolgozására elvileg már 2020 óta működik az Igazságügyi Minisztériumban egy munkacsoport. Az OBT 2023. december 5–6-i ülésén azt mondta a minisztérium képviselője, hogy „a szabályozás tárgya alkotmányjogi fókuszú kérdéseket is felvet, valamint sarkalatos törvényeket érint”. Nem lenne meglepő, ha a következő évben szárba szökkenne a munkájuk, ami csökkentheti a szolgálati bíróságok függetlenségét is.

A szolgálati bíróságok ugyanis abban is egyedülállók, hogy az OBT választja meg a tagjaikat (a Kúria és az ítélőtábla összebírói által javasoltak közül), és az OBT-nek tartoznak elszámolással is. Ez logikus, hiszen nem lehetnek munkajogi függésben azoktól, akik által kezdeményezett etikai eljárásokat kell majd lefolytatniuk, emiatt vezető pozíciót betöltő bíró sem lehet a tagjuk.

Varga Zs. – aki újévi köszöntőjében „magát bíróságnak tekintő formációnak” nevezi őket – több éve megkérdőjelezi a szolgálati bíróságok alkotmányos alapját az OBT-üléseken (Kúria-elnökként hivatalból tag), amikor a szolgálati bíróságok ügyei kerülnek napirendre.

Először a 2023. március 1-jei ülésen kérdezte meg a szolgálati bíróságok vezetőit, hogy „vizsgálták-e a saját működésük normatív alapjait”. 2023. október 4-én ezt mondta: „Csak a rend kedvéért mondom, megismételve a korábban többször elmondottakat, hogy az Alaptörvény, ha jól emlékszem, hetedik módosítása után ezeknek a különbíróságoknak az alkotmányos jogalapja megszűnt, ezt előbb-utóbb valaki szóvá fogja tenni. Ezzel foglalkoznunk kellene.” 2023. december 5–6.: „Csak a rend kedvéért mondom, ahogy szoktam, hogy a nyolcadik Alaptörvény-módosítás óta a szolgálati bíróságok, illetve fegyelmi bíróságok létének alkotmányos alapja megszűnt.”

Több, általunk megkérdezett bíró, illetve szakértő szerint nem állja meg a helyét Varga Zs. alkotmányos indoklása a szolgálati bíróságok felszámolására (az Alaptörvény nem nevesíti őket), mert nem különbíróságok, hanem lényegében a bíróságok belső bíróságai. Igaz, ennek ellentmond, hogy akkor miért nem vonatkoznak rájuk a jogegységi döntések; bár tény, hogy az Alaptörvény nem nevesíti őket, de sarkalatos törvény igen.

Pont a bírói szervezettől való függetlenségük miatt nevezik az egyiket a Budapest területén működő ítélőtábla mellett eljáró elsőfokú szolgálati bíróságnak, a másikat pedig a Kúria mellett eljáró másodfokú szolgálati bíróságnak, és nem például a Kúrián működőnek, hiszen nem működhetnek bírósági igazgatási vezető fennhatósága alatt, mert az igazgatási vezetővel szemben is képesnek kell lenniük dönteni egy eljárásban. Ezért felügyeli őket az az OBT, amely a bírói önigazgatás közjogi jogosítványokkal bíró szervezete.

De azt a problémát mindenki, a szolgálati bíróságok vezetői is látják (OBT-ülésen el is mondták), hogy úgy működnek, hogy nincs rendben a státuszuk, mert nincs rájuk vonatkozó eljárási törvény. „Gyakorlatilag attól függően, hogy kik vannak többségben a tanácsban, büntetőbírák vagy polgárisok, aszerint folyik az eljárás” – mondja egy bíró. A két ügyszaknak ugyanis más az eljárási szabálya.

A szolgálati bíróságok mindig a bírák etikai kódexét alkalmazták a fegyelmi ügyeknél. Egy bíró szerint alkotmánybírósági határozat is kimondta, hogy a kódexet nem lehet semmisnek tekinteni, alkalmazni kell.

Annak, hogy a politikai kinevezettekhez, például Varga Zs. Andráshoz legközelebb lévő vezető bírók nincsenek ott a fegyelmi bíróságokban, lehet jelentősége, mert Lengyelországban egy tizenegy fős fegyelmi testület elég volt ahhoz, hogy szétzilálja az egész lengyel bírói kart. Létrehoztak egy külön fegyelmi tanácsot a legfelsőbb bíróságon, és ez elé vitték azokat a bírókat, akik például az Európai Unió Bíróságához fordultak előzetes kérdéssel, vagy akiknek az ítéletét kifogásolták. (Utóbbira nálunk eddig csak egy kísérlet volt az előző OBT tagja, Vasvári Csaba esetében, de aztán visszavonták a kezdeményezést.) Az unió előírta a lengyel fegyelmi tanács felszámolását, de a végrehajtással késlekedtek; sok kárt tett a rendszerben, mire megszüntették.

A szolgálati bíróságok útján tehát gyorsan és hatékonyan fel lehet számolni a bírói szervezetrendszer függetlenségét a szervezet egészében, emiatt a 75 első és 15 másodfokon ítélkező szolgálati bíró a jogállamiság fontos garanciája maradt.

Tiltakozhatnak-e a bírók?

Tavaly nyáron külön cikkben foglalkoztunk a bírói véleményszabadság helyzetével, értelmezésével, szabályozásával, azzal, hogy úgy kell-e értelmezni a jelenlegi jogszabályi kereteket, hogy minden tilos, tehát például a jogszabályokat sem szabad véleményezni, mert az már politika, vagy pedig – félretéve a politizálás tilalmát – szabad véleményt alkotni jogszabályokról, sőt akár jogállamiságról és a bírói függetlenségről is; ahogy egyébként a Fidesz által menesztett korábbi legfelsőbb bírósági (ez volt a Kúria elődje) elnök, Baka András ügyében kimondta a nemzetközi bíróság, az EJEB ítélete (amelynek teljes végrehajtásával még mindig adós a magyar kormány/jogalkotó).

Varga Zs. András ezt nem így látja, szerinte „nemcsak a politizálást, hanem a közügyekben való megszólalást is tiltja az Alaptörvény” – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában 2020 júliusában.

Az Alaptörvény generálklauzulája szerint mindenkinek joga van a véleménynyilvánítási szabadsághoz. A bírákra azonban speciális rendelkezések is vonatkoznak, amelyek tágan megfogalmazott tilalmakat állítanak fel. Míg Varga Zs. András egy totálisan tiltó értelmezést képvisel (miközben persze ő maga is politizál, csak a másik oldalon, amikor az OBT-ülésen a kormánnyal kötött megállapodás mellett érvel), az OBT az Alaptörvénynek és a nemzetközi standardoknak is megfelelően olyan értelmezést bontott ki a kódexben, miszerint a közvetlen politizálás tilos, de az nem, ha a bíró a függetlensége érdekében szólal fel.

Varga Zs. András jól érezte meg, hogy miért kell nehéztüzérséggel támadnia az előző OBT által elfogadott új etikai kódexet – mondta lapunknak nyáron Farkas Erika, a magyar Helsinki Bizottság szakértője. Amikor nyilvánvaló volt, hogy politikai akarat hiányában a kormány/parlament nem fog törvényt módosítani a bírák szólásszabadságáról, a bírák úgy teremtettek mozgásteret maguknak az OBT-ben, hogy módosították az etikai kódexet, az egyetlen lehetséges szabályozót, amelyhez az OBT hozzányúlhatott. Ezt vették megengedőbbre a bírói véleménynyilvánítás szabadsága terén, összhangban azzal a követelménnyel, amit a strasbourgi emberi jogi bíróság felállított.

Viszont ha a Varga Zs. András vezette Jogegységi Panasz Tanács hoz majd egy jogegységi döntést arról, hogy ha egy bíró véleményt nyilvánít az igazságszolgáltatást érintő jogszabályról, akkor alkotmánysértést követ el, az a véleménynyilvánítás teljes bedarálását jelentheti – mondja most több megkérdezettünk.

Hiába az OBT által megalkotott – és Varga Zs. által rögtön az Alkotmánybíróság elé küldött – etikai kódex. AB-döntés még nincs, de már Strasbourgban is figyelik, hogy fog eldőlni az ügy az Alkotmánybíróság előtt. Az AB most fekteti, de az ő eljárásukat is irrelevánssá tenné egy jogegységi döntés, arra hivatkozva visszadobhatja, mondván, a jogegységivel már eldőlt a probléma.

Varga Zs. András most a szerinte törvénytelenséget elkövető szolgálati bírósági elnökökön kívül még csak megtévesztett bírákról írt leveleiben, de a Kúria egyik bírója, Kovács András ellen indított eljárásainak magja már a véleménynyilvánítás szabadsága: szabad-e a bírónak tanulmányt írnia a bírói függetlenségről?

Jogegység a megfelelő forrásból

„Nem létezik fölösleges, indokolatlan vagy túlzó eszköz, ha az a jogegységet szolgálja – írta újévi köszöntőjében a Kúria elnöke. – A Kúria átalakulása befejeződött (…) a Kúria másodfokú bíróságból átalakult a jogegységet biztosító legfőbb bírói fórummá. A Kúria immár más, mint ami volt, már nem egyszerűen legfelsőbb bíróság.”

Varga Zs. András egy ideje már hangoztatja, hogy rendkívülivé kell tenni és vissza kell szorítani az ítéletek kúriai felülvizsgálatának körét, hogy a Kúria a többi bíróság ítélkezését is valamennyire megkötő (a precedensjogot azért nem vezették be) jogegységi határozatok megalkotására fordíthassa erőforrásait.

„Azzal a feladattal küldték a Kúriára, hogy az egész rendszert vegye kontroll alá – mondja egy forrásunk, visszaidézve a többkörös, személyre szabott jogalkotást Varga Zs. kinevezéséhez. – Nyilván a Kúriát könnyen tudja, mert ott ő a főnök. Ő nevezi ki a bírókat, ő dönti el, hogy ki lesz tanácselnök, ki melyik tanácsban ül, de az csak egy százfős szervezet. Ezért amikor kinevezték, kapott egy pluszeszközt, hogy az összes többi bíróságon is rendet tudjon tenni: ez a jogegységi rendszer. Ezen keresztül megmondhatja, hogy a bírák hogyan kötelesek értelmezni a magyar jogszabályokat.”

Ő vezeti a Jogegységi Panasz Tanácsot, ő választotta ki, hogy kik ülnek ott; ahogy a panasztanács szerint értelmezni kell a jogot, az a kötelező értelmezés mindenki számára. Vagyis a Kúria elnöke és a kinevezési jogkörébe tartozó kúriai vezetők kötelező erővel írhatják elő azt a jogértelmezést, amelyet azután minden bírónak követnie kell.

Ráadásul az Alkotmánybíróság már pár ügyben kimondta, hogy önmagában az, hogy egy bíró nem ért egyet azzal a jogértelmezéssel, amelyet a Kúria adott, nem ad alapot arra, hogy ne kövesse. Nem ok nélkül volt ezért hálás december 18-án Varga Zs. András a parlamentben: „Minél vitatottabb tehát egy jogértelmezési helyzet – és ennek megfelelően minél nehezebben hoz döntést a tanács –, annál nagyobb az esély arra, hogy majd megtámadják az Alkotmánybíróságon. Ezért volt nagyon jelentős döntése az Alkotmánybíróságnak az, amelyben azt állapította meg konkrét ügyben, hogy a Kúria jogegységi határozatával szemben a többi bíróságnak szakjogi kérdésben már nincs több eszköze. Az tehát, hogy a többi bíróság nem ért egyet az ilyen vitatott jogkérdésben végül meghozott döntéssel, önmagában nem alkotmányossági kérdés, ezért követni kell a jogegységi határozatot” – mondta.

Egy jogegységi döntés kvázi törvényként működik – mondja egy megkérdezettünk: „Kötelező alkalmazni, és nagyon szűk körben van vele szemben jogorvoslati lehetőség.”

Csakhogy a szolgálati bíróságok kimaradtak ebből, pont amiatt a garanciális elem miatt, hogy ha egy igazgatási vezető bíróság elé állítja a saját alkalmazottját, a bírót, akkor az ítélkező szolgálati bíró független legyen az igazgatási vezetőtől is. (Ezért választja ki az OBT őket.) Csakhogy a kimaradással kimaradnak a jogegységesítő tevékenység alól is, így Varga Zs. (vagy akár az OBH-elnök) sem igazgatási úton nincs rájuk hatással, sem jogegységesítő hatása nem ér el hozzájuk.

Választás előtt

A szintén politikai kinevezett (persze a NER előtt is minden, a parlament által megválasztott bírósági vezető politikai kinevezett volt) OBH-elnök, Senyei György így fogalmazott Varga Zs.-nek címezve még 2023-ban az Országos Bírói Tanács egyik ülésén: „Mindenki tudja, legalábbis sokan tudják/tudjuk, hogy egy vágyálma van: az igazságszolgáltatás leuralása. Aki ezzel ellentétes véleményt formál, azt ellenségként kezeli.” Nem véletlenül támadja Varga a legkeményebben az OBH-elnököt leveleiben.

Megkérdezettjeink abszurdnak nevezik, hogy a Kúria elnöke nyilvánosan megkérdőjelezi egy magyar bírói testület legitimitását, de láttuk, hogy a megszüntetésük súlyos és az igazságszolgáltatást betörni igyekvők számára hasznos következményekkel járhat a magyar bírák számára.

Újévi levelében Varga Zs. András a saját kúriai kollégáihoz beszél, amikor azt írja, hogy nem ingyen kapták a sok pénzt, az esetükben jelentős fizetésemelést, hanem lesz még feladatuk.

A fenyegetés, amelyet rajta kívül mindenki kihallott a leveléből (és nyilatkozatokban tiltakoztak miatta), nem a kevés tiltakozó kúriai bírónak szólt, hanem az összes többinek, aki – Varga Zs. szerint – politikai nyilatkozatot tett; kiemelten a szolgálati bíróságok elnökeinek, akik bírótársaikkal együtt felismerték, hogy meg kell nyugtatni a fegyelmi eljárásoktól tartó tiltakozó bírókat. Varga Zs. év végi levelezésének ez a tétje: a szolgálati bíróságok beszántása és ezzel – valamint egy esetleges jogegységi határozattal – a bírói tiltakozások megakadályozása.

A MABIE vélhetően okkal tette első helyre a sok bírói nyilatkozat között a két bírósági elnök levelét arról, hogy az ő jogi álláspontjuk szerint senkit nem érhet retorzió véleménynyilvánítás miatt. Ha a nyilatkozatuk után két hónappal mégis beszántják őket, mondjuk úgy, hogy elveszik az OBT-től a jogkört, hogy ők válasszák meg a szolgálati bírókat, az erős jelzés lesz – az EU felé is.

Mivel a szolgálati ügyek nem jutnak a jogegységi tanács elé, mert nincs olyan eljárási törvény, amely alapján odavihetők, a jogalkotó az eljárási törvények útján tudná őket rákapcsolni a jogegységi rendszerre – mondja egy forrásunk. Akkor a Jogegységi Panasz Tanács dönthetne a bírák szolgálati jogviszonyával kapcsolatos kérdésekről is, például a bírói véleménynyilvánítás szabadságáról. Eljárási szabályba lehet foglalni, hogy ha a szolgálati bíróság kétféleképp dönt – vagy anélkül is –, a bírósági vezetők előzetes döntéshozatalt kezdeményezhetnek. A Kúria megállapítja ezt, és onnantól az a kötelező értelmezés.

A szolgálati bíróságok fölötti diszponálás minden bíró uralását jelenti – mondja egy bíró –, „mert akkor minden vitatott bírót el lehet intézni”.

Az év végi igazságügyi törvénykezés még csak a kóstoló volt. „Brutális változások jönnek, elég csak azt kiemelni, hogy a járásbírókat a törvényszék egész területén lehet küldözgetni majd ítélkezni. Fontos, hogy ezt a folyamatot ne zavarja meg a bírák tiltakozása, ezért már most kemény kézzel fel kell lépni ellenük” – mondja egy másik. Ráadásul látszik, hogy a bírói kart nagyon felpaprikázta az elmúlt két hónap. Szerinte nagyon sok múlik azon, hogy a bírók a következő egy évben „mennyire tudnak ellentartani”.

Bő egy év múlva választások lesznek, amikor, úgy tűnik, a kormánypártnak minden voksért le kell majd hajolnia. A bíróságok ebben fontos eszközök lehetnek a választási jogorvoslat végső fórumaként. Forrásaink ezért azt valószínűsítik, hogy Varga Zs. András jelentős hatalmat fog kapni, „mindent megengednek neki, és ezt tudja”. Ugyanakkor azt is látnia kell, hogy már a kormány igazságügyi politikájával eddig nem ellenséges bírák is szembefordulnak vele.

https://www.szabadeuropa.hu/a/a-kuria-elnok-harca-mindenki-ellen/33275186.html

The New York Times: Orbán Viktor a jogot használta a magyar demokrácia ellen

Kovács Ferenc

A lap a magyar miniszterelnököt tartja példának ahhoz, hogyan lehet egy demokráciából autokráciát kiépíteni. Arra figyelmeztetnek, hogy Donald Trump is ezt a modellt követheti. Valószínűleg az ellenzék megosztásának technikáját is alkalmazni fogja a volt és jövőbeli elnök.

„Amint azt Amerikából más demokráciákban láttuk, az autokrácia nem egy vezető szeszélyeiből épül fel, hanem csak akkor szilárdul meg, ha a legalizmus − a jogi eszközök kihasználása autokratikus célok szolgálatában − igazolja azt. Miután Orbán Viktor december elején 2024-ben harmadszor látogatott el Mar-a-Lagóba, és kiderült, hogy Orbán Viktor emberei részt vettek Trump második ciklusának politikai befolyásolásában, nem meglepő Trump Orbáni forgatókönyvéhez való affinitása − írja a The New York Times hasábjain Kim Lane Scheppele és Norman Elsen. 

Scheppele professzor szociológiát és nemzetközi kapcsolatokat tanít Princetonban, és sok éven át élt és dolgozott Magyarországon, mint a magyar Alkotmánybíróság kutatója. Eisen a Brookings Institution vezető munkatársa, 2011 és 2014 között az Egyesült Államok csehországi nagykövete.

A szerzők szerint Orbán Viktor a jogot használta fegyverként a magyar demokrácia ellen: amikor 2010-ben hatalomra került: törvények egész sorát hozta, amelyek célja a bíróságok megfékezése, valamint a média és a politikai ellenzék megfélemlítése volt.

A publicisztika kitér arra, hogy a magyar miniszterelnök a hatalmat egy egyre bővülő Miniszterelnöki Hivatalban szilárdította meg, megkerülve a kabinetjét, és közvetlenül a bürokráciának adott utasításokat, amelyet a közszolgálati törvény megváltoztatásával épített újjá, hogy kirúghassa azokat, akik nem voltak már a csapatában, és szövetségeseket emeljen kulcspozíciókba.

Orbán Viktor hatalomra jutását a rágalmazási perek agresszív alkalmazása kísérte, hogy elszívja a kritikusok erőforrásait és megfagyassza az új kihívók törekvéseit. A bíróságokat lojalistákkal töltötte meg − írja a lap. 

Jogszabályokkal a demokrácia ellen

Donald Trump terve egy felduzzasztott Fehér Házi Hivatalt és az Egyesült Államok Elnökének Végrehajtó Hivatalát irányozza elő, amely az egységes végrehajtó hatalom elméletét vallja, miszerint „az elnök napirendjének kell számítania az alkotmányos fennhatósága alatt működő minisztériumoknak és ügynökségeknek”. A Project 2025 ezután Trump 2020-as, F-listát létrehozó végrehajtási rendeletének visszaállítására támaszkodik, amely lehetővé teszi a közszolgálati állások átminősítését, hogy az elnök eltávolíthassa azokat a bürokratákat, akik nem az ő csapatához tartoznak.

A szerzők azt írják, hogy még mielőtt Trump kinevezettjei elfoglalják hivatalukat, Trump és tisztelői rágalmazási pereket indítottak és büntetőeljárással fenyegetőztek, hogy megfélemlítsék az újságírókat és a politikai ellenfeleiket − ahogyan Orbán Viktor is tette. Az ABC News éppen most kötött egyezséget az egyik ilyen ügyben, 15 millió dollárt fizetve, ahelyett, hogy megkockáztatta volna az újságírója védelmének költségeit és Trump haragját. A volt és leendő elnök nem titkolta, hogy gyengíteni akarja a Legfelsőbb Bíróság The New York Times kontra Sullivan ügyben hozott mérföldkőnek számító ítéletét, amely magasra teszi a mércét a közhivatalnokok elleni rágalmazás bizonyításához. 2014-ben Orbán Viktor kormánya megváltoztatta az ország rágalmazási törvényét, hogy a köztisztviselők könnyebben nyerjenek rágalmazási pereket, miután egy alkotmánymódosítás megsemmisítette a magyar Alkotmánybíróság ezzel ellentétes döntését.

Megosztott ellenzék

Orbán Viktor 2010-ben törvényhozási villámháborúval és felháborító politikai javaslatokkal lépett hivatalba, és ezzel megosztotta az ellenzéket. Azok, akik a médiaszabadsággal törődtek, a kezdeményezések egyik csoportját fogadták el; azok, akik az igazságszolgáltatás függetlenségéért aggódtak, egy másikat indítottak el; megint mások a fogvatartottakra és a migránsokra összpontosítottak. A legfontosabb, hogy az ellenzék csak ritkán fogott össze, amikor több fronton érte támadás − fogalmaz a The New York Times.

A patinás lap szerint Trump már most is ezt a taktikát alkalmazza. Az elnökválasztási kampányban erősen egységesnek mutatkozó ellenzéknek vigyáznia kell, hogy ne szakadjon szét. Egyesek a tömeges kitoloncolások elleni közelgő harcot helyezik előtérbe; mások a transzneműek jogait erősítenék; az ügyvédek arra összpontosítanak, hogy megvédjék az Igazságügyi Minisztériumot attól, hogy Trump politikai ellenfelei ellen jogtalan büntetőeljárást indítson (és reagáljanak, ha ez megtörténik); a volt bírák a bírói döntéshozatalra és kinevezésekre összpontosítanak, ha a jogállamiság támadás alá kerül.

https://index.hu/kulfold/2025/01/16/orban-viktor-the-new-york-times-autokracia-jog-egyesult-allamok-demokracia-donald-trump/

Jogállamiság német módra: a bukott koalíció még gyorsan belenyúl az igazságszolgáltatásba

 Több ellenzéki képviselő úgy vélekedett, hogy a törvényjavaslat kísérlet az alkotmánybíróságnak az AfD-től való elszigetelésére.

A német parlament alsóháza (Bundestag) csütörtökön elfogadta a német alkotmánybíróság függetlenségének garantálását célzó törvényjavaslatot, amely az alkotmányban rögzítené a testület működési szabályzatát és így a beterjesztők szerint egy esetleges jövőbeli tekintélyelvű és szélsőséges politikai vezetéssel szemben is védetté tenné a grémiumot.

A 600 alsóházi képviselő által támogatott, és 69, zömében a jobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) és a baloldali Sahra Wagenknecht Szövetség (BSW) párt képviselői által ellenzett módosító javaslat már pénteken napirendre kerülhet a felsőházban (Bundesrat) is, ahol várhatóan szintén széles konszenzussal megszavazzák a törvényhozók.

A törvénytervezetet a múlt hónapban összeomlott kormánykoalíció pártjai és a jobbközép CDU/CSU ellenzéki blokk együtt dolgozta ki. A beterjesztők szerint a reform a jövőben nagy valószínűséggel megvédené a német alkotmánybíróságot a lehetséges politikai beavatkozásoktól, mivel az alaptörvény módosításához kétharmados parlamenti többségre van szükség.

A törvény az alkotmánybíróság működésének kulcsfontosságú aspektusait – köztük a testület 16 fős létszámát, a bírák 12 éves megbízatását, a megbízatási időkorlátokat és a 68 éves kötelező nyugdíjkorhatárt – rögzítené a német alkotmányban. A módosítás emellett a bírák támogatására egy új mechanizmust hív életre a törvényhozásban, amelynek célja, hogy megnehezítsék a több mint egyharmadnyi mandátummal rendelkező kisebbségi pártok számára, hogy megvétózzák a jelöltek kinevezését.

„A Bundestag határozata a demokratikus együttműködés bizonyítéka” – jelentette ki a szavazás után az X-en Olaf Scholz német kancellár.

Nancy Faeser belügyminiszter szerint azért van szükség az új törvényre, hogy ne hagyjanak teret a demokrácia ellenségeinek. Szerinte a német demokráciának az 1920-as és 1930-as évekbeli Weimari Köztársaság végét jelentő kudarca részben azért következett be, mert a demokráciapárti politikusok „nem tették meg a szükséges lépéseket a demokrácia megvédésére, és nem tették intézményeiket ellenállóvá a támadásokkal szemben”.

Katja Keul zöldpárti képviselő arra figyelmeztetett, hogy Németország „igazságszolgáltatását az antidemokraták tűz alá vették”, erős alkotmánybíróság nélkül pedig „a többség diktatúrája” fenyeget. Több ellenzéki képviselő úgy vélekedett, hogy a törvényjavaslat kísérlet az alkotmánybíróságnak az AfD-től való elszigetelésére.

(MTI)

https://mandiner.hu/kulfold/2024/12/jogallamisag-nemet-modra-a-bukott-koalicio-meg-gyorsan-belenyul-az-igazsagszolgaltatasba 

A román bíróság megsemmisíti az elnökválasztás első fordulójának eredményét

 Sarah Rainsford

Szerep,A BBC kelet-európai tudósítója

Jelentés innen

Bukarest

2024. december 6., 13:39 GMT

23 perce frissítve

A román alkotmánybíróság néhány nappal a második forduló előtt megsemmisítette az elnökválasztás első fordulójának eredményét.

Ez azt jelenti, hogy a folyamatot a nulláról kezdik újra, a kormánynak meg kell határoznia az új szavazás időpontját.

Az első fordulót a szinte ismeretlen szélsőjobboldali NATO-szkeptikus Calin Georgescu nyerte, aki korábban Vlagyimir Putyint dicsérte.

A bíróság döntése azután született, hogy feloldották a titkosszolgálati dokumentumok titkosítását, ami arra utal, hogy Georgescu egy külföldről végrehajtott tömeges befolyásolási műveletben részesült, hogy beavatkozzon a szavazás eredményébe.

Marcel Ciolacu leköszönő román miniszterelnök szerint a bíróság megsemmisítő határozata "az egyetlen helyes megoldás azon dokumentumok titkosításának feloldása után... amelyek azt mutatják, hogy a románok szavazásának eredménye kirívóan eltorzult az orosz beavatkozás következtében".

Pénteken délelőtt üléseztek a bíróság bírái, annak ellenére, hogy előző este bejelentették, hogy a második szavazásig nem tárgyalnak a választások esetleges külső befolyásolásával kapcsolatos új információkról.

A törvény előírja, hogy a választások megsemmisítése esetén a megsemmisítés időpontját követő második vasárnapon – ami december 22-ét jelentette volna – újra kell kezdeni.

A bíróság azonban úgy döntött, hogy felkéri a kormányt a teljes választási folyamat, így a választási kampány újraindítására.

A múlt héten a bíróság elrendelte a vasárnapi első fordulóban leadott szavazatok újraszámlálását, miután azt állították, hogy a TikTok közösségi média platform "előnyben részesítette" a meglepetés nyertesét, Calin Georgescut.

Georgescu, egy radikális, akinek nincs saját pártja, főként a TikTokon kampányolt. A platform szerint "kategorikusan hamis az az állítás, hogy az ő fiókját másként kezelték, mint bármely más jelöltet".

A szavazatok 23 százalékát szerezte meg, 19 százalékot a második helyezett Elena Lasconi, a Mentsétek meg Romániát unió, a harmadik pedig a kormányzó szociáldemokrata Ciolacu.

Lasconi „illegálisnak” és „erkölcstelennek” ítélte a bíróság döntését, mondván „ma van az a pillanat, amikor a román állam lábbal tiporja a demokráciát”.

"Akár akarjuk, akár nem, jogi és legitim szempontból kilencmillió román állampolgár mind az országban, mind a diaszpórában kifejezte, hogy preferál egy bizonyos jelöltet. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül az akaratukat!" – mondta.

Abban reménykedett, hogy megnyeri a vasárnapi második fordulót, amelyet most töröltek.

Az Alkotmánybíróság elutasította a vesztes jelöltek közül kettőnek a keresetét is, akik Georgescut illegális kampányfinanszírozással vádolták.

A héten Georgescu tagadta a BBC-nek, hogy Moszkva embere lenne .

Azt állította, hogy a politikai szervezet nem tudott megbirkózni a sikerével, és megpróbálta blokkolni.

Az ország most politikailag teljesen új területen van. És senki sem biztos abban, hogy mi következik.

https://www.bbc.com/news/articles/cn4x2epppego

Románia választ: titkos akták, kiberhadviselés és politikai káosz árnyékában dől el az ország jövője

Közélet

2024. december 5. – 09:03

frissítve

https://transtelex.ro/kozelet/2024/12/05/romania-valasztas-titkos-aktak-kiberhadviseles-osszefoglalo

Romániai választások – Az alkotmánybíróság elhalasztotta az első forduló eredményeinek érvényesítését

  HírKlikk | 2024. november 30. 07:00

A román alkotmánybíróság pénteki ülését követő hirdetmény: hétfőre halasztotta az elnökválasztás első fordulójában született eredmények érvényesítését, valamint a választási eredmények megsemmisítését kérő, Cristian Terhes államfőjelölt által beterjesztett alkotmányossági óvás elbírálását.

Bár a testület nem fűzött indoklást a határozathoz, a román médiában ezt az előző napi határozattal hozták összefüggésbe, amikor – szintén a választáson a 9. helyen végző Cristian Terhes óvásának elbírálása kapcsán – az alkotmánybíróság elrendelte a november 24-i választásokon leadott mind a 9, 5 millió érvényes és 223 ezer érvénytelen szavazat újraszámolását.

A központi választási bizottság vasárnap este 22 órára tűzött ki határidőt a megyei, fővárosi kerületi és külföldi választási bizottságoknak arra, hogy az újraszámlálás eredményét jelentsék.

Péntek délután a külügyminisztérium közleményében jelezte, hogy – bár mindenütt a leggyorsabb megoldást választják – vannak külképviseletek, ahol csak a jövő hét elején, december másodikán, vagy harmadikán lehetséges útnak indítani a szavazatokat tartalmazó csomagokat Romániába.

Belföldön már megkezdődött a szavazatok újraszámolása, de az ellenzéki pártok tiltakoznak amiatt, hogy a választási döntések nem teszik lehetővé ezeken független bizottságok részvételét, nem filmezik a folyamatot, és az eredmények alakulását nem teszik közzé valós időben a választási hatóság honlapján úgy, hogy az a részeredményekkel történt a november 24-i urnazárást követően.

A választások menetrendjéről szóló határozatában a kormány azzal számol, hogy az alkotmánybíróság legkésőbb a voksolás utáni pénteken érvényesíti az első forduló eredményét, hogy a második fordulóba jutott elnökjelöltek megkezdhessék kampányukat.

Romániában az elnökválasztás november 24-i első általános meglepetése az antiszemita és magyarellenes egykori Vasgárdával  nyíltan szimpatizáló, kampányát kizárólag a közösségi médiában folytató Calin Georgescu független jelölt nyerte meg a voksok szimpatizánsa csaknem 23 százalékával, mellette pedig – Marcel Ciolacu megelőzve szociáldemokrata fordulónapi miniszterelnököt mindössze 3 század százalékponttal  Elena Lasconi, az ellenzéki Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR) jelöltje került a második fordulóba, aki az első szavazatszámlálás szerint az érvényes voksok 19,17 százalékát szerezte meg.

https://hirklikk.hu/kozelet/romaniai-valasztasok-az-alkotmanybirosag-elhalasztotta-az-elso-fordulo-eredmenyeinek-ervenyesiteset/440442/